TART R A T LOMJ M EGYZÉ Z K

Átírás

1 II./D. A KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS ELFOGADÁSÁNAK FOLYAMATA

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés Következtetések k 2. Tanácsadó rész 2.1. Stratégiai tanácsok 2.2 Taktikai tanácsok 2.3 Informatikai megoldások

3 BEVEZETŐ

4 Jellemző, hogy a költségvetést az előző év harmadik harmadában, ősszel kezdik el tervezni. Ilyenkor már látható nagyjából, hogy milyen kiadások fogják terhelni a települést, mik a polgármesteri vízió részei és mik a legfontosabb beruházási irányok (tehát amelyeket csak pénzügyi lehetőség adtán fognak megvalósítani). Ilyenkor már nagyjából tisztázott a jövő évi pályázati helyzet is, így egyes elemeivel már számolhatnak.

5 A pénzügyi tervet kidolgozzák, de ez még csak felmérés, azt próbálják felmérni, hogy milyen kiadások k lesznek, mit kell harmonizálni i a jövendő kerettel Az önkormányzati intézmények, illetve a támogatott szervezetek is tervezettel szolgálnak arra nézve, hogy előzetes számításaik szerint mennyiből tudják kihozni i az elkövetkező k ő évet, mennyi pénzre van szükségük ahhoz, hogy terveiket megvalósítsák és működjenek

6 A somogyvári képviselőtestület áttekinti a megalkotott kiadási tervet, majd ha megfelelőnek, fllő vállalhatónak lh tartja, tj akkor elfogadja Ezután jelenik csak meg az Országgyűlés által elfogadott évi normatíva mértéke a keret, melyből gazdálkodnia kell a településnek E dj fő b é l i l i ű éi dó Ez adja a fő bevételt, mivel az iparűzési adó a vállalkozások alacsony száma miatt elenyésző mértékű

7 Az intézmények a leadott költségvetéseiket közös értekezleti munka során állítják össze: az így megvitatott saját célokat formába öntve az igényüket eljuttatják a hivatalnak, az pedig beolvasztja azt a saját költségvetésébe. é éb Az intézmények és a hivatal költségvetése elválaszthatatlan egymástól. A belső, ő intézményi é i viták outputja tj kerül az intézményvezetők közti vitára, mint input.

8 Amennyiben a normatívából nem lehetséges az intézmények eltartása, akkor leépítésekre van szükség hogy kit tudnak elbocsájtani, azt az adott intézmény illetékesei tudják megmondani. Mindenkori céljuk viszont az, hogy a működés megtartása mellett a személyi gárdát is megtarthassák, azaz fejlesztés csak akkor ütemezhető be, ha elkerülhetetlen a működtetés szempontjából vagy senki állása nincsen veszélyben. lb

9 A költségvetés központi módosulásából megváltozó (csökkenő) lehetőségeket a lakosság nehezen tolerálja, sok célzás van arra, hogy a hivatal nem bánik jól a pénzzel. Ez természetesen nem igaz, ők tudásukhoz mérten próbálják a lehető legjobban beosztani azt, amit az állam juttat. Sajnos a település viszonylag kevés adóbevételhez jut, ezért költségvetése vészesen függ a normatíva alakulásától.

10 A költségvetés készítését központilag is ellenőrzik, az Állami Számvevőszék vizsgálja, hogy minden szabályosan zajlik e A költségvetéssel kapcsolatos döntések, gyűlési jegyzőkönyvek nyilvánosak, a polgárok számára szabadon elérhetőek ezt a lehetőséget azonban általában kevesen veszik igénybe, nem érdekli a lakosokat. Ha problémájuk támad, akkor is inkább a hivatalban panaszkodnak, mintsem a tényeknek k járnának utána.

