JELENTÉS. a közösségi és a hazai költségvetést megillető vámbevételek realizálása feltételeinek és a vámeljárások eredményességének ellenőrzéséről

JELENTÉS a közösségi és a hazai költségvetést megillető vámbevételek realizálása feltételeinek és a vámeljárások eredményességének ellenőrzéséről 0648 2006. december

2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1. Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-07-55/2006. Témaszám: 816 Vizsgálat-azonosító szám: V0259 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Kemény Emil főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Vörös Mária osztályvezető főtanácsos Az ellenőrzést végezték: Dr. Földvári Gábor számvevő Oláh Róbert számvevő Józsa Ferencné számvevő Temesváry Miklós számvevő Kapronczai Gabriella számvevő tanácsos, tanácsadó Uram Ferenc számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe sorszáma A Vám- és Pénzügyőrség működésének ellenőrzése (2005) 0511 A Pénzügyminisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről (2004) 0431 A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzése (2004) A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzése (2005) A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzése (2006) 0443 0540 0628 Vélemény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről (2005) 0449 Vélemény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről (2006) 0550 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 10 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 17 1. A pénzügyminiszter vám szakterülettel kapcsolatos felügyeleti jogkörének gyakorlása 17 2. A VP vám szakterülete 19 2.1. A VP feladatrendszere és szervezeti struktúrájának összhangja 19 2.2. A feladatrendszer és a humán-erőforrás összhangja 19 2.3. A vámeljárások végrehajtásának hatékonysága és eredményessége 22 2.3.1. A vámkezelési helyek kialakításának szempontjai és gyakorlata 22 2.3.2. Mélységi ellenőrzéseket végző MOBIL csoportok tevékenysége 23 2.3.3. A vámeljárások végrehajtásának szabályozása és gyakorlata 23 2.3.4. A vámeljárások végrehajtását támogató informatikai rendszerek 26 2.3.5. A vámeljárások során alkalmazott kockázatkezelési módszerek 30 2.3.6. A vámvisszatérítések kezelése 31 2.4. A VP utólagos ellenőrzései 32 2.5. A váminformatikai rendszerek üzemeltetésének és használatának feltételrendszere 35 2.6. A belső szakmai kontrollok működtetése 36 3. Külső szervezetek által végzett ellenőrzések utóellenőrzése 37 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Észrevételek 2. sz. melléklet Tanúsítványok 1

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE APEH áfa Áfa tv. ÁSZ Bizottság DG Budget EBIR ECA EU Hszt. NCTS KEP OLAF PM RP SzMSz TARIC TIR VP, Testület VPID VPOP VPVI Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal általános forgalmi adó Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tv. Állami Számvevőszék Európai Bizottság Európai Bizottság Költségvetési Főigazgatósága Egységes Biztosítékkezelő Rendszer Európai Számvevőszék Európai Unió A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény a közösségi árutovábbítási eljárásokat támogató informatikai rendszer Központi Ellenőrzési Parancsnokság Európai Csalásellenes Hivatal Pénzügyminisztérium regionális parancsnokság Szervezeti és Működési Szabályzat Európai Közösség Vámtarifája Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én kelt vámegyezmény Vám- és Pénzügyőrség Vám- és Pénzügyőrség Azonosítószám Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézet 3

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR Szabad forgalomba helyezés Külső árutovábbítási eljárás Belső árutovábbítási eljárás Vámudvar Egyszerűsített vámeljárás Kockázat Utólagos ellenőrzés Ismételt ellenőrzés Ellenőrzöttségi szint A szabad forgalomba helyezéssel a nem közösségi áruk elnyerik a közösségi áruk vámjogi helyzetét. Lehetővé teszi nem közösségi áruk elszállítását a Közösség vámterületén belül egy adott pontról egy másikra anélkül, hogy ezek az áruk importvámok a hatályos áfa és jövedéki rendelkezések szerint, behozatali hozzáadott érték adó és jövedéki adó; vagy kereskedelempolitikai intézkedések alá esnének. A Tanács 1992. október 12-i 2913/92 EDK rendelete 163. cikk (2) (4) bekezdésben megállapított feltételek mellett lehetővé teszi közösségi áruk a Közösség vámterületén lévő egyik pontról a másikra történő szállítását más területen keresztül, vámjogi helyzetükben történő változás nélkül. A vámhivatal hivatalos helyisége, ahol a vámhatóság által előzetesen egységesen meghatározott valamennyi szükséges feltétel biztosított a vámigazgatási eljárások lefolytatására. Lehetővé teszi, hogy az árukat egyszerűsített vámárunyilatkozat benyújtása mellett vonják vámeljárás alá, ezt követően kiegészítő vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani. A Közösség vámterülete és harmadik országok között mozgó áruk beléptetésével, kiléptetésével, továbbításával, átszállításával és meghatározott célra történő felhasználásával, valamint a nem közösségi vámjogi helyzetű áruk jelenlétével kapcsolatos olyan esemény bekövetkeztének a valószínűsége, amely - megakadályozza a közösségi, illetve a nemzeti intézkedések helyes alkalmazását, vagy sérti a Közösség és tagállamai pénzügyi érdekeit, vagy veszélyezteti a Közösség biztonságát, a közegészségügyet, a környezetet vagy a fogyasztókat. Az ügyfél nem közösségi termékekkel, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi termékekkel folytatott külkereskedelmi tevékenységére irányuló felülvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az ügyfél a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek eleget tett-e. Az utólagos ellenőrzéssel lezárt időszakra végzett ellenőrzés. Az ellenőrzött adóalanyok és az összes adóalany számának aránya. 5

MOBIL Ellenőrzési Csoport HelpDesk A magyar közigazgatási és igazságszolgáltatási kapacitás megerősítéséről szóló Akcióterv Vámunióról 25. Fejezetében meghatározott feladatként szerepel a mobil egységek létrehozása az EU külső határain. A bel-és igazságügyről szóló 24. Fejezet 2. pontja az Európai Unió belső határain mélységi ellenőrzést végző mobil egységek szervezését írja elő, mely egységek magukban foglalják a Határőrség, a Vám-és Pénzügyőrség és esetlegesen más érdekelt hatóság munkatársait. A megváltozott körülményeknek megfelelő, az EU tagállamaiban már eredményesen alkalmazott új ellenőrzési technika a Mobil Ellenőrzési Csoportok által végrehajtott vámhatósági ellenőrzés. Informatikai menedzsment rendszer, melynek elsődleges célja az üzemeltetési szolgáltatások hatékonyságának növelése. Szolgáltatásai közé tartozik a hibák bejelentésének és követésének automatizálása, az informatikai eszközök egységes nyilvántartása. 6

