Budapesti Mozaik 15. Budapest bűnügyi helyzetének főbb jellemzői, Ország. Budapest. 100 ezer lakosra jutó regisztrált

Hasonló dokumentumok
Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2012/3

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a

T Á J É K O Z T A T Ó évi bűnözésről

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS RENDŐR SÉRTETTEK A ÉVEKBEN

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal

T Á J É K O Z T A T Ó

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

Összes regisztrált bűncselekmény

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

A gyermek- és ifjúkori bűnözés adatai az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikában év

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnözésről

Állatállomány, december 1.

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A ÉVEKBEN

B NELKÖVET REND RÖK ÉS REND R SÉRTETTEK A ÉVEKBEN

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnözésről

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A ÉVEKBEN

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A ÉVEKBEN

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Állatállomány, június 1., (előzetes adatok)

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013.

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

Munkaerő-piaci helyzetkép

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

B NÖZÉS ÉS LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE

Állatállomány, június 1.

Forrás: ENyÜBS. 18 d 000

Rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények számának és nyomozás-eredményességének alakulása az ENyÜBS évi adatai alapján

Fókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás

Állatállomány, december 1.

A termékenység területi különbségei

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnözésről

2015/13 STATISZTIKAI TÜKÖR

T Á J É K O Z T A T Ó Kétegyháza Nagyközség közrendjéről, közbiztonságáról

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

T Á J É K O Z T A T Ó Kétegyháza Nagyközség közrendjéről, közbiztonságáról

Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 2015.

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

TÁJÉKOZTATÓ A ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

STATISZTIKAI TÜKÖR július 31.

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

STATISZTIKAI TÜKÖR július 28.

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnüldözésről

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban


Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban május

Erdélyi Gábor r. alezredes kapitányságvezető-helyettes február 22.

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/2

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Regisztrált bűncselekmények Összesen

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/2

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

Átírás:

területi V. évfolyam 56. szám 2011. augusztus 19. 2011/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 15. bűnügyi helyzetének főbb jellemzői, 2005 2010 A tartalomból 1 Bevezető 1 Regisztrált közvádas bűncselekmények 2 Regisztrált bűnelkövetők 3 A regisztrált bűncselekmények sértettjei A százezer lakosra jutó regisztrált közvádas bűncselekmények száma a kerületek között tág határok között szóródik; a legmagasabb értéket képviselő V. kerületben 3,7-szerese, további három belső (XIII., VIII. és VI.) kerületben is 1,7 1,8-szerese volt az átlagosnak. A külső kerületek többségében a mutató értéke az átlag alatt maradt, a legkisebb a XXII. kerületben volt. 2. ábra A százezer lakosra jutó regisztrált közvádas bűncselekmények száma kerületenként, 2005 2010 2005 és 2010 között az országban több mint 2,5 millió regisztrált közvádas bűncselekmény történt, ebből minden negyediket a fővárosban követték el. A népesség számához viszonyítva en lényegesen több bűncselekményt regisztráltak, mint az ország megyéiben. A vizsgált időszakban naponta átlagosan 48 fő 39 férfi és 9 nő bűnelkövetővel szemben intézkedtek a fővárosi hatóságok. A gyermekkorú, ezért nem büntethető elkövetőkkel átlagosan háromnaponként 2 alkalommal kerülnek kapcsolatba a bűnüldöző szervek. Ugyanezen időszakban napi átlagban 164 fő 101 férfi és 63 nő vált bűncselekmény áldozatává en. Regisztrált közvádas bűncselekmények A fővárosban 2005 és 2010 között 656 ezer bűncselekményt, átlagban 109 ezret regisztráltak. Az ország megyéit és a fővárost tekintve a népesség számához viszonyítva a legtöbb bűncselekmény en történt; százezer lakosra vetítve a vizsgált időszakban 6400 regisztrált közvádas bűncselekmény jutott, ami 1,5-szerese az országos átlagnak. A kiugróan magas fővárosi mutató 1231-gyel magasabb a sorrendben második Hajdú-Bihar megyeinél, illetve duplája volt a három legalacsonyabb értéket képviselő Békés, Pest és Vas megyeinek. 1. ábra A százezer lakosra jutó regisztrált közvádas bűncselekmények száma megyénként, 2005 2010 100 ezer lakosra jutó regisztrált közvádas bűncselekménye 3543 5000 5001 7500 7501 10000 10001 23407 A bűnügyek bűncselekmény-főcsoportok szerinti összetétele, főbb arányait tekintve a fővárosban és az ország egészében is hasonlóan alakult. en a bűnesetek túlnyomó részét, 68%-át a vagyon elleni cselekmények képezték, ezt követően a közrend elleni bűnügyek 19%-os részaránnyal. A többi főcsoport lényegesen kisebb súlyarányt képviselt. A vagyon elleni bűncselekmények aránya a vizsgált időszakban a fővárosban 4,9 százalékponttal volt magasabb, mint az ország egészében. A házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni, illetve a gazdasági bűncselekmények aránya is valamelyest meghaladta az országos értéket, ugyanakkor a többi főcsoport részesedése elmaradt az országostól. 3. ábra A regisztrált közvádas bűncselekmények megoszlása bűncselekmény-főcsoport szerint, 2005 2010 100 ezer lakosra jutó regisztrált közvádas bűncselekmények száma 3164 3500 3501 4000 4001 4500 4501 6400 Házasság, család elleni Államigazgatás elleni Gazdasági Egy éb

