Kisvállalati adó (KIVA)

Kisvállalati adó (KIVA) Időállapot: 2014-01-01-2014-12-31 Szerző: Csonkáné Bauer Judit, Lektor: Rák Tamás, Módosítva: 2014-05-23 13:31:07 Tartalomjegyzék: 1. Kisvállalkozói adó gyakorlata 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása 2013-tól két új adózási forma került bevezetésre, melynek alapvető célja a kisebb méretű vállalkozások adminisztrációs- és adóterheinek csökkentése. Ezek az adózási formák - a kisadózó vállalkozások tételes adózása (KATA) - a kisvállalati adó (KIVA) Az anyagunk kizárólag a kisvállalati adóval foglalkozik. 1. Kisvállalkozói adó gyakorlata 2013-tól két új adózási forma került bevezetésre, melynek alapvető célja a kisebb méretű vállalkozások adminisztrációs- és adóterheinek csökkentése. Ezek az adózási formák - a kisadózó vállalkozások tételes adózása (KATA) - a kisvállalati adó (KIVA) Az anyagunk kizárólag a kisvállalati adóval foglalkozik. A kisvállalati adó alanya a számviteli törvény hatálya alá tartozik. 1. A kisvállalati adó 1.1. Az adó alanya: a) az egyéni cég, 1. oldal

b) a közkereseti társaság, c) a betéti társaság, d) a korlátolt felelősségű társaság, e) a zártkörűen működő részvénytársaság, f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet, g) az erdőbirtokossági társulat, h) a végrehajtó iroda, i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, j) a szabadalmi ügyvivői iroda, k) a külföldi vállalkozó, l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amely megfelel a törvényi feltételeknek, és megteszi az ehhez szükséges bejelentést. 1.1.1. Az adóalanyiság feltételei: a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt; Az állományi létszám meghatározását a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz című kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai alapján kell végrehajtani. b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét; Bevételként - az értékesítés nettó árbevételét - az egyéb bevételeket - a pénzügyi műveletek bevételeit - a rendkívüli bevételek összegét kell figyelembe venni. Bevételi nyilvántartást vezető eva-adóalanynál az eva-alapot kell bevételként figyelembe venni. Ha a megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, úgy az 500 millió forintos várható bevételi értékhatárt a működési napok számának megfelelően kell arányosítani. c) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel; d) üzleti évének mérlegforduló napja december 31. 2. oldal

e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét. Beszámoló alatt a Szt., vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámolót kell érteni, kivéve az összevont (éves) konszolidált beszámolót. Kapcsolt vállalkozások esetén a létszám és bevételi határokat együttesen kell figyelembe venni. Belföldi adóalanyoknál az adókötelezettség a belföldről és külföldről származó jövedelmekre is kiterjed. Külföldi vállalkozó esetén csak a belföldi telephelyen végzett tevékenységből származó jövedelmekre terjed ki. 1.2. Az adóalanyiság létrejötte és megszűnése A KIVA alanyai lehetnek már működő illetve újonnan létrejövő vállalkozások is. 1.2.1. Az adóalanyiság kezdete: Már működő vállalkozások esetén: Az adóalanyiság az állami adóhatósághoz e célra rendszeresített nyomtatványon (XXT203KV) elektronikus úton történt bejelentést követő hónap első napjával jön létre és azon adóév utolsó napjáig áll fenn, mely adóévben a bejelentést megtették. Az adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik Nem jogszerű a bejelentés, ha az adózónak a NAV által nyilvántartott 1 millió forintot meghaladó tartozása van. A bejelentés XX14203KV jelű nyomtatványon 30 napon belül visszavonható. Újonnan alakuló vállalkozások esetén: Az adózó adóalanyisága - a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti - az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik - más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön feltéve, hogy a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választását a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének, az első jognyilatkozat megtételének, illetve az alapítását szabályozó jogszabály szerinti létrejövetelének napjától számított 30 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak. 3. oldal

