ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Csutorás Gábor mérnök alezredes: Katonai repülőterek és repülési feladatok tűzvédelmének aktuális kérdései, különös tekintettel a tűzoltó szervezetek túlélést biztosító (STO) rendszerben való működésére Tudományos témavezető: Dr. Grósz Zoltán alezredes 2003
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...4 1. FEJEZET A KATONAI REPÜLŐTEREK TŰZVÉDELME A TÚLÉLŐKÉPESSÉG (STO) RENDSZERÉBEN...8 1.1 Nemzetközi és hazai tűzvédelmi jogszabályok... 8 1.2 Repülőterek tűzvédelme... 12 1.2.1 Repülőterek fogalma... 12 1.2.2 A katonai repülőterek felépítése... 13 1.2.3 A repülőterek biztonsága... 17 1.2.4 A katonai repülőterek biztonsága és a túlélőképesség összefüggései... 17 1.3 A katonai repülőterek tűzvédelme... 19 1.3.1 A katonai repülőterek tűzvédelmének általános kérdései... 19 1.3.2 A katonai repülőterek (munkaterület) tűzvédelme... 21 1.3.3 Repülési feladatok (felszálló mező) tűzvédelme... 22 1.4 Repülőtéri tűzoltó alegységek... 24 1.4.1 A tűzoltó alegységek rendeltetése, feladata... 25 1.4.2 A tűzoltó alegységek készenléti szolgálata... 26 1.4.3 A tűzoltó alegységek készenléti fokozatai... 28 1.5 Repülőterek tűzvédelmi készenléti kategóriái... 30 1.5.1 A katonai repülőterek tűzveszélyességi kategóriái... 31 1.5.2 A magyar katonai repülőterek kategóriái... 33 1.5.3 A tűzoltáshoz szükséges vízmennyiség... 35 1.5.4 Az oltóhab keverék időegység alatt szükséges mennyisége... 36 1.5.5 A katonai repülőterekre szükséges tűzoltó gépjárművek mennyisége... 37 1.5.6 A katonai repülőtereken készenlétben tartandó tűzoltó gépjárművek mennyisége..... 37 1.6 A katonai repülőterek tűzvédelme és a túlélőképesség (STO) összefüggései... 38 1.6.1 A túlélőképesség (STO... 39 1.6.2 A tűzvédelem helye, szerepe a túlélőképesség (STO) rendszerében... 41 A FEJEZET ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEI...48 2. FEJEZET KATONAI REPÜLŐESZKÖZÖK TÜZEINEK OLTÁSA, SZEMÉLYZETEK ÉS UTASOK MENTÉSE...49 2.1 A katonai repülőterek tűzoltó állományának felkészültsége... 49 2.2 A katonai repülőeszköz tüzek oltási és mentési eljárásainak szükségessége... 52 2.3 A repülőeszközök veszélyes anyagai... 54 2.4 Katonai repülőeszközök tüzeinek oltására felhasználható oltóanyagok... 60 2.5 A katonai repülőeszközök veszélyes anyagainak oltástechnikai eljárásai... 63 2.6 Katonai repülőeszközök tüzeinek oltási és mentési eljárásai... 66 2.6.1 A repülőeszköz megközelítése... 67 2.6.2 A repülőeszköz tüzének oltása... 69 2.6.3 Katonai repülőeszközökből történő mentés... 70 2.7 A katonai repülőeszközök oltási és mentési leírásának módszere... 81 2.7.1 A katonai repülőeszközök oltási és mentési eljárása során végrehajtandó feladatrendszerek... 81 2.7.2 A feladatrendszereket alkotó műveletek... 82 2.7.3 A katonai repülőeszközök oltási és mentési eljárásainak leírása... 83 A FEJEZET ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEI...87 3. FEJEZET A KATONAI REPÜLŐTEREK TŰZOLTÓ SZERVEZETI STRUKTÚRÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA A RENDSZERVIZSGÁLAT MÓDSZERÉVEL...89 3.1 A katonai repülőterek tűzoltó szervezetének rendszerszemléletű megközelítése... 89 3.2 A rendszer környezete... 91 3.3 A rendszer körülhatárolása... 92 3.3.1 A vizsgálat célja... 92 3.3.2 A rendszer összefüggései... 92 3.3.3 A vizsgálat szintje... 93 2
3.4 A rendszer leírása... 93 3.4.1 A rendszer és környezeti elemek hatáskapcsolata... 94 3.4.2 Az elemek és jellemzőik... 96 3.4.3 A tűzoltó készenléti váltás funkcionális szerkezete... 97 3.4.4 A katonai repülőtéri tűzoltó alegység szervezeti struktúrája... 98 A FEJEZET ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEI...102 4. FEJEZET A KATONAI REPÜLŐTEREK TŰZOLTÓ ÁLLOMÁNYÁNAK KIVÁLASZTÁSA, FELKÉSZÍTÉSE, KIKÉPZÉSI RENDSZERE ÉS KÖVETELMÉNYEI...103 4.1 A repülőtéri tűzoltó katonák kiképzésének helyzete... 103 4.2 A repülőtéri tűzoltók állománykategóriája... 106 4.3 A tűzoltó katonákkal szemben támasztott követelmények... 107 4.4 A tűzoltók kiválasztásának szempontjai... 111 4.5 A képzési rendszer felépítése és tematikája... 113 4.5.1 A szerződéses tűzoltó állomány felkészítése, kiképzése... 114 4.5.2 A katonai repülőterek hivatásos tűzoltó állományának kiképzése... 117 4.6 A kiképzési követelmények mérése, ellenőrzése... 117 A FEJEZET ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEI...121 ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK...123 TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK...127 AJÁNLÁSOK...127 HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE...130 1. MELLÉKLET...136 2. MELLÉKLET...137 TÁBLÁZATOK...138 ÁBRAJEGYZÉK...139 TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE...140 3
Bevezetés A Magyar Honvédségben a tűzvédelem jelenleg nem kellőképpen szabályozott. A NATO csatlakozást követően a tűzvédelem katonai szabályzói nem követték a változásokat. Az országos tűz elleni védekezésről és műszaki mentésről szóló törvényt (1996. évi XXXI.) csak késve követte a tárca által kiadott tűzvédelmi rendelet (31/2001), amely a honvédségre vonatkozik. A rendelet által hatálytalanított jogszabályok pótlása nem történt meg. A Magyar Honvédségben jelenleg 1976-os eredetű tűzvédelmi rendelkezések vannak érvényben, amelyek nem felelnek meg az országos előírásoknak, nagyrészük elavult. A rendelet alapján a Magyar Honvédség tűzvédelmének újjászervezése megkezdődött. A minden vezetési szinten megjelenő tűzvédelmi szolgálati személyek végzik a tűzvédelmi szaktevékenységek tervezését, irányítását. A HM rendeletet azonban nem követte az alacsonyabb szintű jogszabályoknak a megváltozott környezethez, követelményekhez való igazítása. A tűzvédelem területén kidolgozott eljárások, a rendszeresített eszközök és a tűzoltó állomány felépítése, kiképzése továbbra is a Varsói Szerződés idejéből való. Mindemellett a magyar katonai repülőtereken megjelentek a szövetségesek repülőeszközei. Saját repülőeszközeink az 5. cikkelyből adódóan feladatot hajthatnak végre idegen országok repülőtereiről, vagy repülőterein. A NATO haderő-fejlesztési javaslatok a tűzvédelem terén a tűzoltási és mentési eljárásokban a NATO-val való azonosság, az oltásra felhasznált eszközökben kompatibilitás szintjét igénylik. A Magyar Honvédség tűzvédelemre vonatkozó előírásai, a tűzvédelmi szervezetek, azok felszereltsége, felkészítettsége, nem biztosítja a szövetséges helyzetből adódó feladatok végrehajtását. Így a hazai katonai repülőterekről alkalmazott repülőeszközökből történő mentés, az oltástechnikai eljárások, a tűzvédelemmel kapcsolatos NATO STANAG -ek előírásai eltérnek lehetőségeinktől. Jelenleg a tűzoltó szervezetek nem képesek a megváltozott követelményeknek eleget tenni. 4