2 i Mozaik 15. Statisztikai tükör 2011/56 en 2005 és 2010 között összesen 445 ezer vagyon elleni bűncselekményt regisztráltak, ami az országosan elkövetett ilyen típusú bűncselekmények 28%-a. A fővárosban a vagyon elleni bűncselekmények 54%-a lopás, 11%-a betöréses lopás, 9,0%-a csalás 1,7%-a rablás, 1,4%-a pedig sikkasztás volt. Az ország egészében is hasonló arányok figyelhetőek meg, bár vidéken a lopások, a betöréses lopások és a rablások aránya alacsonyabb, míg a csalásoké és a sikkasztásoké magasabb volt, mint en. 4. ábra A regisztrált vagyon elleni bűncselekmények megoszlása, 2005 2010 Lopás Betöréses lopás Sikkasztás Csalás Rablás Egy éb v agy on elleni A kiemelt vagyon elleni bűncselekmények közül a személygépkocsi-lopások, a zseblopások héttizedét, a lakásbetörések 27%-át en hajtották végre. A fővárosban a vizsgált időszak alatt a személygépkocsi-lopások száma meghaladta a 25 ezret. Az eltulajdonított személygépkocsik száma 2006 óta évről évre csökkent. A en regisztrált gépkocsik száma 2005 óta 3,9%-kal csökkent, míg az ezen lopások száma 28%-kal esett vissza. A személygépkocsi-lopások csökkenését jól érzékelteti a gépjárműállományhoz viszonyított számának változása; míg 2005-ben százezer személygépkocsira 849 lopás jutott, az időszak végére ez a szám 544-re csökkent. en 2005 és 2010 között 27 200 zseblopás történt. A vizsgált időszakon belül 2010-ben nőtt jelentősen a számuk; a 2010. évi hatezret meghaladó zseblopás 2000-rel volt több a korábbi évekre jellemző átlagos értéknél. A lakásbetöréseket tekintve a fővárosban százezer lakásra átlagosan 576 lakásbetörés jutott, 145-tel több, mint országosan. Az időszak folyamán az elkövetett 30 ezer budapesti lakásbetörés évenkénti eloszlása nem volt egyenletes. 2006 és 2008 között átmenetileg csökkent a lakásbetörések száma (évi 4700 körül alakult átlagosan), majd 2010-ben már ennél mintegy ezerrel többet regisztráltak a hatóságok. A második legszámottevőbb részesedést a közrend elleni cselekmények képviselik. 2005 és 2010 között a fővárosban összesen 122 ezer ilyen bűnesetet regisztráltak. A kiemelt közrend elleni bűncselekmények közül a közfigyelem főként a kábítószerrel való visszaélés és a garázdaság eseteire irányul. en a vizsgált időszakban 9400 esetben jártak el a hatóságok kábítószerrel történt visszaélés miatt, és 11 500 garázda bűncselekményt regisztráltak. Előbbiek száma csökkenő tendenciát mutat; 2010-ben a 2005. évihez képest 58%-kal esett vissza. A garázda esetek száma 2009-ben volt a legalacsonyabb (1750), a 2010. évi 1900 eset 36%-kal volt alacsonyabb, mint 2005-ben. Arányait tekintve en a harmadik bár az előző kettőnél jóval kisebb súlyú bűncselekmény-főcsoport a házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmények, számuk a vizsgált időszakban meghaladta a 22 ezret. E bűncselekmények száma 2006-ban megközelítette a 10 ezret, azt követően a felére, majd mintegy a tizedére esett vissza. (A jelentős különbség a korábbi években felderített nagyszámú, gyermek pornográfiát tartalmazó elektronikus adathordozókkal kapcsolatos bűnesetekre vezethető vissza.) A fővárosban a sorban negyedik helyre szoruló személy ellen elkövetett bűncselekmények száma meghaladta a 18 ezret. 2005-ben 3 ezer esetet regisztráltak, az ezt követő két évre csökkenés volt jellemző, majd az időszak végére a személy elleni bűncselekmények száma már meghaladta a 3800-at. A kiemelt személy elleni bűncselekmények közül a legsúlyosabbat az emberölési esetek képezik. A fővárosban az elmúlt hat évben összesen 367 emberölést regisztráltak, ebből 171 befejezett emberölés volt. A kisebb súlyarányt képező bűncselekmények közül a gazdasági ügyek száma a vizsgált időszakban megközelítette a 27 ezret, a közlekedési bűncselekményeké pedig meghaladta a 14 ezret. A közlekedési bűncselekmények felét az ittas járművezetés, közel háromtizedét pedig a közlekedési baleset okozása képezte. 2005 és 2010 között a fővárosban a legtöbb közlekedési bűncselekmény (2738) 2005-ben történt. A közlekedési szabályok szigorításával az időszak végére a számuk jelentősen, 2170-re mérséklődött. A büntetőjogi elbírálás alá eső ittas közúti járművezetések száma en a vizsgált időszakban 28%-kal mérséklődött (országosan ennél nagyobb arányú, 33%-os csökkenést regisztrálták). Az elmúlt hat évben en a bűncselekmény-főcsoportok közül a legkevesebbet, mintegy 6700-at az államigazgatás és a közélet tisztasága ellen követték el, ezek döntő hányadát a különféle okirattal történő visszaélések (köz- és magánokirat-hamisítás, visszaélés okirattal) képezték. 5. ábra A százezer lakosra jutó közvádas bűncselekmények száma bűncselekmény-főcsoportonként, 2005 2010 Házasság, család elleni Államigazgatás elleni Gazdasági 0 1000 2000 3000 4000 5000 A népesség számához viszonyítva a bűncselekményeket megállapítható, hogy a személy elleni és a közlekedési bűntettek kivételével valamenynyi bűncselekményforma jóval gyakoribb en, mint az ország egészében. Százezer lakosra a fővárosban 1,6-szer annyi vagyon elleni és 1,5-szer annyi közrend elleni cselekmény jutott, mint országosan. A kisebb súlyú gazdasági, valamint a házasság, család és ifjúság elleni bűntettek esetében még nagyobb 1,5 1,8-szeres a különbség. Regisztrált bűnelkövetők 2005 és 2010 között a fővárosban mintegy 106 ezer bűnelkövetőt tartottak nyilván, az országban regisztrált bűnelkövetők közel 15%-át. Közülük a férfiak aránya 81% volt, kisebb, mint az ország egészében (84%). A bűnelkövetők bűncselekmény-főcsoport szerinti összetétele lényegesen eltért a regisztrált bűncselekményekétől; több mint négytizedük vagyon elleni, egynegyedük közrend elleni, egytizedük közlekedési, 7,1%-uk személy elleni, 5,8%-uk gazdasági, 3,5, illetve 3,1%-uk pedig az államigazgatás és a közélet tisztasága, valamint a házasság, család elleni bűncselekményeket hajtott végre. A vagyon elleni cselekményeket elkö-

