44. A környezethez való jog Mi ez? 3. generációs jog az első generációs (klasszikus) és a második generációs (gazdasági, szociális, kulturális) jogoktól is nagyban különbözik: o nem az egyén, nem emberek egy csoportja jogainak biztosítását szolgálja, hanem az egész emberi faj fennmaradását o a jog érvényesítéséhez egyetlen állam erőfeszítése nem elég o megsértése általában nem érzékelhető azonnal és közvetlenül, hosszabb távú hatása van, esetleg csak műszerrel kimutatható o nincs azonnali orvoslási kényszer, mivel a jogsérelem sem derül ki egyből Mit mond a tárgyi jog? 1949. évi XX. törvény - épp-hatályos-alkotmány vonatkozó szakasza: 18. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabbszintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. a jog tartalma AB értelmezésében: az állam köteles az egészséges környezethez való jog megvalósítását szolgáló intézmények kialakítására, működtetésére kötelesség: az élet természeti alapjainak védelme és a véges javakkal való gazdálkodás intézményeinek kiépítése Magyarország Alaptörvénye - új Alkotmány: szabályozási logika ugyanaz: egészséghez való jog egyik aspektusaként jelenik meg + külön is nevesítve van az egészséges környezethez valójog ÚJ ELEMEK: környezetben való károkozás szankcionálása, a szennyező hulladékok behozatalának tilalma, valamint a tág értelemben vett környezet jövő nemzedékek számára való fenntartása (mint alapvető kötelesség és állami feladat) P) cikk A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosítotott élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.
XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt törvényben meghatározottak szerint helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni. Tóth Péter 1995-ös törvény (LIII.) szól a környezet védelméről (Kvtv.) Az Alkotmány a környezethez való jogról, a Kvtv. a környezet védelméről beszél ez a kettő ugyanazt jelenti ebből fakadóan Érdekes: sem az Alkotmány, sem a Kvtv. nem fogalmazza meg a környezet védelmét állampolgári kötelességként (állami feladat csak) szemben sok ma hatályos más alkotmánnyal az új Alkotmány már már kimondja: az állam és mindenki kötelessége, illetve tartalmaz erre utaló egyéb elemeket is károkozás esetére helyreállítás/helyreállítás fizetése, szennyező hulladék behozásának tilalma mindkét Alkotmányunk a lelki és testi egészséghez való joghoz köti hozzá a környezethez való jogot ez azonban leszűkítő, korlátozó jellegű szabályozás ma a környezethez való jog egyre inkább magában foglalja az alábbiakat: (csak azoknak, akik nagyon tudni akarják az anyagot) 1. egészséges környezethez való jog - az ember egészségét jelenti, legszűkebb értelmezés ezt tartalmazzák Alkotmányaink is 2. biztonságos környezethez való jog + békéhez, leszereléshez, nukleáris fegyverkezés elleni fellépéshez fűződő jogok, 3. zavartalan környezethez való jog szintén az egészség szűk, fizikális fogalmához kapcsolódik, de az eddigieknél szélesebb horizonton 4. esztétikus környezethez való jog határozott utalás a környezet nem gazdasági szempontú megítélésére, nem vagyoni értékeire, előnyeire; + kulturális örökség megóvása: természetes elemek mellett a környezet mesterséges elemeire is vonatkozik, amelyeken a civilizáció kialakulhatott 5. környezet egészsége környezethez való jog legszélesebb kerete fenntartható fejlődéssel, jövő generációk jogával való összekapcsolás előtt AB kimondja, hogy bár az Alkotmány az egészséges környezethez való jogról beszél, ezt nem lehet a környezethez való jog korlátozásaként értelmezni új Alkotmányunkban a kulturális értékek is megjelennek, mint a nemzet közös öröksége esztétikus környezethet való jog; valamint utal a