A Bizottság közleménye az európai egészségbiztosítási kártya bevezetéséről

A Bizottság közleménye az európai egészségbiztosítási kártya bevezetéséről Brüsszel 2003. február 17. COM(2003) 73 final Rövidített, magyar nyelvű ismertetés Az eredeti, angol nyelvű anyag megtalálható: http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/cnc/2003/com2003_0073en01.pdf

Tartalomjegyzék A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE... 1 AZ EURÓPAI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÁRTYA BEVEZETÉSÉRŐL... 1 RÖVIDÍTETT, MAGYAR NYELVŰ ISMERTETÉS... 1 TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 3 EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÁRTYÁK: ÁTTEKINTÉS... 4 1.1 ELTÉRŐ HELYZET AZ EGYES ORSZÁGOKBAN... 4 1.2 HATÁROKON ÁTNYÚLÓ PROJEKTEK... 5 1.3 A KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK, AKCIÓK SZEREPE... 6 1.3.1 Az eeurope 2005 akcióterv... 6 1.3.2 A Netc@rds projekt... 6 1.3.3 A 6. Kutatási és Fejlesztési Keretprogram... 6 2. A KÁRTYA ALAPVETŐ JELLEMZŐI... 6 2.1 A MODELL... 7 2.2 A KÁRTYÁN LÉVŐ INFORMÁCIÓ... 7 2.3 ÉRVÉNYESSÉGI IDŐTARTAM... 7 2.4 A KÁRTYA MŰKÖDÉSE A KÜLÖNFÉLE FELHASZNÁLÓI CSOPORTOK SZEMPONTJÁBÓL... 8 2.4.1 A biztosított... 8 2.4.2 Az ellátók... 9 2.4.3 A társadalombiztosítási intézetek... 9 3. AZ EURÓPAI KÁRTYA RUGALMAS, SZAKASZOS BEVEZETÉSE... 10 3.1 LÁTHATÓ ADATOK: VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK... 10 3.1.1 Az európai kártya és a nemzeti kártyák kombinálása... 10 3.1.2 Önálló európai kártya létrehozása... 10 3.2 A KÁRTYA BEVEZETÉSÉNEK LEHETSÉGES MÓDJAI... 11 3.2.1 Általános terjesztés... 11 3.2.2 A kártya kiadása igénylés alapján... 11 3.3 MENETREND... 11 3.3.1. I. szakasz: előkészítés... 11 3.3.3. III. szakasz: elektronizálás... 13 KÖVETKEZTETÉSEK... 13 MELLÉKLET... 14 AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÁRTYÁK JELENLEGI HASZNÁLATA AZ EURÓPAI ORSZÁGOKBAN... 14 Európai Unió... 14 EFTA és néhány csatlakozásra váró ország... 36 2

Bevezetés Az Európai Tanács 2002 márciusában Barcelonában döntött egy európai egészségbiztosítási kártya bevezetéséről, amely helyettesítené az összes olyan nyomtatványt, amely jelenleg egy másik tagállamban történő egészségügyi ellátáshoz szükséges, egyszerűsítené az eljárásokat, de nem változtatna a jogokon és a kötelességeken. Az Európa Tanács felkérte a Bizottságot arra, hogy a legközelebbi, brüsszeli találkozó, tehát 2003 márciusa előtt dolgozzon ki egy javaslatot a kártyára vonatkozóan. Az új európai kártya bevezetése elsősorban az európai polgárok számára előnyös, hiszen egyetlen, személyre szóló kártyával helyettesíti a jelenleg szükséges különféle nyomtatványokat. Megkönnyíti az ideiglenes külföldi tartózkodást - első lépésként a nyaralást -, mivel az E111 nyomtatvány lesz az első, amit feleslegessé tesz. Később a külföldi kiküldetésben dolgozó alkalmazottak, a nemzetközi közúti fuvarozók, a tanulók és a munkát keresők részére szükséges nyomtatványokat (E128, E110, E119) is helyettesítené. A nyomtatványok helyettesítésével a polgárok könnyebben élvezhetik azokat az előnyöket, amelyeket az 1408/71 sz. rendeletnek megfelelően a kötelező társadalombiztosítási rendszerek koordinálása nyújt immár több, mint harminc éve. Bárki, aki ideiglenesen tartózkodik egy másik tagországban, az illető ország állampolgáraival megegyező módon részesülhet sürgősségi ellátásban. Ha a betegnek a helyszínen, pl. az orvosi vizit alkalmával fizetnie kell, akkor rövidebb idő alatt fogja visszakapni a térítést saját biztosítójától. Az európai kártya egyszerűbbé teszi külföldön az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, ugyanakkor garanciát nyújt a vendéglátó ország egészségügyi finanszírozójának arra, hogy a páciens a hazájában biztosítva van, tehát az ottani finanszírozó megtéríti majd a költségeket. Figyelembe kell azonban venni, hogy a társadalombiztosítás és az egészségügyi rendszerek kialakítása a tagállamok saját hatáskörébe tartozik, és a kártyák használata ezen a téren nagyon különböző az egyes országokban. A kártyákat néhány államban széles körben használják, és sok helyen nem csupán a költségek egyszerű adminisztrációjára, azonban távolról sem mindenütt ez a helyzet. Ráadásul - leszámítva a néhány kísérleti stádiumban lévő projektet -, nincs megoldva a kártyák határokon átnyúló használata, mivel a kártyákat eredetileg csupán a nemzeti rendszerek keretein belüli alkalmazásra tervezték. Az európai egészségbiztosítási kártya bevezetésének a kötelező társadalombiztosítási rendszereknek a 1408/71 sz. rendelet értelmében történő koordinálását illetően az áttelepülő munkások társadalombiztosítási ügyeivel foglalkozó Adminisztrációs Bizottság (CASSTM) határozatain kell alapulnia. Az Adminisztrációs Bizottság a tagállamok képviselőiből áll, és feladatai közé tartozik a tagállamok közötti koordináció biztosítása és fejlesztése annak érdekében, hogy az intézmények közötti információcsere korszerűbbé váljon, és felgyorsuljon a járulékok, segélyek kifizetése, visszatérítése. A Csatlakozási Szerződés aláírását követően, tehát április 16. után a tervek szerint a 2004. június 1-jén csatlakozó országok is részt vesznek majd megfigyelőként a CASSTM tanácskozásain. Jelen közlemény - melynek célja az Adminisztratív Bizottság jövőbeli munkájának a megkönnyítése - megszületése részben az Adminisztrációs Bizottsággal folytatott konzultációk eredménye. A tagállamok az EEA országokkal, valamint Svájccal, Szlovéniával és a Cseh Köztársasággal együtt szintén jelentősen hozzájárultak létrejöttéhez azáltal, hogy felvilágosítást nyújtottak a saját országukban már bevezetett kártyákról és projektekről. Mindez lehetővé tette a jelenlegi európai helyzet részletes megismerését, amelynek összefoglalását a mellékletben tettük közzé. 3

