276 A telekalakítási engedélyezési eljárásnál a földmérővel elkészített, a földhivatal által záradékolt változási vázrajzot és a telekalakítás engedélyezési eljárásra vonatkozó kérelmet kell a körzeti földhivatalhoz benyújtani. A földhivatal (amennyiben ezeket az ügyfél nem szerezte be előzetesen) szakhatósági állásfoglalást kér az érintett szakhatóságoktól, amely alapján elbírálja a telekalakítási kérelmet és ezek alapján meghozza döntését. A földhivatal döntése lehet engedélyező, vagy elutasító, mindkét esetben fellebbezésnek van helye a földhivatali határozat ellen. Az első engedélyező szakaszt követi az ingatlan-nyilvántartási átvezetés szakasza, amikor a jogerős telekalakítási engedély birtokában kérelmezni lehet a telekalakítással elvégzett változások ingatlan-nyilvántartási átvezetését. Egyesített telekalakítási eljárás az, amikor az építési hatósági engedélyezési eljárást és az ingatlanügyi hatósági eljárást egyszerre kezdeményezik. Egyszerre kerül benyújtásra a telekalakítási dokumentáció, a telekalakítási engedélyre vonatkozó kérelemmel valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges kérelem és annak kötelező mellékletei és okiratai. Egyesített telekalakítási eljárás kezdeményezésekor körültekintően kell eljárni, mert az ingatlan-nyilvántartási átvezetésnél egyes esetekben fellépő hiányosságok vagy hibák nem orvosolhatók hiánypótlással. Bizonyos hiányosságok (ilyen például: a település vagy helyrajzi szám módosítás, a különböző kötelező aláírásoknak a hiánya, vagy az okirat keltezésének helyének vagy időpontjának hiánya) esetén a körzeti földhivatal az Ingatlan-nyilvántartási törvény előírásai alapján hiánypótlási felszólítás nélkül elutasítja a bejegyzési kérelmet, ami anyagi időveszteséget jelent az ügyfél számára. Az egyesített telekalakítási eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem alapján: - A telekalakítás engedélyezésére és - a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követően a földrészlet adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére (változásátvezetési eljárás) irányuló eljárás indul meg. A telekalakítás engedélyezése iránti kérelmet benyújthat: - A telekalakítással érintett bármelyik földrészlet bármelyik tulajdonosa. - Közös tulajdonban álló földrészlet esetén bármelyik tulajdonostárs. - Aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít. - Az elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményező. - Amennyiben a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, a tulajdonostársaknak a földrészlet területnagyság szerinti többsége. - Az a személy, aki a telekalakításról a tulajdonossal írásban megállapodott. Egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelmet, az előzőekben felsorolt jogosult nyújthat be, aki az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben foglaltak szerint az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására egyébként jogosult, tehát a bejegyzés, feljegyzés iránti kérelmet fő szabály szerint annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik (pl.: vevő, vagyonkezelő stb.). Jogszabály rendelkezése, vagy a felek megállapodása ettől eltérhet, a kérelem előterjesztőjének ügyfélnek kell lennie ebben az esetben is. A kérelmet előterjesztheti az is, akinek a bejegyzett jogát érinti az ingatlan-nyilvántartási eljárás tárgya (például: eladó, tulajdonos). A telekalakítási eljárás iránti kérelem tartalmát egyrészt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szab á- lyairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.), másrészt a már hivatkozott 338/2006. (XII. 23.) és a 373/2014. (XII. 31.) Kormány rendeletek határozzák meg. Az egyesített telekalakítási eljárásra irányuló kérelem esetén figyelemmel kell lenni az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXIL törvény, valamint a végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendeletre is. A törvényi előírás értelmében a kérelemnek tartalmaznia kell: Az ügyfélnek és a képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefaxszámot vagy a telefonos elérhetőséget. A kormány rendelet a kérelemben az alábbiakban felsorolt további adatok feltüntetését írja elő: - Természetes személy, kérelmező esetén a természetes személyazonosító adatokat. - Gazdálkodó szervezet kérelmező esetén a gazdálkodó szervezet statisztikai számjelét. - A telekalakítással érintett földrészlet vagy földrészletek helyrajzi számát, a földrészlet vagy földrészletek fekvése szerinti település megmegjelölésével. - A kérelmezett telekalakítási eljárás típusának (telekalakítási engedélyezési eljárás vagy egyesített telekalakítási eljárás) megjelölését. - A telekalakítás célját, amely lehet. (telekcsoport újraosztása, telekfelosztás, telekegyesítés, telek-határrendezés; telekcsoport újraosztása. - Az igazgatásszolgáltatási díj befizetésének igazolását. Az egyesített telekalakítási eljárás megindítására irányuló kérelemnek az előzőkben foglaltakon túl meg kell felelnie az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti előírásoknak is. A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelmet a miniszter által rendszeresített, az általa irányított minisztérium, valamint a földhivatalok honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A telekalakítási eljárás megindítása iránti kér elemhez mellékelni kell a telekalakítási dokumentációt, mely a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 61. mellékletében foglaltak szerint tartalmazza a később felsorolt munkarészeket, a telekalakítás céljának függvényében. Telekalakítási dokumentációt: a) ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő, vagy b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, de a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályokban meghatározott földmérési és térképészeti szakképzettséggel rendelkező személy a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével készíthet. Amennyiben a b pontban foglalt földmérő készíti a Telekalakítási dokumentációt akkor a dokumentáció minőségét, valamint a tartalmi és pontossági előírásoknak való megfelelőségét az ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérői jogosultsággal rendelkező szakembernek kell tanúsítani a változási vázrajzon és a telekalakítási helyszínrajzon. A telekalakítás felsorolt módozatainak megvalósítására tehát közigazgatási eljárás keretében kerül sor. Ezután a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követően a telekingatlan adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok, feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésével zárul.
