Lukácsy György, Zanathy Gábor és Lőrincz András

Lukácsy György, Zanathy Gábor és Lőrincz András

TarTalomjegyzék 1 Előszó 4 2 művelés metszése és zöldmunkái az év során 5 3 6 3.1 A tőke részei és a tőkeművelésmód változatai 6 3.2 tőkeművelésmódú ültetvények szerkezete 8 4 A tőkeművelésmód 12 4.1 1. év metszése és zöldmunkái 13 4.2 2. év metszése és zöldmunkái 13 4.3 3. év metszése és zöldmunkái 14 4.4 4. év metszése és zöldmunkái 15 5 metszése és zöldmunkái 16 5.1 Metszés 16 5.2 Venyigekezelés 19 5.3 Törzs rögzítése 20 5.4 Szálvessző-elrendezés és -kötözés 20 5.5 Törzstisztítás 22 5.6 Hajtás-/rügyválogatás 22 5.7 Hajtások elhelyezése a támaszon 23 5.8 Csonkázás 25 5.9 Hónaljhajtások kezelése 26 5.10 Lelevelezés 26 5.11 Fürtválogatás 28 6 Összefoglalás 29 7 Irodalomjegyzék 30 8 Ábrajegyzék 30 Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 3

1 előszó A szőlőtermesztés, a szőlőtőkékkel való foglalatoskodás, a folyamatos gondoskodás az egyik legnemesebb és legnagyobb szakértelmet igénylő kertészeti szakág. Különösen igaz ez a Tokaji borvidéken, ahol az évszázadokon keresztül világhírű borok alapanyagának szüretelése a fő célkitűzésünk. Az összetett, évről évre előre nem látható kihívásokat és kockázatokat rejtő feladatot nehezíti, hogy a borvidék zászlósbora, az aszú készítésén kívül napjainkban a tokaji termőhelyek adottságait határozottan megjelenítő száraz fehérborok készítése is előtérbe került. A különböző végtermékekkel összefüggésben megállapított minőségi követelmények eltérnek egymástól, ezért a tudatos termőhelyválasztáson túl az éves termesztéstechnológia különböző lépései is komoly megfontolást igényelnek. A Tokaj Kereskedőház Zrt. jelentős átalakuláson megy keresztül. Egy borászati üzem fundamentumát azonban a szőlőtermés adja. A Társaság ezért kiemelten fontosnak tartja a szőlősgazdák számára is gazdaságos, hosszú távon fenntartható minőségi szőlőtermesztést. A hegyaljai szőlősgazdák, szőlőtermelők kiváló ismerőik termőhelyeiknek és a szőlőnövénynek, a tőkék művelésével még a nehéz időkben sem hagytak fel. A füzettel, amelyet most kezében tart, célunk, hogy segítséget nyújtsunk munkájához. Gondosan elkészített ábrákkal, és a szőlészet iránt elhivatott szakértők által készített részletes leírásokkal számos már jól ismert és begyakorolt, valamint részben újszerű szőlészeti fogást mutatunk be. A borvidék elismert szőlészei lektorálta füzet olvasásával felfrissíthetik régi tanulmányaikat, magyarázatot találhatnak a rutinszerűen alkalmazott műveletekre. Sőt abban bízunk, hogy a sorok között új gyakorlati megoldásokra is felfigyelhetnek, melyeket ki is próbálhatnak az éves szőlészeti munkák során. A rövid kiadványt nemcsak a Tokaj Kereskedőház Zrt. szőlészeti vezetőjeként, hanem mint helyi termelő is ajánlom. Forgassák sokszor, vegyék nagyító alá a sorok között megbúvó részleteket, és ha további kérdésük vetődik fel, keressék a Társaság szakembereit bizalommal. További jó munkát kívánva: Balassa István Tokaj Kereskedőház Zrt. szőlészeti igazgató 4 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

2 az ívelt szálvesszős művelés metszése és zöldmunkái az év során Műveletek/hónapok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Metszés Venyigekezelés Törzs rögzítése Szálvessző-elrendezés és -kötözés Törzstisztítás Hajtás-/ rügyválogatás Hajtások elhelyezése a támaszon Csonkázás Hónaljhajtások kezelése Lelevelezés Fürtválogatás zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 5

A tőkeművelésmód 3 az ívelt szálvesszős művelés bemutatása 3.1 A tőke részei és a tőkeművelésmód változatai Törzsmagasság: Az elágaztatás nélkül kialakított törzs viszonylag alacsony (50-70 cm), lehetőség van magas (legalább 120 cm-es) lombfal kialakítására. A szálvesszők egy síkban helyezkednek el, és a fakadó hajtások a huzalpárok közé rendezhetők, ezért a kialakult lombfal vékony, szellős, jó megvilágítottságú (1. ábra). A törzs hossza a segédhuzal fölött: A törzs ne magasodjon fel! A segédhuzal és a törzs vége közötti távolság ne legyen nagyobb, mint 10-20 cm. Leívelt szálvessző metszése zöldmunkái Törzs Tőkenyak 1. ábra: művelésű tőke részei 6 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

