A ke ze lé si köny vet te kint se az au tó ál lan dó tar to zé ká nak. Ha az au tót elad ja, ad ja to vább a ke ze lé si köny vet is.

Átírás

1 Civic 5 ajtós

2 A ke ze lé si köny vet te kint se az au tó ál lan dó tar to zé ká nak. Ha az au tót elad ja, ad ja to vább a ke ze lé si köny vet is. A ke ze lé si könyv min den Civic 5 aj tós mo dell re vo nat ko zik. Ezért elô for dul hat, hogy a ke ze lé si könyv ben olyan be ren de zé sek leírá sát is meg ta lál ja, ame lye ket eset leg nem épí tet tek be az Ön gép ko csi já ba. A ke ze lé si könyv ben ta lál ha tó ada tok és in for má ciók a kiadás idô pont já ban ér vé nye sek. A Honda Mo tor Co., Ltd. fenn tart ja a jo got, hogy bi zo nyos ada to kat, ré sze ket bár mi kor elô ze tes be je len tés nél kül meg vál toz tas son, meg szün tes sen, s ez zel kap cso lat ban sem mi fé le kö te le zett sé get nem vál lal. Jól le het, ez a ke ze lé si könyv mind a jobb-, mind a balkormányos jár mû vek hez al kal maz ha tó, az il luszt rá ciók fô kép pen a balkormányos mo del lek re vo nat koz nak.

3 Be ve ze tés Gra tu lá lunk! Ön egy rend kí vül bölcs be fek te tés mel lett dön tött, ami kor a Honda Civicet vá lasz tot ta. Ez az au tó éve ken át a ve ze tés örö mét fog ja nyúj ta ni Ön nek. Ah hoz, hogy Ön az új Hondájában még nagyobb örö mét lel je, ne saj nál ja a ke ze lé si könyv ta nul má nyo zá sá ra szánt idôt. So kat fog ta nul ni be lô le az au tó ke ze lôele mei rôl, ké nyel mi be ren de zé sei rôl és egyéb hasz nos fel sze re lé sei rôl. A ke ze lé si köny vet tart sa az au tó ban, hogy bár mi kor, ha szük sé ge van rá, kéz nél le gyen. Szá mos más kiad vány fog lal ko zik a Civic megóvá sá val, a ga ran ciá val. Kér jük, fi gyel me sen ol vas sa el a ga ran ciafü ze tet azért, hogy pon to san megis mer je a ga ran cia fel té te leit, a ga ran ciá val kap cso lat ban a gép jár mû-tu laj do nos jo gait, kö te le zett sé geit. A kö te le zô, idô sza kos kar ban tar tá sok el vég zé se szük sé ges ah hoz, hogy Ön min dig prob lé ma me ne te sen tud jon au tóz ni az új Civicjével. Az idô sza kos kar ban tar tás idô in ter val lu mai meg ta lál ha tók e ke ze lé si könyv ben, il let ve a szer viz könyv ben* egyaránt. Ami kor el jön a szo ká sos kar ban tar tás ide je, gon dol jon ar ra, hogy a Honda-szer vi zek mun ka tár sai kü lön le ge sen kép zet tek, s ezen spe ciá lis is me re teik jo go sít ják fel ôket, a Civic, sok te kin tet ben egye - dül ál ló rend sze rei nek ja ví tá sá ra, kar ban tar tá sá ra. A Honda-már ka ke res ke dôk fô cél ja, hogy ügy fe leik nek min den ben kielé gí tô szol gál ta tást nyújt sa nak, így öröm mel áll nak az Ön ren del ke zé sé re. Baleset men tes, kel le mes au tó zást kí vá nunk. A ke ze lé si könyv ol va sá sa kor ta lál ni fog olyan in for má ció kat, ame lyek elôtt jel zés ta lál ha tó: MEGJEGYZÉS Ezek az in for má ciók se gí tik Önt, hogy el ke rülje az olyan hely ze te ket, ame lyek ká ro sít hat ják az Ön Civicjét, más tár gya kat vagy a kör nye ze tet. (Né met tí pu sokra vo nat ko zik) 1. Az elsô rend szám tábla fel sze re - lése: Sze relje fel az elsô rend szám táb lát gon do san a kiala kí tott tar tóra úgy, hogy az ne emel ked jen a lök há rító felsô széle fö lé. 2. A hátsó rend szám tábla fel sze re - lése: Úgy sze relje fel a hátsó rend szám - táb lát, hogy an nak alsó éle egyvonalban le gyen a rög zí tésre kiala kí tott te rü let alsó szé lé vel. * A Ön gép ko csi já nak Szer viz könyve EU or szá gok ban ér vé nyes a gép ko csi át vé te le kor ke rül átadás ra. i

4 A biz ton ság ról Az Ön és má sok biz ton sága na gyon fon tos. Ugyanak kor a biz ton sá gos au tó zás na gyon fon tos kö te le zett ség. Az Civic hasz ná lata so rán, a bizton - ságra ala po zott dön té sek meg ho za - ta lá ban se gí tik Önt a ke ze lési könyv in for má ciói, il letve a gép ko csi kü lön - bözô pont jain el he lye zett biz ton sági felira tok. Ezek a biz ton sági in for má - ciók olyan po ten ciá lis veszély hely ze - tekre fi gyel mez tet nek, ame lyek az Ön és má sok sé rü lé sét okoz hat ják. Ter mé sze te sen le he tet len, hogy az összes, az autó hasz ná la tá val, il letve kar ban tar tá sá val kap cso la tos ve szély - hely zetre fel hív juk a fi gyel mét. Min den egyéb eset ben a sa ját jó zan íté lô ké pes sé gé nek meg fe le lôen csele ked jen. A biz ton ságra fi gyel mez tetô in for má ciók kü lön bözô for má ban je len het nek meg: Biz ton sági Felira tok az autó kü lön bözô pont jaira fel ra gasztva. Biz ton sági Üze ne tek a ve szélyre fi gyel mez tetô jel.! il letve ve szélyre utaló szó va la me lyike elôzi meg: VESZÉLY, VIGYÁZAT vagy FIGYELMEZTETÉS.!!! VE SZÉLY VI GYÁ ZAT Ha nem tartja be az alábbi uta sí tá so kat, éle - tét ve sztheti, vagy élet ve szé lye sen meg sé rül - het. Ha nem tartja be az alábbi uta sí tá so kat, éle tét FIGYELMEZTETÉS ve szé lyez tet heti, vagy élet ve szé lye sen meg sé rül het. Ha nem tartja be az alábbi uta sí tá so kat, ak kor meg sé rül het. Biz ton sági Köz le mény a biz ton ság szem pont já ból fon tos Em lé kez tetô Üze ne tek vagy Biz ton sági óvin téz ke dé sek. Biz ton sági Fejezet mint a Ve zetô és az Uta sok Biz ton sá ga. Uta sí tá sok az autó biz ton sá gos és baleset men tes ke ze lése ér de ké ben. Kér jük, min dig fi gyel me sen ol vassa ezt a ke ze lési köny vet, mely ben sok, a biz ton ság szem pont já ból fon tos in for má ció ta lál ha tó. ii

5

6 Tar ta lom Az egyes fe je ze tek rész le tes tar tal mát min den fe je zet el sô ol da lán ta lálja meg. Ke ze lô szer vek Át te kin té se... 2 Elindulás Elôtt Hasz nál ha tó üzem anya gok, az új gép ko csi be já ra tá sa, cso ma gok el he lye zé se a cso mag tér ben, egyéb ra ko mány szál lí tá sa. Ve ze tô és Uta sok Biz ton sá ga Fon tos in for má ciók a biz ton sá gi öv szak sze rû hasz ná la tá ról, a kiegé szí - tô biz ton sá gi rend szer rôl (lég zsá kok). Hasz nos tud ni va lók a gyer mek biz ton sá gi esz kö zök rôl. Mû sze rek és Kap cso lók A mû sze rek, el lenôr zô lám pák jel - zé sei nek a ma gya rá za ta. A mû szer - fa lon és a kor mány osz lo pon lé vô kap cso lók hasz ná la tá nak leírá sa. Ké nyel mi és Egyéb Be ren de zé sek A fû tés, lég kon di cio ná ló be ren de - zés, az audio és egyéb ké nyel mi berendezések ke ze lé sé nek leírá sa. Ve ze tés A mo tor szak sze rû bein dí tá sa, a nyo ma ték vál tó ke ze lé se, par ko lás, va la mint a szük sé ges tud ni va lók, ha után fu tót sze ret ne von tat ni. Kar ban tar tás A kar ban tar tá si terv meg mu tat ja Ön nek, hogy mi kor kell az au tót szer viz be vin ni. A tu laj do nos ál tal el vég zen dô el lenôr zé sek, ezen el lenôr zé sek vég re haj tá sa. Ápo lás Ja vas la tok az au tó tisz tí tá sá ra és vé del mé re. Hi ba el há rí tás A vá rat la nul fel me rült hi bák és el há rí tá si mód jaik leírá sa. Mû sza ki Ada tok Azo no sí tá si szá mok, mé re tek, fel töl té si mennyi sé gek, mû sza ki in for má ció. Tárgymutató

7 Ke ze lô ele mek el he lyez ke dése Balkormányos mo dell ELEKTROMOS TÜKÖRÁLLÍTÁS (Néhány modell esetén) (127. old.) ELEKTROMOS ABLAK KAPCSOLÓI (Néhány modell esetén) (123. old.) MÛSZERCSOPORT ( old.) FÛTÉS, SZELLÔZÉS/ LÉGKONDICIONÁLÁS KEZELÔSZERVEI (Ma nuá lis/au to ma ta 138./147. old.) AUDIORENDSZER (158. old.) MOTORHÁZTETÔ- NYITÓ KAR (239. old.) TANKSAPKAFEDÉL-NYITÓ KAR (237. old.) AJTÓZÁRAK (108. old.) SEBESSÉGVÁLTÓ KAR MECH./AUT. (258./261. old.) 2

8 Ke ze lô ele mek el he lyez ke dése Balkormányos mo dell HÁTSÓ KÖDLÁMPAKAPCSOLÓ (101. old.) VÉSZVILLOGÓ-KAPCSOLÓ (100. old.) HÁTSÓ SZÉLVÉDÔFÛTÉS-KAPCSOLÓ (101. old.) FÉNYSZÓRÓ / IRÁNYJELZÔ KAPCSOLÓ (96./97. old.) ELEKTROMOS TÜKÖR ÁLLÍTÁSA (127. old.) KÜRT KORMÁNYMAGASSÁG-ÁLLÍTÁS (103. old.) FÉNYSZÓRÓMAGASSÁG-ÁLLÍTÓ (102. old.) ABLAKTÖRLÔ/MOSÓ KAPCSOLÓ (98./99. old.) 3

9 Ke ze lô ele mek el he lyez ke dése Jobbkormányos mo dell FÛTÉS, SZELLÔZÉS/ LÉGKONDICIONÁLÁS KEZELÔSZERVEI (Ma nuá lis/au to ma ta 138./147. old.) MÛSZERCSOPORT ( old.) ELEKTROMOS TÜKÖRÁLLÍTÁS (Néhány modell esetén) (127. old.) ELEKTROMOS ABLAK KAPCSOLÓI (Néhány modell esetén) (123. old.) MOTORHÁZTETÔ- NYITÓ KAR (239. old.) TANKSAPKAFEDÉL- NYITÓ KAR (237. old.) AUDIORENDSZER (158. old.) SEBESSÉGVÁLTÓ KAR MECH./AUT. (258./261. old.) AJTÓZÁRAK (108. old.) 4

10 Ke ze lô ele mek el he lyez ke dése Jobbkormányos mo dell VÉSZVILLOGÓ-KAPCSOLÓ (100. old.) HÁTSÓ KÖDLÁMPAKAPCSOLÓ (101. old.) MÛSZERFALVILÁGÍTÁS-ÁLLÍTÓ (97. old.) HÁTSÓ SZÉLVÉDÔFÛTÉS- KAPCSOLÓ (101. old.) ABLAKTÖRLÔ/MOSÓ KAPCSOLÓ (98./99. old.) KÜRT FÉNYSZÓRÓ / IRÁNYJELZÔ KAPCSOLÓ (96./97. old.) FÉNYSZÓRÓ- MAGASSÁG-ÁLLÍTÓ (102. old.) KORMÁNYMAGASSÁG-ÁLLÍTÁS (103. old.) ELEKTROMOS TÜKÖR ÁLLÍTÁSA (127. old.) 5

11 6

12 Ve zetô és uta sok biz ton sága Ez a fe je zet fon tos in for má ció kat nyújt Ön és az uta sok vé del mé vel kap cso la to san. Be mu tat ja a biz ton sá - gi öv meg fe le lô hasz ná la tát. Is mer - teti a kiegé szí tô biz ton sá gi rend szert (lég zsá kot). Hasz nos in for má ciót ad ar ról, ho gyan véd jük a cse cse mô ket és gyer me ke ket az au tó ban. Balese tek megelô zése A Civic biz ton sá gi be ren de zé sei... 9 Biz ton sá gi övek Lég zsá kok Ülés és a hát tám la beál lí tá sa.. 13 Fej tám la és beál lí tá sa In du lás elôt ti el lenôr zés Fel nôt tek biz ton sá ga Csuk ja be az aj tó kat El sô ülé sek beál lí tá sa Ülés hát tám lá já nak beál lí tá sa Fej tám la beál lí tá sa Biz ton sá gi öv be csa to lá sa, beál lí tá sa Kor mány ke rék-ma gas ság beál lí tá sa He lyes ülé si po zí ció meg tar tá sa 21 Ta nács ter hes nôk nek To váb bi biz ton sá gi óvin téz ke dé sek Gyer me kek biz ton sá ga Gyer me kek vé del me kö te le zô.. 25 Gyer me kek a hát só ülé sen utaz za nak Az el sô, utasol da li lég zsák ve szé lye gyer me kek szál lí tá sá nál Az ol dallég zsák ve szé lye gyer me kek szál lí tá sá nál Több gyer mek szál lí tá sa az au tó ban Fo ko zott fi gyel met igény lô gyer mek szál lí tá sa az au tó ban.. 30 To váb bi biz ton sá gi óvin téz ke dé sek Ál ta lá nos uta sí tá sok a gyer mek biz ton sá gi rend sze rek hasz ná la tá hoz Biz ton sá gi gyer mek ülé sek az EU or szá gai ban Cse cse môk biz ton sá ga Kis gyer me kek biz ton sá ga Na gyobb gyer me kek biz ton sá ga 55 A he ve de res gyer mek ülés rög zí té se Az al só rög zí té si pon tok To váb bi in for má ciók a biz ton sá gi övek rôl A biz ton sá giöv-rend szer ré szei Há rom pon tos biz ton sá gi öv Két pon tos biz ton sá gi öv Au to ma ta biz ton sá giöv-fe szí tô be ren de zés Biz ton sá gi öv kar ban tar tá sa To váb bi in for má ciók az el sô lég zsá kok ról A lég zsákrend szer (SRS) ré szei Az el sô lég zsá kok mû kö dé se Az ol dallég zsá kok mû kö dé se Az SRS-el lenôr zô lám pa mû kö dé se Az ol dallég zsák el lenôr zô lám pa mû kö dé se Ja ví tás, kar ban tar tás To váb bi biz ton sá gi óvin téz ke dé sek Szén-mo no xid-ve szély Biz ton sá gi felira tok Ve zetô és Uta sok Biz ton sága 7

13 Balese tek megelô zése A kö vet ke zôk ben az ál ta lunk leg fon to - sabb nak tar tott, a biz ton ság megôr zé - se ér de ké ben elen ged he tet len óvin - téz ke dé sek rôl ol vas hat. Biz ton sá gi övét tart sa min dig be csa tol va A be csa tolt biz ton sá gi öv az Ön el sôd - le ges vé del me zô je min den bal eset nél. A be kö vet ke zô üt kö zés nél a fel fú vó dó el sô lég zsá kok, a biz ton sá gi öv kiegé - szí tô je ként, csök ken tik az el sô ülé sen ülôk sé rü lé si ve szé lyét. Az ol dallég - zsá kok ol dalirá nyú üt kö zés nél fel fú - vód nak és csök ken tik az el sô ülé sen ülôk sé rü lé si ve szé lyét. An nak el le né - re, hogy au tó ja lég zsák kal van fel sze - rel ve, gyô zôd jön meg ar ról, hogy Ön és uta sai meg fe le lôen be csa tol ták a biz ton sá gi övet. El len ke zô eset ben a fel fú vó dó lég zsák ha tás ta lan, sôt élet - ve szé lyes le het. (Lásd 18. oldal.) Óv ja a gyer me ke ket A gyer me kek leg na gyobb biz ton ság - ban a hát só ülé sen szál lít ha tók, nem az el sô ülé sen. Azt a gyer me ket, aki túl ala csony ah hoz, hogy a biz ton sá gi öv vel meg fe le lôen be csa tol ha tó le - gyen, biz ton sá gi gyer mek ülés be kell ül tet ni. (Lásd 24. oldal.) A lég zsák ve szé lyei A lég zsák amennyi re hasz nos az em - be ri élet meg men té sé ben, ugyanannyi ra ve szé lyes sé is vál hat. Kü lö nö sen ak kor, ha az el sô ülé sen uta zók na gyon elô rehúz zák ülé sei ket, vagy nem csa tol ják be a biz ton sá gi övet. Kis gyer me kek, cse cse môk és az ala csony fel nôt tek van nak a leg - na gyobb ve szély nek ki té ve. Ezért kér jük, fi gyel me sen ol vas sa vé gig ezt a ke ze lé si köny vet és kö ves se a leírt uta sí tá so kat. (Lásd 12. oldal.) Ne igyon al ko holt, ha au tót ve zet Az au tó ve ze tés és az ita lo zás két, egy - más sal nem összeegyez tet he tô te vé - keny ség. Már egy po hár ital is ké pes meg vál toz tat ni az íté lô ké pes sé get, ugyanak kor min den újabb pohár ital to vább ront ja az Ön reak cióide jét. Ezért au tó ve ze tés köz ben ne igyon al - ko holt, és ezt ne en ged je meg a ba rá - tai nak sem. Meg fe le lô se bes ség gel hajt son A gyors haj tás min dig a leg fôbb oko - zó ja a sé rü lés sel, ha lál lal já ró köz le ke - dé si balese tek nek. Ál ta lá ban mi nél na gyobb a se bes ség, an nál job ban nô a baleset ve szély. Bár sú lyos bal ese tek be kö vet kez het nek ala csony se bes sé - gek nél is. So ha ne hajt son na gyobb se bes ség gel, mint amit a köz le ke dé si fel té te lek le he tô vé tesz nek, tart sa be az elôírt se bes ségkor lá to zást. Jár mû ve min dig le gyen meg fe le lô mû sza ki ál la pot ban A menet közben fel lé pô mû sza ki hi ba, de fekt, rend kí vül ve szé lyes le het. Azért, hogy mi ni má lis ra csök kent se az ilyen jel le gû hi bák be kö vet ke zé sé - nek esé lyét, rend sze re sen el lenôriz ze a gu mi ab ron csok ál la po tát, lég nyo - má sát. Az elôírt idô sza kos kar ban tar - tá so kat rend sze re sen vé gez tes se el az au tó ján. (Lásd Szer viz könyv elôírá sai) 8 Vezetô és Utasok biztonsága

14 A Civic biz ton sági be ren de zé sei (8) (7) (5) *: néhány mo del l esetén (1) (3) (4) (2) (7) (6) (9) (8) (2) 1) Biz ton sá gi utas cel la (2) Ener giael nye lô, gyû rô dô zó na (3) Ülé sek (4) Fej tám lák (5) Biz ton sá gi kor mány osz lop (6) Biz ton sá gi övek (7) * El sô lég zsá kok (8) * Ol dallég zsá kok (9) * Biz ton sá gi öv fe szí tô rend sze rek A Civic több olyan szer ke ze ti egy ség - gel van fel sze rel ve, ame lyek össze - han golt, együt tes mû kö dé se egy eset le ges balesetnél a ve ze tô és az uta sok tes ti ép sé gé nek a megóvá sát szol gál ják. Ezek a passzív biz ton sá gi be ren de zé - sek: A me rev, szi lárd acél ból ké szült utas cel la, amely kör be öle li az utas - te ret. Az el sô és a hát só ener gia el - nye lô zó nák, ame lyek a be kö vet ke zô üt kö zés nél de for má lód nak, így fel - emészt ve az üt kö zé si ener giát. Az össze csuk ló biz ton sá gi kor mány osz - lop és az öv fe szí tô rend sze rek bi zo - nyos mo del le ken, me lyek üt kö zés ese tén meg fe szí tik az el sô biz ton sá gi öve ket. FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 9

15 A Civic biz ton sági be ren de zé sei Ezek nek a rend sze rek nek az a felada - ta, hogy a be kö vet ke zô balese tek nél a sé rü lé sek sú lyos sá gát csök kent sék. Ugyanak kor, Ön és uta sai csak ak kor tud ják ki hasz nál ni a beépí tett rend - sze rek ál tal nyúj tott ma xi má lis vé del - met, ha ál lan dóan be tart ják a he lyes ülés po zí ciót és min dig be csa tol ják a biz ton sá gi övü ket. Saj nos, a biz ton - sá gi esz kö zök szak sze rût len hasz ná - la ta hoz zá já rul hat a sé rü lé sek be kö - vet ke zé sé hez. Biz ton sá gi övek Az Ön és az uta sai nak biz ton sá ga ér - de ké ben au tó ját, min den ülô hely nél biz ton sá gi övek kel sze rel ték fel. Bi zo nyos mo del lek nél a mû szer fal ba beépí te nek egy vissza jel zô lám pát azért, hogy fi gyel mez tes sen a biz ton sá gi övek be kap cso lá sá ra. Miért kell be csa tol ni a biz ton sá gi övet A biz ton sá gi övek nyújt ják a leg ha té - ko nyabb vé del met a fel nôt tek és a na gyobb gye re kek szá má ra az au tó - ban. (A cse cse môk il let ve a ki sebb gyer me kek vé del mé re a legal kal ma - sab bak a biz ton sá gi gyer mek ülé sek.) A hely te le nül hasz nált vagy be csa to - lat lan biz ton sá gi övek, egy baleset nél meg sok szo roz zák a sé rü lés be kö vet - ke zé sé nek va ló szí nû sé gét, még ak kor is, ha az au tó ban van lég zsák. A leg több eu ró pai or szág ban jog sza - bály ír ja elô a biz ton sá gi öv hasz ná - la tát. Mie lôtt kül föld re uta zik au tó já - val, tá jé ko zód jon az adott or szág ban ér vé nyes, a biz ton sá gi öv hasz ná lat ra vo nat ko zó jog sza bá lyok ról.! VIGYÁZAT A helytelenül használt biztonsági övek, egy balesetnél megnövelik a sérülés, bekövetkezésének valószínûségét, még akkor is, ha az autóban van légzsák. Mindig bizonyosodjon meg arról, hogy Ön és utasai a biztonsági öveket helyesen használják. 10 Vezetô és Utasok Biztonsága

16 A Civic biz ton sá gi be ren de zé sei A meg fe le lôen hasz nált biz ton sági öv: Rög zíti Önt az autó ülé sé ben, így a beépí tett biz ton sági be ren de zé sek ma xi má lis ha tá sos ság gal tud nak dol gozni az Ön vé del mé ben. Se gít megóv ni a tes ti ép sé gét a kü lön bö zô tí pu sú balese tek nél, legyen az: fron tá lis, ol dal irá nyú, há tul ról be kö vet ke zô üt kö zés, vagy a gép ko csi fel bo ru lá sa. Az üt kö zést kö ve tôen megaka dá - lyoz za, hogy az elô re zu ha nó test el sza ba dul va az utas tér ben, sé rü lé - se ket szen ved jen, vagy sé rü lé se ket okoz zon más sze mé lyek ben. Megaka dá lyoz za az uta sok ki re pü - lé sét az au tó ból. Elô se gí ti a lég zsá kok biz ton sá gos ki nyi tá sá hoz szük sé ges he lyes ülés hely zet meg tar tá sát. A meg fe - le lô ülé si po zí ció csök ken ti a sé rü - lés ve szé lyét a lég zsá kok ki nyí lá sá - nál, mi vel a lég zsá kok csak úgy tud nak vé del met nyúj ta ni a bent ülôk nek, ha a biz ton sá gi övek be van nak kap csol va. Ter mé sze te sen csak a biz ton sá gi övek nem ké pe sek ma xi má lis vé del - met nyúj ta ni az Ön szá má ra min den baleset faj tá nál. De a leg több eset ben meg gá tol ják a sú lyos sé rü lé sek be - kö vet ke zé sét. A biz ton ság ér de ké ben: Min dig csa - tol ja be és az elôírá sok nak meg fe le - lôen hasz nál ja a biz ton sá gi övet. VIGYÁZAT: A biz ton sá gi öve ket úgy mé re te zik, hogy az em be ri test te her vi se lô ele mei re, a cson tok ra tá masz kod - jon. Két pon tos biz ton sá gi öv ese - tén a me den cé nél, há rom pon tos biz ton sá gi öv ese tén a víz szin tes ág a me den cé nél, az át lós ág a vállon és a mell ka son ha lad jon ke - resz tül. A víz szin tes ág ha si tá jé kon va ló el ve ze té sét min dig ke rül je. A biz ton sá gi övet olyan szo ro san kell hasz nál ni, amennyi re csak le - het sé ges. El sô sor ban azért fon tos a ké nye lem ro vá sá ra is, mert így tud ja el lát ni azt a felada tot, ami re ter vez ték. A la za biz ton sá gi öv csök ken tett vé del met nyújt a vise lô je szá má ra. Ügyel jen ar ra, hogy biz ton sá gi öve so ha ne le gyen meg csa va rod va. Min den biz ton sá gi övet egy szer re csak egy sze mély hasz nál jon; ve - szé lyes az öl ben tar tott gyer mek kel egy biz ton sá gi öv be csa tol ni ma - gun kat. Vezetô és Utasok Biztonsága 11

17 A Civic biz ton sági be ren de zé sei Lég zsá kok (Néhány modell esetén) A leg fon to sabb tud ni va lók a lég zsá - kok ról: Az Ön Civicje Kiegé szí tô Biz ton sá gi Rend szer rel (SRS), el sô lég zsá kok kal van fel sze rel ve. En nek felada ta, hogy egy ko mo lyabb üt kö zés nél meg véd je a ve ze tôt, és az elöl ülô utast a sú - lyos fej, il let ve mell ka si sé rü lé sek tôl. Egyes tí pu sok ol dal lég zsá kok kal is fel van nak sze rel ve. Ezek felada ta, hogy egy ko mo lyabb ol dal irá nyú üt kö zés nél meg véd je a ve ze tô, vagy az elöl ülô utas fel sô tes tét a sú lyos sé rü lé sek tôl. A lég zsá kok nem he lyet te sí tik a biz ton sá gi öve ket. A lég zsá ko kat ar ra ter vez ték, hogy kiegé szít sék a biz ton sá gi öv ál tal nyúj tott vé del - met. Az el sô lég zsá kok nem nyúj ta nak vé del met ol dal ról, il let ve há tul ról tör té nô üt kö zé sek ese tén, a gép - ko csi fel bo ru lá sa kor, vagy eny - hébb fron tá lis üt kö zé sek nél. Az ol dal lég zsá kok nem nyúj ta nak vé del met fron tá lis, il let ve há tul ról tör té nô üt kö zé sek ese tén, a gép - ko csi fel bo ru lá sa kor, vagy eny - hébb ol dal irá nyú üt kö zé sek nél. 12 Vezetô és Utasok Biztonsága

18 A Civic biz ton sági be ren de zé sei A lég zsák, mint ve szély for rás. A lég zsák, hogy felada tát el lás sa, je len tôs erô vel fú jó dik fel. Így miköz ben a lég zsák meg vé di az éle tét, vagy egy sú lyos sé rü lés tôl megóv ja Önt, okoz hat ap ró sé rü lé - se ket. A lég zsák okoz hat sú lyos, vég ze tes sé rü lé se ket is, ha a benn - ülôk nem a meg fe le lô test tar tás ban ül nek, vagy hely te le nül hasz nál ják a biz ton sá gi övet. A biz ton ság ér de ké ben: Min dig csa - tol ja be és az elôírá sok nak meg fe le - lôen hasz nál ja a biz ton sá gi övet. Üljön egye nes test tar tás sal, és amennyi re le het tá vol a kor mány tól és a mû szer fal tól. Ülés és hát tám la beál lí tá sa Az Ön au tó já ba épí tett ülé se ket úgy ter vez ték, hogy min dig biz to sít sák a ké nyel mes ülé si po zí ciót, az egye nes test tar tás megôr zé se mel lett. Így, adott eset ben a biz ton sá gi övek, az ülé sek be épí tett ener gia el nye lô egy - sé gek ma xi má lis vé del met ké pe sek nyúj ta ni a bennülôk nek. Az ülé sek és hát tám lái nak beál lí tá sa is ha tás sal van az Ön biz ton sá gá ra. Pél dául: Ha Ön vagy elöl ülô uta sa túl kö zel ül a kor mány hoz, a mû szer - fal hoz, je len tô sen meg nô a koc ká za - ta an nak, hogy egy be kö vet ke zô ütkö zés nél az au tó bel sô ré szei nek üt köz ve, vagy a fel fú jó dó lég zsák miatt sé rü lé se ket szen ved je nek. A hát tám lák túl zott mér té kû hát ra - dön té se csök ken ti a biz ton sá gi övek ha tá sos sá gát. Ugyanak kor meg nö ve - lik az esé lyét an nak, hogy egy baleset nél a be kö tött sze mély ki csú - szik a biz ton sá gi öv alól, és sú lyos sé rü lé se ket szen ved. A biz ton ság ér de ké ben: Tol ja hát ra az el sô ülé se ket, amennyi re csak lehet, és ál lít sa a hát tám lát majd nem füg gô le ges re. Vezetô és Utasok Biztonsága 13

19 A Civic biz ton sági be ren de zé sei Fej tám lák A fej tám lák nya ki és egyéb sé rü lé sek el len nyúj ta nak vé del met. A leg ha tá - so sabb vé de lem ér de ké ben a fej tám - lát úgy ál lít sa be, hogy a fej kö zép - vo na la a fej tám la kö ze pé vel egy magas ság ban le gyen. In du lás elôt ti el lenôr zés Azért, hogy Ön és uta sai min den eset ben a beépí tett biz ton sá gi be ren - de zé sek ál tal lét re hoz ha tó ma xi má lis vé de lem ben ré sze sül je nek, kér jük, min den elin du lás elôtt el lenôriz ze az aláb bia kat: Az összes fel nôtt és azok a gyer me - kek, akik már elég na gyok ah hoz, hogy gyer mek ülés nél kül biz ton sá - go san utaz hat nak au tó ban, biz ton - sá gi övei ket be csa tol ták és he lye - sen hasz nál ják azt. (Lásd 18. ol dal.) A cse cse mô, vagy kis gyer mek bizton sá go san rög zít ve van a gyermek ülés ben, a hát só ülé sen. (Lásd 24. ol dal.) Az el sô ülé se ken ülôk egye nes test tar tás sal és a le he tô leg mesz - szebb ül nek a kor mány ke rék tôl, illetve a mû szer fal tól. (Lásd 15. oldal.) Ülé sek hát tám lái kö zel füg gô le ges - re van nak ál lít va. (Lásd 16. ol dal.) Fej tám lák meg fe le lôen van nak beál lít va. (Lásd 17. ol dal.) Min den aj tó be van csuk va. (Lásd 15. ol dal.) Az összes cso mag szak sze rûen van be ra kod va és rög zít ve. (Lásd 250. ol dal.) A fe je zet hát ra le vô ré szé ben to váb bi rész le tes in for má ciók hoz jut hat a biz - ton ság nö ve lé sé vel kap cso lat ban. Kér jük, ne fe led je el, hogy nincs olyan biz ton sá gi rend szer, amely képes vé del met nyúj ta ni a sú lyos balese tek nél be kö vet ke zô min den sé rü lés vagy el ha lá lo zás el len, még ak kor sem, ha az au tó ban ülôk meg - fe le lôen hasz nál ják a biz ton sá gi öve - ket és a lég zsá kok fel fú jód nak. 14 Vezetô és Utasok Biztonsága

20 Fel nôt tek biz ton sága Be ve ze tés A kö vet ke zô ol da la kon a ve ze tô és az au tó ban uta zó fel nôt tek vé del mé rôl ol vas hat. A leírt út mu ta tá sok al kal maz ha tók olyan gyer me kek ese té ben is, akik már ki nôt ték a biz ton sá gi gyer mek - ülést és elég ma ga sak a há rom pon - tos biz ton sá gi öv hasz ná la tá hoz. (Az 55. ol da lon to váb bi fon tos uta sí - tá sok ta lál ha tók, a na gyobb gyer me - kek biz ton sá gos szál lí tá sá val kap cso - lat ban.) 1. Csuk ja be az aj tó kat Miu tán min den ki be szállt az au tó ba, bi zo nyo sod jon meg ar ról, hogy az összes aj tó be van csuk va. Egyes mo del lek mû szer fa lán ta lál - ha tó egy-egy vissza jel zô lám pa, amely vi lá gít, ha va la me lyik aj tó vagy a csomagtérajtó nin csen tel je - sen be csuk va. 2. El sô ülé sek beál lí tá sa Egy baleset so rán, ha az au tó ve ze tô túl kö zel ül a kor mány ke rék hez, könnyen sú lyos sé rü lé se ket szen ved het, éle tét ve szít he ti, a kor mány ke rék hez csa pó dás tól vagy a fel fú jó dó lég zsák miatt. A sé rü lés ve szély mi ni má lis ra csök - ken té se ér de ké ben, a biz ton sá gi övét hasz nál ja he lye sen, ül jön egye nes hát tal az ülés ben, tol ja hát ra az ülé - sét amennyi re csak le het, az au tó biz ton sá gos ke zel he tô sé gé nek a meg tar tá sa mel lett. Gyô zôd jön meg ar ról is, hogy az el sô ülé sen ülô utasa a le he tô leg job ban hát ratol ta ülé sét. FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 15

21 Fel nôt tek biz ton sága! VIGYÁZAT Túl közel ülve az elsô légzsák - hoz, az súlyos sérüléseket, esetleg halált okozhat a felfújó - dáskor. Mindig üljön olyan távol az elsô légzsákoktól, amennyire csak lehetséges. Ál ta lá ban az ala cso nyabb au tó ve ze - tôk is ké pe sek elég tá vol ra ál lí ta ni a ve ze tô ülést a kor mány ke rék tôl úgy, hogy még biz ton sá go san elér jék a pe dá lo kat. Ha az Ön ese té ben a pe - dá lok biz tos eléré sé nek meg tar tá sa mel lett a meg fe le lô ülés tá vol ság nem beál lít ha tó, ak kor olyan utó lag beépít he tô esz kö zök hasz ná la tát java sol juk, ame lyek se gí te nek megol da ni ezt a prob lé mát. Ha már az ülé se meg fe le lôen be van ál lít va, az ülést elô re-hát ra moz gat va gyô zôd jön meg a beál lí tott hely zet biz ton sá gos rög zí té sé rôl. Az el sô ülé sek beál lí tá sá val kap cso - la tos tud ni va ló kat a 115. ol da lon ol - vas hat ja. 3. Az ülés hát tám lá já nak beál lí tá sa Ál lít sa a hát tám la dô lés szö gét az Ön - nek leg ké nyel me sebb po zí ció ba, le - he tô leg mi nél kö ze lebb a füg gô le ges hely zet hez, bô sé ges he lyet hagy va a mell kas és a kor mány ke rék kö zött. Ha túl kö zel ül a kor mány ke rék hez, a ég zsák ki nyí lá sa kor könnyen meg - sé rül het. Az el sô ülé sen ülô utas is ál lít sa be ahát tám la dô lés szö gét, mi nél kö ze - lebb a füg gô le ges hely zet hez és a lehe tô leg tá vo labb a mû szer fal tól. Ha az el sô ülé sen ülô utas túl kö zel ül a mû szer fal hoz, a lég zsák ki nyí lá - sa kor könnyen meg sé rül het. A hát tám la dô lés szö gé nek nö ve lé se egy re job ban csök ken ti a biz ton sá gi öv nyúj tot ta vé del met. Ugyanak kor egy eset le ges baleset nél meg nö ve li a koc ká za tát a biz ton sá gi öv alól va ló ki csú szás nak, ami sú lyos sé rü lé se ket ered mé nyez het. Mi nél job ban meg - dön ti az ülés hát tám lá ját, an nál nagyobb a sé rü lés koc ká za ta. 16 Vezetô és Utasok Biztonsága

22 Fel nôt tek biz ton sága! VIGYÁZAT A háttámla túlzott megdöntése súlyos sérülést, esetleg halált okozhat egy elszenvedett bal - esetnél. Állítsa a háttámlát közel függôlegesre, és helyezkedjen el az ülésben jó mélyen hátra - dôlve. 4. Fej tám lák beál lí tá sa Elin du lás elôtt bi zo nyo sod jon meg, az ál lít ha tó ma gas sá gú fej tám lák he - lyes beál lí tá sá ról. A fej tám lá kat úgy kell beál lí ta ni, hogy a fej kö zép vo na - la, a fej tám la kö ze pé vel le gyen egy ma gas ság ban. A ma ga sabb sze mé - lyek nél a fej tám lát a beál lít ha tó leg - na gyobb ma gas sá gig húz za fel.! VIGYÁZAT A fejtámlák helytelen beállítása csökkenti azok hatásosságát és súlyos sérülést okozhatnak egy elszenvedett balesetnél. Gyôzôdjön meg róla, hogy a fejtámlák jól vannak-e beállítva, és biztosan állnak a helyükön. A szak sze rûen beál lí tott fej tám lák segí te nek meg vé de ni Önt, a nya ki és más egyéb sé rü lé sek tôl. A fej tám la beál lí tá sá val kap cso la tos tud ni va ló kat a 116. ol da lon ol vas hat ja. Vezetô és Utasok Biztonsága 17

23 Fel nôt tek biz ton sága 5. Biz ton sá gi öv be csa to lá sa, beál lí tá sa A há rom pon tos biz ton sá gi öv hasz ná la ta Tol ja be a csat la pot a biz ton sá gi öv csat já ba, majd rán gas sa meg az övet, hogy meg bi zo nyo sod jon az öv biz ton sá gos be kap cso ló dá sá ról. Ellenôriz ze, hogy az öv ne le gyen meg csa va rod va, mert a meg csa va ro - dott biz ton sá gi öv baleset nél sú lyos sé rü lé se ket okoz hat. A biz ton sá gi öv víz szin tes ágát a csí - pô leg mé lyebb ré szén ve zes se át, majd a vál lon át ve tett ágat húz za meg, hogy a víz szin tes ág meg fe - szül jön a csí pôn. Ez zel a beál lí tás sal elér he tô, hogy a baleset nél ke let ke zô erô ket az erôs me den ce csont ve gye fel, csök kent ve a bel sô sé rü lé sek esé lyét. Ha szük sé ges, is mét húz za meg a vál lon át ve tett ágat azért, hogy az öv min den hol meg fe szül jön. Azután el - lenôriz ze, hogy a biz ton sá gi öv át lós ága a mell kas kö ze pén és a vál lon ha lad ke resz tül. Így a baleset nél kelet ke zô erôk a fel sô test legerô sebb csont jait fog ják ter hel ni.! VIGYÁZAT A helytelenül beállított biztonsági övek, súlyos sérülést, akár halált is okozhatnak egy elszenvedett balesetnél. Elindulás elôtt gyôzôdjön meg róla, hogy a biztonsági övek helyesen vannak beállítva. 18 Vezetô és Utasok Biztonsága

24 Fel nôt tek biz ton sága KIOLDÓGOMB Ha a biz ton sá gi öv nem a váll nál he - lyez ke dik el, ha nem a nya kat érin ti, vagy a ka ron ha lad ke resz tül, ál lít sa be a biz ton sá gi öv fel sô rög zí té si pont já nak ma gas sá gát. A biz ton sá gi öv fel sô rög zí té si pont ma gas sá gá nak a beál lí tá sá hoz, nyom ja be a két kiol dógom bot és a ma gas ság ál lí tót le fe lé vagy fel fe lé csúsz tat va a szük sé ges ma gas sá got ál lít sa be (négy le het sé ges ma gas - ság kö zül vá laszt hat). A há rom pon tos biz ton sá gi öv át lós, váll-öv ágát so ha ne ve zes se el a kar ja alatt vagy a há ta mö gött. A biz ton sá gi öv ilyen el ve ze té se súlyos sé rü lé se ket okoz hat egy baleset nél. A két pon tos biz ton sá gi öv hasz - ná la ta (Néhány modell esetén) Tol ja be az öv csat lap ját a CENTER je lö lé sû csat ba. Ha a biz ton sá gi öv túl rö vid re van ál - lít va, for dít sa el a csat la pot az áb rán jel zett szög ben, és húz za meg az övet a kí vánt mér té kig. Ezután csa - tol ja be ma gát és gyôzôdjön meg az öv feszességérôl. FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 19

25 Fel nôt tek biz ton sága Ve zes se át a biz ton sá gi övet a csí pô leg mé lyebb ré szén, majd húz za meg, hogy meg fe szül jön a csí pôn. Ez zel a beál lí tás sal elér he tô, hogy a baleset - nél ke let ke zô erô ket az erôs me den - ce csont ve gye fel, csök kent ve a bel - sô sé rü lé sek esé lyét. Ha a biz ton sá gi öv nem mû kö dik meg fe le lôen, ak kor nem tud ele gen - dô vé del met biz to sí ta ni a bennülôk szá má ra az üt kö zés nél. Sen ki se utaz zon olyan ülô he lyen, amely hez tar to zó biz ton sá gi öv hi bá san, vagy egyál ta lán nem mû kö dik. Az a sze - mély, aki hi bá san mû kö dô biz ton sá gi övet hasz nál, sú lyos, ha lá los sé rü lé - se ket szen ved het. A hi bá san mû kö dô biz ton sá gi övet mi nél elôbb el len - ôriz tes se az Ön Honda-már ka szer vi - zé ben. Az 67. oldalon to váb bi in for má ció kat ol vas hat a biz ton sá gi övek rôl, azok kar ban tar tá sá ról. 6. Kormánykerék ma gas ságbeál lí tá sa Ha szük sé ges, ál lít sa be a kor mány ke - re ket úgy, hogy an nak kö zép pont ja a mell ka sá ra, és ne az ar cá ra mu tas son. Ha a kor mány ke rék kö zép pont ja az ar cá ra mu tat, csök ken a lég zsák ha tá - sos sá ga. A kor mány ke rék beál lí tá sá val kap - cso la tos tud ni va ló kat a 103. ol da lon ol vas hat ja. 20 Vezetô és Utasok Biztonsága

26 Fel nôt tek biz ton sága 7. He lyes ülési po zí ció meg tar tása Miu tán az au tó ban ülôk beál lí tot ták az ülé se ket, be kap csol ták a biz ton sá - gi öve ket, na gyon fon tos, hogy egye nes hát tal kö zel füg gô le ge sen, az ülés ben mé lyen hát ra dôl ve, lábu kat a pad lón tart va ül je nek az uta zás tel jes idô tar ta ma alatt. A nem meg fe le lô ülés hely zet: Például ha az utas ol dal ra dôl; le fek - szik; ol dal ra for dul; az ülé sen elô re - csú szik; elô re- vagy ol dal ra ha jol; egyik, eset leg mind két lá bát fel húz - za; je len tô sen meg nö ve li a sé rü lés - ve szélyt egy baleset so rán. Az a sze mély, aki nem a meg fe le lô ülés hely zet ben ül az el sô ülé sen, együt kö zés nél sú lyos, vég ze tes sé rü - lé se ket szen ved het az au tó bel sô részei hez csa pód va, vagy a fel fú jó dó lég zsák miatt. Utasol da li mely nem ren del ke zik üléspozíciófüggô ki kap cso ló rend - szer rel lég zsák kal fel sze relt mo del - lek ese té ben Ha az elöl ülô uta sok ol dal ra dôl ve utaz nak, fe jük kel el zár ják az ol dal lég - zsák ki nyí lá sá hoz szük sé ges te ret. Így az ol dal lég zsák ki pat ta ná sa kor sú lyos sé rü lé se ket szen ved het nek.! VIGYÁZAT A helyes ülési pozíció be nem tartása, egy ütközésnél súlyos, életveszélyes sérüléseket okozhat. Mindig üljön egyenesen, az ülésben jól hátradôlve, lábait a padlón tartva. Kér jük, ne fe lejt se el, hogy az au tó já - ba beépí tett lég zsá kok és egyéb biz - ton sá gi be ren de zé sek csak a he lyes ülé si po zí ció meg tar tá sa, il let ve a biz ton sá gi öv elôírás sze rû hasz ná la ta mel lett ké pe sek a ma xi má lis vé del - met nyúj ta ni. Vezetô és Utasok Biztonsága 21

27 Felnôttek biz ton sága Ta nács ter hes nôk nek Mi vel az édes anya vé del me a leg - jobb mód ja a mag zat vé del mé nek, ezért a ter hes kis ma ma min dig csa - tol ja be a biz ton sá gi övet, ami kor autó ban uta zik vagy au tót ve zet. Ha le het, hasz nál ja a há rom pon tos, váll-csí pô övet. Az öv csí pô elôt ti ága le gyen a le he tô leg mé lyeb ben. A ter hes nô min dig ül jön egye ne sen, és a le he tô leg tá vo labb a kor mány - ke rék tôl vagy a mû szer fal tól. A meg - fe le lô ülés hely zet csök ken ti a kis ma - ma és a mag zat sé rü lé sé nek koc ká - za tát, amit egy üt kö zés vagy a fel fú - jó dó lég zsák okoz hat. Min den al ka lom mal, ami kor or vo sá - val kon zul tál, kér dez ze meg, hogy ve zet het-e au tót. To vábbi biz ton sági óvin téz ke dé sek A ko csi moz gá sa köz ben ne en ged - je meg uta sai nak, hogy feláll ja nak, menet közben he lyet cse rél je nek. Az az utas, aki nincs be köt ve, egy eset le ges baleset vagy vész fé ke zés köz ben tes té nek te he tet len sé gé bôl adó dóan ne ki vá gó dik az au tó bel - sô ré szei nek, utastársának, ez zel ve szé lyez tet ve a sa ját, il let ve má - sok tes ti ép sé gét. So ha ne ül tes sen utast a le haj tott hát só ülés tám lák te te jé re, il let ve ne utaz tas son sen kit a cso mag tér - ben. Min den utas ül jön a meg fe - lelôen beál lí tott ülé sek ben, a biz - ton sá gi övek ál tal biz ton sá go san rög zít ve. 22 Vezetô és Utasok Biztonsága

28 Felnôttek biz ton sága Két sze mély so ha ne hasz nál ja ugyanazt a biz ton sá gi övet. El len - ke zô eset ben egy baleset nél súlyos sé rü lé se ket szen ved het nek. Ne te gyen sem mi lyen kiegé szí tôt a biz ton sá gi öv re. Ezek al kal ma zá sa ugyan nö ve li a ké nyel met, de je len - tô sen be fo lyá sol ja az öv ha tá sos - sá gát és nö ve li a sé rü lés ve szé lyét. Lég zsá kok kal fel sze relt mo del lek ese té n Ne tart son ke mény, éles tár gya kat az el sô lég zsá kok mû kö dé si te ré - ben. Az öl ben el he lye zett ke mény, éles tár gyak, a ve ze tés köz ben a száj ban tar tott pi pa, vagy bár mi - lyen éles tárgy az el sô lég zsák ki - nyí lá sa kor sé rü lé se ket okoz hat nak. Ne ra gasszon vagy rög zít sen sem - mi lyen kiegé szí tôt vagy felira tot a lég zsá kok fe de lé re. Az ilyen mó - don felerô sí tett tár gyak a kor mány - ke rék SRS AIRBAG felira tú kö ze pé - re vagy az utas ol da lán a mû szer - fal te te jé re be fo lyá sol ják a lég - zsá kok mû kö dé sét. Ki nyí lá suk kor le re pül ve akár sú lyos sé rü lést is okoz hat nak. Ol dal lég zsák kal fel sze relt mo del lek ese té n Ke mény, sé rü lést oko zó tár gya kat ne erô sít sen föl az el sô aj tók ra vagy azok kö ze lé be. Az el sô aj tók - ra vagy azok kö ze lé be felerô sí tett po hár tar tót vagy egyéb ke mény tár gya kat a ki pat ta nó ol dal lég zsák ki lô he ti. Az utas tér ben el sza ba du ló tár gyak a bennülôk sé rü lé sét okoz - hat ják. Kar ját és te nye rét tart sa tá vol a lég zsá kok fe de lei tôl. Kar ja vagy tenye re a lég zsák ki pat ta ná sa kor meg sé rül het, ha kö zel van a kor - mány ke rék be vagy a mû szer fal ba épí tett lég zsák fe de lé hez. Vezetô és Utasok Biztonsága 23

29 Gyer me kek biz ton sága A gyer me kek vé del me a fel nôt tek felada ta. An nak el le né re, hogy minden szü lô a leg job bat sze ret né nyúj ta ni gyer me kei nek, saj nos so kan nem is me rik a biz ton sá gos gyer mek - szál lí tás sza bá lyait. Ha Ön nek van nak gyer me kei vagy elô for dul hat, hogy ki sebb-na gyobb gyer me ke ket kell szál lí ta nia au tó já - ban, kér jük fi gyel me sen ol vas sa el ezt a fe je ze tet.! VIGYÁZAT A nem kellôen rögzített csecse - mô vagy gyermek meghalhat, vagy súlyosan megsebesülhet egy bal esetnél. Az a gyerek, aki túl kicsi a bitonsági öv használatához, megfelelôen rögzítve, biztonsági gyermekülésben üljön. A nagyobb gyereket a biztonsági övvel megfelelôen rögzítse. A leg több or szág ban a gyer mek biz - ton sá gi rend sze rek nek meg kell fe lel - niük ECE 44-es szá mú ren del ke zés elôírá sai nak. Né hány or szág ban tör vény ír ja elô, hogy a 12 év nél fia ta labb, il let ve 150 cm-nél ala cso nyabb gyer mek csak a hi va ta lo san en ge dé lye zett biz ton sá gi gyer mek ülés ben szál lít ha tó az au tó - ban. Kér jük, gyô zôd jön meg az or szág ban ér vé nyes, ide vo nat ko zó jog sza bá lyok ren del ke zé sei rôl. 24 Vezetô és Utasok Biztonsága

30 Gyer me kek biz ton sága Gyer me kek vé delme kö te lezô Min den év ben sok gyer mek sé rül, illet ve hal meg a kü lön fé le köz le ke - dé si balese tek ben. En nek oka a gyerme kek nem meg fe le lô rög zí té se vagy a rög zí tés hiá nya. A köz le ke - dési balese tek az el sô szá mú oko zói a 12 éves és en nél fia ta labb gyer me - kek ha lá lá nak. A köz le ke dé si balese tek okoz ta gyermek sé rü lé sek, ha lál ese tek csök - ken té se ér de ké ben az au tó ban uta zó gyer me ket vagy cse cse môt min dig rög zít se az er re a cél ra legal kal ma - sabb gyer mek biz ton sá gi esz köz segít sé gé vel. Az a gyer mek, aki túl ki csi a biz ton - sá gi öv hasz ná la tá hoz, meg fe le lôen rög zít ve, biz ton sá gi gyer mek ülés ben ül jön. (Lásd 31. ol dal.) A na gyobb gye re ket a biz ton sá gi öv - vel min dig elôírás sze rint csa tol ja be. (Lásd 55. ol dal.) To váb bi fi gyel mez te té sek a szü lôk nek A cse cse mô so ha ne ül jön az ölé - ben. Ha a biz ton sá gi öve nincs be - csa tol va, baleset nél elô rezu han hat és a gyer me ket a mû szer fal hoz nyom hat ja. Hiá ba vi se li Ön a biz ton sá gi övet, az üt kö zés kor fel lé pô ha tal mas erôk ki sza kít ják ke zé bôl a gyer me ket. Például: ha az Ön au tó ja 48 km/h se bes ség gel ha lad va egy ál ló jár - mû be üt kö zik, és Ön egy 9 kg tö - me gû gyer me ket tart a kar já ban, afel lé pô las su lás miatt a gyer me - ket 275 kg-nak meg fe le lô erô fog ja ki sza kí ta ni a kar já ból. So ha ne rak ja a biz ton sá gi övet ön ma ga és a gyer mek elé. Baleset ese tén sú lyos bel sô sé rü lé se ket okoz hat, a mé lyen a gyer mek be vágó öv. Gyer me kek a hát só ülé sen utaz za nak A balese ti sta tisz ti kák sze rint a külön bö zô ko rú és nagy sá gú gyer - me kek egyaránt na gyobb biz ton ság - ban van nak a hát só ülé sen, mint az el sôn. Ha a gyer mek a hát só ülé sen uta zik, sok kal ki sebb a va ló szí nû sé ge an nak, hogy egy üt kö zés vagy erôs fé ke zés ese tén az au tó ke mény bel sô ré szei - hez csa pód va meg sé rül jön. Ugyanak kor a pi ci utas, a ki nyí ló lég - zsá kok ál tal oko zott sé rü lé sek el len is véd ve van. Vezetô és Utasok Biztonsága 25

31 Gyer me kek biz ton sága Az elsô, utas ol dali lég zsák veszé lye gyer me kek szál lí tá sá nál Az el sô lég zsá ko kat ar ra fej lesz tet ték ki, hogy fron tá lis üt kö zés nél a fel nôtt uta so kat meg véd jék. Ezért az utas - olda li lég zsák nagy mé re tû, és rend - kívül gyor san fú jó dik fel. Cse cse môk So ha ne te gyen a me net irány nak hát tal el he lye zett biz ton sá gi gyer - mek ülés be fek te tett cse cse môt az utasol da li lég zsák kal sze relt au tó el - sô ülé sé be. A fel fú jó dó lég zsák olyan nagy erô vel üti meg a gyer mek ülést, ami a kis ba ba sé rü lé sét, eset leg halá lát okoz hat ja. Az ECE 94. Szab vány elôírá sai nak meg fe le lôen:! VIGYÁZAT Fokozott életveszély! Ne tegyen a menetiránynak háttal elhelyezett gyermekülést arra az ülésre, amely elé lég zsá - kot szereltek. A fel fú jó dó lég zsák nagy erô vel megüt he ti az el sô ülé sen, a me net - irány nak hát tal el he lye zett gyer mek - ülést. A lég zsák okoz ta ütés ha tá sá ra a gyer mek ülés el sza ba dul hat, vagy ron cso lód hat s így a kis ba ba sú lyo - san meg sé rül het. 26 Vezetô és Utasok Biztonsága

32 Gyer me kek biz ton sága Kis gyer me kek Na gyon koc ká za tos az utas ol dali lég zsák kal sze relt autó elsô ülé sé ben, a me net irányba for dí tott, biz ton sági gyer mek ülést el he lyez ni. Egy üt kö zés ese tén, ha az el sô ülés na gyon elô re van húz va, vagy a kis - gyer mek fe je elô re len dül, a gyor san fel fú jó dó lég zsák olyan nagy erô vel üt he ti meg a kis gyer me ket, ami nek kö vet kez té ben sú lyo san meg sé rül - het, eset leg meg hal hat. Na gyobb gyer me kek A ki nyí ló lég zsák a gyer mek ülést már ki nôtt, na gyobb gyer me kek re is ve szé lyes le het. A lég zsák fel fú jó dá - sa kor sú lyos sé rü lé se ket szen ved het - nek, eset leg meg hal hat nak. A na gyobb gyer me kek is min dig a hát só ülé sen utaz za nak, a biz ton sá gi öv vel elôírás sze rûen be csa tol va. (Az 55. ol da lon fon tos tud ni va ló kat ol vas hat a na gyobb gyer me kek bizton sá gá ról.) Min den eset ben tart sa szem elôtt az or szág ban ér vé nyes jog sza bá lyok elôírá sait. FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 27

33 Gyer me kek biz ton sága (Néhány modell esetén) Em lé kez te tôül az el sô lég zsák ve szé - lyei re és, hogy a gyer me kek min dig a hát só ülé sen, meg fe le lôen rög zít ve utaz za nak, fi gyel mez te tô felira to kat he lyez tek el az au tó ja szél vé dô jén és a kü szöb bel sô ré szén. Né hány tí pus - nál ezek a fi gyel mez te tô felira tok meg ta lál ha tók a nap el len zô kön is. Kér jük fi gyel me sen ol vas sa el és tart sa be a cím ké ken lé vô uta sí tá so - kat. Az E. C. E 94. Szab vány elôírá sai nak meg fe le lôen:! VIGYÁZAT Fokozott életveszély! Ne tegyen, a menetiránynak háttal elhelyezett gyermekülést arra az ülésre, amely elé légzsákot szereltek. 28 Vezetô és Utasok Biztonsága

34 Gyer me kek biz ton sága Az ol dallég zsák ve szé lye gyer me kek szál lí tá sá nál (Néhány modell esetén) Azo kon a mo del le ken, me lyek nem ren del kez nek au to ma ti kus ülés po zí - ció felis me rô lég zsák ki kap cso ló rend szer rel Az ol dal lég zsá kot ar ra fej lesz tet ték ki, hogy ol dal irá nyú üt kö zés nél a felnôtt uta so kat meg véd jék. Ha a gyer mek bár me lyik test ré sze elzár ja az ol dal lég zsák ki nyí lá sá hoz szük sé ges te ret, az ol dal lég zsák kipat ta ná sa kor sú lyos sé rü lé se ket szen ved het, vagy meg hal hat. Em lé kez te tôül az ol dal lég zsák veszélyeire és, hogy a gyer me kek min dig a hát só ülé sen, meg fe le lôen rög zít ve utaz za nak, min den aj tó kü szöb bel sô ol da lán fi gyel mez te tô felira to kat helyez tek el.! VIGYÁZAT Ha az ajtóra rádôlve ül az elsô ülésben, a kinyíló oldallégzsák súlyos sérüléseket, vagy halált okozhat. Mindig üljön egyenesen, az ülésben hátradôlve. Azo kon a mo del le ken, me lyek au to - ma ti kus ülés po zí ció felis me rô lég - zsák ki kap cso ló rend szer rel van nak fel sze rel ve Az ol dal lég zsák okoz ta sé rü lé se ket el ke rü len dô, az Ön au tó já ba az utas ol da lán au to ma ti kus felis me rô és ki - kap cso ló rend szert épí tet tek. En nek el le né re a Honda nem ja va sol ja, hogy gyer mek utaz zon az el sô ülé - sen. Leg na gyobb biz ton ság ban gyer - me kei a hát só ülé sen, meg fe le lôen rög zít ve utaz nak. Az au to ma ti kus lég zsák ki kap cso ló rend szer rôl továb bi in for má ciót a 77. ol da lon olvas hat. Em lé kez te tôül az ol dal lég zsák ve szé - lyei re min den aj tó kü szöb bel sô ol da - lán fi gyel mez te tô felira to kat he lyez - tek el. Vezetô és Utasok Biztonsága 29

35 Gyer me kek biz ton sága Több gyer mek szál lí tása az au tó ban Több gyer mek szál lí tá sa az au tó ban Az Ön Civicjében a hát só ülé sen, három olyan egy más tól füg get len ülô hely van kiala kít va, ahol a gyer - me ke ket meg fe le lôen rög zí te ni tud ja. Ha en nél több gyer me ket kell szál lí - ta nia: A leg na gyobb gyer me ket ül tes se az el sô ülés re, ha már elég nagy ah hoz, hogy a biz ton sá gi övet meg fe le lôen tud ja hasz nál ni (lásd 55. ol dal). Tol ja hát ra az el sô ülést amennyi re csak le het (lásd 15. ol dal). A gyer mek ül jön egye ne sen és hát ra dôl ve az ülés ben (lásd 21. oldal). Bi zo nyo sod jon meg, hogy a biz ton - sá gi öv beál lí tá sa és el he lye zé se meg fe le lô (lásd 18. ol dal). Fo ko zott fi gyel met igény lô gyer mek szál lí tá sa az au tó ban Sa ját el mon dá sa sze rint, sok szü lô job ban sze re ti, ha a gyer me ke az elsô ülé sen uta zik. Azért mert így ál - lan dóan szem mel tart hat ják ôt, vagy mert a gyer mek egyéb ként is fi gyel - met igé nyel. Az el sô ülé sen uta zó gyer mek fo ko - zott ve szély nek van ki té ve az utas olda li lég zsák és az ol dal lég zsák (Néhány modell esetén) miatt. Ugyanak kor a gyer mek fo lya ma tos fi gye lé se el von ja a ve ze tô fi gyel mét az au tó ve ze tés tôl, ami a ve ze tô és a gyer mek szem pont já ból egyaránt rend kí vül koc ká za tos le het. Ha a gyer mek fo lya ma tos fi zi kai, vagy vi zuá lis fi gyel met igé nyel, na gyon taná csol juk, hogy a gyer mek, a rá felügye lô fel nôtt kí sé rô vel együtt, a hát só ülé sen fog lal jon he lyet. A gyer - mek szem pont já ból a hát só ülés sok - kal biz ton sá go sabb, mint az el sô. To váb bi biz ton sá gi óvin téz ke dé sek Zár ja be a gyer mek zá rat, hogy gyer me ke a hát só aj tót be lül rôl ne tud ja ki nyit ni. A gyer mek zár be zá - rá sá val megaka dá lyoz ha tó, hogy a gyer mek vé let le nül ki nyis sa az aj - tót és kies sen az au tó ból (lásd 113. ol dal). Az elekt ro mos ab lak fô kap cso ló ját kap csol ja ki azért, hogy gyer me ke a hát só ab la kot ne tud ja leen ged ni. Ez zel megaka dá lyoz ha tó, hogy gyer me ke me net köz ben az ab lak - kal játsszon, ami ve szé lyes le het a gyer mek re néz ve. Ugyanak kor el von hat ja a ve ze tô fi gyel mét az au tó ve ze tés tôl (lásd 123. ol dal). 30 Vezetô és Utasok Biztonsága

36 Gyer me kek biz ton sága Ne hagy ja a gyer me ket egye dül az au tó ban. A gyer me ket fel nôtt fel - ügye let nél kül az au tó ban hagy ni na gyon koc ká za tos és né hány or - szág ban tör vény el le nes is. Pél dául: A tû zô na pon ha gyott au tó ban a cse cse mô, vagy kis gyer mek hô - gutát kap hat és meg hal hat. Ha a gyúj tás kap cso ló ban lé vô gyúj tás - kulcs mel lett a gyer me ket is az autó ban hagy ja, a gyer mek az au - tót vé let le nül moz gás ba hoz hat ja. Az el sza ba dult au tó ban a gyer mek meg sé rül het, vagy az au tó más sze mé lye ket el gá zol hat. Ha au tó já val ha zaér ke zett, zár ja be az összes aj tót és a cso mag te - ret. Ez zel megaka dá lyoz hat ja, hogy a gyer me kek eset le ge sen az autó já ban játsz va vé let le nül bezá ród ja nak a cso mag tar tó ba. Tanít sa meg gyer me keit, hogy autó ja nem ját szó tér. Tart sa kul csát és táv kap cso ló ját (Néhány modell esetén) tá vol gyer me kek tôl. Elô for dul hat, hogy né mely na gyon ki csi gyer mek meg ta nul ja ho gyan nyis sa ki ve le au tó ját, vagy ad ja rá a gyúj tást. Ma gá ra hagy va a gyer me ket, vélet len baleset hez vezet het. Ál ta lá nos uta sí tá sok a gyer mek biz ton sá gi rend sze rek hasz ná la tá hoz A kö vet ke zô fe je zet ál ta lá nos se gít sé - get nyújt a cse cse môk, ill. kis gyer - me kek szál lí tá sá hoz szük sé ges, meg - fe le lô gyer mek ülés ki vá lasz tá sá hoz, be sze re lé sé hez. A meg fe le lô gyer mek ülés ki vá lasz tá sa Ah hoz, hogy a gyer mek ülés a meg - fe le lô vé del met nyújt sa az aláb bi köve tel mé nye ket kell tel je sí te nie: FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 31

37 Gyer me kek biz ton sága 1. A gyer mek ülés nek tel je sí te nie kell a biz ton sá gi elôírá so kat. A leg több or szág ban csak azok a gyer mek - ülé sek hasz nál ha tók ame lyek, tel je - sí tik az ECE 44-es szab vány elôírá - sait. Ke res se meg a jó vá ha gyá si je let a gyer mek ülé sen, vagy a gyár tó hi vat ko zá sát a ter mék dobo zán, ill. ma gán a ter mé ken. 2. A gyer mek ülés tí pu sa, mé re te min dig il lesz ked jen a gyer mek mé re tei hez. Fon tos, hogy a vá lasz tott gyer mek - ülés meg fe lel jen a gyer mek nek. Ellenôriz ze a gyár tó uta sí tá sait, hogy az ülés mi lyen ma gas sá gú és sú lyú gyer mek nek ké szült. A jár mû gyár tó ja nem vál lal sem mi - lyen fe le lôs sé get a gyer mek ülés hibá já ból, az au tó ban ke let ke zett káro so dá so kért. Cse cse môk: Az egy éves nél fia ta labb gyer me ke ket fek ve, a me net irány nak hát tal el he lye zett biz ton sá gi böl csô - ben, az elôírá sok nak meg fe le lôen, a böl csô ben rög zít ve utaz tas sa. Csak a me net irány nak hát tal el he lye zett biz ton sá gi böl csô ben kap meg fe le lô meg tá masz tást és vé del met a cse - cse mô fe je, nya ka és a ge rin ce. To váb bi in for má ció kat ol vas hat a cse - cse môk biz ton sá gá ról a 39. ol da lon. 32 Vezetô és Utasok Biztonsága

38 Gyer me kek biz ton sága Kis gyer me kek: Azt a gyer me ket, aki már ki nôt te a me net irány nak hát tal el he lye zett biz ton sá gi böl csôt és már egye dül felül, a me net iránnyal szembe for dí tott gyer mek ülés ben utaz tas sa. To váb bi in for má ció kat ol vas hat a kisgyer me kek biz ton sá gá ról a 46. olda lon. 3. A gyer mek ülés nek il lesz ked nie kell a jár mû nek ab ba az ülé sé be (vagy ülé sei be), ahol az hasz nál va lesz. A ke res ke de lem ben több gyár tó külön bö zô tí pu sú gyer mek ülé sei kap ha tók. Ugyanak kor a kü lön bö zô autógyártók el té rô ülé sek kel sze re lik mo dell jei ket, más kép pen he lye zik el a biz ton sá gi öve ket. Ezért min den gyár tó, min den tí pu sú gyer mek ülé se nem fog il lesz ked ni az összes au tó ülé sei be. En nek el le né re a HONDA ga ran tál ja, hogy több tí pu sú és gyárt má nyú gyer mek ülés beil leszt he tô a ja va solt ülô he lyek re és ott az elôírá sok nak meg fe le lôen rög zít he tô. Ja va sol juk, hogy a gyer mek ülés vásár lá sa elôtt a szü lôk el lenôriz zék, hogy a ki vá lasz tott mo dell be leil lesz - ke dik és meg fe le lôen rög zít he tô abban az ülés ben (ülé sek ben) ahol hasz nál ni sze ret nék. Ha a ko ráb ban vá sá rolt gyer mek ülés nem il lik be le az au tó ülé sé be, ak kor újat kell vá sá - rol ni. Az EU tag ál la mok ban ja va solt gyer - mek ülé sek rôl a 37. ol da lon ol vas hat. Néhány modell esetén Az au tó já ban a hát só ülé sek nél ISOFIX gyer mek ülés rög zí té si szab - vány pon to kat ta lál. Er rôl bô veb ben a 63. ol da lon ol vas hat. FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 33

39 Gyer me kek biz ton sága A biz ton sági gyer mek ülés el he lye zése A kö vet ke zô ol da la kon rö vi den össze fog lal juk a HONDA ja vas la tait, hogy me lyik gyer mek ülést hol és hogyan he lyez ze el. A lég zsák ok fo ko zott ve szélyt jelen te nek a gyer me kek re A felfújódó utas oldali légzsák olyan nagy erôvel ütheti meg a menetiránynak háttal elhelyezett biztonsági böl - csôt, ami a benne ülô kisbaba súlyos sérülését, esetleg halálát okozhatja. A menetirányban elhelyezett gyermekülésben ülô kisgyermek ugyanilyen veszélynek van kitéve. Egy ütközés esetén, ha az elsô ülés nagyon elôre van húzva, vagy a kisgyermek feje elôrelendül, a gyorsan felfújódó légzsák olyan nagy erôvel ütheti meg a kisgyermeket, aminek következtében súlyosan megsérülhet, esetleg meghalhat. Ha a kisgyermeknek az elsô ülésen kell utaznia, tartsa be az elôírt utasításokat. Elsô utas ülése Cse cse môk: Soha ne te gyen cse cse - môt az elsô ülésre a lég zsák miatt. Kis gyer me kek: Nem ja va sol juk a lég - zsák miatt. Ha nincs más vá lasz tási le he tô sége és a kis gyer me ket az elsô ülésre kell ül tetni, tolja tel je sen hátra az ülést. A me net irányba for dí tott gyer mek ülést a biz ton sági öv vel meg fe le lôen rög zítse az ülés ben (lásd 46. ol dal). Hátsó ülé sek Cse cse môk: Ja va solt ülô hely cse cse - môk szá má ra. A biz ton sági böl csôt, a me net irány nak hát tal, a biz ton sági öv vel meg fe le lôen rög zítse az ülés - ben (lásd 39. és 63. ol dal). Kis gyer me kek: Ja va solt ülô hely kis - gyer me kek szá má ra. A me net irányba for dí tott gyer mek ülést a biz ton sági öv vel meg fe le lôen rög zítse az ülés - ben (lásd 46. és 63. ol dal). Az EU tag ál la mok ban ja va solt gyermek ülés el he lye zé sek rôl a 37. ol da lon ol vas hat. 34 Vezetô és Utasok Biztonsága

