Az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó alapvető uniós héaszabályok magyarázata mikrovállalkozások számára 2015. január 1-je óta a távközlési, műsor- és elektronikus úton nyújtott szolgáltatások adóztatása az igénybevevő tartózkodási helyén történik 1 tekintet nélkül arra, hogy az ügyfél vállalkozás vagy fogyasztó. Ez a dokumentum egyszerűen elmagyarázza az e rendelkezések hatálya alá tartozó esetkört, különösen szem előtt tartva az uniós székhelyű mikrovállalkozások által elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat. Nem vonatkozik 1) termékek értékesítésére, amennyiben csak a megrendelés leadása történik elektronikus rendszeren keresztül, és 2) szolgáltatások nyújtására, kivéve a távközlési, műsorés elektronikus szolgáltatásokat. Ha a dokumentumban adott magyarázat nem egyértelmű, a Magyarázó megjegyzésekre (és más kapcsolódó dokumentumokra) vonatkozó hivatkozásokon bővebben lehet olvasni az adott kérdésről. Ha továbbra is kétségek maradnak, javasoljuk a helyi adóhatóság felkeresését. (A nemzeti kapcsolattartók elérhetősége a dokumentum végén található.) A következő kérdések vizsgálatával dönthető el, hogy a 2015-ös szabályok vonatkoznake a vállalkozásra: 1. Az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások fogalommeghatározása vonatkozik a vállalkozás termékeire? 2. Kik az ügyfelek, és hol tartózkodnak? 3. Miként kell a héakötelezettségeket teljesíteni? 1. Mi minősül elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak? 1 További magyarázat a 3. oldalon olvasható. 1
A szolgáltatások nyújtása az interneten vagy más elektronikus hálózaton keresztül történik Szolgáltatásnyújtásra az alább felsorolt valamennyi tulajdonság jellemző: lényegében automatizált minimális emberi beavatkozással jár információtechnológia hiányában nyújtása lehetetlen Lásd még a 9. oldalon A vállalkozás az alábbi tevékenységek valamelyikével foglalkozik (Figyelem! a példalista nem tételes): webhelyszolgáltatások biztosítása, webhosting, programok és felszerelések távkarbantartása szoftverértékesítés és -frissítés képek, szövegek és információk, valamint adatbázis-hozzáférés szolgáltatása zenék, filmek és játékok biztosítása, beleértve a szerencsejátékokat, valamint a politikai, kulturális, művészeti, sport-, tudományos és szórakoztató műsorszolgáltatások és események szolgáltatása távoktatási szolgáltatások nyújtása Konkrét példákért kattintson a fenti hivatkozásokra vagy folytassa a 10. oldalon Annak eldöntéséhez, hogy valamely szolgáltatás elektronikus úton nyújtottnak minősül-e, az alábbiakat kell vizsgálni: először is, ha a szolgáltatás kifejezetten szerepel a héairányelvben 2 és a héa végrehajtási rendeletben 3 található példák között (lásd a fenti ábrát és a 9., 10. és 11. oldalon található példákat) másodszor, ha a szolgáltatás a példák között nincs megemlítve, meg kell vizsgálni, hogy szerepel-e a fogalommeghatározás alá nem tartozó szolgáltatások között (lásd a 9. és 10. oldalt) végül, ha a szolgáltatás egyik helyen sem szerepel, ellenőrizni kell, hogy megfelel-e az általános fogalommeghatározás szempontjainak (lásd a fenti ábrát és a 9. oldalt) A példalisták tanulmányozásakor figyelni kell arra, hogy a felsorolt tevékenységek főként a héára vonatkozó jogi aktusok szövegezésekor ismert elektronikus úton nyújtott szolgáltatások főbb típusaira hoznak példákat. Ezért ha a szolgáltatás kifejezetten nem szerepel a listán, 2 A Tanács 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről 3 A Tanács 2011. március 15-i 282/2011/EU végrehajtási rendelete a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról 2
