Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Családtámogatások pénzügyi rendszere Konzulens: Dr. Varga Zoltán PhD, egyetemi docens Készítette: Osztrogonáczné Bernáth Dóra FIXYPR 2018.
University of Miskolc Faculty of Law Institute of Public Law Department of Financial Law The financial system of the family allowances Tutor: Dr. Varga Zoltán PhD, associate professor Author: Osztrogonáczné Bernáth Dóra FIXYPR 2018. 1
Tartalom 1 Előszó... 4 2 A kutatás célja... 6 3 A magyar családpolitika pronatalista rendelkezései a támogatások tükrében... 6 4 Családok pénzbeli támogatásainak rendszere... 7 5 Alanyi jogon járó állami támogatások... 10 5.1 Családi pótlék... 10 5.2 Anyasági támogatás... 17 5.3 Gyermekgondozási támogatások... 18 5.3.1 Gyes- Gyermekgondozási segély... 18 5.3.2 Gyet- Gyermeknevelési támogatás... 21 6 Biztosítási viszonyhoz kapcsolódó támogatások... 22 6.1 Csed- Csecsemőgondozási díj... 23 6.2 Gyed- Gyermekgondozási díj... 26 7 Az anyasági ellátások adózása... 34 7.1 Adóterhek csökkentését szolgáló kedvezmények... 35 7.1.1 Családi kedvezmény... 36 7.1.2 A családi járulékkedvezmény... 38 7.1.3 Az első házasok kedvezménye... 40 8 Egyéb ellátások... 42 8.1 Babakötvény... 42 8.2 Önkormányzati alrendszerben megjelenő támogatások... 44 8.2.1 Gyermekétkeztetés biztosítása... 44 8.2.2 Tankönyvtámogatás... 46 9 Pályázatok... 47 10 Támogatások megjelenése az állam költségvetésében... 48 10.1 Támogatások helye a központi költségvetés szerkezeti rendjében... 48 11 Összegzés... 51 12 Köszönetnyilvánítás... 53 13 Irodalomjegyzék... 54 2
14 Hivatkozott jogszabályok... 54 15 Internetes forrásjegyzék... 55 3
1 Előszó Több aspektusból vizsgálva kijelenthetjük, hogy a család a társadalom alapegysége, hiszen fontos szerepe van az értékek közvetítésében, a kultúra átörökítésében, a gazdaság működtetésében. A házasságkötés, családdá válás, gyermekvállalás folyamata az emberiség nagy része számára ma is követendő eszménykép. Több kutatás is alátámasztja, hogy az emberek értékrendjében a család még ma is kiemelt szerepet tölt be. Az Alaptörvény negyedik módosításával a családot és a házasságot védendő értékké nyilvánították valamint alkotmányjogi fogalmat is adtak az intézménynek azzal, hogy a családi kapcsolat alapját a házasság illetve a szülő-gyermek viszonyaként deklarálták. Házasként és leendő szülőként nekem is alapvető értékké vált a család. Körülöttem lévő, velem egykorú barátaim szintén sorra kötnek házasságot és állnak a családalapítás ezzel együtt a gyermekvállalás kapujában. Főként ezért is kezdett foglalkoztatni a családok pénzügyi támogatása, annak rendszere, valamint az újonnan bevezetett változások hatása. Egyre inkább az tapasztalható, hogy a nők vívódnak a karrier és a gyermekvállalás között. Szeretnének eljutni hosszas tanulmányaik után munkájukban egy olyan szintre, mellyel anyagi biztonságot, egzisztenciát teremthetnek maguknak és leendő gyermeküknek, mindeközben ketyeg a biológiai órájuk, a gyermekvállalás ideje pedig egyre inkább kitolódik. Ezt a jelenséget Janne Haaland Matlary életfázis-torlódásnak ( life-time squeeze) nevezte. 1 Talán ennek is köszönhető az, ha a magyar társadalomban végbemenő változásokra tekintünk, azt láthatjuk, hogy a népességszám folyamatos csökkenést mutat. A KSH adatai alapján, 2013. évben 88689 élve születés és 126778 halálozás történt, míg 2014-ben 91510 élve születés mellett 126308 halálozás. 1 Janne Haaland Matlary: Az anyaság vállalásának feltételei Európában In: Család és demográfia Európában Konferencia a Vatikánban 1996. október 17-19., (Budapest, 1197) 4
Természetes fogyás és szaporodás 1960. és 2014. között 2014. 2013. 2010. 2000. 1190. 1980. 1970. 1960. Halálozás Élveszületés 0 20000 40000 60000 80000 100000 120000 140000 160000 1960. 1970. 1980. 1190. 2000. 2010. 2013. 2014. Halálozás 101525 120197 145355 145660 135601 130456 126778 126308 Élveszületés 146461 151819 148673 125679 97597 90335 88689 91510 Ennek a csökkenésnek számos oka közül az egyik nem elhanyagolható összetevője, hogy az oktatás kiterjesztése valamint a női foglalkoztatás kibővülése ellentétesen hat a gyermekvállalás időzítésére. Hátráltató tényezők továbbá, hogy a házasság már nem az egyetlen erkölcsileg legitim formája a tartós párkapcsolatnak, a válás egyre tágabb okok miatt válik lehetővé, ezzel előirányozva annak növekvő arányát. Sőt mi több, a mai viszonyokban gyermeket vállalni sokak számára luxuskiadás. A családnak, mint a társadalom alapvető egységének segítése az állam egyik alapvető feladatai közé tartozik. A kormány a fenntartható fejlődésért, valamint a népességszám csökkenés megakadályozása érdekében családpolitikájában célként tűzte ki a családok és gyermekek támogatását valamint a gyermekvállalás feltételeinek javítását. Ennek állami eszközei nincsenek egységesen meghatározva a különböző országokban, de ilyen például a pénzügyi támogatás, a munka és családi élet összeegyeztetése, különböző kedvezmények a foglalkoztatásban, az atipikus munkavégzés lehetőségének biztosítása, bizonyos szolgáltatások nyújtása a gyermeket tervező és nevelő szülők valamint az általuk nevelt gyermekek részére. Az állami segítségnyújtás a szubszidiaritás elvén valósul meg, azaz a támogatásoknak kisegítő jellegűnek kell lenniük. A gyermekek ellátása elsősorban a szülők feladata, az állam csak alapos érdekből avatkozhat be a család 5
életébe. Azonban a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseket befolyásolhatja az állam családpolitikája. 2 A különböző főbb támogatások között, melyeket dolgozatomban részletesen is kifejtek, kiemelten fontosnak tartom az újonnan bevezetett, 2014.január 1-jétől igényelhető diplomás gyed-et, valamint a gyed extrát, az első házasok kedvezményét valamint a babakötvényt, melyek véleményem szerint mind a magyar családpolitika pronatalista rendelkezései közé sorolhatók. Az új szabályozásoknak kettős céljuk volt: egyrészt a gyermekvállalás ösztönzése révén a születésszám növelése, másrészt a kisgyermekes anyák munkavállalásának elősegítése. 2 A kutatás célja Munkám során arra keresek választ, hogy sikeresnek mondható-e a magyar kormány családpolitikája? Elérte-e célját az állam, azaz sikerült-e befolyásolni a népességcsökkenést Magyarországon? Növekedett-e a születésszám? A támogatásokra fordított összegek mértékének növekedése arányban áll-e a népességszám változásával? Eredményesek-e a bevezetett intézkedések, valamint köszönhető-e mindez az igénybe vehető támogatásoknak? Az ellátások pénzügyi forrásait illetve annak mértékét vizsgálva szeretnék a fenti kérdésekre összegző választ adni. Kutatásom eredményeként egy átfogó képet szeretnék alkotni a családosok és családalapítók által Magyarországon igénybe vehető főbb támogatásokról valamint statisztikai adatokkal alátámasztott választ kapni arra, hogy a pénzbeli támogatások valóban ösztönzőleg hatnak-e a gyermekvállalási kedvre. 3 A magyar családpolitika pronatalista rendelkezései a támogatások tükrében A családtámogatási rendszert tekinthetjük egyfajta közösségi emberi tőkeberuházásnak. Egy olyan befektetés, amely biztosítja a gazdaság számára szükséges munkaerőpótlást, növeli a gyermekvállalást, csökkenti a családok közötti 2 Resperger Richárd: A családok támogatása, munka és család összeegyeztetése, a pénzbeli támogatás főbb forrásai hazánkban. In: Gazdaság & Társadalom. 2011. 3-4. szám 6