11 Az gyakran előfordul (elsősorban váratlan helyzetekből kifolyólag), hogy a költségvetés módosul, többletigény ti jelentkezik. Ha ehhez nincs külső segítség (például mint árvízkárok esetén lenni szokott), akkor végig kell gondolni, honnan lehet átcsoportosítani. Az ilyen változtatásokat hasonlóan végzik, mint a költségvetés tervezését: a szakma kidolgozza, utána pedig elfogadják.

12 A piramismodell tehát a költségvetés tervezésében is látható, hiszen az intézmények a hivatal alá vannak rendezve, a hivatal pedig maga is hierarchikus, piramis-jellegű felépítésben dolgozik. A vezető, azaz döntésképes személyek szerepe jelképes, az itt is jellemző, a szakma áll a valós kidolgozás, az operatív munkavégzés é hátterében.

13 Somogyváron tehát a költségvetés elkészítése a szakmai hozzáértők kezében van, és csak a döntést hozza róla a kinevezett vezető ő testület. Ennek köszönhetően a település anyagi biztonsága nem esik áldozatul felelőtlen fejlesztéseknek, nem borul fel az arány innováció és fenntartás között az első javára. Aköl költségvetést é külső külő és belső ő tényezők egyaránt befolyásolják hol jobban, hol kevésbé.

14 1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása

15 1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Miért jött létre ez a dokumentum? 1. Hogy bemutassa, hogyan készül egy költségvetés 2. Hogy bemutassa, milyen módszereket alkalmaznak a készítés során 3. Hogy bemutassa a feltételrendszert, melyben a költségvetést elfogadják 4. Hogy bemutassa, milyen erős és gyenge pontjai vannak a költségvetés-készítésnekkészítésnek 5. Hogy bemutassa, milyen kockázatokkal kell számolni a költségvetés é készítésekor é k

16 1. Elemző rész 1.2 Helyzetelemzés

17 1.2 HELYZETELEMZÉS 1. A költségvetés-készítés folyamata A költségvetés tervezése folyamán Somogyvár Önkormányzata rendeletben rögzítette a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényben (Ötv.) meghatározott kötelező feladatokon kívüli, önként vállalt feladatait. Így megállapította azon közszolgáltatások és kifizetések csoportját is, melyek a kitűzött feladatokhoz kellenek.

18 1.2 HELYZETELEMZÉS Somogyvár fejlődése dinamikusnak mondható, szilárd burkolattal rendelkezik az utak nagy része, kiépített a közvilágítás és a szennyvízhálózat, van rendőrség. Ezek anyagi igényei megjelennek a költségvetésben.

19 1.2 HELYZETELEMZÉS A költségvetés megtervezésének szakaszait dokumentumok segítségével szabályozzák. Ennek bizonyítéka az ellenőrzés útvonala is. Az SZMSZ meghatározza a feladatokat, hatásköröket és felelősséget. Ez megfelel az Áht., Ámr., Ötv. vonatkozó előírásainak.

20 1.2 HELYZETELEMZÉS A 217/1998. Korm.r., az Ötv. és az SZMSZ rendelkezései adnak követendő feladatokat a költségvetési rendelet tartalmára t vonatkozóan.

21 1.2 HELYZETELEMZÉS A települési szabályozási terv, a gazdasági program, a különböző elgondolások és a tervek dokumentumai melyeket a gazdálkodási csoport készít el az alapjai az évenkénti költségvetés megtervezésnek. Mindezt a jegyző irányítja.

22 1.2 HELYZETELEMZÉS Az önkormányzathoz rendelt intézmények szintén javaslatokat tesznek a saját költségvetésükre, de mivel ezeket a hivatal fogja össze, ott még ellenőrzik ezeket az adatokat megvalósíthatósági, ésszerűségi szempontokból is. Ezután következhetnek a tárgyalások, melyeken kialakulnak az előirányzatok, melyek a feladatok ellátásához szükségesek.

