Budapest augusztus november. Kiinduló licitrendszer A Palatinus Bridge Klubban LEKTORÁLATLAN!

Átírás

1 Budapest augusztus november Kiinduló licitrendszer A Palatinus Bridge Klubban Összeállította: Hazai Géza Szakmailag ellenőrizték Honti László nk. mester, n. nagymester Mezei Katalin n. nagymester bridzsoktatók kiadvány július 4. 05:34

2 Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer Ez a kiadvány kizárólag szabad szoftverek alkalmazásával készült. Kile: a Kile Team szerkesztő programja KDE: egy nemzetközi fejlesztőcsapat terméke TEX: Donald E. Knuth betűszedő rendszere L A TEX 2ε: Leslie Lamport és mások makrógyűjteménye Linux: Linus Torvald bejegyzett védjegye PCLinuxOS: Bill Reynolds Linux alapú összeállítása Ezt a kiadványt a Palatinus Bridzs Klub a tagjai számára készítette. 2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Alapvetések 9 2. Egyes színindulások 11 Minor indulások indulás indulás Major indulások indulás indulás Egyenletes lapok licitje 16 Fél NT NT indulás Másfél NT NT Önálló kezek indítása Kizáró indulások 22 Gyenge 2-es indulások es színindulás negyedik helyen as magasságú szín kizárások NT Válaszok Közbeszólások 25 Az ellenvonal közbeszól Színindulás után NT indulás után Kizárási kísérlet után

4 Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer Védekező vonalon Egyes magasságú színindulás után NT indulás után Indító kijátszás és jelzések 31 Indító kijátszás Az indulás színének kiválasztása Melyik lappal induljunk? A. Kiegészítések 34 Jelölések Lapértékelés Konvenciók

5 Bevezetés Bridzsezni jó. Ez különösen akkor igaz, ha a partnert megértjük, a partner megért bennünket, így a legjobb lehetőséget tudjuk kihozni a lapunkból. Akit kielégít a háziparti (robber bridzs) esetleg saját eszközöket alakít ki. Klub (verseny) játék esetén azonban érdemes egyes licitálási szabályokat megismerni, betartani. Ennek a következő okai vannak: alapvetően nem az elért ütések száma után járó pontok határozzák meg az eredményt, hanem a többi eredménnyel való összehasonlítás ( a többiek mit csináltak ), minden leosztás önmagában értékelendő, nincs vonal alatti, vonal feletti eredmény (és nincs figura jutalompont), Ebben a kis kiadványban vázlatosan ismertetünk egy egyszerű licitrendszert. Ez fő vonásaiban a Standard American (SA, l. 34. oldal) rendszeren alapul, néhány közismert konvenció alkalmazásával (ezek kivonatos leírását l. a 36. oldalon). Az az elképzelésünk, hogy ezt, mint alapot, kínáljuk klubunk látogatói számára, így ha két idegen összeül, erről az alapról indulva egyeztethetnek (de természetesen a rendszer ebben a formában is teljes értékű). Jelölések Az érthetőség szem előtt tartásával a következő jelzéseket használtuk: a kártyaszíneket a saját jelölésükkel tüntetjük fel:, ha további lapok (kis lapok) jelölése szükséges, azt x-szel jelöljük, a szan -t a magyar bridzséletben elterjedt rövidítéssel így jelöljük: NT, az legmagasabb öt kártyalapot eltérő betűtípussal jelöljük: AKQJ T, 5

6 Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer egyes rövidítéseket, jelöléseket eltérő betűtípussal különböztetünk meg, pl. BAL; jelentésüket a 34. oldalon lehet olvasni, a konvenciók nevét szintén eltérő betűtípussal jelöljük, pl. Kantar; ezek rövid leírását a 36. oldaltól kezdődően lehet megtalálni, ha egy szám mellett + jel szerepel, színhosszúság esetén ennyi vagy több lapot, pontoknál jó (pozitív) jelölt értéket jelent, ha egy szám mellett jel van, akkor színhosszúság esetén legfeljebb ennyi lapot, pontoknál gyenge (negatív) jelölt értéket jelent ha egy szám mellett = jel van, akkor a színhosszúság pontosan ennyi lap, pontoknál pontosan ennyi pontot jelent, az elosztások közlésénél zárójelben a lap jellegére utalunk, pl. (4) 3 3 3: tetszőleges négyes szín, ( ): tetszőleges elosztásban egy ötös szín, két hármas szín, egy dubló; zárójel nélkül pontos elosztást jelez: : 4, 4, 3, 2, ha indokolt, páros licitmeneteket írunk le; amennyiben jelentősége van az ellenvonal licitjének, akkor ezt zárójelben közöljük (pl. 1 (1 ) *... ), licitmenetekben a passzt vagy kiírjuk, vagy P -vel jelöljük, a kontrát * -gal, D -vel vagy a kontra szóval jelezzük; ha egy licit lényegtelen, csak az a feltétel, hogy szabályos legyen és passztól eltérő, X jelet használunk, ha egy licitmenetben aláhúzott bemondás szerepel, akkor a tárgyalt témára vonatkozó licitről van szó (pl. negatív kontra: 1 (1 ) *... ). Alapfogalmak Az itt felsorolandó fogalmak fontosságuk miatt kerültek jelen anyag elejére. Ennek elsődleges oka az, hogy ezek bridzses körökben közkeletű szakszavak, kezdő, vagy kevésbé tájékozott játékos számára azonban idegenül hathatnak. Az egyértelműség kedvéért ezeket a szövegben 6

7 Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer eltérő betűtípussal jelöljük. indulóerő A lapnak pontokban és esetleges kiegészítő értékekkel megállapított olyan tulajdonsága, amivel meg lehet kezdeni a licitet. válaszolóerő A lapnak az a minimális pont- és kiegészítő értéke, amivel az induló partner licitjére már válaszolhatunk (nem passzolunk) viszontválasz A licitálást megkezdő játékos (a párban először passztól eltérő licitet alkalmazó) partnerének bemondására adott újabb bemondás vonal Az egymással szemben helyet foglaló partnerek közös elnevezése kényszerítő (szokás a nyelvbe már beépült idegen szóval forsznak is nevezni) Olyan bemondás, ami a partner és/vagy a vonalat passztól eltérő bemondásra kötelezi. lehetséges változatok: egy menetre a partner ebben a licitkörben nem passzolhat, ha az ellenfél nem szólt közbe, megadott magasságig a partner vagy a vonal eddig a magasságig nem passzolhat (az ellenvonal passzolásai mellett), gémig a licit gém alatt nem állhat meg, szlemig a licitnek legalább kis szlemig folytatódnia kell invitáló Olyan bemondás, ami a partnernak javasol egy felvétel magasságot. A partnernak jogában áll ez elől elzárkózni, vagy elfogadni. Ez lehet géminvit, szleminvit 7

