A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4 Szakterület Nyelv és irodalom 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Magyar nyelv és irodalom 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve LLM1124: Magyar nyelv I (fonetika, stilisztika és szövegalkotás) Limba maghiară I (fonetică, stilistică şi textologie aplicată) 2.2 Az előadásért felelős tanár neve dr. Zsemlyei Borbála, egyetemi adjunktus 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve dr. Sándor Katalin, egyetemi adjunktus, drd. Dimény Hajnalka, egyetemi tanársegéd 2.4 Tanulmányi év I. 2.5 Félév 1. 2.6 Az értékelés módja Vizsga 2.7 A tantárgy típusa Kö, Sz 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 7 melyből: 3.2 előadás 3 3.3 szeminárium/labor 3 3.4 A tantervben szereplő összóraszám 98 melyből: 3.5 előadás 42 3.6 szeminárium/labor 56 A tanulmányi idő elosztása: Óra A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása 10 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás 8 Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása 7 Konzultáció 1 Vizsgák 2 Más tevékenységek:... 0 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 28 3.8 A félév össz-óraszáma 126 3.9 Kreditszám 5 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás laptop, vetítő lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor laptop, vetítő, feladatlapok
lebonyolításának feltételei 6. Elsajátítandó kompetenciák C3 Az anyanyelv struktúrájának és működésének megértése a szinkróniában és a diakróniában Szakmai kompetenciák A fontosabb nyelvészeti módszerek, területek és fogalmak meghatározása és példázása A mai magyar nyelv fonológiai rendszerének magyarázata és értelmezése A műalkotások analitikus és szintetizáló, esztétikai és kulturális értelmezése Irodalom- és médiumelméleti fogalmak és komparatív módszerek alkalmazása, a műalkotásoknak a kultúra tágabb kontextusában való vizsgálata Általános kompetenciák CT3 Egyéni kutatási projektek megtervezése és kivitelezése Hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései a magyar nyelv fonológiai rendszerének megismerése és működési elveinek megértése, ugyanakkor a modern nyelvészet módszereinek és eljárásainak szemléltetése konkrét problémák segítségével Stilisztika: a stílus kérdésének kommunikáció- és médiumelméleti keretben való tanulmányozása (elsősorban irodalommal kapcsolatos kép szöveg viszonyok vizsgálata) A hallgató megismeri magyar beszédhangok fonetikai jellemzőit és ezek szerepét a különböző hangváltakozásokban, a morfo-fonológiai váltakozási szabályok működésének elveit és azok alkalmazásának környezeti feltételeit, és ezzel az egész fonológiai rendszer működését, így egyben arról is világos képe lesz, hogy a mai nyelvészet magyarázó modelljeivel hogyan értelmezzük az ilyen természetű problémákat. Stilisztika: a hallgató megismeri a stílussal és intermedialitással kapcsolatos fogalmakat, és ezeket értő módon alkalmazza, képes az intermediális jelenségek (pl.vizuális költészet, adaptáció, irodalom és fotográfia viszonya) területén releváns kérdések megfogalmazására, illetve e jelenségek módszeres és kreatív vizsgálatára 8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás (Fonetika) Didaktikai módszerek Megjegyzések 1. Bevezetés a fonetika és fonológia problematikájába előadás: az elméleti 2. A hangképző szervek és a hangképzés, az kérdések, illetve a 2
