A KÖZPONTI ÉRETTSÉGI VIZSGAKATALÓGUSA MAGYAR NYELVBŐL A 2009. ÉVRE

A KÖZPONTI ÉRETTSÉGI VIZSGAKATALÓGUSA MAGYAR NYELVBŐL A 2009. ÉVRE

A magyar központi érettségi vizsgát előkészítő Nemzetiségi Anyanyelvi Szakcsoport tagjainak névsora: Kovačević Anna, prof., Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ, Osijek Matin Márta, prof., Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ, Osijek Pasza Árpád, prof., Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ, Osijek Varga Erna, prof., Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ, Osijek Horvath-Žaja Eva, prof., Upravna i birotehnička škola, Zagreb 2

Tartalom 1. Bevezető 4 2. A központi érettségi célja 5 3. A központi érettségi leírása 6 3.1. A tantárgy általános célja 6 3.2. Az érettségi sajátos célja 8 4. Az érettségi vizsga szerkezete 13 4.1. Szövegértés 14 4.2. Szövegalkotás/Nyelvi ismeretek/helyesírás 15 5. Az érettségi technikai leírása 16 5.1. Szövegértés 16 5.2. Sövegalkotás 16 6. A vizsga anyagának mintapéldánya 17 7. Javítási-értékelési útmutató 32 7.1. Javítókulcs 32 7.2. A vizsga feladatainak értékelési elvei 35 3

1. Bevezető 4

2. A központi érettségi célja 5

3. A központi érettségi leírása A központi érettségi az általános gimnázium érvényben lévő magyar nyelv és irodalom tantervén alapszik. A vizsga célja a tanulók tudásának és kompetenciáinak ellenőrzése az általános gimnázium kerettanterve alapján. 3.1. A tantárgy általános céljai A magyar nyelv kulcsfontosságú tantárgy az oktatásban, amely fejleszti a nyelv struktúrájának megismerését, a logikus gondolkodást és nyelvi kompetenciát. A négyéves oktatási ciklus tartalmazza a nyelv és irodalom területét, valamint az anyanyelv és a nemzeti kultúra jelentőségének tudatosítását. A tanuló gimnáziumi tanulmányai végén: Ismerje fel: hogy anyanyelve gondolkodásának és önkifejezésének elsődleges eszköze, hogy anyanyelve az általános és a korszerű műveltség elsajátításában szükséges ismeretszerzés alapja, hogy az anyanyelv a nemzeti ill. nemzetiségi kultúra hordozója, a nemzetiségi azonosságtudat elengedhetetlen feltétele. Ismerje: a nemzeti nyelv fogalmát és tagolódását (normatív, területi és társadalmi nyelvváltozatok), az irodalmi és a köznyelv, valamint a nyelvjárások és csoportnyelvek közötti eltéréseket. Tudja és alkalmazza szóban és írásban a művelt emberek érintkezésében használt normatív nyelvváltozatot, a magyar köznyelvet. 6

Sajátítsa el a szükséges nyelvi és kommunikációs képességeket: ismerje és tartsa be a kulturált nyelvi magatartás szabályait, legyen képes saját véleményének kifejtésére, mások véleményének meghallgatására és tiszteletben tartására, legyen képes szöveget alkotni (a műfaji és nyelvhelyességi követelményeknek megfelelően). Az irodalomtanítás során váljon érdeklődő és befogadó olvasóvá: az irodalmi művek olvasásával gazdagítsa és alakítsa a világról és önmagáról alkotott értékrendjét, tisztelje és ápolja nemzeti hagyományainkat, az irodalmi művek kapcsán fejtse ki véleményét, fogalmazza meg gondolatait, érzelmeit. Az irodalmi művek kapcsán ismerje a legalapvetőbb irodalomelméletei és irodalomtörténeti fogalmakat, tényeket: ismerje az irodalmi műnemeket, műfajokat, az irodalmi művek szerkezetét, formáját, stílusát, ismerje a magyar és a világirodalom kiemelkedő egyéniségeit és alkotásaikat, műveiket. Az irodalmi művek olvasása és elemzés során ismerje fel a nemzeti és egyetemes kultúrához való tartozását, valamint ápolja anyanyelvünket, nemzeti kultúránkat, hagyományainkat, szokásainkat. 7