A fentiek figyelembevételével az alábbi tudományos célokat tűztem magam elé: A katonai repülőterek tűzvédelme összetevői és a repülőterek biztonsága közötti összefüggések bizonyítása, a tűzvédelem helyének, szerepének meghatározása a túlélőképesség (STO) rendszerében. A katonai repülőeszközökből történő oltási és mentési eljárások és jellegzetességek leírási módszerének megalkotása. A Magyar Légierő katonai repülőtéri tűzoltó alegységeinek a túlélőképesség rendszerébe illeszkedő szervezeti struktúrája megalkotása. A katonai repülőterek tűzoltó állományával szemben támasztott elvárások, a kiválasztás és kiképzési rendszer kidolgozása. Az értekezésemben kitűzött célok elérése érdekében az alábbi módszereket alkalmaztam: Összehasonlítottam a hazai és nemzetközi tűzvédelmi jogszabályokat. Analizáltam a repülőterek elemeit, az elemek szintetizálásával meghatároztam a repülőterek tűzvédelmének összetevőit. Analizáltam a túlélőképesség elemeit, és a funkcióihoz való hozzárendeléssel meghatároztam a tűzvédelem helyét és szerepét. Külföldi kísérleti tapasztalatok elemzésével bizonyítottam a repülőeszközök oltási és mentési leírásának szükségességét. Egy NATO repülőgép példáján analizáltam az oltási, mentési jellegzetességeket, és szintetizáltam a repülőeszközök oltási és mentési eljárások leírási módszerét. A rendszervizsgálat módszerével, rendszermodell segítségével kialakítottam a tűzoltó alegységek szervezeti struktúráját. Történeti módszerrel ábrázoltam a tűzoltók kiképzésében kialakult helyzetet. Analizáltam a tűzoltók hazai és NATO felvételi és kiképzési követelményeit és szintetizáltam az új követelményeket. Az értekezés megírásának időszakában: A 2001. szeptember 11-én bekövetkezett terrortámadások kapcsán átértékelődött a repülőterek, így a katonai repülőterek biztonsági rendszere és követelményei. Megnőtt a veszélye a repülőterek elleni terrorista, szabotázs és törvénytelen akcióknak, nagyobb hangsúlyt kapott a repülőterek túlélésének kérdése. 5
Kiadásra került a 31/2001 (XII. 28.) HM rendelet a tűzvédelem és műszaki mentés honvédségi ágazati szabályairól. Befejezéshez közelednek a Gripen repülőgépek bérléséről folyó tárgyalások, amely eredményeként a katonai repülőtereken új típusú repülési és kiszolgálási rendszerek kerülnek bevezetésre. Kifejlesztésre került az új repülőtéri tűzoltó gépjármű, melynek csapatpróbája befejeződött. Kutatási eredményeimet a katonai és tűzvédelmi folyóiratokban rendszeresen publikáltam. Előadásokat tartottam a Future Aviation Technologies nemzetközi konferencián, és a doktoranduszok ZMNE, és Jász-Nagykun-Szolnok megyei konferenciáin. A ZMNE BJKMF Repülőtiszti Intézet által szervezett STO tanfolyamon előadássorozatot tartottam. A megváltozott forrásanyagok felhasználásával átdolgoztam az MSZ K 1123 Katonai repülőterek tűzvédelme című szabványt. Részt vettem a 31/2001 (XII. 28.) HM rendelet kidolgozásában. A kutatásokat 2002. november 30-án zártam. Tudományos kutatómunkám során elkészített tudományos értekezésem négy fejezetből áll: Az első fejezetben összehasonlító elemzéssel vizsgálom a repülőterek tűzvédelmével kapcsolatos jogszabályrendszert. Meghatározom a repülőterek tűzvédelmének összetevőit, megfogalmazom a tűzoltó alegységek feladatait, és meghatározom a tűzvédelem helyét és szerepét a túlélőképesség STO rendszerében. A második fejezetben egy NATO repülőgép analizálásával vizsgálom a repülőeszközök tűzveszélyeit, jellegzetességeit, az oltásukra alkalmas oltóanyagokat és elkészítem a katonai repülőeszközök tüzei oltási és mentési eljárásainak leírási módszerét. A harmadik fejezetben a rendszervizsgálat módszerével, rendszermodell segítségével vizsgálom a repülőtéri tűzoltó készenléti szolgálatok szervezeti struktúráját, a készenléti szolgálatot adó váltás összetételét és javaslatot teszek egy új szervezeti struktúrára. 6
A negyedik fejezetben elemzem a repülőtéri tűzoltó alegységek kiképzésének helyzetét, meghatározom az új felvételi és kiképzési követelményeket, és javaslatot teszek a kiképzés rendszerére, értékelésének módjára. Kutatómunkámat nehezítette: A NATO Crash Fire Fighting and Rescue WG-nak nincs magyarországi képviselője, amelynek következtében az új információk késve és kerülő úton hiányosan jutnak el hozzánk. Az anyagok nagy része minősített, ezért szükség volt az olyan nyílt források megtalálására, amelyeket a dolgozat minősítése megenged. Kutatómunkámat könnyítette: Konzulensem és a ZMNE Vegyi és Környezetbiztonsági Tanszék kollektívája, akik segítettek tanulmányaim, kutatómunkám és kutatási eredményeim publikálása során. A két külföldi tapasztalatcsere, melyet a Légierő Parancsnokság a kétoldalú kapcsolatok révén Németországban lehetővé tett számomra. A Légierő Parancsnokság vezetése, a korlátlan időtartamú Internet hozzáférés lehetőségének biztosításával. Munkahelyem a Légierő Parancsnokság Haderőtervezési és együttműködési főnökség vezetése és kollektívája azzal, hogy lehetővé tették számomra a felkészülést és a kutatómunka zavartalan folytatását. A Hadtörténeti Intézet levéltára, könyvtára, a ZMNE könyvtára, a légierő tudományos könyvtára, valamint a SZIE Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar könyvtára dolgozói, akik segítettek az anyaggyűjtés és rendszerezés munkafázisában. Mindazon munkatársaim, akik NATO munkacsoportokban szerzett tapasztalataikat munkám megkönnyítése céljából megosztották velem, és segítettek az információgyűjtésben. 7
