A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i é s T e r m é s z e t v é d e l m i F e l ü g y e l ő s é g Ügyiratszám: 58038-6-15/2015. Ügyintéző: Király Dániel Balatonyi Zsolt Berényi Anita Kovács Viktor dr. Ruzsáli Pál Tárgy: Katymári Mezőgazdasági Zrt., Katymár egységes környezethasználati engedély H A T Á R O Z A T A Katymári Mezőgazdasági Zrt. (6455 Katymár, Szent István király u. 35.) részére a 2014. szeptember 8-án az Uni-Terv 2005 Környezetvédelmi Kft. (6723 Szeged, Tabán u 26. I/1.) által benyújtott kérelmére lefolytatott összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t adok a Katymár, 0285/5 hrsz. alatti telephelyén végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 1/c. pontja szerinti (Intenzív állattartó telep, sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára); 2. sz. mellékletének 11/b. pontja szerinti (Nagy létszámú állattartás, Intenzív sertéstenyésztés több mint 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára) tevékenység folytatásához. Az Engedélyes adatai és az engedélyezett tevékenység: Engedélyes neve: Katymári Mezőgazdasági Zrt. Engedélyes címe: 6455 Katymár, Szent István király u. 35. A cég (engedélyes) KÜJ száma: 100 395 101 Telephely KTJ: 100 290 553 Létesítmény KTJkoca: 102 537 258 Létesítmény KTJhízó: 102 537 247 Tevékenység megnevezése: Intenzív állattartó telep 1. számú melléklet 1. pont: Intenzív állattartó telep c) sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára 2. számú melléklet 11. pont: Nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára Tevékenység folytatásának helye: Katymár, 0285/5 hrsz. NOSE-P kód: 110.05. TEÁOR 2008.: 0146 Cégbejegyzés szám: Cg.03-10-100315 Statisztikai azonosító jel: 12633834-0150-114-03 A tevékenység kapacitása: 585 db koca, 1960 db süldő, 3700 db hízó A létesítmény középponti EOV koordinátái az egységes országos vetületi rendszer szerint: EOVx (m) EOVy (m) 74307 662187 Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068 Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) 521-960 Fax: (79) 521-970 Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 E-mail: alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap: http://atiktvf.zoldhatosag.hu
2 Az összevont dokumentációt készítő adatai: Neve: UNI-TERV 2005. Környezetvédelmi Kft. Székhelye: 6723 Szeged, Tabán u. 26 I/1. Jogosultsági okiratának száma: SZKV-hu, le, vf, zr/06/0934/h-2166/10 A létesítmény elhelyezkedése A sertéstelep és a trágyaelhelyezés által érintett ingatlanok: Katymár 0285/5 hrsz. kivett major 76970 m 2 Katymár 0285/10 hrsz. szántó és trágyatároló 125226 m 2 A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI A vizsgált telep Katymár településtől dél-délnyugatra lévő külterületi, 0285/5 hrsz. alatti telephelyen helyezkedik el. A telep területén a tevékenység végzéséhez szükséges szociális irodaépület, valamint az állattartás céljára szolgáló különböző funkciójú állattartó épületek találhatóak. A telephelyen hígtrágyás, valamint lagúnás tartástechnológiával, száraz abrakos etetéssel malacok nevelésével, kocatartással és sertéshízlalással foglalkoznak. A sertéstelepet közvetlenül minden irányban mezőgazdasági terület határol, távolabb gazdasági létesítmények találhatók. A legközelebbi lakóingatlanok a telephelytől 1300 m-t meghaladó távolságban, attól észak-északkeleti irányban húzódnak. A sertésteleptől nyugat-északnyugati irányban, attól mintegy 465 m távolságban mezőgazdasági létesítmény húzódik, amely mellett egy romos lakatlan tanyaépület található. A szomszédos ingatlanok, méretük, valamint a jellemző területhasználat módja: Szomszédos ingatlan (hrsz.) Területe (m 2 ) Területhasználat Katymár 0258/2 17 587 Szántó Katymár 0285/3 103 415 Szántó Katymár 0285/8 5 904 Út Katymár 0285/9 2 268 Út Katymár 0293 19 957 Út Katymár 0285/11 5 918 Út A telephelyen korábban folytatott tevékenység A telephely üzemeltetésére korábban az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség K5K6083/2005. számon kiadott, majd K7K790/07. számon módosított egységes környezethasználati engedélyt adott, amelyet a Dél- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2046-3/2008. számon módosított. A 2010. évben a telepi férőhelyszámok csökkentése következtében a fenti számú egységes környezethasználati engedély visszavonásával egyidejűleg a Cipker-Food Kft. (1142 Budapest, Szőnyi út 23/B.) 58038-3-10/2011. számú működési engedélyt kapott. A határozat névátírás tekintetében, 58038-3-13/2012. számon módosításra került (új üzemeltető: Katymári Mezőgazdasági Zrt.). Technológia ismertetése A sertéstartás 14 db állattartó épületben történik. A tevékenységet hígtrágyás/lagúnás technológiával végzik. Az üres és vemhes kocákat, valamint a tenyésztésre fogható szűz és vemhes süldőket az (1-es és 2-es jelű) kocaszállásokon helyezik el. A nehéz és vemhes kocákat a várható fialás előtt egy héttel a 4 db (1-4-es jelű) fiaztatóba/elletőbe