JELENTÉS a közösségi és hazai költségvetést megillető vámbevételek realizálása feltételeinek és a vámeljárások eredményességének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) a stratégiájában célul tűzte ki az állami költségvetés bevételeit realizáló szervezetek, valamint a bevételek beszedésére kialakított rendszerek működtetésének ellenőrzését. Ennek keretében 2005-ben a Vám- és Pénzügyőrég (továbbiakban: VP, Testület) 1, 2006-ban az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) 2 működésének átfogó ellenőrzését hajtottuk végre. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk 2002 és 2006 között a VP-nek a jövedéki adóbevételek realizálására 3, valamint az APEH-nek az áfa visszaigénylésre 4, a személyi jövedelemadó bevallásra és visszaigénylésre 5, továbbá a társasági adó beszedésére 6 kialakított rendszerei működését. Hazánk Európai Uniós (továbbiakban: EU) tagsága új jogszabályi környezetet jelentett a VP számára, ezzel a szervezet működésének feltételeiben jelentős változások következtek be. Az EU belső határain megszűnt a vámellenőrzés, de a vámhatóság mobil ellenőrzési csoportjai az ország területén bárhol végezhetnek ellenőrzést. A közösség területén belül vámkezelés határvámhivatalnál, 1 A Vám- és Pénzügyőrség működésének ellenőrzéséről készített jelentésünket (0511) 2005 áprilisában terjesztettük az Országgyűlés elé. 2 Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal működésének ellenőrzéséről készített jelentésünket (0616) 2006 júniusában terjesztettük az Országgyűlés elé. 3 A költségvetési jövedéki adóbevételek realizálásának ellenőrzéséről készített jelentésünket (0357) 2004 januárjában terjesztettük az Országgyűlés elé. 4 Az áfa visszaigénylési rendszerének ellenőrzéséről készített jelentésünket (0310) 2003 áprilisában terjesztettük az Országgyűlés elé. 5 A személyi jövedelemadó bevallási és visszaigénylési rendszerének ellenőrzéséről készített jelentésünket (0434) 2004 júliusában terjesztettük az Országgyűlés elé. 6 A társasági adó beszedésére kialakított rendszer működésének ellenőrzéséről készített jelentésünket (0549) 2005 októberében terjesztettük az Országgyűlés elé. 7

BEVEZETÉS célország vámhivatalánál, illetve tranzitországban kezdeményezhető, ami a vámkezelést indítványozó döntésén alapul. A csatlakozást követően a vámbevételeknek a költségvetés egyensúlyi pozíciójára gyakorolt hatása jelentős mértékben megváltozott. 2004. május 1-jét megelőzően a vámbevételek teljes egészében a hazai költségvetést illették, ezt követően a megállapított vám az EU tradicionális saját forrását képezi, amelyből az EU a magyar költségvetés részére 25%-ot biztosít vámbeszedési költség megtérítése címen (továbbiakban: EU-s költségtérítés ). A hazai költségvetést illeti a vámokkal kapcsolatban kivetett járulékos díjak, a késedelmi kamat, a hitelkamat, valamint a kiegyenlítő kamat. A vám- és importbefizetésekből a költségvetést megillető előirányzatot 2004- ben a Költségvetési tv. 43 Mrd Ft-ban határozta meg, amely összesen 39,9 Mrd Ft-ra teljesült. Ebből a csatlakozás előtt vámbevétel 33,6 Mrd Ft, a csatlakozás után az EU-s költségtérítés 5,7 Mrd Ft volt. 2005-ben a Költségvetési tv. az EU-s költségtérítés előirányzatot 10 Mrd Ft-ban tervezte, amely 8,8 Mrd Ft-ra teljesült. A VP jogállását és feladatait a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény és az annak végrehajtásáról szóló 24/2004. (IV. 23.) PM rendelet szabályozza. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a pénzügyminiszter vámszakterülettel kapcsolatosan felügyeleti és irányítási jogkörében érvényesítette-e a törvényességi, a célszerűségi és a szakmai szempontokat, meghatározott-e követelményeket, feladatokat a VP számára az EU-s költségtérítés növelése, valamint a vámbeszedési tevékenység hatékonyságának és eredményességének javítása érdekében; a VP-nek a vámeljárások végrehajtására kialakított eljárásrendje, a kockázatkezelési módszerek alkalmazása, valamint ellenőrzési rendszere és mindezek informatikai támogatottsága biztosította-e a vámbevételek minél teljesebb körű realizálását, a vámelkerülések feltárását és megakadályozását; a VP megteremtette-e az összhangot a vámeljárásokkal kapcsolatos feladatai, a szervezeti struktúrája és a rendelkezésére álló humánerőforrás között; a VP hasznosította-e az ÁSZ, a Pénzügyminisztérium (továbbiakban: PM), az Európai Bizottság (továbbiakban: Bizottság), az Európai Számvevőszék (továbbiakban: ECA) korábbi ellenőrzéseinek megállapításait és javaslatait. Az ÁSZ minden évben ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtását és véleményezi a költségvetési javaslatot. A javaslat véleményezése keretében értékeli, hogy a tervezett vámokkal kapcsolatos bevételi előirányzatok megalapozottake, illetve teljesíthetők-e. Az állami költségvetés végrehajtásának ellenőrzése keretében vizsgálja a bevételi előirányzatok teljesítését, és minősíti a bevételek elszámolásának megbízhatóságát. Ezért ellenőrzésünk nem terjedt ki a VP folyószámla-vezetésének pénzügyi-szabályszerűségi, továbbá az informatikai rendszerek védelmére kialakított szabályozások, eljárások, és azok gyakorlati al- 8

BEVEZETÉS kalmazásának vizsgálatára. Ellenőrzésünk során figyelembe vettük az említett ellenőrzések megállapításait. Az ellenőrzés szempontrendszerét előtanulmánnyal alapoztuk meg. A vizsgálat során a teljesítmény-ellenőrzés módszerét alkalmaztuk. Az ellenőrzés a 2004. május 1-2005. december 31. közötti időszakot foglalja magában, figyelemmel kísérve a helyszíni ellenőrzés lezárásáig bekövetkezett változásokat. A helyszíni ellenőrzésbe bevont szervezetek: PM, Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (továbbiakban: VPOP), valamennyi regionális parancsnokság, Központi Ellenőrzési Parancsnokság (továbbiakban: KEP), Rendszerfejlesztő Központ, Számlavezető Parancsnokság, 16 db vámhivatal és 4 db vámudvar. Az ellenőrzésre az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. tv. 2. (4) bekezdése alapján került sor. A jelentéstervezetet egyeztettük a pénzügyminiszterrel és a VP országos parancsnokával. Válaszlevelük másolatát az 1. sz. melléklet tartalmazza. 9