1.2.2. Adóalanyiság megszűnése: - az adóalanyiságra jogosító bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával - a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal - ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával - az adóalany átalakulását megelőző nappal, ide nem értve a társasági formaváltást - az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg - az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával - a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot - a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt Az adóalanyiság megszűnését követő két adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható. 1.3. KIVA alapja A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. Személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét. A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. 1.3.1. Az eredmény megállapításánál csökkentő tétel: 4. oldal

- hitel/kölcsön felvétele - nyújtott hitel/kölcsön törlesztése jogcímén az adózónál jóváírt pénzösszeg - kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása - hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, eladása - tőkebevonás (különösen jegyzett tőke emelése) - osztalék és osztalékelőleg megszerzése - elszámolásra kiadott előleg visszafizetése - a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévben teljesített kifizetés, ha az a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik, és az adóévet megelőző adóévre vonatkozó eredmény kimutatásban költségként, ráfordításként nem került elszámolásra. - az adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) Tao. tv. 4. 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási értéke 10 év alatt, egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményt. Amennyiben az immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) 10 éven belül kivezetésre kerül, a pénzforgalmi szemléletű eredmény a könyvekből történő kivezetés adóévében csökkenthető - a kisvállalati adóalanyiság adóévét megelőző adóévben meghatározott - a számított nyilvántartási érték azon részével, amellyel a kisvállalati adó alanya e bekezdés alapján a pénzforgalmi szemléletű eredményt még nem csökkentette. - Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság első adóéve zárókészlet állományának értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értékét, a különbözet összege csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt. - az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra vonatkozó és az adóalanyiság időszaka alatt visszatérített adó A korrekciós tételek egy része azt szolgálja, hogy egyes idegen források bevonása ne jelenjen meg az adózó pénzforgalmi eredményében. Vannak olyan korrekciós tételek is, amelyek arra szolgálnak, hogy az adóalanyiság időszakát megelőzően felmerült, de az adóalanyiság időszakára vonatozó költségek, ráfordítások összege ne képezze a pénzforgalmi szemléletű eredmény részét. (sok tételt a társasági adó módosító tételekből vettek át) 1.3.2. Az eredményt növeli: - az adózónak nyújtott azon hitel/kölcsön törlesztése, mely felvételekor eredményt 5. oldal

csökkentő tételként volt elszámolva - hitel vagy kölcsön nyújtása - a saját kibocsátású kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, törlesztése esetén a beváltott, eladott értékpapírok kibocsátásakor a pénzforgalmi eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része - a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása - a tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítása) - az osztalék fizetése (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában kifizetésre kerülő osztalékot), osztalékelőleg fizetése - az elszámolásra kiadott előleg kifizetése miatt a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés - végleges pénzeszköz átadás - 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű szolgáltatás igénybevétele, eszköz beszerzése, ha szolgáltatás igénybevétele vagy az eszköz beszerzése ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel, - a Tbj. rendelkezései szerinti megállapodás alapján egészségbiztosítási járulék megfizetése - az ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés - az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség, továbbá az adóalanyiság időszakában megfizetett bírság, pótlék - a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék napi átlagos állományának háromszorosát meghaladó, napi átlagos állományon meghatározott kötelezettségrészre jutó kamatkifizetés - behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, kivéve ha a követelés magánszemély javára történik vagy ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll - a térítés nélküli eszközátadás - a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás - eszköz hiányának elszámolása, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel - tartozás térítés nélküli átvállalása - a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbsége, ha adózó és a kapcsolt vállalkozás közötti megállapodásban a szokásos piaci árnál alacsonyabb az ügyleti érték 6. oldal