telepítik. A fiaztatást követő 35. napon a malacokat kézikocsikba leszedik, mérlegelik, majd az utónevelés céljából kialakított battériákba szállítják, a kocákat visszatelepítik a kocaszállásra. A malacokat a battériákban 75-80 napos korukig nevelik, amely során 30 kg-os testsúlyt érnek el. Az utónevelést követően a malacok a véghizlaldákba kerülnek. A hízlalási fázis 7 db (1-es, 2-es, régi 3-as, új 3-as, 4-es, 5-ös és 6-os jelű) hizlaldában valósul meg. Az állatok hízlalása 100-110 kg közötti súly eléréséig tart, amelyet 3-3,5 hónap hízlalási idő alatt érnek el. A kész hízókat vágóhídra szállítják. A telephely rekonstrukciójának célja, és a tervezett tevékenységek: A rekonstrukció része a meglévő épületek korszerűsítése a fűtés, szellőzés, és világítás tekintetében; az Új 3-as jelű hizlalda épület almos trágyás tartástechnológiáról lagúnás rendszerre történő átalakítása; valamint a trágyavezetékek cseréje és szigetelt trágyatároló műtárgy építése. A meglévő kifutókat jelen rekonstrukció során nem fedik le. Annak érdekében, hogy a jövőben lehetőség legyen a kifutók használatba vételére, azok elbontása nem valósul meg.
Hígtrágyás-lagúnás Önetető/önitató 3 A Katymár, 0285/10 hrsz. alatti ingatlanon meglévő szigetelés nélküli hígtrágya-tároló medencék közül az I-es jelű északi medence fóliaszigetelést kapott, a többi megszüntetésre kerül. A felszámolt régi hígtrágya tározók tartalmát szántóföldre helyezik. A régi felszámolandó és a megépült új hígtrágya tározók földmunkái során keletkező talajt a munkafázisok közti helyszíni deponálást követően a régi megszüntetendő D-i hígtrágya tározók betemetésére használják fel. Az állattartó épületek Épület neve, funkciója Nevelt állatok korcsoportja és férőhely száma Épület hasznos alapterülete m 2 Fűtés módja Aljzat/födém anyaga Szellőztető ventilátor Etetés/itatás Technológia 1-es kocaszállás 285 db tenyészkoca 755 Fűtetlen Beton/hullám pala 4 db 2-es kocaszállás 300 db tenyészkoca 755 Fűtetlen Beton/hullám pala 4 db 1-es ellető 30 db tenyészkoca, 330 db szopós malac 280 Gázkazán, infralámpa Beton/hullám pala 2 db 2-es ellető 30 db tenyészkoca, 330 db szopós malac 280 Gázkazán, infralámpa Beton/hullám pala 2 db 3-as ellető 30 db tenyészkoca, 330 db szopós malac 239 Gázkazán, infralámpa Beton/hullám pala 2 db 4-es ellető 30 db tenyészkoca, 330 db szopós malac 239 Gázkazán, infralámpa Beton/hullám pala 2 db 1-es hizlalda 670 db hízósertés 622 Fűtetlen Beton/hullám pala 8 db 2-es hizlalda 270 db hízósertés 332 Fűtetlen Beton/hullám pala 4 db Régi 3-as hizlalda 700 db hízósertés 737 Fűtetlen Beton/hullám pala 6 db
4 Új 3-as hizlalda 1.140 db hízósertés 940 Gázkazán Beton/hullám pala 16 db 4-es hizlalda 620 db hízósertés 686 Fűtetlen Beton/hullám pala 4 db 5-ös hizlalda 150 db hízósertés 239 Fűtetlen Beton/cserép 4 db 6-os hizlalda 150 db hízósertés 239 Fűtetlen Beton/cserép 4 db Battériák 8 245 db süldő 3 83 Gázkazán Beton/hullám pala 8 db A telephelyen belüli létesítmények: - szociális épület, - szennyvízgyűjtő akna, - mérlegház, élőállat rakodó, - hullatároló, - takarmánykeverő, - magtár, - 3 db megszüntetendő hígtrágya tározó, melyek közül az I-es jelű bővítésre és szigetelésre került. Vízellátás: Az ingatlan vízellátása az ATI-KTVF által 83780-1-4/2011. számon kiadott, majd 83780-1-7/2012. számon módosított vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak szerint 2 db (K-21 és K-15 jelű) rétegvíz kútról biztosított. A K-15 jelű kút tartalékkútként üzemel. A telephely vízigénye: 22355 m 3 /év. Monitoring rendszer: A telephelyen nincs monitoring rendszer kiépítve. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Telephely rekonstrukciós munkálatok A telephelyi rekonstrukció során keletkező bontási-építési hulladékokat anyagfajtánként a telephelyen deponálják. A hulladékok telephelyen újrahasznosítható részét helyben történő kezelést követően felhasználják, a nem hasznosítható részt engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak adják át kezelésre. A telephelyen az állomány elhullásakor keletkező állati hulla az állategészségügyi jogszabályok szerinti melléktermékként kerül összegyűjtésre. Az állati hullát kezelőnek történő átadásig fedett konténerben tárolják. A telephelyen keletkező hígtrágyát mezőgazdasági termőföldre juttatják tápanyagpótlás céljából. A telephely üzemeltetése során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése Az állatgyógyászati hulladékokat a kezelést végző szakorvos, mint saját tevékenysége során keletkező hulladékot gyűjti és gondoskodik kezeléséről. A takarmányozási technológiában szemes takarmány és zsákos kiszerelésű premixek kerülnek felhasználásra. A kiürült zsákokat a telephelyen elkészített takarmány keverékek tárolására használják fel mindaddig, amíg azok betöltik funkciójukat. A használhatatlanná váló zsák hulladékot jelenleg a kommunális hulladékkal együtt gyűjtik és adják át kezelésre.
