II. A VÉGELSZÁMOLÁSI FOLYAMAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE 5. Számviteli és adóbevallási feladatok a végelszámolás befejezésekor Ha a cég a hitelezőket kielégítette, követeléseit behajtotta, vagyonát ha erre szükség mutatkozott értékesítette, esetlegesen keletkezett veszteségeit leírta, a végelszámolás befejezhetővé válik. A végelszámolás befejezésére szabott végső törvényi határidő a végelszámolás kezdő időpontjától számított 3 év [Ctv. 105. (1) bekezdés]. E határidőn túl kényszertörlésre kerül sor [Ctv. 116. (1) bekezdés (b) pont]. Előfordulhat, hogy már a kezdetekkor látszik, a végelszámolási eljárás elhúzódik (de természetesen az előírt törvényi határidőn belül marad). Ekkor a cég legfőbb szerve hozhat olyan döntést, hogy a cég korlátozott jelleggel továbbfolytassa tevékenységét, különösen, ha a tevékenység azonnali leállása nagyobb veszteségekkel, netán fizetésképtelenséggel járna. a) Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra: - az adóbevallásokat, - a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót. A beszámoló mérlegében az eszközök, illetve az esetleges kötelezettségek piaci értéken szerepelnek, a piaci értéken történő értékelésnek az eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás tartalmazza, - a vagyonfelosztási javaslatot, amely tartalmazza a végelszámoló díját is, - a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), - a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő társadalmi szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot. A zárómérleg és a záró adóbevallások elkészítésekor kiemelten kell kezelni az alábbiakat: Piaci értéken történő elszámolás. Amennyiben tehát a könyvviteli nyilvántartásokban a pénzeszközökön túl egyéb eszközök vannak, a források között kötelezettségek is szerepelnek, a végelszámoló köteles azokat piaci értéken értékelni. A piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet - amely az eszközök és a kötelezettségek átértékeléséből adódik -, a rendkívüli ráfordítások, illetve a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, a könyvviteli számlák zárása előtt. A végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről készített számviteli beszámoló mérlegében értékhelyesbítés, illetve értékelési különbözet nem mutatható ki, ezért a piaci értéken történő elszámolás előtt a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott értékhelyesbítést, illetve 1
értékelési különbözetet a megfelelő értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni [72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 7. (1)-(2) bekezdés]. SZJA kötelezettségek. Ha a cég jogutód nélkül szűnik meg, a magánszemély tag vállalkozásból kivont jövedelmet szerezhet. A vállalkozásból kivont jövedelem esetei: 1. Jogutód nélküli megszűnés 2. A társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása 3. A magánszemély tagi jogviszonyának megszűnése. A társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel, levonva a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételéből (+) az értékpapír megszerzésére fordított értéket (-), illetve a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségeket (-), a fennmaradó rész a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értékét a vagyonfelosztási javaslat szerint kell megállapítani. A kötelezettségek alapján teljesített kiadást a későbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként nem lehet elszámolni! Az így megállapított összeg a vállalkozásból kivont jövedelem, mely után a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mértékű adót meg kell fizetni. A vállalkozásból kivont jövedelem után a magánszemélynek %-os mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, figyelembe véve az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. (3) bekezdésében megállapított százalékos mértéket és a kifizetett egészségügyi hozzájárulás tárgyévi összegének felső határát. A jövedelemszerzés időpontja: - az utolsó üzleti évről készített zárómérleg mérlegfordulónapja - cégbejegyzési kérelem