Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban



Hasonló dokumentumok
Kerékpárhasználati adatok

Új módszertan a kerékpározás mérésében

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

Székesfehérvári közlekedés, és parkolás helyzete

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Omnibusz 2003/08. A kutatás dokumentációja. Teljes kötet

Alba Radar. 25. hullám

Jelszavak 2011-ben. Milyen jelszavakat használnak a magyar internet-felhasználók?

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

Fókuszban a tejtermékek!

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, szeptember

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban május

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása január

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI OMNIBUSZ 2004/05. A kutatás dokumentációja

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline topline jelentés

Alba Radar. 28. hullám


Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések. László János Magyar Kerékpárosklub

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron

Alba Radar. 26. hullám

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Alba Radar. 20. hullám

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Változás SPSS állomány neve: Budapest, 2002.

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 11. hullám

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

A MAGYAR LAKOSSÁG UTAZÁSI TERVEI A MÁJUS SZEPTEMBERI IDŐSZAKRA

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 2003/2. SPSS állomány neve: Budapest, február

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok?

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Alba Radar. 14. hullám

A harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-piaci helyzetére és beilleszkedésre vonatkozó II. negyedéves KSH adatgyűjtés

Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei

Önnek hány gyermeke van? Bevallott és elfelejtett gyermekek egyazon adatfelvételen belül 3-12 év távlatában

Lakossági hulladékégetési szokások Magyarországon

Fre User Report 12 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon

Alba Radar. 6. hullám

Alba Radar. 12. hullám

Hol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék?

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15%

Alba Radar. 21. hullám

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 2002/10. SPSS állomány neve: Budapest, október

Az idősek kapcsolathálózati jellegzetességei

Alba Radar. 8. hullám

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Kutatás a rezsicsökkentésről

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Részvétel a felnőttképzésben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA szeptember

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

A társadalmi jól-lét regionális különbségei

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez szeptember. Budapest, november

A GENERÁCIÓK MEGKÖZELÍTÉSE ÉS ÖNREFLEXIÓJA

IDŐSEK SZEREPE A CSALÁDBAN. Dr. Beneda Attila helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Alba Radar. 24. hullám

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

EUROBAROMETER PARLAMÉTER: ÉVI REGIONÁLIS ELEMZÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON EU28 ORSZÁGOS RÉGIÓK

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

TELEVÍZIÓS KÍNÁLAT ÉS FOGYASZTÁS. Vörös Csilla Február 27.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

1000 fős országos reprezentatív vizsgálat eredményei

Iránytű a magyar mezőgazdasághoz Az Iránytű Intézet májusi közvélemény-kutatásának tanulságai a mezőgazdaság szemszögéből

Győri Péter: Hajléktalanság. romák. gyermekszegénység. (Tévhiteket oszlató tények )

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok

Alba Radar. 17. hullám

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.

Közbiztonság Budapesten

EURACADEMY OBSERVATORY

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Inflációs várakozás 2002/8. SPSS állomány neve: Budapest, augusztus

Fizetési trendek az e-kereskedelemben idehaza Megtörhető az utánvét hegemóniája? Rövidíte1, publikus verzió

Milliós érték a társadalomnak egy új

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

Eurobarométer gyorsfelmérés: Mozgásban az ifjúság

Alba Radar. 21. hullám

Átírás:

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb, 2014 májusi kerékpár-használati adatai egyértelműen bizonyítják: Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapesten az elmúlt években megugrott a kerékpárhasználat. Egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban, amely trendi és egy tudatos választás eredménye. Továbbá, mind a budapesti, mind a vidéki kerékpáros közlekedők jobban érzik magukat egészségileg, mint autós társaik! Magyarországon egyedül csak a Magyar Kerékpárosklub végez kerékpárhasználatra vonatkozó rendszeres felmérést - a TNS Hoffmann kutatócég támogatásával -, miközben sok más kutatásra, mélyebb szintű elemzésre is szükség lenne ám nincs valós adat: még a milliárdos infrastukturális beruházások hasznát is sok esetben csak becslésekkel próbálják alátámasztani. Az Eurobarométer legfrissebb adatai szerint Magyarország a 4. helyen áll Európában rendszeres kerékpárhasználat tekintetében csupán Hollandia, Dánia és Finnország előzi meg. (Forrás:http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_406_en.pdf, Adatfelvétel: 2013 Május Június)

Ezzel egybecseng a 2011-es magyarországi KSH népszámlálási adat, mely szerint Magyarországon a népesség 3.6 százaléka, 479 210 fő használ kerékpárt munkábajárásra. Ez a 3.5 millió munkábajáró 14 százaléka. Munkábajárásra a 3 fő járműhasználat összességében a kerékpár aránya 18%. (Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_08_2011.pdf, Adatfelvétel 2011. őszén) A Magyar Kerékpárosklub 2010 márciusa óta publikál rendszeresen kerékpárhasználati adatokat, melyhez a TNS Hoffmann piackutató végzi ingyenesen az adatfelvételt. A legfrissebb, 16. adatfelvételi hullám eredményeként elmondható, hogy országos szinten a kerékpárhasználat 40%- os szinten állandó és szezonalitást mutat (a korábbi, még ennél is magasabb arány csökkent 2007- ig, azóta megállt a csökkenés), míg Budapesten látványos növekedés mutatható ki.