Statisztikai tükör 2011/56 i Mozaik 15. 3 vetők aránya a fővárosban, míg a közlekedési bűncselekményeket elkövetőké az ország más területein volt magasabb, a többi kategóriákban arányuk közel azonos volt. 6. ábra A regisztrált bűnelkövetők megoszlása bűncselekmény-főcsoport szerint, 2005 2010 Házasság, család elleni Államigazgatás elleni Gazdasági Egy éb A regisztrált bűnelkövetők korösszetétele főbb arányait tekintve a fővárosban az országoshoz hasonló képet mutatott; döntő többségük a 25 59 korosztályhoz tartozott, a fiatal felnőttek és a fiatalkorúak aránya együttesen 25 30% körül alakult, míg a 60 és idősebbek 3% körüli részarányt képviseltek. A bűnelkövetők aránya a 14 és idősebb népesség adott korcsoportjaihoz viszonyítva a 60 és idősebb korosztályban tized akkora, míg a többi korcsoportban kétszer akkora volt, mint az adott korosztály részesedése a népességen belül. 7. ábra A bűnelkövetők és a 14 és idősebb népesség megoszlása korcsoport szerint, 2005 2010 A fiatalkorúak (14 17 korcsoportba tartozók) körében is a vagyon elleni és a közrend elleni bűncselekmények dominálnak; az előbbiek aránya kisebb (62%), míg az utóbbiban nagyobb (25%), mint a gyermekkorúak esetében. A felnőtt bűnelkövetők között is a vagyon elleni és a közrend elleni bűncselekmények vannak túlsúlyban. A vagyon elleni bűncselekményt elkövetők korcsoporton belüli aránya a kor előre haladásával egyre csökken; a fiatal felnőtt (18 24 ) bűnelkövetők fele, a 60 és idősebbek egynegyede követ el ilyen bűntényt. A közrend elleni cselekmények inkább a fiatal felnőttek körében jellemzőek, arányuk ebben az elkövetői körben a legmagasabb, 32%. A 25 59, valamint a 60 és idősebb korosztályokban jóval gyakoribb a közlekedési, a személy elleni, valamint a gazdasági vétségek gyakorisága, mint fiatalabb társaiknál. E bűncselekményfajták aránya a 60 és idősebb korosztályban a legnagyobb. Az idős bűnelkövetők közül minden ötödik közlekedési, minden hatodik személy elleni, minden tizedik pedig gazdasági bűncselekményben volt vétkes. 2005 és 2010 között en százezer 14 és idősebb lakosra átlagosan 1170 regisztrált bűnelkövető jutott, 226-tal kevesebb, mint az ország egészében. A megfelelő korú népességhez viszonyítva az elkövetőket a fővárosban valamennyi korcsoportban kisebb a gyakoriságuk, mint országosan. Százezer gyermekkorúra 125 gyermekkorú elkövető jutott, 107-tel kevesebb, mint országosan. 8. ábra A százezer megfelelő korú lakosra jutó gyermekkorú elkövetők és a regisztrált bűnelkövetők száma, 2005 2010 14 év en aluli 14 17 év es 18 24 év es 25 59 év es 125 232 1419 1590 1957 2325 2395 2820 100% 80% 60% 40% 20% 0% Bűnelköv ető Népesség Bűnelköv ető Népesség 14 17 év es 18 24 év es 25 59 év es 60-X év es 60 év es és idősebb 137 159 Fő 0 1000 2000 3000 2005 és 2010 között a fővárosban a regisztrált bűnelkövetők országosnál nagyobb hányada, 13%-a volt visszaeső, vagyis 3 éven belül már követett el bűncselekményt. A visszaesők közül a többszörös visszaesők és az egyszeri visszaesők aránya 37 37% volt, míg a különös visszaesőké (vagyis azoké, akik ellen a korábban elkövetettel azonos vagy hasonló cselekmény miatt indult büntetőeljárás) 26%-ot tett ki. Bűncselekményeket gyermekkorú személyek is elkövetnek, azonban a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy velük szemben büntetőeljárást folytassanak. A vizsgált időszak folyamán a fővárosban 1501 gyermekkorú elkövetőt regisztráltak, ami az országosnak a 7,7%-át képezte. A gyermekkorú elkövetők döntő hányada, több mint háromnegyede vagyon elleni, 12%-a közrend elleni, 7,5%-a pedig személy elleni bűncselekmények elkövetése miatt került kapcsolatba a hatóságokkal. A többi bűncselekmény-főcsoporthoz tartozó bűnesetek főként életkori sajátosságaik miatt kevésbé jellemzőek a gyermekkorúakra, bár a közlekedési, illetve a házasság, család és ifjúság elleni bűncselekmények elkövetői között is találunk 14 év alattiakat. A regisztrált bűncselekmények sértettjei en a 2005 óta eltelt időszakban mintegy 360 ezer személy vált bűncselekmények sértettjévé, ők az országosan regisztrált sértettek 27%-át képezték. A sértettek nemenkénti megoszlását tekintve a bűnelkövetőkhöz hasonlóan a férfiak vannak többségben, bár a nők 38%-os részaránya azt mutatja, hogy közülük majdnem kétszer olyan arányban váltak sértetté, mint elkövetővé. A fővárosban a sértettek kilenctizede vált vagyon elleni bűncselekmények áldozatává, nagyobb hányaduk, mint országosan (82%). A többi bűncselekmény-főcsoportot tekintve arányuk kisebb az országosnál, főként a személy elleni és a közrend elleni cselekmények sértettjeinek részesedése alacsonyabb.