3.2. A tantárgy sajátos célja MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. OSZTÁLY MAGYAR NYELV A tömegkommunikáció TÉMAKÖRÖK A nyelvtani szintek grammatikája A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje Helyesírás TARTALMAK A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szótő, képző, jel, rag- kapcsolódásuk és változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer; mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerű és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken. A szöveg és a mondat. A szöveg felépítése, a szövegegységek. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal. A szöveg központozása. A magyar helyesírás alapelvei. IRODALOM Szerző mű befogadó Mítosz és irodalom Az antikvitás irodalma TÉMAKÖRÖK A Biblia és hatása az irodalomra A középkor irodalma Portrék, verses és prózai alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból TARTALMAK Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek kreatív feldolgozásával. Mitológiai történetek. Jellemző részletek az Iliászból vagy az Odüsszeiából. Szemelvények a görög és a római lírából (legalább négy mű). A görög dráma: Szophoklész egy drámája. Részletek az Ó- és Újszövetségből. Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar irodalomban. Legalább öt szemelvény tematikai és műfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából (himnuszok, legendák). Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja. A magyar reformáció irodalma. 8

2. OSZTÁLY MAGYAR NYELV Nyelvváltozatok TÉMAKÖRÖK Alapvető retorikai ismeretek Szövegtípusok Helyesírás IRODALOM TÉMAKÖRÖK Portrék a magyar barokk irodalomból Az európai színház történetéből Katona József Romantika a világirodalomban Arany János TARTALMAK Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. A stílusrétegek. A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus forma különbsége. Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése. A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szövegfajtákban. Az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja. TARTALMAK Zrínyi Miklós és a barokk eposz. Szemelvények Pázmány Péter és Mikes Kelemen műveiből. Shakespeare drámái, legalább egy mű feldolgozásával. A francia klasszicista dráma (pl. Molière). Bánk bán műelemzés és értelmezés. Néhány epikai mű vagy műrészlet, két-három vers a 19. század világirodalmából. Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz műve a korábban tanultakkal együtt. 9

3. OSZTÁLY MAGYAR NYELV TÉMAKÖRÖK Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban Szépirodalmi stílus Helyesírás IRODALOM Jókai Mór Madách Imre TÉMAKÖRÖK Világirodalom széppróza, líra, dráma Portrék a magyar szépprózából Ady Endre Portrék a Nyugat első nemzedékéből Babits Mihály TARTALMAK A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmaitudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben. Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat- és a szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben. TARTALMAK Egy regényének vagy három-négy novellájának részletes feldolgozása. Az ember tragédiája - műelemzés, értelmezés. Művek, műrészletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és lírájából. Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete. Csehov vagy Ibsen egy drámája; egy-egy szimbolista és/vagy impresszionista lírai alkotás. Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, legalább két novellája. Krúdy Gyula egy novellája. Móricz Zsigmond egy regénye vagy két novellája. Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű tematikai. változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű. Karinthy Frigyes három műve, köztük legalább két szépprózai alkotás. Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve; egy-két mű a Nyugat szerzőitől (pl. Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán). Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább hat mű, köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet. 10

Kosztolányi Dezső Stílusirányzatok, képek, formák 4. OSZTÁLY MAGYAR NYELV TÉMAKÖRÖK Általános nyelvi ismeretek A magyar nyelv története Nyelv és társadalom Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése IRODALOM József Attila TÉMAKÖRÖK Portrék a magyar irodalomból Világirodalom a 20. században 1. Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény vagy regényrészlet, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet. Néhány mű az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák Lajos). TARTALMAK A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. A jelentésváltozások. A magyar helyesírás történetének főbb állomásai. Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és feladatai. A kommunikáció tényezői és funkció. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szó- és alaktan, mondattan). A szöveg fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. Az esszé. TARTALMAK Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz mű tematikai változatosságban. Szabó Lőrinc két-három műve, köztük egy versciklus részletei. Illyés Gyula egy prózája, két verse. Radnóti Miklós négy műve, köztük legalább egy ekloga. Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Brecht. 11

Széppróza, líra, dráma Világirodalom a 20. században 2. Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája. Weöres Sándor két-három műve. Pilinszky János két-három verse és egy prózája. Örkény István két-három műve, köztük egypercesek és egy dráma vagy drámarészlet. Szépprózai művek, műrészletek, legalább három szerző egy-egy alkotása vagy részletek, legalább egy dráma: pl. Camus, Beckett, Orwell. 12

4. Az érettségi vizsga szerkezete A 2009. évi magyar érettségi vizsga időtartama 180 perc, megszakítás nélkül és két részből áll: 1. szövegértési feladatsor (időtartama: 60 perc) 2. szövegalkotási rész (időtartama: 120 perc) A vizsgán szerezhető összpontszám 100, ebből: 1. a szövegértési feladatsorra 40 pont 2. a szövegalkotási részre 60 pont 2.1. tartalmi minőség 25 pont 2.2. szerkezet 20 pont 2.3. nyelvi minőség 15 pont 2.3.1. helyesírás 10 pont 2.3.2. íráskép 5 pont 13