Az előkészítő munkának köszönhetően a Bizottság különféle választási lehetőségeket felsorakoztató menetrendet tud előterjeszteni a barcelonai határozat végrehajtására. Kezdetben az európai kártya közvetlenül olvasható formában tartalmazza majd azokat az információkat, amelyek az egészségügyi ellátás igénybevételéhez, ill. a díj visszatérítéséhez szükségesek, ha az ellátást a beteg nem abban az országban veszi igénybe, ahol biztosítva van. Ez semmiképpen nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az információ elektronikus formában is felkerüljön a kártyára a jövőbeli, határokon átnyúló kölcsönös használhatóság érdekében. A kártyát fokozatosan, három szakaszban vezetik be: jogi és technikai előkészületek; a kártyák használatának megkezdése két szakaszban: először az E111 nyomtatványt helyettesíti, majd később fokozatosan az ideiglenes tartózkodásnál szükséges többi nyomtatvány szerepét is átveszi; a harmadik szakasz a nyomtatványok és némelyik eljárás elektronizálását jelenti. Néhány határmenti régióban már működik ilyen elektronikus rendszer az előre tervezhető ellátásokat (E112) megkönnyítendő. Az egyes országok eltérő helyzete és a különböző technológiák miatt azonban ez a fázis nem érhető el azonnal. A jelenlegi projektek, mint pl. a Netc@rds, amelyet az Európai Unió indított el az eten akcióprogram keretében, támpontot adnak az elektronikus nyomtatványok széleskörű bevezetéséhez szükséges technikai, adminisztratív, jogi és pénzügyi feltételek felméréséhez. A Sevillai Európa Csúcs által elfogadott eeurope 2005 terv szerint az európai kártya kiindulópontja lehet a betegazonosítók általános, közös használatának, és olyan új funkciók kialakításának, mint pl. a sürgősségi egészségügyi adatok tárolása. 1. Egészségbiztosítási kártyák: áttekintés Ezen a területen nagy eltérések tapasztalhatók Európában tekintettel arra, hogy az egészségügyi és a társadalombiztosítási rendszer kialakítása az egyes országok saját felelősségi körébe tartozik. Nem várható az egységesítés, tehát hosszú távon is számolni kell a különbségekkel. 1.1 Eltérő helyzet az egyes országokban Bár minden országban azonosítják valamilyen módon a társadalombiztosítással rendelkező személyeket, jelenleg nem mindenütt használnak olyan kártyarendszert, amelyik az egészségügyi és a társadalombiztosítási rendszer, valamint a biztosított közötti kapcsolatokat tükrözné (Egyesült Királyság, Svédország, Írország, Görögország, Finnország, és a legtöbb csatlakozásra váró ország). Néhány helyen már elindították a kártya bevezetését célzó projekteket (Finnország, Görögország, Svédország, Csehország), másutt, a tervek szerint, ha nem is országosan, de a régiókban (Spanyolország), vagy a betegbiztosítók szintjén (Hollandia) terjesztik majd a kártyákat. A tagországokban jelenleg használatos (vagy a közeljövőben rendszeresített formában, vagy kísérleti jelleggel bevezetésre kerülő) betegbiztosítási vagy egészségügyi kártyák funkciója nagyon eltérő lehet, pl.: a biztosított azonosítása (Luxemburg), a jogosultságok azonosítása, a fizetés vagy a visszatérítés megkönnyítése (Franciaország, Dánia, Belgium, Németország, Hollandia), azonosítás az online szolgáltatásokhoz való hozzáférés céljából (Ausztria, Olaszország, Spanyolország, Svájc), 4

A társadalombiztosítás adatain kívül sürgősségi orvosi adatokat tartalmaznak (Finnország, Olaszország), lehetővé teszik az egyén jogi státusának ellenőrzését az engedély nélküli munkavállalás megakadályozása érdekében (Belgium), hozzáférést biztosítanak közszolgáltatásokhoz, pl. nyilvános könyvtárakhoz (Dánia), vagy munkaközvetítő irodákhoz (Spanyolország), Írországban az országos kártya segítségével bizonyos szociális segélyek elektronikus úton kiutalhatók, és be lehet jelentkezni a munkaközvetítő irodához, Néhány országban a tervek szerint az orvosi adatokat (betegségek, kapott kezelés, orvosi vagy sebészi kórtörténet, stb) integrálja majd egy biztonságos egészségügyi hálózatba (Franciaország, Hollandia, Svájc). Jelenleg nincs európai standard a kártyák által hordozott adatokra vonatkozóan, a tartalom mindig a rendeltetéstől függ. A kártyán szerepelhetnek mindössze a kártyabirtokos azonosításához, esetleg a források és a szolgáltatások online eléréséhez szükséges adatok, de adhat felvilágosítást a jogosultságairól is (melyik biztosítónál van alapbiztosítása, van-e kiegészítő biztosítása, az ellátások díjának milyen mértékű térítésére jogosult). Az alkalmazott technológia szintén a kártya funkciójának a függvénye (a kártyában lehet mikroprocesszor, memória-chip, mágneses csík). Jelenleg a különféle kártyák nem kompatibilisek egymással, különböző olvasókat igényelnek, ami tovább szűkíti a kölcsönös felhasználhatóság esélyeit. A technológiai fejlődés és az egészségügyi rendszerek változása egyaránt állandó adaptációt tesz szükségessé. Az Internet például az adatátviteli protokol, a hálózati biztonság és a kriptográfiai rendszerek (Public Key Infrastructure) révén új lehetőségeket biztosít az online szolgáltatások terén az egészségügyi ellátás minden szereplője számára. A folyamatos változások miatt a kártyák funkcióinak és technológiájának harmonizációja helyett az interoperabilitás, azaz a kölcsönös felhasználhatóság megoldását kell előmozdítani. 1.2 Határokon átnyúló projektek Az országhatárokhoz közeli régiókban elindított kísérleti projektek célja elsősorban az ellátás koordinálása, az előre tervezhető ellátáshoz való egyszerűbb, könnyebb hozzáférés biztosítása. Meuse-Rhine Euregio - a holland/német határ közelében élő, biztosítással rendelkező hollandokat a némethez technikailag hasonló egészségbiztosítási kártyával látták el, amely feljogosítja őket arra, hogy a határ közelében, német területen vegyék igénybe az egészségügyi ellátást. A határ közelében élő németek a saját kártyájukat használva ellátást kaphatnak a megfelelő határ-közeli holland régióban. Baden-Württemberg-Vorarlberg - a betegbiztosító intézetek megegyezésének alapján az osztrák egészségügyi ellátók elfogadják a német kártyát az E111 nyomtatvány helyett. Transcards - a francia Thiérache és a belga Hainaut lakói a saját nemzeti kártyájuk (a francia VITALE és a belga SIS) segítségével és személyazonosságuk igazolásával előzetes engedély nélkül igénybe vehetik a lakóhelyük közelében, de a határ túloldalán lévő kórház szolgáltatásait. A kórház a kártya alapján tölti ki az E112 nyomtatványt. Netlink - a francia-német társadalombiztosítási megállapodás alapján elzászi betegek hemodialízisét végző, Baden-Württemberg területén lévő kórházak leolvassák a VITALE kártya információit, és ennek alapján töltik ki az E112 nyomtatványt. 5