Szálvesszők leívelésének módja: A szálvesszőt a törzs végéről először felfelé vezetjük, majd a fő huzalon átívelve rögzítjük. A szálvesszőket ennek megfelelően a segédhuzal és központi (fő) törzstartó huzal közti zónában hagyjuk meg. Az ívelés módja, formája szerint számos változat ismert, melyek közül két ívelés emelhető ki (2. ábra). 30-40 cm 1. 2. 2. ábra: Javasolt ívelési módok (1. = Pendelbogen; 2. = Halbbogen) Szálvessző hossza: Ugarcsap: 20 cm művelésnél alkalmazott szálvesszőrögzítési mód az alacsonyabb törzs ellenére is lehetővé teszi a hosszabb metszési elemek (félszálvesszők, szálvesszők) meghagyását. Ugyanakkor egyenletes fakadást és a hajtások közel azonos erősségű fejlődését biztosítja. Ilyen metszés mellett a folytonosság fenntartása érdekében ugarcsapok meghagyása is szükséges lehet, mivel nem a cserrész csúcsi helyzetű vesszőit hagyjuk meg, a tőke ugarcsap hiányában felmagasodhat. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 7

3.2 tőkeművelésmódú ültetvények szerkezete művelésű ültetvény szerkezeti elemeit a 3. ábra szemlélteti. metszése A tőkeművelésmód 1,5 m 2,2 m zöldmunkái 3. ábra: Példa az ívelt szálvesszős művelésű ültetvény szerkezetére 8 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

Sor- és tőtávolság: az ajánlott sortávolság 1,8 m és 2,5 m közötti. Az ajánlott tőtávolság egy szálvessző lehajtása esetén 0,8-1,0 m, míg két szálvessző meghagyásakor 1,0-1,2 m. A hektáronkénti tőkeszámokat az ajánlott sor- és tőtávolságoknak megfelelően az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat: Hektáronkénti tőkeszám a sor- és tőtávolság függvényében ívelt szálvesszős művelés esetén Tőtávolság (m) Sortávolság (m) 1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 0,8 6944 6579 6250 5952 5682 5435 5208 5000 0,9 6173 5848 5556 5291 5051 4831 4630 4444 1 5556 5263 5000 4762 4545 4348 4167 4000 1,1 5051 4785 4545 4329 4132 n. a. n. a. n. a. 1,2 4630 4386 4167 n. a.* n. a. n. a. n. a. n. a. * nem ajánlott Sorirány: égtájak szerint a szőlősorok tájolásakor az É D-i vagy az ÉNy DK-i irányt célszerű választani. A sorok égtáji tájolását módosíthatják a terület terepviszonyai. Lejtős területen, makro- és mikroteraszok esetén a sorok szükségszerűen a teraszok kialakítását követik. Lejtő irányú sorvezetésnél a sorok irányát a lejtő kitettsége határozza meg. Kisebb parcellák esetében a sorok irányát a sorok lehetséges hossza is meghatározza. Szabálytalan vagy elnyújtott területeken olyan sorvezetést célszerű alkalmazni, amely a lehető legnagyobb sorhosszúságot eredményezi. Lehetőség szerint a sorok vezetése kövesse az uralkodó szélirányt is. Támaszelemek és méretezésük: az ívelt szálvesszős művelésű tőkéket egysíkú függőleges támasz mellett neveljük. A tőke törzsét a törzstámasz, azaz a karó mellett rögzítjük. A karó a vezérhuzal magasságáig érjen. A szálvesszők átbuktatására szol- zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 9

A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái gáló vezérhuzalt a talaj szintjétől számítva 90-100 cm-en feszítsük ki. A szálvesszőrögzítő segédhuzal az ívelés mértékéhez igazodva 20-40 cmrel kerüljön a vezérhuzal alá. A vezérhuzal fölött célszerű három pár hajtástartó huzalt kifeszíteni úgy, hogy az első huzalpár és a vezérhuzal közötti távolság ne haladja meg a 30 cm-t. Az ökológiai adottságok optimális kihasználásához és az önárnyékolás elkerüléséhez a támaszrendszer méretezésekor célszerű figyelembe venni, hogy a lombfalmagasság és a sortávolság aránya 0,5 és 0,7 között legyen (4. ábra). A lombfalmagasság a szálvesszőrögzítő huzal és a tervezett csonkázási magasság közötti távolság. A sortávolság és a kialakítható lombfalmagasság értékeit a 2. tábláza tartalmazza. 2. táblázat: A lombfalmagasság, a hajtástartó huzalpárok száma és a sortávolság közötti összefüggés ívelt szálvesszős művelés esetén Sortávolság (m) 1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 Lombfalmagasság: Minimum (m) 0,9 0,95 1,0 1,05 1,1 1,15 1,2 1,25 Maximum (m) 1,26 1,33 1,4 1,47 1,54 1,61 1,68 1,75 Hajtástartó huzalpárok száma (db): 3 3 3 3 3 3 3 3 10 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

Lombfalmagasság (cm) / Sortávolság (cm) = 0,5-0,7 Javasolt fajták: Lombfalmagasság (cm) Sortávolság (cm) 4. ábra: A lombfalmagasság és a sortávolság arányának meghatározása ívelt szálvesszős művelés esetén az ívelt szálvesszős művelés a szálvesszős metszést igénylő fajták (Sárga muskotály, Zéta) sikeres termesztésére javasolható. A nagy fürtű, alsóbb helyzetű rügyeiben is termékeny, illetve merev, nehezen leköthető vesszőjű fajták, jelesül Furmint és Hárslevelű, e erre a művelésmódra nem javasolható. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 11

4 a Tőkeművelésmód kialakítása művelésmódú tőkék alakító metszésének két változatát az 5 6. ábra szemlélteti. A tőkeművelésmód 1. év 2. év 3. év 4. év 5. ábra: művelésmód alakító metszése erős kondíciójú ültetvénynél metszése zöldmunkái 1. év 2. év 3. év 4. év 6. ábra: művelésmód alakító metszése gyenge kondíciójú ültetvénynél 12 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

