Rendelet Önkormányzati Rendelettár Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: Dokumentumazonosító információk 22/2001.(XII.28.) Alap A település HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK és a hozzá tartozó SZABÁLYOZÁSI TERVEKNEK a jóváhagyásáról (egységes szerkezetben) Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv Kihirdetés dátuma: 2001. december 28. Hatályba lépés dátuma: 2002. január 1. Dokumentum készült: 2014. november 5.
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 2 TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2001. (XII.28.) számú rendelete A település HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK és a hozzá tartozó SZABÁLYOZÁSI TERVEKNEK a jóváhagyásáról (Egységes szerkezetbe foglalva a 17/2005. (X.03.) KT számú, a 10/2007.(III.29.) számú, a 6/2009.(III.16.) számú, a 4/2010.(II.18.) számú, a 17/2010. (XII. 31.), a 7/2014.(VII.02.) és a 12/2014.(X.01.) számú rendeletekkel) Tiszalök Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. (1) bekezdésében, (6) bekezdésében, 62.. 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. évi Korm. rendelet 35. (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.). Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott településrendezési feladatkörében eljáró illetékes I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. A rendelet hatálya és alkalmazása (1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ) területi hatálya kiterjed Tiszalök település egész közigazgatási területére. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Tv., Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv.) és az 1999. évi CXV. Törvényben foglalt módosítása, valamint az e törvények által meghatározott az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, mely módosításra került a 37/2008. (III.7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a 11/2009. törzsszámú településrendezési terv szabályozási
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 3 tervei (T-3/m2) és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembe vételével szabad. (3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. Engedélyhez kötött építési munkák 2. Építési engedélyezés általános szabályai (1.) A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29) KTM rendelet 9. -ban meghatározott építési munkák körét nem bővíti. (2.) Területi Tervtanácsra kötelezett épületeket e rendelet csak azokra az intézményekre terjeszti ki, amelyek hasznos alapterülete meghaladja a 2000 m2 t. Tervtanácsra nem kötelezettek az országos pályázaton nyertes tervek. 3.. A helyi településrendezési eszközök (1.) A helyi településrendezési eszközök a Belterületek Szabályozási tervei, valamint a Külterületek szabályozási Tervrészletei és a módosított Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ), valamint a terv szerint készítendő szabályozási tervek és azok szabályzatai. 4.. A terv értelmezése Szabályozási elemek (1.) A szabályozási-terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz. (2.)A kötelező szabályozási elemek a következők: a.) igazgatási és belterületi határok b.) szabályozási vonal (közterületek és egyéb funkciójú területek elválasztó vonala) c.) szabályozási szélesség d.) építési övezetek határa e.) övezeti besorolás, terület-felhasználási besorolás f.) építési övezeti előírások, ezen belül: - építési vonal, a. beépítési mód b. telekre vonatkozatott legkisebb szélesség, legkisebb mélység, legkisebb telekterület, legkisebb zöldfelület, legkisebb beépítettség, (legkisebb) legnagyobb építménymagasság
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 4 g.) építési hely h.) beültetési kötelezettségű terület határa és mértéke i.) a területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások, az értékvédelemre vonatkozó rendelkezések j.) előkert mértéke k.) hátsó és oldalkert mértéke l.) közművesítési előírások m.) terepszint alatti építmények előírásai n.) környezetvédelmi előírások o.) védőterület, védőtávolság, védősáv határa és mértéke (3.) A Szabályozási Terv irányadó elemei: a.) azonos építési övezeten belüli telekhatárok, telekosztás (4.) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók: a.) a kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges b.) az irányadó szabályozási elemek módosítása a szabályozási terv módosítása nélkül a kötelező szabályozási elemek betartásával engedélyezhető. (5) Ahol a terv szerint terület-felhasználási mód, a rendeltetés, vagy az építési övezet illetőleg övezet szerinti használat megváltozik a jelenlegihez képest, ott az építési munkák a tervnek és a helyi építési szabályzatnak megfelelően engedélyezhetők. A változást megelőzően e területeken az építési munkák az Étv. 22.. (2) bekezdése szerint engedélyezhetők. 5.. Telekalakítás (1.) Telekalakítás során a 85/2000. (XI.08.) FVM rendelet előírásai betartandók. (2.) A város területén meglévő nyúlványos (nyelves) telkek a szabályozási tervek szerinti építési övezeti előírások szerint beépíthetők. (3.) Új nyúlványos telek is alakítható Tiszalökön, a 85/2000. (XI.08.) FVM rendeletnek megfelelően. (4.) A telekhatár rendezéskor nem alakítható az újonnan alakítható legkisebbtől is kisebb mutatójú telek, kivéve, ha a telek egyben meg is szűnik (pl. területével a szomszédos telek telekhatár rendezése történik). A közérdekből (pl. utcaszélesítés miatt) történő telekhatár rendezést nem telekalakításnak, hanem meglévő teleknek kell tekinteni, amennyiben a (3.) bekezdésben leírt legkisebb telekméretnek megfelelő mutatójú telek marad vissza. Ha nem, akkor a kisajátítás szabályai szerint a teljes telek megszűntetésével kell számolni. (5.) Meglévő telek megosztásakor a megosztás által kialakuló telekmutatóra vonatkozó előírást kell (mert csak ez lehetséges) betartani. A telekmutató mértéke ilyen esetben legfeljebb a övezetre előírt 15 %-ával redukálható. (6.) Ha az oldalhatáron beépítés céljára már kialakított egyedi telek a szomszédos telken vagy elhelyezhető épületeket figyelembe véve az épületek között előírt legkisebb távolság hiánya miatt nem volna beépíthető, az építésügyi hatóság azt is engedélyezheti, hogy az I.-III. tűzsági fokozatú lakó és üdülőépületek egymással szemben fekvő, illetőleg az így elhelyezkedő homlokzatai között az előírt
