LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap

LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap

Alap fejezet száma és megnevezése: Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap Pénzügyminiszter Pénzügyminisztérium Nemzeti Foglalkoztatási Alap 2019. évi költségvetési javaslata I. A célok meghatározása: A Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA, Alap) fő célja, hogy biztosítsa a foglalkoztatási és képzési aktív eszközök működtetéséhez, a szakképzési és felnőttképzési támogatásokhoz, a bérgarancia támogatásokhoz szükséges pénzügyi forrást, valamint finanszírozza az álláskeresési ellátásokat. Az európai uniós források felhasználása, a 2014-2020-as időszak tervezett munkaerőpiaci programjai tekintetében az NFA előfinanszírozást teljesít. Az elmúlt években a közfoglalkoztatás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a segélyalapú társadalmat munkaalapú társadalom váltsa fel Magyarországon. A közfoglalkoztatást a Kormány továbbra is átmeneti foglalkoztatásnak tekinti, amely segély helyett munkát és fizetést biztosít az álláskeresők számára. A korábbi évekhez hasonlóan a 2019. évi költségvetésnek is célja, hogy a Start-munkaprogram keretében az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudók a közfoglalkoztatás révén munkát kapjanak. A Start-munkaprogram finanszírozása 2019. évben is az NFA-ból valósul meg. A Kormány szándéka, hogy a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiaci elhelyezkedését ösztönözni szükséges. A magyar gazdaság helyzetének erősödésével a Kormány lehetőséget teremt a közfoglalkoztatottak piaci alapú munkavállalására, mindezt az NFA forrásainak felhasználásával biztosítja. Az Alappal a pénzügyminiszter, mint foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelkezik. Rendelkezési jogát a közfoglalkoztatás támogatására meghatározott előirányzat tekintetében a közfoglalkoztatásért felelős miniszterrel (belügyminiszter), a képzési alaprész tekintetében a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel (innovációs és technológiai miniszter) megosztva gyakorolja. II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló források 2019-ben: 25 cím Előfinanszírozott uniós programok kiadásainak visszatérülése A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) és a Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program (VEKOP) ún. egycsatornás finanszírozási rendszerben az NFA-ból előfinanszírozással lebonyolításra kerülő programjainak megvalósítása során, a projekt előrehaladási jelentésekben igényelt támogatási összegek az EU által (fejezeti kezelésű előirányzat terhére) megtérítésre kerülnek az Alap javára. Az Előfinanszírozott uniós programok kiadásainak visszatérüléseként a 2019-es tervévben 70 000,0 millió forint bevétellel számoltunk.

26 cím Egyéb bevétel 1 alcím Területi egyéb bevétel 2 alcím Központi egyéb bevétel 3 alcím Szakképzési és felnőttképzési egyéb bevétel A foglalkoztatási alaprészből nyújtott kölcsönökből, támogatások és ellátások visszaköveteléséből keletkező visszafizetésekből, bírságokból, kamatokból, valamint különféle egyéb bevételekből a tervévben a területi NFA-t illetően 1 000,0 millió forint, a központi NFA tekintetében ugyancsak 1 000,0 millió forint tervezett bevétel folyik be az Alapba. A szakképzési és felnőttképzési egyéb bevételek jogcímen 800,0 millió forint bevételt terveztünk. 31 cím Szakképzési hozzájárulás A szakképzési hozzájárulás tekintetében a hozzájárulásra kötelezettek továbbra is megválaszthatják a kötelezettségük teljesítésének formáját. A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, a kötelezettség mértéke továbbra is 1,5%. A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét a költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján csökkentheti. A korábbi tendenciákat, a 2018. évi várható teljesítést, a makrogazdasági mutatók szerinti bruttó bér- és keresettömeg változást, az alapnormatíva mértékének változatlanságát figyelembe véve a szakképzési hozzájárulásból befolyó bevétel 2019-ben a tervek szerint 95 490,6 millió forint lesz. Az Alap szakképzési hozzájárulásból származó éves bevételének növekedésével számoltunk, figyelemmel arra, hogy a várt jelentős bruttó bér- és keresettömeg változás várhatóan ellensúlyozza a kedvezmények érvényesítéséből és a tanulószerződések számának remélt növekedéséből származó bevétel-kiesést jelentő hatásokat. 