IAF kötelező alkalmazású dokumentum

IAF kötelező alkalmazású dokumentum Az ISO/IEC 17021-1 alkalmazása a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszerek (OH&SMS) tanúsítására 1. kiadás (IAF MD 22:2018)

2 / 39 oldal A (IAF) világméretű kölcsönös elismerési megállapodást működtet az akkreditáló testületek (AT-k) között a kereskedelem előmozdítására és a szabályozó hatóságok támogatására, azzal a céllal, hogy az IAF tagok által akkreditált megfelelőség értékelő testületek (MÉT-ek) által kiadott eredményeket az egész világon elfogadják. Az akkreditáció csökkenti az üzleti kockázatot és biztosítja az ügyfelek számára, hogy az akkreditált megfelelőség értékelő testületek (MÉT-ek) felkészültek az akkreditált alkalmazási területükön belüli munka elvégzésére. Az akkreditáló testületektől, amelyek az IAF tagjai, és az akkreditált MÉT-ektől megkövetelik, hogy betartsák a vonatkozó nemzetközi szabványokat és az alkalmazandó IAF alkalmazási dokumentumokat e szabványok következetes alkalmazása céljából. Az IAF többoldalú elismerési megállapodást (MLA) aláíró akkreditáló testületeket rendszeresen értékeli egy erre kijelölt szakértői csoport, hogy biztosítsák a bizalmat az akkreditálási programjaik működése iránt. Az IAF MLA felépítésének és területének részletes leírását az IAF PR 4 Az IAF MLA felépítése című dokumentumban és a támogatott normatív dokumentumokban találhatjuk. Az IAF MLA 5 szinten működik: Az 1. szint azokat a kötelező kritériumokat állapítja meg, amelyek valamennyi akkreditáló testületre vonatkoznak, ISO/IEC 17011. A 2. szintű tevékenység(ek) és az ennek megfelelő 3. szintű normatív dokumentumok kombinációját nevezik az MLA fő területének, míg a 4. szint (adott esetben) és az 5. szint vonatkozó normatív dokumentumainak kombinációja az MLA úgynevezett alterülete. Az MLA fő területéhez olyan tevékenységek tartoznak, mint például a terméktanúsítás és az oda tartozó kötelező érvényű dokumentumok, pl. ISO/IEC 17065. A fő terület szintjén a MÉTek által adott tanúsítványok egyformán megbízhatónak tekintendők. Az MLA alterületéhez tartoznak a megfelelőség értékelés követelményei, pl. ISO 9001 és a rendszer-specifikus követelmények, ha vannak, pl. ISO TS 22003. Az alterület szintjén a MÉT-ek által adott tanúsítványok azonosnak tekintendők. Az IAF MLA biztosítja a megfelelőség értékelés eredményeinek piaci elfogadásához szükséges bizalmat. Az IAF MLA hatályán belül az IAF MLA-t aláíró, AT által akkreditált szervezet által kiadott tanúsítványt világszerte elismerik, így támogatják a nemzetközi kereskedelmet.

3 / 39 oldal TARTALOMJEGYZÉK 0. BEVEZETÉS...... 6 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET... 7 2. RENDELKEZŐ HIVATKOZÁSOK... 7 3. SZAKKIFEJEZÉSEK ÉS MEGHATÁROZÁSOK... 7 4. ALAPELVEK...7 5. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK... 8 6. SZERVEZETI KÖVETELMÉNYEK... 8 7. AZ ERŐFORRÁSOKKAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK... 8 8. TÁJÉKOZTATÁSSAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK... 9 9. A FOLYAMATTAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK... 10 9.1 Tanúsítás előtti tevékenységek... 10 9.2 Tervezési tevékenységek... 12 9.3 Kezdeti tanúsítás... 12 9.4 Az auditok elvégzése.... 12 9.5 Döntés a tanúsításról... 14 9.6 A tanúsított státusz fenntartása... 14 9.7 Fellebbezések.... 14 9.8 Panaszok...14 9.9 Feljegyzések az ügyfelekről... 14 10. KÖVETELMÉNYEK A TANÚSÍTÓ TESTÜLETEK IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉVEL KAPCSOLATBAN... 14 A FÜGGELÉK (előírás) AZ OH&SMS TANÚSÍTÁSI FUNKCIÓIHOZ SZÜKSÉGES ISMERETEK ÉS KÉSZSÉGEK... 15 B FÜGGELÉK (előírás) - A MUNKAHELYI EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK AUDIT IDEJÉNEK MEGHATÁROZÁSA... 17 C FÜGGELÉK (előírás) - JOGI MEGFELELÉS AZ AKKREDITÁLT OH&SMS TANÚSÍTÁS RÉSZEKÉNT... 36 D FÜGGELÉK (előírás) - AZ AKKREDITÁCIÓ TERÜLETE... 41 E FÜGGELÉK (előírás) - MEGFIGYELŐ TEVÉKENYSÉGEK A MUNKAHELYI EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREKET (OH&SMS) TANÚSÍTÓ TESTÜLETEK SZÁMÁRA... 48

4 / 39 oldal 1. kiadás Készítette: IAF Technikai Bizottság Jóváhagyta: IAF tagok Dátum: 2017. december 28. Kiadás dátuma: 2018. január 25. Hatályos: 2018. január 25. Kontaktszemély: Elva Nielsen IAF Testületi Titkár Telefon: +1 613 454-8159 Email: secretary@iaf.nu

5 / 39 oldal Bevezető az IAF kötelező alkalmazású dokumentumaihoz A should/ajánlatos, célszerű (ajánlást jelez) kifejezés jelen dokumentumban a szabvány követelményeinek való megfelelés elismert módját jelenti. A Megfelelőség Értékelő Testület (MÉT) teljesítheti ezeket ezzel egyenértékű módon, amennyiben azt igazolni tudja/be tudja mutatni az Akkreditáló Testületnek (AT). A shall/kell (követelményt jelez) kifejezés jelen dokumentumban azon rendelkezésekre vonatkozik, amelyek az adott szabvány követelményei szerint kötelező érvényűek.

6 / 39 oldal Az ISO/IEC 17021-1 alkalmazása a munkahelyi egészségvédelmi és 0. BEVEZETÉS Jelen dokumentum kötelező az ISO/IEC 17021-1:2015 következetes alkalmazása érdekében a munkahelyi egészségvédelmi és biztonságirányítási rendszereket (OH&SMS) tanúsító testületek akkreditálásához. Az ISO/EC 17021-1:2015 szabvány valamennyi pontja és melléklete továbbra is alkalmazandó és e dokumentum nem írja felül e szabvány egyetlen követelményét sem. Ez a dokumentum nemcsak az OHSAS 18001 tanúsítása során alkalmazandó, hanem kötelező alkalmazni más OH&SMS, így például az ISO 45001 és más szabványok tanúsítása során is. E dokumentummal való ellentmondás esetén a nemzeti jogszabály a mérvadó. E dokumentum 5 kötelező függeléket is tartalmaz, amelyek specifikus OH&SMS követelményeket vezetnek be az alábbi ISO, IAF és EA dokumentumokhoz társultan: Függelékek A Függelék Az OH&SMS tanúsítási funkcióihoz szükséges ismeretek és készségek B Függelék A munkahelyi egészségvédelmi és biztonságirányítási rendszerek auditidejének meghatározása C Függelék - Jogi megfelelés az akkreditált OH&SMS tanúsítás részeként Forrás dokumentum ISO/IEC 17021-1:2015 A Melléklete IAF MD5:2015 EA-7/04 M:2017 D Függelék Az akkreditáció területe E Függelék Megfigyelő tevékenységek a munkahelyi egészségvédelmi és biztonságirányítási rendszereket (OH&SMS) tanúsító testületek számára IAF-ID1:2014 IAF MD17:2015 Jelen dokumentum az ISO/IEC 17021-1:2015 felépítését követi. Az IAF speciális követelményeit az G jelölés és egy referenciaszám jelzi, ami az ISO/IEC 17021-1:2015 kapcsolódó követelményeket tartalmazó pontjára utal. Jelen dokumentumban minden hivatkozás ( XX. pont ) az ISO/IEC 17021-1:2015 valamely pontjára utal, kivéve, ha jelen dokumentum ezt másképp határozza meg.