277 A) A telekalakítási eljárásban vizsgálandó szakkérdések, továbbá a másodfokú eljárásban szakértőként kirendelhető szervek kijelölése: (62. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez) 1. Vizsgálat feltétele Vizsgálandó szakkérdés Szakértőként kirendelhető szerv 2. Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelynek helyrajzi száma a nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket tartalmazó kulturális örökségvédelmi hatósági nyilván-tartásban szerepel. 3, Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelynek helyrajzi száma műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel. 4. Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban országos jelentőségű védett természeti terület, törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület, ökológiai folyosó, természeti emlék, barlang felszíni védőövezet jogi jelleg ténye van feljegyezve. 5, Ha a telekalakítással új útterület jön létre és olyan földrészlet kialakítására irányul, amelynek kivett megnevezése út. 6, Ha a telekalakítás meglévő út területét érinti. Kulturális örökségvédelmi szakkérdés: Annak elbírálása, hogy a telekalakítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követel-ményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. Kulturális örökségvédelmi szakkérdés: Annak elbírálása, hogy a telekalakítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. Természetvédelmi szakkérdés: Annak elbírálása, hogy a telekalakítás a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. Közlekedésbiztonsági szakkérdés: A tervezett telekalakítási eljárásban a közlekedésbiztonsági és útügyi érdekek érvényre juttatása. Közlekedésbiztonsági szakkérdés: A tervezett telekalakítási eljárásban a közlekedés biztonsági és útügyi érdekek érvényre juttatása érdekében a közút-kezelői hozzájárulás felülbírálása. 7. Erdő megosztása: Erdészeti szakkérdés: A fenntartható erdő-gazdálkodás vizsgálata az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szó-ló 2009. évi XXXVII. törvény 86. alapján. Budapest Főváros Kormányhivatala, kizárási feltétel fennállása esetén a kulturális örökség védelméért felelősminiszter. Budapest Főváros Kormányhivatala, kizárási feltétel fennállása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter. Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja. Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal B) A telekalakítási eljárásban közreműködő szakhatóságok kijelölése: (62. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. r-hez): Bevonás és közreműködés Első fokú szakhatóság szakhatóság Másodfokú 1. Szakkérdés feltétele 2. Telekcsoport újraosztása, telek megosztása, telkek egyesítése és telekhatár szerint illetékes tele- megyei Kor- A telekalakítás helye Fővárosi, rendezése esetén, pülési, fővárosi kerületi önkormányzat mányhivatal. kivéve termőföldek birtok összevonási A telekalakítás megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi céllal történő telekalakítását 50 hektárig, azzal a feltétellel, hogy a kialakítan- Önkormányzat által jegyzője, a Fővárosi építési szabályzatnak. dó földrészletek területe nem lehet közvetlenül igazgatott terület tekinteté- kisebb a változás előtti területnél. ben a fővárosi főjegyző. 3. Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban - jogi jellegként - helyi jelentőségű védett természeti terület, természetvédelmi terület, természeti emlék jogi jelleg ténye van feljegyezve. 4. 5. 6. Életvédelmi rendeltetésű építmény, óvóhely telkének kialakítása esetén. Ha a telekalakításra a vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 50 méteren belüli sávban kerül sor. Ha a telekalakítás meglévő állandó, ideiglenes működésű repülőtér területét érinti. 7. A vízíutak medrét és a kikötők, átkelők, vízpartok és vízterületek telkét érintő telekalakítás esetén. Annak elbírálása, hogy a telekalakítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. A települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a fővárosi főjegyző - A telekalakítás helye A jogszabályban előírt polgári védelmi szerint illetékes katasztrófa követelmények érvényre juttatása. védelmi kirendeltség Annak elbírálása, hogy a telekalakítás - a vasút állagára, a vasúti forgalom Nemzeti Közlekedési Hatóság Út-ügyi, biztonságára, a vasúti pályahálózat működtetője fenntartási, üzemeltetési Vasúti és Hajózási feladatainak ellátására, fejlesztési Hivatala. terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e. A tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan Nemzeti Közlekedési mértékben a polgári célú légiközlekedést, Hatóság Légügyi illetve a repülőtéri létesítmények Hivatala. működését. A tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan Nemzeti Közlekedési Hatóság mértékben a polgári célú vízi közlekedést, illetve hajózási létesítmények Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala. működését. Fővárosi, megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja. Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja. Nemzeti Közlekedési Ha tóság Központja.
278 A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a telekalakítás célját, amely lehet: Telekmegosztás (Telekfelosztás): A megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetését követően az új telkek önálló földrészlet- Az az eljárás, amikor egy földrészletet kettő vagy. több részre akarják megosztani. ként, saját helyrajzi-számmal fognak szerepelni. Telekegyesítés: A telek megosztással ellentétes művelet, amikor kettő vagy több egymással szomszédos földrészletet összevonnak és a továbbiakban egy helyrajziszámon szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban. Telek-határrendezés: Amikor két vagy több szomszédos földrészletnek közös határszakaszát módosítják, valamilyen meg állapodás alapján, úgy hogy a földrészletek területe ne változzon. Telekcsoport újraosztása: A szomszédos telkek csoportjának összevonását és egyidejűleg a helyi építési szabályzatban és a település rendezési tervben meghatározott rendeltetés céljára szolgáló új telkekként történő felosztását jelenti. Röviden: amikor több egymás