Mértékhitelesítés. Hitelesített mérıeszközök használata. Alapmérıeszközök, hiteles anyagminták



Hasonló dokumentumok

A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (AZ SI)

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyrıl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel. I.

Az SI mértékegységrendszer

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről. I. fejezet. Általános rendelkezések. A törvény hatálya. Mérésügy, mérésügyi szervezet. Hatáskör és illetékesség

A klasszikus mechanika alapjai

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyrıl szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz)

Mérés szerepe a mérnöki tudományokban Mértékegységrendszerek. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem

Amit tudnom kell ahhoz, hogy szakmai számításokat végezzek

Az SI mértékegység rendszer

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.

Alapfogalmak Metrológia Metrológia: Általános metrológia Mérés célja Mérési elvek, mérési módszerek Mér eszközök konstrukciós elemei, elvei

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről 1. I. fejezet. Általános rendelkezések. A törvény hatálya. Mérésügy 3

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről 1

Mértékrendszerek, az SI, a legfontosabb származtatott mennyiségek és egységeik

SI kiegészítő egységei. Az SI-alapegységek meghatározásai

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz)

Mérés alapelve, mértékegységek, számolási szabályok. Gyenes Róbert, Tarsoly Péter

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről 1

1991. évi XLV. törvény. I. fejezet Általános rendelkezések A törvény hatálya. Mérésügy, mérésügyi szervezet

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel. I.

2. oldal b)1 hitelesítési előírásokat bocsát ki, részt vesz a mérésügyi szabványok és műszaki irányelvek kidolgozásában, ellátja a mérésügyi engedélye

Nemzetközi Mértékegységrendszer

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről 1. I. fejezet. Általános rendelkezések. A törvény hatálya. Mérésügy 3

Általános Géptan I. SI mértékegységek és jelölésük

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

A FIZIKA MÓDSZEREI. Fáról leesı alma zuhanás. Kísérletes természettudomány: a megfigyelt jelenségek leírása és értelmezése

Bevezetés a laboratóriumi gyakorlatba és biológiai számítások GY. Molnár Tamás Solti Ádám

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel. I.

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz)

Mennyiségek, mértékegységek nemzetközi rendszere

TANÁCS III. (Előkészítő jogi aktusok)

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről. (kodifikált szöveg)

1. SI mértékegységrendszer

1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 1

Melyik több? Egy szekrény súlya vagy egy papírlap tömege?

MÉRÉSTECHNIKA. Mérés története I. Mérés története III. Mérés története II. A mérésügy jogi szabályozása Magyarországon. A mérés szerepe a mai világban

1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 1

2001. évi CXII. törvény. a mérésügyről szóló évi XLV. törvény és a nemzeti szabványosításról szóló évi XXVIII. törvény módosításáról

Villamosságtan. Dr. Radács László főiskolai docens A3 épület, II. emelet, 7. ajtó Telefon:

1991. évi XLV. törvény. a mérésügyrl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel. I.

Passzív áramkörök, CAD ismeretek

Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2012.

EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY

1991. évi XLV. törvény

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz)

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Elérhetőség MÉRÉSTECHNIKA METROLÓGIA. A félév követelményei. A mérés tudománya

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. (Tv. 2. -hoz) (Tv. 5. -hoz) (Tv. 6. -hoz)

Frissítve: 0. november 9. :37 Hatály: 07.VII V.. Magyar joganyagok - 7/99. (X. 9.) Korm. rendelet - a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról.

a mérésügyről [a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben]

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról

Frissítve: augusztus 1. 15:40 Netjogtár Hatály: 2018.V VIII.17. Magyar joganyagok - 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet - a mérésügyről s

EURÓPAI PARLAMENT. Ülésdokumentum

A. mértékegységek (alap és származtatott mértékegységet, átváltások) neve: jele: neve: jele: hosszúság * l méter m. tömeg * m kilogramm kg

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról

Mértékegység rendszerek és mértékegységek, különös tekintettel a klasszikus mechanikára

Az SI nemzetközi mértékegységrendszer alkalmazása a geológiai gyakorlatban

Méréstechnika Babák, György

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

10/10/2014 tema01_biolf_

Számtani alapok. - Alapmőveletek, anyaghányad számítás - Mértékegység-átváltások - Százalékszámítás - Átlagszámítás, súlyozott átlag TÉMAKÖR TARTALMA

Testek mozgása. Készítette: Kós Réka

Elektrotechnika. Ballagi Áron

FIZIKA. EMELT SZINTŐ ÍRÁSBELI VIZSGA április 19. Az írásbeli vizsga idıtartama: 240 perc. Max. p. Elért p. I. Feleletválasztós kérdések 30

TILTAKOZZ A DIHIDROGÉN-MONOXID ELLEN! A LÁTHATATLAN GYILKOS

Metrológia és mérésügy Magyarországon. Kálóczi László Főosztályvezető-helyettes

FIZIKA. EMELT SZINTŐ ÍRÁSBELI VIZSGA április 19. Az írásbeli vizsga idıtartama: 240 perc. Max. p. Elért p. I. Feleletválasztós kérdések 30

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Gépészmérnöki alapismeretek példatár

1.A 1.A. 1.A Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, május-június

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

Kémiai alapismeretek 1. hét

MÉRTÉKEGYSÉGEK. Kausay 1

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István

1 KÉTHELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2005. (VII.01.) RENDELETE. a közterület-használatról

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl

Kapcsolatok - építőipar és metrólógia

1991. évi LXXXII. törvény. a gépjármőadóról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS II. A BELFÖLDI GÉPJÁRMŐVEK ADÓJA. Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Összefoglaló kérdések fizikából I. Mechanika


A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon

ELİTERJESZTÉS. Pomáz Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Alapító Okiratának módosítása és egységes szerkezető alapító okirat elfogadásáról

Kérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika

3. Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk

Készítette: Nagy Gábor (korábbi zh feladatok alapján) Kiadja: Nagy Gábor portál

BHÍIYHSIHÍI [S RUHHSIHÍIIHPÜH 1I, ı r T. Éâz Í~` '-~<iõ*=«t\»`".ef f-e`õ~»4i - »zi. P fl ıí

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet. a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeirıl

DÖNTİ április évfolyam

Folyadékok és gázok mechanikája

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István

Hidrosztatika, Hidrodinamika

Kutasiné Nagy Katalin sk. jegyzı

Átírás:

8/1976. (IV. 27.) MT rendelet a mérésügyrıl A Minisztertanács a mérések pontossága és egységessége érdekében az alábbiakat rendeli: Mértékegységek 1. (1) Minden olyan mennyiség mérésére és értékének kifejezésére, amelyre ez a rendelet törvényes mértékegységet állapít meg, ezt a mértékegységet kell használni. A törvényes mértékegységeket, nevüket és jelüket az 1. számú melléklet határozza meg. (2) A törvényes mértékegységeken kívül más mértékegységek is használhatók: a) a külkereskedelmi kapcsolatokban, b) nemzetközi megállapodások alapján, c) a tudományos kutatásban. (3) A törvényes mértékegységekben megadott értékek után, ezek más mértékegységekben kifejezett egyenértéke is feltüntethetı. Hitelesítési kötelezettség 2. (1) Az olyan mérésekre, amelyekhez valamilyen joghatás főzıdhet, hitelesített mérıeszközt kell használni. A kötelezı hitelesítéső mérıeszközök és a mérésügyi szempontból ezekkel egy tekintet alá esı egyéb eszközök (a továbbiakban együtt: mérıeszközök) felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza. (2) Népgazdasági vagy más fontos érdekbıl az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) elnöke - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörő szervek vezetıivel) egyetértésben - a 2. számú mellékletben fel nem sorolt mérıeszköz kötelezı hitelesítését is elrendelheti és a hitelesítés érvényességének idıtartamát meghatározhatja. (3) Az OMH elnöke indokolt esetben az (1)-(2) bekezdésben megjelölt mérıeszköz hitelesítési kötelezettség alól felmentést adhat, a külföldön már hitelesített mérıeszköz elsı belföldi hitelesítése alól mentesítést engedélyezhet, illetıleg a hitelesítés érvényességének idıtartamát az általánostól eltérıen is meghatározhatja. (4) Nem kötelezı annak a mérıeszköznek a hitelesítése, amely kizárólag külföldön kerül forgalomba, kivéve ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérıen rendelkezik. Típusvizsgálat, hitelesítési engedély 3. (1) A mérıeszköz - az alapmérıeszköz (9. ) és a hiteles anyagminta (etalonanyag) kivételével - csak hitelesítési engedély alapján hitelesíthetı. A hitelesítési engedélyt az OMH típusvizsgálat alapján, meghatározott idıtartamra adja ki. (2) A típusvizsgálat célja a mérıeszköztípus hitelesíthetıségének az elbírálása. A típusvizsgálat kiterjed a szabványokban vagy más hatósági elıírásokban foglalt mérésügyi vonatkozású rendelkezések megtartásának ellenırzésére, illetıleg a mérıeszköz mőködése és használat szempontjából fontos tulajdonságainak vizsgálatára. (3) A típusvizsgálatba az OMH más szervet is bevonhat, és a típusvizsgálat keretében a mérıeszköz tartós, üzemszerő kipróbálását is elrendelheti. (4) Ellenırzı típusvizsgálat alapján a hitelesítési engedélyt az OMH indokolt esetben visszavonhatja, vagy a hitelesítést újabb feltételhez kötheti. 4. (1) A hitelesítési engedély megszerzésérıl a) a belföldi elıállító, b) forgalombahozatalra vagy saját felhasználásra történı behozatal esetében a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalat, c) bizományi vagy társasági szerzıdés alapján történı behozatal esetében a megbízó, illetıleg a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalattal szerzıdı belföldi gazdálkodó szerv (a továbbiakban együtt: elsı belföldi forgalombahozó) köteles gondoskodni.

(2) A hitelesítési engedélyben meghatározott feliratoknak a mérıeszközön történı feltüntetésérıl az elsı belföldi forgalombahozó gondoskodik. (3) Az engedélyezett mérıeszköztípuson olyan változtatást végrehajtani, amely annak méréstechnikai tulajdonságait befolyásolhatja, csak a hitelesítési engedély elızetes módosításával szabad. Mértékhitelesítés 5. (1) A kötelezı hitelesítéső mérıeszközt a) a belföldi forgalombahozatal elıtt (elsı hitelesítés), b) javítás után, c) meghatározott idıközönként (idıszakos hitelesítés) hitelesíttetni kell. (2) A mérıeszköz-hitelesítés az OMH és mértékhitelesítı hivatalok (a továbbiakban együtt: mérésügyi szervek) feladata. Az OMH elnöke - az általa meghatározott feltételekkel - kivételesen más szervek mérıeszköz minısítését is a hitelesítéssel egyenértékőnek ismerheti el. (3) A hitelesítés a Hitelesítési Szabályzatban [12. (2) bek.] és a hitelesítési engedélyben meghatározott mérésügyi vizsgálatból áll. A mérıeszköz hitelességét bélyegzés vagy hitelesítési okirat tanúsítja. (4) A hitelesítési évszámot feltüntetı mérésügyi bélyegzés érvényességi idıtartamába a hitelesítés éve nem számít be. Hitelesítési okirat kiadása esetén a hitelesítés érvényességének idıtartama a hitelesítés napjával kezdıdik. 6. (1) Az elsı hitelesíttetésrıl a mérıeszköz elsı belföldi forgalombahozója központilag köteles gondoskodni. A helyhez kötött mérıeszköz elsı hitelesíttetése a helyszíni felszerelést végzı szerv (személy) feladata. (2) A mérıeszköz javításakor a hitelesítés érvényét veszti. A javítást végzı szerv (személy) feladata a hitelesítési bélyegzés vagy okirat érvénytelenítése és a mérıeszköz újrahitelesíttetése. (3) A mérıeszköz idıszakos hitelesítését a mérıeszköz birtokosa (használója) még az elızı hitelesítés érvényének lejárta elıtt köteles a mérésügyi szervektıl kérni. 7. (1) A mérıeszköz elsı és javítás utáni hitelesítését a mérésügyi szervek általában a gyártó, a forgalombahozó vagy a javító szervek telephelyén végzik. A helyhez kötött mérıeszköz hitelesítése a használat helyszínén történik. A helyszíni hitelesítésnek a hitelesíttetıre háruló feladatait a mérésügyi szervek határozzák meg. (2) Az idıszakos hitelesítésre a mérésügyi szervek ideiglenes hitelesítési központokat létesíthetnek. Az erre a célra megfelelı helyiség biztosításához, valamint a hitelesítés helyének és idejének közhírré tételéhez az illetékes tanácsok végrehajtó bizottságainak szakigazgatási szervei - a mérésügyi szervek kérésére - kötelesek segítséget nyújtani. Hitelesített mérıeszközök használata 8. (1) Kötelezı hitelesítéső mérıeszköz - a magánháztartásban nem elszámolás céljára szolgáló mérıeszköz kivételével - kizárólag érvényes hitelesítéssel használható vagy tartható használatra kész állapotban. A hitelesíttetési kötelezettség a gazdálkodó és egyéb szervek belsı használatában levı mérıeszközre is vonatkozik. (2) A hitelesített mérıeszközt úgy kell üzemben tartani és használni, hogy rendeltetésszerő mőködése, valamint mérési eredményének pontos leolvasása biztosítva legyen. (3) Érvényét veszti a hitelesítés, ha a használat során a mérıeszköz méréstechnikai tulajdonságai megváltoznak, vagy ha annak rendeltetésszerő mőködése bármely ok miatt kétségessé válik. (4) Az átmenetileg használaton kívüli helyhez kötött mérıeszköz újrahitelesítése helyett, annak lezárása is kérhetı a mérésügyi szervektıl. Alapmérıeszközök, hiteles anyagminták 9. (1) Az alapmérıeszköz és a mérésügyi szempontból vele egy tekintet alá esı hiteles anyagminta (a továbbiakban együtt: alapmérıeszköz) a használati mérıeszközök ellenırzésére és pontosságuk meghatározására szolgál. (2) A mérıeszközgyártó, a javító és a kölcsönzı szervek használati mérıeszközeik pontosságát hitelesített alapmérıeszközzel kötelesek rendszeresen ellenırizni. Egyéb szervnél akkor kell alapmérıeszköz használatáról gondoskodni, ha - a szerv vezetıjének megállapítása szerint - a használati mérıeszközök száma vagy a kívánt mérési pontosság ezt szükségessé teszi.