8 Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer passzolható Olyan bemondás, amit a partner lepasszolhat. Együtt kell értelmezni az invitáló fogalommal (utóbbi ugyanis lehet nem passzolható licit, pl , ami invitáló, de nem passzolható; válaszoló 3 licittel elutasítja a géminvitet) limitált A bemondás alulról és/vagy felülről határértékhez kötött. Ez lehet pontban meghatározva (pl. az 1 2 : 6 9 pontos lap, azaz 6-nál nem kevesebb, de 9-nél nem több), vagy laphosszúságban (pl. 1 : legalább 5-ös szín, azaz nem kevesebb, mint 5 -t tartalmazó lap) mesterséges Olyan bemondás, ami ténylegesen nem azt jelenti, amit eredetileg licitáltak, hanem valami megállapodáshoz kötött speciális bemondás (pl. 1 4 : nem mellékszínt, hanem éppen hogy rövid -et jelent) relé Olyan mesterséges licit, ami nem hordoz jelentést, csak azért kellet mondani, hogy partner tovább folytathassa a licitet, vagy passzolhat, ha a relé megfelelő (pl. a Jacoby transzfer: 1 NT 2 2, ami nem jelent -t az 1 NT-os kezében, csak kötelező bemondás) riverz A bemondás erőjelző; az első licit eggyel magasabb szintje feletti licit (pl. 1 1NT 2 : ez a 2 felett van!) zárólicit Az ezt alkalmazó játékost passzt vár partnerétől, ezt akarja játszani. Ebből eredően a partner passztól eltérő licitje kényszerítő, de legalábbis erősen invitáló helyzetet teremt! 8

9 1. Alapvetések Az első licitálót (passztól eltérő bemondást alkalmazót) induló -nak, partnerét válaszoló -nak nevezzük. A lap értékének meghatározására szolgál: a figurák ( képeslapok ) pontozása Milton C. Work szerint (HCP, l. a 34. oldalon), elosztási értékek (ld: SSP 35. oldal), negatív elemek: szingli KQJ ; minden egyes negatív elem után 1 pont csökkentés, gyengítő elemek: dubló Q/J vagy elosztás A nélkül; 2 gyengítő elem 1 pont csökkentés. Az indulásokat az A.1. táblázat (40. oldal) foglalja össze. A válaszoló bemondásaival együttműködik partnerével az optimális felvétel kiderítésére. A partner biztonsági zónáját feltételezve, saját lapunkat a megfelelő zónába beillesztve a zóna nevéből megállapíthatjuk, hogy milyen magasságig licitálhatunk. Ehhez kapcsolódó segédlet az A.2. táblázat (40. oldal). Az egész rendszert általánosan a következők jellemzik: 1 színre 1 szín válasz egy menetre kényszerít, 1 színre nem ugró 2-es magasságú válasz gémig kényszerít (kivétel: 1-2, 1 2, 1 2 ), 1 színre (egyszeri) ugró szín válasz gyenge (pl 1 3 ), minor színekben fordított emelés van, ha az ellenfél nem szólt közbe (1 3 [1 3 ] 5 + szín, gyenge HCP-s lap, 1 2 [1 2 ] 5 + szín, HCP) A megfelelő helyzetekben használt konvenciók (ezek leírása a 36. oldalon találhatók): Stayman, 9

10 Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer 1. fejezet Jacoby- és Texas transzfer, minor transzfer, Kantar, RKCB (Roman Keycard Blackwood), Drury Az ellenfél közbeszólása, küzdelmi, védekező helyzet esetén: negatív kontra, Michaels felüllicit, szokatlan NT Multi-Landy 10

11 2. Egyes színindulások Feltétel: pontos kéz. Elosztásos lapokkal esetleg 11 HCP is indítható. Általános ajánlás: 13 HCP mindig, 12 HCP gyakran, 11 HCP ritkán indítandó. A BAL kezek indításáról a 16. oldalon lehet tájékozódni. Minor indulások Tagadja az ötös vagy hosszabb major szín(eke)t. Így az 1 / legfeljebb 4-es majort tartalmaz. Az egyenletes lapok licitjét ld. 16. oldal. Elosztásos lappal felkészülünk a színismétlésre (ami 6 + hosszúságot jelez!), partner színének támogatására, (Q)BAL esetén NT licitre. A minor színekben a rendszerben fordított emelés van: 2 minor DHCP, 3 minor 6 9 DHCP, a 5 3 hosszúságú. 1 indulás 3-3 a minor színekben. 4 4, 5 5, 6 5 elosztásokat 1 -val indítunk (a viszontválasz problémákra tekintettel) Válaszok Indulónak lehet akár két 4-es nemese is, ezért elsőrendű a nemes színtalálkozás Az 1 válasz éppen ezért nem ígéri a négyes nemes színt. Két 4-es nemest alulról, két ötöst felülről kezdünk bemondani. 11

12 Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer 2. fejezet 1 NT: 6 9 pont, tagadja a 4-es nemest. Nem ígér támogatást induló színében. 2 NT: HCP tagadja a négyes nemest. Szintén nem ígér támogatást induló színében. Viszontválaszok Gyengébb lappal színismétlés: 1 1 / / 2, (Q)BAL esetén a megfelelő magasságú NT(3. fejezet, 16. oldal). Új szín többleterőt jelez, ha ez riverz, akkor 17 + DHCP-s kezet. ugró emelése (pl.: 1 1 / / 3 ) riverz erős lap, valószínűleg csak erre alkalmas. Válaszoló színének egyszerű emelése nem jelez többleterőt. Ugró emelése géminvit. Válaszoló minor licitje után: 1 indulás 2 NT: nem kényszerítő (1 2 2 NT) 2 / : riverz, gémforsz (1 2 2 / ) Legalább 4-es, kivéve a elosztást (dubló!). Válaszok Az 1 -nél leírtak értelemszerű alkalmazásával gyakorlatilag ugyanaz. Lényeges kivétel: 2 : nem gémforsz pontos lap. Viszontválaszok Az 1 indulásnál leírtak értelemszerű alkalmazása mellett 12

13 2. fejezet Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer A 2 NT nem kényszerítő (1 2 / 2NT), A 2 / riverz, gémforsz (1 2 / 2 / ) Major indulások Rendszerünkben az 1 / indulás nem tagadja a hosszabb minor jelenlétét. Jellemzők: indulóerő, Legalább 5-ös szín, egyenletes lapokat, ha tartalmaz 5 + majort nem indítjuk 1 NT-nal, ezért a HCP lapokat is ezzel indítjuk. 1 indulás Egyforma hosszúság és 5 = 5 + esetén -kel indulunk. A szín minőségére nincs kikötés (még a 2,3,4,5,6-os lapokat tartalmazó színt is ezzel indítjuk). Az esetek jelentős %-ában a partnernak lesznek figurái, ha nekünk nincsenek. Válaszok passz: támogatást nem ígérő (de nem is tagadó), nagyon gyenge (válaszerő alatti) lap; ha van legalább 3-as támogatás és a baloldali ellenfél újranyitó licitje után tudunk emelni, ez csak 3 + -et ígér, de akár 0 pontunk is lehet: 1 (P) passz (1 ) passz (bármi 2 alatt) 2, 1 : legalább négyes szín, szintén nincs minőségi kikötés; kényszerítő, a válaszoló a viszontválaszt csak akkor passzolhatja, ha induló ismétli a színét, 1 NT-t mond (és természetesen gyenge lapja van), vagy induló a saját színe alatt licitál (1 1 2 / ), 13