1. fejezet A katonai repülőterek tűzvédelme a túlélőképesség (STO) rendszerében A fejezetben összehasonlító elemzést adok a repülőterek tűzvédelmével kapcsolatos nemzetközi, hazai és NATO jogszabályokról. Analizálom a repülőteret, mint rendszert. Az összehasonlítás módszerével vizsgálom az egyes elemeket és az elemek szintetizálásával, meghatározom a repülőterek tűzvédelmének összetevőit. A jogszabályi háttér alkalmazásával, a repülőterek paraméterei alapján elvégzem a hazai katonai repülőterek tűzvédelmi kategóriába sorolását. Meghatározom a katonai repülőtereink tűzvédelmi követelményeit. Megfogalmazom a tűzoltóalegységek feladatait. Összehasonlítom a NATO hadműveleti képességei közül a túlélőképességet a harcbiztosításokkal, analizálom a túlélőképességet, és a funkciókhoz rendelem a tűzvédelem feladatait. Meghatározom a tűzvédelem helyét és szerepét a túlélőképesség rendszerében. 1.1 Nemzetközi és hazai tűzvédelmi jogszabályok A repülőterek tűzvédelme, a repülőeszközök és a repülőterek objektumai tüzeinek oltása egyidős a repüléssel. A katonai repülések történetében nem ritka jelenség a repülőtereken a tűz. A NATO hadműveleti repülőterein általában három repülőszázad folyamatos harctevékenységével számolnak. Az ennek megfelelő kiszolgáló, támogató és logisztikai műveletek is nagyobb mértékűek, mint egy olyan repülőtéren, ahol repülőeszközök tárolása történik. (Pápa bázisrepülőtér) Ennek megfelelően a megelőző és mentő tűzvédelmet minden repülőtéren az adott tevékenységnek, és a tevékenységhez rendelt paramétereknek figyelembe vételével kell megszervezni. A katonai repülőterek tűzveszélyességét a technikai fejlődés is befolyásolja. Az első világháború idején a repülőeszközök szerkezete, repülési paraméterei, az általuk használt hajtóanyag mennyisége, a hordozott pusztító eszközök hatása, ezáltal a repülőtéren tárolt veszélyes anyagok mennyisége és a kiszolgálás technológiája tűzveszély vonatkozásában messze elmaradt a jelenkor katonai repülőtereitől. 8
A vizsgált kérdéskör a civil repülőterekre is egyaránt vonatkozik. A repülés fejlődése, a nagy forgalmú civil légikikötők kialakulása, a légi forgalom rohamos fellendülése nemzetközi szinten is igényelte a repülés egységes szabályozását. Fontossá vált, hogy a biztonság, és ebben a tűzvédelem a világon mindenütt ugyanazt jelentse. A repülőterek tűzvédelmének egyforma szabályok alapján kell működnie. Az egyforma szabályozást az Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet 1 (ICAO) teremtette meg. Az ICAO dokumentumokban határozza meg a repülőterek tűzvédelmét. A szabvány és ajánlások rendszere teljesen átfogja a repülőterekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, a tűzoltó készenléti szolgálatokat, azok tevékenységét, az oltástechnikai követelményeket, előírásokat, a repülőterek tűzoltó készenléti szolgálatai technikai eszközrendszerét, a felkészültségi követelményeit, és minden a repülőterek tűzvédelmével kapcsolatos rendszabályt. Minden nemzet saját törvényekkel és rendeletekkel rendelkezik a tűzvédelem és ezen belül a repülőterek tűzvédelme témakörében. A nemzeti törvények és rendeletek néha túlmutatnak az adott országon és egész régiókban, vagy az adott földrészen kívüli területeken is elfogadottak. Ilyen például az USA tűzvédelmi kérdésekkel foglalkozó szervezete, a Nemzeti Tűzvédelemi Szövetség (NFPA) 2. Az NFPA 1896. óta tapasztalatokon, tudományosan megalapozott úton megegyezések, törvények és szabványok megalkotásával és közzétételével foglalkozik. Nemzetközileg elismert tűzvédelmi szervezet. Elérte, hogy világszerte felismerjék, elfogadják és végrehajtsák törvényeit, szabványait. A nemzetközi nonprofit szervezet küldetése kutatni a tüzek veszélyeit, csökkenteni következményeit, vizsgálni a tűzzel összefüggő biztonsági kérdéseket. Az NFPA több dokumentuma kapcsolódik a repülőterek tűzvédelméhez. Az NFPA 1500 tartalmazza a minimális biztonsági követelményeket, amely minden mentő szervezetre vonatkozik. Az NFPA 403 a repülőtéri tűzoltó-mentő szolgálatok szabványait írja le. 1 International Civil Aviation Organization 2 National Fire Protection Association 9
A NATO országok légierői tűzvédelme - támaszkodva az ICAO, valamint az NFPA ajánlásaira, szabványaira- figyelembe véve a fegyveres erők sajátosságait, az érvényben lévő szabványosítási egyezményekre (STANAG) 3, valamint Európában az ACE Forces Standard 4 előírásaira alapul. A NATO ezekkel a dokumentumokkal tudja alakítani a tagállamok repülőtéri tűzvédelmét. A civil szervezetekhez hasonlóan így tudja biztosítani, hogy minden katonai repülőtéren a tűzvédelem az előírt egységes biztonságot nyújtsa. Ezek az egyezmények és előírások a NATO szabványosítási rendszer alkalmazásával figyelembe veszik a nemzeti törvényeket és rendeleteket. A NATO előírások a katonai repülőterek tűzvédelmére szabványosítási egyezmények formájában kerültek kiadásra. Az érvényben lévő, a katonai repülőterekre vonatkozó több mint tíz szabvány a NATO tűzvédelemmel kapcsolatos szabványainak csak a töredéke. A NATO a repülőterek tűzvédelmének kérdésében egy munkacsoportot működtet. A munkacsoport a Crash Fire-Fighting and Rescue Working Group (CFRWG) a repülőtéri tűzoltás- mentés kérdéseivel foglakozik. Felülvizsgálja az érvényben lévő egyezményeket, javaslatot tesz azok frissítésére, valamint elvégzi a szükséges új STANAG-ek előkészítését. Legutóbbi ülését 2001. októberében tartotta. [1] Az általa készített és a NATO-ban alkalmazásba vett szabványok CFR jelöléssel jelennek meg. A munkacsoport szoros kapcsolatot tart fenn az Airfield Services Working Group-pal. A szabványosítási egyezmények azonban nem végrehajtási utasítások. Az egyezményekben elfogadott közös akaratot, kinyilvánított célt, az egyes tagállamok saját rendelkezések kiadásával biztosítják. A nemzeti dokumentumok többféle formában jelennek meg. Tartalmazzák a STANAG ajánlásait, figyelembe veszik a hazai előírásokat, eltéréseket és sajátosságokat. NATO szabványok hazai alkalmazásba vétele a szabványosítási egyezmény elfogadásával (ratifikálás) történik. Az aláírás során lehetőség nyílik a szabvány elfogadására és alkalmazására fenntartás nélkül, elfogadására és alkalmazására fenntartásokkal, valamint elfogadására alkalmazásba vétel nélkül. Az elfogadás után 3 Standardisation Agreement 4 Allied Command Europe Forces Standards 10