Országosan a megkérdezett közlekedők 14 nap alatt átlagosan 9 napon használtak kerékpárt. Budapesten ez az arány alacsonyabb, de egyértelmű növekedést mutat: az elmúlt 3 év során az átlagos 4.4 napról átlagosan 5.3 napra nőtt a használat gyakorisága. Regionális szinten az Észak- és a Dél-Alföld emelkedik ki 60% feletti használati aránnyal, ezeket a régiókat Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország követi. Dél-Dunántúlon látványos csökkenés, míg Észak-Magyarországon látványos növekedés tapasztalható. Az adatok mélyebb elemzése azt mutatja, hogy a budapesti és a vidéki kerékpárhasználók más más gazdasági-társadalmi jelzőkkel jellemezhetőek: Budapesten a magasabban képzett, fiatalabb és jobb anyagi viszonyok közt élők választják tudatosan ezt a közlekedési módot. Vidéken a kerékpárral közlekedők budapesti társaikhoz képest rosszabb anyagi háttérrel rendelkeznek, így a közlekedési eszköz választásukban valószínűleg ez is szempont. Azonban mind a budapesti, mind a vidéki kerékpáros közlekedők jobban érzik magukat egészségileg, mint autós társaik! BUDAPESTI KERÉKPÁROSOK JELLEMZŐI A kerékpárrral közlekedők 60%-a férfi, 40%-a nő Bármilyen végzettségűek Főként fiatalok vagy középkorúak A 30 évnél fiatalabb nők körében gyakoribb a használat Jobb anyagi körülmények között élnek Jobb a számítógép ellátottságuk, gyakrabban interneteznek Jobb az egészségi állapotuk, mint a nem bringás budapestieknek 70%-uk (!) háztartásában van gépkocsi is ( a budapesti nem-kerékpárosok háztartásában ez az arány 52%) VIDÉKI KERÉKPÁROSOK JELLEMZŐI 50-50% a férfi-nő arány Kevesebben vannak a felsőfokú végzettségűek Bármilyen korosztályra egyformán jellemző Nők-férfiak körében egyforma gyakori a használat Rosszabb anyagi körülmények élnek Rosszabb a számítógép ellátottságuk és ritkábban interneteznek Jobb az egészségi állapotuk, mint a nem bringás társaiknak 44%-uk háztartásában van gépkocsi ( a vidéki nem-kerékpárosok háztartásában ez az arány 52%)

A kerékpáros turizmusról elmondható, hogy jellemzően fővárosi-nagyvárosi tevékenység, mely az utóbbi időben szintén egyre népszerűbb Budapesten. A Kerékpárosklub TNS-Hoffmannal együttműködésben immár 4 éve végzett publikus felmérése jó alap arra, hogy láthatóvá váljanak az alapvető trendek, megismerjük a kerékpárhasználók főbb demográfiai adatait és néhány jellemzőjét. Azonban e kutatás sok mindenre nem ad választ. Jó lenne tudni, hogyan illeszkedik bele a kerékpáros közlekedés a nagyvárosi világba, milyenek az emberek közlekedési szokásai. Fontos lenne a forgalomszámlálás, jó lenne tudni a közlekedési módok arányát. A sok milliárdos infrastruktúra építések hatását sem ismerjük, az adatokat sokszor csak becslik. A KSH baleseti statisztikáin túl jó lenne a közlekedési balesetek mélyelemzését is elvégezni, hogy abból következtetéseket vonhassanak le az infrastruktúra építők és a jogalkotók. Fontos lenne, hogy megbízhatóan beszerezhetőek legyenek olyan forgalomszámlálási és baleseti adatok, melyeket nem lehet félreértelmezni. A kutatás háttere 2010 tavaszától a Magyar Kerékpárosklub rendszeresen publikál országos reprezentatív adatokat a magyarországi kerékpárhasználat alakulásáról. Az adatfelvételeket a TNS-Hoffmann piackutató cég végzi ingyenesen, támogatva ezzel szervezetünket. A legfrissebb, 16. adatfelvételi hullámra 2014. május 12-16. között került sor. Az eredmények a kérdezés előtti 2 hétre (azaz a 2014. április 28. és 16. közötti időszakra) vonatkoznak. A minta a főbb szocio-demográfiai jellemzők (nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus és régió) mentén a 18 éves vagy idősebb magyarországi állandó lakosokra reprezentatív. A pontos kérdés a következő volt: Az elmúlt két hétben (14 napban) hány napon használta kerékpárját közlekedési céllal és hány napon használta túrázni/kirándulni? Ha egy nap többször is használta, az is 1 napnak számít. A kerékpárt közlekedési célra használóknak azokat a válaszadókat tekintettük, akik a kérdezést megelőző 14 napban legalább egyszer közlekedtek kerékpárral, és azokat túrázónak/kirándulónak, akik legalább 1-szer túráztak/kirándultak kerékpárral a kérdéses időszakban.

Információ: - A reprezentatív adatfelvételek eredményei itt: http://kerekparosklub.hu/category/cimkek/tnshoffmann A felmérés hátteréről itt: http://kerekparosklub.hu/az-orszagos-reprezentativ-kutatas-hattere - Letölthető grafikonok: http://bit.ly/1lci7ov Kapcsolat: kommunikacio@kerekparosklub.hu +36 30 291-8458 Sajtószoba: http://kerekparosklub.hu/sajtoszoba/kozlemenyek A 2014. május 26-i sajtóreggelin elhangzott prezentáció: http://kerekparosklub.hu/sites/default/files/prezi_vegleges.pdf, és az eseményről készült fotók itt: http://bit.ly/1nwipxr