40 Gyer me kek biz ton sága Biz ton sági gyer mek ülés be sze re lése Ha már ki vá lasz tot ta a meg fe le lô gyer mek ülést és a he lyet, aho vá sze - ret né be ten ni, ak kor a gyer mek ülés be sze re lé sét az aláb bi há rom pont uta sí tá sai alap ján vé gez ze el: 1. A gyer mek ülést az au tó biz ton sá gi övé vel rög zít se az au tó ban. Min - den gyer mek ülést a há rom pon tos biz ton sá gi öv víz szin tes, csípôágával kell az ülés ben rög zí te ni. Min - dig kö ves se a gyár tó utasí tá sait. Egy üt kö zés nél, a kocsi ban nem szak sze rûen rög zí tett gyer mek ülés ve szé lyez tet he ti a gyer mek éle tét és a töb bi utas tes ti ép sé gét. Ol vas sa el a 41. és 48. ol da lon, hogyan rög zít se biz ton sá go san a gyer mek ülést az au tó ban. Né hány modell esetén A 63. ol da lon meg ta lál ja, ho gyan rög zít he ti az ISOFIX rend sze rû gyer - mek ülést. Ha a biz ton sá gi gyer mek ülést olyan há rom pon tos biz ton sá gi öv vel rög zí - ti az au tó hoz, mely nek nincs kiegé - szí tô zár funk ció ja a vissza csé vé lés köz ben, min dig te gyen rög zí tô csa tot az öv re (lásd 53. ol dal). FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 35

41 Gyer me kek biz ton sága 2. Bi zo nyo sod jon meg, hogy a gyer - mek ülés szi lár dan rög zít ve van. Miu tán be sze rel te a gyer mek ülést, moz gas sa meg min den irány ban több ször, hogy el lenôriz ze, szi lár - dan rög zít ve van-e. A gyer mek ülést olyan szo ro san rög - zít se, amennyi re csak le het. Csak a szi lár dan rög zí tett gyer mek ülés nyújt tel jes biz ton sá got, a nor mál au tó zás és a baleset ese tén egyaránt. En nek el le né re gyer mek ülést nem szük sé ges szik la szi lár dan rög zí te - ni. Van nak olyan au tók ame lyek ben a be sze re lés ne héz sé gei miatt, a le rög - zí tett gyer mek ülés egyál ta lán nem moz gat ha tó. Azon ban egy bi zo nyos mér té kû moz gás ol dal irány ban, elôre-hát ra megen ge dett. Az ilyen mér té kû el moz du lás nem csök ken ti a gyer mek ülés nyúj tot ta vé del met. Ha a gyer mek ülés biz ton sá go san nem rög zít he tô, pró bál ja meg be sze - rel ni egy má sik ülô hely re. Ha ez sem ve zet ered mény re vá sá rol jon egy má sik tí pu sú gyer mek ülést, amely szi lár dan rög zít he tô a kí vánt ülô - helyen. Az EU tag ál la mok ban ja va solt gyer - mek ülé sek rôl a 37. ol da lon ol vas hat. 3. Rög zít se a gyer me ket a gyer mek - ülés ben. Gyô zôd jön meg ar ról, hogy a gyer mek szak sze rûen, a gyer mek ülés gyár tó uta sí tá sai nak meg fe le lôen, be van szí jaz va a gyer mek ülés be. Ha a gyer mek nincs meg fe le lôen be csa tol va, egy baleset nél könnyen ki re pül het a gyer mek ülés bôl és sú lyos sé rü - lé se ket szen ved het. A biz ton sá gi gyer mek ülés tá ro lá sa Ha nem hasz nál ja a biz ton sá gi gyermek ülést, ve gye ki az au tó ból és tá rol ja egy biz ton sá gos he lyen. Amennyi ben a gyer mek ülést nem ve szi ki az au tó ból, bi zo nyo sod jon meg ar ról, hogy jól rög zí tet te és ütkö zés kor sem moz dul hat el. A nem meg fe le lôen rög zí tett gyer - mek ülés üt kö zés kor, vagy hir te len féke zés nél el sza ba dul hat és va la kit meg se be sít het. 36 Vezetô és Utasok Biztonsága

42 Gyer me kek biz ton sága Biz ton sági gyer mek ülé sek az EU or szá gai ban Az al kal maz ható gyer mek ülé sek tí pus tól függô el he lye zése az au tó ban. A GYERMEK AZ ÜLÉS POZÍCIÓJA SÚLYA ELSÔ UTASÜLÉS HÁTSÓ SZÉLSÔK HÁTSÓ KÖZÉPSÔ 13 kg-ig X Honda Baby-safe Honda Baby-safe 9 18 kg Honda Lord* Honda Lord vagy Honda Lord Honda Isofix kg Honda Zoom* Honda Zoom Honda Zoom kg Honda Zoom* Honda Zoom Honda Zoom X = Ezen az ülé sen, ilyen sú lyú gyer me ket ne szál lít son. * = Tolja hátra az elsô ülést amennyire csak le het. A Honda Zoom ülés ma ga sí tó hoz op ció ként hát tám la is ren del he tô. A leg több or szág ban csak azok a gyer mek ülé sek hasz nál ha tók, ame lyek tel je sí tik az ECE 44-es szab vány elôírá sait. FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 37

43 Gyer me kek biz ton sága! VIGYÁZAT A HONDA gépkocsikban való felhasználásra alkalmatlan gyermekülés nem rögzíti biztonságosan a csecsemôt, vagy a kisgyermeket. Ezért ezek az eszközök veszélyeztetik a gyermekek testi épségét. Az Ön au tó já nak hát só szél sô ülé sei - nél al só rög zí té si pon to kat ta lál, melyek al kal ma sak az ISOFIX rend - sze rû gyer mek ülé sek rög zí té sé re. A 63. ol da lon elol vas hat ja, ho gyan rög zít se az ilyen tí pu sú gyer mek - ülést. 38 Vezetô és Utasok Biztonsága

44 Gyer me kek biz ton sága Cse cse môk biz ton sága Gyer mek ülés tí pusa Csak a me net irány nak hát tal el he lye - zett biz ton sá gi böl csô ben kap meg - fele lô meg tá masz tást és vé del met a cse cse mô fe je, nya ka és a ge rin ce. A cse cse mô ket egy éves ko rig, a menet irány nak hát tal el he lye zett bizton sá gi böl csô ben kell az au tó ban utaz tat ni. Cse cse môk szál lí tá sá ra két faj ta gyermek ülés al kal mas: a ki fe je zet ten cse cse môk szá má ra gyár tott biz ton - sá gi böl csô, vagy az átala kít ha tó gyer mek ülés, le dönt he tô hát tám lá val.! VIGYÁZAT Az elsô ülésen, a menetiránynak háttal elhelyezet biztonsági böl - csôben utazó kisbaba, a légzsák kinyílásakor súlyos sérüléseket szenvedhet, vagy meghalhat. A menetiránynak háttal elhe - lyezett gyermekülést mindig a hátsó ülésre tegye. Azt ja va sol juk, hogy a cse cse môt min dig a me net irány nak hát tal el he - lye zett biz ton sá gi böl csô ben utaz tas - sa. Ezt egé szen ad dig tart sa be, amíg a cse cse mô el nem éri a gyer mek - ülés gyár tó ál tal meg ha tá ro zott súly, vagy test ma gas ság ér té ket és egye - dül nem ké pes felül ni. Az EU tag ál la mok ban ja va solt gyer - mek ülé sek rôl a 37. ol da lon ol vas hat. Me net irány nak hát tal for dí tott gyer mek ülés el he lye zé se az au tó ban Az EU ta gor szá gai ban a me net irány - nak hát tal for dí tott gyer mek ülés, a hát só ülés bár me lyik ülô he lyén el he - lyez he tô (lásd 37. ol dal). (EU ta gor szá go kat ki vé ve) Ezek ben a jár mû vek ben a me net - irány nak hát tal for dí tott gyer mek ülés, a hát só ülés bár me lyik ülô he lyén elhe lyez he tô. Ki vé ve a jár mû elsô ülé sét, ahol cse cse mô ilyen módon nem szál lít ha tó. Né hány modell esetén Amennyi ben a gyer mek ülé se ISOFIX rög zí té si rend sze rû, a hát só szél sô ülé sek ren del kez nek al só rög zí té si pon tok kal. A 63. ol da lon meg ta lál ja, ho gyan rög zít he ti az ISOFIX rend sze - rû gyer mek ülést. FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 39

45 Gyer me kek biz ton sága So ha ne te gyen, a me net irány nak hát tal el he lye zett, biz ton sá gi gyer - mek ülést az au tó el sô ülé sé be. A fel - fú jó dó utas ol da li lég zsák olyan nagy erô vel üti meg a gyer mek ülést, ami a kis ba ba sé rü lé sét, eset leg ha lá lát okoz hat ja. Ha a cse cse mô ál lan dó figyel met igé nyel, ta ná csol juk, hogy a kis ba ba a rá felügye lô fel nôtt kí sé - rô vel együtt, a hát só ülé sen fog lal jon he lyet. Az olyan gyer mek ülést ame lyet a me net irány nak hát tal kell az au tó - ban el he lyez ni, so ha ne for dít sa meg, a me net iránnyal szem be. Ha a cse cse môt a me net iránnyal szem ben ül te ti az au tó ba, egy fron tá lis üt kö - zés nél na gyon sú lyos sé rü lé se ket szen ved het. Az ECE 94. Szab vány elôírá sai nak meg fe le lôen;! VIGYÁZAT Fokozott életveszély! Ne tegyen a menetiránynak háttal elhelyezett gyermekülést arra az ülésre, amely elé lég zsá - kot szereltek. A fel fú jó dó utasol da li lég zsák nagy erô vel megüt he ti az el sô ülé sen, a me net irány nak hát tal el he lye zett gyer mek ülést. A lég zsák okoz ta ütés ha tá sá ra a gyer mek ülés el sza ba dul - hat, s így a kis ba ba sú lyo san meg - sérül het. A szak sze rûen be sze relt cse cse mô - ülés megaka dá lyoz hat ja a ve ze tôt, vagy az el sô utast, hogy ülé sei ket a kí vánt mér ték ben hát ra tol ják. (Lásd 15. ol dal.) Ugyanak kor elô for dul hat az is, hogy az ülés hát tám lá ját nem tud ják rög zí te ni a ne kik meg fe le lô dô lés szög ben. (Lásd 16. ol dal.) Eb ben az eset ben azt ja va sol juk, hogy az el sô utasülést húz za tel je sen elô re, és sen ki ne utaz zon ezen a he - lyen. A gyer mek ülést pe dig he lyez ze el az el sô utas ülés mö gött. Ha mégis sze ret ne va la kit az el sô utas - ülé sen szál lí ta ni, ak kor vá sá rol jon kisebb mé re tû gyer mek ülést, ami lehe tô vé te szi ezt. 40 Vezetô és Utasok Biztonsága

46 Gyer me kek biz ton sága A me net irány nak hát tal el he lye zett biz ton sá gi gyer mek ülés be sze re lé se A biz ton sá gi öv gyer mek ülés be va ló szak sze rû be fû zé sé hez min dig tart sa be a gyer mek ülésgyár tó uta sí tá sait. EU-ta gor szá gok: gyer mek ülé sek besze re lé sét lásd a 37. ol da lon. A hát só ülé sek há rom pon tos biz ton - sá gi öve kiegé szí tô zár szer ke zet tel ren del ke zik, me lyet a gyer mek ülés rög zí té sé nél re te szel ni kell. A kö vet ke zô ol da la kon ol vas hat ja, hogy a kiegé szí tô zár szer ke zet tel ellá tott há rom pon tos biz ton sá gi övek kel ho gyan kell rög zí te ni a gyermek ülést. Né hány modell esetén Amennyi ben a gyer mek ülé se Isofix rög zí té si rend sze rû, a hát só szél sô ülé sek ren del kez nek al só rög zí té si pon tok kal. A 63. ol da lon meg ta lál ja, ho gyan rög zít he ti az Isofix rend sze rû gyer mek ülést. 1. He lyez ze el a gyer mek ülést a hátsó ülés va la me lyik ülô he lyén. Nyom ja meg a hor do zó fü lét rög - zí tô gom bot mind két ol da lon, és hajt sa hát ra a hor do zó fü lét, míg az re te sze lô dik eb ben a po zí ció - ban. Gyô zôd jön meg ró la, hogy a gyer mek ülés ne ki fek szik az ülés hát tám lá já nak. FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 41

47 Gyer me kek biz ton sága 2. A biz ton sá gi övet fûz ze át a gyer - mek ülé sen, kö vet ve a gyer mek - ülés-gyár tó uta sí tá sait, majd csatol ja be a biz ton sá gi övet. 3. A kiegé szí tô zár szer ke zet re te sze lé - sé hez, húz za ki tel je sen a biz ton - sági övet a fel csé vé lôegy ség bôl, amíg meg nem akad. Ezután lassan en ged je az övet vissza te ke red ni a csé vé lôegy ség be (ezen mû ve let so rán a csé vé lôegy ség kat to gó han got ad hat). 4. Miu tán a biz ton sá gi öv vissza te ke - re dett a csévélôegység be, húz za meg az övet. Ha a kiegé szí tô zár - szer ke zet re te sze lô dött, ak kor az övet nem le het ki húz ni. 42 Vezetô és Utasok Biztonsága

48 Gyer me kek biz ton sága 5. Ha mindezek után az övet ki le het húz ni, ak kor a zár szer ke zet nincs re te szel ve. Eb ben az eset ben az elôb bi lé pé se ket is mé tel je meg. 6. Miu tán meg gyô zô dött ar ról, hogy a biz ton sá gi öv re te szel ve van, az öv váll ágát a biz ton sá gi öv csat já - nál fog va húz za meg azért, hogy az öv la za csí pô ágát meg fe szít se. A biz ton sá gi öv la za csí pô ága a gyer mek ülést nem rög zí ti biz ton - sá go san. Elô for dul hat, hogy a gyer mek ülést le kell nyom ni azért, hogy a csí pô ágat meg tud ja fe szí - te ni. 7. Moz gas sa meg a gyer mek ülést min den irány ba, hogy el lenôriz ze, a gyer mek ülés elég sta bi lan áll és nem fog fel bo rul ni menet közben. Ha a gyer mek ülés nem elég sta bil, old ja ki a biz ton sá gi öv csat ját és is mét hajt sa vég re az elôb bi lé pé - se ket. FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 43

49 Gyer me kek biz ton sága A kiegé szí tô zár szer ke zet ol dá sá hoz és a gyer mek ülés ki vé te lé hez csa tol - ja ki a biz ton sá gi övet. Fûz ze ki az övet a gyer mek ülés bôl, és en ged je az övet tel je sen föl te ke red ni. Amennyi ben olyan há rom pon tos öv - vel kí ván ja rög zí te ni a gyer mek ülést, amely nek nincs kiegé szí tô zár szer ke - ze te. Miu tán biz ton sá go san rög zí tet te a gyermekülést a he lyén, te gyen az öv re egy le zá ró csa tot. (Lásd 53. ol dal.) A 45. ol da lon leír juk, ho gyan rög zít - se a me net irány nak hát tal el he lyez - he tô gyer mek ülést a hát só kö zép sô ülé sen, ha au tó ja két pon tos öv vel ren del ke zik ezen a he lyen. To váb bi öt le te ket ol vas hat az ilyen gyer mek ülé sek be sze re lé sé re a 46. ol da lon. 44 Vezetô és Utasok Biztonsága

50 Gyer me kek biz ton sága Öt le tek a cse cse mô ülés be sze re lé sé - hez két pon tos biz ton sá gi öv ese tén (Néhány modell esetén) A me net irány nak hát tal el he lyez he tô gyer mek ülés be sze re lé se kor a hát só kö zép sô ülés nél lé vô két pon tos övet ve zes se át a gyer mek ülé sen a gyár - tó uta sí tá sa sze rint, majd kap csol ja be az övet. Vé ge ze tül moz gas sa meg a gyer mek - ülést min den irány ba, hogy el len - ôriz ze, a gyer mek ülés elég sta bi lan áll, és nem fog fel bo rul ni menet közben. Ha a gyer mek ülés nem elég sta bil, old ja ki a biz ton sá gi öv csat ját, és is mét hajt sa vég re az elôb bi lé pé - se ket. Az EU-tag ál la mok ban ja va solt gyer - mek ülé sek rôl a 37. ol da lon ol vas hat. Húz za meg az övet erô sen a csat irá - nyá ba, hogy meg fe szül jön. Ha kell, eköz ben nyom ja le a gyer mek ülést, hogy az öv meg fe le lôen meg fe szít se azt. FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 45

51 Gyer me kek biz ton sága Öt le tek a cse cse mô ülés be sze re lé sé hez A meg fe le lô biz ton ság ér de ké ben a cse cse môt tel je sen vagy fé lig le dön - tött hát tám lá jú gyer mek ülés ben kell az au tó ban utaz tat ni. A gyer mek ülés hát tám lá já nak meg fe le lô dô lés szö gé - nek beál lí tá sa ér de ké ben kon zul tál - jon gyer mek or vo sá val, vagy kö ves se a gyer mek ülésgyár tó uta sí tá sait. A szük sé ges ülés tám la-dô lés szög beál lí tá sá nál se gít sé gül szol gál hat, ha egy össze gön gyölt tö rül kö zôt tesz a gyer mek ülés alá, az áb rá nak meg - fe le lôen. To váb bi óvin téz ke dé sek cse cse môk szál lí tá sá nál So ha ne en ged je meg gyer me ké - nek, hogy a gyer mek ülés ben tér del - jen vagy áll jon ad dig, amíg az au tó moz gás ban van. Hir te len fé ke zés kor a gyer mek elô rere pül het, és sú lyos sé rü lé se ket szen ved het vagy meg - hal hat. Kis gyer me kek biz ton sá ga Gyer mek ülés tí pu sa Az a gyer mek, aki már se gít ség nél - kül ké pes felül ni és a gyer mek sú lya, test ma gas sá ga be leesik a gyer mek - ülésgyár tó ál tal megadott ér ték tar to - mány ba, a me net irány ban el he lye - zett, ülô gyer mek ülés ben szál lít ha tó az au tó ban. 46 Vezetô és Utasok Biztonsága

52 Gyer me kek biz ton sága A ke res ke de lem ben kap ha tó több fé le gyer mek ülé s kö zül azo kat ajánl juk, ame lyek öt pon tos biz ton sá gi öv vel van nak el lát va, az áb ra alap ján. Szin tén ja va sol juk, hogy a gyer mek egé szen ad dig a gyer mek ülés ben utaz zon, amíg el nem éri a gyer mek - ülés re elôírt ma xi má lis súlyt vagy test ma gas ságér té két. Az EU-tag ál la mok ban ja va solt gyer - mek ülé sek rôl a 37. ol da lon ol vas hat. Me net irány ba for dí tott gyer mek ülés el he lye zé se az au tó ban Eb ben az au tó ban a hát só ülés va la - me lyik ülô he lye a leg meg fe le lôbb az ilyen mó don el he lye zett gyer mek - ülés nek. EU-ta gor szá gok: gyer mek ülé sek besze re lé sét lásd a 37. ol da lon. A me net irány ba for dí tott gyer mek - ülés el he lye zé se az utasol da li lég - zsák kal sze relt au tó el sô ülé sé ben rend kí vül koc ká za tos le het. Egy üt - kö zés ese tén, ha az el sô ülés na gyon elô re van húz va, vagy a kis gyer mek fe je elô re len dül, a gyor san fel fú jó dó lég zsák olyan nagy erô vel üt he ti meg a kis gyer me ket, ami sú lyos, eset leg vég ze tes sé rü lé se ket okoz hat. Ha a kis gyer mek ál lan dó fi gyel met igé nyel, ta ná csol juk, hogy a gyer mek a rá felügye lô fel nôtt kí sé rô vel együtt ahát só ülé sen fog lal jon he lyet. FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 47

53 Gyer me kek biz ton sága! VIGYÁZAT Az elsô ülésben nem megfelelôen elhelyezett gyermekülés a lég zsák kinyílásakor súlyos, vagy halálos sérüléseket okozhat. Ha a menetirányba fordított gyermekülést kell tennie az elsô ülésre, az autó ülését tolja teljesen hátra, és szakszerûen rögzítse a gyermekülést. Ha más vá lasz tá sa nincs, és a me net - irány ba for dí tott gyer mek ülést az elsô ülés re kell ten nie, az au tó ülé sét tol ja tel je sen hát ra. Gyô zôd jön meg ar ról, hogy a gyer mek ülés szi lár dan van rög zít ve, és a gyer mek meg fe le - lôen be van csa tol va a gyer mek - ülésbe. A me net irány ba for dí tott biz ton sá gi gyer mek ülés be sze re lé se A biz ton sá gi öv gyer mek ülés be va ló szak sze rû be fû zé sé hez min dig tart sa be a gyer mek ülésgyár tó uta sí tá sait. EU-ta gor szá gok: gyer mek ülé sek besze re lé sét lásd a 37. ol da lon. 48 Vezetô és Utasok Biztonsága

54 Gyer me kek biz ton sága A hát só ülé sek szél sô, há rom pon tos biz ton sá gi övei kiegé szí tô zár szer ke - zet tel ren del kez nek, me lyet a gyer - mek ülés rög zí té sé nél re te szel ni kell. A kö vet ke zô ol da la kon ol vas hat ja, hogy az ilyen tí pu sú há rom pon tos biz ton sá gi övek kel ho gyan kell rög zí - te ni a gyer mek ülést. Néhány modell esetén Az au tó já ban a hát só ülé sek nél Isofix gyer mek ülés-rög zí té si szab ványpon - to kat ta lál. Er rôl bô veb ben a 63. ol da - lon ol vas hat. 1. He lyez ze el a gyer mek ülést a hát - só ülés va la me lyik szél sô ülô he - lyén. 2. A biz ton sá gi övet fûz ze át a gyer - mek ülé sen, kö vet ve a gyer mek - ülésgyár tó uta sí tá sait, majd csa tol - ja be a biz ton sá gi övet. 3. A kiegé szí tô zár szer ke zet re te sze lé - sé hez tel je sen húz za ki a biz ton sá gi övet a fel csé vé lô egy ség bôl, amíg meg nem akad. FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 49

55 Gyer me kek biz ton sága 4. Ezután las san en ged je az övet vissza te ke red ni a csévélôegység be (e mû ve let so rán a csévélôegység kat to gó han got ad hat). 5. Miu tán a biz ton sá gi öv vissza te ke - re dett a csévélôegység be, pró bál ja meg húz ni az övet. Ha a kiegé szí tô zár szer ke zet re te sze lô dött, ak kor az övet nem le het ki húz ni. Ha azon ban ki le het húz ni, ak kor a zár szer ke zet nincs re te szel ve. Ebben az eset ben az elôb bi lé pé se ket is mé tel je meg. 6. Miu tán meg gyô zô dött ar ról, hogy a biz ton sá gi öv re te szel ve van, az öv át lós ágát a biz ton sá gi öv csat - já nál meg fog va húz za meg azért, hogy az öv la za csí pô ágát meg fe - szít se. A biz ton sá gi öv la za csí pô ága a gyer mek ülést nem rög zí ti biz ton sá go san. Elô for dul hat, hogy a gyer mek ülést le kell nyom ni azért, hogy a csí pô ágat meg tud ja fe szí te ni. 7. Rög zít se az övet a ha sí ték ban úgy, hogy le nyom ja a rög zí tô re teszt. Gyô zôd jön meg ró la, hogy az öv nincs-e meg te ke red ve. 50 Vezetô és Utasok Biztonsága

56 Gyer me kek biz ton sága A kiegé szí tô zár szer ke zet ol dá sá hoz és a gyer mek ülés ki vé te lé hez csa tol ja ki a biz ton sá gi öv csat ját. Fûz ze ki az övet a gyer mek ülés bôl, és en ged je az övet tel je sen föl te ke red ni. 8. Moz gas sa meg a gyer mek ülést min den irány ba, hogy el lenôriz ze, a gyer mek ülés elég sta bi lan áll, és nem fog fel bo rul ni menet közben. Ha a gyer mek ülés nem elég sta bil, old ja ki a biz ton sá gi öv csat ját, és is mét hajt sa vég re az elôb bi lépé se ket. Amennyi ben olyan há rom pon tos öv - vel kí ván ja rög zí te ni a gyer mek ülést, amely nek nincs kiegé szí tô zár szer ke - ze te Miu tán biz ton sá go san rög zí tet te a gyer mekülést a he lyén, te gyen az öv - re egy rög zí tô csa tot. (Lásd 53. ol dal.) Az 52. ol da lon leír juk, ho gyan rög zít - se a gyer mek ülést a hát só kö zép sô ülé sen, ha au tó ja két pon tos öv vel ren del ke zik ezen a he lyen. FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 51

57 Gyer me kek biz ton sága Me net irány ba for dí tott gyer mek ülés be sze re lé se két pon tos biz ton sá gi öv ese tén (Néhány modell esetén) Húz za meg az övet erô sen a csat irá - nyá ba, hogy meg fe szül jön. Ha kell, eköz ben nyom ja le a gyer mek ülést, hogy az öv meg fe le lôen meg fe szít se azt. Vé ge ze tül moz gas sa meg a gyer mek - ülést min den irány ba, hogy el lenôriz - ze, a gyer mek ülés elég sta bi lan áll, és nem fog fel bo rul ni menet közben. Ha a gyer mek ülés nem elég sta bil, old ja ki a biz ton sá gi öv csat ját, és ismételje meg az elôb bi lé pé se ket. A me net irány ba for dí tott gyer mek - ülés be sze re lé se kor a hát só kö zép sô ülés nél lé vô két pon tos övet ve zes se át a gyer mek ülé sen a gyár tó uta sí tá - sa sze rint, majd kap csol ja be az övet. 52 Vezetô és Utasok Biztonsága

58 Gyer me kek biz ton sága A biz ton sá giöv-rög zí tô csat hasz ná la ta Azok nál az au tók nál, me lyek öve nem ren del ke zik kiegé szí tô zár szer - ke zet tel Min dig hasz nál jon rög zí tô csa tot, ami kor a biz ton sá gi gyer mek ülést az au tó el sô ülé sén rög zí ti a há rom - pon tos biz ton sá gi öv vel. Ez megaka - dá lyoz za a szék el moz du lá sát, ki for - du lá sát. A csa tot ál ta lá ban a gyer mek ülés sel együtt tud ja meg vá sá rol ni. Ha mégis szük sé ge len ne rá, for dul jon az ülés gyár tó já hoz/for gal ma zó já hoz. Amennyi ben nincs más le he tô ség, és a me net irány ba for dí tott gyer mek - ülést az el sô utas ülé sén he lye zi el, rög zít se azt biz ton sá go san a le he tô leg hát rébb tolt ülés ben. El lenôriz ze, hogy gyer me ke biz ton sá go san be van-e köt ve. (Lásd 46. ol dal.) A rög zí tô csat hasz ná la ta: 1. Te gye a gyer mek ülést az el sô ülés re. A gyár tó uta sí tá sai nak meg fe le lôen fûz ze át a há rom - pontos övet a gyer mek ülé sen. 2. Csa tol ja be a biz ton sá gi övet. Húzza meg az öv át lós ágát úgy, hogy ne le gyen la za az öv csí pô ága sem. 3. Erô sen húz za meg az övet az öv - csat mel lett. Fog ja össze mind két övsza kaszt, így az öv nem tud csúsz kál ni a csat lap nyí lá sá ban. Csa tol ja ki a biz ton sá gi övet. 4. Te gye fel a rög zí tô csa tot úgy, ahogy az áb ra mu tat ja. Tol ja olyan kö zel az öv csat lap já hoz, ami lyen kö zel csak tud ja. FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 53

59 Gyer me kek biz ton sága 5. Kap csol ja be a biz ton sá gi övet. Moz ga tás sal el lenôriz ze, hogy az ülést sta bi lan rög zí tet te-e. Ha nem, ad dig is mé tel je az elô zô ket, míg az öv biz to san nem fog ja az ülést. To váb bi óvin téz ke dé sek kis gyer me kek szál lí tá sá nál So ha ne en ged je meg gyer me ké nek, hogy a gyer mek ülés ben tér del jen vagy áll jon ad dig, amíg az au tó mozgás ban van. Hir te len fé ke zés kor a gyer mek elô rere pül het, és sú lyos sé rü lé se ket szen ved het vagy meg - halhat. 54 Vezetô és Utasok Biztonsága

60 Gyer me kek biz ton sága Na gyobb gyer me kek biz ton sá ga Ami kor a gyer mek elér te a gyer mek - ülés re elôírt ma xi má lis súlyt vagy test ma gas ságér té két, at tól kezd ve a hát só ülé sen, a há rom pon tos biz ton - sá gi öv vel be csa tol va utaz zon. Amíg a gyer mek nem elég ma gas ah hoz, hogy biz ton sá go san hasz nál - ja a há rom pon tos övet, ül tes se ülés - ma ga sí tó ra. A kö vet ke zô ol da la kon út mu ta tá so kat ol vas hat a há rom pon tos biz ton sá gi öv hasz ná la tá ról gyer me kek ese té ben. Megis mer he ti az ülés ma ga sí tót és hasz ná la tát. Meg tud hat ja, hogy mi a teen dô, ha a gyer me ket az el sô ülé sen kell szál lí ta nia.! VIGYÁZAT Ha a gyermek nem a megfelelô üléshelyzetben ül az elsô ülésen, a kinyíló légzsák súlyos sérülését, halálát okozhatja. Ha a gyermeknek az elsô ülésen kell utaznia, az ülést tolja teljesen hátra és használja megfelelôen a biztonsági övet. Ol dal lég zsák kal sze relt mo del lek ese tén! VIGYÁZAT Ha a gyermek ajtóra rádôlve ül az elsô ülésben, a kinyíló oldallégzsák súlyos sérülését, halálát okozhatja. Mindig üljön egyenesen, az ülésben hátradôlve. Néhány modell esetén Az Ön au tó já ba olyan rend szert szerel tek, mely felis me ri az utas hely te len ülés po zí ció ját, és ha szük - sé ges, kiolt ja az utaslég zsák mû kö - dé sét. En nek el le né re a Honda nem ja va sol ja, hogy gyer me két az el sô ülé sen utaz tas sa. FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 55

61 Gyer me kek biz ton sága So ha ne en ged je meg gyer me ké nek, hogy az ülés ben tér del jen vagy áll - jon ad dig, amíg az au tó moz gás ban van. Hir te len fé ke zés kor a gyer mek elô rere pül het, és sú lyos sé rü lé se ket szen ved het vagy meg hal hat. Biz ton sá gi öv hely ze té nek el lenôr zé se Ül tes se a gyer me ket az ülés be, és csa tol ja be a biz ton sá gi öv vel a 18. ol da lon ta lál ha tó uta sí tá sok be tar tá - sá val. El lenôriz ze, hogy a biz ton sá gi öv a meg fe le lô he lye ken fut ke resz - tül a gyer mek tes tén. Ha a biz ton sá gi öv át lós ága a gyer - mek kulcs csont ján és a mell kasának közepén ha lad ke resz tül az áb rá nak meg fe le lôen, ak kor a gyer mek elég ma gas a biz ton sá gi öv hasz ná la tá hoz. Ha az öv hoz záér a gyer mek nya ká - hoz vagy ke resz te zi azt, hasz nál jon ülés ma ga sí tót. A gyer mek so ha ne hasz nál ja úgy a biz ton sá gi övet, hogy az a nya kát ke resz te zi. A nya kat ke resz te zô biz - ton sá gi öv sú lyos nyak sé rü lé se ket okoz hat egy baleset nél. 56 Vezetô és Utasok Biztonsága

62 Gyer me kek biz ton sága A gyer mek so ha ne hasz nál ja úgy a biz ton sá gi övet, hogy a váll-öv ágát a kar ja alatt vagy a há ta mö gött ve - ze ti el. A biz ton sá gi öv ilyen el ve ze - té se sú lyos sé rü lé se ket okoz hat egy baleset nél. Ugyanak kor meg nö ve li a koc ká za tát an nak, hogy a baleset nél ki csú szik az öv alól és meg sé rül. Ne te gyen sem mi lyen kiegé szí tôt a biz ton sá gi öv re. Ezek al kal ma zá sa ugyan nö ve li a ké nyel met la zán hagy va a be kap csolt övet, de je len - tô sen be fo lyá sol ja az öv ha tá sos sá - gát és nö ve li a sé rü lés ve szé lyét. Két gyer mek so ha ne hasz nál ja ugyanazt a biz ton sá gi övet. El len ke zô eset ben egy baleset nél sú lyos sé rü - lé se ket szen ved het nek. Ülés ma ga sí tó pár na hasz ná la ta Ha a gyer mek nek ülés ma ga sí tó ra van szük sé ge, olyan tí pus vá lasz tá sát ajánl juk, ame lyik nek nincs öv be tét je, az áb rá nak meg fe le lôen. Bár me lyik tí pust vá laszt ja, min dig tart sa be az ülés ma ga sí tó gyár tó já nak uta sí tá sait. FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 57

63 Gyer me kek biz ton sága A gyer mek egé szen ad dig hasz nál - hat ja az ülés ma ga sí tót, amíg olyan magas nem lesz, hogy fü lei nek fel sô szé le egy vo nal ba ke rül az ülés tám la te te jé vel. Az ilyen test ma gas sá gú gyer mek már elég ma gas ah hoz, hogy a biz ton sá gi övet ülés pár na nél kül meg fe le lôen hasz nál ni tud ja. Az EU-or szá gok ban elôír ják, hogy hol utaz hat ilyen ülés ma ga sí tón ül ve a gyer mek. (Lásd 37. ol dal.) ÖVVEZETÔ Néhány modell esetén Az ülés ma ga sí tó hoz op cio ná li san ren del het kü lön hát tám lát. (Lásd 37. oldal.) Be sze re lé sé hez kö ves se a gyár tó utasításait. Gyô zôd jön meg ró la, hogy az övet ke resz tül ve zet te-e a hát tám lán ki kép zett öv ve ze tôn, és nem ke resz te zi, il let ve éri el a gyer me k nya kát. (Lásd 56. oldal.) 58 Vezetô és Utasok Biztonsága

64 Gyer me kek biz ton sága Mi kor ül het a na gyobb gyer mek az el sô ülé sen? Min den gyer mek 12 éves ko rig a hát só ülé sen ül jön, meg fe le lôen becsa tol va. A hát só ülés a leg biz ton sá go sabb bár mi lyen ko rú vagy ma gas sá gú gyer mek szá má ra. Az utasol da li lég zsák na gyon ve szé - lyes le het a gyer me kek re néz ve. Egy üt kö zés ese tén, ha az el sô ülés na gyon elô re van húz va, ha a gyer - mek fe je elô re len dül, ha a gyer mek nincs meg fe le lôen be csa tol va vagy nem ül a meg fe le lô ülés hely zet ben, a fel fú jó dó lég zsák a gyer mek sú lyos sé rü lé seit, ha lá lát okoz hat ja. Az egyes mo del lek be beépí tett ol dal - lég zsák is ve szé lyes le het a gyer mek - re. Ha a gyer mek bár me lyik test ré sze el zár ja az ol dal lég zsák ki nyí lá sá hoz szük sé ges te ret, az ol dal lég zsák kipat ta ná sa kor sú lyos sé rü lé se ket szen ved het vagy meg hal hat. Ter mé sze te sen a gyer me kek na gyon kü lön bö zôek. Ezért an nak el dön té se - kor, hogy a gyer mek utaz hat-e az elsô ülé sen vagy nem, az élet ko rán kí vül még más fon tos té nye zô ket is fi gye lem be kell ven ni. Test ma gas ság A gyer mek nek elég ma gas nak kell len nie ah hoz, hogy a há rom pon tos biz ton sá gi övet elôírás sze rûen tud ja hasz nál ni. (Lásd 18. és 56. ol dal.) Ha a gyer mek tes tén a biz ton sá gi övet az elôírá sok nak meg fe le lôen nem le - het eliga zí ta ni, ak kor ne ül jön az el sô ülés re. Érett ség Ah hoz, hogy a gyer mek az el sô ülé - sen biz ton ság ban utaz has son, ké pes - nek kell len nie arra, hogy be tar tsa a he lyes ülés hely zet és a biz ton sá gi öv hasz ná la tá ra vo nat ko zó sza bá lyo kat. Ha úgy dönt, hogy gyer me két az elsô ülés re ül te ti: Fi gyel me sen ol vas sa el a ke ze lé si köny vet, és bi zo nyo sod jon meg arról, hogy megér tet te a biz ton sá gi öv re vo nat ko zó uta sí tá so kat és a biz ton ság ra vo nat ko zó tud ni va ló kat. Tol ja tel je sen hát ra az el sô ülést. Ül tes se a gyer me ket az ülés be, egye ne sen ül ve, az ülés ben hát ra - dôl ve, lá bait a pad ló ra té ve vagy le ló gat va. El lenôriz ze, hogy a gyer mek biz - ton sá gi öve meg fe le lôen van beál - lít va és rög zít ve. Fe gyel mez ze a gyer me ket. Még az érett gyer me ke ket is né ha em lé - kez tet ni kell a biz ton sá gi öv be csa - to lá sá ra, a meg fe le lô ülés hely zet be tar tá sá ra. Vezetô és Utasok Biztonsága 59

65 Gyer me kek biz ton sága He ve der rel rög zít he tô gyer mek - ülé sek be sze re lé se (Auszt rá liai szab vány) RÖGZÍTÉSI PONTOK RÖGZÍTÔFÜL CSAVAR Hossza: 35 mm RÖGZÍTÔFÜL ALÁTÉTEK FEDÉL ALÁTÉT TÁVTARTÓK Vas tag sá guk: 10 mm Az Ön au tó já ba, a cso mag tér pad ló - já ba rög zí té si pon to kat épí tet tek a he ve de res gyer mek ülés rög zí té sé hez. Hajt sa fel a cso mag térszô nye get, hajt sa fel a fe de let, hogy hoz zá fér jen a rög zí té si pon tok hoz. A gyer mek ülés rög zí té sé hez szük - séges rög zí tôfü let, táv tar tó kat, alá - téte ket és csa vart meg ta lál ja a fe dél alatt, a cso mag tar tó pad ló já ba épí tett rög zí té si pont nál. 60 Vezetô és Utasok Biztonsága

66 Gyer me kek biz ton sága KAPCSOLÓDÓ FÜL RÖGZÍTÔFÜL Amennyi ben az ere de ti leg beépí tett rög zí tô sze rel vé nye ket nem ta lál ja au tó já ban, hasz nál ja a szab vá nyos gyer mek ülés-rög zí tô szet tet. Hajt sa hát ra a rög zí té si pont fe de lét, majd egy UNC-2A (30 mm-es) csa - var ral rög zít se a fü let, fel hasz nál va a 10 mm-es táv tar tót és az alá té tet is. Ál lít sa be úgy a fü let, hogy az a gép - ko csi ele je fe lé néz zen. FIGYELEM: A gyer mek ülés-rög zí tô he ve de rei nek ter hel he tô sé ge a gyer mek ülés rög zí - té sé re lett ter vez ve. Sem mi lyen más be ren de zés rög zí té sé re vagy fel nôtt biz ton sá gi öve ként nem hasz nál ha tó. Akassza be az áb rán lát ha tó szög ben a kap cso ló dó fü let a rög zí tôfül be. Amennyi ben a szab vá nyos rög zí tô szet tet hasz nál ja fel, kö ves se a gyár - tó be sze re lé si uta sí tá sát, me lyet a cso mag ban ta lál. Vezetô és Utasok Biztonsága 61

67 Gyer me kek biz ton sága He ve der rel rög zít he tô gyer mek - ülé sek be sze re lé se (Néhány modell esetén) Au tó já ban a cso mag tér pad ló já ba süllyeszt ve két rög zí té si pon tot ta lál a he ve der rel rög zít he tô gyer mek ülés rög zí té sé re. Mi vel az ilyen mó don rög zí tett gyer - mek ülés na gyobb biz ton sá got sza va - tol, ezért amennyi ben legalább egy he ve der kap ha tó a gyer mek ülés hez, hasz nál ja azt. (El lenôriz ze, hogy az ülés gyár tó ja nem kí nál-e he ve dert is a gyer mek ülés hez.) RÖGZÍTÉSI PONTOK FEDÉL RÖGZÍTÔ- FÜL A he ve de rek rög zí té si pont jai a cso - mag tar tó szô nye ge alatt ta lál ha tók. Hajt sa fel a fe de let, hogy hoz zá fér jen. RÖGZÍTÔFÜL KAMPÓ Akassza be a he ve der kam pó ját a rög zí tôfül be az áb rán lát ha tó mó don, majd fe szít se meg a he ve dert a gyár - tó uta sí tá sa sze rint. 62 Vezetô és Utasok Biztonsága

68 Gyermekek biztonsága RÖGZÍTÔFÜL KAMPÓ Amennyi ben au tó já ba hát só fej tám - lá kat sze rel tek, emel je leg ma ga sabb po zí ció ba azt, és tar tó lá bai kö zött ve zes se át a he ve dert. A hát só fej tám lá kat ki is sze rel he ti (lásd 116. ol dal), azon ban tá rol ja azo kat úgy, hogy ve ze tés köz ben ne sza ba dul ja nak el. A gyer mek ülés kisze re lé se után he lyez ze vissza a fej tám lá kat. A he ve der gyer mek ülés hez rög zí té - sé hez kö ves se a gyár tó uta sí tá sait. Az al só rög zí té si pon tok hasz ná la ta (Néhány modell esetén) Au tó já ban al só rög zí té si pon to kat talál a hát só szél sô ülé sek nél a gyer - mek ülés rög zí té sé hez. A fü le ket me lye ket spe ciá lis szab vány (Isofix) gyer mek ülés rög zí té sé hez ter vez tek a hát só ülés tám la és az ülés lap között ta lál ja. FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 63

69 Gyermekek biztonsága ALSÓ RÖGZÍTÔFÜLEK Az Isofix al só rög zí té si rend sze rû gyer mek ülés be sze re lé se: 1. Tá vo lít sa el a rög zí té si pon tok elôl a kö zép sô biz ton sá gi övet vagy an nak csat ját. 2. Gyô zôd jön meg ró la, hogy sem mi - lyen tárgy nem aka dá lyoz za a gyer mek ülés rög zí té sét a he lyén. ALSÓ RÖGZÍTÔFÜL MEGVEZETÔ A gyer mek ülés rög zí té sé hez kö ves se a gyár tó uta sí tá sait. 64 Vezetô és Utasok Biztonsága

70 Gyermekek biztonsága MEGVEZETÔ MEREV TÍPUS FLEXIBILIS TÍPUS Az áb rá nak meg fe le lôen il lessze be a meg ve ze tô ket. 3. He lyez ze be a gyer mek ülést a bal vagy a jobb hát só ülés re, és a hátsó rög zí tôfü lek se gít sé gé vel rög zít se azt, kö vet ve a gyer mek - ülés gyár tó já nak be sze re lé si út mu - ta tó ját. 4. Kö ves se a gyer mek ülés gyár tó já - nak út mu ta tó ját a zár szer ke zet bekö té sé re és meg fe szí té sé re vonat ko zó lag. FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 65

71 Gyermekek biztonsága RÖGZÍTÔFÜL KAMPÓ RÖGZÍTÔFÜL KAMPÓ 6. Miu tán be sze rel te a gyer mek - ülést, moz gas sa meg min den irány ban több ször, hogy el len - ôrizze, szi lár dan rög zít ve van-e. A gyer mek ülés vá sár lá sa elôtt gon - do san ta nul má nyoz za a kap ha tó típu sok kiala kí tá sát és hasz nál ha tó - sá gát. Ha nem biz tos az au tó ba va ló sze rel he tô sé ge, kér jük, ke res se fel taná csért a Honda-már ka ke res ke dô jét. 5. Akassza be a fel sô rögzítôfül be a rög zí tôhe ve der hor gát, és fe szít se meg a he ve dert a be sze re lé si út - mu ta tó sze rint. Amennyi ben hasz nál ja a rögzítô - hevedert, tá vo lít sa el a hát só ka lap - tar tót (lásd old.). Az áb rán lát - ha tó megol dás a he ve der el ve ze té se az eu ró pai tí pu sok nál. Amennyi ben au tó já ba hát só fej tám - lá kat sze rel tek, emel je a leg ma ga - sabb po zí ció ba azt, és tar tó lá bai között ve zes se át a he ve dert. A hát só fej tám lá kat ki is sze rel he ti (lásd 116. ol dal), azon ban tá rol ja azo kat úgy, hogy ve ze tés köz ben ne sza ba dul ja nak el. A gyer mek ülés kisze re lé se után he lyez ze vissza a fej tám lá kat. 66 Vezetô és Utasok Biztonsága

72 További információk a biztonsági övrôl A biz ton sá giöv-rend szer ré szei Az Ön Civicjében mind az öt ülô he - lyet há rom pon tos au to ma ta biz ton - sá gi öv vel sze rel ték. Néhány modell esetén a hát só kö zép sô ülés nél kétpon tos biz ton sá gi övet ta lál hat. Az el sô lég zsá kok kal sze relt tí pu sok - nál az el sô biz ton sá gi övek au to ma ta öv fe szí tô vel ren del kez nek. Bi zo nyos mo del lek nél a mû szer fal ba beépí te nek egy vissza jel zô lám pát azért, hogy figyel mez tes se Önt és uta sait a biz - ton sá gi övek be kap cso lá sá ra. Ha a ve ze tô biz ton sá gi öve nincs becsa tol va és ráad ja a gyúj tást ON (II), a vissza jel zô lám pa fel gyul lad, és hang jel zés hall ha tó. A hang jel zés néhány má sod perc múl va meg szû nik, de a vissza jel zô lám pa a biz ton sá gi öv be csa to lá sáig ég ve ma rad. Né mely tí pusnál nincs hang jel zés, csak fi gyel mez te tô lám pa. Há rom pon tos biz ton sá gi öv VÁLL-ÖV CSATLAP ÖVCSAT FELSÔ RÖGZÍTÉSI PONT MEDENCE-ÖV En nek a faj ta biztonságiöv-rendszer - nek az egy da rab ból ké szí tett he ve - de re a váll tól in dul va a mell ka son és a csí pô elôtt át vet ve rög zí ti a tes tet. Az öv be csa to lá sá hoz a csat la pot dug ja be az öv csat ba, majd az övet rán gas sa meg, hogy meg bi zo nyo - sod jon arról, hogy az öv csat be zárt, és rög zí tet te a csat la pot. FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 67

73 További információk a biztonsági övrôl A biz ton sá gi öv ki kap cso lá sá hoz nyom ja meg a pi ros PRESS gom bot a csa ton. Az övet ke zé vel tart va ve - zes se át a tes te elôtt az aj tó osz lo pig. Miu tán ki szállt az au tó ból, el lenôriz ze, hogy az öv nincs út ban, és nem fog ja be csuk ni az aj tó val. Min den há rom pon tos au to ma ta bizton sá gi öv vissza hú zó egy sé ge folya ma to san fe sze sen tart ja az övet, és köz ben sza bad moz gást en ge dé - lyez vi se lô jé nek. Az üt kö zéskor vagy vész fé ke zés kor fel lé pô hir te len las su - lás ha tá sá ra az ön mû kö dô re te sze lô szer ke zet azon nal rög zí ti az övet, és meg tart ja a tes tet. A 18. ol da lon meg ta lál ja, ho gyan kell a há rom pon tos biz ton sá gi övet he lye sen vi sel ni. Az el sô ülé se k ki vé telével a töb bi biz - ton sá gi öv ren del ke zik egy kiegé szí tô zár szer ke zet tel is, ame lyet a biz ton - sá gi gyer mek ülés rög zí té sé hez re te - szel ni kell. (A gyer mek ülés rög zí té sé - nek mód ját az ilyen tí pu sú biz ton sá gi öv vel lásd a 41. és 48. ol da la kon.) Ha a biz ton sá gi öv vál lon át ve tett ágát tel je sen ki húz za, ak kor ez a kiegé szí tô zár szer ke zet re te sze lô dik. A re te sze lô dött zár miatt az öv ugyan vissza hú zó dik a csévélôegység be, de nem en ged sza bad moz gást a becsa tolt utas nak. A re te sze lô dött zár szer ke zet ol dá sá - hoz csa tol ja ki a biz ton sá gi övet, és en ged je tel je sen vissza hú zód ni. Ezután csa tol ja be az övet, de csak annyi ra húz za ki a ház ból, amennyi re szük sé ges. Két pon tos biz ton sá gi öv (Néhány modell esetén) A két pon tos biz ton sá gi öv egy csí pô elôtt át ve ze tett öv bôl áll. ÖVVÉG CSATLAP ÖVCSAT Az öv meg fe szí té sé hez kap csol ja be az övet a CENTER felira tú csat lap ba, és ezután húz za fe szes re az övet a csí pô jén. A biz ton sá gi öv ki kap cso lá sá hoz nyom ja meg a pi ros PRESS gom bot a csa ton. 68 Vezetô és Utasok Biztonsága

74 További információk a biztonsági övrôl A 19. ol da lon elol vas hat ja, ho gyan kell a két pon tos övet he lye sen vi sel ni. Au to ma ta biz ton sá gi öv fe szí tô be ren de zés Az öv fe szí tôk mû kö dé se kor a biz ton - sá gi öv a ki csa to lás pil la na táig feszes ma rad. Az öv fe szí tôk bár mi lyen SRS meg hi bá sodá sát a lég zsák (SRS) el lenôr zô lám pa fel gyul la dá sa jel zi (lásd 76. oldal). El sô lég zsák kal sze relt tí pu sok nál A biz ton ság fo ko zá sa ér de ké ben az el sô biz ton sá gi öve ket fel sze re lik auto ma ta öv fe szí tôk kel. Ami kor az öv fe szí tôk mû kö dés be lép nek, azon - nal meg fe szí tik a biz ton sá gi övet, hogy se gít sék az ülés ben tar ta ni az elöl ülô ket. Vezetô és Utasok Biztonsága 69

75 További információk a biztonsági övrôl A biz ton sá gi öv kar ban tar tá sa Az Ön biz ton sá ga ér de ké ben rend sze - re sen el lenôriz ze az övek ál la po tát. Húz za ki tel je sen az övet, és néz ze meg, nin cse nek-e raj ta sza ka dá sok, ko pá sok, nincs-e össze ra gad va, eset - leg megég ve. Pró bál ja ki, hogy az övet könnyen be le het-e kap csol ni, és hogy a há rom pon tos öv könnyen vissza csú szik-e a he lyé re. A rossz álla pot ban lé vô vagy nem kielé gí tôen mû kö dô biz ton sá gi övek nem nyúj ta - nak meg fe le lô vé del met. Ezért a rossz ál la pot ban lé vô vagy hi bá san mû kö dô biz ton sá gi övet ha la dék ta la - nul ki kell cse rél tet ni. VIGYÁZAT: Sem mi olyan vál toz ta - tást, kiegé szí tést ne esz kö zöl jön, ami megaka dá lyoz ná a biz ton sá gi öv szer ke ze ti ele mei nek he lyes mû kö dé - sét, az öv he lyes beál lí tá sát és meg - fe szí té sét. Ha au tó já val balese tet szen ved, ellenôriz tes se a biz ton sá gi öve ket a már ka szer vizben. Az a biz ton sá gi öv, ame lyet egy baleset so rán már hasz nál tak, a kö vet ke zô üt kö zés nél már nem biz tos, hogy ugyanazt a védel met ké pes nyúj ta ni. Szin tén el lenôriz tes se az öv rög zí tô ele meit. Ha bár me lyi ken sé rü lés látha tó, ak kor cse rél tes se ki, ha szük - sé ges. Az el sô lég zsák kal sze relt tí pu sok nál Az üt kö zés kö vet kez té ben egy szer már mû kö dött öv fe szí tô ket is ki kell cse rél tet ni. VIGYÁZAT: Na gyon fon tos, hogy erôs üt kö zés után még ak kor is ki - cse rél tes se az egész biz ton sá gi övet, ha az hi bát lan nak lát szik. VIGYÁZAT: A biz ton sá gi öv he ve de - rét meg kell óv ni a pi szok tól, olaj tól, ve gyi és egyéb szennye zô dé sek tôl. Tisz tí ta ni eny hén szap pa nos víz ben le het. Az övet ki kell cse rél ni, ha kiroj to so dott, be szennye zô dött vagy meg sé rült. 70 Vezetô és Utasok Biztonsága

76 További információk a biztonsági övrôl! VIGYÁZAT Az ellenôrzés elmulasztása miatt súlyos sérüléseket szenvedhet, vagy meghalhat, ha a biztonsági öv nem mûködik megfelelôen amikor szükséges lenne. Rendszeresen ellenôrizze a biztonsági öveket. Az övben keletkezô meghibásodásokat haladéktalanul javítassa meg. Rög zí té si pon tok A biz ton sá gi övek cse ré jé nél bi zo - nyo sod jon meg ar ról, hogy a ké pen lát ha tó rög zí té si pon to kat hasz nál ják az öv rög zí té sé hez. (El sô ülés) To váb bi in for má ciót az öv tisz tí tá sá - val kap cso lat ban a 376. ol da lon ta lál. FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 71

77 További információk a biztonsági övrôl (Hát só ülés) Há rom há rom pon tos biz ton sá gi öv vel sze relt tí pus ese tén Ha a kö zép sô ülés nél két pon tos bizton sá gi övet ta lál A hát só ülé sen há rom há rom pon tos biz ton sá gi övet he lyez tek el. Néhány modell esetén a kül sô ülé sek há rom pon tos, míg a kö zép sô két pon - tos biz ton sá gi öv vel ren del ke zik. 72 Vezetô és Utasok Biztonsága

78 To váb bi információk az elsô lég zsá kok ról (Néhány modell esetén) A lég zsákrend szer ré szei Az Ön Civicjébe épí tett Kiegé szí tô Biz ton sá gi Rend szer (SRS) ré szei: Két el sô lég zsák. A ve ze tô ol da li lég zsák a kor mány ke rék kö ze pé be, az utasol da li lég zsák pe dig a mû - szer fal ba van beépít ve, az SRS AIRBAG felira tú fe dél alá. Au to ma ta biz ton sá gi öv fe szí tôk, me lyek üt kö zés köz ben meg fe szí tik az el sô biz ton sá gi öve ket. (Lásd 69. ol dal.) Kü lön bö zô ér zé ke lôk, ame lyek ér zé - ke lik az üt kö zés mér té két, irá nyát. Egy igen bo nyo lult elekt ro mos rend - szer, amely fo lya ma to san figye li az ér zé ke lô ket, a ve zér lô elekt ro ni kát és a lég zsá kok gyúj tóit, a gyúj tás bekap csolt ál la po tá ban ON (II). Az utaspo zí ció-felis me rô, lég zsák - indí tást le kap cso ló elekt ro ni ká val sze relt tí pu sok nál Egy igen bo nyo lult elekt ro mos rend szer, amely fo lya ma to san figye li és me mo ri zál ja az ér zé ke lôk, a ve zér lôelekt ro ni ka és a lég zsá kok gyúj tói nak ada tait, a gyúj tás bekap csolt ál la po tá ban ON (II). A lég zsák (SRS) el lenôr zô lám pa a mû szer fa lon, amely fi gyel mez te ti a ve ze tôt, ha a rend szer meg hi bá - so dik. (Lásd 89. ol dal.) Tar ta lék fe szült ség for rás. Ar ra az eset re, ha a baleset kor az au tó vil - la mos rend sze ré nek áram el lá tá sa meg szûn ne. Az el sô lég zsá kok mû kö dé se Fron tá lis üt kö zés ese tén, ha az ér zé - ke lôk ál tal mért las su lásér ték elér vagy meg ha lad egy bi zo nyos kü szöb - ér té ket, a lég zsákve zér lô elekt ro ni ka uta sí tá sá ra a lég zsá kok fel fú jód nak, és az öv fe szí tôk mû kö dés be lép nek. FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 73

79 To váb bi információk az elsô lég zsá kok ról (Néhány modell esetén) Fron tá lis üt kö zés nél a biz ton sá gi öv az al só- és a fel sô tes tet, a fel fú jó dó lég zsák a fe jet és a mell kast vé di meg a sú lyos sé rü lé sek tôl. Mi vel mind a két el sô lég zsá kot ugyanaz az ér zé ke lô in dít ja, ezért nor mál eset ben a két lég zsák egy - szer re fú jó dik fel. El mé le ti leg elô for - dul hat, hogy csak az egyik lég zsák nyí lik ki. Elô for dul hat, hogy az üt kö zés után füst nek tû nô köd van az au tó ban. Ez va ló já ban a lég zsák anya gá ból afel fú jó dás kor fel szál ló por, ami egyéb ként nem ká ros az egész ség re, de okoz hat át me ne ti lég zé si ne héz sé - get. Ezért ha tud, mi nél elôbb száll jon ki az au tó ból. Ez ak kor tör tén het ne meg, ha az ütkö zés kor mér he tô las su lásér ték a lég zsá kok be gyúj tá sá hoz szük sé ges ha tár ér ték köz vet len kö ze lé ben van. Azon ban az ilyen üt kö zés nél a biz - ton sá gi övek ele gen dôek a bent ülôk vé del mé hez és a lég zsák sze re pe egyéb ként sem len ne je len tôs. Miu tán a lég zsák fel fú jó dott, azon nal el kezd leeresz te ni, így nem aka dá - lyoz za a ki lá tást, a kor mány zást és ake ze lô ele mek mû köd te té sét. A tel jes fel fú jó dás és leeresz tés körül be lül egy ti zedmá sod perc alatt vég be megy. Ezért az em be rek több - sé ge egé szen ad dig nem is ve szi ész - re, hogy a lég zsák fel fú jó dott, amíg meg nem lát ja a leen ge dett lég zsá - kot ki lóg ni a kor mány ke rék bôl. 74 Vezetô és Utasok Biztonsága

80 To váb bi információk az elsô lég zsá kok ról (Néhány modell esetén) Az oldallégzsákok mû kö dé se (Néhány modell esetén) Az oldallégzsákok a ve ze tô és az el sô utas vé del mét szol gál ják. Az oldallégzsákok az el sô ülé sek hát tám lá já - nak a kül sô ré szé be van nak beépít ve, és SIDE AIRBAG felirat tal je löl ték meg. Ol dalirá nyú üt kö zés ese tén, ha az érzé ke lôk ál tal mért las su lásér ték elér vagy meg ha lad egy bi zo nyos kü szöb ér té ket, a lég zsákve zér lô elekt ro ni ka uta sí tá sá ra az üt kö zés olda lán lé vô oldallégzsák fel fú jó dik. Ol dal üt kö zés ese tén csak az egyik olda lon lé vô oldallégzsák fog ki nyíl ni. Pél dául: Ha az üt kö zés az au tó jobb ol da lát éri, ak kor az el sô utasülés be épí tett oldallégzsák fog ki nyíl ni még ak kor is, ha az ülés ben nem ül sen ki. Az oldallégzsákok ak kor nyújt ják a leg ha tá so sabb vé del met, ha az el sô ülé se ken ülôk be csa tol ják a biz ton - sági övei ket, egye ne sen, az ülés ben hát ra dôl ve ül nek. Azok nál a tí pu sok nál, ame lyek ben nincs utaspo zí ció-felis me rô (lég zsák - kiol tó) rend szer Ha az uta s elal szik, és fe je fél re dôl ve be ke rül az oldallégzsák mû kö dé si terü le té be, sú lyo san meg sé rül het alég zsák fel fú jó dá sa kor. A lég zsák olyan erô vel üt he ti meg a fe jét fô - leg gyer me kek ese té ben hogy akár meg is hal hat. Az oldallégzsákok veszé lyei rôl a 29. és az 55. ol da lon ol vas hat. Azok nál a tí pu sok nál, ame lyek ben utaspo zí ció-felis me rô (lég zsákkiol tó) rend szer mû kö dik Az oldallégzsák okoz ta sú lyos sé rü lé - se ket el ke rü len dô az Ön au tó já ba olyan rend szert épí tet tek, amely képes felis mer ni uta sa hely te len üléspo zí ció ját, és eb ben az eset ben ki kap csol ja uta sa oldallégzsák ját. Kikap csolt ál la po tá ra a mû szer fal Side Airbag felira tú vissza jel zô lám pá já nak fel gyul la dá sa fi gyel mez - tet. (Lásd 77. ol dal.) Vezetô és Utasok Biztonsága 75

81 To váb bi információk az elsô lég zsá kok ról (Néhány modell esetén) A lég zsák(srs)-el lenôr zô lám pa mû kö dé se SRS Az SRS-el lenôr zô lám pa felada ta, hogy a ve ze tôt figyel mez tes se, ha bár mi lyen hi ba ke let ke zik az el sôlég zsák-rend szer - ben. Az SRS-el lenôr zô lám pa jel zi az öv fe szí tôk meg hi bá so dá sát is. (Lásd 69. ol dal.) Az oldallégzsákok kal sze relt tí pu sok - nál ez a vissza jel zô fi gyel mez tet az oldallégzsák, il let ve az utaspo zí ciófelis me rô rend szer eset le ges meg - hibá so dá sá ra. (Lásd 77. ol dal.) Ha a lég zsákrend szer hi bát lan, a gyúj tás be kap cso lá sa kor ON (II) az SRS-el lenôr zô lám pa ki gyul lad, rö vid ideig vi lá gít, majd elal szik. Ha az SRS-ellenôrzô lám pa bár mi - lyen más eset ben ki gyul lad, ak kor ellenôriz tes se a lég zsákrend szert az Ön Honda-márka szer vi zé ben. Például ha: Az SRS-ellenôrzô lám pa a gyúj tás be kap cso lá sa ON (II) után sö tét ma rad. A mo tor bein dí tá sa után az SRSellenôrzô lám pa nem al szik el. Menet közben az SRS-ellenôrzô lám pa ki gyul lad vagy idôn ként felvil lan. Ha az elôbb fel so rolt bár me lyik jel - zést ta pasz tal ja, elô for dul hat, hogy az el sô lég zsá kok, az ol dal lég zsá kok nem fog nak ki nyíl ni, il let ve az utaspo zí ció-felis me rô rend szer (ha be van épít ve) és az öv fe szí tôk nem fog nak mû köd ni ak kor, ami kor szük - ség len ne rá juk. Ezért ilyen eset ben mi nél elôbb vizs gál tas sa meg a lég - zsákrend szert az Ön Honda-márka - szer vi zé ben.! VIGYÁZAT Az SRS ellenôrzô lámpa hibajelzésének figyelmen kívül hagyása súlyos sérüléseket, esetleg halált eredményezhet, ha a légzsák rendszer nem képes mûködni, amikor szükség van rá. Ha az SRS ellenôrzô lámpa hibát jelez, haladéktalanul ellen ôriz - tesse autóját az Ön HONDA márkaszervizében. 76 Vezetô és Utasok Biztonsága

82 To váb bi információk az elsô lég zsá kok ról (Néhány modell esetén) Ho gyan mû kö dik az oldallégzsák Side Airbag felira tú vissza jel zô? Csak azok nál a tí pu sok nál, me lyek be utaspo zí ció-felis me rô au to ma ti kus oldallégzsák-ki kap cso ló rend szert épí tet tek. SIDE AIRBAG OFF Ez a lám pa fi gyel mez te ti, hogy az utasol da li lég zsák au to ma ti ku san ki kap csolt. Hogy csök kent se az oldallégzsák okoz ta sé rü lés ve szé lyét, az Ön au tó - já ba au to ma ti kus lég zsákki kap cso ló rend szert épí tet tek az utasol dal ra. Ha bár a Honda nem ja va sol ja, hogy gyer mek utaz zon az el sô ülé sen, azért a rend szer úgy lett ter vez ve, hogy ki kap csol ja az oldallégzsákot, ha a gyer mek fe je le csú szik vagy oldal ra dôl a lég zsák mû kö dé si tar to - má nyá ba. Ugyan csak ki kap csol a rend szer, ha fel nôt tek füg get le nül a test mé ret tôl fe je ke rül ne az oldallégzsák ha tó - suga rá ba. Amennyi ben az oldallégzsák-vissza - jel zô ki gyul lad, kér je meg uta sát, hogy ül jön fel egye ne sen. Ha uta sa ki ke rült az oldallégzsák ha tó su ga rá - ból, a rend szer au to ma ti ku san vissza kap csol ja az oldallégzsákot, és kiolt ja a vissza jel zôt. Ne húz zon az ülés tám lá já ra ülés - huza tot vagy egyéb kiegé szí tôt. Ezek gá tol ják a felis me rôrend szer mû kö - dé sét. Ha a lég zsákrend szer hi bát lan, a gyúj tás be kap cso lá sa kor ON (II) az el len ôr zô lám pa ki gyul lad, rö vid ideig vilá gít, majd elal szik. (Lásd 89. ol dal.) Amennyi ben ég ve ma rad vagy ki sem gyul lad, il let ve utas nél kül autóz va menet közben fel gyul lad, ellenôriz tes se a rend szert a már ka - szer viz ben. Vezetô és Utasok Biztonsága 77

83 To váb bi információk az elsô lég zsá kok ról (Néhány modell esetén) Ja ví tás, kar ban tar tás A lég zsá kok, oldallégzsákok (néhány modell esetén) és az öv fe szí tôk gya - kor la ti lag nem igé nyel nek kar ban tar - tást, ugyanak kor nem tar tal maz nak ja vít ha tó al kat ré sze ket. En nek el le né re eze ket a rend sze re ket is al kal man ként ja ví ta ni kell: A lég zsá kok ki nyíl tak. Az egy szer már ki nyílt lég zsá ko kat ki kell cse - rél ni a ve zér lôegy ség gel és az egyéb kap cso ló dó al kat ré szek kel együtt. Egyik lég zsá kot se pró bál ja meg so ha ki sze rel ni há zi lag. A lég - zsá ko kat csak a hi va ta los Hondamárka szer vi zek ja vít hat ják, cse rél - he tik. Az SRS-ellenôrzô lám pa a rend szer hi bá ját je l zi. Ha la dék ta la nul vi gye el az au tó ját egy hi va ta los Hondamárka szer viz be. Ha a hi ba jel zést figyel men kí vül hagy ja, a lég zsák le het, hogy nem fog mû köd ni akkor, ami kor szük ség len ne rá. A lég zsá kok kal csak az ar ra ki kép zett sze mély dol goz hat. Szi go rúan ti los a lég zsák öv fe szí tô egy sé get ki sze rel ni a jár mû bôl. A rend szer hi bás mû kö - dé se, üzem kép te len sé ge ese tén, ha alég zsák ki nyílt vagy az öv fe szí tô mû kö dés be lé pett, csak az er re fel - jogo sult már ka szer viz vé gez he ti el aja ví tást vagy a cse rét. To váb bi biz ton sá gi óvin téz ke dé sek So ha ne pró bál ja meg ki kap csol ni a lég zsákrend szert. A lég zsá kok és a biz ton sá gi övek együtt nyújt ják a leg jobb vé del met a bent ülôk nek. So ha, sem mi lyen ok ból ne nyúl jon be le a lég zsá kok ba, az öv fe szí tô egy sé gek be és a hoz zá juk tar to zó ká bel kö teg be, más egyéb al kat ré - szek be. A szak ér te lem hiá nyá ban tör té nô beavat ko zá sok következtében a lég zsá kok ki nyíl - hat nak, az öv fe szí tôk mû kö dés be lép het nek, a beavat ko zást vég zô sze mély meg sé rül het. 78 Vezetô és Utasok Biztonsága

84 To váb bi információk az elsô lég zsá kok ról (Néhány modell esetén) Oldallégzsák kal sze relt tí pu sok nál Ne ér je víz az el sô ülé sek tám láit. Ha esô vagy kiöm lô fo lya dék átáz - tat ja az ülés hát tám lá ját, az be fo - lyá sol hat ja az oldallégzsákrend szer mû kö dé sét. A 249. ol da lon to váb bi fon tos in for - má ció kat ol vas hat a lég zsá kok kal kap cso lat ban. Ne te gyen má sik ülés hu za tot az elsô ülé sek re, és a gyá ri ülés hu - zatot se cse rél je ki so ha az el sô ülése ken a már ka szer viz zel vég - zett egyez te tés nél kül. A nem meg fe le lôen fel hú zott, il let ve a nem meg fe le lô mi nô sé gû ülés hu - zat meg aka dá lyoz hat ja az oldallégzsákok ki nyí lá sát egy ol dal üt kö - zés nél. Vezetô és Utasok Biztonsága 79

85 Szén-monoxid-veszély Au tó já nak ki pu fo gó gá za szén-mo n - oxi dot tar tal maz. Ha jár mû vét ren de - sen kar ban tart ja, ak kor a nor mál autó zás mel lett nem ve szé lyez te ti az au tó ban ülô ket a szén-mo no xid. Mi dig vizs gál tas sa meg a ki pu fo gó - rend szert: olaj cse re al kal má val, ha meg vál to zik a ki pu fo gó hang ja, ha az au tó üt kö zött és meg sé rül - hetett az al só rész re.! VIGYÁZAT A szén-monoxid mérgezô gáz. Belégzése eszméletvesztést és halált is okozhat. Tartózkodjon az olyan zárt tértôl s az olyan tevékenységtôl, ahol és amikor szén-monoxidot lélegezhet be. A szén-mo no xid gyor san nagy kon - cent rá ciót ér het el olyan zárt te rek - ben, ami lyen pél dául a ga rázs. Ne já - ras sa a mo tort zárt ga rázs aj tó nál, még nyi tott aj tók mel lett is csak ad - dig, amíg az au tó val ki hajt a ga rázs - ból. A nyi tott cso mag térfe dé len ke resz - tül, a lég áram lás kö vet kez té ben a ki - pu fo gó gáz be ke rül het az utas tér be, ami igen ve szé lyes le het. Ha Ön nek min den kép pen nyi tott cso mag térfe - dél lel kell au tóz nia, en ged je le az ab - la ko kat, és ál lít sa be a klí mabe ren de - zést az aláb biak sze rint. Ha zárt he lyen áll va, já ró mo tor mel - lett az au tó ban kell ül nie, a kö vet ke - zô kép pen ál lít sa be a klí mabe ren de - zést: 1. Nyom ja meg a (Fresh Air) friss leve gô gom bot. 2. Vá lassza ki a beál lí tást. 3. Ál lít sa a ventilátort a leg na gyobb se bes sé gi fo ko zat ra. 4. Ál lít sa be a hô mér sék le tet tet szé se sze rint. 80 Vezetô és Utasok Biztonsága