A korrekciós tételek másik része azt szolgálja, hogy a pénzeszközök kihelyezése (például kölcsön nyújtásával, értékpapír vásárlásával) ne eredményezze a pénzforgalmi eredmény csökkenését. A pénzforgalmi szemléletű eredmény megállapítás miatt több tényezőre is érdemes odafigyelni: pl. a még le nem járt fizetési határidejű számlákat érdemes év vége előtt kiegyenlíteni, hiszen így csökkenthető az adóalap, vagy a decemberben esedékes kimenő (vevő) számlák következő év januárjában való kiegyenlítésével az erre eső adó megfizetése is átcsúszik a következő évre 1.4. KIVA alany veszteség elhatárolása Ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű pozitív eredményét. Fontos itt kiemelni a beruházásokkal kapcsolatosan keletkező veszteség felhasználását a KIVA-ban. A beruházásokkal kapcsolatos kifizetés az adott évben csökkenti a KIVA szerinti adóalap részét képező pénzforgalmi szemléletű eredményt. Mivel a szintén adóalapot képező személyi jellegű kifizetések is az adóalap részét képezik, ezért a beruházás volumenétől függetlenül pozitív lehet a KIVA szerinti adóalap a beruházással kapcsolatos kifizetés évében. Amennyiben a beruházás éve szerinti pénzforgalmi szemléletű eredmény esetleg negatív lenne, úgy veszteség elhatárolásra van lehetőség a negatív pénzforgalmi szemléletű eredmény összegéig. Ebben az esetben az elhatárolt veszteség összegéből a KIVA alanyként megvalósított beruházásokkal kapcsolatos adóévi kifizetések összegével korlátlanul csökkenthető a következő évek KIVA szerinti adóalapja. A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalapjának azt a részét, amelyet a társasági adóalap csökkentéseként korábban nem vett figyelembe. Az elhatárolt veszteség összegét az adózó 10 év alatt, egyenlő részletekben használhatja fel a következő adóévekben. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell 7. oldal

felhasználni. Könyvelői Praktikum (http://online.kpr.hu) 2018-11-30 23:38:04 IP: 148.251.232.83 1.5. A KIVA-ba való áttérés és a KIVA-ból való kikerülés szabályai 1.5.1. Áttérés eva alanyként, bevételi nyilvántartásból Amennyiben a vállalkozás az eva alanyként bevételi nyilvántartást vezetett, és áttér a kisvállalati adóra, akkor visszakerül a Számviteli törvény hatálya alá [Számviteli törvény 2/A. -ának (2) bekezdése], kettős könyvvitelt vezetése mellett beszámolót kell készítenie. Mivel visszakerül a Számviteli törvény hatálya alá, ezért a Számviteli törvény 2/A. -a (4) bekezdése szerinti nyitómérleget kell készíteni, a kivára való áttérés miatt könyvvizsgálóval kell a nyitómérleget ellenőriztetni. 1.5.2. Eva alanyként kettős könyvvitelt vezető vállalkozás áttérése kivára Ezek a vállalkozások eva alanyként is a Számviteli törvény hatálya alatt voltak (beszámoló-készítési kötelezettségük van), így ha kisvállalati adót választanak, akkor is a Számviteli törvény hatálya alatt maradnak, külön számviteli kötelezettségük nincs az áttérésnél. Az eva-alanyiságot lezáró beszámoló alapján történik a kiva adóalanyos üzleti év megnyitása. Az eva alanyiság alatt a saját tőke elemei közül az eredménytartalékot az Eva-tv. előírása alapján folyamatosan meg kellett bontani evás időszak és nem evás időszak eredménytartalékára. Így visszatéréskor a nyitó adatok ezt tartalmazzák, külön számítást nem kell végezni. Az eredménytartalék megbontása fontos, mivel az EVA tv. szerint az evás időszak nyitómérlegében szereplő eredménytartalékból felvett osztalékot terheli SZJA és EHO fizetési kötelezettség, az evás időszak alatt keletkező eredménytartalékból felvett osztalékot viszont nem. Osztalék kifizetésére az evás időszak előtti eredménytartalékot lehet használni annak elfogyásáig. A fentiek miatt erre a megbontásra a KIVA alatt is szükség van, hiszen a KIVA-s időszakot megelőző évek eredménytartalékából kifizetett osztalék nem eredmény növelő tényező. A KIVA adóalanyiság időszakában realizálódott, de az EVÁ-s időszakot érintő bevétel csökkentő tételként figyelembe vehető. 1.5.3. Társasági adó alanyaként kettős könyvvitelt vezető vállalkozás áttérése a kivára 8. oldal