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 5 homlokzati benapozottság teljesülése esetén 4 m távolság legyen, ha az épületek egymást átfedő oldalhomlokzataival magassága 5 m-nél nem nagyobb, és az egyiken legfeljebb a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül határfalában, és az arra néző tetőfelületen csak lakás, vagy üdülőegység közlekedő, tisztálkodó, illemhely, továbbá főző és élelmiszertároló mellékhelyiségének legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú, és helyiségenként legfeljebb 1 db 60*60 cm méretű szellőzőablak, szellőzőnyílás lehet. (7.) Az építménymagasságot, mint legnagyobbat kell megtartani. (8.) Az övezeti előírások szerinti legnagyobb építménymagasságtól el lehet térni az attól magasabb, meglévő épület újjáépítése esetén, a meglévő építmény magasságának mértékéig. Az eltérés csak természeti katasztrófa, természeti csapás esetén engedélyezhető az OTÉK 1.. (4) rendelkezésében rögzített és újjáépítés módjára az alkalmazandó tervekre. (9.) Ahol a terv az előkert nagyságát nem jelzi, ott az a már beépült utcákon a kialakult, míg az új utcákon 6 méter. (10.) Az állattartó épületek előírt védőtávolságait a szomszédos telkek építési helyének határától kell megtartani. (11.) A terv építési telkein ön térszint alatti építmény a terménytároló verem kivételével nem helyezhető el. A település igazgatási területe II. Fejezet TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA 6.. Településszerkezet, terület-felhasználás (1.) A beépítésre szánt területre, amelyen belül az építési telkek megengedett beépítettség legalább 10%. (2.) A beépítésre nem szánt területre osztott, amelyen belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet. (3.) A település igazgatásra szánt területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület felhasználási egységre osztottak. (A terület felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.) Beépítésre szánt területek: 1./ Lakóterületek: kisvárosias lakóterületek (KL) kertvárosias lakóterületek (KEL) falusias lakóterületek (FL)
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 6 2./ Vegyes területek: településközpont vegyes területek (TV) központi vegyes területek (KV) 3./ Gazdasági területek: kereskedelmi gazdasági területek (KG) ipari gazdasági terültek (IG) (nem zavaró hatású ipari gazdasági terület) mezőgazdasági üzemi területek (MÜ) 4./ Üdülő területek: hétvégi házas üdülőterület (HÜ) üdülőházas terület (Üü) Településszerkezet, terület-felhasználás 5./ Különleges területek: temető területek (KÜ-1) sport terület (KÜ-2) arborétum (KÜ-4) szennyvíztisztító (KÜ-5) (4.) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei: 1) közlekedési-, közmű elhelyezési, hírközlési területek (K, KÖ) 2) zöldterületek (KP) 3) erdőterületek (E) védelmi erdő gazdasági erdő 4) mezőgazdasági területek (M) 5) egyéb területek (vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek) (VT) III. Fejezet BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 7.. A lakóterületre vonatkozó általános előírások (1.) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2.) A lakóterületen fő-és melléképületek helyezhetők el (a fő-és melléképületek fogalom meghatározása az 1. sz. mellékletben található meg) (3.) Valamennyi lakóterületen gondoskodni kell a keletkező szennyvizek és csapadékvizek elvezetéséről, ill. ártalommentes elhelyezéséről. A központi terület Kisfástanya, Újtelep, Erőmű lakótelep lakóterületi építési övezeteit az OTÉK 8.. (2/a) bekezdés szerinti teljes közművesítéssel kell ellátni. A kisvárosias lakóterületeken (KL), a kertvárosias lakóterületeken (KEL) és a falusias lakóterületeken (FL) teljes közművesítést kell kiépíteni.
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 7 (4.) Tiszalök lakóterületei sajátos építési használatuk szerint: kisvárosias lakóterületek (KL) kertvárosias lakóterületek (KEL) falusias lakóterületek (FL) (5.) Az kertvárosi és falusias lakóterületeken az utcafronti kerítéseket épített jelleggel, az épület homlokzatával egységes építészeti megjelenéssel kell kialakítani: - A kerítésmagassága 1,6-1,8 méter közötti (de a csatlakozó kerítésekhez igazodó) értéken határozandó meg. - A kerítésmezők kitöltéséhez fa, fém (kovácsoltvas) alkalmazható. Tömör lemezkitöltés nem létesíthető. A kerítés lakóépület előtti szakaszának kitöltő mezői áttört formában készítendők. 8.. Kisvárosias lakóterületek (1.) A kisvárosias lakóterület max. 12,5 m-es építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2.) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhetők az OTÉK 12.. (2) és (3) bekezdés szerinti épületek és építmények, a 12.. (3) bekezdés 4. pont szerinti üzemanyagtöltő kivételével. Melléképületek közül gépjárműtároló építhető a HÉSZ 1. sz. mellékletében felsoroltakból. Melléképítmények az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pont szerint létesíthetők, kivéve az 54. pont i, j, k, l szerintiek. (3.) Az építmények üzemeltetése során az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértéket. (4.) A kisvárosias lakóterület Tiszalökön kialakult lakóterületeket foglal magában szabadon beépítéssel. (5.) Az előkeretek mélysége az OTÉK 35.. előírásai értelmében a kialakult állapotnak megfelelő. Az oldalkertek legkisebb szélességénél és a hátsókertek legkisebb mélységénél az OTÉK 35.. előírásai érvényesek. (6.) Az övezet építési telkeinek beépítési mód szerinti szabályozását, legkisebb telekméreteket, legnagyobb beépítettségét, továbbá az építménymagasság mértékét a következő táblázat mutatja: 1. szám táblázat Építési övezet jele Sajátos használat szerinti terület Kisvárosias terület Beépítési mód KL-1 Szabadon KL-2 Szabadon terület (m2) Az építési telek szélesség zöldfelület (%) Legnagyobb beépítettség (%) Megengedett max. építmény- Magasság 450 16 20 30-11,5 400 30 20 30-12,5