elutasítása esetén az előtársasági beszámoló mérlegfordulónapja - egyéb esetekben a kifizetés, juttatás napja. Ha több részletben fizeti ki, feltételezni kell, hogy először a jövedelmet fizeti ki a kifizető. Az adót a társas vállalkozás a - jogutód nélküli megszűnés - cégbejegyzési kérelem elutasítása, megszüntetése esetén a jövedelemszerzés időpontjára akkor is megállapítja, és az Art. szerint bevallja, megfizeti, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor. A kifizető a magánszemély helyett megfizetett, bevallott adót beszámíthatja a magánszeméllyel szembeni kötelezettségébe! Általános forgalmi adófizetési kötelezettség. Amennyiben a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó eszközei között olyan eszközök is vannak, amelyek után 2
az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint a tulajdonosoknak történő eszközkiadáskor általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik, akkor a fizetendő általános forgalmi adót a kötelezettségek közé be kell állítani a rendkívüli ráfordításokkal szemben, illetve, ha az a tulajdonosokra áthárítható, a tulajdonosokkal szembeni követelésként [72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 7. (3) bekezdés]. A végelszámoló díja, a végelszámolás egyéb költségeinek elszámolása. A kötelezettségek közé a megfelelő költségekkel, ráfordításokkal szemben be kell állítani az alábbi, a végelszámolás lebonyolításával kapcsolatos költségeket, úgymint - a végelszámoló díját - a végelszámolás költségeit, amennyiben a végelszámolás befejezéséig azokat még nem számolták el - az iratanyag őrzésének a költségeit - a cég megszűnésével kapcsolatosan felmerülő egyéb költségeket, ráfordításokat (ideértve az adófizetési kötelezettségeket is). A végelszámolás befejezéséig el nem számolt, a vagyon kiadásáig - a kiadandó eszközökhöz kapcsolódóan - felmerülő bevételeket a megfelelő bevételek között a követelésekkel szemben kell figyelembe venni [72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 7. (4) bekezdés]. Ha a cégnél felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv működik, illetve a cég könyvvizsgáló alkalmazására kötelezett, a végelszámoló a felsorolt dokumentumokat e testületek jelentésével együtt terjeszti a cég legfőbb szerve elé [Ctv. 111. (1)-(3) bekezdés]. Az Art. 33. (6) bekezdése kimondja, hogy a végelszámolás alatt álló adózók a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kötelesek benyújtani. b) A végelszámoláshoz kapcsolódó bevallási kötelezettségek áttekintése Amennyiben a végelszámoló megítélése szerint a végelszámolás befejezhetővé válik, akkor az általa meghatározott időponttal, mint fordulónappal elkészíti a végelszámolás záródokumentumait, melyet a legfőbb szerv elé terjeszt jóváhagyás végett. Ezek: - a záró adóbevallások (melyeket az Art. 33. (6) bekezdése alapján a végelszámolást lezáró beszámolónak a cégbírósághoz történő előterjesztésével egyidejűleg kell az adóhatósághoz benyújtani) - a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli beszámoló - a vagyonfelosztási javaslat - a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelés (zárójelentés) - a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő társadalmi szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslat 3
- továbbá ha a cégnél működik ilyen a felügyelő bizottság (vagy más ellenőrző szerv), illetve könyvvizsgáló jelentése. ba) Az adóbevallás különös szabályai Az Art. 33. (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy végelszámolási eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás és a végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról e törvény általános rendelkezései szerint kell a bevallási kötelezettségüket teljesíteni. Az éves elszámolású adókról a két bevallás közötti időszakban bevallást csak akkor kell benyújtani, ha az időszak hosszabb, mint 12 hónap. Az Art. 31. (6) bekezdése szerint A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. E rendelkezés azonban végelszámolás esetén nem alkalmazható a tevékenységet lezáró adóbevallásra, valamint