Ezek a vállalkozások társasági adóalanyként is a Számviteli törvény hatálya alatt voltak (beszámoló készítési kötelezettségük van), így, ha kisvállalati adót választanak, akkor is a Számviteli törvény hatálya alatt maradnak, külön számviteli kötelezettségük nincs az áttérésnél. 1.5.4. Társasági adó hatálya alá való áttérés A társasági adóalanyiságot megelőzően a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére vonatkozó pénzforgalmi szemléletű eredmény megállapítása során Az eredményt növeli: - a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, be nem folyt bevétel időbelileg elhatárolt összege - a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt teljesített, időbelileg elhatárolt pénzeszköz kifizetés, amely nem a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik, - kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt beszerzett, kifizetett év végén kimutatott készlet értéke Az eredményt csökkenti: - a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt befolyt bevétel elhatárolt összege, amely nem a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik - a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, időbelileg elhatárolt, ki nem fizetett költség, ráfordítás összege 1.6. Az adó mértéke Az adó mértéke az adó alapjának 16%-a. A kisvállalati adó adóalanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. 1.7. A kisvállalati adó bevallása Az adóalany az adó alapját és az adót adóévenként állapítja meg és az adóévet követő év május 31-ig bevallja. Az adóalanyiság évközi megszűnése esetén a bevallást a megszűnés hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. 1.8. Az adóelőleg és adó megfizetése 1. Előleg bevallási és adófizetési kötelezettség havonta, a tárgyhónapot követő 9. oldal

hónap 20-ig, ha az adóévet megelőző adóévben az adófizetési kötelezettség az 1 millió forintot meghaladta. 2. Bevallási és adófizetési kötelezettség negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-ig, ha az adóévet megelőző adóévben az adófizetési kötelezettség az 1 millió forintot nem haladta meg. 3. Az adóalanyiság első évében az adózó havi bevallásra és adófizetésre kötelezett, ha a megelőző adóév bevétele várhatóan meghaladja a 100 millió forintot. Negyedéves bevallásra és adófizetésre kötelezett, ha a megelőző adóév bevétele várhatóan nem haladja meg a 100 millió forintot. Bevallási nyomtatvány: XXKIVA A KIVA előlegének meghatározására a jogszabály kétféle módszert tesz lehetővé. Az adózó választhat az előleg megállapításának egyszerűsített módja, vagy a bonyolultabb metodika közül, azonban egy naptári éven belül vagy csak az egyiket, vagy csak a másikat használhatja. Mindkét módszer az időszak pénzforgalmi eredményéből indul ki, ami az időszak záró és nyitó pénzkészletének a különbözete. A bonyolultabb módszerben a pénzforgalmi eredményt a KIVA törvény által előírt valamennyi adóalap módosító tétellel módosítani kell. Ha az adózó az egyszerűbb előleg megállapítási módszert választja, akkor csak három korrekciós tényezőt növelő tételt vesz figyelembe (kifizetett osztalék-osztalékelőleg, a megfizetett KIVA előleg, illetve az előlegfizetési időszakban fizetendő járulékalapot képező jövedelem, csökkentve az érvényesíthető kedvezményekkel). Az egyszerűbb módszer előnye, hogy viszonylag egyszerűen meghatározható, a hátránya ugyanakkor hogy a befizetett előleg adó túlfizetéshez vezethet, hiszen az adóalap csökkentő tételek év közben nem kerülnek figyelembevételre. 2. Adózás 2.1 ÁFA A kisvállalati adót (kivát) választó vállalkozás az adónak alanya, a feltételek teljesülése esetén választhat alanyi mentességet (2013-tól az értékhatár 6 millió forint), illetve adózhat az általános szabályok szerint. 2.2 Társasági adó 10. oldal