7 / 39 oldal 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET Nincsenek kiegészítő követelmények. 2. RENDELKEZŐ HIVATKOZÁSOK Nincsenek kiegészítő követelmények. 3. SZAKKIFEJEZÉSEK ÉS MEGHATÁROZÁSUK G 3.3 Konkrét szolgáltatások ajánlása vagy biztosítása a Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonság területén Tanúsító Testület által OH&SMS-re tanúsított vagy tanúsítás folyamatában álló ügyfelek számára OH&SMS tanácsadásnak minősül. Ezek, a teljesség igénye nélkül: iii) iv) i) a Munkahelyi Egészség és Biztonság koordinátori ii) auditok végzése, feladatkörének ellátása, biztonsági jelentés készítése, kockázatértékelések készítése, Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági ellenőrzések és belső v) kapcsolattartás a szabályozó hatóságokkal a megbízó részéről, vi) segítségnyújtás a szervezet Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonságirányítási rendszerének kidolgozásában, valamint vii) baleset és incidens kivizsgálás. 4. ALAPELVEK G 4.1.2 A vezetőségi és nem vezetőségi állandó és ideiglenes munkavállalókon és képviselőiken túl az OH&SMS tanúsításban érdekelt felek a teljesség igénye nélkül az alábbiak:

8 / 39 oldal i) jogi és szabályozó hatóságok (helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi), ii) anyavállalat szervezetek, iii) beszállítók, vállalkozók és alvállalkozók, iv) munkavállalók szervezetei (szakszervezetek) és munkáltatók szervezetei, v) tulajdonosok, részvényesek, ügyfelek, látogatók, munkavállalók rokonai, a helyi közösség és a szervezet szomszédai, valamint a nagyközönség, vi) ügyfelek, orvos gyógyászati más közösségi szolgáltatás nyújtók, média, oktatás, üzleti szövetségek és nem kormányzati szervezetek, valamint vii) egészségvédelmi és biztonságirányítási szervezetek, és egészségbiztonsági és egészségügyi ellátó szakemberek (pl.: orvosok és ápolók). 5. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK G 5.2.3 (2. megjegyzésben) A kulcsfontosságú érdekterületekbe beletartozhatnak a G.4.1.2. pontban említett további felek. 6. SZERVEZETI KÖVETELMÉNYEK Nincsenek kiegészítő követelmények. 7. AZ ERŐFORRÁSOKKAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK G 7.1.2 (a megjegyzésben) A Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonságirányítási rendszerek esetében, a szakterület (technical area) kifejezés azon folyamatok vagy szolgáltatások, illetve az

9 / 39 oldal azokhoz társuló veszélyek közös vonásaival van összefüggésben, amelyek a munkavállalók számára OH&S kockázatokat jelenthetnek. 8. TÁJÉKOZTATÁSSAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK G 8.5.3 A jogilag érvényesíthető megállapodásoknak elő kell írniuk azt, hogy a tanúsított ügyfél késedelem nélkül tájékoztassa a Tanúsító Testületet súlyos incidens vagy szabályszegés előfordulása esetén, amely az illetékes szabályozó hatóság bevonását teszi szükségessé.

10 / 39 oldal 9. FOLYAMATTAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK 9.1 Tanúsítás előtti tevékenységek G 9.1.1 A kérelmező szervezet meghatalmazott képviselője által a Tanúsító Testületnek a szervezet folyamatairól és tevékenységeiről szóló tájékoztatás tartalmazza a folyamataihoz társuló kulcsfontosságú veszélyek és OH&S kockázatok azonosítását, a folyamatban felhasznált fő veszélyes anyagokat, illetve minden más alkalmazandó jogi kötelezettséget, amely az alkalmazandó OH&S jogszabályokból származik. A kérelemnek tartalmaznia kell a szervezet telephelyén vagy azon kívül dolgozó személyzetének a részletes adatait. G 9.1.4 Az OH&SMS auditok audit idejét e dokumentum B Függelékével összhangban kell meghatározni. Amennyiben az ügyfél egy másik szervezet telephelyén nyújt szolgáltatást, a MÉT-nek ellenőriznie kell azt, hogy az ügyfél OH&SMS rendszere lefedi-e ezeket a telephelyen kívüli tevékenységeket (a másik szervezet OH&SMS kötelezettségeitől függetlenül). Az audit idő meghatározásához a MÉT vegye figyelembe azt, hogy időszakonként minden olyan szervezeti helyszínt auditálni kell, ahol ezek a munkavállalók dolgoznak. Különböző tényezőktől függ az, hogy minden helyszínt auditálni kell-e, például az ott végzett tevékenységekhez társuló OH&S kockázatoktól, szerződéses megállapodásoktól, egy másik akkreditált MÉT tanúsította-e, a belső auditrendszertől, a baleseti és a majdnem bekövetkezett balesetek statisztikáitól. E döntés indoklását dokumentálni kell. G 9.1.5 Amennyiben az OH&SMS-t több telephelyen működtetik, meg kell állapítani azt, hogy megengedett-e a mintavétel a tanúsítással lefedett, egyes telephelyeken végzett tevékenységek és folyamatok természetéhez/jellegéhez társuló OH&S kockázatok szintjének értékelése alapján. E döntések ésszerű indokai, az audit idő kiszámítása és az egyes telephelyek látogatásának gyakorisága összhangban kell, hogy legyen a B Függelék B.10. pontjában foglalt követelményekkel és minden ügyfél esetében azt dokumentálni kell. Ahol a több telephely nem azonos tevékenységeket, folyamatokat és OH&S kockázatokat fed le, a mintavétel nem megfelelő. Amennyiben egy telephely hasonló folyamatokat végez, és hasonló termékeket gyárt, mint más telephelyek, a MÉT-nek figyelembe kell vennie az egyes telephelyek működése közötti különbségeket (technológia, berendezés, felhasznált és tárolt veszélyes anyag mennyisége, munkakörnyezet, helyszínek, stb.).

11 / 39 oldal Amennyiben a mintavétel megengedett, a Tanúsító Testületnek (TT) biztosítania kell azt, hogy az auditálandó telephelyek mintája jól reprezentálja az auditálandó szervezetben fennálló folyamatokat, tevékenységeket és OH&S kockázatokat.