4.1. Szövegértés Célja: az olvasott szöveg és szövegegységek megértési szintjének felismerése Kompetenciák: a szöveg tartalmának megértése következtetés, sorok közti olvasás, implikáció grammatikai referenciális eszközök szövegbeli funkciójának megértése Feladattípusok: A szövegértés ellenőrzése a következő kérdés-, ill. feladattípusokkal történik: eldöntendő felsorolás értelmezés felismerés átírás A feladat típusa A feladat sorszáma A feladattípusra vonatkozó kérdés száma A elérhető pontok száma eldöntendő 6., 13. 2 10 felsorolás 3., 5., 12. 3 9 átírás 9., 10. 2 8 értelmezés 8., 11., 14., 15. 4 8 felismerés 1., 2., 4., 7. 4 5 összesen: 15 40 14

4.2. Szövegalkotás / Nyelvi ismeretek / Helyesírás Célja: egy nagyobb lélegzetű, szövegközpontú önálló írásmű megalkotása, a négyéves oktatási ciklus folyamán szerzett nyelvi és irodalmi ismeretek alapján Kompetenciák: az összehasonlítandó szövegek megértése és megközelítése a szövegre vonatkozó irodalomelméleti, irodalomtörténeti sajátosságok, valamint nyelvi és helyesírási ismeretek alkalmazása a vizsgázó véleményének, álláspontjának, ítélőképességének kifejezése Tartalmi minőség 25 pont - a téma pontos megközelítése - a téma tartalmas kifejezése, világos értelmezése - a témára vonatkozó tudás meggyőző alkalmazása -ia vizsgázó kritikai gondolkodásának, kifejtett véleményének, álláspontjának megnyilvánulása Szerkezet Nyelvi minőség * Nyelvi minőség helyesírásból és írásképből áll össze - a műfajnak és a témának megfelelő felépítés - szerkezeti tagolás: van eleje, közepe és vége - a szöveg felépítésének logikus, előrehaladó menete - az adott terjedelem megtartása - egyértelmű, gördülékeny megfogalmazás - szabatos, pontos szóhasználat - kellő változatossággal használt mondatfajták - választékos, értelmes gondolatközlés - a nyelvhelyességi és helyesírási alapszabályok alkalmazása - rendezett, olvasható íráskép 20 pont 15 pont helyesírás: 10 pont íráskép: 5 pont * amennyiben a leírt szöveg a nyelvi minőségnek feltüntetett elvárásoknak nem felel meg, a helyesírásra max. 10 pont, az írásképre max. 5 pont vonható le. 15

5. Az érettségi vizsga technikai leírása A magyar nyelvből érettségiző tanuló megkapja a vizsgaanyagot a feladatokkal és a piszkozati, valamint tisztázati pótlapokkal. A központi érettségi vizsgán a tanuló csak golyóstollat használhat. 5.1. Szövegértés A tanuló: olvassa el figyelmesen a szöveget; tanulmányozza a feladatokat; figyelmesen kövesse a kérdéseket; a feladatokat tetszőleges sorrendben oldja meg; ügyeljen arra, hogy minden feladatra legyen elég ideje; a válaszadás előtt újra olvassa el a feladatot, s ha szükséges, térjen vissza a szöveghez; válaszai gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le; egyértelmű válaszokat adjon; ha bizonytalan, használja a helyesírási szótárt. 5.2. Szövegértelmezés A tanuló: a kifejtésben vegye figyelembe a feladatban adott szempontokat; bátran fogalmazzon önálló véleményt, és adjon számot ismereteiről is; írását gondosan szerkessze, helyesírását ellenőrizze a szótárból, ha bizonytalan; jegyzeteket, vázlatot készíthet, de ügyeljen, hogy azok elváljanak a kész fogalmazástól; válasza 2 4 oldal terjedelmű legyen. 16

6. A vizsga anyagának mintapéldája 17

AZONOSÍTÓ JEL: A KÖZPONTI ÉRETTSÉGI MAGYAR NYELVBŐL A 2009. ÉVRE 18

FONTOS TUDNIVALOK Olvasd el figyelmesen a szöveget! Tanulmányozd a feladatokat! Figyelmesen kövesd a kérdéseket! A feladatokat tetszőleges sorrendben oldjad meg! Ügyelj arra, hogy minden feladatra legyen elég időd! A válaszadás előtt újra olvasd el a feladatot, s ha szükséges, térj vissza a szöveghez! Válaszaid gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írd le! Egyértelmű válaszokat adjál! Ha bizonytalan vagy, használd a helyesírási szótárt! Időtartam: 60 perc 19