23 1.2 HELYZETELEMZÉS A jegyző feladatai közé tartozik, hogy a tárgyaláson elhangzottakat összefoglalja, jóváhagyja, vagy magyarázat melléklésével elutasítsa. Az így elkészült rendelettervezetet összekapcsolva a bizottság véleményével megkapja a képviselő testület a polgármester által.

24 1.2 HELYZETELEMZÉS 2. A költségvetés elkészítése során alkalmazott módszerek A település költségvetése megfelel azoknak a kritériumoknak, amiket a jogszabályok támasztanak. A tervezési adatlapoknak nagy jelentősége van abban, hogy a rendeletek megalkotásánál pontos kalkulációkat tudnak elvégezni. A tervezés alatt az önkormányzat négyféle módszert alkalmaz: feladatalapú, teljesítményalapú, bázisszintű és az ami marad.

25 1.2 HELYZETELEMZÉS Legfőképpen a bázisszintű van jelen a tervezésben, ami azt jelenti, hogy az előző évet veszik alapul, majd az időközben kialakult változásokkal is számolnak. Az anyagi háttértől függően mindezt még növelik az egyes működési és fejlesztési kiadások is.

26 1.2 HELYZETELEMZÉS Ajánlatos egyszerre kikalkulálni a nagy és egyszeri összegű fejlesztések későbbi fenntartási költségeit (lehetnek ezek személyi és dologi kiadások).

27 1.2 HELYZETELEMZÉS 3. A költségvetés elfogadásának intézményi, személyi, jogszabályi és egyéb feltételei etétee Az államháztartásért és az önkormányzatokért felelős miniszter készíti azokat a feladatokat az állam költségvetés tervezése során, amelyek összefüggenek az önkormányzat ügyeivel is. A költségvetési határozat létrehozása kizárólag a képviselőtestület tül tfeladatai iközét tartozik, legfőképp:

28 1.2 HELYZETELEMZÉS 3. Ak költségvetés elfogadásának intézményi, személyi, jogszabályi és egyéb feltételei a gazdasági program, a költségvetés é megállapítása, á döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, á a településrendezési é terv jóváhagyása, á a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, l l a kötvénykibocsátás, kib á továbbá a közösségi ö célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás.

29 1.2 HELYZETELEMZÉS Azok a bizottságok, amelyek az ágazathoz tartoznak, a szabályoknak megfelelően benyújtják javaslataikat, véleményeiket a célkitűzésekkel, költségvetési keretekkel és feladatokkal kapcsolatosan. Ezután az összeállt egészet még a pénzügyi bizottság is véleményezi. Aképviselőtestület elé már csak olyan vélemények kerülnek a rendeletek megalkotásával kapcsolatban, amelyeket a körjegyző összegezett.

30 1.2 HELYZETELEMZÉS Egyeztetés történik a költségvetési szervek irányítói és a tervet kidolgozó szakértők között a felmerült fenntartási és fejlesztési igényekkel kapcsolatosan. Ezek megvalósíthatósága nagyban függ az anyagi feltételektől, és fontossági sorrendet állapít meg köztük a képviselőtestület. A sorrendet a pályázati lehetőségek és az önkormányzat forrásai határozzák meg. A stratégiai irányelvek és a gazdasági program alapján történik mindez.

31 1.2 HELYZETELEMZÉS 4. Aköltségvetés-készítés é ké é erősségeinek ő kés gyengeségeinek bemutatása Erősségek: Az önkormányzat célja kideríteni és leírni a helyi civilek, non-profit szervezetek, a gazdaságban résztvevők céljait, törekvéseit. A kötelezően vállalt feladatokat teljes mértében végre kell hajtani, és ennek finanszírozása nem azonos az önként vállalt feladatokéval. A központ és önkormányzat forrásai nem azonosak. Törvényi, jogszabályi előírások mentén zajlik a tervezés.

32 1.2 HELYZETELEMZÉS Erősségek: A költségvetés megtervezésében csak a kompetens személyek vehetnek részt. Ha beleszólási lehetőséget biztosítanak az érintetteknek, akkor a nyilvánosság növelhető.