12 / 39 oldal A szervezet OH&SMS rendszere által lefedett ideiglenes telephelyek auditálását mintavétel alapján végzik, amellyel alátámasztják az irányítási rendszer működését és eredményességét (lásd B Függelék B.9. pontja). 9.2 Tervezési tevékenységek G 9.2.1.2 b) Annak meghatározására, hogy az ügyfél irányítási rendszere képes-e biztosítani az alkalmazandó jogszabályi, szabályzói és szerződéses követelményeknek való megfelelést, a C Függelékben foglalt megközelítést kell alkalmazni. G.9.2.1.3 Az OH&SMS foglalja magába a szervezet ellenőrzése vagy befolyása alá tartozó mindazon tevékenységeket, termékeket és szolgáltatásokat, amelyek hatással lehetnek a szervezet OH&SMS teljesítményére. Az olyan ideiglenes helyszínek, mint például építési területek, azon szervezet OH&SMS rendszerének körébe tartozik, amely ellenőrzi ezeket a helyszíneket, függetlenül attól, hogy azok hol helyezkednek el. 9.3 Kezdeti tanúsítás Nincsenek kiegészítő követelmények. 9.4 Az auditok elvégzése G 9.4.4.2 Az audit csoport a személyzet alábbi tagjaival készítsen interjút: i) a munkahelyi Egészségvédelmi és biztonságirányítási rendszerért jogi ii) felelősséggel tartozó vezetőkkel, a munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonságirányítási rendszerért felelősséggel tartozó munkavállalói képviselővel (képviselőkkel), iii) a munkavállalók egészségének monitorozásáért felelős személyzettel, pl.: orvosokkal és ápolókkal. Amennyiben az interjút távbeszélgetés formájában folytatják le, az indokokat rögzíteni kell, iv) vezetők, valamint állandó és ideiglenes alkalmazottak. Személyzet további tagjai, akikkel az interjúkészítés megfontolandó:

13 / 39 oldal i) vezetők és munkavállalók, akiknek tevékenysége összefügg a Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági kockázatok megelőzésével, valamint ii) vállalkozók/kivitelezők vezetői és munkavállalói. G 9.4.5.3 A Tanúsító Testület rendelkezzen eljárásokkal, amelyek részletesen ismertetik azokat a lépéseket, amelyeket meg kell tenni, ha a vonatkozó szabályzói követelményeknek való nem megfelelést tárnak fel. Ezeknek az eljárásoknak tartalmazniuk kell azt a követelményt, hogy bármely ilyen nem megfelelést azonnal közölni kell az auditálás alatt álló szervezettel.

14 / 39 oldal G 9.4.7.1 Fel kell kérni a szervezet képviselőjét, hogy hívja meg a záró értekezletre a munkahelyi egészségvédelemért és biztonságért felelős vezetőket, a munkavállalók egészségének monitorozásáért felelős személyzetet és a munkahelyi egészségvédelemért és biztonságért felelős munkavállalói képviselőt (képviselőket). A távolmaradás indokát dokumentálni kell. 9.5 Döntés a tanúsításról Nincsenek kiegészítő követelmények. 9.6 A tanúsított státusz fenntartása G 9.6.4.2 Függetlenül az illetékes szabályozó hatóság bevonásától, rendkívüli auditra lehet szükség annak kivizsgálására, hogy az irányítási rendszer nem sérült és eredményesen működött abban az esetben, ha a Tanúsító Testületnek tudomására jut, hogy a munkahelyi egészség és biztonság kérdéséhez kapcsolódó súlyos esemény, például súlyos baleset történt vagy súlyos szabálysértés. A Tanúsító Testületnek dokumentálnia kell a vizsgálat eredményét. G 9.6.5.2 Az incidensekről, így például súlyos balesetről vagy súlyos szabálysértésről szóló tájékoztatás, amely az illetékes szabályozó hatóság bevonását teszi szükségessé, és amelyet a tanúsított ügyfél biztosít (lásd G 8.5.3) vagy pedig az audit munkacsoport közvetlenül gyűjt össze a rendkívüli audit során, (G 9.6.4.2) biztosítsa az alapot a Tanúsító Testület határozatához a megteendő lépésekkel, köztük a tanúsítás felfüggesztésével vagy visszavonásával kapcsolatosan olyan esetekben, ahol kimutatható, hogy a rendszer súlyos mértékben nem teljesítette az OH&S tanúsítási követelményeket. Ezek a követelmények a MÉT és a szervezet közötti szerződéses megállapodások részét kell, hogy képezzék. 9.7 Fellebbezések Nincsenek kiegészítő követelmények. 9.8 Panaszok Nincsenek kiegészítő követelmények. 9.9 Feljegyzések az ügyfelekről Nincsenek kiegészítő követelmények. 10. KÖVETELMÉNYEK A TANÚSÍTÓ TESTÜLETEK IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉVEL KAPCSOLATBAN Nincsenek kiegészítő követelmények.

15 / 39 oldal A FÜGGELÉK (előírás) - AZ OH&SMS TANÚSÍTÁSI FUNKCIÓIHOZ SZÜKSÉGES ISMERETEK ÉS KÉSZSÉGEK Ez egy Függelék az ISO/IEC 17021-1: 2015 kötelező A Mellékletéhez. Amikor az OH&SMS-re vonatkozó jövőbeli ISO/IEC TS 17021-10 hatályba lép, ez a Függelék hatályát veszti. Az alábbi A.1.n pontok azoknak az ismereteknek és készségeknek a kritériumaira utalnak, amelyek felsorolása az első oszlopban található, pontosítása az egyes tanúsítási funkciókhoz kapcsolódóan pedig az A.1 táblázat más oszlopaiban található X szel jelölve. E kritériumok részletesebb kifejtése a táblázatot követő szöveges részben található, a vonatkozó hivatkozások pedig a zárójelben lévő számok. A.1.1 Az üzletvezetési gyakorlatok ismerete: szakaszhoz nincs kiegészítő iránymutatás az A.2.1. A.1.2 Az audit alapelveinek, gyakorlatának és technikáinak ismeretébe beletartozik kötelezőn az ISO/IEC 17021-1:2015, iránymutatás ebben a dokumentumban található: nincs kiegészítő iránymutatás az A.2.2 és A.3.1. szakaszokhoz A.1.3 Adott irányítási rendszer szabványok/rendelkező dokumentumok ismeretébe beletartozik kötelezően, de nem kizárólagosan: az OH&S terminológiája, olyan országok hatályos OH&S jogszabályai, ahol a Tanúsító Testület auditokat végez, az OH&S irányítási rendszer tanúsítás alkalmazandó szabványai (például OHSAS 18001, a közeljövőben várható ISO 45001 és más szabványok), az OH&S teljesítményének értékelésére irányuló monitoring, mérési, elemzési módszerek, és az OH&S irányítási rendszer megfelelőssége, felmérések és más értékelési eszközök, valamint OH&S kockázatértékelési módszertanok és iránymutatás. Az ismeretek szintjének elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy teljesíteni tudja az egyes tanúsítási funkciókra az A.2.3, A.3.2 és A.4.1 szakaszokban meghatározott eltérő követelményeket. A.1.4 A Tanúsító Testület folyamatainak ismerete:

16 / 39 oldal nincs kiegészítő iránymutatás az A.2.4, A.3.3 és A.4.2. szakaszokra A.1.5 Az ügyfél üzleti szektora ismeretének tartalmaznia kell: az üzleti szektorhoz tartozó specifikus OH&S kockázatokat és ellenőrzéseket. Az ismeretek szintjének elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy teljesíteni tudja az egyes tanúsítási funkciókra az A.2.5, A.3.4 és A.4.3 szakaszokban meghatározott eltérő követelményeket. A.1.6 Az ügyfél termékeinek, folyamatainak és szervezetének ismerete kell, hogy tartalmazza: a vonatkozó ország specifikus OH&S törvényeket és rendelkezéseket a tanúsítandó szervezet minden egyes szakmai területén, továbbá baleseti, incidens és foglalkozási megbetegedések kockázatait (nem teljeskörű felsorolás): fiziológiai, pszichológiai és társadalmi aspektusok; ergonómiai aspektusok; vegyi és biológiai tényezők; fizikai tényezők (pl.: rezgés, zaj, elektromosság, tűz és robbanás, sugárzásnak és mágneses mezőnek való kitettség; munkakörnyezet (világítás, hőmérséklet, páratartalom); berendezések, eszközök, gépek; és technika rendszerek. Az ismeretek szintjének elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy teljesíteni tudja az egyes tanúsítási funkciókra az A.2.6 és A.4.4 szakaszokban meghatározott eltérő követelményeket. A.1.7 Megfelelő nyelvi készségek minden szinten az ügyfél szervezeten belül: nincs kiegészítő iránymutatás az A.2.7. szakaszra vonatkozóan A.1.8 Jegyzetelési és jelentésírási készség: nincs kiegészítő iránymutatás az A.2.8. szakaszra vonatkozóan A.1.9 Előadói készség nincs kiegészítő iránymutatás az A.2.9. szakaszra vonatkozóan A.1.10 Interjúztatási készség nincs kiegészítő iránymutatás az A.2.10. szakaszra vonatkozóan A.1.11 Audit irányítási készség nincs kiegészítő iránymutatás az A.2.11. szakaszra vonatkozóan

