Nagy- Britannia Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
Államforma: alkotmányos monarchia Főváros: London Terület: 244 820 km² Népesség: 61,7 millió Nemzeti valuta: font sterling Csatlakozás az Európai Unióhoz: 1973
Egyesült Királyság részei: Anglia, Wales, Skócia (együtt: Nagy-Britannia) és Észak-Írország
Fekvése, határai: A Brit-szigetet, az Ír-szigetet és a körülöttük fekvő mintegy 1000 kisebb-nagyobb szigetet együttesen Brit-szigeteknek is nevezik. A két fő szigeten kívül a legjelentősebbek a Nyugat- Skócia partjai mellett található Hebridák szigetcsoport és a skót szárazföldtől északkeletre fekvő Orkney és Shetland, amelyek közigazgatásilag Skóciához tartoznak, valamint az Ír-tengerben elhelyezkedő, önálló Man szigete.
Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. Tengerentúli területek: A brit tengerentúli területek: olyan területek szám szerint 14 amelyek nem képezik részét az Egyesült Királyságnak, de az Egyesült Királyság szuverenitása alá tartoznak.
Pl. Falkland szigetek Gibraltár Bermuda Kajmán szigetek Brit Antarktisz Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek
Domborzata: Legidősebb része a kaledóniai eredetű Skót-felföld a Grampian-hegység található, melynek legmagasabb csúcsa a Ben Nevis (1343 m). A Skót-alföld A Dél-Skót-felföld legmagasabb része, a Cheviot Hills Skócia és Anglia természetes határa. A Pennine-hegység Anglia középső részén húzódik, óidei mészkőből áll, peremén kőszénkészletekkel. A Walesi-hegység (vagy Cambriai-hegység)
Vízrajz: A Brit-szigeteken a bőséges csapadék hatására sűrű vízhálózat alakult ki. Az aránylag kis terület és a domborzati viszonyok következtében azonban a folyók rövidek, a Shannon, a Severn vagy a Temze (Thames) alig haladja meg a Bodrog vagy a Hernád hosszát. Gazdasági jelentőségüket egyenletes vízjárásuknak, bő vizüknek, fagymentességüknek és tölcsértorkolatuknak köszönhetik.
Éghajlat: Uralkodó a nedves óceáni éghajlat, melyet a Golfáramlat befolyásol. Jellemzőek a hűvös nyarak és az enyhe telek, a naponta változó időjárás, a magas páratartalom és a gyakori ködképződés. A domináló nyugati áramlás többnyire nagyobb csapadékmennyiséget hoz magával. A januári átlaghőmérséklet +2 és 4 C közötti, a júliusi 14-17 C között ingadozik. Az évi átlagos csapadékmennyiség NY K-i irányban csökken, a hegyekben aláhulló 2500 mm-től a síkságon mért 700 mm-ig. Átlagosan 1000 mm csapadék esik az ország területének nagyobb részén.
A magas páratartalom miatt gyakori a sűrű köd, mely a nagyvárosok túlszennyezett levegőjével szmogot képez. Ez káros az egészségre, de a környezetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően ma már egyre ritkábban fordul elő.
Az ország népességének több mint 80%-a angol, közel 10%-a skót; a lakosság fennmaradó részét főként walesiek és észak-írek teszik ki. Az Egyesült Királyság számos bevándorlónak ad otthont. A bevándorlók főleg az egykori brit gyarmatbirodalom területéről, így a karib-tengeri szigetekről, Indiából, Pakisztánból, Bangladesből és Afrikából származnak.
Az Egyesült Királyság az Európai Unió egyik vezető gazdasága. A brit gazdasági életben egyre fontosabb szerepet játszik a szolgáltató ágazat, ugyanakkor továbbra is jelentős az ipar szerepe a csúcstechnológia terén és egyes kiemelt ágazatokban. A londoni City a világ egyik pénzügyi központja.
Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A világ első iparosodott államává vált a 19. század folyamán, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős.
Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az Európai Unió tagországa, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECDnek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Az ipari forradalom hazájának számító ország számos kiemelkedő tudóst és mérnököt adott a világnak, köztük Isaac Newtont és Charles Darwint. Skóciában született Adam Smith, a modern közgazdaságtan atyja. Írók, költők, filmrendezők: Shakespeare, Burns, Yeats, Golding Alfred Hitchcock Tony Richardson