(3) A minıség és a mennyiség tanúsítása vagy bármely hatósági ellenırzı mérés - ha azt nem hitelesített mérıeszközzel végzik - csak alapmérıeszközre visszavezethetı mérésekre alapozható. (4) Az alapmérıeszköz-hitelesítés a mérésügyi szervek feladata. Az OMH elnöke - az általa meghatározott feltételekkel - kivételesen más szervek alapmérıeszköz minısítését is a hitelesítéssel egyenértékőnek ismerheti el. (5) Alapmérıeszköz csak érvényes hitelesítéssel használható. A mérésügyi vagy más erre feljogosított szerv az alapmérıeszköz hitelességét - meghatározott idıtartamig érvényes - hitelesítési okirattal és hitelesítési bélyegzéssel tanúsítja. Adagolókészülékek 10. (1) A kereskedelmi forgalombahozatalra szánt árut adagoló (kimérı, töltı, elırecsomagoló) készülék üzembentartója az ilyen készülék mérési pontosságát hitelesített mérıeszközzel (alapmérıeszközzel) köteles beszabályozni. (2) Az (1) bekezdés szerinti készülék üzemeltetıjének az adagolt mennyiségek állandóságát hitelesített mérıeszköz (alapmérıeszköz) használatával kell rendszeresen ellenıriznie. Mérésügyi szervek 11. (1) Az OMH a mérésügy országos hatáskörő, központi irányító, felügyeleti és ellenırzı szerve. (2) Az OMH a mérések pontossága és egységessége érdekében: a) gondoskodik a törvényes mértékegységek szabályozásának elıkészítésérıl, ezek országos etalonjairól, nemzetközi összehasonlításukról, hazai továbbszármaztatásukról, valamint a mérésügyi kutatásról és fejlesztésrıl; b) hatósági jogkörében meghatározza egyes mérıeszközök mérésügyi követelményeit, ellátja a mérésügyi engedélyezési, szabályozási feladatokat és más szervek mérésügyi tevékenységének elvi irányítását, gondoskodik a mérıeszközök (alapmérıeszközök) és az ezekhez szükséges berendezések hitelesítésérıl, valamint a mérésügyi jogszabályok megtartásának ellenırzésérıl; c) képviseli a Magyar Népköztársaságot a kormányközi mérésügyi nemzetközi szervezetekben, együttmőködik más államok mérésügyi szerveivel, és gondoskodik a nemzetközi mérésügyi egyezmények végrehajtásáról. (3) A mérésügyi igazgatás feladatait az OMH közvetlenül vagy a felügyelete alatt mőködı mértékhitelesítı hivatalok útján látja el. A mértékhitelesítı hivatalok illetékességi területén kirendeltségek létesíthetık. (4) A mérésügyi szervek szervezetét és mőködési rendjét, a mértékhitelesítı hivatalok hatáskörét és illetékességét az OMH elnöke állapítja meg. 12. (1) Az OMH elnöke a hitelesítési kötelezettség kiterjesztését és módosítását vagy más szervek mérıeszköz (alapmérıeszköz) minısítésének a hitelesítéssel egyenértékő elismerését határozatban állapítja meg. Az OMH elnökének határozatát az OMH hivatalos lapjában, a Mérésügyi Közleményekben kell közzétenni. (2) A kötelezı hitelesítéső mérıeszközök (alapmérıeszközök) mérésügyi követelményeit, a hitelesítés általános feltételeit, módszereit és eljárási szabályait az OMH elnöke Hitelesítési Szabályzatban határozza meg. (3) Az OMH megkeresésre tájékoztatást ad a rendelet 1. számú mellékletében fel nem sorolt mértékegységekrıl. (4) A mérésügyi szervek a rendeltetésszerő mőködésükkel összeférı és az alaptevékenységüket nem akadályozó egyéb mérésügyi feladatokat (pl. mérıeszköz minısítı vizsgálatok, különleges mérések végzése, mérıberendezések készítése, szakvélemény adás) is elláthatnak. Mérésügyi ellenırzés 13. (1) A mérésügyi szervek jogosultak a mérıeszközök elıállítása, forgalombahozatala, javítása és használata során a mérésügyi jogszabályok megtartásának ellenırzésére. (2) A mérésügyi szervek ellenırzésre feljogosított dolgozói bármely szerv, kisiparos vagy magánkereskedı üzemébe, telephelyére, helyiségébe beléphetnek, és ott mérésügyi ellenırzést folytathatnak.