a végrehajtás szakintézkedés, utasítás, parancsok, vagy Magyar Szabvány megjelenésével valósul meg. Hazai vonatkozásban az alapvető szabályozó az 1996. évi XXXI. Törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. A törvény az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzése, a tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél való segítségnyújtás, és a tűz elleni védekezésben résztvevők jogainak, kötelezettségeinek, a védekezés szervezeti és irányítási rendjének, személyi és tárgyi valamint anyagi feltételeit szabályozza. A törvény a Magyar Köztársaság területén hatályos. A katonai repülőterek tűzvédelme vonatkozásában azonban nem alkalmazható, mivel hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség létesítményeire. [2] A Magyar Honvédség tűzvédelmére érvényes Honvédelmi Miniszteri szintű rendelet a 31/2001. (XII. 28.) HM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés honvédelmi ágazatra vonatkozó különös szabályairól, melynek kidolgozásában személyesen is részt vettem, a 1996. évi XXXI. törvény ágazati feladatait tartalmazza. A Magyar Honvédség tűzvédelmének alapelveit az említett rendelet és a MK Honvédelmi Miniszterének Irányelvei a MH tevékenységére határozzák meg. A tűzvédelem kérdéskörével kapcsolatban előírja az EU és NATO tűzvédelmi követelményeinek a hazai rendszerbe történő beépítését. [3] Feladatul szabja a tűzvédelemben a MK, a NATO és EU jogszabály és szabványrendeletében szereplő követelmények érvényesítését. [4] A katonai repülőterek tűzvédelmét a MSZK 1123 Katonai repülőterek tűzvédelme írja le. A szabvány a tárgyban érvényes több NATO CFR STANAG, valamint ICAO dokumentum előírásait tartalmazza. Az első magyar katonai szabvány, amely az állandó jellegű, kiépített repülőterek tűzvédelme, tűzoltó szolgálata, tűzoltó technikai eszközeinek, felszereléseinek és oltóanyagainak követelményeit határozza meg. Szintén a NATO és nemzetközi szabványok hazai adaptálása a MSZK 1162 A katonai repülőtereken alkalmazott tűzoltó gépjárművek műszaki előírásai című szabvány is. A repülőtéri tűzoltó gépjárművekkel kapcsolatos műszaki követelmények önálló szabványban való megfogalmazása. 11
A repülőterek tűzvédelmének alapvető nemzetközi jogszabályait az ICAO határozza meg. A NATO szabványosítási egyezményei kapcsolódnak az ICAO előírásaihoz, azonban több területen szigorúbb követelményeket támasztanak, illetve speciális szabályok előírásával érvényesítik a katonai sajátosságokat. A nemzetközi és NATO tűzvédelmi szabványok hazai alkalmazásba vételét a Honvédelmi Miniszter Irányelveiben elrendelte. A NATO szabványosítási egyezmények feldolgozása és hazai implementálása megkezdődött. 1.2 Repülőterek tűzvédelme A repülőterek, a repülőgépek fel-, és leszállása, a repülőterekhez tartozó objektumok, valamint a bennük folyó tűzveszélyes tevékenységek következtében fokozott tűzveszélyt jelentenek. A nagyfokú eszközmozgás, a térben koncentrált hajtó-, és üzemanyag, a nagy erejű pusztító eszközök, a kiszolgálás és üzemeltetés technológiája magukban hordozzák a tüzek kialakulásának lehetőségét. 1.2.1 Repülőterek fogalma A repülőtér kezdetben a fel- és leszállópályát jelentette. Az első repülőeszközök valójában nem igényeltek repülőteret. Elég volt egy viszonylag nagyobb méretű sík terület, amelyről a gép fel tudott emelkedni, és rövid repülés után le tudott szállni. A repülés hőskorában több repülőgép elhelyezésére megjelentek a hangárak. A rendszeresen üzemelő repülőeszközök fel- és leszállása megkönnyítése érdekében megépítették a fel- és leszálló pályákat, karbantartására kialakították a javító bázisokat. A nagyteljesítményű utasszállító repülőgépek megjelenését követte az utas terminálok kialakítása. A sugárhajtóművek elterjedése következtében nagy mennyiségű speciális repülő hajtóanyagra volt szükség, kialakításra kerültek a repülőtéri üzemanyagbázisok. A repülésirányítási rendszer fejlődése következtében megjelentek a radarok. 12
A katonai repülőtereken a pusztító eszközök tárolására létrehozták a lőszer és robbanóanyag raktárakat, később a rakétatárolókat. Ma már a repülőterek önálló infrastruktúrával rendelkeznek. Nagy többségük csak energia szükségletében függ a környezetétől. A folyamat és az összefüggés megvilágítása nem igényel részletesebb elemzést. A repülőeszközöket és az infrastruktúrát veszi figyelembe az alábbi meghatározás: A repülőtér a repülőgépek, helikopterek és más légijárművek elhelyezésére, kiszolgálására, fel-és leszállására alkalmas és az ezekhez szükséges építményekkel, berendezésekkel ellátott terület. [5] A meghatározás a repülőteret területként kezeli, amin építmények vannak és alkalmas bizonyos tevékenységekre. Tartalmazza azokat az elemeket, amelyek jellemzőek a repülőterekre. A katonai repülőterek fogalmát a katonai repülőterek tűzvédelmével foglalkozó szabvány még pontosabban fogalmazza meg: Az a Magyar Honvédség üzemeltetésében lévő létesítmény, ahol a légijárművek le-, és felszállását, földi mozgatását, technikai kiszolgálását, a szakszemélyzet kiképzését, tevékenységét, szakmai feladatainak ellátását, az utasok (szállított anyag) kiszolgálását, ellátását biztosítják. [6] A definíció a repülőteret, mint létesítményt 5 határozza meg. A dolgozatban, a továbbiakban a Magyar Katonai Szabvány meghatározását értem a katonai repülőterek fogalma alatt. 1.2.2 A katonai repülőterek felépítése A katonai repülőterek (bázisok) felépítését több szempont szerint csoportosíthatjuk. Az utóbb ismertetett fogalomhoz kapcsolódó felosztás az objektumok alapján történik. A továbbiakban a vizsgálatok jellege miatt ezt alkalmazom. 5 Létesítmény: Építési telken álló építmények és szabadterek összessége. MSZ K 1123 Katonai repülőterek tűzvédelme 13
A repülőterek két fő részből állnak: Felszálló mező A felszálló mezőhöz tartozik a fel- és leszállópálya, a repülőeszközök közlekedéséhez használt utak, állóhelyek, a harcálláspont, a műszaki kiszolgáló helyek és a rádió, valamint fénytechnikai eszközök. Munkaterület A munkaterülethez tartoznak az építmények, épületek, kiszolgáló és karbantartó helyek, berendezések, raktárak és egyéb más a személyi állomány és technika védelmét szolgáló berendezések, objektumok. A felszálló mező elemei: A fel- és leszállópálya: Az a szabadterület, amelyet a repülőgép le- és felszállására szolgáló futópálya bármely végétől mért 1000 m-ig, valamint a futópálya középvonalának az eltávolodási távolsággal növelt hosszában, annak mindkét oldalára mért 150 m-ig terjed. [7] Fel- és leszállóhely: Az a szabad terület, amely a helikopterek (min. 4 helikopter) fel- és leszállására alkalmas, műszakilag előkészített, kijelölt természetes terepszakasz középpontjától mért 1000 m-ig terjed. Csoportos fel- és leszállóhely esetén mindegyik középpontjától mért 1000 m-es távolságig tart. [8] A katonai repülőtereken tartalék, vagy kényszer leszállópályát is kijelölnek arra az