melletti földrészletet összevonnak, és újra osztják a területet. A telekalakítási eljárás során használatos fogalmak és sajátos fogalmak (a 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet szerint): A nyúlványos telek A telekfelosztás során keletkező olyan telektömbön belüli telek, amely csak a ki- és bejárásra, valamint a közművek elhelyezésére alkalmas nyélszerű résszel kapcsolódik a köz- vagy vagy (nyeles telek): magánúthoz; A tömbtelek: Az 1998. január 1-je előtti előírások alapján már kialakított több épülettel beépített építési telek; Az úszótelek: Amely a tömbtelken álló külön tulajdonú épületek részére kialakított telek; A telek homlokvonala: A teleknek a közúttal vagy magánúttal közös határvonala. - Telket úgy kell kialakítani, hogy a kialakuló telkek köz- vagy magánútról gépjárművel könnyen megközelíthetők legyenek. - Meglévő telkek esetében a telekegyesítés, a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetőleg a telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak. - Meglévő beépített telket érintő telekalakítás az előzőekben foglaltakon túlmenően csak akkor engedélyezhető, ha a k i alakuló új telkek beépítettsége az építésügyi előírásoknak megfelel. - Azonos előírás vonatkozik az olyan telkekre is, amelyekre érvényes építési engedélyt adtak ki (részletesen lásd a rendeletben). - A nyúlványos telekre (nyeles telekre) és az úszótelekre további részletszabályokat a hivatkozott miniszteri rendelet 4. tartalmaz. 37..(1) A telekalakítási engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő harminc nap. (2) A telekalakítási eljárás megindítását az eljárás iránti kérelem benyújtását követő munkanapon valamennyi érintett tulajdoni lapon széljegyezni kell. A telekalakítási eljárás megindítása tényét a széljegyzést követő 8 napon belül hivatalból kell feljegyezni, kivéve, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására kerül sor. Az erről szóló végzésben a széljegy törléséről rendelkezni kell és annak jogerőre emelkedését követő napon azt az ügyfelek értesítése nélkül törölni kell a tulajdoni lapról. (3) A tényt hivatalból kell törölni az ingatlan-nyilvántartásból: a) Az engedély iránti kérelem ügyében folytatott eljárást lezáró érdemi döntés vagy az azt megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő napon. b) Az egyesített telekalakítási eljárásban a (7), illetve a (8) bekezdés szerinti széljegyzéssel egyidejűleg. c) Az egyesített telekalakítási eljárás esetén az a) pontban meghatározott napon. (4) A tény (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerinti feljegyzésének, illetve törlésének ingatlan-nyilvántartási foganatosításáról az ügyfeleket ha jogszabály másként nem rendelkezik külön értesíteni nem kell. (5) A telekalakítási engedély és a hozzá tartozó telekalakítási dokumentáció az engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos. A telekalakítási eljárásban a változási vázrajzot a járási hivatal ha ennek műszaki és jogi akadálya nincs újra záradékolja. (6) Abban az esetben, ha a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási átvezetése folyamatban lévő bírósági eljárás miatt nem történt meg, az ügyfél kérelmére a járási földhivatal ha ennek műszaki és jogi akadálya nincs hatályossági idején belül egy alkalommal a telekalakítási engedélyt egy évre meghosszabbítja, valamint a változási vázrajzot újra záradékolja. A kérelemhez a bíróság által érkeztetett keresetlevelet csatolni kell. (7) Az egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelem esetén a változásátvezetési eljárás a beadvány széljegyzésével a (8) bekezdésben foglalt esetet kivéve a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követő munkanapon indul meg. (8) Az egyesített telekalakítási eljárás esetén amennyiben a telekalakítási engedély másodfokon emelkedik jogerőre, a változásátvezetési eljárás a jogerős határozat első fokú ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezésének napján indul meg. (9) Egyesített telekalakítási eljárás esetén a változásátvezetési eljárási szakasz ügyintézési határideje 15 nap. (10) Amennyiben egyesített telekalakítási eljárás esetén a változásátvezetési eljárásra irányuló kérelem teljesítésére nincs lehetőség, a telekalakítási engedély jogosultja a szükséges okiratok benyújtásával az (5) bekezdésben megjelölt időn belül külön ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításával kérheti a földrészlet adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését. 38. (1) A járási hivatal, valamint a kormányhivatal a telekalakítási eljárásban a 4. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén, az ott megjelölt szakkérdéseket is köteles vizsgálni, továbbá - ha a szakkérdés vizsgálatára hatáskörrel nem rendelkezik - a 4. melléklet B) részében meghatározott hatóságokat, mint kijelölt szakhatóságokat köteles megkeresni. (1a) Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró járási hivatal hatályos záradékával ellátott változási vázrajz és területkimutatás csatolásával a szakhatóságként kijelölt hatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalás ad ki. (1b) A 4. melléklet A) része szerinti eljárások eredményeként kiadott határozatnak - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt előírásokon túl - tartalmaznia kell a) a rendelkező részben a vizsgált szakkérdésekkel összefüggő előírásokat és feltételeteket is, b) az indokolási részben a vizsgált szakkérdések és a vizsgálat során tett, a döntés szempontjából lényeges megállapítások, valamint a rendelkező részbe foglalt előírások és feltételek indokainak részletes bemutatását is. (2) A járási hivatal a kérelem mellékleteként benyújtott telekalakítási dokumentációt tizenöt napon belül megvizsgálja.
