II./D. A KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS ELFOGADÁSÁNAK FOLYAMATA
TARTALOMJEGYZÉK 1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések 2. Tanácsadó rész 2.1. Stratégiai tanácsok 2.2 Taktikai tanácsok 2.3 Informatikai megoldások
1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása
1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Melyek azok a kérdések, k melyek bemutatását á megcélozza e dokumentum: 1. Költségvetés-készítés mechanizmusa 2. Költségvetés-készítés módszerei 3. Költségvetés elfogadás feltételei (intézményi, személyi, jogszabályi és egyéb) 4. Költségvetés-készítés gyengeségei és erősségei 5. Költségvetés té összeállítás kockázatai ká
1. Elemző rész 1.2 Helyzetelemzés
1.2 HELYZETELEMZÉS 1. A költségvetés-készítés folyamata Cece Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (Ötv.) meghatározott kötelező feladatokon kívüli, önként vállalt feladatait deklarálta egy rendelet segítségével még a költségvetés létrehozása előtt. Így nem közvetlenül bár, de létrehozta annak szisztémáját, hogy milyen közszolgáltatások és pénzmozgások kellenek a feladatellátáshoz.
1.2 HELYZETELEMZÉS Cece egy folyamatosan fejlődő település. Az utak többsége aszfaltozott, fl megoldott a közvilágítás, a szennyvíz tisztítása, a tömegközlekedés. Továbbá a település rendőrséget is fenntart. Mindezek pénzügyi szükséglete megtalálható a költségvetésben.
1.2 HELYZETELEMZÉS Dokumentumok által szabályozott a költségvetés tervezés. Az ügyrend, más néven az SZMSZ tartalmazza azokat a nyomvonalakat, amelyeken az ellenőrzés megtörténhet. Itt találhatjuk a feladat- és hatásköröket, felelősséget. Áht., Ámr., Ötv. vonatkozó előírásainak felel meg mindez.
1.2 HELYZETELEMZÉS A költségvetési rendelet tartalmára vonatkozóan a 217/1998. Korm.r., az Ötv. és az SZMSZ rendelkezései adnak követendő feladatokat.
1.2 HELYZETELEMZÉS A település gazdasági és stratégiai terve és programja az alapja az éves költségvetés megtervezésének. Ezért a körjegyző a felelős. A tervek dokumentumaiért pedig a gazdálkodási csoport felel l a szakmai és műszaki ű kollégák információra támaszkodva.
1.2 HELYZETELEMZÉS Először jóváhagyják a költségvetés felépítését, majd az abban megjelenő szemléletet az intézetekben alkalmazhatóvá teszik és benyújtják javaslataikat a költségvetésre nézve. Végül ezt a gazdálkodási csoport bírálja felül. Ezt követik azok a tárgyalások, amin megegyeznek az elvégzendő feladatokról és az azok elvégzéséhez nélkülözhetetlen apparátusról.
1.2 HELYZETELEMZÉS A tárgyalásokat követően a következő események zajlanak le, meghatározott sorrendben: véleménynyilvánítás y és javaslattétel, ezek a jegyző általi összegzése, nyilvánossá tétele, elfogadása, vagy véleményezett elutasítása, a rendelettervezet megalkotása, ehhez a bizottság véleményeinek hozzácsatolása, végül a polgármester terjeszti be a képviselőtestületnek.
1.2 HELYZETELEMZÉS 2. Ak költségvetés é elkészítése íé során alkalmazott l módszerek A jogi rendelkezések szellemében készült el a települési költségvetés. Az előzetes költségszámítások, amik a rendeltek megalkotásának szerves részei a tervezési adatlapok segítségével készülnek el. Eltérő alkalmazott technikákat figyelhetünk meg. Van a bázisszintű, feladatokon alapuló, teljesítményen alapuló és az ami marad. Az önkormányzatnál mindegyik megjelenik.
1.2 HELYZETELEMZÉS A tervezés folyamán alkalmazható módszerek közül az önkormányzat a bázisszintű elnevezésűvel él, mivel abban az előző évi adatokkal dolgoznak némi módosítással élve, tekintetbe véve az aktuális változásokat. Az így kikalkulált költségeket a működési és fejlesztési kiadások még növeli, amennyire azt a költségvetés határai megengedik.
1.2 HELYZETELEMZÉS Egyszerre kell számolni a fejlesztések egyszeri összegével a későbbi, a fejlesztés következtében keletkező, fenntartási, üzemeltetési költségeket.
1.2 HELYZETELEMZÉS 3. A költségvetés elfogadásának intézményi, személyi, jogszabályi és egyéb feltételei Az állam költségvetésének azon részei, amelyek kapcsolatosak az önkormányzat által elvégzendő feladatokkal is, az államháztartásért és a helyi önkormányzatokért felelős miniszterek hatáskörébe tartozik. A költségvetési rendelkezés megteremtése nem tartozhat máshoz, csak a képviselőtestülethez, stülthzfőképp az alant listázottak:
1.2 HELYZETELEMZÉS 3. A költségvetés elfogadásának intézményi, személyi, jogszabályi és egyéb feltételei a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás.