(3) A nem hitelesített, az érvényét vesztett hitelesítéső, a hamis vagy hibás mérıeszköz használatát az ellenırzés során meg kell tiltani, illetıleg határidı megjelölésével a mérıeszköz cseréjét vagy javíttatását kell elrendelni. (4) A mérésügyi ellenırzés feltételeit és módját a) a fegyveres erıknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél, b) a haditechnika körében a felügyeletet ellátó miniszter (országos hatáskörő szerv vezetıje) szabályozza. Mérésügyi díjak 14. (1) A mérésügyi szervek hatósági jogkörben vagy megbízás alapján végzett tevékenységéért díjat kell fizetni. A mérésügyi díjszabást a pénzügyminiszter állapítja meg. (2) A mérésügyi díjakat illeték módjára kell leróni. Záró rendelkezések 15. Azok a mérıeszközök és kiadványok, amelyek az átmenetileg használható mértékegységek (1. számú melléklet 60. pontja) alkalmazásával készültek, 1977. december 31. napjáig hozhatók forgalomba. Az ilyen mérıeszközök azonban 1979. december 31. napja után is - elsı javításukig - használhatók. 16. (1) Ez a rendelet 1976. július 1. napján lép hatályba, egyidejőleg az 50/1960. (XI. 18.) Korm. rendelet és az ezt módosító 3/1969. (I. 24.) Korm. rendelet hatályát veszti. (2) Az e rendelet szerinti hitelesítési idıtartamok a hatálybalépése elıtt már hitelesített mérıeszközökre is vonatkoznak. (3) E rendelet végrehajtásáról az OMH elnöke, az egyes népgazdasági ágazatokat illetıen az érdekelt miniszterek (országos hatáskörő szervek vezetıi) - az OMH elnökének egyetértésével - gondoskodnak. 1. számú melléklet a 8/1976. (IV. 27.) MT rendelethez MÉRTÉKEGYSÉGEK I. fejezet Általános rész 1. A törvényes mértékegységek: a) a nemzetközi mértékegység rendszer - Systéme International, jele: SI (kiejtése: es-í) - mértékegységei (SIegységek); b) az ebben a mellékletben meghatározott további (az SI-egységek közé nem tartozó) mértékegységek (SI-n kívüli törvényes egységek); c) az SI-egységekbıl és az SI-n kívüli törvényes egységekbıl képzett mértékegységek; d) az a), b) és c) alatti mértékegységeknek az ebben a mellékletben meghatározott módon képzett többszörösei és törtrészei. (1) A nemzetközi mértékegység-rendszer mértékegységei: a) az alapegységek, b) a kiegészítıegységek, 2.

c) a származtatott egységek. (2) A nemzetközi mértékegység-rendszer alapegységei: a) a méter, a hosszúság mértékegysége; b) a kilogramm, a tömeg mértékegysége; c) a másodperc, az idı mértékegysége; d) az amper, az elektromos áramerısség mértékegysége; e) a kelvin, a termodinamikai hımérséklet mértékegysége; f) a mól, az anyagmennyiség mértékegysége; g) a kandela, a fényerısség mértékegysége. (3) A nemzetközi mértékegység-rendszer kiegészítı egységei: a) a radián, a síkszög mértékegysége; b) a szteradián, a térszög mértékegysége. (4) A nemzetközi mértékegység-rendszer származtatott egységei: az alap- és a kiegészítıegységek hatványainak szorzatai vagy hányadosai. 3. (1) A mértékegységek törvényes többszöröseit és törtrészeit az egység neve elé illesztett, egy-egy szorzót jelentı, alább felsorolt prefixumok (SI-prefixumok) egyikével kell képezni. Prefixum: Jele: Szorzó, amellyel a mértékegységet meg kell szorozni: exa E 1 000 000 000 000 000 000 = 10 18 peta P 1 000 000 000 000 000 = 10 15 tera T 1 000 000 000 000 = 10 12 giga G 1 000 000 000 = 10 9 mega M 1 000 000 = 10 6 kilo k 1 00 = 10 3 hekto h 100 = 10 2 deka da 10 = 10 1 deci d 0,1 = 10-1 centi c 0,01 = 10-2 milli m 0,001 = 10-3 mikro M 0,000 001 = 10-6 nano n 0,000 000 001 = 10-9 piko p 0,000 000 000 001 = 10-12 femto f 0,000 000 000 000 001 = 10-15 atto a 0,000 000 000 000 000 001 = 10-18 (2) Mértékegységek szorzata vagy hányadosa által alkotott származtatott mértékegységek többszöröseit és törtrészeit a megfelelı SI-prefixumoknak a szorzatában, ill. hányadosban levı egy vagy több mértékegység elé történı illesztésével kell képezni. (3) Összetett (két vagy több egymáshoz illesztett prefixumból álló) prefixumot használni nem szabad. (4) A prefixumot a mértékegység nevével, ill. a prefixum jelét a mértékegység jelével egybe kell írni. (5) Mértékegységek többszöröseinek és törtrészeinek - prefixumjelbıl és mértékegységjelbıl álló - jele utáni hatványkitevı azt jelenti, hogy az adott többszöröst vagy törtrészt kell a megfelelı hatványra emelni. [Például: 1 km 2 = 1 (km) 2 = (10 3 m) 2 = 10 6 m 2 ].