86 Biz ton sá gi felira tok E felira tok az áb rán lát ha tó he lye ken ta lál ha tók. Azok ra a po ten ciá lis ve - szé lyek re fi gyel mez tet nek, ame lyek sú lyos sé rü lést okoz hat nak. Ol vas sa el fi gyel me sen a felira to kat. Ha va la me lyik felirat le vá lik vagy rom lik az ol vas ha tó sá ga, ki cse ré lé se miatt ke res se fel va la me lyik Hondamárka szer vizt. Az alábbi cím kék a mo tor ház tetô belsô ol da lán ta lál ha tók. SRS Lég zsák AKKUMULÁTOR VESZÉLYE (Néhány modell esetén) LÉGZSÁK (Jobbkormányos jármûnél) LÉGZSÁK (Balkormányos jármûnél) SRS Lég zsák Ve szélyre fi gyel mez tetô jel zés Pon to san tart sa be a keze - lési könyv idevo nat kozó uta sí tá sait VESZÉLYT JEL ZÔ CÍMKE A HÛTÔSAPKÁNÁL LÉGZSÁK (Néhány modell esetén) OLDALLÉGZSÁK (Néhány modell esetén) LÉGZSÁK, EXPANZIÓS TARTÁLYFEDÉL VESZÉLYT JELZÔ CÍMKE (Dízel mo del lek) VESZÉLYT JELZÔ CÍMKE AZ AKKUMULÁTORNÁL (Dízel mo del lek) FOLYTATÓDIK Vezetô és Utasok Biztonsága 81

87 Vissza jelzô lám pák Az oldallégzsák kal sze relt mo del lek ese té ben a fi gyel mez te tô cím kék az el sô kü szö bök bel sô ré szén ta lál ha tók. Ol dallég zsák Ve szélyre fi gyel mez tetô jel zés Pon to san tartsa be a keze lési könyv idevo nat - kozó uta sí tá sait 82 Vezetô és Utasok Biztonsága

88 Mû sze rek és kap cso lók Ez a fe je zet azok ról a kap cso lók ról és mû sze rek rôl tá jé koz tat ja, ame lyek re az au tó ja hasz ná la ta so rán rend sze re - sen szük sé ge van. Az összes fon tos kap cso ló könnyen elér he tô. Ke ze lô ele mek el he lyez ke dé se Vissza jel zô lámpák Mé rô mû sze rek Se bes ség mé rô For du lat szám mé rô Kilométer-számláló Na pi ki lo mé ter-szám lá ló Üzem anyag szint-jel zô Hû tô fo lya dék-hô mér sék let jel zô 94 Kap cso lók a kor mány ke rék kö ze lé ben Vi lá gí tás Nap pa li vi lá gí tás Mû szer fal-vi lá gí tás sza bá lyo zá sa Irány jel zôk Ab lak tör lô Szél vé dômo só Fény szó rómo só Hát só szél vé dômo só/-tör lô Hát ra me net ben be kap cso ló dó hát só ab lak tör lô Vész vil lo gó Hát só szél vé dô-pá ra men te sí tô 101 Hát só köd lám pa Fény szó róma gas ság-ál lí tás Kor mányma gas ság-ál lí tás Kul csok és zá rak Immobilizer rend szer Gyúj tás kap cso ló Központi zár Táv kap cso ló Gye rek zár Kesz tyû tar tó Cso mag tar tó Ülé sek beál lí tá sa El sô ülés beál lí tá sa Ve ze tô ülés ma gas ságál lí tá sa Fej tám lák Ve ze tô ülés kö nyök tá masz Hát só ülé sek le dön té se Ka lap tar tó Ülésfû tés Elekt ro mos ab lak moz ga tás Nap fény te tô Vissza pil lan tó tük rök Elekt ro mos tük rök beál lí tá sa Ké zi fék Ka bát akasz tó Po hártar tók Tá ro ló re ke szek Szi var gyúj tó Ha mu tar tók Bel sô vi lá gí tás Spotlámpák Te tô vi lá gí tás Cso mag tér-vi lá gí tás Mû sze rek és Kap cso lók 83

89 Ke ze lô ele mek el he lyez ke dé se Balkormányos tí pus ELEKTROMOS TÜKÖR KAPCSOLÓI (Néhány modell esetén) (127. old.) ELEKTROMOS ABLAK KAPCSOLÓI (Néhány modell esetén) (123. old.) KILOMÉTERÓRA/MÛSZEREGYSÉG (86./92. old.) FÛTÉS/SZELLÔZÉS KEZELÔELEMEI (Ma nuá lis/au to ma ta)(138./147. old.) MOTORHÁZ- FEDÉL-NYITÓ KAR (239. old.) TANKSAPKAFEDÉL-NYITÓ KAR (237. old.), AJTÓZÁRAK (108. old.) AUDIORENDSZER (158. old.) 84 Mû sze rek és Kap cso lók

90 Ke ze lô ele mek el he lyez ke dé se Jobbkormányos tí pus FÛTÉS/SZELLÔZÉS KEZELÔELEMEI (Ma nuá lis/au to ma ta) (138./147. old.) KILOMÉTERÓRA/MÛSZEREGYSÉG (86./92. old.) ELEKTROMOS TÜKÖR KAPCSOLÓI (Néhány modell esetén) (127. old.) ELEKTROMOS ABLAK KAPCSOLÓI (Néhány modell esetén) (123. old.) MOTORHÁZ- FEDÉL-NYITÓ KAR (239. old.) AUDIORENDSZER (158. old.) AJTÓZÁRAK (108. old.) TANKSAPKAFEDÉL-NYITÓ KAR (237. old.), Mû sze rek és Kap cso lók 85

91 Vissza jelzô lám pák Ben zi nes mo dell KÉZIFÉK- ÉS FÉKRENDSZER- VISSZAJELZÔ (88. old.) CSOMAGTÉRAJTÓ NYITVA JELZÔLÁMPA (92. old.) HÁTSÓ KÖDLÁMPA-VISSZAJELZÔ* (91. old.) SRS HIBAJELZÔ (89. old.) FÉNYSZÓRÓ-VISSZAJELZÔ (91. old.) ABS HIBAJELZÔ (90. old.) EPS HIBAJELZÔ (91. old.) TÖLTÉSRENDSZER VISSZAJELZÔJE (88., 400. ALACSONY OLAJNYOMÁS KONTROLL-LÁMPA (88., 399. old.) MOTOR- HIBAJELZÔ (88.,401. old.), IMMOBILIZER RENDSZER VISSZAJELZÔJE (90. old.) * Néhány modell esetén AJTÓ NYITVA JELZÔLÁMPA (91. old.) BITONSÁGI ÖV BEKAPCSOLÁSÁRA FIGYELMEZTETÔ LÁMPA (89. old.) RIASZTÓRENDSZER VISSZAJELZÔJE* (92. old.) TARTALÉK ÜZEMANYAG- VISSZAJELZÔ (91. old.) OLDALLÉGZSÁK- VISSZAJELZÔ (89. old.) 86 Mû sze rek és Kap cso lók

92 Vissza jelzô lám pák Dízel mo dell HÁTSÓ KÖDLÁMPA-VISSZAJELZÔ* (91. old.) FÉNYSZÓRÓ-VISSZAJELZÔ (91. old.) KÉZIFÉK- ÉS FÉKRENDSZER- VISSZAJELZÔ (88. old.) SRS HIBAJELZÔ (89. old.) ABS HIBAJELZÔ (90. old.) CSOMAGTÉRAJTÓ NYITVA JELZÔLÁMPA (92. old.) IZZÍTÓ HIBAJELZÔ (88. old.) TÖLTÉSRENDSZER VISSZAJELZÔJE (88., 400. ALACSONY OLAJNYOMÁS KONTROLL-LÁMPA (88., 399. old.) EPS HIBAJELZÔ (91. old.) MOTOR- HIBAJELZÔ (88.,401. old.) IMMOBILIZER RENDSZER VISSZAJELZÔJE (90. old.) * Néhány modell esetén AJTÓ NYITVA JELZÔLÁMPA (91. old.) BITONSÁGI ÖV BEKAPCSOLÁSÁRA FIGYELMEZTETÔ LÁMPA (89. old.) RIASZTÓRENDSZER VISSZAJELZÔJE* (92. old.) TARTALÉK ÜZEMANYAG- VISSZAJELZÔ (91. old.) Mû sze rek és Kap cso lók 87

93 Vissza jelzô lám pák A mû szer fa lon több vissza jel zô lám pa van beépít ve azért, hogy fon tos infor má ció kat ad ja nak Ön nek az autó já ról. Iz zí tás-vissza jel zô lám pa (Csak a dízelmo to rok nál) A gyúj tás be kap cso lá sa kor ON (II) né hány má sod perc re fel gyul lad, majd elal szik. Hi deg mo tor nál vár ja meg, míg a lám pa kial szik, csak utá - na in dít son. To váb bi in for má ciót a 401. oldalon ta lál. Mo tor hi ba-el lenôr zô lám pa Lásd 401. ol dal. Ala csony olaj nyo mást jel zô lám pa A mo tor sú lyo san ká ro sod hat, ha ez az el lenôr zô lám pa já ró mo tor nál fel - vil lan vagy vi lá gít. Bô vebb in for má ció kat a 399. ol da lon ol vas hat. Töl tésel lenôr zô lám pa Ha a mo tor üze me alatt ez az el lenôr zô lám pa ki gyul lad, ak kor az ak ku mu lá tor töl tô fe szült sé ge ala - csony vagy egyál ta lán nincs. Bô vebb in for má ció kat a 400. ol da lon ol vas hat. Ké zi fék- és fék rend szervissza jel zô lám pa A vissza jel zô lám pá nak ket tôs fel - adata van: 1. Fi gyel mez tet a be hú zott ké zi fék re. Né hány tí pus nál a gyúj tás be kap - cso lá sa kor ON (II) né hány má sod - perc re fel gyul lad, majd elal szik, ha a ké zi fék ki van en ged ve. A behú zott ké zi fék kel va ló au tó zás meg ron gál ja a fé ke ket, a gu mi kat. 2. A fék rend szer meg hi bá so dá sát jelzi, ha a ké zi fék kien ge dé se után ég ve ma rad, vagy a mo tor bein dí - tá sa után ki gyul lad. To váb bi tud ni - va ló kat a 402. ol da lon ol vas hat. 88 Mû sze rek és Kap cso lók

94 Vissza jelzô lám pák Biz ton sá gi öv be kap cso - lá sá ra fi gyel mez te tô jel - zés (Néhány modell esetén) En nek a vissza jel zô lám pá nak a felada ta, hogy em lé kez tes se a ve ze - tôt és az uta so kat a biz ton sá gi öv hasz ná la tá ra. Ha a biz ton sá gi öv nincs be csa tol va, a gyúj tás be kap cso - lá sa kor ON (II) a vissza jel zô lám pa fel gyul lad, és hang jel zés is hall ha tó. Ha nem kap csol ja be a biz ton sá gi övet, ak kor a hang jel zés né hány másod perc múl va meg szû nik, de a vissza jel zô lám pa a biz ton sá gi öv becsa to lá sáig ég ve ma rad. A vissza - jel zô lám pa nem gyul lad fel és a hang jel zés sem hall ha tó, ha a gyúj - tás be kap cso lá sa elôtt be csa tol ja a biz ton sá gi övet. Néhány modellnél nem al kal maz nak hang jel zést, csak a jel zô lám pa fi gyel - mez tet a fent leírt mó don. Kiegé szí tô biz ton sá gi SRS rend szer (SRS) el lenôr zô lám pa Az SRS-ellenôrzô lám pa a gyúj tás be kap cso lá sa kor ON (II) vi lá gít. Ha bár mi lyen má sik eset ben ki gyul lad, ak kor a lég zsákrend szer meg hi bá so - dá sá ra fi gyel mez te ti a ve ze tôt. Ha az au tó fel van sze rel ve oldallégzsák kal, utaspo zí ció-felis me rô rend szer rel, illet ve öv fe szí tôk kel, az SRS-ellen - ôrzô lám pa ki gyul la dá sa jel zi ezek meg hi bá so dá sát is. To váb bi tud ni - való kat a 76. ol da lon ol vas hat. SIDE AIRBAG OFF Oldallégzsák jel zô lám pa (Néhány modell esetén) Csak azok nál a tí pu sok nál, me lyek utaspo zí ció-felis me rô és oldallégzsákki kap cso ló rend szer rel van nak felsze - rel ve. A jel zô lám pa a gyúj tás be kap cso lá - sa kor ON (II) vi lá gít, majd kial szik. Amennyi ben menet közben bár mi kor fel gyul lad, azt jel zi, hogy az utas oldallégzsák ja au to ma ti ku san ki kap - csolt. To váb bi tud ni va ló kat a 77. ol da - lon ol vas hat. Mû sze rek és Kap cso lók 89

95 Vissza jelzô lám pák Immobilizerrend szerellenôr zô lám pa (Néhány modell esetén) Az el lenôr zô lám pa a gyúj tás be kap - cso lá sa kor ON (II) ki gyul lad pár má - sod perc re. Ha a meg fe le lô kód dal ellá tott gyúj tás kulcs ke rült a gyúj tás - kap cso ló ba, ak kor az immobilizerellenôr zô lám pa kial szik. Ha nem a meg fe le lô gyúj tás kulccsal pró bál ják elin dí ta ni az au tót, ak kor az el lenôr zô lám pa vil log ni kezd, és a mo tor nem in dul el. (Lásd 105. ol dal.) Blok ko lás gát ló (ABS) ABS ellenôr zô lám pa (Néhány modell esetén) Ez a lám pa a gyúj tás be kap cso lá sa - kor ON (II) ki gyul lad, majd a mo tor bein dí tá sa után nem sok kal elal szik. Ha bár mi lyen má sik eset ben ki gyul - lad, ak kor az ABS rend szer meg hi bá - so dott. Ilyen eset ben for dul jon már - ka szer viz hez, ahol meg vizs gál ják a rend szert. Az ABS-el lenôr zô lám pa vi lá gí tá sa kor az ABS rend szer ugyan nem mû kö dik, de a jár mû fék rend - sze re tel je sen funk cio nál. (Lásd 270. ol dal.) Irány jel zô- és vész vil lo góvissza jel zô lám pák A bal vagy a jobb ol da li irány jel zôvissza jel zô lám pa ak kor vil log, ha az irány jel zô be van kap csol va. Ha a vissza jel zô lám pa nem ég vagy túl gyor san vil log, ez ál ta lá ban azt je len - ti, hogy va la me lyik irány jel zô lám pa iz zó ja kiégett. A le he tô leg ha ma rabb cse rél je ki a kiégett iz zót (lásd 362. ol dal), kü lön ben nem tud ja je lez ni a köz le ke dés töb bi részt ve vô jé nek irány vál toz ta tá si szán dé kát. A vész vil lo gó-kap cso ló be kap cso lá - sa kor vil log tat ja mind két irány jel zôvissza jel zô lám pát a mû szer fa lon, és az összes irány jel zô fényt az au tó ka rosszé riá ján. 90 Mû sze rek és Kap cso lók

96 Vissza jelzô lám pák Elekt ro mos szer vo kor - EPS mány (EPS) el lenôr zô lám pa (Néhány modell esetén) Nor má lis eset ben ez a jel zô lám pa fel gyul lad a gyúj tás be kap cso lá sa kor ON (II), majd a mo tor bein du lá sa után kial szik. Ha menet közben felgyul lad, az az elekt ro mos szer vo - kor mány meg hi bá so dá sát jel zi. Amennyi ben ez elô for dul na, biz ton - sá gos he lyen húzódjon, ál lít sa le a mo tort, majd in dít sa új ra. A jel zô - lám pa nem fog rög tön kialud ni, ezért in dul jon el új ra, és pár ki lo mé ter megtétele után el lenôriz ze a jel zô - lám pát. Ha nem aludt ki vagy kialudt, de új ra fel gyul ladt, ke res se fel a már - ka szer vizt. A jel zô lám pa fel gyul la dá - sá val a szervorá se gí tés ki kap csol, ezért a kor mány zás na gyobb erô - kifej tést igé nyel. Ha menet közben a szervorend szer túl me le ged ne, a rá se gí tés ára ma lesza bá lyoz, ezért a kor mány zás nehe zeb bé vá lik. Ala csony üzem anyag szint-jel zô lám pa TARTALÉKJELZÔ A vissza jel zô lám pa az üzem anyag - szint-jel zô mû szer szám lap já ba van épít ve. A lám pa ki gyul la dá sa jel zi, hogy tan kol nia kell, mert csak ke ve - sebb mint 8 li ter üzem anyag van atank ban. (Dízelmo del lek nél) Ol vas sa el a 370. ol da lon, hogy mit te gyen, ha ki fo gyott az üzem anyag. Or szág úti fény szó róvissza jel zô lám pa Ez a lám pa az or szág úti fény szó ró be kap cso lá sa kor vi lá gít. A or szág úti fény szó ró kap cso lá sá ról a 96. oldalon ol vas hat. Hát só köd fényjel zô lám pa (Néhány modell esetén) A jel zô lám pa vi lá gít, ha fel kap csol ja a hát só köd fényt. Ol vas sa el a 101. ol da lon, ho gyan kap csol ja be a hát só köd fényt. Aj tó nyit va jel zô lám pa (Néhány modell esetén) Ez a lám pa ak kor vi lá gít, ami kor va - la me lyik aj tó nyit va van, il let ve nincs meg fe le lôen be csuk va. Mû sze rek és Kap cso lók 91

97 Mérômûszerek Cso mag tar tó nyit va jelzô lám pa Ez a lám pa ak kor vi lá gít, ami kor a cso mag tar tó te te je nyit va van, il let ve nincs meg fe le lôen be csuk va. FORDULATSZÁMMÉRÔ SEBESSÉGMÉRÔ Riasz tórend szer jel zô lám pá ja (Néhány modell esetén) A riasz tórend szer be kap cso lá sa kor fel gyul lad ez a lám pa. A 231. ol da lon tel jes ké pet kap a riasz tó mû kö dé - sérôl. ÁLLÍTÓ-/NULLÁZÓGOMB NAPI KILOMÉTER- /KILOMÉTER- SZÁMLÁLÓ/KÜLSÔ HÔMÉRSÉKLET- JELZÔ Se bes ség mé rô Az au tó se bes sé gét mu tat ja, ki vi tel - tôl füg gôen ki lo mé ter/órá ban (km/h), il let ve mér föld/órá ban (mph). For du lat szám mé rô mû szer A mo tor for du lat szá mát mu tat ja fordu lat/perc ben. A mo tor kí mé lé se ér de ké ben ve zes sen úgy, hogy a for - du lat szám mé rô mu ta tó ja ne ke rül jön a vö rös zó ná ba. 92 Mû sze rek és Kap cso lók

98 Mérômûszerek Ki lo mé ter-szám lá ló A ki lo mé ter-szám lá ló az au tó val össze sen meg tett ki lo mé te rek szá - mát mu tat ja. Na pi ki lo mé ter-szám lá ló/ Kül sô hô mér sék let mé rô (Néhány modell esetén) A na pi ki lo mé ter ér té ke és a kül sô hô mér sék let ugyanazon a ki jel zôn je - le nik meg. A szük sé ges in for má ció ki vá lasz tá sá hoz nyom ja meg a vá - lasz tógom bot. A gyúj tás be kap cso lá - sa kor min dig az utol só ki vá lasz tott mód je le nik meg a ki jel zôn. Na pi ki lo mé ter-szám lá ló A na pi ki lo mé ter-szám lá ló az utol só nul lá zás óta meg tett ki lo mé te re ket mu tat ja. Két, egy más tól tel je sen kü - lön mû kö dô na pi ki lo mé ter-szám lá ló van beépít ve: A és B. A kül sô hô mér sék let jel zô nek és a két, na pi ki lo mé ter-szám lá ló nak közös ki jel zô je van. A vá lasz tógomb le nyo má sá val le het ki vá lasz ta ni a kívánt pa ra mé tert. A gyúj tás be kap - cso lá sa kor ON (II) a legutol já ra beál - lí tott pa ra mé ter je le nik meg. Mind két na pi ki lo mé ter beál lí tá sá val két kü lön bö zô tá vol sá got mér het. Az A vá lasz tó gomb le nyo má sá val jele nít se meg a kí vánt A vagy B na pi szám lá lót, majd a vá lasz tó gom bot tart sa le nyom va, amíg a mu ta tott érték nul lá ra nem vált. Mind két na pi ki lo mé ter-szám lá ló által tá rolt ki lo mé ter tör lô dik, ha az ak ku mu lá tor le me rül, vagy az akku - sarut le ve szik. Kül sô hô mér sék let mé rô (Néhány modell esetén) A ki jel zô a kül sô hô mér sék le tet jel zi Cel sius-fok ban. A nul lá zó-/ál lí tó - gomb meg nyo má sá val vá laszt hat ja ki a hô mé rôki jel zôt. A hô mér sék let-ér zé ke lô az el sô lökhá rí tó alá van sze rel ve, ezért pon - tos sá gát be fo lyá sol ja az asz falt fe lôl ér ke zô hô ha tás, az elôt tünk ha la dó ki pu fo gó gá zá nak hô mér sék le te, illetve a ka rosszé ria fel me le ge dé se. Ezért 30 km/h alat ti au tó zás nál ezeket a té nye zô ket ve gye fi gye lem - be az ér ték leol va sá sá nál. Bi zo nyos kö rül mé nyek kö zött a nul la fok kö rü li leol va sott ér ték azt je lent - he ti, hogy az asz fal ton je ge se dés vár ha tó, ezért kö rül te kin tôen ve zes - sen. Mû sze rek és Kap cso lók 93

99 Mé rô mû sze rek Üzem anyag szint-jel zô mû szer Az üzem anyag tar tály ban le vô üzem - anyag mennyi sé gét mu tat ja. Az üzem anyagszin tet ak kor mu tat ja he - lye sen, ha az au tó víz szin tes ta la jon áll. A mû szer töb bet, il let ve ke ve seb - bet is je lez het a tény le ges mennyi - ség nél, ami kor lej tôn, emel ke dôn vagy ka nyar gós úton au tó zik. A mû szer mu ta tó ja vissza tér a kiin - du lá si hely zet be a gyúj tás ki kap cso - lá sa után. A gyúj tás be kap cso lá sát kö ve tôen ON (II) a mu ta tó rög tön beáll az üzem anyagszint nek meg fe - le lô ér ték re. MEGJEGYZÉS HÛTÔFOLYADÉK HÔMÉRSÉKLETJELZÔ ÜZEMANYAGSZINT- JELZÔ Óva kod jon at tól, hogy ki fogyjon az üzem anyag a tar tály ból, mert a motor já rá sa eköz ben egye net len né vá lik, a ka ta li zá tor hô mér sék le te megemel ke dik, ami tönk re me ne te lé - hez ve zet het. Hû tô fo lya dékhô mér sék let-jel zô mû szer A mo tor hû tô fo lya dé ká nak hô mér sékle tét mu tat ja. Szok vá nyos ve ze té si kö rül mé nyek kö zött a mû szer mu ta - tó ja kö rül be lül a ská la kö zép sô tar to - má nyá ban he lyez ke dik el. Rend kí vü li kö rül mé nyek ese tén, pél dául na gyon me leg idô ben vagy emel ke dôn va ló hosszabb ha la dás kor elô for dul hat, hogy a mu ta tó a pi ros (HOT) zó ná - ba ér. Ha ez be kö vet ke zik, áll jon le az út szé lé re, és vár ja meg, amíg a mo tor le hûl. Nyis sa ki a Ke ze lé si köny vet a 380. ol da lon, ahol meg ta lál ja a hû tô - rendszer el lenôr zé sé re vo nat ko zó uta sí tá so kat. 94 Mû sze rek és Kap cso lók

100 Kap cso lók a kor mány ke rék kö ze lé ben HÁTSÓ KÖDFÉNY- KAPCSOLÓ (101. old.) VÉSZVILLOGÓ- KAPCSOLÓ (100. old.) HÁTSÓ SZÉLVÉDÔFÛTÉS (101. old.) HÁTSÓ SZÉLVÉDÔFÛTÉS (101. old.) VÉSZVILLOGÓ- KAPCSOLÓ (100. old.) HÁTSÓ KÖDFÉNYKAPCSOLÓ (Néhány modell esetén) (101. old.) TÜKÖR- ÁLLÍTÁS (127. old.) VILÁGÍTÁS ÉS INDEXKAPCSOLÓ (96./97. old.) Balkormányos tí pus KÜRT KORMÁNYOSZLOPM AGASSÁG-ÁLLÍTÓ KAR (103. old.) FÉNYSZÓRÓ - MAGASSÁG- ÁLLÍTÓ (Néhány modell esetén) (102. old.) ABLAKTÖRLÔ/ -MOSÓ KAPCSOLÓ (98./99. old.) VILÁGÍTÁS ÉS INDEX- KAPCSOLÓ (96./97. old.) Jobbkormányos tí pus FÉNYSZÓRÓ- MAGASSÁG- ÁLLÍTÓ (Néhány modell esetén) (102. old.), KÜRT TÜKÖR- ÁLLÍTÁS (127. old.) KORMÁNYOSZLOPM AGASSÁG-ÁLLÍTÓ KAR (103. old.) ABLAKTÖRLÔ- /-MOSÓ KAPCSOLÓ (98./99. old.) Mû sze rek és Kap cso lók 95

101 Kap cso lók a kor mány ke rék kö ze lé ben Vi lá gí tás Néhány modell esetén hang jel zés hall ha tó, ha a gyúj tás le kap cso lá sa után ACCESSORY (I) vagy LOCK (0) hely zet ben van a gyúj tás kulcs nem kap csol ja ki a vi lá gí tást, és ki nyit ja a veze tôol da li aj tót. Az irány jel zô kar vé gén ta lál ha tó vilá gí tás kap cso ló gomb for ga tá sá val le het a vi lá gí tást kap csol ni. A kap - cso ló gomb hely zet be for dí tá sa - kor fel kap cso lód nak: hely zet jel zô lám pák, a hát só lám pák a mû szer falvi lá gí tás és a rend szám táb la-vi lá gí - tás. A kap cso ló gom bot to vább for dít - va a hely zet be, fel kap cso lód nak a tom pí tott fény szó rók. A tom pí tott ról az or szág úti fény re vál tás hoz az irány jel zô kart tol ja elôre fe lé, amíg nem hall kat ta nást, majd en ged je el. A fény szó rók kal együtt vi lá gít a kék fény szó ró-vissza - jel zô lám pa is a mû szer fa lon. (Lásd 91. ol dal.) 96 Mû sze rek és Kap cso lók

102 Kap cso lók a kor mány ke rék kö ze lé ben Fény kürt: Az irány jel zô kar eny he meg hú zá sá val és elen ge dé sé vel mûköd tet he tô. Ek kor a fény szó rók fel vil lan nak, majd kial sza nak. A fény szó rók ad dig ma rad nak ég ve, amíg a kap cso ló kart meg húz va tart - ja, at tól füg get le nül, hogy a vi lá gí - tás kap cso ló me lyik hely zet ben áll. Nap pa li vi lá gí tás (Néhány modell esetén) A nap pa li vi lá gí tás au to ma ti ku san fel kap cso ló dik a gyúj tás be kap cso lá - sa kor ON (II). A nor mál vi lá gí tás felkap cso lá sa kor (vi lá gí táskap cso ló el for dí tá sá val) a nap pa li vi lá gí tás funk ció au to ma ti ku san ki kap cso ló dik. Mû szer fal-vi lá gí tás fé nye re jé nek ál lí tá sa (Néhány modell esetén) A mû szer fal meg vi lá gí tá sá nak fé ny - ere jét a mû szer fa lon ta lál ha tó ál lí tó - gomb for ga tá sá val le het sza bá lyoz ni. Irány jel zôk IRÁNYJELZÔ-KAPCSOLÓ KAR A ka nya ro dást és sáv vál tást ez zel a kap cso ló kar ral je lez ze. A kap cso ló kart fel fe lé és le fe lé moz gat hat ja at tól függôen, hogy jobb ra vagy bal ra akar kanya rod ni. Ha tel je sen le- vagy fel - nyom ja, az elen ge dett kap cso ló kar mû - kö dés ben tart ja az irány jel zôt. A kap - cso ló kar a ka nya ro dás be fe jez te után ma gá tól vissza tér az alap hely zet be, és ki kap csol ja az irány jel zô fé nye ket. FOLYTATÓDIK Mû sze rek és Kap cso lók 97

103 Kap cso lók a kor mány ke rék kö ze lé ben Sáv vál tás kor fi no man nyom ja meg akap cso ló kart a kí vánt irány nak meg fe le lôen, és tart sa eb ben a hely - zet ben. Amint elen ge di, az irány jel - zôk és a kap cso ló kar vissza tér nek az alap ál la pot ba. Ab lak tör lô A kor mány osz lop jobb oldalán lé vô kap cso ló kar mû köd te ti az ab lak tör lôt és az ab lak mo sót. A kap cso ló öt állás ba kap csol ha tó, le és fel moz - gatá sá val.: MIST: Köd OFF: Ki INT: Sza ka szos üzem mód LOW: Las sú fo ko zat HI: Gyors fo ko zat A sza ka szos üzem mód ban az ab lak - tör lô né hány má sod per cen ként tö röl egyet. A las sú és gyors fo ko zat ban fo lya ma tos a mû kö dés. Egy sze ri ab lak tör lés re tol ja fel a kart. Az ab lak tör lô la pá tok ad dig jár nak gyors fo ko za ton, amíg el nem eresz ti a kart. Ez zel a mód szer rel gyor san meg tisz tít ha tó a szél vé dô. 98 Mû sze rek és Kap cso lók

104 Kap cso lók a kor mány ke rék kö ze lé ben Szél vé dômo só Fény szó rómo só (Néhány modell esetén) A fény szó ró be kap csolt ál la po tá ban meg húz va a kart a fény szó rómo só és a szél vé dômo só egyidejûleg mûkö dik. Mind két mo só be ren de zés ugyan - azon tar tály ból hasz nál ja fel a mo só - fo lya dé kot. Hát só szél vé dômo só/-tör lô A szél vé dô tisz tí tá sá hoz húz za hát ra a kap cso ló kart. Az ab lak mo só fo lya - dék ad dig spric cel a szél vé dô re, amíg a kart hát ra húz va tart ja. Néhány modellnél az ab lak tör lô lapá tok las sú fo ko zat ban mû köd nek ilyen kor, és a mo sás be fe je zé se után, ha a kap cso ló kart elen ge di, még plusz egy tel jes tör lést vé gez nek. Az ab lak tör lô kap cso ló kar vé gén talál ha tó for gat ha tó kap cso ló mû köd - te ti. ON be kap csolt ál lás ba for - gat va a tör lô be ren de zés be kap csol. Néhány modell esetén négy fo lya - ma tos tör lés után sza ka szos hét má sod per ces tör lés re vált. FOLYTATÓDIK Mû sze rek és Kap cso lók 99

105 Kap cso lók a kor mány ke rék kö ze lé ben Be kap csolt ál lás ból fel fe lé fo rgat va egyet a kap cso lón ál lás ba, és ott tart va a kap cso lót, a tör lés mel lett az ab lak mo só szi vattyút is mû kö dés be hoz za. Ki kap csolt OFF ál lás ból le fe lé for dít va a kap cso lót, és eb ben a pozí ció ban tart va, csak a mo só be ren - de zést mû köd te ti. A hát só ab lak mo só szi vattyú az el sô - vel kö zös tar tály ból hasz nál ja fel a mo só fo lya dé kot. Hát ra me net ben be kap cso ló dó hát só ab lak tör lô Amennyiben az el sô ab lak tör lôt bár mely fo ko zat ba kap csol ta, és eköz ben hát ra me net be kap csol, ahát só ab lak tör lô is fo lya ma tos üzem be kezd, an nak el le né re, hogy nem kap csol ta be. Ha a hát só ab lak tör lô sza ka szos üzem be van kap csol va, és hát ra - me net be kap csol, a hát só ab lak - törlô an nak el le né re is fo lya ma tos mû kö dés be kezd, hogy eset leg az el sô ab lak tör lôt nem kap csol ta be. Vész vil lo gó A vész vil lo gó be kap cso lá sá hoz nyom ja meg a vész vil lo gó pi ros gomb ját. Ez mû kö dés be hoz za az összes irány jel zôt és ezek mû szer fa li vissza jel zôit. Ez zel a jel zés sel fi gyel - mez te ti autóstársait, hogy az Ön autó ja meg hi bá so dott, il let ve veszély ben van. 100 Mû sze rek és Kap cso lók

106 Kap cso lók a kor mány ke rék kö ze lé ben Hát só szél vé dô-pá ra men te sí tô Mie lôtt elin dul na, gyô zôd jön meg arról, hogy a hát só szél vé dô tisz ta és meg fe le lôen ki lát raj ta. A hát só szél vé dôfû tés ve ze té kei és néhány modell esetén az an ten na az üveg re be lül rôl van nak fel ra gaszt - va. Vi gyáz zon, ne hogy vé let le nül meg sért se a ve ze ték há ló za tot az ablak tisz tí tá sa kor vagy ha va la mit aka lap tar tó ra tesz. Hát só köd lám pa (Néhány modell esetén) A hát só ab lak pá ra men te sí tô je el tün - te ti a pá rát, fa gyot és vé kony jég ré - te get az ab lak ról. A ki- és be kap cso - lás a pá ra men te sí tô gomb meg nyo - má sá val tör té nik. A gom bon ta lál ha - tó lám pa vi lá gít, ha a jég men te sí tô be van kap csol va. HÁTSÓ KÖDFÉNYKAPCSOLÓ A hát só köd fény kap cso ló ja a vi lá gí - tás kap cso ló mel lett he lyez ke dik el. Ak kor tud ja hasz nál ni a köd lám pát, ha a vi lá gí tás be van kap csol - va. A köd lám pa be kap cso lá sá hoz for gas sa el OFF ( ) hely zet bôl elô re a kap cso lót. A jel zô fény ki - gyul la dá sa jel zi a hát só köd lám pa mû kö dé sét. FOLYTATÓDIK Mû sze rek és Kap cso lók 101

107 Kap cso lók a kor mány ke rék kö ze lé ben A vi lá gí tás le kap cso lá sa kor a hát só köd lám pa is le kap cso ló dik. Az is mé - telt be kap cso lás hoz, a fel kap csolt vi - lá gí tás mel lett, új ra for gas sa el a hát - só köd lám pa kap cso ló ját. Fény szó róma gas ság-ál lí tás (Néhány modell esetén) FÉNYSZÓRÓMAGASSÁG-ÁLLÍTÓ 0: ve ze tô vagy ve ze tô és egy utas az el sô ülé sen 1: öt sze mély az el sô és hát só ülé se - ken 2: öt sze mély az el sô és hát só ülé se - ken és a cso mag tar tó meg pa kol va a megen ge dett súly ha tá rig 3: ve ze tô és a cso mag tar tó meg pa - kol va a megen ged he tô ten gely - nyo más és ter hel he tô sé gi ér té kig. A tom pí tott fény szó ró vi lá gí tá si ma - gas sá ga az au tó ban ülô sze mé lyek szá ma, a szál lí tott te her sú lyá nak meg fe le lôen füg gô le ge sen beál lít ha tó. A kap cso ló moz ga tá sá val vá lassza ki a meg fe le lô vi lá gí tá si ma gas sá got. 102 Mû sze rek és Kap cso lók

108 Kap cso lók a kor mány ke rék kö ze lé ben Kor mány ke rékma gas ság -ál lí tás A meg fe le lô kor mány ke rékma gas ságbeál lí tást a 20. oldalon ol vas hat ja. A kor mány ke rék ma gas sá gát min dig elin du lás elôtt ál lít sa be. 3. A kor mány ke rék-rög zí tô kart húz za fel tel je sen. 4. Pró bál ja meg a kor mány ke re ket le-fel moz gat ni azért, hogy el len - ôriz ze a kor mány osz lop biz ton sá gos rög zí té sét.! VIGYÁZAT Az autó kormányozhatatlanná válhat és súlyos balesetet okozhat, ha a kormánykerék magasságát menetközben állítja. A kormánykerék magasságát mindig csak álló autóban állítsa be. A kor mány ke rék ma gas sá gá nak beál lí tá sa: 1. A kor mány osz lop rög zí tô kar ját húz za le üt kö zé sig. 2. Ál lít sa be a kor mány ke rék ma gas - sá gát úgy, hogy a kor mány ke rék kö zép pont ja a mell ka sá ra mu tas - son, és ne az ar cá ra. Gyô zôd jön meg ar ról, hogy a beál lí tott kor - mány ke rékhely zet ben za var ta la nul lát ja a mû sze re ket, és az el lenôr zô lám pá kat a mû szer fa lon. Mû sze rek és Kap cso lók 103

109 Kul csok Két egy for ma kul csot kap az au tó hoz. Az egyi ket tart sa biz tos he lyen ne az au tó ban tar ta lék nak. A kul csok nyit ják az összes zá rat az au tó ban: gyúj tás aj tók kesz tyû tar tó cso mag tar tó KULCSKÓDLAPOCSKA KULCSOK KULCSKÓD- LAPOCSKA KULCSOK SZERVIZKULCS (szürke) Néhány modellnél két egy for ma fôkul csot és egy szer viz kul csot kap az au tó hoz. 104 Mû sze rek és Kap cso lók

110 Kul csok és zá rak Az au tó kul csai val együtt egy kis fémla pocs kát is kell kap nia, amely a kulcs kó dot tar tal maz za. A kulcs kód is me re té re új kulcs ren de lé sé nél van szük sé ge, ha el ve szí ti va la me lyik kul - csát az au tó hoz. Tart sa a kulcs kódla - pot biz ton sá gos he lyen. Ha új kulcs - ra van szük sé ge, csak gyá ri Honda kul csot vá sá rol jon. Táv kap cso ló Egyes mo del lek hez gyá ri lag egy vagy két táv kap cso lót ad nak. A táv - kap cso ló hasz ná la tát a 110. ol da lon ol vas hat ja. Immobilizer rend szer rel el lá tott mo del lek Az immobilizer rend szer megaka dá - lyoz za, hogy az au tót il le ték te len sze - mély elin dít has sa. Csak a meg fe le lô kód dal el lá tott gyúj tás kulccsal le het a mo tort bein dí ta ni. Ha nem a meg - fe le lô kul csot (vagy más egyéb esz - közt) hasz nál nak az au tó in dí tá sá hoz, a rend szer le tilt. A gyúj tás be kap cso lá sa kor ON (II) az immobilizerrend szer-el lenôr zô lám - pá ja né hány má sod perc re fel gyul lad, majd elal szik. Ha az el lenôr zô lám pa vil log, ak kor a rend szer nem is mer te fel a gyúj tás kul csot. Kap csol ja le a gyúj tást LOCK (0), a kul csot húz za ki a gyúj tás kap cso ló ból, majd tol ja vissza, és is mét ad ja rá a gyúj tást ON (II). Ha a gyúj tás kap cso ló kö ze lé ben egy - nél több immobi kód dal ren del ke zô gyúj tás kulcs van, ak kor elô for dul hat, hogy az immobilizer rend szer nem isme ri fel az egyéb ként a rend szer hez kó dolt kul csot. FOLYTATÓDIK Mû sze rek és Kap cso lók 105

111 Kul csok és zá rak Ezért min den immobi kód dal ren - del ke zô kul csot kü lön kulcs ka ri kán tart son. Hasz nál jon a fém he lyett bôr vagy mû anyag kulcs tar tót. Csak az Ön au tó já nak kul csa lóg - jon a kulcs ka ri kán in dí tás köz ben. Az Eu ró pai Kö zös ség elôírá sai Ez a rend szer meg fe lel a R&TTE elôírá sai nak Gyúj tás kap cso ló Ha a rend szer több szö ri pró bál ko zás után sem is me ri fel a kul csot, ak kor lép jen kap cso lat ba az Ön Hondamárka szer vi zé vel. Ne kí sér le tez zen a rend szer átala kí tá - sá val, egyéb egy sé gek beépí té sé vel. Az ilyen beavat ko zá sok ál tal oko zott elekt ro mos hi bák az au tó moz gás - kép te len sé gét okoz hat ják. Ha el ve szí ti va la me lyik gyúj tás kul - csát vagy a meg lé vô kul csot az immobilizer rend szer nem fo gad ja el, lép jen kap cso lat ba az Ön Hondamárka ke res ke dô jé vel. A gyúj tás kap cso ló a kor mány osz lop jobb ol da lán ta lál ha tó. Négy ál lá sa van: LOCK (0), ACCESSORY (I), ON (II), START (III). 106 Mû sze rek és Kap cso lók

112 Kul csok és zá rak LOCK (0) Csak eb ben a hely zet ben tol hat ja be vagy húz hat ja ki a kul csot a gyúj tás kap cso ló ból. A kul csot az ACCESSORY ál lás ból a LOCK hely - zet be for dí tás hoz eny hén be kell nyom ni a zár ba. Ha a gyúj tás kul csot ki húz za a gyúj tás kap cso ló ból, a kor - mány zár rög tön le zár. Ha az el sô ke re kek nem egye ne sen áll nak, a be zárt kor mány zár miatt nehéz a gyúj tás kul csot el for dí ta ni a LOCK hely zet bôl az ACCESSORY ál - lás ba. Ilyen kor egy ki csit jobb ra vagy bal ra for dít sa el a kor mány ke re ket, és így for gas sa a gyúj tás kul csot.! VIGYÁZAT Ha a gyújtáskulcsot kihúzza a gyújtáskapcsolóból a kormány zár bezár. Ha menetközben lezár a kormány - zár, elveszítheti az uralmát a gépkocsi fölött. Csak álló helyzetben húzza ki a gyújtáskulcsot a gyújtáskap - csolóból. ACCESSORY (I) Eb ben az ál lás - ban hasz nál hat ja az audiorend szert és a szi var gyúj tót. ON (II) Ez a kulcs ál lá sa menet közben. Eb ben az ál lás ban min den be ren de zés, fel sze re lés hasz nál ha tó. Ami kor a gyúj tás kul csot az ACCES- SORY po zí ció ból a ON po zí ció ba for - dít ja, el lenôr zés cél já ból a vissza jel zô lám pák ki gyul lad nak a mû szer fa lon. Néhány modell esetén eb ben az állás ban a tom pí tott fény szó rók auto ma ti ku san fel kap cso lód nak. FOLYTATÓDIK Mû sze rek és Kap cso lók 107

113 Kul csok és zá rak START (III) Ezt az ál lást csak a mo - tor in dí tá sá ra hasz nál ja. He elen ge di a kul csot, a gyúj tás kap cso ló visszaug rik a ON (II) po zí ció ba. Az immobilizer rend szer rel el lá tott mo del lek nél, ha a rend szer nem isme ri fel a gyúj tás kul csot, a mo tor nem fog bein dul ni. (Lásd 105. oldal.) Néhány modell esetén fi gyel mez te tô han got le het hal la ni, ha a kul csot a gyúj tás kap cso ló ban hagy ja, az ACCESSORY (I) vagy a LOCK (0) hely zet ben és ki nyit ja a ve ze tôol da li ajtót. A hang meg szû nik, ha a kulcsot ki húz za a gyúj tás kap cso ló ból. Központi zár ZÁRGOMB Min den aj tó nak van egy zár gomb ja az aj tó ke ret te te jén. A ve ze tôol da li aj tó zárgomb já nak le nyo má sa kor vagy fel hú zá sa kor az uta sok aj ta jai is le zá ród nak, ki nyíl nak. Az uta sok ajtó zárgomb jai csak az érin tett aj tót zár ják, nyit ják. Az au tó ból va ló ki szál lás kor az aj tó egy sze rûen be zár ha tó, ha a zár gom - bot be nyom ja, majd az aj tót be csuk - ja. A ve ze tôol da li aj tó be zá rá sá hoz húz za fel a ki lin cset, nyom ja be a zár gom bot, majd en ged je el a ki lin - cset és csuk ja be az aj tót. Amennyi ben gyá ri lag sze relt riasz tó - val ren del ke zô tí pust vá sá rolt, a kulcs el for dí tá sa kor a vil lo gók és azok vissza jel zé se a mû szer fa lon három szor fel vil lan, je lez ve az aj tók zá ró dá sát és a riasz tó rend szer éle - se dé sét. (Lásd 231. ol dal.) Néhány modell esetén, ha be zár ja az aj tó kat a ve ze tôol da li zár gomb, il let - ve a köz pon tizár-kap cso ló le nyo má - sá val, majd fel húz va a kül sô ki lin cset be csuk ja az aj tót, a riasz tórend szer éle se dik. (Lásd 231. ol dal.) 108 Mû sze rek és Kap cso lók

114 Kul csok és zá rak Dög lött zár (Néhány modell esetén) Néhány modellnél a táv kap cso ló val is ilyen ál la pot ba hoz hat ja a zá ra kat. Az el sô aj tó kat le het kulccsal kí vül rôl zár ni-nyit ni. A ve ze tôol da li aj tó zá rá - sa vagy nyi tá sa ese tén az összes töb bi aj tó is zá ró dik vagy nyí lik. A na gyobb biz ton ság ér de ké ben a zár be zá rá sa után öt má sod per cen be lül for dít sa rá még egy szer a kul csot. A zár át vált dög lött üzem mód ra a zár gom bok kal nem tud ja ki nyit ni at tól füg get le nül, hogy va la me lyik ab lak vagy a nap fény te tô nyit va van-e.! VIGYÁZAT Ügyeljen rá, hogy ne tartózkodjon utas az autóban, ha a döglött zár funkciót használja, mivel a bennragadtak ebben az esetben nem tudják belülrôl kinyitni az ajtókat. A zá ró gomb meg nyo má sa után öt má sod per cen be lül nyom ja meg még egy szer a zá ró gom bot. Mû sze rek és Kap cso lók 109

115 Kul csok és zá rak Táv kap cso ló (Néhány modell esetén) NYITÓGOMB ZÁRÓGOMB A táv kap cso lók se gít sé gé vel a kulcs hasz ná la ta nél kül is tud ja nyit ni-zár ni az aj tó kat. Az AJTÓZÁRÓ gomb lenyo má sa kor az összes aj tó be zá ró - dik. Az AJTÓNYITÓ gomb le nyo má - sa kor az összes aj tó zár és a cso mag - tér zá rja ki nyí lik. Amennyi ben gyá ri lag sze relt riasz tó - val ren del ke zô tí pust vá sá rolt, a kulcs el for dí tá sa kor a vil lo gók és azok vissza jel zé se a mû szer fa lon há rom - szor fel vil lan, je lez ve az aj tók zá ró dá - sát és a riasz tó rend szer éle se dé sét. Nyi tás kor a vil lo gók és a vissza jel zô egy szer fel vil lan nak. Az utas tér-vi lá gí tás (ha a kap cso ló ja a kö zép sô ál lás ban van) az AJTÓNYITÓ gomb le nyo má sa kor fel kap cso ló dik. Ha ezután egyik aj tót sem nyit ja ki, az utas tér-vi lá gí tás körül be lül 10 má sod perc múl va kial - szik. Ha azon ban e 10 má sod per cen be lül a táv kap cso ló val is mét be zár ja az aj tó kat, az utas tér-vi lá gí tás rög tön elal szik. Ha a táv kap cso ló val ki nyi tot ta, majd 30 má sod per cen be lül egyik aj tót sem nyit ja ki, a rend szer au to ma ti ku - san vissza zár. A táv kap cso ló val nem le het zár ninyit ni az aj tó kat, ha a gyúj tás kulcs a gyúj tás kap cso ló ban van, vagy vala me lyik aj tó nincs ren de sen becsuk va. 110 Mû sze rek és Kap cso lók

116 Kul csok és zá rak Dög lött zár (Néhány modell esetén) A na gyobb biz ton ság ér de ké ben a zár be zá rá sa után öt má sod per cen be lül nyom ja meg még egy szer a táv kap cso ló zá ró gomb ját. A zár át vált dög lött üzem mód ra a zár gom bok kal nem tud ja ki nyit ni, at tól füg get le nül, hogy va la me lyik ab lak, vagy a nap fény te tô nyit va van-e. Amennyi ben va la me lyik aj tó nyit va van, ez a funk ció nem kap csol ha tó. A nyi tás hoz egy sze rûen hasz nál ja a kul csot, vagy nyom ja meg a táv kap - cso ló nyi tó gomb ját.! VIGYÁZAT Ügyeljen rá, hogy ne tartózkodjon utas az autóban, ha a dög - lött zár funkciót használja, mivel a bennragadtak ebben az esetben nem tudják belülrôl kinyitni az ajtókat. Táv kap cso ló ele mé nek cse ré je Ami kor a táv kap cso ló ele me kezd kime rül ni, egy re több ször kell lenyom ni a gomb jait az aj tók nyi tá - sá hoz, vagy zá rá sá hoz és a jel zô LED is hal vá nyab ban vi lá gít. Ilyen kor cserél je ki a táv kap cso ló ele mét. Elem tí pu sa: CR2025 Open NYITÁS ZÁRÁS Close FOLYTATÓDIK Mû sze rek és Kap cso lók 111

117 Kul csok és zá rak ELEM FEDÉL SZIGETELÔ- GYÛRÛ A táv kap cso ló ele mé nek ki sze re lé sé - hez, egy ér me se gít sé gé vel for dít sa el a táv kap cso ló hát ol da lán lé vô, kör ala kú fe de let, az óra mu ta tó já rá sá val el len té te sen. Ve gye ki az ele met a ház ból és je - gyez ze meg a po la ri tást. He lyez ze be a tok ba a ré gi vel megegye zô új ele met, ügyel ve a he lyes po la ri tás ra (+ pó lus föl fe lé). Te gye vissza a he lyé re a fe de let úgy, hogy a jel a jel lel egy be essen. Ezután for dít sa el a fe de let az óra mu ta tó já rá sá val megegye zô irány ba. Eu ró pai Kö zös ség elôírá sai A köz pon ti zár rend szer táv kap cso ló - ja meg fe lel a R&TTE elôírá sai nak Táv kap cso ló kar ban tar tá sa Mi vel bel se jé ben ap ró elekt ro ni kus áram kö rö ket ta lá lunk, ezért ügyel jen az aláb biak ra: A táv kap cso lót gon do san hasz nál - ja, ne do bál ja, le he tô leg ne ejt se le. Óv ja a túl ma gas és túl ala csony hô mér sék let tôl. A táv kap cso lót ne sze rel je szét. Ne ér je víz a táv kap cso lót. Amennyi ben ez mégis meg tör té - nik, azon nal tö röl je szá raz ra egy pu ha ronggyal. A táv kap cso lót pu ha ru há val tisz tít - sa. Ke rül je az erôs tisz tí tó sze rek hasz ná la tát, mert ezek ká ro sít hat ják a táv kap cso ló tok ját. A táv kap cso lót ne tisz tít sa fo lya dék ba me rí tés sel, mert ez tönk re te he ti. A táv kap cso ló szig nál já nak vé te le ér - de ké ben tart sa tisz tán a fe lü le tét. Ha el ve szí ti a táv kap cso lót, az Ön HONDA már ka ke res ke dô jé nél sze rez - zen be egy újat. Az új táv kap cso lót hoz zá kell kó dol ni az au tó köz pon ti zár rend sze ré hez. 112 Mû sze rek és Kap cso lók

118 Kul csok és zá rak Gyer mek zár Kesz tyû tar tó! VIGYÁZAT A nyitva felejtett kesztyûtartó fedél egy balesetnél megsért - heti az utast, még ha az viseli is a biztonsági övet. Mindig tartsa becsukva vezetés közben a kesztyûtartó fedelet. RETESZELÔ KAR KESZTYÛTARTÓ A gye rek zá rak azt a célt szol gál ják, hogy gyer me kek a hát só aj tó kat ne tud ják menetközben vé let le nül ki nyit - ni, ezál tal balese tet szen ved ni. Mind a két hát só aj tó kü lön-kü lön fel van sze rel ve gye rek zár kap cso ló kar ral, az aj tó szé lé hez kö zel. A kar LOCK (zár) po zí ció ba ál lí tá sá val az aj tó a to váb - biak ban nem nyit ha tó be lül rôl, az aj - tó zár gomb ál lá sá tól füg get le nül. Az aj tó ki nyi tá sá hoz húz za fel az aj tó zár gom bot, és nyis sa ki az aj tót kí vül rôl. Nyi tá sa a ki lincs meg hú zá sá val le het - sé ges, míg egy ha tá ro zott moz du lat - tal fel tol va az aj ta ját be csuk hat ja. Egyes tí pu so kat olyan zár ral lát tak el, mely a gyúj tás kulccsal zár ha tó. Egyes tí pu sok nál a mû szer fal vi lá gí - tás be kap cso lá sa kor vi lá gít a kesz tyû - tar tó vi lá gí tás is. Mû sze rek és Kap cso lók 113

119 Kul csok és zá rak Cso mag tar tó A cso mag tar tó zá ra ab ban az eset ben is ki nyí lik, vagy be zá ró dik, ha a ve ze tô ol da li aj tót kulccsal, vagy a zár gomb - bal nyit ja vagy zár ja. A táv kap cso ló val ren del ke zô tí pu sok - nál a táv kap cso ló ál tal mû köd te tett köz pon ti zár ve zér li a cso mag tar tó zár nyi tá sát, il let ve zá rá sát is. A cso mag tar tó nyi tá sá hoz és zá rá sá - hoz hasz nál ja a kul csot. A cso mag tar tó aj ta já nak nyi tá sá hoz húz za meg a ki lin cset, és nyis sa fel az aj tót. Le csu ká sá hoz ha tá ro zot tan csuk ja le az aj tót az al só szé lé nél fog va. A cso mag tar tó ki hasz ná lá sá val kap - cso la tos tud ni va lók a 250. ol da lon. Min dig tart sa csuk va a cso mag tar tót menetközben, hogy megelôz ze a balese te ket és a ki pu fo gó gáz nak az utas tér be ke rü lé sét. Ol vas sa el a Szén-mo no xid ve szély fe je ze tet a 80. ol da lon. 114 Mû sze rek és Kap cso lók

120 Ülés ál lí tás El sô ülés beál lí tá sa La poz zon a ol da lak ra és olvas sa el a leírt uta sí tá so kat, biz - tonsá gi fi gyel mez te té se ket a he lyes ülés hely zet beál lí tá sá val kap cso lat ban. Még az elin du lás elôtt ál lít sa be a meg fe le lô hely zet be az ülé sét. Az ülés elô re- ill. hát ra ál lí tá sá hoz húz za fel az ülô pár na alatt ta lál ha tó kart. Tol ja az ülést a kí vánt hely zet be és en ged je el a kart. Pró bál ja meg moz gat ni az ülést, hogy meg gyô zôd - jön az ülés biz ton sá go san rög zít ve van. A hát tám la dô lés szö gé nek beál lí tá sá - hoz húz za fel az ülés kül sô ol da lán ta lál ha tó kart. Dönt se meg a hát tám - lát a szük sé ges mér té kig, majd en - ged je el a kart. En ged je el a hát tám - lát, hogy a zár szer ke zet rög zít hes se a beál lí tott dô lés szö get. Mû sze rek és Kap cso lók 115

121 Ülés ál lí tás Ve ze tôülés ma gas ság beál lí tá sa (Néhány mo del l esetén) Fejtámlák KIOLDÓ GOMB La poz zon a ol da lak ra és olvas sa el a leírt uta sí tá so kat, biz - tonsá gi fi gyel mez te té se ket a he lyes ülés hely zet beál lí tá sá val kap cso lat ban. A ve ze tô ülé sé nek ma gas sá ga ál lít - ha tó. Az ülés lap el sô szé lén ta lál ha tó for gó gomb bal az ülés lap ma gas sá - gát tud ja ál lí ta ni. Még az elin du lás elôtt ál lít sa be a meg fe le lô hely zet be az ülé sét. ELSÔ FEJTÁMLA La poz zon a 17. ol dal ra és ol vas sa el a leírt uta sí tá so kat, biz ton sá gi fi gyel - mez te té se ket a he lyes fej tám la beál - lí tá sá val kap cso lat ban. Az el sô fej tám lák meg vé dik Önt és utasát baleset nél a nyak tö rés tôl és egyéb sé rü lé sek tôl. Ak kor vé de nek a leg ha té - ko nyab ban, ha a fej tám lák te te je nagy - já ból a fü lek fel sô ré szé nek ma gas sá - gá ban van nak. Ma ga sab bak ál lít sák a le he tô leg ma ga sabb po zí ció ba. HÁTSÓ FEJTÁMLA A fej tám lák ma gas sá ga ál lít ha tó. Mind két ke zé re szük sé ge lesz a fej - tám la beál lí tá sá hoz, ezért ne te gye ve ze tés köz ben. Fel jebb ál lí tás hoz húz za fel fe lé, míg lej jebb ál lí tás hoz nyom ja az áb rán je lölt irány ba a KIOLDÓ GOMBOT, mi köz ben a fej - tám lát tol ja le fe lé. 116 Mû sze rek és Kap cso lók

122 Ülés ál lí tás A hát só fej tám lák el tá vo lí tá sá hoz ta ka rí tás nál, vagy ja ví tás nál húz za ki a fej tám lát amíg le het, majd a kiol - dó gomb meg nyo má sá val húz za ki azo kat a he lyük rôl. Ve ze tô kö nyök tá ma sza (Néhány mo del l esetén) A ve ze tô ülés ol da lán ta lál ja a le hajt - ha tó kö nyök tá maszt. Ha nem hasz - nál ja, hajt sa a he lyé re fel. Mû sze rek és Kap cso lók 117

123 Elô re hajt ha tó hát só ülés A hát só ülés tám lá ja elô re dönt he tô a cso mag tér meg nö ve lé se ér de ké - ben. A hát só ülé sek hát tám lái kü lönkü lön is le hajt ha tóak. 1. Hajt sa fel a kö nyök tá maszt (néhány modell esetén) a he lyé re. 2. Hajt sa fel és elô re az ülés lap ját, akö zé pen ta lál ha tó he ve der meg - hú zá sá val. 3. Ha az au tó já ba hát só fej tám lák is van nak sze rel ve, tá vo lít sa el azo - kat- meg nyom va a kiol dó gom bot (lásd 116. ol dal) és he lyez ze el az ülés lap fel haj tá sa kor ke let ke zett hely re. 118 Mû sze rek és Kap cso lók

124 Elô re hajt ha tó hát só ülés RÖGZÍTÔFÜL KIOLDÓKAR 4. Mie lôtt le haj ta ná az ülés hát tám - láit húz za fél re a hát tám la út já ból az öve ket, és akassza mind két ol - da lon a rög zí tô fül be azo kat. 5. Húz za meg bár me lyik tám la kiol - dó kar ját és hajt sa elô re az ülés - tám lát. A tám lát vissza hajt va, egy ha tá ro zott moz du lat tal tol ja a he lyé re, hogy rög zít se fel haj tott po zí ció já ban. Rángas sa meg, hogy rög zí té sé rôl meg gyô zôd jön. FOLYTATÓDIK Mû sze rek és Kap cso lók 119

125 Elô re hajt ha tó hát só ülés El lenôriz ze, hogy a cso mag tar tó ban el he lye zett il let ve az utas tér be be ló gó tár gyak biz to san van nak rög zít ve, s nincs olyan tárgy, amely baleset nél el sza ba dul va balese tet okoz hat. (Lásd Cso ma gok rög zí té se, 250. old.) Ne he lyez zen ne héz tár gya kat a lehaj tott ülés hát tám lá já ra.! VIGYÁZAT Ha visszadönti az üléstámlákat eredeti pozíciójukba, soha ne felejtse el visszaszerelni a hátsó fejtámlákat. Amint vissza haj tot ta ere de ti he lyük re az ülés tám láit, gyô zôd jön meg ró la, hogy a biz ton sá gi övek csat jai az ülés pár na fe lett, a biz ton sá gi övek pe dig a hát tám la elôtt van nak el ve - zet ve. 120 Mû sze rek és Kap cso lók

126 Hát só ka lap tar tó HEVEDER FELFÜGGESZTÔ FÜL Vissza sze re lé se kor akassza a hor gok - ba a fel füg gesz tô fü le ket, majd tol ja óva to san elô re a ka lap tar tót, míg az be pat tan a he lyé re. Gyô zôd jön meg biz ton sá gos rög zí té sé rôl, ne hogy menetközben el sza ba dul has son. A ka lap tar tó el tá vo lít ha tó a cso mag - tér nö ve lé se cél já ból. A ka lap tar tó el tá vo lí tá sá hoz akassza ki a he ve de re ket a he lyük rôl, húz za hát ra fe lé, majd emel je ki a ka lap - tartót. Mû sze rek és Kap cso lók 121

127 Ülés fû tés (Néhány modell esetén) Ne hasz nál ja az ülés fû tést, ami kor a mo tor nem jár, vagy ami kor so káig csak alap já ra ton üze mel, mert ilyen - kor túl ter hel he ti az ak ku mu lá tort, meg ne he zít ve az in dí tást. ÜLÉSFÛTÉS KAPCSOLÓK Mind két el sô ülést fel sze rel ték ülés - fû tés sel. A gyúj tás kap cso ló ON (II) gyúj tás po zí ció já ban tud ja csak hasz - nál ni ôket. Nyom ja meg az ülés fû tés kap cso lót a be- il let ve ki kap cso lás hoz. A jel zô lám pa em lé kez te ti Önt ar ra, hogy az ülés fû tést be kap csol ta. 122 Mû sze rek és Kap cso lók

128 Elekt ro mos ab lak eme lôk Elekt ro mos ab lak eme lôk (Néhány modell esetén) Az ab lak üve ge ket néhány modell esetén csak az el sô ket tôt elekt ro - mos ablakmozgató szer ke zet tel sze - rel ték fel. A gyúj tás be kap cso lá sa után mû köd tet he tô a rend szer. Az aj tók kü lön- kü lön ablakmozgató kap cso ló val sze rel tek. Az ab lak ki nyi - tá sá hoz nyom ja a kap cso lót lefele és tart sa úgy. A kí vánt hely zet eléré se - kor en ged je el a kap cso lót, s az ab lak megáll. Az ab lak be csu ká sát a gomb fel fe lé hú zá sá val ér he ti el. A hát só ab la kok csak fé lig ereszt he tôek le. VEZETÔ OLDALI ABLAK KAPCSOLÓ FÔKAPCSOLÓ A ve ze tô aj ta já nak kö nyök lô jén he - lyez ték el az elekt ro mos ab lak eme lôk köz pon ti ve zér lé sét. Az utas ab la ká nak ki nyi tá sá hoz nyom ja le a szük sé ges kap cso lót, s tart sa úgy míg az ab lak a kí vánt po zí ciót el nem éri. Az ab lak feleme - lé sé hez húz za fel fe lé az ablakmozgató kap cso lót. Ami kor az ab lak elérte a kí vánt hely ze tet, en ged je el akap cso lót.! VIGYÁZAT Ha az ablakot rázárja valaki kezére vagy ujjára, az súlyos sérüléseket okozhat. Mielôtt az ablakokat bezárná, gyôzôdjön meg róla, hogy senki sem tartózkodik az ablak közelében. FOLYTATÓDIK Mû sze rek és Kap cso lók 123

129 Elekt ro mos ab lak eme lôk A köz pon ti ve zér lô plusz szol gál ta - tásai: AUTO A ve ze tô ab la ká nak tel jes ki - nyi tá sát egyes tí pu su kon be zá rá sát is elér he ti, ha ha tá ro zot tan meg - nyom ja, il let ve fel húz za a gom bot, majd elen ge di. Az ab lak au to ma ti ku - san le- vagy fel megy. Az ab lak me net köz be ni megál lí tá sá hoz min dig el len - ke zô leg húz za, vagy nyom ja meg akap cso lót. A kap cso ló a gyúj tás bekap cso lá sá val meg vi lá gí tó dik. A MAIN (fô-) kap cso ló az uta sok abla kait irá nyít ja. Ha ez a kap cso ló OFF (ki) ál lás ban van, az uta sok ab la - kait nem le het nyit ni-zár ni. A MAIN kap cso ló ál lá sa nem be fo lyá sol ja a ve ze tô ab la ká nak moz gá sát. Tart sa a kap cso lót OFF ál lás ban, ha gyer mek uta zik az au tó ban, hogy ne se be sít se meg ma gát az ab lak eme lô hely te len hasz ná la tá val. Au to ma ti kus visszaeresz tés Ha a ve ze tô ol da li ab lak AUTO au to ma ti kus fel hú zá sa köz ben aka - dály ba üt kö zik, au to ma ti kus visszaeresz tés be kezd. Ezen funk ció el le né re ügyel jen rá, hogy uta sai nak ke ze, vagy bár mi lyen tárgy kel lô tá vol ság ban le gyen fel hú - zás köz ben. Ha az üveg már a tel je sen fel hú zott ál la pot kö ze lé ben van, eset - leg ez a funk ció nem mû köd het. 124 Mû sze rek és Kap cso lók

130 Elekt ro mos ab lak eme lôk Rossz, egye net len úton ha lad va elô - for dul hat, hogy a tel je sen fel hú zott ab lak eset leg vá rat la nul visszaereszt. Ha ez gyak ran elô for dul, kér jük for - dul jon már ka szer viz hez, mert ez a rend szer meg hi bá so dá sát je lez he ti. Ad dig is húz za fel ab la kát a kap cso ló fi nom fel fe lé moz dí tá sá val. Ha az az ak ku mu lá tor le me rült vagy a sa rut le vet ték, il let ve az elekt ro mos ab lak biz to sí té kát ki húz ták, a ve ze tô ab la ká nak AUTO fel hú zás és visszaeresz tés funk ció ja tör lô dik. Ezért az elôb bi mû ve le tek visszaál lí - tá sa után me mo ri zál ni kell azt az aláb bi lé pé sek ben: 1. In dít sa el a mo tort. Eressze le telje sen a ve ze tô ol da li ab la kot úgy, hogy köz ben le nyom ja a kapcso lót. 2. Húz za fel tel je sen az ab la kot úgy, hogy köz ben fel fe lé húz za a kap - cso lót. A tel jes zá ró dás után tart sa egy má sod per cig így a kap cso lót. Amennyi ben ezután sem üze mel meg fe le lôen, el lenôriz tes se az ab lak - eme lô rend szert a már ka szer viz ben. Mû sze rek és Kap cso lók 125

131 Nap fény te tô (Néhány modell esetén) TETÔ NYITÓ/ZÁRÓ KAPCSOLÓ! VIGYÁZAT MEGJEGYZÉS A napfénytetô rázárása valakinek a kezére vagy ujjára, súlyos sérüléseket okozhat. Mielôtt bezárná a napfénytetôt, gyôzôdjön meg róla, hogy nincs senkinek a keze a napfénytetô közelében. Ne pró bál ja meg nyit ni a te tôt hi deg, je ges idô ben vagy ami kor hó bo rít ja mert meg ron gál hat ja azt, vagy annak moz ga tó mo tor ját. FIGYELEM: Min dig ve gye ma gá hoz a kul csot, ha ki száll az au tó ból. TETÔ BILLENTÔ KAPCSOLÓ A nap te tô nek nyi tá sá nak két le he tô - sé ge van. A szel lô zés hez ki bil lent he ti a há tul ját, vagy tel je sen hát ra húz hat - ja az egé szet. Nyit ni és zár ni a te tô - nyi tó/zá ró kap cso ló elô re, il let ve hát - ra hú zá sá val tud ja. A te tô bil len tô kap cso ló meg nyo má sá val szel lô zés - hez ki bil lent he ti a há tul ját. Be zár ni a te tô zá ró kap cso ló elô re hú zá sá val tud ja. 126 Mû sze rek és Kap cso lók

132 Tük rök Elekt ro mos tük rök beál lí tá sa (Néhány modell esetén) ÁTVÁLTÓ BILLENTYÛ BEÁLLÍTÓ GOMB Tart sa a bel sô és a kül sô tük rö ket tisz tán, és úgy ál lít sa be ôket, hogy min den kor a leg job ban lás son hát ra. Elin du lás elôtt min dig el lenôriz ze a tük rök beál lí tá sát. A bel sô tü kör két ál lá sú: nap pa li és éj sza kai hely zet be ál lít ha tó. Az éj sza - kai ál lás tom pít ja a há tul ról kö ze le dô au tók fény szó ró já nak fé nyét. A kí vánt hely ze tet a bil len tyû át vál tá sá val érhe ti el. VÁLASZTÓ KAPCSOLÓ A kül sô tük rök a mû szer fal ve ze tô olda lán ta lál ha tó kap cso lók kal ál lít - ha tók be. 1. For dít sa a gyúj tás kap cso lót ON (II) po zí ció ba. 2. Tol ja a vá lasz tó kap cso lót bal (L), vagy jobb (R) ál lás ba. 3. A gomb meg fe le lô irány ba tör té nô meg nyo má sá val moz gas sa a tük röt jobb ra, bal ra, le, fel. FOLYTATÓDIK Mû sze rek és Kap cso lók 127

133 Tük rök 4. Ha be fe jez te, ál lít sa a vá lasz tó kap - cso lót a kö zép sô ál lás ba. Ez zel kikap csol ta tü kör ál lí tó gom bot, nem tud ja elál lí ta ni vé let le nül a tük rö ket. TÜKÖRFÛTÉS KAPCSOLÓ Néhány modell esetén a gyúj tás bekap cso lá sa ON (II) után a kül sô tük rök fû té sét be kap csol hat ja a kap - cso ló val, a tü kör la po kon ke let ke zett pá ra és jég el tá vo lí tá sá hoz. Mû kö dés köz ben vi lá gít a kap cso ló vissza jel zô je. 128 Mû sze rek és Kap cso lók

134 Ké zi fék, Ka bát akasz tó Kézifék KÉZIFÉKKAR MEGJEGYZÉS Ha úgy ve ze ti az au tót, hogy elôt te nem en ge di ki a ké zi fé ket tel je sen, meg ron gál hat ja a hát só fé ke ket és ten ge lye ket. Ka bát akasz tó KABÁTAKASZTÓ A ké zi fék hasz ná la tá hoz húz za fel tel - je sen a kart. Kiol dá sá hoz ki csit húz za fel, nyom ja meg a gom bot, majd nyom ja le a kart. A ké zi fék vissza jel zô lám pá já nak ki kell alud nia a mû szer - fa lon, ha a ké zi fé ket tel je sen kien - ged te (lásd 88. ol dal). Hasz ná la tá hoz elô ször hajt sa le a kapasz ko dót. Mû sze rek és Kap cso lók 129

135 Po hár tar tók FEDÉL Az el sô po hár tar tó kat a kö zép sô konzol ban, il let ve az aj tó kár pit tá ro ló - re ke szé ben ta lál ja. A ve ze tô po hár - tar tó ját a balol da li szél sô légbefúvó - nál ta lál ja. A ve ze tô po hár tar tó ját hasz ná lat hoz húz za ki a he lyé rôl. Hasz ná lat után tol ja a he lyé re. Az el sô po hár tar tó kat a kö zép sô kon - zol ban ta lál ja, el húz va an nak fe de lét. Hasz ná lat után egy sze rûen tol ja a he lyé re an nak zá ró dá sáig a fe de let. Le gyen óva tos, hi szen a po ha rak ban lé vô eset le ge sen forró fo lya dék kiömölve le for ráz hat ja Önt és uta sait is. Ügyel jen rá, hogy az aj tó be csu - ká sa kor sem ömöl jön ki fo lya dék. Úgy szin tén kárt te het az elekt ro mos be ren de zé sek ben, vagy nyo mot hagy - hat a kár pi to kon a kiöm lô fo lya dék. 130 Mû sze rek és Kap cso lók

