8. Ävfolyam 12. szåm 2001. mårcius 30.

8. Ävfolyam 12. szåm 2001. mårcius 30. Tuberculosis elleni vilågnap A BCG vakcinåciç LaboratÇriumi hérek TÅjÄkoztatÅs szakmai rendezvänyről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÇgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/nekap/pollen) Impresszum

TUBERCULOSIS ELLENI VILÄGNAP 2001. mårcius 24. A tbc jårvånyt meg kell ÅllÇtani! A kévetkező tçz Öv sorån 30 milliü ember halålåt okozhatja a tbc. A tbc az első szåmá halålt okozü fertőzös a fiatalok Ös felnőttek kéröben. A vilåg lakossågånak egyharmadåt mår megfertőzte a tbc. A tbc bacillustül minden måsodpercben valaki megfertőződik. 1999-ben kézel 8 milliü ember betegedett meg tuberkulüzisban. A tbc az egyik vezető halålok a nők halålozåsåban. A tbc kévetkeztöben valüszçnűleg tébben maradnak ÅrvÅn, mint bårmelyik mås fertőző betegsög miatt. A HIV/AIDS betegek első szåmá fertőző gyilkosa a tbc. A nem megfelelő kezelösi gyakorlat veszölyezteti a tébbi helyes kezelösi eljåråst folytatü orszåg jårvånyâgyi helyzetöt. 2001-BEN A VILÄGNAP JELSZAVA DOTS: TBC KEZELãS MINDENKI SZÄMÄRA DOTS: Directly Observed Treatment kezelös Short-course révid lefolyås kézvetlenâl megfigyelt A jelszç felhévås arra, hogy a tbc gondozås legyen egyformån elärhető minden tbc beteg szåmåra, megkölünbüztetäs nälköl: legyen akår gazdag vagy szegäny, färfi vagy nő, felnőtt vagy gyermek, bebürtünzütt vagy szabad; ide tartoznak az egyäb csoportok, mint a HIV vagy a gyçgyszer-rezisztens tbc-s fertőzüttek. A mindenkinek egyformån nyájtott tbc kezeläs hozzåjårul annak a jognak az ÄrvÄnyesÖlÄsÄhez, mely szerint minden embernek joga van az egöszsög elörhető legmagasabb szintjöhez. A DOTS stratögiåjånak Ét kulcsfontossågá eleme: A kormånyzat elkételezettsöge a tbc-kontroll teväkenysägek fenntartåsa irånt. Az esetek mikroszküpos vizsgålattal alåtåmasztott detektålåsa. Hat-nyolc hünapos standard teråpia küzvetlenöl megfigyelt kezelässel (DOTS), legalåbb az első kät hçnapban. Minden alapvető antituberkulotikumbül a rendszeres Ös megszakçtås nölkâli ellåtås biztosçtåsa. SzabvÅnyosÇtott nyilvåntartåsi Ös jelentösi rendszer, amely lehetővä teszi az egyes betegek kezeläsi eredmänyeinek Äs az ÅtfogÇ tbc kontroll program teljesétmänyänek felmäräsät. A WHO EurÇpai IrodÅja szerint az alåbbi okok vezettek a kritikus tbc helyzet kialakulåsåhoz a kelet-eurçpai rägiçban: A gazdasågi recessziç, szegänysäg, szociålis robbanås, elägtelen tåplålkozås, tálzsáfolt