egyenlőtlenségeket, enyhíti a gyermeket nevelő családok szegénységét. 3 A támogatások igyekeznek a gyermekvállalás terheit csökkenteni, hogy az ne jelentsen túlzottan nagy anyagi megterhelést a családok számára. A kormány által bevezetett rendelkezések hatással lehetnek a nők munkavállalására is. Véleményem szerint az államnak segítenie kell egyensúlyt találni a női munka és a gyermekvállalás összeegyeztetésében, ugyanis a nőkre szükség van munkavállalóként a munkaerőpiacon, hogy az ország gazdasági helyzete előre haladjon, azonban helyt kell állniuk családanyaként is. Ugyanakkor a kormány szintén gazdasági okokból ösztönözné a gyermekvállalást, hiszen a felnövekvő nemzedék termeli ki a gazdaság jövőbeli értékét. 4 Egy cikk szerint Magyarországon éppen azok a nők nem szülnek (vagy a gyermekvállalás idejének kitolódása miatt nem annyi gyermeket, amennyit szeretnének) akiknél társadalmilag a leghasznosabb lenne. A jól képzett, jó állásban lévő nőknek sokszor a szakmai egzisztencia feladásával járhat a gyermekvállalás, hiszen ez idő alatt kiszakadnak munkakörnyezetükből, szakmailag lemaradnak. 5 Az új szabályozásokon keresztül az állam ezen a helyzeten is változtatni szeretne. A következőkben a családpolitika pénzügyi eszközeit, azaz az anyagi támogatások rendszerét vizsgálom. 4 Családok pénzbeli támogatásainak rendszere A családtámogatások pénzügyi rendszerének csoportosítását több szempont alapján megtehetjük. Az alábbi ábrákkal a dolgozat felépítését követve rendszereztem az ellátásokat. Az 1. ábrán az alanyi jogon járó támogatások struktúrája látható, a 2. ábrán azon támogatásokat ismertetem, melyek biztosítási jogviszonyhoz kötöttek. A 3. ábra szemlélteti azon kedvezményeket, melyek az adóteher csökkentését szolgálják, míg a 4. ábra az egyéb ellátásokat vázolja. 3 Resperger Richárd: A családok támogatása, munka és család összeegyeztetése, a pénzbeli támogatás főbb forrásai hazánkban. In: Gazdaság & Társadalom. 2011. 3-4. szám 4 Resperger Richárd: A családok támogatása, munka és család összeegyeztetése, a pénzbeli támogatás főbb forrásai hazánkban. In: Gazdaság & Társadalom. 2011. 3-4. szám 167. oldal 5 Nol.hu http://nol.hu/belfold/20101113-hazaparancsolva-880231 (letöltés dátuma: 2015. november 5.) 7
Dolgozatomban igyekeztem az alap ellátásokra szorítkozni, így főként azokat az állami támogatásokat számba venni, melyek az anyagi terhek csökkentésére szolgálnak. Természetesen a téma tovább tágítható azokkal a természetbeni juttatásokkal, mint a gyermekek után járó pótszabadság, vagy az apáknak járó munkaidő-kedvezmény melyeket A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályoz. Vannak speciális esetek is, mint például a segély jellegű támogatások, melyek a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőknek adnak kedvezményeket az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló szabályoknak megfelelően, vagy a rendszeres szociális segélyre jogosultaknak adható ellátások, melyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján járnak. 1988. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról Családi pótlék Gyermekgondozási támogatások Anyasági támogatás Nevelési ellátás Iskoláztatási támogatás Gyermekgondozási segély Gyermekneve -lési támogatás 1. ábra- Alanyi jogon járó állami támogatások 8
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbitzosítás ellátásairól Csecsemőgondozási díj Gyermekgondozási díj 2. ábra- Biztosítási viszonyhoz kapcsolódó ellátások 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról Családi kedvezmény Első házasok kedvezménye 3. ábra- Adóteher csökkentésére szolgáló támogatások Egyéb ellátások 2005. évi CLXXIV. törvény a fiatalok életkezdési támogatásáról Önkormányzati alrendszerben megjelenő támogatások 4. ábra- Egyéb ellátások 9
A következő fejezetekben az ábra struktúráját követve sorra veszem az igényelhető támogatásokat, megvizsgálva, hogy kik jogosultak azok igénybevételére illetve kinek milyen összegben jár a támogatás. 5 Alanyi jogon járó állami támogatások A családi pótlék a gyermekgondozási támogatások és az anyasági támogatás szabályait az 1998. évi LXXXIV. törvény tartalmazza. A törvény célja hogy a családok szociális biztonságát elősegítse valamint a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése érdekében rendszerbe foglalja az állam által nyújtandó támogatásokat. A törvény határozza meg az ellátásokra jogosultak körét illetve az igénybevétel feltételeit. A 3. (3). bekezdése fogalmazza meg, hogy az állam elismeri a család és a gyermekvállalás fontosságát, ezért jövedelmi helyzettől függetlenül biztosítja a jogszabályban foglalt szubvenciókat. 5.1 Családi pótlék A családi pótlékot 1912-ben vezették be először. Célja a gyermeket nevelők anyagi terheinek csökkentése. Ez a fajta támogatás egy alanyi jogon, havi rendszerességgel járó, fix összegű ellátás. 6 A családi pótlékról szóló szabályokat a Családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény tartalmazza. Az ellátás két szegmensre osztható: a nevelési ellátás a gyermek iskolás koráig jár ezt követően pedig iskoláztatási támogatásként működik. Nevelési ellátás A törvényi szabályozás szerint nevelési ellátásra jogosult a saját háztartásában nevelt, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig: a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, 6 Resperger Richárd: A családok támogatása, munka és család összeegyeztetése, a pénzbeli támogatás főbb forrásai hazánkban. In: Gazdaság & Társadalom. 2011. 3-4. szám 178. oldal 10