33 Gyengeségek: 1.2 HELYZETELEMZÉS Az elérhető számítógépes eszközök (pl.: Excel) alkalmazása kismértékű, jellemző inkább, a kézi nyilvántartás.

34 Gyengeségek: 1.2 HELYZETELEMZÉS Az önkormányzat nem rendelkezik mindenre kiterjedő vagyongazdálkodási tervvel, így az azzal járó kiadások sem előre tervezhetőek. ő Nagy hiányosság, hogy szabályozatlanok azok a források, amelyek a felmerülő kockázatok kalkulálásához szükségesek változások esetében. A fejlesztésekkel kapcsolatos anyagi vonzatok sok esetben hiányoznak a költségvetésből, pedig ezeknek hosszútávú kihatásuk van.

35 1.2 HELYZETELEMZÉS 5. A költségvetés összeállítása során felmerülő kockázatok bemutatása Önkormányzati feladatként merül fel, hogy a helyi lakosok és gazdasági szereplők igényeit felmérje, tanulmányozza. Így elkerülhető, hogy olyan tényezők is kiadásként jelenjenek meg, amik feleslegesek. Nem minden esetben valósul meg a helyiek érdeke, mert az önkormányzati döntéshozatalt sok esetben az állami támogatások határozzák meg.

36 1.2 HELYZETELEMZÉS A hosszú távú határozatok hátrányosan befolyásolhatják a jövőbeni fizetőképességet. Af fejlesztések ktervezésénél éé élnem kalkulálnak lál kazok fenntartási költségeivel, így azt utólagosan kell majd beilleszteni i a költségvetésbe. té

37 1. Elemző rész 1.3 Következtetések

38 1.3 KÖVETKEZTETÉS A költségvetés létrehozása szabályok szerint zajlik. A vonatkozó jogszabályok szerint a belső ő szabályzatban található a tervezési folyamat, a részcélok feladata, a tervezési ikövetelményrendszer és ennek részt vevői, azok érintkezési hálója, rögzítési módok és a kommunikáció. ió Az önkormányzat kidolgozott gazdálkodási rendszere és célkitűzései hatékonyan segítik a tervezési fázist.

39 1.3 KÖVETKEZTETÉS A folyamatkontrollálás elősegíti a tervezési deviációk jelentős lecsökkentését, illetve kiküszöbölését.

40 1.3 KÖVETKEZTETÉS Nincs kihangsúlyozva a több éves beruházások és a költségvetési terv közötti kapcsolat, és a hosszú távú kötelezettségvállalások sem jelennek meg. A költségvetésből nem ismerhetjük meg a fenntartási és működtetési kiadásokat.

41 1.3 KÖVETKEZTETÉS A tervezést számítógépes programok segítségével is lh lehetne végezni, de jellemzően még mindig inkább a manuális módszert alkalmazzák, ami miatt az egész rendszer lassabban működik. Ha a gazdasági rendszert integrálttá tennék, akkor az analízis lehetőségek összetettebbé válhatnának.

42 2. Tanácsadói rész 2.1 Stratégiai tanácsok

43 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A dokumentumlétrehozás céljai: Olyan stratégiai tippek, amelyek segítenek a költségvetés készítésénél Hogy létrejöjjön egy akcióterv, amely segítségével a költségvetés létrehozása sokkal eredményesebb Újra kell gondolni a folyamatot, vagy a folyamat egyes részeit a költségvetés készítésénél.

44 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Önkormányzati feladatként merül fel, hogy a helyi lakosok és gazdasági szereplők igényeit felmérje, tanulmányozza. Így elkerülhető, hogy olyan tényezők is kiadásként jelenjenek meg, amik feleslegesek. Ennek szabályozása is szükséges.