1.3 A Közösségi programok, akciók szerepe 1.3.1 Az eeurope 2005 akcióterv A 2002 júniusában Sevillában elfogadott eeurope 2005 akcióterv támogatja az elektronikus egészségügyi kártyákkal kapcsolatos európai kooperációt. Az e-health szekció foglalkozik a betegazonosítók és az elektronikus egészségügyi rekord felépítésének egységes kezelésével, a szabványosítással (eten program). A jelenleg folyó munka épít az eeurope 2002 idején a Smart Card Initiative - az intelligens kártyák használatának bátorítása egész Európában - keretében már elvégzett feladatokra. A Smart Card Charter javaslata szerint a kártya adattároló funkciója legyen korlátozott, és szerepe inkább a beteg adminisztratív és orvosi adataihoz való online hozzáférés biztosítása legyen biztonságos hálózati keretek között. Az egészségbiztosítási kártya jelentős lépést jelent az információs technológiák felhasználásával kifejlesztendő olyan új szolgáltatások és funkciók felé, mint pl. az orvosi adatok tárolása intelligens kártyán, vagy az orvosi adatokat tartalmazó file-hoz való biztonságos hozzáférés a biztosított azonosítójának segítségével. 1.3.2 A Netc@rds projekt Az eten elnevezésű Közösségi akcióprogram a transz-európai hálózati politika (RTE) részeként Európa-szerte támogatja a telekommunikációs hálózatok használatán alapuló, közhasznú elektronikus szolgáltatásokat. Ezt a támogatást élvezi többek között a Netc@rds projekt első szakasza is, amelyet négy tagállam (Görögország, Németország, Ausztria és Franciaország) indított el 2002-ben. A projekt célja az E111 és az E128 nyomtatványnak a kiváltása a meglévő nemzeti kártyákon lévő és/vagy az online hozzáférhető adatoknak az elektronikus átvitelével. A projekt a meglévő jogi és technológiai keretek között,. a már használatban lévő különféle típusú kártyák felhasználásával zajlik és a korábban elindított nemzeti projektekkel a háttérben. A projekt első fázisában tervet kell kidolgozni a második fázishoz, azaz a nyomtatványok anyagát tartalmazó elektronikus kártyák terjesztésének megkezdéséhez szükséges technikai, adminisztratív, jogi és pénzügyi feltételek alapján. A harmadik szakaszban remélhetőleg sor kerülhet a kártyák használatának további kiterjesztésére. E három szakaszban elvégzett munka a barcelonai határozat végrehajtásának technikai és jogi előkészítését támogatja. 1.3.3 A 6. Kutatási és Fejlesztési Keretprogram A 6. Kutatási és Fejlesztési Keretprogram az Unión belüli betegmozgással foglalkozik. Vizsgálja többek között, hogy az egészségügyi rendszerek milyen mértékben számolnak az állampolgárok ideiglenes külföldi tartózkodásával, pl. az egészségügyi költségek visszatérítésének szempontjából; milyen lehetőségek vannak a szolgáltatások határokon átnyúló igénybevételére; a kibővített Unióban milyen mértékű és jellegű betegmozgás várható. 2. A kártya alapvető jellemzői Az európai kártyának olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, hogy minden tagállamban használható legyen. Ez elsősorban a hordozott információ természetére és megjelenítésére 6

vonatkozik, mivel a kártyának olvashatónak kell lennie tekintet nélkül a felhasználó által használt nyelvre, és az európai modellel való megegyezésre. 2.1 A modell A kártya külső megjelenése - megkülönböztető európai szimbólummal, talán az európai mobilitást szimbolizáló logoval - alapján az egészségügy minden szereplője számára azonnal felismerhető legyen, bármelyik országban is tartózkodik a kártyatulajdonos. A modell kialakítása során három szempontot kell mindenképpen figyelembe venni: A tagállamok szabadon választhatnak, hogy a meglévő nemzeti kártyán alakítanak ki egy európai oldalt, vagy önálló európai kártyát hoznak létre. Ez utóbbi megoldás nyilvánvalóan több rugalmasságot enged az európai modellnek. Kombinált kártya esetén a modellnek adaptálhatónak kell lennie a használatban lévő sokféle technológiához (mágneses csík, chip). Ha a tagállam az önálló európai kártya létrehozását választja, a modellt úgy kell megtervezni, hogy végül elektronikus hordozóvá lehessen átalakítani chip segítségével. 2.2 A kártyán lévő információ Az olvashatóság érdekében a kártyának csupán azokat az adatokat szabad tartalmaznia, amelyek elengedhetetlenek az egészségügyi ellátáshoz és a díj visszatérítéséhez. Az E111 nyomtatványon ezeken az alapvető adatokon kívül redundáns vagy felesleges adatok is szerepelnek, a Bizottság ezért azt javasolja, hogy a kártyán levő információ az alábbiakra korlátozódjon (a CASSTM által jóváhagyandó lista): A kártyabirtokos vezeték- és keresztneve A kártyabirtokos azonosító száma A kártya érvényességi ideje A regisztráló tagállam ISO kódja A kompetens intézet kódja vagy neve A kártya logikai száma, amely lehetővé teszi a kártyán és a biztosító intézetben azonos logikai szám alatt szereplő információ összehasonlítását a visszaélések elkerülése érdekében. Azokban az országokban, ahol megkülönböztetik a jogosultságok különféle formáit (pl. csak kórházi kezelés, vagy az egészségügyi ellátás minden fajtája), ott ezt a kártyán is fel lehet tüntetni. A kártya, bevezetésének az első szakaszában csak az E111 nyomtatványt helyettesíti majd, ezért az 1408/71 rendeletnek megfelelően jelenlegi formájában meg kell különböztetni a régi E111 és E111+ nyomtatványoknak megfelelő információt a jogosultság korlátozásának elkerülése végett. Jelenleg az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülők nem csak sürgősségi ellátásra, hanem a szükséges ellátások minden fajtájára jogosultak más tagállam területén való ideiglenes tartózkodásuk során. Az adatokat standard formában kell feltüntetni, hogy a felhasználó nyelvétől függetlenül olvasható legyen adatmezők egymásra illesztésével. 2.3 Érvényességi időtartam A kártya érvényességi idejének meghatározásakor egyrészt figyelembe kell venni, hogy néhány tagállam az európai kártyát a már meglévő nemzeti betegbiztosítási kártya részeként alakítja ki, a nemzeti kártyának pedig már van érvényességi határideje. Másrészt, az időpont 7