279 A járási hivatal által záradékolt változási vázrajz és a hozzá tartozó terület-kimutatás, valamint a telekalakítási helyszínrajz hiteles másolata képezi az alapját a 4. melléklet szerinti szakkérdések vizsgálatának, valamint a 4. mellékletben kijelölt szakhatóság vagy szakértő megkeresésének, ha előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az ingatlan-nyilvántartásban a kérelem tárgyát képező földrészletet vagy földrészleteket érintően változtatási vagy telekalakítási tilalom van feljegyezve. Ebben az esetben a telekalakítási kérelmet a szakhatóságok megkeresése nélkül el kell utasítani. (4) A járási hivatal a telekalakítás engedélyezése esetén a 3. melléklet 3. pontja szerinti záradékkal ellátott változási vázrajzot a jogerős határozathoz mellékelve küldi meg a kérelmező részére. (5) Abban az esetben, ha a telekalakítási eljárás az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett bányatelket érint, a változásátvezetési eljárásban hozott bejegyző határozatot az illetékes bányafelügyeleti hatáskörében eljáró kormányhivatalnak is meg kell küldeni. (6) Ha a fellebbezés az első fokú eljárásban vizsgált olyan szakkérdést érint, amelynek elbírálására a másodfokú telekalakítási hatóság nem rendelkezik szakértelemmel, a szakkérdés vizsgálatára a 4. melléklet A) részében foglalt táblázat C oszlopában megjelölt szerv rendelhető ki szakértőként. (7) Ha a döntés felülvizsgálatára jogosult másodfokú telekalakítási hatóság megállapítja, hogy a telekalakítási határozatot az (1) és (1b) bekezdésben foglaltak figyelmen kívül hagyásával hozták meg, a határozat megsemmisítésének van helye. 39. (1) A Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügy tárgyát képező építési beruházás tervezett megvalósítása érdekében lefolytatott egyesített telekalakítási eljárás telekalakítási engedélyezési eljárási szakaszának ügyintézési határideje 15 nap, a változásátvezetési eljárási szakasz ügyintézési határideje 5 nap. (2) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított telekalakítási eljárásban a 38. (1) bekezdését a szakhatóságok bevonásának és közreműködésének feltétele tekintetében az építési beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 61. melléklet a 70./2015. (XII.31) Korm. rendelethez: A telekalakítási eljárás iránti kérelemhez mellékelt telekalakítási dokumentáció tartalma és a telekalakítási dokumentáció z á- radéka. 1. A telekalakítási dokumentáció tartalma: - Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott záradékolt változási vázrajz; - A telekalakítási helyszínrajz; - A digitális adatállományok (telekalakítási helyszínrajz PDF formátumban) nem újraírható adathordozón. 2. A telekalakítási helyszínrajz tartalmazza: - A méretarány-tényezőt; - A telekalakítással érintett földrészleteket; - A telekalakítás utáni állapotot; - A telekalakítással érintett földrészleteken meglévő építményeket; - Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett telki szolgalmi joggal, és egyéb joggal terhelt területek határvonalát; - A bontás alatt álló épületek vonatkozásában bontás alatt megjegyzést; - A telekalakítással érintett földrészleten lévő összes építmény távolságát a tervezett földrészlet határtól; - A létrejövő földrészlet méreteit; - A beépített földrészlet esetén a földrészlet eredeti és a telekalakítás utáni beépítési százalékát. 3. A telekalakítási záradék: A járási hivatal a telekalakítás engedélyezése esetén a változási vázrajzot az alábbi záradékszöveggel látja el: A telekalakítást a.../20... számú határozatomban foglaltak szerint engedélyeztem. Az engedély a hozzá tartozó változási vázrajzzal együtt a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos. A telekalakítási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja: A telekalakítási engedélyezési eljárás során igazgatásszolgáltatási díjat kell fizetni, a 2014 március 7.-én megjelent jogszabály módosítás az ügyfeleket érintő egyszerűsítéseket tartalmaz és a fizetendő díjakat is csökkentette. A díjfizetési kötelezettség azt terheli, aki az eljárás lefolytatását kéri. A mérnökgeodézia: A mérnökgeodézia tárgykörébe a mérnöki létesítmények tervezésével, kivitelezésével és az üzemeltetésükkel kapcsolatos geodéziai munkák tartoznak. Az M1. Mérnökgeodéziai Szabályzat (1975) az alábbi témakörökre osztja a mérnökgeodéziát. - A beruházások geodéziai munkái. - A műszaki tervezés geodéziai jellegű munkái és munkarészei. - Vízszintes értelmű alappont hálózatok. - Magassági alappont hálózatok. - Részletmérés. - Kitűzések. - A kivitelezést ellenőrző és irányító mérések. - Elmozdulások és alakváltozások meghatározása. Az M.2. Mérnökgeodéziai Tervezési Segédlet a MÉM OFTH 1975. évi M.1. Mérnökgeodéziai Szabályzata alapján készült 2011 évben. A tervezési segédlet a fenti témakörökön kívül tartalmazza a területrendezési és településrendezési tervek geodéziai igényeit, valamint a témakörrel kapcsolatos meghatározásokat, a térképi igényeket, és az elhatárolásokat, továbbá a közműhálózatok nyilvántartásával kapcsolatos előírásokat. Az 1997. évi LXXVIII. törvény értelmében településrendezési tervnek nevezik a településszerkezeti tervet, a szabály o- zási kerettervet és a szabályozási tervet. (További részletezés az M2 segédletben). A beruházások geodéziai munkái: A beruházások előkészítéséhez szükség van különböző méretarányú térképekre és vázlatokra, amelyek a vízszintes és magassági adatokon kívül a beruházást érintő terület birtokviszonyait is tartalmazzák, a munkarészek tekintetében minden esetben alapkövetelmény a tényleges, naprakész állapot ábrázolása. A térképi alapanyag tartalmát az aktuális jogszabályok tartalmazzák, ezért a kiegészítő méréseket, az adatgyűjtést is ezeknek a jogszabályoknak megfelelően kell elvégezni.