5 A sertéstelepen a munkagép karbantartást, javítást nem végeznek, kizárólag a telep közvetlen üzemeltetéséhez szükséges karbantartási munkálatok történnek. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése A telephely rekonstrukcióját követően a telephelyi dolgozói létszám nem változik. A kommunális hulladékot 2 db 110 literes kukában gyűjtik hulladékgazdálkodónak történő átadásig. A telephelyen keletkező kommunális hulladékot heti rendszerességgel szállítják el a telephelyről. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése: Hulladék megnevezése Azonosító kód További kezelés a helyszínen Helyszínen történő hasznosítás Kommunális hulladék 20 03 01 nincs nincs Telephelyen kívüli kezelés módja lerakással történő ártalmatlanítás Veszélyes hulladékgyűjtés A telephely üzemszerű üzemeltetése esetén az engedélyes tulajdonába maradó veszélyes hulladék nem keletkezik, ezért sem munkahelyi, sem üzemi veszélyes hulladékgyűjtőhely nem kerül kialakításra. Tervezett hulladékgazdálkodási intézkedések A telephelyen jelenleg nincs szelektív hulladékgyűjtés. Az egységes környezethasználati engedély kérelem mellékleteként az engedélyes csatolta a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére elkészített intézkedési tervet, melyet jóváhagytunk. A telephelyi szelektív hulladék gyűjtési rendszer kialakítását követően a nem veszélyes hulladék gyűjtőhelye a 17-es jelű takarmánykeverő épületben lesz kijelölve. Hulladék nyilvántartás A Kft.-nek a hulladék nyilvántartásáról rendelkező jogszabályban előírt nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége van. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Állattartó épületek, trágyatároló A telephelyen meglévő állattartó épületek diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, dinitrogén-oxidok, valamint az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűzanyagok. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Fűtési technológia Az állattartó épületekben tartott állatállomány korcsoportjától függően 140 kw névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó teljesítményű gázkazánnal, infralámpával fűtöttek, vagy fűtést nem igénylő állatkorcsoport esetében fűtetlenek. A kiépített fűtőrendszer termosztátos vezérlésű. Hűtés Az állattartó épületek hűtését a szellőztető ventilátorok működtetésével biztosítják. Járműforgalom hatása a levegőre A telephelyre érkező, valamint a telephelyen belüli járműmozgás nem jelentős. A közlekedésből származó légszennyező anyag kibocsátás nem számottevő, amely tovább csökkenthető a telephely üzemeltetőjének erre vonatkozó sebesség korlátozás, rakományrögzítés-takarás, közlekedési úttakarítás utasítások betartásával. Takarmányozás Az állatok etetéséhez szükséges takarmányt a telephelyen készítik el. A takarmány gyártása a takarmánykeverő épületben üzemelő 0,5 tonna/h teljesítményű kalapácsos darálóval, illetve a 2 tonna/h teljesítményű ellenáramos takarmánykeverővel történik. Az állatok életkorának megfelelő összetételű takarmányt a takarmánykeverő épületben zsákolják és az állattartó épületekben önetetőkből etetik fel az állománnyal. A telephelyi takarmánykeverőben előállított és bezsákolt száraz takarmányt kézi erővel juttatják el az önetetőkbe. A TEVÉKENYSÉG ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELMI VONATKOZÁSAI A telephely Katymár község külterületén, a 0285/5 hrsz.-ú ingatlanon található. A legközelebbi, de nem közvetlenül szomszédos lakóingatlanok Katymár település belterületi ingatlanai, melyek a telephelytől É-ÉK-i irányban, kb. 1300 métert meghaladó távolságban találhatók. A telephelytől Ny-ÉNy-i irányban, attól mintegy 465 méter távolságban mezőgazdasági létesítmény, illetve e mellett egy romos lakatlan tanyaépület (0267/1 hrsz.) található.
