i követelmények 1. sz. fólia
A kazán alapanyagok tulajdonságai 2. sz. fólia
Alapanyagok tulajdonságai Elterjedt kazán alapanyagok Öntöttvas Acéllemez Alumínium Vas 3. sz. fólia
A korrózió A fémes anyagoknak és azok környezetének olyan egymásra hatását, amely az anyagok tulajdonságainak mérhető megváltozásával jár, és egy fémes alkatrész vagy a teljes rendszer működésére hatással van, korróziónak nevezzük. A legtöbb esetben ezek a reakciók elektrokémiai természetűek, de egyes esetekben lehetnek kémiai (nem elektrokémiai) természetűek, vagy a eredhetnek fém fizikai jellemzőiből is. A korróziós jelenségek fellépése függ az alapanyag milyenségétől a károsító anyagok tulajdonságaitól a készülék üzemmódjától 4. sz. fólia
Alapanyagok tulajdonságai Fűtés- és klímatechnikai szempontból az alábbi korróziós jelenségek érdekesek: oxigéntartalom miatti korrózió a hőhordozó kémhatása miatti korrózió vízkőképződés Zárt rendszerbe folyamatos oxigénbejutás nincs, ezért elhanyagolható. Ha a rendszer nem zárt, oxigénmegkötő anyagokat vagy inhibítorokat kell a vízbe adagolni. Alumínium kazánok: ph 7-8,5 Vas kazánok : ph 8,2-9,5 5. sz. fólia
A víz tulajdonságai 6. sz. fólia
A víz útja a természetben Eső Víz: H 2 O Ca 2+ Mg 2+ OH - Cl - CO 2... Párolgás Felszíni víz Ásványi anyagok Talajvíz Kút 7. sz. fólia
A vízminőség A gyakorlatban rendelkezésre álló víz soha nem vegytiszta, hanem gáznemű és szilárd anyagok híg oldata. Ezek az anyagok károsíthatják fűtőberendezéseinket. A nem megfelelő vízminőség következményei: - gyakori üzemzavar - vízkövesedés - gazdaságtalan üzem - korróziós károk - törés, repedés - a tervezett állapot meghiúsulása 8. sz. fólia
A víz jellemzői: keménység A víz egyik, a műszaki felhasználhatóság szempontjából legfontosabb jellemzője az úgynevezett keménység, ami a Ca 2+ és Mg 2+ ionok mennyiségét mutatja. Lényegében a keménységet használjuk a víz általános jellemzésére. A vízben oldott sók között azért érdemelnek különös figyelmet a kalcium és a magnézium sói, mert egy részük a melegítés hatására kiválik, és a vízkő alkotó-elemei, ezért ezeket keménység-okozó sóknak nevezzük. 9. sz. fólia
A víz jellemzői: keménység Az összes keménység többféleképpen felosztható: Összes keménység Kalcium-keménység Magnézium-keménység vagy Összes keménység Karbonát-keménység (változó keménység) Nemkarbonát-keménység (állandó keménység) 10. sz. fólia
A víz jellemzői: keménység Karbonátkeménység vagy változó keménység A vízkövet alkotó kalcium- és magnézium-karbonátok nehezen oldódnak vízben, de széndioxid jelenlétében jól oldódó kalcium- és magnézium-hidrokarbonáttá alakulnak. A gyakorlatban található kezeletlen vizek általában tartalmaznak ilyen hidrokarbonátokat és széndioxidot is. Ezek mennyisége egymással egyensúlyban van, ez azt jelenti, hogy ha valamit eltávolítunk az egyenlet egyik oldaláról, akkor megindul a kiegyenlítődés, azaz a hiány a másik oldalról pótlódik. CaCO 3 + CO 2 + H 2 O Ca(HCO 3 ) 2 MgCO 3 + CO 2 + H 2 O Mg(HCO 3 ) 2 A fűtővíz felmelegítésekor az oldott széndioxid távozik, és megindul a visszaalakulás, azaz a vízkőképződés. 11. sz. fólia
Helyi adottságok 12. sz. fólia
Gyomorsav Borecet Esővíz Deszt. víz Tengervíz Szappan old. Alumínium Bp-i csapvíz Vas A víz jellemzői: ph-érték Lágyítás savas ph érték lúgos 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Semleges 13. sz. fólia
A vízkövesedés és az ellene való védekezés 14. sz. fólia
