SZEMERE TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
Tartalomjegyzék Bevezetés 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Szemere bemutatása A település története, általános településkép, településkarakter 3. Örökségünk A településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők 4. Építészeti útmutató Magasság Tetőhajlásszög Tetőforma Telepítés Színek Terepalakítás Kerítések Kertek Erkélyek, tornácok Ajtók, ablakok Homlokzatképzésre Részletek 5. Mai példák 6. Utcák, terek 7. Hirdetések, reklámtáblák Impresszum
Bevezetés 3 BEVEZETÉS 1 Szemere község településképi arculati kézikönyvének célja, hogy bemutassa a szlovák határ mentén fekvő, jelentős történelmi múlttal rendelkező település történetét, természeti-, és épített értékeit. Jelen dokumentumban összefoglaltuk a településre jellemző építészeti megoldásokat, az általunk legjobbnak vélt, helyi hagyományokra épülő alkalmazási módokat. A kézikönyv kiemelt célja, hogy a lakosságot ösztönözze az ajánlások gyakorlati alkalmazására, hiszen ez mindannyiunk érdeke. A leírások mellett fényképeket, könnyen értelmezhető ábrákat használtunk. Egy-egy javaslat mellett, a településen kifejezetten kerülendő megoldást is feltüntettünk. Egy lakóház vakolata, tetőszerkezete, előkertjének kialakítása, a kerítésének helyes kiválasztása kiemelten fontos. Jól lehet, hogy az ajánlásokat leginkább a helyi lakosok tudják alkalmazni, de nem csak számukra lehet érdekes a kiadvány, hanem a települést megismerni kívánó emberek számára is. Fontos kiemelni, hogy a kézikönyv nem tekinthető lezártnak, hanem egy folyamatosan, új ismeretekkel bővülő, szemléletformáló kiadvány.
A település bemutatása 4 SZEMERE BEMUTATÁSA 2 A Bélus-patak mentén, gyönyörű környezetben fekszik Szemere. A szlovák határtól 5 kilométerre, délre, Encstől 18 kilométerre-északra található. Mint bármely csereháti település területe, Szemeréé is az Aba nemzetség tulajdonát képezte a honfoglalástól az István királlyal történő szövetségre lépésig. A XIII. század első felében említették oklevélben először. Egy 1332-33- as pápai tizedjegyzék szerint már önálló egyházzal rendelkezett. 1412-től a Szemere család birtokaként tartották számon. 1489-ben a huszita harcok valamint a belviszályok következtében elpusztult. A török időkben már újra lakott település volt, de sok megpróbáltatáson ment keresztül a török portyázások miatt (ugyanakkor az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott). 1675-ben elkobozták a Szemere családtól, az új birtokos a Rákóczi család lett. A XVII. századtól kezdve a falu időről időre részben elnéptelenedett majd újból benépesült. Ennek oka a Rákóczi-szabadságharc és a nyomában járó pestisjárvány voltak. Az 1730-as években görög katolikus hitű ruszinok betelepülése kezdődött, kulturális hatásuk máig érezhető. A szabadságharcot követően visszakerült a Szemereiek tulajdonába. 1770-ben leégett református temploma. Fényes Elek 1850-ben a következőket írta Szemeréről: magyar falu, Abaúj vármegyében, Fájhoz 1 1/4 órányira: 154 kath., 8 evang., 271 ref., 8 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Szép kastély és kert. F. u. Darvas. Ut. post. Kassa. A település 1881-1945 között Abaúj- Torna vármegyéhez tartozott, majd 1945-1950 között újra Abaúj megyéhez. Az 1950- es megyerendezéssel alakult ki a mai állapot, miszerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe került. Népessége 384 fő a 2015-ös adatok alapján. 1. térkép Az Első Katonai Felmérés (1763 1787)
ÖRÖKSÉGÜNK Örökségünk 5 3 Szemere többutcás szalagtelkes község. Építészetére jellemző a hagyományos, elöl kontyolt nyeregtetős megoldás, a tornácos, előkertes kialakítás. A telkek oldalhatárai mentén állnak a házak, változó műszaki állapotban vannak. Műemléki védelem alatt csak a Szemere-kastély áll. Új építésű házakból sok van, a többszintes megoldás jellemző. Jézus Szíve templom A római katolikus templom az 1900-as évek elején épült. Belső falait Pallavichini őrgróf felesége által festett freskók díszítik. Szemerei Református Egyházközség temploma A mai 25 méter magas tornyú, copfstílusú templom 1796-1800 között épült az 1770-ben tűzvészben elpusztult helyett. A nyolc kőoszlopon nyugvó, boltíves mennyezetét 1890-ben lebontották, és helyette készült az azóta is meglévő sík, vakolt mennyezet. Szemere-kastély 1649-ben épült, kora barokk eredetű. A XIX. században teljesen átépítették klasszicista stílusban. Ma általános iskola működik benne. Első és második világháború áldozatainak emléket állító kereszt, melyen a templom építésének éve is olvasható.