6 A tervezési területen az építés várható ideje az 1 évet nem haladja meg. A kivitelezés csak a nappali időszakban történik. Az építési tevékenység várhatóan a talajkitermelést és betonozást kivéve kézi erővel fog megvalósulni. Az építési tevékenység során keletkező, helyben hasznosításra nem kerülő építési hulladékok szállítása, továbbá az építőanyagok beszállítása a meglévő utakon történik, lakott területek elkerülésével. Megfelelő szervezéssel, esti szállítás elkerülésével jelentős zajnövekedésre nem kell számítani. Üzemi zajként, a nappali órákban telephelyre érkező és távozó állat- és takarmányszállítás, az éjjel-nappal működő szellőztető ventilátorok, és a takarmánykeverő berendezéseinek működése vehető figyelembe. A zajvédelmi számítások során megállapításra került, hogy a zajkibocsátási határérték a legközelebbi védendő ingatlanoknál biztonsággal teljesül. A zajvédelmi közvetlen hatásterületen védendő ingatlan nincs. A tevékenységhez kapcsolódó szállítási tevékenység (kb. 8 tehergépkocsi/nap) a szállítási útvonalakkal szomszédos, zajtól védendő területeken maximum ~ 0,5 db járulékos zajterhelés-változást okoz. A 55114-es útra, a forgalom növekedése által okozott zajterhelés növekedés nem haladja meg az 1 db értéket. A TEVÉKENYSÉG FÖLDTANI KÖZEG VÉDELMI VONATKOZÁSAI Szennyvízelvezetés A telepen keletkező 330 m 3 /év mennyiségű kommunális szennyvizet 1 db 50 m 3 hasznos térfogatú vízzáró kialakítású szennyvízgyűjtő aknában gyűjtik, majd tartalmát időszakonként a bácsbokodi szennyvíztisztító telepre szállíttatják el. A telephelyen 7670 m 3 /év mennyiségű technológiai szennyvíz a beton padozatú ólak vizes tömlővel végzett napi takarításából, illetve turnus végén a kutricák, lagúnák magas nyomású mosóval történő takarítása során keletkezik, amely a lagúna tartalmának elvezetését szolgáló csővezetéken keresztül a hígtrágyatárolóba jut. Csapadékvíz kezelés, elvezetés A telephelyen zárt, betonozott aljzatú épületekben történik az állattartás, így szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. Az épületek tetőfelületeiről lefolyó tiszta csapadékvíz az ingatlan be nem épített részein elszikkad. Trágyakezelés A telephelyen az állattartó épületekben keletkező, 27116 tonna (~28544 m 3 ) mennyiségű hígtrágya és technológiai mosóvíz a jelenlegi technológia során gravitációsan, vasbeton csővezetékeken keresztül jutott a telephelyen található 2 db, egyenként 3200 m 3 -es, és 1 db 8000 m 3 -es földmedrű hígtrágya tároló medencébe. A rekonstrukciót követően a hígtrágyát a 6500 m 2 alapterületű, 17550 m 3 térfogatú szigetelt hígtrágya tárolóba vezetik el. A műtárgy a keletkező 6 havi hígtrágya mennyiség (14272 m 3 ) befogadására alkalmas. A telephelyen keletkező hígtrágyát mezőgazdasági területen hasznosítják a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság által 12.2/10852-2/2010. számon kiadott engedély (érvényességi idő: 2015. június 30.) alapján. Üzemi kárelhárítási terv A telep elfogadott üzemi kárelhárítási tervvel nem rendelkezik. A TEVÉKENYSÉG TERMÉSZETVÉDELEMI VONATKOZÁSAI A telephely védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, érzékeny természeti területnek, természeti területnek nem képezi részét, az védett természeti érték előfordulási helyeként sem ismert. Mindezek alapján a terv szerinti továbbüzemelésnek természetvédelmi akadálya nincs. Jelenleg a trágyatároló kialakítása van folyamatban a meglévő telephelyen, egyéb építmények építési engedély köteles átalakítására, bővítésére nem kerül sor, így az engedély kiadásával szemben tájvédelmi problémák szintén nem merültek fel. A hígtárgya kihelyezéssel érintett ingatlanok vonatkozásában a következők állapíthatók meg: A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 12.2/10852-2/2010. számú határozatában engedélyezte a tárgyi telephelyen keletkező hígtrágya termőföldön történő kihelyezését. A kihelyezéssel érintett terület a 12.2/10852-2/2010. számú határozat szerint a következők: Katymár, 0294/44, 0285/2-3, 0285/7, 0285/10, 0275/24, 0294/37 és 0249/20 hrsz.-ú ingatlanok szántó művelési ágú területei összesen 133,56 ha kiterjedésben.