280 A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben foglaltakhoz illeszkedően építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött, valamint a 2003. évi CXXIX. Törvény hatálya alá tartozó építőipari tevékenységhez kapcsolódó geodéziai tevékenység követéséhez és elszámolásához geodéziai naplót kell vezetni. A geodéziai napló gondos és szakszerű vezetése a geodéta alapvető érdeke, mert a napló a építési tevékenységben részt vevő partnerekkel kialakult esetleges viták során, valamint hatósági és bírósági eljárásban felhasználható dokumentum. A beruházások geodéziai munkáit a munkák megkezdése előtt meg kell tervezni: a tervezés eredménye a geodéziai terv. Geodéziai tervet kell készíteni azon beruházások geodéziai munkáihoz, amelyek végzéséhez geodéziai felelőst jelölnek ki. A geodéziai tervnek tartalmaznia kell: - Az elvégzendő feladatok pontos leírását és a felmérendő terület határvonalát; - A műszaki előírásokat és követelményeket, beleértve a pontossági követelményeket is; - Az egyes munkák szállítási határidejét és ütemezését; - A geodéziai munkák végzésének zavartalansága érdekében a beruházó, a generáltervező és altervezői (tervezői), a kivitelező és alvállalkozói által biztosítandó intézkedéseket; - A geodéziai munkák előzetes díjszámítását; - A meglevő és az esetleg meghatározandó alappontok elhelyezkedését feltüntető vázlatot. - A geodéziai munkák minőségbiztosítását. A geodéziai terv elkészítéséről a generáltervező (tervező) köteles gondoskodni. A geodéziai terv a beruházás tervdokumentációjának a része. A műszaki tervezés geodéziai jellegű munkái és munkarészei: A műszaki tervezés geodéziai jellegű munkái és munkarészei igen eltérőek lehetnek függően a beruházás nagys ágától. Előzetes (átnézeti) helyszínrajz: Az előzetes helyszínrajz szerepe, hogy a műszaki tervezés kezdeti állapotában gyors tájékoztatást adjon az érintett területről, és később alapja legyen az általános terveknek. Az előzetes helyszínrajzot a tervező (megbízottja) készíti el. Az előzetes helyszínrajz digitálisan készül, lehetővé téve az analóg megjelenítési formát is. Az előzetes helyszínrajz készítéséhez elsősorban a rendelkezésre álló digitális térképeket, tervanyagokat és fotogrammetriai anyagokat (ortofototérkép) kell felhasználni. A méretarány megválasztása függ az ábrázolandó terület nagyságától, a részletek sűrűségétől és az adott alapanyag méretarányától. Az előzetes helyszínrajz tárgya: a beruházás területe a meglevő és tervezett főbb létesítményekkel, továbbá a beruházás közeli és távoli körzetében az összes meglevő és tervezett kapcsolódó létesítmények (út, vasút, település, ipartelep, csatorna, vízfolyás, energia- és közművezeték, szállítóberendezés stb.) ábrázolása. A vázlaton szükség esetén fel kell tüntetni az országos koordináta vagy szelvényhálózat őrkeresztjeit is. A beruházás területének kisajátítása, azaz a terület jogi biztosítása, vagyis a birtokviszonyok tisztázása: A kisajátítási terv, valamint a telki szolgalmi, illetve használati jog megszerzéséhez szükséges műszaki munkarészek elkészíttetése a beruházó feladata. Engedélyezési tervdokumentáció helyszínrajzai: A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti- műszaki dokumentációk tartalmáról előírásai szerint az elvi építési engedélyezési dokumentáció geodéziai szempontból lényeges kötelező része a tervező által készített helyszínrajz az északi irány megjelöléssel; A beruházási alaptérkép: A beruházási alaptérkép (a továbbiakban: beruházási térkép) célja, hogy a beruházás részletes műszaki tervezéséhez, kivitelezéséhez, valamint a megvalósulási térkép elkészítéséhez egységes alapot szolgáltasson. A beruházási alaptérkép elkészítésére, illetve a meglévő térképek ilyen célú kiegészítésére, a generáltervező és a geodéziai felelős írásban rögzített állásfoglalása alapján, műszaki tervet kell készíteni. A beruházási térképet a beruházó vagy megbízottja köteles elkészíttetni. A tervezési térkép (vezérterv) A tervezési térkép (vezérterv) célja, hogy egyesítve és kivonatolva ábrázolja a kiviteli terveket, továbbá az összes meglevő, valamint tervezett ideiglenes és végleges földfelszíni földfeletti és földalatti létesítményeket. Minden tervezett építményt az elkészült kiviteli tervek alapján mind vízszintes, mind magassági értelemben a tervezési térképen már megtervezett, vagy megépített építmények figyelembevételével kell elhelyezni. A beruházási térkép megfelelő kiegészítéssel (esetleg helyesbítéssel) tervezési térképként használható. A tervezési térkép ma már digitálisan készül, lehetővé téve az analóg megjelenítési formát is. A tervezési térkép elkészíttetése a generáltervező (tervező) feladata. A tervezési térkép (vezérterv) másolatai, a kitűzési tervek: A beruházó, a szaktervező és a kivitelező részére a tervezési térképről meghatározott időpontokban digitális másolatokat kell készíteni. A másolatok készülhetnek a tervezési térkép egészéről vagy egyes üzemrészekről, vagy utak által határolt tömbökről, úgynevezett blokkokról. Szükség esetén közműsáv rajzokat is kell készíteni, amelyek tartalmazzák a közműsáv határának vonalait, az út és a rendezett terepszint magassági adatait, az úttengely törés és metszéspontjainak, valamint a közműsáv-határ töréspontjainak koordinátáit. A tervezési térkép egyik másolata a kitűzési terv: A kitűzési terven fel kell tüntetni a tervegyeztetés során a létesítmények jellemző pontjaihoz kiszámított koordinátákat. Vízszintes értelmű alappont hálózatok: A vízszintes értelmű alapponthálózatok célja: A különböző létesítmények, mint például az ipartelepek, üzemek, lakótelepek, vonalas létesítmények, vízerőművek stb. tervezésével, kivitelezésével, üzemeltetésével, mozgásvizsgálatával kapcsolatos geodéziai munkálatokhoz vízszintes ért e- lemben egységes alapot biztosítsanak. Az egységes geodéziai alap elengedhetetlen követelmény, hogy a létesítmények tervekben rögzítetteknek megfelelően gazdaságosan megvalósíthatók legyenek. A hálózat pontjait olyan helyeken kell elhelyezni, ahol azok a létesítmény elkészülte után is megmaradnak. A hálózatot, olyan pontsűrűséget kell tervezni, hogy a mindennapi méréseket gazdaságosan és a létesítmény műszaki követelményeinek megfelelően lehessen végezni. A létesítmények megvalósítása során alapponthálózatot a következő geodéziai munkálatokhoz kell létesíteni: - A felmérések céljára, a beruházási alaptérkép készítéséhez, a tervezéshez szükséges felmérésekhez, és a megvalósult állapot felméréséhez. - A kitűzésekhez.