4.1 1. év metszése és zöldmunkái Aggató kötések: Őszi ültetésnél: a szaporítóanyag vesszőjét nem vágjuk vissza, csak a tavaszi metszés idején. A fiatal tőkéket befedjük olyan magasságig, hogy az oltásforradás helye és a beérett vesszők alsó 1-2 rügye védve legyen a téli hidegektől. Tavaszi ültetéskor: a szaporítóanyag vesszőjének visszavágása jelenti az első éves metszést. Akár őszi, akár tavaszi ültetést végzünk, a vessző visszametszési hosszúsága 1-2 világos rügy. Első évben a fiatal tőkék lombfelületét hajtásválogatással és a hajtások visszavágásával lehetőleg ne korlátozzuk. a fakadó hajtásokat célszerű aggató kötözéssel a támaszhoz (törzsnevelő karóhoz) rögzíteni. Ennek előfeltétele, hogy (nyár elejéig) a támaszt vagy legalábbis a karókat az első évben kihelyezzük. Az első év őszén: a fiatal tőkéket ismét befedjük. Minden tevékenységünk arra irányul, hogy a törzsnevelést már a második évben megkezdhessük. 4.2 2. év metszése és zöldmunkái Nyitás: a második évben a metszést megelőzi, hogy ki kell nyitni a befedett tőkéket. Ezt követően a vesszők közül egyet kiválasztunk, azt két rügyre metsszük azért, hogy erős hajtások fejlődjenek. A feleslegessé vált vesszőket tőből csonkmentesen eltávolítjuk. Törzsnevelés: már hajtás korban, zölden megkezdhetjük. Ilyenkor két hajtást hagyunk a tőkén és az egyikükről, lehetőleg az alsóról folyamatosan eltávolítjuk a hónaljhajtásokat. A legjobb megoldás, ha azokat még zsenge állapotban kézzel kicsipkedjük. Gondoskodni kell a hajtás egyenes vezetéséről is, amit szükség szerinti kötözéssel (2-5-ször, 25-30 cm-ként) érünk el. Kötözőanyag: a hajtásnevelés időszakában a hajtások kötözésére bármilyen rugalmatlan és olcsó kötözőanyag megfelel. Hajtásvisszavágás: a hajtások növekedését visszavágással, csonkázással lehetőleg ne korlátozzuk. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 13

4.3 3. év metszése és zöldmunkái A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Törzsnevelés és terhelés beállítása: Gyenge tőkék: a harmadik évben az előző évben meghagyott rövidcsapon nevelt két vessző közül a felsőt levágjuk, az alsó vesszőt a törzstámaszon véglegesen rögzítjük, folytatását pedig a terhelés megfelelő beállításával íveljük, és a szálvesszőrögzítő huzalhoz kötjük. a fejlődésben elmaradt, a ceruzavastagságot el nem érő vesszőket nevelő tőkéket hogy megerősödjenek újra rövidre metsszük. Ezzel elkerüljük a törzs több szakaszból álló kinevelését, amely egyben a sebfelületek számának csökkentését is jelenti. Törzsnevelés szálvesszőívelés nélkül: a harmadik évben a tőke nevelését folytathatjuk úgy is, hogy csak a törzset alakítjuk ki, és nem íveljük le a vessző folytatását. Ezt kell tennünk például akkor, ha a leívelhető rész nem elég hosszú. Törzsrögzítés: Szálvesszőrögzítés: Törzstisztítás: Hajtásigazítás, csonkázás: Virágfürt-eltávolítás: a törzsnek meghagyott vesszőt rugalmas, hosszabb élettartamú (5-7 év) műanyag kötözőanyaggal szorosan a támaszhoz rögzítjük. az ívelt szálvessző rögzítésére minden olyan, esetleg rugalmatlan kötözőanyag alkalmas, amely egy tenyészeti évet kibír. a törzsről a duzzadó rügyeket ledörzsöljük, vagy a hajtásokat korán, néhány cm-es zsenge állapotban eltávolítjuk a felső kettő kivételével. Ugyanígy járunk el az előzőekben ismertetett alakításkor is a törzsnek meghagyott részen. a hajtások támaszon való elhelyezését és a csonkázás műveletét a termő tőkéknél leírtak szerint végezzük. minthogy a harmadik évben a vesszők felső, több fürtkezdeményt tartalmazó rügytartományát használjuk fel, jelentős, esetenként már nemkívánatosan bő terméssel számolhatunk. A nagy termékenység miatt a zöldmunkákat lehetőleg virágfürt-eltávolítással kell kiegészíteni. 14 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

4.4 4. év metszése és zöldmunkái Szálvesszős metszés: a negyedik év tavaszán a törzs végén nevelt két vesszőből, vagy az előző évben leívelt szálvessző tövi részén képződött két alkalmas vesszőből (a többit a letermett cservesszővel együtt eltávolítjuk) szálvesszőt metszünk, az egyiket jobbra, a másikat pedig balra, az előzőekben említettek szerint leíveljük, és a szálvesszőrögzítő huzalhoz kötjük. A törzs végén egy vagy két szálvesszőt hagyhatunk. Ugarcsappal vagy nélküle: metszhetünk ugarcsappal vagy anélkül. Az ugarcsappal kombinált metszést megkezdhetjük már az alakítás évében is. Például ha az ismertetett nevelési módok közül a negyedik évben nem két szálvesszőt hagyunk, hanem csak egyet, akkor a két vessző közül az alsót vagy a leívelt szálvessző könyökéből képződött vesszőt kétrügyes ugarcsapra metszhetjük. Zöldmunkák: A 4. év zöldmunkáit a termő tőkéknél leírtak szerint végezzük. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 15