(6) A hekto, deka, deci és centi prefixumok csak az alábbi pontokban külön meghatározott esetekben használhatók. II. fejezet A nemzetközi mértékegység-rendszer egységei 4. Hosszúság (1) A hosszúság mértékegysége a méter; jele: m. (2) A méter a kripton-86-atom 2p10 és 5d5 energiaszintje közötti átmenetnek megfelelı, vákuumban terjedı sugárzás hullámhosszúságának 1 650 763,73-szorosa. (3) A méterrel kapcsolatban a deci és centi prefixumok is használhatók. 5. Terület (1) A terület mértékegysége a négyzetméter; jele: m 2. (2) A négyzetméter az 1 méter oldalhosszúságú négyzet területe. (3) A négyzetméter többszörösei és törtrészei a méter törvényes többszöröseinek és törtrészeinek négyzetei. 6. Térfogat (1) A térfogat mértékegysége a köbméter; jele: m 3. (2) A köbméter az 1 méter élhosszúságú kocka térfogata. (3) A köbméter többszörösei és törtrészei a méter törvényes többszöröseinek és törtrészeinek köbei. 7. Síkszög (1) A síkszög mértékegysége a radián; jele: rad. (2) A radián a kör sugarával egyenlı hosszúságú körívhez tartozó középponti síkszög. (3) A síkszög név helyett, olyan esetekben, amikor ez félreértést nem okozhat, a szög név is használható. 8. Térszög (1) A térszög mértékegysége a szteradián; jele: sr. (2) A szteradián a gömbsugár négyzetével egyenlı területő gömbfelületrészhez tartozó középponti-térszög. 9. Tömeg (1) A tömeg mértékegysége a kilogramm; jele: kg. (2) A kilogramm az 1889. évben Párizsban megtartott Elsı Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet által a tömeg nemzetközi etalonjának elfogadott, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, Sévres-ben ırzött platina-iridium henger tömege. (3) A kilogramm többszörösei és törtrészei: a gramm, jele: g, 1 g = 0,001 kg = 10-3 kg továbbá az SI-prefixumoknak a gramm egységnév elé történı illesztésével képzett többszörösök és törtrészek. (4) A grammal kapcsolatban a deka és centi prefixumok is használhatók; a dekagramm jele dkg is lehet.

10. Sőrőség (1) A sőrőség mértékegysége a kilogramm per köbméter; jele: kg/m 3, vagy kg m -3. (2) A kilogramm per köbméter olyan homogén anyag sőrősége, amelynek 1 köbmétere 1 kilogramm tömegő. 11. Idı (1) Az idı mértékegysége a másodperc (szekundum); jele: s. (2) A másodperc az alapállapotú cézium-133-atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelı sugárzás 9 192 631 770 periódusának idıtartama. 12. Frekvencia (1) A frekvencia mértékegysége a hertz (kiejtése: herc); jele: Hz. (2) A hertz olyan periódusos jelenség frekvenciája, amelynek egy teljes periódusa 1 másodperc idıtartamú. 1 Hz = 1/s = 1 s -1 13. Sebesség (1) A sebesség mértékegysége a méter per másodperc; jele: m/s, vagy m s -1. (2) A méter per másodperc olyan egyenletesen mozgó test sebessége, amely 1 másodperc idı alatt 1 méter utat tesz meg. 14. Gyorsulás (1) A gyorsulás mértékegysége a méter per másodperc a négyzeten; jele: m/s 2, vagy m s -2. (2) A méter per másodperc a négyzeten olyan egyenletesen gyorsuló mozgást végzı test gyorsulása, amelynek sebessége 1 másodperc idı alatt 1 méter per másodperccel változik. (3) A nehézségi gyorsulás normális értéke: 9,806 65 m/s 2. 15. Szögsebesség (1) A szögsebesség mértékegysége a radián per másodperc; jele rad/s, vagy rad s -1. (2) A radián per másodperc olyan egyenletesen forgó test szögsebessége, amely 1 másodperc idı alatt 1 radián szöggel fordul el. 16. Szöggyorsulás (1) A szöggyorsulás mértékegysége a radián per másodperc a négyzeten; rad/s 2, vagy rad s -2. (2) A radián per másodperc a négyzeten olyan egyenletesen gyorsuló forgást végzı test szöggyorsulása, amelynek szögsebessége 1 másodperc idı alatt 1 radián per másodperccel változik. 17. Erı (1) Az erı mértékegysége a newton (kiejtése: nyúton);jele: N.

(2) A newton az az erı, amely 1 kg tömegő nyugvó testet 1 másodperc idı alatt 1 méter per másodperc sebességőre gyorsít. 1 N = 1 kg.m/s 2 = 1 kg.m.s -2 18. Nyomás (1) A nyomás mértékegysége a pascal (kiejtése: paszkal); jele: Pa. (2) A pascal az a nyomás, amellyel egyenletesen eloszló 1 newton erı 1 négyzetméter felületre merılegesen hat. 1 Pa = 1 N/m 2 = 1 N.m -2 (3) A normális légköri nyomás (a fizikai atmoszféra) értéke: 101 325 Pa. 19. Munka, energia, hımennyiség (1) A munka, az energia, a hımennyiség mértékegysége a joule (kiejtése: dzsúl); jele: J. (2) A joule az a munka, amelyet 1 newton erı saját hatásának irányába esı 1 méter úton végez. 1 J = 1 N.m 20. Teljesítmény (1) A teljesítmény mértékegysége a watt (kiejtése: vatt); jele: W. (2) A watt az a teljesítmény, amelyet 1 joule munka 1 másodperc idı alatt létrehoz. 1 W = 1 J/s = 1 J.s -1 21. Dinamikai viszkozitás (1) A dinamikai viszkozitás mértékegysége a pascalmásodperc; jele: Pa. s. (2) A pascalmásodperc olyan laminárisan áramló homogén közeg dinamikai viszkozitása, amelynek két, egymással párhuzamos, egymástól 1 méter távolságban levı és 1 méter per másodperc sebességkülönbséggel áramló sík rétege között, a réteg felületének 1 négyzetméterén, 1 newton csúsztatóerı lép fel. 1 Pa. s = 1 N.s/m 2 = 1 N.s.m -2 22. Kinematikai viszkozitás (1) A kinematikai viszkozitás mértékegysége a négyzetméter per másodperc; jele: m 2 /s vagy m 2.s -1. (2) A négyzetméter per másodperc olyan közeg kinematikai viszkozitása, amelynek dinamikai viszkozitása 1 pascalmásodperc és sőrősége 1 kilogramm per köbméter. 1 m 2 /s = 1 Pa. s ------- 1 kg/m 3 23. Térfogatáram (1) A térfogatáram mértékegysége a köbméter per másodperc; jele: m 3 /s vagy m 3.s -1.