136 Po hár tar tók Ital tar tók van nak ki ké pez ve az aj tó - kár pit ban. Ügyel jen rá, hogy az aj tó be csu ká sa kor sem ömöl jön ki fo lya - dék. A há tul uta zók ital tar tó ja a kö zép sô kon zol hát só ré szé ben, és az aj tó kár - pit ban van ki ké pez ve. Ügyel jen rá, hogy az aj tó be csu ká sa - kor sem ömöl jön ki fo lya dék. Mû sze rek és Kap cso lók 131

137 Kö zép sô tá ro ló re kesz FEDÉL TÁROLÓREKESZ TÁLCA POHÁRTARTÓK A tá ro ló re kesz eléré sé hez húz za el a fe de let, majd tol ja elô re a po hár tar - tó kat. Hasz ná lat után egy sze rûen tol ja a he lyé re an nak zá ró dá sáig a fe de let. Kis dol go kat tart hat a po hár tar tó elôt ti tál cán. 132 Mû sze rek és Kap cso lók

138 Szi var gyúj tó, Ha mu tar tók Szi var gyúj tó Ha mu tar tók SZIVARGYÚJTÓ A gyúj tás kap cso ló ACCESSORY (I) vagy ON (II) ál lá sá ban mû kö dik. A gyúj tó fel he ví té sé hez nyom ja be. Ami kor fel me le ge dett, kiug rik. Ne tart sa erô szak kal benyom va, mert ezzel túl he vít he ti. HAMUTARTÓ Az el sô ha mu tar tót a hasz ná la tá hoz az al só szé lé nél fog va húz za ki. Ha ki akar ja ürí te ni, nyom ja le a bel se jé ben lé vô fém ta ka ró la pot, s húz za ki egye ne sen a ha mu tar tót. HAMUTARTÓ A hát só ha mu tar tó az aj tó kár pit ba épít ve ta lál ha tó. Fel sô pe re mé nek meg hú zá sá val tud ja ki nyit ni. Kiürí - tés kor nyis sa ki, majd emel je fel fe lé és bil lent se ki a he lyé rôl. FOLYTATÓDIK Mû sze rek és Kap cso lók 133

139 Bel sô vi lá gí tás MEGJEGYZÉS A ha mu tar tót csak do hány zás cél já - ból hasz nál ja. Megelôz ve az eset le - ges tü ze ket ne te gyen pa pírt, és más ég he tô anya go kat a ha mu tar tó ba. Tér kép ol va só lám pák (Néhány modell esetén) Mennye zet vi lá gí tás El sô AJTÓNYITÁSRA KI BE Az el sô mennye zet vi lá gí tás lám pa - tes té be két spotlámpát sze rel tek. Min den egyes lám pa mel lett meg ta - lál ja kap cso ló ju kat. A gyúj tás kap cso - ló bár mely ál lá sá ban be kap csol hat ja ôket a kap cso ló meg nyo má sá val. Ismé telt meg nyo má suk ra ki kap csol - nak. A mennye zet vi lá gí tást egy há rom ál - lá sú kap cso ló ve zér li. A OFF ál lás ban a lám pa nem vi lá gít. A kö zép sô, po - zí ció ban a lám pa fel gyul lad, ami kor va la me lyik aj tó nyit va van. Az ON állás ban a lám pa fo lya ma to san ég. Miu tán az összes aj tót be csuk ta alám pa kial szik. Né hány tí pus nál a lám pa hat má sod per cig kés lel tet ve al szik ki. 134 Mû sze rek és Kap cso lók

140 Bel sô vi lá gí tás Hátsó Cso mag tér vi lá gí tás Amennyi ben a menyezetvilágítás kap cso ló ja kö zép ál lás ban van, a táv - kap cso ló, vagy a kulcs nyi tá si je lé re a lám pa fel gyul lad. (Lásd 110. old.) Fel kap cso ló dik ha ki nyit ja a cso mag - tér aj tót. Ugyanígy fel gyul lad ha ki húz za a gyúj tás kap cso lót a he lyé rôl, majd tíz má sod per cen be lül kial szik. Mû sze rek és Kap cso lók 135

141 136

142 Ké nyel mi és kiegé szí tô be ren de zé sek Az au tó ba be sze relt fû tô/hû tô rend - szer, a légkondicionáló be ren de zés sel együtt (alap fel sze relt ség néhány modell esetén) min den idô já rá si körül mé nyek kö zött biz to sít ják Ön nek a kom for tos kör nye ze tet a ve ze tés hez. A biz ton sá gi-riasz tó rend szer (csak néhány modell esetén) se gít el riasz - ta ni a van dál ele me ket és a tol va jo kat az au tó já tól. Fû tés és hû tés Me lyik kap cso ló mi re va ló? Ho gyan használja a rend szert? 138 A rend szer kikapcsolása Au to ma ta klí masza bály zó rend szer Tel je sen au to ma ta ve zér lés ki vá lasz tá sa Ké zi ve zér lés Nap sü tés ér zé ke lô/ Hô mér sék let ér zé ke lô Audiorendszer Audiorendszer (A tí pus) Audiorendszer (B, C tí pus) Audiorendszer (D tí pus) Audiorendszer (E tí pus) Lopás el le ni vé de lem Riasz tó rend szer Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 137

143 Fû tés és hû tés (ma nuá lis rend szer) A fû tés és hû tés kom bi ná ció já nak he lyes meg vá lasz tá sá val min dig kom for tos, szá raz, pá ra men tes belsô teret te remt het. El ke rül he ti az ab la - kok pá rá so dá sát, így min dig a leg na - gyobb biz ton ság ban au tóz hat. LEVEGÔÁRAMLÁS- SZABÁLYZÓ TÁRCSA BELSÔ KERINGETÉS GOMB LÉGKONDÍCIONÁLÓ BERENDEZÉS KAPCSOLÓJA Ha légkondicionáló be ren de zés nélkü li mo dellt vá sá rolt, bár mi kor sze rel tet het be le ere de ti Honda légkondicionálót. A be ren de zést az Ön au tó já hoz tervez ték, s mi nô sé ge meg fe lel a Honda szi go rú kö ve tel mé nyei nek. Kér jük, hogy to váb bi fel vi lá go sí tá - sért for dul jon már ka szer vi zeink hez. Me lyik kap cso ló mi re va ló? Ven ti lá torsza bály zó tár csa Jobb ra for gat va nö vel he ti a ventilátor se bes sé gét, s így a beáram ló leve gô mennyi sé gét. HÔMÉRSÉKLET- SZABÁLYZÓ TÁRCSA VENTILÁTOR- FO KO ZAT -SZABÁLYZÓ TÁRCSA Le ve gôhô mér sék let-sza bály zó tár csa Jobb ra for gat va fo lya ma to san nö vel - he ti a rend sze ren ke resz tül beáram ló le ve gô hô mér sék le tét. HÁTSÓ SZÉLVÉDÔ- PÁRÁTLANÍTÓ KAPCSOLÓ Légkondicionáló be ren de zés kap cso ló ja (Néhány modell esetén) Ez zel a kap cso ló val tud ja ki-be kapcsol ni a légkondicionálót. A jel zô - lám pa vi lá gít, ami kor a légkondicionáló üzem ben van. Hát só szél vé dô-pá rát la ní tó kap cso ló Ez zel a gomb bal kap csol hat ja a hát só szél vé dô fû té sét. (Lásd 101. oldal.) 138 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

144 Fû tés és hû tés (ma nuá lis rend szer) Bel sô keringetés gomb ja Ez zel a gomb bal le zár hat ja a kül sô le ve gô beáram lá sát az au tó ba. Ha a kontroll-lámpa vi lá gít a kap cso ló ban, a rend szer az au tó bel sô te ré nek leve gô jét keringeti vissza. (Vissza - áramol ta tott mód). Ha a lám pa nem vi lá gít (a kap cso ló má sik ál lá sa), a rend szer en ge di áram la ni a kül sô le ve gôt (Friss le ve gô mód). Le ve gô áram lás-sza bály zó tár csa A pik tog ra mok kö zül vá lassza ki, melyik le ve gôbeáram lá si irány fe lel meg Ön nek, s oda for gas sa a tár csán ta lál ha tó je let. A le ve gô a mû szer fal kö zép sô és a szél sô beáram lónyí lá sain lép be az utas tér be. A le ve gô megoszt va, a mû - szer fal és a pad ló beáram ló nyí lá sai kö zött lép be az utas tér be. A le ve gô a pad ló be lé pônyí lá - sán ér ke zik. A le ve gô a pad ló és a mû szer - fa li szél vé dô-pá rát la ní tó be fú vónyí lá - sain megoszt va ér ke zik. A le ve gô a szél vé dô-pá rát la ní - tó nyí lá sain ér ke zik. Ha a szél vé dô-láb, il let ve szél vé dô irányt vá laszt ki, mi ndig vá lassza a kül sô le ve gô beáram lá si mó dot. Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 139

145 Fû tés és hû tés (ma nuá lis rend szer) 140 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

146 Fû tés és hû tés (ma nuá lis rend szer) Be fú vók sza bály zá sa KÖZPONTI BEFÚVÓK VEZETÔOLDALI SZÉLSÔ BEFÚVÓ UTASOLDALI SZÉLSÔ BEFÚVÓ NYIT ZÁR NYIT ZÁR KAROK A be lé pô le ve gô irá nyát a köz pon ti és a szél sô be fú vó nyí lá so kon egyaránt sza bá lyoz hat ja. Az irányt a ka rocs ka meg fe le lô irány ba to lá sá val beál lít hat ja. A szél sô be fú vók el zár ha tóak a forgatógomb se gít sé gé vel. Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 141

147 Fû tés és hû tés (ma nuá lis rend szer) A rend szer ke ze lé se Ez a fe je zet azt is mer te ti, ho gyan hasz nál ja a rend szert leg ha tá so sab - ban szel lôz te tés, hû tés, pá rát la ní tás, jég ol dás és fû tés cél já ra. A fû tés és hû tés mû köd te té sé hez a mo tor nak jár nia kell. A fû tô rend szer a mo tor hû tô fo lya dé kát hasz nál ja a le ve gô fel me le gí té sé re. Ha a mo tor hi deg, több per cig is el tart, mi re érez he tô vé vá lik a fû tés me le ge. A légkondicionáló mû kö dé sét nem be fo lyá sol ja a mo tor hô mér sék le te. Gya kor la ti lag azon nal ké pes hi deg le ve gôt ára mol tat ni. Aján lott a rend szert min dig Friss leve gô ára mol ta tá si mód ban üze - mel tet ni. El len ke zô ál lás ban bel sô keringetés mel lett ki kap csolt légkondicionálónál az ab la kok gyakran be pá rá sod nak. Ezért a bel sô keringetést csak ideig le ne sen vá lasz - sza, ha a kül sô lég kö ri vi szo nyok lerom lot tak (pl. füst). Kap csol ja a lehe tô leg ha ma rabb vissza a Friss leve gô mód ra, ha ki tisz tult a kül sô le ve gô. A rend szer kül sô le ve gô be lé pô nyí lá - sa az el sô szél vé dô elôt ti csa tor ná - ban ta lál ha tó. Tart sa ezt min dig tisz - tán, szük ség sze rint ta ka rít sa meg a be hul lott fa le ve lek tôl és egyéb szennye zô dé sek tôl. Szel lôz te tés Az au tó fû tés/hû tés ventilátora a tel - jes utas té ren ké pes átára mol tat ni a be ju tott le ve gôt. A le ve gô a szél vé dô elôt ti rá cson ke resz tül jut a rend szer - be. Ezután át ha lad a bel sô té ren, majd a hát só szél vé dô höz kö ze li rej - tett nyí lá so kon tá vo zik. 1. Ál lít sa a hô mér sék let-sza bály zót tel je sen bal ra. Gyô zôd jön meg ró - la, hogy a légkondicionáló be ren - de zés ki van kap csol va. 2. Vá lassza ki a Friss le ve gô mó dot és. 3. Ál lít sa tet szô le ges fo ko zat ra a ventilátort. Hû tés légkondicionálóval (Néhány modell esetén) 1. A légkondicionáló be kap cso lá sá - hoz nyom ja meg a légkondicionáló (A/C) gomb ját. A kap cso ló - ban lé vô jel zô lám pa ki gyul lad, amint a ventilátort is be kap csol ta. 2. Ál lít sa a hô mér sék let-szabályzó - tárcsát max. hû tés fo ko zat ra. 3. Vá lassza. 4. Ha a kül sô le ve gô pá ra tar tal ma túl nagy, vá lassza a bel sô keringetés mó dot, egyéb ként a Friss le ve gô üzem mó dot hasz nál ja. 5. Ál lít sa a ventilátort a kí vánt fo ko - zat ba. 142 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

148 Fû tés és hû tés (ma nuá lis rend szer) A nap sü tés ben par kol va fel me le ge - dett au tót a kö vet ke zô kép pen le het gyor san le hû te ni: 1. In dít sa be a mo tort. 2. Kap csol ja be a lékondícionálót. 3. Ál lít sa a ven ti lá tort a legerô sebb fo ko zat ba. 4. Ki csit en ged je le az ab la ko kat, nyom ja meg a gom bot, és vá lassza a Friss le ve gô mó dot. Ha a bel sô tér hô mér sék le te kel le - mes ér ték re csök kent, zár ja be az ab - la ko kat, és a fent leír tak sze rint ál lít - sa a rend szert nor mál hû tés re. Balkormányos típus BELSÔ KERINGETÉS GOMB LEVEGÔÁRAMLÁS- SZABÁLYZÓ TÁRCSA HÔMÉRSÉKLET-SZABÁLYZÓ TÁRCSA HÁTSÓ SZÉLVÉDÔ-PÁRÁTLANÍTÓ KAPCSOLÓ VENTILÁTORSEBESSÉG-SZABÁLYZÓ TÁRCSA LÉGKONDÍCIONÁLÓ BERENDEZÉS KAPCSOLÓJA FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 143

149 Fû tés és hû tés (ma nuá lis rend szer) A klí ma kü lön ter he lést je lent a mo - tor nak. Ha a klí ma mû kö dik, kér jük figyel je a hû tô víz-hô mér sék let jel zô - jét (lásd 94. oldal), fô leg nagy for ga - lom ban, vagy ha so káig hegy me net - ben au tó zik. Ha a mu ta tó meg kö ze lí ti a vö rös me zôt, kap csol ja ki a légkondicionálót, míg a hû tô fo lya dék le nem hûl nor má lis hô mér sék let re. A bel sô tér fel me le gí té se 1. In dít sa el a mo tort. 2. Vá lassza ki a ál lást, és kap - csol jon Friss le ve gô mód ra. (Néhány modell esetén ha ezt az állást vá laszt ja, a rend szer auto ma ti ku san át kap csol Friss leve gô mód ra.) 3. Ál lít sa be a ventilátor se bes sé gét a fo ko zat kap cso ló val. 4. Sza bá lyoz za be a hô mér sék le tet a sza bály zó tár csá val. Pá ra tar ta lom csök ken té se és pá - ra men te sí tés légkondicionálóval (Néhány modell esetén) A légkondicionáló mû kö dés köz ben csök ken ti a le ve gô pá ra tar tal mát. Ezért a klí mát hi deg, pá rás idô ben fel hasz nál hat ja az ab la kok gyors pá - ra men te sí té sé re, s a fû tés sel együtt al kal maz va me leg gé és szá raz zá alakít hat ja az utas tér lég te rét. Ha a hô mér sék let nem csök ken 0 C alá, akö vet ke zô beál lí tás te rem ti meg a leg ked ve zôbb ve ze té si kö rül mé nye ket: 1. Kap csol ja be a ventilátort. 2. Kap csol ja be a klí mát. 3. Vá lassza ki a ál lást, és kap - csol jon Friss le ve gô mód ra. 4. Ál lít sa be a be jö vô le ve gô hô mér - sék le tét, hogy az kel le mes le gyen. Pá rát la ní tás és jég te le ní tés A pá ra el tá vo lí tá sa az ab la kok bel sô fe lü le té rôl: 1. Kap csol ja be a ven ti lá tort. 2. Kap csol ja be a klí mát. 3. Vá lassza ki a ál lást, és kap - csol jon Friss le ve gô mód ra. 4. Ál lít sa be a be jö vô le ve gô hô mér - sék le tét, hogy az a pá rát la ní tó nyí - lá sok nál el lenôriz ve me leg le gyen. 5. Kap csol ja be a hát só szél vé dôpárát la ní tó kap cso ló ját, hogy mente sít se a pá rá tól a szél vé dôt. 144 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

150 Fû tés és hû tés (ma nuá lis rend szer) Ha so káig állt hi deg ben az au tó, a szél vé dô rôl és az ab la kok ról a követ ke zô kép pen tá vo lít hat ja el a zúz ma rát vagy je get: 1. In dít sa be a mo tort. 2. Vá lassza a Friss le ve gô beáram lá si mó dot, és a ál lást. 3. Ál lít sa a ven ti lá tort és a hô mér sék - le tet a ma xi mum ra. Hogy mie lôbb el tá vo lít sa a je get és a pá rát az ab la kok ról na gyon hi deg na po kon, elô ször vá lassza a Bel sô keringetés mó dot, majd ha már az el sô szél vé dô tisz ta, kap csol ja át Friss le ve gô üzem mód ra, hogy el ke rül je az ab la kok be pá rá so dá sát. Jobbkormányos típus LEVEGÔÁRAMLÁS- SZABÁLYZÓ TÁRCSA HÔMÉRSÉKLET-SZABÁLYZÓ TÁRCSA VENTILÁTORSEBESSÉG- SZABÁLYZÓ TÁRCSA HÁTSÓ SZÉLVÉDÔ- PÁRÁTLANÍTÓ KAPCSOLÓ BELSÔ KERINGETÉS GOMB LÉGKONDICIONÁLÓ BERENDEZÉS KAPCSOLÓJA FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 145

151 Fû tés és hû tés (ma nuá lis rend szer) Ez a beál lí tás a tel jes le ve gô mennyi - sé get a szél vé dô al já ban és az ol dal - ab la kok nál ta lál ha tó jég te le ní tô fú vó - kák hoz irá nyít ja. A le ve gô ha ma rabb fog fel me le ged ni, s az ab la kot jég te - le ní te ni, mint hogy a mo tor fel me - leg szik. A jég te le ní tés fel gyor sí tá sá - hoz el zár hat ja a mû szer fa li kö zép sô és ol dal só fú vó ká kat. Ezál tal meg nö - ve li a szél vé dô höz áram ló le ve gô mennyi sé gét. Az Ön biz ton sá ga ér de ké ben in du lás elôtt el lenôriz ze, hogy min den ab lak kel lôen tisz ta, jól át lát ha tó. A rend szer ki kap cso lá sa A rend szer ideig le nes ki kap cso lá sá - hoz a ven ti lá tor- és a hô mér sék letsza bály zó tár csá kat for dít sa egé szen bal ra. A rend szert csak hi deg idô ben, az uta zás el sô né hány per cé re kell tel je - sen ki kap csol ni, míg a hû tô fo lya dék annyi ra fel nem me leg szik, hogy mû - köd tet ni tud ja a fû tést. Min den más al ka lom mal tart sa a ven ti lá tort bekap csol va, hogy megaka dá lyoz za a pá ra ke let ke zé sét. 146 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

152 Klí masza bály zó rend szer Csak az au to ma ta légkondicionálóval sze relt mo del lek nél Az Ön Hondájában lé vô au to ma ta klí masza bály zó rend szer egye sí ti ma - gá ban a légkondicionálás, hû tés, szel lôz te tés funk cióit, ez zel biz to sít va az Ön ál tal ki vá lasz tott bel sô hô mér - sék le tet. Szin tén sza bá lyoz za a ventilátor se bes sé gét és a le ve gô áram - lás szint jeit. KÖZPONTI BEFÚVÓK KAROK VEZETÔOLDALI SZÉLSÔ BEFÚVÓ NYIT ZÁR A be lé pô le ve gô irá nyát a köz pon ti és a szél sô be fú vó nyí lá so kon egyaránt sza bá lyoz hat ja. A szél sô be fú vók el zár ha tóak a forgatógomb se gít sé gé vel. Az irányt a ka rocs ka meg fe le lô irány ba to lá sá val beál lít hat ja. FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 147

153 Klí masza bály zó rend szer UTASOLDALI SZÉLSÔ BEFÚVÓ NYIT ZÁR A rend szer kül sô le ve gô be lé pô nyí - lása az el sô szél vé dô elôt ti csa tor ná - ban ta lál ha tó. Tart sa ezt min dig tisz - tán, szük ség sze rint ta ka rít sa meg a be hul lott fa le ve lek tôl és egyéb szennye zô dé sek tôl. A klí mave zér lô rend szer mû kö dé sé - hez a hû tés, il let ve fû té si funk ciók hoz, a mo tor nak jár nia kell. A fû tô rend - szer a mo tor hû tô fo lya dé kát hasz nál - ja a le ve gô fel me le gí té sé re. Ha a mo tor hi deg, több per cig is el tart, mi re érez he tô vé vá lik a fû tés me le ge. Szel lôz te tés Az au tó fû tés/hû tés ventilátora a teljes utas té ren ké pes átára mol tat ni a be ju tott le ve gôt. A le ve gô a szél vé dô elôt ti rá cson ke resz tül jut a rend szer - be. Ezután át ha lad a bel sô té ren, majd a hát só szél vé dô höz kö ze li rejtett nyí lá so kon tá vo zik. 148 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

154 Klí masza bály zó rend szer Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 149

155 Klí masza bály zó rend szer Tel je sen au to ma ta üzem mód A fû tés/hû tés au to ma ta ve zér lé sé nek ki vá lasz tá sa a kö vet ke zôk sze rint: BELSÔ KERINGETÉS GOMB 1. For gas sa el a ventilátorfokozat - szabályzó tár csát AUTO hely zet be. 2. Ál lít sa AUTO hely zet be beáram lá si mód gom bot. 3 Ál lít sa be a kí vánt hô mér sék le tet a hô mér sék let-sza bály zó tár csá val. 4. Vá lassza ki a Friss le ve gô üzem - mó dot, a vissza jel zô lám pa a kap - cso ló ban kial szik. 5. Kap csol ja be a klí mabe ren de zést az A/C gomb meg nyo má sá val, a vissza jel zô lám pa a kap cso ló ban ki gyul lad. LEVEGÔ- ÁRAMLÁS- SZABÁLYZÓ TÁRCSA HÔMÉRSÉKLET- SZABÁLYZÓ TÁRCSA VENTILÁTOR- SEBESSÉG- SZABÁLYZÓ TÁRCSA LÉGKONDICIONÁLÓ BERENDEZÉS KAPCSOLÓJA 150 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

156 Klí masza bály zó rend szer A bel sô tér gyors le hû té sé hez, il let ve fel me le gí té sé hez nyom ja meg a Belsô keringetés gom bot, és ál lít sa ama xi má lis hû tés re, il let ve fû tés re asza bály zótár csát. A rend szer eb ben az eset ben fo lya - ma to san ki hasz nál ja a hû tés vagy a fû tés ma xi má lis tel je sít mé nyét, a hô mér sék let nem be fo lyá sol ja vezér lé sét. A ventilátorfo ko zat-sza bály zó tár csa OFF ál lás ba kap cso lá sá val a rend - szert tel je sen ki kap csol ta. Tar tó san ne kap csol ja ki a rend szert, mert a szel lô zés meg szû né se a bel sô le ve gô megápo ro dá sá hoz ve zet. En nek el ke - rü lé se ér de ké ben sû rûn szel lôz tes sen a ventilátorral. Ké zi ve zér lés A kö vet ke zô funk ció kat kéz zel is ki tud ja vá lasz ta ni, úgy mint a ven ti lá - tor, hô mér sék let, légkondicionálás, il let ve szel lôz te tés kü lön bö zô va riá - ciói. Hi deg idô ben ne hasz nál ja az au to ma ta rend szert. Ál lít sa a hô fo kot ma xi mum ra, és a ven ti lá tor fo ko za tát ki vá laszt va mie lôbb fel me le gít he ti a belsô teret. Légkondicionálás (A/C) kap cso ló Ez zel a kap cso ló val ki, il let ve be tudja kap csol ni a lég kon di cio ná ló beren de zést. Er rôl tá jé koz tat ja a kap - cso ló ban fel gyul la dó jel zô lám pa. Ha ki kap csol ja a lég kon di cio ná ló be - ren de zést, hiá ba ál lít ja a hô mér sék - let-szabályzó gombját a kül sô hô - mér sék let alá, a rend szer nem fog ja le hû te ni a bel sô te ret. A lég kon di cio - ná ló be ren de zés be kap cso lá sá val, a hô mér sék let-sza bály zó tár csa se gít - sé gé vel elér he ti az Ön nek leg kom for - to sabb beál lí tást. FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 151

157 Au to ma ta klí masza bály zó rend szer A fû tés és hû tés kom bi ná ció já nak he lyes meg vá lasz tá sá val min dig kom for tos, szá raz, pá ra men tes belsô teret te remt het. El ke rül he ti az ab la - kok be pá rá so dá sát, így min dig a leg - na gyobb biz ton ság ban au tóz hat. A klí ma kü lön ter he lést je lent a mo - tor nak. Ha a klí ma mû kö dik, kér jük, fi gyel je a hû tô víz-hô mér sék let jel zô - jét (lásd 94. ol dal), fô leg nagy for ga - lom ban, vagy ha so káig hegy me net - ben au tó zik. Ha a mu ta tó meg kö ze lí ti a vö rös me zôt, kap csol ja ki a lég kon - di cio ná lót, míg a hû tô fo lya dék le nem hûl nor má lis hô mér sék let re. LEVEGÔ- ÁRAMLÁS- SZABÁLYZÓ TÁRCSA HÔMÉRSÉKLET- SZABÁLYZÓ TÁRCSA VENTILÁTOR- SEBESSÉG- SZABÁLYZÓ TÁRCSA BELSÔ KERINGETÉS GOMB LÉGKONDICIONÁLÓ BERENDEZÉS KAPCSOLÓJA 152 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

158 Au to ma ta klí masza bály zó rend szer Bel sô keringetés kap cso ló Ez zel a gomb bal le zár hat ja a kül sô le ve gô beáram lá sát az au tó ba. Ha a kontroll-lámpa vi lá gít a kap cso ló ban, a rend szer az au tó bel sô te ré nek leve gô jét keringeti vissza. (Vissza - áramol ta tott mód). Ha a lám pa nem vi lá gít (a kap cso ló má sik ál lá sa), a rend szer en ge di áram la ni a kül sô le ve gôt (Friss le ve gô mód). Aján lott a rend szert min dig Friss leve gô ára mol ta tá si mód ban üze mel - tet ni. El len ke zô ál lás ban bel sô keringetés mel lett, ki kap csolt lég - kon di cio ná ló nál az ab la kok gyak ran be pá rá sod nak. Ezért a bel sô keringetést csak ideig le ne sen vá lasz - sza, ha a kül sô lég kö ri vi szo nyok lerom lot tak (például füst). Kap csol ja ale he tô leg ha ma rabb vissza a Friss le ve gô mód ra, ha ki tisz tult a kül sô le ve gô. Ven ti lá torfo ko zat-sza bály zás Ez zel a kap cso ló val ki vá laszt hat ja az Ön nek legin kább meg fe le lô venti lá - tor fo ko za tot. A tár csa jobb ra for ga tá - sá val nö vek szik a ventilátor se bes sé - ge, ez zel a szál lí tott le ve gô mennyi - sé ge. AUTO fo ko zat ban a rend szer au to - ma ti ku san vá laszt ja ki a meg fe le lô ventilátorfo ko za tot. A le ve gôáram lás irá nyá nak vá lasz tá sa A vál toz ta tás hoz hasz nál ja a tár csa fo ko za tai nak va la me lyi két. A ki vá - lasz tott irány tól füg get le nül a rend - szer kiala kí tá sá ból adó dóan a szél sô be fú vó kon bi zo nyos mennyi sé gû leve gô min dig érez he tô lesz. AUTO üzem mód: A rend szer au to - ma ti ku san sza bá lyoz za a be lé pô leve gô elosz lá sát a mû szer fal és a pad ló be fú vónyí lá sain. FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 153

159 Klí masza bály zó rend szer A le ve gô a mû szer fal be fú vó nyí lá sain ér ke zik. A le ve gô megoszt va, a mû szerfal és a pad ló beáram ló nyí lá sai kö zött lép be az utas tér be. 154 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

160 Klí masza bály zó rend szer A le ve gô a pad ló be lé pô nyí lá - sán ér ke zik. A le ve gô a pad ló és a mû szer - fa li szél vé dô párátlanítô be fú vó nyí - lá sain megoszt va ér ke zik. FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 155

161 Klí masza bály zó rend szer A gomb hasz ná la tá val a fô leve gô áram lás irá nyát a szél vé dô re ál lít hat ja, ez zel elô se gít ve a gyors jég te le ní tést. Ezen beál lí tá son az Ön elô zô leg ki vá lasz tott pa ra mé te rei törlôd nek. Ál lít sa a hô mér sék let-sza - bály zó tár csát C kö rü li ér ték re, és ál lít sa a ventilátort a leg na gyobb fo ko zat ra. A szél vé dô-pá rát la ní tás ki - kap cso lá sá hoz for gas sa má sik ál lás - ba a sza bály zótár csát. A Bel sô keringetés gomb hasz ná la tá - val a fô le ve gô áram lás irá nyát a szél - vé dô re ál lít hat ja, ez zel elô se gít ve a gyors jég te le ní tést. Be pá rá so dás ese tén vá lassza a Friss le ve gô mó dot. A fel me le gí tett le ve gô a köz pon ti és a szél sô be fú vó kon ér ke zik az ab la - kok hoz. Hát só szél vé dô-pá rát la ní tó kap cso ló ja Ez a gomb kap csol ja ki, il let ve be a hát só szél vé dô fû té sét (l ol dal). LEVEGÔ- ÁRAMLÁS- SZABÁLYZÓ TÁRCSA HÔMÉRSÉKLET- SZABÁLYZÓ TÁRCSA VENTILÁTOR- SEBESSÉG- SZABÁLYZÓ TÁRCSA BELSÔ KERINGETÉS GOMB LÉGKONDÍCIONÁLÓ BERENDEZÉS KAPCSOLÓJA HÁTSÓ SZÉLVÉDÔ- FÛTÉS-KAPCSOLÓ 156 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

162 Klí masza bály zó rend szer Nap sü tés-ér zé ke lô szenzor / Bel sô hô mér sék let-ér zé ke lô BELSÔ HÔMÉRSÉKLET-ÉRZÉKELÔ NAPSÜTÉS-ÉRZÉKELÔ SZENZOR A klí masza bály zó rend szer mû kö dé - sét két alap ve tô szenzor ha tá roz za meg. A nap sü tés-ér zé ke lô a mû szer - fal te te jén, míg a bel sô hô mér sék letér zé ke lô a mû szer fal kor mány osz lop mel let ti ré szén van. Za var ta lan mû - kö dé sük höz ne ta kar ja el, il let ve ne áz tas sa vagy per me tez ze bár mi lyen anyag gal. Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 157

163 Audiorend szer Az audiorend szer ál ta lá ban op cináli - san ren del he tô. A TÍPUS Né hány mo dell audiorend sze ré nek leírá sát a kö vet ke zô ol da la kon ta lál ja meg ol da lig A tí pu sú rend szer ol da lig B és C tí pu sú rend szer ol da lig D tí pu sú rend szer ol da lig E tí pu sú rend szer A ka zet tás mag nó val kap cso la tos aján lá so kat a 228. ol da lon ol vas hat ja. B TÍPUS Amennyi ben az Ön au tó já ban et tôl el té rô ké szü lék van, ol vas sa el an nak ke ze lé si uta sí tá sait. 158 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

164 Audiorend szer A ka zet tás rend szer DOLBY B* zaj - csök ken tô funk ció val ren del ke zik, vala mint au to ma ti ku san ér zé ke li a króm-dio xid szalagokat (CrO 2 ), és fo lya ma tos, oda-vissza le ját szást is biz to sít. C TÍPUS *Dolby zaj csök ken tés a DOLBY Laboratories Licensing Corporation li cen ce alap ján ké szült. A DOLBY és a dup la D szim bó lum le vé dett már ka jegy. D TÍPUS FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 159

165 Audiorend szer E TÍPUS 160 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

166 Audiorend szer (A tí pus) Az Ön Honda audiorendszere biz to - sít ja a leg tisz tább vé telt min den hul - lám sá von, és könnye dén ki vá laszt - hat ja a ked venc csa tor náit. A ka zet tás rend szer fo lya ma tos odavissza le ját szást biz to sít. Lo pás el le ni vé del me biz to sít ja, hogy ha az au tó ak ku mu lá tor sa ruit le ve - szik, vagy a rá diót ki ve szik az au tó - ból, ak kor az audiorend szer le tilt ja mû kö dé sét. Amennyi ben is mét mûkö dô ké pes sé akar ja ten ni audiorend sze rét, ak kor meg kell ad nia a meg fe le lô kód szá mot (lásd 229. ol dal) A rá dió mû kö dé se A gyúj tás kap cso ló nak ACCESSORY (I) vagy ON (II) gyúj tás ál lás ban kell len nie. A hang erôsza bály zó vagy a hullámsávváltó gomb meg nyo má sá - val tud ja be kap csol ni. A hang erôt a hangerôszabályzó gomb bal tud ja beál lí ta ni. HULLÁMSÁVVÁLTÓ KAPCSOLÓ, KERESÉS BEKAPCSOLÓ/ HANGERÔSZABÁLYZÓ GOMB A legutóbb beál lí tott hul lám sáv és frek ven cia meg je le nik a ki jel zôn. A hul lám sávvál tás hoz nyom ja meg a hul lám sávvál tó kap cso lót. Az URH/FM csa tor nán meg je le nik az ST jel a ki jel zôn, az adás szte reó ban hall ha tó. Az ST jel vil log ni kezd, ha Ön gyen gébb vé te li kö rül mé nyek PROGRAMGOMBOK SZTEREO INDIKÁTOR VÁLOGATÁS ÁLLÍTÓGOMB közt au tó zik. Szte reó hang zás csak az em lí tett csa tor ná kon ér he tô el. A kö vet ke zô mó do kon ta lál hat rá dió - adó kat a ké szü lé ken: TUNE, SEEK, SCAN, AUTO SELECT vagy a Prog - ram gom bok se gít sé gé vel FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 161

167 Audiorend szer (A tí pus) TUNE Ál lí tás En nek a gomb nak a se gít sé gé vel be tud ja ál lí ta ni a kí vánt rá dió ál lo mást. A gom bot jobb ra teker ve ma ga sabb frek ven ciá ra, míg bal ra te ker ve ala cso nyabb frek ven - ciá ra ál lít hat ja a ké szü lé ket. A kijel zôn en nek meg fe lelôen vál to zik a frek ven - cia jelzôszá ma. SEEK Ke re sés Ez zel a gomb bal a legerô sebb je lû rá dió ál lo má so kat talál hat ja meg. Hogy elin dít sa a kere sést, nyom ja meg a bár me lyik gom bot, majd en ged je el. At tól füg gôen, hogy me lyik gom bot nyom ta meg, a ke re sés a hul lám sá - von le fe lé, il let ve fel fe lé in dul el. Ake re sés megáll a legerô seb ben sugár zó adó nál. SCAN Vá lo ga tás Eb ben a funk - ció já ban a ké szü lék fel kí nál ja Ön nek a vá lasz tott hul lám sá von a legerô - sebb je lû adó kat. Elin dí tá sá hoz nyom ja meg a SCAN gom bot, majd en ged je el. A rend szer meg ke re si akö vet ke zô legerô sebb adást, majd kö rül be lül 5 má sod per cig megáll ake re sés sel. Ha Ön nem avat ko zik köz be, a rend szer ezután foly tat ni fog ja a ke re sést a kö vet ke zô rá dió - adóig. Ha hall gat ni kí ván ja a meg - talált rá dió adót, nyom ja meg új ra a SCAN gom bot. Prog ramgom bok Ked venc rá dió - ál lo má sait tet szô le ge sen be prog ra - moz hat ja hat kü lön bö zô prog ram - hely re, Az A tí pu sú rend szer nél min den egyes gomb ké pes egy-egy kö zép-, il let ve hosszúhullámú, va la - mint két URH adó me mo ri zá lá sá ra. Az ál lo má sok me mo ri zá lá sa: 1. Vá lassza ki a hul lám sá vot. 2. A ke re sôgom bok bár me lyi ké vel ke res se meg az ál lo mást. 3. A kí vánt prog ram hely gomb ját nyom ja be, majd tart sa azt lenyom va a bip hang jel zé sig. 4. A to váb bi hat prog ram hely beál lí - tá sá hoz is mé tel je a fen ti lé pé se ket. A be prog ra mo zott rá dió ál lo má sok el vesz nek, ha az ak ku mu lá tor le me - rül, vagy ha az ak ku mu lá tor kap csait le kö tik, va la mint ha ki húz zák a rá dió biz to sí té kát. 162 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

168 Audiorend szer (A tí pus) Au to ma ta prog ram ke re sés Ha hosszú út ra megy és a be prog ra mo - zott rá dió adó já nak su gár zá si, vé te li vi szo nyai meg vál toz tak, Ön a meg - szûnt vé tel he lyé re vá laszt hat ja ezt a funk ciót. Eb ben az ál lás ban a rá dió au to ma ti ku san ke res a he lyi vi szo - nyok nak meg fe le lô adót a beál lí tott rá dió adó he lyé re. En nek a funk ció nak a ki vá lasz tá sá hoz nyom ja meg az Au - to ma ta prog ram ke re sô gomb ját. A ki - jel zôn meg fog je len ni az in di ká tor - lám pa, és a rend szer né hány má sod - perc múl va vé gig ke re si az összes csa - tor nán a legerô sebb je let. Min den egyes hul lám sáv ra hat adót tud prog - ra moz ni. A prog ram gom bok kal tud ja ki vá lasz ta ni az adó kat. Ha na gyon kiet len he lyen hasz nál ja az Au to ma ta prog ram ke re sés funk ció ját, elô for dul - hat, hogy nem ta lál mindegyik prog - ram hely re meg fe le lô szá mú rá dió - adót. Ha ez így tör té nik, az üres prog - ram he lyek ki vá lasz tá sa kor 0 felirat je le nik meg a ki jel zôn a prog ram hely gomb já nak le nyo má sa kor. HULLÁMSÁVVÁLTÓ AUTOMATA PROGRAM- KAPCSOLÓ AUTOMATA KERESÉS GOMBJA PROGRAMKERESÉS TP FORGALMI INFOR- INDIKÁTOR MÁCIÓ BEKAPCSOLVA TA FORGALMI KÖZ - LEMÉNY INDIKÁTOR HÍREK INDIKÁTOR Ezek re a he lyek re ha az au to ma ta prog ram ke re sés gomb ja be van nyom va Ön ma nuá li san prog ra - moz hat új rá dió adó kat. Az au to ma ta prog ram ke re sés funk - ció ja nem ír ja felül az ere de ti leg be - prog ra mo zott rá dió adók beál lí tá sát. Így ha ha za tért, csak kap csol ja ki ezt a funk ciót, és máris az ere de ti leg beál lí tott adó kat ta lál ja a meg fe le lô he lye ken. TA FORGALMI KÖZLEMÉNY KAPCSOLÓ PTY PROGRAM- SZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓ/ HÍREK ÁTVÁLTÓ KAPCSOLÓ RDS Rá dió adat szol gál ta tó rend szer A rá dió adás prog ram szol gál ta tá sain kí vül ren ge teg más hasznos in for má - ció hoz jut hat e rend szer se gít sé gé vel. Hullámmsávváltó kap cso ló Se gít sé gé vel az URH sá von prog ra - mo zott adók tar ta ni fog ják menet közben beál lí tott po zí ció ju kat, még ha köz ben vál to zik is frek ven ciá juk. FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 163

169 Audiorendszer (A tí pus) Az RDS (rá dió adat szol gál ta tó rend - szer) a rá dió be kap cso lá sa kor au to - ma ti ku san üzem be lép. Amennyi ben az adó, amelyet ép pen hall ga tott, RDS rend sze rû, a ki jel zô a frek ven cia ki jel zé sé rôl át vált az adó ne vé re. Ezután a rend szer au to ma ti ku san ezen adó legerô sebb je lén fog ja tar - ta ni a frek ven ciát. Ez zel meg kí mél i Önt uta zás köz ben a rá dió utánállításából adó dó kel le met len sé gek tôl, mindad dig, míg a beál lí tott adó RDS kör ze té ben au tó zik. Amint az RDS jel egy re gyen gébb lesz, a rend szer a legutóbb beál lí tott frek ven ciát fog ja tar ta ni, és a ki jel zôn át vált az adó ne vé rôl a frek ven cia kijel zé sé re. Né hány or szág ban az RDS rend szer nem mû kö dik, mi vel a rá dió adók nem su gá roz nak RDS je let. Prog ramszol gál ta tás ki jel zé se (PTY) Amennyi ben a hall ga tott rá dió adó RDS rend sze rû, a frek ven ciaki jel zés át vált a rá dió adó ne vé re vagy a prog ram tí pu sá ra (PTY). Nyom ja meg a for gal mi köz le mény (TA) gom bot több mint két má sod perc ig, hogy át vált son a ki jel zô az adó ne vé rôl a prog ram tí pu sá ra (PTY). A 166. ol da lon bô veb ben ol vas hat a PTY infor má ciók ról. TA (For gal mi köz le mény ké szen lét) funk ció ja Ha meg nyom ja a TA For gal mi köz - le mény gom bot, a rend szer ké szen - lé ti ál la pot ba kap csol a for gal mi közle mé nyek fo ga dá sá ra, ugyanak kor a TA in di ká tor fel gyul lad a ki jel zôn. Amennyi ben olyan adót hall gat, amely su gá roz ilyen köz le mé nye ket, a TP fel gyul lad a ki jel zôn, je lez ve, hogy ilyen jel le gû in for má ció ér kez het. Amennyi ben olyan adót hall gat, amely EON (Nö velt prioritású há ló - zat) rend sze rû, a TP in di ká tor ugyan - csak fel gyul lad. Az EON in for má ciószol gál ta tás olyan ke resztre fe ren ciá val ren del ke zô prog ramszol gál ta tás, amely ma ga - sabb prioritású az ép pen su gár zott prog ram nál. Ezért ha ilyen adó nál köz le ke dé si in for má ció ér ke zik, azon - nal meg hall gat hat ja az ép pen su gár - zott mû so ron ke resz tül. 164 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

170 Audiorendszer (A tí pus) Ka zet ta vagy CD-le mez hall ga tá sa köz ben is kap hat köz le ke dé si in for - má ció kat, amennyi ben elôt te TP vagy EON rend sze rû adó ra ál lít ja készü lé két, és meg nyom ja a TA gom bot. A rend szer au to ma ti ku san át kap csol a ka zet ta, il let ve CD hall ga - tá sá ról a köz le ke dé si in for má ciók véte lé re, amennyi ben ilyen jel le gû köz le mény ér ke zik. A köz le mény vége után vissza kap csol az ere de ti üzem mód ra. HULLÁMSÁVVÁLTÓ AUTOMATA PROGRAM- KAPCSOLÓ AUTOMATA KERESÉS GOMBJA PROGRAMKERESÉS TP FORGALMI INFOR- INDIKÁTOR MÁCIÓ BEKAPCSOLVA TA FORGALMI KÖZLE- MÉNY INDIKÁTOR HÍREK INDIKÁTOR TA FORGALMI KÖZLEMÉNY KAPCSOLÓ PTY PROGRAM SZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓ/ HÍREK ÁTVÁLTÓ KAPCSOLÓ Ki kap cso lá sá hoz nyom ja meg a TA gom bot új ra, és a TA ki jel zô kial szik. Amennyi ben a SEEK vagy az au to - ma ta prog ram ke re sés gomb já val választ ki adó kat úgy, hogy köz ben a TA funk ció be van kap csol va, a rend - szer csak a TP vagy EON rend sze rû adó kat vá laszt ja ki. A hang erô ál lí tá sa A hang erô beál lí tá sá tól füg get le nül a for gal mi in for má ciók köz ben az elô re meg ha tá ro zott (VOL 10) szint re ál lít ja a ké szü lé ket. En nél ma ga sabb szint re is ál lít hat ja a ké szü lé ket a hang erô - állí tó gomb bal, és ezt ideig le ne sen tá rol ja a ké szü lék me mó riá ja. Leg kö ze lebb ezen a hang erôn szó lal meg a köz le ke dé si in for má ció. Ha a meg ha tá ro zott (VOL 10) szint nél hal - kab ban hall gat ja az adást, a köz le ke - dé si in for má ciók köz ben a ké szü lék au to ma ti ku san a meg ha tá ro zott szint re han go sít ja a ké szü lé ket. Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 165

171 Audiorendszer (A tí pus) TP For gal mi in for má ció jel riasz tás Ahogy a rá dió hall ga tá sa köz ben az adás je le le gyen gül, a TP in di ká tor kial szik a ki jel zôn, majd het ven másod perc múl va két má sod per ces fi gyel mez te tô hang jel zi, hogy vált - son má sik TP rend sze rû adó ra. Ugyan csak meg szó lal a fi gyel mez te tô hang, ha azután pró bál ja má sik adóra han gol ni a rá diót, miu tán bekap csol ta a TA funk ciót, vagy ha nem gyul lad fel a TP in di ká tor. Ha a TP jel gyen gül ka zet ta vagy CDlemez hall ga tá sa köz ben, el tû nik a kijel zô rôl a TP in di ká tor, a rend szer au to ma ti ku san meg ke re si a legerô - sebb TP je let su gár zó adót a kör zet - ben, és ké szen lé ti ál la pot ba kap csol a for gal mi in for má ciók köz lé sé re. PTY Mû sortí pus ki jel zé se funk ció Ha meg nyom ja a PTY ki vá lasz tó gom bot több mint két má sod per cig, a PTY in di ká tor fel gyul lad a ki jel zôn. E funk ció se gít sé gé vel az RDS rend - sze rû rá dió adók mû sor szol gál ta tá sai kö zül vá laszt hat az aláb biak sze rint: AFFAIRS (ÜGYEK): Ak tuá lis hí re ken ala pu ló mû sor CLASSICS (KLASSZIKUSOK): Fô klasszi kus ze ne ka ri ze ne mû vek elôadá sai. CULTURE (KULTÚRA): Vá lo ga tás a nem ze ti vagy nem zet kö zi kul tú rá ból. DRAMA (SZÍNMÛ): Rá dió já té kok, so ro za tok. EDUCATE (OKTAT): Is me ret ter jesz tô mû sor. INFO (INFORMÁCIÓ): Ál ta lá nos infor má ciós csa tor na. L.CLASS (KÖNNYÛ KLASSZIKU- SOK): Könnyû klasszi kus ze nei fel - dol go zá sok. NEWS (HÍREK): Té nyek, ri por tok, ese mé nyek. OTH. MUS. (EGYÉB ZENE): Úgy - mint: Dzsessz, Folk, Country, Rithm & Blues, Reggae. POP MUS. (POP): Kom mersz, po - pu lá ris ze ne. ROCK MUS. (ROCK): Mai mo dern ze ne. SCIENCE (TUDOMÁNY): Ter mé sze - ti, tu do má nyos, tech ni kai is me ret ter - jesz tô mû sor. SPORT (SPORT): Sport köz ve tí té sek. VARIED (VEGYES): Könnyed, szó ra - koz ta tó mû so rok. 166 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

172 Audiorendszer (A tí pus) Miu tán Ön ki vá lasz tot ta a tet szô le ges mû sor tí pust, a rend szer au to ma ti ku - san ke res ni kez di a ki vá lasz tott prog - ram kód dal el lá tott mû so ro kat szol - gál ta tó adó kat. A PTY funk ció el sô hasz ná la ta kor a NEWS tí pu sú mû sor ki jel zé se je le nik meg. Ha a ki vá lasz tott RDS rend sze rû rá dió - adó nem su gá roz PTY in for má ciót, aki jel zôn a NONE (ÜRES) felirat jele nik meg. Amennyi ben a ki vá lasz - tott adó nem RDS rend sze rû, a ki jel - zôn a NO RDS (NINCS RDS) felirat tá jé koz tat ja nagy já ból öt má sod per - cig, majd a rá dió au to ma ti ku san ki - kap csol ja az RDS funk ciót, és a ki jel - zôt nor mál ki jel zés re vált ja, míg egyéb beavat ko zás nem tör té nik. HULLÁMSÁVVÁLTÓ KAPCSOLÓ KERESÉS AUTOMATA PROGRAMKERESÉS INDIKÁTOR Amint a ki jel zôn meg je le nik a ki vá - lasz tott mû sor tí pus, hasz nál hat ja a SEEK ke re sés gom bot a ki vá lasz - tott mû sor tí pus meg ta lá lá sá hoz. Ha bár me lyik fe lét meg nyom ja a SEEK ke re sés gomb nak, a ke re sés köz - ben a ki jel zôn lát hat ja a kü lön bö zô mû sor tí pu so kat. (Lásd a PTY Mû - sor tí puslis tát az elô zô ol da lon.) AUTOMATA PROGRAM- KERESÉS GOMBJA TA FORGALMI KÖZLEMÉNY KAPCSOLÓ TP FORGALMI INFOR- MÁCIÓ BEKAPCSOLVA TA FORGALMI KÖZ- LEMÉNY INDIKÁTOR HÍREK INDIKÁTOR PTY PROGRAM- SZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓ/ HÍREK ÁTVÁLTÓ KAPCSOLÓ A PTY Mû sor tí pus-vá lasz tás mód öt má sod per cen be lül ki kap cso ló dik, ha a SEEK gomb bal meg ta lál ta a kivá lasz tott adót. FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 167

173 Audiorendszer (A tí pus) Miu tán a ki vá lasz tott mû sor tí pus meg je le nik a ki jel zôn, nyom ja meg a PTY gom bot öt má sod per cen be lül. A rend szer au to ma ti ku san el kez di a ke re sést a ki vá lasz tott mû sor tí pust szol gál ta tó adók kö zül. Ha nem ta lál ilyen jel le gû adót, a ki jel zôn meg - jelenik a NO PTY NINCS ILYEN MÛSOR felirat kb. öt má sod per cig, és a PTY funk ció ki kap csol. El kép zel he tô, hogy né hány adó a PTY kód já tól el té rô jel le gû mû sort su gá roz pil la nat nyi lag. A PTY funk ció ke re sés köz ben a rádió 50 khz-enként lép te ti a frek ven - ciát az URH hul lám sá von. PTY Hí rek meg sza kí tás funk ció CD- vagy ka zet tahall ga tás köz ben meg hall gat hat ja a hí re ket, ha elôt te a PTY gom bot több mint fél má sod - per cig meg nyom ja, és ez zel ki vá - laszt ja a NEWS hí rek funk ciót. Ezáltal a legutóbb ki vá lasz tott FM rádió adó hír su gár zá sa meg sza kít ja aka zet ta- vagy a CD-le ját szást a hí - rek idô tar ta má ra. Amennyi ben a mû sor su gár zás át vált má sik mû sor ra vagy a rá dió jel lecsök ken, 10 má sod per cen be lül a rend szer au to ma ti ku san vissza kap - csol a ka zet ta vagy a CD-lemez le ját - szá sá ba. A hang erô beál lí tá sai a TA funk ció val megegye zôek (lásd 164. ol dal). Az Ön audiorendszeré nek má sik meg sza kí tó funk ció ja a TA funk ció. Min dig az el sôd le ges prioritású meg - sza kí tás ak ti vá ló dik, tö röl ve az elô zô adást és an nak ki jel zé sét. Ha vissza kí ván tér ni az elô zô höz, kap csol ja ki a je len leg ak ti vált funk ciót. PTY Riasz tás A RIASZTÁS ALARM PTY kód ki jel - zé se hasz ná la tos vál ság hely zet köz - le mé nyek, például ter mé sze ti ka - taszt ró fák ese tén. Ha ezt a kó dot fog - ja a ké szü lék, a ki jel zôn meg je le nik az ALARM felirat, és a hang erô meg - vál to zik. Ha a riasz tás be fe je zô dik, a rá dió nor mál üzem re áll vissza. 168 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

174 Audiorendszer (A tí pus) A hang zás pa ra mé te rei nek ál lí tá sa A hang zás pa ra mé te rei nek vál toz ta - tá sát a MODE han go lógomb bal tud ja el vé gez ni. A mély, ma gas, il let ve a hang szó rók köz ti elosz tást e gomb se gít sé gé vel ál lít hat ja be. Az egyes pa ra mé te rek köz ti vál tást a gomb meg nyo má sá val ér he ti el. Aki jel zôn az ak tuá li san ki vá lasz tott pa ra mé ter je le nik meg. A Balance/Fader ál lí tá sa Ez a két sza bá lyoz ha tó pa ra mé te re min den egyes hang szó ró nak. A Ba - lance sza bály ozá sá val az ol da lak hang zá sát mó do sít ja, míg a Faderrel az el sô, il let ve a hát só hang szó ró kat sza bá lyoz za. EJECT KIOLDÓGOMB BEKAPCSOLÓ/HANGERÔ- SZABÁLYZÓ GOMB KAZETTANYÍLÁS SEEK/SKIP KERESÉS/UGRÁS TREBLE/BASS Ez zel a gomb bal a hang szín sza bályo zá sa kö zül vá laszt - hat. Nyom ja meg a MODE gom bot, ez zel ki vá laszt va a ma gas, il let ve a mély hang szín sza bályo zá sát. Ezután a MODE han go lógomb for ga tá sá val ál lít hat ja be a kí vánt hang mi nô sé get. FF/REW GYORS ELÔRE-/HÁTRACSÉVÉLÉS DOLBY INDIKÁTOR PLAY LEJÁTSZÁS GOMB DOLBY GOMB MODE HANGOLÓGOMB A ki jel zôn meg je le nô szám mu tat ja a beál lí tás mér té két. Kö zép ér ték nél bip hang jel zést hall. A ki jel zô öt má sod per cen be lül vissza tér a nor mál ki jel zés re az ál lí tás után. Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 169

175 Audiorendszer (A tí pus) Ka zet tás mag nó mû kö dé se Kap csol ja be a rá diót. Te gye be a kazet tát a ka zet ta nyí lás ba, majd nyom ja be fe lé. Egy idô után a ka zet ta au to ma ti ku san be töl tô dik, és el kez dô - dik a le ját szás. A ka zet tain di ká tor a ki jel zôn jel zi, hogy me lyik ol da la fo lyik a le ját szás - nak, Ha a ka zet ta má sik ol da lát kí - ván ja le ját sza ni, nyom ja meg a PLAY le ját szás gom bot. A rend szer vég te len le ját szás funk ció - val ren del ke zik. Ha a sza lag vé gé re ért, au to ma ti ku san be le kezd a má sik ol dal le ját szá sá ba. A Dolby B zaj csök ken tô rend szer auto ma ti ku san be kap cso ló dik, mi kor be he lye zi a ka zet tát. Ha a fel vé tel nem en nek a rend szer nek meg fe le - lôen ké szült, kap csol ja ki a zaj csök - ken tôt a gomb meg nyo má sá val. A ka zet ta ki vé te lé hez nyom ja meg az EJECT kiol dógom bot. Mû sor szám ke re sé se A sza lag le ját szá sa kor hasz nál hat ja az FF, REW, RPT vagy SKIP gom bo - kat a mû sor szám ke re sé sé hez. FF/REW Gyors elô re-, il let ve hát racsé vé lés Ha a sza la got hát ra kí ván ja csé vél ni, nyom ja meg a REW gom bot, és a kijel zôn meg je le nik a REW fel irat. Gyors elô recsé vé lés hez nyom ja meg az FF gom bot, és az en nek meg fe le lô felirat je le nik meg. Ha meg akar ja állí ta ni a sza la got, nyom ja meg a PLAY le ját szás gom bot. Ha a sza lag csé vé lés köz ben a vé gé re ért, au to - ma ti ku san be le kezd a má sik ol dal leját szá sá ba. SKIP En nek a funk ció nak a se gít - sé gé vel meg ta lál hat ja a mû sor szám ele jét. A funk ció ki vá lasz tá sá hoz hasz nál ja a SEEK/SKIP gom bot. A SKIP gomb meg nyo má sá val be le kezd a kö vet ke zô szám le ját szá - sá ba. Ha a SKIP gom bot nyom ja meg, a je len leg ját szott szám ele jé re ug rik. A csé vé lés köz ben az FF vagy a REW felirat vil log a ki jel zôn. Ha a rend szer meg ta lál ja a szám kez de tét, au to ma - ti ku san le ját szás ba kezd. 170 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

176 Audiorendszer (A tí pus) REPEAT En nek a funk ció nak a kivá lasz tá sá val fo lya ma to san is mé - tel he ti a pil la nat nyi lag le ját szott számot vagy mû sor részt. Ha meg - nyom ja az RPT gom bot, a ki jel zôn az RPT felirat em lé kez te ti szán dé ká ra. Ami kor a szám, il let ve a mû sor rész vé gé re ér a le ját szás, au to ma ti ku san vissza csé vél az ele jé re, majd új ra elkez di le ját sza ni. Egé szen ad dig foly tat ja az is mét lést, míg új ra meg nem nyom ja a REPEAT gom bot. A SKIP Ug rás és a REPEAT Is mét - lés funk ció a mû sor ré szek köz ti szüne tek bôl azo no sít ja az ak tuá lis szá mok kez de tét, il let ve a vé gét. Ha a mû sor ré szek között nincs szü - net a fel vé te len, vagy nagy a zaj szint a fel vé te lek kö zött, il let ve a szám köz ben is szü net van, ez a szol gál ta - tás nem kielé gí tôen mû kö dik. ÓRAKIJELZÉS SKIP UGRÁS ÓRAGOMB PERCGOMB ISMÉTLÉS- INDIKÁTOR A mag nó ér de ké ben Ke rül je a sé rült ka zet ták le ját szá sát, mert azok meg szo rul hat nak a szer ke - zet ben. A 228. ol da lon ol vas hat arról, hogy ho gyan óv ja ka zet táit. NULLÁZÓGOMB ISMÉTLÉS GOMB ÖTLETSZERÛ LEJÁTSZÁS INDIKÁTOR ÖTLETSZERÛ LEJÁTSZÁS GOMB Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 171

177 Audiorendszer (A tí pus) Di gi tá lis óra (néhány modell esetén) A gyúj tás kap cso ló ACCESSORY (I) és ON (II) ál lá sá ban a ki jel zôn az idô je le nik meg. Ha a rá diót, a ka zet tás mag nót vagy a CD-lejátszót be kap - csol ja, a ki jel zôn az ak tuá lis rend szer üzem mód ki jel zé se lát ha tó öt má - sod per cig, majd visszaáll az idô ki jel - zé sé re. A pon tos idôt az idô ki jel zé se kor tudja beál lí ta ni. Az órák szá má nak ál lí tá sá hoz nyom ja meg a H Óra és a CLOCK Óra - gom bot egy szer re mindad dig, míg a beál lí tan dó ér ték re vált a ki jel zô. A per cek beál lí tá sá hoz nyom ja meg az M Perc és a CLOCK Óragom - bot egy szer re mindad dig, míg a beál lí tan dó ér ték re vált a ki jel zô. Hasz nál hat ja a gyors beál lí tás hoz a RES Nul lá zógomb ját is, ek kor aleg kö ze leb bi egész órá ra ug rik a kijel zô. Nyom ja meg egy szer re a nullá zó- és a CLOCK gom bot. Ha a ki jel zô ak tuá li san 30 perc nél ke ve - sebb idôn állt, az elô zô órá ra, el len - ke zô eset ben a kö vet ke zô órá ra ug rik. Pél da: 1:06-ról 1:00-ra vált a ki jel zô. 1:52-rôl 2:00-ra vált a ki jel zô. Ha le kö ti az akkusarut vagy az ak ku - mu lá tor le me rül, az óra el vesz ti beál - lí tá sát. A pon tos idôt a fen tebb leírt mó don ál lít hat ja be. 172 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

178 Audiorendszer (A tí pus) Az op ciós CD-lejátszó/tár üze mel te té se Az Ön Honda már ka ke res ke dô jé nél vá sá rol hat kiegé szí tô CD-tárat az audiorendszer hez. A hatle me zes CDtárat a rá dió ke ze lô szer vei vel tud ja ve zé rel ni. Ugyan csak vá sá rol hat mû szer fal ba épít he tô egy le me zes CD-lejátszót, mely nek mû köd te té se megegye zik az aláb biak ban leír tak kal. A CD-tár ke ze lé si uta sí tá sai nak meg - fe le lôen he lyez ze a le me ze ket a CDtár ba és a le ját szó ba. Csak szab vá - nyos le mezt hasz nál jon. Ügyel jen arra, hogy de for má ló dott le mez ne ke rül jön a tár ba. HULLÁMVÁLTÓ-KAPCSOLÓ RPT ISMÉTLÉSINDIKÁTOR ÖTLETSZERÛ SKIP UGRÁS LEJÁTSZÁS INDIKÁTOR BE- ÉS KIKAPCSOLÓ/ HANGERÔ- SZABÁLYZÓ GOMB CD/MAGNÓ ÜZEMMÓD- KAPCSOLÓ A CD le ját szá sá hoz a gyúj tás kap cso - ló nak ACCESSORY (I) vagy ON (II) gyúj tás ál lás ban, a rá dió nak be kap - csolt ál la pot ban kell len nie. ÁLLOMÁSGOMBOK RPT ISMÉTLÉSGOMB Nyom ja meg a CD-gom bot, ez zel ki - vá laszt va a CD-tár ból va ló le ját szást. A le ját szó be le kezd a tár ban lé vô elsô le mez el sô mû sor szá má nak leját szá sá ba, és ez a ki jel zôn lát ha tó. FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 173

179 Audiorendszer (A tí pus) Le ját szás köz ben má sik le mezt is kivá laszt hat a négyes (DISC-), il let ve a ha tos (DISC+) prog ramgom bok segít sé gé vel. A négyes ál lo más gomb já val a kö vet ke zô le mezt, míg aha tos prog ramgomb bal az elô zô le mezt vá laszt ja ki a tár ból. Ha Ön egy üres he lyet ha tá ro zott meg a CD-tár ban a prog ram gomb bal, akkor a le ját szó a kö vet ke zô tá ra zott le mezt kez di le ját sza ni. SKIP Ug rás funk ció Gyors ze ne szám vál tás hoz fo lya ma to - san nyom ja a SKIP Ug rás gom bot. Ami kor fe lén meg nyom ja a gom bot és elen ge di, a le ját szó elô - reug rik a kö vet ke zô ze ne szám ele jé - re. Ha a fe lén nyom ja meg a gom bot és elen ge di, ak kor a le ját szó visszaug rik az ak tuá li san ép pen ját - szott ze ne szám ele jé re. Amennyi ben még egy szer meg nyom ja a gom bot le fe lé és elen ge di, ak kor az elô zô ze - ne szám ele jé re ug rik. Amennyi ben le nyom va tart ja a SKIP gom bot, bip hang jel zést hall, és a le ját szó fo lya ma to san ke res a mû sor - ré szben. En ged je el a gom bot, ha elér te a le ját sza ni kí vánt mû sor részt. REPEAT En nek a funk ció nak a kivá lasz tá sá val fo lya ma to san is mé - tel he ti a pil la nat nyi lag le ját szott szá - mot vagy mû sor részt. Ha meg nyom - ja az RPT gom bot, a ki jel zôn az RPT felirat em lé kez te ti szán dé ká ra. Ami kor a szám, il let ve a mû sor rész vé gé re ér a le ját szás, au to ma ti ku san visszaugrik az ele jé re, majd új ra el kez di leját sza ni. Egé szen ad dig foly tat ja az ismét lést, míg új ra meg nem nyom ja az RPT gom bot. Öt let sze rû le ját szás Eb ben az üzem mód ban vá lo ga tás sze rû le ját - szást hall gat hat, a mû sor szá mok nem az ere de ti leg rög zí tett sor rend - ben ke rül nek le ját szás ra. Nyom ja meg az RDM gom bot. A je len leg játszott CD-lemez mû sor szá mai öt let - sze rûen ke rül nek le ját szás ra. Ami kor a vé gé re ért, be töl ti a kö vet ke zô le - mezt, és ugyanilyen mód ban el kez di annak le ját szá sát. A le me zek így kerül nek le ját szás ra, míg meg nem nyom ja is mé tel ten az RDM gom bot. 174 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

180 Audiorendszer (A tí pus) Ha a rend szer is mét lés mód ra van kap csol va, az öt let sze rû le ját szás kivá lasz tá sá hoz elôbb kap csol ja ki az RPT gomb meg nyo má sá val, míg a ki jel zôn az RDM felirat meg je le nik. HULLÁMVÁLTÓ-KAPCSOLÓ RPT ISMÉTLÉSINDIKÁTOR ÖTLETSZERÛ SKIP UGRÁS LEJÁTSZÁS INDIKÁTOR A CD le ját szá sa meg sza kad, ha meg - nyom ja az L/M/U gom bot, vagy kazet tát he lyez a mag nó ba. Ha már ere de ti leg is volt ka zet ta a le ját szó - ban, in dít sa el a TAPE/AUX gomb bal a le ját szást. Ha vissza tér a CD-lemez hall ga tá sá hoz, a le ját szó ott foly tat ja, ahol elô zô leg ab ba hagy ta. BE- ÉS KIKAPCSOLÓ/ HANGERÔ- SZABÁLYZÓ GOMB TAPE/AUX ÜZEMMÓD- KAPCSOLÓ ÁLLOMÁSGOMBOK RPT ISMÉTLÉSGOMB Ha ki kap csol ja a rend szert a CD le ját - szá sa köz ben a be- és ki kap cso ló/ hangerôszabályzó gomb bal, vagy a gyúj tás le vé te lé vel a CD-lemez a meg haj tó me cha niz mus ban ma rad. Így ami kor a rend szert is mét be kap - csol ja, a le mez le ját szá sa ott foly ta - tó dik, ahol elô zô leg ab ba ma radt. A CD-lemezek megóvá sa ér de ké ben A 227. ol da lon hasznos ta ná cso kat ol vas hat, ho gyan ke zel je le me zeit. Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 175

181 Audiorendszer (A tí pus) CD-lejátszó/CD-vál tó hi ba kó dok Ab ban az eset ben, ha a CD-lejátszó vagy -vál tó mû kö dé se köz ben hi ba - üze net kód je le nik meg a ki jel zôn, néz ze át a jobb ol da li táb lá za tot. Amennyi ben a hi ba kód nem szû nik meg és nem tö röl he tô, lép jen kap - cso lat ba az Ön Honda-már ka ke res ke - dô jé vel. Hi ba kód Ok Megol dás Fokuszálási hi ba CD-lejátszó me cha ni kai hi ba Ma gas hô mér sék let Nyom ja meg az EJECT gom bot, és ve gye ki a le mezt/tá rat. El lenôriz ze, sé rült vagy de for mált-e. El lenôriz ze, hogy a le me zek a tár ba pon to san illesz ked nek-e, és a tá rat meg fe le lôen he lyez te-e a vál tó ba. Nyom ja meg az EJECT gom bot, és ve gye ki a lemezt. El lenôriz ze, sé rült vagy de for mált-e. Ha a CD-lemez nem ve he tô ki, il let ve a hi ba kód nem tû nik el, miu tán a CD-lemezt ki vet te, ak kor ke res se fel Honda-már ka ke res ke dô jét. Ne pró bál ja meg erô vel ki ven ni a CD-lemezt a le ját szó ból. El tû nik, amennyi ben a hô mér sék let nor má lis érték re áll vissza. Nincs CD-tár a CD-vál tó ban Nincs CD-lemez a CD-tár ban Te gye be a CD-tárat. Te gyen be CD-lemezt. 176 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

182 Audiorendszer (B, C tí pus) Az Ön Honda audiorendszere biz to - sít ja a leg tisz tább vé telt min den hul - lám sá von, és könnye dén ki vá laszt - hat ja a ked venc csa tor náit. Az RDS rend szer ren ge teg hasznos tu laj don - ság gal ru ház za fel, míg a ka zet tás mag nó fo lya ma tos le ját szás funk ció - val bír. (B TÍPUS) VÁLOGATÁSGOMB SZTEREOINDIKÁTOR HULLÁMSÁVVÁLTÓ KAPCSOLÓ Lo pás gát ló rend sze re biz to sít ja, hogy ha az ak ku mu lá tor sa ruit le ve - szik, vagy a rá diót ki ve szik az au tó - ból, ak kor az audiorendszer le tilt ja mû kö dé sét. Amennyi ben is mét mû - kö dô ké pes sé akar ja ten ni audiorendszerét, ak kor meg kell ad nia a meg - fe le lô kód szá mot (lásd 229. ol dal). TUNE/MODE ÁLLÍTÓGOMB (C TÍPUS) SZTEREOINDIKÁTOR PROGRAMGOMBOK VÁLOGATÁSGOMB BEKAPCSOLÓ/HANGERÔ- SZABÁLYZÓ GOMB HULLÁMSÁVVÁLTÓ KAPCSOLÓ A rá dió mû kö dé se A gyúj tás kap cso ló nak ACCESSORY (I) vagy ON (II) gyúj tás ál lás ban kell len nie. A hangerôszabályzó vagy a hullámsávváltó gomb meg nyo má sá - val tud ja be kap csol ni. A hang erôt a hangerôszabályzó gomb bal tud ja beál lí ta ni. BEKAPCSOLÓ/HANGERÔ- SZABÁLYZÓ GOMB PROGRAMGOMBOK TUNE/MODE ÁLLÍTÓGOMB Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 177