7 Továbbá a Katymár, külterület 0285/7 hrsz.-ú ingatlan gyep (legelő) művelési ágú a) alrészletén belül 2,0292 ha kiterjedésű területrésznek jelenleg van folyamatban a védett természeti emlékké nyilvánítása (koordináló: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a felügyelőség 101053-1-1/2014. számon véleményezte a kezelési tervet). ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A nagy létszámú sertéstelepekre vonatkozóan Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához című referencia dokumentum áll rendelkezésre. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A sertéshizlaló telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak, a megfelelő tartástechnológia a hulladékképződést és a légszennyező anyag kibocsátást minimalizálja. A BAT-nak való megfelelés hulladékgazdálkodási szempontból: A telephely kialakítása a meglévő létesítmények rekonstrukciójával történik. A rekonstrukció során a nagy termelési kibocsátással járó 3-as számú hizlalda épülete kerül átépítésre lagúnás rendszerűvé, mellyel a környezeti elemekre való hatás legnagyobb mértékben minimalizálható. A létesítmények átépítésekor keletkező bontási hulladék újra hasznosítható része a telephelyen belüli kezelést követően a helyszínen ismételten felhasználásra kerül, ezzel minimalizálva az új építőanyag és a környezeti erőforrás felhasználást és csökkentve a hulladékgazdálkodási létesítmények terhelését. A felhagyásra kerülő régi szigeteletlen hígtrágya tározók tartalmát mezőgazdasági területeken hasznosítják, az új szigetelt É-i hígtrágya tározó kialakításakor kitermelt talaj a D-i megszüntetésre kerülő hígtrágya tározók visszatöltésénél használják fel, ezzel kiváltva a külső területekről származó környezeti erőforrásokat. Az állattenyésztés során keletkező hígtrágyát mezőgazdasági termőföldek tápanyag visszapótlására használják, kiváltva a műtrágya felhasználást. A felhasznált takarmány a telephelyi takarmánykeverőben kerül előállításra szemestermény darálékából és premix készítmény keverékéből. A premix keverék zsákos kiszerelésben szállítják a telepre, a készítmény takarmányba bekeverését követően a kiürült zsákokat a kész takarmánykeverék tárolására használják mindaddig, amíg a zsák betölti funkcióját. A hulladékká váló zsákokat jelenleg a kommunális hulladékkal együtt kezelik. A telephelyen nem megoldott a nem veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése, így nem biztosított a hasznosítható hulladékok újra feldolgozásának elősegítése. Az engedélyes az engedélykérelemmel együtt intézkedési tervet nyújtott be a nem veszélyes hulladékok szelektív gyűjtési rendszerének kialakítására, mely intézkedési terv szerint a szelektív gyűjtés az intézkedési terv jóváhagyását követő 90 napon belül bevezetésre kerül. Felügyelőségünk az intézkedési tervet a tervben vállalt ütemezéssel elfogadja. A BAT-nak való megfelelés levegővédelmi szempontból: A környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedély köteles sertéstelep egy, már meglévő sertéstelep rekonstrukcióját követően kerül kialakításra. A sertéstelep lakóépületekhez képest való elhelyezkedését tekintve kedvező, Katymár község belterületi határától 1.300 m-re helyezkedik el. A telephelyi bűzforrásokra elvégzett Screen3 terjedés modellezés szerint a kellemetlen szaghatás hatásterülete 410 m. A hatásterületen belül lakóépület, lakóingatlan nem található. Az állattartó telep kellemetlen szaghatásának lakóingatlan érintettség megelőzése érdekében a megállapított 410 m-es sugarú területre védelmi övezet kijelölése történt. A jelenleg hatályos 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (4) bekezdésében meghatározott minimum védelmi övezeti távolság (300 m) a telephely esetében teljesül. A rekonstrukciós munkálatok során a telephely legnagyobb férőhelyszámú 3-as számú hizlalda épülete lagúnás technológiára kerül átalakításra. A lagúnás technológia növeli a hígtrágya szárazanyag tartalmát. A lagúnában összegyűjtött hígtrágyához bioenzimet adagolnak csökkentve a kellemetlen szaghatást. A hígtrágyás állattartó épületek takarításánál nagynyomású mosóberendezést alkalmaznak, melynek következtében a hígtrágya további hígítása minimalizálódik. Az állattartó épületek automatizált szellőztetése az állatok részére az optimális életkörülmények kialakítását segíti, illetve hozzájárul a belső légtér alacsony hőmérsékleti tartományban tartásához, ami a bűzképződés szempontjából kedvező. A telepen keletkező hígtrágya elvezetése a keletkezési helyétől a medencéig, illetve a medencéből a mezőgazdasági területekre zárt rendszeren keresztül biztosított. Az újonnan szigetelt É-i hígtrágya tározó település felöli részét védő növénysáv takarja. A telephelyi állatállomány takarmányozása a telepen belül üzemelő takarmánykeverőben korcsoportok számára optimális beltartalmi összetételű száraz takarmánnyal történik. A szemesterményből előállított takarmányok fehérje tartalmát elsősorban szójával, másodsorban premix keverékkel biztosítják, mely elősegíti a keletkező trágya nitrogén és foszfor tartalmának csökkenését.
