2016. évi évközi változások A társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő változások A biztosítottak körében VÁLTOZÁSOK A vállalkozók járulékfizetésében A mezőgazdasági őstermelő adatszolgáltatásában A szocho terhére érvényesíthető adókedvezményekben Bővült a biztosítottak köre Az állami szolgálati jogviszony Biztosítottnak minősül az állami szolgálati jogviszonyban álló személy az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy a Katv. alapján főállású kisadózóként bejelentett személy Az új állami tisztviselő jogviszonyra vonatkozó a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvénytől eltérő szabályozást a kormányhivatalok, ezen belül a járási hivatalok által ellátott feladatok, valamint a kormányhivatalok szervezeti és működési sajátosságai indokolták. [2016. évi LII. törvény] A 16T1041-es számú bejelentőlapon az állami szolgálatai jogviszonyt 1103-as számú biztosítotti kódon (nem kapott új kódot) kell bejelenteni. A 1608-as számú adó- és járulék bevallásban az új 13-as számú alkalmazás minőségi kóddal kell feltüntetni. 1
Az állami projektértékelői jogviszony [2016. évi XXXIII. törvény] Azzal létesíthető, aki a) központi államigazgatási szervnél, illetve annak területi és helyi szervénél [ideértve a fővárosi és megyei kormányhivatalt, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalt] kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként vagy köztisztviselőként, b) az a) pontba nem sorolt központi költségvetési szervnél közalkalmazottként, c) az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületnél köztisztviselőként vagy közalkalmazottként, vagy d) többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaságnál munkavállalóként foglalkoztatott és projektértékelési feladatok ellátására sikeres pályázóként kiválasztásra került (a továbbiakban: értékelő). Az állami projektértékelői jogviszony Az értékelő az EU programozási időszakához kapcsolódó támogatási kérelmek tartalmi értékelését közfeladatként végzi, ami nem érinti az alapjogviszonya szerinti munkavégzését (jogviszonyát). A miniszter az értékelővel legfeljebb a programozási időszak leteltéig szóló határozott időre a támogatási kérelmek tartalmi értékelésére írásban keretszerződést köt. A keretszerződés olyan különös munkaszerződés, amely egyebek mellett tartalmazza, hogy az értékelő a feladatait esetileg kapja, amelyet határidőre köteles teljesíteni, egyéb esetben rendelkezésre áll. A rendelkezésre állás időtartama alatt az értékelőt díjazás nem illeti meg. Az értékelő feladatellátását a miniszter írásban a konkrét munkavégzés megkezdése előtt legalább hét nappal esetileg rendeli el. Az állami projektértékelői jogviszony Az állami projektértékelői jogviszony a minisztérium és az értékelő között a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés aláírásának napján keletkezik. A keretszerződés és a jogviszony megszűnik a) a programozási időszak lejártával, b) az értékelő halálával, c) az értékelő alapjogviszonyának megszűnésével, d) ha az értékelő a pályázati feltételeknek már nem felel meg. Az állami projektértékelői jogviszony A biztosítási jogviszony a Tbj. 8 c) pont alapján akkor sem szünetel, amikor az értékelő díjazás nélkül rendelkezésre áll. Ennek oka egyrészt az, hogy a közfeladat ellátása céljából létrehozott, munkavégzésre irányuló különös jogviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni, másrészt az Ápj tv. rendelkezésre állási kötelezettséget ír elő, így az nem tekinthető a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítésnek. A 16T1041-es számú bejelentőlapon új 1206 számú kód. A 1608-as bevallásban az új 14-es kóddal kell jelölni. 2
A főállású kisadózó biztosítotti státusza Tbj. 5. (2) bekezdés A Katv. alapján főállású kisadózóként bejelentett személy 2016. június 16-tól nevesítésre került a Tbj. biztosítottakat meghatározó rendelkezésében. A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya mint azt a Tbj. 45. is kimondja a biztosítási kötelezettségének bejelentését a Katv.-ben meghatározottak szerint a főállású kisadózói státuszának bejelentésével, az eddigi gyakorlatnak megfelelően teljesíti. Ez azt jelenti, hogy a főállású kisadózóra vonatkozó bejelentést jogszerűen továbbra sem lehet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. (4) bekezdése szerinti bejelentésre rendszeresített T1041-es nyomtatványon megtenni. 2016 2017 a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője) a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők (ide értve: a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnökét, az alpolgármestert, a főpolgármesterhelyettest, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnökét, a jegyzőt, az aljegyzőt) A képviselő-testület által felállított bizottság önkormányzati képviselőnek nem minősülő tagja (külsős tag) nem minősül biztosítottnak. Biztosítási kötelezettség alól történő mentesítés Nem terjed ki a biztosítás: Rendszerszerű módosítás A külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve, hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere. Személy Jogviszony A nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere. 3