I. SZÖVEGÉRTÉS Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Mikszáth Kálmán: Bede Anna tartozása Mind együtt ültek a bírák. Ott künn a köd nekinehezedett az idomtalan épületnek, s szinte összébb szorítá annak falait, ráült az ablakokra, és elhomályosítá a jégvirágokat. Minek is ide a virágok? A teremben nehéz, fojtott levegő volt, ködmön- és pálinkaszag, s a legfelső ablaktáblán csak lassan, lomhán forgott az ólomkarika. A bírák fáradtan dőltek hanyatt székeiken, az egyik behunyta szemeit, s kezét bágyadtan leeresztve hallgatta a jegyző tollának percegését, a másik ásítozva dobolt irónjával a zöld asztalon, míg az elnök, letolva pápaszemét orra hegyére, izzadó homlokát törlé kendőjével. Szürke, hideg szemei fürkészve szegződtek az ajtóra, melyen most távozik az imént letárgyalt bűnügy személyzete, a beidézett tanúk és vádlottak. - Van-e még odakünn valaki? - kérdi vontatott, hideg hangon a szolgától. - Egy leány - mondja a szolga. - Hadd jöjjön be az a leány. Az ajtó kinyílt, és a lány belépett. Üde légáramlat surrant be vele, mely szelíden meglegyintette az arcokat, s megcsiklandozá a szempillákat: a vastag ködön át mintha egy sugár is lopózott volna az ablakhoz, és ott táncolna a jégvirágok között, megsokszorozva magát a tárgyalási terem falain és bútorzatán. Takaros egy teremtés. Délceg, arányos termet, melyre a kisvirágos ködmönke olyan módosan simult, mintha szoborra lenne öntve; fekete szemei szendén lesütve, magas, domború homloka elborulva, megjelenésében báj, mozdulataiban kecs, szoknyája suhogásában varázs. - Mi járatban vagy, gyermek? - kérdi az elnök közönyösen. (az ilyen merev, szigorú hivatalnoknak nincs érzéke semmi iránt.) A lány megigazítja fekete kendőjét a fején, és mély sóhajjal feleli: - Nagy az én bajon, nagyon nagy. Hangja lágy és szomorú, a szívekig hat, mint a zene, mely mikor már elhal is, mintha még mindig zendülne a levegőben, elváltoztatva mindenkit és mindent. A bírák arca nem olyan mogorva többé, a király képe meg az országbíróé is odább nyájasan integet neki a néma falról, hogy csak beszélje el azt a nagy bajt. Ott az írás, elmondja az: csakhogy azt még előbb meg kell keresni a keblében, ki kell gombolni a pruszlik felső kapcsát, s kezeivel benyúlni érte. Ó, a csúf kapocs! Ni, lepattant... leesett. Milyen elbűvölő látvány, amint lehajol érte szemérmesen, s az írás is kihull onnan. A kegyetlen szürke fej, az elnöké elfordul, csak a nagy, kövér kéz van kinyújtva az írás felé. - Egy végzés! - dünnyögi, amint szúró szeme elszalad az iraton. - Bede Anna felhívatik, hogy félévi fogházbüntetését mai napon megkezdje. A lány szomorúan bólint a fejével, s amint azt mélyen lesüti, hátracsúszik rajta a gyászkendő, s a gazdag fekete haj egy vastag fonata kioldózva ömlik arcára. Jobb is, ha eltakarja, mert ha fehér liliom volt előbb, olyan most a szégyentől, akár a bíbor. - Ma egy hete kaptuk az írást - rebegi töredezve. - Maga bíró uram hozta, meg is magyarázta az értelmét, édesanyám pedig így szólt, szegény: "Eredj, lányom, a törvény törvény, nem lehet vele tréfálni." Hát én el is jöttem, hogy kiálljam a fél esztendőt. 20

