BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE"

Rudolf Papp
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE A római gazdaság monetizáltsága Grüll Tibor egyetemi docens PTE BTK TTI Ókortörténeti Tanszék

2 BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE A RÓMAI PÉNZ EREDETE

3 Elektrum-pénzek, Lydia, 6. század

4 Klasszikus kor hellenisztikus kor Élektron statér AU/AG (12-17 gr), aiginai, attikai, korinthoszi standard harmad statér (trité) hatod statér (hekté) * * * Statér AU (az i. e. 6. századtól önálló aranypénz) Drachma AG (4-4,5 gr) 2, 3, 4 drachma = 1 statér (változó pénzláb) kétszeres (didrachmon) háromszoros (tridrachmon) négyszeres (tetradrachmon) alapvető címlet! tízszeres (dekadrachmon) Obolos CU = 1/6 drachma (aprópénz), az i. e. 5. század végétől általános

századtól önálló aranypénz) Drachma AG (4-4,5 gr) 2, 3, 4 drachma = 1 statér (változó pénzláb) kétszeres

5 Drachma, Aigina szigete, 6. század

6 Tetradrachma, Athén, i. e között

7 Syracusai tetradrachma, i. e

8 Nagy Sándor arany sztatérja

9 Nagy Sándor ezüst tetradrachmája

10 I. Antiokhosz Szótér ezüst tetradrachmája

11 II. Ptolemaiosz Philadelphosz ezüst tetradrachmája

12 A római pénzverés nem gazdasági vagy katonai szükségszerűségből fakadt, és először csak igen korlátozott funkciókat volt képes betölteni. A római pénz bár ez vitatható Görögország és a dél-itáliai görög városállamok kulturális befolyása miatt jött létre: a rómaiak saját városaikban is a görög városi civilizációt akarták meghonosítani, és saját pénzverésüket ezen folyamat egyik fontos részeként értelmezték. Andrew Burnett, Coinage in the Roman World, London, 1987

A római pénz bár ez vitatható Görögország és a dél-itáliai görög városállamok kulturális befolyása miatt jött létre:

13 Aes rude (i. e század)

14 Aes signatum (i. e. 4. századtól)

15 Aes grave (i. e ) AE 259,53 g

16 Ezüst denarius, előlapján MONETA, hátlapján fogó, kalapács és verőtő, a pénzverés alapvető kellékei T(itus) CARISIVS felirattal. A felirat alatti sapka talán Vulcanus istenre utal, aki a tűz és a kovácsmesterség istene. (BMCRR Rome 4058)

17 Juno Moneta temploma

18 Juno Moneta temploma

19 A figyelmeztető Juno

20 BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE A PÉNZVERÉS FOLYAMATA

21 A köztársaság kora tresviri aere argento auro flando feriundo = a bronz-, ezüst- és aranypénzek öntésére és verésére alakult háromfős testület i. e. 289-től (hagyomány) Rövidítésük: III VIR AAAFF (tresviri aere argento auro flando feriundo) III VIR APF (tresviri ad pecuniam feriundum) Rövid elnevezésük: tresviri monetales (sing. triumvir monetalis)

22 Az első római ezüstpénz (didrachma), i. e. 281 Az első Rómában vert ezüstpénz, i. e. 269

23 Az első Rómában vert denarius, i. e. 211 Ti. Quinctius Flaminius arany statérja, Makedonia, i. e. 198 k.

24 Augustus-kori as Æ 27mm, gr. Római veret; Sex. Nonius Quinctilianus, triumvir monetalis, i. e. 6, (RIC I 439) Augustus-kori aureus, Au 7.93 gr, Római veret; M. Durmius, i. e M DVRMIVS III VIR, (RIC I 316; BMCRE 60)

25 Pénzöntő matrica

26 Pénzöntő matricák (Aquileia)

27 Pénzverőtő

28 Pénzverőtövek és -öntőmatricák

29 BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE PÉNZRENDSZEREK A RÓMAI BIRODALOMBAN

30 A Római Birodalomban használt denominációk méretarányos típustáblázata

31 Átváltási értékek 1 aureus = 25 denarius (Au) 1 quinarius aureus = ½ aureus = 12½ denarius (Au) 1 denarius = 4 sestertius = 8 dupondius = 16 as = 64 quadrans (Ar) 1 quinarius argenteus = ½ denarius = 2 sestertius (Ar) 1 sestertius = 2 dupondius (Cu) 1 dupondius = 2 as (Cu) 1 as = 4 quadrans (Cu) aureus denarius