megállapításakor szem előtt kell tartani, hogy a cél a mobilitás biztosítása és az eljárások leegyszerűsítése, ill. egyidejűleg a kártyával történő visszaéléseknek a megelőzése. Ezen túlmenően, ha az összes nyomtatványt helyettesíteni akarjuk a kártyával, akkor a kártyatulajdonos jogosultságának, a társadalombiztosítási intézeteknek és az egészségügyi ellátóknak a szempontjából egyaránt. reális érvényességi időtartamot kell megállapítani. A Bizottság véleménye szerint az egyedül megfelelő megoldás az, ha a tagállamok maguk döntik el az általuk kiadott európai kártya érvényességének időtartamát. A kártya hitelességének, jogi megfelelőségének a garantálása teljes mértékben a kártyát kibocsátó ország felelőssége. Az érvényes kártya alapján nyújtott egészségügyi ellátás díját minden esetben a kártyát kibocsátó ország intézetének kell visszatérítenie a tartózkodási ország megfelelő intézete számára. A kártyát kibocsátó országnak minden szükséges intézkedést meg kell tennie a visszaélések és a csalások elkerülése érdekében, ide értve azt is, hogy jogi eljárást kezdeményez és megfelelő büntetést szab ki a visszaélést elkövetőkre. Meg kell jegyezni, hogy jelenleg, a sok esetben kézzel kitöltött nyomtatványok használata során több mód adódik a visszaélésekre, mint a szabványosított kártyák használata esetén, a jövőben pedig az elektronikus kártyák bevezetésével egészen korlátozottá válik ez a lehetőség. 2.4 A kártya működése a különféle felhasználói csoportok szempontjából Az egészségbiztosítási kártya használata három szereplőt érint: a biztosítottat, a szolgáltatót (orvosok, kórházak, segédszemélyzet stb.) és a kártyát kiállító, ill. a tartózkodási ország társadalombiztosítási intézeteit. 2.4.1 A biztosított Az új kártya első számú haszonélvezője a biztosított lesz. A jövőben nem kell minden alkalommal, amikor egy másik tagállamban ideiglenesen tartózkodik, új nyomtatványért folyamodnia, és élvezheti a kötelező egészségbiztosítási rendszerek európai szintű koordinációjának minden előnyét. Saját kártyája lesz ahelyett, hogy egy családi kártyán szerepelne, s ez az egyedül tett utazások (üzleti vagy iskolai utak) során előnyös. Kezdetben a kártyát ugyanúgy kell majd használni, mint a jelenlegi E111 nyomtatványt, azaz be kell mutatni a tartózkodási országban működő ellátónak vagy társadalombiztosítási intézetnek. Ahhoz, hogy az eljárások valóban egyszerűsödjenek, az alábbi két intézkedést kell megtenni az 1408/71 sz. rendeletnek és 574/72 sz. végrehajtási utasításának a módosítása mellett: A különféle kategóriába tartozó biztosítottak jogosultságának az összehangolása. Az 1408/71 sz. rendelet jelenlegi formája szerint egy másik tagország területén ideiglenesen tartózkodó biztosított attól függően, hogy milyen kategóriába tartozik, jogosult lehet sürgősen szükséges vagy szükséges ellátás -ra. Sürgősen szükséges ellátásra bármely tagállam törvényei szerint biztosított személy - kivéve a harmadik államok állampolgárait és családtagjaikat - jogosult. Szükséges ellátás -ra azok tarthatnak igényt, akik öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülnek (E111 a megfelelő kiegészítéssel), tanulók (abban az országban, ahol tanulmányaikat folytatják, E128), kiküldetésben dolgozó alkalmazottak, tengerészek (E128), fuvarozók (E110), munkát 8