5 Termő korú ültetvények metszése és zöldmunkái A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái 5.1 Metszés Mikor? Hogyan? Miért hagyjunk ugarcsapot? Az ugarcsap helyzete: Mivel? Hány rügyet hagyjunk? Nyugalmi időszakban, december elejétől április elejéig. Fagyveszélynek kitett termőhelyeken a metszést a fakadáshoz közeli időpontban végezzük. Az előző évben leívelt szálvessző tövi részén képződött két alkalmas veszszőből (a többit a letermett cservesszővel együtt eltávolítjuk) szálvesszőt metszünk, s azok egyikét jobbra, a másikat pedig balra leíveljük az előzőekben említettek szerint, és a szálvesszőrögzítő huzalhoz kötjük. A törzs végén egy vagy kettő szálvesszőt hagyhatunk (7. ábra). A cserrész csúcsi helyzetű vesszőit hagyjuk meg, ezért a felmagasodás elkerülése érdekében szükséges lehet az ugarcsap meghagyása. Ez azonban a Guyot-művelésűtől eltérően nem feltétlenül jelent csercsapos váltómetszést, hiszen a rövid csapot a törzs végén fakadt bármely fattyúvesszőből kialakíthatjuk. Ne legyen túl alacsonyan. Ne álljon a sorköz irányába. Kis szögben felfelé álljon. A szálvessző ívelésével ellentétes oldalon legyen. Kézi metszőollóval, ágvágó ollóval, kézifűrésszel, pneumatikus vagy elektromos metszőberendezésekkel, előmetsző gépekkel. A tőkénként meghagyható rügyek számát főként a tervezett termésmenynyiség, a térállás, a fajta fürtjeinek átlagos tömege, valamint a rügyek termékenysége azaz egy rügyből hány fürtre számíthatunk határozza meg. A tőkénként meghagyandó rügyek számát még módosítja a tőkehiány %-os értéke, valamint a mechanikai vagy téli fagykárosodás miatt ki 16 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

nem hajtó rügyek aránya. A Zéta, a Kabar, valamint a Sárgamuskotály fajtákon a maximálisan meghagyható rügyek számát a sor- és tőtávolság függvényében tőkére vetítve a a 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat: 100 q/ha termésmennyiség eléréséhez szükséges világos rügyek száma Sárga muskotály fajtán, különböző térállásokon Tőtávolság (m) Sortávolság (m) 1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 0,8 10 10 11 11 12 13 13 14 0,9 11 12 12 13 13 14 15 15 1 12 13 14 14 15 16 16 17 1,1 13 14 15 16 16 n. a. n. a. n. a. 1,2 15 16 16 n. a.* n. a. n. a. n. a. n. a. * nem ajánlott Amennyiben a tőkénként meghagyandó rügyek száma 12 alatti, úgy egy szálvessző leívelése javasolt. Ha a rügyek száma meghaladja a 12-t, akkor célszerű két fél szálvesszőt vagy szálvesszőt leívelni. Hogyan erősíthetjük a gyengébb, illetve gyengíthetjük az erős tőkéket? Egy parcellán belül a tőkék erőssége között jelentős különbségek lehetnek: a kiszámított tőkénkénti rügyszámot a metszendő tőke aktuális állapota, kondíciója módosíthatja. Azon a tőkén, amelyiken kevés vékony vessző fejlődött, a számított rügyterhelést jelentősen csökkenteni kell. Kritikus esetben a tőkén mindössze egy kétrügyes ugarcsapot hagyunk. Az erős vastag vesszővel (a ceruzavastagság kétszerese vagy annál vastagabb) zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 17

célszerű a tőkét jobban terhelni, így az előző évi terhelést akár 50%-kal is növelhetjük. metszése zöldmunkái A tőkeművelésmód 7. ábra: művelésmódú tőke metszés előtt és metszés után 18 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

5.2 Venyigekezelés Mikor? Nyugalmi időszakban. Hogyan? Aprítás, talajba való bedolgozás: a venyige szőlősorok közt hagyása, felaprítása, majd a talajba dolgozása a növény-egészségügyi aggályoktól (vírusok, baktériumos golyvásodás és egyéb gombás betegségek terjesztése) eltekintve jótékony hatású a szőlőtalajok tápanyagtartalmára, általa növekedik a humusztartalom, javul a talajszerkezet. A téli időszakban a helyben hagyott, aprított vagy aprítatlan venyige eróziós károkat csökkentő hatásával is számolni lehet. Az aprítás ideális időszaka a fagyos napokra tehető. Egyrészt kevésbé tömörödik, jól járható a talaj, másrészt a venyige is jobban törik. Bálázás, brikettezés: amennyiben a venyigét nem akarjuk az ültetvény sorai közt hagyni, eljárhatunk úgy is, hogy sorközben bálázzuk, brikettezzük az aprított venyigét, vagy a tábla szélén égetjük el. Helyben égetés: környezetvédelmi szempontból a helyben égetés a legrosszabb megoldás, igaz, egyszerűsége (aprítást nem igényel a levágott vesszőtömeg, nem kell tárolni, mint a bálákat, stb.), olcsósága, kórokozó-, kártevőgyérítő hatása okán elterjedt. Az Európai Unió jelenleg érvényes rendtartása szerint az integrált szőlőtermesztést folytató gazdák csak akkor kaphatnak támogatást, ha a venyigét nem égetik el, hanem a szőlősorok közt bedolgozzák. Mivel? Előmetsző gépekkel, venyigezúzókkal, venyigetolókkal, bálázó-, brikettezőgépekkel. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 19

