AZ EMISSZIÓ KERESKEDELEM ALAPJAI

Átírás

1 Horánszky Beáta AZ EMISSZIÓ KERESKEDELEM ALAPJAI oktatási segédanyag Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet február

2 Az oktatási segédanyag a TÁMOP B 10/2/KONV jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 2

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5. oldal 1. ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK ÉS KIBOCSÁTÁSUK 6. oldal 2. KLÍMAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS 10. oldal 3. A KIBOCSÁTOTT MENNYISÉGEK KERESKEDELME 12. oldal 3.1. A KIOTÓ I JEGYZŐKÖNYV 13. oldal 3.2. AZ EU KIBOCSÁTÁS KERESKEDELMI RENDSZERE 15. oldal AZ EU ETS IDŐSZAKAI 15. oldal AZ EU ETS MŰKÖDÉSI TERÜLETEI 16. oldal A KIBOCSÁTÁSI EGYSÉGEK KIOSZTÁSI RENDSZERE: AZ ALLOKÁCIÓ 17. oldal BEJELENTÉS, ELLENŐRZÉS, NYOMONKÖVETÉS 18. oldal A HARMADIK IDŐSZAK VÁLTOZÁSAI 19. oldal 3.3. EGYÉB KIBOCSÁTÁS KERESKEDELMI RENDSZEREK ÉS KAPCSOLATAIK 20. oldal LINKING 20. oldal FOGALOMTÁR 21. oldal JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 25. oldal FELHASZNÁLT IRODALOM 28. oldal MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet ENSZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KERETEGYEZMÉNY 2. sz. melléklet KIOTÓI JEGYZŐKÖNYV ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 3

4 ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK 1. ábra: Az üvegházhatás 6. oldal 2. ábra: A légkör ÜHG tartamának változása az iparosodástól 2000 ig 7. oldal 3. ábra: A teljes kibocsátott ÜHG mennyiség alakulása 8. oldal 4. ábra: A teljes kibocsátott ÜHG mennyiség összetevői 2009 ben 8. oldal 5. ábra: A teljes kibocsátott ÜHG mennyiség kibocsátó szektorai 2009 ben 9. oldal 6. ábra: Kibocsátás kereskedelmi piacok 12. oldal 7. ábra: A teljesítési időszak és kapcsolódó feladatai 19. oldal 1. táblázat: Az egyes ÜHG k GPW indexe 7. oldal 2. táblázat: A környezetvédelmi szabályozás lehetséges csoportosítása 10. oldal 3. táblázat: A Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségek 13. oldal 4. táblázat: Az EU ETS ágazatai 16. oldal 5. táblázat: A EU ETS kiosztott kvótái 18. oldal ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 4

5 BEVEZETÉS A klímakutatók szerint az éghajlat változás folyamatában nagy jelentősége van az emberi tevékenységgel közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó üvegházhatású gáz (továbbiakban ÜHG) kibocsátásnak. A negatív folyamatok lefékezését, esetleg megállítását számos eszközzel próbálja megállítani az emberiség. Az egyik ilyen jogi gazdasági eszköznek tekinthető az ÜGH k kibocsátásnak, csökkentési mértékének kereskedelme. Ezen oktatási anyag fő célja az emisszió kereskedelem témakörének alapszintű áttekintése, a kapcsolódó folyamatok, fogalmak bemutatása az Műszaki Földtudományi alapszakos BSc szintű hallgatók számára. ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 5

6 1. ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK ÉS KIBOCSÁTÁSUK A légkör hővisszatartó képessége az üvegházhatás: a napsugárzás eljut Földünk felszínéig, de visszaverődve egy része nem tud kijutni a légkörön át, köszönhetően az abban található pornak és az üvegházhatású gázoknak. (1.ábra) A bennrekedt hőenergia melegíti bolygónk felszínét, vizeit és légkörét. E természetes jelenségnek köszönhető az élet kedvező feltételeinek létrejötte is. Forrás: internet 1. ábra: Az üvegházhatás Az üvegházhatású gázok hagyományos összetevőinek tekinthető: a vízgőz metán CH 4 szén dioxid CO 2 ózon O 3 Azonban az emberi tevékenység (elsősorban a fosszilis energiahordozók felhasználása) mind fokozottabb megjelenésével a légkör por és ÜHG tartalma különösen az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt. Új ÜHG k jelentek meg a légkörben: dinitrogén oxid N 2 O kén hexafluorid S 6 F fluorozott szénhidrogének (HFC k) perfluorkabonok (PFC k) Napjainkban a legnagyobb mennyiségben a vízgőz és a szén dioxid található a légkörben. Utóbbi gáz mennyisége az iparosodás előretörésével jelentősen megnövekedett, az új anyagok kifejlesztésével, széles körű felhasználásával pedig, új ÜHG k kerültek a légtérbe nagyobb mennyiségben (2. ábra). ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 6

7 Forrás: internet 2. ábra: A légkör ÜHG tartamának változása az iparosodástól 2000 ig Az, hogy melyik gáz milyen mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez több tényezőtől is függ. A gázok a sugárzási tulajdonságától, molekuláris tömegétől és légköri tartózkodási idejétől. A Kiotói Jegyzőkönyv (továbbiakban: Jegyzőkönyv) 5. cikkének (3) bekezdése alapján az általánosan elfogadott index a globális melegítési potenciál (GWP) 100 évre vonatkoztatott értéke lett. Ez megmutatja, hogy adott tömegű üvegházhatású gáz, meghatározott időszak alatt, mekkora sugárzási kényszerrel rendelkezik, ugyanakkora tömegű szén dioxidhoz képest. Általában 100 év időtartamot vesznek alapul, az így kapott értékeket az IPCC 1 számításai alapján az 1. táblázat mutatja. Élettartam (évek) 1. táblázat Az egyes ÜHG k GWP indexe GWP Idő horizont 20 év 100 év 500 év Metán dinitrogén oxid HFC 134a (fluorozott szénhidrogének) 13, HFC 23 (fluorozott szénhidrogének) Forrás: IPCC honlap CH3 CCL3 4, kén hexafluorid CFE IPCC Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (lsd. Fogalomtár) ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 7

8 Az Európai Környezetvédelmi Hivatal (EEA) 2 adatbázisa szerint a teljes kibocsátott ÜHG mennyiség 1990 től 2009 ig folyamatos csökkenést mutat, mind az Unió 27 tagországában összesen, mind Magyarországon (3. ábra). E csökkenést jelentősen befolyásolja az elmúlt évek erősödő uniós klímavédelmi politikája, a tisztább, hatékonyabb energia felhasználási technológiák elterjedése. Forrás: EEA adatbázis 3. ábra: A teljes kibocsátott ÜHG mennyiség alakulása A csökkenő tendencia mellett azonban az ÜHG csoport fő alkotója továbbra is a szén dioxid. (4. ábra). A légkörbe került szén dioxid közel 80% át az iparilag fejlett országok bocsátják ki. Forrás: EEA adatbázis 4. ábra: A teljes kibocsátott ÜHG mennyiség összetevői 2009 ben 2 European Enviromental Agency (EEA) ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 8