32 Pénzverdék a Kelet-Római Birodalomban Keleten használt pénztípusok Aureus (Bosporos) Tetradrachma (Kréta, ciprusi városok szövetsége) Ezüst cisztophorikus érme (Bithynia) Attikai standard (Asia) Drachma (lykiai városok szövetsége) Tetradrachma (Cilicia, Syria, Ptolemaida Egyiptom) Ezeket integrálták a római pénzrendszerbe, létezett hivatalos átváltási kulcs!

33 Tartomány Julius Claudius éra Flaviusi éra Antoninusi éra (Kr. e. 44 Kr. u. 69) (Kr. u ) (Kr. u ) Cyrenaica et Creta ? Achaia Macedonia Thracia Moesia Bithynia Pontus Asia Lycia Pamphylia Galatia Cappadocia Cilicia Cyprus 0 0 1? Syria et Iudaea Összesen A tartományokban működő pénzverdék száma

34 Amorium (Phrygia) pénzverdéje és egy Claudius alatt vert bronzpénz

35 Provinciális pénzek alaptípusai Városi pénzek A Iulius-Claudiusok alatt Nyugaton is, az Antoninusoktól kizárólag Keleten, többnyire bronz város-együttműködések (homonoia) pénzei: Thracia, Asia, zömmel 3. század (87 város, 2400 ismert pénztípus) Városszövetségek (koina) pénzei Az Antoninus-korban: Kréta, Thessalia, Macedonia, Lesbos, Ionia, Galatia, Pontus (a császárkultusz temploma a középpontban) Provincia-veretek Három nagy központ: a cappadociai Antiochia, az Orontésmelletti Antiochia, és az egyiptomi Alexandria (ezüst tetradrachma, és bronz pénzek is; nem etnikai jellegű!) Kliens királyok pénzei Bosporosi Királyság (arany és ezüst); Edessai Királyság (ezüst és bronz)

36 Városi pénzek Nikaia (Bithynia-Pontus) bronz, Faustina arcképével, ΑΓΑΘΗ ΤΥΧΗ ΝΙΚΑΙΕΩΝ

37 Homonoia-pénzek Kibyra (Phrygia) és Hierapolis (Asia) közötti egyetértés, bronz (BMC 96) ΕΠΙ ΚΛ ΦΙΛΟΚΛΕΩΣ ΚΙΒΥΡΑΤΩΝ Κ ΙΕΡΑΠΟΛΙΤ(ΩΝ) ΟΜΟΝΟΙΑ