14 Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer 2. fejezet 1 NT: 6-10 HCP, tagadja a 4-es -et, 3-as -t. Mivel ez lehet kényszerválasz, elosztásos lap is lehet, 2 : gémforsz, nem tagadja a támogatást, de nem ígér -et, 2 : 5 +, gémforsz, 2 : 6 9 DHCP, legalább 3-as színtámogatás, ugró új szín: (2,3 /Karo) gyenge (6 = -os minornál lehet 7-es szín, 4-7 HCP) 2 NT: gémforsz, nem kötelezően (Q)BAL. 3 : DHCP, 4 + -es színtámogatás, dupla ugró új szin: (3, 4 / ) legalább 4-es támogatás, rövidség a bemondott színben (Splinter); gémforsz, enyhe szleminvit (minimálisan indulóerős kéz), 3 NT: HCP, BAL; ennél a licitnél figyelembe kell venni, hogy induló még 16 ponttal is lepasszolhatja, 4 : zárólicit, mindenképpen indulóerő alatti lap, 5 + támogatás. Ez lényegében egy azonnali kizárás, amivel akár 2 bukást is vállalunk, ezért óvatosan kell alkalmaznunk. Viszontválaszok Ha válaszoló bemondása limitált, az induló elég nagy pontossággal eldöntheti, milyen magasságú felvétel vállalható a két lapból. Ha a válaszoló nem limitált, akkor pontosítania kell lapja erejét, mert ezzel válaszoló el tudja dönteni, milyen magasságig érdemes licitálni. 1 NT: (1 1 1 NT) nincs négyes támogatás, nincs licitálható minorja, illetve fél szanos a lap (12 14 HCP). Válaszoló invitet adhat NT-ban, megismételheti a -et (ekkor az már minimum 5-ös). 2 bemondása mesterséges: Kantar, Színismétlés: nincs többleterő, 6-os, kivéve, ha válaszoló 2 / -t (gémforszot) licitált, 14

15 2. fejezet Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer Új szín: Kettes magasságon többleterő, elosztásos lap. A bemondott új szín legalább 4-es. Ha nem erőjelző, akkor passzolható, 2 : (1 válasz után) 4-es pikk, passzolható. 3 : (1 válasz után) 4-es pikk, 16 + pont. Géminvit. 3 (4 / ): (válaszoló 2 -je után) Splinter, gémforsz, szlemminvit. 1 indulás Hasonló az 1 induláshoz, de lehet a 2 szín egyforma hosszú. Válaszok 2 : ötös szín és gémforsz, az 1 szan nem tagadja a 4-es -t, 3 / / : 6 = -os (minornál esetleg 7 = -es) szín, gyenge lap, 4 / / : rovid szín, Splinter, gémforsz, szleminvit Nyilvánvalóan a Gyenge 6-os (minorban esetleg 7-es) színt hármas magasságon licitálunk, a rövidség jelzésére a négyes magasságot használjuk (Splinter). Viszontválaszok Mivel válaszoló 1 szan licitje takarhat 4-es -t is, fontos, hogy csak akkor passzoljunk, ha 15 pontos a lapunk. Ennek megfelelően bármilyen új szín licitje elosztásos lapot mutat és nem kényszerít. A 2 6-os szín és tagadja a többleterőt. 15

16 3. Egyenletes lapok licitje Ebben a rendszerben az ún. erős szant licitáljuk, vagyis az egy NT indulás HCP, a 2 NT HCP. A jelzet ponthatárokon kívül eső lapokat közvetve licitáljuk. Fél NT Ténylegesen ez 1 / / indulásra adott válaszra licitált 1 NT (1[nem ] X 1 NT). Ez HCP-s BAL (QBAL) kéz. Ebben a helyzetben a válaszoló a Kantar konvenciót használhatja, ami színének hármas támogatását keresi. Akkor is a konvenciót jelenti, ha az indulás 1 volt, azaz az 1 X 1 NT 2 nem támogatás! Ha 1 / indulás, majd NT viszontválasz történt, a lap felső pont határa 17 HCP, mivel az 1 NT indulás nem tartalmazhat ötös majort. 1 NT indulás BAL kéz, nem tartalmazhat ötös majort, vagy hatos minort, szinglit vagy 2 dublót, HCP. A licit pontosan behatárolt laperőt jelez (limitált), ezért a licitmenetet válaszoló irányítja. Nemes színtalálkozás keresése A válaszoló a Staymann alkalmazásával keresi a nemes színtalálkozást. Ez géminvit, legalább egy 4 = lapos nemes színnel. Az induló viszontválaszát követően válaszoló nemes színt licitál (2 nemesre a másik nemest), akkor ez a színe ötös és a másik nemes négyes, 16

17 3. fejezet Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer 2 NT-nal invitál a 3-ra, minor szín licitje géminvit 5 + színnel 8 9 ponttal. hosszú szín licitje: transfer Annak érdekében, hogy az erős villás kéz mondja ki válaszoló hosszú színét, és esetleg abban felvevő legyen, válaszoló relét licitál: 5 + hosszúságú major színe esetén eggyel a szóban forgó szín alatti bemondást alkalmaz (1 NT 2 -t, 2 -et jelent). Induló köteles a transzfer színt bemondani, kivéve ha maximumos a lapja, a szóban forgó nemes színhez 4 = támogatása van és jelezni akar egy dublót. Ekkor a dubló színét licitálja, ha ez a relé színe lenne, akkor NT-t mond (1 NT 2 2NT: 17 = HCP, 4=, dubló ). Válaszoló ismételt relével kéri a transzfer szín bemondását. 6 + hosszúságú minor színeknél válaszoló kettővel alacsonyabban licitál, azaz 1 NT 2 -et, 2 NT -t jelent. Mindkét esetben a licitnek mellékjelentése is van: 1 NT 2 : vagy transzfer, vagy egyenletes lappal géminvit; induló 2 NT-nal nem fogadja az invitet, 3 -el fogadja. Ekkor válaszoló dönthet a felvételről, passzolhat is, 1 NT 2 NT: -t jelent, de induló 3 viszontválasszal jelezheti, hogy géminvitet fogadna. Válaszoló 3 -val jelezheti, hogy nem akart invitálni. Ha a válaszoló mindkét nemes színe ötös, akkor transzfert ad az egyikre (gyengébb lappal -re, erősebbel -re), majd bemondja a másikat. Nemes színű transzfer a 4-es magasságon is van (Texas transzfer), ami a transzfer színében való leállás. Minor transzfer nincs, de 4 licittel választást kér a minorok közül. Induló köteles 5 -et mondani, amit válaszoló korrigálhat (ha -ja van). Szleminvitek Válaszoló 4 NT licitje kisszlemm invit (idegen szóval kvantitatív szleminvit). Induló passzolhat, az elfogadást A-ai számának bemondásával jelzi. Válaszoló 5 NT licitje ugyanez nagyszlemm invittel. 17