mindenképpen végig kell olvasni a kifejezetten kizárt szolgáltatásokat tartalmazó listát, és ezt követően azt is meg kell nézni, hogy a szolgáltatás az általános fogalommeghatározás körébe tartozik-e. 2. Kik az ügyfelek, és hol tartózkodnak? A vállalkozás elektronikus szolgáltatásokat nyújt más uniós tagállambeli ügyfeleknek A más tagállambeli ügyfelek közül egyesek nem héa adóalanyok, azaz nem közöltek héaazonosítót A szolgáltatások nyújtása nem piactéren keresztül történik Ha valamennyi fenti állítás helytálló a szolgáltatásra, a vállalkozásnak a másik uniós tagállambeli héakötelezettségekkel is számolnia kell. A héakötelezettségek teljesítésére vonatkozó információk a dokumentum 3. szakaszában olvashatóak. Ha legalább egy állítás nem vonatkozik a vállalkozásra, más jogkövetkezmények lesznek irányadóak. Ha a vállalkozásnak csak saját tagállamában vannak ügyfelei, csak a saját tagállamban keletkezik héafizetési kötelezettsége (ha a vállalkozás a héa alá bejelentkezett vagy oda be kell jelentkeznie). Ha a másik tagállambeli ügyfél héaazonosító számmal rendelkezik (azaz megadta héaazonosító számát), ezek az ügyfelek saját tagállamukban kötelesek a héa bevallására (fordított adózás). Ha a szolgáltatások nyújtása piactéren keresztül történik, az héaalanynak (azaz a piactér üzemeltetőjének) történő szolgáltatásnyújtásnak minősül, aki viszont a szolgáltatást tovább közvetíti a végső ügyfélnek, egy nem adóalany személynek. A piactér üzemeltetőjének abban a tagállamban keletkezik héafizetési kötelezettsége, amelyikben a végső ügyfelek tartózkodnak. Lásd még a Magyarázó megjegyzések 3. szakaszát a 22 44. oldalon. 2.1. Az ügyfél tartózkodási helyének meghatározása Az ügyfél tartózkodási helyének meghatározására két általános szabály létezik. Amennyiben az ügyfél vállalkozás (adóalany), a nyilvántartásba vételének országa vagy ahol a szolgáltatást igénybe vevő telephelye van. Amennyiben az ügyfél fogyasztó (nem adóalany), a nyilvántartásba vételének országa, vagy ahol állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. 3
A valós élet körülményei gyakorta megnehezítik az ügyfél illetőségének teljes bizonyossággal való megállapítását. Ezért a héa végrehajtási rendelet a héa alkalmazásának megkönnyítése érdekében bizonyos vélelmeket (24a., 24b., 24d. és 24f. cikk) tesz lehetővé. Az alábbiakban a Magyarázó megjegyzések 7 9. szakaszában (az 54 73. oldalon) található részletesebb magyarázat összefoglalása található. 2.1.1 Az ügyfélről ismert adatokon alapuló vélelmek csak vállalkozás-fogyasztó (B2C) viszonyában történő szolgáltatásnyújtásra vonatkozik. Amennyiben az adott szolgáltatás igénybevételéhez a fogyasztó (azaz a nem adóalany) személyes jelenléte nem szükséges, és nem lehet biztosan megállapítani, hogy a fogyasztót melyik országban vették nyilvántartásba, hol van állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, vélelmet lehet alkalmazni az ügyfélről rendelkezésre álló információk alapján. A leggyakrabban az az általános vélelem használatos, amely lehetővé teszi a szolgáltatást igénybevevő tartózkodási helyét kettő, egymásnak nem ellentmondó, a 2.1.3. szakaszban felsorolt bizonyíték alapján. Általános vélelemként ez akkor alkalmazható, amikor az alább bemutatott különös vélelmek egyike sem használható (beleértve a fizikai tartózkodási helyen alapuló vélelmeket). A további B2C vélelmek az alábbiak: Szolgáltatásnyújtás vezetékes telefonvonalon amikor a szolgáltatásokat az igénybevevő számára saját vezetékes telefonvonalán keresztül nyújtják, vélelmezhető, hogy az igénybevevő ténylegesen