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A VP kialakította a közösségi és a hazai költségvetési bevételek beszedésének szervezeti és működési feltételeit, ellátja a Vámkódexben és egyéb jogszabályokban meghatározott feladatait, folyamatosan fejleszti a vámeljárásokat támogató informatikai rendszereit. A feladatok és a humánerőforrás-elosztás összhangjának megteremtésével, a technológiai rend átalakításával, az informatikai rendszerek hiányosságainak megszüntetésével, valamint a belső szakmai kontrollok megerősítésével azonban a szakterület hatékonysága és eredményessége jelentős mértékben lenne javítható. A VP az EU csatlakozással összefüggő feladatváltozásaival összhangban alakította ki új szervezeti struktúráját. A csatlakozást megelőzően felmérést készített a várható feladatok által igényelt humánerőforrás-szükségletről és ennek alapján meghatározta a közép- és alsó fokú szervek létszámát. A létszám elosztásának megalapozottságát azonban a leterheltséget tükröző fajlagos mutatók nem támasztják alá. A vámeljárási szakterületen mind az egy főre jutó vámkezelések számát, mind az egy főre jutó tételsorok számát tekintve a regionális parancsnokságok között nagymértékű az eltérés. Az utólagos ellenőrzési területen nincs összhang a feladatok és az azok ellátásához szükséges humánerőforrás-kapacitás között. Az egyes regionális parancsnokságok feladatainak nagyságrendjét az illetékességi területükhöz tartozó export-import engedélyesek száma határozza meg. A közép- és alsó fokú szervek állományának leterheltségét eltérő mértékben ugyan, de növeli a vizsgált két évben bekövetkezett, átlagosan mintegy 25%-os erőveszteség. Az eltérés időszakonként, illetve szervezetenként nagy szóródást mutatott, a munkaerő-kiesés időnként meghaladta a 40%-ot. A VPOP a vámszakterület létszámát célszerűtlenül, a saját létszámát pedig a kormányhatározattal ellentétesen alakította ki. A vizsgált időszakban a VPOP tényleges létszámának VP-n belüli aránya folyamatosan nőtt, miközben a VP vámszakterületén 30%-kal csökkent. Ezen felül a VPOP-n foglalkoztatottak számát vezénylésekkel tovább növelték. A VP és a vám szakterület létszámának alakulása Év 2003 2004 1555 1973 6784 7556 vámszakterület létszáma 2005 1291 6550 VP létszáma 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 fő 10

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A vámeljárások hatékonysága a vizsgált időszakban javult, amihez hozzájárult egyrészt a vámszakterület létszámának mintegy 30%-os, másrészt a vámkezelési helyek számának 40%-os csökkentése, valamint az adóalanyok által kezdeményezett egyszerűsített eljárások számának és vámeljárásokon belüli arányának növekedése (a 2004. évi 5,7%-ról 2005-ben 7,2%-ra). A vámkezelési helyek számának csökkentését a VP elemzésekkel megalapozta, a kevésbé hatékonyan működő helyeket megszüntette. Emellett nőtt a magyarok és a külföldiek által kezdeményezett vámeljárások, ezen belül a szabad forgalomba helyezések száma, valamint a kiszabott vámok összege. A VP a hatékonyság javítása érdekében felmérte a vámudvarok kapacitás-kihasználtságát, működésük gazdaságosságát és a vámhatósági jelenlét indokoltságát. Figyelembe vette a vámkezelések számát, idő- és térbeli megoszlását és a vámkezelési helyek forgalmát, leterheltségét, valamint további gazdaságossági szempontokat (pl. a működtetés költségeit). Értékelte, hogy Románia EU csatlakozása várhatóan mennyiben fogja befolyásolni a vámkezelések számát, illetve területi megoszlását. A hatékonyság további növelésének korlátját jelentik az egységes vámigazgatási eljárásrend 7 (továbbiakban: technológiai rend) egyes előírásaival és annak gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos problémák. Az informatikai rendszerekben, illetve alkalmazásokban feltárt hiányosságok megszüntetésére a helyszíni vizsgálat időszakában tett intézkedések hatása 2007-től várható. A VP az EU csatlakozást követően új technológiai rendet vezetett be, amely a vámeljárások hatékonysági és eredményességi követelményeinek csak korlátozottan tesz eleget. A VP a technológiai rend kidolgozásához elemzést készített a vámeljárások lefolytatásához szükséges humánerőforrás-igényekről. Indokolatlanul magas számban (6 fő) határozta meg a vámeljárások lefolytatásához szükséges technológiai egység létszámát, mivel a gyakorlatban a vámkezelések több mint 90%-ánál a szerepköröket a humánerőforrás korlátokat és a célszerűségi szempontokat figyelembe véve összevonják. Az ellenőrzött időszakban nem vizsgálta felül a technológiai rend által meghatározott munkafolyamatok tagoltságát, egymásra épülését és célszerűségét, valamint az egyes szerepkörök feladat-meghatározását. A VP a vizsgált időszakban felmérte a vámeljárások időszükségletét, de nem tett intézkedéseket az eljárások gyorsítása, az eljárási rend egyszerűsítése érdekében. Nem értékelte, hogy a technológiai rendjében előírt létszámok, normaidők megfelelnek-e a nemzetközi gyakorlatnak. A vámeljárások technológiai folyamatára előírt tagoltság célszerűtlen, az eljárások lefolytatásának időtartama a szabad forgalomba helyezések és az újrabehozatali eljárások 25%- ában, az ideiglenes behozatali eljárások 22%-ában meghaladta a 3 órát. Az átlagos időszükséglet értékeléséhez az adatokat az informatikai rendszer biztosítja, ezeket azonban a VPOP Vámigazgatósága nem minősíti megbízhatónak, ezért csak manuálisan és eseti jelleggel végeznek ilyen időelemzéseket. A VP kialakította a vámeljárások kockázatkezelési rendszerét, megfogalmazta az alkalmazás általános célját. A rendszer nem támogatja a kockázati tényezők (profilok) alapján kiválasztott vámvizsgálatok eredményességének 7 Az egységes vámigazgatási eljárásrendről szóló 141/2004. (X. 26.) VPOP utasítás 11