az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a gyám, valamint az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, valamint gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel. 7 A 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésétől kezdve saját jogán jogosult nevelési ellátásra. Az iskoláztatási támogatás megszűnésének időpontjától a gyermek 18. életévének betöltéséig jogosult a támogatásra az is, aki szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekére tekintettel igényli a támogatást, valamint aki azon 16. életévét betöltött gyermekére tekintettel kéri az ellátást, aki tankötelezettségét nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette. 8 Iskoláztatási támogatás A jogszabály értelmében iskoláztatási támogatásra jogosultak, akik megfelelnek a nevelési ellátásra való jogosultság feltételeinek. Az ellátásra igényt tarthat a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy a tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a 20. életévét betölti. Sajátos nevelési igényű gyermek esetében ez a korhatár 23. évre módosul. Jogosult továbbá, a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő és 7 Családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 7. (1) 8 Családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 7. (2), (3) 11
gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult az iskoláztatási támogatásra. A törvény megjelöli azokat, akik saját jogon jogosultak az iskoláztatási támogatásra. Ilyen az a személy, aki közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytat és mindkét szülője elhunyt, vagy akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, akinek gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, aki nem él egy háztartásban a vér szerinti szülővel, az örökbe fogadó szülővel, a szülővel együtt élő házastárssal, azzal a személlyel, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, a nevelőszülővel, a gyámmal, vagy azzal a személlyel, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, akinek az iskoláztatási támogatást a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították. A felsorolt személyek saját jogukon annak a tanévnek az utolsó napjáig jogosultak a támogatás folyósítására, amelyben a 20. életévüket betöltik. Sajátos nevelési igényű gyermek esetében ez a korhatár 23. életévre módosul. 9 A családi pótlékra vonatkozó közös szabályok A családi pótlékot megállapodás szerint bármelyik szülő igényelheti azzal, hogy főszabály szerint ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Ez alól kivételt jelent, ha jogerős bírósági döntés alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, ebben az esetben ugyanis az ellátásra 50-50%-ban jogosult mindkét szülő. 9 Családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8. 12
Az iskoláztatási támogatás valamint a nevelési ellátás egyidejűleg nem folyósítható ugyanazon gyermekre tekintettel. 10 10 Családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 9. 10. 13
A családi pótlék mértéke A családi pótlékot a folyósító szerv havonta fizeti ki a jogosultnak. Törvényben szabályozott összege differenciált a szerint, hogy hány gyermeket nevel a szülő, a szülők közösen vagy egyedül nevelik, valamint más összeg jár, ha a gyermek tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékos. A törvény szigorúan lép fel az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség megszűnésével valamint a tankötelezettség mulasztásával kapcsolatban. Aki ugyanis az óvodai nevelésben való részvételét megszegi úgy, hogy adott nevelési évben igazolatlanul mulaszt 5 óvodai nevelési napot, valamint az adott tanítási évben igazolatlanul mulaszt 10 kötelező tanórai foglalkozást a nevelési illetve oktatási intézmény vezetőjének jelzése alapján a gyámhatóság felhívja a családi pótlékra jogosult személyt a mulasztás jogkövetkezményeire. Abban az esetben, ha az igazolatlanul mulasztott óvodai nevelési napok száma eléri a húsz napot, valamint az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozások száma eléri az ötvenedik mulasztott foglalkozást a gyámhatóság kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál az ellátás szünetelését. A szabályozást nem kell alkalmazni, ha a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek mulasztott, továbbá javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, illetve szociális intézményben elhelyezett gyermek mulasztott. 11 11 Családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 15. 14
A családi pótlék havi összege 12 - egygyermekes család esetén 12.200-, forint - egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700-, forint - kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300-, forint - két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800-, forint - három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16.000-, forint - három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17.000-, forint Családi pótlék havi összege - tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.300-, forint -tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25.900-, forint - a törvény szerint saját jogán jogosult személy esetén 20.300-, forint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, illetve saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult személy esetén 14.800-, forint 12 Családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 11. 15
A családi pótlék mértékének alakulása A családtámogatások között a több mint kétmillió gyermeket érintő családi pótlék a legkiterjedtebb és legnagyobb súlyú. A ráfordítások összege 2005 és 2009 között jelentős mértékben, 175,5 milliárd forinttal nőtt. 13 Az alábbi táblázatban látható, hogy a 2010 és 2015 közötti éves költségvetési törvényekben előirányzott összegek évről évre csökkennek, azonban ez annak is betudható, hogy az igénybevevők száma is csökkenő tendenciát mutat. Az egy családra jutó családi pótlék összege átlagosan viszonylag állandó értéket produkál az elmúlt öt évben. Ha az éves minimálbér összegével vetjük össze szintén csökkenő tendenciát tapasztalhatunk: míg 2010-ben a minimálbér 33%-a a családi pótlék, 2014-ben már csak 24%. Családi pótlék 2010 14 2011 15 2012 16 2013 17 2014 18 2015 19 Költségvetésben előirányzott összeg 20 364699,0 357726,0 3555015,0 349015,0 340178,9 326950,0 Igénylők havi átlagos száma 21 1224ezer 1191ezer 1168ezer 1150ezer 1114ezer n.a. Egy családra jutó átlag Ft/hó 22 24442 24528 24491 24257 24402 n.a. Minimálbér (bruttó