Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és ú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 Email: bolyai29@axelero.hu Színházismeret
A tantárgy tanításának célja A tantárgy a színjáték tanszak célkitűzései közül a következők megvalósítására nyújt kiemelt lehetőséget: Minél több élő és felvett megtekintésére A tanulók drámával és színházzal fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítésére A tanszak általános célkitűzéseinek szellemében a tantárgy teremtsen lehetőséget arra, hogy a tanulók felkészült nézőkké, tudatos színjátékosokká váljanak. Fejlesztési követelmények Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: Annak felismerésére, hogy saját befogadói élményeiket milyen színházi hatások befolyásolják A élményeiket, véleményüket megfogalmazni készlet alapján egy-egy, A mások által készített előadások tanulságait saját tevékenységükre (is) adaptálni A saját csoportjuk által létrehozott előadások leírására készítése közben felmerült problémákat összefüggésbe hozni a általánosabb problémáival Ismerjék: Azt az alkotói folyamatos, ahogyan egy-egy értékes előadás létrejön A eket Azt, hogy saját tevékenységüknek hol a helye, továbbá mi a szerepe az egész előadás hatásmechanizmusában A alkotórészeit, legyenek tudatában annak, hogy ezek az elemek miként kapcsolódnak egymáshoz, hogyan képesek befolyásolni a nézői élményt A színházművészet megközelítésére alkalmas fogalmi készlet elemeit Javasolt időkeretet Évfolyam Előképző 1. Előképző 2. 1. 2. 3. 4. 5. Heti óraszám - - - - 1 1 1 1 Alapf ok 6. Évi óraszám - - - - 37 37 37 37 (3-4. évfolyam) Éves óraszám: 37 TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK Beszélgetések előadásokról hangulata TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Melyek azok az elemek, amelyek ezt a benyomást felkeltik? Mi az, ami legerőteljesebben A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI ELVÁRHATÓ MAXIMUM 41
témája, alapanyaga helyszíne, körülményei, feltételei díszletvilága befolyásolta a nézőket? Melyek a legemlékezetesebb pillanatok? Miért? Lehetséges-e az adott téma másfajta feldolgozása? Mit várunk egy színházi feldolgozástól? Mit képes az alapanyagból megmutatni a színház, mit nem? Mi a fontos a színházban, mire vállalkozhat, mire nem? Hogyan befolyásolhatja mindez a nézői élményt? Mit tudhatunk meg a díszletekből? milyen más alkotóelemeivel kell harmonizálnia a díszleteknek? Befolyásolja-e a színészi játékot az adott tér? Milyen más térben tudjuk elképzelni a szereplőket? Ez befolyásolná-e a színészek játékát? is kifejti is kifejti is kifejti is kifejti 42
jelmezei legemlékezetesebb figurái Emberi viszonyok története Hogyan jellemzi az öltözet viselőjét? Milyen színekre, formákra emlékszünk? Van-e ennek jelentősége? Fel tudnánk-e másképp öltöztetni a figurákat? Mi változna akkor? Mi mindenből ismerünk meg egy-egy színpadi szereplőt? Mit mondanak róla a mozdulatai, gesztusai? Hogyan jellemzi őt a hanghordozása, beszédmódja? Melyek azok az érzelmek, indulatok, szándékok, amelyek mozgatják? Hogy válik mindez cselekvéssé? Miből ismerjük meg a másokhoz való viszonyát? Képzeljük el, hogy megváltoztatjuk egy-egy figura néhány jellegzetességét! Mi változna akkor? Módosulna-e a szereplők közötti viszonyrendszer? Mi árulkodik két (vagy több) ember kapcsolatáról? Mely viszonyok a ak? Változnak-e a kapcsolatok az előadás folyamán? Csoportosíthatók-e valamiképp az előadás szereplői? Mi az a probléma, amiből az előadásban ábrázolt történet kibontakozik? Miből ismeri ezt meg a néző? Melyek ennek a történetnek a legemlékezetesebb pillanatai, fordulatai? Milyen eszközökkel hangsúlyozza ezeket a is kifejti is kifejti is kifejti is kifejti 43
