Miskolci Magister Gimnázium



Hasonló dokumentumok
Óra A tanítási óra anyaga Ismeretek, kulcsfogalmak/fogalmak 1. Év eleji szervezési feladatok 2.

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga és javítóvizsga témakörei Matematika 9. évfolyam

Osztályozó- és javítóvizsga témakörei MATEMATIKA tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga témakörei MATEMATIKA tantárgyból 2016 / tanév

Témakörök Témakör óraszáma Ismeretanyag Kompetenciák, nevelési célok, kapcsolódások 1. Gondolkodási és megismerési módszerek

Osztályozó- és javítóvizsga. Matematika tantárgyból

Érettségi előkészítő emelt szint évf. Matematika. 11. évfolyam. Tematikai egység/fejlesztési cél

TARTALOM. Előszó 9 HALMAZOK

MATEMATIKA. a évfolyamon alap óraszámmal. Tantárgyi struktúra és óraszámok. 11. évf. 12. évf.

Matematika tanmenet 11. évfolyam (középszintű csoport)

Matematika tanmenet 10. osztály (heti 3 óra) A gyökvonás 14 óra

Matematika osztályozó vizsga témakörei 9. évfolyam II. félév:

Az osztályozóvizsgák követelményrendszere 9. évfolyam

Matematika tanmenet 12. osztály (heti 4 óra)

Az osztályozó vizsgák tematikája matematikából évfolyam

Matematika. 9.osztály: Ajánlott tankönyv és feladatgyűjtemény: Matematika I-II. kötet (Apáczai Kiadó; AP és AP )

Matematika 11. évfolyam

TANMENET. a matematika tantárgy tanításához 11.E osztályok számára

OSZTÁLYOZÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 9. OSZTÁLY

Az osztályozóvizsgák követelményrendszere MATEMATIKA

MATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI (TÉTELEK) 2005

Tanmenet a évf. fakultációs csoport MATEMATIKA tantárgyának tanításához

2018/2019. Matematika 10.K

Osztályozó és Javító vizsga témakörei matematikából 9. osztály

NT Matematika 11. (Heuréka) Tanmenetjavaslat

NT Az érthető matematika 11. Tanmenetjavaslat

Tanulmányok alatti vizsga felépítése. Matematika. Gimnázium

MATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI (TÉTELEK) 2012

TANMENET 2015/16. Készítette: KOVÁCS ILONA, Felhasználja: Juhász Orsolya

Az osztályozó vizsgák tematikája matematikából

1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK, HALMAZOK, KOMBINATORIKA, GRÁFOK

MATEMATIKA tanterv emelt szint évfolyam

TANMENET. a matematika tantárgy tanításához 10. E.osztályok számára

MATEMATIKA TANTERV A GIMNÁZIUM, ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI FELKÉSZÍTŐS TANULÓCSOPORTOK RÉSZÉRE

Matematika szóbeli érettségi témakörök 2016/2017-es tanév őszi vizsgaidőszak

HELYI TANTERV MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTŐ ÉVF.(2+2)

Matematika tanmenet 10. évfolyam 2018/2019

Tanmenet a Matematika 10. tankönyvhöz

MATEMATIKA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA

A MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI. A vizsga formája. Közé pszinten: írásbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 12.E ÉS 13.A OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 31 HÉT/ ÖSSZ 124 ÓRA

MATEMATIKA. Szakközépiskola

Matematika javítóvizsga témakörök 10.B (kompetencia alapú )

TANMENET. a matematika tantárgy tanításához a nappali 11. évfolyam számára

Követelmény a 7. évfolyamon félévkor matematikából

MATEMATIKA TANMENET. 9. osztály. 4 óra/hét. Budapest, szeptember

Matematika szóbeli érettségi témakörök 2017/2018-as tanév

SZAKKÖZÉPISKOLA ÉRETTSÉGI VIZSGRA FELKÉSZÍTŐ KK/12. ÉVFOLYAM

SULINOVA PROGRAMTANTERVÉHEZ ILLESZKEDŐ TANMENET 9. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA

MATEMATIKA (EMELT SZINT)