Ft) 23 73500 78000 93000 98000 101500 105000 Véleményem szerint, mivel ez a legátfogóbb családtámogatási forma, valamint a leghosszabban igénybe vehető ellátás tekintve, hogy a gyermek 20. életévének betöltéséig jogosult lehet a szülő az igénybe vételére - nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a támogatás összegének fokozatos növelésére. Ezt azért látom szükségesnek, mert a gyermekek életkorának előrehaladásával a család kiadásai is egyre inkább növekednek (pl. óvoda- valamint iskolakezdésre fordított éves szintű kiadások). Minekután az eltérő életkorú gyermekekre eltérő összegű kiadást fordítanak a szülők, gazdaságos lenne a 13 https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/gyemekvallalasneveles.pdf (letöltés dátuma: 2015. november 21. ) 14 Magyar Közlöny 2009. évi 179. szám (XXVI. Fejezet Szociális és Munkaügyi Minisztérium) 15 Magyar Közlöny 2010. évi 200. szám (XX. Fejezet Nemzeti Erőforrás Minisztérium) 16 Magyar Közlöny 2011. évi 161. szám (XX. Fejezet Nemzeti Erőforrás Minisztérium) 17 Magyar Közlöny 2012. évi 172. szám (XX. Fejezet Emberi Erőforrások Minisztériuma) 18 Magyar Közlöny 2013. évi 216. szám (XX. Fejezet Emberi Erőforrások Minisztériuma) 19 Magyar Közlöny 2014. évi 184. szám (XX. Fejezet Emberi Erőforrások Minisztériuma) 20 Az előirányzott összeg millió forintban értendő. 21 http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_9_2.html (letöltés dátuma: 2015. november 21.) 22 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsp005.html (letöltés dátuma: 2015. november 21.) 23 https://www.nav.gov.hu/nav/ado/jarulek/minimalber garantalt20150112.html (letöltés dátuma: 2015. november 21.) 16
családi pótlék összegét életkorhoz is kötni így nem feltétlen növekedne az állam kiadása, hiszen arányosan oszlana meg a családi pótlékra előirányzott összeg. 5.2 Anyasági támogatás 24 Az anyasági támogatás célja, hogy a gyermekneveléssel járó anyagi terheket csökkentse, valamint anyagi hozzájárulást nyújtson a gyermeket vállaló szülőknek. 1987-ben került bevezetésre ez a támogatási forma, melynek jogszabályi hátterét az 1998. évi LXXXIV. törvény nyújtja. A dotációra jogosult a szülést követően az a nő, aki terhessége alatt legalább négy, koraszülés esetén legalább egy alkalommal várandósgondozáson részt vett akkor is jogosult a szülő nő a támogatásra, ha a gyermek halva született-, az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték, a gyám, ha a gyermek a születést követően hat hónapon belül jogerős határozat alapján a gondozásába kerül. Az anyasági támogatás igénylésének jogvesztő határideje van: az ellátásra való kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben a szülő nő a támogatás felvétele előtt meghal, úgy az anyával egy háztartásban élt apa is felvehesse az ellátást, ezen személy hiányában pedig annak kell kifizetni az összeget, aki a gyermek gondozását ellátja. Az anyasági támogatás összege A támogatás egyszeri, egyösszegű pénzbeli ellátás, jövedelmi helyzettől független. Mértéke gyermekenként a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-a, ikergyermekek esetén pedig 300%-a. 2015-ben a támogatás összege a fenti megállapítás szerint 64.125-, forint, ikergyermekek esetén pedig 85.500-, forint. 24 A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján 17
Az anyasági támogatás, mint egyszeri pénzbeli ellátás lényegesen könnyíthet a szülők anyagi terhein a gyermekek születése utáni időben. Az anyasági támogatásra előirányzott összegek többé-kevésbé hasonló értéket mutatnak, ellenben az igénybe vevők száma a 2014-es évben számottevően lecsökkent az előző évekhez képest. Ennek hátterében állhat, hogy esetlegesen a szülők nem tudnak a támogatás igényelhetőségéről, vagy nem tesznek eleget a feltételeknek, nem utolsó sorban oka lehet a születésszám csökkenés is. Anyasági támogatás 2010 25 2011 26 2012 27 2013 28 2014 29 2015 30 Költségvetésben előirányzott összeg 31 5988 5941 5528 5528 5358 5197 Utalások száma 32 87048 84396 86196 85512 7144 n.a. 5.3 Gyermekgondozási támogatások A törvény szerint a gyermeket nevelő szülő, gyám és meghatározott esetekben a szülő jogán jogosultságot szerzett nagyszülő a gyermek gondozására tekintettel gyermekgondozási segélyre illetve gyermeknevelési támogatásra jogosult. Az alábbi fejezetekben ezek szabályait fejtem ki részletesebben. 5.3.1 Gyes- Gyermekgondozási segély Azon szülők számára, akik gyermeket nevelnek, a kieső jövedelem pótlása céljából 1967- ben bevezették a gyermekgondozási segélyt, melynek jogszabályi háttere az 1998. évi LXXXIV. törvény. A 2014. január 1-jétől életbe lépő szabályozásnak köszönhetően a gyermekgondozási segély folyósításának feltételeiben is változások történtek. A korábbi rendelkezéseknek megfelelően a gyermek egyéves kora után heti legfeljebb 30 órában (részmunkaidőben) lehetett gyes folyósítása mellett is dolgozni, illetve korlátozás nélkül, ha a munkavégzést a szülő otthon végezte. Amennyiben azonban az anya a gyermek 3 éves kora előtt 25 Magyar Közlöny 2009. évi 179. szám (XXVI. Fejezet Szociális és Munkaügyi Minisztérium) 26 Magyar Közlöny 2010. évi 200. szám (XX. Fejezet Nemzeti Erőforrás Minisztérium) 27 Magyar Közlöny 2011. évi 161. szám (XX. Fejezet Nemzeti Erőforrás Minisztérium) 28 Magyar Közlöny 2012. évi 172. szám (XX. Fejezet Emberi Erőforrások Minisztériuma) 29 Magyar Közlöny 2013. évi 216. szám (XX. Fejezet Emberi Erőforrások Minisztériuma) 30 Magyar Közlöny 2014. évi 184. szám (XX. Fejezet Emberi Erőforrások Minisztériuma) 31 Az előirányzott összeg millió forintban értendő. 32 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsp006.html (letöltés dátuma: 2015. november 21.) 18