mozzanatokat az előadás? Mely mozzanatok befolyásolják leginkább a történet kimenetelét? Mikor volt esély arra, hogy másképp alakul a történet? Minek kellene változnia, hogy módosuljon a történet végkimenetele? Milyen hangulatot, érzéseket vált ki a történet befejezése a nézőben? kezdete és vége legemlékezeteseb b jelenetei Milyen eszközökkel szolgálják az alkotók a néző ráhangolódását az előadásra? Van-e az előadás kezdésének valamilyen rejtett üzente, hogy mit várjon a befogadó a produkciótól, mit keressen benne? Milyen eszközökkel zárják le az alkotók az előadást, milyen tanulsága van a befejezésnek? Hogyan különíti el az előadás egymástól a különféle jeleneteket? Hogyan kapcsolja őket egybe? Vannak-e lassabb és gyorsabb jelenetek? Hogyan alakul ki ebből az előadás ritmusa? Milyen a jelenetek belső felépítése? hatása Milyen élményt váltott ki a tanulókból? is kifejti is kifejti is kifejti A megismert fogalmi készlet alapján legyen képes egy- egy színházi előadás A megismert fogalmi készlet alapján legyen képes egy- egy színházi előadás A megismert fogalmi készlet alapján legyen képes egy- egy színházi előadás 44
(5-6. évfolyam) Éves óraszám: 37 TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK Színházi mesterségek A dramaturg TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Az anyagválasztás problémái (mit lehet előadni, mit érdemes adaptálni?). Mitől tűnik ma aktuálisnak, színpadra kívánkozónak egy-egy szöveg? Hogyan lehet színházi szemmel olvasni? Szent és sérthetetlen, avagy alakítható az író által létrehozott szöveg? Mit jelent a példány elkészítése? Melyek a dramaturgiai beavatkozások? Mi a feladata a próba a dramaturgnak? eljárások, A jelmeztervező Mi befolyásolja azt, hogy miképp öltöznek egy-egy előadás szereplői? Mennyire valóságos öltözetek ezek és mennyiben fantáziaruhák? Az egyes színházi műfajok miféle öltözeteket követelnek meg? milyen más stíluselemeivel áll kapcsolatban a ruhák stílusa? Hogyan kapcsolják az öltözetek egy-egy korhoz az előadást? Mihez kezdjünk a kortalan öltözékekkel? Lehet-e szerepe a színházban az anakronizmusnak? A díszlettervező Miről mesél a színpadkép? Hogyan olvassuk a vizuális információkat? Mi befolyásolja a díszletet? (Hogyan kell alkalmazkodnia a színházi térhez, színpadméretekhez, rendezői elképzelésekhez?) Hogyan befolyásolja a díszlet az előadást? (Milyen játékmódot tesznek lehetővé a különféle A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI ELVÁRHATÓ MAXIMUM 45
díszletek?) Mit kell tudnia a díszletnek? (Az előadott drámában vagy más természetű alapanyagban jelzett helyszíneket miképp teremtheti meg a díszlet? Mikor vág egybe, miképp térhez el a szerzői színleírásoktól?) Mikor működik jól a színpadi tér? Hogyan szolgálhatja a rendezőt a színészt? Mit kell ismernie a díszlettervezőnek? (Hogyan gyűjt anyagot? Miképp választ stílust? Milyen mesterségeket, szakmai ismereteket kell felhasználnia munkája során?) Milyen anyagokkal dolgozik a díszlettervező? Mi milyen hatást kelt a színpadon? Hogyan bánik a színekkel, formákkal, stílusokkal? Hogyan lehet berendezni egy adott teret? Mikor van szükség bútorokra, berendezési tárgyakra, mikor elég jelezni őket? Ennek milyen módjai vannak? A színpadmester Mi látható abból, ami a színpadon történik és mi az, ami nem? Hogyan tagolódik a színpad? Melyik része milyen funkciókat nyerhet? Hogyan kell előadásra előkészíteni a színpadot? Hogyan működik előadás közben a színpad? Hogyan változhat a tér? Milyen trükköket tud a színház? Hogyan születik a varázslat? Hogyan varázsolhat el a játék trükkök nélkül? A kellékes A világosító Mit árul el egy előadásról, hogy milyen kellékek játszanak benne? Mit árul el egy figuráról, hogy milyen kellékekkel kerül kapcsolatba? Egy kellék útja, avagy motívumképzés. Kellékek átváltozása, azaz mi mindenre használható egy-egy tárgy? Kellékek hiánya, avagy a jelzéses játékstílus lehetőségei. Mi a szerepe a színházban a fénynek? Milyen fajtái vannak a 46