Örökségünk 6 Természeti értékek A Cserehát keleti részét felfedezni kívánók számára alkalmas kiindulópont. A települést bármelyik irányban elhagyva emberi tevékenység által érintetlen dombvidéki erdőségeket járhatunk be.
Építészeti karakterek bemutatása 7 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ, AJÁNLÁSOK 4 Az építészeti útmutatóban iránymutatások kerültek megfogalmazásra, hogy Szemere építészeti karakteréhez milyen kialakítások javasoltak és melyek, amik új épületek építésekor, illetve a meglévő épületek felújításakor kerülendőek. TELEPÍTÉS Szemerén az utcák vonalára merőleges tetőgerincű, oldalhatáros épületek telepítése a legelterjetebb. Az épületek előkerttel, oldalkerttel és hátsókerttel rendlelkeznek. Új épületek telepítésekor javasolt a környezethez, legfőbbképpen szomszédokhoz való igazodás. Nem ajánlott a kialakult utcavonal és épület közötti távolságot csökkenteni vagy növelni, esetleg az új épületet elforgatni. A tanácsos telepítések betartása segít megőrizni a településre jellemző utcaképet, mellyel a hagyományok tovább örökíthetőek. Képen egy javasolt telepítés látható.
Építészeti útmutató 8 TETŐHAJLÁSSZÖ A településen álló lakóépületek tetőhajlásszöge javarészt 35-45 fok között mozog. Új épületeket célszerű hasonló tetőhajlásszöggel tervezni. A kisebb vagy nagyobb hajlásszögű tetővel rendlkező házak rontanák a településre jellemző építészeti karaktert, nem illeszkednének környezetükbe. MAGASSÁG Szemerén egy szintes lakóépületek a legelterjedtebbek. Új épületek építésekor és épületfelújításkor figyelembe kell venni a környező épületek magasságait, és velük közel azonon méretet tartani. Falusias településeken nem javasolt túl magas házak építése, melyek zavaró hatást keltenének a kialakult, harmonikus utcaképen. A képen azonos tetőhajásszöggel rendelkező, közel egy magas épületek vannak, melyek követendő példát mutatnak a környezethez való illeszkedéshez.
Építészeti útmutató 9 TETŐFORMA A településen lévő tetőformák általában kontyolt tetők, oromzatos kontytetők, de vannak nyeregtetős épületek is. Új épületek esetén szintén a felsorolt tetők javasoltak, célszerű a szomszédos épületek mintájára kialakítani a tetőformákat. Fontos a környezethez való illeszkedés. Kerülendőek az összetett, bonyolult tetők és a lapostetők. A képen egy településre jellemző kontyolt tető látható.
Építészeti útmutató 10 SZÍNEK Szemerén javasolt színhasználat a világos pasztellszínek vagy fehér, melyek jelenleg is jellemzik a települést. Nem tanácsos erős, rikító színeket használni, melyek zavaróak lennének a település arculatára. Meglévő épületek felújítása vagy bővítése esetén célszerű a környezetben lévő házakhoz hasonló színválasztás. Településre jellemző a vakolatdíszítés. Színválasztáskor gondolni kell a tetőkre is, amiknél a vöröses szürke árnyalatok javasoltak. Kerülendő példa látható alább, homlokzatszínezéseknél kerülendő az élénk, település karakterébe nem illő színek használata. Példa a javasolt színhasználatra. Ajánlott a világos pasztellszínek alkalmazása, sötét színű nyílászárókkal, melyeket vakolt homlokzatdíszek keretezhetnek.
Építészeti útmutató 11 KERÍTÉS A településen jellemző az áttört fa és fémkerítés, melyek falazott pillérekkel és tömör lábazattal megerősíthetőek. A kerítéseket célszerű az épülettel harmonizáló színnel ellátni. Kerülendő a sövény és a tömör kerítések használata, melyek nem illeszkednek a falusi település karakterhez. A drótkerítések utcafronti használata nem javasolt, náddal való bevonása pedig kiemelten kerülendő. A képen egy fémkerítés látható, mely Szemere településre jellemző a fakerítések mellett. Kerítéseket javasolt az épületekkel harmonizáló festéssel ellátni.
Építészeti útmutató 12 KERÍTÉSEK Szemerén a faragott fa és fém kerítések alkalmazása ajánlott. A településen megfigyelhető, hogy a javasoltaknak megfelelően a kapuk hasonló anyaggal és stílusban készültek, mint a kerítések.