9 Szektoronként vizsgálva az ÜHG kibocsátás közel felét a közlekedés, a hő és villamosenergiatermelés és a lakossági felhasználás adja (5. ábra). Így látható, hogy milyen nagy szerepe van a környezettudatosabb energia felhasználásnak mindhárom szektorban. Forrás: EEA adatbázis 5. ábra: A teljes kibocsátott ÜHG mennyiség kibocsátó szektorai 2009 ben ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 9

10 2. KLÍMAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS A környezet és ezen belül a klíma védelme egy összetett, és szerteágazó problémahalmazként is leírható. E problémák megoldásai pedig egy összetett szabályozási folyamat eredménye lehet. 2. táblázat A környezetvédelmi szabályozás lehetséges csoportosítása Forrás: Kerekes Szlávik (2001) A környezetvédelmi politikák 3 nagy csoportra bonthatók (2. táblázat). Míg a közvetlen szabályozási eszközök rugalmatlanok, a célkitűzés elérését helyezik előtérbe, a közvetlen szabályozó eszközök egyfajta szabadságot adnak a cél elérésének eszközeinek megválasztásában. E két fő szabályozási csoport mellett megjelenik az önkéntes feladatvállalás is mind a célok kitűzésében, mind azok elérésében. A klímavédelmi politika egyik legfontosabb célkitűzése a szén dioxid (és az egyéb ÜHG k) kibocsátás mennyiségének csökkentése. Az IPCC 2007 ben született tanulmánya szerint számos szabályozási/politikai eszköz alkalmazható a kibocsátás mennyiségének csökkentése érdekében: Szabályozások és normák A kibocsátások csökkentése érdekében szennyezési minimum követelményeket esetleg csökkentési technológiákat írnak elő (teljesítmény és technológiai norma). Ez ilyen eszközök hatékonysága elsősorban szigorúságuktól függ. Adók és illetékek Minden meghatározott érték feletti kibocsátású tevékenységre adót rónak ki. Bár szintén szigorúságuktól függ eredményességük, a kívánt kibocsátási szint nem garantálható ezekkel az eszközökkel. Forgalmazható kibocsátási egységek/kibocsátási egységek kereskedelmi rendszere (capand trade) 3 Állami támogatások és ösztönzők: Pl.. direkt kifizetések, adócsökkentések, ártámogatások. 3 lásd Fogalomtár ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 10

11 Tájékoztatási eszközök használata Az eredményesség szempontjából döntő lehet a tájékoztatás, az információk nyilvánosságra hozatala (pl. környezeti hitelesítés) Kutatás és fejlesztés (K+F) A kibocsátás mennyiségnek csökkentése vagy az e célt szolgáló fizikai rendszerek, technológiák fejlesztése érdekében fontos az innovációs folyamatok közvetlen kormányzati támogatása (kiadások és beruházások). Pénzügyi ösztönzők Főként az új technológiák, folyamatok elterjesztésének érdekében felhasznált kormányzati eszközök. Kormányzati támogatás lásd Kutatás és fejlesztés A fent említett eszközök közül azonban egyikről sem állítható teljes biztonsággal, hogy egyedüli eredményes eszköz a kibocsátás csökkentésben. A klímavédelmi szabályozás kiemelten a szén dioxid csökkentési feladat viszonylag új szereplői a forgalmazható kibocsátási egységek (lásd Fogalomtár). Ezen egységekkel való kereskedés egy új piacot alakított ki, melyben a kibocsátás mértéke nem nő, hanem minden szereplő a minimalizálására törekszik. ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 11

12 3. A KIBOCSÁTOTT MENNYISÉGEK KERESKEDELME Szakértők a kibocsátás kereskedelem rendszerét tartják ma a leghatékonyabb szabályzóeszköznek a klímavédelemben. A kibocsátás kereskedelem két nagy rendszerét lehet megkülönböztetni (6. ábra): önkéntes és kötelező piacokat. Míg előbbi motivációt teremt a piac szereplőinek a csökkentésre, s a mechanizmusok belső folyamatok eredményeként alakulnak ki, addig a kötelező piacok meghatározott struktúrák között működnek. Forrás: Fazekas D. (2009) 6. ábra: Kibocsátás kereskedelmi piacok A piacokon az alábbi kibocsátási egységekkel 4 folyik a kereskedés: önkéntes kibocsátási egység (Voluntary Emissions Credits VER), hitelesített kibocsátás csökkentési egység (Certified Emissions Reductions CER) kibocsátás csökkentési egység (Emissions Reduction Unit ERU) kibocsátható mennyiségi egység (Assigned Amount Unit AAU) EU kibocsátási egységek (EU Allowance EUA). Míg a Jegyzőkönyv szerint kialakuló piac inkább kormányközi kereskedelem (meghatározott felek kereskednek meghatározott felekkel, az EU ETS rendszerében (lásd: Fogalomtár) a tagországok kormányai csak a kereskedés kereteit határozzák meg, de nem vállalják annak koordinálást is. 4 lásd: Fogalomtár ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 12

13 3.1. A KIOTÓI JEGYZŐKÖNYV Az 1997 ben aláírt, 2005 ben életbe lépett Jegyzőkönyvben számos ország vállalta, hogy szén dioxid kibocsátását a es időszakban az 1990 es kibocsátási szintjüktől 5,2% kal csökkenti. Az Európai Unió akkor 15 tagországgal ezt a mértéket 8% ban határozta meg. (3. táblázat) 3. táblázat A Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségek Forrás: Kiotói Jegyzőkönyv (1997) Azonban számos nagy szén dioxid mennyiséget kibocsátó ország (pl. USA) nem ratifikálta a dokumentumot, azonban 2012 ben, tehát ez évben lejár. Meghosszabbításával kapcsolatosan még mindig tartanak a folyamatos egyeztetések. ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 13

14 A Jegyzőkönyv A függeléke 5 sorolja fel a szabályozásban érdekelt kibocsátó forrásokat, ágazatokat. A Jegyzőkönyv összefoglalja az un. rugalmassági mechanizmusokat: nemzetközi kibocsátás kereskedelem (International Emissions Trading IET) a B melléklet szerint országok egymástól jogokat vásárolhatnak ÜGH kibocsátásra (AAU k átadásával). A megfelelési időszak végén minden ország annyi AAU val rendelkezik, amennyi ÜHG kibocsátását fedezi. együttes végrehajtás (Joint Implementation JI) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (továbbiakban: Egyezmény) I. melléklete szerinti országok 6 számára lehetőség van az egymás közötti önkéntes, és kiegészítő jellegű együttes végrehajtásnak, így hozzájárulva más, a Jegyzőkönyv B melléklete szerinti országok kibocsátás csökkentési projektjeihez. A JI célja a fejlődő és átmeneti országok kibocsátás csökkentési projektjeinek megalapozása volt, az Egyezmény I. mellékletében lévő országok kormányai, vagy magánszemélyei finanszírozták tiszta fejlesztési mechanizmus (Clean Development Mechanism CDM) Kibocsátás csökkentést célzó projekteket valósítanak meg a Jegyőkönyv B mellékletében ne szereplő országokban, így CER 7 ek jönnek létre. A CER ek a teljes vállalási időszakban felhasználhatók, s a fejlett országok ezt a vállalási céljaik eléréséhez használhatják. A projekteket csak megfelelő elismerés alapján számolják el. 5 lásd 2. melléklet 6 lásd 2. melléklet 7 lásd Fogalomtár ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 14