33 cím Bérgarancia támogatás törlesztése A bérgarancia támogatások keretében nyújtott kölcsönökből visszaáramló bevétel a tervek szerint 2019-ben 1 000,0 millió forintot tesz ki. 35 cím Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető hányada Az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető hányadának 2019. évi tervezett összege 216 621,9 millió forint. A járulékból befolyó összeg tervezésénél a 2018. évi várható teljesítés és a makrogazdasági mutatók szerinti bruttó bér- és keresettömeg változás hatásai kerültek figyelembe vételre. 38 cím Szociális hozzájárulási adó Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető hányada A szociális hozzájárulási adó Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető hányadának 2019. évi tervezett összege 68 000,7 millió forint. A szociális hozzájárulási adóból befolyó összeg tervezése a 2018. évi várható teljesítés, a makrogazdasági mutatók szerinti bruttó bér- és keresettömeg változás hatásai, valamint a megosztási szabály figyelembe vételével történt. III. A célok eléréséhez 2019-ben tervezett feladatok, programok: 1 cím Aktív támogatások 1 alcím Foglalkoztatási és képzési támogatások Az NFA-ban foglalkoztatási és képzési támogatásokra tervezett előirányzat az egyes munkaerőpiaci intézkedésekről szóló 1139/2017. (III. 20.) Korm. határozat 5. pontjára is figyelemmel 35 000,0 millió forint.

Ez az előirányzat a későbbiek folyamán felosztásra kerül decentralizált, valamint központi keretre. A decentralizált keret az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró megyei/fővárosi kormányhivatalok részére allokálva, a foglalkoztatási törvényben meghatározott különféle aktív eszközök működtetésének finanszírozására szolgál. A decentralizált keret elsősorban az uniós forrásból nem nyújtható támogatásokra használható fel. A forrás terhére a tervévben havonta átlagosan 25-30 ezer fő támogatott foglalkoztatása, illetve képzése valósulhat meg, ami hozzájárul a munkanélküliségi ráta csökkenéséhez. A központi keretből meghatározóan olyan központi aktív munkaerőpiaci programok finanszírozására kerül sor, melyek célja a közfoglalkoztatásból a versenyszférába történő átlépés segítése, illetve a közfoglalkoztatás helyett az elsődleges munkaerőpiacra történő belépés segítése. 2019. évben is jelentős forrás áll majd rendelkezésre a Kormány egyedi döntései alapján nagyberuházások tárgyi eszköz fejlesztésének addicionális támogatására, melyek iránt az elmúlt években igen élénk érdeklődés volt tapasztalható, a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásainak támogatását célzó munkahelyteremtő pályázat kiírására, munkásszállások kialakításához nyújtható támogatásra, valamint a nyári diákmunka támogatására, amely már évek óta sikeres foglalkoztatási program. 2 cím Szakképzési és felnőttképzési támogatások A 2019. évi előirányzat tervezett összege 31 694,8 millió forintban került meghatározásra. A Szakképzési és felnőttképzési támogatások kiadási előirányzat a Szakképzési hozzájárulás bevételi előirányzatához hasonlóan az elérni kívánt szakpolitikai célok figyelembe vételével került megtervezésre. Az előirányzat biztosít forrást: a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj (korábban szakiskolai tanulmányi ösztöndíj) rendszerének keretében nyújtott támogatásokra, a Szakképzési Hídprogramban részt vevő tanulók részére ösztöndíj formájában nyújtott támogatásra és a pedagógus pótlék biztosítására, az egyedi miniszteri döntéssel nyújtható beruházásösztönző képzési programok és nagy számban tanulószerződést vállaló gazdálkodó szervezetek tanműhely-fejlesztésének támogatására, valamint az állami fenntartású iskolák fejlesztésére. Az elkülönített központi keretből kerül biztosításra a gazdasági kamarák szak- és felnőttképzéssel kapcsolatos, törvényben előírt feladatai ellátásához szükséges forrás, valamint e keret terhére más rendszerfejlesztést célzó programok támogatására is sor kerülhet. 