Az elnök kétszer is megtörölgeti a szemüvegét, mérges, hideg tekintete fölkeresi a kollégák arcát, az ablakot, a padlót, a nagy vaskályhát, melynek likacsos ajtaján szikrázó tűzszemek nézik vissza mereven, és azt morogja önkéntelenül: "A törvény." Majd újra meg újra végigolvassa az idéző végzést, azokat a kacskaringós szarkalábakat a fehér lapon; de bizony következetesen azt mondják, hogy Bede Anna orgazdaság vétsége miatt félévi fogságra van ítélve. A bádogkarika őrült sebességgel kezd forogni. Bizonyosan szél támadt odakünn, aminthogy rázza is már az ablaktáblákat, s mintha valakinek a hazajáró lelke volna, hideg borzongatást keltve besüvít a nyílásokon: "A törvény törvény." A kegyetlen fej helyeslést bólint a túlvilági hangnak, a nagy kövér kéz pedig a csengettyűt rázza meg a törvényszolgának: - Kísérje ön el Bede Annát a fogházi felügyelőhöz. A szolga átveszi az iratot, a lány némán fordul meg, de pici, piros ajka, amint görcsösen megmozdul, mintha szavakat keresne. - Talán valami mondanivalód van még? - Semmi... semmi, csak az hogy én Erzsi vagyok, Bede Erzsi, mert tetszik tudni, a testvérnéném, az az Anna. Ma egy hete temettük szegényt. - Hisz akkor nem te vagy elítélve? - Ó édes Istenem! Hát miért ítélnének el engem? Nem vétek még a légynek sem. - De hát akkor minek jössz ide, te bolond? - Hát úgy volt az, kérem, hogy mialatt "ez a dolga" a király tábláján járt, meghalt. Mikor kiterítve feküdt a virágos kamrában, akkor jött ez a parancsolat, a "fél esztendő miatt", hogy mégis ki kell állnia. Ó, mennyire várta! Beh jó, hogy nem bírta kivárni. Nem ezt várta... Könnyei megeredtek a visszaemlékezésben, alig bírja folytatni: - Amint ott feküdt mozdulatlanul, becsukott szemekkel, örökre elnémulva, megsiketülve, megígértük neki az anyámmal, mindent jóváteszünk, amit a szeretője miatt elkövetett. (Mert nagyon szerette azt a Kártony Gábort, miatta keveredett bűnbe.) Azt gondoltuk hát... - Mit, gyermekem? - Azt, hogy legyen meg a teljes nyugodalma a haló porában. Ne mondhassa senki, hogy adósa maradt: édesanyám a kárt fizeti ki, én meg a vármegyénél szenvedem el helyette azt a fél esztendőt. A bírák egymásra néztek mosolyogva: "Milyen naiv, milyen együgyű lány!" Az elnök arca is, mintha nem volna már olyan szertartásosan hideg. Sárga kendőjével nem is annyira a homlokát törli; talán lejjebb valamit... - Jól van, lányom - szól halkan és szelíden -, hanem megállj csak, most jut eszembe... Széles tenyerét homlokára tapasztja, s úgy tesz, mintha gondolatokba mélyedne. - Igen, igen, nagy tévedés van a dologban. Hibás írást küldtünk hozzátok... Nagy, mélázó szemeit élénken emeli fel a lány az öregre, s mohón szól közbe: - Lássák, lássák! Olyan fájó szemrehányás van hangjában, hogy az öreg elnök megint a zsebkendőhöz nyúlt. A kegyetlen ember egészen el van érzékenyülve. Odalép a lányhoz, megsimogatja gyöngéden azt a hollóhajat a fején. - Odafönt másképp tudódott ki az igazság. Eredje haza, lányom, tisztelem édesanyádat, mondd meg neki, hogy Anna nénéd ártatlan volt. - Gondoltuk mi azt! - suttogá, s kis kezét szívéhez szorította. 21

1. Határozd meg az elbeszélés cselekményének a helyszínét?... 1 pont 2. Melyik évszakban játszódik a cselekmény, melyik szó utal egyértelműen az évszakra?... 2 pont 3. Sorold fel a mű szereplőit!... 4. Ki a mű főhőse?... 2 pont 1 pont 5. Sorold fel a főhős öltözékének darabjait!.................. 2 pont 6. Add meg az alábbi szavak szinonímáit! irón pápeszem 5 pont ködmön bíbor naív 7. Ki volt Bede Anna?... 1 pont 8. Mi volt Bede Anna bűne és büntetése? bűne:... büntetése:... 3 pont 9. Mutasd be a bírók jellemző magatartását a szövegből vett jelzőkkel, kifejezésekkel!............ 5 pont... 10. Milyen hatással van a főhős megjelenése a bírókra? Keresd meg és válaszolj a szövegből vett idézetekkel. a)...... 22

b)...... c)...... 3 pont 11. Az öreg elnök milyen érzésére utal az alábbi két mondat: a) Sárga kendőjével nem is annyira a homlokát törli; talán lejjebb valamit...... b) Olyan fájó szemrehányás van hangjában, hogy az öreg elnök megint a zsebkendőhöz nyúlt.... 2 pont 12. Egy tipikus mikszáthi elbeszélés van előtted. Ennek alapján sorolj fel öt olyan sajátoságot amelyek parasztnovelláit jellemzik!............ 5 pont... 13. Döntsd el a szöveg alapján, hogy igazak (I) vagy hamisak-e (H) az állítások! a) Bede Erzsinek fekete szeme és fekete haja volt.... b) Bede Anna ártatlan volt.... c) Bede Anna szeretője miatt keveredett bűnbe.... d) Az elnök sárga kendőjével a homlokát törli.... e) Bede Anna megjelent a bírák előtt.... 5 pont 14. Nem vétek még a légynek sem. Mondja Bede Erzsi. Milyen emberre vonatkozik ez a szólás?... 1 pont... 15. Értelmezd a novella befejezését, a csattanót igazságtartalma szempontjából. (Mi a bíró feladata és mit tesz ebben a történetben?)......... 2 pont... 23