15 3.2. AZ EU KIBOCSÁTÁS KERESKEDELMI RENDSZERE (EU ETS) A kibocsátás kereskedelmi rendszer egyfajta szén dioxid kibocsátás csökkentési egység piac, melyben az érintett ágazatok és létesítmények szabadon kereskedhetnek kibocsátási egységeikkel. E rendszerekben: az éves kibocsátásokat maximalizálják (cap), minden tonna kibocsátáshoz egy egység szükséges, meghatározzák, kik kereskedhetnek ezen a platformon, az egységek szabadon kereskedhetők, azokat ingyen osztják ki, vagy aukción értékesítik. A tapasztalatok szerint a jól működő kereskedelmi rendszerekben: ellenőrzik a kibocsátásokat, egyszerű, átlátható, méltányos egység kiosztási rendszer van, az időszakon belül mérséklik az áringadozást, innovatív magatartásra ösztönöznek. Az EU január 1 jén elindította kibocsátás kereskedelmi rendszerét, az EU ETS t, amely négy elven alapul: korlátozáson és kereskedelmen (cap and trade rendszer) az érintett ágazatokban (4. táblázat) működő cégeknek kötelező a részvétel megfelelőségi keretrendszere van az egész EU ra kiterjed, de kihasználhat egyéb kibocsátás csökkentési lehetőséget bárhol a világon (elfogadja a CDM és JI alá eső projektekből származó egységeket is) AZ EU ETS IDŐSZAKAI Az ETS különféle kereskedelmi időszakokban működött/működik: 1 fázis a tanulóidőszak (2005. január 1 jétől december 31 ig) meghatározta a széndioxid árát létrehozta a kibocsátási egységek szabad kereskedelmét teljes Unióban kiépítette a nyomon követéshez, bejelentéshez és a rendszer hatáskörébe tartozó vállalkozások tényleges kibocsátásainak ellenőrzéséhez szükséges infrastruktúrát az ellenőrzött éves kibocsátási adatok összeállításával fontos alapot teremtett a 2. fázisban nemzeti szinten kiosztandó kibocsátási egységek maximális számának meghatározásához 2. fázis a rendszer erősítése (2008. január 1 jétől december 31 ig) Az 1. fázisban bejelentett, ellenőrzött kibocsátási értékek alapján a Bizottság a 2. fázisban engedélyezett kibocsátási egységek mennyiségét 6,5 % kal a 2005 ös szint alá csökkentette, ezáltal garantálva a kibocsátások tényleges csökkenését. 3.fázis a kiszámíthatóság növelése (2013. január 1 jétől december 31 ig). A hosszabb időtartam a hosszú távú beruházások ösztönzéséhez ad támogatást ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 15

16 AZ EU ETS MŰKÖDÉSI TERÜLETEI Az ETS az EU mind a 27 tagállamára kiterjed, sőt január 1 től a határai átlépték a Közösség földrajzi határait. Tagjai lettek: Norvégia, Izland és Liechtenstein is. Bár elviekben számos ágazat, és üvegházhatású gáz kibocsátás forma bevonható a piacba, azonban az egyszerűsítés és átláthatóság érdekében az ETS olyan kibocsátásokra terjed ki, amely bejelenthető, mérhető és ellenőrizhető (4. táblázat). Természetesen a között tanulóidőszakban még az egyszerűbben kezelhető nagy kibocsátók (pl. villamos és hőenergia termelők) szerepeltek a kibocsátás piacon. Később a már ennél kisebb kibocsátott mennyiséggel rendelkező forrásokat is beemeltek, sőt ez évtől a légiközlekedésre is kiterjesztették e szabályozást. 4. táblázat A EU ETS ágazatai Forrás: Fazekas D. (2009) A harmadik időszakban pedig további létesítményekre terjesztik ki a piacot: pl. az ÜHG k (tulajdonképpen a CO2) leválasztásával, összegyűjtésével és geológiai tárolásával foglalkozó cégekre (melyek letárolt kibocsátása a piac szempontjából addig nulla volt), a di nitrogén oxidokat kibocsátó cégek egy csoportjára, stb. Ezzel párhuzamosan a tagországok lehetőséget kapnak, hogy egyes forrás pontjaikat ki emelhessék a szabályzási körből. Ezek jellemzően olyan kis létesítmények lehetnek, amelyekben egyéb okok miatt ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 16

17 olyan szabályok érvényesek, amelyek kibocsátásaik mennyiségét olyan mértékben csökkentik, mintha a piac keretén belül működnének A KIBOCSÁTÁSI EGYSÉGEK KIOSZTÁSI RENDSZERE: AZ ALLOKÁCIÓ A kereskedelem alapegységei a kibocsátási egységek, melyek megfelelő elosztása a kibocsátásminimalizálás kulcseleme. Az allokáció a kibocsátási egységek tagállami szintű elosztásának mechanizmusa. A tagállamoknak el kell készíteniük: a nemzeti kiosztási tervet (NKT t) az adott ország tehermegosztási célkitűzéseinek figyelme bevételével határozzák meg az allokáció mennyiségét, melyet a Bizottság jóváhagy a nemzeti kiosztási listát minden olyan létesítményről, amely érintett a kibocsátás kereskedelemben a lista tartalmazza a kibocsátható mennyiségeket létesítményenként A listák birtokában a nemzeti kormányzatoknak dönteniük kell arról, hogyan osszák el az egyes létesítmények között a teljes mennyiséget. A meghatározott mennyiségeken mind össz nemzeti, mind létesítményenkénti szinten már nem lehet változtatni. A kiosztás törtéhet: ingyenesen, aukción vagy ezek kombinációjaként. Ingyenes kiosztás esetén: a) A kibocsátási egységeket az egyes források a korábbi teljesítményük alapján térítésmentesen kapják meg egyszeri alkalommal, esetleg folyamatosan újra és újra felülvizsgálva a forrás kibocsátását. Ez a megoldás egyszerű, azonban nem ösztönöz megfelelően a kibocsátás csökkentésére. Egyes ágazatok, egyes kibocsátó források előnyben részesülhetnek. b) Benchmarking rendszerben: a térítésmentesen kiadott kibocsátási egységeket nem egy egy forráspont addigi teljesítményére állapítja meg, hanem a teljes ágazat átlagos, vagy elvárt teljesítménye alapján. Ez a módszer fejleszti az adott ágazati szereplők egyéni hatékonyságát, elősegíti a versenyt. Nem tesz különbséget a régi és az új ágazati szereplők között. A rendszer sok mutatószámon alapul és bonyolult. c) Az előző két megoldás ötvözeteként történhet az egységek kiosztása, azonban az egyes forrásokra egyedileg kiigazíthatják a létesítmény teljesítményadatai alapján. A mechanizmus bonyolult, és nem generálja a kibocsátás csökkentést. Az egységek aukción vagy brókereken keresztüli kiosztása egy sokkal egységesebb, átláthatóbb, szabályozott piaci környezetben valósul meg. Az EU ETS működése alatt az első időszakban összegyűjtött és ellenőrzött kibocsátási adatok alapján a Bizottság szigorúan felügyelte a második időszakra vonatkozó kibocsátási egységek kiosztását (5. táblázat). Sok esetben írt elő változtatást, hogy a tagállamok biztosan meg tudják valósítani a kiotói célkitűzéseket. A kibocsátás kereskedelemben 2013 tól érvényes változtatások a kvótakiosztást is megváltoztatják (lásd fejezet). ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 17