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 8 9.. Kertvárosias lakóterület (1.) A kertvárosias lakóterület Tiszalökön laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több ön rendeltetési egységet magába foglaló, max. 7,5 m-es építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2.) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető legfeljebb négylakásos lakóépület, a történelmi városszerkezet kisméretű telkein a KEL-5 jelű, KEL-8 jelű övezetekben legfeljebb egylakásos lakóépület létesíthető. (3.) Az OTÉK 13.. (2) bekezdés 2., 3., 4. pont szerinti épületek és (3) bekezdés szerinti épületek és építmények elhelyezhetők a 13.. (3) bek. 1. pont szerinti hatlakásos lakóépület és 4. pont szerinti üzemanyagtöltő kivételével. (4.) Az OTÉK 13.. (4) bek. szerinti építmények Tiszalökön nem helyezhetők el a kertvárosias lakóterületen. (5.) Melléképületek: a HÉSZ 1. melléklete szerintiek építhetők. (6.) Melléképítmények: az OTÉK 1. melléklet 54. pont szerint létesíthetők Tiszalök kertvárosias lakóterületein. (7.) A KEL-5 és KEL-8 jelű övezetekben az OTÉK 1. melléklet 54. pont szerinti j., k., l. pontok szerinti állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyag, folyadék és gáztároló nem építhető. (8.) Az épületek, építmények üzemeltetése során az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladja meg az övezetre előírt határértéket. (9.) Az előkertek mélysége az OTÉK 35.. Előírásainak értelmében a kialakult állapotnak megfelelő vagy 0,5 m. (10.) Ha az oldalhatáron beépítés céljára már kialakított egyedi telek - a szomszédos telken vagy elhelyezhető épületeket figyelembe véve az épületek között előírt legkisebb távolság hiány miatt nem volna beépíthető, az építésügyi hatóság azt is engedélyezheti, hogy az I.-III. tűzsági fokozatú lakó és üdülőépületek egymással szemben fekvő, illetőleg az így elhelyezkedő homlokzatai között az előírt homlokzati benapozottság teljesülése esetén 4 m távolság legyen ha az épületek egymást átfedő oldalhomlokzataival magassága 5 m-nél nem nagyobb és az egyiken legfeljebb a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül határfalában és az arra néző tetőfelületen csak lakás vagy üdülőegység közlekedő, tisztálkodó, illemhely, továbbá főző és élelmiszertároló mellékhelyiségének legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 60*60 cm méretű szellőzőablak, szellőzőnyílás lehet. (11.) A hátsókertek mérete a HÉSZ 3/b táblázat szerint számított érték. (12.) A kertvárosias lakóterület építési telkeinek kialakításánál alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a KEL-5, KEL-8 övezetek kialakult telkeinek legkisebb méretét, legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető legnagyobb építménymagasság mértékét a következő táblázat mutatja:
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 9 2. táblázat: Sajátos használat szerinti terület Építési övezet jele Beépítési mód Az építési telek Megengedett terület (m2) szélessé g zöldfelület (%) Legnagyobb beépítettség (%) min./max. építmény- Magasság KEL-1* szabadon 600 12 50 30-7,5 KEL-2* szabadon 600 14 50 30 4,5 Kertvárosi as terület KEL-3* KEL-4* KEL-5* KEL-6* KEL-7* KEL-8* *=kialakult telekviszony oldalhatáron oldalhatáron oldalhatáron oldalhatáron oldalhatáron oldalhatáron 700 16 50 30 4,5 550 12 50 30 4,5 300 10 50 30 4,5 550 12 50 30-7,5 700 12 50 30 4,5 280 10 50 30 4,5 (13.) A KEL lakóterület telkeinek beépíthetősége a telekmérettől függően a 3. sz. táblázat szerint meghatározott. A teljes telekre vonatkozó beépíthetőséget a területrészekre vonatkozó beépíthető területek összege alapján kell meghatározni. (14.) A beépítésre szánt területeken a terepszint alatti építmények (létesítmények) elhelyezését és annak szabályait az OTÉK határozza meg. Terepszint alatti építmény (létesítmény) a közművek és építmények kivételével telken belül az építési helyen meghatározott maximális beépítési százalékot nem lépheti túl. 3. táblázat: Telek alapméret és további területek /amelyekre jutó beépítési hányad fokozatosan csökken/ 800-1000- 1400-2000- 280-800 Teleknagyság /min. 280 m2/ 1000 1400 2000 3000 m2 m2 m2 m2 m2 280-800 m2 közötti telek esetén 30%-a 800-1000 m2 közötti telek esetén 30%-a +30%-a 1000-1400 m2 közötti telek esetén 30%-a +30%-a +25%-a 1400-2000 m2 közötti telek esetén 30%-a +30%-a +25%-a +20%-a 2000-3000 m2 közötti telek esetén 30%-a +30%-a +25%-a +20%-a +15%-a 3000 m2 fölötti telekrész 3000 m2 közötti telek esetén 30%-a +30%-a +25%-a +20%-a +15%-a +10%-a
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 10 A KEL övezet lakótelkeinél a főépület hátsó építési vonalára, melléképület elhelyezésre és a hátsó építési vonalra vonatkozóan a 3/a és a 3/b táblázat ad meghatározást. A főépület és a melléképület között meghatározott min. 6 m-es sáv beépíthető, de ebben a sávban semmiféle állat tartására szolgáló és műhely funkciójú építmény nem engedélyezhető. 3/a. táblázat: Telek alapmélység és a további telekmélység-növekmény /m/, amelyekhez tartozó főépület hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben Telekmélység min. 28 m 28 +10 +10 +20 +30 +teljes telekmélységig 28 13 +10 13 +3 +10 13 +3 +3 +20 13 +3 +3 +3 +30 13 +3 +3 +3 +3 Teljes telekmélységig 13 +3 +3 +3 +3 +3 3/b. táblázat: Telek alapmélység és a további telekmélység-növekmény /m/, amelyekhez tartozó melléképületei első/hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben Telekmélység min. 28m 28 19/22 +10 19/22 +6/6 28 +10 +10 +20 +30 + teljes telekmélységig +10 19/22 +6/6 +6/6 +20 19/22 +6/6 +6/6 +9/9 +30 19/22 +6/6 +6/6 +9/9 +3/3 Teljes telekmélységig 19/22 +6/6 +6/6 +9/9 +3/3 +3/3 (15.) Átmenő/két párhuzamos utcán beépíthető telekszélességű utcai telekhatárral rendelkező lakótelkeknél 80 m telekmélység felett megengedett mindkét utcafronton lakóépület létesítése. A KEL terület átmenő telkeknél a sávos beépítési jellemzőket fél telekmélységgel kell figyelembe venni. (16.) Szabadon beépítés megengedhető minden olyan esetben, amikor azt az érintett, valamint a szomszédos telkek méretei, adottságai lehetővé teszik. (17.) Állattartásra szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más, jelen HÉSZ-ben meghatározottakon túli építési feltételeket az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet határozza meg.