Osztályozóvizsga követelményei

HELYI TANTERV. Matematika

TANMENET ... Az iskola fejbélyegzője. a matematika tantárgy. tanításához a 9. a, b osztályok számára

Matematika emelt szint a évfolyam számára

Követelmény a 8. évfolyamon félévkor matematikából

A MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

Matematika 5. osztály

SPECIÁLIS HELYI TANTERV SZAKKÖZÉPISKOLA. matematika

Osztályozóvizsga követelményei matematikából (hat évfolyamos képzés, nyelvi-kommunikáció tagozatos csoport)

NT Matematika 10. (Heuréka) Tanmenetjavaslat

TANMENET. a Matematika tantárgy tanításához a 12. a, b c osztályok számára

Minimum követelmények matematika tantárgyból 11. évfolyamon

ÖSSZEVONT ÓRÁK A MÁSIK CSOPORTTAL. tartósság, megerősítés, visszacsatolás, differenciálás, rendszerezés. SZÁMTANI ÉS MÉRTANI SOROZATOK (25 óra)

Az írásbeli eredménye 75%-ban, a szóbeli eredménye 25%-ban számít a végső értékelésnél.

A középszintű érettségi vizsga témakörei MATEMATIKÁBÓL

MATEMATIKA TANMENET 9.B OSZTÁLY FIZIKA TAGOZAT HETI 6 ÓRA, ÖSSZESEN 216 ÓRA

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 11B OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

Az osztályozó- és javítóvizsga témakörei matematika tantárgyból. 9. évfolyam

ÍRÁSBELI BELSŐ VIZSGA MATEMATIKA 8. évfolyam reál tagozat Az írásbeli vizsga gyakorlati és elméleti feladatai a következő témakörökből származnak.

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 10.B OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

MATEMATIKA évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények

A 11. évfolyam emelt szintű előkészítő csoport óraszáma : 5 óra/hét (180 óra)

Helyi tanterv Német nyelvű matematika érettségi előkészítő. 11. évfolyam

9. ÉVFOLYAM TÉMAKÖR FELDOLGOZÁSÁRA JAVASOLT ÓRASZÁM 122 TÉMAKÖR

TANMENET. a matematika tantárgy tanításához a 12. E osztályok számára

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.A, 9.D. OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT ÖSSZ: 148 ÓRA

Helyi tanterv. Matematika emelt szintű képzés. A kerettanterv A változata alapján. 11. osztály. Heti 2 óra

Osztályozóvizsga követelményei

Javítóvizsga témakörök, gyakorló feladatok 13. i osztály Témakörök

pontos értékét! 4 pont

A MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

9. ÉVFOLYAM. Tájékozottság a racionális számkörben. Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk. Számok abszolútértéke, normál alakja.

A Baktay Ervin Gimnázium emelt szintű matematika tanterve a évfolyamok számára

Miskolci Magister Gimnázium

Követelmény a 6. évfolyamon félévkor matematikából

MATEMATIKA. a évfolyamon emelt óraszámmal. Tantárgyi struktúra és óraszámok. 11. évf. 12. évf. heti 6 óra (összesen 216 óra)

TANMENET. Matematika

Osztályozóvizsga-tematika 8. évfolyam Matematika

HELYI TANTERV. Matematika

SULINOVA PROGRAMTANTERVÉHEZ ILLESZKEDŐ TANMENET 10. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: matematika évfolyam

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

17.2. Az egyenes egyenletei síkbeli koordinátarendszerben

Osztályozóvizsga követelményei

Az osztályozó vizsgák tematikája matematikából évfolyam

Az áprilisi vizsga anyaga a fekete betűkkel írott szöveg! A zölddel írott rész az érettségi vizsgáig még megtanulandó anyag!

képességnek fejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalom által. A matematika lehetőségekhez

A Baktay Ervin Gimnázium emelt szintű matematika tanterve a évfolyamok számára

Osztályozóvizsga követelményei matematikából (négy évfolyamos képzés, alapóraszámú csoport)