17 / 39 oldal B FÜGGELÉK (előírás) - A MUNKAHELYI EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK AUDIT IDEJÉNEK MEGHATÁROZÁSA Ennek a Függeléknek az alkalmazása kötelező az ISO/IEC 17021-1:2015 vonatkozó pontjainak és az IAF-MD5:2015 kiegészítő követelményeinek a következetes alkalmazásához a munkahelyi egészségvédelmi és biztonságirányítási rendszerek auditálása során. Ebben a Függelékben az ISO/IEC 17021-1:2015 semmilyen pontja nem veszti el hatályát. Az IAF MD5 az alábbiakban részletezett módosításokkal alkalmazandó: az itt módosított valamennyi pont kiegészül az IAF-MD5:2015 kapcsolódó pontjainak valamennyi vonatkozó érvényes követelményével, továbbá minden olyan pont, amely nem módosult, nem szerepel ebben a Függelékben, kivételt képez, ha a kapcsolódó módosított pontok jobb megértéséhez szükséges (pl.: a módosított B.3.2. pontban utalt B.5 és B.6 pontok). B.1 FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK B.1.9 Személyzet tényleges száma A személyzet tényleges számába beletartoznak mindazok (állandó, ideiglenes, és részmunkaidős alkalmazottak), akik részt vesznek a tanúsítási terület munkájában, beleértve a műszakokban dolgozókat is. Amennyiben a tanúsítás területére bevonják őket, bele kell számítani a vállalkozók/alvállalkozók azon személyzetét is, amely a szervezet ellenőrzése vagy befolyása alatt álló olyan munkát vagy munkával kapcsolatos tevékenységet végeznek, amely hatással lehet a szervezet OH&SMS teljesítményére. B.1.12 Összetettségi kategória OH&S kockázat alapján OH&SMS esetében az e dokumentumban meghatározott rendelkezések alapja három elsődleges összetettségi kategória valamely szervezet OH&S kockázatainak jellege, száma és súlyossága alapján, amelyek alapvetően befolyásolják az audit időt (lásd OH&SMS 2. táblázat). B.2 ALKALMAZÁS B.2.2 Audit nap(ok) B.2.2.1 Az OH&SMS 1. táblázat az OH&SMS tanúsítási auditok átlagos audit idejét mutatja audit napokban számolva 8 órás munkanap alapján. A napok számával

18 / 39 oldal kapcsolatosan nemzeti módosításokra lehet szükség annak érdekében, hogy megfeleljenek az utazásra, ebédszünetre és munkaórákra vonatkozó helyi jogszabályoknak és teljesítsék az OH&SMS 1. táblázat azonos audit napjainak számát.

19 / 39 oldal B.2.3 Személyzet tényleges számának kiszámítása B.2.3.1 A személyzet fent meghatározottak szerinti tényleges száma az alapja az OH&SMS audit idő kiszámításának. A tényleg alkalmazotti létszám meghatározásához figyelembe kell venni a részmunkaidős személyzetet, a műszakokban dolgozókat, az adminisztratív személyzetet és az irodai személyzetet, illetve a hasonló vagy ismétlődő folyamatokban dolgozó személyzet valamennyi kategóriáját (lásd B.2.3.4). Szezonális működés esetén (pl.: betakarítási tevékenységek, nyaralófalvak és szállodák, stb.) a személyzet tényleges számát annak alapján kell meghatározni, hogy csúcsszezonban jellemzően a személyzetből hányan vannak jelen. Nagyszámú, szakképzetlen személyzet foglalkoztatása miatti csökkentés nm végezhető el az ehhez társuló kockázat figyelembevétele nélkül (lásd B.2.3.6). B.2.3.4 Hasonló vagy ismétlődő folyamatok a tanúsítás területén belül a) Amikor a személyzet jelentős százaléka hasonlónak vagy azonosnak tekintett tevékenységeket vagy munkaköröket tölt be, mivel a személyzet hasonló OH&S kockázatoknak van kitéve (pl.: a takarítók, a biztonságiak, az értékesítésben dolgozók, call centre munkatársak, stb.), a személyzet létszámának csökkentése megengedhető, amennyiben azt koherensen és vállalati alapon következetesen alkalmazzák a tanúsítás területén belül. b) Olyan ismétlődő munkaköröket ellátó munkavállalói csoportok esetében, amely munkakörök csökkentik a figyelmet, és emelik az ehhez társuló OH&S kockázati szintet (pl.: összeszerelés, összerakás, csomagolás, válogatás, stb.), a lehetséges csökkentésekre beépített módszereket úgy kell dokumentálni, hogy abban szerepeljen a munkavállalók tevékenységei, munkakörei OH&S kockázatának az értékelése. B.2.3.5 Több műszakban dolgozó munkavállalók A MÉT határozza meg úgy az audit időpontját, hogy az tegye lehetővé az OH&SMS eredményes megvalósításának a lehető legjobb értékelését az ügyfél összes tevékenysége skáláján, így a rendes munkaidőn kívül végzett tevékenység és a különböző műszakminták auditálásának a szükségességét is. Erről állapodjanak meg az ügyféllel. A MÉT biztosítsa azt, hogy az auditidőtől való bármely eltérés ne veszélyeztesse az auditok eredményességét (lásd szintén B 3.7 pont). B.2.3.6 Ideiglenes szakképzetlen személyzet Ez általában csak alacsony technológiai szintet képviselő országokra vonatkozik, ahol az automatizált folyamatok helyettesítésére jelentős számban alkalmaznak szakképzetlen személyzetet. Ilyen körülmények között, más tanúsítási rendszerek esetében (MIR, KIR) a tényleges személyzet létszáma csökkenthető. Ez a csökkentés

20 / 39 oldal elvben az OH&SMS esetében nem alkalmazható, ugyanis az ideiglenes szakképzetlen személyzet foglalkoztatása OH&S kockázatok forrása lehet. Amennyiben, kivételes esetben, csökkentésre kerül sor, ennek indokát fel kell jegyezni és azt az AT részére rendelkezésre kell bocsátani az értékelés során.