A hangmester fényeknek, milyen változatai vannak a fényhasználatnak? Más fények más megvilágításba helyezik-e az egyes figurákat, az egyes jeleneteket? Hogyan lehet bevilágítani a teret? Milyen trükköket tud a fény? Mi az a fénydramaturgia? Hogyan irányítja a világítás a figyelmet, hogyan emel ki jeleneteket, motívumokat, helyzeteket, milyen hangulatokat teremt. Mi a szerepe a színházban a zörejnek, a zajnak? Mikor jelenti a látottak megerősítését? Mikor szolgálja az elidegenítést, a néző kizökkentését? Milyen természetes hangkeltő eszközök állnak rendelkezésre? Melyek azok a stílusok, melyek különösen igénylik a zajokat, zörejeket? A zeneszerző Mikor van szüksége a színháznak a zenére? És mikor fölösleges? Milyen hangulati szerepe lehet a zenének? Hogyan kapcsolódik egymáshoz zenei stílus és játékstílus? A zenei motívumok hogyan befolyásolhatják az előadás jelentését? Mikor kerülhet be az előadás terébe a zene, milyen funkciót nyerhet? Melyek azok a színházi műfajok, amelyekben kiemelt funkciója van a zenének? Milyen követelmények jelentkeznek ekkor a zenével szemben? Ajánlások, javaslatok A fenti tantervi javaslat nyilvánvalóan keretjellegű. A konkrét témák, a követett módszerek elsősorban a foglakozást tartó oktatótól (és az általa irányított tanulók csoportjától) függenek. A fokozatosság elvének figyelembe vétele mellett a különféle évfolyamokra javasolt megközelítésmódok, témák is szabadon variálhatók, kombinálhatók. Az utolsó évfolyamokon azonban mindenképpen meg kellene hagyni a szintézis teremtésének lehetőségét. Ezeken az évfolyamokon a korábban megfigyeltek és megbeszéltek tudatosítására, rendszerezésére kerül sor. Természetesen ekkor sem válik elvont elméleti tárggyá a színházismeret: fontosnak tartjuk, hogy most is konkrét példákból (előadásokból, előadásrészletekből) induljunk ki, és hogy szüntelenül hivatkozzunk a korábban látottakra és megbeszéltekre, mint közös élményanyagra. 47
Értékelés: tanári szöveges értékelés jeggyel történő értékelés félévkor, illetve év végén az osztályzattal történő minősítés mellett javasolt az írásbeli véleményezés is. Ajánlott irodalom Magyar színházművészeti lexikon, Akadémiai, 1994. Színházi kislexikon, gondolat, 1969. (Több hasznos szócikk a Világirodalmi lexikonban, Akadémiai, 1970-1997.) Almási Miklós: Színjáték és társadalom, Színháztud. Int. 1963. Almási Miklós: színházi dramaturgia, Színháztud. Int. 1965. Artaud, Antonin: A könyörtelen színház, Gondolat, 1985. Benedek andrás: Színházi dramaturgia nézőknek, gondolat, 1975. Brook, Peter: Az üres tér, Modern könyvtár 1972. (Duró Győző Nánay István Dramaturgiai olvasókönyv, Marczibányi téri M.K., 993. Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete, 1967. Földényi F. László: A drámától a színpadig, Kossuth, 1976. Hevesi András:, a színjátszás, a rendezés művészete, Gondolat, 1965. Hevesi sándor: A drámaírás iskolája, gondolat, 1961. Honti Katalin: Színház és látvány I-II. corvina, 1978. (Lengyel György) A színház ma, gondolat, 1970. (Nánay István A színésznevelés breviáriuma, Múzsák, 1983. A pantomim (Korszerű színház) Ruszt József: Színésznevelés és színészdramaturgia, NPI Székely György: Színházi mi micsoda NPI, 1976. Székely György: Színházesztétika, Tankönyvkiadó, 1984. Székely György: A színjáték világa, gondolat, 1986. Színházi kalauz I-II. Gondolat, 1981. A színház világtörténete I-II. Gondolat, 1986. Sztanyiszlavszkij: Cselekvő elemzés, 1960. (Ungvári Tamás:) A dráma művészete ma, Gondolat, 1974. (Várszegi Tibor:) Felütés, 1992. (Várszegi Tibor:) Félúton, 1994. (Várszegi Tibor) Fordulatok I-II. 1992. Vekerdy Tamás: A színészi hatás eszközei (Zeami mester művei nyomán), Magvető, 1974. 48