183 Audiorendszer (B, C tí pus) A legutóbb beál lí tott hul lám sáv és frek ven cia meg je le nik a ki jel zôn. A hul lám sávvál tás hoz nyom ja meg a hul lám sávvál tó kap cso lót. Az URH/FM csa tor nán meg je le nik az ST jel a ki jel zôn, az adás szte reó ban hall ha tó. Az ST jel vil log ni kezd, ha Ön gyen gébb vé te li kö rül mé nyek között au tó zik. Szte reó hang zás csak az em lí tett csa tor ná kon ér he tô el. A kö vet ke zô mó do kon ta lál hat rá dió - adó kat a ké szü lé ken: TUNE, SEEK, SCAN, AUTO SELECT vagy a Prog - ramgom bok se gít sé gé vel TUNE Ál lí tás. En nek a gomb nak a se gít sé gé vel be tud ja ál lí ta ni a kí vánt rá dió ál lo mást. A gom bot jobb ra teker ve ma ga sabb frek ven ciá ra, míg bal ra te ker ve ala cso nyabb frek ven - ciá ra ál lít hat ja a ké szü lé ket. A ki jel - zôn en nek meg fe le lôen vál to zik a frek ven cia jel zô szá ma. SEEK Ke re sés. Ez zel a gomb bal a legerô sebb je lû rá dió ál lo má so kat ta lál hat ja meg. Hogy elin dít sa a ke - re sést, nyom ja meg a SEEK gom bot bár me lyik tet szô le ges irány ban, majd en ged je el. At tól füg gôen, hogy a gom bot me lyik irány ban nyom ta meg, a ke re sés a hul lám sá von le fe lé il let ve fel fe lé indul el. A ke re sés megáll a legerô - seb ben su gár zó adó nál. SCAN Vá lo ga tás. Eb ben a funk ció - já ban a ké szü lék fel kí nál ja Ön nek a vá lasz tott hul lám sá von a legerô sebb je lû adó kat. Elin dí tá sá hoz nyom ja meg a SCAN gom bot, majd en ged je el. A rend szer meg ke re si a kö vet ke zô legerô sebb adást, majd, kö rül be lül 5má sod per cig megáll a ke re sés sel. Ha Ön nem avat ko zik köz be, a rend - szer ezután foly tat ni fog ja a ke re sést a kö vet ke zô rá dió adóig. Ha hall gat ni kí ván ja a meg talált rá dió adót, nyom - ja meg új ra a SCAN gom bot. Prog ramgom bok Ked venc rá dió - állo má sait tet szô le ge sen be prog ra - moz hat ja hat kü lön bö zô prog ram - hely re. Min den egyes gomb ké pes egy-egy kö zép, il let ve hosszúhullámú, va la mint két URH-adó me mo - ri zá lá sá ra. 178 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

184 Audiorendszer (B, C tí pus) Az ál lo má sok me mo ri zá lá sa: 1. Vá lassza ki a hul lám sá vot. 2. A ke re sôgom bok bár me lyi ké vel ke res se meg az ál lo mást. 3. A kí vánt prog ram hely gomb ját nyom ja be, majd tart sa le nyom va a bip hang jel zé sig. 4. A to váb bi hat prog ram hely beál lí - tá sá hoz is mé tel je a fen ti lé pé se ket. A be prog ra mo zott rá dió ál lo má sok el vesz nek, ha az ak ku mu lá tor le me - rül, vagy ha az ak ku mu lá tor kap csait le kö tik, va la mint ha ki húz zák a rá dió biz to sí té kát. Au to ma ta prog ram ke re sés Ha hosszú út ra megy és a be prog ra mo - zott rá dió adó já nak su gár zá si, vé te li vi szo nyai meg vál toz tak, Ön a meg - szûnt vé tel he lyé re vá laszt hat ja ezt a funk ciót. Eb ben az ál lás ban a rá dió au to ma ti ku san ke res a he lyi vi szo - nyok nak meg fe le lô adót a beál lí tott rá dió adó he lyé re. En nek a funk ció nak a ki vá lasz tá sá hoz nyom ja meg az Au to ma ta prog ram - ke re sô gomb ját. A ki jel zôn meg fog je len ni az in di ká tor lám pa, és a rend - szer né hány má sod perc múl va vé gig - ke re si az összes URH-csa tor nán a legerô sebb je let. Ha na gyon kiet len he lyen hasz nál ja az Au to ma ta prog ram ke re sés funk - ciót, elô for dul hat, hogy nem ta lál mindegyik prog ram hely re meg fe le lô szá mú rá dió adót. Ha ez így tör té nik, az üres prog ram he lyek ki vá lasz tá sa - kor 0 felirat je le nik meg a ki jel zôn a prog ram hely gomb já nak le nyo má - sa kor. Ezek re a he lyek re ha az au to ma ta prog ram ke re sés gomb ja be van nyom va Ön ma nuá li san prog ra - moz hat új rá dió adó kat. Az au to ma ta prog ram ke re sés funk - ció ja nem ír ja felül az ere de ti leg be - prog ra mo zott rá dió adók beál lí tá sát. Így ha ha za tért, csak kap csol ja ki ezt a funk ciót, és máris az ere de ti leg beál lí tott adó kat ta lál ja a meg fe le lô he lye ken. Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 179

185 Audiorendszer (B, C tí pus) RDS Rá dió adat szol gál ta tó rend szer A rá dió adás prog ram szol gál ta tá sain kí vül ren ge teg máshasznos in for má - ció hoz jut hat ezen rend szer se gít sé - gé vel. Hullámmsávváltó kap cso ló Se gít sé gé vel az URH sá von prog ra - mo zott adók tar ta ni fog ják menet - közben beál lí tott po zí ció ju kat, még ha köz ben vál to zik is frek ven ciá juk. (B TÍPUS) HÍREK INDIKÁTOR TP FORGALMI INFORMÁCIÓ BEKAPCSOLVA TA FORGALMI KÖZLEMÉNY INDIKÁTOR AUTOMATA PROGRAMKERESÉS GOMBJA AUTOMATA PROGRAMKERESÉS INDIKÁTOR TA FORGALMI KÖZLEMÉNY KAPCSOLÓ HULLÁMSÁVVÁLTÓ KAPCSOLÓ PTY PROGRAMSZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓ/ HÍREK ÁTVÁLTÓ KAPCSOLÓ (C TÍPUS) TP FORGALMI INFORMÁCIÓ INDIKÁTOR TA FORGALMI KÖZLEMÉNY INDIKÁTOR HÍREK INDIKÁTOR AUTOMATA PROGRAMKERESÉS INDIKÁTOR HULLÁMSÁVVÁLTÓ KAPCSOLÓ TA FORGALMI KÖZLEMÉNY KAPCSOLÓ PTY PROGRAMSZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓ/ HÍREK ÁTVÁLTÓ KAPCSOLÓ AUTOMATA PROGRAMKERESÉS GOMBJA 180 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

186 Audiorendszer (B, C tí pus) Az RDS (rá dió adat szol gál ta tó rend - szer) a rá dió be kap cso lá sa kor au to - ma ti ku san üzem be lép. Amennyi ben az adó, amit ép pen hall ga tott RDS rend sze rû, a ki jel zô a frek ven cia ki jel - zé sé rôl át vált az adó ne vé re. Ezután a rend szer au to ma ti ku san ezen adó legerô sebb je lén fog ja tar ta ni a frek - ven ciát. Ez zel meg kí mél ve Önt uta - zás köz ben a rá dió utánállításából adó dó kel le met len sé gek tôl, mindad - dig, míg a beál lí tott adó RDS kör ze - té ben au tó zik. Amint az RDS jel egy re gyen gébb lesz, a rend szer a legutóbb beál lí tott frek ven ciát fog ja tar ta ni, és a ki jel zôn át vált az adó ne vé rôl a frek ven cia kijel zé sé re. Né hány or szág ban az RDS rend szer nem mû kö dik, mi vel a rá dió adók nem su gá roz nak RDS je let. Prog ramszol gál ta tás ki jel zé se (PTY) Amennyi ben a hall ga tott rá dió adó RDS rend sze rû, a frek ven ciaki jel zés át vált a rá dió adó ne vé re, vagy a prog ram tí pu sá ra (PTY). Nyom ja meg a for gal mi köz le mény (TA) gom bot több mint két má sod perc re, hogy át vált son a ki jel zô az adó ne - vérôl a prog ram tí pu sá ra (PTY). A 183. ol da lon bô veb ben ol vas hat a PTY infor má ciók ról. TA (For gal mi köz le mény ké szen lét) funk ció ja Ha meg nyom ja a TA For gal mi köz le - mény gom bot, a rend szer ké szen lé ti ál la pot ba kap csol a for gal mi köz le - mé nyek fo ga dá sá ra, ugyanak kor a TA in di ká tor fel gyul lad a ki jel zôn. Amennyi ben olyan adót hall gat, amely su gá roz ilyen köz le mé nye ket a TP fel gyul lad a ki jel zôn, je lez ve, hogy ilyen jel le gû in for má ció ér kez het. Amennyi ben olyan adót hall gat, amely EON (Nö velt prioritású há ló zat) rend sze rû, a TP in di ká tor ugyan csak fel gyul lad. Az EON in for má ciószol gál ta tás olyan ke resztre fe ren ciá val ren del ke zô prog - ramszol gál ta tás, amely ma ga sabb prioritású az ép pen su gár zott prog - ram nál. Ezért ha ilyen adó nál köz le - ke dé si in for má ció ér ke zik, azon nal meg hall gat hat ja az ép pen su gár zott mû so ron ke resz tül. FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 181

187 Audiorendszer (B, C tí pus) Ka zet ta- vagy CD-lemez hall ga tá sa köz ben is kap hat köz le ke dé si in for - má ció kat, amennyi ben elôt te TP vagy EON rend sze rû adó ra ál lít ja készü lé két, és meg nyom ja a TA gom bot. A rend szer au to ma ti ku san át kap csol a ka zet ta, il let ve CD hall ga - tá sá ról a köz le ke dé si in for má ciók véte lé re, amennyi ben ilyen jel le gû köz le mény ér ke zik. A köz le mény vége után vissza kap csol az ere de ti üzem mód ra. Ki kap cso lá sá hoz nyom ja meg a TA gom bot új ra, és a TA ki jel zô kial szik. Amennyi ben a SEEK vagy az au to - ma ta prog ram ke re sés gomb já val választ ki adó kat úgy, hogy köz ben a TA funk ció be van kap csol va, a rend - szer csak a TP vagy EON rend sze rû adó kat vá laszt ja ki. (B TÍPUS) HÍREK INDIKÁTOR TP FORGALMI INFORMÁCIÓ BEKAPCSOLVA TA FORGALMI KÖZLEMÉNY INDIKÁTOR AUTOMATA PROGRAMKERESÉS GOMBJA (C TÍPUS) HÍREK INDIKÁTOR TP FORGALMI INFORMÁCIÓ BEKAPCSOLVA TA FORGALMI KÖZLEMÉNY INDIKÁTOR TA FORGALMI KÖZLEMÉNY KAPCSOLÓ AUTOMATA PROGRAMKERESÉS INDIKÁTOR TA FORGALMI KÖZLEMÉNY KAPCSOLÓ HULLÁMSÁVVÁLTÓ KAPCSOLÓ PTY PROGRAM SZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓ/ HÍREK ÁTVÁLTÓ KAPCSOLÓ AUTOMATA PROGRAMKERESÉS GOMBJA HULLÁMSÁVVÁLTÓ KAPCSOLÓ GOMBJA PTY PROGRAM SZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓ/ HÍREK ÁTVÁLTÓ KAPCSOLÓ AUTOMATA PROGRAMKERESÉS GOMBJA 182 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

188 Audiorendszer (B, C tí pus) A hang erô ál lí tá sa A hang erô beál lí tá sá tól füg get le nül a for gal mi in for má ciók köz ben az elô re meg ha tá ro zott (VOL 10) szint re ál lít ja a ké szü lé ket. En nél ma ga sabb szint re is ál lít hat ja a ké szü lé ket a hang erô - állí tó gomb bal, és ezt ideig le ne sen tá rol ja a ké szü lék me mó riá ja. Leg kö ze lebb ezen a hang erôn szó lal meg a köz le ke dé si in for má ció. Ha a meg ha tá ro zott (VOL 10) szint nél hal - kab ban hall gat ja az adást, a köz le ke - dé si in for má ciók köz ben a ké szü lék au to ma ti ku san a meg ha tá ro zott szint re han go sít ja a ké szü lé ket. TP For gal mi in for má ció jel riasz tás Ahogy a rá dió hall ga tá sa köz ben a az adás je le le gyen gül, a TP in di ká tor kial szik a ki jel zôn, majd het ven másod perc múl va tíz má sod per ces fi gyel mez te tô hang jel zi, hogy vált son má sik TP rend sze rû adó ra. Ugyan csak meg szó lal a fi gyel mez - tetô hang, ha azután pró bál ja má sik adó ra han gol ni a rá diót, miu tán bekap csol ta a TA funk ciót, vagy ha nem gyul lad fel a TP in di ká tor. Ha a TP jel gyen gül ka zet ta vagy CDlemez hall ga tá sa köz ben, el tû nik a ki - jel zô rôl a TP in di ká tor és a rend szer au to ma ti ku san meg ke re si a legerô - sebb TP je let su gár zó adót a kör zet - ben, és ké szen lé ti ál la pot ba kap csol a for gal mi in for má ciók köz lé sé re. PTY Mû sortí pus ki jel zé se funk ció Ha meg nyom ja a PTY ki vá lasz tó gom bot több mint két má sod per cig, a PTY in di ká tor fel gyul lad a ki jel zôn. Ezen funk ció se gít sé gé vel az RDS rend sze rû rá dió adók mû sor szol gál ta - tá sai kö zül vá laszt hat az aláb biak sze rint: FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 183

189 Audiorendszer (B, C tí pus) AFFAIRS (ÜGYEK): Ak tuá lis hí re ken ala pu ló mû sor CLASSICS (KLASSZIKUSOK): Fô klasszi kus ze ne ka ri ze ne mû vek elôadá sai. CULTURE (KULTÚRA): Vá lo ga tás a nem ze ti, vagy nem zet kö zi kul tú rá ból. DRAMA (SZÍNMÛ): Rá dió já té kok, so ro za tok. EDUCATE (OKTAT): Is me ret ter jesz - tô mû sor. INFO (INFORMÁCIÓ): Ál ta lá nos infor má ciós csa tor na. L.CLASS (KÖNNYÛ KLASSZIKU- SOK): Könnyû klasszi kus ze nei feldol go zá sok. NEWS (HÍREK): Té nyek, ri por tok, ese mé nyek. OTH. MUS. (EGYÉB ZENE): Úgy mint: Jazz, Folk, Country, Rithm & Blues, Reggae. POP MUS. (POP): Kom mersz, po pu lá ris ze ne. ROCK MUS. (ROCK): Mai mo dern ze ne. SCIENCE (TUDOMÁNY): Ter mé sze ti, tu do má nyos, tech ni kai is me ret ter - jesz tô mû sor. SPORT (SPORT): Sport köz ve tí té sek. VARIED (VEGYES): Könnyed, szó ra - koz ta tó mû so rok. Miu tán Ön ki vá lasz tot ta a tet szô le ges mû sor tí pust, a rend szer au to ma ti ku - san ke res ni kez di a ki vá lasz tott prog - ram kód dal el lá tott mû so ro kat szol - gál ta tó adó kat. A PTY funk ció el sô hasz ná la ta kor a NEWS tí pu sú mû sor ki jel zé se je le nik meg. Ha a ki vá lasz tott RDS rend sze rû rádió adó nem su gá roz PTY in for - mációt, a ki jel zôn a NONE (ÜRES) felirat je le nik meg. Amennyi ben a kivá lasz tott adó nem RDS rend sze rû, a ki jel zôn a NO RDS (NINCS RDS) felirat tá jé koz tat ja nagy já ból öt má - sod per cig, majd a rá dió au to ma ti ku - san ki kap csol ja az RDS funk ciót, és a ki jel zôt nor mál ki jel zés re vált ja, míg egyéb beavat ko zás nem tör té nik. 184 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

190 Audiorendszer (B, C tí pus) Amint a ki jel zôn meg je le nik a ki vá - lasz tott mû sor tí pus, hasz nál hat ja a SEEK ke re sés gom bot a ki vá lasz - tott mû sor tí pus meg ta lá lá sá hoz. Bár - me lyik fe lét meg nyom va a SEEK ke re sés gomb nak, a ke re sés köz ben a kijel zôn lát hat ja a kü lön bö zô mû - sor tí pu so kat. (Lásd a PTY Mû sor tí - puslis tát az elô zô ol da lán.) (B TÍPUS) HÍREK INDIKÁTOR TP FORGALMI INFORMÁCIÓ BEKAPCSOLVA TA FORGALMI KÖZLEMÉNY INDIKÁTOR AUTOMATA PROGRAMKERESÉS INDIKÁTOR TA FORGALMI KÖZLEMÉNY KAPCSOLÓ HULLÁMSÁVVÁLTÓ KAPCSOLÓ A PTY Mû sor tí pus-vá lasz tás mód öt má sod per cen be lül ki kap cso ló dik, ha a SEEK gomb bal meg ta lál ta a kivá lasz tott adót. (C TÍPUS) AUTOMATA PROGRAMKERESÉS GOMBJA TP FORGALMI INFORMÁCIÓ BEKAPCSOLVA TA FORGALMI KÖZLEMÉNY INDIKÁTOR TA FORGALMI KÖZLEMÉNY KAPCSOLÓ HÍREK INDIKÁTOR PTY PROGRAM SZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓ/ HÍREK ÁTVÁLTÓ KAPCSOLÓ AUTOMATA PROGRAMKERESÉS INDIKÁTOR HULLÁMSÁVVÁLTÓ KAPCSOLÓ GOMBJA PTY PROGRAM SZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓ/ HÍREK ÁTVÁLTÓ KAPCSOLÓ AUTOMATA PROGRAMKERESÉS GOMBJA Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 185

191 Audiorendszer (B, C tí pus) Miu tán a ki vá lasz tott mû sor tí pus meg je le nik a ki jel zôn, nyom ja meg a PTY gom bot öt má sod per cen be lül. A rend szer au to ma ti ku san el kez di a ke re sést a ki vá lasz tott mû sor tí pust szol gál ta tó adók kö zül. Ha nem ta lál ilyen jel le gû adót, a ki jel zôn meg je le - nik a NO PTY NINCS ILYEN MÛ - SOR felirat kb. öt má sod per cig, és a PTY funk ció ki kap csol. El kép zel he tô, hogy né hány adó a PTY kód já tól el té rô jel le gû mû sort su gá roz pil la nat nyi lag. A PTY funk ció ke re sés köz ben a rá dió 50kHz-enként lép te ti a frek ven ciát az URH hul lám sá von. PTY/Hí rek meg sza kí tás funk ció CD- vagy ka zet tahall ga tás köz ben meg hall gat hat ja a hí re ket, ha elôt te a PTY gom bot több mint fél má sod - per cig meg nyom ja, és ez zel ki vá - laszt ja a NEWS Hí rek funk ciót. Ezál - tal a legutóbb ki vá lasz tott FM rá dió - adó hír su gár zá sa meg sza kít ja a kazet ta- vagy a CD-le ját szást a hí rek idô tar ta má ra. Amennyi ben a mû sor su gár zás át vált má sik mû sor ra, vagy a rá dió jel lecsök ken, 10 má sod per cen be lül a rend szer au to ma ti ku san vissza kap - csol a ka zet ta vagy a CD-lemez le ját - szá sá ba. A hang erô beál lí tá sai a TA funk ció val azo no sak. (Lásd 181. ol dal.) Az Ön audiorendszeré nek má sik meg sza kí tó funk ció ja a TA funk ció. Min dig az el sôd le ges prioritású meg - sza kí tás ak ti vá ló dik, tö röl ve az elô zô adást és an nak ki jel zé sét. Ha vissza kí ván tér ni az elô zô höz, kap csol ja ki a je len leg ak ti vált funk ciót. PTY Riasz tás A RIASZTÁS ALARM PTY kód ki jel - zé se hasz ná la tos vál ság hely zet köz - le mé nyek, például ter mé sze ti ka - taszt ró fák ese tén. Ha ezt a kó dot fog - ja a ké szü lék, a ki jel zôn meg je le nik az ALARM felirat, és a hang erô meg - vál to zik. Ha a riasz tás be fe je zô dik, a rá dió nor mál üzem re áll vissza. 186 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

192 Audiorendszer (B, C tí pus) A hang zás pa ra mé te rei nek ál lí tá sa A hang zás pa ra mé te rei nek vál toz ta - tá sát a MODE han go lógomb bal tud ja el vé gez ni. A mély, ma gas, il let ve a hang szó rók köz ti elosz tást ezen gomb se gít sé gé vel ál lít hat ja be. Az egyes pa ra mé te rek köz ti vál tást a gomb meg nyo má sá val ér he ti el. Aki jel zôn az ak tuá li san ki vá lasz tott pa ra mé ter je le nik meg. A Balance/Fader ál lí tá sa Ez a két sza bá lyoz ha tó pa ra mé te re min den egyes hang szó ró nak. A Balance sza bály ozá sá val az ol da lak hang zá sát mó do sít ja, míg a Faderrel az el sô, il let ve a hát só hang szó ró kat sza bá lyoz za. A ki jel zôn meg je le nô szám mu tat ja a beál lí tás mér té két. (B TÍPUS) MODE HANGOLÓGOMB (C TÍPUS) ÓRAGOMB PERCGOMB ÓRAKIJELZÉS NULLÁZÓGOMB MODE HANGOLÓGOMB PROGRAMGOMBOK ÓRAKIJELZÉS Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 187

193 Audiorendszer (B, C tí pus) Treble/Bass Ez zel a gomb bal a hang szín sza bályo zá sa kö zül vá laszt hat. Nyom ja meg a MODE gom bot, ez zel ki vá laszt va a ma gas, il let ve a mély hang szín sza bályo zá sát. Ezután a MODE han go lógomb for ga tá sá val ál lít hat ja be a kí vánt hang mi nô sé get. A ki jel zôn meg je le nô szám mu tat ja a beál lí tás mér té két. Kö zép ér ték nél bip hang jel zést hall. A ki jel zô öt má sod per cen be lül vissza tér a nor - mál ki jel zés re az ál lí tás után. Di gi tá lis óra (néhány modell esetén) A gyúj tás kap cso ló ACCESSORY (I), és ON (II) ál lá sá ban a ki jel zôn az idô je le nik meg. Ha a rá diót, a ka zet tás mag nót vagy a CD-lejátszót be kap - csol ja, a ki jel zôn az ak tuá lis rend szer üzem mód ki jel zé se lát ha tó öt má sod - per cig, majd visszaáll az idô ki jel zé - sé re. A pon tos idôt az idô ki jel zé se kor tudja beál lí ta ni. Az órák szá má nak ál lí tá sá hoz nyom ja meg a H Óra, (1-es prog ramgomb) és a CLOCK óragom bot egy szer re mind ad dig, míg a beál lí tan dó ér ték re vált a ki jel zô. A per cek beál lí tá sá hoz nyom ja meg az M Perc (2-es prog ramgomb) és a CLOCK óragom bot egy szer re mindad dig, míg a beál lí tan dó ér ték re vált a ki jel zô. Hasz nál hat ja a gyors beál lí tás hoz a RES Nul lá zógomb ját is, ek kor a leg kö ze leb bi egész órá ra ug rik a kijel zô. Nyom ja meg egy szer re a nul - lá zó és a CLOCK gom bot. Ha a ki jel zô ak tuá li san 30 perc nél ke ve sebb idôn állt, az elô zô órá ra, el len ke zô eset ben a kö vet ke zô órá ra ug rik. Pél da: 1:06-ról 1:00-ra vált a ki jel zô. 1:52-rôl 2:00-ra vált a ki jel zô. Ha le kö ti az akkusarut, vagy az ak ku - mu lá tor le me rül, az óra el vesz ti beál - lí tá sát. A pon tos idôt a fen tebb leírt mó don ál lít hat ja be. 188 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

194 Audiorendszer (B, C tí pus) CD-lejátszó mû kö dé se A CD-lejátszó ugyanazok kal a gom - bok kal ve zé rel he tô, mint a rá dió. (B TÍPUS) ISMÉTLÉSGOMB EJECT KIADÁSGOMB CD-NYÍLÁS DOLBY INDIKÁTOR HULLÁMSÁVVÁLTÓ KAP CSOLÓ L/M/U CD-KAPCSOLÓ He lyez ze a CD-lemezt a CD-lejátszó nyí lá sá ba. Nyom ja be a le mezt fé lig, a be hú zó me cha niz mus tel je sen be - húz za. A le ját szás ra ke rü lô ze ne szám sor szá ma a ki jel zôn lát ha tó. Ön 8 cm-es le mezt is le tud ját sza ni kiegé szí tô adap ter nél kül. Csak szab - vá nyos le me ze ket hasz nál jon. Ügyel - jen rá, hogy de for má ló dott le mez ne ke rül jön a CD-lejátszó ba. Ha a le ját szás so rán a le mez vé gé re ér, ak kor az új ra kez di a ze ne szá mok le ját szá sát elöl rôl. ÖTLETSZERÛ LEJÁTSZÁS GOMB (C TÍPUS) EJECT KIADÁSGOMB KERESÉS/ UGRÁS GOMB ISMÉTLÉS INDIKÁTOR ISMÉTLÉS ÖTLETSZERÛ LEJÁTSZÁS INDIKÁTOR INDIKÁTOR KERESÉS/UGRÁS GOMB DOLBY INDIKÁTOR HULLÁMSÁVVÁLTÓ CD-NYÍLÁS KAP CSOLÓ L/M/U ÖTLETSZERÛ LEJÁTSZÁS INDIKÁTOR CD-KAPCSOLÓ ISMÉTLÉSGOMB ÖTLETSZERÛ LEJÁTSZÁS GOMB Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 189

195 Audiorendszer (B, C tí pus) A CD le ját szá sa köz ben úgy tud a rádió ra vál ta ni, ha meg nyom ja a hullám sáv vál tó L/M/U gom bot. A CD-lemez le ját szás ra vissza vál ta ni a CD gomb bal le het sé ges. Ha ki kap csol ja a CD-lejátszót an nak le ját szá sa köz ben a be- és ki kap - cso ló / hangerôszabályzó gomb bal, vagy a gyúj tás le vé te lé vel a CDlemez a meg haj tó me cha niz mus ban ma rad. Így ami kor a CD-lejátszót ismét be kap csol ja, a CD-lemez le ját - szá sa ott foly ta tó dik, ahol elô zô leg ab ba ma radt. Nyom ja meg az EJECT kiol dó gom - bot a CD-lemez ki vé te lé hez. Amennyi ben meg nyom ta az EJECT kiol dó gom bot és a CD-lemez fé lig ki jött a le ját szó ból, de nem ve szi ki on nan, ak kor 15 má sod perc múl va a CD-lejátszó au to ma ti ku san is mét betöl ti és pil la nat nyi szü net üzem - mód ra ál lít ja. A CD-lemez le ját szá sá - nak elin dí tá sá hoz nyom ja meg a CD gom bot Gyors ze ne szám vál tás hoz fo lya ma - to san nyom ja a SEEK/SKIP ug rás gom bot. Fel fe lé nyom va elô re ug rik a ki jel zôn eköz ben CUE felirat ol vas ha tó le fe lé nyom va hát - ra ug rik, míg a ki jel zôn eköz ben REW felirat ol vas ha tó. En ged je el a gom bot, ha elér te a leját sza ni kí vánt ze ne szá mot. Ami kor fel fe lé meg nyom ja a gom bot és elen ge di, a le ját szó elô reug rik a kö vet ke zô ze ne szám ele jé re. Ami kor le fe lé nyom ja meg a gom bot és elen ge di, ak kor a le ját szó visszaug rik az ak tuá li san ép pen ját szott ze ne - szám ele jé re. Amennyi ben még egy - szer meg nyom ja a gom bot le fe lé és elen ge di, ak kor az elô zô ze ne szám ele jé re ug rik. REPEAT En nek a funk ció nak a kivá lasz tá sá val fo lya ma to san is mé - tel he ti a pil la nat nyi lag le ját szott számot, vagy mû sor részt. Ha meg - nyom ja az RPT gom bot, a ki jel zôn az RPT felirat em lé kez te ti szán dé ká ra. Ami kor a szám il let ve a mû sor rész vé gé re ér a le ját szás, au to ma ti ku san visszaug rik az ele jé re, majd új ra elkez di le ját sza ni. Egé szen ad dig foly tat ja az is mét lést, míg új ra meg nem nyom ja az RPT gom bot. Öt let sze rû le ját szás Eb ben az üzem mód ban vá lo ga tás sze rû le ját - szást hall gat hat, a mû sor szá mok nem az ere de ti leg rög zí tett sor rend - ben ke rül nek le ját szás ra. Nyom ja meg az A:SEL/RDM gom bot. A je len - leg ját szott CD-lemez mû sor szá mai öt let sze rûen ke rül nek le ját szás ra. Ale mez így ke rül le ját szás ra, míg meg nem nyom ja is mé tel ten az A.SEL/RDM gom bot. 190 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

196 Audiorendszer (B, C tí pus) CD-lejátszó hi ba kó dok Ab ban az eset ben, ha a CD-lejátszó vagy vál tó mû kö dé se köz ben hi ba - üze net, kód je le nik meg a ki jel zôn, néz ze át a jobb ol da li táb lá za tot. Amennyi ben a hi ba kód nem szû nik meg és nem tö röl he tô, lép jen kap - cso lat ba az Ön Honda-már ka ke res ke - dô jé vel. Hi ba kód Ok Megol dás Fokuszálási hi ba CD-lejátszó me cha ni kai hi ba Nyom ja meg az EJECT gom bot és ve gye ki a lemezt. El lenôriz ze, sé rült vagy de for mált-e. Nyom ja meg az EJECT gom bot és ve gye ki a lemezt. El lenôriz ze, sé rült vagy de for mált-e. Ha a CD-lemez nem ve he tô ki, il let ve a hi ba kód nem tû nik el, miu tán a CD-lemezt ki vet te, ak kor ke res - se fel Honda-már ka ke res ke dô jét. Ne pró bál ja meg erô vel ki ven ni a CD-lemezt a le ját szó ból. Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 191

197 Audiorendszer (B, C tí pus) Az op ciós CD-lejátszó/tár üze mel te té se Az Ön Honda már ka ke res ke dô jé nél vá sá rol hat kiegé szí tô CD-tárat az audiorendszer hez. A hat le me zes CDtárat a rá dió ke ze lô szer vei vel tud ja ve zé rel ni. A CD-tár ke ze lé si uta sí tá sai nak meg - fe le lôen he lyez ze a le me ze ket a CDtár ba és a le ját szó ba. Csak szab vá - nyos le mezt hasz nál jon. Ügyel jen rá, hogy de for má ló dott le mez ne ke rül - jön a tár ba. Csak ép szé lû, nem defor má ló dott le me ze ket he lyez zen a tár ba, el len ke zô eset ben azok beszo rul hat nak a tár ba. Ne játszon le olyan le me ze ket, me lyek fe lü le tén hibás a mat ri ca. A le vá ló szé lek a lemez meg szo ru lá sá hoz ve zet het nek. Nyom ja meg a CD gom bot, ez zel ki - vá laszt va a CD-tár ból va ló le ját szást. A le ját szó be le kezd a tár ban lé vô elsô le mez, el sô mû sor szá má nak leját szá sá ba és ez a ki jel zôn lát ha tó. Le ját szás köz ben má sik le mezt is kivá laszt hat a (DISC ) (5-ÖS PRO- GRAM), il let ve (DISC+) (6-OS PRO- GRAM) gom bok se gít sé gé vel. Ha Ön egy üres he lyet ha tá ro zott meg a CD-tár ban a prog ram gomb bal, akkor a le ját szó a kö vet ke zô tá ra zott le mezt kez di le ját sza ni. Amennyi ben be he lyez egy le mezt a CD-lejátszó nyí lá sá ba mi köz ben a leját szás fo lyik a CD vál tó ból, a rend - szer át vált a mû szer fal ba sze relt CDlejátszó ban lé vô le mez szá mai nak leját szá sá ra. A vál tó ban lé vô le mez - hez vissza té rés hez nyom ja meg a CD gom bot, és a le ját szás ott foly ta tó - dik, ahol elô zô leg ab ba ma radt. Ha az EJECT kiol dó gomb bal ki ve szi a CD-lemezt a le ját szó ból le ját szás köz ben, a rend szer au to ma ti ku san át vált a vál tó ban lé vô le mez re, és a le ját szás ott foly ta tó dik, ahol elô zô - leg ab ba ma radt. Amennyi ben a CD-tár üres, a ki jel zô vil log ni kezd. Vált son át rá dió üzem - mód ra az L/M/U gomb meg nyo má - sá val. Ami kor vissza vált a rá dió üzem mód - ból a CD gomb meg nyo má sá val, a rend szer az elô zô leg ki vá lasz tott üzem mód hoz (CD-lejátszó vagy CD vál tó) tér vissza. A SKIP ug rás, REPEAT is mét lés és RANDOM öt let sze rû le ját szás funk ciók mû kö dé sé hez ol vas sa el a CD-lejátszó hasz ná la ti uta sí tá sát. 192 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

198 Audiorendszer (B, C tí pus) CD-vál tó hi ba kó dok Ab ban az eset ben, ha a CD-vál tó mûkö dé se köz ben hi ba üze net, kód je le nik meg a ki jel zôn, néz ze át a jobb ol da li táb lá za tot. Amennyi ben a hi ba kód nem szû nik meg és nem tö röl he tô, lép jen kap cso lat ba az Ön Honda-már ka ke res ke dô jé vel. Hi ba kód Ok Megol dás Fokuszálási hi ba CD-lejátszó me cha ni kai hi ba Magas hômérséklet Nyom ja meg az EJECT gom bot, és ve gye ki a le mezt/tá rat. El lenôriz ze, nem sé rült vagy de for - málódott-e. El lenôriz ze, hogy a le me zek a tár ba pon to san il lesz ked nek-e, és a tá rat meg fe le lôen he lyez te-e be a vál tó ba. Nyom ja meg az EJECT gom bot, és ve gye ki a lemezt. El lenôriz ze, sé rült vagy de for mált-e. Ha a CD-lemez nem ve he tô ki, il let ve a hi ba kód nem tû nik el, miu tán a CD-lemezt ki vet te, ak kor ke res - se fel Honda-már ka ke res ke dô jét. Ne pró bál ja meg erô vel ki ven ni a CD-lemezt a le ját szó ból. El tû nik, amennyi ben a hô mér sék let nor má lis ér ték re áll vissza. Nincs CD-tár a CD-vál tó ban Nincs CD-lemez a CD-tár ban Te gye be a CD-tárat. Te gyen be CD-lemezt. Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 193

199 Audiorendszer (B, C tí pus) Op ciós ka zet tás mag nó mû kö dé se A ka zet tás rend szer DOLBY B* zaj - csök ken tô funk ció val ren del ke zik, vala mint au to ma ti ku san ér zé ke li a króm-dio xid szalagokat (CrO 2 ), és fo lya ma tos, oda-vissza le ját szást is biz to sít. (B TÍPUS) ZAJCSÖKKENTÉS INDIKÁTOR DOLBY INDIKÁTOR A gyúj tás kap cso ló nak ACCESSORY (I) vagy ON (II) gyúj tás ál lás ban kell len nie. He lyez ze a ka zet tát le ját szó nyí lá sá ba. Nyom ja be a ka zet tát fé - lig, a be hú zó me cha niz mus tel je sen be húz za, majd a mag nó le ját szás ba kezd. * Dolby zaj csök ken tés a DOLBY Laboratories Licensing Corporation li cen - ce alap ján ké szült. A DOLBY és a dup - la D szim bó lum le vé dett már ka jegy. GYORS VISSZACSÉVÉLÉS LEJÁTSZÁS GOMB (C TÍPUS) ZAJCSÖKKENTÉS INDIKÁTOR GYORS ELÔRECSÉVÉLÉS DOLBY INDIKÁTOR GYORS VISSZACSÉVÉLÉS LEJÁTSZÁS GOMB GYORS ELÔRECSÉVÉLÉS 194 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

200 Audiorendszer (B, C tí pus) A rend szer vég te len le ját szás funk ció - val ren del ke zik. Ha a sza lag vé gé re ért, au to ma ti ku san be le kezd a má sik ol dal le ját szá sá ba. A Dolby B zaj csök ken tô rend szer auto ma ti ku san be kap cso ló dik, mi kor be he lye zi a ka zet tát. A ki jel zôn fel - gyul lad a (pikto) vissza jel zés. Ha a fel vé tel nem en nek a rend szer nek meg fe le lôen ké szült, kap csol ja ki a zaj csök ken tôt az NR gomb meg nyo - má sá val. A rend szer vég te len le ját szás funk ció - val ren del ke zik. Ha a sza lag vé gé re ért, au to ma ti ku san be le kezd a má sik ol dal le ját szá sá ba. A ka zet ta ki vé te lé - hez nyom ja meg a KIOLDÓ gom bot. Amennyi ben a BE- ÉS KIKAPCSOLÓ/ HANGERÔSZABÁLYZÓ gomb bal vagy a gyúj tás le vé te lé vel ki kap csol ja az audiorendszert, mi köz ben az ka zet - tát ját szik le, ak kor a ka zet ta a le ját - szó ban ma rad. Ami kor a rend szert vissza kap csol ja, a ka zet ta le ját szó szünet mód ba vált. A le ját szás meg - kez dé sé hez nyom ja meg a LEJÁT SZÁS gom bot. A ka zet ta le ját szá sa köz ben rá dió ra vagy CD-lejátszó ra va ló át kap cso lás - hoz nyom ja meg a HULLÁMSÁV - VÁLTÓ vagy a CD gom bot. A ka zet ta le ját szó új bó li ki vá lasz tá sá hoz nyom - ja meg a CD gom bot. Mû sor szám ke re sé se A sza lag le ját szá sa kor hasz nál hat ja a GYORS ELÔRECSÉVÉLÉS (FF), GYORS VISSZACSÉVÉLÉS (REW), UGRÁS (SKIP) vagy ISMÉTLÉS (REPEAT) funk ció kat a mû sor szám ke re sé sé hez. GYORS ELÔRE/HÁTRA CSÉVÉLÉS Ez zel a sza la got gyor san elô re vagy hát ra tud ja csé vél ni. Ha a sza la got elô re kí ván ja csé vél ni, nyom ja meg és en ged je el a gom bot. Gyors hát ra csé vé lés hez nyom ja meg és en ged je el a gom bot. Gyors elô re, il let ve hát ra csé vé lés ese tén aki jel zôn az FF vagy a REW felirat vil log. A LEJÁTSZÁS gomb vagy a TUNE/MODE gomb bár mely ol da - lá nak a meg nyo má sá val és elen ge - dé sé vel be fe jez he ti a gyors elô re, illet ve hát ra csé vé lést. Ha a sza lag gyors elô re csé vé lés köz ben a vé gé re ért, irányt vált és au to ma ti ku san bele kezd a má sik ol dal le ját szá sá ba. Ha a sza lag gyors hát ra csé vé lés közben a ka zet ta ele jé re ért, ak kor az ele jé tôl kez dô dôen el kez di azt leját sza ni. FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 195

201 Audiorendszer (B, C tí pus) SKIP En nek a funk ció nak a se gít - sé gé vel ug rál hat a mû sor szá mok kö - zött. A SEEK/SKIP gomb meg nyo má - sá val a szám ele jé re vagy vé gé re ugor hat. A gomb vé gé nek meg - nyo má sá val be le kezd a kö vet ke zô szám le ját szá sá ba. Ha a vé gén nyom ja meg a gom bot, a je len leg ját szott szám ele jé re ug rik. A csé vé lés köz ben az FF vagy a REW felirat vil log a ki jel zôn. Ha a rend szer meg ta lál ja a szám kez de tét, au to ma - ti ku san le ját szás ba kezd. REPEAT En nek a funk ció nak a kivá lasz tá sá val fo lya ma to san is mé - tel he ti a pil la nat nyi lag le ját szott számot, vagy mû sor részt. Ha meg - nyom ja az RPT gom bot, a ki jel zôn az RPT felirat em lé kez te ti szán dé ká ra. Ami kor a szám il let ve a mû sor rész vé gé re ér a le ját szás, au to ma ti ku san vissza csé vél az ele jé re, majd új ra elkez di le ját sza ni. Egé szen ad dig foly tat ja az is mét lést, míg új ra meg nem nyom ja a REPEAT gom bot. A SKIP Ug rás, és a REPEAT Is mét lés funk ció a mû sor ré szek köz ti szü ne tek bôl azo no sít ja az ak tu - á lis szá mok kez de tét, il let ve a vé gét. Ha a mû sor ré szek közt nincs szü net a fel vé te len, vagy nagy a zaj szint a fel vé te lek kö zött, il let ve a szám köz - ben is szü net van, ez a szol gál ta tás nem kielé gí tôen mû kö dik. A mag nó ér de ké ben Ke rül je a sé rült ka zet ták le ját szá sát, mert azok meg szo rul hat nak a szer ke - zet ben. A 228. ol da lon ol vas hat ró la, hogy ho gyan óv ja ka zet táit. 196 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

202 Audiorendszer (D tí pus) Kö zép és URH szte reó rá dió/ka zet tás mag nó Az Ön Honda audiorendszere biz to - sít ja a leg tisz tább vé telt mind két hul - lám sá von, és könnye dén ki vá laszt - hat ja a ked venc csa tor náit. SZTEREÓ INDIKÁTOR ÁLLÍTÓ/KERESÔ GOMBOK BE- ÉS KIKAPCSOLÓ/ HANGERÔSZABÁLYZÓ GOMB A ka zet tás rend szer DOLBY B* zaj - csök ken tô funk ció val ren del ke zik és fo lya ma tos, oda-vissza le ját szást is biz to sít. * Dolby zaj csök ken tés a DOLBY Laboratories Licensing Corporation li cen - ce alap ján ké szült. A DOLBY és a dup - la D szim bó lum le vé dett már ka jegy. A rá dió mû kö dé se A gyúj tás kap cso ló nak ACCESSORY (I) vagy ON (II) gyúj tás ál lás ban kell len nie. A hang erôsza bály zó gomb vagy a hul lám sáv vál tó kap cso ló meg nyo má sá val tud ja be kap csol ni. PROGRAMGOMBOK KÖZÉPHULLÁM KAPCSOLÓ GOMB URH KAPCSOLÓ GOMB A hang erôt a hangerôszabályzó gomb bal tud ja beál lí ta ni. FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 197

203 Audiorend szer (D tí pus) A legutóbb beál lí tott hul lám sáv és frek ven cia meg je le nik a ki jel zôn. A hul lám sávvál tás hoz nyom ja meg Az AM, vagy FM hul lám sáv gom bot. Az URH- (FM) csa tor nán meg je le nik a SZTEREÓ (ST) jel a ki jel zôn, ha az adás szte reó ban hall ha tó. Szte reó - hang zás kö zép hul lá mon nem le het - sé ges. A kö vet ke zô mó do kon ta lál hat rá dió - adó kat a ké szü lé ken: ÁLLÍTÁS, KERESÉS vagy a prog ram gom bok se gít sé gé vel. ÁLLÍTÁS (TUNE) A TUNE gomb se gít sé gé vel be tud ja ál lí ta ni a kí vánt rá dió ál lo mást. A ma ga sabb frek ven - cia fe lé in dít va a ke re sést nyom ja meg a gom bot a fe lén. A fe - lén meg nyom va a gom bot az ala cso - nyabb frek ven cia fe lé ke res a rá dió - ké szü lék. Ha csak fi nom ál lí tást akar vé gez ni, nyom ja meg, és hir te len enged je el a gom bot. SEEK Ke re sés. Ez zel a gomb bal a legerô sebb je lû rá dió ál lo má so kat ta lál hat ja meg. Hogy elin dít sa a ke - re sést, nyom ja meg TUNE gom bot bár me lyik irány ba, míg hang jel zést nem hall, majd en ged je el. At tól füg gôen, hogy me lyik gom bot nyom ta meg, a ke re sés a hul lám - sávon le fe lé, il let ve fel fe lé in dul el. Ake re sés megáll a legerô seb ben sugár zó adó nál. Prog ramgom bok Ked venc rá dió - ál lo má sait tet szô le ge sen be prog ra - moz hat ja hat kü lön bö zô prog ram - hely re. Min den egyes gomb ké pes egy kö zép hul lá mú és két URH adó me mo ri zá lá sá ra. Az ál lo má sok me mo ri zá lá sa: 1. Vá lassza ki a hul lám sá vot (kö zép - hul lám AM/URH FM). Rö vid - hul lám sá von (FM1 és FM2) két ál - lo más prog ra moz ha tó be min den prog ramgomb hoz. 2. Az ál lí tó TUNE vagy ke re sô SEEK funk ciógom bok bár me lyi ké - vel ke res se meg a kí vánt ál lo mást. 3. A kí vánt prog ram hely gomb ját nyom ja be, majd tart sa azt le nyom - va legalább két má sod per cig, amíg hang jel zést nem hall. 4. Az össze sen 6 kö zép hul lá mú (AM) és 12 URH (FM) ál lo más beál lí tá - sá hoz is mé tel je meg az 1 3. lé pé - se ket. Ha egy ál lo más egy szer tá ro lás ra került, csak egy sze rûen nyom ja be és en ged je el a meg fe le lô prog ram - gom bot. A tá rolt ál lo más szá ma em - lé kez te tôül a ki jel zôn is meg je le nik. A be prog ra mo zott rá dió ál lo má sok el vesz nek, ha az ak ku mu lá tor le me - rül, vagy ha az ak ku mu lá tor sa ruit leve szik, va la mint ha ki húz zák a rá dió biz to sí té kát. 198 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

204 Audiorend szer (D tí pus) A hang zás beál lí tá sa A mély, ma gas, az ol da lak kö zöt ti hang erô elosz tá sa, il let ve az el sô és hát só hang szó rók kö zöt ti hang erôelosz tás mind beál lít ha tó. A MODE gomb is mé telt meg nyo má sá val ki vá - laszt hat ja ezek kö zül, hogy me lyi ket akar ja beál lí ta ni. A beál lí tás a kö vet - ke zô sor rend ben le het sé ges: MÉLY (BAS), MAGAS (TRE), OLDALAK KÖZÖTTI HANGERÔELOSZTÁS (BL), ELSÔ ÉS HÁTSÓ HANGSZÓRÓK KÖZÖTTI HANGERÔELOSZTÁS (FD). A gomb kö vet ke zô meg nyo más ra a hang erô ál lí tá sa le het sé ges is mét. Min den vál tás kor a ki jel zôn meg je le - nik a mód felira ta. ÁLLÍTÁS (TUNE) GOMB KIVÁLASZTÁS (MODE) GOMB Ol da lak kö zöt ti/el sô és hát só hang szó rók kö zöt ti hang erôelosz tás Ez a két sza bá lyoz ha tó pa ra mé te re min den egyes hang szó - ró nak. Az egyes ol da lak ra (bal-jobb) ju tó hang erôt az OLDALAK KÖZÖTTI HANGERÔELOSZTÁS, míg az el sô és a hát só hang szó rók ra ju tó hangerôt az ELSÔ ÉS HÁTSÓ HANG - SZÓRÓK KÖZÖTTI HANGERÔ- ELOSZTÁS sza bá lyoz za. A MODE gomb meg nyo má sá val válassza ki a hang erôelosz tás sza bá - lyo zá sok kö zül a kí ván tat (ELSÔ ÉS HÁTSÓ HANGSZÓRÓK KÖZÖTTI HANGERÔELOSZTÁS, OLDALAK KÖZÖTTI HANGERÔELOSZTÁS). En nek az elosz tás nak a mér té két a TUNE gomb kí vánt irány ba tör té nô le nyo má sá val tud ja beál lí ta ni a meg - lé vô ha tá rok kö zött. A beál lí tott ér ték a ki jel zôn lát ha tó. FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 199

205 Audiorend szer (D tí pus) Amennyi ben au tó já ban há tul nincs hang szó ró, ak kor ál lít sa a hang erô - elosz tást tel je sen elô re. Ma gas/mély hang szín Ez zel a hang szín beál lí tá sát vé gez he ti el. A KIVÁLASZTÁS gomb meg nyo má - sá val vá lassza ki a kí vánt hang szín sza bá lyo zá si mó dot (MÉLY/MAGAS). Az ÁLLÍTÁS gomb le nyo má sá val pedig be tud ja beál lí ta ni a meg lé vô ha tá rok kö zött. A beál lí tott ér ték a kijel zôn lát ha tó. Bár me lyik beál lí tást vég zi, hang jel zést hall, ami kor elér te a beál lí tá si tar to - mány kö zép ér té két, il let ve leg na gyobb és leg ki sebb ér té két (OLDALAK KÖZÖTTI/ELSÔ ÉS HÁTSÓ HANG - SZÓRÓK KÖZÖTTI HANGERÔ- ELOSZTÁS; MAGAS/MÉLY HANGSZÍN BEÁLLÍTÁS ese tén: ( C ). Miu tán a beál lí tá so kat el vé gez te, a rend szer 7 má sod perc múl va au to - ma ti ku san a nor mál ki jel zést te szi lát ha tó vá. A ka zet tale ját szó üze mel te té se A gyúj tás kap cso ló nak ACCESSORY (I) vagy ON (II) ál lás ban kell len nie. Tegyen be ka zet tát a ka zet tanyí lás ba ügyel ve, hogy a sza lag a ka zet tanyí lás jobb ol da la fe lé néz zen, majd nyom ja be fe lé. Egy idô után aka zet ta au to ma ti ku san be töl tô dik, és el kez dô dik a le ját szás. A le ját szás irá nyát mu ta tó ki jel zô vilá gít. Ez jel zi, hogy a ka zet ta me lyik ol da lát játssza le. A azt jel zi, hogy azt az ol dalt játssza le, ame lyik a kazet ta be he lye zé se kor fel fe lé né zett. A ka zet ta má sik ol da lá nak leját szá - sához nyom ja meg a 3. prog ramgom bot. A rend szer vég te len le ját szás funk - ció val ren del ke zik. Ha a sza lag vé gé re ért, au to ma ti ku san be le kezd a má sik ol dal le ját szá sá ba. A ka zet ta ki vé te lé - hez nyom ja meg a KIOLDÓ gom bot. Amennyi ben a BE- ÉS KIKAPCSOLÓ/ HANGERÔSZABÁLYZÓ gomb bal vagy a gyúj tás le vé te lé vel ki kap csol - ja az audiorendszert, mi köz ben az ka zet tát ját szik le, ak kor a ka zet ta a le ját szó ban ma rad. Ami kor a rend szert vissza kap csol ja, a ka zet tale ját szó meg kez di a ka zet ta le ját szá sát ott, ahol az ki kap cso lás elôtt ab ba ma radt. Ha úgy nyom ja meg a KIOLDÓ gom - bot, hogy nincs ka zet ta a le ját szó - ban, ak kor a ki jel zôn az EJEC fel - irat lát ha tó. 200 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

206 Audiorend szer (D tí pus) Mû sor szám ke re sé se A sza lag le ját szá sa kor hasz nál hat ja a GYORS ELÔRECSÉVÉLÉS (FF), GYORS HÁTRACSÉVÉLÉS (REW), ISMÉTLÉS (REPEAT) vagy KÖVET - KEZÔ SZÁMRA UGRÁS (SKIP) funk - ció kat a mû sor szám ke re sé sé hez. GYORS ELÔRE-/HÁTRA- CSÉVÉLÉS Ez zel a sza la got gyor - san elô re vagy hát ra tud ja csé vél ni. Ha a sza la got hát ra kí ván ja csé vél ni, nyom ja meg és en ged je el a 2. prog - ramgom bot, il let ve gyors elôre csé vé lés hez nyom ja meg és en - ged je el a 4. prog ramgom bot. A 3. prog ramgomb meg nyo má sá val és elen ge dé sé vel be fe jez he ti a gyors elô re-, il let ve hát ra csé vé lést. Ha a sza lag gyors elô recsé vé lés köz ben a vé gé re ért, irányt vált és au to ma ti - ku san be le kezd a má sik ol dal le ját - szá sá ba. Ha a sza lag gyors hát racsévé lés köz ben a ka zet ta ele jé re ért, ak kor az ele jé tôl kez dô dôen el kez di azt le ját sza ni. KÖVETKEZÔ SZÁMRA UGRÁS Ez a funk ció le he tô vé te szi a szám ele jé re va ló ug rást. Az 5. gomb és 6. gomb le nyo má sá val ak ti vi zál ha tó. Az 5. prog ramgomb meg nyo má sa és elen ge dé se ese tén a rend szer a je len leg le ját szás alatt lé vô szám ele jé re ug rik vissza. A 6. prog ramgomb meg nyo má - sa és elen ge dé se es tén a rend szer a kö vet ke zô szám ele jé re ug rik. Ami kor gyors elô re-, il let ve hát racsé vé lést vé - gez, ak kor az FF/REW felirat vil log köz ben. Ha a rend szer meg ta lál ta a ze ne szám ele jét, ak kor LEJÁTSZÁS mód ra vált. ISMÉTLÉS En nek a funk ció nak a ki vá lasz tá sá val fo lya ma to san is mé - tel he ti a pil la nat nyi lag le ját szott szá - mot vagy mû sor részt. E funk ció be - kap cso lá sá hoz nyom ja meg az ISMÉTLÉS gom bot. A ki jel zôn az RPT felirat lát ha tó. Ami kor a rend - szer eléri a ze ne szám vé gét, ak kor au to ma ti ku san el kezd vissza csé vél ni. Ha elér te ugyanannak a számnak az ele jét, a rend szer a LEJÁTSZÁS mód - ba vált. Az ISMÉTLÉS gomb bal fo lya - ma to san is mé tel he ti a pil la nat nyi lag le ját szott szá mot, amíg az ISMÉTLÉS gomb bal ki nem kap csol ja. FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 201

207 Audiorend szer (D tí pus) Az ug rás és is mét lés funk ciók a mû - sor ré szek köz ti szü ne tek bôl azo no - sítják az ak tuá lis szá mok kez de tét, il letve a vé gét. Ha a mû sor ré szek közt nincs szü net a fel vé te len vagy nagy a zaj szint a fel vé te lek kö zött, illet ve a szám köz ben is szü net van, ez a szol gál ta tás nem kielé gí tôen mû kö dik. A ka zet ták megóvá sa Ke rül je a sé rült ka zet ták le ját szá sát, mert azok meg szo rul hat nak a szer ke - zet ben vagy más prob lé má kat okoz - hat nak. A 228. ol da lon ol vas hat ró la, ho gyan óv ja ka zet táit. ISMÉTLÉSKIJELZÔ KAZETTANYÍLÁS KIOLDÓ (EJECT) GOMB BE- ÉS KIKAP - CSOLÓ/HANGERÔ- SZABÁLYZÓ (PWR/VOL) GOMB ISMÉTLÉS (REPEAT) GOMB PROGRAMGOMBOK KAZETTA (TAPE) GOMB 202 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

208 Audiorend szer (D tí pus) Di gi tá lis óra Az audiorendszer ki jel zô je a gyúj tás - kap cso ló kulcs ACCESSORY (I) és ON (II) ál lá sá ban mu tat ja az idôt. Az audiorendszer jel zi a rá dió vagy ka zet tale ját szó mód mû kö dé sét, illet - ve a hang erôsza bá lyo zást, ami kor azok ra van szük ség. Ha a rá dió és ka zet tale ját szó mû kö dé sét, il let ve a hang erôsza bá lyo zást be fe jez te, akkor öt má sod perc múl va a rend szer az idô ki jel zé sé hez tér vissza. Az óra beál lí tá sá hoz nyom ja meg a H gom bot, mi köz ben az ÓRA gom - bot le nyom va tart ja. Nyom ja meg és tart sa le nyom va a H gom bot, amíg az óra el nem éri a kí vánt ér té ket. A perc beál lí tá sá hoz nyom ja meg az M gom bot, mi köz ben az ÓRA gom bot le nyom va tart ja. Nyom ja meg és tart sa le nyom va az M gom - bot, amíg a perc el nem éri a kí vánt ér té ket. A gyors idô beál lí tás hoz hasz nál ja a RES gom bot. En nek a gomb nak egy meg nyo má sá val, mi köz ben az ÓRA gom bot le nyom va tart ja, az idô a leg kö ze leb bi egész órá ra ug rik. Amennyi ben a ki jel zett percér ték har minc perc alatt van, ak kor a RES gomb meg nyo má sá ra az idô visszaug rik az elô zô egész órá ra. Amennyi ben a ki jel zett percér ték har minc perc fe lett van, ak kor a RES RES NULLÁZÓGOMB H GOMB M GOMB ÓRAKIJELZÉS (CLOCK) GOMB gomb meg nyo má sá ra az idô elô - reug rik a kö vet ke zô egész órá ra. Pél dául: 1:06 idô ki jel zés 1:00 órá ra ug rik 1:52 idô ki jel zés 2:00 órá ra ug rik Ha az au tó ak ku mu lá to ra le me rül vagy sa ruit le ve szik, ak kor idôbe ál - lítás el ve szik. Ilyen kor új ra be kell állí ta ni a he lyes idôt az elô zôek ben leír tak sze rint. Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 203

209 Audiorend szer (D tí pus) Az op ciós CD-lejátszó/vál tó üze mel te té se Az Ön Honda-már ka ke res ke dô jé nél vá sá rol hat kiegé szí tô CD-vál tót, ame - lyet a cso mag tér be le het be sze rel ni. A hatle me zes CD-vál tót a rá dió kezelô szer vei vel tud ja ve zé rel ni és több órá nyi szol gál ta tás nyúj tá sá ra al kal mas. ISMÉTLÉS (RPT) KIJELZÔ LEMEZ (DISC) GOMBOK BEKAPCSOLÓ/HANGERÔ SZABÁLYZÓ (PWR/VOL) GOMB Kiegé szí tô ként ugyan csak ren del het szimp la CD-lejátszót is, me lyet ugyan csak a rá dió ve zé rel. Ez a CDlejátszó a gyá ri rá dió alá, az al só rekesz be sze rel he tô be. Mû kö dé sé hez ol vas sa el a kö vet ke zô rész ben leír - takat (ki vé ve a több le me zes vál tó ra vo nat ko zó kat). A CD le ját szá sá hoz a gyúj tás kap cso - ló nak ACCESSORY (I) vagy ON (II) ál lás ban, a rá dió nak be kap csolt ál la - pot ban kell len nie. ISMÉTLÉS (REPEAT) GOMB PROGRAMGOMBOK KAZETTÁS LEJÁTSZÓ/CD (TAPE/CD) GOMB URH (FM) GOMB KÖZÉPHULLÁM (AM) GOMB 204 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

210 Audiorend szer (D tí pus) CD-lejátszó Amennyi ben a rend szer be van kap - csol va, he lyez ze a CD-lemezt a CDlejátszó nyí lá sá ba. Nyom ja be a le - mezt fé lig, a be hú zó me cha niz mus tel je sen be húz za és el kez di le ját sza ni. A le ját szás ra ke rü lô ze ne szám sor - szá ma a ki jel zôn lát ha tó. Ön 8 cm-es le mezt is le tud ját sza ni kiegé szí tô adap ter nél kül. Csak szab - vá nyos le me ze ket hasz nál jon. Ügyel - jen rá, hogy de for má ló dott le mez ne ke rül jön a CD-lejátszó ba. So ha ne te gyen be a le ját szó ba olyan le mezt, ame lyen egyéb le mez - tar to zé kok van nak, mint pél dául vé - dô bo rí tás. Ily mó don va ló hasz ná lat az audiorendszer tönk re me ne te lé z okozhatja. Ha a le ját szás so rán a le mez vé gé re ér, ak kor az új ra kez di a ze ne szá mok le ját szá sát elöl rôl. Nyom ja meg az KIOLDÓ (EJECT) gom bot a CD-lemez ki vé te lé hez. Amennyi ben meg nyom ta a gom bot és a CD-lemez fé lig ki jött a le ját szó ból, de nem ve szi ki on nan, ak kor 15 má sod - perc múl va a CD-lejátszó au to ma ti ku - san is mét be töl ti és pil la nat nyi szü net üzem mód ra ál lít ja. A CD-lemez le ját - szá sá nak elin dí tá sá hoz nyom ja meg a KAZETTÁS LEJÁTSZÓ/CD gom bot. CD-vál tó A CD-vál tó ke ze lé si uta sí tá sai nak meg fe le lôen he lyez ze a le me ze ket a CD-tár ba, majd a tá rat a le ját szó ba. Csak szab vá nyos le mezt hasz nál jon. Ügyel jen rá, hogy de for má ló dott lemez ne ke rül jön a tár ba. So ha ne te gyen be a vál tó ba olyan le mezt, ame lyen egyéb le meztar to zé - kok van nak, mint pél dául vé dô borí - tás. Ily mó don va ló hasz ná lat az audiorendszer tönk re me ne te lé t okozhatja. Nyom ja meg a KAZETTÁS LEJÁTSZÓ/CD gom bot, míg a CD felirat meg je le nik a ki jel zôn. A vál tó be le kezd a tár ban lé vô el sô le mez elsô szá má nak le ját szá sá ba, és ez a ki jel zôn lát ha tó. Amennyi ben eléri a le mez vé gét, ak kor a kö vet ke zô le mez ke rül ki vá lasz tás ra. Miu tán a vál tó az utol só CD le ját szá sát be fe jez te, au to - ma ti ku san is mét az el sô re lép. Le ját szás köz ben má sik le mezt is kivá laszt hat, a LEMEZ gom bok ( vagy ) se gít sé gé vel. A gomb le nyo má sá val a kö vet ke zô lemezt vá laszt ja ki a tár ban. Nyom ja meg a gom bot az elô zô le mez kivá lasz tá sá hoz. Ha Ön egy üres helyet ha tá ro zott meg a CD-tár ban a prog ramgomb bal, ak kor a le ját szó a kö vet ke zô tá ra zott le mezt kez di leját sza ni. FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 205

211 Audiorend szer (D tí pus) CD-lejátszó és -vál tó Le ját szás köz ben má sik le mezt is kivá laszt hat a prog ramgom bok (1 6.) se gít sé gé vel. Egy szá mon be lü li gyors le ját szás hoz nyom ja le és tart sa le nyom va a meg - fe le lô prog ramgom bot. Nyom ja meg a 4. prog ramgom bot ( ) a gyors elô refor ga tás hoz, il let ve a 2. prog - ramgom bot ( ) a gyors vissza for - ga tás hoz. En ged je el a gom bot, amennyi ben elér te a kí vánt részt. Ha le nyom ja, majd elen ge di a 6. programgombot, ak kor a le ját szás a kö - vet ke zô szám ele jé re ug rik. Amennyi ben le nyom ja, majd elen - gedi az 5. programgombot, ak kor ale ját szás a je len le gi szám ele jé re ug rik vissza. Ha az elô zô szám ele jé re kí ván visszaug ra ni, ak kor nyom ja meg még egy szer ezt a programgombot. ISMÉTLÉS En nek a funk ció nak a ki vá lasz tá sá val fo lya ma to san is mé - tel he ti a pil la nat nyi lag le ját szott szá - mot. Ha meg nyom ja az ISMÉTLÉS gom bot, a ki jel zôn az RPT felirat em - lé kez te ti szán dé ká ra. Ami kor a szám vé gé re ér a le ját szás, au to ma ti ku san visszaug rik az ele jé re, majd új ra elkez di le ját sza ni. Egé szen ad dig foly tat ja az is mét lést, míg új ra meg nem nyom ja az ISMÉTLÉS gom bot. A KÖZÉPHULLÁM vagy URH gomb meg nyo má sá val vagy egy ka zet ta be he lye zé sé vel ki kap csol hat ja a CDlejátszót. Ha egy ka zet ta már be van he lyez ve, ak kor nyom ja meg a KAZETTA gom bot. Amint új ra vissza - tér a CD-lejátszó hoz, a meg sza kí tott rész nél kez di a le ját szást. Ha a gyúj tás le vé te lé vel vagy a ki - kap cso lógomb bal sza kí tot ta meg a le ját szást, amint új ra vissza tér a CDlejátszó hoz, a meg sza kí tott rész nél kez di a le ját szást. A CD-lemezek vé del me A 227. ol da lon ol vas hat ar ról, ho gyan ke zel je és tá rol ja CD-lemezeit. 206 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

212 Audiorend szer (D tí pus) CD-le ját szó/cd-vál tó hi ba kó dok Ab ban az eset ben, ha a CD-vál tó mûkö dé se köz ben hi ba üze net, kód je le nik meg a ki jel zôn, néz ze át a jobb ol da li táb lá za tot. Amennyi ben a hi ba kód nem szû nik meg és nem tö röl he tô, lép jen kap cso lat ba az Ön Honda-már ka ke res ke dô jé vel. Hi ba kód Ok Megol dás Nincs CD-lemez a CD-tár ban CD-váltó me cha ni kai hi ba Magas hômérséklet Te gyen be CD-lemezt. Nyom ja meg a CD-tár/le mez kiol dó gom bot és húz za ki a CD-tá rat/le mezt. El lenôriz ze a hi ba meg lé tét, illetve a le mez eset le ges de for má ció - ját, sé rü lé sét. Te gye vissza a CD-tá rat/le mezt új - ra. Ha a hi ba kód nem tû nik el és CD-tá rat/le mezt nem tud ja ki húz ni, ke res se fel Honda-már ka ke reske dô jét. El tû nik, amennyi ben a hô mér sék let nor má lis ér ték re áll vissza. Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 207

213 Audiorend szer (E tí pus) Kö zép hul lá mú és URH szte reó rá dió/cd le ját szó Az Ön Honda audiorend sze re biz to - sít ja a leg tisz tább vé telt min den hullám sá von, és a programgombok se gít sé gé vel könnye dén ki vá laszt hat ja a ked venc csa tor náit. ÁLLÍTÁS/KERESÉS (TUNE/SKIP) GOMB HULLÁMSÁVVÁLTÓ (AM/FM) GOMB BE- ÉS KIKAP - CSOLÓ/HANG- ERÔSZABÁLYZÓ (PWR/VOL) GOMB Ha az au tó ak ku mu lá to ra le me rül, sa ruit le ve szik, ak kor az audiorend - szer le tilt ja mû kö dé sét. Amennyi ben is mét mû kö dô ké pes sé akar ja ten ni audiorend sze rét, ak kor meg kell adnia a meg fe le lô kód szá mot (lásd 230. ol dal). PROGRAMGOMBOK ELNÉMÍTÁS (MUTE) GOMB 208 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

214 Audiorend szer (E tí pus) A rá dió mû kö dé se A gyúj tás kap cso ló nak ACCESSORY (I) vagy ON (II) ál lás ban kell len nie. A BE- ÉS KIKAPCSOLÓ gomb meg - nyo má sá val tud ja be kap csol ni. A hang erôt a HANGERÔSZABÁLYZÓ gomb bal tud ja beál lí ta ni, amely nek a mér té ke a ki jel zôn is meg je le nik. Ha a rend szert ideig le ne sen le akar ja hal kí ta ni, ak kor nyom ja meg az ELNÉMÍTÁS gom bot. Ek kor a gom - bon ta lál ha tó vissza jel zô vi lá gít, jelez ve an nak be kap csolt ál la po tát. Az el né mí tás mód meg szün te té sé hez nyom ja meg is mét az ELNÉMÍTÁS gom bot. A legutóbb beál lí tott hul lám sáv és frek ven cia meg je le nik a ki jel zôn. A hul lám sávvál tás hoz nyom ja meg a HULLÁMSÁVVÁLTÓ gom bot. Ahány - szor meg nyom ja a gom bot, a kö vet - ke zô hul lám sá vok kö zött vált: URH1 (FM1) URH2 (FM2) KÖZÉP HUL - LÁM (AM). URH (FM) csa tor nán meg je le nik a SZTEREÓ (ST) jel a ki - jel zôn, ha az adás szte reó ban hall - ható. Szte reó hang zás kö zép hul lá - mon nem le het sé ges. A kö vet ke zô mó do kon ta lál hat rá dió - adó kat a ké szü lé ken: ÁLLÍTÁS, KERESÉS, AUTOMATA PROGRAM - KERESÉS (AUTO SELECT) vagy a programgombok se gít sé gé vel. ÁLLÍTÁS Az ÁLLÍTÁS/KERESÉS a gomb se gít sé gé vel be tud ja ál lí ta ni a kí vánt rá dió ál lo mást. A gomb jobb ra te ke ré sé vel ma ga sabb frek - ven ciá ra, míg a gomb bal ra te ke ré - sé vel ala cso nyabb frek ven ciá ra ál lít - hat ja a ké szü lé ket. A ki jel zôn en nek meg fe le lôen vál to zik a frek ven cia jelzô szá ma. Ad dig te ker je a gom bot bal ra vagy jobb ra, amíg a kí vánt frek ven ciát el nem ér te. Ha el te ker te a gom bot és ilyen po zí ció ban tart ja, ak kor a frek ven cia fo lya ma to san válto zik fel fe lé vagy le fe lé. FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 209

215 Audiorend szer (E tí pus) KERESÉS Ez zel a gomb bal a legerô sebb je lû rá dió ál lo má so kat talál hat ja meg. Hogy elin dít sa a kere sést, for gas sa el az ÁLLÍTÁS/KERESÉS gom bot és tart sa el for gat va legalább fél má sod per cig, amíg hang jel zést nem hall. At tól füg gôen, hogy mer re for gat ta el a gom bot, a ke re sés a hul lám - sávon le fe lé, il let ve fel fe lé in dul el. Ake re sés megáll a legerô seb ben sugár zó adó nál. ÁLLÍTÁS/KERESÉS (TUNE/SKIP) GOMB HULLÁMSÁVVÁLTÓ (AM/FM) GOMB SZTEREÓ (ST) KIJELZÔ BE- ÉS KIKAP - CSOLÓ/HANG- ERÔSZABÁLYZÓ (PWR/VOL) GOMB 210 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

216 Audiorend szer (E tí pus) Programgombok Ked venc rá dió - ál lo má sait tet szô le ge sen be prog ra - moz hat ja hat kü lön bö zô prog ram - hely re. Min den egyes gomb ké pes egy kö zép hul lá mú és két URH adó me mo ri zá lá sá ra. Az ál lo má sok me mo ri zá lá sa: 1. Vá lassza ki a hul lám sá vot (kö zép - hul lám/urh). Rö vid hul lám sá von (FM1 és FM2) két ál lo más prog ra - moz ha tó be min den program - gomb hoz. AUTOMATA PROGRAMKERESÉS (A.SEL) KIJELZÔ HULLÁMSÁVVÁLTÓ (AM/FM) GOMB 2. Az ál lí tó vagy ke re sô funk ció gom - bok bár me lyi ké vel ke res se meg a kí vánt ál lo mást. 3. A kí vánt prog ram hely gomb ját nyom ja be, majd tart sa le nyom va legalább két má sod per cig, amíg hang jel zést nem hall. AUTOMATA PROGRAMKERESÉS (A.SEL) GOMB PROGRAMGOMBOK 4. Az össze sen 6 da rab kö zép hul lá mú (AM) és 12 da rab URH (FM) ál lo - más beál lí tá sá hoz is mé tel je meg az 1 3. lé pé se ket. FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 211