4 cím Passzív kiadások 1 alcím Álláskeresési ellátások Az álláskeresési ellátások rendszere 2011. évben alakult át jelentősen a mielőbbi elhelyezkedés ösztönzése érdekében. Az előirányzat 2019. évi tervezett összege a 2018. évi várható felhasználást, a jövő évi várható tendenciákat és a minimálbér összegének várható emelkedését figyelembe véve 75 000,0 millió forintban került megállapításra. Ez az előirányzat az álláskeresési járadékot, a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, valamint az ellátások megállapításával kapcsolatos útiköltség-térítést és az ellátásokkal összefüggő közvetlen költségeket foglalja magába. 5 cím Bérgarancia kifizetések A bérgarancia alaprészből a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek dolgozóikkal szemben fennálló, munkabér- és végkielégítés tartozásának kiegyenlítésére szolgáló támogatások a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény alapján nyújthatók. A bérgarancia kifizetések 2019. évi tervezett előirányzata a 2018. évi várható felhasználást, a jövő évi várható tendenciákat és a bérgarancia támogatások maximális összegének emelkedését figyelembe véve 4 500,0 millió forintban került meghatározásra.

6 cím Működtetési célú kifizetések A Magyar Államkincstár által terhelt, a számlavezetéssel kapcsolatos működési kiadásokra (kincstári tranzakciós díj, pénzügyi tranzakciós illeték, postai kifizetési utalvány díj), valamint esetlegesen megszűnt jogcímekhez kapcsolódó kifizetésekre 2019. évre 4 310,0 millió forint előirányzat került meghatározásra. 7 cím Költségvetési befizetés 2 alcím Egyéb költségvetési befizetés Az Alap számára 2019. évre 70 000 millió Ft költségvetési befizetés került előírásra az állami fenntartású szakképző iskolák működési költségeihez és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők ellátásához. 8 cím Start-munkaprogram A következő éveket érintő kormányzati szándék a teljes foglalkoztatottság megvalósítása, valamint ezzel összefüggésben a jövedelempótló támogatások (pl. foglalkoztatást helyettesítő támogatás) feltételrendszerének átalakítása, módosítása, továbbá a magyar gazdaság helyzetének erősödésével a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiaci elhelyezkedésének ösztönzése. A korábbi időszakban a közfoglalkoztatásba évről-évre magasabb létszám került bevonásra, és továbbra is az egyik legfontosabb célként fogalmazódik meg, hogy az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedés ösztönzése mellett a közfoglalkoztatás az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudó álláskeresők számára biztosítsa a munkavégzés lehetőségét. A cél elérését értékteremtő, hasznos, a helyi sajátosságokon alapuló, a település önfenntartását elősegítő programok szolgálják. Prioritásként kezelendő a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacra történő kijutásának elősegítése, képzésük támogatása és a közfoglalkoztatási programokban történő bennragadásuk megelőzése. Az előbbieket komplementer módon úgy szükséges megvalósítani, hogy együttesen a foglalkoztatás tartós és pénzügyileg is fenntartható növekedését eredményezzék. A Kormány szándéka, hogy a versenyszférában kialakult munkaerőhiányra figyelemmel a közfoglalkoztatási programokban részt vevők havi átlagos maximális létszámát folyamatosan csökkenteni kell. A csökkenő létszám a közfoglalkoztatásra szánt források előző évekhez viszonyított további csökkenését is eredményezi. Az Alap 2019. évi költségvetésének tervezetében közfoglalkoztatásra figyelemmel az ez évi várható felhasználásra is 180 000,0 millió forint előirányzat került meghatározásra. A 2019. évi előirányzatból az előző évről áthúzódó támogatásokon felül új indítású országos közfoglalkoztatási programok, járási és egyéb mintaprogramok valósulhatnak meg, valamint a hagyományos önkormányzati közfoglalkoztatás a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás formájában. 