38 Városszövetségi pénzek ΚΟΙΝΟΝ ΜΑΚΕΔΟΝΩΝ bronz (BMC 155)

39 Provinciális pénzek Alexandriai veretek a Pharosszal és a Nílussal

40 Klienskirályok pénzei Nagy Heródes bronzpénzei

41 Klienskirályok pénzei II. Sauromatés bosporosi kliens-király pénze Commodus korából

42 Bronzpénzek a római Egyiptomban

43 A legfontosabb pénzverdék Nyugaton ( )

44 AVAVCIA feliratú kelta bronzpénzek elterjedése (i. e. 25-i. sz. 10)

46 Kelta típusú pénzveret az Icenusoknál

47 Római hódítás előtti pénzverdék az Ibér-félszigeten

48 Római hódítás alatt működő pénzverdék az Ibér-félszigeten (i. e század)

49 Ibéro-kelta pénzek i. e század

50 BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE BANKOK HITELEK

51 pénzváltók / bankárok nummularius / argentarius

52 Lucius Caecilius Iucundus pompeii bankár

53 Tabulae Sulpiciorum (Agro Murècine, Puteoli)

54 Római bankár felszerelési tárgyai

55 Select Papyri, Elismervény egy bankon keresztül kifizetett bérleti díjról P.Fay. 87 L.1-13 i. sz Caesar Titus Aelius Hadrianus Antoninus Augustus Pius császár 18. évében, Mecheir (hónap) 27-én. Titus Flavius Eutychides bankjának befizette Eudaimón, Sarapión fia, valamint annak társai; az Alexandria városához tartozó javak felügyelőinek, (a földbirtok után járó bérleti díjat), amely korábban Iulius Asclepiadés filozófus birtoka volt, és Euhémeria falu területén fekszik, a 17. év bérleti díját: egy talentumot és ezernégyszáz drachmát, azzal a feltétellel, hogy egy ugyanekkora összeget kell fizetnie Alexandriában a stemmata felügyelőjének, azaz összesen 1 talentumot és 1400 drachmát, Epeiph (hónap) 8-áig, ugyanezen személy és társai által, a 17. bérleti év vége felé, ezer talentum és ezernégyszáz drachma, azaz összesen a fentiekben írt 1 tal dr.

56 Select Papyri, 1.70 Banki kölcsön felvétele P.Tebt i. sz Caesar Titus Aelius Hadrianus Antoninus Augustus Pius császár 4. évében, Pharmouthi (hónap) 27-én, a Kincstárnokok városnegyedében található Sabinus-féle bank piszkozatáról. Isidóra, Heracleidésnek, Meledémos fiának leánya, gyámjával együtt, aki az ő rokona, Apión fia Apión, feljegyzi, hogy Tamystha, Órigenés leánya, gyámjával, Ptolemaios fia Ptolemaiosszal együtt, hogy ő, Tamystha, egy kölcsönt kapott, melynek tőkeösszege háromezerötszáz ezüst drachma, azaz 3500 dr., egy évre, a mostani Pachón hónaptól számítva, minánként 1 drachma kamatra, amit vissza kell fizetnie Antoninus Caesar következő, ötödik évének Pharmouthi hónapjára, azzal a kamattal, amely összesen 420 drachmát fog kitenni, azzal a jelzálogmegállapodással összhangban, amelyet Tamystha kötött, és amely a levéltárban lett letétbe helyezve.

57 Zeus Baetocaecae / Artemis Ephesus

58 Római pénzes láda (Iulius Polybius háza, Pompeii)

59 Római malacpersely Musée d Archéologie Nationale, Paris Római cseréppersely Novaesium/Neuss, Raetia/Svájc Clemens Sels Museum

60 Római persely BASAUGU felirattal (Johns Hopkins Archaeological Museum)

62 BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE ÁRAK ÉS ÉRTÉKEK

63 Bor-árak A kancsókhoz (Ad cucumas) címzett herculaneumi fogadóban

64 Diocletianus ármaximáló rendelete, i. sz. 301 (edictum de pretiis venalium)

65 Aizanoi Geraki (Bulgaria) Pettorano

66 Aizanoi macelluma, ahol az edictum szövegét megtalálták

67 BEVEZETÉS A RÓMAI GAZDASÁGTÖRTÉNETBE A PÉNZ HANYATLÁSA

68 A római pénzek ezüsttartalmának változása Kr. u. 64 és 268 között

69 A nyugati és keleti pénzverdék ezüstpénzeinek ezüst tartalma a 4. században

70 Frome-hoard db (Kr. u közöttről)

71 A Britanniában talált kincsleletek statisztikája Időszak (Kr. u.) Leletek száma 41-ig

72 Ezüstpénz-leletek a Római Birodalomban a 3. században

73 18. periódus: i. sz A két minta: Housesteads és Maastricht Elveszett pénzek megoszlása

74 Késő-római kincsleletek Britanniában és Galliában (Aurelianus koráig)

75 Elméletek a kincsleletekről Bajelmélet (Troubles hypothesis) Polgárháború és külső betörések Az emberek felhalmozzák és elrejtik a pénzt Monetáris elmélet (Monetary hypothesis) Aurelianus visszavonta a korábbi pénzeket, hogy saját pénzügyi reformját megvalósíthassa Hiperinflációs elmélet (Inflation theory) A pénz elvesztette vásárlóértékét, ezért egyre többet kellett belőle felhalmozni

76 Pénzverés a római gazdaságban (i. e. 300 i. sz. 700) Pénzverés és identitás a római provinciákban

Hasonló dokumentumok

Gazdaságtörténet Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329 bodrogi@finance.bme.hu Hol tartunk - a pénz fogalma, kialakulása A pénz fogalma, tulajdonságai A pénz