(2) A köbméter per másodperc olyan egyenletesen áramló közeg térfogatárama, amelynél egy áramlási keresztmetszeten, 1 másodperc idı alatt, 1 köbméter térfogatú közeg áramlik át. 24. Tömegáram (1) A tömegáram mértékegysége a kilogramm per másodperc; jele: kg/s vagy kg.s -1. (2) A kilogramm per másodperc olyan egyenletesen áramló közeg tömegáram, amelynél egy áramlási keresztmetszeten, 1 másodperc idı alatt, 1 kilogramm tömegő közeg áramlik át. 25. Termodinamikai hımérséklet mértékegysége a kelvin; jele: K. (2) A kelvin a víz hármaspontja termodinamikai hımérsékletének 1/273,16-szorosa. 26. Hıvezetı képesség (1) A hıvezetı képesség mértékegysége a watt per méterkelvin; jele: W/(m.K) vagy W.m -1.K -1. (2) A watt per méterkelvin olyan homogén anyag hıvezetı képessége, amelynek két, egymással párhuzamos, egymástól 1 méter távolságban levı sík rétege között, 1 kelvin hımérsékletkülönbség esetén, a réteg felületének 1 négyzetméterén 1 másodperc idı alatt 1 joule hımennyiség halad át. 27. Elektromos áramerısség (1) Az elektromos áramerısség mértékegysége az amper; jele: A. (2) Az amper olyan állandó elektromos áram erıssége, amely két párhuzamos, egyenes, végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny körkeresztmetszető és vákuumban egymástól 1 méter távolságban levı vezetıben áramolva, e két vezetı között méterenként 2 10-7 newton erıt hoz létre. 28. Elektromos feszültség, elektromos potenciálkülönbség (1) Az elektromos feszültség vagy elektromos potenciálkülönbség mértékegysége a volt; jele: V. (2) A volt olyan vezetı két pontja közötti elektromos feszültség, amelyben 1 amper állandó erısségő áram folyik, ha az áram teljesítménye e két pont között 1 watt. 1 V = 1 W/A = 1 W.A -1 29. Elektromos ellenállás (1) Az elektromos ellenállás (rezisztencia) mértékegysége az ohm (kiejtése: óm); jele:ω (2) Az ohm olyan vezetı két pontja közötti elektromos ellenállás, amelyek között 1 amper erısségő áram folyik, ha e két pont közötti feszültség 1 volt. 1 Ω = 1 V/A = 1 V A -1 (3) Az ohmnak a mega prefixummal képezett többszöröse a megaohm. 30. Elektromos vezetés (1) Az elektromos vezetés (konduktancia) mértékegysége a siemens (kiejtése: szímensz); jele: S. (2) A siemens olyan vezetı elektromos vezetése, amelynek elektromos ellenállása 1 ohm. 1 S = 1/Ω = 1 Ω -1 = 1 A/V = 1 A V -1

31. Elektromos töltés (1) Az elektromos töltés mértékegysége a coulomb (kiejtése: kulomb); jele: C. (2) A coulomb az az elektromos töltés, amely valamely vezetı egy keresztmetszetén 1 másodperc idı alatt áthalad, ha a vezetıben 1 amper erısségő áram folyik. 1 C = 1 A.s 32. Induktivitás (1) Az induktivitás mértékegysége a henry (kiejtése: henri); jele: H. (2) A henry olyan zárt vezetı induktivitása, amelyben 1 volt feszültség létesül, ha a benne folyó áram erıssége másodpercenként egyenletesen 1 amperrel változik. 1 H = 1 V.s/A = 1 V.s.A -1 33. Elektromos kapacitás (1) Az elektromos kapacitás mértékegysége a farad; jele: F. (2) A farad olyan kondenzátor elektromos kapacitása, amelyet 1 coulomb töltés 1 volt feszültségre tölt fel. 1 F = 1 C/V = 1 C.V -1 34. Mágneses fluxus (1) A mágneses fluxus mértékegysége a weber (kiejtése: véber); jele: Wb. (2) A weber az a mágneses fluxus, amely egy menetbıl álló vezetıben 1 volt feszültséget létesít, ha 1 másodperc idı alatt egyenletesen nullára csökken. 1 Wb = 1 V.s 35. Mágneses indukció (1) A mágneses indukció mértékegysége a tesla (kiejtése: teszla); jele: T. (2) A tesla az a mágneses indukció, amely reá merıleges 1 négyzetméter felületen 1 weber mágneses fluxust hoz létre. 1 T = 1 Wb/m 2 = 1 Wb.m -2 36. Anyagmennyiség (1) Az anyagmennyiség mértékegysége a mól; jele: mol. (2) A mól annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi elemi egységet tartalmaz, mint ahány atom van 0,012 kilogramm szén-12-ben. (3) Az elemi egység fajtáját meg kell adni; ez atom molekula, ion, elektron stb. vagy ilyeneknek meghatározott csoportja lehet. 37. Anyagmennyiség-koncentráció (1) Az anyagmennyiség-koncentráció mértékegysége a mól per köbméter; jele: mol/m 3 vagy mol m -3. (2) A mól per köbméter olyan homogén elegy egy összetevıjének anyagmennyiség-koncentrációja, amelynek 1 köbméterében az összetevı anyagmennyiség 1 mól.

(3) Az anyagmennyiség-koncentráció név helyett, olyan esetekben, amikor ez félreértést nem okozhat, a koncentráció név is használható. 38. Molalitás (1) A molalitás mértékegysége a mól a per kilogramm; jele: mol/kg. (2) A mól per kilogramm olyan oldat egy összetevıjének molalitása, amelynek 1 kilogramm tömegő oldószerében az összetevı anyagmennyisége 1 mól. 39. Fényerısség (1) A fényerısség mértékegysége a kandela; jele: cd. (2) A kandela a fekete sugárzó 1/600 000 négyzetméternyi felületének fényerıssége, a felületre merıleges irányban, a platina dermedési hımérsékletén, 101 325 pascal nyomáson. 40. Fényáram (1) A fényáram mértékegysége a lumen; jele: lm. (2) A lumen az a fényáram, amelyet 1 kandela fényerısséggel minden irányban sugárzó pontszerő fényforrás 1 szteradián térszögbe sugároz. 1 lm = 1 cd sr 41. Megvilágítás (1) A megvilágítás mértékegysége a lux; jele: lx. (2) A lux 1 négyzetméter területő felület megvilágítása, ha reá merılegesen, egyenletesen elosztva, 1 lumen fényáram esik. 1 lx = 1 lm/m 2 = 1 lm.m-2 42. Radioaktív sugárforrás aktivitása (1) Radioaktív sugárforrás aktivitásának mértékegysége a becquerrel (kiejtése: bekerel); jele: Bq. (2) A becquerel olyan radioaktív sugárforrás aktivitása, amelyben 1 másodperc idı alatt egy bomlás következik be. 1 Bq = 1/s = 1 s -1 43. Elnyelt sugárdózis (1) Az elnyelt sugárdózis mértékegysége a gray (kiejtése: gréj); jele: Gy (kiejtése: gé-ipszilon). (2) A gray az a sugárdózis, amelyet 1 kilogramm tömegő anyag elnyel, ha vele, állandó intenzitású ionizáló sugárzás útján, 1 joule energiát közlünk. 1 Gy = 1 J/kg = 1 J.kg -1 44. Besugárzási dózis (1) A besugárzási dózis mértékegysége a coulomb per kilogramm; jele: C/kg vagy C kg -1. (2) A coulomb per kilogramm olyan állandó intenzitású ionizáló sugárzás besugárzási dózisa, amely 1 kilogramm tömegő levegıben összesen 1 coulomb töltéső, azonos elıjelő iont hoz létre.