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK értékeléséhez szükséges statisztikai kimutatások elkészítését. Nem értékeli a kockázatkezelési rendszernek az ellenőrzések eredményességére gyakorolt hatását. A rendszer hiányossága miatt nem mutatható ki, hogy az összes elvégzett vámvizsgálatból mennyit végeztek el a kockázatkezelő profilok alapján. A rendszer lehetőséget ad arra, hogy a kockázati profilban meghatározott ellenőrzési előírást a vámhivatal parancsnoka szabályozott keretek között felülbírálja és alacsonyabb ellenőrzési szintet határozzon meg. A KEP feladata a felülbírálatok ellenőrzése, de sem az általa elvégzett felülvizsgálatok számáról, sem azok eredményéről nem vezet összesített nyilvántartást, a vizsgálatok eredményességét nem értékeli. A VP az EU irányelveivel összhangban folyamatosan alakította ki a mélységi ellenőrzéseket végző MOBIL csoportokat. A VPOP figyelemmel kíséri az egyes akciók felderítéseit és azoknak az adott régión belül az adóbevételekre gyakorolt hatását. 2006-ban helyzetértékelést készített 2005. évre vonatkozóan a MOBIL ellenőrzési csoportok feladatai ellátásához rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételekről, ez azonban nem terjedt ki annak elemzésére, hogy milyen intézkedések szükségesek a szakterület tevékenységének hatékonysága és eredményessége javításához. A vámeljáráshoz kapcsolódó hatósági tevékenység színvonala az előző évihez képest 2004-ben javult, 2005-ben romlott. A másodfokú határozatokból a helybenhagyó döntések aránya a 2003. évi 63%-ról 2004-ben 71%-ra növekedett, majd 2005-ben a 2003. évi szint alá (57%) csökkent. A VP által megnyert perek aránya a 2003. évi 85%-ról 2004-ben 82%-ra, 2005-ben 78%-ra csökkent. Az integrált váminformatikai rendszer alapvetően alkalmas a vámeljárások folyamatának támogatására, azonban a vámkezelések adminisztrációs időigénye és a hiányzó rendszerfunkciók korlátozzák a vámeljárások hatékonyságának növelését. A vizsgált időszakban a vámeljárások során alkalmazott informatikai rendszerek hiányosságai növelték a vámeljárások végrehajtására fordított munkaidőt, ami negatívan hatott a vámeljárások hatékonyságára. A vámáru-nyilatkozatok adatrögzítése nem optimalizált, olyan eljárási lépések végrehajtását, illetve adatbeviteli mezők kitöltését is megköveteli, amelyek a vámeljárás végrehajtása szempontjából nem meghatározóak, illetve nem indokoltak. A VP az ÁSZ ellenőrzés által feltárt valamennyi hiányosság megszüntetésére a helyszíni ellenőrzés időszakában intézkedést tett. A váminformatikai rendszerben programmódosítást hajtott végre az optimalizálás érdekében, megkezdte az informatikai rendszer bővítését az automatikus határidő-figyelés bevezetéséhez, valamint pályázati kiírás alapján szerződést kötött az elektronikus iktatási rendszer kialakítására. A váminformatikai rendszer nem támogatja a vámkódexben, a közösségi tranzitegyezményben és egyéb jogszabályokban meghatározott határidők automatikus figyelését. A rendszer tárolja ugyan az egyes határidőket, de annak lejárta előtt a tételek elintézésére automatikusan nem figyelmeztet. A közösségi árutovábbítási eljárások esetében az automatikus határidő-figyelés hiányában fennáll annak a lehetősége, hogy késik vagy elmarad a vámkiszabás, ami megnöveli a vám beszedésének kockázatát az adott határidőre. A rendszer nem 12