Átírás:

Miskolci Magister Gimnázium matematika 11. évfolyam 2013/2014 110/2012./VI.4./Kormányrendelet, és az 51/2012/XII.21./ EMMI kerettanterv alapján Készítette: Literáti Márta 1

Alapdokumentumok: EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.04 Matematika a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklet 6.2.03 Matematika a szakközépiskolák 9 12. évfolyama számára Jelen helyi tanterv az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 3. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára 3.2.04 alapján készült. A kerettanterv által biztosított 10 %-os szabad mozgástér a megtanított ismeretek elmélyítésére és a gyakorlásra kerül felhasználásra, tehát új tartalmi elemekkel a témák nem bővülnek, csak bizonyos résztémákra szánt órakeret került megnövelésre. A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam 3 111 Tankönyv: Sokszínű matematika 11. Példatárak: Érettségi feladatgyűjtemény matematikából I. Érettségi feladatgyűjtemény matematikából II Segédkönyv: Négyjegyű függvénytáblázat 11. évfolyam Célok és feladatok A 11. évfolyamon tovább kell folytatni a tanulók kombinatív készségének fejlesztését, a feladatmegoldásban a minél többféle megoldási mód keresésének ösztönzését, a bizonyítás iránti igény mélyítését. Ezen az évfolyamon elvárható a pontos fogalomalkotásra való törekvés. Fontos cél a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességének továbbfejlesztése is. A 11. évfolyam témakörei lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók becsléseket végezzenek, és a becsléseiket összevessék a számításokkal. Különösen az algebrai számítások adnak rá jó lehetőséget, hogy az önellenőrzés igényét felkeltsük, továbbfejlesszük. Több terület (egyenletek, egyenletrendszerek, szöveges feladatok, függvények, geometria) összetettebb feladatai is igénylik a tervszerű munka végzését. A különböző transzformációk, a koordinátageometria egyes területei, valamint bizonyos geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel is jó lehetőséget adnak arra, hogy felismertessük az összefüggéseket a matematika különböző területei között. Több lehetőség is kínálkozik arra (egyenletek, függvények, vektorok stb.), hogy bemutassuk a 2

fizika és a matematika szoros kapcsolatát, miközben a legkülönbözőbb területen van lehetőségünk a gyakorlati problémák matematizálására, a modellalkotása (lásd például a gráfok). Szinte minden témakörben alkalmunk van a zsebszámológép alkalmaztatására, és igen gyakran tudjuk a számítógépet is segítségül hívni a feladatok megoldásához, az adatok, problémák gyűjtéséhez (lásd például statisztikai adatok), a véletlen jelenségek vizsgálatához, a megoldások prezentációjához. A geometria több területe is alkalmas az esztétikai érzék fejlesztésére. Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a természettudományos ismeretek megértése miatt, különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák, melyek már tartalmazzák a számonkérésre, az ismétlésre és a rendszerezésre szánt óramennyiséget. Korosztályi sajátosságok: Ez a szakasz az érettségire felkészítés időszaka is, ezért a fejlesztésnek kiemelten fontos tényezője az elemző- és összegzőképesség alakítása. Ebben a két évfolyamban áttekintését adjuk a korábbi évek ismereteinek, eljárásainak, problémamegoldó módszereinek, emellett sok, gyakorlati területen széles körben használható tudást is közvetítünk. Olyanokat, amelyekhez kell az előző évek alapozása, amelyek kissé összetettebb problémák megoldását is lehetővé teszik. Az érettségi előtt már elvárható többféle ismeret együttes alkalmazása. A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. Minden témában nagy hangsúllyal ki kell térnünk a gyakorlati alkalmazásokra, az ismeretek más tantárgyakban való felhasználhatóságára. A statisztikai kimutatások és az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedeztetése hozzájárul a vállalkozói kompetencia fejlesztéséhez, a helyes döntések meghozatalához. Gyakran alkalmazhatjuk a digitális technikát az adatok, problémák gyűjtéséhez, a véletlen jelenségek vizsgálatához. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban és mindennapjaink gyakorlatában is elengedhetetlen. A sorozatok, kamatos kamat témakör kiválóan alkalmas a pénzügyi, gazdasági problémákban való jártasság kialakításra. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését is segíti, ha önálló kiselőadások, prezentációk elkészítését, megtartását várjuk el a diákoktól. A matematikatörténet feldolgozása például alkalmas erre. Ez sokat segíthet abban, hogy a matematikát kevésbé szerető tanulók se tekintsék gondolkodásmódjuktól távol álló területnek a matematikát. Óraszámok: 11. osztály Téma Tematikus egység Rendszerezés Számonkérés Összesen: 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 10 1 1 12 2. Számtan, algebra 21 1 3 25 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 16 1 3 20 3

