2014. évi NKA pályázat leírókartonjai - Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum - Fűkaszáló és marokrakó aratógép leltári szám: 2014.4.1 Az a feladat, hogy a gabonát egyenletesen levágó és a többitől elkülönítő szerkezetet építsenek, régi álma volt a mezőgazdasági felfedezőknek. Az első működőképes nyírás elvén működő kaszálógépet a skót lelkész Patrick Bell építette a 19. század első felében, de a gabona kaszálása (aratása) folyamatos fejlesztések eredményeként a 19. század végére az amerikai Mc. Cormick által vált ismerté Európában is. A kontinens legismertebb aratógépeit M. Hofherr bécsi gyára állította elő, de jelentős fejlesztéseket eszközölt a mannheimi Henrich Lanz valamint a mosoni Kühne E. Mezőgazdasági Gépgyára is, amely az 1948. április 2-án bekövetkezett államosítást követően a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár nevén működött tovább. A megvásárolni kívánt fűkaszáló és aratógép szerkezetén nem változtattak az államosítás után, a már jól bevált módon gyártották tovább a gyár nevének megváltoztatásával. A gép működtetéséhez két fő, kiszolgáló személyzetre volt szükség, az egyik a hajtókerekek által működtetett kilincsszerkezetet kezelte, amely a vágópengét is működtette, valamint irányította a két ló mozgását. A másik fő, a pengék által levágott gabonát tolta le a rácsos szerkezetű vágó asztalról, ha egy kévényi azon összegyűlt. Az úgymond marokra szedett szálas gabonát főleg asszonyok kötötték kévébe, majd cséplőgéppel csépelték ki a szemet az arató-cséplőgépek (kombájn) elterjedését megelőzően. Fűkaszálásnál egy fő kiszolgáló személy is elég volt a működtetéséhez. Bordázott öntöttvas kerekei a vontatásból származtatott forgó mozgást kúpfogas kerékpár segítségével adják át a kilincsszerkezettel oldható excentrikus mozgást végző tárcsának, amely azt alternáló mozgássá alakítja. Az acél vágópengék működtetéséhez szükséges alternáló mozgást kőrisfából készült rugalmas rudazat viszi át az excenter tárcsáról. Szállítás közben a vágóasztal felhajtható, a szerkezet kiegyensúlyozását önbeálló mankókerékkel lehet biztosítani. A fűkaszáló aratógép felújítást, restaurálást nem igényel, megvásárlása után kiállításba helyezhető. Méretek: hosszúság; 2,50 m, magasság; 0,95 m; szélesség a vágóasztal felhajtott állapotában: 1, 55 m. A múzeum jelentős fogatolt mezőgazdasági géppel rendelkezik, hiányosságot eddig csak a lóvontatású fűkasza megléte jelentett. Az, hogy marokrakó gabona adapterrel is felszerelhető még értékesebbé teszi meglétét a gyűjtemény számára, mert hasonló gépet és ráadásul olyat, amely restaurálást nem igényel országos viszonylatban nem találni.
Az arató cséplőgépek 1970-es évekbeli tömeges elterjedésével hamar kikerültek a mindennapi használatból, hogy még néhány fellelhető belőlük a 70-80-as évek kisszámú magángazdaságnak köszönhetik. De napjainkban a magángyűjtők, állati igaerő hasznosítására szakosodott kis gazdaságok keresett eszközeivé váltak, ezért megszerzésük múzeumi gyűjtemények számára nehézkes, jelentős anyagi ráfordítást igényel. Vételára állapottól függően esetünkben nagyon kedvezőnek mondható.