kereső munkanélküliek (E119), ipari balesetet szenvedett, vagy foglalkozási betegségben megbetegedett alkalmazottak, vagy szabadfoglalkozásúak (E123). A fenti megkülönböztetések önmagukban nem jelentik akadályát az európai kártya bevezetésének, de bonyolítják a helyzetet, és növelhetik a költségeket tekintettel arra, hogy a kártyának alkalmasnak kell lennie a biztosított kategóriájának megállapítására, ráadásul a jogosultság társadalombiztosítási intézetek közötti ellenőrzése is bonyolultabbá válhat. A Bizottság javaslatot tett a 1408/71 sz. rendelet modernizálására és egyszerűsítésére, a jogosultságok összehangolására, hogy minden biztosított, aki egy másik tagországba utazik, élvezhesse az orvosi szempontból szükséges ellátás előnyeit tekintet nélkül az ideiglenes tartózkodás természetére. A szociális ügyek minisztereinek tanácsa 2002. december 3-án, a 1408/71 sz. rendelet Betegség fejezetére vonatkozó megállapodásával lehetőséget teremtett a jogosultságok összehangolását célzó specifikus javaslat megtételére. Azoknak a formaságoknak az eltörlése, amelyek a nyomtatvány bemutatása mellett jelenleg még szükségesek ahhoz, hogy a biztosított az egészségügyi ellátást egy másik tagállam területén igénybe vehesse. Néhány tagállamban, meghatározott esetekben a nyomtatvány bemutatásán kívül egyéb kötelezettségeknek is eleget kell tenni ahhoz, hogy az egészségügyi ellátást igénybe vehesse a biztosított. Pl. el kell mennie a helyi társadalombiztosítási intézetbe, mielőtt felkeresi az ellátót. Rövid külföldi tartózkodás esetén ez a feltétel nem tűnik reálisnak, és sok esetben tényleges akadályát jelenti az ellátás igénybevételének és a személy szabad mozgásának. Sok ország már döntött arról, hogy nem bünteti az ilyen jellegű feltételek teljesítésének elmaradását. Sok esetben a beteg nincs is tudatában az említett plusz kötelezettségének, és azt hiszi, hogy szükség esetén pusztán a nyomtatvány birtokában megkaphatja az ellátást. A fentiekre való tekintettel a Bizottság hamarosan benyújtja javaslatát az 574/72 sz. rendelet módosítására. 2.4.2 Az ellátók Az egészségügyi ellátók a jövőben nem találkoznak rosszul kitöltött, olvashatatlan vagy érthetetlen nyomtatványokkal, a kártya adatmezőinek egységesítésével, az adatok szembetűnő feltüntetésével azonnal hozzájut a szükséges információhoz. Az ellátó köteles visszaadni a kártyát tulajdonosának, miután másolatot készített róla, vagy beírta a beteget és az illetékes intézetet azonosító adatokat a nemzeti rendszer által biztosított dokumentumra. Ez az eljárás egyszerűsödik majd az egységesített prezentációval. Az új kártya használata nem jelenthet külön költséget, vagy újabb adminisztrációs feladatokat az ellátónak. Az elektronikus rendszerre való áttéréssel, a kézi munka kiküszöbölésével tovább egyszerűsödik az ellátók feladata. 2.4.3 A társadalombiztosítási intézetek A kezdeti szakaszban a kártya szabad szemmel leolvasható, szabványosított formában tartalmazza majd azokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a beteg tartózkodási helyén működő intézet a költségek visszatérítését kérje a beteget biztosító intézettől. Az adatok olvashatóak és pontosabbak lesznek mint most, a sok esetben kézzel kitöltött nyomtatványokon. Az elektronikus rendszerre való áttérés ebben az esetben is egyszerűsíti az eljárást, kevesebb lesz az elutasított kérelem, csökken a hibák, csalások és visszaélések száma. 9

A jogosultságok összehangolása tovább egyszerűsíti a költségek visszatérítésével kapcsolatosan az intézetek között szükséges adminisztrációt, megszüntetve a jelenlegi nyomtatványokon szereplő különféle biztosítási kategóriákat. 3. Az európai kártya rugalmas, szakaszos bevezetése A Bizottság az egészségügyi kártyával kapcsolatban az alábbiak figyelembevételét javasolja: a kártya típusának szabad megválasztása, rugalmasság a kártya bevezetésének módját illetően és három szakaszban történő bevezetés. Ez a javaslat tükrözi a tagállamok függetlenségének elismerését egészségügyi és társadalombiztosítási rendszerük szervezése és működtetése terén, így az egészségbiztosítási kártyák ügyében is. A tagállamok ugyanezen okoknál fogva saját felelősségi körükben döntenek a nekik megfelelő finanszírozásról is. 3.1 Látható adatok: választási lehetőségek Az európai kártyát vagy a már meglévő nemzeti kártyába integrálják, vagy teljesen új kártyát hoznak létre. A kezdeti időszakban azonban az európai kártyának szabad szemmel látható információt is kell hordoznia, s ez nyilvánvalóan megnehezíti a nemzeti kártyába történő beépítését. 3.1.1 Az európai kártya és a nemzeti kártyák kombinálása Ebben az esetben igazodni kell az előbbiekben ismertetett modellhez, ugyanakkor biztosítani kell a kompatibilitást a nemzeti kártyákon használatos technológiával (mágneses csík, chip, domborított, vagy nem domborított) is. E kényszerűségek mellett speciális szempontokat is figyelembe kell venni: Az elektronikus kártyákon az európai adatoknak szerepelniük kell elektronikus formában, ugyanakkor szabad szemmel olvashatóan is a kártya európai oldalán. A CASSTM-nek meg kell határoznia az európai kártya adatainak elektronikus formátumát. A nemzeti kártyáknak általában viszonylag hosszú az érvényességi idejük, és a teljes állománynak az európai adatokkal történő kiegészítés céljából történő lecserélése eltartana egy ideig, hacsak nem egyszerre cserélnék le az összes kártyát, ami viszont tetemes költséggel járna. A kártyák felújítása matrica felragasztásával is megoldható, vagy úgy, hogy csak a biztosított igénylése esetén adják ki az európai kártyát. Bármelyik megoldásra esik a választás, lényeges kérdés marad az európai kártya érvényességi időtartama, mivel a nemzeti és az európai oldalak aligha lehetnek különböző érvényességi idejűek. Végül, a kártyatulajdonosokat el kell látni minden olyan információval, ami a kártya különféle célokat szolgáló két oldalának használatához szükséges. A nemzeti, ill. az európai kártya által biztosított szolgáltatások, amelyek a kártyatulajdonos társadalombiztosítási jogosultságának alapját képezik, nem teljesen azonosak. Az európai kártya csak egy másik tagállam területén biztosítja az egészségügyi ellátást a 1408/71 sz. rendeletben meghatározott feltételek mellett, ideiglenes ott tartózkodás esetén. 3.1.2 Önálló európai kártya létrehozása Ennek a megoldásnak számos előnye van, és úgy tűnik, hogy jobban tükrözi az Európai Tanács elképzeléseit. Terjesztését korlátozni lehet azokra a személyekre, akik éppen 10