4. Geometria 29 1 4 34 5. Valószínűség, statisztika 18 1 1 20 Összesen: 94 5 12 111 4

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Gondolkodási és megismerési módszerek Sorbarendezési, leszámlálási problémák megoldása. Gráffal kapcsolatos alapfogalmak. Órakeret 12 óra Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Mintavétel céljának, értelmének megértése. Gráfokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővítése, konkrét példák alapján gráfokkal kapcsolatos állítások megfogalmazása. A modellhasználati, modellalkotási képesség fejlesztése. 1. 2. 3. 4. 5. 6-7. Óra Kombinatorikai alapfogalmak. Sorrend. Permutáció. Kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. Kombinációk. Kiválasztás és sorrend. Variációk. A kombinatorika alkalmazása egyszerű geometriai feladatokban. Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. Matematikatörténet: Erdős Pál. Modell alkotása valós problémához: kombinatorikai modell. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. 8. Binomiális együtthatók. Jelek szerepe, alkotása, használata: célszerű jelölés megválasztásának jelentősége a matematikában. 9. 10. 11. 12. Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Fokszám összeg és az élek száma közötti összefüggés. Matematikatörténet: Euler. Gráfelméleti feladványok. Ellenőrző számonkérés. Modell alkotása valós problémához: gráfmodell. Megfelelő, a problémát jól tükröző ábra készítése. Tanulói kiselőadás. Tanulói kiselőadás. Földrajz: előrejelzések, tendenciák megfogalmazása Biológia-egészségtan: genetika 5

Óra Kulcsfogalmak/Fogalmak Mintavétel visszatevéssel, visszatevés nélkül. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Órakeret 2. Számtan, algebra 28 óra Hatvány fogalma egész kitevőre, hatványozás azonosságai. Egyenlet, egyenlőtlenség megoldása. Ekvivalens egyenlet fogalma. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: valós problémák megoldása megfelelő modell választásával. A matematika alkalmazása más tudományokban. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. A matematika épülésének elvei: létező fogalom újraértelmezése, kiterjesztése. A fogalmak kiterjesztése követelményeinek megértése. Függvénytulajdonság alkalmazása egyenlet megoldásánál (pl. szigorú monotonitás). 13. 14. 15. Óra A négyzetgyök fogalmának általánosítása. n-edik gyök. Az n-edik gyök azonosságainak alkalmazása A matematika belső fejlődésének felismerése, új fogalmak alkotása. 16. Hatványozás pozitív alap és racionális kitevő esetén. Fogalmak módosítása újabb tapasztalatok, ismeretek alapján. A hatványfogalom célszerű kiterjesztése, permanenciaelv alkalmazása. 6