14 cím EU-s elő- és társfinanszírozás A hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztathatóságának javítását szolgáló, az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró megyei/fővárosi kormányhivatalok által megvalósított programok esetében az Alap előfinanszírozóként működik, és a kifizetésekhez szükséges forráshoz az intézmények az NFA jelenlegi pénzellátási rendszerén keresztül jutnak hozzá. 4 alcím 2014-2020-as időszak munkaerőpiaci programjainak előfinanszírozása Az aktív munkaerőpiaci eszközök működtetése és a pénzügyi felhasználás tekintetében hatékonynak bizonyult a korábbi a TÁMOP források legnagyobb hányadát felhasználó kiemelt munkaerőpiaci programok végrehajtására kialakított NFA-n keresztüli előfinanszírozási és végrehajtási rendszer, melyet a megfelelő tervezhetőség és a rendelkezésre álló uniós források ütemes és teljes-körű felhasználása érdekében továbbra is

indokolt működtetni. Az előfinanszírozási rendszer kulcsfontosságúnak bizonyult a megfelelő ütemű forráslehívás biztosításában. A 2014-2020. közötti időszakban felhasználható uniós források tervezése során a Kormány azt az elvárást fogalmazta meg, hogy az aktív eszközökre fordított kiadásokat minél nagyobb arányban uniós forrással kell kiváltani. Ennek megfelelően történt az operatív programok tervezése. A 2014-2020-as időszak munkaerőpiaci programjai a Partnerségi Megállapodás alapján területileg elkülönülten kerülnek finanszírozásra (konvergencia megyék, illetve középmagyarországi megyék), ennek megfelelően az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró megyei/fővárosi kormányhivatalok uniós programjainak előfinanszírozása is két operatív program, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében valósul meg. Az operatív programok forrásainak felhasználása során szem előtt kell tartani, hogy 2018. év végéig a rendelkezésre álló források 25 százalékát a kapcsolódó hazai társfinanszírozással együtt számla alapon ki kell fizetni és le kell hívni az Európai Bizottságtól. Ez a cél csak úgy tartható, ha a következő időszakban egyenletesen magas szinten lehet tartani a 2014-2020-as időszak forrásainak felhasználását. A forrásvesztés elkerülésének biztosítására az NFA 2019. évi költségvetésének tervezetében a 2014-2020-as időszak munkaerőpiaci programjainak előfinanszírozása elnevezésű kiadási jogcím 84 300,0 millió forint előirányzati összeggel került megtervezésre. A 2014-2020-as időszak munkaerőpiaci programjainak előfinanszírozása előirányzat terhére 2019. évben az Ifjúsági Garancia (IG) intézkedés csomag (GINOP 5.2.1., VEKOP 8.2.1.), az Út a munkaerőpiacra komplex munkaerőpiaci program (GINOP 5.1.1., VEKOP 8.1.1.) valamint, a Létszámleépítések megelőzése és kezelése program (GINOP 5.3.10.) kerül előfinanszírozásra, melyek végrehajtása folyamatban van. Az Ifjúsági Garancia intézkedés célja, hogy a 25 év alatti, munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű fiatalok számára a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a programba való bejelentkezést követő 4 hónapon belül garantáltan felkínáljon valamilyen konkrét segítséget, vagy támogatást az elhelyezkedéshez, a munkatapasztalat-szerzéshez, vagy az oktatásba, szakképzésbe való be/visszalépéshez. Tekintettel arra, hogy az erőforrásokat az elhelyezkedéshez ténylegesen segítségre szoruló fiatalokra szükséges koncentrálni, az