4 i Mozaik 15. Statisztikai tükör 2011/56 9. ábra A sértett személyek megoszlása bűncselekmény-főcsoportok szerint, 2005 2010 Házasság, család elleni Egy éb A fővárosban a regisztrált bűncselekmények sértettjeinek 71%-a volt 25 59, miközben a népességen belüli hányaduk 52%-ot tett ki. A második legnagyobb részarányt, 15%-ot a 60 és idősebb korosztály képezte, míg a népességen belül minden negyedik személy tartozott ide. A gyermekkorú és a fiatalkorú sértettek 1,1, illetve 2,6%-os arányt képviseltek, amely elmaradt a népességen belüli hányaduktól, míg a fiatal felnőtteké (9,7%) valamelyest meghaladta népességen belül képviselt arányukat (8,1%). 10. ábra A sértett személyek és a népesség megoszlása korcsoportok szerint, 2005 2010 A sértetteket bűncselekmény-főcsoportonként és életkor szerint vizsgálva valamennyi korcsoportban a vagyon elleni bűncselekmények áldozataivá váltak a legtöbben. Az összes sértetten belüli arányuk korcsoportonként egyre nagyobb: a gyermekkorú sértettek mintegy kétötöde, a fiatalkorúak közel háromnegyede, a 60 és idősebbek 90%-ot meghaladó aránya volt elszenvedője ilyen típusú bűncselekményeknek. A gyermekkorúak körében a második legnagyobb részarányt a házasság, család és ifjúság elleni bűncselekmények alkotják (34%), ezt követi a személy elleni bűncselekmények 16%-os hányada. A gyermekkorúaktól eltérően a többi korcsoportban a személy elleni bűncselekmények sértettjei képviselik a második legnagyobb arányt (bár a fiatalkorúak körében ettől alig marad el az ifjúság elleni sértettek részesedése). Az országos adatokkal összevetve kitűnik, hogy en a vagyon elleni bűncselekmények sértettjei valamennyi korcsoportban lényegesen nagyobb részarányt képviseltek, mint az ország más területein. Ugyanakkor a másik két jelentősebb arányú bűncselekmény-főcsoportban gyakoriságuk a fővárosban valamennyi korcsoportban elmaradt az országostól. 2005 és 2010 között en százezer lakosra átlagosan 3508 természetes személy sértett jutott, 1281 fővel több, mint az ország egészében. A mutató értéke az adott korcsoportokat tekintve a gyermekkorúak kivételével magasabb volt, mint országosan, főként a fiatal felnőtt és a felnőtt korcsoportokban. A legkisebb különbség a gyermekkorúak és a 60 és idősebb korosztályban volt, ami e két korcsoport lakóhelytől független veszélyeztetett helyzetére mutat. 11. ábra A százezer lakosra jutó sértettek száma korcsoportonként, 2005 2010 Fő 5000 100% 4000 80% 60% 40% 20% 3000 2000 1000 0% 0 Sértett személyek Népesség Sértett személyek Népesség 14 év en aluli 14 17 év es 18 24 év es 25 59 év es 60 év es és idősebb 14 év en aluli 14 17 év es 18 24 év es 25 59 év es 60 év es és idősebb