Óra 17. Hatványozás azonosságainak alkalmazása. Példák az azonosságok érvényben maradására. 18.-23 A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek. 24. A logaritmus értelmezése. Matematikatörténet: A logaritmussal való számolás szerepe (például a Kepler-törvények felfedezésében). 25. 26. Zsebszámológép használata, táblázat használata. Az exponenciális és logaritmikus függvény összefüggései. Inverz függvények. Ismeretek tudatos memorizálása. Ismeretek mozgósítása. Modellek alkotása (algebrai modell): exponenciális egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás). Korábbi ismeretek felidézése (hatvány fogalma). Ismeretek tudatos memorizálása. Annak felismerése, hogy a technika fejlődésének alapja a matematikai tudás. Fizika; kémia: radioaktivitás. Földrajz; biológiaegészségtan: globális problémák - demográfiai mutatók, a Föld eltartó képessége és az élelmezési válság, betegségek, világjárványok, túltermelés és túlfogyasztás. Technika, életvitel és gyakorlat: zajszennyezés. Kémia: ph-számítás. Fizika: Keplertörvények. Fizika; kémia: számítási feladatok. függvénytábláz at 7

Óra 27. A logaritmus azonosságai. A hatványozás és a logaritmus kapcsolatának felismerése. 28. 29-30. 31. 32. 33. 34. 35-36. 37. 38. 39. 40. Számolás logaritmusokkal. Egyszerű átalakítások. A definíciók és a logaritmus azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható logaritmusos egyenletek. Tízes alapú logaritmusok. Más alapú logaritmusok. Áttérés más alapú logaritmusra. Különböző alapú logaritmusok alkalmazása egyenletekben. Logaritmikus egyenletek. Exponenciális és logaritmikus egyenletrendszerek. Gyakorló feladatok. Összefoglalás. I. Témazáró dolgozat írása. Kulcsfogalmak/Fogalmak Modellek alkotása (algebrai modell): logaritmus alkalmazásával megoldható egyszerű exponenciális egyenletek; ilyen egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás). Életvitel és gyakorlat: zajszennyezés. Kémia: ph-számítás. Biológia-egészségtan: érzékelés, az inger és az érzet. n-edik gyök. Racionális kitevőjű hatvány. Exponenciális növekedés, csökkenés. Logaritmus. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Órakeret 3. Összefüggések, függvények, sorozatok javasolt óraszám 16 óra Függvénytani alapfogalmak. Hatványozás azonosságai. Négyzetgyök. Függvény megadása, tulajdonságai. Hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése. 8

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A folyamatok elemzése a függvényelemzés módszerével. Tájékozódás az időben: lineáris folyamat, exponenciális folyamat. A matematika és a valóság: matematikai modellek készítése, vizsgálata. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően. Óra 41-42. 43. 44. 45. 46. Szögfüggvények fogalma. Ismétlés. Távolságok kiszámítása. Szögfüggvények kiterjesztése. A trigonometrikus alapfüggvények ábrázolása: y = sin x függvény. Az y = cos x függvény. Az y = tg x és y = ctg x függvények. 47-49. A trigonometrikus függvények transzformációi: f ( x) + c, f ( x + c) ; cf (x) ; f (cx). A kiterjesztés szükségességének, alapgondolatának megértése. Időtől függő periodikus jelenségek kezelése. Tudatos megfigyelés a változó szem és feltételek szerint. 50. Az exponenciális függvények. Permanenciaelv alkalmazása. Fizika: periodikus mozgás, hullámmozgás, váltakozó feszültség és áram. Földrajz: térábrázolás és térmegismerés eszközei, GPS. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata. 9

Óra 51. Exponenciális folyamatok a természetben és a társadalomban. Modellek alkotása (függvény modell): a lineáris és az exponenciális növekedés/csökkenés matematikai modelljének összevetése konkrét, valós problémákban (például: népesség, energiafelhasználás, járványok stb.). Fizika; kémia: radioaktivitás. Földrajz: a társadalmigazdasági tér szerveződése és folyamatai. 52-53. A logaritmusfüggvények vizsgálata. Logaritmus alapfüggvények grafikonja, jellemzésük. 54-55. A logaritmusfüggvény mint az exponenciális függvény inverze. Függvénynek és inverzének a grafikonja a koordináta-rendszerben. 56. Ellenőrző számonkérés. Kulcsfogalmak/Fogalmak Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; földrajz: globális kérdések: - erőforrások kimerülése, fenntarthatóság, demográfiai robbanás a harmadik világban, népességcsökkenés az öregedő Európában. Frontális munka Fizika; kémia: radioaktivitás. Szinuszfüggvény, koszinuszfüggvény, tangensfüggvény. Exponenciális függvény, logaritmusfüggvény. Exponenciális folyamat. 10