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK terjed ki a vám, áfa és egyéb közterhek befizetésének azonosítására, ami a vámhivatalok számára további adminisztrációs munkát tesz szükségessé. A TIR egyezmény keretében végzett árutovábbítások esetében az informatikai rendszer indokolatlanul és célszerűtlenül megnöveli az eljárás időtartamát, mivel az általa nyújtott szolgáltatások nem terjedtek ki a szakterület valamennyi munkafázisára 8. A TIR egyezmény keretében végzik az árutovábbítások több mint 60%-át. Az ügyfelek számára nyújtott elektronikus szolgáltatások szintje a vámárunyilatkozatok fogadása és feldolgozása tekintetében nem teljes körűen felel meg az erre vonatkozó kormány határozatban megfogalmazott követelményeknek. A VP váminformatikai rendszere alkalmas ugyan a vámárunyilatkozatok adatainak fogadására, azonban az ügyfelek azokat az árutovábbítási eljárás kivételével írásban teszik meg. A közösségi vámkódex lehetőséget ad arra, hogy a vámkezelést kérők a vámáru-nyilatkozatokat adatfeldolgozási módszer segítségével is benyújthassák. A VP az e-vám projekt egy részének üzembe helyezését 2007. január 1-jével tervezi. A VP az utólagos ellenőrzési szakterületet 2004. augusztus 1-jével átszervezte a hatékonyság és az eredményesség, valamint a szakterület jelentőségének növelése céljából. Az átszervezés nem volt megalapozott. A VPOP nem mérte fel az illetékességi- és hatáskörök átszervezésének kockázatát, és nem határozta meg a megváltozott feladatok ellátásához szükséges humánerőforráskapacitás mennyiségi és minőségi összetételét. A szakterület tételes nyilvántartást vezet az ellenőrzéseiről, amely azonban statisztikai célra, valamint a vezetői döntések megalapozásához szükséges elemzések, értékelések elkészítéséhez nem alkalmas. Nem mutatják ki és nem értékelik, hogy az elvégzett ellenőrzések közül hány zárult megállapítással és milyen típushibákat tártak fel, vagy hogy egy ellenőrzés során hány határozatot hoztak. A vizsgált két évben az utólagos ellenőrzések az eredményessége romlott. A romlás visszavezethető oka a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek javítására irányuló vezetői intézkedések elmaradása. Az átszervezést követően az elsőfokú határozatokat nem megfelelő jogi ismerettel rendelkező munkatársak hozták meg. A VPOP feltárt néhány típus-hiányosságot a hatósági munka végrehajtása során, de azok megszüntetése érdekében csak kötelező belső oktatást írt elő és nem élt a vezénylések lehetőségével annak érdekében, hogy a humánerőforrás mennyiségét illetve színvonalát növelje, nem kezdeményezte segédanyagok (gyűjtemény, példatár) összeállítását a határozatok elkészítésének támogatására, továbbá nem tette lehetővé, hogy az egyes regionális parancsnokságok az illetékességi területükön kívül hozott határozatokat az informatikai rendszerből lekérdezhessék. Nem alkalmazta az ismételt ellenőrzések módszerét annak érdekében, hogy feltárja a határozathozatal hiányosságait és csökkentse a megalapozatlanság kockázatát. 8 A VP 2006. október 26-i írásos tájékoztatása szerint a TIR eljárások végrehajtása 2006. október 30-tól a váminformatikai rendszer támogatásával történik. 13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A szakterület eredményességének csökkenését mutatja, hogy az elsőfokú határozatokban kiszabott fizetési kötelezettségek (vám, jövedéki adó, áfa stb.) összegei 2003-ról 2004-re 23%-kal, 2004-ről 2005-re 51%-kal csökkentek. A határozatok megalapozatlanságát tükrözi, hogy az elsőfokú határozatokban kiszabott kötelezettségeknek 2004-ben 18%-át, 2005-ben 46%-át, az összes fizetési kötelezettségen belül a kiszabott vámnak és vámpótléknak 2004-ben 33%-át, 2005- ben 51%-át törölték. A VPOP vizsgálta a törlések okait, de a hibák megszüntetésére érdemi intézkedést nem tett. Az utólagos ellenőrzések és a gazdálkodók növekvő számát alapul véve a vizsgált két évben az ellenőrzöttségi szint javult (2004. évi 1,0%-ról 2005-ben 1,4%- ra emelkedett), de még mindig alacsonynak tekinthető. Ennél is alacsonyabb értékek (2004-ben 0,4%, 2005-ben 0,6%) adódnak, ha a számításnál csak a saját kezdeményezésű ellenőrzéseket vesszük alapul, és figyelmen kívül hagyjuk a külső megkeresésekre végzett ellenőrzéseket. A saját kezdeményezésű ellenőrzések a csatlakozás előtti vámkezelésekre irányultak, így azok megállapításaiból származó bevétel teljes egészében a hazai költségvetést illette meg. A VP a vámszakterület ellenőrzésére kialakította a folyamatba épített ellenőrzési rendszerét és azokat a gyakorlatban működteti. A technológiai rend magában foglalja a vámeljárások végrehajtásának folyamatba épített ellenőrzését. Ennek alapján a részlegvezetők a vámeljárás folyamatának különböző szakaszaiban ellenőrzik, hogy a pénzügyőrök az előírásoknak megfelelően hajtják-e végre feladataikat. Az informatikai rendszer - beépített kontroll hiányában - ugyanakkor megengedi, hogy egy vámeljárás valamennyi munkafolyamatát ugyanaz a pénzügyőr hajtsa végre, ha minden szerepkörre rendelkezik jogosultsággal. A rendszer tehát nem kényszeríti ki a technológiai rend betartását, ezáltal a váminformatikai rendszerből lekért adatok azt a látszatot keltik, hogy 2004-ben az import vámeljárások mintegy 92%-ában, 2005-ben pedig 87%-ában nem tartották be a technológiai rendben a vámeljárásban résztvevők szerepkörének megkülönböztetésére, illetve összevonhatóságára előírtakat. Továbbá a rendszer nem teszi lehetővé a technológiai rend betartásának utólagos ellenőrzését a tárolt adatok alapján. Háromszintű vezetői ellenőrzési rendszert alakított ki a VP a szervezeti struktúrával összhangban, ezeket azonban a gyakorlatban a MOBIL ellenőrzési csoportok szakterületét kivéve jelentős hiányosságok mellett működteti. A VPOP nem értékeli az adott szakterületek eredményességét, nem tárja fel a működés rendszerbeli hiányosságait, illetve az eredményesség javításának korlátait, így nem tudja megtenni a szükséges intézkedéseket azok megszüntetésére. Nem készítenek statisztikai célú nyilvántartásokat, kimutatásokat sem a vámeljárásokról, sem az utólagos ellenőrzésekről, és ezek készítését teljes körűen az informatikai rendszerek sem támogatják. A testületen belüli visszaélések feltárására, illetve az elkövetések kockázatának csökkentésére a VP 2004-ben kialakította belső szabályzatát, amely alapján valamennyi regionális parancsnokság illetékességi területén végeztek ellenőrzéseket. Ezek eredményeként a régiók 50%-ánál tártak fel korrupciós ügyeket. A visszaélések száma és sokrétűsége indokolttá tette volna a folyamatba épített és a vezetői ellenőrzések megerősítését, illetve új ellenőrzési módszerek kialakítását, ezekre vonatkozóan azonban egységes intézkedés nem történt. 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Pénzügyminisztérium rendszeresen beszámoltatta a VP-t a költségvetési bevételek realizálásáról és az ezzel kapcsolatos gazdasági folyamatokról, illetve a VP által feltárt illegális termékforgalom alakulásáról. Vizsgálta a bevételek előirányzattól való eltérésének okait és mértékét, továbbá elemzések alapján folyamatosan prognosztizálta annak várható teljesülését. Elemzésekkel megalapozta a vámkezelő helyek számának csökkentésére vonatkozó döntést. Az általa kialakított érdekeltségi rendszerben meghatározott elvárások nem mindegyike ösztönözte a VP-t hatékonyabb és eredményesebb feladatellátásra. A pénzügyminiszter az éves érdekeltségi jutalom kifizetésének feltételeként egyrészt a költségvetési törvényben meghatározott bevételi összeg 9, másrészt egyéb szakmai követelmények teljesítését írta elő. A szakmai követelmények egy része azonban megfogalmazásában általános volt, és a teljesítéshez nem határozott meg mérhető eredményességi, illetve hatékonysági elvárásokat. A VP a korábbi, külső szervezetek által végzett ellenőrzések megállapításai alapján intézkedési terveket készített és a hiányosságok többségét megszüntette. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a pénzügyminiszternek 1. Alakítsa át a VP részére megfogalmazott, az érdekeltségi jutalom kifizetésének feltételeként meghatározott teljesítmény-elvárásokat oly módon, hogy valamennyi elvárás hatékonyabb és eredményesebb munkavégzésre ösztönözzön, valamint azok teljesítése mérhető legyen. 2. Írja elő a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka számára, hogy a) teremtse meg az összhangot a hatékonyság és eredményesség növelése érdekében mind a vámeljárások, mind az utólagos ellenőrzések szakterületén a szervezeti egységek feladatai és humánerőforrás-kapacitása között; b) fejlessze tovább a vámeljárások során alkalmazott kockázatkezelési rendszert annak érdekében, hogy az alkalmas legyen egyrészt kockázatelemzések elvégzésére, másrészt az árutovábbítási eljárások támogatására; c) alakítsa át a technológiai rendet annak érdekében, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse a vámeljárások folyamatát; d) tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a váminformatikai rendszer alkalmas legyen a határidők automatikus figyelésére, a vezetői döntések megalapozását segítő statisztikák és kimutatások elkészítésére; 9 Az érdekeltségi jutalom feltételeként meghatározott bevételi összeg meghaladja a bevételi előirányzatot. Mindkettőt a Magyar Köztársaság adott évi költségvetéséről szóló törvény határozza meg. 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK e) vizsgáltassa ki annak okát, hogy az elektronikus vámkezelés bevezetésére kormányhatározatban előírt határidőt a VP miért nem tartotta be; f) erősítse meg a folyamatba épített, az utólagos vezetői ellenőrzéseket annak érdekében, hogy feltárja az egyes szakterületek működésének rendszerbeli hiányosságait és megtegye azok megszüntetésére, valamint azok hatékonysága és eredményessége növeléséhez szükséges intézkedéseket. 16

