1

Murony 2

3

Tartalom Helyzetelemzés... 6 Mit mutatnak a számok?... 6 Murony a számok tükrében... 7 A Muronyon élő mintavételbe került személyek jellemzői... 8 Mit gondol miért nehéz munkát találni napjainkban?... 9 Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével?... 9 Problémái megoldásában kihez fordulna segítségért?... 9 Ismerie az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat?... 10 Honnan szerez információt elsősorban a szociális támogatási formákról?... 10 Igényelte már valamilyen szociális támogatást vagy ellátást?... 10 Ha Ön munkát keres vagy keresne, hogyan teszi ezt? Hol keres?... 11 Ön szerint a többi ember hogyan tudna hozzájárulni a rászorulók szociális segítéséhez?.. 11 Amennyiben jelenlegi helyzete rosszabbodna, kit vagy mit tartana felelősnek a kialakult helyzetért?... 12 Ön szerint hogyan tudna leginkább segíteni saját helyzetén, életminőségén az ember?... 12 Ha Ön régóta munkanélküli vagy volt már tartósan, mit gondol, mi akadályozza abban, hogy munkát vállaljon?... 13 Fejlesztési javaslatok... 15 4

Ezen helyzetelemzés és fejlesztési javaslat, terv a TÁMOP 1.4.310/22F20110004 pályázat lezárásaként jött létre. A szervezetünknek a projektben vállalt feladata volt, a térségben lévő 12 településen lévő vállalkozók és a bevont célcsoport tagok együttműködésének, foglalkoztatási lehetőségeinek, véleményeknek felmérése. A projektmunkatársakkal feltérképeztük 12 település lehetőségeit, az ott élő lakosság véleményére és az ott lévő vállalkozók és önkormányzati vezetőktől származó információkra építve. Az itt felmért kutatási adatok alapján vállalásunk egyegy településenkénti helyzetbemutatással, tervvel segíti a település vezetőségét a hatékony foglalkoztatás kiépítésében. A projekt megvalósítása két szakmai szervezet, a Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete és a Szent Lázár Alapítvány közös együttműködésében ment végbe, Viharsarok kincsét kinccsé tesszük néven. Murony A község három város, Békéscsaba, Békés, Mezőberény által határolt terület középpontjában található. Területéhez tartozik Tarafű, Földvár, Pece, Gyúri rét, Kaszáló, Murvahely, Üszőjárás és Soványhát. A mai községhatáron belül a régészeti terepbejárások során különböző korokból származó települések nyomait találták meg. Legjelentősebb a környéki lelőhely és Murvahely területén a középkori Murony templomának és temetőjének feltárása. 196070 között épült a belterületi házak zöme. A vezetékes földgázhálózat kialakítása 1983ban történt. A községi utak alapjainak jelentős része 198090 között lakossági összefogással készült el. 1995ben felépült a magyaros stílusú tornacsarnok. Az új templom avatására 2002ben, a felújított orvosi centrum átadására 2005ben került sor. 2007ben befejeződött a művelődési ház felújítása. A község sík területen fekszik, melyet földszintes házak uralnak. Központjában helyi látványosság a liget, melynek területe helyet ad a közösségi, szabadtéri rendezvényeknek. A külterület legmagasabb karakteres épülete a Hidasháti Állami Gazdaság vetőmagüzemének tisztítótornya, ami az 1960as években épült. Jellegzetes V alakú vasbetonhéjszerkezetű 5