8 A BAT-nak való megfelelés zaj-és rezgésvédelmi szempontból: A sertéstelepen alkalmazott technológiák zajvédelmi szempontból megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek. A sertéstartás zárt technológiai rendszerben történik, a szellőztetésre a természetes és mesterséges rendszer kombinációja került beépítésre. Természetes szellőzésnél a friss levegő pótlása légbeejtőkön, illetve nyílászárókon keresztül biztosított. Az újonnan épített és felújított ólaknál alacsony zajszintű szellőztető ventilátorokkal biztosítják a mesterséges ventillációt. Az ólak viszonylag sűrű elhelyezkedésének köszönhetően a szomszédos épületek zajárnyékoló hatása is érvényesül. Az ingatlan kerítése mentén lévő növénysáv szintén zajárnyékoló hatású. Kézi kiadagolású, önetetős, szárazetetési rendszert alkalmaznak. A takarmánykeverő által keltett zaj a védendő létesítményeknél zajterhelés emelkedést nem okoz, a közelben lakóingatlanok nincsenek. Az állatok mozgatása kizárólag nappali időszakban történik. A ki és berakodását a telep első részében, épületekkel részben zajárnyékolt területeken végzik. A BAT-nak való megfelelés a földtani közeg védelme szempontjából: A telephelyen az állattartó tevékenység vízzáró padozattal rendelkező állattartó épületekben történik. Turnusváltáskor az állattartó épületek padozatán lévő hígtrágya eltávolítása során vegyszermentes vizet használnak. A takarítás során keletkező technológiai szennyvíz közvetlenül a trágyalé-elvezető csatornába jut, így elfolyása kizárt. A telephelyi hígtrágya-és technológiai szennyvíz 6 havi mennyiségének befogadására alkalmas, vízzáró kialakítású trágyatároló műtárgy létesül. ELŐÍRÁSOK A tevékenység végzésének általános feltételei: 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában valósítható meg. 3. Az engedély a maximális férőhelyszámra vonatkozik: 585 db koca, 1960 db süldő, 3700 db hízó 4. Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a felügyelőség előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. 5. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. 6. Az 1995. évi LIII. Törvény 96/B (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos. Határidő: tárgyév február 28-ig Indokolás A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. Szabályok a tevékenység végzése során: Óvintézkedések: 7. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 8. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 9. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 10. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket.
9 11. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. 12. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség: 13. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel: 14. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című részben előírtakat. 15. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Indokolás Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Értesítés: 16. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: 17. A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. 18. Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. 19. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. 20. Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: - az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: +36/62/553-060, mobil telefon: +36/30/303-31-19, fax: +36/62/553-068, e-mail: alsotiszavideki@zoldhatosag.hu): a levegő és a földtani közeg veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, - a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályát (6500 Baja, Bajcsy-Zsilinszky utca 10., telefon: +36/76/502-014. fax: +36/76/481-241, e-mail: vizugy.bacs@katved.gov.hu): a felszíni és felszín alatti víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, - a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. telefon: +36/76/502-010, 76/481-651, fax: +36/76/502-012, e-mail: bacs.titkarsag@katasztrofavedelem.hu): tűz és katasztrófahelyzet esetén, - a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12., telefon: +36/76/516-200, fax: +36/76/516-299, e-mail: titkarsag.bacs@dar.antsz.hu): az emberi egészség veszélyeztetése esetén, - az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságot (6500 Baja, Széchenyi u. 2/c, telefon: +36/79/525-100, fax: +36/ 79/325-212, e-mail: titkarsag@aduvizig.hu): rendkívüli vízszennyezés (felszíni, felszín alatti) esetén.
10 Indokolás Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások: 21. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos. 22. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Az átvilágításról készített dokumentációt az 5 évenként elkészítésre kerülő, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához kell csatolni. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). 23. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) 24. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). 25. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos. Indokolás: Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált energiák éves mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a fajlagos éves energiafogyasztás adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket. Az egyes állattartó épületek hőtechnikai mutatóit meg kell adni. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Előírások: 26. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (3) értelmében a Katymár, 0285/5 hrsz. alatti telephely levegővédelmi övezetét a kellemetlen szaghatást eredményező hígtrágya tároló, illetve az állattartó épületektől 410 m-es sugarú területben állapítom meg. Az ily módon meghatározott terület a sertéstelep területén kívül út és mezőgazdasági hasznosítású területeket érint. 27. A védelmi övezet által érintett ingatlanok adatait a következő táblázat fogalja össze: Katymári Mezőgazdasági Zrt. Védelmi övezet (r=410 m) által érintett területek Település Sorszám Ingatlan helyrajzi száma (hrsz.) Adott hrsz.-on belül a védelmi övezet által érintett terület nagysága [ha] Művelési ág 1. 0285/7 a 10,6533 szántó 2. 0285/7 b 2,3433 legelő Katymár 3. 0285/4 b 0,505 erdő 4. 0285/4 a 0,3025 legelő 5. 0285/8 0,5804 út 6. 0285/9 0,2133 út
11 7. 0285/10 12,4248 szántó 8. 0293 1,5595 út 9. 0294/44 27,1844 szántó 10. 0294/17 0,0938 szőlő 11. 0294/16 0,0731 szőlő 12. 0294/15 0,0217 szőlő 13. 0294/14 0,0165 szőlő 14. 0294/18 0,0034 szőlő 15. 0294/13 0,0105 szőlő 16. 0294/36 0,1354 út 17. 0294/49 0,7728 szántó 18. 0294/50 1,2002 szántó 19. 0285/11 0,6226 út 20. 0275/1 2,8364 szántó 21. 0275/2 5,9266 szántó 22. 0275/3 8,2585 szántó 23. 0275/4 6,7797 szántó 24. 0249/12 0,4859 szántó 25. 0249/2 3,304 szántó 26. 0249/3 1,4039 szántó 27. 0249/19 0,1067 út 28. 0249/20 10,3139 szántó 29. 0270 6293 út 30. 0249/10 0,3064 szántó 31. 0285/3 10,3128 szántó 32. 0285/2 1,7586 szántó 33. 0287/4 4,2148 nádas 28. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is.