munkába szeretett volna állni, a gyes összegére való jogosultságát elvesztette. A 2013-as törvény azonban lehetővé teszi a segély melletti korlátlan munkavégzést. Az ellátás adómentes anyasági juttatásnak minősül és alanyi jogon jár. A támogatásra jogosult a szülő, a törvény által meghatározott kiskorú szülő, 33 nevelőszülő illetve gyám, a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig ha a tankötelessé válás éve ikergyermekek esetén nem egyezik meg, akkor a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni, a tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. Az ellátást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igényelheti. Amennyiben több gyermek után jogosultak a szülők a támogatásra, úgy a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani. A fenti feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, valamint annak együtt élő házastársa (nagyszülő) is jogosult a segélyre, amennyiben a gyermek az első életévét betöltötte, a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a támogatásról lemondanak és hozzájárulnak a nagyszülő általi igénybevételre, és a szülő háztartásában nincs olyan másik gyermek, akire tekintettel jogosult lenne gyermekgondozási segély folyósítására. A nagyszülő jogosultsága akkor állapítható meg, ha ő maga megfelel a jogosultság feltételeinek, amennyiben ezek a szülő esetében is fennállnak. A nagyszülői gyes lehetősége ösztönzőleg hathat a nők munkavállalási kedvére, a munkaerő- piacra való mielőbbi visszatérés lehetőségének megteremtése által. A gyest igénybevevő nagyszülő azonban csak a gyermek 3 éves kora után heti maximum 30 órás időtartamban folytathat kereső tevékenységet. Amennyiben a munkavégzés az otthonában történik időkorlátozás nélkül dolgozhat. A nagyszülői gyes igénybevétele alatt a gyermeket nem lehet elhelyezni 33 Kiskorú szülő abban az esetben jogosult gyesre, amennyiben gyermekének nincs gyámja, vagy ha 16. életévét betöltött kiskorú szülő saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban. 19
napközbeni ellátást biztosító intézményben, nyári napközis otthonban, óvodában valamint iskolai napköziben, ellenkező esetben megszűnne az igénylő jogosultsága. 2011-től bevezetésre került az örökbefogadói gyes, amely azoknak az örökbefogadó szülőknek jár, akik esetében az örökbefogadott gyermek a 3- illetve ikergyermekek esetén a 6 éves kort már betöltötte a 10. életévét azonban még nem. Az ellátás fél évre igényelhető. Nem vonatkozik házastársi és rokoni örökbefogadásra. Az örökbefogadó szülő heti 30 órát meg nem haladó időtartamban végezhet kereső tevékenységet. A gyermekgondozási segély összege A gyermekgondozási segély havi rendszerességgel járó, fix összegű támogatás. Mértéke azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén pedig egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Ez 2015-ben 28.500-, forint. Ikergyermekek, valamint 2 gyermek esetén a segély összege a fent megállapított összeg 200%-a, 3 gyermek esetén 300%-a és így tovább. 2010-ben 178532 2011-ben 169721 2012-ben 168037 2013-ban 161274 2014-ben 158985 5. ábra - Gyermekgondozási segélyt igénybe vevők havi átlagos száma 34 Gyes 2010 35 2011 36 2012 37 2013 38 2014 39 2015 40 Költségvetésben előirányzott összeg 41 62047 65079 66050 64750 68719,7 62193,2 Havi összege (Ft) 28500 28500 28500 28500 28500 28500 34 http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_9_2.html (letöltés dátuma: 2015. november 21.) 35 Magyar Közlöny 2009. évi 179. szám (XXVI. Fejezet Szociális és Munkaügyi Minisztérium) 36 Magyar Közlöny 2010. évi 200. szám (XX. Fejezet Nemzeti Erőforrás Minisztérium) 37 Magyar Közlöny 2011. évi 161. szám (XX. Fejezet Nemzeti Erőforrás Minisztérium) 38 Magyar Közlöny 2012. évi 172. szám (XX. Fejezet Emberi Erőforrások Minisztériuma) 39 Magyar Közlöny 2013. évi 216. szám (XX. Fejezet Emberi Erőforrások Minisztériuma) 40 Magyar Közlöny 2014. évi 184. szám (XX. Fejezet Emberi Erőforrások Minisztériuma) 41 Az előirányzott összeg millió forintban értendő. 20
A gyermekgondozási segély költségvetési törvényben előirányzott összege az elmúlt öt évben igen változó mértékű volt, ellenben az igényelhető összeg 2008 óta nem változott: 28.500-, forint. A 2014-es változások azonban igen kedvezően hatnak a családok anyagi helyzetére azáltal, hogy munkavállalás mellett is igényelhetővé vált az ellátás. Így a 28.500-, forintos ellátás kompenzációs funkciója megváltozott és inkább egy kiegészítő támogatássá vált. 5.3.2 Gyet- Gyermeknevelési támogatás 42 Az 1993-ban bevezetett alanyi jogon járó juttatás célja, hogy támogassa a többgyermekes anyákat. Szintén az 1998. évi LXXXIV. törvény szabályozza, mely kimondja, hogy az a szülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3-dik életévének betöltésétől a 8-dik év betöltéséig jár. További kritérium, hogy az ellátást igénybe vevő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül amennyiben munkáját otthon végzi. A gyermeknevelési támogatás összege A gyeshez hasonlóan a gyet is havonta járó támogatás, melynek összege függetlenül a gyermekek számától azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, azaz 2015-ben 28.500-, forint. Gyet Költségvetésben 43 előirányzott Igénybevevők havi átlagos Ellátás összege (Ft) összeg 44 száma 45 2010 15878 39275 28500 2011 13782 37829 28500 2012 14223 38608 28500 42 A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 43 Magyar Közlöny 2009. évi 179. szám (XXVI. Fejezet Szociális és Munkaügyi Minisztérium), Magyar Közlöny 2010. évi 200. szám (XX. Fejezet Nemzeti Erőforrás Minisztérium), Magyar Közlöny 2011. évi 161. szám (XX. Fejezet Nemzeti Erőforrás Minisztérium), Magyar Közlöny 2012. évi 172. szám (XX. Fejezet Emberi Erőforrások Minisztériuma), Magyar Közlöny 2013. évi 216. szám (XX. Fejezet Emberi Erőforrások Minisztériuma), Magyar Közlöny 2014. évi 184. szám (XX. Fejezet Emberi Erőforrások Minisztériuma) 44 Az előirányzott összeg millió forintban értendő 45 http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_9_2.html (letöltés dátuma: 2015. november 21.) 21
2013 14123 37411 28500 2014 14032 35768 28500 2015 12929 n.a. 28500 A táblázatból kitűnik, hogy a költségvetési törvényben előirányzott támogatási összeg a 2011-es évtől folyamatosan csökken, ahogyan az igénybevevők havi átlagos száma is, ellenben az ellátás összege stagnál. Továbbra is azt a magyarázatot találom erre a jelenségre, hogy a születésszám folyamatos csökkenést mutat, az állam pedig nem kompenzálta a többgyermekes családokat megfelelő mértékben annak érdekében, hogy ez a folyamat megfordulhasson. A gyet összege 2015 ben nem fog változni, mert a magyar gazdaság növekedése még mindig bizonytalan, és ameddig nem lesz biztosabb anyagi bázis a központi költségvetésnek, addig nem várható a kiadási oldal növelése. Sőt, inkább az ellenkezője várható, azaz kisebb-nagyobb megszorítások, átalakítások, amelyek révén csökkenthető lesz az államháztartási hiány. Sajnos ezzel szemben pont az ellenkezőjére lenne szükség, ugyanis a tömeges elszegényedés, és a gyermekvállalási kedv felélesztése is azt kívánná, hogy a magyar családok biztosabb egzisztenciával rendelkezzenek. 46 6 Biztosítási viszonyhoz kapcsolódó támogatások Ezen támogatások szabályait az 1997. évi LXXXIII. törvény V. fejezete foglalja magában. Ez a szakasz foglalja össze az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait: a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz valamint a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások előírásait. Az alábbiakban a családtámogatások pénzügyei szempontjából fontos csed-re valamint gyed-re vonatkozó lényeges rendelkezéseket olvashatjuk. 46 http://www.blogolod.com/a-gyet-osszege-2015-soran-emelkedik-ki-veheti-igenybe.html (letöltés dátuma: 2015. november 21.) 22