esetre, ha valamely oknál fogva a fel- és leszállópálya nem használható és nincs más repülőtér, vagy lehetőség a leszállásra. A fel- és leszállópályák legfontosabb paraméterei: A pálya anyaga. Ez lehet füves, vagy szilárd burkolatú. A pálya hossza és szélessége. A pálya teherbírása. Laza talajú rövid hosszúságú füves repülőteret nem használhat egy nagy tömegű szállító repülőgép. Mivel ilyen típusú gép nem jelenik meg ezen a repülőtéren, nincs szükség ennek a típusnak karbantartására, javítására, feltöltésére. Ezek a paraméterek tehát meghatározzák, hogy az adott fel-, és leszállópályát milyen méretű és típusú repülőeszközök használhatják. Közvetve befolyásolják a repülőtéren lévő munkaterület felépítését, és az ott folyó technológiát. A guruló utak: A repülőeszközöknek a repülőtéren történő közlekedésére szolgáló kijelölt utak. Burkolatuk és szélességük meghatározza igénybevehetőségüket. Forgalmi előterek: A repülőeszközök állóhelyei, amelyeken történhetnek a kiszolgálás egyes fázisai, valamint a ki- és beszállás, feltöltés stb. 14
Repülőgép fedezékek, állóhelyek: A repülőeszközök biztonságos tárolására, rejtésére, csapások elleni védelmükre szolgáló létesítmények. A repülőeszköz típusától és a kiszolgálási technológiától függően itt történhet a repülőeszköz karbantartása, a repüléshez történő előkészítése, fegyverzet függesztése is. A hangárok: Csarnokok, színek a repülőeszközök tárolására. Méretükből adódóan a hangárakban végzik a repülőeszközök javítását is. Az irányító torony: A repülőtér és felelősségi körzetében történő légi közlekedés tervezésére, szervezésére, irányítására szolgál. Speciális szakszolgálatok elhelyezését és folyamatos működését biztosítja. A harcálláspont (WOC) 6 : A repülőszervezet parancsnokának vezetési pontja. A parancsnok és törzs itt tervezi, szervezi, és innen irányítja a repülőegység harctevékenységét, műveleteit. A munkaterület elemei: A lőszer, robbanóanyag és rakétatárolók: A repülőeszközök által hordozott pusztító eszközök tárolására, karbantartására, ellenőrzésére szolgáló objektumok. Kiemelt biztonsági előírások vonatkoznak a létesítésükre, őrzésvédelmükre és tűzvédelmükre. A repülőtéren működő repülőszervezet fajtájától, alkalmazási céljától függ a tárolt robbanásveszélyes anyagok típusa és mennyisége. Javító műhelyek, hangárok: Ezekben az objektumokban végzik a szakemberek a repülőtereken használt repülőeszközök, gépjárművek és egyéb technikai eszközök műszaki kiszolgálását, időszaki, vagy meghibásodásból eredő javítását. Az állomány pihentetése céljára fenntartott létesítmények: pihenőhelyek, öltözők, szociális és kulturális jellegű épületek. Üzemanyag tárolók: A repülőtéren rendszeresített gépjárművek, munkagépek, valamint a repülőeszközök üzemeltetésére szolgáló hajtó és kenőanyag tárolására telepített tartályrendszerek töltő és lefejtő kutakkal, valamint az üzemanyagok vizsgálatára alkalmas laboratóriumokkal. Telephelyek: Bázisok a haditechnikai eszközök szabályzatszerű és védett elhelyezésére, tárolására, karbantartására, üzemképességük fenntartására, megbízható őrzésére. [9] 6 Wing Operation Center 15
Logisztikai raktárak: A repülőtér és repülőszervezet működtetéséhez szükséges mindennemű technikai eszköz, anyag, felszerelés, alkatrész, ruházati, élelmezési, elhelyezési anyagok tárolására, karbantartására szolgáló objektumok. Az itt felhalmozott készletek biztosítják a felhasználás függvényében a repülőtér és a róla üzemelő szervezet (-ek) folyamatos működését. Oxigéntöltő és légsűrítő állomások: A repülőeszközök és személyzetük által használt oxigén és levegő előállítására, palackozására és tárolására szolgáló építmények. Akkumulátortöltő állomások: A repülőeszközök, gépjárművek és más technikai eszközök áramforrásainak karbantartására, tárolására szolgáló építmény. Egyéb objektumok: A szolgálati helyiségek, az alegységek elhelyezésére szolgáló épületek, étkezdék, egészségügyi központ, irodák és más a repülőtér működtetését közvetve elősegítő épületek és a bennük folyó tevékenység. Ide tartoznak a kiépített földi védelmi támpontok, óvóhelyek és fedezékek, valamint más műszaki jellegű építmények. A katonai repülőterek felépítésének csak a tűzvédelem szempontjából kiemelten fontos elemeit vizsgáltam. A repülőtér jellegétől függően a felsorolt elemeken kívül rendelkezhet más objektumokkal, vagy hiányozhatnak egyes elemek. Szállító repülő ezred repülőtere esetleg nem rendelkezik rakétatárolóval. A felszálló mező és munkaterület, vagy azok egyes elemei egymástól elkülönítve, vagy nagyobb távolságra is települhetnek. Németországban Nörvenich repülőterén csak a felszálló mező, javító bázisok, lőszer és üzemanyag tárolók találhatók, a munkaterület többi eleme mintegy 8 km távolságra Kerpenben van. * * * A repülőterek a repülőeszközök modernizálása következtében alakultak ki és napjainkban is a repülőtechnika fejlődésével együtt fejlődnek. A katonai repülőtér egy önálló bázis, mely rendelkezik a folyamatos működéséhez szükséges objektumokkal és erőforrásokkal. A repülőterek két fő része a felszálló mező és a munkaterület. A katonai repülőtereknek nem része a repülőszervezet. 16
1.2.3 A repülőterek biztonsága A biztonság megteremtésével zavartalanná, veszélymentessé válnak a repülőtereken folyó műveletek, technológiák, repülési és kiszolgálási tevékenységek. A biztonságos környezet lehetővé teszi a repülőterek magas fokú biztonsággal folytatott folyamatos működését. 2001. szeptember 11-én az Amerikai Egyesült Államok terrortámadás sorozat áldozata lett. A terroristák eddig nem alkalmazott módszerrel légi katasztrófákat előidézve épületeket romboltak le utasszállító repülőgépekkel. A tettesek keresztül jutottak a repülőterek biztonsági rendszerén, fel tudtak szállni a repülőgépre és ott az utasokat és légi személyzeteket sakkban tartva, véghezvitték öngyilkos merényletüket. A terrorcselekmények új korszakot nyitottak a repülőterek biztonságának kérdéseiben. A világ repülőterein az események következtében szigorúbb biztonsági előírásokat vezettek be, technikai korszerűsítéseket hajtottak végre. Előtérbe került a repülőterek biztonságának fokozása: A repülőterek biztonságának elemei: [10] A repülőterek biztonsága két fő rendszerből áll: 1) Technológiai biztonsági rendszer A technológiai biztonság (a repülőtér beruházás, létesítés és üzemeltetés) A repülés biztonság (a földi biztonság, repülőműszaki biztonság, légi irányítási követelmények, repülőgépek biztonsága.) 2) Rendészeti biztonsági rendszer Utas biztonság (beléptetés, kiléptetés, jogosultság, poggyász ellenőrzés) Tűz-, és katasztrófavédelem A repülőterek tűzvédelme tehát a repülőterek biztonsági rendszerének eleme. 1.2.4 A katonai repülőterek biztonsága és a túlélőképesség összefüggései A katonai repülőtereken az egységeknek képesnek kell lenni önmaguk hatékony védelmezésére és oltalmazására a domináns veszély ellen békében, váratlan helyzetben, konfliktusban és háborúban akár hagyományos, akár tömegpusztító fegyverek alkalmazási viszonyai között. [11] Ezáltal biztosítják a túlélőképességet és a hadműveletek folytonosságát. 17