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A PÉNZÜGYMINISZTER VÁM SZAKTERÜLETTEL KAPCSOLATOS FEL- ÜGYELETI JOGKÖRÉNEK GYAKORLÁSA A PM az EU-s költségtérítés előirányzatát a vizsgált években felültervezte. 2004-ben a 11,0 Mrd Ft előirányzott bevétel 5,7 Mrd Ft-ra (52%-ban), 2005-ben a 10,0 Mrd Ft 8,8 Mrd Ft-ra (88%-ban) teljesült. Év közben a bevételi előirányzatokat nem módosították. A tervezés nem kellő megalapozottsága csak részben a tervezés hiányosságainak következménye. A PM az előirányzatot a tagállamok által alkalmazott átlagos vámkulcs és a gazdasági előrejelzések figyelembevételével tervezi. A csatlakozást követően azonban az átlagos vámtétel a 2004. május 1. előtti 2,4%-ról 0,8%-ra, ill. 2005-ben 0,5%-ra csökkent. Megváltozott a vámkezelt áruk összetétele is. Bővült ugyan az import-forgalom, de ezen belül megnövekedett a 0%- os vámkulcs alá tartozó termékek aránya is. Az ÁSZ a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési javaslatáról készített véleményében megállapította, hogy az előirányzat megalapozottsága a rendelkezésre álló dokumentáció alapján nem volt teljes körűen megállapítható. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetési javaslatáról készített véleményében pedig megállapította, hogy az EU-s költségtérítés 2005. évi javasolt előirányzatának teljesülése magas kockázatot tartalmaz. A tervezés véleményezésekor nem álltak rendelkezésre az előirányzatot megalapozó számítások. A PM rendszeresen beszámoltatta a VP-t a bevételek realizálásáról és az ezzel kapcsolatos gazdasági folyamatokról, illetve a feltárt illegális termékforgalom alakulásáról. Vizsgálta az előirányzattól való eltérés okait és mértékét, továbbá elemzések alapján folyamatosan prognosztizálta az előirányzat várható teljesülését. Elemezte az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tv. (továbbiakban: Áfa tv.) 2005. áprilisi módosításának hatását a vámbevételek alakulására és számításaival kimutatta, hogy a törvénymódosítás hatására azok nem csökkentek. A módosítás alapján az import utáni áfa önadózással történő megfizetését a kivetéses adózás váltotta fel. Kivételt képeznek azok az adóalanyok, akiknek bevételében jelentős hányadot képvisel az uniós tagállamokba, illetve a harmadik országokba irányuló termékértékesítés. Ezen adózók a törvényben rögzített feltételek szerint a vámhatóság külön engedélye alapján továbbra is önadózással teljesítik az import utáni áfa-fizetési kötelezettségüket. Folyamatos tájékoztatást kért a VP-től az érdekeltségi jutalom feltételek teljesítéséről és erről a miniszter részére negyedévente értékelést készített. A kialakított érdekeltségi rendszer nem minden eleme ösztönözte a VP-t hatékonyabb és eredményesebb feladatellátásra. 17

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A VP részére az éves érdekeltségi jutalom kifizetésének feltétele egyrészt a költségvetési törvényben meghatározott bevételi összeg 10, másrészt a pénzügyminiszter által megfogalmazott szakmai követelmények teljesítése. A szakmai követelmények egy része megfogalmazásukban általánosak voltak, és a teljesítéséhez nem határoztak meg mérhető eredményességi, ill. hatékonysági elvárásokat. 2004-ben előírta a vámérték felülvizsgálatok számának növelését, de azok eredményességével kapcsolatos kritériumokat nem határozott meg. Ennek következtében nőtt a vizsgálatok száma, de ezzel nem javult azok eredményessége (ld. részletesen a jelentés 2.3.2 pontjában). 2004-ben és 2005-ben is szakmai követelményként határozta meg az inter-operabilitási programok kiemelt kezelését, de ezzel kapcsolatosan nem fogalmazott meg konkrét elvárásokat, ill. prioritásokat. Ösztönző és minőségi jellegű követelmény volt azonban pl. 2005-ben a cigaretta felderítések számára vonatkozó, valamint az adójegyek igénylésével kapcsolatos elvárás. A költségvetési törvény 2004-ben vám- és importbefizetésekből 43 645 M Ft, 2005-ben EU-s költségtérítés jogcímen 10 200 M Ft, illetve alternatív lehetőségként jövedéki és regisztrációs adó, valamint az EU-s költségtérítés együttes összegeként 755 024 M Ft beszedését írta elő az érdekeltségi jutalom feltételeként. A VP az eredeti feltételeknek egyik évben sem tett eleget. Azáltal vált lehetővé az érdekeltségi jutalom kifizetése mindkét évben, hogy a pénzügyminiszter javaslatára a költségvetési törvény módosításával csökkentették a VP részére előírt bevételi összegeket. 2004-ben vám- és importbefizetésekből 43 645 M Ft beszedését írta elő jutalomfeltételként a költségvetési törvény, amelyet 2004. novemberben 42 500 M Ft-ra csökkentettek. Ez a bevétel magában foglalja az EU-s költségtérítés is. A VP a módosított bevételi összeget teljesítette, de a csatlakozást követően fellépett informatikai zavarok miatt a pénzügyminiszter a jutalom-keret 80%-ának (2084 M Ft) kifizetését engedélyezte. 2005-ben EU-s költségtérítés jogcímen 10 200 M Ft beszedését írta elő jutalomfeltételként a költségvetési törvény, amelyet 2005. novemberben 8976 M Ft-ra csökkentettek. A VP a csökkentett összeget sem teljesítette. Eleget tett azonban annak a törvényi feltételnek, hogy az általa beszedett összege (jövedéki, regisztrációs adó, EU-s költségtérítés együttes összege) elérje a 738 186 M Ft-ot, így pénzügyminiszter jogszerűen engedélyezte a jutalom teljes összegének (4843 M Ft) kifizetését. A PM a vámkezelő helyek számának csökkentésére vonatkozó döntést megalapozta. Felmérést és elemzést készíttetett a VP-vel a csatlakozási stratégiájában meghatározott szempontok, valamint költségtakarékossági, ill. célszerűségi követelmények figyelembevételével (ld. a jelentés 2.3.1 pontját). Az 10 Az érdekeltségi jutalom feltételeként meghatározott bevételi összeg meghaladja a bevételi előirányzatot. Mindkettőt a Magyar Köztársaság adott évi költségvetéséről szóló törvény határozza meg. 18

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK értékelés alapján bizottság döntött arról, hogy mely vámkezelő helyeket kell megszüntetni, ill. tovább működtetni. 2. A VP VÁM SZAKTERÜLETE 2.1. A VP feladatrendszere és szervezeti struktúrájának összhangja A VP az EU csatlakozással összefüggő feladatváltozásaival összhangban alakította ki új szervezeti struktúráját. A szervezet korszerűsítését azonban a pénzügyminiszter jóváhagyása nélkül, de a PM vezetésének egyetértésével hajtotta végre 11. A VP a csatlakozást megelőző előkészítő munka keretében kidolgozta és a pénzügyminiszter részére jóváhagyásra 2003. április hónapban beterjesztette az új szervezeti struktúrára épülő működési szabályzatot. Ezt a pénzügyminiszter a folyamatos egyeztetések mellett 2005. április 22-én hagyta jóvá. A szervezeti változások biztosították a feladatok végrehajtását, de a csatlakozást követően létrehozott két szervezeti egység (Nemzeti Jövedéki Központ, valamint Inter-operabilitási Központ) esetében nem volt összhang azok struktúrában elfoglalt helye, illetve a feladataik által meghatározott hatás- és felelősségi köreik között 12. A VP intézkedett az összhang megteremtése érdekében. A VP működésének ellenőrzéséről készített 2005. évi ÁSZ jelentés megállapította, hogy az országos hatáskörrel rendelkező Nemzeti Jövedéki Központ, valamint Inter-operabilitási Központ a Közép-Magyarországi Regionális Parancsnokság, mint középfokú szerv szervezeti egységeként működött. Az ÁSZ javaslata alapján a VP a Nemzeti Jövedéki Központot 2005. december 31-ével megszüntette, az Inter-operabilitási Központot 2005. január 1-jével integrálta a VP Rendszerfejlesztő Központjába, amely irányítását a VPOP Informatikai Főosztálya látja el. 2.2. A feladatrendszer és a humán-erőforrás összhangja A VP az EU csatlakozást megelőzően felmérést készített a várható feladatok által igényelt humánerőforrás-szükségletről és ennek alapján meghatározta a közép- és alsó fokú szervek létszámát. A létszám elosztásának megalapozottságát azonban a leterheltséget tükröző fajlagos mutatók nem támasztják alá. Mind a vámeljárás, mind pedig az utólagos ellenőrzések területén kialakított létszámstruktúra mellett a különböző fajlagos mutatók rendkívül eltérő leterheltséget mutatnak (az alábbi két táblázat adatait). 11 A VP nem rendelkezett a pénzügyminiszter által aláírt Szervezeti és Működési Szabályzattal (továbbiakban: SZMSZ), azonban rendszeresen írásban tájékoztatta a PM vezetését a szervezeti átalakításokról. 12 A Vám- és Pénzügyőrség működésének ellenőrzéséről készített 2005. évi ÁSZ jelentés (0511) megállapítása. 19