12 29. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 30. A hőenergia energiatermelő berendezéseinek hatékony működéséhez biztosítani kell az optimumra való szabályozást. 31. A tüzelőberendezéseket csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. 32. A telep járófelületeinek rendszeres takarításával csökkenteni kell a diffúz kiporzást. 33. A sertéstelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. 34. Hatékony kellemetlen szagkibocsátást csökkentő készítményt kell alkalmazni a telephelyi hígtrágya gyűjtés során. 35. A felhasznált kellemetlen szagkibocsátást csökkentő anyag felhasználási dózisát, és felhasználásának gyakoriságát mindig a termék gyártója szerinti ajánlás szerint kell végezni 36. Nyilvántartást kell vezetni a telephelyen felhasznált kellemetlen szag kibocsátását csökkentő anyagok felhasználásról. A nyilvántartásban fel kell jegyezni a felhasználás helyét, felhasznált mennyiséget, kijuttatás módját, kijuttatást végző, illetve a kijuttatásért felelős személy nevét. 37. A trágya a termőföldre való kijuttatást követően a lehető legrövidebb ideig érintkezzen a környezeti levegővel, haladéktalanul be kell a talajba forgatni. 38. A trágya kiszállítást 25 C feletti napi középhőmérséklet esetében, továbbá az országos tisztifőorvos által a megyére kiadott hőségriasztás időtartama alatt szüneteltetni kell. 39. A trágya kihelyezés csak a település szempontjából kedvező szélirány esetén történhet. 40. Kánikulai, szélcsendes napokon kerülni kell a kihelyezést. 41. A kihelyezésnél számításba kell venni a közelgő ünnepeket, naptári szabadnapokat, illetve a hétvégéket. 42. A sertéstelep által átadott, vagy termőföldre kihelyezett hígtrágyáról naplót kell vezetni. A naplóban rögzíteni az átadott, vagy termőföldre kihelyezett trágya becsült napi mennyiségét, valamint időpontját. A naplót ellenőrzéskor be kell mutatni. Indokolás A telephely jelenleg működési engedély birtokában üzemel. A telephelyi létesítmények rekonstrukcióját követően a tevékenység volumene egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenységű lesz, amely a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet hatályba lépését követően történik engedélyeztetésre, ezért a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése alapján védelmi övezetet kell kialakítani. Az állattartó épületek, a szellőzési rendszer, a berendezések, az állattartás technológiája levegővédelmi szempontból megfelelő, biztosítva ezzel az állattartó épületek, mint légszennyező források alacsony légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások a BAT-nak való megfelelést, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak betartását, továbbá a lakosságot zavaró bűz környezetbe kerülésének megakadályozását, illetve a légszennyezőanyag keletkezés és kibocsátás csökkentést hivatottak biztosítani. A trágyakezelés technológiája jelenleg megfelel az elérhető legjobb technika levegővédelmi követelményeinek. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását, és a trágyakezelésből származó légszennyező anyag kibocsátás további csökkentését hivatottak biztosítani. A trágyakezelésre vonatkozó előírások a diffúz bűzkibocsátás megelőzését, illetve csökkentését és az előírások betartásának ellenőrzését szolgálják. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a szerint Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Előírások: 43. A telephely rekonstrukciója, állagmegőrző felújítása során keletkező építési és bontási hulladék a szennyeződésmentes talaj hulladékot kivéve területfeltöltésre, tereprendezésre nem használható, a hulladékok talajba való taposását meg kell akadályozni. 44. A tevékenységet környezetszennyezést kizáró módon, a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni. 45. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a hatályos jogszabályban meghatározott módon gyűjteni. 46. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 47. Az engedélyes köteles a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő részletes telephelyi nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 48. A hulladék nyilvántartást a telephelyen kell tartani, megőrizni úgy, hogy az bármely időpontú helyszíni ellenőrzéskor megtekinthető legyen.