Statisztikai tükör 2011/56 i Mozaik 15. 5 A regisztrált közvádas bűncselekmények, a sértettek és a bűnelkövetők bűncselekmény-főcsoport szerint, 2005 2010 1. tábla Bűncselekmény-főcsoport összesen en osan az országos összesen százalékában megoszlása, % százezer lakosra Regisztrált bűncselekmények megoszlása, % százezer lakosra 18 508 2,9 181 123 841 4,9 205 14,9 15 549 2,4 152 121 063 4,8 201 12,8 Házasság, család elleni 22 486 3,5 219 74 855 3,0 124 30 Államigazgatás elleni 6 674 1,0 65 36 263 1,4 60 18,4 112 036 17,3 1093 478 837 18,9 794 23,4 Gazdasági 26 680 4,1 260 102 730 4,1 170 26 Vagyon elleni 445 293 68,8 4346 1 599 814 63,0 2 654 27,8 Egyéb 1 600 0,1 0 Összesen 647 226 100,0 6316 2 539 003 100,0 4 211 25,5 Regisztrált sértettek 16 092 4,5 157 104 930 7,8 174 15,3 5 258 1,5 51 30 464 2,3 51 17,3 Házasság, család elleni 3 061 0,9 30 24 503 1,8 41 12,5 Államigazgatás elleni 1 958 0,5 19 8 224 0,6 14 23,8 10 264 2,9 100 60 183 4,5 100 17,1 Gazdasági 1 292 0,4 13 8 610 0,6 14 15 Vagyon elleni 321 522 89,5 3 138 1 105 571 82,4 1 834 29,1 Összesen 359 447 100,0 3 508 1 342 485 100,0 2 227 26,8 Regisztrált bűnelkövetők 7 524 7,1 73 60 136 8,3 100 12,5 11 479 10,8 112 102 206 14,1 170 11,2 Házasság, család elleni 3 314 3,1 32 24 706 3,4 41 13,4 Államigazgatás elleni 3 691 3,5 36 25 880 3,6 307 14,3 27 787 26,2 271 185 023 25,5 66 15,0 Gazdasági 6 143 5,8 60 39 775 5,5 476 15,4 Vagyon elleni 45 860 43,3 448 287 164 39,6 2 16,0 Egyéb 93 0,1 1 1 175 0,2 0 7,9 Összesen 105 890 100,0 1 033 726 073 100,0 1 205 14,6