II. SZÖVEGALKOTÁS Fontos tudnivalók A kifejtésben vedd figyelembe a feladatban adott szempontokat! Bátran fogalmazd önálló véleményt, és adj számot ismereteidről is. Írásod gondosan szerkesszed, helyesírásod ellenőrizd a szótárból, ha bizonytalan. Jegyzeteket, vázlatot készíthetsz, de ügyelj, hogy azok elváljanak a kész fogalmazástól. Válaszod 2 4 oldal terjedelmű legyen. Eredményes munkát kívánunk! Időtartam: 120 perc 24

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Hasonlítsd össze Janus Pannonius Búcsú Váradtól és Berzsenyi Dániel Búcsúzás Kemenes-Aljától című versét abból a szempontból, hogy a búcsúzás motívuma miként kapcsolódik össze az elégia műfaji sajátosságaival a két műben! (1434-1472) (1776-1836) 25

Janus Pannonius: Búcsú Váradtól Még mély hó települ a téli földre, Erdőn, mely csak a zöld levélre büszke, Szürke súly a ködös fagy zúzmarája, S el kell hagyni a szép Körös vidékét És sietni Dunánk felé, Urunkhoz. Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk. Nem tart vissza folyó, s az ingovány sem, Mert fagy fogja hideg vizét keményen. Hol nemrég evezett a föld lakója S félt, - most hetyke bizalmú, fürge lábbal, Megdermedt habokat fitymálva, lépked. Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk. Nem siklik soha úgy a lenge csónak Jó sodrásban, erős lapát-csapástól, Még akkor se, ha fodrozódó Zephyrus Bíborszínűre festi át a tengert, Mint ahogy lovaink a szánt repítik. Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk. Hőforrás-vizeink, az Isten áldjon, Itt nem ront levegőt a kén-lehellet, Jó timsó vegyül itt a tiszta vízbe, Mely gyógyítja szemed, ha fáj s ha gyenge, És nem sérti az orrodat szagával. Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk. Könyvtár, ég veled, itt a búcsuóra, Híres könyvei drága régieknek, Már Phoebus Patarát elhagyta s itt él; Költők isteni pártfogói: Múzsák Többé nem szeretik Castaliát már. Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk. Isten áldjon, aranyba vont királyok, Kiknek még a gonosz tűzvész sem ártott, Sem roppanva dülő fal omladéka, Míg tűz-láng dühe pusztított a várban, S szürke pernye repült a kormos égre. Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk. Berzsenyi Dániel: Búcsúzás Kemenes-Aljától Messze setétedik már a Ság teteje, Ezentúl elrejti a Bakony erdeje, Szülőföldem, képedet: Megállok még egyszer, s reád visszanézek. Ti kékellő halmok! gyönyörű vidékek! Vegyétek bús könnyemet. Ti láttátok az én bölcsőmnek ringását S ácsorgó ajakam első mosolygását Szülém forró kebelén; Ti láttátok a víg gyermek játékait, A serdülő ifjú örömit, gondjait, Éltem vidám reggelén. Mélyen illetődve búcsúzom tőletek; Elmégyek: de szívem ott marad véletek A szerelem láncain. Hímezze bár útam thessali virulmány, Koszorúzza fejem legdicsőbb ragyogvány A szerencse karjain; Bánatos érzéssel nézek vissza rátok, Ti szelíd szerelmek s vidám nyájasságok Örömmel tölt órái! Nem ád vissza nékem már semmi titeket! Evezzem bár körül a mély tengereket, Mint Magellán gályái. Oh, gyakran a szívnek édes ösztöneit S tárgyaihoz vonzó rózsaköteleit Egy tündér kép elvágja! A szilaj vágyások gigászi harcait, E bujdosó csillag ezer orkánjait Bévont szemünk nem látja. Hív szívünk csendesebb intésit nem halljuk, Az előttünk nyíló rózsát letapodjuk, Messzebb járnak szemeink; Bámulva kergetjük álmunk tarka képét, Örökre elvesztjük gyakran éltünk szépét, S későn hullnak könnyeink. S rőt fegyvert viselő lovas királyunk, Hős, ki bárdot emelsz a jobbkezedben - Márvány oszlopokon pihenve egykor Bő nektárt veritékezett tested - Útunkban, te nemes lovag, segíts meg. Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk 26

27

28

29

Tartalom 25 pont Szerkezet 20 pont Nyelvi minőség 15 pont Összesen 60 pont 30

Értékelés táblázat a javító tanár számára: Maximális pontszám Elért pontszám I. Szövegértés II. Szövegalkotás Levonások tartalmi minőség szerkezet, felépítés nyelvi minőség helyesírási hibák íráskép Összesen: 40 25 20 15 Levonható: 15 Levonható: 3 100 javító tanár Dátum:. Elért pontszám Programba beírt pontszám I. Szövegértés II. Szövegalkotás Levonások tartalmi minőség szerkezet, felépítés nyelvi minőség helyesírási hibák íráskép javító tanár jegyző Dátum:. Dátum:. 31