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A vámeljárási szakterületen mind az egy főre jutó vámkezelések számát, mind az egy főre jutó tételsorok számát tekintve a regionális parancsnokságok között nagymértékű az eltérés. A vámeljárási szakterület leterheltségi mutatói (2005. évi adatok alapján) Regionális Parancsnokság megnevezése Vámeljárások száma (db) Tételsor száma (db) Vámszakterületen dolgozók száma 1 (fő) 1 főre jutó vámkezelések száma 2 (db) 1 főre jutó tételsor 3 száma (db) Közép-Magyarországi 265 043 1 315 494 493 538 2 668 Dél-Dunántúli 53 279 107 874 96 555 1 124 Észak-Magyarországi 44 058 103 233 88 501 1 173 Közép-Dunántúli 78 288 305 735 117 669 2 613 Nyugat-Dunántúli 101 803 291 583 250 407 1 166 Dél-Alföldi 90 685 248 344 155 585 1 602 Észak-Alföldi 158 988 378 988 175 909 2 166 Központi Repülőtéri Parancsnokság 108 004 199 702 113 956 1 767 Összesen 900 148 2 950 953 1 487 605 1 985 Megjegyzés: 1 A vámszakterületi kóddal besorolt teljes létszám, amely magában foglalja a közvetlen vámeljárást végzők mellett a vámeljárás egyéb igazgatási tevékenységét ellátók és ellenőrzést végzők létszámát is. 2 A teljesítménymutató átlagértékeket mutat, így nem veszi figyelembe a vámkezelési helyek számát, az egyes vámkezelési módok eltérő időszükségletét stb. 3 Tételsor: egy vámkezelésen belül azonos vámtarifa alá eső termékcsoport Az utólagos ellenőrzési területen sincs összhang a feladatok és az azok ellátáshoz szükséges humánerőforrás-kapacitás között. Az egyes regionális parancsnokságok feladatainak nagyságrendjét az illetékességi területükhöz tartozó export-import engedélyesek száma határozza meg. Aránytalanságok mutathatók ki a lezárt vizsgálatok adatai alapján is. Például a Közép-Magyarországi Regionális Parancsnokság illetékességi területéhez tartozik az összes engedélyes 56%-a, ugyanakkor a rendelkezésre álló létszám (30 fő) a szakterület összes kapacitásának mindössze 29%-át teszi ki. A Nyugat- Dunántúli Regionális Parancsnokságon dolgozik az összes utólagos ellenőrzést végzők közel 20%-a (20 fő), miközben az összes engedélyesnek csak 6,5%-a működik a regionális parancsnokság illetékességi területén. 20

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az utólagos ellenőrzési szakterület jellemző mutatói (2005. évi adatok alapján) Export-import engedélyesek Utólagos ellenőrzési osztályok Lezárt vizsgálatok Regionális Parancsnokság megnevezése száma (db) összeshez viszonyított aránya (%) létszáma (fő) összeshez viszonyított aránya (%) száma (db) összeshez viszonyított aránya (%) Közép-Magyarországi 12 296 55,8% 30 29,1% 107 34,7% Dél-Dunántúli 1 206 5,5% 7 6,8% 22 7,1% Észak-Magyarországi 1 062 4,8% 13 12,6% 23 7,5% Közép-Dunántúli 1 566 7,1% 8 7,8% 35 11,4% Nyugat-Dunántúli 1 435 6,5% 20 19,4% 42 13,6% Dél-Alföldi 2 361 10,7% 15 14,6% 47 15,3% Észak-Alföldi 2 097 9,5% 10 9,7% 32 10,4% Összesen 22 023 100,0% 103 100,0% 308 100,0% A közép- és alsó fokú szervek állományának leterheltségét eltérő mértékben ugyan, de növeli az erőveszteség, amely a vizsgált két év mindegyikében az egész szervezet szintjén átlagosan mintegy 25%-os munkaerő-kiesést jelentett. Az eltérés időszakonként, illetve szervezetenként nagy szóródást mutat. A munkaidőalapot mintegy 10-12%-ban a szabadságból, 3-4%-ban a betegállományból, 6-8%-ban tanulmányi, illetve szülési szabadságból, továbbá 2-4%-ban szakmai továbbképzésekből és egyéb okokból (pl. felmentés) adódó erőveszteségek terhelik. Az egyes időszakokban, illetve vámkezelő helyeken az erőveszteség meghaladta a 40%-ot is, így pl. Észak-Pest-térségi fővámhivatal (Vác) esetében 2005. január hónapban az erőveszteség 44,8%-os mértékű volt. A leterheltség miatt a VP a szabadságokat a törvényes határidőn belül nem adta ki, ezzel megsértette a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényt (továbbiakban: Hszt.). A Hszt. 97. (3) alapján a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig, a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni. 2005-ben például a 17. sz. fővámhivatalnál a leterheltség miatt az állomány szabadságának 24%-át, ezen belül a vámszakterületen dolgozók szabadságának 15%-át adták ki a tárgyévben. A Buda térségi, illetve az Észak-Pest-térségi fővámhivatalokban pedig 2006. június 1-ig még az előző évi szabadságok 18%-át, illetve 12%-át sem adták ki. A VPOP a vámszakterület létszámát célszerűtlenül, indokolatlanul, a saját létszámát pedig kormányhatározattal ellentétesen alakította ki. A 1106/2003. (X. 31.) Korm. határozat a VP létszámának 808 fős, ezen belül a VPOP állományának 129 fős csökkentését írta elő. A VP a felsőfokú szervre vo- 21

