A veszélyeztetettség megítélése rezgésexpozícióval járó munka közben

Átírás

1 FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A veszélyeztetettség megítélése rezgésexpozícióval járó munka közben Tárgyszavak: rezgésterhelés; foglalkozási betegség; expozíciós határérték. A munkahelyi rezgés a zajhoz hasonlóan a fizikai terhelések közé tartozik, és két csoportját kell megkülönböztetni: A kar és a kéz rezgésének frekvenciatartománya 8-tól 1000 Hz-ig terjed. A rezgés kézben tartott gépektől, eszközöktől, jellemzően például légkalapácstól, csavarbeütőtől, döngölőtől stb. származik, és keringési zavarokat, csont- és ízületsérülést, izom- és idegrendszeri bántalmakat okozhat. Az egész test rezgési frekvenciatartománya 0,5 80 Hz. Ez a rezgés egyenetlen talajon haladó járműben és önjáró gépben pl. erdő- és földművelő traktorokban, villás rakodókban ülőket érinti, hatására hátfájás és gerinckárosodás következhet be. Tartós expozíció esetén fennáll annak a veszélye, hogy kialakul a törvényes listára felvett foglalkozási betegségek egyike (1. táblázat). 1. táblázat Rezgés okozta foglalkozási betegségek Németországban, 1999-ben Foglalkozási betegség (BK) BK ) BK ) BK ) Foglalkozási betegség gyanújának bejelentése hivatalos elismerése Új foglalkozási betegség miatti nyugdíjazások Nyugdíjak az előző évekből megbetegedés pneumatikus szerszámok általi rázódás miatt 2. rezgés okozta keringési zavarok kézen, amelyek a dolgozót minden tevékenység abbahagyására kényszerítették, s amelyek kiváltották vagy kiválthatták a betegséget, annak rosszabbodását vagy visszatérését, 3. a deréktáji gerinc porckorongjainak sérülése az egész testre ülés közben ható többéves, nagyrészt függőleges rezgések következtében, amely a dolgozót minden tevékenység abbahagyására kényszerítette, és amely kiváltotta vagy kiválthatta a betegséget, annak rosszabbodását vagy visszatérését.

2 Törvények, szabványok, irányelvek A német munkavédelmi törvény csak a bányatörvény érvényességi területére tartalmaz a munkahelyi rezgéssel kapcsolatos kiegészítéseket. Ilyen általános kiegészítés már 1993-ban az EU-Tanács elé került, de csak 2000-ben kapta meg a tagállamok jóváhagyását, így hatályba lépése még 2001-ben várható. Már egy évi EU-irányelv előírja a gépgyártóknak a használati útmutatóban a rezgésemisszió megadását. Ez elsősorban a rezgésszegény gépek kiválasztásában segít, de az irányelv honosítási szakaszában a veszélyeztetettség megítélésére is hasznos lesz. A német sz. VDI-irányelv 1. és 2. lapja az egész testet, ill. a kart és kezet érő rezgés mérésével és értékelésével foglalkozik, az ISO :1997, ill. ISO 5349 szabványra támaszkodva. Mindkettő változatlanul átkerült az európai EN ISO szabványrendszerbe. A rezgés okozta veszélyeztetettség meghatározása A rezgéses terhelésre minden szabvány és irányelv a napi nyolcórás igénybevételt veszi alapul, de más-más fogalmakat használ: napi rezgésterhelés, napi expozíció, napi expozíciós érték, ami tehát egységesítésre vár. A terhelés meghatározásához ott, ahol a rezgés belép az emberi testbe (kéz, láb, ülőfelület) három egymásra merőleges irányban meg kell mérni az átvitt rezgésgyorsulást, majd speciális frekvenciagörbék alapján értékelni. A koordinátarendszert az egész testet érő rezgésnél az emberi testre, a kéz és a kar rezgése esetén az eszköz fogantyújára vonatkoztatják (1., 2. ábra). A vektoriális adatokat azután egy napi terhelésre érvényes közös mutatóvá, ill. határértékké vonják össze. Minthogy pontos rezgésadatok még nem minden gyakorlati esetre állnak rendelkezésre, az EU-irányelv tervezete megengedi a napi terhelés becslését a gyártó rezgésemissziós adatai és a napi expozíció alapján. Ilyenkor azonban figyelembe kell venni, hogy ezeket az adatokat milyen üzemi feltételek mellett mérték. Rezgésgyorsulás, határértékek Az évi sz. VDI-irányelv a veszélyeztetettség megítéléséhez egy számítási módszert javasol, amelyben szerepel egy K-faktor, vagyis a frekvenciára vonatkoztatott rezgésgyorsulás megszorozva a rezgés intenzitásával és további, a kétféle rezgésre jellemző tényezőkkel. Ezek felhasználásával a fenti, korábbi irányelv szerinti eredményekből el lehet végezni az átszámítást az új EU-irányelvnek megfelelő adatokra. Az EU-irányelv-javaslat, amely az amszterdami szerződés értelmében minimális követelményeket ad meg az egészség és a biztonság rezgés általi veszélyeztetése ellen, az alábbi, napi nyolcórás expozíciós határértékeket javasolja