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Órakeret 4. Geometria 40 óra Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Ekvivalens egyenlet. Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan. Vektorok, vektorműveletek. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb felismerése. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne. (számítógép) használata. Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: távolságok, szögek, terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása. A matematika két területének (geometria és algebra) összekapcsolása: koordináta-geometria. Emlékezés, korábbi ismeretek rendszerezése, alkalmazása. 57. 58-59. 60. 61-62. Ismeretek Szinusztétel. Kisebb oldallal szemközti szög megadása esetén. Feladatok a szinusztételre. Koszinusztétel. Feladatok a koszinusztételre. 63-64. Síkidomok kerületének és területének számítása. 65-66. Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza és koszinusza között. Összefüggés a szög és a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza között. A tangens kifejezése a szinusz és a koszinusz hányadosaként. Általános eset, különleges eset viszonya (a derékszögű háromszög és a két tétel). Ismeretek alkalmazása. A trigonometrikus azonosságok megértése, használata. Függvénytáblázat alkalmazása feladatok megoldásában. Fizika: vektor felbontása adott állású összetevőkre. Földrajz: térábrázolás és térmegismerés eszközei, GPS. Földrajz: felszínszámítás. 11

Ismeretek 67-69. Egyszerű trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezető, háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus egyenlet. 70. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. Két vektor merőlegességének szükséges és elégséges feltétele. 71. Gyakorló feladatok. A problémához hasonló egyszerű probléma keresése. A művelet újszerűségének felfedezése. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése, megkülönböztetése. 72. II. Témazáró dolgozat írása. 73. Helyvektor. Emlékezés: jelek, jelölések, megállapodások. 74. Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal. Vektorok és rendezett számpárok közötti megfeleltetés. 75. 76. 77. 78. A helyvektor koordinátái. Szakasz felezőpontjának koordinátái. Harmadoló pontjának koordinátái. A háromszög súlypontjának koordinátái. A vektor fogalmának bővítése (algebrai vektorfogalom). Sík és tér: a dimenzió szemléletes fogalmának fejlesztése. Képletek értelmezése, alkalmazása. Frontális munka Fizika: rezgőmozgás, adott kitéréshez, sebességhez, gyorsuláshoz tartozó időpillanatok meghatározása. Fizika: mechanikai munka, mágneses fluxus. Fizika: vonatkoztatási rendszer, hely megadása. Fizika: erők összeadása komponensek segítségével, háromdimenziós képalkotás (hologram). Fizika: hely megadása. 12

79. 80. 81. Ismeretek Két pont távolsága. A szakasz hossza. Ellenőrző számonkérés. Képletek értelmezése, alkalmazása. 82. A kör egyenlete. Geometria és algebra összekapcsolása. 83. 84. 85. 86. Az egyenes különböző megadási módjai. Az irányvektoros egyenlet. A normálvektoros egyenlet. Az iránytangens. 87. Iránytangens és az egyenes meredeksége. 88. A merőlegesség megfogalmazása skaláris szorzattal. 89. Az egyenes egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Geometriai ismeretek felelevenítése, megfogalmazása algebrai alakban. Az egyenest jellemző adatok, a közöttük felfedezhető összefüggések értése, használata. Frontális munka Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram). Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram). Fizika: út-idő grafikon és a sebesség kapcsolata. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram). 13