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK natkozó előírást azonban nem hajtotta végre. 13 A vizsgált időszakban a VPOP tényleges létszámának VP-n belüli aránya folyamatosan nőtt. A VPOP engedélyezett létszáma a 2004. január 1-jei 492 főről, 2005. január 1-jére 397 főre csökkent, majd 2006. január 1-jére 405 főre nőtt. Tényleges létszáma azonban a 2004. január 1-jei 480 főről, 2005. január 1-jére 424 főre mérséklődött, majd 2006. január 1-jére 444 főre emelkedett (1. sz. tanúsítvány). A VPOP Ellenőrzési Igazgatósága megkezdte a VPOP létszámának átvilágítását, az értékelést a helyszíni vizsgálat lezárásáig nem fejezte be. A VP vámszakterületén foglalkoztatottak tényleges létszáma 2004. január 1. és 2006. január 1. között átlagosan 30%-kal (662 fővel) csökkent, a VPOP-n ugyanakkor lényegesen nem változott (1 fővel nőtt). Ezen felül a VPOP-n foglalkoztatottak létszámát vezénylésekkel tovább növelték. A VP vámszakterületén 2004-ben 628 fő vezénylését rendelték el átlagosan 38 napra, 2005-ben 99 főét, átlagosan 85 napra. A VPOP vámszakterületére 2004-ben 41 főt átlagosan 62 napra, 2005- ben 24 főt átlagosan 81 napra vezényeltek, ami 7, illetve 5 fő éves munkaidejét teszi ki. 2005-ben a vámszakterületen a vezényeltek 61%-a a VPOP-n és a regionális parancsnokságokon teljesített szolgálatot (2/a és 2/b. sz. tanúsítvány). 2.3. A vámeljárások végrehajtásának hatékonysága és eredményessége A vámeljárások hatékonysága a vizsgált időszakban javult, amihez hozzájárult egyrészt a létszám, másrészt a vámkezelési helyek számának csökkentése. A hatékonyság további növelésének korlátját jelentik azonban a technológiai rend egyes előírásaival és gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos problémák. A kockázatkezelés és a belső kontrollok működésének, így a vámeljárások eredményességének értékelését nem teszik lehetővé a nyilvántartások hiányosságai. A vámeljárások eredményességének javítása érdekében intézkedéseket nem tett. 2.3.1. A vámkezelési helyek kialakításának szempontjai és gyakorlata A vámkezelési helyek számának csökkentését a VP elemzésekkel megalapozta, a kevésbé hatékonyan működő helyeket megszüntette. Emellett nőtt a magyarok és a külföldiek által kezdeményezett vámeljárások száma, ezen belül a szabad forgalomba helyezések száma, valamint a kiszabott vámok összege (3. sz. tanúsítvány). Ezek eredményeként javult a vámbeszedés hatékonysága. A vámeljárások száma 2004-ben 623 E db, 2005-ben 900 E db volt Az eljárások átlagosan 46%-a szabad forgalomba helyezésből adódik, amelyek közül 2004- ben 29%, 2005-ben 49% járt fizetési kötelezettséggel. Az árutovábbítási eljárások összes vámeljáráson belüli aránya a 2004. évi 27%-ról 2005-ben 34%-ra emelkedett. 13 A létszámleépítés végrehajtására vonatkozó részletes megállapítást a VP működésének ellenőrzéséről készült 2005. évi ÁSZ jelentés (0511) tartalmazza. 22

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A VP a költséghatékonyság javítása érdekében felmérte a vámudvarok kapacitás-kihasználtságát, működésük gazdaságosságát és a vámhatósági jelenlét indokoltságát. Figyelembe vette a vámkezelések számát, idő- és térbeli megoszlását és a vámkezelési helyek forgalmát, leterheltségét, valamint további gazdaságossági szempontokat (pl. a működtetés költségeit). Értékelte továbbá, hogy Románia EU csatlakozása várhatóan mennyiben fogja befolyásolni a vámkezelések számát ill. területi megoszlását. A vámkezelési helyek száma 2003. december 31-én 251 db, 2004. december 31-én 129 db, 2005. december 31-én 111 db, 2006. április 30-án 100 db volt. Az egyes régiókban a vámkezelési helyek száma 30-70% közötti arányban csökkent. Pl. a Közép-Magyarországi Régióban 2003. december 31. és 2006. április 30. között 69- ről 19-re (27,5%-ra), a Dél-Alföldi Régióban 27-ről 19-re (70%-ra) csökkent (4. sz. tanúsítvány). 2.3.2. Mélységi ellenőrzéseket végző MOBIL csoportok tevékenysége A csatlakozást követően a VP az EU irányelveivel összhangban folyamatosan alakította ki a mélységi ellenőrzéseket végző MOBIL csoportokat. Működésük célja elsősorban nem a költségvetés bevételeinek közvetlen növelése, hanem az illegális forgalom felderítése és visszaszorítása, ezáltal a belső piac védelme. A VP 2004. május 1-jét követően 6 MOBIL ellenőrzési csoportot hozott létre 151 fős állománnyal, amelyet 2005-ben 15 csoportra, 227 fős állományra bővített. A MOBIL ellenőrzési csoportok 2005-től a felderítések adatairól részletes nyilvántartást vezetnek, amelyet havonta a regionális parancsnokságok összesítenek és megküldik a VPOP részére. Az országos parancsnokság figyelemmel kíséri az egyes akciók felderítéseit és azoknak az adott régión belül az adóbevételekre gyakorolt hatását. A VPOP 2006-ban helyzetértékelést készített 2005. évre vonatkozóan a MOBIL ellenőrzési csoportok feladatai ellátásához rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételekről, ez azonban nem terjedt ki annak elemzésére, hogy milyen intézkedések szükségesek a szakterület tevékenységének hatékonysága és eredményessége javításához. VPOP utasítás havi beszámoló készítését írja elő, amelyben a felderítések számát, a lefoglalt termékek értékét és megnevezését, az ellenőrzések helyszínét, stb. kell megadni. A csoportok 2004-ben összesen 635 szabálysértést 17,7 M Ft, 2005-ben 3976 szabálysértést 67,7 M Ft elkövetési értékben tártak fel. A feltárt bűncselekmények száma 2004-ben 279 db volt 796,7 M Ft elkövetési értékkel, 2005-ben 1454 db 4082,1 M Ft elkövetési értékkel (5. sz. tanúsítvány) 2.3.3. A vámeljárások végrehajtásának szabályozása és gyakorlata A VP az EU csatlakozást követően technológiai rendet alakított ki, amely a vámeljárások hatékonyságával és eredményességével szembeni követelményeknek csak korlátozott mértékben tesz eleget. A VP a technológiai rend kidolgozásához elemzést készített a vámeljárások lefolytatásához szükséges humánerőforrás-igényekről. Az ellenőrzött időszakban nem vizsgálta felül a technológiai rend által meghatározott munkafolyamatok tagoltságát, egymásra épülését és célszerűségét, valamint az egyes szerepkörök 23