18 5.táblázat A EU ETS kiosztott kvótái kiosztott CO2 kiosztott CO2 részesedés az kibocsátási egységek kibocsátási egységek ETS-ből (millió t/év) (millió t/év) részesedés az ETS-ből AUSZTRIA 33,0 1,4% 32,2 15,0% BELGIUM 62,1 2,7% 58,0 2,8% BULGÁRIA 42,3 1,8% 42,3 2,0% CIPRUS 5,7 0,2% 5,2 0,3% CSEH KÖZT. 97,6 4,2% 86,7 4,2% DÁNIA 33,5 1,4% 24,5 1,2% EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 245,3 10,7% 245,6 11,8% ÉSZTO. 19,0 0,8% 11,8 0,6% FINNO. 45,5 2,0% 37,6 1,8% FRANCIAO. 156,5 6,8% 132,0 6,3% GÖRÖGO. 74,4 3,2% 68,3 3,3% HOLLANDIA 95,3 4,1% 86,3 4,1% ÍRO. 22,3 1,0% 22,3 1,1% LENGYELO. 239,1 10,4% 205,7 9,2% LETTO. 4,6 0,2% 3,4 0,2% LITVÁNIA 12,3 0,5% 8,6 0,4% LUXEMBURG 3,4 0,1% 2,5 0,1% MAGYARO. 31,3 1,4% 19,5 0,9% MÁLTA 2,9 0,4% 2,1 0,1% NÉMETO. 499,0 21,7% 451,5 21,6% OLASZO. 223,1 9,7% 201,6 9,7% PORTUGÁLIA 38,9 1,7% 34,8 1,7% ROMÁNIA 74,8 3,2% 73,2 3,5% SPANYOLO. 174,4 7,6% 152,2 7,3% SVÉDORSZÁG 22,9 1,0% 22,4 1,1% SZLOVÉNIA 8,8 0,4% 8,3 0,4% SZLOVÁKIA 30,5 1,3% 32,5 1,6% Forrás: Európai Bizottság BEJELENTÉS, ELLENŐRZÉS, NYOMONKÖVETÉS Az uniós szabályok értelmében minden, az ETS körébe tartozó létesítménynek engedélyt kell kérnie az adott tagország illetékes hatóságától a Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó összes ÜHG ra. Az engedély megtagadható, ha nincs biztosítva a kibocsátások nyomon követése. Ez az engedély kizárólag azt biztosítja, hogy az adott létesítmény alkalmas a kibocsátás kereskedelem keretein belül tevékenykedni. A teljesítési időszak után a létesítmény működtetője köteles a kibocsátásairól az EU előírásai alapján jelentés összeállítani és benyújtani. Az adatokat egy független szakértő ellenőrzi és hitelesíti. Azok a ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 18

19 létesítmények, melyek nem megfelelő jelentést adnak be, csak azok javítása és elismerése után kapcsolódhatnak be a következő teljesítési időszaki kereskedésbe. 7. ábra: A teljesítési időszak és kapcsolódó feladatai A hitelesített jelentés alapján a létesítményekre vonatkoztatott (elismert) kvóták visszaadása után a kibocsátóknál kvótatöbblet vagy hiány keletkezhet. A visszaadott kvóták törtésre kerülnek, további felhasználásuk nem lehetséges. A kvóta többlet szabadon eladható ill. megtartható későbbi elszámolásra. Hiány esetében a kibocsátó büntetésre számíthat: nevük nyilvánosságra kerül, és bírságot szabnak ki rájuk, melynek jelenlegi mértéke 100 euró tonnánként. Az ETS résztvevői közül néhányan további szankciókat is előírtak a hiány csökkentésére A HARMADIK IDŐSZAK VÁLTOZÁSAI A két előző időszak tapasztalatai megmutatták, egy sokkal koncentráltabb, központosítottabb ETS szabályozás kell az Unió kibocsátás kereskedelmi rendszerében. A változtatásoktól azt várják, hogy a kibocsátás piac összehangoltabb, kiszámíthatóbb legyen, s növekedjen a nemzetközi elismerése. E célok elérésre közötti időszakban: újabb ágazatokra terjesztik ki a kibocsátás kereskedelmet, közös, uniós szintű mennyiségi korlátozást vezetnek a kibocsátásokra, melyet fokozatosan csökkentenek (évi 1,74% kal), így remélve a 2020 ra célként kitűzött 20% os kibocsátáscsökkentés elérését, fokozatos eltolódás az aukción keresztüli kvóta kiosztás felé tól a kvóták 50% a szerezhető majd így be, az ellenőrzés nyomonkövetés szabályainak erősebb összehangolása a rendszer megbízhatóságának erősítése érdekében, kis teljesítményű létesítmények kivétele a rendszerből (lásd fentebb), harmonizált szabályok a harmadik országokban megvalósult JI vagy CDM projektek kibocsátás egységeinek felhasználására. ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 19

20 3.3. EGYÉB KIBOCSÁTÁS KERESKEDELMI RENDSZEREK ÉS KAPCSOLATAIK Az EU ETS mellett természetesen más kibocsátás kereskedelmi rendszerek is működnek, vagy folyamatban van kialakításuk a Jegyzőkönyvet aláíró országokban. A jelenleg működő rendszerek a következők: az USA északi államaiban a regionális üvegházhatású gáz kezdeményezés (Regional Greenhouse Gas Initiative RGGI), az új dél walesi üvegházhatású gáz csökkentési rendszer (New South Wales Greenhouse Gas Abatement Scheme NSW GGAS) Ausztráliában, ami az EU ETS után a második legnagyobb rendszer, Japán önkéntes kibocsátás kereskedelmi rendszere (Japanese Voluntary Emissions Trading Scheme JV ETS), Új Zéland kibocsátás kereskedelmi rendszere (NZ ETS) Svájc kibocsátás kereskedelmi rendszere (SWISS ETS) az albertai éghajlat változási és kibocsátás gazdálkodási törvény Kanadában LINKING A számos helyen működő kereskedelmi rendszerek összekapcsolásával kialakulhat egy globális kibocsátás kereskedelmi piac. A piacok összekapcsolását nevezik linking nek. A belső, elszigetelt piacok együttes működése jelentős haszonnal is járhat: a költségek csökkenhetnek, a piacok fejlődhetnek, stabilizálódhatnak az árak. Azonban egy szélesebb piac ellenőrzésének és allokációjának gyengülésére is lehet ekkor számítani. Jelentős lehet a szénelszivárgás 8 is, amennyiben nem egységes az összekapcsolódó piacok szabályozása, vagy az egyik szereplő nem tartja be a szigorú (szigorodó) szabályokat. Így máshol kerülhet ki a gáz a légkörbe. Az elmúlt években számos ország kibocsátás kereskedelmi rendszere kapcsolódott össze az EU ETSsel: a már említett Norvégia, Izland és Liechtenstein után 2011 ben Svájc is csatlakozott az európai piachoz. 8 lásd Fogalomtár ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 20