ott tartózkodik, és a szolgáltatásnyújtó támaszkodhat erre a vélelemre. Szolgáltatásnyújtás mobil telefonvonalon amikor a szolgáltatásokat az igénybevevő számára mobil hálózaton keresztül nyújtják, vélelmezhető, hogy az igénybevevő a szolgáltatás igénybevételéhez használt SIM-kártya mobil országkódjának megfelelő országban tartózkodik. Szolgáltatásnyújtás dekóderen ha dekóder vagy hasonló eszköz vagy a megtekintést lehetővé tevő kártya használata szükséges a szolgáltatás igénybevételéhez, azt kell vélelmezni, hogy az ügyfél ott tartózkodik, ahol a dekóder található, vagy azon a helyen, ahova a megtekintést lehetővé tevő kártyát az ott való használat céljából küldték. Ez csak akkor irányadó, ha nem használnak vezetékes telefonvonalat. 2.1.2. A szolgáltatásnyújtó fizikai tartózkodási helyén és közlekedési eszközön történő szolgáltatásnyújtásra vonatkozó vélelmek vállalkozások viszonyában, és vállalkozásfogyasztó (B2C) viszonyában történő szolgáltatásnyújtásra vonatkozik. A fizikai helyszínen történő szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó vélelem lehetővé teszi a szolgáltatásnyújtó számára annak feltételezését, hogy az igénybevevő a szolgáltatás teljesítésének helyén telepedett le, illetve állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye ott található, és ahol az igénybevevő személyesen is jelen van, mivel a szolgáltatás igénybevételéhez fizikai jelenléte szükséges. Ez tehát az a hely, ahol az adott szolgáltató által 4
nyújtott szolgáltatás után adózni kell. Például ez olyan helyszínekre vonatkozik, mint telefonfülke, wifi hotspot, internetkávézó, étterem, szállodai hall, azonban nem kizárólagosan. Amennyiben a szolgáltatás nyújtásának helyszíne az EU-n belül személyszállítási műveletet végrehajtó hajó, repülő fedélzete vagy vonat, a szolgáltatás illetőségét a személyszállítás indulási országa határozza meg. 2.1.3. Az igénybevevő illetőségének meghatározására vonatkozó bizonyítékok Az ügyfél illetőségének meghatározására szolgáló bizonyítékoknak létezik egy nem tételes listája azokra az esetekre, amikor az általános vélelem kerül alkalmazásra (két nem ellentmondó bizonyíték) vagy amikor a vélelem megdöntése szükséges. A bizonyítékok szemléltető listája az alábbi: az igénybevevő számlázási címe; az igénybevevő által használt eszköz internetprotokoll-címe (IP-címe), vagy bármely földrajzi helymeghatározási módszer; a banki adatok, például az a hely, ahol a fizetéshez használt bankszámlát vezetik, vagy az igénybevevő adott banknál nyilvántartott számlázási címe; az igénybevevő által használt előfizetői azonosító modul (SIM) kártyán tárolt nemzetközi mobil előfizetői azonosító (IMSI) mobil országkódja (MCC); az igénybevevő vezetékes vonalának helye, amelyen keresztül számára a szolgáltatást nyújtják; kereskedelmi szempontból releváns egyéb információk. 2.1.4. A vélelmek megdöntése Olyan esetekben lehet a vélelem megdöntése mellett dönteni, ha (a fenti felsorolásban szereplő) három nem ellentmondó bizonyíték szól amellett, hogy a szolgáltatásnyújtás helye az ügyfél illetőségének országa eltér a vélelem alapján meghatározottól. A szolgáltatásnyújtó nem köteles a vélelmet megdönteni. Még ha van is bizonyíték a vélelem ellenkezőjére, a szolgáltatásnyújtó az igénybevevő tartózkodási helyének meghatározása céljából dönthet úgy, hogy a vélelemre támaszkodik. Az adóhatóság csak akkor dönthet meg vélelmeket, ha feltételezhető, hogy a szolgáltatásnyújtó visszaélést vagy szabálytalanságot követ el. 3. Héakötelezettségek teljesítése Ha a szolgáltatásnyújtás más tagállambeli illetőségű nem héaalanynak történik, és a szolgáltatás közvetlenül, (nem piactéren keresztül) igénybe vett, elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak minősül, e másik uniós tagállam héáját kell felszámítani és bevallani. Ez azzal jár, hogy ezeknek az ügyfeleknek az illetőségük szerinti tagállam héakulcsával kell a héát felszámítani. 5
