Lôkös Dóra Magyar irodalom 9. Tanulásban akadályozott tanulók számára School Kiadó 2010
A könyvet az Oktatási Hivatal KHF/815-14/2010 határozati számon 2015. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította Sorozatszerkesztô: Kuknyó János Szerzô: Lôkös Dóra Kiadói lektor: Onder Csaba Hivatalból kirendelt OH-szakértôk: Ábrahám Julianna, Botos Réka, Pénzes Jenô Technikai szerkesztôk: PC-School Kft. Bandula Mária, Kuknyó Zoltán A képeket készítette, gyûjtötte és válogatta a szerzô, valamint a technikai szerkesztôk. ISBN: 978-963-88198-3-3 Kiadó és forgalmazó: School Kiadó Bt., 4400 Nyíregyháza, Korányi F. u. 197. Telefon/fax: 42/431-288, 20/9761-957 Felelős kiadó: Kuknyó János E-mail: info@schoolkiado.hu Honlap: www.schoolkiado.hu Kiadói kód: SC-0025 Első kiadás School Kiadó Nyíregyháza, 2010 Szerző: Lőkös Dóra 2010 Terjedelem: 144 B/5-ös oldal, 12,6 ív, súlya: 320 g. A tankönyv a 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet alapján készült. NAT 2007 Készült: a Color Pack Nyomdaipari Zrt. (ISO 9002) nyomdájában, 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4., telefon: 42/433-844; felelős vezető: Zsukk László
Tartalom Az ókor irodalma... 11 Mitológiai alapfogalmak...12 A mítosz...12 A mitológia...12 A mitológia napjainkban...13 Történetek a görög mitológiából...14 A gyermek Héraklész...15 Pandóra...19 Az ókori görög epika...22 Homérosz: Iliász (részlet) Tizennyolcadik ének Akhilleusz pajzsa...23 Az Odüsszeia...29 Homérosz: Odüsszeia (részlet) Huszonharmadik ének (részlet)...30 Aiszóposz fabulái...32 Aiszóposz: A sas és a róka...32 Aiszóposz: A sas és a ganajtúró...33 Aiszóposz: A róka és a párduc...34 Aiszóposz: Az északi szél és a Nap...34 Aiszóposz: Az oroszlán és a róka...34 Aiszóposz: A róka és a kutya...35 Az ókori görög líra...36 Anakreón költészete...38 Anakreón: Gyűlölöm...38 Anakreón: Engem a szerelem...38 Történetek a római mitológiából...40 Romulus és Remus...41 A szabin nők elrablása 1...46 A szabin nők elrablása 2...51 Az ókori római líra...56 Catullus költészete...56 Catullus: Gyűlölök és szeretek...56 A Biblia... 59 Az Ószövetség...61 A Teremtés...61 A Tízparancsolat...63 Az aranyborjú...65 A halál...66 A két út...68 Az Újszövetség...69 Jézus születése...69 Jézus tanítása: a magvető...70
A középkor irodalma... 73 A magyar irodalom kezdetei...75 A magyarság hiedelemvilága...75 A középkori magyar irodalom írásos emlékei...79 Ómagyar Mária-siralom...80 Ómagyar Mária-siralom (részlet)...80 A Szent Margit-legenda története...82 Szent Margit-legenda (részlet)...83 A reneszánsz irodalma... 87 Francesco Petrarca...90 Francesco Petrarca: Áldott a nap, a hó, az év...90 Giovanni Boccaccio...91 Dekameron...91 Boccaccio: Dekameron (részlet) 6. nap Nyolcadik novella...92 A reneszánsz Magyarországon Mátyás király udvara...94 Janus Pannonius...95 Janus Pannonius: Névváltoztatásáról...95 Janus Pannonius: Pálhoz...95 Janus Pannonius: Pannónia dicsérete...96 Janus Pannonius: Mátyás Magyarország királyává választása...96 Janus Pannonius: Mikor a táborban megbetegedett (részlet)...97 Balassi Bálint...99 Balassi Bálint: Hogy Juliára talála, így köszöne néki (részlet)... 100 Balassi Bálint: Adj már csendességet... 101 Balassi Bálint: Egy katonaének... 102 A reneszánsz dráma, William Shakespeare... 104 Shakespeare színháza... 104 A dráma... 105 Rómeó és Júlia... 106 Shakespeare: Rómeó és Júlia (részlet) Előhang... 107 I. felvonás 5. szín (részlet) Rómeó és Júlia találkozása... 107 II. felvonás 2. szín (részlet) Éjszakai vallomás... 108 A barokk kor irodalma... 113 Zrínyi Miklós... 115 Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem... 117 Mikes Kelemen... 121 Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részletek)... 122 37. levél... 122 111. levél... 123 112. levél... 124 Összegzés... 126 A műnemek, műfajok csoportosítása... 127