90. 91. 92. Ismeretek Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. Gyakorló feladatok. Geometriai probléma megoldása algebrai eszközökkel. Ismeretek mozgósítása, alkalmazása (elsőfokú, illetve másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása). 93. A kör adott pontjában húzott érintője. A geometriai fogalmak megjelenítése algebrai formában. Geometriai ismeretek mozgósítása. 94.. 95. 96. A koordinátageometriai ismeretek alkalmazása egyszerű síkgeometriai feladatok megoldásában. Összefoglalás. A III. Témazáró dolgozat írása. Geometriai problémák megoldása algebrai eszközökkel. Geometriai problémák számítógépes megjelenítése. Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram). Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram). Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram használata). Kulcsfogalmak/Fogalmak Fizika: égitestek pályája. Valós szám szinusza, koszinusza, tangense. Bázisrendszer, helyvektor. Skaláris szorzat. Ponthalmaz egyenlete; kétismeretlenes egyenletnek megfelelő ponthalmaz. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Órakeret 5. Valószínűség, statisztika 12 óra A statisztika alapfogalmai. Adathalmaz statisztikai jellemzői, adathalmaz ábrázolása. Táblázatok kezelése. A véletlen esemény fogalma, a véletlen kísérlet fogalma. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Esély és valószínűség hétköznapi fogalma. Kombinatorikai ismeretek. 14

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek rendszerezése, alkalmazása, bővítése. Műveletek értelmezése az események között. Matematikai elvonatkoztatás: a valószínűség matematikai fogalmának fejlesztése. Véletlen mintavétel módszerei jelentőségének megértése. 97. 98. Óra 99. 100. Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre. Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre. Véletlen esemény, valószínűség. A valószínűség matematikai definíciójának bemutatása példákon keresztül. 101. A valószínűség klasszikus modellje. Matematikatörténet: Rényi: Levelek a valószínűségről. 102-103. Egyszerű valószínűség-számítási problémák. A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása. Logikai műveletek, halmazműveletek és események közötti műveletek összekapcsolása. A véletlen kísérletekből számított relatív gyakoriság és a valószínűség kapcsolata. A modell és a valóság kapcsolata. Ismeretek mozgósítása, tanult kombinatorikai módszerek alkalmazása. Tanulói kiselőadás Informatika: folyamatok, kapcsolatok leírása logikai áramkörökkel. Fizika: az űrkutatás hatása mindennapjainkra, a találkozás valószínűsége. 15

Óra 104. Statisztikai mintavétel. Valószínűségek visszatevéses mintavétel esetén, a binomiális eloszlás. Visszatevés nélküli mintavétel. 105. 106. 107. 108. 109.-111. Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy adathalmazok jellemzése statisztikai mutatókkal. Ellenőrző számonkérés. Az éves munka értékelése. Hiányosságok pótlása. Kulcsfogalmak/Fogalmak Modell alkotása (valószínűségi modell): a mintavételi eljárás lényege. A statisztikai kimutatások és a valóság: az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedeztetése. Közvélemény-kutatás, minőségellenőrzés, egyéb gyakorlati alkalmazások elemzése. /számítógép használata statisztikai mutatók kiszámítására. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata. Valószínűség matematikai fogalma. Klasszikus valószínűség-számítási modell. Szórás. 16

Továbbhaladás feltételei Képes egyszerű kombinatorikai feladatok megoldására. Ismeri a gráf szemléletes fogalmát, képes egyszerű alkalmazásokra. Biztonsággal alkalmazza a hatványozás azonosságait egész kitevő esetén. Ismeri a logaritmus fogalmát, jól alkalmazza az azonosságokat egyszerűbb esetekben. Képes megoldani egyszerű exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenleteket. Tájékozott az alapfüggvények grafikonjait és legfontosabb tulajdonságait (értelmezésitartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték) illetően. Ismeri és alkalmazza a vektorműveleteket (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás). Alkalmazza a szinusztételt és a koszinusztételt a háromszög hiányzó adatainak meghatározására. Képes vektorok koordinátáival számolni. Ki tudja számolni szakasz felezőpontjának koordinátáit. Fel tudja írni a kör középponti egyenletét. Ismeri és alkalmazza az egyenes (egy szabadon választott) egyenletét. Meg tudja határozni két egyenes metszéspontjának koordinátáit. Tudja vizsgálni kör és egyenes kölcsönös helyzetét. Képes egyszerű valószínűségi feladatok megoldására. 17