21 / 39 oldal B.3 MÓDSZERTAN AZ OH&SMS AUDIT IDEJÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA B.3.1 Az OH&SMS kezdeti audit (1. szakasz + 2. szakasz) audit ideje kiszámításához alapként használt módszertanhoz meg kell érteni a B Függelék C Mellékletében található táblázatokat. A C Melléklet a személyzet tényleges számán (iránymutatásként lásd a B.2.3 pontot a személyzet tényleges számának kiszámításáról) és a szervezet üzleti szektorához társuló OH&S kockázati kategórián alapul és nem adja meg a minimum vagy maximum auditálási időt. Az OH&SMS 2. táblázat az üzleti ágazatok és az OH&S kockázatokon alapuló OH&S összetettségi kategóriák közötti összefüggést mutatja. Megjegyzés: Az általános gyakorlat az, hogy a 2. szakaszban eltöltött idő meghaladja az 1. szakaszban eltöltött időt. B.3.2 Megfelelő szorzó alkalmazásával ugyanaz a táblázat és számadat alapja lehet a felügyeleti audit (B.5 pont) és az újratanúsítási audit (B.6 pont) audit ideje kiszámításának. B.3.3 A MÉT rendelkezzen folyamatokkal, amelyekkel elegendő időt tud biztosítani az ügyfél vonatkozó folyamatainak auditálására. A tapasztalat azt mutatja, hogy a személyzet számán túl az eredményes audit lefolytatásához szükséges idő más OH&SMS tényezőktől is függ. Ezeket a tényezőket a B.8 pont ismerteti részletesen. B.3.4 Ez a kötelező dokumentum ismerteti azokat a rendelkezéseket, amelyeket ajánlott figyelembe venni az audit lefolytatásához szükséges időtartam meghatározásakor. Ezt és más tényezőket is szükséges megvizsgálni a MÉT jelentkezési lapja vizsgálatának folyamatában, valamint az 1. szakasz után és a teljes tanúsítási ciklusban, illetve újratanúsítási ciklusban, megvizsgálva azt, hogy milyen potenciális hatással van az audit idő meghatározására függetlenül az audit típusától. Ebből kifolyólag az OH&SMS 1. és OH&SMS 2. kapcsolódó táblázatokat, amelyek a személyzet tényleges száma és az OH&S kategóriák közötti összefüggést mutatják, nem használhatók elszigetelten. Ezek a táblázatok keretet biztosítanak a további audittervezéshez és az audit idő módosításához valamennyi audit típus esetében. B.3.6 OH&SMS audit esetében helyénvaló az audit időt a szervezet tényleges személyzetének száma és adott ipari ágazat egy tipikus szervezetének OH&S kockázatai jellege, száma és súlyossága alapján meghatározni. Az OH&SM 1. és OH&SM 2. táblázatok biztosítják annak a folyamatnak a keretét, amelyet a tervezésben ajánlatos felhasználni. Ezt követően az irányítási rendszerek audit idejét módosítani kell bármely olyan jelentős tényező alapján, amely egyedi módon vonatkozik az auditálandó szervezetre. B.3.7 Az OH&SMS rendszerek auditálási ideje meghatározásának kiindulási pontját a személyzet tényleges száma alapján kell meghatározni, majd ezt módosítani kell az

22 / 39 oldal auditálandó ügyfélre vonatkozó jelentős tényezőkkel, és az alapadat módosításához minden tényezőhöz növelő vagy csökkentő súlyozást kell társítani. Az OH&SMS rendszerek auditálási ideje meghatározásának alapjáról, beleértve a módosításokat is, minden helyzetben feljegyzést kell készíteni. Ajánlott, hogy a MÉT biztosítsa azt, hogy az audit időtől való bármely eltérés nem veszélyezteti az auditok eredményességét. Ahol a termék vagy szolgáltatásnyújtási folyamatok műszakokban valósulnak meg, az egyes műszakok MÉT általi auditálásának mértéke az egyes műszakokban végzett folyamatoktól függ, figyelembe véve a kapcsolódó OH&S kockázatokat és az egyes műszakok ügyfél által bemutatott ellenőrzési szintjét. Az eredményes megvalósítás auditálásához, a tanúsítás első ciklusában, legalább egy rendes hivatali időn/munkaidőn belüli és egy hivatali időn/munkaidőn kívüli műszakot kell auditálni. Az ezt követő ciklusok felügyeleti auditjai során, a Tanúsító Testület (CB) dönthet úgy, hogy a szervezet OH&SMS rendszerének elismert érettsége alapján nem auditálja a 2. műszakot. Amikor csak lehetséges, javasolt az audit kezdeti időpontja késleltetésének módosítása annak érdekében, hogy a 8 órás auditidőben mindkét műszakot lefedjék. A többi műszak nem auditálásának indokát dokumentálni kell, figyelem bevéve annak kockázatát, hogy azt nem végzik el. B.3.8 Az OH&SMS rendszerek e Függelék táblázatainak felhasználásával meghatározott auditálási idejébe az audit jelöltek, megfigyelők vagy szakterületi szakértők által eltöltött idő nem számítható bele. B.3.9 Az OH&SMS rendszerek audit idejének csökkentése nem haladhatja meg az OH&SMS 1. táblázat alapján meghatározott audit idők 30%-át B.4 KEZDETI OH&SMS TANÚSÍTÁSI AUDITOK (1. SZAKASZ + 2. SZAKASZ) B.4.2 Az OH&SMS 1. táblázat megadja a kiindulási pontot az OH&SMS kezdeti audit (1. szakasz + 2. szakasz) időtartamának meghatározásához.. B.4.5 A tanúsítási auditok során alkalmazhatnak távauditálási technikákat, pl.: interaktív, internet alapú együttműködést; web értekezleteket, telekonferenciákat és/vagy az ügyfél folyamatainak elektronikus hitelesítését. Ezeket a távtevékenységeket, amelyeknek a dokumentum/feljegyzés vizsgálatra és a személyzet és munkavállalók interjúztatására kell korlátozódnia, rögzíteni kell az audit tervben. Az e tevékenységekkel eltöltött időt az irányítási rendszer audit teljes időtartama részeként kell tekinteni. Amennyiben a MÉT által tervezett audit távauditálási tevékenysége az irányítási rendszer audit tervezett helyszíni időtartamának több mint 30%-át képviseli, a MÉT-nek indokolnia kell az auditálási tervet, az indoklásról feljegyzést kell készítenie, amelyet vizsgálat céljából rendelkezésre kell bocsátania az Akkreditáló Testület számára (lásd IAF MD4). A tevékenységek és az OH&S kockázatkezelések esetében távmegfigyelés (wittness) ily módon nem végezhető.

23 / 39 oldal 1. megjegyzés: Az irányítási rendszer auditok időtartama az egyes helyszínekre megállapított irányítási rendszer auditok időtartamára utal. A virtuális vagy távtelephelyek elektronikus auditálása távauditnak minősül, még akkor is, ha az elektronikus auditot fizikai értelemben az ügyfélszervezet (fizikai vagy virtuális) helyszínén végzik. 2. megjegyzés: Az alkalmazott távauditálási technikáktól függetlenül, az ügyfél szervezetét, ahol annak fizikai helyszíne található, legalább évente fizikailag meg kell látogatni. 3. megjegyzés: Valószínűtlen, hogy a 2. szakasz szerinti audit egy (1) audit napnál rövidebb időt igényelne.

24 / 39 oldal B.5 FELÜGYELET A kezdeti három éves tanúsítási ciklus során egy adott szervezet felügyeleti auditjainak audit ideje legyen arányos a kezdeti tanúsítási audit auditidejével (1. szakasz + 2. szakasz), oly módon, hogy az évente összesen felügyeleti auditra szánt idő legyen kb. egyharmada a kezdeti tanúsítási audit auditidejével. A MÉT, minden egyes felügyeleti audit részeként, gyűjtsön az irányítási rendszerhez kapcsolódó naprakész ügyféladatokat. A felügyeleti audit tervezett audit időtartamát vizsgálják felül legalább minden egyes felügyeleti és tanúsítási audit során, figyelem bevéve a szervezetben, a rendszer érettségében, stb. bekövetkező változásokat. E vizsgálatok bizonyítékáról, ezen belül az irányítási rendszer audit időtartamában végzett bármely módosításokról feljegyzést kell készíteni. Megjegyzés: Nem valószínű, hogy a egy felügyeleti audit egy (1) audit napnál rövidebb időt igényelne. B.6 ÚJRATANÚSÍTÁS Az újratanúsítási audit auditidejét az ügyfél által biztosított naprakész információ alapján ajánlott kiszámolni és ez az időtartam általában a szervezet kezdeti tanúsítási auditjához szükséges audit idő kb. 2/3-a (1. szakasz + 2. szakasz) amennyiben az újratanúsítás idején ilyen kezdeti auditot kellene lefolytatni (azaz, a kezdeti audittal eltöltött eredeti időtartamnak nem a 2/3-a). Az irányítási rendszerek audit idejében figyelembe kell venni a rendszer teljesítmény vizsgálatának eredményét (ISO/IEC 17021-1). Maga a rendszer teljesítmény vizsgálata nem képezi részét az újratanúsítási audit auditidejének. Megjegyzés: Nem valószínű, hogy egy újratanúsítási audit egy (1) audit napnál rövidebb időt igényelne. B.7 EGYÉNRE SZABOTT MÁSODIK ÉS AZT KÖVETŐ TANÚSÍTÁSI CIKLUSOK Nem alkalmazandó OH&SMS rendszerre. B.8 TÉNYEZŐK OH&SMS AUDIT IDŐ MÓDOSÍTÁSÁHOZ B.8.1 A kiegészítő tényezők, amelyeket figyelembe kell venni, nem kizárólagosan, az alábbiak: i) OH&SMS audit idejének növelése: a. komplikált logisztika esetén, amelynek keretében a munka több mint egy épületben vagy helyszínen zajlik, pl.: külön design központot kell auditálni, b. ha a személyzet többnyelvű (amely tolmács (tolmácsok) alkalmazását teszi szükségessé, vagy nem teszi lehetővé azt, hogy az egyes auditorok függetlenül dolgozzanak),