1.2 HELYZETELEMZÉS Az ágazati bizottságok a szabályokban rögzítettek szerint kifejtik javaslataikat, véleményeiket a költségvetéssel és célokkal kapcsolatosan, mindezt követően megfogalmazza az egészről a véleményét a pénzügyi bizottság is. Egy összefoglalást alkot a körjegyző a tárgyalásokon elhangzott véleményekről és javaslatokról, majd, amikor a rendeletalkotásra kerül a sor, azt megkapja a képviselőtestület.
1.2 HELYZETELEMZÉS A költségvetés szervei által megfogalmazott kívánalmak, mint például a fejlesztések és az üzemben tartás, egy szakértői gárdával való egyeztetés után a képviselőtestület elő kerül, amely meghatározza azok fontossági sorrendjét a szerint, hogy anyagilag az mennyire kivitelezhető. Ezt a fontossági sorrendet úgy állapítják meg, hogy megvizsgálják a pályázati lehetőségeket és a belső forrásokat. Ennek megállapításakor a hivatal által kidolgozott stratégiai és gazdasági terv ad iránymutatást.
1.2 HELYZETELEMZÉS 4. Aköltségvetés-készítés é ké é erősségeinek ő kés gyengeségeinek bemutatása Erősségek: Célként határozza meg az önkormányzat azt, hogy a hlikédkit helyiek érdekeit szem előtt tartsa, t és azoknak k megfelelően cselekedjen. Legfontosabb, hogy a kötelezően vállalt célokat véghezvigyék. Fontos, hogy ezeket másból kell finanszírozni, mint az önként vállalt feladatokat. Központi támogatás és önkormányzati támogatás nem szerepel együtt a finanszírozás folyamán.
Erősségek: ő 1.2 HELYZETELEMZÉS Atö törvényi rendelkezések ka mérvadóak a tervezés során. Aprólékosan fel van tüntetve a szabályzatban, hogy a költségvetés létrehozásában kik segédkezhetnek. Javaslatok és vélemények kikérése annak érdekében, hogy az érintettek számára átláthatóvá váljon a rendszer.
Gyengeségek: 1.2 HELYZETELEMZÉS A főleg kézi jellegű nyilvántartásokat célszerű lenne lecserélni a rendelkezésre álló szoftverek valamelyikére, informatikai programra (Excel).
Gyengeségek: 1.2 HELYZETELEMZÉS A költségvetési é tervek hiányosságai á i miatt a felmerülő költségek sem kalkulálhatóak. Nincs követendő előírás arra, hogy egy változás következtében, milyen kockázati tényezőkkel kell számolni. A költségvetés tervezéséből gyakran kimaradnak a fejlesztésekkel felmerülő, sok időt, éveket felölelő következmények (fenntartás, üzemeltetés).
1.2 HELYZETELEMZÉS 5. Aköltségvetés é összeállítása á során felmerülő lő kockázatok bemutatása Szükséges lenne egy tanulmány elkészítése, amelynek alapja egy felmérés lenne. Itt megkérdeznék a lakosokat és a helyi gazdaságban tevékenykedőket, hogy számukra mi lenne fontos. Így nem költene olyan dolgokra az önkormányzat, ami felesleges. Sokszor a helyi érdekekkel ellentétesen, olyan projektek valósulnak meg, amelyben az állami támogatásnak nagy befolyásoló ereje van.
1.2 HELYZETELEMZÉS A tartósabb projektek az idő múlásával költségvetés- érzékennyé válhatnak. A projektek költségvetésének tervezési hiányosságai miatt a később befolyó források kihasználhatósága csökken.
1. Elemző rész 1.3 Következtetések
1.3 KÖVETKEZTETÉS Az éves költségvetés megtervezése a jogszabályoknak megfelelően történik. Ezek alapján a tervezési folyamat egészét, és részleteit, írásos rögzítését, a folyamat struktúráját, a résztvevő alanyokat és a kommunikációs csatornákat a belső szabályzat foglalja magában. Kidolgozott gazdálkodási elképzelés és pontos célkitűzések hiányában a tervezés jelentős hátránnyal indul.
1.3 KÖVETKEZTETÉS Amennyiben a végrehajtás irányelvei írásban rögzítettek, könnyen kiküszöbölhető, hogy nem formális elemek kerüljenek a tervezésbe.
1.3 KÖVETKEZTETÉS Az egy évre tervezett költségvetésnek, azaz a hároméves gördülő költségvetésnek párhuzamban kell lennie a nagyszabású beruházások járulékos kiadásaival, és benne szerepeltetni kell azokat. Az önkormányzat költségvetésében nem találjuk meg azokat a pénzügyi tételeket, amelyek az újonnan létrehozott vagyonelemek fenntartása következtében keleteznek.