a végelszámolás befejezésekor benyújtandó adóbevallásra. A Ctv. 111-112. -a szerint az adóbevallásokról és a végelszámolást lezáró számviteli beszámolóról, vagyonfelosztási javaslatról a társaság legfőbb szerve egyidejűleg dönt, ezt követően azonban a cég törlése iránti kérelemhez az adóbevallás kivételével, a döntéshozatallal érintett egyéb okiratokat kell mellékelni. A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 7. (6) bekezdése szerint a végelszámolást lezáró számviteli beszámolót a gazdálkodó törlésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló mérleg-fordulónapját követő 60 napon belül kell letétbe helyezni és közzétenni (a mérleg-fordulónapot a végelszámoló határozza meg). Az Art. 33.. (6) bekezdése szerint A végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallás és a végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról törvény eltérő rendelkezése hiányában e törvény általános rendelkezései szerint kell az adóbevallási kötelezettséget teljesíteni. A tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró, illetve a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve a végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le. 4
Végelszámolással megszűnő cégek bevallási kötelezettségei A végelszámolás alatt álló gazdasági társaságok az alábbi bevallásokon keresztül adnak számot adókötelezettségeik teljesítéséről: xx71 xx01 xx65 xx08 NY Bevallás a társasági adóról, a különadóról, a hitelintézeti járadék-kötelezettségről, a csekély összegű (de minimis) támogatásokról, a szakképzési hozzájárulás különbözetéről, az energiaellátók jövedelemadójáról a tevékenységét tárgyévben megszüntető valamint az átalakulással megszűnő adózó részére Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben havi, évközi (negyedéves), valamint az éves bevallás benyújtására kötelezett adózók részére Bevallás az általános forgalmi adó kötelezettségének, illetve jogosultságának összegéről Bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról Nyilatkozat a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról (Art. 31. (6) bekezdése alapján) Az NY jelzésű nyilatkozat egyes nulla értékadatú bevallások kiváltására szolgál. A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon nyilatkozik arról, hogy az adott bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. A Nyilatkozat csak elektronikus úton nyújtható be. Az adózó Nyilatkozatot tehet (akkor is, ha nem tartozik az elektronikus bevallásra kötelezettek közé) akkor, ha - a bevallás típusa 01, 08, 43, 58, 65 számú bevallás /a (B) blokkban legördülő a) oszlop mezőiben választható és - a nyilatkozattal helyettesített bevalláson szereplő a természetes azonosítón, adóazonosító adatokon kívüli valamennyi sor ( adatmező ) csak nulla értékű adatot tartalmazna, vagy nem tartalmazna adatot, és - rendelkezik az elektronikus úton teljesítendő bevallási kötelezettséghez szükséges feltételekkel. A Nyilatkozat benyújtási határideje megegyezik a kiváltandó nulla értékadatú bevallás benyújtására vonatkozó határidővel. A (helyettesítendő bevallás benyújtására előírt) határnapot követően a bevallási kötelezettség kizárólag a helyettesíteni kívánt bevalláson teljesíthető, akkor is, ha a bevallás adattartalma nulla értékű. Amikor megkezdődik a végelszámolási és/vagy kényszertörlési eljárás, illetőleg amikor ezen eljárások befejeződnek, akkor a tevékenységet lezáró, illetőleg a végelszámolást, kényszertörlési eljárást lezáró bevallás helyett Nyilatkozat nem adható be. Ezekben az esetekben záró bevallást kell benyújtani. Ugyanakkor a végelszámolási, kényszertörlési eljárás időszaka alatt álló adózók a Nyilatkozatot benyújthatják, mivel az adózók ezekben az esetekben az általános szabályoknak megfelelően teljesítik bevallási kötelezettségüket. 5
A VÉGELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS FOLYAMATÁBAN TELJESÍTENDŐ BEVALLÁSOK ÖSSZEGZŐ ÁTTEKINTÉSE Bevallás xx71 xx01 xx08 xx65 kezdetekor bevallási időszak vége + 30 nap bevallási időszak vége + 30 nap bevallási időszak vége + 30 nap bevallási időszak vége + 30 nap Bevallás gyakorisága és a bevallási határidő a végelszámolás időszaka alatt Havi Negyedéves éves tárgyhót követő hónap 20. tárgy negyedévet követő hónap 20. tárgyévet követő február 25. N Y n y o m t a t v á n n y a l k i v á l t h a t ó tárgyhót követő hónap 12. - - N Y n y o m t a t v á n n y a l k i v á l t h a t ó tárgyhót követő hónap 20. tárgy negyedévet követő hónap 20. tárgyévet követő február 25. N Y n y o m t a t v á n n y a l k i v á l t h a t ó befejezésekor a végelszámolást lezáró beszámoló cégbíróságra történő benyújtásának a napja a végelszámolást lezáró beszámoló cégbíróságra történő benyújtásának a napja a végelszámolást lezáró beszámoló cégbíróságra történő benyújtásának a napja a végelszámolást lezáró beszámoló cégbíróságra történő benyújtásának a napja Bevallás típusa, fajtája 1 V1 V3 V1 V2 V3 V1 V2 V3 V1 V2 V3 1 Jelmagyarázat: - a bevallás típusa rovatban a V (Végelszámolás) jelölést kell választani, - a bevallás fajtája rovatban az időszak függvényében választható jelölések: o Végelszámolási eljárást megelőző időszakra vonatkozó (1) o Végelszámolási eljárás ideje alatt benyújtott (2) o Végelszámolási eljárást lezáró (3) 6
bb) A xx29-es és xx71-es bevallások időbeli összefüggései Az Sztv. 11. (12) bekezdésében foglaltak szerint a végelszámolás időszaka általában egy üzleti év. Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet. Példa az esedékességi időpontokra: Amennyiben a végelszámolási eljárás 2013. február 8-án kezdődik, és a befejezésére 2014. április 15-én kerül sor, úgy a 2013. február 8. és 2014. február 7. üzleti évre a 1329 számú bevallást kell az adózónak benyújtania, V2 kóddal. A végelszámolási eljárás befejezésének időpontja 2014. április 15, a megszűnés éve szerinti, - jelen esetben 1471-es - bevalláson feltüntetett végelszámolási időszak 2014. február 8.- 2014. április 15., és a megszűnés típusaként V3 jelzés szerepel. Amennyiben a 1471-es záróbevallást az adózó 2014. április 30-án adja be, úgy a 1329 számú bevallást nem a mérlegforduló napot követő 150 napon belül kell benyújtani, hanem a jelen példánál maradva 2014. április 30-ig, tehát addig a napig, amikor a záróbevallást is teljesítette. Amennyiben a záróbevallás (1471-es) benyújtásának esedékességi időpontja későbbi, mint a 1329 számú bevallás benyújtásának esedékességi dátuma, úgy a 1329 számú bevallást az általános szabályok, az Art. szerinti esedékességi dátummal kell könyvelni. A végelszámolással érintett adózónál tehát a 1329 számú bevallás benyújtásának időpontja a fő szabály szerinti mérlegforduló napot követő 150 napon belül nem lehet későbbi, mint a társasági adó 1471-es záró adóbevallás beadásának időpontja. Így a 1471-es záró adóbevallás beadásával az a jelen (1329 számú) adóbevallás is esedékessé válik, amelynél a mérlegforduló napot követő 150 nap még nem telt el. c) A vagyonfelosztási javaslat A végelszámoló a vagyonfelosztási javaslatban a hitelezők kielégítése után még fennmaradó vagyont osztja fel a cég tagjai, tulajdonosai között. A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek [Ctv. 112. (5) bekezdés]. A vagyonfelosztási javaslatba a számviteli beszámoló mérlegében kimutatott eszközöket a következők szerint - elkülönítve - kell beállítani [72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 7. (7) bekezdés]: - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. -ának (3) bekezdésében meghatározott vagyoni eszközök - a számviteli beszámoló mérlegében kimutatott kötelezettségek (ideértve a lekötött tartalékként kimutatott kötelezettségeket is) rendezésére szolgáló eszközök 7