5.3 Törzs rögzítése A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Metszést kiegészítő művelet az idős fás részek rugalmas, több évet kibíró kötözőanyaggal való rögzítése is. Minőségétől függően a rugalmas kötözőanyag 5-7 év alatt elfárad, ezért gondolni kell a kötések megújítására. Mikor? Hogyan? Mivel? 5.4 Szálvessző-elrendezés és -kötözés Mikor? A szálvessző feltisztítása: Hogyan? Nyugalmi időszakban. A tőke törzsét méretétől függően 2, illetve 3 helyen rögzítjük. Az idősebb tőkerészek rögzítésére rugalmas kötözőanyagot alkalmazunk. A szálvesszők ívelésének, lekötésének ideje tavasszal, a nedvkeringés beindulása után jön el, és a rügyfakadásig tart. Ilyenkor a vesszők kevésbé törnek, rugalmasabbak, és nincsenek még ledörzsölhető kis hajtáskezdemények sem. a leívelésre váró szálvesszőről levágjuk a kacsokat, a hónaljhajtásokat, illetve a kocsányzatot. A szálvesszőket ívelt módon helyezzük el, illetve kötözzük le. Az elérni kívánt formát a szálvesszők kézbevételével és az eredési résztől a vesszők végéig két marokkal, ropogtatva hajlítva azokat, a megfelelő helyen megkötve, lekötve kapjuk meg. A biztonság kedvéért indokolt lehet meghagyni a tartalék vesszőket, amelyeket a sikeres leívelés és kötözés után el kell távolítani (8. ábra). Kézzel vagy kötözőkészülékkel: a kötözésnek kézi és gépi módszerei is ismeretesek. Kötözőanyagok a kézi kötözésnél: műanyag rafia, műanyag zsinór, műanyag szalag, műanyag cső, alumíniumdrót, fémből és műanyagból készült rögzítőgyűrűk, karikák, kapcsok. 20 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

A kötözőanyaggal szemben támasztott elvárások: Kötözőkészülék: stabil rögzítést eredményezzen, metszéskor könnyen el lehessen távolítani, és könnyen lebomló, a környezetet nem szennyező anyagból készüljön. számos kötözőkészülék kapható kereskedelmi forgalomban, melyek használatával jelentős időmegtakarítást érhetünk el. A kötözőpisztolyok leggyakrabban műanyag szalagot tűznek össze vagy fémhuzalt rögzítenek a szálvesszőkre. 8. ábra: A szálvessző leívelése zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 21

5.5 Törzstisztítás A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái A művelet a tőkenyak és a törzs tisztítása, az itt fakadó nemes, illetve alanyhajtások eltávolítása. Mikor? 20 cm-es hajtáshosszúságnál, de a virágzást követően célszerű megismételni. Hogyan? A rejtett rügyekből előtörő fattyúhajtásokra általában nincs szükség, a feladat ezért a hajtások válogatás nélküli leszedése. Nagy kondíciójú, kis terhelésű, illetve elemi kárt szenvedett ültetvényeknél a tőkék aljának tisztán tartása az átlagosnál több odafigyelést igényel. A törzstisztítás lehet törzsdörzsölés, illetve a fiatal hajtások leválogatása, leperzselése. Mivel? Végezhetjük kézzel, de törzstisztító gépek, illetőleg speciális vegyszerek alkalmazásával is. A vegyszeres törzstisztítás sok szempontból előnyös: a vegyszer kijuttatása a gépi törzstisztításnál viszonylag nagyobb menetsebességgel végezhető, jóllehet kizárólag magas gyomoktól mentes soralján, és legfeljebb 20 cm-es hajtáshosszúságig eredményes. A leválasztott, leperzselt hajtásokat rendszerint újabbak követik, ezért nem érdemes túlságosan korán munkához látni, sőt a műveletet általában még egykét alkalommal meg kell ismételni. Engedélyezett vegyszer: Spotlight Plus; hatóanyag: karfentrazon-etil; dózis: 0,3-0,4/100 l víz/ha 5.6 Hajtás-/rügyválogatás A hajtásválogatással leválasztjuk a szükségtelen fattyúhajtásokat, ikerhajtásokat, meddő hajtásokat, valamint az egymáshoz túl közel álló, illetve a gyengén növő termőhajtásokat. Mikor? A válogatás munkáját már a rügyek duzzadásakor vagy néhány centiméteres hajtáshossz elérésekor is elvégezhetjük. Ekkor beszélünk rügyválogatásról. Általában érdemes kivárni a 15-25 (30) cm-es hajtáshosszúságot, amikor a fürtkezdeményeknél és a meddő hajtá- 22 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