18 Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer 3. fejezet Szín szlemm invitet kettes magasságú transzferrel, majd gémre ugrással adunk. Ha nagyszlemmről lenne szó, azt gém + 1 magassággal jelezzük (nemes szín esetén ez kisszlemm forsz!) Másfél NT A HCP-s (ötös majort tartalmazó 17 + HCP-s) kezet közvetett 2 NT-nal kell jelezni (1 szín x 2 NT). Mivel ez egy erős invit a 3 NT-ra, megkötés lehet, hogy ne tartalmazzon fedetlen dublót (legalább fél fogás Qx szükséges). Válaszok és viszontválaszok Válaszoló lehetőségei hasonlóak a fél NT helyzethez, azaz 3 licitjével jelezheti licitált színének legalább ötös hosszúságát, egyéb szín licittel et. A lényeges különbség az, hogy válaszolónak számolni kell azzal, közel lehet a gém, tehát igen pontosan kell lapját értékelnie. 2 NT HCP-s kéz, ami tartalmazhat ötös majort. 2-es vagy 3-as fedetlen szín veszélyforrás, ezért alaposan meggondolandó az ilyen kéz 2 NT-nal indítása. Válaszok A struktúra megfelel az 1 NT indulás utáni helyzetnek: mind a Staymann, mind a nemes színű transzferek a rendszer részei. Ugyanúgy működik a 4-es magasságú nemes színű transzfer, a minor színekkel való bánásmód azonban eltérő: a 3 minor színű szlemminvit. A 4 válasz megtartja a korábban leírt jelentését (azaz választást kér a minorok közül). 18

19 3. fejezet Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer Erre a megoldásra azért van szükség, mert az azonnali 3 NT (eltérően az 1 NT 2 NT esettől): TP. Erősebb kezek indítását az önállóan gémerős lapok indításánál tárgyaljuk (20 oldal). 19

20 4. Önálló kezek indítása Önállóan erős 1 kéznek tekintjük: BAL (lehet benne ötös nemes), HCP ()2 vagy 3 NT viszontválaszra készül), vagy 19 + pontos, elosztásos kéz, vagy 4 vesztőütéses (l. 36. oldal) kéz. Az ilyen kezeket mindig 2 -el indítjuk. Ez a vonalat 2 NT-ig kényszeríti, bár általában válaszoló nem szokott gém alatt passzolni (vagy ha igen, nem biztos, hogy vele kell játszanunk... ) Válaszok A nagyon erős kézzel szemben általában nagyon gyenge kéz van. Ebből eredően különlegesen fontos a pontos licitvezetés, mert könnyen félrecsúszhat a lapok felderítése. Színválaszt csak olyan 5 + lapos színnel adunk, amelynek 5 pontos feje van. A minor válaszoknál (3 / ) célszerűbb 6 + -os színnel licitálni. Utóbbi esetben a QJ T vezetésű hatos szín is elképzelhető, de ehhez kell egyéb jó tulajdonság is. NT választ csak olyan lappal adjunk, amiben nincs A. A 2 NT 4 7 HCP, a 3 NT 8 10 HCP. Ennél erősebb lapot már nem közvetlenül NT-nal mutatunk be. A felsoroltaknak nem eleget tevő, bármilyen erejű lapokkal 2 -t válaszolunk (a helyes felvilágosítás: félnegatív). Induló ilyenkor egyenletes 1 Régebben nevezték önállóan gémerős kéz -nek 20

21 4. fejezet Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer lapot licitálhat, vagy bemondja magasfigura vezetésű 5 + színét. Válaszoló ilyenkor 0 2 pontos lappal 3 -et mond; ha ez nem lehetséges, akkor a licitált szín feletti első lépcsőt (3 -re 3, 3 -ra 3 ). Ez már valódi negatív válasz, de válaszoló csak akkor passzolhat a következő alkalommal, ha induló megismételte a színét. Mivel az indulás 2 NT-ig kényszerít, ezért válaszoló a NTlicitmenetben passzolhat. Bármi újat mond, többleterőt jelez. Ha válaszoló pozitív licitet ad le, a vonalat gémig kényszeríti, és a szlem sem lehetetlen. Viszontválaszok Egy alapelv van: ha induló új színt mond, válaszolót gémig kényszeríti. Az egyenletes lapok esetében ez úgy módosul, hogy kivételes esetben válaszoló passzolhat: a 2 és fél NT-t (2 2 2 NT) 0 ponttal, egyenletes kézzel passzolni érdemes. A 3 NT(2 2 3NT) után viszont csak akkor érdemes tovább licitálni, ha szlem érdekeltséget mutat a lap. 21

22 5. Kizáró indulások A kizáró indulások célja az, hogy viszonylagos gyenge (mindenképpen induló erő alatti), elosztásos lappal licitteret vegyünk el az ellenféltől. Alkalmazása nagy elővigyázatosságot igényel, mert lehet, hogy éppen a partnerünket zártuk ki, lehet, hogy az ellenfélnek még sincs olyan lapja, ami ellen a kizárás irányul. Lényeges elem, hogy a lap nem tartalmazhat külső négyes majort. Gyenge 2-es indulások A lap 6 9 +, mansban SHCP, bellben lehet pontos is. Elvárás a legalább 3 nanopont. A bemondott szín 6 = -os (!), legaláb QT vezetésű, a lap nem tartalmaz siként, csak egy színben lehet szingli. Legfeljebb 1 Avan. Válaszok, szerkezetek Induló lehet nagyon gyenge, ezért indulóerő feletti lappal lehet a színtámogatást bemutatni (néha gyengébb, erősen elosztásos lap is elegendő lehet). Ugyanakkor 16 + DHCP-s lappal lehet géminvitet adni DHCP esetén megfelelő támogatással (ez általában 3 + lap a színben) lehet gémet mondani. A 3 szan csak akkor célszerű, ha a külső színekben megfelelő fogással rendelkezünk. Bármilyen más szín licitje legalább ötös hosszúságú, induló színét nem támogatja (ez gyakorlatilag szinglit jelent). Induló passzolhat dubló figura, vagy 3-as támogatással, visszaveheti a színét. 22

23 5. fejezet Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer Ugró új szín Splinter, gémig kényszerít. Másik kényszerítő lehetőség induló kikérdezése. Induló kikérdezése Válaszolónak lehet olyan lapja, amihez ismerni kell induló tényleges értékét. Ezt 2 indulás esetén 2 -rel, 2 / indulásra 2 szannal lehet megkérdezni. A válaszok struktúrája egységes: első lépcső (2 esetén 2, 2 / indulás után 3 ): jó adu, második lépcső: rossz adu, külső erő, szín ismétlés: minimumos, vagy ahhoz közeli lap, 3 szan: maximumos kéz, nem tartalmazhat szinglit. Jó adu, jó lap A gyenge 2-es indulás feltétele legalább QT vezetésű szín. A szín minőségét akkor tekintjük jónak, ha legalább 5 HCP-s vezetésű. Határeset a KJ T vezetésű lap. Szerintünk ez még jónak tekinthető. Jó lapnak olyan gyenge 2-es kezet tekintünk, amiben egynél több szín tartalmaz valamilyen általában védett figurát. Ha ez jó aduval is párosul, akkor maximumos kézről van szó. 2-es színindulás negyedik helyen Csak negyedik helyen a 2 / / indulás nem kizáró, hanem 14 + SHCP-s lap, ami egyéb jellemzőiben megfelel a gyenge 2-es indulásnak. A válaszok is hasonlóak. 3-as magasságú szín kizárások Ezen a magasságon a bemondott szín legalább 7-es hosszúságú legyen, minősége ne érje el a 3 NT indulás (l. 24. oldal) feltételét. Válaszoló természetesen viselkedik (vagyis támogatással, megfelelő laperővel emel, új szín licitje természetes, többleterő). 23