6.1 Csed- Csecsemőgondozási díj 47 2015. január 1-jétől a terhességi-gyermekágyi segély elnevezést felváltotta a csecsemőgondozási díj. Amennyiben a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdőnapja megelőzi 2015. január 1-jét, az ellátást terhességi-gyermekágyi segélyként kerül folyósításra, akik pedig az ezt követő időszakban válnak jogosulttá csecsemőgondozási díjra tarthatnak igényt. A csed szabályait a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény tartalmazza. A támogatás célja, hogy pótolja a gyermekvárás ideje alatt kieső jövedelmet. A csed-re való jogosultság feltételei megegyeznek a 2014. december 31-ig járó terhességi gyermekágyi segélyre való jogosultság feltételeivel. Csecsemőgondozási díjra tarthat igényt az, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon keresztül biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt szül, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül. A 365 napos biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, továbbá az időtartamba bele kell számítani a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj folyósításának idejét ide nem értve a diplomás gyedet-, a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot, a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét. 48 A jogosultság időtartama A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. Az édesanyát 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyet a munkáltató köteles úgy kiadni, hogy abból 47 http://www.oep.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/penzbeli_ellatasok/gyermekvallala s_tamogatasa/csecsemogondozasi_dij (letöltés dátuma: 2015. október 21. ) 48 A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 40 (2) a)-c) 23
legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Ettől a felek természetesen eltérhetnek. 49 A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a koraszülött gyermek esetét ekkor ugyanis a jogosultság a szülési szabadság kezdő napjával nyílik meg. 50 A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy más személy vegye igénybe a támogatást a szülési szabadság hátralevő időtartamára, ha valamilyen oknál fogva a szülő anya nem tudja igénybe venni az ellátást. Így szerezhet jogosultságot: a gondozásba vétel napjától az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, amennyiben a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, úgy az elhalálozás napjától az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette; a kirendelés napjától az a családba fogadó gyám, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza; a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a szülő nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból ahol a gyermeket gondozzák ebben az esetben az egészségi állapotot igazolni kell, melyet az egészségügyi szolgáltató tesz meg, az apa jogosultságának kezdőnapja ezen igazoláson feltüntetett nap lesz, és az egészségi állapot fennállásáig tart, valamint ugyanezen elv alapján az a férfi aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő kerül ki a háztartásból egészségügyi állapota miatt; a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától; az a férfi aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától. 51 A felsorolt személyek azonban csak akkor tarthatnak igényt a csed-re, ha a szülő nőre vonatkozó egyéb jogosultsági feltételeknek is megfelelnek. 49 A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 127 (1), (3) bek. 50 A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 40 (3) 51 A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 40 (4) 24
A csecsemőgondozási díj mértéke Ez az ellátás az adóköteles anyasági ellátások közé tartozik, mely havonta egyszer utólag folyósítva kerül kifizetésre. A díj a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 70%-a. Az így megállapított összeg személyi jövedelemadó köteles bruttó összeg, melyből a folyósító szerv a személyi jövedelemadó-előleget levonja. 52 Költségvetésben előirányzott összeg 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 74896 40165 42400 40539 37607 37500 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Költségvetésben előirányzott összeg (Millió forint) 6. ábra - Költségvetésben előirányzott összeg 53 Tgyás/Csed 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Igénybe vevők havi átlagos száma 27289 24769 25223 24230 24753 n.a. A terhességi-gyermekágyi segélyre valamint csecsemőgondozási díjra előirányzott összeg igen változékony képet rajzol az elmúlt öt évben, az igénylők havi átlagos száma ezzel szemben nem mutat nagy eltéréseket. 52 http://www.oep.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/penzbeli_ellatasok/gyermekvallala s_tamogatasa/csecsemogondozasi_dij (letöltés dátuma: 2015. október 21. ) 53 Magyar Közlöny 2009. évi 179. szám (LXXII. Fejezet Egészségbiztosítási Alap); Magyar Közlöny 2010. évi 200. szám (LXXII. Fejezet Egészségbiztosítási Alap); Magyar Közlöny 2011. évi 161. szám (LXXII. Fejezet Egészségbiztosítási Alap); Magyar Közlöny 2012. évi 172. szám (LXXII. Fejezet Egészségbiztosítási Alap); Magyar Közlöny 2013. évi 216. szám (LXXII. Fejezet Egészségbiztosítási Alap); Magyar Közlöny 2014. évi 184. szám (LXXII. Fejezet Egészségbiztosítási Alap); 25