7. Javítási-értékelési útmutató 7.1. Javítókulcs I. Szövegértés A feladat sorszáma Válasz 1. tárgyalóterem 2. télen, jégvirág (ok) 3. bírák, jegyző, (törvény) szolga, Bede Erzsi 4. Bede Erzsi 5. (kis virágos) ködmönke, (suhogós) szoknya, pruszlik, (fekete) fejkendő toll, írószer, ceruza szemüveg, okuláré 6. bekecs, mellény piros, vörös együgyű, hiszékeny 7. Bede Erzsi testvére (nővére, testvérnénje) 8. 9. 10. 11. 12. bűne: orgazdaság büntetése: fél évi fogházbüntetés és pénzbírság (a kár kifizetése) merev, szigorú, érzéktelen, hideg, mogorva a) A bírák arca nem olyan mogorva többé... b) A bírák egymásra néztek mosolyogva c)az elnök arca is, mintha nem volna már olyan szertartásosan hideg. a) elérzékenyülése b) sajnálatra (együttérzésre) hőseinek naivitása, babonás hite, tisztessége (becsülete), egyszerű beszédmódja (élőbeszéd), a hősök és környezetük kölcsönhatása 13. I, H, I, H, H 14. szelíd, békeszerető, békés 15. A bíró feladata az igazságszolgáltatás. A történetben hazudik. 32

II. Szövegalkotás Mindkét vers műfaja elégia, egy lírai érzést fájdalmas, rezignált hangnemben szólaltatnak meg. További kategóriát jelenthet, hogy mindkettő búcsúvers. Mindkettőben ugyanaz az ambivalens érzés jelenik meg eltérő intezitással: a búcsúzás fájdalma feszül neki az indulás felfokozott vágyának, az új élmények átélésének. Két eltérő életrajzi motiváció áll a művek mögött, míg a reneszánsz alkotásnál egy utasítás teljesítése érezhető, addig a másiknál inkább az értékek elvesztésének fájdalma áll az előtérben. Ez a kettős alapélmény meghatározza a művek hangvételét, kompozícióját. Fontos azonosság, hogy az érzelmek kivetülnek a környezetre, vagyis a tájra. Janus Pannoniusnál a tél dermesztő hidege maradásra készteti az utazót, a város és a megélt emlékek (könyvtár, pártfogó múzsák) felvillanása is ezt hangsúlyozzák. De emellett kiemelkedő szerepük van a válogatott képeknek abban is, hogy a humanista költő tudományok iránti elkötelezettségét szemléltessék (Zephyrus, Phoebus, Castalia). Arra a tényre, hogy ez az utazás nem önként vállalt, hanem kényszerű kötelezettség, utalhat a sorvégeken feltűnő és ismétlődő refrén: Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk!, valamint az első strófa következő részlete: és sietni Dunánk felé, urunkhoz. Berzsenyi Dániél más élethelyzetre asszociálhatunk, hiszen egy költözés pillanatai elevenednek meg a műben. Valószínűleg a Niklára költözés élményéből táplálkozik, szentimentalista jegyekkel bemutatva azt. Általa az érzelmek előtérbe kerülését, a természeti képek gazdaságát is megfigyelhetjük. Továbbá észrevehető, hogy a versben nyoma sincs annak a lüktetésnek, amelyet a humanista költő művében érezhetünk. Ennek az oka valószínűleg az, hogy a szeretett szülőföldjétől nehéz szívvel búcsúzott el. A búcsúzás motívumát itt ismételten a természetből kiragadott motívumok hangsúlyozzák 33

a személyes élményekkel összefonódva. A metaforák (setétedik már a Ság teteje, ti kékellő halmok) sokkal bensőségesebbé, látványszerűbbé teszik az élményt, de összefonódnak a búcsú komorságával. Itt kevésbé érezhető az új megismerése iránti vágy, mint az előző alkotásban. A niklai remete fájdalmas hangja az elmúlás közelségét is felvillantja búcsúzó szavaiban. 34