Szöveggyűjtemény... 128 Aiszóposz: A megdagadt hasú róka... 128 Aiszóposz: A róka és a kutya... 128 Catullus: Szerelem nélkül... 128 Catullus: Csillagok... 129 A frigyláda... 129 Példabeszédek könyve 3. (részlet)... 130 A magyarok teremtéstörténete A Föld teremtésének mondája... 131 Anonymus: Gesta Hungarorum (részlet)... 135 Szabolcs... 135 A Nyír... 135 Képes Krónika (részlet)... 136 Felicián megsebesíti Erzsébet királyné asszonyt... 136 Francesco Petrarca: Ama nap volt, mikor elkönnyesedtek... 137 Boccaccio: Dekameron (részlet) Kilencedik novella... 137 Janus Pannonius: Önmagáról... 138 Janus Pannonius: Szilviáról... 139 Janus Pannonius: Kocsmáros a Jubileum évében... 139 Shakespeare: LXXV... 139 Kislexikon... 140 Tárgymutató... 143
Ha a költészet nem arra való, hogy felpezsdüljön a vérem, hogy hirtelen ablakot nyisson arra, ami csupa titok, hogy segítsen felfedezni a világot, hogy árva szívemnek társa legyen a magányban és a szerelemben, az ünnepen és az elhagyatottságban, akkor mire való? (Gabriel García Márquez)
7 Elôszó Kedves Tanulók! A 9 10. évfolyamos tanulók számára készült Magyar irodalom tankönyv elsô kötetét tartjátok a kezetekben. A tankönyv tartalmi és szerkezeti felépítése az általános iskolából hozott ismereteitekre, élményeitekre, tanulási és ismeretszerzési szokásaitokra épít. A tartalmi összeállítás alapja a hagyományosan kialakult értékrend és követelményrendszer, mely kultúránk és az alapmûveltség részét képezi. Az irodalom, és így e tankönyv fô célkitûzése is, hogy megértsétek, megérezzétek és felfedezzétek a szépirodalmi alkotásokból áradó értékeket, élményeket és szépségeket. Ezáltal ti is ezen értékek közvetlen részesei és befogadói lehettek. A tankönyvben szereplô olvasmányok segítségével megismerkedhettek a magyar és világirodalom maradandóvá vált alkotóival és alkotásaival. A történelmi és mûvészeti korokat az ókortól a 18. századig átívelô gyûjtemény felvillantja számotokra. Ezenkívül az adott korra jellemzô társadalmi viszonyokat is bemutatja. Képet kaptok e korok szokásairól, embereirôl, megismeritek érdekességekben bôvelkedô hitvilágukat. A szemelvények szerkezeti felépítésükben az idôrendiséget követik, lehetôséget adva a már megszerzett irodalmi ismereteitek, élményeitek bôvítésére és rendszerezésére. A változatos szöveges, képi és illusztrációs ismeretanyag, az olvasmányokhoz tartozó feladatok a megértést, az elmélyítést segítik. Ha a közöttük lévô összefüggéseket felismeritek, az segíti a tájékozódásotokat, és fejleszti az ehhez szükséges képességeiteket.
12 1. fejezet Az ókor irodalma Mitológiai alapfogalmak A mítosz Mítosz A mítoszok LEX. istenekrôl, félistenekrôl, emberfeletti képességekkel rendelkezô hôsökrôl szóló elbeszélések, csodás történetek. A szó jelentése mese, elbeszélés, szóbeszéd. A mítosz az írásbeliséggel nem rendelkezô kultúrákban azokat az élôszóban énekmondók, lantosok, táltosok és varázslók által terjedô történeteket jelentette, amelyek egy-egy nép közös kultúrájának, közös emlékezetének, világképének fontos részét alkották, s az ôsök közös tudását ôrizték. A csodaszarvas a magyar népi hagyományokban is ismert mitikus állat A mítosz minden nép drága, féltve őrzött és őrzendő kincse, melyben a régiek lelke beszél a lélek módján arról az elmúlt világról, hogy jobban megértsük saját ismeretlen világunkat. (Forrás: Pintér László, 1997) A szájhagyomány útján terjedő mítoszokat általában az írás kialakulásakor, illetve elterjedésekor jegyezték le, ezért gyakran igen sokféle változatban maradtak fent. A mitológia Mai szóhasználatban a mitológia mítoszok összességét jelenti, amely egy-egy nép sajátos világképét, világmagyarázatát, vallási tanítását és hiedelemrendszerét tükrözi. A történetek célja, hogy magyarázatot adjanak az emberiség eredetére, természetére, az univerzum keletkezésére. Ezáltal az ókori népek többsége krétai, sumer, egyiptomi, görög, római, kínai stb. létrehozta a maga vallásából, isteneibôl és hôstörténeteibôl összegyúrt mitológiáját, így a mítoszok gazdag tárháza maradt az utókorra. Ennek megfelelôen beszélhetünk görög, római, kínai és magyar mitológiáról is. A kentaur félig ember, félig ló alakú lény a görög mitológiában A ló az ókori mitológia, majd később szinte valamennyi művészeti ág kedvenc motívuma.