A katonai repülőterek egy konfliktus esetén csapások célpontjai lehetnek. Pusztításukkal az ellenség kis ráfordítással, nagy veszteséget tud okozni csapatainknak és a veszteség a háború kimenetelére, az ország védelmi potenciáljára döntő jelentőséggel bírhat. Az MH légiereje a légvédelmi erőket kivéve, alapvetően katonai repülőterekről üzemel. Az előzőekben leírtakból adódóan hazánknak védelmi szempontból jelenleg kulcskérdésként kell kezelnie repülőtereink túlélőképességét. Nem nehéz feladat meghatározni azokat a pontokat, objektumokat, amelyek pusztításával jelentős veszteséget lehet okozni a bázis működése vonatkozásában. Ma már nem feltétlenül van szükség a légierő repülőeszközeinek légi harcban való legyőzésére, vagy az arab-izraeli háborúban is alkalmazott, a repülőeszközöknek felszállásuk előtti, földön való megsemmisítésére. Az ellenség, vagy terrorista célja az, hogy megakadályozza, lehetetlenné tegye a repülőterekről a repülőeszközök felszállását, az oda történő leszállást. A kitűzött célt a repülőtér infrastruktúrája pusztításával a legkisebb energia és anyagi ráfordítás mellet tudja elérni. A repüléssel összefüggő műveletek, technológia, logisztikai támogatás rendszerébe, az infrastruktúrába történő beavatkozással elérhető, hogy a repülőeszközök ne legyenek képesek harcfeladatuk végrehajtására. A beavatkozás mindenképpen erőszakos cselekményt feltételez. Ezek a cselekmények, nevezzük őket csapásnak, hagyományos és tömegpusztító fegyverek alkalmazásával hajthatók végre. A csapások jellegük szerint lehetnek légi csapások, rakéta-támadások, szárazföldi erők csapásai és terrorista cselekedetek. A támadó fél lehetőségei határozzák meg, milyen módon, a bázis működésének mely pontján tud beavatkozni. * * * A katonai repülőterek biztonsága és a túlélőképesség között összefüggés van. A repülőtéri biztonsági rendszer elemei a túlélőképesség részét képezik. 18
1.3 A katonai repülőterek tűzvédelme A katonai repülőterek tűzvédelmét három szempont alapján vizsgálom: A katonai repülőterek tűzvédelmének általános kérdései A katonai repülőterek (munkaterület) tűzvédelme Repülési feladatok (felszálló mező) tűzvédelme 1.3.1 A katonai repülőterek tűzvédelmének általános kérdései A katonai repülőterek megelőző és mentő tűzvédelme, általános előírásainak részletes ismertetésével nem foglalkozom. Leírásuk, az érvényben lévő intézkedések, Nemzetközi és Magyar Szabványokban kellő mélységig megtörtént. A kérdés vizsgálata során a tűzvédelem általános szabályainak megvalósulási módját vizsgálom. Felelősség: Az MH szervezetek vezetői kötelesek a tűzvédelmi berendezések, eszközök biztosításáról gondoskodni és állandóan üzemképes állapotban tartani az oltóanyag biztosításáról gondoskodni. A tűzesetek megelőzésének, oltásának feltételeit biztosítani, a helyi tűzvédelmi szabályzatot kidolgozni. [12] Az összes parancsnoknak és vezetőnek rendelkeznie kell a tűzbiztonsági előírásokról és tervekről a szervezeteikben. A tűzbiztonságról az élet minden területén tudomással kell bírniuk. [13] A parancsnoknak feladata, hogy szigorúan tartassa be a tűzvédelmi előírásokat. [14] A tűzvédelem megszervezése, biztosítása az adott szervezet parancsnokának a kötelessége. A tűzvédelem szervezése, irányítása a tűzvédelmi tiszt kötelessége. Tervek, intézkedések: A repülőtéren a repülési feladatok során és a munkaterületen jelentkező katasztrófák, balesetek, és tűzesetek megelőzésére és felszámolására terveket, intézkedéseket készítenek. Ezek közé tartozik a repülőtér tűzvédelmi szabályzata. A tűzvédelmi szabályzat készítését és tartalmát a 30/1996 (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről határozza meg. A katonai repülőterek speciális tűzvédelmi terveit a már említett Magyar Szabvány és a NATO szabványosítási egyezmények tartalmazzák. 19
Külön terveket dolgoznak ki: A kiemelt tűzveszélyt jelentő épületek, tevékenységek, szabadterek tűzvédelmére; A légijármű balesetekre; A légijárművekkel összefüggő incidensekre (pl. terrortámadás); A veszélyes és sugárzó anyagok környezetében lévő tüzekre; A tűzoltás különleges eseteire. A repülőtéri tűzoltó alegység és az önkormányzati tűzoltóságok, rendészeti szervek, egészségügyi szervezetek között együttműködési megállapodást kötnek. Kiemelt objektumokban keletkezett tűzkárok felszámolására Riasztási és beavatkozási terv -eket készítenek. A repülőtéri tűzoltó alegység rendelkezik a repülőeszközök tüzeinek oltására és a mentésre vonatkozó tűzoltási szabályzatokkal, utasításokkal. Tűzjelzés, riasztás: A tűz jelzése telefonhálózaton, vagy a kijelölt helyeken elhelyezett riasztó eszközök segítségével történik. A kiemelten veszélyes objektumokba automata tűzjelző eszközöket telepítenek. A jelzés a tűzoltó alegység vezénylő központjába jut. A vezénylő központ riasztja a készenléti tűzoltó alegységet, és a kapcsolódó szerveket. Felkészítés, kiképzés: Minden a repülőtéren dolgozó, vagy szolgálatot teljesítő személy tűzvédelmi oktatásban részesül a repülőtéren betartandó az általános, valamint a tevékenységével összefüggő speciális tűzvédelmi ismeretekből. Tűzoltó felszerelések és berendezések: hordozható tűzoltó készülékek vannak elhelyezve a normatíváknak megfelelő helyeken és mennyiségben; beépített oltóberendezéseket használnak a hangárakban és az üzemanyag tároló telepeken; speciális tűzoltó felszerelésekkel és gépjárművekkel vannak felszerelve a tűzoltó alegységek; vezetékes és tárolós oltóvízrendszer van kiépítve; ezen kívül tűzoltó utakat és álláshelyeket építenek ki a tűzmegközelítés és oltás megkönnyítése céljából. 20