281 - A kivitelezést ellenőrző mérésekhez. - A mozgásvizsgálatokhoz. - A közművek és létesítményeik felméréséhez. A különböző létesítmények különböző geodéziai munkái a beruházás jellegétől és a terület nagyságától, az építési technológiától és a terepadottságoktól függően, más-más követelményeket támasztanak az alaphálózatokkal szemben (pontosság, vetület, koordináta-rendszer, pontok megjelölése és állandósítása). Ezért a létesítmény alapponthálózatát úgy kell kialakítani, hogy megfelelően alkalmas alapja legyen a létesítmény megvalósítása során előforduló valamennyi geodéziai munkálatnak (tervezési felméréseknek, kitűzéseknek, stb.). A létesítmény alapponthálózataként elsősorban az országos alapponthálózatot kell felhasználni, a hálózatot olyan mértékben kell sűríteni, hogy alkalmas legyen a létesítmény megvalósításával kapcsolatos geodéziai munkák végrehajtásához. Az országos alapponthálózattól független vagy az országos hálózatból levezetett önálló alapponthálózatot csak akkor szabad létesíteni, ha a beruházás területén nincsenek országos alappontok, vagy ha vannak is, de nem alkalmasak a mérnökgeodéziai munkálatok végrehajtásához. (Például: a kitűzésekhez az alappontokat olyan meghatározott helyekre kell telepíteni, ahová az országos hálózatból való pontsűrítés nehézkes, illetve nem gazdaságos; vagy pedig kis terjedelmű építkezéshez, ahol a pontok koordinátáit vetítés nélkül kell meghatározni stb.). A kivitelezés megkezdése előtt a geodétának (geodéziai felelősnek) kell dönteni, hogy a kitűzés EOV vetületi rendszerben vagy helyi koordináta-rendszerben történjen. Helyi koordinátarendszer alkalmazása esetén a helyi hálózatnak az EOV rendszerbe való bekapcsolásához szükséges méréseket el kell végezni. A műholdas helymeghatározó eszközzel történő mérést a 47/2010. (IV. 27.) FVM rendelet alapján kell végrehajtani. Az I.-IV. rendű országos háromszögelési pontok pótlásának szükségessége esetén a geodéziai munkát végző szerv a munkát köteles bejelenteni a területileg illetékes megyei földhivatalnak. A létesítmények alapponthálózatainak fajtái: - Felsőrendű hálózat. - Alsórendű hálózat (háromszögelési-hálózat, sokszögelési-hálózat, kisalappont hálózat). - Háromszögelési-, sokszögelési- hálózat, kisalappont hálózat. - Kitűzési-(raszter) vagy felmérési hálózat. Az alapponthálózatok mindegyik fajtájában alkalmazható a mérőállomással vagy a műholdas helymeghatározással történő mérés. A felsőrendű hálózat mérésekor, ha csak műholdas helymeghatározó eszközzel történik a meghatározás, mérőállomással történő ellenőrzés is szükséges. Létesítmények felsőrendű hálózata az országos alapponthálózat I-IV. rendű pontjainak pontosságával - igény esetén ennél nagyobb pontossággal - létesített alappont-rendszer, amelyben a pontok állandósítási módja megfelel az A.5. Szabályzat előírásainak. Felsőrendű hálózat kialakítása a következő létesítmények építése során válhat szükségessé: - Több üzemből, blokkból álló nagy kiterjedésű (több km 2 területű) ipartelepek. - Alagutak, földalatti vasutak. - Vízerőművek, vagy hidak. - Lakótelepek. - Több kilométer hosszú nyomvonalas létesítmények építése során. - Ahol azt különleges előírások vagy pontossági körülmények megkívánják. A létesítmény felsőrendű hálózata az EOVA I-IV. rendű pontjaiból alakítandó ki úgy, hogy a hálózat pontjai a létesítményt lehetőleg körülvegyék, vagy a vonalas létesítmény mentén helyezkedjenek el, a felsőrendű hálózat létesítését, sűrítését csak földmérési profillal rendelkező szerv végezheti A létesítmény felsőrendű hálózatának megbízhatósága nem lehet kisebb, mint az EOVA IV. rendű pontok megbízhatósága. Az EOVA III. rendű hálózat pontosságának megfelelően kell kialakítani általában az ipartelepek, völgyzárógátak, földalatti vasutak felsőrendű hálózatát, ezen létesítmények felsőrendű hálózatának relatív középhibája 1/100 000 körüli érték kell, hogy legyen. Az ennél nagyobb pontosságú hálózat létesítésének szükségességét, a geodéziai munka bejelentésekor és a megbízást megelőző tanulmányban vagy műszaki tervben indokolni kell. A hálózat méréseit, számításait, mérési és számítási munkarészeit műholdas helymeghatározás esetén a 15/2013. (III. 11.) VM rendelet (amely hatályon kívül helyezte a 47/2010. (IV. 27.) FVM rendeletet) alapján, mérőállomással történő meghatározás esetében az A.5. Szabályzat szerint, a pontok állandósítását az A.5. Szabályzat 1-3 melléklete szerint kell végrehajtani. Vízszintes értelmű alappont hálózatok tervezése, pontossága: A hálózatok pontossági tervezésén olyan méréstervezési (méretezési), hibaelméleti megfontolásokkal és geodéziai számításokkal alátámasztott feladatot kell érteni, amellyel valamely geodéziai kitűzés, elmozdulás mérés, vagy más mérési tevékenység számára műszakilag indokolt hálózati pontosságot lehet elérni, azaz úgy kell megtervezni a hálózat pontosságát, hogy az összhangban legyen az elvégzendő geodéziai tevékenység pontossági követelményeivel. A pontossági követelmény betartása céljából előre meg kell állapítani, pl: a mérések fajtáját (hossz vagy szögmérés), ezek eloszlását a hálózatban, középhibáját, továbbá ezeknek az egész hálózat megbízhatóságára gyakorolt együttes hatását. Amikor a pontossági tervezési feladat mellett a mérések tervezésekor gazdaságossági számítási feladatokat is megoldták, akkor a tervezési feladat optimalizálási feladathoz vezet. A magasabb rendű optimalizálási feladat megoldások mellett a pontossági tervezés létjogosultságát az adja, hogy mérnökgeodéziai feladatok legnagyobb részénél a pontok helyét, a feladat követelményei és a terep adta lehetőségek (összelátás, mozdulatlanság, hozzáférhetőség, stb.) eléggé egyértelműen meghatározzák, tehát ezeket változtathatatlannak kell tekinteni, továbbá a mérnökgeodéziai hálózatok a legtöbb esetben kevés számú pontot tartalmaznak és ezért a mérések elrendezésében nincs széles választási, azaz optimalizálási lehetőség. Azt, hogy a hálózat pontosságát milyen pontossági mérőszámmal célszerű jellemezni, részben a középhibák sajátosságai, részben azoknak a geodéziai munkáknak a kívánalmai határozzák meg, amelyek alapjául a hálózatot létesíteni kell. A létesítmények felsőrendű hálózati pontjainak koordinátáit minden esetben meg kell határozni az Egységes Országos Vetületi (EOV) és koordináta-rendszerben, ha a létesítmény felsőrendű hálózatát önálló hálózatként kell létesíteni, akkor azt meghatározással egyidejűleg be kell kapcsolni az országos felsőrendű hálózatba. Alsórendű hálózat (háromszögelési hálózat, sokszögelési hálózat, kisalappont hálózat): Létesítmények alsórendű alapponthálózatának célja, hogy a kitűzési és a részletmérési feladatok gazdaságosan és a megkövetelt pontossággal elvégezhetők legyenek. A létesítmények beruházásával kapcsolatos geodéziai munkálatok alapjául a következő hálózatok valamelyikét, vagy ezek