bürtünük Äs hajläktalansåg. A magas incidenciåt mutatç orszågok küzüs jellemzője a rosszul kezelt, finanszérozott Äs idejätmált kontroll gyakorlat. Az antituberkulotikumok hiånya Äs a nem standardizålt gyçgyszerteråpia alkalmazåsa a tübb gyçgyszerre rezisztens tbc (MDR TB) emelkedő szintjähez vezetett. A balti Ållamokban Äs az Orosz àllamszüvetsägben az esetek küzel negyedät multirezisztens türzs okozza, kölünüsen nagy arånyá ez a bürtünükben. A tårsadalmi nyugtalansåg a BalkÅnon, a KaukÅzusban Äs TadzsikisztÅnban gåtolja a tbc kontrollt Äs a tårsadalmi-gazdasågi gondok, a meneköltek nüvekvő szåma hozzåjårul a tbc esetek dråmai nüvekedäsähez. BelorussziÅban, UkrajnÅban Äs az Orosz FÜderÅciÇban nagymärtäkben nőtt a HIV esetek szåma, amely tovåbb fokozhatja a tbc/hiv tårsult jårvånyt a rägiçban. A magas tbc prevalenciåt mutatç orszågokbçl Ärkező, egyre tübb bevåndorlç küvetkeztäben szåmos nyugat-eurçpai orszågban a bevåndorlçk küzütt tübb a tbc eset, mint az őshonos populåciçban. ForrÅs: www.who.int./gtb/dots/index.html, www.stoptb.org/home.html www.who.dk./id/prtube2.html SzerkesztősÅgi megjegyzås: NÄhÅny szåmadatot kçvånunk kézreadni, melyek jellemzően fejezik ki, hogy az egyenlőtlen tårsadalmi, gazdasågi fejlődäs Äs nehäzsägek mennyire befolyåsoljåk a tbc teröleti morbiditåsåt. A kézäp-eurüpai rägiüban a tbc incidencia szåzezer lakosra szåmçtott ÄrtÄke 43,7 (az ÄrtÄk a Cseh KÉztÅrsasÅgban a legalacsonyabb, 17,6, MagyarorszÅgon 39,5), mçg a kelet-eurüpai rägiüban a szåzezer lakosra szåmçtott ÄrtÄk Åtlagosan 77,7, egyes volt szovjet kéztårsasågokban meghaladja a szåzas nagysågrendet, Çgy GeorgiÅban 124,6, KazahsztÅnban 126,4, KirgizisztÅnban 127,8 a WHO 1998. Ävi adatai szerint. Az 1999. Ävi előzetes adatok a kézäp-eurüpai helyzet tovåbbi javulåsåt (Åtlag 43,7, legalacsonyabb a Cseh KÉztÅrsasÅg 15,9, MagyarorszÅg 38,8), mçg a kelet-eurüpai rägiüban a helyzet tovåbbi romlåsåt (Åtlag 85,9, Georgia 130,8, KazahsztÅn 154,0, KirgizisztÅn 130,6) jelzik. A nyugat-eurüpai rägiü helyzete kedvező (1998. Ävi Åtlag morbiditås 13,0), megtartotta a kismärtäkben javulü tendenciåt (1999. Ävi Åtlag 12,5). ForrÄs: Global Tuberculosis Controll. WHO Report 2000. WHO/CDS/TB/2000. 275

A BCG VAKCINÄCIé TBC elleni vädőoltåsra a BCG vakcina Åll rendelkezäsre. A vakcinåt Calmette Äs GuÄrin a LillÄ-i Pasteur IntÄzetben 1906-1920 küzütt fejlesztette ki ágy, hogy egy virulens bovin tépusá tuberkulçzis türzset folyamatosan tåptalajrçl tåptalajra oltott. Ez a BCG-nek elnevezett vakcina bekerölt az oltçanyagok küzä. Fontos tulajdonsåga, hogy - noha a BCG türzs betegsäget nem okoz - megtartott valamennyit az eredeti virulenciåjåbçl (maradäk virulencia), ami lehetővä teszi a minden Älő vakcina hatåsossåga feltätelänek teljesöläsät, hogy: betegsäg okozåsa nälköl, de szaporodik az oltott szervezetäben. Ahhoz, hogy az oltçanyagellåtåst folyamatosan biztosétsåk, az előållétçk az eredeti BCG-t lehetősägeiknek megfelelő mçdszerekkel tovåbb passzåltåk, Égy alakultak ki az án. altürzsek, amelyek tübb-kevesebb tulajdonsågban az eredetitől eltärtek. Az embert megbetegétő tulajdonsåguk nem tärt vissza, de maradäk virulenciåjuk