Tűzoltó szervezet: A katonai repülőtereken keletkezett tüzek oltására tűzoltó szervezetek vannak állománytáblában rendszeresítve. A tűzoltó szervezetekkel részleteiben később foglalkozom. 1.3.2 A katonai repülőterek (munkaterület) tűzvédelme Az üzemanyag tároló és ellátó rendszer: A katonai repülőeszközök üzemelésük során méretüktől és típusuktól függően különböző mennyiségű üzemanyagot használnak fel. A folyamatos működéshez szükséges hajtóanyagot a repülőtéren kell tárolni. A tárolt üzemanyag mennyiségének egy hadműveleti repülőtéren biztosítani kell egy három repülőszázadból álló szervezet folyamatos működését. A NATO hazánk számára megfogalmazott a tárgyhoz kapcsolódó képesség csomagjában 30 napos készletet ír elő. A készlet egy részét (7 napnak megfelelő) folyamatosan a repülőtéren, másik részét a repülőtér közelében kell tárolni. Mennyiségét tekintve a repülőtéren tárolt anyag a hazai átlagot tekintve mintegy 2400 m 3 repülőterenként. [15] A repülőtéren kívüli készletnek elérhetőnek kell lenni akár szállítóeszközökkel, (tréler, vasút) akár csővezetéken. Mindezekből látható, hogy a katonai repülőtereken az üzemanyag nagy mennyiségben fordul elő. A repülő eszközök üzemanyagán kívül természetesen más hajtóanyagok is megjelennek, mint például a gépjárművek hajtóanyagai is, azonban ezek mennyiségükben nem közelítik meg a repülőeszközökét. A repülőtéren az üzemanyagokat üzemanyag tároló telepeken, általában fekvőhengeres földfeletti vagy földalatti tartályokban tárolják. A készlet egy részét málházott állapotban üzemanyagtöltő illetve tartályos gépjárművekben tárolják. A felhasználás ütemében a fekvőhengeres tartályokat újratöltik. Az üzemanyag tárolókra, mint kiemelten veszélyes objektumokra külön tűzoltási tervvel kell rendelkezni. Az üzemanyag tárolók tüzeinek oltására az oltóhabot alkalmazzák. Automata, vagy félautomata beépített oltóberendezésekkel a habot a tartály aljára fecskendezik, ahonnan az feljut a folyadék felületére, és szétterülve megakadályozza az égést. Az oltás során vízzel tető és palásthűtést is alkalmaznak. Lőszer, robbanóanyag és rakétatárolók: A lőszerek és robbanóanyagok tárolására, kezelésére speciális előírások vonatkoznak. A lőszer és robbanóanyagok tüze az oltást végzőkre nézve 21
életveszélyes, ezért a tűz elszigetelésére, körülhatárolására és a környezet hűtésére kell a főerőkifejtést koncentrálni. Hangárok, műhelyek: A repülőterek munkaterületének legkorábban kialakított részei. Tűzoltalmi Utasítás (Tervezet) már 1949-ben részletesen foglalkozik a hangárak és gépkocsiszínek tűzoltalmi rendszabályaival. [16] A később megjelent szabályzatok, szakutasítások az általános szabályokat tekintve szinte megfogalmazásukban is azonosak. A hangártüzek oltásához az MSZ K1123 előírja a beépített tűzoltó berendezések alkalmazását. Oltóanyagként a hab a legelterjedtebb és legeredményesebben használható. Az oltás megkezdése előtt indítási késleltetést kell alkalmazni, hogy az építményt a használók el tudják hagyni. Precízen elkészített, és rendszeresen pontosított, a munkát végzők által jól begyakorolt kiürítési, menekülési tervvel kell rendelkezni. 1.3.3 Repülési feladatok (felszálló mező) tűzvédelme A felszálló mezőn folynak a repülési feladatok és történik a repülőeszközök üzemeltetése. A teljes feladatrendszer és technológia tűzvédelmének ismertetésére nem vállalkozom. Célom a repülési feladatok azon elemeinek meghatározása, amelyek tűzvédelme kiemelt jelentőségű a katonai repülőterek túlélőképessége szempontjából. Fel-és leszállások tűzvédelme: A repülőtereken folyó legtűzveszélyesebb tevékenység a repülőeszközök felés leszállása. A repülőeszközök a manőver következtében sérülhetnek. Kiemelt feladat a repülőeszközökből a személyzetek és utasok mentése, valamint a repülőgépek tüzeinek oltása. A feladatra jól felkészített speciális ismeretekkel rendelkező és megfelelő felszereléssel ellátott tűzoltó szervezetet kell biztosítani. A repülési feladatok során keletkezett tüzek jellemzésével a repülőeszközök tüzeinek oltásával és a mentés kérdéseivel a II. fejezetben részletesen foglalkozom. Hajtóművezés: A repülőgépek hajtóműveinek időszakos ellenőrzése során, javítása, beszabályozása után a hajtóművek működését és teljesítményét ellenőrizni kell. Az ellenőrzés a földön történik, a felszálló mező kijelölt területén. 22
Ugyanígy a hajtóművező helyen hajtják végre a helikopterek forgószárny lapátjainak beszabályozását is. A művelet biztosítása tűzoltó szervezet által történik. Feltöltés: A repülőeszközök üzemanyaggal való ellátása csővezetékes töltőrendszeren, illetve üzemanyag szállító gépjárművek alkalmazásával történhet. A 2. sz. táblázat mutatja az egy feltöltéshez szükséges üzemanyag mennyiséget repülőgép típusonként. Egy hadműveleti repülőtéren három repülőszázad folyamatos művelete során több száz m 3 hajtóanyag töltésére és átfejtésére kerül sor naponként. Az üzemanyagtöltés, lefejtés technológiájától függően (nyílt, vagy zárt) szükség lehet tűzoltó alegység alkalmazására. Pusztító eszközök függesztése veszélyes anyagok be-és kirakása: A katonai repülőeszközök harcfeladatot látnak el. Az ellenség megsemmisítéséhez, önmaguk megvédéséhez fegyverzetre van szükségük. A fegyverzetet, lőszert, bombákat, rakétákat és egyéb pusztító eszközöket, a géptörzsben, vagy a szárnyakra függesztve hordozzák. (7. ábra) A harcfeladatra történő felkészítés során kerül sor a fegyver és pusztító eszközökkel való feltöltésre. A feltöltés a technológia jellegétől függően történhet a gép fedezékében, állóhelyen, vagy a repülőtér függesztésre kijelölt területén. A műveletsorozat tűz-, és robbanásveszélyessége révén szaktűzoltó erők biztosítását igényli. Habszőnyeg létesítése a fel-, és leszállópályán: A meghibásodott, vagy ki nem nyílt futóművel leszálló repülőeszközök a leszállópályával való érintkezés során megsérülhetnek. A géptest földhöz csapódása, vagy súrlódása következtében az üzemanyagtartályokból kifolyik a hajtóanyag. A fém alkatrészek és a leszállópálya betonjának érintkezésekor keletkező szikrák a kiömlött üzemanyagot meggyújthatják. A leszállópálya hosszanti tengelyén a tűz megelőzésére - ha elegendő idő áll rendelkezésre - a tűzoltó alegységek habszőnyeget terítenek. A repülőgép földet érésekor nincs szikraképződés, a kiömlő üzemanyagot a hab letakarja. A Luftwaffe FAUN típusú tűzoltó gépjárművei alkalmasak ilyen habszőnyeg létesítésére. Járművenként 6 m széles sávban képesek az oltóhabot teríteni. A habszőnyeg létesítésének módszere hasonló a vegyivédelmi alegységek terepmentesítési módszeréhez. A le- és felszállópályán keletkező tüzek megelőzésének ezt 23