45. Egyéb mennyiségek A fenti 4-44. pontokban fel nem sorolt fizikai mennyiségek törvényes mértékegységei a nemzetközi mértékegység-rendszer megfelelı származtatott egységei. III. fejezet A nemzetközi mértékegység-rendszeren kívüli, korlátozás nélkül használható törvényes mértékegységek (1) Térfogat- (őrtartalom-) mértékegység a liter; jele: l. 46. Térfogat 1 l = 1 dm 3 = 0,001 m 3 = 10-3 m 3 (2) A literrel kapcsolatban a hekto, deci és centi prefixumok is használhatók. (1) Síkszög-mértékegységek: a) a fok; jele: 1 = π/180 rad b) a perc (ívperc); jele: 1 = 1 /60 = π/10800 rad c) a másodperc (ívmásodperc); jele: 1 = 1 /60 = 1 /3600 = π/648000 rad 47. Síkszög (2) A fokkal, az ívperccel és az ívmásodperccel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók. Tömegmértékegység a tonna; jele: t. 1 t = 1000 kg = 10 3 kg = 1 Mg 48. Tömeg 49. Idı (1) Idımértékegységek: a) a perc; jele: min 1 min = 60 s b) az óra; jele: h 1 h = 60 min = 3600 s c) a nap; jele: d 1 d = 24 h = 1440 min = 86 400 s d) a naptári idıegységek: a hét, a hónap, az év. (2) A fenti idımértékegységekkel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

Sebesség-mértékegység a kilométer per óra; jele: km/h. 1 km/h = 1/3,6 m/s Munka- (energia-) mértékegység a wattóra; jele: W. h. 1 W. h = 3600 J 50. Sebesség 51. Munka, energia 52. Hımérséklet (1) Hımérséklet-mértékegység a Celsius-fok (kiejtése: celziusz-fok); jele: C. (2) 0 Celsius-fok hımérséklet 273,15 kelvin hımérséklettel egyenlı. (3) A Celsius-fok, mint hımérséklet-különbség, egyenlı a kelvinnel. (4) A Celsius-fokkal kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók. IV. fejezet A nemzetközi mértékegység-rendszeren kívüli, kizárólag meghatározott szakterületen használható törvényes mértékegységek 53. Hosszúság (1) Csak a légi és tengeri hajózásban használható hosszúság-mértékegység a tengeri mérföld. 1 tengeri mérföld = 1852 m (2) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a csillagászati (asztronómiai) egység. 1 csillagászati egység = 1,496.10 11 m (3) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a parsec (kiejtése: parszek); jele: pc. 1 pc = 3,0857.10 16 m (közelítı érték) (4) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a fényév. 1 fényév = 9,460.10 15 m (közelítı érték) (5) A tengeri mérfölddel, a csillagászati egységgel, a parsec-kal és a fényévvel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók. 54. Terület (1) Csak földterület meghatározására használható terület-mértékegység a hektár; jele: ha. 1 ha = 10 000 m 2 = 104 m 2 (2) A hektárral kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók. 55. Síkszög Csak a geodéziában használható síkszög-mértékegység a gon - jele: gon - vagy újfok. 1 gon = 1 újfok = π/200 rad 56. Tömeg

(1) Csak az atom- és magfizikában használható tömegmértékegység az atomi tömegegység; jele: u. (2) Az atomi tömegegység a szén-12-atom tömegének 1/12-szerese. 1 u = 1,660 57.10-27 kg (közelítı érték) 57. Nyomás Csak folyadékok és gázok nyomásának meghatározására használható nyomásmértékegység a bar; jele: bar. 1 bar = 100 000 Pa = 105 Pa 58. Energia (1) Csak az atom- és magfizikában használható energia-mértékegység az elektronvolt; jele: ev. (2) Az elektronvolt az a kinetikai energia, amelyet egy elektron nyer, ha vákuumban 1 volt potenciálkülönbségen halad át. 1 ev = 1,602 19.10-19 J (közelítı érték) 59. Teljesítmény (1) Csak elektromos látszólagos teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a voltamper; jele: VA. 1 VA = 1W (2) Csak elektromos meddı teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a var; jele: var. 1 var = 1 W V. fejezet A nemzetközi mértékegység-rendszeren kívüli, átmenetileg használható törvényes mértékegységek Az alább felsorolt mértékegységek, ezek többszörösei és törtrészei, akár egymagukban, akár más mértékegységekkel kombinálva, 1980. január 1-jéig törvényes mértékegységek 60. a) Az angström - jele: Ǻ - csak a spektroszkópiában és az anyagszerkezettanban használható hosszúságmértékegység. 1 Ǻ = 0,1 nem = 10-10 m b) A barn - jele: b - csak az atom- és magfizikában használható terület-mértékegység. 1 b = 100 fm 2 = 10-28 m 2 c) A karát (metrikus karát), csak drágakövek és igazgyöngyök tömegének meghatározására használható tömegmértékegység. 1 karát = 0,2 g = 2.10-4 kg d) A mázsa (métermázsa) - jele: q - tömegmértékegység. 1 q = 100 kg = 10 2 kg e) Az erıkilogramm (kilopond) - jele: kgf vagy kp - erımértékegység.