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 11 Tiszalök Önkormányzat Köztisztasági Rendelete megállapításáig az említett követelmények az egészségügyi szakhatóság eseti előírásai alapján kell meghatározni az OTÉK 36.. (5) bekezdés értelmében a HÉSZ 4. sz. és 5. számú melléklete szerint. (18.) A KEL-5, KEL-8 jelű építési övezetben melléképület nem építhető, a főépület hátsó építési vonala min. 6,0 m hátsókert betartásával állapítható meg. 10.. Falusias lakóterületek (1.) A falusias lakóterület Tiszalökön max. 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, mezőgazdasági (üzemi) építmények továbbá a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. (2.) Melléképületek a HÉSZ 1. melléklet szerint építhetők. Melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 54. pont szerintiekből csak az a.), b.), c.), e.), f.), g.), h.), i.), m.) és n.) pontokkal jelöltek helyezhetők el. (3.) Az építmények üzemeltetése során az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértéket. (4.) A falusias lakóterület telkeinek beépítése során jellemzően oldalhatáron, az adott utcára, utcaszakaszra jellemzően kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes vagy előkert nélküli beépítéssel. Szabadon épület elhelyezés és ikerházas beépítésű övezetek is kialakultak, illetve kialakíthatók. (5.) Szabadon épület elhelyezés megengedhető minden olyan esetben, amikor azt az érintett, valamint a szomszédos telkek méretei, adottságai lehetővé teszik. (6.) Az előkertek mélysége az OTÉK 35.. előírásai értelmében a kialakult állapotnak megfelelő vagy 5,0 m. A Szabályozási Tervben beméretezett előkertek mélysége a tervben szereplő érték. (7.) A hátsókertek mélysége a hátsó építési vonal által szabályozott a 4/b. táblázat szerint. (8.) A falusias lakóterület építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó vagy meglévő adottságú övezeteinek beépítése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni: 3. táblázat Sajátos használat szerinti terület Építési övezet jele Beépítési mód FL-1* szabadon FL-2* szabadon Központi vegyes FL-3* szabadon FL-4* szabadon *=kialakult telekviszonyok terület (m2) Az építési telek szélesség zöldfelület (%) Legnagyobb beépítettség (%) Megengedett max. építmény- Magasság 800 12 40 30 4,5 900 16 40 30 4,5 600 12 40 30 4,5 450 14 40 30 4,5
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 12 (9.) Az FL övezetekben a max. beépítési % 800 m2 feletti területeknél a 4/a. táblázat előírásai szerinti érték. A teljes telekre vonatkozó beépíthetőséget a területrészekre vonatkozó beépíthető területek összege alapján kell meghatározni. 4/a. táblázat Teleknagyság /min. 280 m2/ 450-800 m2 450-800 m2 közötti telek esetén 30%-a 800-1000 m2 800-1000 m2 közötti telek esetén 30%-a +30%-a 1000-1400 m2 1000-1400 m2 közötti telek esetén 30%-a +30%-a +25%-a 1400-2000 m2 1400-2000 m2 közötti telek esetén 30%-a +30%-a +25%-a +20%-a 2000-3000 m2 2000-3000 m2 közötti telek esetén 30%-a +30%-a +25%-a +20%-a +15%-a 3000 m2 fölötti telekrész 3000 m2 közötti telek esetén 30%-a +30%-a +25%-a +20%-a +15%-a +10%-a (10.) A falusias lakóterület lakótelkeinél a főépület hátsó építési vonalára melléképület elhelyezésére és a hátsó építési vonalra vonatkozóan a 4/b. és 4/c. táblázat ad meghatározást. A főépület és a melléképület között meghatározott min. 6 m-es sáv beépíthető, de ebben a sávban semmiféle állat tartására szolgáló és műhely funkciójú építmény nem engedélyezhető. 4/b. táblázat: Telek alapmélység és a további telekmélység-növekmény /m/, amelyekhez tartozó főépület hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben Telekmélység min. 30 m 30 +10 +10 +20 +30 +teljes telekmélységig 30 13 +10 13 +3 +10 13 +3 +3 +20 13 +3 +3 +3 +30 13 +3 +3 +3 +3 Teljes telekmélységig 13 +3 +3 +3 +3 +3
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 13 4/c. táblázat: Telek alapmélység és a további telekmélység-növekmény /m/, amelyekhez tartozó melléképületei első/hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben Telekmélység min. 28m 30 19/24 +10 19/24 +6/6 30 +10 +10 +20 +30 + teljes telekmélységig +10 19/24 +6/6 +6/6 +20 19/24 +6/6 +6/6 +9/9 +30 19/24 +6/6 +6/6 +9/9 +3/3 Teljes telekmélységig 19/24 +6/6 +6/6 +9/9 +3/3 +3/3 (11.) Átmenő/két párhuzamos utcán beépíthető telekszélességű utcai telekhatárral rendelkező lakótelkeknél 80 m telekmélység felett megengedett mindkét utcafronton lakóépület létesítése. Átmenő telkeknél a sávos beépítési jellemzőket fél telekmélységig kell figyelembe venni. Állattartásra szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél irányadó védőtávolságot és más, jelen HÉSZ-ben meghatározottakon túli építési feltételeket az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet határozza meg. Tiszalök Önkormányzat Köztisztasági Rendelete megállapításáig az említett követelmények az egészségügyi szakhatóság eseti előírásai alapján kell meghatározni az OTÉK 36.. (5) bekezdés értelmében a HÉSZ 4. sz. és 5. számú melléklete szerint. (12.) A magassági korlátozás csupán a lakóépületekre vonatkozik, a gazdasági épületek építésénél a megengedett építménymagasság mértéke 8,0 m lehet. 