6 i Mozaik 15. Statisztikai tükör 2011/56 2. tábla A gyermekkorú elkövetők és a regisztrált bűnelkövetők megoszlása bűncselekmény-főcsoport szerint korcsoportonként, 2005 2010 Bűncselekmény-főcsoport 0 13 14 17 18 24 25 59 60 és idősebb en 7,5 7,8 5,5 8,1 16,0 1,8 1,0 7,0 11,8 20,2 Házasság, család elleni 1,1 1,0 0,9 4,0 1,2 Államigazgatás elleni 0,4 3,0 2,8 3,7 3,6 11,7 24,5 31,5 24,8 25,2 Gazdasági 0,4 0,9 1,9 6,9 8,3 Vagyon elleni 77,2 61,9 50,3 40,5 25,6 Egyéb 0,0 0,0 0,1 0,1 0,0 osan 7,5 8,6 7,2 9,3 16,2 3,1 2,0 9,9 16,0 22,4 Házasság, család elleni 1,3 1,2 1,1 4,5 1,1 Államigazgatás elleni 0,5 2,5 3,0 4,2 4,0 12,0 22,9 30,8 23,9 23,1 Gazdasági 0,5 0,8 2,2 6,7 7,6 Vagyon elleni 75,0 62,0 45,8 35,1 25,6 3. tábla A regisztrált sértettek megoszlása bűncselekmény-főcsoport szerint, korcsoportonként, 2005 2010 Bűncselekmény-főcsoport 0 13 14 17 18 24 25 59 60 és idősebb en 16,4 9,7 5,9 4,3 2,7 3,1 1,1 1,6 1,3 2,0 Házasság, család elleni 34,0 8,9 0,7 0,3 0,0 Államigazgatás elleni 0,0 0,3 0,5 0,7 0,1 3,6 5,9 3,9 2,9 1,4 Gazdasági 0,1 0,2 0,4 0,4 0,3 Vagyon elleni 42,9 73,9 87,1 90,2 93,6 osan 22,3 17,2 12,6 7,1 3,9 2,6 2,2 3,1 2,1 2,5 Házasság, család elleni 36,0 12,5 1,1 0,6 0,1 Államigazgatás elleni 0,0 0,3 0,8 0,8 0,1 11,2 11,5 8,3 4,1 1,5 Gazdasági 0,1 0,2 0,8 0,7 0,5 Vagyon elleni 27,8 56,1 73,3 84,7 91,4 Egyéb 0,0 0,0 0,2 0,2 0,0 További információk, adatok, (linkek): Módszertan Elérhetõségek: judit.vida@ksh.hu Telefon: 345 1293 Információszolgálat Telefon: 345-6789 www.ksh.hu KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2011 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!