7.2. A vizsga feladatainak értékelési elvei Az értékelő tanár a vizsgázó összpontszámát a szövegalkotási feladat végén található táblázatban rögzíti. I. Szövegértés A szövegértési feladatok megoldásának értékelése, pontozása: A válaszokra csak a javítási-értéklesi útmutatóban adott pontszámok, illetve részpontszámok adhatók. A hiányzó válasz minden esetben 0 pont. II. Szövegalkotás Tartalmi minőség (25 20 pont) (19 15 pont) (14 10 pont) A dolgozat a választott témáról szól, tartalmasan fejti ki a megjelölt kérdést (összefüggést). A téma megközelítése világos, a vizsgázó tudásának meggyőző alkalmazására utal (pl. a tárgyi elemek, a fogalmak, az utalások helytállóak, meggyőzőek). A vizsgázó írásművében tanújelét adja ítélőképességének, kritikai gondolkodásának. Az írásmű tartalmaz személyes véleményt, álláspontot. Az írásmű lényegében tartja magát a tételben megjelölt kérdéshez (összefüggéshez). A kifejtés tárgyi elemei (pl. fogalmak, utalások, példák) zömükben helytállóak, az írásmű mégsem tükrözi írója kellő mélységű és részletességű tudását az adott témáról. Előfordulhat egy-két fogalmi, tárgyi félreértés. A kérdéssel (összefüggéssel) kapcsolatos értelmes kifejtés helyét gyakran az általánosságok, esetenként fogalmi, tárgyi tévedések foglalják el. Logikai érvelése gyenge vagy hibás. Elfogadható önálló véleményt az írásmű nem tartalmaz. Elérhető 25 pont 35

Szerkezet (20 15 pont) (14 9 pont) (8 1 pont) Az írásmű egészének felépítése megfelel a feladatban megjelölt műfajnak, a témának. Az írásműnek van eleje, közepe és vége. A nagy szerkezeti részek arányosak. A felépítés egésze meggyőző, világos, logikusan előrehaladó, az állítások és gondolategységek világosan kapcsolódnak egymáshoz. Az írásmű megtartja az adott terjedelmet. Az írásmű minden fontos részt tartalmaz, de azok aránya, egyensúlya helyenként megbillen (pl. túl hosszú bevezetés, túl rövid, jelentéktelen befejezés). A felépítés olykor következetlen, nem mindig elég világos a részek közötti összefüggés. Az írásműnek nincs igazán eleje, közepe és vége. A gondolatmenet lényegében zavaros. Alapvető szövegösszefüggésbeli hiányosságok mutatkoznak (pl. logikai hézag, felesleges ismétlés, alanyváltás, túlbonyolított mondatok). Elérhető: 20 pont Nyelvi minőség (15 11 pont) (10 7 pont) (6 1 pont) Írója egyértelműen, folyékonyan, gördülékenyen fogalmaz. A mondatfajták (tartalmi és szerkezeti szempontból is) kellő változatossággal szerepelnek az írásműben. A szókincs szabatos, pontos, a stílus kifejező. A szóhasználat választékossága lehetővé teszi az értelmes gondolatközlést. A szóhasználat általában pontos, de olykor a köznyelvi normától eltérő szóhasználat nehezíti a megértést. A mondatszerkesztés helyenként nem eléggé változatos. Nyelvi-nyelvtani hibák is előfordulnak a dolgozatban (pl. egyeztetésben, vonzathasználatban). A szegényes szókincs, esetenként a tartalmi jellegű szótévesztés, a színtelen stílus akadálya az árnyalt kifejezésnek. A mondatszerkesztés nem igényes. Gyakran fordul elő nyelvinyelvtani hiba az írásműben. Elérhető: 15 pont 36

Nyelvtani helyesírási hibák értékelése A helyesírási hibák pontozása Durva hiba (3 pont) Súlyos hiba (2 pont) Egyéb hiba (1 pont) Központozási hiba (4 pont) 1. A mássalhanzók időtartamának hibás jelölése közhasználatú szavakban 2. Az összeolvadás, a részleges hasonulás, az írásban jelöletlen teljes hasonulás és a kiesés hibás írásmódja 3. Kezdőbetűk tévesztése közhasználatú tulajdonnevek esetében 4. Kezdőbetű tévesztése tulajdonnévből képzett melléknév esetén 5. Igekötős igék hibás írása 6. Az ly-j hibás írása, az ly j tévesztése szótőben és toldalékban, az ly j hiánya vagy kiejtés szerinti jelölése közhasználatú szavakban 7. Tagadószó egybeírása az igével 8. Felszólító módú igealakok hibái 1. Közhasználatú szavak egybe- és különírása 2. Közhasználatú szavak elválasztása 3. Magánhangzók időtartamának tévesztése közhasználatú szavakban és toldalékokban 1. Nem közhasználatú szavak durva hibái 2. Köznevek kezdőbetűjének tévesztése (pl. Világháború, Föld Napja) 1. Mondatzáró írásjelek; tagmondatok közötti írásjelek; mondatrészek közötti írásjelek hiánya vagy téves jelölése 2. Egyéb írásjelek hiánya vagy téves jelölése Az íráskép értékelése Az íráskép rendezett, olvasható. Az íráskép rendezetlen: - 1 Az íráskép helyenként nehezen olvasható, általában rendezetlen: - 2 Az íráskép zömében alig olvasható és/vagy értelemzavaróan rendezetlen: -2 37