217 Audiorend szer (E tí pus) Ha egy ál lo más egy szer tá ro lás ra került, csak egy sze rûen nyom ja be és en ged je el a meg fe le lô programgombot. A tá rolt ál lo más szá ma em - lé kez te tôül a ki jel zôn is meg je le nik. A be prog ra mo zott rá dió ál lo má sok el vesz nek, ha az ak ku mu lá tor le me rül, vagy ha az ak ku mu lá tor sa ruit le ve - szik, va la mint ha ki húz zák a rá dió bizto sí té kát. AUTOMATA PROGRAMKERESÉS Ha hosszú út ra megy és a be prog - ra mo zott rá dió adó já nak su gár zá si, vé te li vi szo nyai meg vál toz tak, Ön a meg szûnt vé tel he lyé re ke res het másik adót ez zel a funk ció val. Eb ben az ál lás ban a rá dió au to ma ti ku san ke res a he lyi vi szo nyok nak meg fe le lô adót a beál lí tott rá dió adó he lyé re. En nek a funk ció nak a ki vá lasz tá sá hoz nyom ja meg az AUTOMATA PROG - RAMKERESÉS gom bot. Ezután a rend szer né hány pil la na tig vá ra ko - zó/ke re sô ál la pot ba ke rül. A rend szer au to ma ti ku san vé gig ke re si az összes hul lám sá von a legerô sebb je le ket. Eze ket 6 da rab kö zép hul lá mú (AM), il let ve 12 da rab URH (FM) prog ram - he lyen fog ja tá rol ni, és a programgombok se gít sé gé vel bár mi kor ki vá - laszt ha tóak. 212 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

218 Audiorend szer (E tí pus) Az 1-tôl 6-ig tá rolt ál lo má sok ki vá - lasz tá sá hoz csak egy sze rûen nyom ja be és en ged je el a meg fe le lô prog - ramgombot. A 7-tôl 12-ig tá rolt ál lo - má sok az 1-tôl 6-ig programgombok se gít sé gé vel hív ha tók elô. Ha a 7-tôl 12-ig tá rolt ál lo má so kat akar ja ki vá - lasz ta ni, ak kor a meg fe le lô programgombot kell le nyom ni és nyom va tar ta ni (1-tôl 6-ig). A tá rolt ál lo más szá ma em lé kez te tôül a ki jel zôn is meg je le nik. Ha tá vo li, el du gott he lyen jár, elô for - dul hat, hogy nem ta lál mindegyik prog ram hely re meg fe le lôen erô sen su gár zó rá dió adót. Ha ez így tör té - nik, az üres prog ram he lyek ki vá lasz - tá sa kor felirat je le nik meg a kijel zôn a prog ram hely gomb já nak le nyo má sa kor. Amennyi ben az au to ma ta prog ram - ke re sés so rán ta lált és tá rolt ál lo má - sok nem meg fe le lôek az Ön szá má ra, ak kor más ál lo má so kat is tá rol hat. Az ÁLLÍTÁS/KERESÉS programgomb se gít sé gé vel meg ke res he ti, a prog - ramgombok se gít sé gé vel tárol hat ja a kí vánt ál lo má so kat az elô zôek ben leír tak nak meg fe le lôen. Az au to ma ta prog ram ke re sés funk - ció ja nem ír ja felül az ere de ti leg be - prog ra mo zott rá dió adók beál lí tá sát. Így ha ha za tért, csak kap csol ja ki ezt a funk ciót, és máris az ere de ti leg beál lí tott adó kat ta lál ja a meg fe le lô he lye ken. Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 213

219 Audiorend szer (E tí pus) A hang zás beál lí tá sa A mély, ma gas, az ol da lak kö zöt ti hang erô elosz tá sa, il let ve az el sô és hát só hang szó rók kö zöt ti hang erô - elosz tás mind beál lít ha tó. A MÓD gomb is mé telt meg nyo má sá val ki vá - laszt hat ja ezek kö zül, hogy me lyi ket akar ja beál lí ta ni. A beál lí tás a kö vet - ke zô sor rend ben le het sé ges: MÉLY (BAS), MAGAS (TRE), ELSÔ ÉS HÁTSÓ HANGSZÓRÓK KÖZÖTTI HANGERÔELOSZTÁS (FAd), OLDALAK KÖZÖTTI HANGERÔ- ELOSZTÁS (BAL). A gomb kö vet ke zô meg nyo más ra a hang erô ál lí tá sa lehet sé ges is mét. Min den vál tás kor hang jel zés hall ha tó és a ki jel zôn is meg je le nik a mód felira ta. MÓD (MODE) GOMB BE- ÉS KIKAPCSOLÓ/HANGERÔSZABÁLYZÓ (PWR/VOL) GOMB 214 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

220 Audiorend szer (E tí pus) Ol da lak kö zöt ti/el sô és hát só hang szó rók kö zöt ti hang erôelosz tás Ez a két sza bá lyoz ha tó pa ra mé te re min den egyes hang szó - ró nak. Az egyes ol da lak ra (bal-jobb) ju tó hang erôt az OLDALAK KÖZÖTTI HANGERÔELOSZTÁS, míg az el sô és a hát só hang szó rók ra ju tó hang erôt az ELSÔ ÉS HÁTSÓ HANG SZÓRÓK KÖZÖTTI HANGERÔELOSZTÁS sza - bá lyoz za. A MÓD gomb meg nyo má sá val vá - lassza ki a hang erôelosz tás sza bá lyo - zá sok kö zül a kí ván tat. En nek az elosz tás nak a mér té két a BE- ÉS KIKAPCSOLÓ/HANGERÔSZABÁLYZÓ gomb for ga tá sá val tud ja beál lí ta ni a meg lé vô ha tá rok kö zött (OLDALAK KÖZÖTTI HANGERÔELOSZTÁS: L9-tôl (csak bal ol dal) R9-ig (csak jobb ol dal); ELSÔ ÉS HÁTSÓ HANGSZÓRÓK KÖZÖTTI HANGERÔ- ELOSZTÁS: F9-tôl (csak elöl) R9-ig (csak há tul). A beál lí tott ér ték a ki jel - zôn lát ha tó. Ma gas/mély hang szín Ez zel a hang szín beál lí tá sát vé gez he ti el. A MÓD gomb meg nyo má sá val válassza ki a kí vánt hang szín-sza bá - lyo zá si mó dot (MÉLY/MAGAS). A BE- ÉS KIKAPCSOLÓ/HANGERÔ - SZABÁLYZÓ gomb for ga tá sá val tudja beál lí ta ni a meg lé vô ha tá rok kö zött ( 6-tól +6-ig). A beál lí tott ér ték a ki jel zôn lát ha tó. Ami kor elér te a beál lí tá si tar to mány kö zép ér té két, ak kor a ki jel zôn a C ér ték lát ha tó. Amennyi ben a BE- ÉS KIKAPCSOLÓ/ HANGERÔSZABÁLYZÓ gomb bal bár me lyik beál lí tá si mó don vál toz tat, a mû ve let el vég zé se után öt má sod - perc cel a rend szer vissza tér a nor mál ki jel zé si mód hoz. Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 215

221 Audiorend szer (E tí pus) Di gi tá lis óra Az audiorend szer ki jel zô je a gyúj tás - kap cso ló kulcs ACCESSORY (I) és ON (II) ál lá sá ban rend sze rint az idôt mu tat ja. MÓD (MODE) GOMB A he lyes idô beál lí tá sá hoz nyom ja meg a MÓD gom bot több mint két má sod per cig, amíg hang jel zést nem hall. Az idô ki jel zés vil log ni kezd. Az óra beál lí tá sá hoz nyom ja meg és tart sa le nyom va a H (1. programgomb) gom bot, amíg az óra el nem éri a kí vánt ér té ket. A perc beál lí tá sá hoz nyom ja meg és tart sa le nyom va az M (2. prog - ramgomb) gom bot, amíg a perc el nem éri a kí vánt ér té ket. H GOMB M GOMB R GOMB 216 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

222 Audiorend szer (E tí pus) A he lyes idô beál lí tá sa után nyom ja meg is mét a MÓD gom bot. Az idô - kijel zés meg szû nik vil log ni és az idô beál lí tás be fe je zô dött. A gyors idô beál lí tás hoz hasz nál ja az R gom bot (3 programgomb). En nek a gomb nak egy meg nyo má sá val az idô a leg kö ze leb bi egész órá ra ug rik. Az idô beál lí tás hoz nyom ja meg a MÓD gom bot, majd ezután nyom ja meg az R gom bot (3. programgomb). Amennyi ben a ki jel zett percér ték har minc perc alatt van, ak kor az R gomb (3. programgomb) meg nyo - má sá ra az idô visszaug rik az elô zô egész órá ra. Amennyi ben a ki jel zett percér ték har minc perc fe lett van, ak kor az R gomb (3. programgomb) meg nyo má sá ra az idô elô reug rik a kö vet ke zô egész órá ra. Pél dául: 1:06 idô ki jel zés 1:00 órá ra ug rik 1:52 idô ki jel zés 2:00 órá ra ug rik Ha a 4. programgombot meg nyom - ja, ak kor az idô beál lí tás mód vé get ér, és a rend szer vissza tér a nor mál ki jel zé si mód ba. Ha az au tó ak ku mu lá to ra le me rül vagy sa ruit le ve szik, ak kor az idôbeállítás el ve szik. Ilyen kor új ra be kell állí ta ni a he lyes idôt az elô zôek - ben leír tak sze rint. Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 217

223 Audiorend szer (E tí pus) CD-le ját szó mû kö dé se A CD-le ját szó ugyanazok kal a gom - bok kal ve zé rel he tô, mint a rá dió. Amennyi ben a gyúj tás kap cso ló kulcs ACCESSORY (I) vagy ON (II) ál lás ban van, he lyez ze a CD-le mezt a CD-le ját - szó nyí lá sá ba. Nyom ja be a le mezt fé lig, a be hú zó me cha niz mus tel je - sen be húz za és el kez di le ját sza ni. Aki jel zôn a Cd felirat lát ha tó, illetve a CD BETÖLTVE vissza jel zô is meg je le nik. A le ját szás ra ke rü lô ze ne - szám sor szá ma is a ki jel zôn lát ha tó. Ön 8 cm-es le mezt is le tud ját sza ni kiegé szí tô adap ter nél kül. Adap te rek hasz ná la ta az audiorend szer meg - hibá so dá sát és sé rü lé sét ered mé - nyez he ti. CD-NYÍLÁS Csak szab vá nyos le me ze ket hasz nál - jon. Ügyel jen rá, hogy de for má ló dott le mez ne ke rül jön a CD-le ját szó ba, mert a rend szer meg hi bá so dá sát okoz hat ja. CD BETÖLTVE KIJELZÔ CD (CD/AUX) GOMB KIOLDÓ (EJECT) GOMB ÁLLÍTÁS/KERESÉS (TUNE/SKIP) GOMB BE- ÉS KIKAPCSOLÓ/ ISMÉTLÉS (RPT) KIJELZÔ HANGERÔSZABÁLYZÓ (PWR/VOL) GOMB VÉLETLENSZERÛ LEJÁTSZÁS (RDM) KIJELZÔ So ha ne te gyen be a le ját szó ba olyan le mezt, ame lyen egyéb le mez tar to zé kok van nak, mint pél dául vé - dô bo rí tás. Ily mó don va ló hasz ná lat az audiorend szer tönk re me ne te lé hez ve zet het. 218 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

224 Audiorend szer (E tí pus) Ha a le ját szás so rán a le mez vé gé re ér, ak kor az új ra kez di a ze ne szá mok le ját szá sát elöl rôl. A CD le ját szá sa köz ben úgy tud a rádió ra vál ta ni, ha meg nyom ja a HULLÁMSÁVVÁLTÓ gom bot. A CDle mez le ját szás ra vissza vál ta ni a CDgomb bal le het sé ges. A CD-le mez leját szá sa ott foly ta tó dik, ahol az a rá dió ra va ló át kap cso lás elôtt ab ba - ma radt. Ha ki kap csol ja a CD-le ját szót an nak le ját szá sa köz ben a BE- ÉS KIKAP - CSOLÓ / HANGERÔSZABÁLYZÓ gomb bal vagy a gyúj tás le vé te lé vel a CD-le mez a meg haj tó me cha niz - mus ban ma rad. Így ami kor a rend - szert is mét be kap cso ljuk, a CD-le mez le ját szá sa ott foly ta tó dik, ahol elô zô - leg ab ba ma radt. Nyom ja meg a KIOLDÓ gom bot a CD-le mez ki vé te lé hez. Amennyi ben meg nyom ta a KIOLDÓ gom bot, és a CD-le mez fé lig ki jött a le ját szó ból, de nem ve szi ki on nan, ak kor 15 má sod perc múl va a CD-le - ját szó au to ma ti ku san is mét be töl ti és pil la nat nyi szü net üzem mód ra ál lít ja. A CD-le mez le ját szá sá nak elin dí tá sá - hoz nyom ja meg a CD-gom bot. Ha egy CD-le mez be töl té se köz ben meg nyom ja a KIOLDÓ gom bot, vár - nia kell egy ki csit, mie lôtt a kö vet ke zô le mezt a CD-le ját szó nyí lá sá ba te szi. Le ját szás köz ben má sik le mezt és szá mot is ki vá laszt hat, az ÁLLÍTÁS/ KERESÉS gomb se gít sé gé vel. Egy szá mon be lü li gyors le ját szás hoz nyom ja meg és tart sa le nyom va a KERESÉS/ÁLLÍTÁS gom bot. For gas - sa el a gom bot jobb ra a gyors elô re - for ga tás hoz, il let ve bal ra a gyors vissza for ga tás hoz. En ged je el a gom - bot, amennyi ben elér te a kí vánt részt. Min den al ka lom mal, ami kor el for gat - ja jobb ra, majd elen ge di a KERESÉS/ ÁLLÍTÁS gom bot, ak kor a le ját szás a kö vet ke zô szám ele jé re ug rik. Amennyi ben bal ra for gat ja, majd elen ge di, ak kor a le ját szás a je len le gi szám ele jé re ug rik vissza. Ha az elô - zô szám ele jé re kí ván visszaug ra ni, ak kor még egy szer for gas sa bal ra a gom bot. FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 219

225 Audiorend szer (E tí pus) ISMÉTLÉS Ezen funk ció be kap cso - lá sá hoz nyom ja meg az ISMÉTLÉS gom bot. A ki jel zôn az RPT felirat lát - ha tó. En nek a funk ció nak a ki vá lasz - tá sá val fo lya ma to san is mé tel he ti a pil la nat nyi lag le ját szott szá mot. Ami - kor a szám vé gé re ér a le ját szás, auto ma ti ku san visszaug rik az ele jé re, majd új ra el kez di le ját sza ni. Egé szen ad dig foly tat ja az is mét lést, míg új ra meg nem nyom ja az ISMÉTLÉS gom bot. VÉLETLENSZERÛ LEJÁTSZÁS Eb ben az üzem mód ban vé let len sze - rû le ját szást hall gat hat, a szá mok nem az ere de ti leg rög zí tett sor rend - ben ke rül nek le ját szás ra. Nyom ja meg a VÉLETLENSZERÛ LEJÁTSZÁS gom bot. A ki jel zôn az RDM felirat lát ha tó. A je len leg ját szott CD-le mez szá mai vé let len sze rûen kerül nek le ját szás ra. A le mez így kerül le ját szás ra ad dig, míg meg nem nyom ja is mé tel ten a VÉLET - LEN SZERÛ LEJÁTSZÁS gom bot. Az op ciós CD-vál tó mû kö dé se Az Ön Honda-már ka ke res ke dô jé nél vá sá rol hat kiegé szí tô CD-vál tót. Ez több nyi re hat le mez tá ro lá sá ra ké pes és több órá nyi szol gál ta tás nyúj tá sá ra al kal mas. A CD-vál tót a mû szer fa lon ta lál ha tó gyá ri CD rá dió ke ze lô szer - vei vel tud ja ve zé rel ni. A CD-vál tó ke ze lé si uta sí tá sai nak meg fe le lôen he lyez ze a le me ze ket a CD-tár ba, majd a tá rat a le ját szó ba. Csak szab vá nyos le mezt hasz nál jon. Ügyel jen rá, hogy de for má ló dott lemez ne ke rül jön a tár ba, mert ez a rend szer meg hi bá so dá sát okoz hat ja. So ha ne te gyen be a vál tó ba olyan le mezt, ame lyen egyéb le meztar to zé - kok van nak, mint pél dául vé dô bo rí - tás. Ily mó don va ló hasz ná lat az audio rend szer tönk re me ne te lé t okozhatja. 220 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

226 Audiorend szer (E tí pus) Nyom ja meg a CD gom bot, míg a Cd-C / CD CHG felirat meg je le nik a ki jel zôn. A vál tó be le kezd a tár ban lé vô el sô le mez, el sô szá má nak le ját - szá sá ba és ez a ki jel zôn lát ha tó. Amennyi ben eléri a le mez vé gét, akkor a kö vet ke zô le mez ke rül ki vá - lasz tás ra. Miu tán a vál tó az utol só CD le ját szá sát be fe jez te, au to ma ti ku - san is mét az el sô re lép vissza. Nyom ja meg a CD gom bot a CDváltó ki vá lasz tá sá hoz. A le mez és ale me zen ta lál ha tó ze ne szám szá ma is a ki jel zôn lát ha tó. Le ját szás köz ben má sik tár he lyen talál ha tó le mezt is ki vá laszt hat az 5. programgomb (DISC ) vagy a 6. programgomb (DISC+) se gít sé gé vel. Az 5. programgomb meg nyo má sá val az elô zô le mezt, a 6. programgomb meg nyo má sá val a kö vet ke zô le mezt vá laszt hat ja ki. Ha egy üres tár he lyet vá laszt ki, amely ben nincs le mez, akkor a CD-vál tó a kö vet ke zô tár hely - re ug rik. Ez ad dig foly ta tó dik, amíg va la me lyik tár he lyen le mezt nem talál és azt el kez di le ját sza ni. Amennyi ben a CD-vál tó ép pen egy le mezt ját szik le és Ön a rá diós CDle ját szó ba le mezt tesz, ak kor a rend - szer be fe je zi a CD-vál tó ban lé vô lemez le ját szá sát és el kez di a rá diós CD-le ját szó ban lé vô le mez le ját szá sát. A CD-vál tó új bó li ki vá lasz tá sá hoz nyom ja meg a CD gom bot. A le ját - szás ott foly ta tó dik, ahol elôt te ab ba - ma radt. A CD gom bot hasz nál ja a CD-le ját szó és CD-vál tó kö zöt ti át vál - tás hoz. Ha a rá diós CD-le ját szón ta lál ha tó KIOLDÓ gom bot meg nyom ja, ak kor a rend szer au to ma ti ku san a CD-vál - tó ra ug rik és a CD-tár ban ta lál ha tó le mezt kez di el le ját sza ni, ahol az elôt te ab ba ma radt. Amennyi ben nincs le mez a CD-tár ban, a ki jel zô vil log ni kezd. Ilyen kor más mó dot kell vá lasz ta nia a HULLÁMSÁV VÁLTÓ gomb bal (kö zép hul lám vagy URH). Ami kor is mét vissza vált a CD-le ját - szá si mód ba, ak kor a rend szer azt az egy sé get vá laszt ja ki (rá diós CDle ját szó vagy CD-vál tó), ame lyi ket elôt te hasz nál ta. Az ug rás, is mét lés, vé let len sze rû leját szás és vá lo ga tás funk ciók hasz - ná la tá hoz néz ze át a rá diós CD-le ját - szó mû kö dé si leírá sát. Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 221

227 Audiorend szer (E tí pus) CD-le ját szó/cd-vál tó hi ba kó dok Ab ban az eset ben, ha a CD-le ját szó vagy vál tó mû kö dé se köz ben hi ba - üze net, kód je le nik meg a ki jel zôn, néz ze át a jobb ol da li táb lá za tot. Amennyi ben a hi ba kód nem szû nik meg és nem tö röl he tô, lép jen kapcso lat ba az Ön Honda-már ka - keres kedô jé vel. Hi ba kód Ok Megol dás Rendszerhiba Me cha ni kai hi ba Magas hômérséklet Nincs CD le mez a CD tár ban Nyom ja meg a KIOLDÓ gom bot, és ve gye ki a lemezt/tá rat. El lenôriz ze, hogy a le mez he lye sen lett a CD-le ját szó ba/-tár ba be té ve. Gyô zôd jön meg ar ról, hogy a le mez nem kar cos vagy sé rült. For dul jon a Honda-már ka ke res ke dô jé hez. El tû nik, amennyi ben a hô mér sék let nor má lis ér ték re áll vissza Te gyen be CD-le mezt a le ját szó ba/tár ba. 222 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

228 Audiorend szer (E tí pus) Az op ciós ka zet ta le ját szó mû kö dé se Te gyen be ka zet tát a ka zet tanyí lás ba ügyel ve, hogy a sza lag a ka zet ta nyí lás jobb ol da la fe lé néz zen, majd nyom ja be fe lé. Egy idô után a ka zet ta au to ma ti ku san be töl tô dik, és el kez dô dik a le ját szás. ISMÉTLÉS (RPT) KIJELZÔ CD (CD/AUX) GOMB HULLÁMSÁVVÁLTÓ (AM/FM)GOMB ISMÉTLÉS (RPT) GOMB ÁLLÍTÁS/KERESÉS (TUNE/SKIP) GOMB 4. PROGRAM- GOMB 3 (ZAJCSÖKKENTÉS NR) PROGRAMGOMB BE- ÉS KIKAPCSOLÓ/ HANGERÔSZABÁLYZÓ (PWR/VOL) GOMB FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 223

229 Audiorend szer (E tí pus) A rend szer vég te len le ját szás funk ció - val ren del ke zik. Ha a sza lag vé gé re ért, au to ma ti ku san be le kezd a má sik ol dal le ját szá sá ba. Amennyi ben olyan ka zet tát ját szik le, amely Dolby B NR vagy C NR rend - szer sze rint lett rög zít ve, nyom ja meg a 3. programgombot, amíg a kijel zôn a BoN vagy CoN felirat meg nem je le nik. Amennyi ben olyan ka zet tát ját szik le, amely nem Dolby B NR rend szer szerint lett rög zít ve, nyom ja meg a 3. programgombot, amíg a ki jel zôn a BoFF vagy CoFF felirat meg nem je le nik. A rend szer vég te len le ját szás funk - ció val ren del ke zik. Ha a sza lag vé gé re ért, au to ma ti ku san be le kezd a má sik ol dal le ját szá sá ba. A ka zet ta ki vé te lé - hez nyom ja meg a KIOLDÓ gom bot. Amennyi ben a BE- ÉS KIKAPCSOLÓ/ HANGERÔSZABÁLYZÓ gomb bal vagy a gyúj tás le vé te lé vel ki kap csol - ja az audiorend szert, mi köz ben az ka zet tát ját szik le, ak kor a ka zet ta a le ját szó ban ma rad. Ami kor a rend - szert vissza kap csol ja, a ka zet ta le ját - szó szü net mód ba vált. A le ját szás meg kez dé sé hez nyom ja meg a 4. programgombot ( ). A ka zet ta le ját szá sa köz ben rá dió ra vagy CD-le ját szó ra va ló át kap cso lás - hoz nyom ja meg a HULLÁMSÁV - VÁLTÓ vagy a CD gom bot. A ka zet tale ját szó új bó li ki vá lasz tá sá hoz nyom - ja meg a CD gom bot. Mû sor szám ke re sé se A sza lag le ját szá sa kor hasz nál hat ja a GYORS ELÔRECSÉVÉLÉS (FF), GYORS HÁTRACSÉVÉLÉS (REW), ISMÉTLÉS (RPT) vagy KÖVETKEZÔ SZÁMRA UGRÁS (TMS) funk ció kat a mû sor szám ke re sé sé hez. GYORS ELÔRE-/HÁTRACSÉVÉLÉS Ez zel a sza la got gyor san elô re vagy hát ra tud ja csé vél ni. Ha a sza la got hát ra kí ván ja csé vél ni, for gas sa el az ÁLLÍTÁS/KERESÉS gom bot bal ra, és tart sa úgy fél má sod perc nél hosz - szabb ideig, amíg hang jel zést nem hall. Gyors elô recsé vé lés hez for gas - sa jobb ra a KERESÉS/ÁLLÍTÁS gom - bot, és tart sa úgy fél má sod perc nél hosszabb ideig, amíg hang jel zést nem hall. Gyors elô re-, il let ve hát ra - csé vé lés ese tén a ki jel zôn lát ha tó PLAY felirat vil log. A 4. programgomb ( ) meg nyo má sá val és elen ge dé sé vel be fe jez he ti a gyors elô re-, il let ve hát ra csé vé lést. Ha a sza lag gyors elô recsé vé lés köz ben a vé gé re ért, irányt vált, és au to ma ti - ku san be le kezd a má sik ol dal le ját - szá sá ba. Ha a sza lag gyors hát racsévé lés köz ben a ka zet ta ele jé re ért, ak kor az ele jé tôl kez dô dôen el kez di azt le ját sza ni. 224 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

230 Audiorend szer (E tí pus) ISMÉTLÉS En nek a funk ció nak a ki vá lasz tá sá val fo lya ma to san is mé - tel he ti a pil la nat nyi lag le ját szott szá - mot vagy mû sor részt. Ezen funk ció be kap cso lá sá hoz nyom ja mag az ISMÉTLÉS gom bot. A ki jel zôn az RPT felirat lát ha tó. En nek a funk ció - nak a ki vá lasz tá sá val fo lya ma to san is mé tel he ti a pil la nat nyi lag le ját szott szá mot. Ami kor a szám vé gé re ér, a le ját szás, au to ma ti ku san vissza csé - vé li a ka zet tát a szám az ele jé re. Ami kor ugyanazon szám ele jét ér zé - ke li, ak kor a rend szer LEJÁTSZÁS (PLAY) mód ra vált. Egé szen ad dig foly tat ja az is mét lést, míg új ra meg nem nyom ja az ISMÉTLÉS gom bot. Az is mét lés funk ció a mû sor ré szek köz ti szü ne tek bôl azo no sít ja az ak tu - á lis szá mok kez de tét, il let ve a vé gét. Ha a mû sor ré szek közt nincs szü net a fel vé te len vagy nagy a zaj szint a fel vé te lek kö zött, il let ve a szám köz - ben is szü net van, ez a szol gál ta tás nem kielé gí tôen mû kö dik. KÖVETKEZÔ SZÁMRA UGRÁS Ez a funk ció le he tô vé te szi a kö vet ke - zô szám ele jé re va ló ug rást. Ahány - szor jobb ra for gat ja és elen ge di a KERESÉS/ÁLLÍTÁS gom bot, a rend - szer min dig a kö vet ke zô szám ele jé re ug rik. A KERESÉS/ÁLLÍTÁS gomb bal ra tör té nô el for ga tá sa és elen ge - dé se ese tén a rend szer a je len leg le - ját szás alatt lé vô szám ele jé re ug rik vissza. Ki lenc ze ne szá mot tud elô revagy hát raug ra ni. Ami kor gyors elô - re-, il let ve hát racsé vé lést vé gez, ak - kor az átug rott szá mok szá ma lát ha - tó a ki jel zôn, és a TMS felirat vil log köz ben. Ha a rend szer meg ta lál ta a ze ne szám ele jét, ak kor LEJÁTSZÁS mód ra vált. A funk ció ki kap cso lá sá - hoz nyom ja meg a 4. programgombot ( ). FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 225

231 Audiorend szer (E tí pus) Az is mét lés és a kö vet ke zô szám ra ug rás funk ciók a mû sor ré szek köz ti szü ne tek bôl azo no sít ja az ak tuá lis szá mok kez de tét, il let ve a vé gét. Ha a mû sor ré szek közt nincs szü net a fel vé te len (ke ve sebb mint négy má sod perc), vagy nagy a zaj szint a fel vé te lek kö zött, il let ve a szám köz - ben is szü net van (több mint négy má sod perc hosszú), ez a szol gál ta tás nem kielé gí tôen mû kö dik. A ka zet ták megóvá sa Ke rül je a sé rült ka zet ták le ját szá sát, mert azok meg szo rul hat nak a szer ke - zet ben, vagy más prob lé má kat okoz - hat nak. A 228. ol da lon ol vas hat ró la, ho gyan óv ja ka zet táit. 226 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

232 Audiorend szer CD-le me zek ke ze lé se és megóvá sa A CD-le me ze ket min dig az élük nél fog ja meg, so ha ne érint se meg egyik fe lü le tét sem. Az ujj nyo mok ból szár ma zó szennye zô dé sek, fo lya dé - kok, zsír nyo mok, ce ru za hegy nyo - mok és cím kék a CD-le mez hely te len le ját szá sát vagy a le ját szó me cha niz - mus ban va ló meg szo ru lá sát okozhatják. Ha egy CD-le mezt nem hasz nál, ak - kor te gye be a tar tó já ba, hogy ne po - ro sod jon vagy szennye zôd jön más mó don. A ve te me dés megelô zé se vé gett tart sa tá vol le me zeit köz vet len nap fény tôl és ma gas hô mér sék let tôl. A le me zek tisz tí tá sá hoz fi nom, pu ha ron gyot hasz nál jon. A le mezt a bel sô élé tôl elin dul va a kül sô éle fe lé tö röl je. Egy új CD-le mez bel sô és kül sô élei a gyár tás kö vet kez té ben még nyer sek le het nek. Ezért az éle ken ta lál ha tó ap ró mû anyag da ra bok le tör het nek és a le mez fe lü le té re es het nek a le ját - szás so rán, ug rást és más prob lé má - kat okoz va ez zel. Ja va solt ilyen eset - ben a le mez kül sô és bel sô élei nek kör be csi szo lá sa egy ce ru za vagy toll se gít sé gé vel. So ha ne pró bál jon meg nem oda va ló tár gyat a CD-le ját szó ba vagy a CDtár ba ten ni. Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 227

233 Audiorendszer A ka zet ta le ját szó gon do zá sa A sza lag ról a le ját szófej re ra kó dó szennye zô dé sek, il let ve oxi dok a hang mi nô ség rom lá sát okozhatják. En nek megelô zé se ér de ké ben min - den 30 üzem óra után tisz tít sa meg afe jet. Ha nem tud ja a szo ká sos mó don meg tisz tí ta ni a fe jet, le het, hogy a szennye zô dés a ke res ke del mi for ga - lom ban kap ha tó nor mál tisz tí tószet - tel nem tá vo lít ha tó el. Csak 100 perc nél rö vi debb mû sor - ide jû ka zet tát hasz nál jon. En nél hosszabb ka zet ták sza lag jai vé ko - nyab bak, ezért könnye n el sza kad hat - nak vagy be szo rul hat nak a meg haj tó me cha ni ká já ba. Vizs gál ja meg be he lye zés elôtt a kazet tát. Ha a sza la got la zá nak ta lál ja, fe szít se meg az or sót te ker ve egy ceru za se gít sé gé vel. Ha a ka zet ta mat ri cá ja rész ben le vált, tá vo lít sa el a ma ra dé kát egé szen, mert ez a ka zet ta be szo ru lá sát okoz - hat ja. Ne he lyez zen be so ha hi bás vagy sé rült ka zet tát. A hasz ná la ton kí vü li ka zet táit min dig szá raz he lyen tá rol ja. Ne te gye ki ôket köz vet len su gár zó hô nek vagy di rekt nap sü tés nek. Ha mégis fel he - vül ne vagy túl sá go san le hûl ne a gép ko csi bel se jé ben, hasz ná lat elôtt hagy ja, hogy fel ve gye a nor mál hômér sék le tet. So ha ne pró bál jon ide gen tár gyat erôl tet ni a le ját szó ba. Amennyi ben a ki jel zôn TAPE ERR (A tí pu sú audiorend szer)/ TP ER (B és C tí pu sú audiorend szer)/ TAPE Err (D tí pu sú audio rend szer) hi ba - üze net je le nik meg, akkor nyom ja meg a KIOLDÓ (EJECT) gom bot a ka - zet ta el tá vo lí tá sá hoz. Gyô zôd jön meg ar ról, hogy a sza lag sé rü lés - men tes. Ha a ka zet tát nem tud ja kiven ni vagy a hi ba üze net nem tû nik el a ka zet ta ki vé te le ese tén, vi gye autó ját Honda-már ka szer viz be. 228 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

234 Audiorend szer Lo pás el le ni vé de lem (A, B és C tí pu sú audiorend szer) Az Ön audiorend sze re mû kö dés kép - te len né vá lik, ha bár mi lyen ok ból meg sza kít ják az elekt ro mos táp el lá - tá sát. Új ra üzem be he lye zé sé hez a programgombok se gít sé gé vel egy meg ha tá ro zott öt szám je gyû kó dot kell új raír ni a me mó riá já ba. Mi vel a szá mok kom bi ná ció já nak szin te vég - te len a va riá ció ja, ezért a sa ját kód is me re te nél kül szin te le he tet len új ra fel hasz nál ni. Ön nek az au tó át vé te le kor kap nia kell a rá dió ja mel lé egy olyan kár tyát, amely an nak so ro zat szá mát és az öt szám je gyû kó dot tar tal maz za. Ta ná - csos ezt a kár tyát ott hon, biz ton sá - gos he lyen ôriz ni. Ezen kí vül ír ja fel aso ro zat szá mát eb be a ké zi könyv be is. Ha mégis el hagy ná a kód kár tyát, for dul jon Honda-már ka ke res ke dô jé - hez. A kód meg szer zé sé hez a már ka - ke res ke dô nek szük sé ge lesz az Ön rá dió já nak sorozatszámára. Az ak ku mu lá tor sa ru le vé te le kor vagy ha az ak ku mu lá tor le me rül, az új ra üzem be he lye zés nél szük sé ge lesz az audiorend szer kód já nak újbó li be vi - te lé re. A rá dió be kap cso lá sa kor a ki - jel zôn meg je le nik a CODE felirat. A programgombok se gít sé gé vel üs se be az öt szám je gyû kó dot. Ha si ke rült és el fo gad ta a kó dot, a rá dió meg - szó lal. Ha hi bát kö ve tett el va la me lyik szám beüté sé nél, ne kezd je azon nal elöl - rôl, vé gez ze el sor rend ben az öt szám be vi te lét, majd ezután a he lyes szá mo kat ír ja be. Tíz al ka lom mal pró bál koz hat a kó dok megadá sá val, ha ezután sem si ke rült, vár jon az új pró bál ko zás sal egy órát. A kód megadá sa után a rend szer elkezd mû köd ni, és Ön nek új ra kell prog ra moz nia ked venc rá dió adóit a kü lön bö zô prog ram he lyek re. Saj nos az ere de ti beál lí tá sok el vesz nek az ak ku mu lá tor sa ru le vé te le kor. Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 229

235 Audiorend szer Lo pás el le ni vé de lem (E tí pu sú audiorend szer) Az Ön audio rend sze re mû kö dés kép - te len né vá lik, ha bár mi lyen ok ból meg sza kít ják az elekt ro mos táp el lá - tá sát. Új ra üzem be he lye zé sé hez a programgombok se gít sé gé vel egy meg ha tá ro zott öt szám je gyû kó dot kell új raír ni a me mó riá já ba. Mi vel a szá mok kom bi ná ció já nak szin te vég - te len a va riá ció ja, ezért a sa ját kód is me re te nél kül szin te le he tet len új ra fel hasz nál ni. Ön nek az au tó át vé te le kor kap nia kell a rá dió ja mel lé egy olyan kár - tyát, amely an nak so ro zat szá mát és az öt szám je gyû kó dot tar tal maz za. Ta ná csos ezt a kár tyát ott hon, biz ton - sá gos he lyen ôriz ni. Ezen kí vül ír ja fel a so ro zat szá mát eb be a ké zi könyv be is. Ha mégis el hagy ná a kód kár tyát, for dul jon Honda-már ka ke res ke dô jé - hez. A kód meg szer zé sé hez a már ka - ke res ke dô nek szük sé ge lesz az Ön rá dió já nak sorozatszámára. Az ak ku mu lá tor sa ru le vé te le kor, vagy ha az ak ku mu lá tor le me rül, az új ra üzem be he lye zés nél szük sé ge lesz az audiorend szer kód já nak újbó li be vi te lé re. A rá dió be kap cso lása kor a ki jel zôn meg je le nik a COdE fel - irat. A programgombok se gít sé gé vel üs se be az öt szám je gyû kó dot. Ha si ke rült és el fo gad ta a kó dot, a rá dió meg szó lal. Ha hi bát kö ve tett el va la me lyik szám beüté sé nél, ne kezd je azon nal elöl rôl, vé gez ze el sor rend ben az öt szám be vi te lét, majd ezután a he lyes számo kat ír ja be. Tíz al ka lom mal pró bál koz hat a kó dok megadá sá val, ha ezután sem si ke rült, vár jon az új pró bál ko zás sal egy órát. A kód megadá sa után a rend szer elkezd mû köd ni, és Ön nek új ra kell prog ra moz nia ked venc rá dió adóit a kü lön bö zô prog ram he lyek re. Saj nos az ere de ti beál lí tá sok el vesz nek az ak ku mu lá tor sa ru le vé te le kor. 230 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

236 Riasz tó rend szer (Néhány modell ese tén) A riasz tó rend szer se gít meg vé de ni au tó ját és ér té keit a tol va jok tól. Ha va la ki fel akar ja tör ni az au tó ját vagy ki ven ni a rá dió ját, a kürt meg szó lal és az irány jel zôk is el kez de nek vil log - ni. Ez a riasz tás 30 má sod per cig foly - ta tó dik, majd a rend szer ki kap csol. Né hány mo dell ese tén a kürt meg - szó lal, va la mint a fény szó ró, hely zet - jel zô, szé les ség jel zô és a hát só vi lá - gí tás egy meg ha tá ro zott sor rend szerint vil log. A kürt riasz tá si ide je 30 má sod - perc/2 perc. A riasz tó ki kap cso lá sa va la me lyik el sôaj tó-kulccsal tör té nô ki nyi tá sá val, il let ve a riasz tó táv kap - cso ló já val le het sé ges. RIASZTÓ-VISSZAJELZÔ LÁMPA A riasz tó az aj tók, mo tor ház te tô, il let ve cso mag téraj tó be zá rá sa után 15 má - sod perc cel (bel sô tér ér zé ke lô vel el lá - tott au tók ese tén 25 má sod perc) au - to ma ti ku san mû köd ni kezd. A riasz tó be kap cso lá sá hoz vagy kulccsal, vagy az aj tó zár gomb já val vagy a táv kap - cso ló val kell be zár ni az aj tó kat. A riasz tó nak a mû szer fa lon el he lye - zett jel zô lám pá ja azon nal el kezd vil - log ni, ez zel je lez ve, hogy a rend szer üzem ké pes és mû kö dik. Ha az aj tó kat és a cso mag tar tót kulc csal vagy táv irá nyí tó val be zár ta, akkor mindegyik irány jel zô és a mûszer fa li irány jel zô vissza jel zôk három szor vil log nak egy más után. Ez a megerô sí té se an nak, hogy a riasz tórend szer éle sít ve van, il let ve az aj tók és a cso mag tar tó zár va van - nak. Ha ki nyit ja a zá ra kat, ak kor az irány jel zôk és a vissza jel zôk egyet vil log nak. A riasz tórend szer ak kor is mû kö dés be lép, ha az aj tó gom bok kal zár ja le az aj tó kat és a cso mag tér aj tót, il let ve a ve ze tôol da li aj tó ban ta lál ha tó köz - pon ti zár kap cso ló val, mi köz ben a kül sô ki lin cset fel húz za és az aj tót be csuk ja. FOLYTATÓDIK Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 231

237 Riasz tó rend szer (Néhány modell ese tén) Ha a riasz tó ak ti vált ál la po ta mel lett va la ki kulcs nél kül nyit ja ki va la me - lyik aj tót vagy a mo tor ház te tôt, riaszt a rend szer. Szin tén riaszt, ha va la ki a rá diót akar ja el tá vo lí ta ni vagy a ve - ze té ket el vág ja. A riasz tó ak kor is je lez, ha az éle sí tett au tó ban ülô utas el for dít ja a gyúj tás - kap cso ló kul csot. Dög lött zár ral fel sze relt au tók ese tén Amennyi ben au tó já ban a dög lött zá rat is éle sí tet te a riasz tórend szer rel együtt, ak kor a riasztórendszer nem szó lal meg, ha bár me lyik aj tót az aj - tó kap cso ló gomb bal vagy a veze tôol da li aj tót a köz pon ti zár kapcso ló - val ki nyit ja va la ki. A riasz tó rend szer nem tud éle sed ni, ha va la me lyik aj tó, cso mag téraj tó vagy a mo tor ház te tô nincs ren de sen be csuk va. Ha a riasz tó nem ak ti vá ló - dik, el lenôriz ze az aj tó és cso mag tér - aj tó nyit va vissza jel zô lám pát a mûszer fa lon (lásd 86. ol dal), hogy eset leg nincs-e nyit va. Mi vel a mo - tor ház te tô nek nincs vissza jel zô je a mû szer fa lon, ezért azo kat köz vet le nül el lenôriz ze. Ne kí sér le tez zen a rend szer meg vál - toz ta tá sán, il let ve ne sze rel jen kiegé - szí tô funk ció kat mel lé. 232 Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek

238 Riasz tó rend szer (Néhány modell ese tén) Bel sô tér-ér zé ke lô (Néhány modell ese tén) A bel sô tér-ér zé ke lô csak ak kor ak ti - vá ló dik, ha a riasztórendszer kulccsal vagy táv irá nyí tó val éle sít ve lett. Az ér zé ke lôk a mennye ze ten, a tér kép - olva só lám pák kö ze lé ben he lyez ked - nek el. Ezek fo lya ma to san fi gye lik az au tó bel se jét, és mû kö dés be hoz zák a riasz tót, ha va la ki az ab la ko kon vagy a nap fény te tôn (ha fel sze re lés) ke resz tül pró bál meg be ha tol ni az au tó ba, vagy az au tón be lül mo zog. Ön beál lít hat ja a riasztórendszerét úgy is, hogy a bel sô tér-ér zé ke lôt kikap csol ja. Ve gye ki a gyúj tás kap - cso ló kul csot, nyom ja le az aj tó zárgom bot, majd csuk ja be az aj tót. A riasz tó nak a mû szer fa lon el he lye - zett jel zô lám pá ja há rom má sod per cig fo lya ma to san vi lá gít, majd el kezd villog ni. An nak el le né re, hogy a bel sô tér-érzé - ke lô be vagy ki van kap csol va, a riasztórendszer csak a táv irá nyí tó val kap csol ha tó ki, kulccsal nem. MEGJEGYZÉS Amennyi ben a riasztórendszer és a bel sôtér-ér zé ke lô is mû kö dés ben van Ha a riasztórendszer úgy lett beéle - sít ve, hogy va la me lyik ab lak vagy anap fény te tô nyit va van, ak kor a belsô tér-ér zé ke lô té ves je le ket ér zé - kel ve vagy han gos zaj ra vá rat la nul be riaszt hat. Ké nyel mi és Kiegé szí tô Be ren de zé sek 233

239 234

240 Elin du lás elôtt Mie lôtt elin dul na Hondájával, tud nia kell, hogy mi lyen üzem anya got hasz - nál jon, s ho gyan kell el lenôriz nie a kü lön bö zô fon tos fo lya dék szin te ket. Szin tén tud nia kell, mily mó don kell he lye sen el he lyez nie a szál lí tan dó cso ma go kat. Ha bár mi lyen tar to zék - kal sze ret né kiegé szí te ni au tó ja fel - sze relt sé gét, kér jük, elô ször ol vas sa el az eb ben a fe je zet ben ta lál ha tó infor má ció kat. Be já ra tás Üzem anyag Ben zi nes mo del lek Dí zelmo del lek Ben zin kút nál el vé gez he tô teen dôk Üzem anyag-tan ko lás Mo tor ház te tô fel nyi tá sa Olaj szint-el lenôr zés Hû tô fo lya dékszintel lenôr zés Üzem anyag-el lá tást le zá ró rend szer Üzem anyag-ta ka ré kos ság Au tó ál la po ta Ve ze té si szo ká sok Kiegé szí tô fel sze re lé sek és tar to zé kok Cso ma gok szál lí tá sa Elin du lás Elôtt 235

241 Be já ra tá si idô szak, Üzem anyag Be já ra tá si idô szak Já rul jon hoz zá au tó ja ké sôb bi meg - bíz ha tó sá gá hoz és tel je sít mé nyé hez az zal, hogy az el sô ezer ki lo mé ter során kü lö nö sen fi gyel me sen ve zet. Ezen idô szak alatt: Tar tóz kod jon a tel jes gáz zal va ló indu lás tól és az erôs gyor sí tá sok tól. Ke rül je az erôs fé ke zé se ket. Az új fék be té te ket óva tos hasz ná lat tal kell be kop tat ni az el sô 300 kilométeren. Ne cse rél je le a motorolajat a kar - ban tar tá si terv ben ja va solt idô- és ki lo mé ter-in ter val lum elôtt. Üzem anyag Ben zi nes mo del lek Az Ön au tó já hoz aján lott üzem anyag a legalább 95 ok tán szá mú ólom men - tes ben zin. Elô for dul hat, hogy az aján lott ok tán - szá mú ben zin eset leg nem kap ha tó. Eb ben az eset ben ala cso nyabb oktán szá mú ben zin is hasz nál ha tó, ha nem okoz ko po gást a mo tor ban. Ól mo zott ben zin hasz ná la ta tönk re - teszi az au tó mo tor ját és ka ta li zá - torát, meg nö vel ve a ká rosanyagkibo csá tást. Ugyanezeket a ta ná cso kat tart sa be mo tor felújí tás, mo tor cse re, il let ve új fé kek be sze re lé se után is. 236 Elin du lás Elôtt

242 Üzem anyag, Teen dôk a ben zin kút nál Dí zelmo del lek Az Ön au tó já hoz csak dí zel üzem - anyag hasz nál ha tó. A dí zel üzem anya gok mi nô sé ge orszá gon ként vál toz hat, de Ön csak tisz ta és jó mi nô sé gû üzem anya got hasz nál hat. Fon tos, hogy a dí zel üzem anyag kén tar tal má nak 1%-on be lül kell len nie. Ez Eu ró pá ban kö te - le zôen elôírt min den töl tô ál lo má son, ugyanak kor a vi lág töb bi ré szén ezt a he lyi töl tô ál lo má so kon el lenôriz nie kell. Ön nek az EN590 szab vány sze rin ti üzem anya got kell hasz nál nia. A dí zel üzem anyag össze té te le év sza kon ként vál toz hat. MEGJEGYZÉS Dí zelmo to rok ban ben zin hasz ná la ta sú lyos ká ro so dás sal jár hat. Üzemanyag-betöltés 1. Mi vel az üzem anyag be töl tô nyí lá - sa az au tó bal ol da lán van, ezért par kol jon a kút fej ezen ol da lá ra, mi nél kö ze lebb ah hoz. 2. Nyis sa ki a töl tô nyí lás fe de lét a ve - ze tô ülés aj tó fe lô li ol da lán ta lál ha tó kar meg hú zá sá val.! VIGYÁZAT Az üzem anyag hely te len ke ze - lé se tü zet vagy rob ba nást okoz hat, ami tôl sú lyo san vagy élet ve szé lye sen meg sé rül het. Min dig olt sa el a ci ga ret tát vagy egyéb égô anya got, ami - kor ben zin kö ze lé ben van, és ál lít sa le a mo tort. Nyílt láng gal vagy szik rá zó anyag gal so ha se kö ze lít sen ben zin hez. Csak szabad térben tan kol jon, az eset le ges kiöm lött üzem - anya got azon nal sem le ge sít se. FOLYTATÓDIK Elin du lás Elôtt 237

243 Teen dôk ben zin kút nál TANKSAPKA- RÖGZÍTÔ 4. Ha a töl tô pisz toly ön mû kö dôen lezár, ne tölt sön több üzem anya got a tank ba, hagy jon he lyet a fo lya dék hô mér sék let tôl füg gô tér fo gat vál - to zá sá nak. TARTÓ 5. Csa var ja vissza a tank sap kát, amíg nem kat tan legalább két szer. TANKSAPKA- BIZTOSÍTÓ KÖTÉL 6. Tel jes zá ró dá sig nyom ja be a töl tô - nyí lás fe de lét. 3. Las san csa var ja le a tank sap kát. Anyo más kü lönb ség miatt szi sze gô han got hall hat. A tank sap ka el vesz té sé nek megaka - dá lyo zá sa vé gett né hány mo del len atank sap ka egy biz to sí tókö tél lel van a be töl tôcsonk hoz rög zít ve. Csúsz - tas sa a sap ka rög zí tô jét a be töl tô - nyílás aj ta ján lé vô tar tó ba a tan ko lás ide jé re. 238 Elin du lás Elôtt

244 Teen dôk a ben zin kút nál A motorháztetô felnyitása MOTORHÁZTETÔ-NYITÓ KAR RETESZ Ha a motorháztetô nem nyílik a retesz felhúzásával, esetleg a retesz karja nem mozdul vagy nem ugrik vissza a helyére felhúzás után, akkor a zárat meg kell tisztítani, majd bezsírozni (lásd 333. oldal). 1. Tegye a váltót parkoló (P) vagy üres (N) állásba, és húzza be a kéziféket. Húzza meg a mûszerfal bal sarka alatti nyitó kart. A motor - háztetô kissé kinyílik. 2. Az autó elôtt állva, helyezze ujjait a motorháztetô alsó pereme és díszrács közé. A retesz a H" embléma felett található. Húzza fel addig, amíg el nem éri a motor ház - tetôt. Emelje fel a motorháztetôt. FOLYTATÓDIK Elin du lás Elôtt 239

245 Teen dôk a ben zin kút nál Ben zi nes mo del lek a 2,0 li te res mo tor ral sze relt mo dellt ki vé ve TÁMASZTÓRÚD KAPOCS FOGÓ 3. Húz za ki a tá masz tóru dat a rög zí tôka pocs ból a kiala kí tott fo gó já nál fog va, és akassza be a mo tor ház - te tô bal el sô ré szén ta lál ha tó lyukba. A te tô le zá rá sa kor emel je azt meg kis sé, majd ve gye ki a tá masz tóru dat a lyuk ból. Nyom ja vissza a ru dat a he lyé re. A mo tor ház te tôt a zár fö lött kö rül be lül 30 centiméterrel en ged je el, hagy ja ma gá tól be csu kód ni. 2,0 li te res ben zi nes és dí zelmo del lek KAPOCS FOGÓ TÁMASZTÓRÚD A mo tor ház te tô le zá rá sa után gyô - zôd jön meg ar ról, hogy biz to san záró dott. Az olaj szint el lenôr zé se Az olaj szin tet ta ná csos min den tanko lás kor el lenôriz ni. A mo tor leál lí tá sa után vár jon né hány per cet, mie lôtt el lenôriz né az olaj szin tet. Mi vel a mo tor a nor mál mû kö dé se so rán ola jat hasz nál el, ezért az olaj - szin tet rend sze re sen el lenôriz ni kell, pél dául tan ko lás kor. Hosszabb uta zás elôtt min dig el lenôriz ze az olaj szin tet. Az olaj fo gyasz tás mér té ke sok minden tôl függ: ho gyan ve ze ti Ön az au tót, az ég haj la ti és hô mér sék le ti vi szo nyoktól, az utak ál la po tától. Az olaj fo gyasz tás mér té ke akár az 1 li tert is elér he ti 1000 km le ve ze té se alatt. Az olaj fo gyasz tás va ló szí nû leg ma ga sabb, mint az ál ta lá ban meg - szo kott, ami kor a mo tor még új és be já ra tás alatt van. A mo tor leál lí tá sa után vár jon né hány per cet, mie lôtt el lenôriz né az olaj - szin tet. Min dig gyô zôd jön meg ar ról, hogy az au tó víz szin te sen áll. 240 Elin du lás Elôtt

246 Teen dôk a ben zin kút nál Ben zi nes mo del lek a 2,0 li te res mo tor ral sze relt mo dellt ki vé ve OLAJSZINT- ELLENÔRZÔ PÁLCA 2,0 li te res ben zi nes mo tor ral sze relt mo dell Dí zelmo del lek OLAJSZINT-ELLENÔRZÔ PÁLCA OLAJSZINT-ELLENÔRZÔ PÁLCA 1. Húz za ki a pál cát. Ben zi nes mo del lek: Na rancs szí nû fo gan tyú Dí zelmo del lek: Sár ga szí nû fo gan tyú Dí zelmo del lek A mo tor hi deg ál la po tá ban na pon ta el lenôriz ze az olaj szin tet. FOLYTATÓDIK Elin du lás Elôtt 241

247 Teen dôk a ben zin kút nál Ben zi nes mo del lek a 2,0 li te res mo tor ral sze relt mo dellt ki vé ve 2,0 li te res ben zi nes mo tor ral sze relt mo dell 2. Tö röl je meg a pál cát tisz ta ru há val vagy pu ha pa pír ral. 3. Csúsz tas sa vissza a pál cát a he lyé re. 242 Elin du lás Elôtt

248 Teen dôk a ben zin kút nál Dí zelmo del lek Ben zi nes mo del lek a 2,0 li te res mo tor ral sze relt mo dellt ki vé ve 2,0 li te res ben zi nes mo tor ral sze relt mo dell FELSÔ JELÖLÉS ALSÓ JELÖLÉS FELSÔ JELÖLÉS ALSÓ JELÖLÉS 4. Húz za ki is mét, majd el lenôriz ze a szin tet. Az a jó, ha az al só és a fel sô jel kö zött hagy nyo mot az olaj a pál cán. FOLYTATÓDIK Elin du lás Elôtt 243

249 Teen dôk a ben zin kút nál Dí zelmo del lek FELSÔ JELÖLÉS ALSÓ JELÖLÉS MEGJEGYZÉS (Csak dí zelmo del lek ese tén) Vi gyáz zon, hogy az olaj szint-el lenôr - zô pál ca ki hú zá sa so rán ne csöp pen - jen olaj a komp resszor ra. Ha az olaj nyom az al só jel kö ze lé ben vagy alat ta van, ol vas sa el ben zi nes mo del lek ese tén a 297. ol da lon, dí zel - mo del lek ese tén a 302. ol da lon ta lál - ha tó Olaj után töl té se fe je zet ben leírt tud ni va ló kat. A hû tô fo lya dék el lenôr zé se Ben zi nes mo del lek a 2,0 li te res mo tor ral sze relt mo dellt ki vé ve KIEGYENLÍTÔ- TARTÁLY El lenôriz ze a hû tô fo lya dék szint jét a tar tály ban; a MAX és MIN kö zött kell len nie. Ha a MIN vo nal alatt van, a 306. ol da lon a Hû tô fo lya dék fel töl té se fe je zet ben leír tak sze rint az elôírt hû tô - fo lya dék ból tölt sön utá na. 244 Elin du lás Elôtt

250 Teen dôk a ben zin kút nál 2,0 li te res ben zi nes mo tor ral sze relt mo dell KIEGYENLÍTÔ- TARTÁLY Dí zelmo del lek TÁGULÁSI TARTÁLY A 293. ol da lon a Tu laj do nos ál tal elvég zen dô kar ban tar tá sok fe je zet ben to váb bi el lenôr zé sek rôl ol vas hat, ame - lye ket idô kö zön ként el kell vé gez nie. MAX SZINT A hû tô fo lya dék szint jét csak a mo tor hi deg ál la po tá ban el lenôriz ze. El lenôriz ze a hû tô fo lya dék szint jét a tar tály ban; a MAX és MIN kö zött kell len nie. Ha a MIN szin ten van, a 316. ol da lon a Hû tô fo lya dék fel töl té se feje zet ben leír tak sze rint az elôírt hû tô - fo lya dék ból tölt sön utá na. Elin du lás Elôtt 245

251 Üzem anyagve ze ték-el zá ró rend szer (Né hány mo dell ese tén) Nyom ni RÖGZÍTÔFÜL Nyom ni A kap cso ló leol dá sa után csak azután tud ja a mo tort új rain dí ta ni, ha a kap - cso lót an nak meg nyo má sá val alap - álla pot ba he lyez te.! VIGYÁZAT A ki fo lyó ben zin meg gyul lad - hat, il let ve fel rob ban hat! A kesz tyû tar tó mö gött, a kö zép sô kon zol fe lé esô ré szen he lyez ték el az üzem anyagve ze ték-le zá ró kap cso lót. Az üzem anyagve ze ték-le zá ró kap cso - ló meg ta lá lá sá hoz elô ször nyis sa ki a kesz tyû tar tót. Az ol dal fa lak meg nyo - má sá val a rög zí tôfü lek elen ged nek, és a kesz tyû tar tó tel je sen le hajt ha tó. A kesz tyû tar tó he lyén nyúl jon be ake zé vel a kap cso ló eléré sé hez. ÜZEMANYAG-ELLÁTÁST LEZÁRÓ KAPCSOLÓ Erô sebb üt kö zés kor ez a kap cso ló au to ma ti ku san el zár ja a mo tor üzem - anyag-el lá tá sát. Mie lôtt az üzem anyag-el lá tást akap cso ló val visszaál lít ja, min - dig el lenôriz ze, hogy nem szi vá - rog-e va la hol üzem anyag. 246 Elin du lás Elôtt

252 Üzem anyag-ta ka ré kos ság Az üzem anyag-fo gyasz tást el sô sor ban az au tó ál la po ta és a ve ze té si stí lus ha tá roz za meg. Az au tó ál la po ta A kar ban tar tá si terv nek meg fe le lôen gon do zott au tó min dig a le he tô leg - jobb ál la pot ban lesz. A kar ban tar tás egyik leg fon to sabb ré sze a Tu laj do nos ál tal el vég zen dô kar ban tar tá sok (lásd 293. ol dal). Ha pél dául ala csony a nyo más a gu mi - ban, ak kor a na gyobb gör dü lé si el - lenál lás miatt meg nô a fo gyasz tás, de a gu mi is job ban ko pik. Ezért legalább ha von ta el lenôriz ni kell a gu mi nyo mást. Té len az au tó al já ra ra kó dó hó szin - tén nö ve li a fo gyasz tást, mert több - let súlyt je lent, illetve nö vel he ti a gör - dü lé si el lenál lást. Az au tó gya ko ri tisz tí tá sa csök ken ti a fo gyasz tást, és megelô zi a kor ró ziót. Ve ze té si stí lus Nyu godt ve ze tés sel gaz da sá go sab - ban köz le ked het. A sok gyor sí tás, erô tel jes fé ke zés meg nö ve li az üzem - anyag-fo gyasz tást. Le he tô leg min dig ab ban a leg na - gyobb se bes sé gi fo ko zat ban au tóz - zon, ame lyik ben a mo tor még nem rán gat, és fi nom gyor sí tá sok ra is képes. A for ga lom függ vé nyé ben pró bál jon mi nél to vább azo nos se bes ség gel ha lad ni. Min den egyes le las su lás és új bó li fel gyor su lás plusz üzem anya - got igé nyel. A hi deg mo tor több üzem anya got igé nyel, mint a me leg. Nem szük sé - ges hosszú ideig ál ló hely zet ben, üres já rat ban me le gí te ni a mo tort. A kül sô hô mér sék let tôl füg get le nül egy per cen be lül elin dul hat. A mo tor így gyor sab ban fel me leg szik, és Ön üzem anya got ta ka rít meg. A hi deg - indí tá sok csök ken té se ér de ké ben pró bál jon több rö vid utat egy szer re elin téz ni. A lég kon di cio ná ló (né hány mo dell ese tén) kü lön meg ter he lést je lent a mo tor nak, ami több letüzem anyagfo gyasz tással jár. Nincs szük ség a lég kon di cio ná ló ál lan dó mû köd te té - sé re. Meg fe le lô kül sô hô mér sék let ese tén a ter mé sze tes szel lô zés is hatá sos, ilyen kor kap csol ja ki az A/C kap cso lót. Elin du lás Elôtt 247

253 Kiegé szí tô fel sze re lé sek, Átala kí tá sok Az au tó mó do sí tá sa, illetve nem erede ti Honda-tar to zék be sze re lé se meg vál toz tat hat ja az au tó me net sta - bi li tá sát, biz ton sá gát. Mie lôtt dön te - ne e ter mé kek meg vá sár lá sá ról vagy bár mi lyen mó do sí tás vég re haj tá sá - ról, ol vas sa el a kö vet ke zô fe je ze tet. Kiegé szí tô fel sze re lé sek Honda-márkaképviselôjénél szám ta lan olyan ere de ti Honda-tar to zé kot vá sá - rol hat, amellyel sa ját igé nyei sze rint fel sze rel he ti Hondáját, egyé ni sé get ad hat au tó já nak. Eze ket a tar to zé ko kat az Ön Honda gép ko csi já hoz ter vez ték, ah hoz tö ké le te sen il lesz ked nek. A nem ere de ti Honda-kiegé szí tôk álta - lá nos fel hasz ná lás ra ké szül tek. Bár ezek a ter mé kek fel sze rel he tôk az autó já ra, de nem biz tos, hogy meg - felel nek a szi go rú gyá ri elôírá sok nak. A nem meg fe le lô kiegé szí tôk fel sze re - lé se je len tô sen ront ja au tó ja ke zel he - tô sé gét, sta bi li tá sát. Pél dául: a nem meg fe le lô ke rék tár csák fel sze re lé se az au tó ra árt hat a fu tó mû nek, ugyanak - kor az eb bôl ere dô meg hi bá so dá sok - ra nem vo nat ko zik a jót ál lás. (To váb bi in for má ciók: Átala kí tá sok 249. ol dal.)! VIGYÁZAT Nem meg fe le lô kiegé szí tôk beépí té se, hely te len átala kí tá sok vég re haj tá sa ront hat ják au tó ja ke zel he tô sé gét, sta bi li tá sát, csök kent he tik a tel je sít mé nyét, sé rü lés sel, eset leg ha lál lal já ró balese tet okoz hat nak. Tart sa be a Ke ze lé si könyv uta sí - tá sait, a kiegé szí tôk be sze re lé sé - re és az átala kí tá sok ra vo nat ko - zóan. A szak sze rûen beépí tett kiegé szí tôk (mo bilte le fon, riasz tó, au tó rá dió stb.) nem za var ják az au tó szá mí tó gépvezér lé sû rend sze rei nek (pél dául SRS, ABS rend sze rek) mû kö dé sét. Ab ban az eset ben, ha az elekt ro ni kus be ren de zé se ket szak sze rût le nül sze re - lik be, vagy ezen esz kö zök ener gia igé - nye meg ha lad ja az au tó elekt ro mos há ló za tá nak tel je sít mé nyét, azok be fo - lyás sal le het nek az au tó elekt ro ni ku - san ve zé relt rend sze rei re, akár in do ko - lat lan lég zsák in dí tást is elôidéz het nek. Bár mi lyen kiegé szí tô be sze re lé se elôtt: Gyô zôd jön meg a be ren de zés mû - sza ki pa ra mé te rei rôl, hogy az nem za var ja az au tó rend sze rei nek nor - má lis mû kö dé sét. Az elekt ro mos be ren de zé sek ener - gia igé nye nem ha lad ja meg az autó elekt ro mos há ló za tá nak ter - hel he tô sé gét (lásd ol dal). Bár mi lyen elekt ro mos be ren de zés be sze re lé se elôtt a be sze re lést vég zô lép jen kap cso lat ba az Ön Honda-már ka ke res ke dô jé vel. Ha ez le het sé ges, az Ön Honda-már - ka ke res ke dô je el lenôriz ze le a beépí - tett kiegé szí tô fel sze re lés sze re lé sét. 248 Elin du lás Elôtt

254 Kiegé szí tôk fel sze re lé sek, Átala kí tá sok Átala kí tá sok Az au tó ere de ti be ren de zé seit, ré szegy sé geit ne tá vo lít sa el, eze ket ne ala kít sa át. Ne hajt son vég re olyan mó do sí tá so kat, ame lyek a jár mû erede ti jel le gét, mû kö dé sét meg vál - toz tat ják. Az ilyen átala kí tá sok ve szé - lyez te tik az au tó biz ton sá gos sá gát, al kal mat lan ná te he tik a köz úti for ga - lom ban va ló hasz ná lat ra. Pél dául: ne vál toz tas sa meg au tó ja szabadmagasságát, vagy ne sze rel - jen fel au tó já ra az ere de ti tôl el té rô mé re tû ke rék tár csá kat, gu mi ab ron - cso kat. Az ilyen vagy eh hez ha son ló átala kí - tá sok je len tô sen csök ken tik az au tó ke zel he tô sé gét, ká ro san be fo lyá sol - ják a blok ko lás gát ló (ABS) és az au tó egyéb rend sze rei nek mû kö dé sét. Az au tó szabadmagasságának csök - ken té sé vel já ró átala kí tá sok meg nö - ve lik a ve szé lyét an nak, hogy az au tó al ja ne kiütô dik az út fe lü let nek, vagy a gép ko csi felakad. Ha ez na gyobb se bes ség nél kö vet ke zik be, a lég - zsákok ki nyíl hat nak. Ne vál toz tas sa meg a kor mány ke re - ket vagy a lég zsák rend szer (SRS) egyéb al kat ré szeit. Az ilyen vál toz ta - tá sok a rend szer mû kö dés ké pes sé - gét ve szé lyez te tik. To váb bi biz ton sá gi óvin téz ke dé sek Ne tart son vagy rög zít sen sem mi lyen ide gen tár gyat a lég zsá kok bo rí tá - sain. Bár mi lyen olyan tárgy, amely akor mány ke ré ken vagy a mû szer fal te te jén lé vô SRS AIRBAG felirat tal el lá tott fe de le ken ke rül el he lye zés re, be fo lyá sol hat ja a lég zsá kok he lyes mû kö dé sét. Ugyanak kor a lég zsá kok ki nyí lá sa kor a szét re pü lô tár gyak a bennülôk sé rü lé seit okoz hat ják. Az ol dal lég zsák kal sze relt tí pu sok nál Ne sze rel jen/he lyez zen sem mi lyen ke mény tár gyat az el sô aj tók ra vagy azok kö ze lé be. Ha az ol dal - lég zsák ki nyí lik, el ta lál hat ja az aj tó - ra sze relt tár gyat po hár tar tó vagy egyéb ke mény tárgy, és an nak szét re pü lô da rab jai sé rü lé se ket okoz hat nak. Ne he lyez zen sem mit az el sô ülé sek hát tám lái nak kül sô szé lei kö ze lé be. A kü lön ülés hu za tok fel sze re lé se nem ja va solt, mi vel ezek megaka - dá lyoz hat ják az ol dal lég zsá kok kinyí lá sát. Elin du lás Elôtt 249

255 Cso ma gok szál lí tá sa CSOMAGTÉR HÁTSÓ AJTÓZSEB ELSÔ AJTÓZSEB TÁROLÓ Az Ön au tó já ban szá mos olyan tá ro ló - helyet ala kí tot tak ki, ahol biz ton sá go - san el he lyez he ti cso mag jait, il let ve sze mé lyes tár gyait. A kesz tyû tar tót, az aj tó- és üléshát - tám lazse be ket (né hány mo dell ese - tén) ap ró, il let ve könnyû tár gyak táro lá sá ra ter vez ték. A na gyobb és nehéz tár gyak szál lí tá sá ra a cso mag - te ret hasz nál ja. Né hány mo dell ese - tén a hát só ülés tám lák le haj tá sá val a cso mag tér to vább nö vel he tô, le he - tô vé té ve több cso mag vagy hosz - szabb tár gyak szál lí tá sát. Túl sok cso mag szál lí tá sa vagy a szál lí tott cso ma gok nem meg fe le lô el he lye zé se ve szé lyez te tik az au tó sta bi li tá sát, ve zet he tô sé gét. Mie lôtt bár mi lyen cso ma got szál lí ta na au tó - já ban, fi gyel me sen ol vas sa el a kö vet - ke zô fe je ze tet. * Né hány mo dell ese tén ÜLÉSHÁTTÁMLAZSEB* KESZTYÛTARTÓ 250 Elin du lás Elôtt

256 Cso ma gok szál lí tá sa Az au tó ter hel he tô sé ge Az au tó ba va ló ra ko dás kor kér jük, ve gye fi gye lem be azt, hogy an nak össz tö me ge uta sok kal, cso ma gok kal, vo nó ho rog ter he lé sé vel együtt sem ha lad hat ja meg a jár mû megen ge - dett leg na gyobb össz tö me gét. Az el sô és a hát só ten ge lyek ter he lé - se szin tén nem ha lad hat ja meg a ma xi má li san megen ge dett ten gely - ter he lé si ér té ke ket. A megen ge dett leg na gyobb össz - tömeg és az eb bôl adó dó ten gely - terhe lé si ér té kek a 424. ol da lon olvas ha tók.! VIGYÁZAT A jár mû túl ter he lé se, a ra ko - mány szak sze rût len el he lye zé se ront ja az au tó ke zel he tô sé gét, sta bi li tá sát, ugyanak kor sú lyos sé rü lé sek kel já ró balese tet okoz hat. Min dig tart sa be a Ke ze lé si könyv ben leírt ter he lé si ha tár - ér té ke ket és a ra ko dá si uta sí - táso kat. Cso ma gok szál lí tá sa az utas tér ben Min den olyan tár gyat meg fe le lôen he lyez zen el és rög zít sen, amely egy eset le ges baleset nél el sza ba - dul va sé rü lé se ket okoz hat. Ne te gyen sem mi lyen tár gyat a cso mag tér bo rí tá sá ra, mert aka dá - lyoz za a ki lá tást hát ra fe lé, és egy eset le ges baleset nél el sza ba dul va sé rü lé se ket okoz hat. Gyô zôd jön meg ar ról, hogy az el sô ülé sek mö gé, a pad ló ra he lye zett tár gyak nem tud nak elô regu rul ni az ülé sek alatt, ez zel aka dá lyoz va a ve ze tôt a pe dá lok ke ze lé sé ben, az ülés beál lí tá sá ban. A szál lí tan dó tár gya kat az el sô ülé sek hát tám lá - já nál ma ga sabb ra ne pa kol ja. Menet közben min dig tart sa zár va a kesz tyû tar tót. Baleset nél vagy hir te len fé ke zés nél a nyi tott kesz tyû - tar tó az el sô utas térd sé rü lé seit okoz hat ja. Elin du lás Elôtt 251