11.. Településközpont vegyes terület (1.) A településközpont vegyes terület több ön rendeltetési egységet magába foglaló, lakó-és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2.) A településközpont vegyes területen elhelyezhetők az OTÉK 16.. (2) bekezdés szerinti épületek és építmények a 16.. (2) 7. szerinti üzemanyagtöltő kivételével. Kivételesen elhelyezhetők az OTÉK 16.. (3) bekezdés szerinti építmények. Melléképítmények közül az OTÉK 1. számú melléklet 54. pont szerintiekből csak az a.), b.), c.), d.), e.), f.), g.), h.), m.) és n.) pontokban jelöltek helyezhetők el. (3.) Az övezet telkeinek beépítése szabadon, oldalhatáron, zártsorú, az adott utcára vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes, vagy előkert nélküli beépítéssel.
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 14 (4.) Az előkert mélysége és a hátsókertek legkisebb mélysége az OTÉK 35.. Előírása szerinti. (5.) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni: 5. táblázat Sajátos használat szerinti terület Település központi vegyes Építési övezet jele Tv-1* TV-2* Beépítési mód szabadon szabadon TV-3* oldalhatáron terület (m2) Az építési telek szélesség zöldfelület (%) Legnagyobb beépítettség (%) Megengedett min./max. építmény- Magasság 3000 40 30 40-12,5 7000 80 30 50-7,5 300 10 20 40-7,5 TV-4* zártsorú 300 16 20 30-12,5 TV-5* zártsorú 300 10 20 30-7,5 *=kialakult telekviszonyok (6.) A beépítésre szánt területeken a terepszint alatti építmények (létesítmények9 elhelyezését, és annak szabályait az OTÉK határozza meg. Terepszint alatti építmény (létesítmény) a közművek és építményeik kivételével az építési telken meghatározott max. beépítési százalékot nem lépheti túl. 12.. Központi vegyes területek (1.) A központi vegyes terület több ön rendeltetésű egységet magába foglaló, Tiszalökön elsősorban központi oktatási, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2.) a.) Az övezetben elhelyezhető: - igazgatási épület - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - sportépítmény - a főtevékenységet szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások - a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület stb.)
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 15 b.) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31.. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével: - nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény - az a.) pontban nem szereplő lakások, illetve lakóépületek c.) Melléképítmény közül elhelyezhető: - közmű becsatlakozási műtárgy - közműpótló műtárgy - hulladéktartály-tároló - kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel) - kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz) - kerti víz és fürdőmedence, napkollektor - kerti épített tűzrakó hely - kerti lugas, továbbá lábon tető - kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő - szabadon és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop d.) A KV-1 övezetben nem helyezhető el ön parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (3.) Az előkertek mélysége az oldalkeretek legkisebb szélessége, a hátsókertek legkisebb mélysége az OTÉK 35.. Előírásai szerinti, illetve a szabályozási tervekben meghatározott. (4.) A központi vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni: 6. számú táblázat: Sajátos Építési használat övezet szerinti jele terület Központi vegyes KV-1 KV-2 Beépítési mód Szabadon Szabadon (K)=kialakult telekviszonyok terület (m2) Az építési telek szélesség zöldfelület (%) Legnagyobb beépítettség (%) Megengedett max. építménymagasság 30000 160 30 40-10,5 (K) - 10 40-12,5 (5.) Az építési határvonal és a telek határai között épületet elhelyezni nem szabad, kivéve ha azt a terület használatából adódó biztonságtechnikai előírások és követelmények szükségessé teszik, és ha azok a terület körülhatárolásához szükséges kerítéssel össze vannak építve, illetve ha annak szerves részeit képezik ( porta épület, őr-, illetve megfigyelő torony). (6.) A KV-2 jelű övezetben építési engedély kiadásának feltétele, a tereprendezési terv és a talajmechanikai szakvélemény elkészítése.
