ÉGHAJLAT. Északi oldal



Hasonló dokumentumok
Agrometeorológiai összefoglaló

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

2014 hidrometeorológiai értékelése

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az májusi átlagtól

Hidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Az éghajlatváltozás és következményei hazánkban. Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ)

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

Magyar név Jel Angol név jel Észak É = North N Kelet K = East E Dél D = South S Nyugat Ny = West W

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 27.

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

Hidrometeorológiai értékelés Készült augusztus 14.

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Éghajlat Napfénytartam Szél

OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FÜGGELÉK: METEOROLÓGIA

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Általános klimatológia gyakorlat

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

Hidrometeorológiai értékelés

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Normafa térségének éghajlati viszonyai az közötti periódus alapján, kitekintéssel a 100 éves budapesti történelmi mérésekre

Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Hidrometeorológiai értékelés Készült január 27.

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Globális változások lokális veszélyek

Magyarország éghajlatának alakulása a január-augusztus időszakban

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére február 05.

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Átírás:

ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A Balaton Régió sokéves átlaghőmérséklete néhány tizeddel meghaladja a 1 C-ot, s éppen ennyivel magasabb az ország egészének átlagánál is. A korábban ismert, 191 és 195 között megfigyelt, 5 éves klíma normál adatai szerint a Balaton térségére sokévi átlagban jellemző, éves csapadékösszeg 731 mm volt. A tó vízmérlegének számításához használt, 1921 utáni bő nyolc évtized adatai szerint ugyanez az érték már csak 62 mm évente! (A jelenhez közelebb eső évtizedekben még ennél is kevesebb.) A nyári félév az újabb adatok szerint is mintegy 1 mm-rel csapadékosabb, mint a téli félév. Az utóbbi mintában előfordult legkevesebb és a legbőségesebb évek csapadékösszege közti különbség 472 mm volt, ami nagyon magas, a teljes évi összeg 76%-a. Évi átlagban a vízgyűjtőn mért évi átlagos szélsebesség 2-4 m/s közötti. Külön szükséges kiemelni, hogy Keszthely térségében az északias uralkodó szélirányokhoz tartozó átlagos szélerősség (1,8 m/s) kisebb a környező területekre jellemző értékeknél. Északi oldal Hőmérséklet A térség éghajlata a kontinentális és az óceáni közötti átmeneti vonásokat mutatja: kiegyensúlyozott, kellemes. E jellegnek nem mondanak ellent, a főleg nyáron időről időre váratlanul kitörő viharok sem. Az évi középhőmérséklet 1 C körül alakul (1992-21 év átlaga: 1, C). 1. ábra: A léghőmérséklet havi átlag, maximum és minimumértékeinek alakulása 1992-22 adatai alapján 3, 25, Átlag, C Maximum C Minimum C 2, Hőmérséklet, oc 15, 1, 5,, I. II. III. IV. V. VI. VII. V III. IX. X. XI. XII. -5, -1,

A térség tele viszonylag enyhe az átlaghőmérséklet 1 C feletti (-,2; -,5 C). A térség további jellemzői: Hőségnapok száma: 13 Nyári napok száma: 6 Fagyos napok száma: 12 Téli napok száma: 34 Zord napok száma: átlagosan 8 1992-22 adatai alapján. Harmat 122 napon fordult elő. Csapadék A levegő relatív páratartalma (74%) kedvező sok év átlagában, de igen szélsőséges 24%-os relatív nedvességérték - légköri aszály - is előfordult az elmúlt 1 év során. Az 1992-22 évi átlagos csapadék 586 mm volt, ezen átlag szélsőértékei: a legcsapadékosabb 1996, amikor 798 mm, míg a legszárazabb 2, amikor mindössze 376 mm csapadékbevétel volt. A legcsapadékosabb hónap az október, de a január-március kivételével az év során igen kiegyenlített csapadékra lehet számítani. 2. ábra: A csapadék havi alakulása 1992-22 átlagában Csapadék havi eloszlás Csapadék [mm] 8 7 6 5 4 3 2 1 Szél A térség uralkodó széliránya az észak, északnyugati. Mérsékelten szeles a vidék, az átlagos szélsebessége 3,6 m/s, szélcsend mindössze 5,6 %-os gyakorisággal fordult elő elsősorban a téli hónapokban (január, december). 3. ábra: A szélirány gyakorisága a szentkirályszabadjai meteorológiai állomás észlelései alapján átlagos relatív gyakoriság %-ban Szélirány gyakoriság É 15 ÉNy 1 5 ÉK Ny K DNy DK D

Az elemzés készítéséhez az 1992-97-es Veszprémi, illetve 1997-22 Szentkirályszabadjai Meteorológiai Állomások adatai kerültek felhasználásra. Déli oldal Hőmérséklet Az évi középhőmérséklet a magyarországi átlagnál magasabb, 11,2 C (1992-22 év átlagában). A tél enyhe, sok év átlagában kivétel nélkül pozitív előjelűek a havi középhőmérséklet értékek (a leghűvösebb hónapban januárban,2 C). Július, augusztus hónapok 21,6 és 21,8 C-szal a legmelegebbek s egyaránt csapadékosak, de az augusztusi léghőmérsékletre nagyobb szélsőérték ingás jellemző (júliusi minimum 12,3 C, maximum 33, C; augusztusban 1,7 és 33,7 C). 4.ábra: A léghőmérséklet havi átlag, maximum és minimumértékeinek alakulása 1992-22 adatai alapján Léghőmérséklet [ C] 4 3 2 1-1 -2 Átlag Maximum Minimum A térség további jellemzői: Hőségnapok száma (Tmax 3 C): 19 Nyári napok száma (Tmax 25 C): 77 Fagyos napok száma (Tmin C): 85 Téli napok száma (Tmax C): 24 Zord napok száma: 5 Harmat előfordulása: 19. Csapadék Az 1992-22 évi átlagos csapadék 679 mm. Az elmúlt tíz év legaszályosabb éve a 2-es volt, amikor mindössze 424 mm csapadék hullott. A térség csapadékbevételének éven belüli eloszlására a kétcsúcsú görbe jellemző. A főmaximum júniusban van (87 mm), a másodmaximum november-decemberben (76-75 mm). Az év első három hónapja igen száraz (28-37 mm), februárban a legkevesebb a csapadék, mindössze 28 mm. A csapadék 56,2%-a a nyári félévben realizálódik.