24 Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer 5. fejezet 3 NT A konvenció neve: gambling 1 3NT. Legalább hetedik AKQ vagy nyolcadik AK-os minor szín (vagyis nem vagy!). A lap a modern felfogás szerint legfeljebb egy külső védett királyt tartalmazhat (természetesen alacsonyabb figura több is lehet). Szkórhelyzettől függően 6-7 vesztőütés lehet benne. Válaszok Mivel a 3 szan nemcsak kizárás, hanem egyfajta teljes lapbemutatás, ezért a válaszolónak óvatosan kell eljárnia. 3 színben meglévő fogás (vagy 2 A) esetén passzoljon. Ha ez nem áll rendelkezésre, vagy ennél lényegesen többet tartalmaz lapja, akkor megfelelő értékelésével mondjon 4/5/6/7 -et. Ekkor induló vagy passzol, vagy -ra igazít. Válaszoló 4 bemondására induló 4 / mondása rövidség az adott színben, 4 szan pontosan elosztás, 5 / : ez a színe és a másik minor rövid (szingli vagy sikén). Válaszoló 4 szan mondása 4 biztos ütést jelez, szlemm felé tereli indulót, aki ezt csak 8-as (vagy hosszabb) színnel fogadja. 1 angol szó, jelentése kb. hazárdjáték 24

25 6. Közbeszólások A licitálás során semmi nem tiltja meg az ellenfeleinknek, hogy elinduljanak, avagy licitünkbe közbeszóljanak. A közbeszólások elsőrendű célja az ellenvonal (jelen esetben a mi) kommunikációnk megzavarása, illetve az ellenvonal szabályos lehetőségek között saját információ cseréjét próbálja végrehajtani. A zavaró jelleg mellett a teljes lapkiosztásra többletinformációhoz juthatunk, így a közbeszólás megpróbálhatjuk kihasználni saját céljainkra. Az ellenvonal közbeszól Az ellenvonal elsőrendű célja a kommunikációnk megzavarása. A közbeszólás lehet valódi, értéket képviselő lappal, vagy gyenge, egy hosszú színre alapozott zavarás. Az a célunk, hogy a körülményekhez képest kihasználjuk az így szerzett többet információt. Színindulás után Ha az ellenfél is színt licitált, használható a negatív kontra, ami a fennmaradó színeket legalább 4 4-ben ígéri, nem ígéri a partner színének támogatását, de rövidséget jelez az ellenfél színében. A negatív kontra másik jelentése: nagyon erős lap. Ezt a következő menetben új szín licitjével, felüllicittel lehet jelezni. Alkalmazása különös óvatosságot igényel, mert a partner büntető passz -t adhat, amivel egy esetleges jobb felvételből is kimaradhatunk! A többi licit jellemzően megtartja eredeti jelentését. A NT licit vélhető fogást jelez ellenfél színében, a felüllicit fél fogást. Utóbbi szintén lehet 25

26 Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer 6. fejezet egy erős lap jelzésének bevezetése. Ha az ellenfél NT-t licitál, annak jelentésétől függően: Ha gyenge, egyszínű lapot jelent: a kontra büntető szándékot közöl, gémet vél a lapban, a színlicit legalább ötös szín viszonylag gyenge lap, NT egyenletes erős lap. Ha erős lap, fogással induló színében: kontra egyértelműen büntető; ha induló kimegy belőle, minimum gémet kell játszani, szín licit legalább ötös szín, 8 pontos lap szokatlan szan: kontra: rövidség mindkét ellenfél által jelzett színben, valószínű támogatás induló színében, ellenfél bármelyik színének licitálása: további információt kér, nem ígér semmit, csak legalább géminvitje van Értelemszerűen a passz az indulót újranyitó helyzetbe hozhatja. Ilyenkor lehet újranyitó kontra, szín licit (ha ez minor indulás utáni major, akkor 4-es szín), NT (ez olyan, mintha válaszoló szín licitjére reagálna, de vélhető fogása van ellenfél színében). Ha az ellenfél kontrázott, induló rekontrája segélykérő. NT indulás után Az ellenfél közbeszólása ma már ritkábban természetes. Éppen ezért az ellene való védekezés elég tág határok közt mozog. az ellenfél kontrázott Ha ez büntető (általában az), minden licit megtartja eredeti értelmét, de általában az eredetinél gyengébb lappal; a színlicitek (beleértve a transzfereket is) lehetnek menekülés, passz: 26

27 6. fejezet Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer a közbeszólás természetes kontra: erős lap, de a közbeszóló színében nincs biztos fogás, induló új licitje gémforsz, ha ez NT, fogás az ellenfél színében, minden más licit megtartja eredeti értelmét, ha a közbeszólás 2, vagy felette, Texas transzfer még van, felüllicit: fél fogást ígér az ellenfél színében, jobbnak tartja gémet játszani, mint büntetni. a közbeszólás mesterséges; Számos konvenció létezik, amelyekre lehetetlenség külön külön védekezést kidolgozni. Az általános alapelv az, hogy a közbeszóló lapjának figyelembevételével a lehetséges licitjeink értelme változatlan, a kontra általában büntető szándékot jelez. Kizárási kísérlet után A magasabb közbeszólások általában hosszú színt és viszonylag gyenge lapot jelentenek. Éppen ezért a védekezés ellen bizonyos óvatosságot igényel: a negatív kontra felső határa 3. E fölött már büntető szándékot jelzünk. Ha induló ebből kimegy, minimum gémforsza van, NT licitekkel megbízható fogást jelzünk a közbeszóló színében, emellett (Q)BAL lapunk van, felüllicit (3 NT alatt): első megközelítésben legalább fél fogást ígér közbeszóló színében, de lehet, hogy nagyon erős a lapja (ilyenkor nem feltétlenül van fél fogása); ez úgy derülhet ki, hogy induló újabb licitjére új színnel reagál. Induló bármelyik színének emelése (mert nem NT ismételt licitet adott) nem feltétlenül erős lap, de mindenképpen megbízható színtalálkozás, a _passz nem feltétlenül gyenge lap, csak éppen azt jelzi, hogy nincs nevesített licitja. Éppen ezért induló többletértékekkel a válaszoló védelmében kontrázzon, ismételje meg színét, mondjon 27