artikulatórikus és akusztikai fonetika alapjai 3. A magyar mássalhangzók képzése és megkülönböztető jegyei 4. A magyar magánhangzók képzése és megkülönböztető jegyei 5. A magyar nyelv fonémáinak paradigmatikus rendszere 6. A szó fonológiai szerkezete, a beszédhangok viselkedése a hangsorban 7. A hangváltakozások. A hasonulások fajtái. A dinamikus fonológia alapjai, a szabályok megállapítása konkrét fonetikai jelenségek bemutatása komplexebb problémák közös megoldása a kreatív és módszeres gondolkodás szükségességének tudatosítása előadás: az elméleti kérdések, illetve a konkrét fonetikai jelenségek bemutatása komplexebb problémák közös megoldása a kreatív és módszeres gondolkodás szükségességének tudatosítása Könyvészet Fonetika Kötelező: Kassai Ilona: Fonetika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005. Szilágyi N. Sándor: Magyar nyelvtan. I. Bucureşti, 1980. 65 165. Ajánlott: Papp István: Leíró magyar hangtan. Bp., 1966. Kassai Ilona: A fonetikai háttér. In: Kiefer Ferenc szerk.: Strukturális magyar nyelvtan I. Fonológia. Bp., 1994. 581 665. 8.2 Előadás (Stilisztika) Didaktikai módszerek Megjegyzések 1 2. Bevezetés: a stílus kérdése intermediális keretben: stílus, a stílus tudományai, stilisztika, médium, intermedialitás 3. A médiumköziség kérdésének történeti előzményei (ut pictura poesis, paragone stb.) 4. A beszéd és az írás médiumai 5. Digitális médium, hipertext: szöveg és hipertext kognitív különbségei, proto-hipertextek 6. A vizuális költészet médiumközisége (képvers, kalligram, lettrista vers, kollázs, konkrét költészet) 7 8. Ekphraszisz, képleírás (tulajdonképpeni és fogalmi ekphraszisz) előadás: az alapfogalmak, az elméleti kérdések és az intermediális jelenségek bemutatása, problematizálása a kreatív és kritikai gondolkodás képességének fejlesztése 3
9 10. Irodalom és fotográfia viszonya (a fénykép mediális sajátosságai) 11 12. Irodalom és film: a film mint médium; adaptáció-elméletek 13. Filmnézés 14. Összegzés Könyvészet Stilisztika Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv stilisztikája. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. (A stílus szociokulturális rétegzettsége: 134 176.) Sándor Katalin: Nyugtalanító írás/képek. A vizuális költészet intermedialitásáról. Kolozsvár, EME, 2011. Füzi Izabella Török Ervin: Verbális és vizuális intermedialitás: törés, fordítás vagy párbeszéd? In uők: Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe. http://szabadbolcseszet.elte.hu/mediatar/vir/tankonyv/tartalom.html Balázs Imre József: Kétnyelvűség vagy kevertnyelvűség. Szempontok a képvers esztétikájának kidolgozásához. Korunk, 1997. 12. sz. http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=1997&honap=12&cikk=6209 Kibédi Varga Áron: A realizmus alakzatai (Zeuxisztól Warholig). In Thomka Beáta (szerk.): Az irodalom elméletei IV. Pécs, Jelenkor Kiadó, 1997. 131 149. Pethő Ágnes: Filmvászonra vetített irodalom. Az adaptáció mint mediális fölülírás? In uő: Múzsák tükre. Az intermedialitás és az önreflexió poétikája a filmben. Csíkszereda, Pro-Print, 2003. 99 108. 8.3 Szeminárium (Helyesírás) Didaktikai módszerek Megjegyzések 1. Adminisztratív tennivalók e. Megbeszélés, gyakorlatok, Bevezetés. A helyesírás alapelvei. A hangjelölés frontális munka, egyéni munka 2. A kezdőbetű. Az írásjelek. Az elválasztás. A Frontális munka, egyéni munka, betűrendbe sorolás 3. A tulajdonnevek írásmódja Frontális munka, egyéni munka, 4. Az idegen szavak és nevek írása. A számok, Frontális munka, egyéni munka, keltezés, címezés. Rövidítések, mozaikszók 5. Különírás, egybeírás Frontális munka, egyéni munka, 6. Helyesírási gyakorlatok Frontális munka, egyéni munka, 7. Kollokvium Helyesírási feladatok, tollbamondás Könyvészet Helyesírás A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás. 8.4 Szeminárium (Stilisztika) Didaktikai módszerek közös e, vita, 4
1. Bevezetés. A szemináriumi témák és módszerek e 2. Vizuális költészet. A képversek médiumközisége közös e, vita, 3. Ekphraszisz, képleírás (id.p. Brueghel festményei a képleírások tükrében) közös e, vita, 4. Ekphraszisz (Garaczi L., Schein G.) közös e, vita, 5. Irodalom, fotográfia, film. (Antonioni és Cortázar Nagyítása) 6. Adaptáció (A barátkozás lehetőségei. Bodor Á. Ferenczi G. A részleg. Bodor Á. Gothár P.) közös e, vita, közös e, vita, 7. Zárthelyi dolgozat Könyvészet Stilisztika W. J. T. Mitchell: Ekphrasis and the Other. http://www.rc.umd.edu/editions/shelley/medusa/mitchell.html Brent MacLaine: Sleuths in the Darkroom: Photographer-Detectives and Postmodern Narrative. Journal of Popular Culture, 1999. vol. 33. no. 3. 