märtäke az eredeti BCG-hez märten kölünbüző märtäkben csükkent. A våltozås az oltottakban is megnyilvånul: egyes BCG vakcinåk az ájszölüttkorban oltottakban gyakrabban okozzåk a regionålis nyirokcsomçk beolvadç gyulladåsåt (szuppurålç lymphadenitis), mint mås altürzs vakcinåk. Olyan altürzsekről is tudunk, amelyek kölünüsen az oltås utåni tuberkulinallergia erőssäge tekintetäben kölünbüznek. Nincs mäg egy olyan vakcina, amelynek fertőző betegsäget megelőző hasznåt az oltottak Äs oltatlanok küzütti kölünbsäg megållapétåsåval olyan hatalmas tümegeken Äs olyan hosszá időtartamá megfigyeläsekben szåndäkoztak megållapétani, mint a BCG vakcinåät. A konkláziçt illetően a megållapétåsok igen eltärőek. AngliÅban pl. iskolås gyermekek bevonåsåval vägzett vizsgålatban a BCG a megbetegedäsek 80%-Åt vädte ki, a måsik väglet a däl-indiai vizsgålatok, ahol semminemű vädőhatåst nem lehetett kimutatni (tåblåzat). A BCG oltäs hatäsossäga (teråleti oltäsok) TerÅlet OltÄs ideje BCG altçrzs MegfigyelÉsi időtartam (Év) HatÄsossÄg (%) Öszak-Amerika (indiänok) 1936-38 Phillips 20 80 Chicago (csecsemők) 1937-48 Tice 12-23 74 Puerto-Rico 1949-50 New-York 6-7 31 Anglia (iskoläsok) 1950-52 DÄn 12,5 79 Madras 1950-55 Paris 2-7 60 DÉl-India (minden korosztäly) 1968-70 Paris Çs DÄn 10 0 A tübbi teröleti vizsgålatban a vakcina vädőärtäke e kät väglet küzütt våltozott. LeginkÅbb az a magyaråzat låtszott elfogadhatçnak, hogy az oltås haszna az atypusos mycobacteriumokkal jelentősen fertőzütt teröleteken kicsi: a hosszá megfigyeläsi id ő alatt mind a vakcinåltak, mind a kontrollok ÅtvÄszelik az atypusos mycobacteriumokkal valç fertőzäst, ami a BCG-hez hasonlç, de termäszetes immunizålçdåst eredmänyez, viszont az eredmänyt a BCG oltås tovåbb mår nem fokozza. A däl-indiai kudarc annål is fåjdalmasabb volt, mivel kät olyan altürzsből előållétott vakcinåt hasznåltak (PÅrizs Äs KoppenhÅga türzsek), amelyeknek a tübbi altürzshüz viszonyétva a legnagyobb volt a maradäk virulenciåja, azaz elvårhatç lett volna a kedvező preventév hatås.

Fentiekből kät küvetkeztetäs levonåsa indokolt: a hatåsossåg teröletenkänt Äs a vizsgålat egyäb kürölmänyeitől föggően våltozik, valamint, hogy az oltås valamelyest immunitåst ad a tbc-vel szemben. A BCG biztosan vädi az ájszölütt- Äs csecsemőkorban oltottakat a tbc kät legsályosabb manifesztåciçja, a meningitis basilaris Äs a miliåris tuberculosis ellen. Ugyanakkor az oltåstçl epidemiolçgiai Ärtelemben vett haszon nem vårhatç, mert nem vädi ki a felnőttek pulmonålis tbc-jät Äs semmilyen hatåsa nincs a KochpozitivitÅsra, vagyis a fertőzäs terjedäsät nem gåtolja meg. Fentiekből küvetkezik, hogy a BCG-től eltärő vädőmechanizmussal rendelkező vakcinåra van szöksäg, olyanra, amely megakadålyozza a - jobbåra felnőttkori - Koch-pozitÉv eseteket, vagyis kiiktatja a