28 Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer 6. fejezet új színt. Védekező vonalon Általában az a szokás, hogy ha az ellenvonalon valaki elindul, bennünket védekező vonalnak neveznek (még ha az ellenfélnek csak ez az egy licitje volt is!). Ebben az esetben a módszereink lényegesen nem változnak, eltekintve attól, hogy partner lapjának értékelésekor úgy kell kiindulni, hogy vonalunkon a maximális pontszám 40 - amennyit az ellnfél licitje ígért. Például az ellenfél HCP-s NT-nal indul, akkor a vonalon maximum 29 HCP lehet. Ha mindehhez megpróbáljuk megbecsülni a várható értéket (ami jelen esetben a fennmaradó 29 HCP harmada hiszen a többi pont 3 kézben oszlik meg!), képet kaphatunk a vállalható felvétel magasságáról. Partnerünk is tudja ezt, így licitjével a várható értek feletti többlet erőt tudja bemutatni. Egyes magasságú színindulás után A licitek többsége (ami még lehetséges) megtartja eredeti jelentését. Közbeszóló színével szemben van minőségi követelmény. Könnyen lehet, hogy az ellenvonal fog felvevő játékot játszani, ami ellen partnerünk indul. Ilyenkor komoly esélye van annak, hogy színünkkel indul. Ha egy J xxxxszínnel szóltunk közbe, indulása szinte biztosan ütést ad a felvevőnek, ugró szín közbeszólás: gyenge, legalább 6-os szín; ugyanúgy felkészülünk a partner ezzel a színnel való esetleges indulására, kontra: az adott színben rövidséget ígér (még akkor is, ha induló színe elvileg 3-as is lehet), a nem licitált major szín(ek) legalább négyes hosszúságú(ak) 1. Lapja inulóerő közeli, lehet egy kicsit 1 Régebben 4 3 volt a követelmény; lehet ezt is alapul venni, de akkor a hármas színben mindenképpen kell figurának lenni! 28

29 6. fejezet Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer gyengébb. Ha mégsem ez a helyzet, de nagyon erős a lap, akkor új szín licitálásával jelezzük. A kontrára partner lehetőségei: legközelebbi szín licitje: 7 DHCP-s lap. Ha a licitmenet így zajlik: (1 ) kontra (P) 1, még az is lehet, hogy partnernak 0 pontja van és csak hármas a -je! ha olyan színt licitált, amivel kihagyott színt, a lapja nem 0 HCP-s (de olyan nagyon sok pontja nem lesz), a szín legalább 4-es, esetén ötös (ez csak 1 indulás után lehetséges), 1 NT: fogás ellenfél színében, HCP, felüllicit: fél fogást ígér, legalább 9 HCP; partner kontrája legalább pontot ígér, ezért géminviotes helyzet alakult ki! ugró szín licit: legalább ötös, megbízható szín (ne feledjük, közbeszóltunk!), 8 + pontos lap; semmit nem ígér ellenfél színére vonatkozóan, ugró NT: többlet HCP, 2 NT: , 3 NT: felüllicit: Michaels, a nem licitált major(ok)at ígéri minimum 5 5 hosszúsággal, színhiány csak az ellenfél színében lehet, de az semmiképp sem hosszabb a 4. színnél. Figyelem! Az elosztási követelmények szigorúak! A konvenció nem HCP-t számol (habár minimális értéket feltételez), hanem vesztőütést! szokatlan NT: a fennmaradó színek közül a két legalacsonyabb rangút ígéri szintén legalább 5 5-ben, az ellenfél színében lehet csak színhiány, vagy nem hosszabb a 4. színnél. Itt is szigorúak az elosztási követelmények! 29

30 Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer 6. fejezet 1 NT indulás után Az indulásnak 2 változata van: gyenge és erős. Gyengének tekintjük azt, amelyiknek 15 HCP a felső határa. Gyenge NT után Mivel itt a partnernél várható HCP 8 9, kontránk jó lapot jelez, nem a büntető szándék az elsődleges. Éppen ezért a partner csak indulóerő közeli lappal alakítsa át büntetővé passz-al. Lehetőség szerint licitáljon valami értékelhetőt, mert a gyenge NT-os indulások elsődleges célja a licittér szűkítése (érthető okokból, sok reménye a gémre nem nagyon lehet). Partner NT licitje egyenletes, jó lapot (minimum indulóerőt) jelez. Az elosztásos lapokkal való védekezés ebben az esetben nem olyan hatékony, ezért a színlicitek természetesek: megbízható szín, indulóerő (esetleg egy kicsivel gyengébb) lap. Ha 5-nél hosszabb a szín, lehet árnyékolt, de gyenge lappal inkább ugorva mondjuk színünket! A 2 NT felüllicit 5 5-t ígér a minorokban. Erős NT után A partnernél várható érték itt alacsonyabb, ezért a kontra büntető, hasonló ponterővel, mint amennyi indulónál lehet. Ha partner kimegy belőle, akkor ez menekülés, mert olyan gyenge a lapja, hogy nem bízik a buktatásban. Ha ugorva licitál, gémforsz, ugyanis a kontrázott buktatást kisebb eredménynek tartja. Multi-Landy A konvenciók között ismertetjük, ezért itt nincs részletezve. A lényege az, hogy elosztásos lapokat mutat be. Ennek megfelelőek partnerünk válaszai is l. a hivatkozott internet oldalt. 30

31 7. Indító kijátszás és jelzések Az eddigi fejezetek a játék első részével, a licitálással foglalkoztak. Legalább ennyire fontos maga a lejátszás akár felvevő-, akár ellenvonalon. A felvevő egyedül játszik, ebben a kiadványban már csak terjedelmi okokból is nem foglalkozunk felvevő technikával. Az ellenjátékosok bizonyos értelemben hátrányban vannak, mert nem látják vonaluk teljes kiosztását (bár az aktív játékosok mind 26 lapot látnak kezdéskor), ugyanakkor a játék közbeni bizonytalanságot jelentősen csökkenthetik jól megválasztott és jól alkalmazott jelzésrendszerrel. Indító kijátszás Az ellenvonal számára a legnagyobb kihívás az indító kijátszás (egyes szerzők egyenesen sötétbe ugrásnak nevezik). A felvevő vonal bemondása(i), partner esetleges licitje(i) segíthetnek az indulás színének és lapminőségének meghatározásában. Az itt ismertetett általános megfontolások és indulási metódusok egy lehetséges, de bevált megoldás. Az indulás színének kiválasztása Ha partnerünk licitált egy színt, vagy 2 színből az egyiket előnybe részesítette, induljunk ezzel, ha nincs jobb ötletünk, vagy okunk nem ezzel indulni (pl. felvevő NT-t játszik és megbízható fogást jelzett a színben). Hasonló lehet a megfontolás, ha partnerünk végig passzolt, de 31