mozgásban vannak az Unió területén, és jelentősen csökkentené azokat a kényelmetlenségeket, amelyeket pl. a kombinált kártya két oldala érvényességi időtartamának ideiglenesen fennálló különbözősége jelent. A kényszermegoldásokat, pl. a matricaragasztást szintén el lehet vele kerülni. Az önálló európai kártya nem akadályozná meg, hogy a rajta lévő adatokat chipre is felvigyék, megkönnyítve használatát azokban az országokban vagy régiókban, amelyekben a kártyák kezeléséhez megfelelő, kompatíbilis készülékekkel rendelkeznek. 3.2 A kártya bevezetésének lehetséges módjai Az európai egészségügyi kártyát vagy egyszerre kézhez kapja minden biztosított, vagy időrőlidőre mindig csupán az aktuális igénylőket látják el vele. Érdemes még egyszer hangsúlyozni, hogy a kártya ideiglenes külföldi tartózkodás (nyaralás, közúti fuvarozás, tanulás, kiküldetés) esetére, tehát az esetek túlnyomó részében nem mindennapos használatra szól. 3.2.1 Általános terjesztés Ha erre a megoldásra esik a választás, akkor a kártyát mindenkihez el kell juttatni még érvénybe lépése, ill. a nyomtatványok használatának beszüntetése előtt. Ez a módszer maximálisan felhívná a figyelmet az európai kártya előnyeire, azonban meglehetősen drága lenne, hacsak a tagállamoknak nem áll szándékában pl. egy nemzeti kártya létrehozása is egyidejűleg. Számos ország tapasztalata azt mutatja, hogy akár több mint egy év aprólékos előkészítés is szükséges lehet a sikeres általános terjesztéshez. Az európai kártya integrálható a nemzeti kártyába akkor is, ha az utóbbit bármilyen oknál fogva (lejárt, elveszett, ellopták, vagy elavult) meg kell újítani. Ezzel a módszerrel fokozatosan minden biztosítotthoz eljuttatható a kártya, és csökkennének a költségek, a folyamat azonban meglehetősen hosszú és elnyúló lenne, mivel némelyik országban évente a kártyák kevesebb, mint 5%-át cserélik le. 3.2.2 A kártya kiadása igénylés alapján Ezzel a megoldással lehetne a legvalószínűbben betartani az európai kártya bevezetésére és a papír alapú nyomtatványok visszavonására e közleményben javasolt 2004. június 1-jei határidőt. A kártyák érvényességének életbelépésétől és a nyomtatványok általános visszavonásától kezdve a kártyák úgy és akkor adhatók ki, amikor azt a biztosított igényli a biztosítóintézettől. Ha az európai oldalt a nemzeti kártya részeként alakítják ki, ez vagy új formátumú kártyák kiadását jelenti, vagy ideiglenes matrica felragasztását a meglévő kártyákra. 3.3 Menetrend A fent leírt helyzet ismeretében a legmegfelelőbbnek az látszik, ha a kártya bevezetése három szakaszban - előkészítés, terjesztés, elektronizáció - történik. 3.3.1. I. szakasz: előkészítés A barcelonai csúcson hozott döntést követően a kötelező társadalombiztosításban érdekelt felekkel élénk tárgyalások folytak, amelyeknek eredményeként sikerült megállapítani a kártya sikeres bevezetésével kapcsolatos prioritásokat. 1. 11

A határidőkre való tekintettel a Bizottság azt javasolja, hogy a CASSTM csupán az E111 nyomtatvány kártyával történő helyettesítésére összpontosítson. A megfelelő határozatokat 2003 nyaráig meg kell hozni és meg kell határozni az európai kártya bevezetésének adminisztratív és technikai feltételeit. A kártyának szabad szemmel olvashatónak kell lennie, ugyanakkor kezdettől fogva fent kell tartani a lehetőséget és a jogot az elektronikus kártya létrehozására is az ezt igénylő országok számára. A CASSTM-nek listát kell felállítania azokról az adatokról, amelyeknek jól láthatóan szerepelniük kell a kártyán, és amelyeket vagy azonnal, vagy egy későbbi időpontban elektronikusan olvasható formában is tartalmaznia kell a kártyának. Döntenie kell az európai kártya megkülönböztető szimbólummal ellátott modelljéről is. A Bizottság azt javasolja, hogy az E111 nyomtatvány felváltásának határideje 2004. június 1- je legyen, tekintettel a kártya bevezetésének adminisztratív és technikai előkészítésére. Azok a tagállamok, amelyek jelenleg nem használnak kártyát egészségbiztosítási rendszerükben, átmeneti mentességet kérhetnek. Ez alatt az időszak alatt továbbra is használhatják az E111 nyomtatványt, amelyet a többi tagállam is elfogad egészen az átmeneti időszak lejártáig. Egyes tagállamok nehéznek találhatják a kártya 2004. június 1-jéig történő bevezetését még abban az esetben is, ha csupán azokat a biztosítottakat látják el vele, akik aktuálisan igénylik azt ideiglenes külföldi tartózkodásukhoz. Az átmeneti időszak mentesíti ezeket az államokat az aránytalanul nagy költségek és a túlzott kényszer alól. Ez a rugalmasság azonban kétségtelenül azt jelenti, hogy a tagállamoknak párhuzamosan használniuk kell a kártyát és az E111 nyomtatványt, tekintet nélkül arra, hogy ők maguk élvezik-e az átmeneti időszak előnyeit. Ez azt jelenti, hogy az ügyintézésnek a kártya bevezetésétől várt egyszerűsödése kevésbé lesz szembetûnő, ezért az átmeneti időszaknak viszonylag rövidnek kell lennie, és semmiképpen nem tarthat 18 hónapnál tovább. 2. A Bizottság javasolni fogja az 1408/71 sz. rendelet módosítását a különféle kategóriákba tartozó biztosítottak (nyugdíjasok, tanulók, alkalmazott és szabadfoglalkozású dolgozók) orvosi szempontból szükséges ellátás -ra való jogosultságával kapcsolatban. 3. A Bizottság javasolni fogja az 574/72 sz. rendelet módosítását is az ideiglenes külföldi tartózkodás idején szükségessé vált egészségügyi ellátáshoz a nyomtatvány bemutatásán kívül megkövetelt formaságok eltörlése érdekében. Az ideiglenes látogatóknak a szokásos áron kell hozzájutniuk az ellátáshoz, hogy ne ütközzön nehézségbe a külföldön igénybe vett szolgáltatások díjának visszatérítése. 4. 2004-ben a CASSTM-nek törekednie kell az ideiglenes külföldi tartózkodásnál előírt összes többi nyomtatvány helyettesítéséhez szükséges határozatok meghozatalára. Az E111 nyomtatvány kártyával történő kiváltása megkönnyíti ezt a folyamatot. 5. Ezzel egy időben a Netc@rds projekt első szakaszának eredményei alapján meg kell vizsgálni azokat a technikai részleteket, amelyek az elektronikus formára való átálláshoz szükségesek. Meg kell határozni az elektronikus adatok regisztrálásának és olvasásának a módját, figyelembe véve az adminisztráció elektronikus lebonyolításának módozatait is. 3.3.2 II. szakasz: terjesztés 12