Nem terjed ki a biztosítás Mentesített jogviszonyok: Az európai parlamenti képviselőre. A magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el. Az Szja törvény 1/B. hatálya alá tartozó természetes személyre. (Speciális szabályok alapján adózó külföldi előadóművész) Az előző rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak hatályos szociális biztonsági egyezménye áll fenn. E mellett olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is lehetőség van a mentesítő szabály alkalmazására, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra. A kiküldetés meghosszabbításának bejelentése Megállapodás egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszerzése érdekében Ha a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik Az említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak. A biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év végétől áll fenn. Az a személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. A 2016. július 31-ig hatályos szabályok szerint megállapodás alapján az egészségügyi szolgáltatás a sürgősségi ellátás kivételével a megállapodás megkötését követő hatodik hónap első napjától jár. A természetes személy akkor részesülhetett a megállapodás megkötését követő hónap első napjától szolgáltatásban, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg a járulékot visszamenőleg 6 hónapra megfizette. 2016. augusztus 1-jétől a várakozási időtartam 6 hónapról 24 hónapra emelkedik. (Az azonnali jogosultsághoz a járulékok huszonnégy hónapra visszamenőleg egy összegben történő megfizetése szükséges. ) 4
Bővül az egyes ellátásokra jogosultak köre Járulékfizetés különös szabályok szerint Egészségügyi szolgáltatásra jogosult A rendvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy A honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy Járulék mértékek Kisgyermekes vállalkozók járulék- és szociális hozzájárulási adó fizetése alól történő mentesítése Egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7110 forint (napi 237 forint). Az egyéni járulékok mértéke várhatóan nem változik! Ha a vállalkozó csecsemőgondozási díj és/vagy gyermekgondozási díj folyósítása mellett egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásban is részesül, mentesül a járulékfizetési alsó határ és a minimum adóalap után történő közterhek megfizetése alól még akkor is, ha tevékenységét személyesen folytatja. 5
Ha a köznevelésről valamint a felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, vagy Többes jogviszony Többes jogviszonyban állónak minősül az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben A nevelőszülői jogviszony megítélése vállalkozás folytatása esetén A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra irányadó szabályok a jogviszony speciális jellegére tekintettel rendelkeznek arról, hogy munkaviszony alatt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt is érteni kell, de nem határozzák meg, hogy hány órás jogviszonynak kell azt tekinteni. A nevelőszülői jogviszony a Tbj. és a szociális hozzájárulási adó rendszerében teljes munkaidős jogviszonynak minősül. nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Nyugdíj mellett vállalkozást folytatók Az eva adózó egyéni vállalkozó magasabb járulékalap választása A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. Ha az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó év közben válik kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóvá (lesz nyugdíjas), akkor az adóév fennmaradó időszakára nyilatkozhat arról, hogy melyik társaság fizesse meg utána a járulékot. A nyilatkozat az adóévre szól, melyet a hatályos szabályok alapján első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. Az eva alany egyéni vállalkozó a magasabb járulékalap választására vonatkozó nyilatkozatát a tárgyév első járulékbevallásában teheti meg. 6