Nem érinti. Könyvelői Praktikum (http://online.kpr.hu) 2018-11-30 23:38:04 IP: 148.251.232.83 2.3 SZJA 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) Nem érinti. 2.3.2 Magánszemély Nem érinti. 2.4 EVA 2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Nem érinti. 2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Nem érinti. 2.5 Egyéb adók és járulékok 2.5.1. Iparűzési adó A 2013. január 1-től hatályos helyi adókról szóló törvény értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA), valamint a kisvállalati adó (KIVA) törvény hatálya alá tartozó vállalkozások a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített megállapítását is választhatják. Amennyiben így kívánnak adózni a helyi iparűzési adóban, akkor adóbejelentkezési kötelezettségük áll fenn a helyi adóhatóság felé, a változást (a NAV nyilvántartásba vételének időpontja) követő 15 napon belül. A kiva alanya az iparűzési adó alapját megállapíthatja: - az általános szabályok szerint - a nettó árbevétel 80 százalékában (ha az árbevétele nem haladja meg a 8 millió forintot) - a kiva alapjának 20 százalékkal növelt összegében, ezt a döntését viszont a bevallás benyújtásáig be kell jelentenie. 11. oldal

2.5.2. Járulékok A KIVA a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást kiváltja, így ezeket a 08-as bevallásban nem is kell szerepeltetni. A személyi jellegű kifizetéseket terhelő egyéb adókat viszont a KIVA alanya ebben a bevallásban szerepelteti az általános szabályok szerint. Így a személyi jövedelemadót, a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, az egészségügyi hozzájárulást, és a többi, e bevallásban szerepeltetendő közterhet a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig be is kell vallani és meg is kell fizetni. A KIVA előlegét pedig a XXKIVA elnevezésű nyomtatványon kell havonta vagy negyedévente bevallani és megfizetni, majd ugyanezen a nyomtatványon kell - a tárgyévet követő év május 31-ig - az éves elszámolást is benyújtani. A bevallás gyakoriságát az határozza meg, hogy a KIVA alanyiságot megelőző évben az adózó összes bevétele meghaladta-e a 100 millió forintot. Ha igen, az előleget havonta, ha nem, negyedévente kell bevallani és megfizetni, a tárgyidőszakot követő hónap 20. napjáig. A KIVA alanyiság második évétől kezdve már nem az előző évi bevétel, hanem az előző évben megfizetett adó (KIVA) összege határozza meg az előlegbevallás és fizetés gyakoriságát. Ekkor az értékhatár 1 millió forint. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel A kiva alany a Számviteli törvény (kormányrendelet) hatálya alatt van, kettős könyvvitelt vezet. Így a könyvvezetés a Számviteli törvény (kormányrendelet) általános szabályai szerint történik, speciális előírás nincs. A bevételek, költségek ráfordítások, eszközbeszerzések elszámolása változatlan. Így például a tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenését is ugyanúgy el kell számolni, mint társasági adóalanyos időszakban, függetlenül attól, hogy a számvitelben elszámolt értékcsökkenési leírás nem befolyásolja a kiva alapot. Új dolog csak a kiva adónem elszámolása, melyet a társasági adóval azonosan kell elszámolni, azaz a 89-es és a 46-os számlacsoportban kell kimutatni. Az adóalanyiság alatt a könyvvezetés vonatkozásában arra kell tekintettel lenni, hogy a kiva alapot a könyvelésből le kell tudni vezetni. Ez nem egyszerű feladat, erre a könyvelési rendszereket fel kell készíteni. Már az adóalanyiság indulásakor 12. oldal