Fontos annak felismerése, hogy még ha a vállalkozás saját tagállamában nincs is héa adóalanyként nyilvántartásba véve, a héát ennek ellenére be kell vallani az ügyfél illetősége szerinti másik tagállamban. A kötelezettségek két módon teljesíthetőek: Bejelentkezés héaalanyként minden olyan tagállamban, amelyikben ügyfelek találhatóak Bejelentkezés csak a saját tagállamban a héa szűkített egyablakos rendszer (MOSS) tekintetében Az első lehetőséggel bejelentkezés héaalanyként más tagállamokban ez a dokumentum nem foglalkozik. Mivel a mikrovállalkozások általában kerülik a más tagállamokban történő, héaalanyként való bejelentkezést, az alábbiakban csak a második lehetőség, a héa MOSS kínálta egyszerűsítési intézkedésekről lesz szó. A MOSS egy olyan számítógépes rendszer, amelynek révén a más tagállambeli illetőségű ügyfeleknek távközlési, műsor- és elektronikus szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások a héát saját tagállamukban egy internetes portálon keresztül vallhatják be. Ha a vállalkozás a saját tagállamában már bejelentkezett héaalanyként, emellett a belföldi bevallásokhoz használt héaazonosító számmal a héa MOSS-ra is nyilvántartásba vetetheti magát. Ha a saját tagállamban nem jelentkezett be héaalanyként (pl. amiatt, mert a belföldi héa-regisztrációs küszöbértéket nem érte el), lehet csak a héa MOSS-ra regisztrálni. A saját tagállambeli értékesítések továbbra is héamentesek maradnak mindaddig, amíg az éves árbevétel a belföldi küszöbértéket nem éri el. A vállalkozásnak negyedévenként, a bevallási időszak végét követő 20 napon belül (pl. az első negyedéves bevallást április 20-ig kell benyújtani) elektronikus úton kell MOSS héabevallást benyújtania saját tagállamában. Ebben a héabevallásban be kell vallani a teljes héa nélküli árbevételt, az alkalmazott héakulcsokat és az ügyfélnek felszámított héa teljes összegét, minden olyan tagállam vonatkozásában külön-külön, amelyben szolgáltatásnyújtás történt. A héabevallás után meg kell fizetni a fizetendő héa teljes összegét a saját adóhatósághoz, a héabevallás benyújtására előírt határidőig (pl. április 20-ig az első negyedév vonatkozásában). A vállalkozás saját tagállama továbbítja a héabevallás adatait minden olyan tagállamba, amelybe szolgáltatásnyújtás történt, és megfelelően felosztja a héabevételt e tagállamok között. 6
A MOSS-regisztráció határideje 4 Előzetesen tudni lehet, hogy a vállalkozás más uniós tagállamba elektronikus szolgáltatások nyújtását kezdi meg. Ebben az esetben jeleznie kell a saját tagállam adóhatóságának, hogy meg kívánja kezdeni a MOSS-rendszer használatát. Az adóalany azt a naptári negyedévet követő naptári negyedév első napjától tekinthető nyilvántartásba vettnek, amelyben az azonosítót kiadó tagállamot értesítette e szándékáról. Mindazonáltal előfordulhat, hogy már a MOSS-rendszer használatáról való döntés előtt is volt másik tagállambeli ügyfele. Ebben az esetben a vállalkozásnak a következő hónap 10. napjáig kell tájékoztatnia saját tagállamát a szolgáltatásnyújtásról, és ekkor a nyilvántartásba vétel a szolgáltatásnyújtás napjától hatályosul. 