intézkedés azokra a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű (pl. alacsony iskolai végzettségű, tartósan munkanélküli) fiatalokra fókuszál, akik nem vesznek részt szakképzésben, vagy nappali tagozatos iskolarendszerű oktatásban. A hátrányos helyzetű 25 év feletti korosztály számára is lehetővé kell tenni, hogy szükség esetén képzési, foglalkoztatási lehetőséget kapjanak, elhelyezkedjenek az elsődleges munkaerőpiacon, ami munkaerőpiaci képzések támogatása, vállalkozóvá válás támogatása, lakhatási támogatás és bértámogatás alkalmazásával segíthető elő. Az Út a munkaerőpiacra elnevezésű kiemelt projekt célja a hátrányos helyzetű álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása a munkaerőpiaci eszközök hatékonyságának javítása mellett, valamint a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépés elősegítése azon közfoglalkoztatottak esetében, akik képessé tehetők és készek munkát vállalni a versenyszférában. A projekt keretében kerültek megtervezésre azok az országos fejlesztések, melyek az álláskeresőknek és a munkáltatóknak nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások minőségének, hatékonyságának javítását célozzák. A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a létszámleépítések megelőzését, kezelését, valamint a munkaerőpiacon belüli átmenetek segítését. A Létszámleépítések megelőzése és kezelése munkaerőpiaci program célja, hogy segítséget nyújtson a várhatóan csoportos létszámleépítéssel érintett munkavállalóknak még a

munkaviszony megszűnését megelőzően az újbóli elhelyezkedés segítése, a munkanélkülivé válás megelőzése érdekében. A program a Közép-magyarországi régió kivételével az ország teljes területére kiterjed. A program közvetett célcsoportját azon munkavállalók alkotják, akik a vállalkozásoknál adott esetben bekövetkező csoportos leépítések során érintetté válhatnak, vagy akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte. A konstrukció célja olyan outplacement szolgáltatások és képzések finanszírozása, amelyek az egyes munkavállalók segítését célozzák és nem közvetlenül a vállalatnak nyújtanak támogatást. Ez olyan személyre szabott szolgáltatáscsomagot jelenthet, amelynek része: tanácsadás, mentorálás, az újbóli elhelyezkedés és/vagy szakmaváltás lehetőségeinek felmérése, támogatás biztosítása az egyén más munkaerőpiaci programokon belül megvalósuló képzésekkel együttesen szervezett képzéséhez, kompetencia fejlesztéséhez, munkaerőpiaci szolgáltatások biztosítása még az egyén munkaviszonyának megszűnése előtt. IV. A 2019. évi bevételi és kiadási tervszámokat megállapító 2043/2017. (XII. 27.) Korm. határozattól való eltérés indokolása: A központi költségvetés költségvetési bevételeinek és költségvetési kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének és az államadósságnak a 2018-2020. évekre tervezett összegéről szóló 2043/2017. (XII. 27.) Korm. határozat a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 2019. évi tervezett bevételi főösszegét 398 301,5 millió forintban, 2019. évi tervezett kiadási főösszegét 443 600,0 millió forintban állapította meg. Az Alap költségvetési törvényjavaslat szerinti bevételi főösszege 453 913,2 millió forint, kiadási főösszege 484 804,8 millió forint. 2018- hoz képest új kiadási előirányzat a 70 000,0 millió forint összegű költségvetési befizetés, melyet elsősorban az új kormányzati struktúra indokol. A költségvetési törvényjavaslat főösszegei a középtávú terv főösszegeit mind a bevételek, mind a kiadások tekintetében egyaránt meghaladják, a bevételek esetében 55 611,7 millió forinttal, a kiadások esetében 41 204,8 millió forinttal. Az Alap 2019. évi bevételi oldalán meghatározó címrendi változás történt: az Alap bevételi jogcímei a Szociális hozzájárulási adó Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető hányada jogcímmel bővítésre kerültek, melynek előirányzata 68 000,7 millió forint.