tetejével a település látképét jelentősen meghatározza. Történelmi műemlék a Murvahelyen található 1861ben épült Szent Anna kápolna. 1 Helyzetelemzés A foglalkoztatási kérdőívezés kapcsán a bevont 12 település polgármesteri hivatalait, az illetékes szakembereit, a vállalkozóit és a foglalkoztatásban jártas civil szervezeteit kerestük meg, hogy szakszerű válaszokat kapjunk Mit mutatnak a számok? A közfoglalkoztatás egy jól összehasonlítható adat. A közfoglalkoztatásban lévők száma hónapról hónapra változik, a táblázatban szereplő adatok az interjú időpontjában voltak helytállóak, akkor is lehet, hogy kerekített számokban kaptunk választ. Ezeket a számokat összevetettük az adott település lélekszámával, és megkaptunk egy mutatót: minden xedik ember közmunkából él azon a helyen. Például Muronyban 50 közmunkás van, a település lélekszáma 1300 fő, ebből adódik, hogy minden 26odik ember közmunkából tartja fenn magát és családját. Természetesen minél alacsonyabb ez a szám, annál magasabb a közmunkások aránya a településen, míg minél magasabb, annál kevesebben kénytelenek ezt a megélhetési formát választani, mint például Gyulán vagy Békéscsabán. Település Közmunkások száma Település lélekszáma Arányszám, minden hányadik ember él közmunkából? Murony 50 1300 26 Békés 700 19763 28 Csárdaszállás 38 456 12 Doboz 140 3800 27 Gyula 368 31679 86 Körösladány 188 4800 25 Köröstarcsa 70 2640 38 Mezőberény 500 11000 22 1 Forrás: http://murony.hu/cimlap/murony/ 6

Szeghalom 400 9700 24 Békéscsaba 1535 61046 39 Gyomaendrőd 600 13674 22 Kamut 54 1102 20 A táblázat adataiból is (még ha azok néhol kerekített értékek is) kitűnik, hogy Gyulán és Békéscsabán élnek a legkevesebben közmunkából. Gyula város közfoglalkoztatási szintje hasonlít a Dunántúli települések szintjéhez. Oka, hogy itt több a nagyobb gyár, vállalkozás, munkavállalási lehetőség, nagyobb a képzettebb és munkavállalás szempontjából motiváltabb emberek száma. Míg az egészen kicsi, hátrányos helyzetű településeken, ahol nincs munkavállalási lehetőség és az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, ott élnek a legtöbben közmunkából, mint például Csárdaszálláson, a bevont legkisebb település, ahol minden 12edik embernek ez a megélhetési forrása. Majd a lakosság 10 %a, ami családokra vetítve, 4 tagú átlagos család létszámmal számolva, a lakósság 40 %nak a közmunka program nyújt megélhetési forrást. Murony község átlagos helyet foglal el a sorban, minden 26 embernek megélhetési formája a közmunka. Ez a szám a lakosság 3, 8 %a, családokra vetítve a település lakóinak körülbelül 15,3 %a él a közmunkából. Murony a számok tükrében A lakossági lekérdezésünk reprezentatív felmérés volt. A felmérésbe bekerülő lakosokat véletlenszerű mintavétellel választottuk ki települési lélekszám arányosításával. A települési koordinátorok által lekérdezett kérdőíves kutatási formában személyesen. A kutatás kiterjedt a projektben vállalt 12 településre. A mintavétel a lakosság 1665 éves, aktív korú népessége körében történt 1200 kérdőív lekérdezésével. Első lépésként a reprezentatív mintavétel hátterének kidolgozása történt, a véletlenszerű mintavétel előkészítése. Meghatároztuk, hogy a településeken a lakosságszámhoz arányosítva pontosan hány kérdőívet kell kitöltetni az 1200ból. Ezek után minden település közigazgatási térképét kinyomtattuk A3as méretben, és felosztottuk annyi lekérdezési egységre, ahány kérdőív lekérdezésére volt szükség adott településen ügyelve arra, hogy lehetőleg azonos számú lakás/ház legyen minden lekérdezési egységben. Megvizsgáltuk, hogy átlagosan egyegy lekérdezési egységben mennyi házszám található, és az így kapott számból random számgenerátorral megkaptuk, hogy hányadik 7