21 FOGALOMTÁR 9 Assigned Amount Unit (AAU) kibocsátható mennyiségi egység A Kiotói Szerződés emisszió kereskedelmi mechanizmusának szén dioxid emissziós engedélye. AAU alapú termékek: a CER és a ERU, kapcsolódó engedélyeik: EUA kvóta. Minden egysége 1 tonna széndioxid egyenértéknek felel meg. baseline and credit alapvonal és jóváírás Az emisszió kereskedelem egyik típusa. Ösztönzi a résztvevőit, hogy kibocsátásaikat a szokásos szint alá szorítsák. Minden csökkentésért a cégek jóváírásra jogosultak. cap and trade (korlátozás és kereskedelem) emisszió kereskedelmi rendszer típus A kibocsátási egységet egy maximum értéken korlátozza és e korláton belül kibocsátási engedélyeket kvótákat oszt ki a résztvevőknek. Amennyiben egy egy résztvevő a számukra kiosztott kvóta alatti kibocsátást ér el, a fennmaradó kibocsátható mennyiséget eladhatja a nagyobb kibocsátók számára carbon dioxie equivalent, CO2e szén dioxid egyenérték egy tonna szén dioxid, vagy azzal megegyező üvegházhatású gáz mennyisége carbon footprint karbonlábnyom A globális felmelegedést befolyásoló emberi tevékenység nagysága a termelt üvegházhatású gáz mennyiségében kifejezve. carbon leakage kibocsátás áthelyezés carbon neutral karbonsemleges olyan egyén, vállalkozás vagy szervezet, amelynek nincs olyan tevékenysége, amely nettó üvegházhatású gáz kibocsátásával jár carbon offset kibocsátás kompenzációs egység carbon positive karbonpozitív olyan egyén, vállalkozás, vagy szervezet, amely több üvegházhatású gázt köt meg (pl. erdőtelepítéssel) mint amennyit kibocsát Certified Emission Reductions unit (CER) igazolt kibocsátás csökkentési egység A CDM projektekkel generált karbon kredit. Felhasználásuk: fejlett országok kiotói céljainak megfelelésére, az EU ETS ben szereplő létesítmények és kormányzatok a hazai kibocsátásuk egy részének csökkentésére. 99 A fogalomtár összeállításához felhasznált források: European Union kiadványai és jogszabályai, Fogarassy (2009), Beliczay Szabó (2003) ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 21

22 Clean Development Mechanizm (CDM) Tiszta Fejlesztési Mechanizmus A fejlődő országokban olyan kibocsátás csökkentő projekteket hoznak létre (pl. erdőtelepítés, tiszta üzemanyag technológia), melyek eredményeképp un. forgatható karbon krediteket generálnak. Ezek egy részét a fejlett országok használhatják fel a kibocsátásuk egy részének kiegyenlítésére. Az így nyert kreditek 2000 óta írhatók jóvá. climate change éghajlatváltozás climate change mitigation éghajlatváltozás mérséklése commitment period kötelezettségvállalási időszak A Kiotói Szerződés aláíró számára meghatározott 5 éves időszak, mely alatt csökkentik az ÜGH kibocsátásukat emission allowance kibocsátási egység emission reduction unit (ERU) kibocsátás csökkentési egység Olyan vagyoni értékű jog, mely a JI eredményeként szén dioxid egyenérték kibocsátására jogosít fel. Forgatható kredit, melyet az egykori szovjet blokk országaiban létrehozott projektekből realizáltak. emission reduction / emission abatement kibocsátás csökkentés emisszion trading Az ÜHG k szabályzását szolgáló piac alapú rendszer, mely a kibocsátás mennyiségét ellenőrzi. A piacon az ár a forgatható kibocsátási engedélyek kibocsátásának függvényében változhat. Emisszion Trading Scheme (ETS) Emisszió Kereskedelmi Rendszer Az Európai Unióban 2005 ben bevezetett, a jelentős ÜHG kibocsátású energia és ipari létesítményekre létrehozott emisszió kereskedelmi rendszer European Union Allowances (EUA) Európai Uniós Engedélyek Az ETS alatti forgatható emissziós jog. 1 EUA=1 tonna szén dioxid kibocsátási jog Green Climate Found Éghajlat változási Alap greenhouse gas (GHG) üvegházhatású gáz (ÜHG) szén dioxid (CO 2 ), metán (CH 4 ), dinitrogén oxid (N 2 O), fluorozott szénhidrogének (HFC k), perfluorkarbonok (PFC k), kén hexafluorid (SF 6 ) greenhouse intensity üvegház intenzitás Egy adott ország (vagy terület) ÜHG kibocsátásnak és GDP jének viszonyszáma, vagy egy gazdasági output egységhez rendelhető kibocsátás mennyisége ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 22

23 global warming potential (GWP) globális felmelegedési potenciál Az ÜHG k az atmoszférában való hőmegkötési potenciáljának mérőszáma. A szén dioxid egységéhez méri a többi gáz potenciálját, szén dioxid egyenértékben mérve. A GWP becsült értékei: szén dioxid: 1 metán: 23 dinitrogén oxid: 300 HFC k: PFC k: kén hexafluorid: hot air forró levegő Papírkredit. Olyan kibocsátás csökkentésért adott kreditérték, mely mögött nem ál tényleges tevékenység. Intergovermental Panel on Climate Change (IPCC) Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Nemzetközi tudományos testület, amely a legújabb éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredményekről informálja az UNFCCC t. 130 országot képvisel. Joint Implementetion (JI) együttes végrehajtás A Kiotói Szerződés egyik mechanizmusa. Lehetővé teszi a főként gazdasági átalakulásban lévő fejlett országok számára, hogy karbon csökkentő projekt befogadói legyenek, melyeket egy másik fejlett ország finanszíroz. Az így létrejövő ERU kat a befektető országok realizálják, míg a befogadó országok AAU egységeiből ugyanannyi mennyiséget levonnak. Kyoto Protocol on the United Nations Framework Convention on Climte Change Kyoto Protocol Kiotói Jegyzőkönyv az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez 1995 ben aláírt szerződés, mely 2005 ben lépett hatályba. Ma 175 aláírója van. kiotói egységek kibocsátható mennyiségi egység (AAU), kibocsátás csökkentési egység (ERU), Igazolt kibocsátáscsökkentés (CER),. eltávolítási egység (RMU). leakage szénelszivárgás a kibocsátásra olyan területen kerül sor, ahol kevésbé ellenőrzött a kibocsátás, a szén dioxidnak nincs ára, így olcsóbb kibocsátani low carbon economy alacsony szén dioxid kibocsátású gazdaság low carbon technology alacsony szén dioxid kibocsátású technológia National Allocation Plan (NAP) Nemzeti Kiosztási Terv Ebben a dokumentumban állapítják meg az ETS ben részt vevő országok: az éves kibocsátásuk maximumát (cap), a kiosztott kibocsátási engedélyek elosztási módszereit, és mennyiségeit. ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 23