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 16 13.. A gazdasági területek (1.) A terv gazdasági területei sajátos használatuk szerint: a. kereskedelmi-szolgáltató b. ipari-gazdasági területek (2.) A gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 19.. és 20. meghatározásai érvényesek. (3.) Tiszalök város ipari gazdasági területin a lakóterületeket jelentős mértékben zavaró hatású terület nem alakítható ki. (4.) A gazdasági területeken iparterületek kialakítása során a HÉSZ gazdasági területekre adott kötelező érvényű előírásaitól eltérés a rendezési terv módosítása nélkül nem engedhető meg. (5.) Gazdasági területen a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével elsősorban a lakóterülettel és a természeti védettségű területekkel határos területsávban háromszintes zöldfelületet kell kialakítani. 14.. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (1.) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2.) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméretek, azok legnagyobb beépítettségét továbbá az építhető építménymagasság mértékét a kötelező táblázat szerint kell meghatározni: 7. táblázat Sajátos használat szerinti terület Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület Építési övezet jele Beépítési mód KG-1 Szabadon KG-2 Szabadon terület (m2) Az építési telek szélesség zöldfelület (%) Legnagyobb beépítettség (%) Megengedett max. építmény- Magasság 1200 40 20 30-7,5 10000 80 20 30-7,5
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 17 15.. 3 Az ipari gazdasági területek (1) Tiszalökön az ipari gazdasági területek a nem jelentős zavaró hatású ipari gazdasági tevékenységű célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az ipari gazdasági terület övezetében elhelyezhető (IG): a) Az övezet elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei, elhelyezésére szolgál. b) Az övezet építési helyén belül elhelyezhető főépületek: ba) Mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, bb) energiaszolgáltatási és településgazdálkodás épületei. c) Az övezet területén kivételesen elhelyezhetők: ca) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de legfeljebb a bruttó beépíthető terület 10 %-a mértékéig, és ha az adott létesítmény védelmi övezetének előírására nem kerül sor, illetve ha azon kívül esik. (3) Az övezet területén a 6. mellékelt szerinti jellemzővel rendelkező építési övezeteket kell alkalmazni a szabályozási tervekben megadott helyeken. (4) Az ipari gazdasági övezetben az állattartás nem megengedett, kivéve azokban a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági tevékenység együtt van jelen, az állattartás a kialakult helyzetnek megfelelően fenntartható. (5) Az IG-6 jelű övezetre vonatkozó mindenkori legkisebb zöldfelületi mutató legalább 50%- ának védőfásításnak kell lenni. Ezt min. 10,00 méter szélességben, 3 szintes növényállomány telepítésével kell kialakítani. (6) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztérium rendelete szerinti területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettség zónára vonatkozó előírások biztosítandók. (7) Az IG-6 jelű övezetben, oldalhatáron beépítési módú építési övezetben szabadon épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 30,0 m széles és a területe legalább 3000 m2, illetve a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza. 3 módosította a 12/2014.(X.01.) önkormányzati rendelet
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 18 16.. Mezőgazdasági üzemi területek (1.) Mezőgazdasági profilú gazdasági területek: a mezőgazdasági profilú feldolgozó terület elsősorban mezőgazdasági kisüzemek, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2.) A mezőgazdasági üzemi terület telkein a telekhatáron belül a telekhatárt követő kettős védőfasor telepítését kell előírni. (3.) A mezőgazdasági üzemi területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. (4.) Terepszint alatti építmény az építési helyen létesíthető a megengedett maximális beépítési százalékig. (5.) A mezőgazdasági üzemi területek legkisebb területét, legkisebb zöldfelületét, legnagyobb beépítettségét megengedett minimális, maximális építménymagasságát a következő táblázat szerint kell megállapítani: 9. számú táblázat Sajátos használat szerinti terület Mezőgazdasági profilú gazdasági terület Beépítési mód Szabadon terület Az építési telek szélesség zöldfelület (%) Legnagyobb beépítettség (%) Megengedett min./max. építménymagasság 110000-40 30 3,0/30,0 (6.) Az épületek elhelyezésénél a maximális építménymagasság a terménytároló és keverő építményekre vonatkozik. A területen elhelyezhető egyéb építmények magassága maximum 7,5 m. 17.. Hétvégi házas területek (1.) A hétvégi házas területen (HÜ-1, HÜ-2, HÜ-3) legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el. (2.) A hétvégi házas területen (HÜ-1, HÜ-2, HÜ-3) megengedhető a terület ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó épület építése a területfelhasználási egység övezeti előírásainak betartásával, valamint sportlétesítmények elhelyezése. (3.) A hétvégi házas terület övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméretek, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat mutatja:
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 19 10. számú táblázat Sajátos Építési Beépítési használat övezet mód szerinti jele terület Hétvégi házas terület HÜ-1 HÜ-2 HÜ-3 HÜ-4 szabadon oldalhatáron oldalhatáron oldalhatáron terület Az építési telek szélesség zöldfelület (%) Legnagyobb beépítettség (%) Megengedett max./min. építménymagasság 800 16 60 10 4,5 420 14 60 15 4,5 250 10 60 20 4,5 360 10 60 20 5,4 (4.) Az üdülő területekre szabályozási tervek készítése szükséges. 