Miért? Hogyan? soknál első kacsok már egyértelműen felismerhetők. A 60-70 cm-es átlagos hajtásméret elérése után a beavatkozás több szempontból is hátrányos. Ugyanis a felesleges hajtások hosszú ideig vonják el a tőkétől a vizet és a tápanyagot. A hajtások tövi része fásodni kezd, ezért már nem pattannak le könnyen. Az elkésett válogatás után viszonylag nagy sebek maradnak. Az idő múlásával a hajtásszerkezet egyre áttekinthetetlenebbé válik, ezért a munkavégzés üteme lelassul. Ráadásul a megkésett válogatással számos hajtást szándékunk ellenére is kitörhetünk. A szálvesszőkön rendszeresen megjelennek satnya, fejlődésükben visszamaradt hajtások. Az ilyeneket lehetőleg még időben válasszuk le a tőkéről, hiszen a normálisan növekvő meddő hajtással ellentétben jóval több szénhidrátot fogyasztanak, mint amennyit megtermelnek. Az erős növekedésű ültetvényekben az intenzív beavatkozás hatására rendszerint igen vastag, leívelésre kevésbé alkalmas veszszőállomány fejlődik. A 20-40 cm-es hajtások könnyen lepattinthatók, illetve csavaró mozdulattal viszonylag egyszerűen eltávolíthatók, de az ennél hosszabb hajtások levágása nehézkes, csak késsel vagy metszőollóval végezhető. A szükségtelen hajtásokat hogy a meghagyottak sérülését elkerüljük mindig tőből távolítsuk el. Folyóméterenként 12-16 hajtás legyen. Kis kondíció, gyenge növekedés esetén legfeljebb 6-12, erős növekedésnél pedig 16-18 hajtást indokolt meghagyni. 5.7 Hajtások elhelyezése a támaszon A hajtásokat függőlegesen felfelé, egy síkba rendezve vezetjük. Lehetőleg olyan lombozatot hozzunk létre, amely nem hézagos, de nem is zsúfolt, és a levelek egyenletesen, legfeljebb két rétegben helyezkednek el. Mikor? A hajtásigazítást, -bújtatást, illetve -befűzést a körülményektől függően 2-4 alkalommal végezzük el. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 23

A tőkeművelésmód Hogyan? Huzaltartók használata: A hajtásokat nem kell kötözni, csupán egymástól elválasztani, elrendezni, és a páros huzalok közé igazítva a támasz síkjában továbbvezetni. A beavatkozásokat akkor végezzük, amikor a szőlő hajtásai kb. 30 cm-rel túlnőtték a huzal magasságát (9. ábra). a huzalpárok közt elhelyezett távtartók segítségével megkönnyíthetjük a hajtásigazítást. A huzaltartók szétfeszítik a két huzalt, a hajtások könnyen közéjük nőhetnek. A kellő hajtáshosszúság elérése után a huzalrögzítőket kialakításuktól függően elfordítjuk vagy felcsapjuk. Huzalösszefogó szemek használata: a szélmozgás az érdes felületű, rozsdás huzalokkal könnyen horzsolási károkat okozhat. A hajtások kidörzsölését mérsékelhetjük, ha a huzalpárokat rögzítő szemekkel ezeket összefogjuk. Mivel? Kézzel, emelhető huzalpárokkal, hajtásterelő és -rögzítő gépekkel. 30 cm 30 cm metszése zöldmunkái 150 cm 160 cm 9. ábra: művelésmódú tőkék hajtásbefűzés és csonkázás után 24 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

5.8 Csonkázás A csonkázás vagy tetejezés a tőke valamennyi hajtásának visszavágása. A művelet alapvető célja a hoszszanti növekedés megakadályozása, melynek célja elsősorban az, hogy a szőlő az asszimilációs termékeket ne a további hajtásnövekedésre, hanem a termés és a vesszők jobb beérésére, valamint a tartalékok képzésére fordítsa. Mikor? Hogyan? A csonkázást általában július elején-közepén kezdjük el. A korai csonkázás a termőhajtás bekurtításához hasonlóan növeli a terméshozamot, viszont gyengébb minőségű beérést eredményez. A hajtásnövekedés alakulásától függően a virágzás után mintegy 20-30 nappal végzett csonkázás többnyire nem jár kiugróan magas hozammal, de kedvező hatású a termés minőségére. Erős növekedésű ültetvényben gyakran előfordul, hogy néhány hosszúra megnyúlt hajtás akadályozza a sorok bejárását. Célszerű ezeket viszonylag korán visszavágni. A bekurtítást azonban ne vigyük túlzásba, és minél több hajtást hagyjunk érintetlenül. A csonkázást a nyár folyamán egy vagy két alkalommal megismételjük. A visszavágás magassága a legfelső huzal, illetve huzalpár fölött mintegy 20-30 cm legyen. Első alkalommal a felső huzalpárhoz viszonylag közel csonkázzunk, másodjára hagyjuk valamivel hosszabbra a hajtásokat. Technikailag így könnyebb a kivitelezés, és nem mennek veszendőbe a fő hajtásban időközben felhalmozódott tápanyagok sem. Milyen mértékben? A csonkázás mértékének megállapítása ugyanolyan fontos, mint a megfelelő időzítés. Fő hajtásonként átlagosan mintegy 12-16 levél szükséges. A felső fürt fölött a csonkázás után a kis fürtű fajtáknál legalább 8, a nagy fürtűeknél pedig legkevesebb 10 levél maradjon meg. Mivel? Késsel, metszőollóval, sarlóval, rövid nyelű és pengéjű kaszával, sövénynyíró ollóval, egyoldalas, kétoldalas, a sort áthidaló vagy sétapálca elrendezésű csonkázógépekkel zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 25