Őstermelő magasabb járulékalap választása Szociális hozzájárulási adó A 2016. június 16-ától hatályos szabályok szerint a mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól. Az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozhat a magasabb járulékalap választásáról. Általános mérték Karrier Híd kedvezmény [2016. augusztus 1- jétől]: A hatósági bizonyítvánnyal rendelkező személyt munkaviszonyban foglalkoztató költségvetési szervnek nem minősülő kifizető érvényesíthet kedvezményt. 2017 22 % Feltétel: a munkavállaló legkésőbb a munkába lépését megelőző napon rendelkezzen a kérelmére kiállított hatósági bizonyítvánnyal, és annak eredeti példányát átadja a munkáltató részére. A kedvezmény havonta egyenlő a munkavállaló (bruttó) munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (222 ezer forint) a 13,5 százalékával. A kedvezmény a hatósági bizonyítvány érvényességi idején belül - ez általános esetben 1 év vehető igénybe. 7
Kedvezmény K+F tevékenység után Az a kifizető, amelynek a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére tekintettel a Tao. törvény 7. (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként negatív adóalapja keletkezik, a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyekre tekintettel terhelő adóból az egyéb feltételek teljesülése esetén adókedvezményt vehet igénybe. Mértéke = a Tao. törvény 7. (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként keletkező negatív adóalap 50 százalékának 19 százalékos adókulccsal számított összegével. A kedvezményt havonta legfeljebb a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek vonatkozásában, a Szocho tv. IX. fejezete alapján érvényesített kedvezmények után fennmaradó adókötelezettség összegéig lehet érvényesíteni. Az új K+F kedvezmény további feltételei A kifizető Tao. törvény szerinti összes bevételének 40 százaléka a negatív adózás előtti eredmény keletkezésének adóévében (általános esetben a 2015-ös adóévben) [a továbbiakban: kedvezményezett adóév] kutatás-fejlesztési tevékenységből származott; A kifizető külső gyakorlóhelyként kis- és középvállalkozás legalább egy fő, nagyvállalkozás legalább öt fő felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személyt legalább egybefüggő három hónap időtartamra fogadott a kedvezményezett adóévben (általános esetben a 2015-ös adóévben); A kifizető által foglalkoztatott kutató-fejlesztők átlagos statisztikai állományi létszáma a kedvezményezett adóévben az ezen adóévet közvetlenül megelőző adóévhez képest legfeljebb 10 százalékos mértékben csökkent (általános esetben a 2015-ös adóév adatait kell a 2014-es adóév adataihoz viszonyítani). Amennyiben a kedvezményezett adóévben átalakulásra (egyesülésre, szétválásra) került sor, akkor e feltételek teljesítése szempontjából a jogelőd teljesítményét is figyelembe lehet venni. A K+F tevékenység kedvezményének ellenőrzése Tartósan álláskereső személy után érvényesíthető kedvezmény Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik naptári év végéig legalább egyszer ellenőrzi. Nem lehet igénybe venni a kedvezményt olyan természetes személyek vonatkozásában, akiket nem munkaviszony keretében foglalkoztat a kifizető, továbbá olyan természetes személyek vonatkozásában sem, akiknek a munkabére nem jelenik meg a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között. Az adókedvezmény az érvényesítésének első hónapjától számított 12 hónapig vehető igénybe. Tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint álláskeresőként nyilvántartott. A szabály alkalmazása szempontjából az álláskeresőként való nyilvántartás időtartamába a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát be kell számítani. 8
Munkáltatói jogutódlás A Munkahelyvédelmi Akció kedvezményeinek érvényesítésére vonatkozó korlátozások 1. A munka törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a 25 év alatti pályakezdő munkavállaló és a tartósan álláskereső munkavállaló foglalkoztatása utáni kedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére. Az ugyanazon kifizető és magánszemély között egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az érvényesíthető kedvezmények egy adott hónap tekintetében a munkáltató döntése szerint egyszeresen vehetők igénybe. Az ugyanazon kifizető és magánszemély között ismételten létrejött munkaviszonyok során az elsőként létrejött munkaviszonyra tekintettel lehet kedvezményt érvényesíteni. Ha ugyanazon felek között egy adott hónapban új munkaszerződéssel ismételten munkaviszony jön létre, akkor a kedvezmény újbóli érvényesítésére már nincs mód. Példák A munkáltatónál a munkaviszony megszűnt 12-én. A munkavállaló bruttó munkabére 70 000 forint volt. Ugyanez a munkavállaló a volt munkáltatóval ismét munkaviszonyt létesít és a 15-től 31-éig terjedő időszakra bruttó munkabére 100 000 forint. A munkáltató az első jogviszonyban meghatározott 70 000 bruttó bér figyelembevételével érvényesítheti a kedvezményt. Kisgyermekes munkavállaló utáni kedvezmények feltételeinek vizsgálata A kedvezményre jogosító feltételeknek a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének időpontjában kell fennállniuk. (Az eddigi jogértelmezés megerősítése!) Az 55 év feletti munkavállaló portásként és a külön munkaszerződés keretében takarítóként is dolgozik egy Kft-nél. A munkáltató saját döntése alapján, de csak az egyik jogviszonyra tekintettel veheti igénybe a kedvezményt. Amennyiben a három vagy több gyerekes kedvezmény igénybevételére való jogosultság az 1-2 gyerekes kedvezmény érvényesítése során keletkezik, a nagyobb kedvezmény teljes egészében érvényesíthető. 9