Vízkő Fogalmak Vízkő lerakódás a melegvíz-kazánok vízzel körüláramlott felületein képződő, szilárdan megtapadó bevonat, ami a vízben lévő anyagokból, főképpen kalciumkarbonátból áll. Feltöltési víz az a vízmennyiség, amivel az egész fűtési rendszert először feltöltjük, majd fel is fűtjük. Pótvíz valamennyi, az első vízfeltöltés után betöltött vízmennyiség. Üzemi hőmérséklet a kazán előremenő csonkján, zavarmentes üzemben kilépő fűtővíz hőmérséklete. V max vízmennyiség az a víztérfogat, ami a víz Ca(HCO 3 ) 2 koncentrációjának és a kazán teljesítményének függvényében a rendszerbe a hőtermelő károsodása nélkül betölthető. Minél kisebb a víz Ca(HCO 3 ) 2 koncentrációja, annál nagyobbra adódik a V max vízmennyiség. 15. sz. fólia
Vízkő A vízkőlerakódás jelentősen rontja a kazán belsejében a hőátadási viszonyokat, ezért következő jelenségekhez vezethet: csökken a hőteljesítmény emelkednek a füstgáz-veszteségek helyi túlmelegedések, forrási zajok túlmelegedés miatti korrózió repedések C C 16. sz. fólia
Vízkő A vízkőképződést általánosságban a fűtési rendszerbe jutó Ca(HCO 3 ) 2 mennyiségének korlátozásával kerülhetjük el. Minden fűtési rendszer esetében meghatározható az a kalcium-hidrogén-karbonát mennyiség, amit a berendezés még károsodás nélkül elvisel. Megjegyzések: Vas alapanyagú, 100 kw alatti összteljesítményű kazánoknál általában nincs előírás, de a kazánra a 100 kw feletti értékeket kell alkalmazni: régi rendszerbe történő beépítésnél 20 l/kw fűtővíz-teljesítmény arány felett Alumínium alapanyagú, 50 kw alatti teljesítményű kazánoknál általában nincs előírás, 50 600 kw teljesítménytartományban a Vmax értékét be kell tartani, 600 kw felett mindenképpen szükséges a megfelelő vízkezelés. Fontos: 50l/kW rendszerűrtartalom felett a fűtővizet mindig kezelni kell! A ph-értékre vonatkozó előírásokat minden esetben be kell tartani! 17. sz. fólia
Vízkő Vas alapanyagú kazánok esetén A berendezés teljes élettartama alatt betölthető vízmennyiség, A rendelkezésre álló víz Ca(HCO 3 ) 2 töménysége V max 7 m 3 A kazán teljesítménye 660 kw Ebből az következik, hogy a rendszer élettartama alatt a betöltött víz mennyiséget fel kell jegyezni, és ha időközben a rendelkezésre álló víz minősége megváltozott, azt át kell számítani az eredeti vízminőségre. Ha elértük a V max mennyiséget, akkor a készülék már csak kezelt vízzel tölthető fel. 18. sz. fólia
Vízkő Alumínium alapanyagú kazánok esetén Az eljárás lehet: Adalékok hozzáadása Részleges lágyítás Sótalanítás A kazán leválasztása hőcserélővel Csak a gyártó által megengedett módon! A határértékek megadása típus és teljesítmény szerint 19. sz. fólia
Vízkezelési eljárások 20. sz. fólia
Vízkezelés Az elterjedt vízkezelési eljárások: Ioncserés lágyítás Fordított ozmózisos lágyítás Kémiai adalékok hozzáadása 21. sz. fólia
Ioncserélő vízlágyítás Kalcium- és magnézium ionok a kezeletlen vízben Lágyított víz Nátrium-ionok a gyantában Hálózati víz Ioncserélő gyanta Kalcium- és magnézium ionok a gyantában Nátrium-ionok a kezelt vízben Gyanta Regeneráló só 22. sz. fólia
Fordított ozmózis Félig áteresztő hártya, a vízmolekulákat átengedi, a többit nem Gyakoroljunk erős nyomást a szennyezett oldalra, és préseljük át a hártyán a vízmolekulákat Szennyezett víz Tiszta víz Kiindulási Fordított ozmózis helyzet A vízmolekulák száma kiegyenlítődik a hártya két oldalán 23. sz. fólia
Gyomorsav Borecet Esővíz Deszt. víz Tengervíz Szappan old. Vas Kémiai adalékok A lágyított víz ph-értéke általában nem felel meg a kazánok követelményeinek! A ph- értéket vegyi adalékokkal lehet módosítani. Lágyítás Alumínium Bp-i csapvíz Kémiai adalékok savas ph érték lúgos 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 24. sz. fólia
Vízkezelés Alumínium anyagú kazánok A diagram határgörbéjén kívül vagyunk? vagy Elértük a V max vízmennyiséget? vagy 7,0 < tápvíz ph-értéke < 8,5? I G E N I G E N N E M Nem szükséges vízkezelés Részleges lágyítás 5 dh-ig GB 312 GB 162 Sentinel X100-at adagolni* *Alumínium anyagú kazánok esetében kizárólag a gyártó által jóváhagyott kémiai adalékok alkalmazhatók! 25. sz. fólia
Köszönöm a figyelmet! 26. sz. fólia