6.2 Gyed- Gyermekgondozási díj 54 A támogatásra jogosultak körét két csoportra oszthatjuk a 2014-es változásokat követő időszaktól kezdve. E szerint különbséget kell tennünk a biztosítási jogviszony alapján valamint a hallgatói jogviszony alapján jogosultak között. Biztosítási jogviszony alapján gyermekgondozási díjra jogosult az a gyermeket saját háztartásában nevelő: biztosított, gyermeket szülő anya, ha a szülést megelőzően két éven belül 365napon át biztosított volt, biztosított szülő (pl. apa. örökbefogadó szülő), ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 365napon át biztosított volt, csecsemőgondozási díjra (2014.január 1. előtt terhességi gyermekágyi segélyre) jogosult szülő, akinek a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett, és a szülést (igénylést) megelőző két éven belül 365napon át biztosított volt. A gyermekgondozási díjra való jogosultság tekintetében szülőnek minősül a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs és a gyám, valamint az a személy, aki saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van. Kedvező szabályt állapított meg a kormány: a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie. A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe beleszámítandó a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz folyósításának ideje, a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 nap, valamint a rehabilitációs járadék és rehabilitációs ellátás folyósításának ideje. 54 A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A-D. alapján 26
A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a szülőnek a gyermekgondozási díj, ha a gyermek egy éves kora előtt bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet ha egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezték el, kivéve, ha a gyermek egy éves kora után a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal a jogosult háztartásából elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el, ha a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti ha a díjra való jogosultság első alkalommal a gyermek egy éves kora után kerül megállapításra, akkor az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet végez, kivéve, ha az igénylő a gyermekre tekintettel csecsemőgondozási díjat vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal. Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre. Az általános szabályok szerint megállapított díjazás időtartama a következők szerint alakul: Legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetve az annak megfelelő 168 napos időtartam lejártát követő naptól vehető igénybe. A gyermeket szülő anya által igénybe vett gyed esetén a szülést, amennyiben tőle eltérő más jogosult veszi igénybe a támogatást, akkor a jogosultság kezdő időpontját megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A gyermekgondozási díj összege A gyed megállapítása során a juttatásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Ennek meghatározásához 2015. január 1-jét követően meg kell 27
állapítani, hogy az igénylő jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában rendelkezik-e a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi naptári jövedelemmel. Jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a személyi jövedelemadóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. A gyed mértéke A gyed a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70%-a azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a lehet. 2015-ben ennek felső határa havi bruttó 147.000 forint. A gyermekgondozási díj maximális összegét minden év január 15-éig az azt folyósító szerv felülvizsgálja és január 1-től a tárgyévre érvényes felső határ figyelembevételével a módosított összeget folyósítja. Amennyiben a biztosított több jogviszony alapján jogosult gyed-re a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, azonban a díj összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-át. Ha a szülő több gyermek után is jogosult a támogatásra, a díj maximális összege gyermekenként a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a. A gyermekgondozási díjat az igénybejelentés napjától visszamenőlegesen legfeljebb 6 hónapra lehet kérelmezni. Gyed Extra A 2014-es változások a korábbi rendszer hátrányait igyekszik kiküszöbölni. A kormány ezen új gyermekgondozási díjra bevezetett szabályai alapján 4 fő rendelkezést különíthetünk el. 1. Több ellátás egyidejű folyósítása Főszabály szerint egy gyermek után egyidejűleg csak egy ellátást lehet folyósítani. Kivétel a főszabály alól az az eset, ha több gyermek van a háztartásban és közülük legalább egy 2013.december 31-ét követően született. Ez alapján, a 2014. január 1-jét 28
követően született gyermek után járó támogatás igénybevételével nem kell lemondani az idősebb testvér után járó kedvezményről. A korábbi rendszer szabályai hátrányosan érintették azokat a családokat, akik egymás után rövid időn belül vállaltak több gyermeket. Ebben az esetben ugyanis a család csak az egyik ellátást vehette igénybe. Az új szabályoknak megfelelően immár a különböző korú gyermekek után megállapított ellátások külön-külön kerülnek folyósításra gyermekenként. 55 2. Munkavégzés gyed folyósítása mellett A korábbi szabályozással ellentétben jelentős kedvezmény a gyermeket nevelőknek, hogy 2014. január 1-jétől a szülő a gyermek 1 éves kora után a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezhet munkát annál a munkáltatónál, ahonnan szülési szabadságra távozott, vagy akár más munkáltatónál is. Ekkor a munkába állást nem kell bejelenteni az ellátást folyósító szervnél, csak a munkáltatót kell tájékoztatni, hogy a munkavégzés mellett gyermekgondozási díjban részesül. A gyed folyósításában ez nem okoz változást. 2014-es évig a gyermek kétéves koráig szüneteltetni kellett a munkavégzést, ellenkező esetben megvonásra került a támogatás teljes összege. Az új szabályozás előnye, hogy az anya kapcsolatban maradhat a munkaerőpiaccal és munkáltatójával is, valamint a család is több jövedelemhez jut. Ezen a ponton megváltozott a juttatások szerepe is: már nem jövedelemkompenzációként funkcionál, inkább egy bér mellett kapható anyagi segítségnyújtást jelent. Amennyiben a szülő a gyermek első évének betöltése előtt azért mondott le a gyed folyósításáról, hogy ismét munkába állhasson, akkor a gyermek egy éves kora után munkavégzés mellett is igényelheti jogosultként az ellátás folyósítását a még hátralévő időtartamra. Vagyis a fennmaradó időben a korábban megállapított összegben jár a támogatás a munkát végző jogosult szülőnek. 3. A gyermekgondozási díj időtartama ikergyermekek esetében Szintén 2014.01.01-től élhet előjogával az a szülő, akinek 2013. december 31-ét követően született ikergyermeke, ugyanis a fentiekben megállapított gyermekgondozási díjra való jogosultsági időtartam további 1 évvel meghosszabbodik az ő esetükben. 55 Ez alól egy kivétel van: gyesből egyszerre maximum két ellátás vehető igénybe. 29