5.9 Hónaljhajtások kezelése A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái A hónaljhajtások kezelése a másod-, esetleg harmadrendű hajtások eltávolítása vagy visszavágása. Mikor? Hogyan? Miért? Mivel? A hajtásigazítással egy időben is végezhető. Erős növekedésű ültetvényben a másodrendű hajtások már a virágnyílás előtt jelentkeznek, gyengébb növekedésű szőlőben csak az elvirágzást, illetve a csonkázást követően nőnek meg annyira, hogy kezelésük szükségessé válik. A kezelést addig célszerű elvégezni, míg a hónaljhajtások nem nőttek túlságosan hosszúra. A zsenge hónaljhajtásokat, ha kell, könnyen ki is törhetjük. Megerősödött állapotukban azonban már ne próbálkozzunk ezzel, mert nagy sebet ejtenénk, inkább késsel vagy metszőollóval dolgozzunk. A fürtzónában képződött hónaljhajtások nagymértékben árnyékolnak, kedvezőtlenné teszik a mikroklímát, ezért itt tőből való eltávolításuk javasolható. A másodrendű hajtások teljes eltávolítása akkor is ajánlott, ha elegendő nagyságú lombfelület áll rendelkezésre, s ha az oldalhajtások kifejlődése túlságosan zsúfolt hajtásszerkezetet idézne elő. A fürtzóna fölött képződött hónaljhajtásokat ideális esetben 5-6 leveles hosszúság elérésekor 2-3 vagy 3-4 levélre vágjuk vissza. A hónaljhajtások alsó leveleik kifejlődése után nagymértékben hozzájárulnak a tőke szénhidráttermeléséhez. Levélzetük fotoszintetikus aktivitása a nyár végi, őszi időszakban többszörösen felülmúlja a fő hajtásokét. A másodtermést nem nevelő oldalhajtásokkal megtermelt asszimiláták nagy része a fő hajtások fürtjeibe kerül. A hónaljhajtások nemcsak a termés minőségét javíthatják, de elősegítik a téli rügyek virágzatkezdeményeinek a kifejlődését, a tartalék tápanyagok képződését, s javítják a vesszők beérését. Kézzel, késsel, metszőollóval. 26 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

5.10 Lelevelezés A fürtzóna lelevelezése a fürtök körüli levelek egy részének az eltávolítása. A nedvesség (eső, harmat), a levélritkításnak köszönhetően gyorsabban felszárad, ezáltal csökken a szürkerothadás fellépésének gyakorisága és mértéke. Miért? Kockázata: Mikor? Milyen mértékben? A művelet hatása a fürtzóna mikroklímájának módosításával, a légsebesség, a hőmérséklet, a páratartalom és a levélnedvesség értékeinek a kedvező változásával magyarázható. A lelevelezés a szürkerothadás ellen a leghatásosabb, de mérsékli a lisztharmat, a peronoszpóra és a szőlőmolyok károsítását is. A fürtök a kezelés után jobban hozzáférhetőkké válnak, ezért megnő a növényvédelem és a szüret hatékonysága. Aszú alapanyag készítésekor a művelet elvégzését nem javasoljuk. a szakszerűtlen levélritkítás napperzselést okozhat, s a szabadon maradt fürtöket a jégverés is nagyobb mértékben károsíthatja. A levélritkítás hátrányai elsősorban túlzott mértékű lelevelezéskor jelentkeznek. A sor mindkét oldalán elvégzett levélritkítás növényvédelmi szempontból kedvezőbb, de fokozza a napperzselés veszélyét. A virágzás után kb. három héttel, a bogyók zöldborsó nagyságának elérésekor végzett kezelés hatására vastag, a betegségekkel szemben ellenálló héjszerkezet alakul ki. Sokan csak zsendüléskor tartják időszerűnek a fürtök körüli levelek leszedését. A kevéssel a szüret előtt történő lelevelezéstől azonban már nem várhatunk jelentős minőségi javulást, sőt a fürtzóna funkcióképes leveleinek leszedésével lelassíthatjuk a beérés folyamatát. Ne csupaszítsuk le teljesen a fürtzónát; a lombozat zsúfoltságától függően hajtásonként 1-2, legfeljebb 2-3 levelet távolítsunk el. Tüntessük el a lombozat belső részét sűrűsítő leveleket. A lombfal keleti oldala viszont többnyire szélárnyékban van, ezért szükség esetén itt nagyobb mértékben is beavatkozhatunk. Levélritkí- zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 27

A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Mivel? tást elsősorban erőteljesen növekedő, zsúfolt hajtásrendszerű szőlőkben végezzünk. Hibázunk, ha a lelevelezés módszerét túlterhelt, gyenge növekedési erélyű, eredetileg is csekély lombfelülettel rendelkező ültetvényben alkalmazzuk. Kézzel, nyomó- vagy szívólevegős, bordás tépőhengeres vagy forgódobos lelevelező gépekkel. 5.11 Fürtválogatás A fürtritkításkor a tőkéken képződött fürtök számát csökkentjük, mely művelettel pontosan beállítható a tőkék fürtterhelése. A fürtválogatással csökkenthető az egységnyi levélfelületre jutó termésmennyiség nagysága, vagyis nő a tőke egyes részeinek, így a fürtök szénhidrát-ellátottsága. A fürttermés csökkentésével jelentős és kedvező változást lehet előidézni a must és a bor jellemzőiben. Mikor? A fürtritkítást legtöbbször a kötődést követően a nyári hónapokban zöldszüret formájában hajtjuk végre. A kötődés és fürtzáródás időszakában beállított fürtterhelés a must cukortartalmának szempontjából a legkedvezőbbnek ítélhető. Ekkor azonban nagyobb bogyómérettel, illetve kisebb bogyóhéj/bogyóhús aránnyal kell számolni. Milyen mértékben? A fürtritkítás mértékét a legtöbb gazdaságban hajtásonként egy fürt terhelésben határozzák meg. Esetenként meddő hajtásokat is kialakítunk, ekkor a gyengén fejlődő hajtásokról az összes fürtöt eltávolítjuk. Hogyan? Általában az első fürtöt hagyjuk meg. A hajtásokon képződött alsó fürt ugyanis hamarabb érik, és előnyösebb beltartalmi mutatókkal rendelkezik, mint ugyanazon hajtás 2. vagy 3. fürtje. A hosszú fürtű fajták esetében a fürtvég visszacsípést is alkalmazhatjuk. A fürtfelezést a kötődést követően érdemes végrehajtani, a műveletet azonban fürtzáródásig el kell végezni, ugyanis a tömött fürtű fajtáknál a vágással a bogyók sérülhetnek. 28 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