257 Cso ma gok szál lí tá sa Cso ma gok szál lí tá sa a cso mag - tér ben vagy a te tô cso mag tar tón A szál lí tan dó cso ma go kat egyen le - te sen ren dez ze el a cso mag tar tó pad ló ján úgy, hogy a ne he zeb bek ke rül je nek legalul ra, és le he tô leg a cso mag tar tó leg bel sô ré szé re. Abe ra ko dott tár gya kat pró bál ja meg zsi nór ral vagy kö tél lel rög zí - teni, hogy azok ve ze tés köz ben ne moz dul ja nak el. Né hány mo dell ese tén a hát só ülés tám lák le hajt ha tók. Ha a hát só ülés tám lák le haj tá sá val szál lít cso - ma go kat au tó já ban, min den olyan tár gyat meg fe le lôen kö töz zön le, amely egy eset le ges baleset nél, vagy hir te len fé ke zés nél elô re - repül het. A szál lí tan dó tár gya kat az el sô ülé sek hát tám lá já nál ma ga sabb ra ne pa kol ja. A be ra ko dott tár gya kat pró bál ja meg zsi nór ral vagy kö tél lel rög zí te ni, hogy ve ze tés köz ben ne moz dul ja nak el. Az el sô ülé sek hát tám lá já nál ma - ga sabb ra ne pa kol jon. A hát só ülés tám lák le dön té sérôl a 118. ol da lon olvashat. Ne te gyen sem mi lyen tár gyat a cso mag tér bo rí tá sá ra, mert aka dá - lyoz za a ki lá tást hát ra fe lé, és egy eset le ges baleset nél el sza ba dul va sé rü lé se ket okoz hat. Ha olyan nagy mé re tû tár gya kat szál lít, hogy a cso mag téraj tót nem le het be csuk ni, a ki pu fo gó gáz beára mol hat az utas tér be. A szén-mo no xid-mér ge zés el ke rü - lé se ér de ké ben kö ves se a 80. ol da - lon leírt uta sí tá so kat. Ha a te tô cso mag tar tón szál lít csoma go kat, bi zo nyo sod jon meg ar ról, hogy a te tô cso mag tar tó töme ge és a rá ra kott te her tö me ge együtt nem ha lad ja meg a te tô terhel he tô sé gét. To váb bi in for má - cióért lép jen kap cso lat ba Hondamár ka ke res ke dô jé vel. Az ere de ti Honda-kiegé szí tôk kö zött szé les vá lasz ték ban ta lál ha tók kü lön - fé le cso mag rög zí tô esz kö zök. Eze ket be sze rez he ti az Ön Honda-már ka - keres ke dô jé nél. MEGJEGYZÉS Nor mál ke rék pár tar tót ti los a cso mag - téraj tó ra rög zí te ni. 252 Elin du lás Elôtt

258 Ve ze tés Eb ben a fe je zet ben ta ná cso kat adunk a kü lön bö zô kö rül mé nyek kö zöt ti in dítás ra, be mu tat juk az öt fo ko za tú ké zi, va la mint az au to ma ta se bes ség vál tó ke ze lé sét. Is mer tet jük au tó já nak fék - rend sze rét és a teen dô ket után fu tó von ta tá sa kor. Elô ké szü let ve ze tés hez A mo tor in dí tá sa (Ben zi nes mo del lek) A mo tor in dí tá sa hi deg ben, nagy ma gas ság ban A mo tor in dí tá sa (Dí zelmo del lek) A mo tor in dí tá sa hi deg idô ben Me le gí tés Leál lí tás Ötfokozatú, ké zi se bes ség vál tó Mi kor vált sunk se bes sé get? Ma xi mum elér he tô se bes ség fo ko za ton ként Au to ma ta se bes ség vál tó Se bes ség fo ko zat-ki jel zô Se bes ség fo ko za tok Ma xi mum elér he tô se bes ség fokoza ton ként Sebváltókar-re te sze lés ol dá sa 267 Par ko lás Fék rend szer Ko pás jel zôk A fék rend szer felépí té se ABS (blok ko lás gát ló) Fon tos biz ton sá gi fi gyel mez te té sek ABS vissza jel zô Ve ze tés rossz idôben Után fu tó von ta tá sa Vezetés 253

259 Elô ké szü let ve ze tés hez Mie lôtt au tó ját elin dít ja, min dennap el lenôriz ze és ál lí tsa be a kö vet ke zô - ket: 1. El lenôriz ze az ab la kok, a tük rök és a lám pa üve gek tisz ta sá gát. Ha szük sé ges, tá vo lít sa el a pá rát, ha vat vagy a je get. 2. El lenôriz ze, hogy a cso mag tar tó - fedél és a mo tor ház te tô le van-e zár va. 3. El lenôriz ze a gu mik ál la po tát. Ha la pos nak tûn nek, ál lít sa be a gu mi - nyo má so kat. 4. El lenôriz ze az au tó bel se jé ben le vô tár gyak meg fe le lô rög zí té sét. 5. El lenôriz ze az ülé sek beál lí tá sát (115. ol dal). 6. El lenôriz ze a kül sô és a bel sô tük - rök beál lí tá sát (127. ol dal). 7. El lenôriz ze a kor mány ke rék beál lí - tá sát (103. ol dal). 8. El lenôriz ze az aj tók be csu ká sát. 9. Kap csol ja be biz ton sá gi övét. Ellenôriz ze, hogy az uta sok is bekö töt ték-e ma gu kat (18. ol dal). 10. Kap csol ja be a gyúj tást, ON (II). El lenôriz ze a jel zô lám pá kat a mû - szer fa lon. 11. In dít sa be a mo tort (255. ol dal ben zi nes mo del lek ese tén, 257. ol dal dí zelmo del lek ese tén). 12. El lenôriz ze a mû szer fal mû sze reit és jel zô lám páit (86. oldal). 254 Vezetés

260 Mo tor in dí tá sa (Ben zi nes mo del lek) 1. Húz za be a ké zi fé ket. 2. Hi deg idô ben min den elekt ro mos fo gyasz tót kap csol jon ki, hogy csök kent se az ak ku mu lá tor ter he - lé sét. 3. Ké zi se bes ség vál tós mo dell: Nyom ja be a kup lung pe dált, és tegye a se bes ség vál tót üres be. Au to ma ta seb vál tós mo dell: Gyô zôd jön meg ró la, hogy a vál tó - kar P fo ko zat ban van, majd nyom ja le a fék pe dált. 4. A gáz pe dál be nyo má sa nél kül indít sa be a mo tort, START (III). Ha a mo tor nem in dul be azon nal, ne erôl tes se to vább 15 má sod - perc nél. Tart son 10 má sod perc szü ne tet, majd pró bál ja meg új ra. 5. Amennyi ben a mo tor nem in dult be 15 má sod per cen be lül, vagy bein dult ugyan, de le is állt, ak kor pró bál koz zon új ra a 4. lé pés ben leír tak kal, a gáz pe dált fé lig be - nyom va. Ha a mo tor bein dult, enged je fel a gáz pe dált. 6. Ha a mo tor nem in dult be, nyom ja be egé szen a gáz pe dált indítózás köz ben, hogy a mo tort át szel lôz - tes se. Ne indítózzon to vább 15 másod perc nél. Ha a mo tor nem in dul, is mé tel je meg az 5. lé pés ben le - írta kat. Ha bein dult, en ged je fel agáz pe dált. Vezetés 255

261 Mo tor in dí tá sa (Ben zi nes mo del lek) Mo tor in dí tás hi deg idô ben, nagy ma gas ság ban (2400 méter fe lett) Hi deg idô ben ne he zebb a mo tor indí tá sa. A rit ka le ve gô (2400 méter fe lett) fo koz za az in dí tá si ne héz sé get. Ilyen ese tek ben a kö vet ke zô mód szert kö ves se: 1. Kap csol jon ki min den elekt ro mos fo gyasz tót, hogy kí mél je az ak ku - mu lá tort. 2. A gáz pe dált fé lig nyom ja be, tart sa eb ben a hely zet ben és in dít son, de 15 má sod perc nél ne to vább. Ha a mo tor elin dul, en ged je fel las san a gáz pe dált, mi helyt a mo - tor egyen le te sen jár. 3. Ha a 2. pont ban leír tak el vég zé se el le né re nem in dul na a mo tor, nyom ja be tel je sen a gáz pe dált, és tart sa eb ben a hely zet ben in dí tás köz ben. Ne pró bál koz zon to vább 15 má sod perc nél. Ha a mo tor most sem in dul na, tér jen vissza a 2. pont sze rin ti el já rás hoz. Ha a kül sô hô mér sék let fagy pont alat ti, vagy több na pon át nem hasz - nál ta az au tót, né hány per cig ál ló hely zet ben me le gít se a mo tort (Né - met or szág ban ti los! 30 StVO). 256 Vezetés

262 Mo tor in dí tá sa (Dí zelmo del lek) 1. Húz za be a ké zi fé ket. 2. Min den elekt ro mos fo gyasz tót kap csol jon ki, hogy csök kent se az ak ku mu lá tor ter he lé sét. 3. Nyom ja be a kup lung pe dált, és tegye a se bes ség vál tót üres be. 4. For dít sa a gyúj tás kap cso ló kul csot ON (II) ál lás ba. Vár ja meg, amíg az iz zí tást vissza jel zô lám pa ki nem al szik. 5. A gáz pe dál be nyo má sa nél kül indít sa be a mo tort, START (III), és en ged je el a gyúj tás kul csot, ami kor a mo tor jár ni kezd. Ha a mo tor nem in dul be azon nal, ne erôl tes se to vább 10 má sod perc nél. Tart son 10 má sod perc szü ne tet, majd pró bál ja meg új ra. 6. Ha a mo tor nem in dult be, vagy elin dult, de nyom ban le is állt, ismé tel je meg a 4. lé pés ben leír ta - kat fé lig le nyom va tar tott gáz pe - dál lal. Ha bein dult, en ged je fel agáz pe dált. A mo tor in dí tá sa hi deg idô ben Nagy hi deg ben az ak ku mu lá tortöl tés és az olaj nyo más-vissza jel zô lám pa csak hosszabb idô múl va al szik ki. Ha son ló kép pen a mo tor in dí tá sá hoz szük sé ges idô is nö vek szik. Me le gí tés Az üzem anyag-takarékosságra va ló te kin tet tel ta ná csos az au tó bein dí tá - sa után azon nal elin dul ni, ugyan - akkor fi gye lem be kell ven ni, hogy a mo tor nor mál üze mi hô mér sék le - tének eléré se elôtt a nagy gáz zal tör - ténô gyor sí tá sok vagy a mo tor nagy for du lat szá mon tör té nô já ra tá - sa a mo tor tönk re me ne te lé hez ve zet het nek. MEGJEGYZÉS Amíg az olaj nyo más-vissza jel zô lám pa vi lá gít, ad dig a mo tor for du lat szá ma nem lép he ti túl az in dí tás kor jel lem zô alap já ra ti for du lat szá mot. Ez biz to sít ja azt, hogy a nor mál üzem mód és elin - du lás elôtt a tur bófel töl tô csa p á gyai meg fe le lô ke nést kap ja nak. Leál lí tás Hogy a tur bófel töl tô csa pá gyai nehogy sé rül je nek a nem ha té kony ke nés kö vet kez té ben, leál lí tás elôtt MINDEN ESETBEN já ras sa a mo tort alap já ra ton legalább 10 má sod per cig. Vezetés 257

263 Ötfokozatú, ké zi se bes ség vál tó A ké zi se bes ség vál tó min den elô re - me ne ti fo ko za ta szink ro ni zált. Re tesz biz to sít ja, hogy az ötö dik fo ko zat ból ne tud jon hát ra me net be kap csol ni. Vál tás kor nyom ja be a ten gely kap - cso ló pe dál ját, vált son, majd las san en ged je fel a pe dált. Ha nem vált, ne tart sa a lá bát a kup lung kap cso ló pe dál ján, mert az zal idô elôt ti el hasz - ná ló dást okoz. Mie lôtt hát ra me net be kap csol, tel je - sen áll jon meg az au tó val. Ha moz gó au tó ban kap csol hát ra me net be, ak kor tönk re te he ti a se bes ség vál tót. Mi e lôtt hát ra me net be kap csol, nyom ja be aten gely kap cso ló pe dált, és tart son rö vid szü ne tet. (Eb ben a pil la nat ban bár me lyik elô re men eti fo ko zat ba is be te he ti a vál tót.) Ez zel a mód szer rel reccse nésmen te sen kap csol hat. Las sí tás kor ala cso nyabb fo ko zat ba kap csol va ki hasz nál hat ja a mo tor féke zô ha tá sát is. A mo tor fék ha tá sa lej tôn le fe lé biz ton sá gos au tó zást tesz lehetôvé, hasz ná la tá val megelôz - he ti a fé kek fel me le ge dé sét. Ne vált - son úgy vissza, hogy at tól a mo tor for du lat szá ma a ti los (vö rös) tar to - mány ba ke rül jön. Ha nincs az au tó - ban for du lat számmé rô, ak kor úgy vált son vissza, hogy a se bes ség so ha ne lép je túl az ala cso nyabb se bes - ségi fo ko zat ban megen ge dett leg - nagyobb se bes sé get. Néz ze meg az egyes fo ko za tok hoz tar to zó ma xi - má lis se bes sé gek rôl szó ló részt.! VIGYÁZAT Csú szós úton hir te len las sí tás - kor vagy gyor sí tás kor el ve szít - he ti ural mát az au tó fe lett. Ha üt kö zik, meg sé rül het. Ha csú szós úton ve zet, le gyen rendkívül óva tos. 258 Vezetés

264 Ötfokozatú, ké zi se bes ség vál tó Mi kor vált sunk se bes sé get? Le he tô leg ab ban a leg ma ga sabb foko zat ban ve zes sen, amely ben még nem rán gat a mo tor, és fi no man gyor sít son. Ilyen kor ta ka ré ko san vezet, és a mo tor üze me is tisz tább. A szo ká sos gyor sí tást fi gye lem be véve a kö vet ke zô se bes sé gek nél aján la tos fel jebb kap csol ni. Felkapcsolás Sebesség km/h km/h km/h km/h Vezetés 259

265 Ötfokozatú, ké zi se bes ség vál tó Ma xi mum elér he tô se bes ség fo ko za ton ként A táb lá zat ban megadott ér té kek az egyes fo ko za tok ban megen ge dett leg na gyobb se bes sé get je len tik. Ha eze ket túl lé pi, a mo tor túl pö rög, a for du lat szám lá ló mû szer mu ta tó ja a vö rös me zô be ér. Ilyen kor a mo tort ve zér lô elekt ro ni ka le sza bá lyoz za a for du lat szá mot. Ha le csök ken ti a mo - tor for du lat szá mát, a mo tor új ra sza - bá lyo san mû kö dik. Vissza vál tás elôtt gyô zôd jön meg arról, hogy a mo tor sé rü lé sei nek el - ke rü lé se vé gett, az ala cso nyabb se - bes sé gi fo ko zat ban a jár mû nem lé pi túl a táb lá zat ban megadott ma xi má - li san elér he tô se bes sé get. (Ben zi nes mo del lek): Sebességi Maximális fokozat elérhetô sebesség km/h* 1 45 km/h* 2 49 km/h* km/h* 1 85 km/h* 2 91 km/h* km/h* km/h* km/h* km/h* km/h* km/h* 3 * 1 : 1,4 li te res SOHC mo del lek * 2 : 1,6 li te res VTEC-2 mo del lek * 3 : 1,7 li te res VTEC-2 mo del lek 2,0 li te res VTEC mo dell Sebességi Maximális fokozat elérhetô sebesség km/h km/h km/h km/h (Dí zelmo del lek): Sebességi fokozat Maximális elérhetô sebesség* km/h km/h km/h km/h *4 : A jel zett se bes sé gek 5000 for du lat - szám/perc ér té ken mért ada tok 260 Vezetés

266 Au to ma ta se bes ség vál tó Az Ön au tó já nak au to ma ta se bes ség - vál tó ja 4 elô re me ne ti fo ko zat tal ren - del ke zik, amit a sima vál tás ér de ké ben a rend szer elekt ro ni ku san sza bá lyoz. A ked ve zôbb üzem anyag-fo gyasz tás ér de ké ben rö vid re zár ha tó a hid rau li - kus kup lung. Ha ez be kap csol, olyan ér zést kelt, mint ha még egy se bes sé - get vál tott vol na. Se bes ség vál tófo ko zat-jel zô A D fo ko zat jel zô a gyúj tás rá té te le után né hány má sod per cig fo lya ma - to san vi lá gít. Ha me net köz ben (füg - get le nül attól, hogy me lyik fo ko zat - ban halad) vil log ni kezd, az a se bes - ség vál tó meg hi bá so dá sá ra utal. El ke rü len dô a fe les le ges ron gá lást a vál tó mû ben gyor sí tá sok mellôzésé - vel, a le he tô leg ha ma rabb ke res se fel az Ön hi va ta los Honda-már ka - szer vi zét. Ezt a lám pa sort a mû szer fa lon he lyez - ték el, s ez jel zi, mi lyen fo ko zat ban van a se bes ség vál tó. Vezetés 261

267 Au to ma ta se bes ség vál tó Se bes ség vál tó-fo ko za tok SEBESSÉGVÁLTÓ KAR A vál tó nak hat vagy hét fo ko za ta van, mo dell tôl füg gôen. A mo tor in - dí tá sa kor par ko ló P vagy üres N ál - lás ban kell len nie. Ha D, D3, 2, 1, N vagy R fo ko zat ban le fé ke zett és megállt, hatá ro zot tan nyom ja a fék - pe dált, és ve gye le a lá bát a gáz - pedál ról. Kapcsolás P-bôl R-be R-bôl N-be N-bôl D-be D-bôl D3-ba D3-ból 2-be 2-bôl 1-be 1-bôl 2-be 2-bôl D3-ba D3-ból D-be D-bôl N-be N-bôl R-be R-bôl P-be Teendô Nyomja le a fékpe - dált, és húzza a kart a kívánt fokozatba Húzza a kart a kívánt fokozatba A vál tó kar moz ga tá sá hoz moz gas sa azt a kon zo lon ta lál ha tó meg ve ze tô - ben. A vál tó kart nem le het ki ven ni P ál lás - ból, ha a fék pe dál le van nyom va és a gyúj tás kap cso ló LOCK (0) vagy ACCESSORY (I) ál lás ban van. Par ko lófo ko zat (P) Ez az ál lás me cha ni ku san zár ja a se bes ség vál - tót. Min dig ezt a fo ko za tot hasz nál ja, ami kor leál lí ta ni vagy bein dí ta ni akar ja az au tó ját. Ha par ko lóál lás ból akar át kap csol ni, nyom ja be a fék pe - dált, és ve gye le a lá bát a gáz pe dál - ról. Nyom ja a vál tó kart ol dal ra, és ve gye ki a P fo ko zat ból. Ha az elôb biek el le né re nem tud P ál lás ból más fo ko zat ba kap csol ni, olvas sa el a Vál tó kar-re te sze lés ol dá sa címû részt a 267. ol da lon. 262 Vezetés

268 Au to ma ta se bes ség vál tó A vál tó meg sé rü lé sét el ke rü len dô, tel je sen áll jon meg, mie lôtt P ál lás ba kap csol. A gyúj tás kul csot csak eb ben az ál lás ban tud ja ki ven ni a gyúj tás - kap cso ló ból. Hát ra me net (R) Ha R ál lás ba akar kap csol ni a P ál lás ból, ol vas sa el a P po zí ció ról írot ta kat. Ha N ál lás ból kap csol R-be, elô ször tel je sen áll jon meg, utá na kap csol jon. Az Ön au tó já ba egy olyan re te sze lés lett beépít ve, amely megaka dá lyoz za, hogy az N ál lás ból vagy bár mi lyen elô re me ne ti fo ko zat ból vé let le nül hát ra me net be kap csol jon, ha az au tó se bes sé ge meg ha lad ja a km/h se bes sé get. Ha az au tó megál lá sa után nem tud hát ra me net be kap csol ni, ak kor nyom ja le a fék pe dált, és las san kap csol jon N fo ko zat ba, majd hát ra me net be. Ha bár mi lyen prob lé ma adó dik a hát ra me net-re te sze lés rend szer rel, illet ve ha az au tó ak ku mu lá to rá nak sa ruit el tá vo lí tot ta vagy le me rült, nem tud hát ra me net be kap csol ni (lásd a Hát ra me net-re te sze lés ol dá sa címû fejezetet a 267. ol da lon). FOLYTATÓDIK Vezetés 263

269 Au to ma ta se bes ség vál tó Üres (N) Hasz nál ja az N ál lást, ha a mo tort új ra kell in dí ta nia, vagy ha rö vid ideig kell megáll nia. Ha ki száll az au tó ból, min dig P ál lás ba kap csol - jon. Ha N-bôl bár mely más fo ko zat - ba kap csol, lép jen a fék re elôt te. Me net fo ko zat (D) A szo ká sos köz le ke dés hez a D ál lást hasz nál ja. Ase bes ség vál tó au to ma ti ku san választ ja ki a se bes ség nek és gyor sí - tás nak meg fe le lô fo ko za tot. Me net fo ko zat (D3) Ez az ál lás ha son ló a D-hez, az zal a kü lönb ség - gel, hogy ilyen kor csak az el sô há rom fo ko za tig kap csol a vál tó. D3-ba kap - csol jon, ha után fu tót von tat dom bos vi dé ken, vagy ha lej tôn ha lad va a mo tor fé ket akar ja hasz nál ni. Megmeg tor pa nó csúcs for ga lom ban is taná csos a D3 hasz ná la ta, mert ez megaka dá lyoz za a hár mas ból négyes - be va ló ál lan dó kap csol ga tást. 264 Vezetés

270 Au to ma ta se bes ség vál tó Ha erô seb ben kí ván gyor sí ta ni, D3 és D4 ál lás ban is nyom ja be tel je sen a gáz pe dált. A se bes ség tôl füg gôen a vál tó vissza vált egy vagy két fo ko - za tot. Má so dik fo ko zat (2) Kap cso lá sa - kor 2. fo ko zat ban rög zí ti a vál tót, s ak kor sem kap csol vissza 1-be, ha az au tó megállt. A 2. fo ko za tot hegy me - net ben, lej tôn mo tor fék ként, csú szós úton vagy mély hó ban elin du lás kor hasz nál hat ja. Az utób bi ese tek ben csök ken ti a ke rék ki pör gést, lá gyabb elin du lást biz to sít va. El sô fo ko zat (1) Eb ben az ál lás ban a se bes ség vál tó az 1-es se bes sé gi foko zat ban zár. Ha ak kor kap csol 1-es se bes sé gi foko zat ba, ami kor az au tó se bes sé ge meg ha lad ja az 50 km/h se bes sé get, akkor a vál tó elô ször a 2-es fo ko zat - ba kap csol a hir te len mo tor fék megelô zé se ér de ké ben. Vezetés 265

271 Au to ma ta se bes ség vál tó Ma xi mum elér he tô se bes sé gek fo ko za ton ként A táb lá zat ban az egyes fo ko za tok ban megen ge dett leg na gyobb se bes sé - ge ket ta lál ja. Ha azt túl lé pi, a mo tor for du lat szá ma ti los tar to mány ba ke - rül (vö rös zó na a for du lat szám mé - rôn), és a mo tor ve zér lés elekt ro ni ká - ja le tilt. A ve szé lyes tar to mányt el - hagy va, a mo tor új ra ren de sen jár. Mie lôtt vissza vál ta na, le gyen biz tos ab ban, hogy nem lé pi át a táb lá zat - ban sze rep lô se bes sé gi ér té ke ket. Ellen ke zô eset ben a mo tor tönk re - me het. 1,4 li te res SOHC mo tor ral sze relt mo del lek Sebességi fokozat Maximális elérhetô sebesség km/h km/h D3 MAX SEBESSÉG 1,6 l VTEC-2 mo tor ral sze relt mo del lek Sebességi fokozat Maximális elérhetô sebesség km/h km/h D3 MAX SEBESSÉG 1,7 l VTEC-2 mo tor ral sze relt mo del lek Sebességi fokozat Maximális elérhetô sebesség km/h km/h D3 MAX SEBESSÉG 266 Vezetés

272 Au to ma ta se bes ség vál tó Vál tó kar re te sze lé sé nek ol dá sa (Né hány mo dell ese tén) Ez zel az el já rás sal P ál lás ból ki ve he ti a vál tó kart, ha a nor mál mó don fék pe dál le nyo má sá val ez nem le het sé ges. 1. Húz za be a ké zi fé ket. 2. A gyúj tás kap cso ló kul csot te gye OFF (0) ál lás ba. A hát ra me net-re te sze lés ol dá sá hoz a gyúj tás kap cso ló kulcs nak ACCES - SORY (I) ál lás ban kell len nie. 3. He lyez zen egy pu ha rongydarabot a re tesz ol dó nyí lá sá nak a szé lé hez. Hasz nál jon kis la pos csa var hú zót afe dél el tá vo lí tá sá hoz. Óva to san fe szít se ki a fe de let az éle men tén. 4. Te gyen be egy la pos csa var hú zót a nyí lás ba. 5. Nyom ja le a csa var hú zót, köz ben moz gas sa a vál tó kart P-bôl N-be. A hát ra me net-re te sze lés ol dá sá hoz moz gas sa a vál tó kart N-bôl hát ra - me net be, majd P-be. 6. Ve gye ki a csa var hú zót a re tesz - oldó nyí lás ból, majd pat tint son vissza egy új fe de let. Nyom ja meg a fék pe dált, és in dít sa el a mo tort. Ha er re a mû ve let re szük sé ge van, mert nem tud ja a vál tó kart nor má li san ki ven ni P-bôl, az azt je len ti, hogy a rend szer rel va la mi lyen prob lé ma van. Vi gye már ka szer viz be. Vezetés 267

273 Par ko lás Par ko láskor min dig húz za be a ké zi - fé ket. Ha a ké zi fék nincs tel je sen kien ged ve, a mû szer fa lon egy el len - ôr zô lám pa vi lá gít. Ha a ké zi fék nincs tel je sen be húz va, azt nem jel zi az ellen ôr zô lám pa. Lej tôn par kol va min dig bi zo nyo sod jon meg ar ról, hogy be húz ta a ké zi fé ket, el len ke zô eset ben az au tó ja könnyen el gu rul hat. Ha az Ön au tó ja au to ma ta se bes ség - vál tó val van sze rel ve, par ko lás kor elô ször a ké zi fé ket húz za be, majd ezután kap csol jon P fo ko zat ba. Így megaka dá lyoz za a par ko lófo ko zat me cha niz mu sá nak be fe szü lé sét a kocsi eset le ges moz gá sa miatt. Ez zel elin du lás kor meg könnyí ti a se - bes ség vál tó kar ki vé te lét a P ál lás ból. Ha emel ke dôn or ral fel fe lé par kol, kor má nyoz za a jár da sze gély tôl ki fe lé a ke re ke ket. Ha az au tó ja ké zi vál tós, kap csol jon el sô se bes sé gi fo ko zat ba. Ha lej tôn or ral le fe lé par kol, kor má - nyoz za a jár da sze gély fe lé a ke re ke - ket. Ha az au tó ja ké zi vál tós, kap csol - jon hát ra me ne ti fo ko zat ba. Elin du lás elôtt gyô zôd jön meg ar ról, hogy a ké zi fé ket tel je sen kien ged te. A nem tel je sen kien ge dett ké zi fék kel au tóz va a hát só fék túl me le ged het, ká ro sod hat. Par ko lá si tip pek Néz ze meg, hogy az ab la ko kat és a nap te tôt be zár ta-e. Kap csol ja le a vi lá gí tást. A cso mag jait, ér té keit vi gye ma gá - val, vagy legalább tegye be a cso - mag tar tó ba. Min dig zár ja be az aj tó kat a kulcs - csal vagy a táv kap cso ló val (né hány mo dell ese tén). Riasz tó val fel sze relt mo del lek ese tén El lenôriz ze a mû szer fa lon a riasz tóvissza jel zôt, hogy va ló ban mû kö - dés be lett he lyez ve. So ha ne par kol jon ki szá radt fü ves ré szen vagy más gyú lé kony anyag kö ze lé ben. A ka ta li zá tor, üze mé bôl adó dóan, na gyon me leg, láng ra lob bant hat ja kör nye ze tét. 268 Vezetés

274 Fék rend szer Au tó já nak az el sô két ke re két tár csa-, há tul mo delltôl és fel sze relt ség tôl füg gôen tár csa- vagy dob fé kek kel sze rel ték fel. A fék pe dál ra ki fej ten dô erôt szervobe ren de zés se gí ti. Blok ko - lás gát ló, ABS (né hány mo dell ese tén) se gí ti meg tar ta ni az au tó kor má nyoz - ha tó sá gát, kü lö nö sen erôs fé ke zé sek ese tén. Csak ak kor lép jen a fék pe dál ra, ha fé kez ni akar. Ha ál lan dóan a fék pe dá - lon tart ja a lá bát, a fék fel me leg szik, ami csök ken ti ha té kony sá gát, egy - úttal fo lya ma to san ég nek a hát só fék lám pák, meg té veszt ve az Ön mö - gött köz le ke dô ket. A lej tôn va ló hosszabb fé ke zés kor a fé kek fel me le ged nek, ami csök ken ti aha tá sos sá gu kat. Ezért ala cso nyabb fo ko zat ba kap csol va hasz nál ja ki a mo tor fé ke zô ere jét, ve gye le lá bát agáz pe dál ról. Ha mély ví zen ha ladt ke resz tül, pró - bál ja ki a fé ke ket. Óva to san lép jen afék re, és el lenôriz ze a fék ha tást. Ha nem mû köd né nek kel lôen, lép jen a fék pe dál ra több ször egy más után ad dig, amíg a fé kek is mét jól mû köd - nek. A vi zes fé kek meg nö ve lik a fékutat, ezért ilyen kor kü lö nö sen óva to san ve zes sen. Ko pás jel zôk A két el sô ke ré ken lé vô tár csa fé kek re akusz ti kus vissza jel zô ket sze rel tek. Ahá tul is tár csa fék kel sze relt tí pu sok ese té ben szin tén ilyen rend sze rû ako pás jel zô. Ami kor a fék be té te ket már cse rél ni kell, jel leg ze tes fé mes, csi kor gó han - got hall fé ke zés kor. Ha nem cse ré li ki a be té te ket, a hang je len ség ál lan - dó sul. A fék né ha, fi nom fé ke zé sek kor, eny - hén csi kor gó han got ad hat. Ne té - ves sze ezt össze az el hasz ná ló dást jel zô csi kor gó hang igen éles hang - jával. Vezetés 269

275 Fék rend szer A fék rend szer hid rau li kus, két kö rös felépí té sû. Mindegyik rend szer át ló - san mû kö dik (a bal el sô fék a jobb hát só val van össze köt ve stb.). Ha az egyik rend szer meg hi bá sod na, a má sik kör még mû kö dik. Au tó ele je Blok ko lás gát ló, ABS (Né hány mo dell ese tén) Az ABS se gít fenn tar ta ni a kor má - nyoz ha tó sá got. Mû kö dé se a ke re kek blok ko lá sá nak és meg csú szá sá nak megaka dá lyo zá sán ala pul. Ha az el sô ke re kek blok kol nak, el vesz - ti az au tó az irá nyít ha tó sá gát. A gép - ko csi füg get le nül a kor mány ke rék ál lá sá tól te he tet len sé gé nél fog va csú szik egye ne sen to vább. Az ABS ezt se gít megelôz ni az zal, hogy a féke ket sza ka szo san üze mel te ti, pum pál ja, sok kal na gyobb gyor - saság gal, mint egyes gya kor lott veze tôk ten nék. Az ABS eloszt ja to váb bá az el sô és hát só fé kek hez ju tó erôt a jár mû terhe lé sé nek függ vé nyé ben. So ha ne pum pál ja a fék pe dált, hi szen ez a funk ció ja az ABS be ren de zés nek. Fé kez zen egyen le tes, ha tá ro zott erô - vel, ahogy azt a for gal mi szi tuá ciók meg kö ve te lik. Vet kôz ze le a ré gi beideg zô dést: ka nyarodás köz ben nem fé kez ni. Az ABS mû kö dé se tel je sen nor má - lis je len ség han got hal lat. Ugyan - csak érez ni fog ja a pe dál vissza - rúgá sát. Ezek nor má lis vissza jel zé - sek mû kö dés köz ben, mi vel az ABS rend szer pum pál ja a fé ket. Az ABS be kap cso ló dá sa a gu mik tapa dá sá tól függ. Szá raz úton na gyon erô sen kell fé kez ni, hogy érez hes se az ABS mû kö dé sét, a fék pe dál lük te - té sét. Hó ban és jé gen va ló fé ke zés kor el len ben már kis fé ke zés kor is azon - nal ér zi az ABS jó té kony ha tá sát. 270 Vezetés

276 Fék rend szer Fon tos biz ton sá gi em lé kez te tô Az ABS nem csök ken ti le a meg - állásig szük sé ges idôt, il let ve nem rö vi dí ti le a fékutat. Funk ció ját te kint ve a kor má nyoz ha - tó sá got hi va tott biz to sí ta ni fé ke zés köz ben. Ezért tart son min dig biz ton - sá gos kö ve té si tá vol sá got. Az ABS nem gá tol ja meg az au tó meg pör dü lé sét, ha túl nagy se bes - ség gel ka nya ro dik, vagy hir te len vált sá vot. Min dig az út vi szo nyok nak meg fe le lô se bes ség gel ve zes sen. Az ABS nem tud ja megelôz ni a stabi li tás el vesz té sét, ha Ön nagy se bes ség gel ka nya rod va erô sen fékez. A hir te len kor mány moz du la tok miatt szin tén meg pör dül het. Az ABS rend szer rel fel sze relt au tó laza vagy egye net len ta la jon hosz - szabb úton áll hat meg, mint egy hason ló au tó ABS nél kül. Az ABS rend szer nem is me ri a for gal mi hely - ze tet, nem hoz za hely re a hi bás dön - té se ket. Az Ön fe le lôs sé ge, hogy az út- és idô já rá si vi szo nyok nak meg - fele lôen ve zes se jár mû vét. Ve zes sen min dig biz ton sá go san. ABS-vissza jel zô ABS-VISSZAJELZÔ Az ABS min den egyes fé ke zés után ön ma gát el lenôr zi. Ha bár mi el rom - lik, ki gyul lad a mû szer fa lon az ABS el len ôr zô lám pa (lásd 90. ol dal). llyenkor azt jel zi, hogy az ABS nem mû kö dik. A fék rend szer azon ban hagyo má nyos fék ként to vább ra is mû kö dik, és a szo ká sos fék ha tást nyújt ja. Hi ba ese tén azon nal for dul - jon Honda-már ka ke res ke dô jé hez. FOLYTATÓDIK Vezetés 271

277 Fék rend szer Ha az ABS-el lenôr zô lám pa és a ké zi - fékfék rend szer-el lenôr zô lám pa együtt ki gyul lad tel je sen kien ge dett ké zi fék mel lett, ak kor az el sô-hát só ten gely kö zöt ti elekt ro ni kus fé ke rô - elosz tás sem mû kö dik. El lenôriz ze fék rend sze rét a 402. olda - lon leír tak nak meg fe le lôen. Ha a fék - rend szer hi bát lan nak tû nik, las san hajt son, és mi nél elôbb ja vít tas sa meg au tó ját az Ön Honda-márka - kereskedô jé vel. Ke rül je a hir te len féke zé se ket, mert a hát só ke re kek könnyen blok kol hat nak, és az au tó meg pör dül het. 272 Vezetés

278 Ve ze tés rossz idô ben Esô ben, köd ben és hó ban min dig más-más ve ze té si tech ni ka szük sé ges, mert a lá tó tá vol ság csök ken, és meg - vál to zik a gu mik ta pa dá sa. Au tó ja legyen min dig ki fo gás ta lan mû sza ki ál la pot ban; rossz idô ben ve zes sen fo ko zott óva tos ság gal. Ve ze té si tech ni ka Ve zes sen min - dig las sab ban, mint ked ve zô út vi szo - nyok ese tén. Csú szós úton az au tó ne he zeb ben en ge del mes ke dik pa ran - csai nak. Erôs fé ke zés, gyors kor mány - moz du lat ned ves úton a ko csi meg - csú szá sát okozhatja. Kü lö nö sen óva - to san ve zes sen az el sô né hány ki lo - mé te ren, amíg meg nem ta pasz tal ja az út vi szo nyo kat. Ez fô ként ha vas úton lé nye ges. A nyá ri hó na pok alatt el fe lej ti az em ber a hó ban va ló ve ze - tés tech ni ká ját. Ja va sol juk, hogy a tél beáll ta elôtt fris sít se fel is me re teit. Ha hosszan tartó szá raz ság után esô - ben ve zet, le gyen na gyon óva tos, mert az el sô esôk ola jat mos nak az út bur ko lat ra, s az út fe lü let csú szós sá vá lik. FOLYTATÓDIK Vezetés 273

279 Ve ze tés rossz idô ben Lát ha tó ság Lát ni és lát sza ni min - den idô já rá si kö rül mé nyek kö zött igen fon tos. Fo ko zot tan ér vé nyes ez rossz idô já rá si kö rül mé nyek kö zött. A tom pí tott fénnyel va ló köz le ke dés még nap pal is aján la tos (la kott te rü - le ten kí vül kö te le zô). Gyak ran el lenôriz ze az ab lak tör lôt és a mo só fo lya dék tar tá lyát. Le gyen min dig ele gen dô fo lya dék a tar tály - ban. Ha az ab lak tör lôk az üveg egyes ré szeit nem tör lik le vagy csí ko san tö röl nek, cse rél je ki ôket. Az ab la kok be pá rá so dá sá nak megelô zé sé re (né hány mo dell ese tén) hasz nál ja a szel lô zôbe ren de zést és a lég kon di - cio ná lót (lásd 144. és 156. ol dal). Ta pa dás Gyak ran el lenôriz ze a gu - mi nyo mást és a kö pe nyek ko pá sát. Mind ket tô igen lé nye ges az aquaplaning a ke rék alat ti víz film kép zô - dé se megelô zé sé ben. Té len mind a négy ke ré ken a té li gu mik hasz ná la ta a leg cél sze rûbb. Fi gyel je az út vi szo nyo kat, és an nak meg fe le lôen ve zes sen. Az út vi szo - nyok egyik pil la nat ról a má sik ra is meg vál toz hat nak. A ned ves levelek olyan csú szó sak le het nek, akár a jég. A tisz tá nak lát szó úton vé kony jég - réteg ra kód hat le. Ha a kül sô hô mér - sék let fagy pont kö ze lé ben van, az út - vi szo nyok igen ve szé lye sek le het nek. Az út fe lü le tén víz és jég ke ve red het, így min den elôjel nél kül meg vál toz - hat a ke re kek ta pa dá sa. Vissza vál tás kor is le gyen óva tos. Ha rossz a ta pa dás, ak kor a meg haj tott ke re kek kis mér té kû for gá si se bes ség - vál to zá sa is meg csú szás sal jár hat. Le gyen óva tos, ha elôz, vagy ha Önt elô zik. A na gyobb jár mû vek ál tal fel - fröcs költ víz vá rat la nul ront a lá tá si vi szo nyo kon. 274 Vezetés

280 Után fu tó von ta tá sa Au tó ját el sô sor ban uta sok és az azok cso mag jainak szál lí tá sá ra ter vez ték. Au tó ját hasz nál hat ja után fu tó von ta - tá sá ra is, ha né hány ál ta lá nos sza - bályt az aláb biak ban leírtak szerint gon do san be tart. Ter hel he tô ség A vo nó ho rog és az után fu tó (fé ke zett/ nem fé ke zett) tö me ge a cso ma gok kal együtt nem le het több a ma xi má lis von tat ha tó tö meg nél (lásd 424. ol dal). Né hány mo dell ese tén to váb bi fon - tos in for má ció kat ol vas hat az au to - ma ta vál tó fo lya dék hû tô rôl (lásd 323. ol dal), amely után fu tó von ta tá sá hoz szük sé ges. FOLYTATÓDIK Vezetés 275

281 Után fu tó von ta tá sa A vo nó ho rog ter he lé se so ha sem ha lad hat ja meg az 50 kg-t. Ez az ér ték, amit a tel je sen ter helt után - fu tó fejt ki a ho rog ra. 500 kg alat ti után fu tó-ter he lés ese tén a kö vet - kezô ol da lon leírt sza bályt kell al - kal maz ni. Pél dául, ha az után fu tó és a ter he - lé se 225 kg, a vo nó ho rog ter he lé se en nek tíz szá za lé ka, azaz 22,5 kg. Ha szük sé ges, vál toz tas sa meg a cso ma gok hely ze tét az után fu tó - ban, ezál tal a vo nó ho rog ter he lé se is meg vál to zik. A cso ma gok mint - egy 60 szá za lé kát he lyez ze elô re, és 40 szá za lé kát hát ra. Ha az után - fu tó ter he lé se több mint 500 kg, tol ja el a cso ma go kat a há tul só rész fe lé. So ha se ter hel je meg az után fu tót úgy, hogy a hát só rész ne he zebb le gyen, mint az elül sô. Ha így ten ne, megemel né az au tó hát - só fel füg gesz té sét, ten ge lyét, és csök ken te né ta pa dá sát az út hoz. A megen ge dett leg na gyobb tö meg so ha nem le het több, mint ameny - nyi a 424. ol da lon meg van ad va. A megen ge dett leg na gyobb tö meg az au tó tel jes tö me ge, a ve ze tô, az uta sok, a csomagok tö me gé nek és a vo nó ho rog ter he lé sé nek összeg - zett ér té ke. Ve gye fi gye lem be, hogy a kiegé szí - tôk fel sze re lé se (be leért ve a vo nó - hor got is) csök ken ti az au tó ter hel - he tô sé gét. Túl sá go san nagy te her von ta tá sa ha - tás sal le het az Ön au tó já nak kezel he - tô sé gé re és tel je sít mé nyé re. Ilyen eset ben könnyen meg sé rül het a mo - tor és a haj tás lánc.! VIGYÁZAT A hely te le nül ter helt au tó és után fu tó csök ken ti a kor má - nyoz ha tó sá got és a fé kek ha tá - sát. Ez baleset hez és sú lyos sérü lés hez ve zet het. Mie lôtt út nak in dul, gon do san el lenôriz ze az au tó és az után - fu tó ter he lé sét. 276 Vezetés

282 Után fu tó von ta tá sa Ter he lés el lenôr zé se Az össz tö meg el lenôr zé sé nek leg - jobb mód ja, ha le mé ri az au tót és az után fu tót egy hi te le sí tett mér leg gel, és össze ha son lít ja a gyá ri ada tok kal. Meg fe le lô mér leg gel vagy spe ciá lis vo nó ho rogter he lés- mé rô vel el len - ôriz ze az össz tö me get, a ten gely ter - he lé se ket és a vo nó ho rog ra ju tó erôt el sô al ka lom mal (tel je sen ter helt autó és után fu tó), és új ra el lenôriz ze, va la hány szor a ter he lé si fel té te lek vál toz nak. Von ta tá si esz kö zök és tar to zé kok A von ta tás hoz sok fé le be ren de zés vagy esz köz szük sé ges, az után fu tó mé re té tôl, hasz ná la ti mód já tól és a von ta tott tö meg tôl füg gôen. Az Ön ré szé re szük sé ges be ren de zé - sek ki vá lasz tá sá hoz ke res se fel Hondamárkakereskedô jét, va la mint kö ves se a to váb biak ban leír ta kat. Gyô zôd jön meg ar ról, hogy min den be ren de zés az elôírá sok nak meg fe le lôen lett fel - sze rel ve. Vo nó ho rog A vo nó hor got az au tó al vá zá hoz kell erô sí te ni oly mó don, hogy a ter he lés nagy fe lü le ten oszol jon el. A vo nó ho rog rög zí té si pont jait a 423. ol da lon ta lál ja meg. Biz ton sá gi lánc Ha után fu tót von tat, min dig hasz nál - jon biz ton sá gi lán cot. A lán cot mind - két vé gén biz ton sá go san rög zít se. Úgy te gye fel, hogy biz to san meg - tart sa az után fu tót ak kor is, ha a vo nó - fej lees ne a ho rog ról. A lánc ne lóg - jon a föld re, de túl fe szes se le gyen, mert éles ka nya rok ban ez aka dá lyoz - hat ja a for du lást. FOLYTATÓDIK Vezetés 277

283 Után fu tó von ta tá sa Au to ma tavál tófo lya dék-hû tô Né hány au to ma ta se bes ség vál tó val fel sze relt mo dell ese tén au to ma ta se bes ség vál tó-fo lya dék (ATF) hû tôt kell fel sze rel ni (lásd 424. ol dal). Ez se gít megelôz ni a se bes ség vál tó túl me le ge dé sét, amely sú lyos sé rü - lés hez ve zet. A hû tôt a Honda-márka - kereskedô jé nél tud ja meg vá sá rol ni. Fé ke zett után fu tó Ami kor az után fu tót ki vá laszt ja, vegye fi gye lem be, hogy au tó ja csak elekt ro mo san mû köd tet he tô fék kel ren del ke zô után fu tót ké pes von tat ni. Nincs le he tô ség hid rau li kus fék rend - szer mû köd te té sé re, az au tó hid rau li - kus fék rend sze ré hez va ló csat la koz - ta tá sá ra. Min den ilyen irá nyú pró bál - ko zás csak au tó ja fék rend sze ré nek ha tá sos sá gát gyen gí ti, mû kö dé sét te szi bi zony ta lan ná. Után fu tó-vi lá gí tás Az Ön au tó já ban egy csat la ko zó talál - ha tó, amellyel az után fu tó-vi lá gí tás csat la ko zó ja össze köt he tô. Ez a csat - la ko zó a cso mag tér ben, a jobb hát só lám pá nál ta lál ha tó. Amennyi ben azt sze ret né, hogy ez a csat la ko zó más hely re ke rül jön, keres se fel az Ön Honda-márkakeres kedô jét. Mi vel a kü lön bö zô tí pu sú után fu tók ve ze té kei és vi lá gí tá sa kü lön bö zôek, ezért ta pasz talt sze re lô se gít sé gé vel mó do sít sa a vi lá gí táscsat la ko zót. Eset le ge sen egy köz tes csat la ko zó is szük sé ges le het az au tó és az után fu tó vi lá gí tás rend sze re kö zött. Min den olyan eset ben, ha után fu tóvi lá gí tást akar az au tó ja vi lá gí tá si rend sze ré hez csat la koz tat ni, fel tét le - nül ke res se fel az Ön Honda-márka - kereskedô jét. 278 Vezetés

284 Után fu tó von ta tá sa To váb bi után fu tó-fel sze re lés Sok or szág ban tör vény sza bá lyoz za az után fu tót von ta tó au tók tük rei nek nagy sá gát, el he lye zé sét. Min dig vegye fi gye lem be az elôírá so kat. Ha jog sza bály nem is ír ja elô, ja va sol juk a tük rök fel sze re lé sét. Kap csol ja fel az után fu tót au tó já hoz, és néz ze meg az ere de ti tü kör ben, mennyi re ront ja a hát ra lá tást. Ha nem lát kel lôen hát - ra nagy a holt tér, nem lát az au tó mö gé, ak kor kiegé szí tô tük rö ket kell fel sze rel nie. Fel ké szü lés in du lás ra El lenôriz ze a kö vet ke zô ket: Az au tó kar ban tar tá sa el lett vé gez - ve, to váb bá a gu mik, fé kek, a fel - füg gesz tés ele mei és a hû té si rend - szer meg fe le lôen mû köd nek. Az összes tö meg és ter he lé si adat a megadott ha tár ér té ke ket nem lépi túl (lásd 275. és 276. ol dal). A ho rog, a biz ton sá gi lánc és az egyéb be ren de zé sek biz to san rög - zít ve van nak. Az után fu tó hoz tar to zó és azon ta - lál ha tó min den tárgy meg fe le lôen rög zít ve van, és ve ze tés köz ben nem tud el moz dul ni. Az au tó és az után fu tó vi lá gí tá sa és a fé kek meg fe le lôen mû köd nek. A gu mi nyo má so k az au tón és az után fu tó ke re kein is meg fe le lôek. Az ala csony nyo más ked ve zôt le nül be fo lyá sol ja a kor má nyoz ha tó sá - got. Ne fe led kez zen meg a pót ke rék nyo má sá nak el lenôr zé sé rôl sem. Le gyen tisz tá ban a von ta tás ra vo - nat ko zó köz le ke dé si sza bá lyok kal, az elôírt se bes ség kor lá to zá sok kal. Amennyi ben kül föld re uta zik, elô re tá jé ko zód jon a célor szág ban ér vé - nyes elôírá sok ról. Ha után fu tót von tat va több or szá gon uta zik keresz tül, tá jé ko zód jon az érin ten dô or szá gok ban ér vény ben lé vô jog - sza bá lyok ról. A kü lön bö zô or szá - gok elôírá sai el té rôek le het nek. Után fu tót von ta tó gép jár mû se bes - sé ge 100 km/h-ra van kor lá toz va. Vezetés 279

285 Után fu tó von ta tá sa Biz ton sá gos von ta tás A von ta tás kö vet kez té ben meg nö ve - ke dett súly, hossz és ma gas ság mind ha tás sal van az au tó ke zel he tô sé gé re és tel je sít mé nyé re, így a von ta tás kü lön le ges ve ze té si tu dást és ké pes - sé get kí ván meg. Az Ön és má sok biz ton sá ga ér de ké - ben, mie lôtt nor mál út ra hajt, ne saj - nál ja az idôt a kü lön bö zô ve ze té si ma nô ve rek, hely ze tek be gya kor lá sá - ra és ol vas sa el a kö vet ke zô ta ná cso - kat, ja vas la to kat. Von ta tá si se bes ség és se bes sé gfo ko za tok Min den ve ze té si kö rül mény kö zött las sab ban ve zes sen, és tart sa be a von ta tás ra elôírt se bes ség ha tá ro kat. Ha au to ma ta se bes ség vál tó val fel - sze relt az au tó ja, sík te re pen von ta - tás nál hasz nál ja a D fo ko za tot. Amennyi ben he gyes-dom bos vi dé ken ve zet, ak kor a D3 a ja va solt fo ko zat (lásd kö vet ke zô osz lop, Ve ze tés emel - ke dôn és lej tôn fe je zet ben leír tak). Ka nya ro dás és fé ke zés So ha ne fe lejt se el, hogy jár mû ve hosszabb a meg szo kott nál, ka nya ro - dás kor na gyobb hely re van szük sé - ge. Ka nya rod jon min dig las sab ban. Ka nya ro dás kor az után fu tó ka nya ro - dá si íve ki sebb, mint az au tóé, ezért az után fu tó üt köz het az zal, amit az au tó még ki tu dott ke rül ni. Má sik jár - mû elô zé se kor ügyel jen ar ra, hogy na gyobb sza bad tá vol ság szük sé ges. Au tó ja nem áll meg olyan gyor san, mint után fu tó nél kül. Ezért nö vel je meg a kö ve té si tá vol sá got. Ke rül je a hir te len fé ke zést és ka nya ro dást, ame lyek az után fu tó fel bo ru lá sát és rá fu tá sát okozhatják. Ve ze tés emel ke dôn és lej tôn Fel fe lé ha la dás kor fi gyel je a hû tô víz hô mér sék le tét. Ha a fel for rás ve szé - lye fe nye get, kap csol ja ki a lég kon - dicio ná lót (amennyi ben üze mel). Ha nem csök ken a hû tô víz hô mér sék - le te, hú zód jék az út szé lé re, áll jon meg, és vár jon, amíg a mo tor le hûl. Ha hegy me net ben az au to ma ta se bes - ség vál tó gyak ran vált fel és le a 3. és 4. fo ko za tok kö zött, ak kor vált son D3 fo ko zat ba. Amennyi ben hegy me net ben meg kell áll nia, ak kor au to ma ta vál tós autó ese tén ne a gáz pe dál eny he benyo má sá val tart sa hely ben az autót, mert a vál tó túl me le ged het. Hasz nál ja a ké zi fé ket vagy a fékpe dált. 280 Vezetés

286 Után fu tó von ta tá sa Ha lej tôn le fe lé ve zet, csök kent se a se bes sé get és vált son 2-es se bes sé gi fo ko zat ba. Ne hasz nál ja fo lya ma to - san a fé ke ket, és ne fe lejt se el, hogy után fu tó von ta tá sa ese tén sok kal hosszabb ideig tart le las sí ta ni és megáll ni. A 12%-nál me re de kebb emel ke dô re ne ka pasz kod jon fel au tó já val. Ol dal szél és szél lö ké sek ke ze lé se Az au tó és után fu tó együt te se sok kal ér zé ke nyebb az ol dal szél re, szél lö ké - sek re és a te her au tók elô zé se után ke let ke zô lég ör vé nyek re, mint az au tó ön ma gá ban. Ez meg za var hat ja a kor mány zást, és az után fu tó be len - gé sét okoz hat ja. Ami kor na gyobb jár mû elô zi, tart son ál lan dó se bes sé - get, és ügyel jen az egye nes kor - mány zás ra. Ha túl na gyok a má sik jár mû okoz ta szél lö ké sek, las sít son, de ne te gyen gyors kor mány moz du - la to kat, il let ve ne fé kez ges sen. To la tás Az után fu tó val va ló to la tás ne héz mû - ve let, nagy gya kor la tot kíván. Ve zes - sen las san, ap rán ként for gas sa a kor - mányt, és kér jen meg va la kit, hogy kint rôl irá nyít sa a ma nô vert. Fog ja lej - jebb a kor mányke re ket, mint egyébként. Ha azt akar ja, hogy az után fu tó bal ra ka nya rod jon, kor má nyoz zon bal ra, ha jobb ra akar ja irá nyí ta ni az után fu tót, kor má nyoz zon jobb ra. Par ko lás Ami kor le par kol au tó já val és után - futó já val kü lö nö sen emel ke dôn, tart sa be az elôírt óva tos sá gi rend - sza bá lyo kat. Az el sô ke re ke ket for dít sa a jár da fe lé, erô sen húz za be a ké zi - fé ket, és a se bes ség vál tót ma nuá lis - nál 1-es vagy hát ra me net-, au to ma - tá nál P fo ko zat ba kap csol ja. Az után - fu tó ke re keit ékek kel tá massza ki. Vezetés 281

287 282

288 Kar ban tar tás Au tó ja rend sze res kar ban tar tá sa a leg jobb mód ja an nak, hogy megóv ja e nagy ér té kû be fek te té sét, hogy biz - ton sá go sab ban, gaz da sá go sab ban, és hi bamen te sen au tóz has son. Eb ben a fe je zet ben megis mer he ti a rend sze re sen ellenôrizendô té te le ket, valamint az el lenôr zé si mó do kat is. Né hány egy sze rûbb felada tot sa ját ma ga is megcsinálhat. A kar ban tar - tá si terv is mer te ti, hogy a különbözô el lenôrzé sek so rán mit is kell el vé - gez ni. Kar ban tar tá si terv Kar ban tar tá si fel jegy zé sek Idô sza kos el lenôr zé sek Fo lya dé kok el he lyez ke dé se Mo tor olaj (Ben zi nes mo del lek) Után töl tés Aján lott ola jok Ada lé kok Olaj- és szû rôcse re Mo tor olaj (Dí zelmo del lek) Után töl tés Aján lott ola jok Ada lé kok Olaj- és szû rôcse re Hû tô rend szer (Ben zi nes mo del lek) Után töl tés Hû tô fo lya dék-cse re Hû tô rend szer (Dí zelmo del lek) Után töl tés Hû tô fo lya dék-cse re Ab lak mo sók Se bes ség vál tó-olaj Au to ma ta se bes ség vál tó Ötfokozatú, ké zi se bes ség vál tó Fék- és ten gely kap cso ló fo lya dék Fék rend szer Ten gely kap cso ló Le ve gô szû rô (Ben zi nes mo del lek) Le ve gô szû rô (Dí zelmo del lek) Mo tor ház te tôzár Gyúj tó gyer tyák (Ben zi nes mo del lek a 2,0 li te res ki vé te lé vel Cse re Tí pu sai, ér té kei Gyúj tó gyer tyák (2,0 li te res mo del lek) Cse re Tí pu sai, ér té kei Ak ku mu lá tor Ab lak tör lô la pá tok Lég kon di cio ná ló rend szer Pol len szû rô Cse re Ék szí jak Ve zér mû szíj Gu mik Elôírt nyo más ér té kek El lenôr zés Kar ban tar tás Gu mik fel cse ré lé se Gu mi- és ke rék cse re Ke re kek és gu mik Té li gu mik Hó lán cok Vi lá gí tás Fény szó ró-beál lí tás Iz zó cse re Az au tó tá ro lá sa Karbantartás 283

289 Kar ban tar tási terv Az elôírt kar ban tar tá si terv ha tá roz za meg, mi lyen gyak ran kell au tó ját szer vi zel tet nie ah hoz, hogy an nak kifo gás ta lan mû sza ki ál la po tát fenn - tart sa. A kar ban tar tá si mun ká kat olyan kép zett sze re lô vel vé gez tes se el, aki is me ri a Honda mû sza ki elô - írá sait és szab vá nyait. Az Ön Hondamár ka szer vi zé nek mun ka tár sai meg - fe lel nek ezek nek a kí vá nal mak nak. A pon tos kar ban tar tá si táb lá za tot autó já nak Jót ál lá si köny ve tar tal - mazza. A kar ban tar tá si terv ben sze rep lô kilo - mé ter- és idô in ter val lu mok, il let ve az elôírt szer viz mun kák át la gos au tó - hasz ná la tot fel té te lez nek (utas és poggyász). Tart sa be a kö vet ke zô ket: Ne ter hel je túl au tó ját, mert az túl - zott igény be vé telt je lent a mo tor, afék rend szer és az au tó egyéb alkat ré szei szá má ra. Au tó ját jó mi nô sé gû uta kon, a meg - en ge dett se bes ségha tá rok betar tá - sá val hasz nál ja. Rend sze re sen te gyen meg né hány ki lo mé ter nél hosszabb uta kat. Min dig csak az elôírt üzem anya got hasz nál ja (lásd 236. ol dal). Ajánl juk, min dig ere de ti Honda-al kat - ré sze ket és fo lya dé ko kat, il let ve azok kal egyen ér té kû jó mi nô sé gû ter mé ke ket hasz nál jon kar ban tar tás - kor. A gyá ri al kat ré szek megegyez nek a gyár tás kor au tó já ba sze rel tek kel, így Ön nyu godt le het, hogy pon to san il lesz ked nek au tó já ba, és ki fo gás ta la - nul mû köd nek. 284 Karbantartás

290 Kar ban tar tás Lásd Szer viz könyv. IDÔSZAKOS ELLENÔRZÉSEK Karbantartás 285

291 Kar ban tar tás Lásd Szer viz könyv. IDÔSZAKOS ELLENÔRZÉSEK 286 Karbantartás

292 Kar ban tar tás Lásd Szer viz könyv. IDÔSZAKOS ELLENÔRZÉSEK Karbantartás 287

293 Kar ban tar tás Lásd Szer viz könyv. IDÔSZAKOS ELLENÔRZÉSEK 288 Karbantartás

294 Kar ban tar tás Lásd Szer viz könyv. IDÔSZAKOS ELLENÔRZÉSEK Karbantartás 289

295 Kar ban tar tás Lásd Szer viz könyv. IDÔSZAKOS ELLENÔRZÉSEK 290 Karbantartás

296 Kar ban tar tás Lásd Szer viz könyv. IDÔSZAKOS ELLENÔRZÉSEK Karbantartás 291

297 A SHELL Hungary által ajánlott, egész évben használható kenôanyagok: MOTOR Mindegyik modellhez HAJTÓMÛ Mechanikus sebességváltó Automata sebességváltó DIFFERENCIÁLMÛHÖZ SZERVOKORMÁNY Shell Helix Ultra 5W 40 SJ/CF Shell Helix Plus 10W 40 SJ/CF Azonos a motorolajjal. Shell Donax TA (ATF Dexron II) Shell Spirax AX 80W 90 (API GL 5) Legend, Civic 4WD Kizárólag az eredeti HONDA Servo Oil folyadék használható! FÉKRENDSZER Shell Donax YB fékfolyadék (DOT 4; SAE J 1703) Shell Donax ZB fékfolyadék (DOT 5; SAE J 1703) FONTOS! Az olaj cse re min den km után vagy 12 ha von ta szük sé ges. Fo ko zott igény be vé tel ese tén vé gez ze el az olaj cse rét min den km után. Rend sze re sen el len ô riz ze az olaj szin tet, és ha szük sé ges, min dig ugyan o lyan olaj ból tölt sön utá na. SHELL Hungary H 1036 Budapest, Lajos u , fax:

298 Idô sza kos el lenôr zé sek A megadott idô kö zön ként el lenôriz - nie kell a fel so rolt té te le ket. Ha nem biz tos ben ne, mit kell ten nie, la poz - zon a meg fe le lô ol dal ra. Mo tor olaj (Ben zi nes mo del lek) Szint jé nek el lenôr zé se min den tanko lás kor (lásd 240. ol dal). (Dí zelmo del lek) Szint jé nek el lenôr zé se na pon ta (lásd 240. ol dal). A hû tô fo lya dék szint jé nek el - lenôr zé se a kiegyen lí tôtar tály ban, min den tan ko lás al kal má val (lásd 244. ol dal). Az ab lak mo só fo lya dék szint jé - nek el lenôr zé se a tar tály ban ha - von ta. Ha az idô já rá si kö rül mé nyek miatt az ab lak mo sót gyak rab ban kell hasz nál ni, ak kor min den tan ko - lás kor el lenôriz ze (lásd 321. ol dal). Ab lak tör lôk ál la po ta El lenôriz ze ha von ta. Ha csí ko san tö röl, el len - ôriz ze le, hogy a gu mi la pát okoz za-e vagy a kar sé rült. Au to ma ta se bes ség vál tó fo lya dék Szint jé nek el lenôr zé se ha von ta (lásd 323. ol dal). A fék, a ten gely kap cso ló fo lya dék Szint jét ha von ta el lenôriz ze (lásd 325. ol dal). Fék pe dál El lenôriz ze aka dásmen - tes mû kö dé sét. Ké zi fék kar El lenôriz ze aka dás - men tes mû kö dé sét. Gu mik Nyo má su kat ha von ta ellen ôriz ze. Fi gyel je meg a gu mi - köpeny fu tó fe lü le tét ko pás szem - pont já ból, il let ve nem lát-e ben ne ide gen tár gyat beéke lôd ve (lásd 352. ol dal). Ak ku mu lá tor El lenôriz ze ál la po tát és sa ruit ha von ta, hogy nem kor - ro dá lód nak-e (lásd 340. ol dal). Lég kon di cio ná ló (né hány mo dell ese tén) El lenôriz ze mû kö dé sét he ten ként (lásd 347. ol dal). Szél vé dô-pá rát la ní tó El lenôriz ze ha von ta mû kö dé sét, a fû tés és ha van au tó já ban a lég kon di cio - ná ló együt tes be kap cso lá sá val. Vi lá gí tás El lenôriz ze ha von ta a fény szó rók, hely zet jel zôk, hát só lám pák, irány jel zôk, fék lám pák és a rend szám táb la vi lá gí tá sát (lásd 359. ol dal). Aj tók El lenôriz ze az összes aj tót, be leért ve a cso mag tar tó és a mo - tor ház te tô könnyû és biz ton sá gos zár ha tó sá gát. Kürt Rend sze re sen el lenôriz ze mû kö dé sét. Karbantartás 293

299 Fel töl té si he lyek Ben zi nes mo del lek, ki vé ve a 2,0 li te res mo dellt Jobbkormányos mo dell FÉKFOLYADÉK (szür ke sap ka) KUPLUNGFOLYADÉK (szür ke sap ka) AUTOMATA SEBESSÉGVÁLTÓ FOLYADÉK NÍVÓPÁLCA (sár ga fo gan tyú) MOTOROLAJ- TÖLTÔNYÍLÁS SAPKA ABLAKMOSÓ FOLYADÉK (kék sap ka) HÛTÔFOLYADÉK- KIEGYENLÍTÔ TARTÁLY HÛTÔSAPKA MOTOROLAJ NÍVÓPÁLCA (na rancs sár ga fo gan tyú) 294 Karbantartás

300 Fel töl té si he lyek 2,0 li te res mo dell FÉKFOLYADÉK (szür ke sap ka) KUPLUNGFOLYADÉK (szür ke sap ka) MOTOROLAJ- TÖLTÔNYÍLÁS SAPKA MOTOROLAJ NÍVÓPÁLCA (na rancs sár ga fo gan tyú) ABLAKMOSÓ FOLYADÉK (kék sap ka) HÛTÔFOLYADÉK- KIEGYENLÍTÔ TARTÁLY HÛTÔSAPKA Karbantartás 295

301 Fel töl té si he lyek Dízelmodellek TÁGULÁSI TARTÁLY MOTOROLAJ- TÖLTÔNYÍLÁS SAPKA FÉKFOLYADÉK (szür ke sap ka) KUPLUNGFOLYADÉK (szür ke sap ka) ABLAKMOSÓ FOLYADÉK (kék sap ka) MOTOROLAJ NÍVÓPÁLCA (na rancs sár ga fo gan tyú) 296 Karbantartás

302 Mo tor olaj (Ben zi nes mo del lek) Olajután töl tés 2,0 li te res mo dell ki vé te lé vel 2,0 li te res mo dell Aján lott olaj A mo tor olaj az egyik leg fon to sabb té nye zô a mo tor tel je sít mé nye és élet tar ta ma szem pont já ból. Csak jó mi nô sé gû, elôírt visz ko zi tá sú olajat hasz nál jon (legin kább ja va solt az ere de ti Honda mo tor olaj hasz ná la ta). OLAJTÖLTÔNYÍLÁS SAPKA OLAJTÖLTÔNYÍLÁS SAPKA Az olaj be töl tés hez csa var ja le a töl tô - nyí lás sap ká ját. Önt se be az olajat, majd csa var ja vissza a fe de let. Vár - jon né hány per cet, és új ra el lenôriz ze az olaj szin tet. Ne önt se túl az olajat a fel sô jel zés fö lé, mert ez ká ro sít hat ja a mo tort. FOLYTATÓDIK Karbantartás 297

303 Mo tor olaj (Ben zi nes mo del lek) Vá lassza ki a SAE visz ko zi tá si szab - vány nak meg fe le lô olajat az aláb bi táb lá zat ból. Kör nye ze ti hô mér sék let Min dig az úgy ne ve zett üzem anyagta ka ré kos ola jak kö zül vá lasszon ( API Service SJ, SL fo ko za tok ). Ezek az ola jak üzem köz ben csök - kent ve a bel sô súr ló dást üzem - anya got ta ka rí ta nak meg. Ada lé kok Au tó já nak nincs szük sé ge olaj ada lé - kok ra. A mo tor ban vagy a vál tó ban va ló hasz ná la tuk nem au tó já nak telje sít mé nyét, ha nem az üzem ben tar tá si költ sé ge ket nö ve li meg. Olaj- és olaj szû rôcse re Az olajat és a szû rôt min dig az elôírt ki lo mé ter ér ték nél, il let ve elôírt idô után cse rél je, ahogy ez a kar ban tar - tá si terv ben meg ta lál ha tó. Az olaj és a szû rô olyan szennye zô dé se ket tar - tal maz, il let ve gyûjt össze, ame lye ket rend sze re sen el kell tá vo lí ta ni, mert meg ron gál hat ják a mo tort. Az olaj- és szû rô cse ré hez spe ciá lis szer szá mok ra van szük ség, s az au tót fel kell emel ni hoz zá. Csak ak kor vé - gez ze el ezt a mun kát, ha ren del ke zik a szük sé ges is me re tek kel és a meg - fe le lô szer szá mok kal, egyéb ként bíz za szak kép zett sze re lô re. 298 Karbantartás

304 Mo tor olaj (Ben zi nes mo del lek)! FIGYELMEZTETÉS A hasz nált mo tor olaj jal tör té nô több szö ri és tar tós érint ke zés bôr rá kot okoz hat. 2,0 li te res mo dell ki vé te lé vel 2,0 li te res mo dell A mun ka be fe je zé se után azon - nal mos son ke zet erôs tisz tí tó - szer rel. FIGYELMEZTETÉS! OLAJLEERESZTÔ CSAVAR ALÁTÉT OLAJLEERESZTÔ CSAVAR ALÁTÉT Az olaj és a mo tor egyes ré szei, va la mint a ki pu fo gó rend szer forró, megéget he ti az em bert. Nagy fi gye lem mel és vé dô öl tö - zet ben dol goz zon. 1. Já ras sa a mo tort, amíg el nem éri az üze mi hô mér sék le tet, majd ál lít sa le. 2. Nyis sa ki a mo tor ház te tôt és csa - var ja le az olaj be töl tô-nyí lás fe de lét. Csa var ja ki az olaj leeresz tô-csa vart a mo tor al ján. Az olajat tar tály ba en ged je le. FOLYTATÓDIK Karbantartás 299

305 Mo tor olaj (Ben zi nes mo del lek) 2,0 li te res mo dell ki vé te lé vel 2,0 li te res mo dell 5. Te gyen fel új tö mí tô gyû rût az olaj - leeresz tô csa var ra, majd csa var ja vissza. Húz za meg a csa vart az aláb bi nyo ma ték kal: Acél olaj tek nô ese tén 44 Nm OLAJSZÛRÔ OLAJSZÛRÔ 3. Te ker je ki az olaj szû rôt, és eressze le a ma ra dék olajat. Spe ciá lis szerszám mal tud ja csak le ven ni a szû rôt. 4. Csa var ja be az új szû rôt a hoz zá mel lé kelt uta sí tá sok sze rint. 300 Karbantartás

306 Mo tor olaj (Ben zi nes mo del lek) 6. Tölt se a mo tor ba az aján lott olajat. A mo tor olaj szük ség le te (szû rô vel együtt): Acél olaj tek nô ese tén 3,2 l 2,0 li te res mo dell ese tén 4,2 l 7. Csa var ja vissza az olaj be töl tô nyí lás fe de lét, és in dít sa be a mo tort; az olaj nyo más jel zô lám pá nak öt má - sod per cen be lül ki kell alud nia. Ha nem al szik ki, kap csol ja ki a mo - tort, és vizs gál ja felül a mun ká ját. 8. Já ras sa a mo tort pár per cig, majd el lenôriz ze, nincs-e szi vár gás az olaj leeresz tô csa var nál és a szû rô - nél. 9. Ál lít sa le a mo tort, majd né hány perc el tel té vel el lenôriz ze az olaj - szin tet. Ha szük sé ges, tölt sön utá - na, hogy a szint a fel sô jel zés nél le gyen. MEGJEGYZÉS A hasz nált mo tor olaj hely te len tá ro lá - sa sú lyos ha tás sal le het a kör nye zet re. Olaj cse ré nél a hasz nált olajat meg fe - le lôen tá rol ja: önt se zárt tar tály ba, és vi gye a szemétgyûjtôhelyre. A fá radt olajat ne te gye a sze mét be és ne önt se a föld re. Karbantartás 301