25 / 39 oldal c. a személyzet számához képest nagy kiterjedésű telephely (pl.: egy erdő), d. nagyfokú szabályozottság (pl. űrhajózás, atomenergia, finomító és vegyipar, halászhajók, bányászat, élelmiszer, gyógyszerek, stb.), e. a rendszer nagy bonyolultságú folyamatokat vagy viszonylag nagyszámú egyedi tevékenységeket tartalmaz, f. olyan tevékenységek, amelyek szükségessé teszik az ideiglenes telephelyek meglátogatását annak érdekében, hogy megerősítsék az állandó telephely(ek) tevékenységeit, amelyek irányítási rendszere a tanúsítás tárgya, g. érdekelt felek véleménye/nézetei, h. a baleset és foglalkozási megbetegedések aránya magasabb, mint az üzleti ágazat átlaga, i. a közszféra tagjai jelen vannak-e a szervezet telephelyén (pl.: kórházak, iskolák, repülőterek, kikötők, vonatállomások, közösségi közlekedés), j. a szervezettel szemben OH&S-hez kapcsolódó bírósági eljárás zajlik (a kérdéses kockázat súlyosságától és hatásától függően), k. számos alvállalkozó/vállalkozó és munkavállalói ideiglenes nagyszámú jelenléte megnöveli az összetettséget, vagy OH&S kockázatokat (pl.: finomítók, vegyipari üzemek, acélgyártó üzemek vagy más nagy ipari komplexumok időszakos leállásai vagy előkészítési ideje), l. ahol veszélyes anyagok nagy mennyiségekben vannak jelen növelve az üzem kitettségét a súlyos ipari balesetek kockázatának, az alkalmazandó nemzeti jogszabályok és/vagy a kockázatértékelési dokumentáció szerint, m. a szervezet olyan telephelyei is beletartoznak az akkreditált terület hatályába, amelyek nem az anyacég telephelye szerinti országban, hanem más országokban találhatók (amennyiben a jogszabályokat és a nyelvet nem ismerik jól). ii) OH&SMS audit idejének csökkentése: a. az irányítási rendszer érettsége esetén, b. az ügyfél szervezet irányítási rendszerének előzetes ismerete (pl.: ugyanazon MÉT más önkéntes OH&SMS rendszerben már tanúsította), c. az ügyfél felkészültsége az OH&S tanúsításra (pl.: a Nemzeti Hatóság már végzett időszakos auditokat nála valamely kötelező kormányzati OH&SMS rendszer keretében), d. a személyzet létszámához képest nagyon kicsi telephely (pl.: csak irodakomplexum).

26 / 39 oldal Figyelembe kell venni az ügyfél rendszerének, folyamatainak és termékeinek/szolgáltatásainak minden jellemzőjét, és korrekt módosítást kell tenni azon tényezőkre nézve, amelyek indokolják az eredményes audit elvégzéséhez szükséges hosszabb vagy rövidebb auditori időt. A növelő/kiegészítő tényezők ellensúlyozhatók csökkentő tényezőkkel. E pontban foglalt követelményekkel kapcsolatban hozott bármely döntésről feljegyzést kell készíteni.

27 / 39 oldal 1. megjegyzés: Csökkentő tényezők egy kalkulációban csak egyszer használhatók fel minden egyes ügyfél szervezet esetében. 2. megjegyzés: Az integrált irányítási rendszerek audit idejének kiszámításában figyelembe veendő növelő tényezőket az IAF MD 11 taglalja. B.9 IDEIGLENES HELYSZÍNEK B.9.2 Az ideiglenes helyszínek lehetnek a nagy projekt irányítási telephelyektől kezdve a kisebb szolgáltató/szerelő telephelyekig bármi. Az ilyen helyszínek látogatásának szükségességét és a mintavétel mértékét azon értékelés alapján kell meghatározni, amelyet arról készítenek, hogy mekkora annak a kockázata, hogy az OH&SMS nem tudja kezelni az ügyfél működéséhez társuló OH&S kockázatokat. A mintavételben szereplő helyszínek fedjék le az ügyfél tanúsítási területét, tevékenységei és folyamatai méreteit és típusait, a veszélyek típusát és az azokhoz társuló OH&S kockázatokat, illetve a folyamatában lévő projektek szakaszait. B.9.3 Ideiglenes helyszínek esetében általában helyszíni auditokat végeznek. Azonban az alábbi módszereket figyelembe lehet venni alternatívaként a helyszíni auditok azon részeinek kiváltására, amelyek nem kapcsolódnak a működés ellenőrzés és más OH&SMS tevékenységek megfigyeléséhez: i) interjúk vagy haladási értekezletek az ügyféllel és/vagy annak vásárlóival, személyesen, vagy telekonferencia formájában, ii) ideiglenes helyszínen folytatott tevékenységek dokumentum vizsgálata, iii) távhozzáférés azon elektronikus helyszínhez (helyszínekhez), amelyek tartalmazzák az OH&SMS és az ideiglenes helyszín (helyszínek) értékeléséhez kapcsolódó feljegyzéseket vagy más információkat, iv) videó és telekonferencia, vagy más technológia alkalmazása, amely lehetővé teszi a távauditálás eredményes lefolytatását. B.10 TÖBB TELEPHELYES OH&SMS RENDSZER AUDITIDEJE B.10.1 Több telephelyes OH&SMS rendszer működtetése esetén, a MÉT-nek a tanúsítás hatálya alá tartozó egyes helyszínek tevékenységeihez és folyamataihoz társuló OH&S kockázatok szintjéről készült értékelés alapján kell megállapítani azt, hogy a telephelyek mintavételezése megengedett-e vagy sem. Ezen értékelésekről és a döntések indokairól készült feljegyzéseket rendelkezésre kell bocsátani az Akkreditáló Testületnek az értékelés során. B.10.2 A több telephelyes OH&SMS tanúsítás követelményeivel, mind arra az esetre, amikor a mintavétel megengedett és arra, amikor a mintavétel nem megengedett, részletesebben az új IAF MD 1 Több telephelyen működő irányítási rendszer auditálása és tanúsítása című dokumentumban szereplő különböző szcenáriók foglalkoznak,