4. Kiegészítő hasznos információk Az Európai Bizottság elektronikus szolgáltatások héaszabályaival foglalkozó webhelye A távközlési, műsor- és elektronikus szolgáltatások héaszabályairól tájékoztatást nyújtó, a DG TAXUD által kiadott weboldalon felhívjuk a figyelmet a Magyarázó megjegyzések az uniós héaszabályoknak a távközlési, rádió- és televízióműsor- és elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helye tekintetében történő, 2015-től hatályos változásairól (fent már említett) dokumentumra (közvetlen hivatkozás a magyar változathoz: http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/taxation/vat/how_vat_works/teleco m/explanatory_notes_2015_hu.pdf) és az Útmutató a szűkített egyablakos héaügyintézéshez (közvetlen hivatkozás a magyar változathoz: http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/taxation/vat/how_vat_works/teleco m/one-stop-shop-guidelines_hu.pdf) című anyagokra. Mindkét dokumentum több nyelvre is lefordításra került. Az elérhető nyelvi változatokhoz való hozzáféréshez a weboldalon kattintson a PDF ikon melletti ballon ikonra és a szöveges hivatkozásra. Az egyes tagállamokra vonatkozó konkrét információk forrásai Héakulcsok és számlázási szabályok Az Adóinformációk közlésére szolgáló adatbázis (TIC) teszi lehetővé az uniós tagállamok héakulcsainak, számlázási szabályainak és héabevallási információs követelményeinek kikeresését. A tagállami héakulcsokra vonatkozó információk a TIC adatbázis héakulcsokkal foglalkozó részében találhatóak. 4 Lásd még: Útmutató a szűkített egyablakos héaügyintézéshez dokumentum 5. Mikortól tekinthető nyilvántartásba vettnek az adóalany? c. részét a 8. oldalon. 7
Arra vonatkozó információk, hogy melyik tagállam írja elő számla kibocsátását vállalkozások fogyasztóknak történő szolgáltatásnyújtása vonatkozásában, megtalálhatóak a TIC adatbázis számlázási szabályokkal foglalkozó részében. Mindkettő megtalálható az itt elérhető dokumentum 4. és 5. oldalán található táblázatban. A kulcsok vonatkozásában a dokumentum feltünteti az uniós tagállamokban a távközlési, műsor- és elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó héakulcsokat. Tagállami kapcsolattartó pontok a 2015. évi uniós héaszabályok vonatkozásában A tagállamok kapcsolattartó pontokat jelöltek ki a távközlési, műsor- és elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó 2015. évi héaszabályok kapcsán. Ezeket a pontokat csak a nemzeti közigazgatási szervekkel a 2015. évi változásokhoz kapcsolódó kérdésekben történő kapcsolatfelvétel megkönnyítésére hozták létre. Az információk megtalálhatóak az Európai Bizottság Távközlési, rádió- és televízióműsor- és elektronikus úton nyújtott szolgáltatások weboldalán, a Válogatott nemzeti héaszabályokra vonatkozó információk, beleértve a héakulcsokat és kapcsolattartó pontokat cím nemzeti beszámolók szakaszában. A kapcsolattartó pontokra vonatkozó információk szerepelnek Az internetes portál elérése és a helyi héahatóságok elérhetősége. Információnyújtás a nemzeti héaszabályokról a MOSS-on A 2015-ben hatályba lépett, távközlési, műsor- és elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok helyes alkalmazása érdekében alkalmazott nemzeti jogszabályokra vonatkozó tájékoztatás megtalálható a beszámolóban, amely elérhető itt. Az információk MS Excel dokumentumban szerepelnek és a keresési funkció használatához a makrókat engedélyezni kell. Ha az ebben a dokumentumban adott magyarázat nem egyértelmű, a Magyarázó megjegyzésekre (és más kapcsolódó dokumentumokra) vonatkozó hivatkozásokon bővebben lehet olvasni az adott kérdésről. Ha továbbra is kétségek maradnak, javasoljuk a helyi adóhatóság felkeresését. 8