1.3 KÖVETKEZTETÉS A tervezési folyamat során a hagyományos nyilvántartási módot használják a gyorsabb számítógépes helyett. Ha áttérnének, komplikáltabb elemzések elkészítésére is képesek lennének, amely integrált gazdasági g rendszert hozna létre.
2. Tanácsadói rész 2.1 Stratégiai tanácsok
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A dokumentum célkitűzései: Javaslatok elkészítése a költségvetés létrehozásával kapcsolatosan Akcióterv elkészítése annak érdekében, hogy a központi költségvetési célkitűzések megvalósuljanak. Át kell rendezni a költségvetés té létrehozás lépéseit, és alá kell rendelni azt a stratégiai céloknak.
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Szükséges lenne egy tanulmány elkészítése, amelynek alapja egy felmérés lenne. Itt megkérdeznék a lakosokat és a hli helyi gazdaságban tevékenykedőket, kdk hogy számukra mi lenne fontos. Így nem költene olyan dolgokra az önkormányzat, ami ifelesleges. l A vonatkozó szabályzat elkészítése ajánlott.
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Ha az önkormányzatok újratervezik felépítésüket, megszüntetik funkciótlan tevékenységeiket, és indokolatlan kiadásaikat nagy eséllyel növekedhet értékteremtő kvalitásuk. Kockázatfelmérő magatartás javasolt a hitelek felvételénél. Ajánlott azokat elemzés formájában, átlátható módon és írásban elkészíteni.
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A nem lekötött pénzeszközöket befektetésekben kell elhelyezni, l de ennek mikéntjét részletes, kötelező ő érvényű előírásokban kell rögzíteni. A befektetéssel járó kockázat ká mértékét meg kell határozni és meg kell szabni a vállalt, legvégső határt.
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A taktikai jellegű ötleteink bizonyos hányada a jogi szabályozáson alapul, a fennmaradó hányadhoz viszont tudunk saját ötleteket adni, melyek által a költségvetés létrehozása is eredményesebb és sikeres lesz.
2. Tanácsadói rész 2.2 Taktikai tanácsok
a.) Cselekvési terv 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Ajánljuk, hogy az önkormányzat vizsgálja meg az alapító okiratokban foglaltakat és az esetleges hiányosságokat pótolja, a hibákat javítsa. Válassza szét az alap-, kiegészítő-, kisegítő-, vállalkozási területeket egymástól. A két utolsónak pedig a legvégső határát át is állapítsa meg. Ajánljuk, hogy szerezze be a szükséges informatikai programokat az önkormányzat és helyezze azokat használatba.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Ahhoz, hogy a vagyongazdálkodás sikeresnek bizonyuljon, mindenképpen egységessé kell tenni az éves vagyongazdálkodási tervet. Ütemterv kidolgozására kell törekedni a költségvetés tervezésének procedúrájával kapcsolatosan, ahol az abban feladatot vállalókat is listázni kell. Továbbá az értékeket létrehozó lehetőségeket is keresni kell.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS b)a b.) cselekvési terv megvalósíthatóságának íh ó á igazolása Az egyszerű irányítási funkciókon kívül az önkormányzatnak olyan személyeket kell keresnie a hivatalon belül, akik részt tudnak venni érdemben a költségvetési tárgyalások során és annak megtervezésében, pénzügyi analízist készítenek, átfogó szervezési képességeik vannak, melyek megvalósítására is képesek, tudnak tanulni más önkormányzatoktól k és idomulnak a külső feltételrendszerhez és annak változásaihoz.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Azt ajánljuk, hogy az önkormányzat tartson felülvizsgálatot a személyi erőforrások kapacitását illetően a költségvetés megtervezésével, nyilvántartások készítésével és az adatáramlással kapcsolatosan.
2. Tanácsadói rész 2.3 Informatikai megoldások
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK A beszámolói és tervezési folyamatok során az önkormányzat nem használja a már elérhető szoftvereket, mint például a vezetői modulokat. Jellemzően még mindig Excellel dolgoznak, ami lelassítja a folyamatokat. A költségvetési előirányzatokat a gazdálkodási csoport hozza létre és ezen kívül ellenőrzi az intézményektől származó egyszerűbb javaslatokat is.
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK A tervezés, számfejtés, stb. folyamatához kaphatnak az önkormányzatok informatikai támogatást a Magyar Államkincstár internetes oldalán. Továbbá ilyen jellegű segítséget ad a K11 program is, amely elhagyhatóvá teszi a központilag meghatározott űrlapok letöltését, mert helyettesíti azokat.
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK A PMINFO nevezetű rendszer jó arra, hogy a jogszabályi rögzítettségű g időközi költségvetési jelentés elkészüljön segítségével. A MÉRLEG nevezetű rendszer jó arra, hogy a jogszabályi rögzítettségű időközi mérlegjelentés bizonylatainak kezelése megtörténjen. Mind a K11-hez hasonló. A programok alkalmazásában adnak útmutatást a regionális igazgatóságok államháztartáshoz kapcsolódó irodái.