24 Nemzeti forgalmi jegyzék regiszter A kiotói egységek kiadását, átruházását, törlését nyilvántartó közhiteles és nyilvános jegyzék. sink nyelő Olyan tevékenység, folyamat, eljárás, amely valamilyen ÜHG t távolít el a légkörből. (pl. erdőgazdálkodás) projekt design document (PDD) Projekt Design Dokumentum A CDM típusú projektek elbírálásához használt hivatalos jelentkezési dokumentum, tartalmazza a projekt minden paraméterét. Egy projekt a sikeres elbírálás után generálhat hivatalosan elismert CER ket. removal unit (RMU) eltávolítási egység Csak az első kötelezettség vállalási időszakban ( ),az ÜHG a légkörből egy nyelő által való eltávolításakor megállapított és kiadott vagyoni értékű jog. Egy szén dioxid egyenérték kibocsátására jogosít fel. tonnes of carbon dioxice equivalent (tco 2 e, MtCO 2 e) szén dioxid egyenérték Az ÜHG k mértékegysége. The United Nations Framework Convention on Climate Change (UNFCCC) Az ENSZ Éghajlatváltozási Konvenciója Nemzetközi egyezmény a klímaváltozás elleni gyakorlati feladatok megvalósítására ben írták alá, 1994 ben lépett életben, 189 aláírója van. verified emission reductions (VER) hitelesített kibocsátás csökkentés Az ÜHG k kibocsátásnak csökkentését szolgáló projektekkel képződő forgatható karbon kredit. ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 24

25 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR EURÓPAI UNIÓ Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2004/101/EK irányelve (2004. október 27.) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projekt mechanizmusára tekintettel történő módosításáról A Bizottság 2216/2004/EK rendelete (2004. december 21.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről 2006/780/EK: A Bizottság határozata ( november 13. ) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a kiotói jegyzőkönyvben meghatározott projekttevékenységek esetében a kibocsátási egységek Közösségen belüli kereskedelmi rendszere szerint történő üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentések kétszeres elszámolásának elkerüléséről 2007/589/EK: A Bizottság határozata (2007. július 18.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról Az Európai Parlament és a Tanács 2008/101/EK irányelve (2008. november 19.) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2009/29/EK irányelve (2009. április 23) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról 2009/450/EK: A Bizottság határozata (2009. június 8.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének jegyzékében szereplő légi közlekedési tevékenységek részletes értelmezéséről A Bizottság 748/2009/EK rendelete ( augusztus 5. ) a január 1 jén vagy azt követően a 2003/87/EK irányelv I. mellékletének jegyzéke értelmében légiközlekedési tevékenységet végző légijármű üzemeltetők listájáról és az egyes légijármű üzemeltetőkhöz igazgatási célból rendelt tagállamok megállapításáról 2010/2/: A Bizottság határozata ( december 24.) a CO 2 kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listájának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról A Bizottság 82/2010/EU rendelete (2010. január 28.) a január 1 jén vagy azt követően a 2003/87/EK irányelv I. mellékletének jegyzéke értelmében légiközlekedési tevékenységet végző légijármű üzemeltetők listájáról és az egyes légijármű üzemeltetőkhöz igazgatási célból rendelt tagállamok megállapításáról szóló 748/2009/EK rendelet módosításáról ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 25

26 A Bizottság 920/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásiegység forgalmi jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről A Bizottság 1031/2010/EU rendelete november 12 i az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól 2011/278/EU: A Bizottság határozata (2011. április 27.) a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról MAGYARORSZÁG Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), február évi. LXXXII. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény kihirdetéséről évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről évi IV. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának évi harmadik ülésszakán elfogadott kiotói jegyzőkönyv kihirdetéséről évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeiről 66/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv és Nemzeti Kiosztási Lista kihirdetéséről, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól 109/2006. (V. 5.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázoknak a Magyar Államkincstár vagyonába tartozó kibocsátási egységeivel való rendelkezés részletes szabályairól 213/2006 (X. 27) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól 323/2007 (XII. 11.) Korm. rendelet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 26

27 és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól 92/2009. (IV.26.) Korm.rendelet a közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Lista kihirdetésről 345/2009 (XIII.30.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásval kapcsolatos adatszolgáltatásról 42/2010 (II.26.) Korm. rendelet az egyes üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló évi XV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 216/2006 (X.27) Korm. rendelet, valamint a közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetéséről, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól szóló 13/2008 (I.30) Korm. rendelet módosításról 24/2005. (IX. 13.) KvVM rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység szabályairól 32/2005 (XII. 27) KvVM rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevékenységek igazgatási díjairól 38/2006 (VIII. 22.) KvVM PM együttes rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységkereskedelmi rendszer működtetésével kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól" 1/2009. (II.10) KvVm rendelet a Magyar Köztársaság területén az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében megvalósuló együttes végrehajtás hitelesítőire vonatkozó szakmai és személyi követelményekről és a hitelesítés szabályairól ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 27

28 FELHASZNÁLT IRODALOM Beliczay E. Szabó Z.: Az emisszió kereskedelem. Levegő Munkacsoport, Budapest, ( ) Fazekas, D. (2007): Hogyan működik az emisszió kereskedelem? Gazdasági eszközökkel a klímaváltozás ellen. Facility Management, 2007/1. szám, pp Budapest Fogarassy Cs. (2009): Karbongazdaságtan, avagy a tervszerű üvegházgáz csökkentés és emissziómenedzsment. gyakorlati kérdései. Szent István Egyetemi Kiadó, Gödöllő Greenhouse Gas Data Viewer, European Enviromental Agency and maps/data/data viewers/greenhouse gases ( ) Európai Unió on line jogtára lex.europa.eu/hu ( ) Európai Unió hivatalos kiadványai ( ) Greenhouse Gas Emission Trends and Projections in Europe EEA Report, No.4/ union greenhouse gas inventory 2011 ( ) IPCC (2007):Climate Change 2007: Mitigation of Climate Change rt_mitigation_of_climate_change.htm ( ) Kerekes S. Szlávik J. (2001): A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei. KJKKerszöv, Budapest Nemes Cs.: Emisszió kereskedelem az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, előadás, Teremtésvédelmi Előadássorozat, II. rész március =J9pMT56kGsbLsgbn0v2sDw&usg=AFQjCNEClZif_2JE3kMjB 5u NmOjwHc1Q ( ) Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, ( ) Webjogtár ( ) ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 28