azt is figyelembe kell venni, hogy ezeknek az adóalanyoknak havi/negyedéves adóelőleget kell fizetniük, ezért a könyvelésnek már induláskor az adóalap megállapítását alá kell támasztania. (Különösen igaz ez arra az esetre, ha az adóelőleg-alap megállapításánál azt választja, hogy a törvény szerinti összes adóalap-korrekciót alkalmazza). A nyitó tételekben szereplő szállító- vevő állomány pénzügyi rendezését adóalapkorrekciós tételként figyelembe kell venni, ezért ezek pénzforgalmát a helyes adóalap megállapítása miatt el kell tudni különíteni a tárgyévi pénzforgalomtól. Ha szállító-vevő oldalról különítjük el az adóalapot, akkor a vevőkre és a szállítókra létre lehet hozni egy KIVA időszak alatti vevői ( pl. 312) és szállítói (pl. 4542) számlacsoportot a régi számlák meghagyása mellett. Ha pénzforgalom oldaláról szeretnénk az adóalapot elkülöníteni, akkor a bankszámla és a pénztár számla alszámlákra történő bontása a javasolt. Ilyen megbontás lehet például: 381. Pénztár 3811. Pénztár előző évi forgalom 3812. Pénztár tárgyévi forgalom 384. KHB bankszámla 3841. KHB bankszámla előző évi forgalom 3842. KHB bankszámla tárgyévi évi forgalom Az ilyen megbontásra mindaddig szükség van, amíg a kiva alanyiságot megelőző évek adóalap-korrekciós tételei ki nem futnak. A 384-es főkönyvi számla fog a bankszámlakivonat egyenlegével, a 381-es főkönyvi számla a pénztárjelentés egyenlegével megegyezni. A Kiva-törvény 20 (4) (6) bekezdése (ld. 1.3. fejezet) tartalmazza azokat az adóalap-korrekciókat, melyeket a tárgyévi ügyletekhez kapcsolódó pénzforgalmi adóalap-korrekcióként kell figyelembe venni. Véleményem szerint ezeket is csak akkor lehet teljes körűen és biztonságosan követni az adóalapnál, ha könyveléskor már elkülönítetten mutatják ki. Ezért a pénzforgalom tárgyévi forgalmát mind a bankszámlánál, mind a pénztárszámlánál célszerű alszámlákra bontani: - adóalap növelő - adóalap csökkentő 13. oldal

3.2 Egyszeres könyvvitel A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetnek minősülő szervezeteknél (lakásszövetkezet, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivő iroda) az ide vonatkozó 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet előírása alapján alakul a könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettség, azaz csak a lakásszövetkezet vezethet egyszeres könyvvitelt 3.3 Szja szerinti adózás Nem érinti 4. Iratminták, nyomtatványok kormany.hu/download/e/d2/e0000/ KIVA kalkulátor (xls - 88.5 KiB) A kalkulátor a hagyományos rendszer adóterheit hasonlítja össze a KIVA alapján történő adófizetéssel. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 1990. évi C. törvény a helyi adókról (39/B. ; 52. ) 39/B. (2) A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját - a 39. (1) bekezdésében, vagy a 39/A. -ban foglalt előírásoktól eltérően - a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. (9) A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítás választását a vállalkozó - az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített - bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás napjától számított 15 napon belül jelenti be az önkormányzati adóhatóság számára. A bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül. (10) Az adó alapjának az (1)-(2) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a 39/A. (5) bekezdése szerint kell megtenni. (12) Ha a vállalkozó a kisvállalati adó hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti 14. oldal

adóévére a (2) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 39. (1) bekezdése, vagy a 39/A. előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 39/A. -ban foglalt feltételek egyébként fennállnak. (14) Ha a vállalkozó a kisvállalati adó hatálya alól kikerül, akkor a) köteles a kisvállalati adókötelezettségéről szóló bevallás-benyújtással egyidejűleg a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követő naptól az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra (e pont alkalmazásában: előlegfizetési időszak) a bevallásban szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra eső egyes előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban bevallani azzal, hogy nem kell adóelőleget bevallani arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget. b) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza. 52. E törvény alkalmazásában: 22. nettó árbevétel: h) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás esetén, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás bevétele; 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (3. számú melléklet) 3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai A) Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások A 8. (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen: 1. 2. a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az 15. oldal

adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó; 2000. évi C. törvény a számvitelről (2/A. ; 87. ) 2/A. (1) E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. (2) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben előírt feltételeknek meg nem felelő, (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég attól a naptól köteles e törvény előírásait alkalmazni, amely naptól nem tartozik az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá. (3) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. (4) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégnek - tételes leltározással alátámasztott - leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. (5) A törvény hatálya alá tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég beszámolójának kiegészítő mellékletében - az (1)-(4) bekezdés előírásaival összefüggésben - utalni 16. oldal

kell arra, ha számviteli (nyilvántartási) kötelezettségei tekintetében a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá a következő üzleti évtől átjelentkezett, vagy ha e törvény hatálya alá - az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól - átkerülve (visszatérve) először készít beszámolót. 87. (1) Az adózás előtti eredmény a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összevont összege. (2) Adófizetési kötelezettségként kell kimutatni az üzleti év adózás előtti eredményét terhelő adó (ideértve különösen a társasági adót, az abba beszámítható külföldi adót, valamint az olyan külföldi adót, amelynek alapjául szolgáló jövedelem nemzetközi szerződés rendelkezése alapján mentes a társasági adó alól), az egyszerűsített vállalkozói adó, a kisvállalati adó megállapított (bevallott, kivetett) összegét. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról (18. (4) 18. (4) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli - a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalany által juttatott bevétel alapján - az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség. 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (172. ) 172. (1) A (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a) a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, b) a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési (a továbbiakban együtt: bevallási) kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem), c) bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti, 17. oldal

d) adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat, e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, a 174/A. -ban meghatározott esetben, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit). f) a 24/F. (1) bekezdése szerinti kérdőívet határidőn belül nem küldi vissza az állami adóhatóság részére, illetve a kér g) h) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott feltételek megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt, számlázó programot, i) a nyilatkozattételt elmulasztja, a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadja, j) a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, k) a járulékfizetési kötelezettség felső határának eléréséről valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, l) az ellenőrzést, az üzletlezárást vagy a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, különösen ilyennek minősül, ha a becslés során az adózó bizonyítékként más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, és az ez alapján lefolytatott kapcsolódó vizsgálat az adózó bizonyítási indítványában foglaltakat nem támasztja alá, m) az e törvény szerint elektronikus bevallás benyújtására kötelezett a regisztrációs kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, n) a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez valótlanul tett külön nyilatkozatot arról, hogy az adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett, ny) az általános forgalmi adóról szóló törvény XV. fejezete alkalmazásában az utazásszervezési szolgáltatás igénybevételéről valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a nyilatkozattételt elmulasztja. 18. oldal

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (188. ) 188. (1) Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege (2) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 6 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg. 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról (1., 2. ; 15. ; 16. ; 17. ; 18. ; 19. ; 20. ; 21. ; 22. ; 23. ; 24. ; 27. ; 28. ; 29. ; 30. ) 1. (1) Magyarországon a vállalkozás a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenysége (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) alapján keletkező adó- és más közteher-fizetési kötelezettségének választása és jogosultsága esetén e törvény szabályai szerint tehet eleget. (2) A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. (3) A kisadózó vállalkozások tételes adójával és a kisvállalati adóval összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik. (4) Az adózó a kisadózó vállalkozások tételes adójával és a kisvállalati adóval összefüggő adókötelezettségeit e törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint teljesíti. 19. oldal