5.ábra: A csapadék havi eloszlása 1992-22 adatai alapján Csapadék havi eloszlása Csapadék [mm] 1 8 6 4 2 37 28 29 55 59 87 55 6 66 53 76 75 Szél Az uralkodó szélirány az észak, észak-nyugati. Jóval kisebb gyakorisággal, de előfordul a délkeleti és dél-nyugati szél is. Az időjárási frontokkal többnyire északias, a meleg beáramlással délies szélerősödések, szélviharok jelentkezhetnek. Mérsékelten szeles a vidék, a szélsebesség óraértéke évi átlagban 3,2 m/s. A legélénkebb júniusban, amikor 5 m/s, a többi hónapban általában 3-4 m/s az átlag. A legcsendesebb szeptember, október és november. Szélcsend összesen 15%-os gyakorisággal fordul elő. 6.ábra: A szélirány gyakorisága Balatonfenyvesen (A Balaton éghajlata című OMSZ hivatalos kiadvány alapján) Szélirány gyakoriság É 3, ÉNy 2, ÉK 1, Ny, K DNy DK D Az elemzés készítéséhez az 1992-22-es Kaposvár-Taszári és 1992-94-es Marcali Meteorológiai Állomások adatai kerültek felhasználásra.

Nyugati oldal Hőmérséklet Az évi középhőmérséklet 1,6 C (1994-24. év átlagában). Az elmúlt tizenegy év szélsőségei: legmelegebb évjárat az 1994. és 2-es, amikor 11,7 C évi átlag léghőmérséklet volt, a leghidegebb évjárat az igen csapadékos 1996., amikor mindössze 9, C volt évi átlagban. A leghidegebb hónap a csapadékban igen szegény január (-,5 C). Július, augusztus (21, és 2,7 C) a két legmelegebb hónap, de magyarországi viszonylatban mérsékeltnek tekinthető. A tó temperáló hatását csak a vízfelület közeli pár kilóméteres sávban tudja kifejteni. 7. ábra: A léghőmérséklet havi átlag, maximum és minimumértékeinek alakulása 1994-24. évek adatai alapján Léghőmérséklet [ C] A léghőmérséklet havi eloszlása 1994-24 átlaga alapján Tközép 35 3 Tmax Tmin 25 2 15 1 5-5 -1 A térség további jellemzői: Hőségnapok száma (Tmax 3 C): 17 Nyári napok száma (Tmax 25 C): 7 Fagyos napok száma (Tmin C): 92 Téli napok száma (Tmax C): 23 Fagymentes időszak tartama: 269 nap Első fagyos nap átlagos napja: október 22-e Az utolsó fagyos nap átlagos napja: április 5-e. Csapadék Az 1994-24. közötti évi átlagos csapadék 612,9 mm volt. A térségben az elmúlt tíz év legaszályosabb éve a 2-es volt, amikor mindössze 393 mm csapadék hullott. A legcsapadékosabb évjárat az 1998-as (81 mm). A térség csapadékbevételének éven belüli eloszlására a kétcsúcsú görbe jellemző. Az 1994-24-es időszak átlagában a főmaximum szeptemberben (73 mm), a másodmaximum júniusban van (68,5 mm). Az év első három hónapja igen száraz (28,7-31,7 mm), februárban a legkevesebb a csapadék, csupán 28,7 mm.

A csapadék 6,2%-a a nyári, és 39,8%-a a téli félévben realizálódik (1994-24. közötti időszakban). 8. ábra: A csapadék havi eloszlása 1994-24. évek adatai alapján A csapadék havi alakulása 1994-24 átlagában Csapadék [mm] 8 7 6 5 4 3 2 1 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Szél Az uralkodó szélirány az észak, észak-nyugati (de sokkal kisebb gyakorisággal előfordul a délies áramlatok mindegyike, illetve a keleti szél is). Az időjárási frontokkal többnyire északias, a meleg beáramlással délies vagy keleti szélerősödések, szélviharok jelentkezhetnek. Csekély mértékben tekinthető szelesnek a vidék, a szélsebesség óraértéke évi átlagban 1,83 m/s. A legélénkebb március, áprilisban de akkor sem haladja meg havi átlagban a 2,3 m/s-ot. Szélcsend összesen 18,8%-os gyakorisággal fordul elő. A legcsendesebb hónap a február szélviszonyok szempontjából, de nem marad el sokkal a szélcsend bekövetkeztének valószínűsége a VI-X. hónapok között sem. 9. ábra: A szélirány gyakorisága Keszthelyen (1997-24.) a szélcsend nélkül Szélirány gyakoriság NY ÉNY É 25 2 15 1 5 ÉK K DNY DK D Az elemzéshez a Keszthelyi Meteorológiai Állomás adatai kerültek felhasználásra.