32 Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer 7. fejezet a licitmenet alapján nagy valószínűséggel feltételezhető egy jó támadó szín lapjában. Először azt kell eldönteni, hogy lapunk mire alkalmas: aktív vagy passzív résztvevője lesz-e az ellenjátéknak. Ha passzív, akkor induljunk a partnerre, vagyis olyan színt válasszunk, ami a partner feltételezett erősebb lapjához segítséget nyújt. Ha az aktív szerepet véljük lapunknak, akkor válasszunk támadó indulást. Ha a partner semmit nem licitált, vagy színéből való indulásunk többet ártana, mint használna (pl. összeemelt színünkben annyi lapunk van, hogy a felvevő erre az indulásra hozzájutna egy rövid aduból való lopáshoz), a következő elveket vegyük figyelembe: NT ellen általában a jó ötös (vagy hosszabb) színünkkel kezdjünk. Ennek hiányában négyes színt válasszunk, esetleg olyan hármas színt, ami ütést hozhat partnerünknek. Dubló színünkkel lehetőleg ne induljunk (de lehetnek kivételek... )! Szín felvétel ellen gyenge kézzel lehet rövid (ha van, szingli) színnel indulni. Az adu indulás is lehet eredményes 3 értéktelen lapból, de a szingli aduval való indulást nagyon meg kell gondolni, nehogy behajtsuk partner esetleges figuráját! Erősebb kézzel meg kell gondolni, érdemesebb-e hosszú, jól kezelhető színünkből kezdeni. Nem egyszer sokat segíthet egy AK vezetésű színből a figura indulás ( megnézzük, mi terül az asztalon, aztán döntünk ), de ezt is alaposan meg kell fontolni, nehogy ezzel felszabadítsuk a felvevő egyébként nem, vagy kevésbé védett színét! Érdemes szem előtt tartani az adu hosszúság, hívás színének hosszúsága elvet vagyis hosszú adu mellől hosszú színből, rövid adu mellől rövid színből induljunk. 32

33 . fejezet Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer A partner kontrája az esetek többségében hívásirányító. Mesterséges bemondás kontrája általában javasolja az adott színnel való indulást, 3 NT kontrája kéri a védelem színében való indulást, ennek hiányában javasolja az asztal első színében való támadást, Szlem kontrája szokatlan indulást kér: nem adu, nem a licitálatlan szín; lehet, hogy éppen az asztal első színét preferálná. Melyik lappal induljunk? Ahogy az indulás színének kiválasztásánál, úgy a megfelelő lap kiválasztásánál is eltérő szempontok szolgálnak szín- és NT-játék esetén: Színjáték ellen Színjátékban soha ne induljunk A alól! Igen nagy tapasztalattal rendelkező élvonalbeli játékosok is tartózkodnak ettől. Tény, hogy vannak kivételek, de ezek felismerése általában igen nehéz, A partner színében hagyományosan a legmagasabb lappal induljunk, kivéve, ha magas figura van nálunk; ilyenkor célszerűbb a legkisebb lappal indulnunk, Érintkező figurákból a nagyobbal kezdjünk, Villából csak akkor induljunk, ha a villa alsó tagja egy belső sorozat teteje NT ellen Szokás egy fogalommal elintézni: 11-es szabály. Ez azonban nem egy mindenható megoldás, mert lehet olyan kombináció a kezünkben, amellyel indulunk, mégsem a 11-es szabálynak megfelelően. Érintkező figurákból itt is a nagyobbal kezdjünk, Belső sorozatból a legmagasabbal induljunk, Ha A alól indulunk, érdemes a 11-es szabályt szem előtt tartani. 33

34 A. Kiegészítések Jelölések ACBL Amerikai Kontrakt Bridzs Liga (American Contract Bridge League); a kontrakt bridzs elterjedését és fenntartását küldetésként felvállaló szervezet BAL Egyenletes kéz (Balanced Hand); Legrövidebb szín dubló, amiből csak egy lehet ( , ) DHCP DP és HCP összege; egy jellemzőt csak egyszer szabad figyelembe venni, így pl. a dubló K csak 3 pont (a dubló értéket nem lehet figyelembe venni a K értékével együtt) DP FAM HCP LP Asztali pont (Distribution Points); megállapodott aduszín (felderített színtalálkozás) esetén alkalmazható többlet-érték számolás A közös szín hosszából le kell vonni a legrövidebb szín hosszát, ezen felül a fent maradó 2 szín után: ha sikén, 2 DP, szingli 1 DP számolható. A későbbiekben ezt nem vesszük figyelembe Ha az adott licithelyzetben 2 színt kell azonosítani valamilyen szempont alapján, az egyes lépcsők jelentése: első lépcső: Felső, második lépcső: Alsó, harmadik lépcső: Mindkettő. Figurapont (High Card Points); A figurák pontértéke által képviselt lapérték Milton C. Work számolása szerint: A: 4 pont, K: 3 pont, Q: 2 pont,j : 1 pont Színhosszúsági pont (Length Points); Minden 4-nél hosszabb szín plusz lapjaiért számolható 1 1 pont 34

35 A. fejezet Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer LTC P/C Vesztőütések száma (Losing Tricks Count); a színhosszúság figyelembe vételével hiányzó A,K vagy Q Passzolj vagy igazíts (Pass or Correct) ha a partner színe két lehetőségből az egyik, akkor a bemondást vagy lepasszolja, vagy a másikra igazítja QBAL Közel egyenletes kéz (Quasi Balanced Hand); Nem tartalmaz dublónál rövidebb színt, abból kettő vagy több van ( , , ) SA Standard American, az 1980-as években kidolgozott természetes licitrendszer SHCP Elosztási és figurapont (ha van már megállapodott aduszín, akkor DHCP!) SSP TP Elosztási pont (Short Suitener Points); A lap önálló elosztási értékelése: színhiány = 3, szingli = 2, dubló = 1 SSP To Play ezt javasolja játszani Lapértékelés Teljesítési limitek az A.3. sz. táblázatban a 41. oldalon található. Figura pontok (HCP) Meghatározása a 34. oldalon olvasható. Többlet értékek Változatok: Minden T 1 2 pontot ér, ha az A-ok és T -ek száma 4 vagy több, adjunk 1 pontot a laphoz. Ha minden A a kézben van, adható +1 pont, Csökkentő tényezők Minden egyes szingli figura után (kivéve A) a lap értékét egy-egy ponttal csökkenteni kell. Az A nélküli dubló figura (illetve figurák, pl. KJ, KQ), harmadik Q vagy J után pontot kell levonni, ha ez nem a partner színében van. 35

36 Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer A. fejezet Nanopontok A: 3 nanopont, K: 2 nanopont, Q: 1 nanopont. Kontrollok A 2 kontroll, K 1 kontroll. Kis szlemmhez legalább 10, nagy szlemmhez legalább 11 kontroll szükséges. Szín rövidség (SSP) A licitálás megkezdésekor, vagy még fel nem derített színtalálkozás esetén alkalmazható (ld. a 35. oldalon). Asztali (elosztási) pont (DP) Felderített aduszín esetén alkalmazható segédpontok meghatározása (ld. 34. oldal). Ütésértékek és kiegészítő számolások Gyorsütések AK = 2, AQ = 1 1 2, A = 1, KQ = 1, Kx = 1 2, QJ x = 1 2. Vesztőütések (LTC) A HCP kiszámítása mellett, esetenként helyette számítható lapértékelés. A szín hosszúság figyelembe vételével minden hiányzó A,K vagy Q egy egy vesztőütés (vagyis pl. dubló KJ 1 vesztőütés). Így kell megállapítani a 2 induláshoz szükséges vesztőütéseket. Összes ütés szabály Küzdelmi helyzetben a két vonal külön külön megállapodott adu színében a meglévó lapok összege. 19-es szabály Erősen elosztásos lapok indíthatóak (de nem kötelező indítani!) első és második helyen, ha a két leghosszabb szín lapjainak összege és a HCP együtt legalább Konvenciók 11-es szabály NT felvétel ellen történő indításnál alkalmazható: ha a partnerünk által kijátszott számozott lap értékét levonjuk 11-ből, a kijátszottnál magasabb lapok számát kapjuk meg. Az asztalon lévő 1 Régebben ez 20-as szabály volt 36