17/A.. Hétvégi házas terület (Hü-4) - Ősi üdülő előírásai (1.) A hétvégi házas terület maximum 5,0 m-es építménymagasságú üdülőépületek, továbbá a területet ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. a.) A Hü-4 hétvégi házas terület építési helyén belül elhelyezhető főépületek: - Üdülő épület - Kereskedelmi, szolgáltató épület b.) Melléképületek közül a terület építési helyén belül elhelyezhető: - Járműtároló - Csónakház - Tároló építmények (szerszám, tüzelőanyag, kisgép) c.) Melléképítmények közül az övezetben elhelyezhető: Közmű becsatlakozási műtárgy Közműpótló műtárgy Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) Ön épülettől külön- kirakatszekrény Háztartási célú kemence Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, lugas, szökőkút, kerti tó, kerti grill, kerti pavilon, terasz, kerti víz- és fürdőmedence, kerti épített tűzrakóhely, kerti zuhanyozó, kerti napkollektor, legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel kialakított kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő) (2.) Kivételesen sem helyezhető el az övezetben sátorgarázs, illetve szikkasztó jellegű szennyvíz akna. (3.) Oldalhatáron beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 20 (4.) Oldalhatáron beépítési módú építési övezetben, saroktelken szabadon épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 15,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak. Közbenső telken, szabadon épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 18,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza. (5.) Az elő-, oldal-, hátsókert előírásai: a) Az előkertek mélységét az építési övezetekben amennyiben a szabályozási terveken feltüntetettek másként nem rendelkeznek az adott építési telek környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 2/3-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. (EK= kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben kötelező építési vonal is) b) Az oldalkertek legkisebb szélessége minden esetben minimum 5,0 méter. c) A hátsókert legkisebb mérete 5 méter. Ez alól kivételt képeznek azok az építési övezetek, ahol a szabályozási terveken kivételesen feltüntetésre kerültek a hátsókert építési határvonalai. (HK= hátsókert kötelező, szabályozási terv szerinti mérete) (6.) Az építési övezetben maximum egy üdülőépület építhető, melyben 275 m 2 telekterületig maximum egy, 275 m 2 telekterület felett maximum két rendeltetési egység helyezhető e. (7.) Az építési övezetben a főépület tetőgerincének az építési telek előtti útra merőleges kialakításúnak kell lenni, amelyet kiugrásokkal meg lehet törni. (8.) A melléképületek építésénél a következőket is be kell tartani. Amennyiben az üdülőépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan az üdülőépület építési övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy az üdülőépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. Külön tároló épület építménymagassága legfeljebb 4,0 méter. (9.) Alagsori helyiség, helyiség csoport, pinceszinti helyiség, helyiség csoport létesíthető a max. építmény magasságok betartásával az épületek alatt. A területeken terepszint alatti építmények csak a telkek építési helyein belül helyezhetők el. A terepszint alatti építmények, pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvíz szintet. (10.) A tetőterek beépítése a megengedett maximális építménymagasságok, szintterületi mutatók betartásával engedélyezhető, meglévő magas tetős épületek tetőtereinek beépítése, és lapos tetős épületek tetőráépítése esetén is. Egy épületen belül csak egy tetőtéri építményszint létesíthető. (11.) Az építmények üzemeltetése során, az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (hétvégi házas) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettség zónára vonatkozó előírások biztosítandók. (12.) Az utcai kerítéseket épített jelleggel, az épület homlokzatával egységes építészeti megjelenéssel, legalább 80%-ban áttört formában kell kialakítani: - A kerítésmagassága 1,5-1,7 m közötti (de a csatlakozó kerítésekhez igazodó) értékben határozandó meg.
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 21 - A kerítésmezők kitöltéséhez fa, fém (kovácsoltvas) alkalmazható. Tömör lemezkitöltés nem létesíthető. A kerítés főépület előtti szakaszának kitöltő mezői fa vagy fém anyaggal, áttört formában készítendők. 17/B.. Üdülőházas terület (Üü-1) - Ősi üdülő előírásai (1.) Az üdülőházas terület maximum 10,5 m-es építménymagasságú üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek továbbá a területet ellátó, nem zavaró hatású építmények elhelyezésére szolgál. a.) Az Üü-1 üdülőházas terület építési helyén belül elhelyezhető főépületek: - Üdülőépület - üdülőtábor és kemping - lovas turizmust szolgáló épület b.) Melléképületek közül a terület építési helyén belül elhelyezhető: - Járműtároló - Csónakház - Tároló építmények (szerszám, tüzelőanyag, kisgép) c.) Melléképítmények közül az övezetben elhelyezhető: Közmű becsatlakozási műtárgy Közműpótló műtárgy Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, kerti lugas, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő) Sajátos használat szerinti terület Építési övezet jele Beépítési mód Legkise bb terület (m 2 ) Az építési telek Legkiseb Legkise b bb szélesség zöldfelü let (%) Legnagyobb beépítettség (%) Megengedett max. építménymaga sság Üdülőházas terület Üü-1 oldalhatár on 4000 40 40 30 6,0-10,5 (2.) A melléképületek építésénél a következőket is be kell tartani. Amennyiben az üdülőépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan az üdülőépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy az üdülőépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. Külön tároló épület építménymagassága legfeljebb 4,5 méter. (3.) Alagsori helyiség, helyiség csoport, pinceszinti helyiség, helyiség csoport létesíthető a max. építmény magasságok betartásával az épületek alatt. A területeken terepszint
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 22 alatti építmények csak a telkek építési helyein belül helyezhetők el. A terepszint alatti építmények, pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvíz szintet. (4.) A tetőterek beépítése a megengedett maximális építménymagasságok betartásával engedélyezhető, meglévő magas tetős épületek tetőtereinek beépítése, és lapos tetős épületek tetőráépítése esetén is. Egy épületen belül csak egy tetőtéri építményszint létesíthető. (5.) Az építmények üzemeltetése során, az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (hétvégi házas) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettség zónára vonatkozó előírások biztosítandók. 18.. Különleges területek (1.) Tiszalök különleges területei sajátos használatuk szerint: a.) működő temető (övezeti jel KÜ-1) b.) sportlétesítmény (övezeti jel KÜ-2) c.) 1 d.) arborétum (övezeti jel KÜ-4) e.) szennyvíztisztító telep (övezeti jel KÜ-5) (2.) A különleges terület építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméretek, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat mutatja: 11. számú táblázat A B C D E F G H 1. Sajátos Építési Beépítési Az építési telek Megengedett 2. használat szerinti terület övezet jele mód terület szélesség zöldfelület (%) Legnagyobb beépítettség (%) max. építménymagasság 3. Működő temető KÜ-1 szabadon 3000-40 10-7,5 4. Sportlétesítmény KÜ-2 szabadon ll 20000-40 20-7,5 5. Arborétum KÜ-4 szabadon ll K - 50 10 6,0 6. Szennyvíztisztító telep KÜ-5 ll szabadon K - 40 20-7,5