4. Diplomás Gyed 56 A korábbi rendszer anyagilag hátrányosan érintette azokat az édesanyákat, akik felsőfokú tanulmányaik mellett vállaltak gyermeket, ők ugyanis nem rendelkeztek a gyermekgondozási díj kiszámításához szükséges jövedelemmel. Csak abban az esetben volt igénybe vehető a gyed, amennyiben gyermekvállalás előtt munkát vállaltak. Ez viszont alaposan kitolhatta a családalapítás idejét, amely nem kedvező a születésszám növelésének, közvetve pedig az ország gazdasági helyzetének sem. Az új jogszabály ezen a helyzeten is változtatott. 2014. január 1-jétől hallgatói jogviszony alapján gyermekgondozási díjra ( diplomás gyed -re) jogosultak azon szülők, akik felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói. A jogosultság feltételei szerint a támogatás azokat a 2013.december 31-ét követően született gyermekek édesanyját illeti meg, aki felsőfokú tanulmányai alatt vagy a tanulmányok megszűnését követő 1 éven belül szül. További kritériumoknak is meg kell felelniük az igénylőknek, miszerint jogosult az a szülő nő, aki az Ebtv. 42/A alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult (mert nem biztosított, vagy biztosított, de nem rendelkezik a szülést megelőző szükséges 365nap biztosítási idővel), aki gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik (egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe), akinek gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy annak szünetelését illetve megszűnését követő 1 éven belül születik, a gyermeket saját háztartásban neveli, magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára és, a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel. A fent felsorolt követelmények konjunktív követelmények, tehát valamennyinek egyidejűleg meg kell felelni ahhoz, hogy az igénylő jogosulttá váljon a támogatásra. 56 A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. alapján 30
Amennyiben a szülő nő meghal, vagy nem felel meg a hallgatói jogviszony alapján megállapítható gyermekgondozási díj feltételei valamelyikének, valamint ha nem jogosult az Ebtv. 42/A alapján sem gyermekgondozási díjra, akkor a vér szerinti apa is jogosult lehet a diplomás gyedre. Ebben az esetben a vér szerinti apának a fent felsorolt 6 pont mindegyikének meg kell felelnie. A hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától a gyermek 1 éves koráig jár. A diplomás gyed havi összege Attól függően, hogy milyen felsőoktatási képzésben vett részt az igénylő különbséget kell tennünk a folyósítható támogatás összegében. Azon édesanyák, akik felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben valamint szakirányú továbbképzés alapján igénylik a gyermekgondozási díjat, azok a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70%-ára tarthatnak igényt. Ez 2015-ben 105.000-, forint 70%-át jelenti, azaz 73.500-, forintot. Akik mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben vagy doktori képzésben vesznek részt, a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70%-át kaphatják. Ez 2015-ben 122.000-, forint 70%-a, azaz 85.400-, forintra való jogosultságot jelent. Ahogyan az általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díj összegét is minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni úgy ez a diplomás gyedre is igaz. A tárgyévre érvényes minimálbér, illetve a garantált bérminimum figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani s e szerint folyósítani. 31
100000 95000 90000 85000 80000 75000 70000 Gyermekgondozási támogatásban részesülők száma 2010-2015 között 94682 87717 81839 81234 83701 87246 2010 2011 2012 2013 2014 2015 július 7. ábra- Gyedben részesülők havi átlagos száma 2010-2015 között 57 A gyed extrát valamint a diplomás gyedet igénybe vevők száma 2014 valamin 2015 első negyedévében 20000 10000 0 7828 Gyed Extra 17266 451 56 Diplomás gyed 2014. I-III. 2015. I-III. 8. ábra- A gyed extrát és annak egy szegmensét, a diplomás gyedet igénylők száma 2014 illetve 2015-ben 58 Megnevezés 2010 2013 2014 94 105 92 435,1 GYED kiadás, millió Ft 2266,4 008,4 Igénybevevők havi átlagos száma, fő 94 682 81 234 83 701 9. ábra- Gyedre vonatkozó kiadás 2010, 2013, 2014es évben 59 57 http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_9_2.html (letöltés dátuma: 2015. november 21.) 58 http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/csalad-es-ifjusagugyert-felelosallamtitkarsag/hirek/novak-katalin-mintegy-otvenezren-vettek-igenybe-a-gyed-extrat-tavaly 59 http://www.oep.hu//data/cms1006912/zsebkonyv_2014.pdf Országos egészségbiztosítási pénztár Statisztikai zsebkönyv 2014, Budapest 2015 (letöltés dátuma: 2015. november 22.) 32
Kétségtelen, hogy az állam e családtámogatási ellátáson módosított legtöbbet. Az új szabályoknak köszönhetően több szülő előtt nyílt meg az út az anyagi hozzájárulás igénylésére. Az országban az aktív munkaképes emberek száma vészesen, évről évre csökken, ezt a helyzetet elősegítette az is, hogy a gyed magas jövedelemkompenzációja arra ösztönözte a nőket, hogy ne térjenek vissza a munkaerőpiacra a gyermek két éves kora előtt. Ez a folyamat a módosításoknak köszönhetően megállíthatóvá válik. Elsősorban hosszútávon fog megmutatkozni, hogy ezek az intézkedések hogyan fognak hatni a női munkavállalásra. Mindenképpen pozitívan értékelhető, hogy a támogatások összege arányosan növekszik az igénybe vevők számával, valamint, hogy a gyed extrát az intézkedés bevezetett évében több mint ötvenezren vették igénybe. 33
7 Az anyasági ellátások adózása A gyermekvállalás illetve gyermekvárás ideje alatt folyósított ellátások legtöbbje adóköteles, nem szabad megfeledkezni róla az adóbevallásban sem. Ha csoportosítani akarjuk a támogatásokat, adómentes anyasági juttatások és adóköteles anyasági ellátásokra bonthatjuk szét az ezen időszakra igényelhető díjakat. Adómentes anyasági juttatások Adóköteles anyasági ellátások gyermekgondozási segély (gyes) táppénz anyasági támogatás csecsemőgondozási díj (CSED) gyermeknevelési támogatás gyermekgondozási díj (GYED) nevelőszülői díj Amennyiben a jogosult nem rendelkezik más jövedelemmel, kizárólag az adómentes anyasági juttatásokat kapta abban az esetben nem kell adóbevallást beadnia, a gyermekgondozási díj, a csecsemőgondozási díj valamint a táppénz összege azonban a munkabérhez hasonlóan adóköteles. Előfordulhat olyan eset is, hogy a jogosult határozott idejű munkaviszonnyal rendelkezik, amely a várandósság alatt vagy után jár le, ilyenkor az egészségbiztosítási pénztár folyósítja az ellátást. Jellemzően ez az az eset, amelyben a jogosultak megfeledkeznek arról, hogy adóköteles támogatásban részesülnek. 34