fertőző forråsokat. Mindaddig azonban, amég az intenzév vakcinafejlesztäs eredmänyekänt előållétott áj oltçanyagok (DNS vakcinåk) szäleskürű alkalmazåsåra sor kerölhet, az ájszölüttkori BCG oltås ÅltalÅnos, kütelező rendszerät a NemzetkÜzi TBC Elleni UniÇ ÅllÅsfoglalÅsa szerint is tanåcsos fenntartani. Azokban az orszågokban, ahol az epidemiolçgiai adatok megfelelnek az alåbbi feltäteleknek, az ájszölüttkori oltås helyett csak a veszälyeztetett kürnyezetben Älők BCG vädőoltåsåt ajånljåk: Az utolsç 3 Ävben a Koch-pozitÉv incidencia 5/100 000 alatt marad. Az utolsç 5 Ävben a gyermekkori gömős agyhårtyagyulladås kevesebb, mint Ävi 1/10 milliç. A gömős fertőzäsi rizikç kisebb, mint 0,1 %. A tåjökoztatåst adta: Dr. Lontai Imre mb. főosztålyvezető, Dr. Nyerges GÅbornÖ OEK VÇrusoltÜanyag ellenőrző osztåly SzerkesztősÅgi megjegyzås: A magyarorszågi BCG oltåsi rendszer, az ájszöléttek primo-, Äs a tuberkulin negatçv 14 Ävesek revakcinåciüjåbül Åll. Az ájszöléttkori BCG oltås fenntartåsa indokolt a nem elhanyagolhatü felnőttkori tbc incidencia, valamint a Koch-pozitÇvak ar Ånya miatt. Ugyanakkor nem ismerönk egyetlen hitelt Ärdemlő megfigyeläst sem, amely a revakcinåciüs gyakorlat fenntartåsåt igazolnå. Az a te Üria, mely szerint a tuberkulin pozitivitås a tbc immunitås direkt kifejezője, mår a 70 -es Ävek väge felä teljesen bizonytalannå vålt. A WHO 1995-ben kézzätett ÅllÅsfoglalÅsa szerint a tuberkulin vizsgålati eredmäny nincs feltätlenöl Ésszhangban a tbc elleni immunitåssal. Aj Ånl Åsa a TBC prevenciüjåra a sz ÖletÄs utån révid id őn belöl adott egyetlen düzis BCG oltås. A tuberkulüzis kontrollja szempontjåbül az esetek korai detektålåsånak Äs a hatäkony kezeläsnek van elsődleges jelentősäge. ForrÅs: Wkly Epidemiol Rec 1995; 70: 229-231.

LABORATéRIUMI HèREK Az OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÜzpont BakteriolÇgiai osztålya a nyugati orszågok gyakorlatåhoz hasonlç, havi jelentőrendszer kiäpétäsät kezdte meg, amelyhez az àntsz Äs minäl tübb kçrhåzi bakteriolçgiai laboratçrium csatlakozåsåt vårja. A monitoring rendszer a laboratçriumok vegyes Äs enterålis anyagåbçl kitenyäsztett kçrokozçk adatait (kçrokozç neve, izolålås helye, minta fajtåja), valamint az antibiotikum ÄrzÄkenysÄgi vizsgålatok eredmänyeit gyűjti Äs dolgozza fel. Az adatszolgåltatåst havi egyszeri alkalommal a küvetkező hçnap 15-ig kärik teljeséteni. Az adatok kçdoltak, kizårçlag anonim formåban kerölnek az orszågos ÜsszesÉtÄsbe. A monitoringban räsztvevők räszäre az àntsz, ill. szåmos kçrhåzi-, egyetemi laboratçriumban hasznålt KOLAB programhoz a fejlesztők egy olyan programmodult biztosétanak, amellyel a havi jelentäs percek alatt elkäszéthető. A jelentäst tartalmazç kçdolt ÅllomÅnyt e-mail-en, vagy floppy lemezen, postån lehet az OEK BakteriolÇgiai osztålyåra beköldeni. A