6 összefoglalás Az egyszerű metszés, a könnyen kezelhető, vékony lombfal és a jó minőségű termés mind olyan tulajdonsága e művelésmódnak, amelynek alapján jogosan feltételezhető, hogy hazánkban egyre inkább elterjed majd. műveléssel hatékonyan elvégezhető a növényvédelem, és kevés veszteséggel jár a gépi betakarítás. A művelés a minőségi bortermelés egyik meghatározó tőkeművelésmódja lehet. Előnyei: Hátrányai: A kordonműveléssel szemben hosszabb metszési elemek hagyhatók meg, melyek előnyösek lehetnek az alsó rügyekben kevésbé termékeny fajták esetében. A hajtások kifakadása, fejlődése még a tőke középső részén is e egyenletes. Gépi szüretre kiválóan alkalmas. A fürtzóna elhelyezkedése a kordonműveléssel szemben kevésbé egységes. A fürtzóna kézi lelevelezése a kordonműveléshez képest lassabban végezhető. A szálvesszők ívelése, rögzítése időhöz kötött, többletmunkát igénylő feladat. Í V E L T S Z Á L V E S S Z Ő S M Ű V E L É S 29

7 irodalomjegyzék BAUER, K. 2002. Szőlősgazdák könyve, integrált szőlőtermesztés. Budapest, Mezőgazda Kiadó és a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kara közös kiadása. BÉNYEI F. LŐRINCZ A. (szerk.) 2005. Borszőlőfajták, csemegeszőlő-fajták és -alanyok. Budapest Mezőgazda Kiadó. BÉNYEI F. LŐRINCZ A. SZ. NAGY L. 1999. Szőlőtermesztés. Budapest, Mezőgazda Kiadó. CSEPREGI P. 1968. A szőlő metszése. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. CSEPREGI P. 1982. A szőlő metszése, fitotechnikai műveletei. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. CSEPREGI P. 1997. Szőlőtermesztési ismeretek. Budapest, Mezőgazda Kiadó. KOZMA P. 2000. A szőlő és termesztése I. A szőlőtermesztés történeti, biológiai és ökológiai alapjai. Budapest, Akadémiai Kiadó. KOZMA P. 2001. A szőlő és termesztése II. A szőlő szaporítása és termesztéstechnológiája. Budapest, Akadémiai Kiadó. KRISZTEN GY. 1979. Tavasztól tavaszig a szőlőben. A termő szőlő gondozása. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. KRISZTEN GY. 1991. A szőlő metszése. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. LŐRINCZ A. BARÓCSI Z. (szerk.) 2010. A szőlő metszése és zöldmunkái. Budapest, Mezőgazda Kiadó. PROHÁSZKA F. 2003. Szőlő és bor. Budapest, Mezőgazda Kiadó. 8 ábrajegyzék 1. ábra: művelésű tőke részei 2. ábra: Javasolt ívelési módok (1. = Pendelbogen; 2. = Halbbogen) 3. ábra: Példa az ívelt szálvesszős művelésű ültetvény szerkezetére 4. ábra: A lombfalmagasság és a sortávolság arányának meghatározása ívelt szálvesszős művelés esetén 5. ábra: művelésmód alakító metszése erős kondíciójú ültetvény esetén 6. ábra: művelésmód alakító metszése gyenge kondíciójú ültetvény esetén 7. ábra: művelésmódú tőke metszés előtt és metszés után 8. ábra: A szálvessző leívelése 9. ábra: művelésmódú tőkék hajtásbefűzés és csonkázás után 30 ÍVELT SZÁLVESSZŐS MŰVELÉS

Írta: Lukácsy György egyetemi adjunktus Zanathy Gábor egyetemi docens Lőrincz András egyetemi adjunktus Lektorálta: Butella László Id. Szepsy István A rajzokat készítette: Eplényi Anna Vivien egyetemi tanársegéd Borító fotó Tarcal, Szarvas dűlő: Miklóska Zoltán Az előszó: Balassa István szőlészeti igazgató Összefoglalás: Bisztray György Dénes egyetemi tanár Layout: Posztós János Kiadja: Tokaj Kereskedőház Zrt. Tokaj Kereskedőház Zrt. 3934 Tolcsva, Petőfi Sándor u. 36-40. Tel: 47/384-164 Fax: 47/384-816 e-mail: marketing@tkrt.hu honlap: www.tokajwinetrade.com