TARTALOM Előszó...13 1. Ahol minden elkezdődött Rómaiak Trójában / KULTÚRA...17 2. Flora, Amor, Valeria Mi volt Róma titkos neve? / VALLÁS...23 3. Róma óriástérképe A legnagyobb ókori puzzle / FÖLDRAJZ...27 4. Igazságos háborúk Egy-két szó a római imperializmusról / POLITIKA...31 5. Könyvek a máglyán / Vallási és politikai célú könyvégetések Rómában / KULTÚRA...36 6. Money, money, money Az elveszett drachmától a kincsleletekig / GAZDASÁG...41 7. Vigyázat, szmogveszély! A környezetszennyezés mértéke az ókori Rómában / KÖRNYEZET...47 8. A világ első analóg számítógépe Az antiküthérai szerkezet / TECHNIKA...52 9. Nem lesz földünk csücske se Thulé Ismerhették-e Amerikát a rómaiak? / FÖLDRAJZ...59 10. Mithridatész 9/11 Terrortámadások, amelyek örökre megváltoztatták Rómát / POLITIKA...63
11. Alexandria Kína nyugati határán? Római legionáriusok a kínaiak zsoldjában / HADSEREG...68 12. Múzeumország A rómaiak és a görög kultúra / KULTÚRA...73 13. Mi rejlik a névben? A leghosszabb nevű római polgár / TÁRSADALOM...78 14. Július, augusztus, tibériusz, líviusz A császárkultusz eredete és néhány vonása / VALLÁS... 82 15. A Gyöngysziget felfedezése Hogyan került Srí Lanka a római térképekre? / FÖLDRAJZ... 87 16. Beszélő szerszámok Rabszolgatartás az ókori Rómában / TÁRSADALOM...90 17. Róma gyomra Bevásárlóközpont Traianus forumán / GAZDASÁG...96 18. Megengedem, hogy ősi szokásaik szerint éljenek Zsidókérdés az antik Rómában? / VALLÁS...100 19. A csillámpalától a táblaüvegig Az ablaküveg használata a Római Birodalomban / TECHNIKA...106 20. Salvia Postumia dicsérete Az emancipált római nő / TÁRSADALOM...110 21. Kleopátra kézjegye Az ókorból fennmaradt egyetlen autográf / KULTÚRA...116
22. Nők az arénában A római gladiátorjátékok amazonjai / SPORT ÉS SZÓRAKOZÁS...120 23. Pandoteria/Ventotene A száműzött hercegnők szigete / POLITIKA...124 24. Herkulesfürdői emlék Gyógyvizek és termálfürdők a római világban / HÉTKÖZNAPOK...129 25. Vers a szemétdombról Cornelius Gallus: széplelkű költőből lázadó kormányzó / KULTÚRA...135 26. Kincsek a mélyben Miről árulkodnak a római hajóroncsok? / GAZDASÁG...140 27. A Barbie és a vestaszűz Játékbabák az ókori Rómában / HÉTKÖZNAPOK...146 28. A halált jobban vágyják az életnél Szomorú gyermeksorsok az ókori Rómában / TÁRSADALOM...151 29. Oroszlánok elé a keresztényeket! A Birodalom első számú közellenségei / VALLÁS...156 30. Jurassic Parks Őslénykutatás és őslénytárak az ókori Rómában / KÖRNYEZET...163 31. Egy legendás évjárat Honnan származik az opimiusi bor kifejezés? / GAZDASÁG...168 32. Az elefántokat megölik, ugye? Állatfajok pusztulása a Római Birodalomban / KÖRNYEZET...172
33. A versenyló, akiből majdnem consul lett Caligula csodalova: Incitatus / SPORT ÉS SZÓRAKOZÁS...175 34. A Szahara urai A garamantok királyságának felfedezése / FÖLDRAJZ...178 35. Ezt kapd ki! Üzenetek parittyalövedékeken / HADSEREG...184 36. A római nők arany mosolyának titka Fog- és végtagpótlás a római gyógyászatban / TECHNIKA...189 37. Rothasztott halból folyékony arany Halszószgyártás és -kereskedelem a Római Birodalomban / GAZDASÁG...193 38. Marius három napja, avagy a legrövidebb ideig uralkodó római császár / POLITIKA...199 39. Caligula úszó palotái A Nemi-tó óriásbárkáinak története / TECHNIKA...204 40. Petraites Rocky, az aréna hőse Sztárkultusz az ókori Rómában / SPORT ÉS SZÓRAKOZÁS...211 41. Friss hírekkel a Római Hírlap! Adatok az újságírás kezdeteihez / HÉTKÖZNAPOK...218 42. A malacok útjától Traianus hídjáig Utak, hidak, csatornák az Al-Duna mentén / TECHNIKA...223 43. Az ókori világ elveszített emlékezete Hogyan hanyatlott le az alexandriai Muszeion könyvtára? / KULTÚRA...230
44. Őrlő lányok, ezentúl ölbe a kézzel! A vízimalmok elterjedése a római világban / TECHNIKA...235 45. Hóval hűtött hűsítők, avagy tedd a csirkét a frigóba! / HÉTKÖZNAPOK...241 46. Gáztámadás az Eufratész partján Vegyi hadviselés az ókorban / HADSEREG...245 47. Hajózni pedig szükséges! A mederkotrástól a mesterséges kikötőkig / TECHNIKA...250 48. Kolostori könyvvadászok Megtalált és elveszett klasszikusok / KULTÚRA...255 49. Az apokalipszis prófétái Jövendölések Róma fennállásáról / VALLÁS...259 50. Miért bukott el a Nyugat-Római Birodalom? És megbukott-e? Kétszáztíz lehetséges ok / POLITIKA...264 Rövidítések...270 Hivatkozások és válogatott bibliográfia...272 A Római Birodalom császárainak kronológiája...301