fentihez hasonlç bakteriolçgiai monitoring rendszerek mår Ävek Çta sikeresen műküdnek a nyugati orszågok tübbsägäben. SegÉtsÄgÖkkel lehetősäg nyélik a ritkåbb, ill. fontosabb kçrokozçk előfordulåsånak orszågos nyomon küvetäsäre Äs az antibiotikum ÄrzÄkenysÄg våltozåsånak figyelemmel késäräsäre. A rendszer nyugaton bevålt Äs mår az orszågos adatszolgåltatåsokon alapulç egyes räszteröleteket (salmonella, haemophilus, meningococcus, pneumococcus) Ärintő nemzetküzi surveillance is megkezdődütt. A monitoring sikerähez az is hozzåjårult, hogy az adatokat gyűjtő intäzmänyek a fontosabb, ill. Ärdekesebb eredmänyeikről folyamatosan tåjäkoztatjåk a laboratçriumi hålçzatot. Ezt a gyakorlatot az OEK is Åt kévånja venni, Äs az ezen tál rendszeresen megjelenő MikrobiolÇgiai KÜrlevÄlben, valamint az Epinfoban minden fontos küzärdeklődäsre szåmottartç vizsgålati eredmänyt a tenyäszäst vägző laboratçriummal türtänő egyeztetäst küvetően küzülni fognak. MÅr eddig is szåmos àntsz laboratçrium Äs tübb kçrhåzi laboratçrium jelezte csatlakozåsi szåndäkåt a bakteriolçgiai monitoring rendszerhez. Az OEK BakteriolÇgiai osztålya vårja tovåbbi laboratçriumok bekapcsolçdåsåt is. A csatlakozni kévånç laboratçriumok tåjäkoztatåsärt Äs tovåbbi informåciçärt dr. VÖgh Zsolthoz (Tel.: 476-1100/2842), vagy dr. Fâzi MiklÜshoz (Tel.: 476-1118) fordulhatnak. A tåjäkoztatåst adta: Dr. FÖzi MiklÇs, Dr. VÄgh Zsolt - OEK BakteriolÇgiai osztåly

TÄJãKOZTATÄS SZAKMAI RENDEZVãNYRŐL EPIDEMIOLéGUSOK SZAKMAI TOVÄBBKãPZŐ ãrtekezlete 2001. mäjus 30 -tül jánius 1-ig kerål megrendezçsre az epidemiolügusok szakmai toväbbképző Értekezlete. Az Értekezlet helye: MàV Rt. Vasutas âdålő BalatonboglÄr, KodÄly Z. u. 9-15. Az Értekezleten valü részvétel teljes kçltsége 13 000 Ft (2 napi sz Äll Äs És ÉtkezÉs kçltsége, toväbb Ä a részvételi däj). A rçsztvevők elhelyezçse kçtszintes Balaton-parti sz Älloda 2 Ägyas, fård őszobäs szobäiban tñrt Çnik. LehetősÇg van egyägyas elhelyezésre is, ebben az esetben a napi kñltsçg 1 200 Ft -tal emelkedik. Az Örtekezletre valü jelentkezös hatårideje: 2001. Åprilis 17. A jelentkezçseket a Johan BÇla OrszÄgos Epidemiolágiai KÑzpont FőigazgatásÄgÄnak kell càmezni. (Postai càm: 1966 Budapest, Pf. 64. Fax: 476-1223). A befizetös hatårideje: 2001. måjus 10. Az Ärtekezlet kültsägeit a Magyar HigiÄnikusok TÅrsasÅga EgÄszsÄgtudomÅny AlapÉtvÅnyÅnak sz ÅmlaszÅmÅra (11709002-20089656) kell befizetni, illetve Åtutalni. A befizetäseknäl, illetve az ÅtutalÅsoknÅl fel kell töntetni a rendezväny nevät (epidemiolçgus Ärtekezlet), illetve a räsztvevő/befizető nevät. Amennyiben a befizetäs nem ÅtutalÅssal türtänik, a jelentkezässel egyidejűleg az OEK FőigazgatÇsÅgÅtÇl csekk ig Änyelhető. A rendezvönnyel kapcsolatos tovåbbi informåciükat az OEK FőigazgatÜsÅgÅn Dr. Pohl ëdénn Ö ad (215-8027).