a módszerét nem minden nemzet alkalmazza. A szakemberek a módszer hatékonyságát eltérően ítélik meg. * * * A katonai repülőterek megelőző és mentő tűzvédelme a feladatok tűzveszélyességének jellege és térbeli elhelyezkedése folytán két területre a repülőterek, és a repülési feladatok tűzvédelmére összpontosul. Az egyik a katonai repülőtér munkaterülete, amelyre a hagyományos tűzvédelem szabályai az irányadók, a másik a felszálló mező, ahol a repülési tevékenységek folynak, és amire speciális tűzvédelmi előírások vonatkoznak. 1.4 Repülőtéri tűzoltó alegységek A repülés kezdeti korszakában a felszálló pályák közelében nem voltak tűzoltó szervezetek. A tüzek oltását a környezetben lévő önkéntes tűzoltók végezték. Később a repülőterek kialakulásával a fel- és leszállások számának növekedésével növekedett a repülőtéri balesetek száma is. A tűzoltást fogatolt tűzoltószekerek segítségével a repülőtér állományából önkéntesek, vagy felkészített személyek látták el. A repülőszervezetek áttelepülése esetén a kiszolgáló csoportok és velük a tűzoltószekerek is áttelepítésre kerültek. [17] 1949-től tűzőrségeket szerveztek, akik rendelkeztek tűzoltó készülékekkel, és szükség esetén be tudtak avatkozni. 1953-ban a Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola, és a 12 repülőezred 2-2 tűzoltó rajjal rendelkezett, melynek létszáma 14-14 fő volt. Minden rajnak volt egy tűzoltó gépkocsija. [18] A 60-as évek elejétől rendelkezésben is lefektették, hogy szükség van szervezetszerű tűzoltó alegységekre. Minden olyan szervnél, intézetnél, vagy egyéb objektumnál, ahol a tűzvédelem biztosítása szükségessé teszi- a sorállományból vagy polgári alkalmazottakból- tűzoltó rajt kell állománytábla szerint szervezni. [19] Az 1967-es átszervezést követően a Honi légvédelmi hadosztály típusú vadászrepülő ezredek a kiszolgáló osztály hadtáp szolgálatába szervezett 3-3 tűzoltó rajjal rendelkeztek, ami 9 főt jelentett 2 db tűzoltó gépkocsival. [20] 1973-ban jelentek meg a Honi légvédelmi hadosztály vadászrepülő ezredek állományában, a harcbiztosító alegységek kötelékében a tűzoltó szakaszok 18 fővel és 4 db tűzoltó gépjárművel. [21] 24
1975-től Honvédelmi Miniszteri utasítás foglalkozik a honvédségi tűzoltó alegységekkel. Tűzoltó alegységet kell létesíteni és fenntartani: fokozottan tűz- és robbanásveszélyes ( A ); tűz- és robbanásveszélyes ( B ) tűzveszélyességi osztályba tartozó, valamint; harckészültség és harcbiztosítás szempontjából kiemelt fontosságú, tűzveszélyes tevékenységet folytató, az átlagosnál fokozottabb tűzvédelmet igénylő csapatoknál és intézeteknél. [22] A 80-as évek elejétől a repülőtéri tűzoltó szakaszok elérték jelenlegi létszámukat, és ma már - kisebb módosításokkal - 30-36 fő között váltakozva 5-7 tűzoltó gépjárművel látják el feladataikat. A 31/2001 (XII. 28.) HM rendelet a Magyar Honvédség repülőtereinél 60 fős tűzoltó alegységet ír elő. Jelenleg ez a létszám a haderő csökkentési intézkedések következtében még nincs állománytáblában biztosítva. * * * A repülési feladatok mentő tűzvédelme biztosítására tűzoltó alegységeket alkalmaznak. A tűzoltó alegységek szervezeti változása összefügg, a haderőfejlesztéssel, a rendszeresített repülőeszközök típusainak változásaival. A szervezeti változások a nagy szervezési ciklusokhoz kötődnek. 1.4.1 A tűzoltó alegységek rendeltetése, feladata A tűzoltó alegységek rendeltetése a történelem során nem változott. Feladataik azonban módosultak. Megfigyelhető, hogy a kérdésben megjelent szabályzók fogalmazása egyre pontosabbá vált. A repülőgépeken, valamint az előkészítő startvonalon a motorok indításánál, hangárokban keletkezett tüzek oltása. [23] A repülőtereken fel- és leszálló repülőgépek tüzeinek oltása. [24] A honvédségi tűzoltó alegységek feladata a laktanyákban, katonai objektumokban, elhelyezési körletekben, vagy azok közvetlen környezetében keletkezett, a biztonságot veszélyeztető tűz esetén a veszélyeztetett személyek mentése, az anyagi javak védelme, a tűz terjedésének megakadályozása és a tűz eloltása. [25] 25
A NATO csatlakozás után a katonai repülőtéri tűzoltó alegységek feladatai újrafogalmazásra kerültek, figyelembe véve a szabványosítási egyezményeket ennek alapján megfelelnek a Szövetséges Erők direktíváiban foglaltaknak. A repülőtéri tűzoltóalegységek alapvető feladatai: légijármű balesetkor (katasztrófakor) a közvetlen és közvetett életveszélyben lévő ember (ek) mentése és a tűz oltása; tűzeseteknél a közvetlen és közvetett életveszélyben lévő ember (ek) mentése, az anyagi javak védelme, a tűz terjedésének megakadályozása, a tűz eloltása; közvetlen tűz- vagy robbanásveszély esetén közreműködés a biztonsági intézkedések végrehajtásában. [26] * * * A feladatrendszer alapján a repülőtéri tűzoltó alegységek alaprendeltetése a légijárműből való mentés és tűzoltás. A tűzoltó alegységek helye az egységek szervezeti struktúrájában, a bevezetőben leírt, a tűzvédelmet érintő irányítási, szervezési változások hatására folyamatosan változott. Amíg nem volt szervezetszerű tűzoltó alegység, addig az őr és tűzoltó alegység állományában, az őrkatonák végezték a tűz oltását. [27] Abban az időszakban, amikor a Magyar Néphadsereg tűzvédelmét a MN hadtápfőnök irányította, a tűzoltó alegységek a kiszolgáló osztályok hadtápszolgálatához tartoztak a konyhák, étkezdék, ruházat és felszerelés javító műhelyek és más alegységek közé sorolva. [28] A MN Vegyivédelmi főnök szakmai irányítása alatt a tűzoltó alegységek a harcbiztosító alegységek kötelékébe kerültek, majd később ezen belül a vegyivédelmi századok állományában jelentek meg. [29] A NATO csatlakozás, a képességalapú haderő kialakítása, a túlélőképesség növelése irányában történő elmozdulás következtében a tűzoltó alegységeket a művelettámogató (STO) zászlóaljak szervezetébe integráltuk. Szakmai irányításuk az egység tűzvédelmi tiszt hatáskörébe tartozik. [30] 1.4.2 A tűzoltó alegységek készenléti szolgálata A katonai repülőtereken a tevékenységek során a tűz bármikor előfordulhat. A tűzoltó alegységnek minden időben készen kell állni feladatai végrehajtására. 26