GAZDASÁG 6. Money, money, money Az elveszett drachmától a kincsleletekig Az ABBA együttes 1976-os világslágerében háromszor ismétlődő angol kifejezést aligha kell a világon bárkinek lefordítani, bár a leggyakrabban használt angol szavak 500-as listáján a money csak a 389. helyet érdemelte ki. Kevesen tudják viszont, hogy az angol money, a francia monnaie, a spanyol moneda, vagy a portugál moeda ugyanabból a moneta latin szóból ered, amely a vert pénzt, azaz a pénzérmét jelentette. Az első pénzeket Rómában a Iuno Moneta capitoliumi szentélyében működő pénzverdében állították elő, valószínűleg jelentéstapadással innen kapták az érmék a moneta nevet. A római gazdaság a császárkor időszakában vagyis majd fél évezreden át magasan monetizált volt, ami annyit jelent, hogy a vert pénz volt az a csereeszköz, amelyet az árucikkek és szolgáltatások igénybevételekor használtak, lett légyen szó akár a legeldugottabb egyiptomi faluról vagy a Hadrianus-fal menti katonai őrhelyekről. Természetesen ehhez már nem volt elegendő a Iuno Moneta templomában működő pénzverde kapacitása, ezért a császárkor folyamán több mint hatszáz helyen működtek regionális pénzverdék a Római Birodalomban. Ezekben a verdékben persze szigorúan megszabott keretek között lehetett 41
csak pénzeket előállítani, például az arany- és ezüstpénzek kibocsátása mindvégig császári előjognak számított. A legértékesebb pénz a római aureus volt, amely Caesar korában mintegy 8 gramm nagy tisztaságú aranyból készült. Egy aureus értéke huszonöt denariusnak felelt meg: ez utóbbi érme Augustus korában 3,8 gramm ezüstöt tartalmazott. Egy denariust négy bronz sestertiusra (rövidítése: HS) lehetett felváltani, amely standard fizetőeszköznek számított az antik Rómában. A 25 28 gramm súlyú ezüstérmék átmérője 32 34 mm, vastagságuk átlagosan 4 mm volt. Mivel az antik Rómában nem ismerték a papírpénzt, a váltók használatáról pedig igen keveset tudunk, egyelőre el sem tudjuk igazán képzelni, hogyan oldották meg a készpénzfizetéssel járó bonyodalmakat. A Spartacus című filmben (rend. Stanley Kubrick, 1960) a Gracchus nevű római szenátor egy pénzeszacskóban laza mozdulattal átnyújt 2 millió HS-t egy Batiatus nevű gladiátorkiképzőnek, hogy az utóbbi egy pazar viadalt rendezzen rajta. A Charles Laughton és Peter Ustinov által játszott jelenet elég mókás, ha belegondolunk, hogy i. e. 71-ben 2 millió darab pénzérme ezüstpénzre átváltva 961 kilót, vagyis közel egy tonnát nyomott volna! (Aranypénz ekkoriban még nem létezett.) Pedig ekkora, sőt ennél nagyobb összegek nemcsak a filmben, hanem a valóságban is közkézen forogtak. Cicero palatinusi házáért 3,5 millió HS-t fizetett ki, amihez 3,3 tonna ezüstpénzt kellett volna Róma utcáin végighurcolnia és akkor még nem szóltunk az ennél is nagyobb összegekről: például C. Albanius 11,5 milliós földvásárlásáról. Megoldás lehetne, hogy a rómaiak is használtak nagyobb méretű, pénzhelyettesítő fémtömböket (bullion money), de 42
ilyet régészeti feltárások során még sehol sem találtak. Irodalmi forrásokból ugyan tudjuk, hogy ilyen nemesfém-tömbök voltak magántulajdonban, de ezeket készpénzfizetésre mai tudomásunk szerint nem használták, legfeljebb csak tezaurálásra. Az a kérdés is jogosan merül fel, hogy vajon milyen mennyiségű fémpénznek kellett forgalomban lennie ahhoz, hogy a 60 70 milliósra becsült birodalmi lakosság szükségleteit kielégíthessék vele? Richard Duncan-Jones brit gazdaságtörténész becslése szerint az i. sz. 2. században egyidejűleg kb. 1012 milliárd HS értékű arany- és 6864 milliárd HS értékű ezüstpénz forgott a Római Birodalomban, amihez kb. 2 milliárd HS értékű bronz- és rézpénz is járult. Bár ez az adat sokkal magasabb, mint Raymond W. Goldsmith becslése az Augustus-korra vonatkozólag (6-8 milliárd, vagyis 6-8000 tonna ezüst), de ez a mennyiség még mindig igen kevés a kora újkori Európával össze hasonlítva, különösen az amerikai arany és ezüst beáramlása után. Két dolgot biztosan állíthatunk: a római gazdaság sokkal monetizáltabb volt, mint a késő középkori Európáé, a pénz mozgása viszont sokkal lassúbb, mint az iparosodás előtti Európában. Össze hasonlításképpen: becslések szerint az 1 2. századi Rómában 20 000 tonna ezüst állt rendelkezésre pénzverés céljából 1809-ben Nyugat-Európában ez a mennyiség 47 426 tonna volt. Ha ez a szám igaz, akkor az 1 2. században a Birodalom lakosságának egy főre jutó GDP arányos részesedése 350 400 HS volt, ami nem kevés. (Egy legionárius éves fizetése 900 HS volt az i. sz. 1. században, de ennek egy részét természetben kapta meg.)...