28 / 39 oldal amelyben minden IAF MD5-ben szereplő követelményre történő utalást e B Függelékben szereplő módosítással összhangban kell értelmezni. Hatálybalépéséig továbbra is az IAF MD 1:2007 és MD 19:2016 vonatkozó követelményei alkalmazandók. Az egyes helyszíneken eltöltött összes időtartam arányában figyelembe kell venni azokat a helyzeteket, ahol bizonyos irányítási rendszerfolyamatok nem relevánsak a helyszín esetében. B.10.3 Összedolgozva a B.10.2 ponttal B.11 KÜLSŐ FORRÁSBÓL BIZTOSÍTOTT FUNKCIÓK VAGY FOLYAMATOK (KISZERVEZÉS) KEZELÉSE B.11.1 Amennyiben egy szervezet a funkcióit vagy folyamatait részben kiszervezi, a MÉT feladata, hogy bizonyítékot gyűjtsön arra nézve, hogy a szervezet eredményesen határozta meg az alkalmazandó ellenőrzések/kezelését típusát és mértékét annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy a külső forrásból beszerzett funkciók vagy folyamatok nem befolyásolják hátrányosan az OH&SMS eredményességét, ezen belül a szervezet azon képességét, hogy kezelni tudja OH&S kockázatait és a jogi követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos kötelezettségvállalásait. B.11.2 A MÉT auditálja és értékelést készít arról, hogy a szervezet OH&SMS rendszere mennyire eredményes bármely beszerzett tevékenység és annak a saját tevékenységei, folyamatai és megfelelőségi követelményei OH&S teljesítményével szemben támasztott kockázatai kezelésében. Ennek keretében, többek között, visszacsatolást gyűjthet a beszállítóktól az eredményesség szintjéről: a szervezet által a külső szolgáltatók/beszállítók értékelésére, kiválasztására, teljesítmény monitorozására és újraértékelésére alkalmazott kritériumok alapján, amely a külső szolgáltatók azon képességére épül, hogy a meghatározott követelményeknek megfelelően tudják biztosítani a funkciókat és folyamatokat, összhangban a jogi követelményekkel, továbbá azon kockázat alapján, miszerint a külső szolgáltatást nyújtók károsan befolyásolhatják a szervezet saját OH&S kockázatainak kezelési képességét. B.11.3 Még akkor is, ha nem követelmény a szolgáltatást nyújtó teljes irányítási rendszerének az auditálása, az eredményes audit megtervezése és végrehajtása érdekében, a MÉT-nek figyelembe kell vennie a szervezet OH&SMS hatálya alá tartozó azon folyamatokat vagy funkciókat, amelyeket külső szolgáltatás nyújtóknak kiszerveztek. B.11.4. A MÉT-nek ezt a tanúsítási program kidolgozása során kell felállítania, és a kezdeti audit során, valamint minden egyes felügyeleti és újratanúsítási audit előtt megerősítenie.

29 / 39 oldal A Melléklet - Minőségirányítási Rendszerek Nem alkalmazható.

30 / 39 oldal B. Melléklet Környezetirányítási Rendszerek Nem alkalmazható.

31 / 39 oldal B FÜGGELÉK C MELLÉKLETE - MUNKAHELYI EGÉSZSÉGVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK OH&SMS 1. táblázat Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonságirányítási Rendszerek A személyzet tényleges száma, az OH&S kockázat összetettségi kategóriája és az auditálási időtartam közötti összefüggés (csak kezdeti audit - 1. szakasz + 2. szakasz) Személyzet tényleges száma Auditidő 1. szakasz+2. szakasz (napok) Személyzet tényleges száma Auditidő 1. szakasz+2. szakasz (napok) Magas Közepes Alacsony Magas Közepes Alacsony 1-5 3 2,5 2,5 626-875 17 13 10 6-10 3,5 3 3 876-1175 19 15 11 11-15 4,5 3,5 3 1176-1550 20 16 12 16-25 5,5 4,5 3,5 1551-2025 21 17 12 26-45 7 5,5 4 2026-2675 23 18 13 46-65 8 6 4,5 2676-3450 25 19 14 66-85 9 7 5 3451-4350 27 20 15 86-125 11 8 5,5 4351-5450 28 21 16 126-175 12 9 6 5451-6800 30 23 17 176-275 13 10 7 6801-8500 32 25 19 276-425 15 11 8 8501-10700 34 27 20 426-625 16 12 9 >10700 Fenti számsort követve 1. Megjegyzés: Az auditidőt mutatja magas, közepes és alacsony OH&SM kockázatú auditok esetében. 2. Megjegyzés: Az OH&SMS 1. táblázatban a személyzet számát úgy kell tekinteni, mint ami folytonos és nem úgy, mint amelyben lépésenkénti változások vannak. Ha ezt grafikonként rajzoljuk meg, akkor a vonal az alacsonyabb sávban lévő értékektől indul. A grafikon kiindulópontja az 1 főből álló személyzet, amelyhez 2,5 nap társul, mint fent látható. Amennyiben a számítás eredménye törtszám, a napok számát a legközelebbi félnaphoz kell igazítani (pl.: 5,3 audit nap 5,5 audit nap lesz, 5,2 audit nap pedig 5 audit nap lesz). 3. 3. Megjegyzés: Lásd szintén B.1.9 és B.2.3 pontokat.

32 / 39 oldal OH&SMS 2. TÁBLÁZAT - Példák az összefüggésre az üzleti ágazatok és az OH&S kockázatok összetettségi kategóriái között OH&S kockázat összetettsé gi Magas Közepes Üzleti szektor halászat (mélytengeri halászat, partmenti kotrás és búvárkodás) bányászat és kőbányászat koksz és finomított petróleum termékek gyártása olaj és gáz kitermelés textil és ruhaneműcserzés papírgyártás cellulóz része beleértve a papír újrahasznosítási folyamatot is olajfinomítás vegyi anyagok (köztük rovarölő szerek, elem és akkumulátorgyártás), valamint gyógyszeripari termékek üvegszál/üveggyapotgyártás gáztermelés, tárolás és forgalmazás elektromos áram előállítás és forgalmazás atomenergia nagy mennyiségű veszélyes anyag tárolása nem fémtartalmú anyagok feldolgozása és termékek, beleértve a kerámiát, a betont, a cementet, a meszet, a maltert, stb. elsődleges fémtermelés meleg- és hidegformázás és fém előállítás fémszerkezetek gyártása és összeszerelése hajógyárak (a tevékenységektől függően lehet közepes) úrrepülőgép ipar/űrhajózási ágazat autóipar fegyver és robbanóanyag gyártás veszélyes hulladék újrahasznosítása veszélyes és nem veszélyes hulladék feldolgozás, pl.: égetés, stb. szennyvíz feldolgozás ipari és építőmérnöki munkák, valamint bontás (beleértve az épületek áram, víz és légkondicionáló berendezéssel való ellátását) vágóhidak veszélyes áruk szállítása és forgalmazása (földön, levegőben és vízen) védelmi tevékenységek/válságkezelés egészségügyi ellátás/kórházak/állatgyógyászat/szociális munka aquakultúra (növények és állatok nemesítése/tenyésztése, nevelése és betakarítása/begyűjtése a vízi környezet minden típusában) halászat (a mélytengeri halászat magas összetettségi kategória) mezőgazdaság/erdészet (a tevékenységektől függően lehet magas) élelmiszer, ital és dohányfeldolgozás textíliák és ruhanemű, cserzés kivételével fa és faipari termékek előállítása, beleértve a