79 95. (fénymásolat) Alain Robbe-Grillet: Jegyzetek a szempont lokalizációjáról és áthelyeződéséről a regényszerű leírásban. In Kenedi János (szerk.): Írók a moziban. Budapest, Magvető Kiadó, 1971. 650 653. (fénymásolat) Roland Barthes: Világoskamra. Jegyzetek a fotográfiáról. Budapest, Európa Kiadó, 2000. André Bazin: A fénykép ontológiája. In uő: Mi a film? Budapest, Osiris, 1993. 16 24. www.intermedia.c3.hu/mszovgy1/bazin.htm Hans Belting: Kép-antropológia. Képtudományi vázlatok. Budapest, Kijárat Kiadó, 2003. Pieldner Judit: Az adaptáció terepe. Gothár Péter/Bodor Ádám: A részleg. In Pethő Ágnes (szerk.): Köztes képek. A filmelbeszélés színterei. Kolozsvár, Scientia, 2003. 281 291. Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek. Adaptációk az 1945 utáni magyar filmben. Apertúra, 2006, tél. http://www.apertura.hu/2006/tel/gelencser/index04.htm Király Hajnal: Könyv és film között. Adalékok az adaptációk elméletéhez. Filmtett, http://www.filmtett.ro/cikk/1809/konyv-es-film-kozott-adalekok-az-adaptaciok-elmeletehez 5
8.5 Szeminárium (Szövegalkotás) Az egyes fogalmak és problémák közös e, egyéni és csoportos szövegalkotás és 1. A szemináriumi témák és elvárások e. Bevezetés: A tudományos szöveg létrehozásának lépései szövegértelmezés, vita Megbeszélés, témabemutatás. Bevezetés 2. Témaválasztás. Források Közös, deduktív tanulás 3. Tudományosszöveg-értelmezés. Olvasástechnikák, jegyzetelés Egyéni munka, közös munka, technikák gyakorlása 4. Tudományos szöveg írása I. Vázlattípusok, vázlatkészítés gyakorlása, megerősítése 5. Tudományos szöveg írása II. Tartalmi szempontok (kihez szólunk?, gondolatmenet, koherencia, téma fejlesztése) 6. Tudományos szöveg írása II. Tartalmi szempontok (érvelésfajták, terminusok használata, bekezdések, mondatépítés) 7. Tudományos szöveg írása III. Formai követelmények (formázás, mire való a hivatkozás, idézés, parafrázis) 8. Tudományos szöveg írása III. Formai követelmények (hivatkozások, bibliográfia) 9. Szövegszerkesztés (word: automatikus tartalomjegyzék, hivatkozás, bibliográfia, formázások kipróbálása) gyakorlása, megerősítése; bemutatás 10. Gyakorlat (szövegértelmezés, vázlatkészítés, absztrakt-, kulcsszavak) 11. Gyakorlat 12. Kapcsolódó műfajok: recenzió, kutatásjelentés, kutatási terv, tudománynépszerűsítés 13. Tudományos előadás Bemutatás, közös 14. Vizsga (kollokvium) Írásbeli vizsga Könyvészet Szövegalkotás Kötelező: Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest, Osiris, 1997. 6
Ajánlott: Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest, Gondolat, é.n. 9. A szakmai testületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. A tantárgy tartalmában és módszereiben megfelel annak a korszerű nyelvszemléletnek, amely szerint a világ legjobb egyetemein ezt a tárgyat oktatják, és biztosítja a hallgatóknak azt a tudást, amelyre akár a közoktatásban, akár a tudományos kutatásban a későbbiekben szükségük lehet. 10. Értékelés A tevékenység típusa 10.1 Értékelési kritériumok 10.4 Előadás Fonetika: ismeretszint és gyakorlati alkalmazás Stilisztika: 10.2 Értékelési módszerek 10.3 Ennek aránya a végső jegyben Vizsgadolgozat 40% szemináriumi tevékenység (30%) és zárthelyi írásbeli vizsgadolgozat (70%) 10.5 Szeminárium / Labor Szövegalkotás: zárthelyi írásbeli vizsgadolgozat (kollokvium) 10.6 Minimális követelmények Fonetika: Az eredményes vizsga feltétele a legalább 5,00-ös jegy elérése a zárthelyi vizsgadolgozat esetében. Ha ez a feltétel nem teljesül, nem számítunk átlagot, és a vizsgát meg kell ismételni. Stilisztika és szövegalkotás: Az eredményes vizsga feltétele a legalább 5,00-ös jegy elérése a zárthelyi dolgozat esetében. Stilisztika szeminárium: kötelező részt venni egy csoportos vitaindítóban. A szemináriumok 70%-án való kötelező jelenlét teljesítése. 40% 20% 7