fenntartható fejlődésre, a jövő generációkra is > környezet egészsége Milyen e jog alkotmányjogi természete? fentebb említve: Alkotmány beszél csak környezethez való jogról, Kvtv. stb. környezet védelméről rendelkezik, tehát jelenleg a környezethez való jog= környezet védelmével 28/1994. (V. 20.) AB határozat fejti ki a környezethez való jog természetét: Ø alanyi alapjog, de Ø pusztán alkotmányos feladat, államcél kevesebb mint egy alanyi alapjog, de több mint egy állami feladat, államcél ha államcél lenne - aminek ismérve, hogy egyéb alapjogok védelme, érvényesítése útján valósul meg akkor nem lehetne más alapjogokkal kitölteni; pl. piacgazdaság, mint államcél tartalmát számos alapjog alkotja nem lehet államcélként felfogni
szociális jogokhoz sem hasonlít szociális jogok ismérve: megvalósításuk az ennek érdekében létrehozott intézmények mellett főleg az igénybevételükkel kapcsolatos alanyi jogok révén történik DE! környezetvédelemhez való jog: önállósult, önmagában vett intézményvédelem olyan sajátos alapjog, amelynek túlnyomó, meghatározó oldala az intézményvédelem alanyi jogok védelme helyett itt törvényi, szervezeti garanciák nyújtásával teljesít az állam természetesen vannak a környezethez való jog érvényesítéséhez is kapcsolódó alanyi jogok, de azok nem csak, nem elsősorban környezetvédelmiek, azzal csak közvetve függnek össze pl. környezeti károk megtérítésére szolgáló polgári jogi igény közvetlenül a tulajdonjogot orvosolhatja; vagy a közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jog nem elsősorban környezetvédelmi jellegű a meglévő pár szorosan a környezetvédelemmel összefüggő alanyi jog pedig eljárási jellegű csupán pl.: engedélyezési eljárásban való részvétel Kapcsolat az élethez való joggal a legszorosabb kapcsolatban ezzel áll a környezethez való jog élethez való jogba beletartozik az (abortusz kapcsán részletesen kifejtett) állam objektív, intézményes életvédelmi kötelezettsége, ami az emberi élet és létfeltételei védelmét is jelenti. Így kiterjed a magzat védelmére és a jövendő generációk létfeltételeinek biztosítására is. ilyen értelemben a környezethez való jog az élethez való jog intézményvédelmi oldalának egy része, amit az Alkotmányunk külön nevesít, mint az emberi élet természeti alapjainak fenntartására vonatkozó állami kötelességet AB: a környezethez való jog külön említés nélkül is levezethető lenne az Alkotmány 54. (1) ből ( mindenkinek veleszületett joga van az élethez ) a külön kimondásnak ugyanakkor van funkciója: külön alkotmányos súlyt ad a környezetvédelemnek + azáltal, hogy eloldja az élethez való jogtól, a környezetvédelem sajátosságaihoz való nagyobb alkalmazkodást tesz lehetővé környezetvédelem sajátosságai: ld. tétel eleje pl.: ki a jog alanya? az emberiség, a természet? a sajátosságát szemléltetik, mindazonáltal szükségtelenek a következő jogi konstrukciók: legyen joga a természetnek, a növényeknek, állatoknak, a jövendő generációknak Védelmi szinttől visszalépés tilalma az alanyi jogok hiányát a környezethez való jognál az államnak jogalkotási, szervezési garanciákkal kell pótolnia ezek garanciális szerepe sokkal fontosabb a környezetvédelemnél, mint más alapjogoknál tovább az a tény, hogy az élet természeti alapjai végesek, azok az élet fenntartásának elengedhetetlen kellékei, és a bennük okozott károk sokszor visszafordíthatatlanok azt eredményezik, hogy a környezethez való jog intézményes védelme nem tetszőleges mértékű 28/1994. (V. 20.) AB határozat kimondja az állam a természetvédelmi jogszabályokkal biztosított védelmi szintet nem csökkentheti kivétel: más alapjog, alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen mértékben, de akkor is csak a szükségességi-arányossági tesztnek megfelelően a szociális jogok biztosításánál és az alkotmányos feladatok megvalósításánál az állam nagy szabadságot élvez a környezethez való jog tekintetében az államnak nincs szabadsága arra nézve, hogy a környezeti állapotokat romlani engedje