A mitológia napjainkban Az ókori népek hiedelmei már eltûntek ugyan, de valamilyen formában mégis jelen vannak. Tovább élnek anyanyelvünkben, számos filmben, rajzfilmben és regényben (Pl.: Herkules). Több kifejezés eredete is a mítoszokra vezethetô vissza. (Például: Ikarosz repülése, a trójai faló, Ariadné fonala, Akhilleusz sarka, labirintus LEX., Pandóra szelencéje, amazonok stb.) 1. fejezet 13 Az ókor irodalma Kérdések, feladatok 1. Eddigi ismereteitek alapján idézzétek fel mindazt, amit az ókori Görögország történelmérôl, kultúrájáról, vallásáról tanultatok! Segíthetnek az alábbi kulcsszavak, kifejezések: városállamok (Athén, Spárta), ókori olimpiák, a delphoi jósda, Olümposz, Zeusz, Minotaurosz. 2. Milyen görög istenekre emlékeztek történelmi és irodalmi tanulmányaitok alapján? (Sok érdekes információt találhattok a könyvtárakban és a világhálón *!) 3. Végezzetek kutatómunkát arról, hogy a különbözô ókori népek hogyan magyarázzák az élet kezdetét, a világ teremtését! Meséljétek el osztálytársaitoknak! (Sok érdekes információt találhattok a könyvtárakban és a világhálón!) Az ókori delphoi [delfoi] jósda romjai (Görögország) Az olümposzi istenek Az ókori görögök összesen tizenhét istent tiszteltek az olümposziak közül, akik az Olümposz-hegy legtetején éltek. Zeusz, Héra, Poszeidon [poszejdon], Arész [árész], Hermész, Hádész, Aphrodité [afrodité], Athéné [aténé], Apollón és Artemisz [ártemisz] mindig az első istenek között szerepelt. * Az ókori görög és római mitológiáról bővebben olvashatsz a világhálón (pl.: wikipédián a mitológia cím szó alatt)!
22 1. fejezet Az ókor irodalma Homérosz (Kr. e. 8. sz.) Az ókori görög epika A mítoszok történeteit az elkövetkezendô idôkben számos mûvészi és irodalmi alkotásban dolgozták fel. Az európai irodalom kezdetét Homérosz, az elsô ismert ókori görög költô jelenti. Két legismertebb eposzában az Iliászban és az Odüsszeiában a görög mitológia legfontosabb eseményeit, helyszíneit és hôseit örökítette meg. Homérosz életérôl semmi bizonyosat nem tudunk, már korában is legendák sora övezte személyét. Egyes források szerint vak énekmondó, vándorénekes volt, s az ókori szobrászat is vak öregemberként ábrázolta. Eposz Az eposz LEX. görög eredetû mûfaji elnevezés. Az epika mûnemébe tartózó hôsköltemény. A fôhôs rendkívüli képességekkel rendelkezik, cselekedeteit, sorsát istenek, természetfeletti teremtmények segítik vagy akadályozzák. Olyan jelentôs tetteket visz véghez, amelyek egy adott közösség vagy népcsoport számára fontosak. Az eposz sajátos költôi eszközeit, állandó elemeit együttesen eposzi kellékeknek nevezzük. Ilyenek a témamegjelölés, valamely istenség segítségül hívása, az in medias res (dolgok közepébe vágó) kezdés, seregszemle, csodás elemek, az istenek beavatkozása, állandó jelzôk és ismétlôdések. A Homérosznak tulajdonított két eposz (hôs költemény) a trójai mondakör szájhagyományban élô anyagát, a Trója elfoglalásával kapcsolatos hôsdalokat és mondákat dolgozza fel. Az Iliász cselekménye a Trója ellen vívott 10 éves háború utolsó 52 napját jeleníti meg, melynek középpontjában Akhilleusz lelki történései, valamint az egyén és a közösség összeütközése áll. A trójai faló