Építészeti útmutató 13 KERTÉSZETI ÚTMUTATÓ Az optimális növényalkalmazást jelentősen befolyásolja a terület eredeti, potenciális vegetációja, mely a térségben alapvetően a cseres tölgyes társulás, a vízfolyások mentén pedig az ártéri ligeterdők. A kertekben, illetve a városi zöldfelületeken tehát javasolt a társulást alkotó fajok egyedeinek, illetve azok fajtáinak alkalmazása. Ez alapján jól alkalmazható a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) és a csertölgy (Quercus cerris), illetve a kislevelű hárs (Tilia cordata) és az ezüst hárs (Tilia tomentosa) is, melyek nagy előnye, hogy jó várostűrők. Fajtáik közül gyakran és széles körben telepített fajta a Tilia Szent István és a T. tomentosa Szeleste. Közepes növekedésűek, jó törzsnevelők, melynek köszönhetően alkalmasak utcafásításra, de kerti viszonyok között is megállják helyüket. Juharok közül a mezei juhar (Acer campestre) Elsrijk fajtája javasolható bátran. Közepes növekedésű, jól bírja a szennyezett városi levegőt, utca sorfának kiváló, lisztharmattal szemben ellenálló, akár sövény is nevelhető belőle. Galagonyák közül ajánlható a kétbibés galagonya (Crataegus laevigata), melynek Paul s Scarlet nevű fajtája igen elterjedt és rendkívül impozáns. Jó alkalmazkodó képességű és gyakran alkalmazott faj a korai juhar (Acer platanoides) is. Közkedvelt kompaktabb fajtái a gömb koronájú Globosum, a keskeny koronát nevelő Fairview, az oszlopos koronájú Columnare, illetve a nagytermetű, parkokba alkalmas Crimson King és Cleveland. Folyó menti területeken jól alkalmazhatók a társulásra is oly jellemző zselnicemeggy (Prunus padus) és a magas kőris (Fraxinus excelsior), illetve fajtáik. Örökzöldeket pl. lucfenyőket (Picea abies, Picea glauca), törpefenyőt (Pinus mugo Pumilio ) is bátran telepíthetünk, hiszen hegyvidéki régióról beszélünk. Azonban kerüljük az oszlopos örökzöldek, alakfák használatát, illetve a ciprusfélék telepítését, mert egyrészt kedvezőtlen a klíma számukra, másrészt tájidegenek, mediterrán hatást keltenek.
Építészeti útmutató 14 Cserjék közül javasolható a közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), mely kifejezetten ellenálló, igénytelen; a somok (Cornus mas, C. sanguinea) és fajtáik pl. Midwinter Fire, melyek hatalmas előnye téli díszítő értékükben rejlik. A különböző virágágyi rózsák is rendkívül színpompás látványt nyújtanak. Két különleges mogyoró (Corylus avellana) fajta is ajánlható, a csavarodott ágrendszerű Contorta, és a sötétvörös lombozatú Fuscorubra. Megjelenhet a kertekben változatos formában a terméskő is, fontos szempont azonban, hogy egyezzen, vagy legalább megjelenésében, színében hasonlítson a környező hegyek kőzettípusaihoz. Leginkább a homokkő, márga felhasználására törekedjünk. A sziklakertekben a felhasznált kőzettípus zúzalékát alkalmazzuk talajtakarásra, színben eltérőt semmiképp sem, különben diszharmonikussá válik a kompozíció. Ezen kívül törekedjünk a helyi klimatikus viszonyokhoz igazodó, alpesi jellegű növényfajok kiválasztására. Ajánlottak a különböző varjúhájak (Sedum sp.), kövirózsa (Sempervivum sp.), illetve párnás habitusú, virágaikkal díszítő fajok. Évelők, egynyáriak alkalmazására is számtalan lehetőség van. Választhatunk ágyásszegélyezésre alacsony, elterülő fajokat pl. illatos ternye (Lobularia maritima), molyhos madárhúr (Cerastium tomentosum), balkonládákba, kőedényekbe csüngő habitusúakat pl. muskátli (Pelargonium peltatum), bársonyos kakassarkantyú (Plectranthus forsterii Marginatus ), vagy éppen virágágyakba magasabb, bokros habitusú fajokat. Ezen kívül vágott virágként való felhasználásra is találunk példákat pl. pompás rézvirág (Zinnia elegans), őszirózsák (Aster sp.). Igényektől függően létesíthetők kifejezetten rekreációt szolgáló pihenőkertek, de konyhakertek is helyet kaphatnak főként a kertek hátsó felében. Az előkertek kialakításánál törekedjünk inkább a reprezentatív, díszítő funkció ellátására, oldva az épített elemek szigorú vonalvezetését.
Építészeti útmutató 15 ANYAGHASZNÁLAT Falusias településeken karakter megőrzés szempontból javasolt a cserép és természetes pala használata tetőfedésre. Kerülendő hullámpala és fémlemezfedés, melyek nem illenek a településképbe. Ajánlott a térkő burkolat alkalmazása utak és járdák burkolásánál.