33 / 39 oldal OH&S kockázat összetettsé gi Üzleti szektor falap előállítást, fakezelést és impregnálást papír előállítás és papíripari termékek cellulóz/papíripari rostanyag gyártás kivételével nem fémjellegű feldolgozás és az üveg, kerámia, agyag, stb. körébe tartozó termékek általános mechanikai összeszerelés fémtermékek gyártása elsődleges gyártás kivételével fémipari termékek és általános gépészeti termékek felület és más vegyi alapú kezelése (a kezeléstől és a komponens méretétől függően lehet magas) üres nyomtatott áramköri lapok gyártása az elektronikai ipar számára gumi és műanyag fröccsöntés, formázás és szerelés villamos és elektronikus berendezés összeszerelés közlekedési berendezések gyártása és azok javítása - közúti, vasúti és légi (a berendezés méretétől függően lehet magas kategóriájú) (nem veszélyes hulladék) újrahasznosítása, komposztálása, lerakása víz kivétel, tisztítás és elosztás beleértve a folyami vízgazdálkodást (megjegyzés: az ipari szennyvízkezelés magas kategóriának minősül) fosszilis üzemanyag nagy- és kiskereskedelme (az üzemanyag mennyiségétől függően lehet magas kategória) utasszállítás (légi, szárazföldi és tengeri) nem veszélyes áruk szállítása és forgalmazása (földön, levegőben és vízen) ipari tisztítás, higiénés tisztítás, száraz tisztítás rendszerint az általános üzleti szolgáltatások részeként kutatás és fejlesztés a természeti és műszaki tudományok terén (az üzleti ágazattól függően lehet magas kategória). Műszaki vizsgálat és laboratóriumok szálloda, szabadidős szolgáltatás és személyi szolgáltatások, kivéve a vendéglők oktatási szolgáltatások (az oktatási tevékenység tárgyától függően lehet magas vagy alacsony) Alacso ny vállalati tevékenységek és vállalatirányítás, holding társaságok központja és vezetése nagy és kiskereskedelem (a terméktől függően lehet közepes agy magas, pl.: üzemanyag) általános üzleti szolgáltatások, kivételt képez az ipari tisztítás, higiénés tisztítás, száraz tisztítás és oktatási szolgáltatások). szállítás és forgalmazás - menedzsmentszolgáltatások a menedzseléshez szükséges tényleges flotta nélkül mérnöki szolgáltatások (a szolgáltatások típusától függően lehet közepes) távközlési és postai szolgáltatások vendéglők és kempingek kereskedelmi ingatlanügynökségi szolgáltatások, vagyonkezelés kutatás és fejlesztés a társadalom és a bölcsészettudományok területén közigazgatás, helyi hatóságok pénzintézetek, reklámügynökségi tevékenység

34 / 39 oldal OH&S kockázatok összetettségi kategóriái E dokumentumban meghatározott rendelkezések alapja az OH&S kockázatok három elsődleges összetettségi kategóriája, amelyek valamely szervezet azon OH&S kockázatainak a jellegén és súlyosságán alapulnak, melyek alapvetően befolyásolják az auditori időt. Ezek a következők: Magas jelentős jellegű és súlyosságú OH&S kockázatok (jellemzően az építőipari, nehézipari gyártó vagy feldolgozó típusú szervezetek), Közepes közepes jellegű és súlyosságú OH&S kockázatok (jellemzően a jelentős kockázatot képviselő könnyűipari szervezetek) és Alacsony alacsony jellegű és súlyosságú OH&S kockázatok (jellemzően az irodai alapú szervezetek). Az OH&SMS 1. táblázat az OH&S kockázatok fenti három összetettségi kategóriáját fedi le. Az OH&SMS 2. táblázat bemutatja az OH&S kockázatok három összetettségi kategóriája és azon ipari ágazatok közötti kapcsolatot, amelyek jellemzően ebbe a kategóriába tartoznak. A MÉT-nek fel kell ismernie azt, hogy adott konkrét ágazatban nem minden szervezet esik ugyanabba az OH&S kockázati kategóriába. A MÉT a szerződésvizsgálati eljárása során adjon helyt a rugalmasságnak, hogy biztosítsa azt, hogy a szervezet specifikus tevékenységeit figyelembe veszik az OH&S kockázatok összetettségi kategóriáinak meghatározásakor. Például annak ellenére, hogy a hajóépítésben nagyon sok vállalkozás a magas kockázati kategóriába sorolandó, azonban egy olyan szervezet, amely alacsonyabb összetettségű tevékenységekkel csak karbonszálas kisebb hajókat állít elő, közepesnek is minősíthető. A MÉT-nek dokumentálnia kell minden olyan esetet, ahol egy konkrét üzleti ágazatban egy szervezet OH&S kockázatainak összetettségi kategóriáját csökkentette. Megjegyzés: Valamely szervezet OH&S kockázatának összetettségi kategóriája összefügghet az OH&SMS általi kockázatkezelés eredménytelenségének következményeivel: Magas amikor a kockázatkezelés eredménytelensége emberi életet veszélyeztethet vagy súlyos sérülést vagy betegséget idézhet elő,

35 / 39 oldal Közepes amikor a kockázatkezelés eredménytelensége sérülést vagy betegséget idézhet elő, illetve Alacsony amikor a kockázatkezelés eredménytelensége kisebb mértékű sérülést vagy betegséget idézhet elő.

36 / 39 oldal C FÜGGELÉK (előírás) - JOGI MEGFELELÉS AZ AKKREDITÁLT OH&SMS TANÚSÍTÁS RÉSZEKÉNT C.0 BEVEZETÉS C.01 A különböző nézetek figyelembevételével, a jogi megfelelésre az alábbi definíciót alkalmazzák: A törvénynek való megfelelés olyan formában, hogy a cél szerinti eredmény megvalósuljon. Miközben az OH&SMS rendszernek az OH&SMS szabvány követelményei szerinti tanúsítása nem garantálja a jogi megfelelőséget, (mint ahogyan más ellenőrzési eszköz sem, beleértve a kormányzati vagy más ellenőrzési típust és/vagy jogi megfelelés ellenőrzését vagy a tanúsítás vagy hitelesítés más formáit), ugyanakkor ez egy bizonyítottan hatékony eszköz ezen jogi megfelelés elérésére és fenntartására. Elismert, hogy az akkreditált OH&SMS szerinti tanúsításnak azt kell igazolnia, hogy egy független harmadik fél (tanúsító testület) elvégezte az értékelést és megerősítette, hogy az adott szervezet igazoltan eredményes OH&SMS rendszerrel rendelkezik annak biztosítására, hogy szakpolitikai kötelezettségeit, köztük megfelelési kötelezettségeit teljesíti. Az alkalmazandó jogi követelményeknek való folyamatos vagy potenciális nem megfelelések az irányítási ellenőrzés hiányára mutatnak rá a szervezetben, és annak OH&SMS rendszerét és a szabványnak való megfelelését gondosan felül kell vizsgálni. C.02 E Függelék célja, hogy az EA-7/04 M: 2017 Jogi megfelelés az akkreditált ISO 14001:2015 tanúsítás részeként átdolgozva 2017. május 3. kiválasztott követelményeinek alkalmazhatóságával kiegészítsék az OH&SMS-t. E követelmények bemutatják az összefüggést egy szervezet akkreditált OH&SMS tanúsítása és aközött, hogy a szervezet milyen mértékben felel meg az alkalmazandó OH&S jogi követelményeknek. C.1. JOGI MEGFELELÉS VONATKOZÁSÁBAN A TANÚSÍTÓ TESTÜLETNEK HOGYAN KELL AUDITÁLNIA AZ OH&SMS-T C.1.1 A tanúsítás értékelési folyamatán keresztül a tanúsító testületnek értékelést kell készítenie egy adott szervezet OH&SMS szabvány követelményeinek való megfeleléséről annyiban, amennyiben azok jogi megfeleléshez kapcsolódnak, és a tanúsítást addig nem adhatja meg, amíg e követelményeknek való megfelelést nem igazolták. A tanúsítást követően a tanúsító testület által lefolytatott, azt követő felügyeleti és újraértékelési auditoknak összhangban kell lenniük a fenti auditálási módszertannal.