1 kgf = 1 kp = 9,806 65 N f) A technikai atmoszféra - jele: kgf/cm 2 vagy kp/cm 2 vagy at - nyomásmértékegység. 1 kgf/cm 2 = 1 kp/cm 2 = 1 at = 98 066,5 Pa g) A torr - jele: Torr - nyomásmértékegység. 1 Torr = 101 325/760 Pa h) A higanyoszlop-milliméter (higanymilliméter) - jele: mmhg - nyomásmértékegység. 1 mmhg = 133,322 Pa i) A vízoszlop-milliméter - jele: mmh 2 O - nyomásmértékegység. 1 mmh 2 O = 9,806 65 Pa j) A kalória - jele: cal - csak hımennyiség meghatározására használható munkamértékegység. 1 cal = 4,1868 J [vonatkozik a kilokalóriára is] k) A lóerı - jele: LE - teljesítmény-mértékegység. 1 LE = 735,498 75 W l) A poise (kiejtése:poáz) -jele: P - a dinamikai viszkozitás mértékegysége. 1 P = 0,1 Pa. s =10-1 Pa. s m) A stokes (kiejtése: sztóksz) - jele: St - a kinematikai viszkozitás mértékegysége. 1 St = 10-4 m 2 /s n) A curie (kiejtése: küri) - jele: Ci - radioaktív sugárforrás aktivitásának mértékegysége. 1 Ci = 3,7.10 10 Bq o) A rad - jele: rd - az elnyelt sugárdózis mértékegysége. 1 rd = 0,01 Gy = 10-2 Gy p) A röntgen - jele: R - a besugárzási dózis mértékegysége. 1 R = 2,58.10-4 C/kg 2. számú melléklet a 8/1976. (IV. 27.) MT rendelethez KÖTELEZİ HITELESÍTÉSŐ MÉRİESZKÖZÖK Sorszám Megnevezés A hitelesítés érvényességének idıtartama (év) 1 2 3 Hosszúság- és területmérı eszközök 1. Kereskedelmi méterrudak, mérıasztalok, tartályméréshez 4 használt hosszúságmérı eszközök 2. Ipari és kereskedelmi hosszúságmérıgépek és berendezések 1 (textil-, mőbır-, zsineg-, huzal-, kábelhosszúság stb mérésre) 3. Bırterületmérı eszközök 1

Őrtartalom meghatározására szolgáló eszközök 4. Őrmértékek, kıolajmérıkannák 2 5. Úszós tejmérık, bilaktométerek 2 6. Laboratóriumi térfogatmérıeszközök (mérılombikok, korlátlan pipetták, büretták, mérıhengerek stb.). 7. Mértékjelzéses italkiszolgáló poharak és palackok korlátlan 8. Szeszesital és ecet mennyiségi elszámolással járó szállítására szolgáló: - fából készült hordók 1 - egyéb anyagból készült hordók, tartályok 5 9. Ásványolajtermék közúti szállítására és szeszes ital, tej 3 szállítására szolgáló tartálykocsik 10. Szeszesital, ecet tárolására, össz-, vagy részőrtartalom megállapítására szolgáló fából készült hordók, tartályok, kádak: - elsı hitelesítés után 1 - második és további hitelesítés után 10 Egyéb anyagból ugyanilyen célra készült hordók, tartályok, kádak: - elsı hitelesítés után 5 - második és további hitelesítés után 15 Mindezek magánháztartási használatban korlátlan Tömegmérıeszközök 11. Súlyok 2-:-5 pontossági osztályba tartozók 2 12. Mérlegek 2-:-3 pontossági osztályba tartozók 2 - szállítószalagmérlegek mennyiségi elszámolásra 1 - közúti tengelyterhelésmérık 1 Sőrőségmérıeszközök 13. Sőrőségmérık (areométerek, piknométerek) korlátlan 14. Mohr-Westphal mérlegek 2 15. Butirométerek és tartozékok-pipettáik korlátlan 16. Folyamatos sőrőségmérık 1 17. Gabonaminıségi készülékek 2 Idımérık 18. Ellenırzı stopperórák 2 Anyagvizsgáló eszközök 19. Anyagvizsgáló gépek, szilárdság és keménység meghatározására szolgáló gépek, készülékek (szakító-, nyomó-, törı-, keménységmérıgépek) fonal-, quadránsmérlegek, motollák, sodratszámlálók 1 Anyagminıség- és összetételmérı eszközök 20. Gabonanedvességmérık 2 21. Viszkoziméterek (módosított Ostwald- és Ubbelohde-féle) korlátlan 22. Viszkoziméterek (Höppler-féle, rotációs, rheoviszkoziméterek) 5 Nyomásmérıeszközök

23. Nyomásmérık (manométerek, vákuumméterek, 2 manovákuumméterek és nyomáskülönbségmérık, nyomás- és nyomáskülönbség regisztrálók, nyomás- és nyomáskülönbség távadók pneumatikus, villamos kimenıjellel) 0.1-:-2,5 pontossági osztályba tartozók 24. Orvosi vérnyomásmérık: - rugóelemes 2 - higanyos 5 Teljesítménymérık 25. Motorteljesítménymérı fékpadok 1 Viteldíjjelzık és fordulatszámmérık 26. Viteldíjjelzık és áttételi szerkezetük 2 27. Fordulatszámmérık, tachométerek 1 vagy ennél jobb 2 pontossági osztályba tartozók 28. Gépjármő menetírók 2 Térfogat-áramot mérı eszközök 29. Vízmérık 2 30. Szeszmérık és tartozékaik (számlálóberendezés, hımérı) 10 31. Ásványolaj és ásványolajtermékek mérésére szolgáló 1 készülékek átfolyásmérık 32. Gázmérık: - 6 m 3 /h teljesítmény felett 5-6 m 3 /h és ez alatti teljesítményőek 10 33. Gız- és víz-hımennyiségmérık 5 Hımérsékletmérı eszközök 34. Lázmérık korlátlan Elektromos mérıkészülékek 35. Áram és feszültségváltó mérıtranszformátorok 0,5 vagy ennél 15 jobb pontossági osztályba tartozók 36. Elektromos fogyasztásmérık és mellékkészülékkel ellátott 10 elektromos fogyasztásmérık 37. Jármő sebességmérı lokátorok 1 Optikai mérıeszközök 38. Dioptriamérık 2 39. Luxmérık 2 Sugárdózist mérı eszközök 40. Sugárvédelmi dózismérık és dózisteljesítmény-mérık 2 41. Gyógyászati dózismérık és dózisteljesítmény-mérık 2