3 z f z háttámasz fy ülőfelület lábak 1. ábra Az emberi testre vonatkoztatott koordinátarendszer az egész testet érő rezgés hatásának méréséhez Z h Z h X h Y h 2. ábra A megmarkolt fogantyúra vonatkoztatott koordinátarendszer a kéz és a kar rezgésterhelésének méréséhez

4 a kar és a kéz rezgésére 5 m/s 2, az egész test rezgésére 1,15 m/s 2. Azok az expozíciós értékek, amelyeknél megelőző intézkedésekre van szükség: a kar és a kéz rezgésére 2,5 m/s 2, az egész test rezgésére 0,6 m/s 2. Egy német előterjesztés szerint a legújabb foglalkozás-egészségügyi ismeretek alapján az egész test rezgésére érvényes expozíciós határértékre, 0,8 m/s 2 volna helyes, de az európai egység kedvéért Németország elfogadja a nagyobb, lazább előírást. Megelőző intézkedések Ha a veszélyeztetettségi értékelés a fenti határértékpárok megegyezés szerint valamelyikének túllépését jelzi, akkor az EU-irányelv a műszaki fejlettségnek megfelelő és a forrásnál történő rezgéscsillapításhoz rendelkezésre álló eszközökhöz szabott műszaki és/vagy szervezési intézkedési program felállítását és megvalósítását irányozza elő. A megelőzésre nincsenek általános szabályok, de számos gyártó kidolgozott saját termékeihez rezgésvédő rendszabályokat: Mozgó járműveken és önjáró gépeken a gerincet hatásosan védi az optimálisan kialakított ülés. Megfelelő rezgéscsökkentő ülés kiválasztásához az ilyen gépekhez kidolgozott ülésvizsgáló szabványok állnak rendelkezésre. A korszerű teherautókban rugózott vezetőfülke javítja a rezgésvédelmet. A kézben tartott vagy kézzel mozgatott eszközök nagy része már rezgéscsillapított kivitelben vagy ilyen kiegészítéssel készül. Pl. a motoros láncfűrészek fogantyúját rezgéselemeken át rögzítik, az úttestet feltörő nehéz kalapácsokat rugózott fogantyúval látják el, a véső- és fúrókalapácsok nyelét rugalmas hüvelybe helyezik. Szervezési intézkedés lehet az expozíciós idő megrövidítése, mivel a zajjal ellentétben a rezgéseknél a nyolcórás hatásra számított veszélyeztetettségi értéket nem logaritmikus alapon határozzák meg. Rezgéssel járó munkákhoz nincsenek olyan személyi védőberendezések, amilyenekkel sok más területen lefedhetők a biztonságot és az egészséget veszélyeztető maradékkockázatok. Egyelőre csak az első rezgésvédő kesztyűk jelentek meg a piacon, de ezek csupán a túlnyomóan nagy frekvencia-tartományú rezgésspektrum esetén nyújtanak részleges védelmet. (Dr. Boros Tiborné) Christ, E.: Gefährdungsbeurteilung an Arbeitsplätzen mit Vibrationseinwirkung. = Technische Überwachung, 42. k. 5. sz p Cook, N.: Vibration white finger. = Occupational and Environmental Health, 30. k. 11. sz p