Építészeti útmutató 16 AJTÓK, ABLAKOK, KAPUK Szemerén a népi hagyományokat őrző nyílászárók alkalmazása elfogadott. Anyaghasználatban elsősorban a fa ajánlott. Az áttört kapura, fa ablakokra és fa ajtóra láthatóak példák, melyek illenek a település karakteréhez.
Építészeti útmutató 17 TORNÁCOK, RÉSZLETEK A településen, több helyen fellelhetőek az oromzatos kontytetőkön lévő faragott fa motívumok, valamint a hagyományokat őrző oldaltornácok és utcai homlokzatra beforduló tornácok. A tornác készülhet fából vagy téglából, melynek színezését és anyaghasználatát az épülettel harmonizáló módon kell megválasztani. HOMLOKZATKÉPZÉS A településen javarészt utcára merőleges gerincű tetők láthatóak, melyek meghatározzák az utcakép karakterét. A homlokzatokon a népi mesterek által használt arányrendszerek figyelhetőek meg. Az utcai homlokzatokon egy vagy két ablak, valamint a tornác hangsúlyos a velük harmonizáló tetők mellett.
Építészeti útmutató 18 MAI PÉLDÁK 5 Szemerén a jövőben tervezendő új épületek megvalósításakor törekedni kell a kialakult és a településen látható építészeti hagyományok megőrzésére. Fontos a parasztházaknál használt arányrendszer lekövetése. Tornác tervezése kiemelkedően fontos a település értékeinek tükrözése szempontjából. Új épületek, illetve épület felújítások esetén tanácsos korszerű fa nyílászárók beépítése a műanyag helyett. A tetők formavilágának kiválasztása nagyon befolyásolja az utcaképeket, így azokra különös hangsúlyt kell fektetni. Szemerén jellemző tetőtípusok a kontyolt tető, az oromzatos kontytető, a csonka kontytető és előfordulnak nyeregtetős épületek is. A képeken látható épületek is mutatják, hogy mennyire fontos felújításkor és új épület építése esetén is a részletképzésekre és hagyományos anyaghasználatokra figyelemmel lenni.
Építészeti útmutató 19 Régi, népi építészeti karaktert hordozó épületek felújítása, vagy új építésű épületek elhelyezése hagyományos épületek környezetében. Új építéseknél fontos a kialakítandó házak környezetükhöz való illeszkedése. Falusias településeknél a parasztházak hagyományait kell őrizni, melyeknél kiemelt fontosságú az arányrendszer megtartása. Kerülendő az utcai homlokzatokon nagy nyílások nyitása és modern anyagok (pl.: műanyag) használata. Megfelelő odafigyeléssel és részletképzéssel, a népi építészetet alapul véve nagyszerű elképzelések valósíthatóak meg, melyek illeszkednek környezetükbe.
Utcák, terek 20 UTCÁK, TEREK 6 Szemere településének elején a Jézus Szíve templom vonja magára a figyelmet, tovább haladva pedig a Református templom és sűrűn fásított környezete szembetűnő.
Utcák, Hirdetések terek 21 HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK Az épületek homlokzatán kerülendőek a fényreklámok és molinók, helyettük a környezethez illeszkedő cégérek és táblák elhelyezése javasolt. 7
Impresszum 22 IMPRESSZUM SZEMERE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Szemere honlapcíme: www.szemere.hu Szemere község e-mail címe: szemerehiv@t-online.hu Szemere Község Önkormányzatának posta címe: 3866 Szemere, Fő út 83. Telefon: +36 46 472 101 Polgármester: Farkas Ferenc Főpítész: Farkas István Főépítész e-mail címe: szemere@foepitesz.com SZERKESZTETTE: Farkas István, Kőrösi Emese, Dinnyés Magdolna SZÖVEG: Farkas István, Dinnyés Magdolna, Bujáki Bence, Kovács Krisztián FOTÓ: Farkas István, Sárdi Zoltán ÁBRÁK: Lechner Nonprofit Kft. GRAFIKAI TERVEZÉS: Dinnyés Magdolna, Kőrösi Emese Budapest, 2017. október 30. A Települési Arculati Kézikönyben felhasználtuk a Bükki Nemzeti Parktól kapott adatszolgáltatásban szereplő fotókat. A kézikönyvben szereplő fotók nem kizárólag a településen készültek! Az építészeti útmutató, a mai példák és a reklámhordózókkal kapcsolatos témakörökben szereplő javaslatok között, máshol készült fényképeket is beillesztettünk saját adatbázisunkból, hogy olyan mintákat tudjunk bemutatni, amelyek a település arculatát, karakterét kedvező irányba módosíthatják. A kézikönyvben kerülendő példaként szereplő képek nem a településen készültek.