37 A. fejezet Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer magasabb lapokat látjuk, partnerünk felülről a negyedikkel kezdett, így megállapítható, a felvevő kezében hány magasabb lap van. 12-es szabály Régebben alkalmazták színjáték ellen. Az indító felülről a harmadik lappal kezdett, így hasonló módon lehet a kint lévő magas lapokat kiszámítani, mint a 11-es szabálynál (természetesen 12-ből kivonva a kijátszott lap értékét). Drury Harmadik és negyedik helyes indulás után válaszoló 2 bemondása a licit megbízhatóságát kérdezi; válaszolónál 8 11 (D)HCP-s lap legyen. Induló 2 válasza indulóerő alatti lapot jelez, színismétlés valódi indulást. Minden más többletértéket mutat. Gambling 3 NT Legalább hetedik AKQ (nyolcadik AK) minor színre alapozott kizárás. Kantar Az 1 ( ) 1 ( ) 1 NT licitmenet után válaszoló 2 bemondása kéri indulót színének 3-as támogatása jelzésére, vagy 4- es másik majorja. Kényszerítő, ezért minimális lappal, a felsoroltak hiányában 2 -t mond, 2 NT némi többleterőt jelez olyan lappal, ami valamiért nem volt alkalmas 1 NT indulásra. Michaels felüllicit Az ellenfél színének felüllicitálása nem licitált színeket ígér legalább 5 5 elosztással. Ha ez minor, akkor a két nemest, ha nemes, akkor a másik nemest és egy minort jelent. ORKCB opcionális kulcslap kérdés. Az első lépcsővel partner fogadja, a kérdező relével kérdezi meg a kulcslapok számát, erre a válaszok, mint RKCB; az elutasítást a kulcslapok számának bemondásával jelzi (természetesen az első lépcső kihagyásával), 37

38 Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer A. fejezet Multi-Landy az ellenfél 1 NT indulása után alkalmazható közbeszólás közvetlen és újranyitó helyzetben. kontra: gyenge NT ellen büntető, erős NT esetén két színű lap: négyes major egy hosszabb minorral, 2 : minimum 5 4 a majorokban, 2 : 5 + valamelyik majorban (külső szín nélkül) 2 : minimum 5 5 és egy minor, 2 : minimum 5 5 és egy minor, 2NT: megfelel a szokatlan szan típusú lapoknak. A partner válasza lehet kikérdező jellegű (2 -re 2, a többi 2 színre 2 NT), gyenge lappal saját vélhető csatlakozás bemondása, 3 NT: TP. A konvenció teljes leírása (angolul) megtekinthető a bridgebum.com/multi_landy.php internetes címen. Negatív kontra Partner indulása és ellenfél közbeszólása után a kontra a nem licitált színeket ígéri legalább 4 4-es elosztásban, elsősorban a nem licitált nemes színt ígéri legalább 4-es hosszúsággal, rövidséggel a licitált színekben, elsősorban az ellenfél színében. Alkalmazásához 8 + HCP kell. Felső határa a 3 közbeszólás, afelett büntető! 2 RKCB - Roman Key Card Blackwood Római kulcslap Blackwood. Felderített aduszín esetén 5 kulcslap van: a 4 A és az adu K. RKCB kérdés elhangzására a válaszok, amelyek a kulcsfigurák számát jelölik: első lépcső: 0 vagy 3, második lépcső: 1 vagy 4, harmadik lépcső: 2 (vagy 5) és nincs adu Q, negyedik lépcső: 2 (vagy 5) és van adu Q 2 Nevezik Szputnyik kontrának is, mert A. Rooth 1957-ben az első szputnyik fellövése évében javasolta bevezetni a büntető kontra helyett 38

39 A. fejezet Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer Ha az ellenfél közbeszól, DOPI ROPI (kontra [vagy rekontra]: 0, passz: 1, következő szín 2 kulcsfigura stb.), ha a közbeszólás az aduszín ötös magasságát eléri, akkor DEPO (kontra: páros számú E vent, passz páratlan számú Odd kulcsfigura). Ha a válasz alapján minden kulcslap a vonalon van, és nem derül ki az adu Q megléte (első és második lépcső), az első nem leállást jelző licit ezt kérdezi. A válaszok: adu Q hiánya esetén az aduszín, adu Q megléte esetén: a legalacsonyabban licitálható külső K színe, külső K hiánya esetén a legközelebbi NT. A kulcslap kérdés színével lehet megkérdezni a külső K-t, amit a legalacsonyabban licitálható színnel kezdünk. Ha nincs megállapodott (felderített) aduszín, akkor csak a 4 A-t lehet figyelembe venni. Lehet a harmadik/negyedik lépcső azonos színű/eltérő színű 2 A. Splinter Szokatlan ugrás új színben rövidéget jelez ebben a színben, jó támogatással partner legutoljára licitált színében. Ez gémforsz és szlemm érdekeltséget jelez. Stayman 1. v. 2 NT, 2 2 2NT indulások után a nemes színtalálkozás felderítésére szolgál. Induló bemondja négyes nemes színét, ha mindkettő az, akkor -t. Válaszoló 2NT licitje, színemelése invit. Ha válaszoló a másik majort (vagy 2 -ra majort) licitálja, akkor ez négyes, a másik 5(6) hosszúságú szín. Ilyenkor gémig kényszerít. Szokatlan NT Ellenfél színindulása után leadott ugró NT a nem licitált 2 legalacsonyabb színt jelzi legalább 5 5 elosztással. 39

40 Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer A. fejezet A.1. táblázat. Indítási táblázat Indulás Meghatározás Megjegyzés Egyes színindulások 11. oldal oldal SHCP legalább 3-as szín oldal SHCP legalább 3-as szín oldal SHCP 5 + szín oldal SHCP 5 + szín Kettes színindulások 2 Abszolút forsz Nem blöffölhető! 2 / / 22. oldal gyenge 2-es Legalább QT vezetésű 6-os szín Kizáró indulások 3 szín Induló erő alatti 7 + -es szín 3 szan 24. oldal gambling Egyenletes lapok licitje 1 szín - x - 1 szan HCP ún. fél szan 1 szan HCP 1 szín - x - 2 szan HCP ún. másfél szan 2 szan HCP 2 - x - 2 szan HCP ún két és fél szan 2 - x - 3 szan HCP A.2. táblázat. Segédtábla a felvétel várható ütésszámának megállapításához Induló Zóna neve Válaszoló passz biztonsági géminvit gémforsz Szlemminvit

41 A. fejezet Pa l a t i nu s B r i d g e K l u b Licitrendszer A.3. táblázat. Teljesítési limitek Felvétel pont gém 26 minor gém 29 szlemm 33 nagyszlemm