5 HÍREK A napsugárzás ellen védő munkaruha Az UVEX Arbeitsschutz GmbH, Fürth szabadidő- és sportruházati újításait bevezette Basic és Standard elnevezésű munkaruhagyártó-vonalaiba is. A ruhák anyaga megfelel az Ökotex standardnak, vagyis nincsenek az egészségre veszélyes komponensei. A ruhák rendelkeznek 801. sz. UI-tanúsítvánnyal is, amely szavatolja a textíliában a maximális, 80-as napvédő faktor meglétét, ami azt jelenti, hogy viselője 20 órán át tartózkodhat a napon UIsugárzás általi károsodás nélkül. Erről a védelemről speciális műanyagszál, szövésmód és a sugárzást elnyelő kikészítés gondoskodik. Új, ózon ellen védő álarc A 3M cég számú hegesztőálarca véd a környezet ózonterhelésű levegője, emellett fémpor és hegesztőgázok ellen. Különösen széles és puha tömítőajkai segítik biztos és kényelmes illeszkedését. A cool-flow kilégzőszelep megakadályozza a maszk belsejében a meleg és a nedvesség felgyülemlését, elejét véve ezzel a bőrirritációnak és a korai elfáradásnak. Allergia kialakulását kiküszöböli a tartószalagok speciális gyapot/poliizoprén, összetételű textilanyaga. Az álarcot tűz ellen nehezen gyulladó külső burok védi. Kesztyűt viselők bőrének védelme A Stockhausen GmbH Krefeld a düsseldorfi A+A 2001 vásáron bemutatott egy STOKO PROGEL márkanevű, az 1500 sz. DIN EN szabvány szerinti antimikrobiális hatású védőgélt kesztyűt viselők kezének védelmére. Gyakran és hosszan hordott, légmentesen záró kesztyű alatt a bőr felpuhul, természetes szerkezete megváltozik, és ennek következménye kiütés, bőrbetegség lehet. A gél használata olyan higiéne szempontjából érzékeny területeken javasolt, mint a gyógyszer-, az elektronikai és a vegyipar, valamint a gyógyintézetek.

6 Innovatív védőkesztyűprogram a Shell AG-nál A kézsérülések a német iparban a baleseti lista élén állnak. Ez évekig érvényes volt a Shell AG-re is, de a helyzet megváltozott, és ez a Shell és a KCL védőkesztyű-gyártó közös védőkesztyű-koncepciójának köszönhető. E koncepció fő célkitűzései: a dolgozók lehető legnagyobb biztonsága, a törvényi előírások betartása, csupán néhány típus kiválasztása, a dolgozók felvilágosítása és érzékenyítése, a kesztyűviselet elfogadtatása és a munkabiztonsági felelős általi ellenőrzés megkönnyítése. A koncepció kidolgozása előtt 120 munkahelyen végeztek veszély- és kockázatelemzést, továbbá a hamburgi kőolaj-finomítóban és egy kenőanyagüzemben megvizsgáltak több tucat vegyi anyagot és bőrvédelmi tanácsot kértek. Ennek eredménye az egyedülálló kesztyűprogram, amelyet a siker érdekében több mint 150 személy motiválása és oktatása követett. A Shell-nél elérték a kitűzött célokat, sőt a programnak már a gazdasági haszna is megállapítható.