Gőzgéppel működtetett lapos szíjhajtású körfűrészgép leltári szám: 2014.5.1 A gőzcséplőgép garnitúrák típusának megválasztásánál mindig kiemelt szempont volt, hogy azok fűtéséhez milyen tüzelőanyag áll rendelkezésre. Az alföldön, ahol nagy területen magas szárú jó terméshozamú gabona termett a gőzgép fűtésére szalmát használtak, dombos vidéken, ahol a gyengébb minőségű gabona szalmája értékes alom és akár takarmány is volt a gőzgépet fával fűtötték, mert az rendelkezésre állt. Ilyen esetben a gőzlokomobil kiszolgálására lehetett megvásárolni a fent nevezett körfűrészt, amelyet a gép főtengelyére szerelt segéd, lapos szíj tárcsával működtettek. A körfűrész felépítménye 10x10 cm tölgyfából készült, nútolt illesztéssel, amelyeket vasrögzítő csavarok tartanak össze, a forgótengely csapágyházai és a lapos szíj tárcsa öntöttvasból készült, az acél fűrésztárcsa átmérője 70 cm. Vágóasztala gördülő elemeken mozgatható, a biztonságos munkavégzés érdekében 40 cm vágószélességgel. Annak ellenére, hogy gyártó cég, felirat nincsen rajta az igényes kivitelezés gyári készítésre utal, méltó kiegészítője lehet a gyűjteményben található gőzlokomobiloknak, amelyek kora az 1910-es évek első fele. Méretek: hosszúság: 1,30 m; szélesség: 0,95 m; magasság: 1,10 m; Állapotát tekintve, restaurálást, felújítást nem igényel, állagvédelem után kiállításba helyezhető. Múzeumi gyűjteményünk három darab gőzlokomobillal rendelkezik, amelyek közül egy működőképes és rendelkezik azzal a segédlehajtással, amely a körfűrészgép üzemeltetését meg tudja valósítani. Éves rendezvényünkön az Országos Mezőgazdasági Gépésztalálkozón bemutatót tartunk a gőzgépes cséplőgép garnitúránkkal, amelynek ritka kiegészítő eleme, látványossága lehet az 1910-es években készült fűrészgép. Egyediségét tekintve ára nagyon kedvező.
MO-4 gépi hajtású kukoricamorzsoló leltári szám: 2014.6.1 (Gyártója: Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár) A megvásárolni kívánt gépi kukoricamorzsoló szerkezeti elődje a Hofherr-Schrantz- Clayton- Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. Kispesti gyárban készített K.P.H típusú morzsoló volt a MEB típusú benzin-petróleum üzemű ugyancsak H.S.C.S. gyártmányú robbanómotorral működtették. A törökszentmiklósi gyár által készített gyártmányok hasonló felépítésűek azzal a különbséggel, hogy váz és szekrényszerkezete nem fából, hanem vasból készült. Légszáraz kukoricalevelektől mentes fosztott csöves kukorica morzsolását, tisztítását és zsákolását végzi. Az összes szerkezeti részek szekrényszerű keretben foglalnak helyet. A gépkeret járókerekeken nyugszik, mely vontatható. Az előtároló garat 50 kg-nyi kukoricacső befogadására alkalmas. A garat elülső meredekebb falánál tolózárral szabályozható kifolyónyílás van. A kifolyónyílással szemben egy sorban van a négy etetőnyílás. Etetése a kukoricacső hegyével lefelé történik. A morzsolás műveletét a fogastárcsák végzik. A nagyság szerint osztályozott magvak tisztítását az alsó rostaszekrény előtt elhelyezett és a váz alsó főtartóira erősített szelelő végzi. Kiszolgálásához két ember szükséges. Meghajtásához 3-4 LE villanymotor vagy MIA típusú benzin üzemű robbanó motor szükséges. Jellemző adatai: Hossza 2,65 m Magassága 1,62 m Szélessége 1,40 m A fogastárcsa fordulatszáma 105/p A rostahajtó forgattyús tengely fordulatszáma 192/p A rostaszekrények lengéshossza 50 mm A rosta nettó osztályozófelülete 0,896 m 2 Szelelő fordulatszáma 520/p Súlya 570 kg Teljesítmény óránként (csöves kukoricából) kb. 1500 kg Kézi hajtású valamint lovasjárgány működtetésű morzsoló gyűjteményünket méltómódon egészíti ki ez a gépi meghajtású kukorica morzsoló. Meghajtó gépe ugyan hiányzik, de a gyűjteményben található 4 LE teljesítményű Kismotor és Gépgyári MIA típusú stabilmotorral restaurálása után működőképessé tehető. A jól sikerült konstrukció, jó teljesítménye és költséghatékony üzemeltetése miatt néhány példány egyes kisgazdaságokban ma is üzemben található. Ezen példányokra az elhasználtság és a nagyfokú átalakítottság jellemző, ezzel szemben az általunk vásárolt műtárgy eredeti állapotban maradt meg, restaurálása nem igényel jelentős költségráfordítást.