Melléklet. Részletes szabályok: Az elektronikusan nyújtott szolgáltatások fogalommeghatározása és példái Az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások fogalommeghatározása a héa végrehajtási rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében szerepel: [...] elektronikus úton nyújtott szolgáltatások magukban foglalják az interneten vagy más elektronikus hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatásokat, amelyek jellegüknél fogva jelentős mértékben automatizáltak, minimális emberi közreműködést igényelnek, és amelyek nyújtására információs technológia hiányában nincs lehetőség. A 7. cikk következő bekezdései azon szolgáltatások nyitott listáját adják, amelyek beletartoznak, illetve nem tartoznak bele a fogalommeghatározásba. A fogalommeghatározás hatálya alá tartoznak különösen az alábbiak: a) digitális termékek különösen a szoftverek, módosításaik és frissítéseik értékesítése általában; b) vállalkozások vagy magánszemélyek elektronikus hálózaton való jelenlétének biztosításából vagy támogatásából álló szolgáltatások, például webhely vagy weboldal; c) a szolgáltatás igénybevevője által bevitt adatokra adott válaszként a számítógép által, interneten vagy más elektronikus hálózaton keresztül automatikusan előállított szolgáltatások; d) online piacként működő weboldalon termék vagy szolgáltatás ellenérték fejében történő értékesítésének engedélyezése, amikor a lehetséges megrendelők automatizált eljárással jelentetik meg ajánlatukat, és a számítógép által automatikusan előállított elektronikus üzenetben kapnak értesítést az értékesítés megtörténtéről; e) internetes szolgáltatói csomagok, amelyekben a távközlési vonatkozás kiegészítő és másodlagos (azaz a csomagok többet biztosítanak az egyszerű internethozzáférésnél, és más elemeket is tartalmaznak, például a hírekhez, időjárásjelentéshez, idegenforgalmi tájékoztatáshoz való hozzáférést nyújtó oldalakat; játékokat; A fogalommeghatározás hatálya alá nem tartoznak különösen az alábbiak: a) műsorszolgáltatások; b) távközlési szolgáltatások; c) termékértékesítések, amennyiben csak a megrendelés és a megrendelés feldolgozása történik elektronikus úton; d) CD-ROM, floppy és hasonló adathordozók értékesítése; e) nyomtatott anyagok, könyvek, hírlevelek, újságok vagy folyóiratok értékesítése; f) CD és audiokazetta értékesítése; g) videokazetta és DVD értékesítése; h) CD-ROM-on levő játékok értékesítése; i) szakértők, például ügyvédek és pénzügyi tanácsadók által nyújtott szolgáltatások, akik ügyfeleiknek elektronikus levelező rendszeren küldenek tanácsot; j) oktatási szolgáltatások, amikor az oktató interneten vagy más elektronikus hálózaton (azaz távkapcsolat útján) küldi a tananyagot; k) számítógépes berendezés offline fizikai javítási szolgáltatásai; l) offline adattárolási szolgáltatások; m) reklámszolgáltatások, különösen újságban, hirdetőtáblákon és televízióban; n) telefonos ügyfélszolgálat; o) oktatási szolgáltatások, kizárólag 9
weboldaltárhely csevegőoldalakat stb.); szolgáltatást; f) az (héa végrehajtási rendelet) I. mellékletben felsorolt (és az alábbi Példák szakaszban megadott) szolgáltatások. levelezőoktatás formájában, különösen a postai szolgáltatások igénybevételével; p) közvetlen emberi közreműködéssel történő, hagyományos árverési szolgáltatások, függetlenül az ajánlattétel módjától; t) kulturális, művészeti, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztató vagy hasonló eseményekre szóló, online foglalt jegyek; u) online foglalt szálláshely, gépjárműkölcsönzés, éttermi szolgáltatások személyszállítás és hasonló szolgáltatások. Példák Az alábbiakban a héairányelv II. mellékletében felsorolt tevékenységek, és az azokra a héa végrehajtási rendelet I. mellékletében adott példák összeállítása olvasható. 