1. fejezet 23 Az ókor irodalma A történet az alábbi csomópontok köré épül: a sértett Akhilleusz visszavonulása és kiengesztelôdése, összekülönbözés a seregek fôvezérével, Agamemnónnal, barátja, Patroklosz halála, Hektór (a trójai király fiának) legyôzése, holttestének meghurcolása. Az események párhuzamosan és kronologikusan LEX. folynak a Földön és az Olümposzon. A fôhôs, Akhilleusz szembetalálkozik a közösséggel (vezérével Agamemnónnal és harcostársaival), akikért oly sokat tett a küzdelmek során. Akhilleusz tetteit indulatai, haragja vezérli. További konfliktust jelent számára, hogy feltárul elôtte saját jövôje: kettôs végzete, azaz rövid, de hôsi élet vagy hosszú, de dicstelen lét. Ebben rejlik sorsának tragédiája és egyben nagyszerûsége is. Akhilleusz és Agamemnón konfliktusa Akhilleusz igazságérzetétől fűtve hevesen támadja a gyűlésen Agamemnónt, a fővezért. Válaszul Agamemnón elrabol ja rabnőjét, és ezzel a tettével mélységesen megsérti Akhilleuszt. Akhilleusz keserűen, jogaiban megsértve visszavonul a csatától, és érdektelenséget mutat saját harcostársai veszteségeivel szemben. Az eposz fajtái: Naiv eposz: egy-egy nép mitológiájából táplálkozik, s az írásbeliséget megelőzően szájhagyomány útján maradt fenn (Pl.: Iliász, Odüsszeia, Kalevala). Műeposz: rekonstruált naiv eposz (Pl.: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem). Homérosz: Iliász (részlet) Tizennyolcadik ének Akhilleusz pajzsa Így harcoltak azok, mint égő tűz lobogása; s Antilokhosz gyors hírnökként sietett Akhileuszhoz. S azt meredőfalu bárkák mellett lelte: szivében még töprengett ő afölött, ami teljesedett már, fölsóhajtva eképen szólt nagylelkü szivéhez: Jaj nekem, újra miért gomolyognak a fürtös akhájok hátra a gályákhoz, rémülten vissza a síkról? Isteneink lelkem bús gondját csak be ne váltsák,
36 1. fejezet Az ókor irodalma Artemisz temploma (reprodukció) Az ókori görög líra A Kr. e. 7 századtól kezdôdôen fokozatosan megérlelôdtek a mai értelemben vett lírai költészet kibontakozásának a társadalmi feltételei: a háborúskodások lezárásával beköszöntött a béke idôszaka. A hagyományos közösségi értékrenddel szemben elôtérbe került a szabadság, a személyiség, az egyéniség kibontakoztatása, így a vallási-kultikus szemléletû mûveket fokozatosan felváltották a világi tartalmú és szemléletû, egyéni érzelmekrôl szóló alkotások, a lírai költemények. Líra A líra LEX. a három alapvetô mûnem egyike, a szubjektivitás LEX. mûneme. A kifejezés eredetileg lant kíséretében elôadott dalt jelentett. A lírai alkotások az ember belsô világában, lelkében végbemenô, egyéni érzelmeket, hangulatokat, gondolatokat fejezik ki rövid, tömör formában. A lírai alkotásokra jellemzô a hangulati telítettség, a képszerû ábrázolás és a hatásos nyelvi megformálás. Az ókorban leggyakrabban alkalmazott lírai mûfajok: a dal, az epigramma, a himnusz és az óda. A kor egyik leghíresebb fennmaradt epigrammája Szimónidész (Kr. e. 556 468) nevéhez kapcsolódik. Részlet a 300 címû filmbôl
1. fejezet 37 Az ókor irodalma Az alábbi két sor a thermopülai [termopülai] csatában elesett spártai harcosoknak állít emléket: Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak, megcselekedtük, amit megkövetelt a haza. (Ponori-Thewrewk Emil fordítása) E kétsoros költemény maradandó emlékévé vált annak a néhány száz bátor spártai harcosoknak, akik életüket áldozták hazájukért. Az epigramma LEX. jelentése eredetileg: sírfelirat. Igen tömör, rövid, bölcs gondolatot, esetleg szellemes gúnyt tömören összefoglaló, csattanóval végzôdô költemény. Epigramma Kérdések, feladatok 1. Vizsgáljátok meg az epigramma mûfaji és tartalmi jellegzetességeit e kétsoroson keresztül! 2. Ritmizáljátok a verset! 3. Korábbi tanulmányaitokra támaszkodva elevenítsétek fel: a spártaiakra jellemzô életformát, harcstílust; a görög perzsa háborúról tanult ismereteiteket! Használjátok a történelmi olvasókönyvet és a térképet! 4. Ha lehetôségetek van rá, nézzétek meg a 300 címû amerikai filmet, mely a spártai katonák hôsies küzdelmét mutatja be! Beszéljétek meg egymással a látottakat! Egy spártai harcos Spártai harcosok a 300 címû filmben