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 23 IV.FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 19.. Közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési terület (1.) A Közlekedési területek a szabályozási terv, szabályozási vonalak által meghatározott ( K övezeti jelzésű) közterületei. (2.) A közlekedési-és közmű elhelyezési, hírközlési területeket, a nyomvonalas elemek közül az utak szélességét, a közmű-elhelyezési sávokat terv szerint biztosítani kell. (3.) Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávja mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. E területsávot az annak mentén elhelyezni kívánt létesítmény védőtávolsága sem érintheti. A területsávba eső, meglévő építménnyel, közművel, útburkolattal, járdaburkolattal, fasorral stb. (keresztmetszeti elemekkel) kapcsolatos mindennemű tevékenység csak a tervvel összhangban történhet. (4.) A közlekedési területbe a következő közutak tartoznak: a) Útkategóriák alapján a terven jelölt ön övezetek Az országos közúthálózatba tartozó közutak K-3. Országos mellékutak: 3632. sz. út külterületi szakaszán 30 m szabályozási szélesség, belterületi szakaszán min. 22 m szabályozási szélesség, 7 m burkolati szélesség. 3612. sz. út külterületi szakaszán 30 m belterületi szakaszán min. 22 m szabályozási szélesség, 7 m burkolati szélesség. 36914. sz. út külterületi szakaszán 30 m belterületi szakaszán min. 16 m szabályozási szélesség (belterületen védendő településszerkezet) Az országos mellékutak szabályozási szélességeit az OTÉK 26.. (2) bekezdés szerinti méretezett útkeresztszelvények igazolják. K-4 település: Települési gyűjtőutak: A T-2 Szabályozási Terv szerint alakítandók ki. Márton Ferenc utca, szabályozási szélesség 22,0 m Táncsics utca, szabályozási szélesség változó, min. 22,0 n Rákóczi utca, szabályozási szélesség 16,0 m Petőfi utca, szabályozási szélesség 16,0 m Honvéd utca, szabályozási szélesség 22,0 m Damjanich utca, szabályozási szélesség 22,0 m Kun Béla utca, szabályozási szélesség 22,0 m József Attila Honvéd utcát összekötő új gyűjtőút, szabályozási szélesség 22,0 m
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 24 K-5 útkategóriák alapján a T-2, T-2/A, T-2/B, T-2/C Szabályozási Tervekben meghatározott lakóutak és kiszolgálóutak, általában 16,0 m, 14,0 m, 12,0 m, szabályozási szélességgel alakítandók ki. A történelmi belváros és csatlakozó területeken a városszerkezet védelme érdekében ettől eltérő szélesség is lehetséges amennyiben az út, közlekedési, közmű-elhelyezési funkciói biztosíthatók. (5.) A gépjármű elhelyezés során az OTÉK 42.. Előírásait kell figyelembe venni. (6.) A vasútállomás előtti teret autóbusz állomással, autóbusz meghellyel, személygépkocsi parkoló hellyel kell kialakítani a T-2 szabályozási terv szerint. (7.) Közmű területek: vízmű, víztorony, jelenlegi szennyvíztisztító, átemelők, transzformátorállomások, OVIT alállomás területei. 20.. Mozgásukban korlátozott emberek igényeit figyelembevevő előírások (1.) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbségek rámpával történő áthidalását (gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysávval). (2.) A tömegközlekedési eszközök meginál lehetővé kell tenni megemelt szintekkel és azokat összekötő lejtőkkel, kihelyezett információs táblákkal a kerekesszékkel közlekedő fel-és leszállását a tömegközlekedési járművekre. (3.) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább kettő kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen. 21.. Építmény elhelyezése közterületen (1.) Közterületen építményt elhelyezni az OTÉK 39.. (1) bekezdése értelmében csak jelen HÉSZ alapján lehet. (2.) Járdán semmiféle köztárgy, berendezés nem helyezhető el. (3.) A járda és közút közötti területre max. 0,60 m széles és 2,4 m magas hirdető vagy információs berendezés helyezhető el építési engedély alapján. (4.) A 3. bekezdés szerinti építmények az OTÉK 39.. (1) bekezdés b.) és c.) pontja illetve a (3) bekezdés közlekedésbiztonságra vonatkozó előírásainak betartása mellett helyezhetők el. ZÖLDTERÜLETEK 22.. (1.) A zöldterületek körébe tartozó övezeteket a szabályozási terv tünteti fel. (2.) A közlekedési területen belüli zöldsávokat a zöldterületi terv alátámasztó munkarész határozza meg.
Önkormányzati Rendelettár Rendelet 25 (3.) A szabályozási terven megjelölt zöldterületi funkció: közpark, KP övezeti jellel. A szabályozási terv szerinti közpark területen kizárólag pihenőhely és gyermekjátszótér helyezhető el. (4.) A gazdasági terület építési telkén belül kialakított parkolókat az OTÉK előírásától eltérően 3 parkolóként legalább 1 előnevelt (min. 3 éves) környezetbe illő, a környéken őshonos fafajjal történő telepítés kötelezettségével lehet engedélyezni. ERDŐTERÜLETEK 23.. (1.) Az erdőterület erdő céljára szolgálat. (2.) A terv erdőterületei rendeltetésük szerint: a) Védelmi/védett és védő erdők b) Gazdasági erdők (3.) Védelmi erdőövezetben épületet elhelyezni nem lehet. (4.) Gazdasági erdő területen építményt elhelyezni az OTÉK 28.. (4) bekezdés szerint lehet. (5.) 2 (6.) Az (5) bekezdésben fel nem sorolt erdők gazdasági erdők. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK 24.. (1.) Mezőgazdasági terület növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület: a) a 720 m2-t el nem érő területen építményt elhelyezni nem szabad b) a 720-1500 m2 nagyságú területen a nádas a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el c) 1500 m2-t meghaladó nagyságú terület beépítettsége is max. 3%-os lehet d) A 3000 m2-nél nagyobb szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú területen lakóépület is létesíthető, melynek építménymagassága 7,5 m-t nem haladhatja meg, a terület beépítettsége max. 3%-os lehet, melyből lakóépület max. 1,5% e) A 6000 m2-nél nagyobb egyéb művelési ágú területen is létesíthető lakóépület, melynek építménymagassága 7,5 m-t, a terület beépítettsége a 3%-ot nem haladhatja meg, melyből a lakóépület max. 1,5 % 2 hatályon kívül helyezte a 7/2014.(VII.02.) önkormányzati rendelet