282 kombinációit kell létesíteni: EOVA IV. rendű pontoknak megfelelő megbízhatóságú, illetve pontosságú háromszögelési, sokszögelési és kisalappont hálózatot vagy a kitűzési, felmérési hálózatot, a beruházással érintett terület szélein az alappontokat úgy kell elhelyezni, hogy azokat az építési tevékenység lehetőleg ne veszélyeztesse. Amennyiben az építési területen - az építési tevékenység miatt - alappontok elpusztulnak, helyettük a terület szélein megmaradókból újakat lehessen - ha szükséges és kell - meghatározni. Az alsórendű hálózat pontjait, olyan módszerrel kell meghatározni, amely biztosítja a rendeltetésének megfelelő (előírt, elvárt) pontosságot, a meghatározás ellenőrizhető és megfelelően dokumentált kell, hogy legyen. A hálózatok mérése, számítása: A mérnökgeodéziai hálózatok mérésére nincsenek kötelező előírások, mert a mérések fajtáját (irány- vagy távolságmérés, GPS mérés, GNSS mérés), a műszerek típusát, a mérések ismétlési számát, a mérések eloszlását a hálózaton belül - ha a mérnökgeodéziai hálózat az országos alappont hálózattól eltérő pontosságú - estenként pontossági tervezéssel (méretezéssel) kell a munkát végzőnek meghatározni. A hálózatmérést tehát a tervezett pontossággal végrehajtják, majd a mérési eredményeket kiegyenlítik és számítják a hálózati pontok koordinátáit. A ponthelyek előzetes kerek koordinátáit a kiegyenlítésből kis eltéréssel kapják meg, ezért az előzetes ponthelyeket módosítani kell, a korrekciók kimérése után a pontok végleges állandósítását a fémlapokba helyszínen fúrt lyukak jelölik. A véglegesen jelölt pontokat ismételten hálózatként megmérik, kiegyenlítik és a pontok akkor kapják meg a végleges koordinátákat. A hálózatok számítását minden esetben kiegyenlítéssel kell végezni. A számításhoz különböző szoftverek használhatók - akár a saját fejlesztésűek is - a felhasznált mérőműszerektől függően. A számítás elvégezhető beillesztett hálózatként, ha kiinduló adatként elfogadják az országos alappont hálózat néhány pontját, vagy a mérnökgeodéziai hálózatokat függetlenítik az országos alappont hálózattól, és önálló hálózatként számítják. Önálló hálózatok fogalma alatt olyan alakzatokat kell érteni, amelyeknek a számítása során nem fogadnak el a számítások kiindulásaként országos hálózati alapadatokat (pontok koordinátáit, pontok közötti nem mért távolságokat, oldalak irányszögét, koordináta rendszer tájékozását stb.), hanem az adott feladathoz célszerűen veszik fel a koordináta rendszert, a hálózati pontok koordinátáit pedig az országos hálózat kényszerétől függetlenül az önálló hálózati mérésekből számítják. Az önálló hálózat kiegyenlítését elvégezhetik kiinduló alapadatok felvételével vagy úgynevezett szabadhálózatként. A fentiek rövid összefoglalása a hálózatok funkciója szerint tehát megkülönböztetnek: - Alap hálózatokat. - Felmérési és kitűzési hálózatokat. - Mozgásvizsgálati hálózatokat. - Szerelési hálózatokat. Az alap hálózatok biztosítják a különböző hálózatok közötti kapcsolatot, alaphálózatok létesítése nagyobb területre kiterjedő beruházások során szükséges: mint pl. ipartelepek, üzemek, alagutak, erőművek, vasutak, autópályák, völgyzárógátak, stb. Kitűzési és felmérési hálózat: Kitűzési és felmérési hálózat: A tervezést megelőző felmérések alappont hálózatai általában megegyeznek az országos alappont-hálózattal. A megvalósult állapot felmérésének alappont hálózata általában azonos a létesítmény kitűzési hálózatával. Épületek belső felmérésekor mindig önálló hálózatot kell létesíteni, amely általában térbeli hálózat, a térbeli hálózat azt jelenti, hogy a különböző magassági szintekre vetítéssel viszik fel az alapszintről, vagy az alsóbb szintekről a hálózat elemeit és azután továbbfejlesztik. A kitűzési hálózatok feladata általában kettős: - Alapot biztosít a különböző létesítmények térbeli kijelöléséhez. - Szolgálja a létesítmények és berendezések szerkezeti elemeinek terv szerinti elhelyezését. A kitűzési hálózatok speciális fajtája a derékszögű négyszöghálózat. A derékszögű négyszöghálózat a kitűzési, illetve a kivitelezést ellenőrző munkákat leegyszerűsíti, ezáltal a munkavégzés során elkövethető hibákat nagymértékben lecsökkenti. A felmérési vagy kitűzési hálózatokat gyakran üzemi hálózatnak nevezik. Funkciójuk a legtöbb esetben nem különül el, csupán elnevezésük jelzi, hogy elsősorban milyen célból hozták létre. A kitűzési hálózat olyan alapponthálózat, amelyben az alappontok a telepítési koordináta-rendszer tengelyeivel párhuzamos egyeneseken helyezkednek el, és a pontokat összekötő egyenesek derékszögű négyszöghálózatot alkotnak. A négyszögek lehetnek téglalap- vagy négyzet alakúak, egymástól eltérő méretűek a beépítési sűrűségnek megfelelően. Egy-egy ipartelep derékszögű négyszöghálózata állhat egy hálózatból, de állhat több hálózatból is. Több derékszögi négyszöghálózatot akkor létesítenek, ha az ipartelepen belüli üzemeknek vagy üzemcsoportoknak különbözőek a telepítési főirányaik és ezért ugyancsak különbözőek a tervezési koordináta rendszereik. Ilyen esetekben a tervezési koordinátarendszerek számának megfelelően célszerű üzemenként vagy üzemcsoportonként külön-külön négyszöghálózatot létesíteni, a különböző négyszöghálózatok közötti kapcsolatot ebben az esetben az egész ipartelep területére kiterjedő alaphálózat biztosítja. Az építési főirányt a terepen ki kell tűzni, mert a koordináta-rendszer tengelyei ezekkel párhuzamosak, irányukat a tervező vagy a tervezési helyszínrajzon rögzíti, vagy számszerű értékkel adja meg. Az építési főirányt meghatározhatja az építendő ipartelep közelében már meglevő út vagy vasút tengelyének iránya, vagy a természetben fellelhető hosszabb egyenes, de meghatározható úgy is, hogy megadják az egyik építési főiránynak az országos koordinátarendszer valamelyik tengelyével bezárt szögét, a felsorolt adatok alapján az építési főirány a terepen egyszerűen kitűzhető és állandósítható. Az építési főirány kitűzésekor elegendő az a pontosság, ami alsógeodéziai műszerekkel és mérési módszerekkel elérhető. Kitűzési hálózatot olyan építési területen célszerű létesíteni, amelyen az építés folyamán sok kitűzési és bemérési feladatot