háznál/lakásnál kezdik a lekérdezést a biztosok. Megegyeztünk, hogy minden esetben a térképen berajzolt lekérdezési egység jobb alsó sarkából indulnak, az óra járásával ellenkező irányba. Amennyiben a kisorsolt számú háznál nem járnak sikerrel, az azt követő első és második háznál próbálkoznak. Ha ott is sikertelen a kérdőív kitöltése, a kérdőívet ki kell ejteni. Ezen módszer segítségével lehetőségünk volt a véletlenszerű mintavételre és ténylegesen elértük azt a réteget, akit megcéloztunk kutatásunkkal. A kérdőív kérdéseit úgy állítottuk össze, hogy a lehető legtöbb féle szempontból választ kapjunk a lakosság szemszögéből fontos foglalkoztatást akadályozó vagy segítő gondokra. A Muronyon élő mintavételbe került személyek jellemzői Férfi 25% Nő 75% 8 általánosnál kevesebb 8 általános 25% Szakmunkás (szakiskola, OKJs tanfolyam 50% érettségi nélkül) Szakközépiskola, gimnázium érettségi 25% (középfokú) Szakközépiskola, gimnázium érettségi + OKJ bizonyítvány Felsőfokú (főiskola, egyetem, tudományos fokozat) A válaszadók túlnyomó része nő volt Murony településen. Iskolázottság szempontjából többen voltak az érettségi nélkül, szakmunkás végzettséggel rendelkezők. A megkérdezettek között a legmagasabb iskolai végzettség valamilyen középfokú, érettségi bizonyítványt nyújtó tanulmány volt, a legalacsonyabb pedig befejezett 8 általános iskolai fokozat. Leszázalékolt 28, 5% Nincs leszázalékolva 71, 4% Nem válaszolt Jelenleg munkaviszonyban áll 75% Nem áll munkaviszonyban 25% Nem válaszolt Kutatásunk reprezentatív mintavétellel készült, ahol a települések arányához mérten határoztuk meg a megkérdezettek számát. Így születhetett az az eredmény, hogy a Muronyon élők 75%a jelenleg munkaviszonyban áll, és több mint 70%a nem leszázalékolt. 8

Mit gondol miért nehéz munkát találni napjainkban? Nemek közötti különbségek Életkor 5, 5% Iskolai végzettség 5, 5% Szakmai gyakorlat hiánya 5, 5% Akadályozottság (anyagi, egészségügyi) Kiskorú gyermek nevelése 5, 5% Idős, beteg hozzátartozó gondozása Megváltozott munkaképességű (leszázalékolt) Kevés a munkahely a térségben 38, 8% Alacsony hajlandóság az ingázásra Nincs megfelelő tömegközlekedés 22, 2% Kevés felnőttképzési lehetőség Túlképzettség Motiválatlanság 16, 6% Egyedülálló szülő Egyéb Nem tudja/nem válaszolt A legtöbben úgy gondolják, hogy a kevés munkahely okozza azt, hogy nehéz munkát találni, ezután következik a tömegközlekedés hiánya, majd a motiválatlanság. A legtöbb lehetőség nem került meghatározásra, amelyek viszont igen, azok közül a legkevesebb százalékot az életkor, iskolai végzettség, szakmai gyakorlat hiánya, kiskorú gyermek egyedül nevelése kapta. Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével? Egyáltalán nem elégedett 12, 5% Inkább elégedetlen Közepesen elégedett 62, 5% Inkább elégedett 25% Teljesen elégedett A válaszadók többsége közepesen elégedett jelenlegi helyzetével és többen vannak azok, akik inkább elégedettek, mint azok egyáltalán nem elégedettek. Problémái megoldásában kihez fordulna segítségért? Család 50% 9

Barát 7, 1% Szomszéd 7, 1% Civil szervezet Egyház Munkahely 14, 2% Humán segítő intézmény (pl. családsegítő szolgálat, amely nem civil) Önkormányzat 7, 1% Pénzintézet Média Egyéb 7, 1% Nem tudja/nem válaszolt A válaszadók közül a legtöbben elsősorban a családjukhoz fordulnának segítségért, majd a munkahelyükhöz. A barátok, szomszéd, önkormányzat és valamilyen egyéb lehetőség egyenlő arányban jelenik meg. Néhány lehetőség egyáltalán nem szerepel a felsorolásban. Ismerie az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat? Igen 25% Részben 37, 5% Nem 37, 5% Nem tudja/ nem válaszolt Honnan szerez információt elsősorban a szociális támogatási formákról? Családtagoktól, ismerősöktől 20% Intézményektől Önkormányzattól 20% Kiadványból Médiából 20% Internetről 10% Civil szervezettől Egyéb Nem tudja/nem válaszolt 30% Magasabb azok aránya, akik részben vagy egyáltalán nem ismerik az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat. A legtöbben nem tudják, hogy honnan szerzik az információikat ezzel kapcsolatban, akik viszont igen, azok elsősorban a családtagoktól, ismerősöktől, önkormányzattól, médiából tudnak róluk. Igényelte már valamilyen szociális támogatást vagy ellátást? 10