- a tulajdonosok részére kiadandó eszközök. Amint erre már felhívtuk a figyelmet, amennyiben a felosztandó vagyon nem pénzvagyon, akkor azt piaci értéken kell beállítani, azaz, értékét pénzben kell meghatározni [lásd e fejezet 5a) pontját]. A hitelezők kielégítése után még fennmaradó vagyon természetbeni kiosztására csak vagyonértékelés esetén kerülhet sor [Ctv. 111. (1)-(3) bekezdés]. A vagyon tagok közti felosztásának alapja a cég alapító okirata. Ha erről az alapító okiratban nem rendelkeztek, akkor a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában részesednek a felosztandó vagyonból. A hitelezők kielégítése a végelszámolási eljárás alatt kell, hogy megtörténjen. Előfordulhat, hogy nincs elegendő pénzvagyon, így a vagyonfelosztási javaslatban kell rendelkezni, hogy a tartozást a cég valamelyik követelése átengedésével, valamely vagyontárgy természetben történő átadásával, vagy harmadik személy általi tartozás-átvállalással fizetik meg. A vagyonfelosztási javaslatban a végelszámolás lebonyolításával kapcsolatos költségeket is be kell állítani (végelszámoló díja, egyéb végelszámolási költségek). d) A vagyon kiadása Az a) pontban felsorolt dokumentumoknak jóváhagyását és elfogadását követően a cég legfőbb szerve dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról. A vagyon kiadását a végelszámoló bonyolítja. A vagyon kiadására azonban nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatala előtt [Ctv. 112. (3)-(6) bekezdés]. A végelszámoló a vagyoni eszközök kiadása, a számviteli beszámoló mérlegében szereplő kötelezettségek rendezése előtt köteles a könyvviteli nyilvántartásokat megnyitni, a vagyoni eszközök kiadását, a kötelezettségek rendezését a számviteli törvény előírásai szerint bizonylatolni, a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Természetben kiadott eszközökkel kapcsolatos számviteli és elszámolási teendők. Ha a cég részére a végelszámolás befejezésekor, a cégjegyzékből való törlést követően természetben történik a vagyon kiadása a vagyonfelosztási javaslat alapján, akkor - a kiadásra kerülő eszközök értéke a könyvviteli nyilvántartásban már szereplő piaci érték lesz; - a természetben kiadott vagyont számlával kell dokumentálni, mivel jellemzően azt általános forgalmi adó fizetési kötelezettség terheli, - a vállalkozásból kivont jövedelmet személyi jövedelemadó és százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli. Az eszközök piaci értékének meghatározására tételes számviteli előírás nem adható, arra vonatkozóan a megfelelő szakmai elvárások és követelmények az irányadók. A végelszámolás akkor tekinthető befejezettnek, ha a vagyoni eszközök kiadása, a kötelezettségek rendezése megtörtént, ha a könyvviteli nyilvántartások értékadatokat nem tartalmaznak [72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 8. (3)-(4) bekezdés]. 8
e) Iratanyag elhelyezése Az iratanyag elhelyezéséről a végelszámolónak kell gondoskodnia. Az elhelyezéssel kapcsolatos költségeket, illetve a megszűnés utáni iratőrzési költségeket a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni. A tagok megállapodhatnak abban is, hogy a cég iratainak őrzését a tagok egyike vállalja, ingyenesen vagy ellenérték fejében. f) A cég törlése Amikor a végelszámoló elkészítette a záródokumentumokat és azokat a cég legfőbb szerve elé terjesztette, a legfőbb szerv határozattal dönt azok elfogadásáról, ezen belül a vagyonfelosztási javaslat jóváhagyásáról. Mint azt a d) pontban már említettük, a vagyon kiadásának időpontjáról is határozni kell. Ennek meghatározásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a vagyon kiadására nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőző időpontban. A végelszámoló megbízatása a végelszámolás befejezésével és a cég törlésével megszűnik, a törvény azonban a vagyonfelosztási javaslat végrehajtására, azaz a felosztott társasági vagyon kiadásának lebonyolítására még a végelszámolót kötelezi. Ha a legfőbb szerv döntött a záródokumentumok jóváhagyásáról, valamint a vagyon kiadásának időpontjáról, a végelszámoló a cég törlésére irányuló kérelmet nyújt be a cégbíróságra. A kérelemhez csatolni kell: - az arra vonatkozó határozatot (azaz, hogy a legfőbb szerv elhatározza a cég törlését) - a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli beszámolót, - a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), - a legfőbb szervnek a záródokumentumokat jóváhagyó, és a vagyon kiadás időpontjáról rendelkező határozatát. 9