283 kell megoldani, és a hálózat kialakításának megvannak a területi és műszaki feltételei. Kitűzési hálózatot kell létrehozni, ha a beruházási területen a különböző egységeknek (blokkoknak) eltérőek a telepítési f ő- irányai, illetve természeti adottságoknak megfelelően kitűzési hálózat nem létesíthető. Helyi rendszerben a mérési és kitűzési hálózat pontjainak koordinátáit a mért hosszaknak a tengerszintre és a vetületi síkra való redukálás nélkül kell mérni és számítani, az országos rendszerbe történő beillesztésnél, a transzformációs összefüggések meghatározásakor ezt figyelembe kell venni. Az előkészítés során el kell készíteni a létesítmény alsórendű alappont-hálózatának kitűzési vázlatát és meghatározási tervét, a munkarészek digitális formában is elkészíthetők. A kitűzési vázlatra be kell rajzolni az ipartelep és a különböző rendeltetésű területrészeinek (üzemi terület, fejlesztésre szánt terület, lakóterület stb.) határvonalát, valamint a területen levő magassági alappontokat. A hálózati pontok kitűzésekor különös tekintettel kell lenni a hálózat főpontjainak biztonságos elhelyezésére, a hálózat főpontjai (vagy az ipartelep I. rendű pontjai) a hálózat sarokpontjai, és a hálózat 300-400 méteres távolságra levő pontjai. Az alappontokat általában 50-100 méter átlagos távolságban célszerű létesíteni, ezek az ipartelepi kitűzési hálózat II. rendű, vagy szakaszpontjai, azonban ha a sűrű beépítés indokolja, a hálózat egyes részein ennél sűrűbben is helyezhetők el alappontok. A kitűzési hálózat pontosságát az határozza meg, hogy a kitűzési hálózat milyen célra készül. A kitűzési hálózat elsődleges célja, hogy a létesítmények építésekor azokat a tervnek megfelelően helyezzék el a terepen, ha erre a célra kitűzési hálózatot létesítenek, akkor az építés folyamán az állapotrögzítő beméréseket is a kitűzési hálózatra vonatkozóan kell végezni. A kitűzési hálózatnak azonban a létesítmények terepen történő elhelyezése mellett másik célja, hogy róla végzik el a létesítmények szerkezeti elemeinek (a létesítmények méreteinek, oszlopok távolságának stb.) a kitűzését, valamint a kivitelezést ellenőrző bemérést is. Derékszögű négyszöghálózat: Az ipartelepek négyszöghálózatát úgy kell kifejleszteni, hogy a hálózat koordinátarendszerének tengelyei az építési főir á- nyokkal párhuzamosak legyenek, a hálózat pontjai pedig a koordináta-tengelyekkel párhuzamos egyeneseken helyezkedjenek el. Az így elhelyezett koordináta rendszer azonos lehet a tervezési koordináta-rendszerrel, de lehet ahhoz képest párhuzamosan eltolt rendszer is. A hálózat koordináta-rendszerének kezdőpontját úgy kell megválasztani, hogy az építési terület határain belül csak pozitív előjelű koordináták legyenek, így a koordinátarendszer kezdőpontja leggyakrabban a terepen ki nem jelölt fiktív pont. Az x y koordináta értékeket célszerű egyrészt úgy felvenni, hogy az ipartelep területén azonos x és y koordináta értékek ne forduljanak elő (ne lehessen felcserélni őket), másrészt úgy, hogy később, ha az ipartelep bővítése miatt a hálózatot is bővíteni kell, a koordináták akkor is pozitív tartományban maradjanak. Ez utóbbi szempont miatt az ipartelep vagy az üzem területének szélén levő pontok koordinátáit nem zérusnak, hanem pozitív számértéknek veszik fel, a pontok helyét ezen túl célszerű úgy tervezni, hogy kerek értékük legyen. Derékszögű négyszöghálózat: Négyszöghálózat bekapcsolása az országos hálózaba sokszögeléssel: Bekapcsolás az országos vízszintes alappont hálózatba: Az országos hálózatba bekapcsolás módszerei: A kitűzési hálózat bekapcsolása az országos hálózatba háromszögeléssel: A kitűzési hálózat bekapcsolása az országos hálózatba sokszögeléssel: A kitűzési hálózat bekapcsolása az országos hálózatba GNSS technológiával: A létesítmények önálló alappont hálózatának koordinátáit minden esetben meg kell határozni a területen használatos országos vetületi és koordináta rendszerben. Az önálló alappont hálózat koordináta rendszere és a területen használatos országos alappont hálózat koordináta rendszere között meg kell határozni a transzformációs összefüggéseket, amelyekkel vonatkozó terület pontjainak koordinátái az egyik koordináta rendszerből átszámíthatók a másikba. A transzformációs összefüggések adatainak meghatározására kisebb hálózatoknál külön méréseket szokás végezni. Nagy kiterjedésű alappont hálózatok létesítésekor több országos alappont is van a területen, amelyek természetesen meghatározásra kerültek az önálló hálózat koordináta-rendszerében. A közös pontok felhasználásával Helmert-transzformációval képezik az átszámításhoz szükséges adatokat. Ha a kitűzési hálózat az elsődleges cél érdekét szolgálja (üzemi hálózat) azt a beruházás adott pontossági követelményeinek kielégítésére kell meghatározni, ha pedig a kitűzési hálózat célja az, hogy róla a létesítmények szerkezeti elemeit is kitűzhessék (szerelési hálózat), akkor a hálózat meghatározásának pontosságát végső soron a létesítmények szerkezeti elemeinek megkívánt kitűzési pontossága, illetve az építőipari tűrések értékei alapján kell megállapítani. Az építőipari tűrésekből a kitűzés szükséges pontosságának meghatározási módját (lásd később). Ha a kitűzés pontossága ismert, a hálózat pontosságát annak mintegy 0,6-0,7-szeresében kell megállapítani. A hálózat kitűzése: a hálózat pontjainak kitűzését két lépésben végezik. 1. A hálózat főpontjainak kitűzése. 2. A főpontok felhasználásával a közbenső pontok kitűzése. A tervezett pontok végleges helye a terepen a következő munkamozzanatokon keresztül jelölhető ki: - A pontok helyének előzetes kijelölése, a végleges helytől legfeljebb néhány centiméteres eltéréssel.