Lakásfenntartási támogatás (lakbér vagy 55, 5% albérleti díj céljára, gázszámlára) Egyéb célra adósságcsökkentési támogatás 11, 1% Lakhatással kapcsolatos egyéb támogatás Rendszeres pénzbeli támogatások Pénzügyi támogatás rendkívüli esetben Nem igényeltem még szociális támogatást, 22, 2% ellátást Egyéb 11, 1% Nem tudja/nem válaszolt A legtöbben valamilyen lakásfenntartási támogatást vettek már igénybe, de magas azok aránya is, akik még nem igényeltek semmilyen szociális ellátást. Akik igénybe vettek valamilyen támogatást, azok közül a legkevesebben adósságcsökkentési vagy valamilyen egyéb juttatást igényeltek. Ha Ön munkát keres vagy keresne, hogyan teszi ezt? Hol keres? Családtagok/ismerősök 30, 7% Korábbi munkatársak 15, 3% Munkaügyi központ, kirendeltség 7, 6% Munkaerőközvetítő iroda Internet 7, 6% Újsághirdetés 7, 6% Fejvadászcég Civil szervezetek Szociális intézmények Egyéb Nem tudja/nem válaszolt 30, 7% Azonos azok aránya, akik nem tudják hol keresnek/keresnének munkát azokkal, akik családtagokon, ismerősökön keresztül teszik ezt. A legkevesebben munkaügyi központ, internet vagy újsághirdetés segítségével próbálnak munkát találni. Ön szerint a többi ember hogyan tudna hozzájárulni a rászorulók szociális segítéséhez? Önkéntes munkával 27, 2% Anyagi hozzájárulással 9% Természetbeni támogatásokkal (pl. vetőmag, tenyészállat, ruha, élelmiszer, 63, 6% bútor, stb.) Egyéb 11

Nem tudja/nem válaszolt A legtöbben úgy gondolják, hogy természetbeni támogatásokkal tudnának a legjobban segíteni a szociálisan rászoruló embereken, majd az önkéntes munka következik és végül az anyagi hozzájárulás kapta a legkevesebb százalékot a sorban. Amennyiben jelenlegi helyzete rosszabbodna, kit vagy mit tartana felelősnek a kialakult helyzetért? Szociális ellátórendszer Társadalom egésze 10% Politikai rendszer 50% Önkormányzat Származás, neveltetés Otthoni viszonyok, családi helyzet 10% Munkáltató Egészségügyi ellátórendszer Foglalkoztatási rendszer 10% Pénzintézetek Az egyén maga Egyéb 20% Nem tudja/nem válaszolt A válaszadók közül a legtöbben a politika rendszert okolják helyzetük rosszabbodásáért, majd valamilyen egyéb, fel nem sorolt indok szerepel a sorban. Ezek után pár lehetőséget neveztek meg: a társadalom egésze, az otthoni viszonyok és a foglalkoztatási rendszer egyaránt 10%ot kapott. Ön szerint hogyan tudna leginkább segíteni saját helyzetén, életminőségén az ember? Saját háztáji gazdálkodás 6, 2% Feketemunka 8, 3% Új szakma tanulása 8, 3% Fejlesztő foglalkozásokon való részvétel (konfliktuskezelés, kommunikáció 2% fejlesztése) Átképzés használható szakmákra 8, 3% Érettségi vagy felsőfokú oklevél megszerzése Társas kapcsolatok erősítése 8, 3% Káros szenvedélyektől való mentesség 12, 5% Saját fizikai környezetem rendben tartása 8, 3% 12