45 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Fejlesztendő pont lenne a feladatok és folyamatok letisztázása, a nem szükséges tevékenységek és kiadások megszüntetése a költségvetés szerveinél, a közalapítványoknál, a non-profit profitszektorbanésa a gazdasági társaságoknál. További fejlesztendő pont a hitelkezelés lé felelősségtudatosságának kialakítása és a bevétel-kiadás kockázatának ká kfigyelembe vétele.

46 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A fel nem használt pénzeszközöket érdemes befektetni, de ezek lehetőségeiről pontos szabályozást kell alkotni. Fel kell mérni az esetleges kockázatokat, amik a befektetés során felmerülhetnek, és éles határt kell kijelölni, hogy meddig mehetnek el ebben.

47 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A jogszabályok sok megkötést tartalmaznak, tehát ezekkel kapcsolatosan nem tudunk javaslatokat adni, ezek kötelező érvényűek. Viszont javaslataink a stratégiai és költségvetési célok megvalósulásában nyújthatnak segítséget. g

48 2. Tanácsadói rész 2.2 Taktikai tanácsok

49 a.) Cselekvési terv 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Az alapító okiratokat újabb kontroll alá kell venni. Azokban fontos külön venni az alaptevékenységeket, a kiegészítő tevékenységeket, kisegítő tevékenységeket és a vállalkozási tevékenységeket. Az utóbbi kettő felső határát át is meg kell határozni és a szakmai a feladatok szerint osztályozni. A számítógépes lehetőségekkel mindenképpen élni kellene az önkormányzatnak.

50 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS A vagyongazdálkodás sikeres megvalósulása érdekében hozzanak klétre egy tervet taz éves vagyongazdálkodással l kapcsolatosan. Továbbá meg kell alkotni egy ütemtervet, melyben az egyes szereplők feladatai és felelősségvállalása, a költségvetés változásokhoz igazodó tervezése, az értékteremtő folyamatok vizsgálása és a kockázatelemzés k szerepel.

51 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS b)a b.) cselekvési terv megvalósíthatóságának íh ó á igazolása Az önkormányzat mindennapos gyakorlati feladatai mellett, az alábbiakat is el kéne végeznie: folyamatszervezés, költségvetési szervezetekkel való közös munka, befektetési és beruházási tervezetek megalkotása és véghezvitele, éh itl más, jól működő önkormányzati rendszerek átvétele, a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás. Mindehhez természetesen megfelelő munkatársakra van szükség.

52 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Éppen ezért javasoljuk, hogy vizsgálják felül a rendelkezésre dlk álló létszámot minden tekintetben: nem biztos ugyanis, hogy elegendő az erőforrás a tervezéshez éh és a lebonyolításhoz, lb líáh és mindezt persze nyilván is kell tartani.

53 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Az éves költségvetés elkészítése során nem jellemző a rendeltetésszerű számítógépes programhasználat. Főleg az Excelt alkalmazzák. Ha a megfelelő szoftverek alkalmazása megkezdődne a gazdasági határozatok elkészítése is sokkal gördülékenyebben zajlana. A számításokkal kapcsolatos feladatok a gazdálkodási csoport feladatkörébe tartoznak, akik az intézmények által kidolgozott költségvetésre vonatkozó javaslatokat is átvizsgálják.

54 2. Tanácsadói rész 2.3 Informatikai megoldások

55 2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK Elérhetőek az önkormányzat számára a feladatok elvégzéséhez szükséges programok a Magyar Államkincstár weblapján. Ilyen program az ún. K11 is, amely megkönnyíti a feladatok ellátását, mivel így nem kell letölteni a nyomtatványokat.

56 2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK Továbbá, a PMINFÓ megfelelő a jogszabályban szereplő időközi költségvetési jelentés elkészítésére. A MÉRLEG pedig a jogszabályban szereplő időközi mérlegjelentés l bizonylatainak i elkészítésében éb segít. Ezek a rendszerek hasonlítanak a K11 rendszeréhez. Az alkalmazások használatában nyújtanak segítséget a regionális igazgatóságok államháztartási irodái.