(5) A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó a központi költségvetés bevétele. Az állami adóhatóság által a kisvállalati adóalanyiságot, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adózókról, továbbá a kisadózókról vezetett nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. 2. E törvény alkalmazásában 1. átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz című kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai szerint meghatározott állományi létszám; 2. beszámoló: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.), vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti beszámoló, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót; 3. bevétel: e törvény III. Fejezetének alkalmazásában az értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek összege, vagy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alapja, a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó kisadózó vállalkozás esetén a 12. pont alapján meghatározott összeg; 4. egyéni cég: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényben egyéni cégként meghatározott jogalany; 5. egyéni vállalkozó: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozó; 6. ellenőrzött külföldi társaság: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. 11. pontja szerinti társaság; 7. elszámolásra kiadott előleg: pénzeszközök átadása természetes személynek abból 20. oldal

a célból, hogy a természetes személy az adózó nevében terméket szerezzen be vagy szolgáltatást vegyen igénybe, illetve ezek hiányában szolgáltassa vissza az adózónak az átvett pénzeszközt; 8. főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének: a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani, b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül, d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül, e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. -a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű, g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású 21. oldal

kisadózó jogállást is; 9. kapcsolt vállalkozás: a Tao. tv. 4. 23. pontja szerinti vállalkozás; 10. kisadózó vállalkozás: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, egyéni cég, közkereseti társaság és betéti társaság; 11. kisadózó: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság és betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja; 12. kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt azzal, hogy nem bevétel a) az áthárított általános forgalmi adó, b) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel), c) az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül, d) az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni, e) jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától 22. oldal

vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani; 13. bevétel megszerzésének időpontja: a kisadózó vállalkozás vonatkozásában a) pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja; b) igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne; c) jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult; d) elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik; 14. külföldi személy: a Tao. tv. 4. 27. pontja szerinti személy; 15. külföldi vállalkozó: a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű személy vagy szervezet, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak; 16. szokásos piaci ár: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás közötti szerződésükben vagy megállapodásukban érvényesítenek vagy érvényesíthetnének; 17. telephely: a Tao. tv. 4. 33. pontja szerinti hely; 18. üzletvezetés helye: a Tao. tv. 4. 35. pontja szerinti hely. 19. kedvezményezett foglalkoztatott: 23. oldal

a) az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 462/B. (2) bekezdése, 462/C. -a és 462/D. -a szerinti személy; és b) az Eat. 461. -a és 462/B. (3) bekezdése szerinti személy; 20. kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény: kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a) a 19. pont a) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 100 ezer forint a foglalkoztatás első két évében; b) a 19. pont b) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 50 ezer forint és a foglalkoztatás harmadik évében a 19. pont a) alpontja szerinti foglalkoztatott esetében - az Eat. 462/B. (2) bekezdése szerinti személy kivételével - személyenként 50 ezer forint. A kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb az a) pont szerinti esetben 100 ezer, a b) pont szerinti esetben 50 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető; 21. részmunkaidős foglalkoztatás: az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt III. Fejezet A KISVÁLLALATI ADÓ 11. Számviteli alapelvek 15. A III. Fejezetet az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az Szt. előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását. A kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozik. 12. Az adó alanya 16. (1) A kisvállalati adó alanya az a) az egyéni cég, b) a közkereseti társaság, c) a betéti társaság, d) a korlátolt felelősségű társaság, 24. oldal

e) a zártkörűen működő részvénytársaság, f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet, g) az erdőbirtokossági társulat, h) a végrehajtó iroda, i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, j) a szabadalmi ügyvivői iroda, k) a külföldi vállalkozó, l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amely megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény III. Fejezetének rendelkezései szerint teljesíti. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt; b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét; c) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel; d) üzleti évének mérlegforduló napja december 31.; e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét. (3) A (2) bekezdésben meghatározott állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. 17. (1) Az adóalany adókötelezettsége - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a belföldről és külföldről származó jövedelemre egyaránt kiterjed. 25. oldal

(2) A külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki. 18. Az adóalany nem határozhatja el mérlegforduló napjának megváltoztatását, továbbá számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze. 13. Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése 19. (1) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. (2) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti. A bejelentést legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. (3) Az (1) bekezdés szerinti választás állami adóhatósághoz történő bejelentése a bejelentés megtételének napjától számított 30 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre. (4) Nem jogszerű az (1) bekezdés szerinti bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot. (5) A kisvállalati adóalanyiság megszűnik a) az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal; 26. oldal