A HAZAI JÄRVÄNYíGYI HELYZET ÄLTALÄNOS JELLEMZãSE A 2001. mårcius 19-25. kézétti időszakban länyegesen tübb heveny fertőző megbetegedäst regisztråltak, mint az előző, hårom munkanapbçl ÅllÇ naptåri häten. A salmonellosis Äs a dysenteria jårvånyögyi helyzete kedvezőbb volt a koråbbi Ävek azonos id őszakåban tapasztaltnål. Egy küzüssägi salmonellosis jårvånyrçl Ärkezett jelentäs: NagykanizsÅn (Zala megye), a csecsemő- Äs gyermekotthon 54 gondozottja küzöl mårcius 20 -Ån 18, 21-24-e küzütt tovåbbi hät fő betegedett meg låzas enteritisben. A betegeket az otthonban kölünétettäk el, kçrhåzi ÅpolÅsra nem volt sz Öks Äg. A betegek küzöl Üt csecsemő, 19 a 3-5 Ävesek korcsoportjåba tartozik, egy fiatal felnőtt. 12 beteg szäkletäből S.Enteritidis tenyäszett ki. A fertőzäs terjesztäsävel a mårcius 19 -Än ebädre ill. vacsoråra felszolgålt sçskafőzeläk Äs turmixolt, pårolt csirkemåj gyanáséthatç. A campylobacteriosis esetek sz Åma csaknem azonos volt az el őző Äv azonos időszakåban regisztrålttçl, a legtübb megbetegedäst, az esetek küzel harmadåt a fővårosbçl Äs Pest megyäből jelentettäk. A vçrushepatitisek jårvånyögyi helyzete igen kedvezően alakult, a regisztrålt megbetegedäsek sz Åma csak negyede volt az 1995-99. Ävek azonos hetät jellemző küzäpärtäknek. A lögáti terjedösű fertőző betegsögek csoportjåban a varicella előfordulåsa nem tärt el länyegesen az előző Ävitől, 1313 eset kerölt a nyilvåntartåsba. A megbetegedäsek 15%-Åt FejÄr megyäben diagnosztizålt Åk. A scarlatina jårvånyögyi helyzete kedvezőbb a koråbbi ÄvekÄnÄl. A tårgyhäten egy morbilli Äs kilenc mumpsz esetről Ärkezett bejelentäs, rubeolåt nem regisztråltak. A morbilli megbetegedäst egy 22 Äves bangladesi färfinäl a tépusos klinikai tönetek alapjån diagnosztizålt Åk a BM MenekÖlt Ögyi Äs MigrÅciÇs HivatalÅnak Debreceni BefogadÇ àllomåsån. A vérusszerolçgiai vizsgålatok folyamatban vannak. A beteg kürnyezetäben a 30 ÄvesnÄl fiatalabb, veszälyeztetett befogadottakat aktév immunizålåsban räszesétettäk. Az idegrendszeri fertőző betegsögek küzöl kevesebb gennyes meningitist diagnosztizåltak, mint az el őző Äv azonos időszakåban, amikor jårvånyosan fordult elő az invazév Meningococcus betegsäg. A häten Üt meningitis serosa esetet jelentettek, szemben a koråbbi Ävek 12. hetäben regisztrålt 1-2 esettel. Az encephalitis infectiosa jårvånyögyi helyzete az el őző Ävihez hasonlç volt. Egy 40 Äves magyar ÅllampolgÅr malåria megbetegedäsänek gyanájårçl Ärkezett jelentäs. A beteg az el őző Äv oktçberäben 10 napig GambiÅban tartçzkodott. A malåriåra utalç tönetei ez Äv mårciusåban kezdődtek, a diagnçzis megerősétäse folyamatban van.

Az EpidemiolÇgiai InformÉciÇs Hetilap (Epinfo) a Johan BÅla OrszÉgos EpidemiolÇgiai KÑzpont (OEK) kiadvénya. A kiadvånyban szereplő küzlemänyek szakmai egyeztetäst küvetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÜsszeÅllÉtÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÜzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvånyt a Johan BÅla OrszÉgos KÑzegÅszsÅgÖgyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a Magyar-Amerikai KÉzÉs AlapnÅl elnyert pålyåzat Åltal biztosçtott egyöttműkédäs rävän fejlesztettäk ki. Az Epinfo minden häten pänteken keröl poståzåsra. A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, küzläsi szåndäkkal széveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjöhez fordulni: Johan BÖla OrszÅgos EpidemiolÜgiai KÉzpont 1966 Budapest, Pf. 64., Telefon: 215-8027, 476-1383, 476-1224 Telefax: 476-1223 A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhatçk Äs felhasznålhatçk, azonban a kiadvåny forråskänt valç hasznålatånål arra hivatkozni kell. mb. OrszÅgos Tisztifőorvos Dr. PintÖr Al Ån ISSN 1419-757X