Egészségügyi hozzájárulás Megszűnik Két kulcsos eho a kamatjövedelmeket és a TBSZ lekötési hozamát terhelő 6%-os eho kötelezettség a fizető vendéglátó tevékenységet végzők tételes átalányadóját választó magánszemélyek 20%-os eho fizetési kötelezettsége Egészségügyi hozzájárulás mértékének csökkenése Szja tv.-el összefüggő változás A 15% Eho helyett Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 14 százaléka A pénzben kifizetett béren kívüli juttatás értékhatárát meghaladó összege jogviszony szerint adózik Nem egészségügyi hozzájárulás Járulék A tételes költségelszámolást választó egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő eho a bevétel 5 százalékának a 14 százaléka 10
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb változások Rehabilitációs hozzájárulás 2016 2017 964 500 forint /fő/év A minimálbér x 9 =? (2016. évi minimálbérrel számolva : 999 000 forint/fő/év) Megváltozott munkaképességű Szakképzési hozzájárulás akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt, akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülés és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. 2016 2017 Havonta 45 fő Január-június és szeptemberdecember hónapokban 30 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzése (A július - augusztus hónapokban nem kell) Saját munkavállal képzési költségelszámolásának feltétele 11
Iskolaszövetkezet Egyszerűsített foglalkoztatás Az iskolaszövetkezet köteles az állami adó- és vámhatósághoz bejelenteni a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül az iskolaszövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját. A foglalkoztatási szövetkezet, mint szervezeti forma megszűnik. (A törvénymódosítás hatálybalépését megelőző napon a cégjegyzékbe bejegyzett foglalkoztatási szövetkezet szociális szövetkezetként folytatja tevékenységét.) Hatályon kívül helyezésre kerül az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben az a szabály, amely a foglalkoztatási szövetkezet saját tagjainak idénymunkára történő kölcsönzését teszi lehetővé. Egyszerűsített foglalkoztatás Szociális szövetkezet A munkáltató a tárgyhót követő hó 12-éig az egyszerűsítetten foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatásával járó közteher-fizetési kötelezettségének tesz eleget. Bevallási kötelezettségét ezen időpontig elektronikusan teljesíti. Szigorítások a működésre vonatkozóan a tagi munkavégére irányuló jogviszony létesítésének feltételeiben az ellenőrzésben 12
Tagi munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése A tagi munkavégzésre irányuló jogviszony korlátozása Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt az létesíthet és tarthat fenn akit az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint legalább három hónapja nyilvántart, vagy aki legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll. A szociális szövetkezet a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tagjával a tagsági jogviszony fennállása alatt munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Ha a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagja a tagsági jogviszonya fennállása alatt más foglalkoztatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e jogviszony tartama alatt a szociális szövetkezettel fennálló tagi munkavégzési jogviszonya szünetel. Nyugdíj növelés hivatalból Az öregségi nyugellátásban részesülő személy ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel nyugellátását a saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával a jövedelem megszerzését követő naptári év január 1-től növelni kell. A nyugdíjnövelés kiszámítása során az a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem vehető figyelembe, amely után az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. A nyugdíjnövelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból állapítja meg a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben. (A munkaviszonyban állóknak szeptember 30-ig, egyéb esetben október 31-ig.) 13