76 3. fejezet A középkor irodalma A régi magyar néphit Erdélyt tartja a tündérek lakhelyének Sajátos, ugyanakkor jellegzetes képet nyújtanak a csapások elhárításáért fohászkodó, a segítség elnyeréséért babonás ráolvasásokhoz folyamodó szellemi kultúránkról. A sámánizmus mitológiai elemei túlélték az évszázadokat, így a magyar néphit napjainkig megôrizte ezeket a motívumokat. Ma már csak egy-egy népdal, gyermekkiolvasó szövegébôl következtethetünk vissza ezekre a régi, rituális szertartásokra. (A szövegek többnyire érthetetlenek számunkra). Ilyen varázsszövegek voltak az ismert gyermekkiszámolók, dalrefrének is: Hová mégy te, kis nyulacska? Ingyom bingyom táliber, Tutáliber, máliber az erdőbe! Minek mégy te az erdőbe? Ingyom bingyom táliber, Tutáliber, máliber vesszőcskéért. An-tan-ténusz, Szóraka-ténusz, Szóraka-tika-taka, Ala-bala bambuszka. A varázslószövegek közé tartoznak azok a rituális szövegek is, amelyeket regösénekeknek nevezünk. A regösénekesek azok a személyek voltak, akik énekeltek, regéltek, azaz történeteket meséltek el. Regösök
3. fejezet 77 A középkor irodalma A reg szó eredetileg varázslást, ráolvasást jelentett, és a regösénekek eredetileg a pogányság ünnepi szertartásainak varázslószövegei lehettek. Évszázadokkal késôbb a regölés mint népszokás (a téli napforduló, december 21-e tájára esô népi szertartása) bekerült a nép karácsonyi játékai közé. (Hasonló, a pogánykori rítusokra, ünnepi szertartásokra visszavezethetô, azokat idézô népszokások a pünkösdölés és a lucázás is.) A sámánszertartás: hitvilágunk szerint a sámánok megfelelő szertartás keretében (dobolás, kereplés, tánc izgató-ingerlő hatására) önkívületi állapotba, azaz révületbe estek, s ilyenkor érintkezésbe léptek a halottakkal és a szellemekkel. Ezt a tudásukat egyaránt fel tudták használni gyógyításra, jóslásra, varázslásra és az embereket ért bajok elhárítására. Kérdések, feladatok 1. Elevenítsétek fel a honfoglalás jelentôsebb eseményeit! Sámán a dobjával Munkácsy Mihály Honfoglalás címû festménye 2. Idézzétek fel, hogyan kapcsolódik a honfoglaláshoz a csodaszarvast üldözô testvérpár, Hunor és Magor története! Hunor és Magor
88 4. fejezet A reneszánsz irodalma Az ember ismét az érdeklôdés elôterébe kerül, ezáltal a kor fô eszmerendszerévé a humanizmus LEX. vált. A reneszánsz ember gondolkodásban fontossá váltak az emberi kapcsolatok (szerelem, barátság, haza, család), a személyiség (test, lélek, szellem), a mûvészetek és a természet. Polihisztor: azok az egyetemes látókörű alkotóművészek, akik több tudományterületen is képesek voltak kiemelkedő teljesítményt nyújtani. A reneszánsz kiemelkedő polihisztora volt Leonardo da Vinci és Michelangelo. Leonardo da Vinci (1452 1519) itáliai polihisztor (festô, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerzô, költô és író volt) Michelangelo Buonarroti (1475 1564) itáliai polihisztor (szobrász, festô, de az építészetben, a lírában is maradandót alkotott (Marcello Venusti festménye) Mátyás és Beatrix
Kérdések, feladatok 1. Az alábbi képek segítségével állapítsátok meg, hogyan jelennek meg a reneszánsz jellemzô stílusjegyei a képzômûvészetben, iparmûvészetben, építészetben! 4. fejezet 89 A reneszánsz irodalma