A kártyák terjesztése két egymás követő szakaszban történne: l. Az első szakasz 2004. június 1-jén kezdődne, és az E111 nyomtatványt helyettesítő kártya bevezetését jelentené. A papír alapú nyomtatványok elfogadása az átmeneti időszak lejártakor érne véget. Az átmeneti időszak végéig a tagországoknak továbbra is el kellene fogadniuk az E111 nyomtatványt. 2. A második szakasz legkésőbb 2005. december 31-ig tartana, és ez az időpont egyben az átmeneti időszak végét, azaz az ideiglenes külföldi tartózkodás idején szükséges egészségügyi ellátáshoz megkövetelt összes nyomtatvány kártyával történő kiváltását jelentené. Véget érne a kártyák és a nyomtatványok párhuzamos használata. Ettől kezdve egyedül az európai egészségbiztosítási kártyára lenne szükség a másik tagállamban való ideiglenes tartózkodás idején igényelt egészségügyi ellátáshoz. 3.3.3. III. szakasz: elektronizálás A nyomtatványoknak a helyettesítése az európai kártyával, az eljárások egyszerűsítése, a különféle kategóriákba sorolt biztosítottak jogosultságainak összehangolása és a kártyák kölcsönös használhatóságával foglalkozó kísérleti projektek egységes egészet alkotnak, amelynek a jelentősége akkor válik nyilvánvalóvá, ha az elektronikus rendszer használata és az automatizált adminisztráció teljes körűen megindul. Ez az átállás a harmadik szakaszban történne, amelynek időzítése függ a második fázis értékelésétől (ez 2008-ra fejeződne be, két évvel a II. szakasz lezárását és az átmeneti időszak végét követően), és a Netc@rds projekt első szakaszának eredményeitől. Az utolsó szakaszban kerülhet sor annak az elemzésére is, hogy milyen módon lehetne integrálni a személyes egészségügyi adatokkal kapcsolatos funkciókat is, mint pl. a fontos orvosi adatokhoz való hozzáférés a sürgősségi ellátás során, vagy a kapott kezelést rögzítő rekordok elérése. Következtetések Az európai egészségbiztosítási kártya létrehozása egy nagyratörő terv, amely a polgárok Európájának az érdekeit szolgálja. Az egyes országok gazdag tapasztalatainak is köszönhetően remény van arra, hogy a kártya használata 2004-től kezdődően egyszerű, praktikus és rugalmas eszközként áll majd rendelkezésünkre. 13

Melléklet Az egészségügyi kártyák jelenlegi használata az európai országokban Európai Unió A kártya/projekt neve A kártya funkciója A kártya bevezetésének dátuma Forgalomban levő kártyák mennyisége Fejlesztés Megjegyzések Azonosítás Egyéb adatok a kártyán Hitelesítés A kártyán tárolt egyéb adatok A kártya típusa A chip kártya processzorának típusa A chip kártya operációs rendszerének típusa e-card Ausztria Az első stádiumban az eddigi egészségbiztosítási igazolvány helyébe lép. 2001 Minden biztosított személy rendelkezik kártyával Ausztriában A második stádiumban a kártya a társadalombiztosítás és az egészségügy területén megvalósuló egyéb alkalmazások kulcskártyájává alakul, és elsősorban az elektronikus aláírás révén állampolgári kártyává válik az Interneten hozzáférhető elektronikus kormányzati alkalmazások használatához. a) A kártyát az osztrák egészségügyi rendszerbe vezető kulcskártya szerepére szánták, nem hordoz specifikus adatokat, inkább elősegíti a szolgáltatásokhoz és az adatokhoz való hozzáférést. b) A kártyán levő adatokhoz való hozzáférés és/vagy az alkalmazások aktiválása csak jogosultságot igazoló kártya egyidejű használatával lehetséges. c) A kártya fel van készítve elektronikus aláírásra. Országos társadalombiztosítási szám (*) keresztnév, vezetéknév és cím/rang (*) születési idő nem kártyaszám (*) A hitelesítés igazolása és elektronikus aláírás a hozzájuk tartozó privát kulcsokkal. A kulcs az egész rendszeren belül egyedi. A különböző alkalmazások érzékenységétől függően különböző biztonsági fokozatok lehetségesek: második jogosultsági kártya, titkosítási eljárás, PIN, elektronikus aláírás. Az E111 betöltését lehetővé tevő előkészítés folyamatban van a Netc@rds projekt részeként. Processzor chip kártya crypto-processzorral 32 K EEPROM MICARDO 2.1 14

Alkalmazott nemzetközi szabványok Alkalmazható nemzetközi szabványok. 15

A kártya/projekt neve A kártya funkciója A kártya bevezetésének dátuma Forgalomban levő kártyák mennyisége Fejlesztés Megjegyzések Azonosítás Egyéb adatok a kártyán Hitelesítés A kártyán tárolt egyéb adatok A kártya típusa A chip kártya Belgium Carte SIS / SIS Kaart: Sociaal Identiteit Carte / Carte d'identité Sociale (Szociális Azonosító Kártya) Multifunkcionális kártya; a látható adatokat és a nyilvános adatfájlt (PDBF) használhatják társadalombiztosítási szervezetek, egészségügyi dolgozók, munkaadók és az adóhivatal; az egészségpénztári adatfájlon (SFDF) levő adatok csak biztonsági hozzáférési modullal (SAM/Secure Access Module) ellátott egészségügyi professzionális kártyával (HPC/Health Professional Card) érhetők el. 1998 Több mint 10 millió A kártya tartalmaz még ágazati alkalmazások számára rendelkezésre álló memóriát, amelyet egy másik típusú SAM kártya aktiválhat. Szintén használható a belga elektronikus kormányzati projektekhez. A kártya új változatával 2003/2004- ben látják el valamennyi kártyatulajdonost. A tervek szerint minden belga lakosnak kiadnak egy személyazonosító intelligens kártyát elektronikus hitelesítéssel és aláírással; a kísérleti projekt 2002-ben indult el. A kártya alkalmas online egészségbiztosítási adatok biztonságos elérésére. A SIS kártya együtt működik a HPC-vel, amely SAM-mel ellátott mikroprocesszor kártyát foglal magában. Multifunkcionális jellege következtében kizárt, hogy a kártya az azonosításon felül több látható adatot tartalmazzon. Társadalombiztosítási azonosító szám (NISS) (*) vezetéknév, első keresztnév, második keresztnév első betűje (*) nem (grafikus kép) (*) születési idő (*) Érvényességi idő (*) Kártyaszám (*) Nincs Kártya könyvtár (CDIR) => az adatfájlok megtalálására Kibocsátó adatfájl (ISDF) => tartalmazza pl. a kártya érvényességi idejét Nyilvános adatfájl (PDBF) => tartalmazza a kártyatulajdonossal kapcsolatos valamennyi látható adatot Egészségpénztár adatfájl (SFDF) => tartalmazza az egészségbiztosítási szervezet azonosítóját, elérési kódját és az egészségbiztosítási jogosultság néhány adatát + ATR; AID=A0 00 00 33 Memória chip kártya 1024-bytes EEPROM 16