Prevenció elsődlegessége a környezetben okozott károk sokszor jóvátehetetlenek éppen ezért nem lehet a környezethez való jog érvényesülésében olyan nagy mennyiségi-minőségi hullámzást megengedni, mint más alapjogoknál ahol a körülmények adott esetben megszorítást indokolhatnak, amit később orvosolnak majd szankcionálással nem lehet utólag helyreállítani az eredeti állapotot, ezért a prevenció, a megelőzés kell, hogy az elsődleges legyen a védelmi szint megtartása így azt is jelenti, hogy az állam a preventív rendelkezésekből ne lépjen vissza a szankcionálás felé a környezethez való jog intézményvédelmének szerkezetén belül a szükségesség-arányosság keretén belül lehet csak ettől eltérni itt is Jogvédelem mivel a környezethez való jog sajátos alapjog - önállósult, önmagában vett intézményvédelem, ezért az Alkotmánybíróságnak van kiemelkedő szerepe a védelmében a védelem része a szakjogágak (PJ, BJ, Közig) jogi szabályozásai és az azokon belüli, jogági védelem a környezethez való jog címzettje, sértettje mindenki, ezért a védelemhez is mindenkinek kellene, hogy joga legyen logikus lenne a popularis actio (közérdekű keresetindítás joga) Magyarországon jelenleg ez ( ) a következőket jelenti: o Kvtv. alapján mindenkinek joga van a környezetszennyezés, környezetkárosítás bejelentéséhez a hatóságoknál, ennek során érdemi választ kap, esetleg intézkedések történnek o mindenkinek joga van továbbá: a környezeti információk mint közérdekű adatok megismeréséhez, az illetékes szerveknek közzétételi kötelezettségük van o kiemelt szerepük van a társadalmi, civil szervezeteknek: ügyfélképességük van, ügyféli státuszt kapnak a Kvtv. alapján a környezetvédelem területén, valamint közérdekű keresetindítási joguk van, beperelhetik a környezetkárosítót 2007-ben jövő nemzedékek ombudsmanjaként egy környezetvédelmi szakombudsmani intézmény is felállításra került (erre a lehetőségre már az 1989. évi alkotmánymódosítás indokolása is utalt) Európai gyakorlat (csak nagyon szorgalmas időmilliomosoknak) Emberi Jogok Európai Bírósága az 1950-es EEJE betartására 1959-ben létrehozott bíróság kezdetben az Emberi Jogok Európai Bizottsága (1954) is fontos (szűrő) szerepet látott el az EEJE végrehajtásában beadványok száma, bonyolultsága szükségessé tette az eljárási reformot, ennek során 1988. novemberi 1-i hatállyal a 2 intézmény helyett egy új, állandó Bíróság jött létre (Az Európa Tanács tagja Magyarország is, és az ítéletek nem végrehajtásának végső szankciója a Tanácsból való kizárás) a különböző nemzetközi jogi egyezmények nem inkorporálták a környezethez való jogot ezért hatáskörüknél fogva előbb a bizottság, majd a bíróság élt jogosítványaival és értelmezte az emberi jogok megsértését a környezethez való jog vonatkozásában is 1980-ban az Arrondale-ügy kapcsán a Bizottság megállapította az állam felelősségét a Gatwick repülőtér működése kapcsán, annak ellenére, hogy a zajt és az abból eredő kárt nem az államot képviselő Légügyi Hatóság okozta. Az ok: az állam felelős a repülőtér és a kifutók megfelelő tervezéséért és építéséért ezt a gyakorlatot folytatta a Bíróság 1994 decemberében a López Ostra kontra Spanyolország ügyben meghozott határozatával. A López Ostra eset egy, a panaszosok lakása mellett - 12 méterre! - lévő, illegális szilárd és folyékony hulladék-kezelő létesítmény által okozott környezeti károkra alapozódott.