29 MELLÉKLETEK ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 29

30 1. melléklet ENSZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KERETEGYEZMÉNY Az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretegyezménye az éghajlatváltozásról Az ezen Egyezményben részes Felek Tudomásul véve, hogy a Föld éghajlatának változása és annak káros hatásai az emberiség közös gondját képezik, Aggódva amiatt, hogy az emberi tevékenységek az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának jelentős emelkedéséhez vezetnek, tovább fokozva ezáltal a természetes üvegházhatást, ami átlagosan a Föld felszínének és légkörének további felmelegedését fogja eredményezni és károsan befolyásolhatja a természetes ökológiai rendszereket és az emberiséget, Figyelemmel arra, hogy az üvegház gázok történelmi és jelenlegi kibocsátásának legnagyobb része a fejlett országokból eredt, továbbá, hogy a fejlődő országokban az egy főre jutó emissziók még mindig viszonylag alacsonyak és a globális emissziók fejlődő országokból származó része tovább fog nőni azok társadalmi és fejlődési igényeik kielégítése érdekében, Tudatában lévén az üvegház gázokat nyelő és tározó szárazföldi, valamint tengeri ökológiai rendszerek szerepének és fontosságának, Figyelemmel arra, hogy az éghajlatváltozás előrejelzéseit számos bizonytalanság terheli, különös tekintettel annak időzítésére, nagyságrendjére, regionális jellegzetességeire és időbeni alakulására, Tudomásul véve, hogy az éghajlatváltozás globális természete valamennyi ország lehető legszélesebb együttműködését teszi szükségessé és azok részvételét igényli a hatékony és megfelelő nemzetközi cselekvésben, közös de megkülönböztetett felelősségeiknek és adott lehetőségeiknek, valamint társadalmi és gazdasági feltételeiknek megfelelően, Emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Konferenciájának az Emberi Környezetről június 16 án Stockholmban elfogadott Nyilatkozatának idevágó megállapításaira, Emlékeztetve arra is, hogy az Egyesült Nemzetek Chartájának és a nemzetközi jog elveinek megfelelően az államok szuverén joga a saját környezeti és fejlesztési terveik alapján felhasználni erőforrásaikat, valamint az államok felelőssége azt biztosítani, hogy a fennhatóságuk vagy ellenőrzésük alatt folytatott tevékenységek ne okozzanak más államok vagy nemzeti fennhatóságuk határain túl fekvő területek környezetében kárt, Újólag megerősítve az államok szuverenitásának elvét az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó nemzetközi együttműködéseik vonatkozásában, Felismerve, hogy az államoknak hatékony környezetvédelmi jogszabályokat kell törvénybe iktatniuk annak érdekében, hogy a környezeti szabványok, gazdálkodási célkitűzések és prioritások tükrözzék azokat a környezeti és fejlesztési összefüggéseket, amelyekre vonatkoznak, továbbá, hogy az egyes országok által alkalmazott szabványok más országok, de különösen a fejlődő országok számára esetenként nem megfelelőek vagy nem kívánatosak, illetve szükségtelen gazdasági és szociális költségekkel járhatnak, Emlékeztetve a Közgyűlés december 22 i 44/228 számú határozatának az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciájára vonatkozó rendelkezéseire, továbbá az december 6 i ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 30

31 43/53 számú, az december 22 i 44/207 számú, az december 21 i 45/212 számú és az december 19 i 46/169 számú határozatok rendelkezéseire a globális éghajlat megvédéséről az emberiség ma élő és eljövendő generációi érdekében, Emlékeztetve ugyancsak a Közgyűlés december 22 i 44/206 számú a tengerszint emelkedéssel kapcsolatos, a szigeteket és különösen a mélyen fekvő partvidékeket érintő lehetséges káros hatásaira vonatkozó határozatának rendelkezéseire, valamint a Közgyűlés december 19 i, 44/172 számú "Az elsivatagosodás megakadályozására vonatkozó intézkedési terv" elnevezésű határozatának végrehajtását szolgáló rendelkezéseire, Emlékeztetve továbbá az ózonréteg védelmének évi Bécsi egyezményére, illetve az ózonréteget pusztító anyagok évi Montreali jegyzőkönyvének június 29 én módosított formájára, Tudomásul véve a Második Éghajlati Világkonferencia által november 7 én elfogadott Miniszteri Nyilatkozatot, Tudatában lévén annak az értékes elemző munkának, amit az éghajlatváltozással kapcsolatban sok ország végez, továbbá a Meteorológiai Világszervezet, az Egyesült Nemzetek Környezeti Programja, továbbá egyéb szervek, szervezetek és az Egyesült Nemzetek testületei, valamint más nemzetközi és kormányközi testületek fontos hozzájárulásaival a tudományos kutatás eredményeinek cseréjében és a kutatás koordinálásában, Felismerve, hogy az éghajlatváltozás megértéséhez és kezeléséhez szükséges lépések környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból akkor a leghatékonyabbak, ha a vonatkozó tudományos, műszaki és gazdasági megfontolásokon alapulnak és azokat folyamatosan újraértékelik ezen területek új eredményei alapján, Felismerve, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos különféle intézkedések gazdaságilag saját jogukon indokolhatók és ugyancsak segíthetnek más környezeti problémák megoldásában, Felismerve ugyancsak annak igényét, hogy a fejlett országok világos prioritások alapján, rugalmas módon, haladéktalanul tegyenek intézkedéseket, melyek az átfogó válasz stratégiák első lépését képezik globális, nemzeti és ahol ebben megállapodnak regionális szinteken, számításba véve az üvegház gázokat, kellően mérlegelve azok viszonylagos hozzájárulását az üvegházhatás erősödéséhez, Felismerve továbbá, hogy alacsonyan fekvő és más kis szigetországokat, valamint a mélyföldi parti, száraz, félszáraz vagy árvizeknek, szárazságnak és elsivatagosodásnak kitett területeket és a törékeny hegyvidéki ökológiai rendszerekkel rendelkező fejlődő országokat az éghajlatváltozás káros hatásai különösen érzékenyen érintheti, Felismerve, hogy az üvegház gázok emisszióinak korlátozására tett intézkedések különös nehézségeket jelentenek azon országok és főképpen azon fejlődő országok számára, melyek gazdasága kiváltképpen függ a fosszilis tüzelőanyagok termelésétől, felhasználásától és kivitelétől, Megerősítve, hogy az éghajlatváltozásra való reagálást a társadalmi és gazdasági fejlődéssel összhangban kell koordinálni, tekintettel ez utóbbira kifejtett káros hatások elkerülésére, teljességgel számításba véve a fejlődő országok jogos prioritási igényeit a fenntartható gazdasági növekedés elérésére és a szegénység megszüntetésére, ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 31