Pénzbeli és természetbeni juttatások ismerete, igénylése (önkormányzat, 2% családsegítő) Önkéntes munkavégzés ( bedolgozni magam egy munkahelyre ) Tevékenység csere (segítek másoknak, ők is 8, 3% segítenek nekem) Szűrővizsgálatokon való rendszeres 8, 3% megjelenés Mentális állapotom megőrzése, lelki 4, 1% problémáim esetén szakmai segítséget kérek Rendszeres sportolás, testmozgás 6, 2% Rendszeres olvasás 4, 1% Istenben való hit, hitközösséghez való 4, 1% csatlakozás Önképzés Egyéb Nem tudja/nem válaszolt A legtöbb válaszadó szerint a káros szenvedélyektől való mentesség segítene a helyzetükön, ezután egyenlő arányban jelenik meg a feketemunka, az új szakma tanulása, a használható szakmákra való átképzés, a társas kapcsolatok erősítése, a saját fizikai környezet rendben tartása, tevékenységcsere, szűrővizsgálatokon való rendszeres megjelenés. A legalacsonyabb arányban a fejlesztő foglalkozásokon való részvétel és a pénzbeli, természetbeli juttatások ismerete szerepel. Ha Ön régóta munkanélküli vagy volt már tartósan, mit gondol, mi akadályozza abban, hogy munkát vállaljon? Távoli, tömegközlekedéssel nem elérhető munkahely Nincs tömegközlekedés Van tömegközlekedés, de nem megfelelő időben Nincs akadálymentesített közlekedési lehetőség Kevés a munkahely a térségben 12, 5% Nemi megkülönböztetés Életkor Iskolai végzettség Szakmai gyakorlat hiánya Félelem attól, hogy úgysem felelne meg Tartós betegség Kiskorú gyermek nevelése Egyedülálló szülő 13

Idős, beteg hozzátartozó gondozása Túlképzettség Motiválatlanság Alacsony hajlandóság az ingázásra Megváltozott munkaképesség (leszázalékolt) Kevés átképzési lehetőség Pénzügyi gondok (nem tud bérletet venni, albérletet fizetni) Egyéb Nem tudja/nem válaszolt 87, 5% A válaszadók legmagasabb százaléka nem tudja, hogy az akadálya a munkavállalásnak, illetve, akik meg tudták nevezni, azok szerint egyértelműen a kevés munkahely a térségben az oka. 14

Fejlesztési javaslatok Munkahelyteremtő beruházások támogatása; Új befektetők, foglalkoztatók számára vonzó környezet kialakítása; Infrastruktúra fejlesztése; A vállalkozások foglalkoztatási szerepének erősítésében legfontosabb eszköz a kedvező szabályozási feltételek biztosítása, ami elejét veszi a fekete foglalkoztatásnak; Ki kellene jobban használni Békés megye természeti adottságait: a kiváló adottságú termőföldet; Jobban ki kellene használni a turizmus, az idegenforgalom előnyeit; Ingyenes, kedvezményes sportolási lehetőség: kedvezményes uszodabérlet, nyitott sportpályák, tornatermek. Sportnapok szervezése; Ingyenes szűrővizsgálatok, egészségnapok szervezése; Ingyenes, információs zöld vonal fenntartása, ahol akár anonim módon is nyújtanak tájékoztatást a szociális szolgáltatásokról; Személyes támogatásra épülő közvetítőiroda működtetése, ahol az egyéneknek nemcsak a munkakeresésben, hanem némileg életvezetésben is segítséget nyújtanak a szakemberek; Képzések szervezése, ami segíthet a háztáji gazdálkodás sikerességében, kiterjesztésében; Kedvezményes vetőmaghoz, takarmányhoz való hozzájutási lehetőség biztosítása; Legális gazdasági forma együttműködésének elősegítése; Kedvezményes, rendszeres, biztos helyi vásárok, piacok szervezése, ahol az emberek értékesíthetik saját termékeit, de az asztalbérlet kedvezményes áron elérhető. 15