processzorának típusa A chip kártya operációs rendszerének típusa Alkalmazott nemzetközi szabványok Starcos s2.1c ISO 7816 17

A kártya/projekt neve A kártya funkciója A kártya bevezetésének dátuma Forgalomban levő kártyák mennyisége Fejlesztés Megjegyzések Azonosítás Egyéb adatok a kártyán Hitelesítés A kártyán tárolt egyéb adatok Kártya típusa A chip kártya processzorának típusa A chip kártya operációs rendszerének típusa Alkalmazott nemzetközi szabványok Dánia Sygesikringsbeviset (Társadalombiztosítási kártya) Természetbeni egészségügyi juttatások igazolása, turista egészségbiztosítási igazolvány, könyvtári kártya, magán és közszolgálati vállalkozások viszonyában azonosító kártya. 1993 Azonosítási adatokat tartalmazó társadalombiztosítás kártyával minden dániai lakost ellátnak. Vita folyt arról, hogy az Egészségbiztosítási Igazolvány PKI-n (Public Key Infrastructure) alapuló digitális aláírással ellátott intelligens kártya legyen-e. Jelenleg a PKI-n alapuló, szoftveralapú digitális aláírás megvalósítására várnak. Ha vagy amikor Dániában a biztonsági igény megköveteli a hardver alapú digitális aláírást, újra fontolóra veszik, hogy az Egészségbiztosítási Igazolvány digitális aláírással ellátott intelligens kártya legyen-e. A biztosított neve és címe, a biztosító CPR (Központi Személyi Nyilvántartás) száma dombornyomással szerepel. A kártya hátsó oldalán angol nyelvű információ található a Turista Egészségbiztosításra vonatkozóan, továbbá a biztonsági aláírási sáv és a mágneses csík. a kártya tulajdonosának Központi Személyi Regisztrációs Száma (Central Personal Register Number/CPR Nr.) (*) név és cím (*) Valamennyi adat látható (*): A háziorvos neve és telefonszáma A lakóhely szerinti megye neve és emblémája A helyi önkormányzat neve és telefonszáma A biztosító A Turista Egészségbiztosító neve, címe és telefonszáma Az érvényesség kezdete Biztonsági aláírási sáv A látható adatokon kívül néhány egyéb adat, vagyis a nemzetiség, a kártya kibocsátója, a kártya típusa, a háziorvos regisztrációs száma, a megye és a helyi önkormányzat kódszáma a mágneses csíkon van tárolva. A tulajdonos CPR számát tartalmazó vonalkód is megtalálható a kártyán. Mágneses csíkkal ellátott kártya - - Mágneses csík: DS/ISO7811-2 Vonalkód: EAN/UPC-128 18

A kártya/projekt neve A kártya funkciója A kártya bevezetésének dátuma Forgalomban levő kártyák mennyisége Fejlesztés Megjegyzések Azonosítás Egyéb adatok a kártyán Hitelesítés Finnország (Szabványos egészségbiztosítási kártya (fényképpel/fénykép nélkül)) A kártyát elsősorban a A fő célkitűzés a kártya gyógyszertárakban hordozható keresőkulcsként használják, a biztosítottnak való használata hálózati ugyanis fel kell mutatnia a információk visszakeresése kártyát, hogy hozzájusson a céljából. felírt gyógyszerek után járó - Elektronikus azonosítás térítéshez. A fényképes - Egészségbiztosítás kártyát a személyazonosság - Szociális jólét és igazolására használják, bár egészségügyi ellátás nem ez a hivatalos személyazonosítási mód. 1990 1999 Szabványos kártyával Finnország valamennyi állandó lakosát ellátták, akik közül 600.000 személy fényképes kártyára cseréltette azt (díj ellenében). - a kártyatulajdonos lakossági nyilvántartási száma - vezetéknév és keresztnév - születési idő - lakóhely A fényképes kártya további információt tartalmaz, többnyire nyugdíjasokra vonatkozóan. + a társadalombiztosítási intézet neve A kibocsátás dátuma A társadalombiztosításra vonatkozó egyéb adatok A fényképes kártyán szerepel a tulajdonos aláírása. Regionális kísérlet A fő célkitűzés az elektronikus azonosítás biztosítása a felhasználó számára, a továbbítandó információ titkosítása és az elküldött üzenet megerősítése elektronikus aláírással. Társadalombiztosításra a kártya ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint egészségbiztosításra. Az azonosítás, aláírás és titkosítás (PKI) elemein kívül az elektronikus adatok között szerepelnek majd az oltások, a krónikus betegségek, a szervadományozásra vonatkozó rendelkezés és a legközelebbi rokonok adatai. Hitelesítés és elektronikus aláírás 19

A kártyán tárolt egyéb adatok A szociális és az egészségügyi szolgáltatások kulcsfontosságú információi (titkosítva) A kártya típusa Műanyag "SII kártya" Mikroprocesszor kártya crypto processzorral A chip kártya - processzorának típusa A chip kártya operációs - rendszerének típusa Alkalmazott nemzetközi szabványok Megfelelő ISO szabványok Megfelelő ISO szabványok + EU/G7 és CEN TC/251 szabványok 20