32 Felismerve, hogy minden országnak, de kiváltképpen a fejlődő országoknak hozzá kell jutniuk a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődésük eléréséhez elengedhetetlen erőforrásokhoz és annak érdekében, hogy a fejlődő országok előrehaladhassanak e cél felé, energiafogyasztásuknak növekedni kell, számításba véve a nagyobb energiahatékonyság elérésének és az üvegház gáz kibocsátások ellenőrzésének lehetőségeit általában, beleértve az új technológiák olyan feltételekkel történő alkalmazási lehetőségét, melyek ezeket gazdaságilag és társadalmilag hasznossá teszik, Attól a szándéktól vezérelve, hogy az éghajlati rendszert megvédjék a ma élő és az eljövendő generációk számára, A következőkben egyeztek meg: 1. cikkely FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK* Jelen Egyezményben: 1. "Az éghajlatváltozás káros hatásai" jelentik azokat a fizikai környezetben vagy élőhelyekben bekövetkező az éghajlatváltozásból eredő módosulásokat, melyeknek jelentős ártalmas hatásai vannak a természetes és mesterséges ökológiai rendszerek összetételére, ellenállóképességére és termékenységére, a társadalmi gazdasági rendszerek működésére, illetve az emberi egészségre és jólétre. 2. "Éghajlatváltozás" jelenti az éghajlat megváltozását, ami közvetlenül vagy közvetve a globális légkör összetételét módosító emberi tevékenységnek tudható be, és ami az összehasonlítható időtartamokon belül megfigyelt természetes éghajlati változékonyságon túli járulékos változásként jelentkezik. 3. "Éghajlat rendszer" jelenti a légkör, a hidroszféra, a bioszféra és az egyéb födi szférák, valamint azok kölcsönhatásainak összességét. 4. "Emissziók" jelenti az üvegház gázok és/vagy azok elővegyületeinek a légkörbe történő kibocsátását egy bizonyos terület felett és meghatározott időtartam alatt. 5. "Üvegház gázok" jelenti a légkör azon természetes és antropogén gáznemű alkotóelemeit, melyek elnyelik, majd újból kibocsátják az infravörös sugárzást. 6. "Regionális gazdasági integrációs szervezet" jelenti egy adott régió szuverén államaiból létrejött szervezetet, amely illetékességgel bír az ezen Egyezmény vagy ennek Jegyzőkönyvei által szabályozott ügyek vonatkozásában és amely belső eljárási szabályainak megfelelően kellő felhalmozást kapott, hogy az érintett dokumentumokat aláírja, megerősítse, elfogadja, jóváhagyja vagy azokhoz csatlakozzon. 7. "Tározó" az éghajlati rendszer azon összetevőjét vagy összetevőit jelenti, ahol egy üvegház gáz vagy egy üvegház gáz elővegyülete tározódik. 8. "Nyelő" jelenti mindazon eljárást, tevékenységet vagy mechanizmust, ami egy üvegház gázt, aeroszolt vagy egy üvegház gáz elővegyületét eltávolítja a légkörből. 9. "Forrás" jelenti mindazon eljárást vagy tevékenységet, mely egy üvegház gázt, aeroszolt vagy egy üvegházgáz elővegyületét bocsátja ki a levegőbe. 2. cikkely CÉLKITŰZÉS Ezen Egyezménynek és minden kapcsolódó a Felek Konferenciája által elfogadásra kerülő jogi dokumentumnak a végső célja az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően az üvegházgázok légköri koncentrációinak stabilizálása olyan szinten, amely megakadályozná az éghajlati rendszerre gyakorolt veszélyes antropogén hatást. Ezt a szintet olyan időhatáron belül kell elérni, ami lehetővé teszi az ökológiai rendszerek természetes alkalmazkodását az éghajlatváltozáshoz, továbbá ami biztosítja, hogy az élelmiszertermelést az éghajlatváltozás ne fenyegesse, valamint ami módot nyújt a fenntartható gazdasági fejlődés folytatódására. ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 32

33 3. cikkely ELVEK A Feleket az Egyezmény célkitűzéseinek elérésére és rendelkezéseinek végrehajtására irányuló intézkedéseikben, egyebek között, a továbbiak vezetik: 1. A Feleknek a ma élő és az eljövendő generációk javára az igazságosság alapján, közös de megkülönböztetett felelősségeiknek, valamint saját lehetőségeiknek megfelelően óvniuk kell az éghajlati rendszert. Következésképpen a fejlett országot képviselő Feleknek kell vezető szerepet játszaniuk az éghajlatváltozás és annak káros hatásainak leküzdésében. 2. Teljes mértékben figyelembe kell venni a fejlődő országot képviselő Felek különleges igényeit és sajátos körülményeit, de főképpen azokét, amelyeket az éghajlatváltozás káros hatásai kifejezetten érzékenyen érinthet, és azon főleg a fejlődő országot képviselő Felekét, melyeknek ezen Egyezmény alapján aránytalan vagy rendkívüli terheket kellene viselniük. 3. A Felek tegyenek elővigyázatossági intézkedéseket az éghajlatváltozás okainak megelőzésére, megakadályozására vagy okainak csökkentésére és káros hatásainak enyhítésére. Ahol súlyos vagy visszafordíthatatlan károk veszélye fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indokként ezen intézkedések elhalasztására, számításba véve, hogy az éghajlatváltozással foglalkozó politikai tevékenységek és intézkedések költség hatékonyak legyenek annak biztosítása végett, hogy a globális előnyök a lehető legkevesebb költséggel járjanak. Ennek elérésére e politikai tevékenységek és intézkedések vegyék számításba a különböző társadalmigazdasági összefüggéseket, legyenek átfogóak, terjedjenek ki az üvegházgázok valamennyi vonatkozó forrására, nyelőire és tározóira, valamint az alkalmazkodásra, továbbá öleljenek fel minden gazdasági ágazatot. Az érdekelt Felek együttműködésben is végrehajthatják az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket. 4. A Feleknek joguk van a fenntartható fejlődésre és célszerű azt előmozdítaniuk. Az éghajlati rendszerben fellépő az emberek által okozott változások kivédésére hozott politikai lépéseknek és intézkedéseknek összhangban kell lenniük az egyes Felek sajátságos viszonyaival és integrálódniuk kell a nemzeti fejlesztési programokba, számításba véve, hogy a gazdasági növekedés elengedhetetlen ahhoz, hogy az éghajlatváltozás kezelésére intézkedéseket lehessen hozni. 5. A Felek működjenek együtt egy segítő és nyitott nemzetközi gazdasági rendszer kimunkálása terén, ami a Felek összessége, de különösen a fejlődő országot képviselő Felek számára elvezethet a fenntartható gazdasági növekedéshez és fejlődéshez, ezzel lehetővé téve számukra, hogy hatékonyabban foglalkozhassanak az éghajlatváltozás problémáival. Az éghajlatváltozás problémájának megoldására tett intézkedések, beleértve az egyoldalúakat is, nem képezhetik önkényes vagy indokolhatatlan diszkrimináció eszközeit vagy a nemzetközi kereskedelemben alkalmazott burkolt korlátozást. 4. cikkely KÖTELEZETTSÉGEK 1. Valamennyi Fél, számításba véve közös de megkülönböztetett felelősségeiket, sajátos nemzeti és regionális fejlesztési prioritásaikat, célkitűzéseiket és körülményeiket, (a) A Felek Konferenciája által egyeztetendő összehasonlítható módszerek alkalmazásával kidolgoz, időszakonként korszerűsít, közzétesz és a 12. cikkelynek megfelelően a Felek Konferenciájának rendelkezésére bocsátja a nemzeti áttekintéseket mindazon antropogén eredetű üvegház gáz forrásonkénti emisszióiról és nyelőnkénti légkörből való kikerüléséről, amelyek nem tartoznak a Montreáli Jegyzőkönyv hatálya alá; (b) Az éghajlatváltozáshoz való megfelelő alkalmazkodás elősegítése végett kidolgoz, végrehajt, közzétesz és rendszeres időközönként korszerűsít nemzeti és ahol alkalmazható regionális programokat, melyek intézkedéseket tartalmaznak az éghajlatváltozás mérséklésére, valamint a Montreáli Jegyzőkönyv által nem szabályozott összes üvegház gáz antropogén emisszióinak források szerinti és kivonásának nyelők szerinti kezelésére; ME, Kőolaj és Földgáz Intézet 33