a Bíróság elfogadta az Emberi Jogok Európai Konvenciójának 8. cikkét jogalapként, amely a magán- és családi élet védelmére szolgál egyébként az állam felelősségét pedig nem aktív magatartásban, hanem abban látták, hogy nem védte meg a panaszosokat, az állam részéről a jogsértés az aktív beavatkozás hiánya által történt fentebb már szó volt az élethez való jog és a környezethez való jog kapcsolatáról; ezúttal azonban a magán- és családi élet védelme nyújtott alapot a Bíróságnak a környezetvédelmi jogsértés megállapításához a Bíróság több későbbi ügyben is erre a jogra hivatkozott pl.: 2005-ben (június) a Fadeyeva kontra Oroszország ügyben is. Ott a felperesek otthona közelében lévő fémfeldolgozó üzem egészséget és jólétet veszélyeztető mivolta miatt állapította meg az állam felelősségét ismét annak passzív, beavatkozást nélkülöző magatartása miatt pár hónappal korábban (február) 2005-ben a Moreno Gomez ügyben, a közigazgatási szervek kapcsán állapított meg jogsértést a Bíróság ezúttal is a családi élet védelmét hívva a környezeti jogok segítségéül és ezúttal is passzív magatartás, a közigazgatási szerv mulasztása miatt, hogy nem lépett fel a kérelmező jogainak védelmében harmadik személy általi megsértés esetében a már említett kapcsolat bizonyítékaként, a Konvenció az élethez való jogot tartalmazó 2. cikkét is segítségül hívta a Bíróság a környezethez való jog védelmére leghíresebb esete az 1993-as, a Bíróság által 2002-ben eldöntött Öneryildiz kontra Törökország ügy. Ennek során a Bíróság a török hatóságokat felelősnek találta Öneryldiz Úr 13 családtagjának halálában és lakóhelyük lerombolásában, amely Isztambulban, egy önkormányzati hulladéklerakón bekövetkezett metán-gázrobbanás következtében történt. A szerencsétlenül járt emberek a lerakó környékén illegálisan épült kezdetleges lakóépületekben laktak, amely lerakó fokozatosan egybeépült Ümraniye szegénynegyedével. a Bíróság azzal érvelt, hogy az államnak nemcsak tartózkodnia kell az élet szándékos és illegális kioltásától, hanem biztosítania is kell az élethez való jogot általánosságban, ami egyben olyan kötelezettségeket is jelent, hogy tegye meg a joghatósága alatt élők megóvásához szükséges óvintézkedéseket Összefoglalva: a Bíróság tehát az állami kötelezettségeket kiterjesztően értelmezi, az állam elé állított követelmények szintje egyre növekszik, és nem csupán aktív jogsértéskor, hanem az állami beavatkozás hiánya esetén is megállapítja az állami felelősséget valamint, mindent megtett az Európai Emberi Jogi Bíróság, hogy a környezetvédelmi követelmények megsértését emberi jogi sérelemnek tekintse, akár más emberi jogokat hívva segítségül a környezeti érdekek védelmére (élethez való jog + családi élethez való jog) Európánál maradva végül szükséges megemlíteni a 2009 decemberétől hatályban lévő Lisszaboni Szerződést, ami elsődleges jogforrási szintre emelte az Alapjogi Chartát a Charta praeambuluma utal a fenntartható fejlődésre, a jövő nemzedékek iránt viselt felelősségre és kötelezettségre a IV. cím szól a szolidaritásról, ezen belül található a környezetvédelem elnevezésű alcím a Charta olyan stílusban fogalmazza meg a környezet védelmének szükségességét, hogy az alapjog helyett inkább uniós célnak tekinthető de elviekben van csak különbség e két forma között (alapjog és uniós cél), a gyakorlatban ugyanúgy lehet az uniós célként megfogalmazott szakaszra hivatkozni, tehát az alapjogi minősége megmarad
Felhasznált és nagyon sokszor szó szerint idézett irodalom: Tóth Péter Sári János- Somody Bernadette: Alapjogok Alkotmánytan II. (Osiris Kiadó Bp. 2008) 337-339. o. Bándi Gyula: Környezethez való jog In: Schanda Balázs Balogh Zsolt: Alkotmányjog Alapjogok, Budapest, 2011, 327-348. o. Olajos Péter: Kisebbségek és a környezetvédelem, Brüsszel, 2007-10-11 - http://www.olajospeter.hu/fileadmin/csatolmanyok/kornyezetvedelem_es_kisebbsegek.doc Bándi Gyula: A környezetegészségügy nemzetközi és EU alapjai - http://www.hrb.hu/2010/mbsz/3_4/bandi_gyula A_kornyezetegeszsegugy.pdf