13 49. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a hatályos jogszabályi előírások szerint. 50. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. 51. Az egységes környezethasználati engedélykérelem dokumentációjához csatolt telephelyi szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakítására benyújtott intézkedési tervet jóváhagyjuk. 52. A telephelyi szelektív hulladékgyűjtést ki kell építeni a tervben foglaltak szerint és üzemeltetni kell. A tervben foglaltak teljesülését írásban kell az engedélyező környezetvédelmi hatóságnak bejelenteni. Határidő: jelen határozat jogerőre emelkedését követő 90 nap Indokolás A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.) 4. -a alapján: Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. [Ht. 31. (1)] A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása, c) a hulladék közvetítőnek történő átadása, d) a hulladék kereskedőnek történő átadása útján gondoskodik. [Ht. 12. (1)] A hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében a hulladékbirtokos amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv 65. (1) bekezdése előírja, hogy a hulladék termelője, illetve kezelője a telephelyén nyilvántartás vezetésére kötelezett. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeire vonatkozó 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben foglaltakat az irányadók. A nyilvántartás vezetésére vonatkozó előírásainkat a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés (A hulladék termelője, gyűjtője, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról az adott telephelyen nyilvántartást vezet) alapján tettük. A telephelyen az engedélyes tevékenysége során veszélyes hulladék üzemszerű üzemeltetés esetén nem keletkezik, ezért az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet veszélyes hulladék gyűjtésével és a gyűjtőhely üzemeltetésével kapcsolatos előírások megtétele nem szükséges. Az engedélyes benyújtotta a telephelyi szelektív hulladék gyűjtés bevezetésére elkészített intézkedési tervét. Az intézkedési tervet felügyelőségünk elfogadta a benne foglalt határidők betartásának kötelezettségének előírásával. A TEVÉKENYSÉG ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEMI VONATKOZÁSAI Előírások: 53. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. Határidő: folyamatos. 54. A telep zajhelyzetének megváltozását az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre be kell jelenteni. Határidő: folyamatos. Indokolás A dokumentációban leírtak szerint a létesítmény zajvédelmi hatásterületén védendő létesítmény nincs. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdése, valamint a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. (1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, építmény vagy helyiség. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. (1) bekezdése értelmében, ha a zajforrás üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a 10. (3) bekezdésben megállapított feltételek a tevékenység folytatása során már nem állnak fenn, akkor az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre. A zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A telephely zajhelyzetének megváltozását követően benyújtott kérelem alapján, a zajkibocsátási határérték kiadásnak szükségességét meg kell vizsgálni.
14 A TEVÉKENYSÉG FÖLDTANI KÖZEG VÉDELMI VONATKOZÁSAI Előírások: 55. A tevékenységgel nem okozhatják a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezése szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot földtani közegben. 56. A felhagyandó hígtrágya-tározó medencék megszüntetési munkálatait el kell végezni. A munkálatokról összefoglaló jelentést kell készíteni és megküldeni felügyelőségünkre. Határidő: 2016. december 31. 57. Az állattartó épületek padozatának műszaki védelmét ellenőrizni kell és a hibahelyek kijavításáról haladéktalanul gondoskodni szükséges. A tapasztalatokról összefoglaló jelentést kell készíteni. Határidő: tárgy évet követő év március 31., az éves jelentés részeként. 58. A telephelyen keletkező tárgya keletkező mennyiségéről, illetve átadásáról nyilvántartást kell vezetni és a felügyelőségnek be kell mutatni. Határidő: tárgy évet követő év március 31., az éves jelentés részeként. 59. A tevékenység során keletkező hígtrágya mezőgazdasági területen történő elhelyezése csak a területileg illetékes Növényés Talajvédelmi Igazgatóság által kiadott, érvényes engedély birtokában végezhető. 60. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló jogszabály szerinti Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásait be kell tartani. Az október 31. és február 15. közötti tilalmi időszakban a hígtrágya termőföldre történő kihelyezése tilos. 61. Alapállapot-jelentést kell készíteni a telephelyre vonatkozóan, amelynek részeként a földtani közegre vonatkozóan a vizsgálatokat a következő komponensekre kell elvégezni: ammónia, nitrát, és vezetőképesség. A mintavételt és a vizsgálatokat csak akkreditált laboratórium végezheti. Határidő: 2015. augusztus 31. Indokolás A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet ((a továbbiakban: Favir.) 10 (1) bekezdés b) pontja alapján a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok földtani közegre gyakorolt hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. A helyes mezőgazdasági gyakorlat, valamint az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek vonatkozásában a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben előírtakat be kell tartani. A trágyára vonatkozó nyilvántartással igazolható, hogy a trágya jogszabályoknak megfelelő kezelése biztosított, a telephely földtani közegének veszélyeztetettsége nem áll fenn. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/B. (1) bekezdése alapján az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemhez, valamint a 19. (1) bekezdése, a 20/A. (4) bekezdése, a 20/A. (6) bekezdése és a 20/A. (8) bekezdése szerinti felülvizsgálathoz benyújtott adatokat a Favir. 15. (8) bekezdésében és 13. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően elkészített alapállapot-jelentéssel (a továbbiakban: alapállapotjelentés) kell kiegészíteni, ha a telephelyre vonatkozó alapállapot-jelentés, illetve a Favir. szerinti részletes tényfeltárási záródokumentáció nincs a felügyelőség birtokában. Okirattári Nyilvántartásunkban nem lelhető fel a fenti alapállapot-jelentés, ezért indokolt annak hatóságunkhoz történő benyújtása. A TEVÉKENYSÉG TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI Előírások: 62. Katymár, 0285/7 hrsz. alatti ingatlan gyep (legelő) művelési ágú a) alrészletén belül a 2,0292 ha kiterjedésű területrészt nem érintheti a hígtrágya kijuttatás. Indokolás: Katymár, külterület 0285/7 hrsz. alatti ingatlan gyep (legelő) művelési ágú a) alrészletén belül 2,0292 ha kiterjedésű területrésznek jelenleg van folyamatban a védett természeti emlékké nyilvánítása (koordináló: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a felügyelőség 101053-1-1/2014. számon véleményezte a kezelési tervet).