1. Webhelyszolgáltatások biztosítása, webhosting, programok és felszerelések távkarbantartása: a) webhely és weboldaltárhely szolgáltatása; b) programok automatizált, online és távolsági karbantartása; c) távoli rendszerek üzemeltetése; d) online adattárolás, amely lehetővé teszi meghatározott adatok elektronikus úton történő tárolását és lehívását; e) igény szerinti lemezterület online szolgáltatása. 2. Szoftverértékesítés és -frissítés: a) online használt és letöltött szoftver (nevezetesen beszerzési/számviteli programok és vírusmentesítő szoftverek), valamint ezek frissítései; b) hirdetés megjelenítését gátló szoftver (Bannerblocker); c) meghajtók letöltése, így a számítógépet a perifériákkal, például nyomtatóval összekötő szoftver; d) szűrők online automatizált telepítése a webhelyeken; e) tűzfalak online automatizált telepítése. 3. Képek, szövegek és információk, valamint adatbázis-hozzáférés szolgáltatása: 10
a) asztaltémák elérhetősége, illetve letöltése; b) fényképek, rajzolt képek vagy képernyőkímélők elérhetősége, illetve letöltése; c) könyvek digitalizált tartalma és más elektronikus kiadványok; d) előfizetés online újságokra és folyóiratokra; e) webnaplók, valamint weboldalak látogatására vonatkozó statisztika; f) online hírek, online közlekedési információk és időjárás-jelentés; g) online információk, amelyeket egy szoftver automatikusan alakít ki az ügyfél által bevitt konkrét, például jogi és pénzügyi adatokból (ideértve a folyamatosan frissített részvénypiaci adatokat); h) hirdetési terület biztosítása, beleértve a transzparensreklámokat egy webhelyen vagy weboldalon; i) keresőprogramok és internetcímtárak használata. 4. Zenék, filmek és játékok biztosítása, beleértve a szerencsejátékokat, valamint a politikai, kulturális, művészeti, sport-, tudományos és szórakoztató műsorszolgáltatások és események szolgáltatása; a) zene elérése, illetve letöltése számítógépre és mobiltelefonra; b) csengőhangok, részletek, csengetési minták vagy más hangok elérése, illetve letöltése; c) filmek elérése, illetve letöltése; d) játékok letöltése számítógépre, illetve mobiltelefonra; e) automatizált online játékok elérése, amelyek internetet vagy más hasonló elektronikus hálózatot igényelnek, és amelynek során a különböző játékosok földrajzilag távol vannak egymástól; f) rádió- vagy televízióhálózaton, interneten vagy hasonló elektronikus hálózaton keresztül terjesztett rádió- vagy televízió-műsorszámok fogadása, ahol a médiaszolgáltató által összeállított műsorkínálat alapján a felhasználó egyedi kérés alapján, az általa kiválasztott időpontban hallgathatja vagy tekintheti meg a műsorszámokat, mint például a lekérhető televíziós programok vagy videofilmek esetében; g) az interneten vagy hasonló elektronikus hálózaton keresztül terjesztett (IP streaming) rádió- vagy televízió-műsorszámok fogadása, kivéve, ha a műsorszámokat egyidejűleg hagyományos rádió- vagy televízió-hálózatokon keresztül is közvetítik. 5. Távoktatási szolgáltatások nyújtása: 11
a) automatizált távoktatás, amely internetet vagy más hasonló elektronikus hálózatot, igényel, minimális vagy semmilyen emberi közreműködéssel, beleértve a virtuális osztálytermeket, kivéve, amikor az internetet vagy hasonló elektronikus hálózatot a tanár és a tanuló közti egyszerű kommunikációs eszközként használják; b) munkafüzetek, amelyeket a tanulók online töltenek ki, és amelyek osztályozása automatikusan, emberi közreműködés nélkül történik. 12