307 Mo tor olaj (Dízelmodellek) Olajutántöltés OLAJTÖLTÔNYÍLÁS-SAPKA Aján lott olaj Bár mi lyen már ká jú 5W/40 visz ko zi tá - sú motorolajat hasz nál hat, amely eléri a mi ni mum ACEA B-3 spe ci fi - kációt. Az elôb bi spe ci fi ká ciók nak meg fe le lô mo tor ola jok 30 C és +40 C kö zöt ti hô mér sék let-tar to mány ban hasz nál - ha tóak. Ha olyan he lyen tar tóz ko dik, ahol a hô mér sék let ál ta lá ban alat ta ma rad vagy meg ha lad ja az elôb bi al só vagy fel sô ha tár ér té ket, kér je már ka ke res ke dô je ta ná csát. Az olaj be töl tés hez csa var ja le a töl tô - nyí lás sap ká ját. Önt se be az olajat, majd csa var ja vissza a fe de let. Vár jon né hány per cet, és új ra el lenôriz ze az olaj szin tet. Ne önt se túl az olajat a fel sô jel zés fe lé, mert ez ká ro sít hat ja a mo tort. Las san és óva to san önt se az olajat, ne csöp pen jen mel lé. Ha ez meg tör - té nik, azon nal tö röl je le, mert a mo - tor tér ben ta lál ha tó egy sé gek sé rü lé - sét okoz hat ja. 302 Karbantartás

308 Mo tor olaj (Dízelmodellek) Ada lé kok Au tó já nak nincs szük sé ge olaj ada lé - kok ra. A mo tor ban vagy a vál tó ban va ló hasz ná la tuk nem au tó já nak tel je sít mé nyét, ha nem az üzem ben tar tá si költ sé ge ket nö ve li meg. Olaj- és olaj szû rô cse re Az ola jat és a szû rôt min dig az elôírt ki lo mé ter ér ték nél, il let ve elôírt idô után cse rél je, ahogy ez a kar ban tar - tá si terv ben meg ta lál ha tó. Az olaj és a szû rô olyan szennye zô dé se ket tar - tal maz, il let ve gyûjt össze, ame lye ket rend sze re sen el kell tá vo lí ta ni, mert meg ron gál hat ják a mo tort. Az olaj- és szû rô cse ré hez spe ciá lis szer szá mok ra van szük ség, s az au tót fel kell emel ni hoz zá. Csak ak kor vé gez ze el ezt a mun kát, ha ren del - ke zik a szük sé ges is me re tek kel és a meg fe le lô szer szá mok kal, egyéb ként bíz za szak kép zett sze re lô re.! FIGYELMEZTETÉS A hasz nált mo tor olaj jal tör té nô több szö ri és tar tós érint ke zés bôr rá kot okoz hat. A mun ka be fe je zé se után azon - nal mos son ke zet erôs tisz tí tó - szer rel. 1. Já ras sa a mo tort, amíg el nem éri az üze mi hô mér sék le tet, majd ál - lít sa le. FOLYTATÓDIK Karbantartás 303

309 Mo tor olaj (Dízelmodellek)! FIGYELMEZTETÉS ALÁTÉT OLAJSZÛRÔ Az olaj és a mo tor egyes ré - szei, va la mint a ki pu fo gó rend - szer forró, megéget he ti az em - bert. Nagy fi gye lem mel és vé dô öl tö - zet ben dol goz zon. 2. Nyis sa ki a mo tor ház te tôt, és csa - var ja le az olaj be töl tô-nyí lás fe - delét. OLAJLEERESZTÔ CSAVAR 3. Laposfejû csa var hú zó se gít sé gé vel ve gye ki a mo tor vé dô al só bo rí tá - sát rög zí tô pa ten to kat. 4. Csa var ja ki az olaj leeresz tô csa vart a mo tor al ján. Az olajat tar tály ba en ged je le. 5. Ve gye le az olaj szû rô bo rí tá sát jobb ról le fe lé for dít va. Te ker je ki az olaj szû rôt, és eressze le a ma ra dék olajat. Spe ciá lis szer - szám mal tud ja csak le ven ni a szû - rôt. Az olaj szû rô el tá vo lí tá sa so rán ta kar ja le ned ves ronggyal a szû rô kö rül ta lál ha tó egy sé ge ket, ne hogy olaj fröcs csen jen rá juk. 304 Karbantartás

310 Mo tor olaj (Dízelmodellek) 6. Csa var ja be az új szû rôt a hoz zá mel lé kelt uta sí tá sok sze rint. 7. Te gyen fel új tö mí tô gyû rût az olaj - leeresz tô csa var ra, majd csa var ja vissza. Húz za meg a csa vart az aláb bi nyo ma ték kal: 39 Nm 8. Te gye vissza az olaj szû rô-bo rí tá so - kat. 9. Tölt se a mo tor ba az aján lott olajat. A mo tor olaj szük ség le te (szû rô vel együtt): 5,0 l 10. Csa var ja vissza az olaj be töl tô nyí - lás fe de lét, és in dít sa be a mo tort; az olaj nyo másjel zô lám pá nak öt má sod per cen be lül ki kell alud - nia. Ha nem al szik ki, kap csol ja ki a mo tort és vizs gál ja felül a mun - ká ját. 11. Já ras sa a mo tort pár per cig, majd el lenôriz ze, nincs-e szi vár - gás az olaj leeresz tô csa var nál és a szû rô nél. MEGJEGYZÉS A hasz nált mo tor olaj hely te len tá ro - lá sa sú lyos ha tás sal le het a kör nye - zet re. Olaj cse ré nél a hasz nált olajat meg fe le lôen tá rol ja: önt se zárt tar - tály ba, és vi gye a szemétgyûjtô - helyre. A fá radt olajat ne te gye a sze mét be és ne önt se a föld re. Karbantartás 305

311 Hû tô rend szer (Ben zi nes mo del lek) A hû tô fo lya dék-u tán töl tés 2,0 li te res mo dell ki vé te lé vel HÛTÔFOLYADÉK-KIEGYENLÍTÔ TARTÁLY A hû tô fo lya dék szint jét a kiegyen lí tô - tar tály ban tud ja el lenôriz ni. Ha a fo - lya dék szint a MIN alatt van, tölt se fel a MAX je lig. A hû tô fo lya dék nak 50% fa gyál ló és 50% desz til lált víz ke ve ré - ké bôl kell áll nia. So ha ne tölt sön tisz - ta fa gyál lót vagy vi zet a tar tály ba. 2,0 li te res mo dell HÛTÔFOLYADÉK-KIEGYENLÍTÔ TARTÁLY Min dig ere de ti Honda hû tô fo lya dé - kot hasz nál jon (Honda négy év sza - kos hû tô fo lya dék/tí pus 2). Ez a hû tô - fo lya dék 50% fa gyál ló és 50% desz - til lált víz ke ve ré ké bôl áll. To váb bi ke ve ré se nem szük sé ges. Ha nem elér he tô azon nal, ak kor ideig le ne sen hasz nál hat jó mi nô sé gû más hû tô fo - lya dé kot is, de fel tét le nül gyô zôd jön meg ar ról, hogy alu mí nium mo tor - blokk ese tén is ja va solt a hasz ná la ta. Hosszú tá von bár mi lyen nem ere de ti Honda hû tô fo lya dék hasz ná la ta kor - ró ziót és a hû té si rend szer meg hi bá - so dá sát, sé rü lé sét okoz za. A hû tô - rend szer sok alu mí nium al kat részt tar tal maz, ame lyek kor ro dá lód hat - nak, ha nem meg fe le lô fa gyál lót hasz nál. Né hány fa gyál ló fo lya dék an nak el le né re, hogy alu mí nium ra nem ká ros nak hir de tik, mégis meg - ron gál hat ja a hû tô rend szert. Le he tô - ség sze rint mie lôbb tölt se fel a hû tô - rend sze rét ere de ti Honda hû tô fo lya - dék kal. Ha a kiegyen lí tô tar tály tel je sen üres, a hû tô fo lya dék szint jét a hû tô ben is el lenôriz ni kell.! VIGYÁZAT Amíg me leg a mo tor, ti los a hû tô sap kát el tá vo lí ta ni, mert a kiáram ló forró gôz és fo lya - dék égé si sé rü lést okoz hat. A fel töl tés sel a mo tor és a hû tô le hû lé sét meg kell vár ni. 306 Karbantartás

312 Hû tô rend szer (Ben zi nes mo del lek) 2,0 li te res mo dell ki vé te lé vel 2,0 li te res mo dell 2,0 li te res mo dell ki vé te lé vel HÛTÔSAPKA HÛTÔSAPKA KIEGYENLÍTÔTARTÁLY 1. Gyô zôd jön meg ar ról, hogy a mo - tor és a hû tô le hûlt. 2. For dít sa el a hû tô sap kát az óra mu - ta tó já rá sá val el len té tes irány ban, míg aka dály ba nem üt kö zik. Köz ben ne nyom ja le. Ez alatt meg szû nik a hû tô eset le ges túl nyo má sa. 3. Tá vo lít sa el a hû tô sap kát úgy, hogy le nyom ja és to vábbfor dít ja az óra mu ta tó já rá sá val el len ke zô irány ban. 4. A hû tô fo lya dék nak a töl tô nyí lás nya ká nak al jáig kell ér nie. Ha a szint ala csony, tölt sön utá na hû tô fo lya dé kot. A hû tô fo lya dé kot las san és óva to - san tölt se. Ha mel lé fo lyik, ak kor azon nal tö röl je le, mert az a mo - tor tér ben ta lál ha tó al kat ré sze ket tönk re te he ti. 5. Te gye vissza a sap kát. Húz za meg erô sen. 6. Tölt sön hû tô fo lya dé kot a kiegyen - lí tô tar tály ba. Tölt se meg a MAX és a MIN jel zé sek kö zöt ti tá vol ság fe léig. He lyez ze vissza a tar tály sap ká ját. FOLYTATÓDIK Karbantartás 307

313 Hû tô rend szer (Ben zi nes mo del lek) 2,0 li te res mo dell KIEGYENLÍTÔTARTÁLY Ne önt sön a hû tô rend szer be rozs dá - so dásgát ló vagy egyéb ada lék anya - go kat, ezek né ha nem fe lel nek meg a mo tor egyes ré szei nek. 308 Karbantartás

314 Hû tô rend szer (Ben zi nes mo del lek) Hû tô fo lya dék-cse re (2,0 li te res mo dell ki vé te lé vel) A hû tô rend szert tel je sen le kell en - ged ni, és új ra kell töl te ni friss hû tô - fo lya dék kal a kar ban tar tá si terv ben ta lál ha tó ki lo mé ter óra-ál lá sok nál vagy idô pon tok nál. Csak aján lott ere - de ti Honda fa gyál lót/hû tô fo lya dé kot hasz nál jon (Honda négy év sza kos hû tô fo lya dék/tí pus 2). A hû tô fo lya dék leeresz té se kor hoz zá kell fér nie az au tó al já hoz. Ha hiány - zik a meg fe le lô gya kor la ta és nin cse - nek szer szá mai, ezt a mun kát bíz za szak kép zett sze re lô re. 1. For dít sa a gyúj tás kul csot ON (II) ál lás ba. Ál lít sa a fû tés kap cso ló tár csát a legerô sebb fo ko zat ba. Ve gye le a gyúj tást. 2. Nyis sa ki a mo tor ház te tôt. Gyô zôd jön meg ró la, hogy a mo tor és a hû tô hi deg. 3. Ve gye le a hû tô sap kát. HÛTÔSAPKA LEERESZTÔCSAVAR LEERESZTÔDUGÓ 4. La zít sa meg a leeresz tô du gót a hû tô al ján. A hû tô fo lya dék a lyu kon ke resz tül ki fo lyik. Ve gye ki a leeresz tô csa vart és alá té tet a mo tor blokk ból. FOLYTATÓDIK Karbantartás 309

315 Hû tô rend szer (Ben zi nes mo del lek) ANYA CSAVAR CSAVAR FÜL 8. A hû tô csö vet te gye vissza a fü lek - be, a kiegyen lí tôtar tályt he lyez ze vissza a he lyé re, és gyô zôd jön meg ar ról, hogy az al só rög zí tôfül be pat tant a he lyé re. Ezután csa - var ja vissza és húz za meg a tar tályt rög zí tô csa vart. 5. A hû tô fo lya dék-tar tály ki vé te lé hez elô ször ki kell ven nie az ak ku mu - látort. Elô ször húz za le az ak ku mu lá tor ne ga tív ( ), majd po zi tív (+) sa ru - ját. Ve gye le a csa vart és az anyát a meg fe le lô szer szám mal, majd a le szo rí tóle mezt. Ezután akassza ki a tar tó al só vé gét a fu rat ból, ve gye le a tar tót és az ak ku mu lá tor bo rí - tá sát. 6. Ve gye ki az ak ku mu lá tort és a tál - cát. 7. Meg fe le lô szer szám mal sze rel je le a kiegyen lí tôtar tályt tar tó rög zí tô - csa vart, majd a hû tô csö vet húz za ki a há rom tar tófül bôl. Húz za ki a tar tályt a tar tó já ból, és en ged je le a hû tô fo lya dé kot. 9. Te gye vissza a tál cát, az ak ku mu - látort, a tar tót, a bo rí tást és a le - szo rí tóle mezt a ki sze re lés for dí tott sor rend jé ben. Te gye vissza a csa - vart és az anyát, majd húz za meg meg fe le lôen. 310 Karbantartás

316 Hû tô rend szer (Ben zi nes mo del lek) 10. Te gye vissza az ak ku mu lá tor sa ru - kat a he lyük re. Elô ször a po zi tív (+), majd a ne ga tív ( ) ol dalt csat - la koz tas sa. HÛTÔNYAK A hû tô rend szer ûr tar tal ma: Öt fo ko za tú, ké zi se bes ség vál tó: 4,0 l Amennyi ben az ak ku mu lá tor sa ruit le vet ték, a gép ko csi audio - rend sze re ki kap csol ja ma gát, és a rá dió ba in teg rált di gi tá lis óra alap hely zet be ál lí tó dik. Ilyen eset - ben, ami kor új ra be kap csol ja a rá diót, meg kell ad nia a rá dió kód ját, és a di gi tá lis órát új ra be kell ál lí ta ni a pon tos idô re (audiorend szer kód dal kap cso lat - ban lásd 229. ol dal, a di gi tá lis óra beál lí tá sá hoz lásd az egyes audiorendszerek mû kö dé sé nek leírá sát). 11. Ami kor a hû tô fo lya dék ki folyt, húz za meg a hû tô al ján a leeresz - tô du gót. Idáig tölt se fel 12. Te gyen új alá té tet a leeresz tô - csavar alá, és csa var ja be a mo - tor blokk ba. Húz za meg meg fe le - lôen. A meg hú zá si nyo ma ték: 78 Nm 13. Tölt se meg a hû tôt a hû tô nya ká - nak al jáig az ere de ti aján lott hû - tô fo lya dék kal (Honda négy év sza - kos hû tô fo lya dék kal/tí pus 2). Ez a hû tô fo lya dék 50% fa gyál ló és 50% desz til lált víz ke ve ré ké bôl áll. Au to ma ta se bes ség vál tó: 3,9 l FOLYTATÓDIK Karbantartás 311

317 Hû tô rend szer (Ben zi nes mo del lek) 14. In dít sa el a mo tort, és 30 má sod - per cig já ras sa. Ál lít sa le a mo tort. 15. El lenôriz ze a hû tô fo lya dék mennyi sé gét a hû tô ben. Amennyi ben szük sé ges, tölt sön utá na. KIEGYENLÍTÔTARTÁLY 16. Tölt se fel a kiegyen lí tô tar tályt a MAX jel zé sig. Csa var ja vissza a sap ká ját. 17. Csa var ja a sap kát a hû tô re el sô üt kö zé sig. 18. In dít sa be a mo tort, és hagy ja fel me le ged ni (amíg a ven ti lá tor legalább két szer be nem kap csol). Ál lít sa le a mo tort. 19. Csa var ja le a hû tô sap kát. Tölt sön hû tô fo lya dé kot a hû tô be a hû tô nya ká nak al jáig. 20. In dít sa be a mo tort és tart sa 1500-as for du lat szá mon, amíg a ven ti lá tor két szer be nem kap - csol. Ál lít sa le a mo tort. El len - ôrizze a hû tô fo lya dék szint jét a hû tô ben, és szük ség ese tén újra tölt sön be le. 21. Szo ro san zár ja vissza a hû tô sap - kát. 22. Amennyi ben szük sé ges, tölt se fel is mét a kiegyen lí tô tar tályt a MAX je lig. Csa var ja vissza a kiegyen - lítô tar tály sap ká ját. 312 Karbantartás

318 Hû tô rend szer (Ben zi nes mo del lek) Hû tô fo lya dék-cse re (2,0 li te res mo dell) A hû tô rend szert tel je sen le kell en - ged ni és új ra kell töl te ni friss hû tô - folya dék kal a kar ban tar tá si terv ben ta lál ha tó ki lo mé ter óra-ál lá sok nál vagy idô pon tok nál. Csak aján lott ere - de ti Honda fa gyál lót/hû tô fo lya dé kot hasz nál jon (Honda négy év sza kos hû tô fo lya dék/tí pus 2). A hû tô fo lya dék leeresz té se kor hoz zá kell fér nie az au tó al já hoz. Ha hiány - zik a meg fe le lô gya kor la ta és nin cse - nek szer szá mai, ezt a mun kát bíz za szak kép zett sze re lô re. 1. For dít sa a gyúj tás kul csot ON (II) ál lás ba. Ál lít sa a fû tés kap cso ló tár csát a legerô sebb fo ko zat ba. Ve gye le a gyúj tást. 2. Nyis sa ki a mo tor ház te tôt. Gyô zôd jön meg ró la, hogy a mo - tor és a hû tô hi deg. 3. Ve gye le a hû tô sap kát. HÛTÔSAPKA 4. A hû tô fo lya dék leen ge dé se elôtt sze rel je le a hû tô alatt ta lál ha tó vé dô bo rí tást. Csil lag csa var hú zó val ve gye ki a két csa vart, majd laposfejû csa var - hú zó se gít sé gé vel pat tint sa ki a ki lenc rög zí tô pa ten tot (öt pa tent alul, négy pa tent ol dalt). Ve gye le a bo rí tást. FOLYTATÓDIK Karbantartás 313

319 Hû tô rend szer (Ben zi nes mo del lek) LEERESZTÔ - DUGÓ SAPKA BILINCS 5. La zít sa meg a leeresz tôdu gót a hûtô al ján. A hû tô fo lya dé kot en - ged je le egy ar ra kiala kí tott tá ro ló - tar tály ba. 6. La zít sa meg a kiegyen lí tôtar tály al - ján ta lál ha tó össze szo rí tó bi lin cset. Ve gye le a sap kát, és csat la koz tas - son egy gu mi csö vet hoz zá. A hû tô - fo lya dé kot en ged je le egy ar ra kiala kí tott tá ro lótar tály ba. 7. Ami kor a hû tô fo lya dék ki folyt, húz za meg a hû tô al ján a leeresz - tôdu gót. 8. Húz za le a gu mi csö vet, és te gye vissza a sap kát. 9. Az össze szo rí tó bi linccsel rög zít se a sap kát szo ro san. 10. He lyez ze vissza az al só bo rí tást, és húz za meg a csa va ro kat. Te gye a he lyé re a ki lenc pa ten tot, és rög zít se azo kat oly mó don, hogy a közepüket be nyom ja. 314 Karbantartás

320 Hû tô rend szer (Ben zi nes mo del lek) Idáig tölt se fel 11. Tölt se meg a hû tôt a hû tô nya ká - nak al jáig az ere de ti aján lott hû tô - fo lya dék kal (Honda négy év sza - kos hû tô fo lya dék kal/tí pus 2). Ez a hû tô fo lya dék 50% fa gyál ló és 50% desz til lált víz ke ve ré ké bôl áll. A hû tô rend szer ûr tar tal ma: 5,1 l 12. In dít sa el a mo tort, és 30 má sod - per cig já ras sa. Ál lít sa le a mo tort. 13. El lenôriz ze a hû tô fo lya dék mennyi sé gét a hû tô ben. Amennyi ben szük sé ges, tölt sön utá na. KIEGYENLÍTÔTARTÁLY 14. Tölt se fel a kiegyen lí tô tar tályt a MAX jel zé sig. Csa var ja vissza asap ká ját. 15. Csa var ja a sap kát a hû tô re el sô üt kö zé sig. 16. In dít sa be a mo tort, és hagy ja fel me le ged ni (amíg a ven ti lá tor legalább két szer be nem kap csol). Ál lít sa le a mo tort. 17. Csa var ja le a hû tô sap kát. Tölt sön hû tô fo lya dé kot a hû tô be a hû tô nya ká nak al jáig. 18. In dít sa be a mo tort, és tart sa 1500-as for du lat szá mon, amíg a ven ti lá tor két szer be nem kap - csol. Ál lít sa le a mo tort. El len - ôrizze a hû tô fo lya dék szint jét a hû tô ben, és szük ség ese tén új ra tölt sön be le. 19. Szo ro san zár ja vissza a hû tô - sapkát. 20. Amennyi ben szük sé ges, tölt se fel is mét a kiegyen lí tô tar tályt a MAX je lig. Csa var ja vissza a kiegyen lí tô - tar tály sap ká ját. Karbantartás 315

321 Hû tô rend szer (Dí zel mo del lek) A hû tô fo lya dék-u tán töl tés TÁGULÁSI TARTÁLY MAX JEL Ha a tá gu lá si tar tály tel je sen üres, tölt se fel a MAX je lig. El lenôriz ze a hû tô rend szert, nincs-e szi vár gás va la hol. A hû tô fo lya dék nak 50% fa gyál ló és 50% desz til lált víz ke ve - réké bôl kell áll nia. So ha ne tölt sön tisz ta fa gyál lót vagy vi zet a tar tály ba. Min dig ere de ti Honda hû tô fo lya dé - kot hasz nál jon. A hû tô rend szer sok alu mí nium al kat részt tar tal maz, ame - lyek kor ro dá lód hat nak, ha nem meg - fe le lô fa gyál lót hasz nál. Né hány fa gyál ló fo lya dék an nak el le né re, hogy alu mí nium ra nem ká ros nak hir de tik meg ron gál hat ja a hû tô - rend szert. Le he tô ség sze rint mie lôbb tölt se fel a hû tô rend sze rét ere de ti Honda hû tô fo lya dék kal.! VIGYÁZAT Amíg me leg a mo tor, ti los a hû tô sap kát el tá vo lí ta ni, mert a kiáram ló forró gôz és fo lya - dék égé si sé rü lést okoz hat. A fel töl tés sel a mo tor és a hû tô le hû lé sét meg kell vár ni. 1. Gyô zôd jön meg ar ról, hogy a mo - tor és a hû tô le hûlt. 316 Karbantartás

322 Hû tô rend szer (Dí zel mo del lek) HÛTÔSAPKA Ne önt sön a hû tô rend szer be rozs dá - so dásgát ló vagy egyéb ada lék anya - go kat, ezek né ha nem fe lel nek meg a mo tor egyes ré szei nek. MAX JEL 2. For dít sa el a hû tô sap kát az óra mu - ta tó já rá sá val el len té tes irány ban 1/8 for du lat tal. Ezalatt meg szû nik a hû tô eset le ges túl nyo má sa. 3. Tá vo lít sa el a hû tô sap kát úgy, hogy to vább for dít ja az óra mu ta tó já rá sá val el len ke zô irány ban. 4. Tölt sön hû tô fo lya dé kot a tar tály ba a MAX je lig, és te gye vissza a hû tôsap kát. A hû tô fo lya dé kot las san és óva to - san tölt se. Ha mel lé fo lyik, azon nal tö röl je le, mert az a mo tor tér ben ta lál ha tó al kat ré sze ket tönk re - teheti. Karbantartás 317

323 Hû tô rend szer (Dí zel mo del lek) Hû tô fo lya dék-cse re A hû tô rend szert tel je sen le kell en - ged ni, és új ra kell töl te ni friss hû tô - folya dék kal a kar ban tar tá si terv ben ta lál ha tó ki lo mé ter óra-ál lá sok nál vagy idô pon tok nál. Csak aján lott ere - de ti Honda fa gyál lót/hû tô fo lya dé kot hasz nál jon (Honda négy év sza kos hû tô fo lya dék/tí pus 2). 1. For dít sa a gyúj tás kul csot ON (II) ál lás ba. Ál lít sa a fû tés kap cso ló tár csát a legerô sebb fo ko zat ba. Ve gye le a gyúj tást. 2. Nyis sa ki a mo tor ház te tôt. Gyô zôd - jön meg arról, hogy a mo tor és a hû tô hi deg. HÛTÔSAPKA A hû tô fo lya dék leeresz té se kor hoz zá kell fér nie az au tó al já hoz. Ha hiány - zik a meg fe le lô gya kor la ta és nin cse - nek szer szá mai, ezt a mun kát bíz za szak kép zett sze re lô re. 3. Ve gye le a hû tô sap kát. 318 Karbantartás

324 Hû tô rend szer (Dí zel mo del lek) 5. Mos sa át a rend szert ala csony nyo má sú víz zel. Ami kor a hû tô fo lya dék ki folyt, húz za meg a hû tô al ján a leeresz tôdu gót. MEGJEGYZÉS A hû tô át mo sá sá hoz ne hasz nál jon nagy nyo má sú vi zet, mert attól a hû tô tönk re mehet. LEERESZTÔDUGÓ 4. La zít sa meg a leeresz tô du gót a hûtô al ján. A hû tô fo lya dék a lyu kon ke resz tül ki fo lyik. FOLYTATÓDIK Karbantartás 319

325 Hû tô rend szer (Dí zel mo del lek) Tölt se meg a hû tôt a hû tô nya ká nak al jáig az ere de ti aján lott hû tô fo lya - dék kal. Ez a hû tô fo lya dék 50% fa gy - ál ló és 50% desz til lált víz ke ve ré ké - bôl áll. A hû tô rend szer ûr tar tal ma: 5,33 l 7. Ál lít sa le a mo tort, és vár ja meg, amíg a mo tor és a hû tô rend szer le hûl. El lenôriz ze a tá gu lá si tar - tályt, és amennyi ben szük sé ges, tölt se fel is mét ép pen a MAX fö lé. Csa var ja vissza a tar tály sap ká ját szo ro san. Eb bôl a tá gu lá si tar tály ûr tar tal ma (MAX je lig): 0,73 l MAX JEL 6. Tölt se fel a tá gu lá si tar tályt a MAX jel zé sig. Csa var ja vissza a sap ká - ját. In dít sa be a mo tort, és hagy ja fel me le ged ni (amíg a ventilátor legalább egy szer be nem kap csol). Ha fel sze relt ség, ne in dít sa be a lég kon di cio ná ló rend szert. 320 Karbantartás

326 Ab lak mo sók Legalább ha von ta el lenôriz ze az ab lak mo só fo lya dék szint jét a tar tály - ban. Rossz idô ben, ami kor az ab lak - mo sót gyak rab ban hasz nál ja, min den tan ko lás kor el lenôriz ze a fo lya dék - szin tet. Ben zi nes mo del lek FOLYADÉKSZINTMÉRÔ Dí zel mo del lek FOLYADÉKSZINTMÉRÔ Ben zi nes mo del lek, a 2,0 li te res mo dell ki vé te lé vel Az ab lak mo só fo lya dék tar tá lya a bal ol da li fény szó ró mö gött ta lál ha tó. 2,0 li te res és dí zel mo del lek Az ab lak mo só fo lya dék tar tá lya a jobb ol da li fény szó ró mö gött ta lál ha tó. A fo lya dék szin tet el lenôriz ze oly mó - don, hogy le pat tint ja a tar tály sap ká - ját, és a sap ká hoz rög zí tett fo lya dék - szint mé rôn leol vas sa az ab lak mo só fo lya dék szin tet. A fo lya dék szin tet a kö vet ke zô kép pen el lenôriz ze: 1. Pat tint sa le a tar tály sap ká ját. 2. Nyom ja az uj ját a sap kán ta lál ha tó lyuk ra, és húz za ki fe lé egé szen ad dig, amíg a csô tel je sen ki nem lát szik. 3. El lenôriz ze a csö vön a fo lya dék - szin tet. Ha a fo lya dékszint az 1/4 jel kö ze lé ben van, ak kor színül tig tölt se fel a tar tályt ab lak mo só folya dék kal. FOLYTATÓDIK Karbantartás 321

327 Ab lak mo sók A tar tályt min dig jó mi nô sé gû ab lak - mo só fo lya dék kal tölt se fel; ez ja vít ja a tisz tí tá si ké pes sé get, és a fo lya dék hi deg idô ben nem fagy be. A tar tály új ra töl té se kor tisz tít sa meg az ab lak tör lô gu mik tör lô élét egy ab lak mo só fo lya dék kal ned ve sí tett tisz ta ru há val. Ez se gít meg fe le lô ál - la pot ban tar ta ni az ab lak tör lô gu mik élét. MEGJEGYZÉS Ne hasz nál jon mo tor ba va ló fa gyál ló fo lya dé kot vagy ecet-víz ke ve ré ket. A mo tor ba va ló fa gyál ló meg ron gál - hat ja az au tó fé nye zé sét, az ecet-víz ke ve rék árt hat az ab lak mo só szi vaty - tyú nak. Csak a ke res ke de lem ben kap ha tó ab lak mo só fo lya dé kot hasz nál jon. 322 Karbantartás

328 Se bes ség vál tó olaj Au to ma ta se bes ség vál tó AUTOMATA SEBESSÉGVÁLTÓ NÍVÓPÁLCA A fo lya dék szint el lenôr zé sé hez a mo - tor nak és a se bes ség vál tó nak nor mál üze mi hô mér sék le ten kell len nie. 1. Az au tó val víz szin te s he lyen áll jon meg. Ál lít sa le a mo tort. 2. Húz za ki a ní vó pál cát (sár ga fo gan - tyú) a vál tó ból, és tö röl je le tisz ta ru há val. FELSÔ JEL ALSÓ JEL 3. Dug ja vissza a ní vó pál cát tel je sen a vál tó ba. 4. Húz za ki a ní vó pál cát, és el lenôriz ze a fo lya dék szin tet. Az al só és fel sô jel kö zött kell len nie. 5. Ha a szint az al só jel alatt van, tölt - sön utá na fo lya dé kot a be töl tô nyí - lá son ke resz tül úgy, hogy a szint is mét elér je a fel sô jel zést. Az után töl tés hez min dig ere de ti Au to ma ta Se bes ség vál tó Fo lya dé kot (Honda ATF-Z1) hasz nál jon, vagy amennyi ben ez nem elér he tô, ak kor ideig le ne sen a DEXRON III au to ma ta se bes ség vál tó fo lya dé kot hasz nál ja. En nek fo lya ma tos hasz ná la ta azon - ban ha tás sal le het a se bes ség vál tó mû kö dé sé re. Ar ra kér jük, hogy amint az le het sé ges, mos sa át és tölt se fel a vál tót ere de ti Honda ATF-Z1 au to - ma ta se bes ség vál tó fo lya dék kal. 6. Te gye vissza az el lenôr zô pál cát tel je sen a he lyé re, az áb rá nak meg fe le lôen. FOLYTATÓDIK Karbantartás 323

329 Se bes ség vál tó olaj Az au to ma ta se bes ség vál tó fo lya dé - kot a kar ban tar tá si táb lá zat ban meg - ha tá ro zott ki lo mé ter- vagy idô - interval lu mok nak meg fe le lôen kell cserélni. Ötfo ko za tú, ké zi se bes ség vál tó Ben zi nes mo del lek, a 2,0 li te res mo dell ki vé te lé vel 2,0 li te res mo dell TÖLTÔNYÍLÁS CSAVARJA Meg fe le lô szint TÖLTÔNYÍLÁS CSAVARJA Meg fe le lô szint Az olaj szin tet a mo tor nor má lis üze mi hô mér sék le tén el lenôriz ze. Gyô zôd jön meg ró la, hogy az au tó víz szin te sen áll. Ezután tá vo lít sa el a vál tó töl tô - nyí lá sá nak csa var ját. Az olaj nak a fu rat al só pe re me szé léig kell ér nie. Dug ja be az uj ját a fu rat ba. Ha nem érez olajat, las san tölt sön be le ere de ti Honda Ké zi Se bes ség vál tó Olajat (MTF), míg el nem kezd ki foly ni. Ezután csa var ja vissza a töl tô nyí lás csa var ját, s húz za meg szo ro san. 324 Karbantartás

330 Se bes ség vál tó olaj, Fék- és ten gely kap cso ló fo lya dék Dí zel mo del lek Dí zel mo del lek TÖLTÔNYÍLÁS CSAVARJA Fék- és ten gely kap cso ló fo lya dék El lenôriz ze a fo lya dék szin tet a tar tályban ha von ta. Mo dell tôl füg gôen össze sen 2 tar tály le het. Ezek a kö vet ke zôk: Elô ször tá vo lít sa el a vál tó alatt ta lál - ha tó vé dô bo rí tást. Amennyi ben Honda MTF nem elér - he tô, ak kor ideig le ne sen hasz nál hat SAE 10W-30 vagy 10W-40 visz ko zi tá - sú, SJ vagy ma ga sabb osz tá lyú motor ola jat. A mo tor olaj ugyanak kor nem tar tal maz za a szük sé ges ada lék - anya go kat és na gyobb vál tó erôszük ség le tet fog ered mé nyez ni, ezért mi nél ha ma rabb cse rél je Honda MTF olaj ra. Meg fe le lô szint A ké zi se bes ség vál tó fo lya dé kot az au tó Szer viz köny vé ben meg ha tá ro - zott ki lo mé ter- vagy idô in ter val lu - mok nak meg fe le lôen kell el lenôriz ni és cse rél ni. Fék fo lya dék tar tály (min den mo del l - nél) Ten gely kap cso lófo lya dék-tar tály (csak ké zi se bes ség vál tós ben zi nes mo del lek ese tén) A fék fo lya dé kot az au tó Szer viz köny - vé ben meg ha tá ro zott ki lo mé tervagy idô in ter val lu mok nak meg fe le - lôen kell el lenôriz ni és cse rél ni. Min dig hasz nál jon ere de ti Honda Fék fo lya dé kot vagy an nak meg fe le lô mi nô sé gû DOT3, il let ve DOT4 jel zé sû más fék fo lya dé kot. A DOT5 fék fo lya - dé kok nem fe lel nek meg au tó ja fék rend sze ré nek. Karbantartás 325

331 Fék- és ten gely kap cso ló fo lya dék A fék rend szer Ben zi nes mo del lek Dízelmodellek A fo lya dék szint nek a tar tály fa lán lát ha tó MIN és MAX je lek kö zött kell len nie. Ha a szint a MIN jel alatt van, kü lö nös gond dal fi gyel je a fék rend - szert. Ilyen kor elô for dul hat szi vár - gás, vagy el kop hat tak a fék be té tek. 326 Karbantartás

332 Fék- és ten gely kap cso ló fo lya dék Ten gely kap cso ló rend szer Ben zi nes mo del lek Dízelmodellek A fo lya dék szint nek a tar tály fa lán lát ha tó MIN és MAX je lek kö zött kell len nie. Ha a szint a MIN jel alatt van, önt sön fék fo lya dé kot utá na a he lyes szint eléré sé hez. Ugyanolyan fo lya - dé kot hasz nál jon, mint a fék rend szer ese tén. Ala csony fo lya dék szint a rend szer szi vár gá sát is je lent he ti, ezért ilyen eset ben mi nél ha ma rabb vizs gál tas sa meg Honda-már ka szer viz ben. Karbantartás 327

333 Le ve gô szû rô (Ben zi nes mo del lek) A le ve gô szû rôt az au tó Szer viz köny - vé ben meg ha tá ro zott ki lo mé tervagy idô in ter val lu mok nak meg fe le - lôen kell el lenôriz ni és cse rél ni. A le ve gô szû rô a mo tor tér jobb ol da - lán lé vô le ve gô szû rô ház ban ta lál ha tó. Cse re (Ben zi nes mo del lek, a 2,0 li te res mo dell ki vé te lé vel) CSAVAR LE SZO - RÍ TÓ- FÜ LEK Kö ves se az aláb bia kat a szû rô ki cse - ré lé sekor: 1. La zít sa meg a csa vart, és pat tint sa le a hat le szo rí tófü let. Ve gye le a le ve gô szû rô ház te te jét. LEVEGÔSZÛRÔ 2. Ve gye ki az el hasz ná ló dott le ve gô - szû rôt. 3. Fi gyel me sen tisz tít sa ki a ház bel - se jét egy ned ves ru ha da rab bal. 4. Te gye be az új le ve gô szû rôt a ház ba. 5. Te gye vissza a le ve gô szû rô ház te te jét, húz za meg a csa vart, és pat tint sa vissza a le szo rí tófü le ket. 328 Karbantartás

334 Le ve gô szû rô (Ben zi nes mo del lek) Cse re (2,0 li te res mo dell) CSAVAROK LEVEGÔSZÍVÓ CSÔ CSAVAR Kö ves se az aláb bia kat a szû rô ki cse - ré lé sekor: 1. La zít sa meg a csô bi lin cset csil lag - csa var hú zó se gít sé gé vel. Ezután húz za ki a le ve gô szí vó csö vet a le ve gô szû rô ház elül sô ré szé bôl. CSAVAROK 2. Csil lag csa var hú zó se gít sé gé vel tá vo lít sa el az öt csa vart, majd emel je le a le ve gô szû rô ház te te jét. LEVEGÔSZÛRÔ 3. Ve gye ki az el hasz ná ló dott le ve gô - szû rôt. 4. Fi gyel me sen tisz tít sa ki a ház bel - se jét egy ned ves ru ha da rab bal. FOLYTATÓDIK Karbantartás 329

335 Le ve gô szû rô (Ben zi nes mo del lek) 5. Te gye be az új le ve gô szû rôt a ház ba. 6. Te gye vissza az öt csa vart, és húz za meg szo ro san. 7. Il lessze a le ve gôszí vó csö vet a le ve gô szû rô ház hoz oly mó don, hogy a szí vó csö vön ta lál ha tó fü let szo ro san nyom ja a há zon ta lál ha tó mé lye dés be. Húz za meg erô sen a csô bi lin csen ta lál ha tó csa vart. 330 Karbantartás

336 Le ve gô szû rô (Dízelmodellek) A le ve gô szû rôt az au tó Szer viz köny - vé ben meg ha tá ro zott ki lo mé tervagy idô in ter val lu mok nak meg fe le - lôen kell el lenôriz ni és cse rél ni. A cse re so rán kö ves se a kö vet ke zô fo lya ma tot. KÁBELKÖTEG CSÔ A le ve gô szû rô a mo tor tér bal ol da lán lé vô levegôszûrô ház ban ta lál ha tó. Kö ves se az aláb bia kat a szû rô ki cse - ré lé sekor: 1. Húz za fel a két ká bel kö te get, pat - tint sa ki az egyik csö vet, húz za szét a má sik csö vet, majd emel je ki a biz to sí ték do bozt. FOLYTATÓDIK Karbantartás 331

337 Le ve gô szû rô (Dízel mo del lek) RÖGZÍTÔFÜLEK BIZ TO SÍ TÉK - DO BOZ 4. Ve gye ki az el hasz ná ló dott le ve gô - szû rôt. 5. Fi gyel me sen tisz tít sa ki a ház bel - se jét egy ned ves ru ha da rab bal. 2. Pat tint sa le a levegôszûrôház fe de - lét tar tó négy rög zí tô pa ten tot. LEVEGÔSZÛRÔ 3. Emel je fel a levegôszûrôház fe de - lét, és tol ja a mo tor tér hát só ré sze fe lé. 6. Te gye be az új le ve gô szû rôt a ház ba. 7. Te gye vissza a levegôszûrôház te te jét, és pat tint sa vissza a le szo - rí tó fü le ket. 8. Te gye vissza a he lyé re a két csö vet, a két ká bel kö te get és a biz to sí ték do bozt. 332 Karbantartás

338 Üzem anyag szû rô, Motorháztetôzár Üzem anyag szû rô Az üzem anyag szû rôt az au tó Szer viz - köny vé ben meg ha tá ro zott ki lo mé tervagy idô in ter val lu mok nak meg fe le - lôen kell el lenôriz ni és cse rél ni. Motorháztetôzár Ben zi nes mo del lek FORGÓ CSAPOK Dízelmo del lek FORGÓ CSAPOK A cse rét szak em ber vé gez ze. Az üzem - anyag rend szer nyo más alatt van, ezért igen óva to san kell dol goz ni, mert az üzem anyag ki foly hat, más - részt ve szély for rás sá vál hat, ha az üzem anyag-ve ze ték csat la ko zá sai szi vá rog nak. MO TOR HÁZ - TE TÔ ZÁR MO TOR HÁZ - TE TÔ ZÁR A szû rô cse ré jét ha ma rabb is el kell vé gez tet nie, ha szennye zett üzem - anya got vá sá rol. En nek gya nú ja ese - tén vizs gál tas sa meg és tisz tít tas sa meg a ré gi szû rôt, vagy cse rél tes se ki új ra. Eny he tisz tí tó szer rel tisz tít sa meg a mo tor ház te tô zár szer ke ze tét, majd ken je meg zsír ral. Min den moz gó alkat részt (lásd az áb rán) ken jen be zsír ral, be leért ve a for gó csa po kat is. Amennyi ben nem biz tos ab ban, hol kell meg tisz tí ta ni és meg zsí roz ni a mo tor ház te tô zár szer ke ze tét, for dul - jon Honda-már ka szer viz be. Karbantartás 333

339 Gyúj tó gyer tyák Gyúj tó gyer tyák (Ben zi nes mo del lek, a 2,0 li te res mo dell ki vé te lé vel) A gyúj tó gyer tyá kat az au tó Szer viz - köny vé ben meg ha tá ro zott ki lo mé tervagy idô in ter val lu mok nak meg fe le - lôen kell el lenôriz ni és cse rél ni. Gyer tya cse re RÖGZÍTÔPATENTOK CSATLAKOZÓ RÖGZÍTÔFÜL GYÚJTÓTEKERCS 1. Laposfejû csa var hú zó se gít sé gé vel az óra mu ta tó já rá sá val el len té tes irány ban 1/4 for du lat tal for dít sa el a két rög zí tô pa ten tot. Húz za le egye ne sen fel fe lé a bo rí tást. 3. Ha a csat la ko zón ta lál ha tó rög zí tô - fü le ket be nyom ja, ak kor a csat la ko - zót le tud ja húz ni a gyúj tó te kercs - rôl. Min dig a mû anyag csat la ko zó há zat húz za és ne a ve ze té ket. 2. Tisz tít sa meg a gyúj tó te ker csek kör nyé két a kosz tól és olaj tól. 334 Karbantartás

340 Gyúj tó gyer tyák ANYA 4. Meg fe le lô szer szám mal csa var ja le a gyúj tó te ker cset rög zí tô anyát. A gyúj tó te ker cset egye ne sen fel - felé húz za ki. 5. Ve gye ki a gyer tyát. Hasz nál jon gyer tya kul csot 16 mm-es (5/8 inch) mé ret. 6. Az új gyer tyát a gyer tya kul csot hasz nál va, de kéz zel csa var ja be, vi gyáz zon, ne hogy mel lé kap jon a me net. 7. Nyo ma ték kulccsal húz za meg a gyer tyá kat. Ha nincs nyo ma ték - kulcsa, 2/3 for du la tot húz zon még a gyer tyá kon a hen ger fej jel va ló érint ke zé se után. Meg hú zá si nyo ma ték: 18 Nm FOLYTATÓDIK Karbantartás 335

341 Gyúj tó gyer tyák MEGJEGYZÉS Igen óva to san húz za meg a gyer tyá - kat. Ha la za ma rad, a mo tor fel me le - ged het és ká ro sod hat, túl hú zás ese - tén pe dig meg sza kad hat a me net ahen ger fej ben. 8. Te gye vissza a gyúj tó te ker cset. 9. Nyom ja be tel je sen a gyúj tó - teker cset, és csa var ja vissza az anyát. 10. A csat la ko zót te gye vissza a gyújtó te kercs re. Gyô zôd jön meg ar ról, hogy a he lyé re ke rült. 11. Is mé tel je meg az elôbb leír ta kat a töb bi gyer tyá nál. 12. Te gye vissza a bo rí tást. Laposfejû csa var hú zó val az óra mu ta tó já rá - sá val megegye zô mó don for gas - sa el a két rögzítôpatentot. El lenôriz ze, hogy a bo rí tás meg fe le lôen rög zít ve lett. Elôírá sok: 1,4 l és 1,6 l mo del lek Nor mál ve ze té si kö rül mé nyek NGK: ZFR5F-11 DENSO: KJ16CR-L11 Ma gas hô mér sék let vagy fo lya ma to - san nagy se bes ség gel ve ze tés NGK: ZFR6J-11 DENSO: KJ20CR-L11 Gyer tya hé zag: 1,1 mm +0 0,1 mm 336 Karbantartás

342 Gyúj tó gyer tyák 1,7 l mo dell Nor mál ve ze té si kö rül mé nyek NGK: ZFR6J-11 DENSO: KJ20CR-L11 Ma gas hô mér sék let vagy fo lya ma to - san nagy se bes ség gel ve ze tés NGK: ZFR7J-11 DENSO: KJ22CR-L11 Gyúj tó gyer tyák (2,0 li te res mo dell) A gyúj tó gyer tyá kat az au tó Szer viz - köny vé ben meg ha tá ro zott ki lo mé tervagy idô in ter val lu mok nak meg fe le - lôen kell el lenôriz ni és cse rél ni. Gyer tyacse re ANYÁK ANYÁK Gyer tya hé zag: 1,1 mm +0 0,1 mm 1. Csa var ja le a négy anyát, és ve gye le a gyúj tó te kercs-bo rí tást. FOLYTATÓDIK Karbantartás 337

343 Gyúj tó gyer tyák CSAVAR GYÚJTÓTEKERCS CSATLAKOZÓ 4. Ha a csat la ko zón ta lál ha tó rögzítôfüle ket be nyom ja, ak kor a csat la ko zót le tud ja húz ni a gyúj tó - te kercs rôl. Min dig a mû anyag csat la ko zóhá zat húz za és ne a veze té ket. 5. Ve gye ki a gyúj tó te ker cset. RÖGZÍTÔFÜL 2. Tisz tít sa meg a gyúj tó te ker csek kör nyé két a kosz tól és olaj tól. 3. Meg fe le lô szer szám mal ve gye ki a gyúj tó te ker cset tar tó csa vart. Húz za meg a gyúj tó te ker cset fi no man. 6. Ve gye ki a gyer tyát. Hasz nál jon gyer tya kul csot 16 mm-es (5/8 inch) mé ret. 7. Az új gyer tyát a gyer tya kul csot hasz nál va, de kéz zel csa var ja be, vi gyáz zon, ne hogy mel lé kap jon ame net. 338 Karbantartás

344 Gyúj tó gyer tyák MEGJEGYZÉS Igen óva to san húz za meg a gyer tyá - kat. Ha la za ma rad, a mo tor fel me le - ged het és ká ro sod hat, túl hú zás ese - tén pe dig meg sza kad hat a me net ahen ger fej ben. 9. Te gye be a gyúj tó te ker cset a he - lyé re. Elôírá sok: 2,0 li te res mo dell Nor mál ve ze té si kö rül mé nyek NGK: ZFR6K-11 DENSO: KJ20DR-M11 Gyer tya hé zag: 1,1 mm +0 0,1 mm 8. Nyo ma ték kulccsal húz za meg a gyer tyá kat. Ha nincs nyo ma ték - kulcsa, 2/3 for du la tot húz zon még a gyer tyá kon a hen ger fej jel va ló érint ke zé se után. Meg hú zá si nyo ma ték: 25 Nm 10. A csat la ko zót te gye vissza a gyújtó te kercs re. Gyô zôd jön meg ar ról, hogy a he lyé re ke rült-e. 11. Nyom ja be tel je sen a gyúj tó - teker cset a he lyé re, és csa var ja vissza csa vart. 12. Is mé tel je meg az elôbb leír ta kat a töb bi gyer tyá nál. 13. Te gye vissza a bo rí tást, és húz za meg a négy csa vart. Karbantartás 339

345 Ak ku mu lá tor Ha von ta el lenôriz ze az ak ku mu lá tor ál la po tát. Vizs gál ja meg az elekt ro - litszin tet és a pó lu sok tisz ta sá gát, elkor ro dá lá sát.! VIGYÁZAT Az ak ku mu lá tor mû kö dé se közben hid ro gén gáz ke let ke zik. Szik ra vagy nyílt láng ha tá sá ra fel rob ban hat, s ha lá los vagy sú lyos sé rü lést okoz hat. Tart son tá vol az ak ku mu lá tor tól min den nyílt lán got, szik rát oko zó anya got. Vé dô ru hát és ál ar cot vi sel jen, vagy bíz za a mun kát a szak - ember re.! VIGYÁZAT Az ak ku mu lá tor ban erô sen maró és mér ge zô kén sav van. A bôr re és a szem be ke rü lô akku mu lá tor sav sú lyos égést okoz hat. Vi sel jen vé dô ru hát és szem üve get, ami kor az ak ku - mu lá tor ral dol go zik. Az elekt ro lit le nye lé se élet - veszé lyes mér ge zést okoz hat, ha nem tör té nik azon na li beavat ko zás. GYERMEK NE KERÜLHESSEN A KÖZELBE! 340 Karbantartás

346 Ak ku mu lá tor Teen dôk baleset ese tén Szem Ha az akkufolyadék a szem - be jut, legalább 15 per cen ke resz tül mos sa a sze mét egy edény bôl vagy más víz tar tály ból. (A nyo más alatt le vô víz szem ká ro so dást okoz hat). Azon nal hív jon or vost. Bôr Tá vo lít sa el a sav tól szennye - zett ru há za tot. A bôrt bô sé ge sen mos sa le víz zel. Azon nal hív jon orvost. Le nye lés Igyon vi zet vagy te jet. Azon nal hív jon or vost. Ben zi nes mo del lek, a 2,0 li te res mo dell ki vé te lé vel VARÁZSSZEM El lenôriz ze az ak ku mu lá tor töl tött sé - gét a va rázs szem szí né nek megál la - pí tá sá val. Zöld = meg fe le lô töl tött sé gi ál la pot Fe hér = desz til lált víz hoz záadá sa szük sé ges Fe ke te = töl tés re van szük ség Az ak ku mu lá to ron le vô cím ke is mer - te ti a kü lön bö zô ál la po to kat jel zô színe ket. 2,0 li te res mo dell VARÁZSSZEM FOLYTATÓDIK Karbantartás 341

347 Ak ku mu lá tor Dízelmodell Ben zi nes mo del lek, a 2,0 li te res mo dell ki vé te lé vel 2,0 li te res mo dell Ha az ak ku mu lá tor csat la ko zói kor ro - dál tak, szó dá val és víz zel tisz tít sa meg ôket. Ez pe zseg ni fog, és bar na szí nû lesz. Ami kor be fe je zô dött, tisz ta víz zel mos sa le. Ronggyal vagy pa pír törlôkendôvel tö röl je szá raz ra az akku mu lá tort. Ezután ken je be zsír ral a csat la ko zó kat. Ha az ak ku mu lá tor csat la ko zói erô sen kor ro dál tak, szó dá val és víz zel tisz tít - sa meg ôket. Ezután old ja meg villás kulccsal a sa ruk szo rí tó csa var - jait és ve gye le a sa ru kat a pó lu sok - ról. Elô ször min dig a ne ga tív ( ) sarut ve gye le, s azt is te gye vissza utol já ra. A sa ru kat drót ke fé vel vagy csi szo ló vá szon nal ala po san tisz tít sa meg. He lyez ze vissza a ká be le ket, és szo rít sa meg a csa va ro kat. Ezután ken je be zsír ral a csat la ko zó kat. 342 Karbantartás

348 Ak ku mu lá tor Ha az ak ku mu lá tort töl te ni kell, az au tó elekt ro mos há ló za tá nak vé del - mé ben min dig ve gye le mind két akku mu lá tor sa rut. Amennyi ben az ak ku mu lá tor sa ruit le vet ték vagy az ak ku mu lá tor le me - rült, ak kor a ve ze tôol da li ab lak AUTO mû kö dé se meg szû nik. Eb ben az eset ben ezt a funk ciót új ra be kell állí ta ni, il let ve ta ní ta ni (lásd 124. oldal). MEGJEGYZÉS Az ak ku mu lá tor töl té se sú lyos ká ro - so dást okoz hat gép ko csi ja elekt ro ni - kus rend sze ré ben. Az ak ku töl tô re való csat la ko zás elôtt min dig ve gye le az ak ku mu lá tor sa ru kat a pó lu - sokról. (Né hány mo dell ese tén) Amennyi ben az ak ku mu lá tor sa ruit le vet ték, vagy az ak ku mu lá tor le me - rült, a gép ko csi audiorendszere kikap csol ja ma gát. Ilyen eset ben, ami kor új ra be kap csol ja a rá diót, a CODE felirat je le nik meg a ki jel zôn. Az ál lo más hely gom bok se gít sé gé vel ad ja meg a rá dió 5 je gyû kód ját (lásd 229. ol dal). Né hány mo dell ese tén Az ak ku mu lá tor sa rui nak le vé te le kor a rá dió ba in teg rált di gi tá lis óra beál - lí tá sa tör lô dik. Az audiorendszer fe je - zet ben leír tak nak meg fe le lôen ál lít sa be új ra a he lyes idôt. Karbantartás 343

349 Ab lak tör lôk Legalább hat ha von ta el lenôriz ze az ab lak tör lôk ál la po tát. A gu mi la pon vizs gál ja meg a re pe dé se ket és a meg ke mé nye dett ré sze ket. Ha ilye - ne ket ta lál raj ta, vagy csí ko san, ki ha - gyá sok kal tö röl a la pát, cse rél je ki. Az ab lak tör lôk cse ré je: ABLAKTÖRLÔ LAPÁTOK ELSÔ SZÉLVÉDÔ-ABLAKTÖRLÔ RÖGZÍTÔPATENT 1. Emel je fel a ka ro kat a szél vé dô rôl. Elô ször a ve ze tôol da lit, majd az utasol da lit emel je fel. 2. A törlôlapátot le le het húz ni a karról. Tol ja a kar tö ve irá nyá ba, mi köz ben a rögzítôpatentot be - nyom va tart ja. 344 Karbantartás

350 Ab lak tör lôk ABLAKTÖRLÔ GUMI 5. Csúsz tas sa be az új ab lak tör lô gumi kat a tar tó ba, amíg a rögzítôpatentok a he lyük re nem pat tan nak. 6. Te gye fel az új ab lak tör lô la pá to kat a ka rok ra, s el lenôriz ze a rögzítôpatentok be pat ta ná sát a he lyük re. MEREVÍTÔ 7. Hajt sa vissza a ka ro kat a szél vé dô - re. Elô ször az utasol da li, majd a ve ze tôol da li kart hajt sa le. 3. A gu mi lap vé gét meg fog va húz za erô sen ki fe lé azt a tar tó já ból. 4. Vizs gál ja meg az új tör lôgu mi kat. Ha a hát só éle men tén nem ta lál vé gig mû anyag vagy fémme re ví - tést, ak kor a ré gi ab lak tör lô gu mi - ból tá vo lít sa el a fémme re ví tôt, és ezt he lyez ze be az új gu mi éle men tén vé gig fu tó nyí lás ba. FOLYTATÓDIK Karbantartás 345

351 Ab lak tör lôk ABLAKTÖRLÔ GUMI MEREVÍTÔ A hát só ab lak tör lô cse ré je: 1. Emel je fel a kart a szél vé dô rôl. 2. Az ab lak tör lô gu mi egyik vé gét húz za ki a tar tó ból. 3. Csúsz tas sa ki az egész ab lak tör lô gu mit a tar tó ból. 4. Vizs gál ja meg az új tör lôgu mit. Haa hát só éle men tén nem ta lál vé gig mû anyag vagy fémme re ví - tést, ak kor a ré gi ab lak tör lô gu mi - ból tá vo lít sa el a fémme re ví tôt, és ezt he lyez ze be az új gu mi éle men tén vé gig fu tó nyí lás ba. 5. Csúsz tas sa be az új ab lak tör lô gumit a tar tó ba. Gyô zôd jön meg ar ról, hogy tel jes hosszá ban a helyé re ke rült. 6. Akassza be a gu mi mind két vé gét a tar tó ba, és el lenôriz ze, hogy a he lyük re ke rül tek. 7. Hajt sa vissza a kart a hát só szél vé - dô re. 346 Karbantartás

352 Lég kon di cio ná ló (Né hány mo dell ese tén) LÉGKONDICIONÁLÓ-HÛTÔ Au tó ja lég kon di cio ná ló ja zárt rend - sze rû. Kar ban tar tá sá hoz, új ra töl té sé - hez szak em ber re van szük ség. Néhány egy sze rû mód szer rel Ön is el lenôriz he ti, hogy a lég kon di cio ná ló ren de sen mû kö dik-e. Idôn ként el lenôriz ze a mo tor hû tô jét és a lég kon di cio ná ló hû tô jét, nem tapad tak-e bo ga rak, levelek a fe lü le - tük re. Ezek megaka dá lyoz zák a le ve gô érint ke zé sét a hû tô la mel lák kal, csök - ken tik a hû tô ha tás fo kát. Gyen ge víz - per met tel és fi nom ke fé vel tisz tít sa meg a la mel lá kat. MEGJEGYZÉS A hû tô la mel lák könnyen el haj la nak. Csak ala csony víz nyo mást és na gyon fi nom ke fét hasz nál jon tisz tí tá suk hoz. Té len legalább he ten te egy szer kapcsol ja be a lég kon di cio ná lót. Legalább 10 per cig hagy ja be kap - csol va, mi köz ben ál lan dó se bes ség - gel ve zet és a mo tor üze mi hô mér - sék le ten van. Ez zel ke ring te ti a ke nô - ola jat, amely a gáz ban ta lál ha tó. Ha a klí ma a ko ráb ban meg szo kott - nál ke vés bé hût, ak kor va ló szí nû leg szi vá rog va la hol a rend szer bôl a gáz. For dul jon már ka szer viz hez a fel töl tés - hez, hasz nál ja nak HFC-134a (R-134a) gázt hoz zá. MEGJEGYZÉS El lenôriz ze, hogy a szer viz ben, ahol lég kon di cio ná ló be ren de zé sét ja vít ják, ren del kez nek e zárt gáz új ra fel hasz - ná ló rend szer rel vagy sem. A sza bad - ba kien ge dett gáz ve szélyt je lent környe ze tünk re. Karbantartás 347

353 Pol len szû rô (Né hány mo dell ese tén) A pol len szû rô ki szû ri és megaka dá - lyoz za a klí ma(hû tés-, fû tés)-sza bály zó rend szer ál tal a kül vi lág ból az au tó bel se je fe lé áram ló le ve gô ben ta lál ha - tó pol le nek és a por to vább ha la dá sát. A pol len szû rôt az au tó Szer viz köny - vé ben meg ha tá ro zott ki lo mé tervagy idô in ter val lu mok nak meg fe le - lôen kell el lenôriz ni és cse rél ni. A pol len szû rôt sû rûb ben kell cse rél - ni, ha in kább vá ro si kö rül mé nyek között hasz nál ja az au tót, mi vel a város ban az ipa ri üze mek bôl és a dízel jár mû vek bôl szár ma zó ko rom na gyobb kon cent rá ció ban van je len a le ve gô ben. Amennyi ben a klí ma - sza bály zó rend szer ál tal szál lí tott leve gô mennyi sé ge ke ve sebb, mint nor má lis eset ben, ak kor is sû rûb ben kell cse rél ni a pol len szû rôt. Cse re A pol len szû rô a kesz tyû tar tó mö gött ta lál ha tó. Amennyi ben cse rél ni sze ret né, te gye a kö vet ke zô lé pé se ket: 1. Nyis sa ki a kesz tyû tar tót. 2. Az ol dal fa lak meg nyo má sá val a rögzítôfülek elen ged nek és a kesz - tyû tar tó tel je sen le hajt ha tó. 3. Hajt sa le tel je sen a kesz tyû tar tót. FEDÉL RÖGZÍTÔFÜL 4. A pol len szû rô há zá nak fe de lét úgy tud ja el tá vo lí ta ni, ha a tar tófü let be nyom ja, és a fe de let sa ját ma ga irá nyá ba le húz za. 348 Karbantartás

354 Pol len szû rô, Ék szí jak POLLENSZÛRÔK 5. Elô ször húz za ki az el sô pol len szû - rôt egye ne sen a ház ból. Ezután a má so dik pol len szû rôt jobb ra el kell csúsz tat ni és azt is ki tud ja húz ni egye ne sen a ház ból. 6. Te gyen be új pol len szû rô ket. 7. Hajt sa fel a kesz tyû tar tót tel je sen, és a rögzítôfüle ket nyom ja a helyük re. 8. Zár ja be a kesz tyû tar tót. Amennyi ben nem biz tos ab ban, hogy a pol len szû rôk cse ré jét el tud ja vé gez ni, ak kor a cse rét hi va ta los Honda-márkaszerviz ben vé gez tes se. Ék szí jak El lenôriz ze a mo tor ék szí jai nak ál la - po tát. Néz ze meg a pe re mü ket, nin - cse nek-e ki re pe dez ve, ki roj to sod va. Ben zi nes mo del lek a 2,0 li te res modell ki vé te lé vel El lenôriz ze az ék szí jak fe szes sé gét, a két tár csa kö zött hü velyk uj já val benyom va. Elekt ro ni kus szervokor mánnyal (EPS) sze relt mo del lek ese tén nincs szervo - pum paék szíj. Ilyen kor csak a komp - resszorék szí jat el lenôriz ze (lég kon di - cio ná ló nél kü li mo del lek ese tén a gene rá torék szí jat). FOLYTATÓDIK Karbantartás 349

355 Ék szí jak Lég kon di cio ná ló nél kü li mo del lek ese tén Lég kon di cio ná ló val fel sze relt mo del lek ese tén Elôírt tar to mány GENERÁTORÉKSZÍJ LÉGKONDICIONÁLÓKOMPRESSZOR-ÉKSZÍJ JELÖLÉS Az ék szí jaknak a kö vet ke zô já ték uk lehet: (Lég kon di cio ná ló nél kü li mo del lek ese tén) Ge ne rá torék szíj: 5,5 8,0 mm (Lég kon di cio ná ló val fel sze relt mo - del lek ese tén) Lég kon di cio ná lókomp resszor-ék szíj: 8,5 11,0 mm Min den mo dell ese tén Ha nyú lás, ko pás, el hasz ná ló dás je - leit ta pasz tal ja, el lenôriz tes se és cse - rél tes se ki az ék szí ja kat Hondamárkaszerviz ben. 2,0 li te res mo dell Az au to ma ta szíj fe szí tô a szíj fe szes - sé gét ál lít ja be. A jel zés nek az elôírt tar to má nyon be lül kell len nie. Az au - to ma ta szíj fe szí tôt az au tó Szer viz - köny vé ben meg ha tá ro zott ki lo mé tervagy idô in ter val lu mok nak meg fe le - lôen kell el lenôriz ni. 350 Karbantartás

356 Ék szí jak, Ve zér mû szíj Amennyi ben a jel zés nincs a mû kö - dé si tar to má nyon be lül vagy ko pás je leit ta pasz tal ja, ak kor a ve zér mû szí jat mie lôbb cse rél tes se ki az Ön hi va ta los Honda-márkaszervizé ben. Dízelmodellek Az Ön au tó já ban au to ma ta szíj fe szí tô me cha niz mus van beépít ve. Mi vel a szíj fe szes sé ge au to ma ti ku san beál - lító dik, ezért nincs szük ség an nak ellen ôr zé sé re. Ve zér mû szíj A ve zér mû szí jat az au tó Szer viz köny - vé ben meg ha tá ro zott ki lo mé tervagy idô in ter val lu mok nak meg fe le - lôen kell cse rél ni. A ve zér mû szí jat km-nél cse - rél je ki, ha au tó ját rend sze re sen az aláb bi kö rül mé nyek kö zött ve ze ti: Na gyon ma gas hô mér sék let (43 C fe lett) Na gyon ala csony hô mér sék let ( 29 C alatt) Karbantartás 351

357 Gu mi ab ron csok A biz ton sá gos au tó zás hoz elen ged - he tet len, hogy meg fe le lô mé re tû és mi nô sé gû gu mi kat hasz nál jon, ame - lyek egy for mán ki fo gás ta lan ál la pot - ban van nak és kel lôen fel van nak fúj - va. A kö vet ke zô ol da lak rész le tes in - for má ciók kal szol gál nak, mi kor és ho gyan kell a gu mi nyo mást el - lenôriz ni, ho gyan kell a sé rü lé sek szem pont já ból meg vizs gál ni a gu mi - kat, mit kell ten ni ke rék cse re ese tén.! VIGYÁZAT A kopott vagy hely te le nül fel - fújt gu mik hasz ná la ta könnyen baleset hez ve zet het, amely ben Ön, il let ve más meg sé rül het, meg hal hat. Fo gad ja meg a kö vet ke zô ta ná - cso kat, ame lyek a gu mi ab ron - csok kar ban tar tá sá ról, he lyes hasz ná la tá ról szól nak. Gu mi nyo más Az elôírt gu mi nyo más al kal ma zá sá val op ti ma li zál ja az au tó jó ke zel he tô sé - gét, a gu mik élet tar ta mát, az uta zá si kom for tot. A nem kel lôen fel fújt gu mik egye net le nül kop nak, ront ják az au tó ve zet he tô sé gét, nö ve lik az üzem anyagfo gyasz tást és könnyeb ben túl me le - ged het nek. A túl zot tan fel fújt gu mik miatt az au tó ráz kó dik, az út hi bák káro sít ják a szer ke ze ti ele me ket és a gu mik is egye net le nül kop nak. Azt ta ná csol juk, hogy min den nap vegye szemügy re a gu mi ab ron cso - kat. Ha úgy ta lál ja, hogy a gu mik lapo sak, azon nal el lenôriz ze gu mi - nyo másmé rô vel. Ha von ta egy szer mér je meg a gu mik nyo má sát gu mi nyo másmé rô vel. Még ha a gu mik ki fo gás ta lan ál la pot - ban van nak is, 7-15 kpa nyo mást veszít het nek ha von ta. A gu mik el len - ôr zé se kor és mé ré se kor ne fe led kez - zen meg a pót ke rék rôl sem. A gu mik nyo má sát azok hi deg ál la - po tá ban el lenôriz ze. Hi deg nek ak kor te kint he tôk, ha az au tó legalább há - rom órát állt egy hely ben. Amennyi - ben a mé rés elôtt min den kép pen men nie kell az au tó val, a gu mik akkor te kint he tôk hi deg nek, ha nem ment töb bet 1,6 km-nél. Ha a gu mik me leg ál la po ta mel lett mé ri meg nyo má su kat, kpa-lal na gyobb nyo mást mér, mint hi deg ál la pot ban. Ez tel je sen nor má lis. Ne en ged jen ki le ve gôt a ke rék bôl, mert az la pos lesz. 352 Karbantartás

358 Gu mi ab ron csok A leg cél sze rûbb, ha sa ját lég nyo más - mé rô je van, és azt hasz nál ja. Így min - dig ki de rül, va ló ban csök kent-e a leve gô nyo más a gu mi ban, hi szen akü lön fé le pon tos sá gú mû sze rek miatt is adód hat nak el té ré sek. Elôírt gu mi nyo másér té kek Az elôírt gu mi nyo má sok (hi deg ál la - pot ban) a ve ze tôol da li aj tó osz lo pon el he lye zett cím kén pon to san fel van - nak tün tet ve. A töm lô nél kü li gu mik ké pe sek a defekt ál tal oko zott le ve gô kiáram lás las sí tá sá ra, az ön zá rás ra. Ezért, mi vel a szi vár gás gyak ran las sú, ha a gu mi la po so dá sát ta pasz tal ja, vizs gál ja meg, nem ka pott-e de fek tet. Gu mik el lenôr zé se Va la hány szor el lenôr zi a nyo mást, meg kell vizs gál nia, hogy a gu mi ban nincsenek-e szö gek, nem lát szik-e rajtuk sé rü lés, nem ko pik-e rend el le - ne sen. A kö vet ke zô ket kell meg vizs gál nia: Ki du do ro dá sok a gu mi fu tó fe lü le - tén, va la mint ol da lán. Ilyen kor cse - rél je ki a gu mit. Vá gá sok, ha sa dá sok és re pe dé sek a gu mi ol da lán. Ki kell cse rél ni a gu mit, ha va la hol ki lát szik a szö vet vagy egyéb szál szer ke zet. A fu tó fe lü let erôs ko pá sa. KOPÁSJELZÔK KOPÁSJELZÔK JELEI Az ab ron csok ba ko pás jel zô ket éget - nek. Ami kor a fu tó fe lü let el ko pik, a fu tó fe lü le ten ke resz tül elô tû nik egy 12,7 mm szé les fe hér sáv. Ez azt mu - tat ja, hogy már ke ve sebb mint 1,6 mm mély a min tá zat. Az olyan gu mi, ame lyen ez a sáv már lát ha tó, na gyon rosszul ta pad ned ves úton. Ha a ko pás - jel zôt már több mint há rom he lyen lát ja, ki kell cse rél nie a gu mit. Karbantartás 353

359 Gu mi ab ron csok Kar ban tar tás A he lyes lég nyo más mel lett a he lyes fu tó mû-beál lí tás is csök ken ti az ab - roncs ko pá sát. Amennyi ben va la me - lyik gu mi rend el le ne sen ko pik, ke res - se fel már ka szer vi zét a fu tó mû el - lenôr zé se vé gett. A ke re ke ket pon to san kie gyen sú lyoz - ták a gyár ban. En nek el le né re, ha kel le met len rá zást érez ve ze tés köz - ben, új ra ki kell egyen sú lyoz tat ni azo kat. Ugyanezt kell ten ni ak kor is, ha va la mi lyen ok ból a gu mit le sze - rel ték az ab roncs ról. Ami kor új gu mi kat sze rel nek fel, gyô zôd jön meg ar ról, hogy a ke re kek ki van nak egyen sú lyoz va. Ez nö ve li a gu mik élet tar ta mát, a ve ze tés kom - fort ját és a me net biz ton sá got. Az ere de ti ke re ke ket a gyár ban di na mi - ku san egyen sú lyoz ták ki. Ezt ja va sol - juk Ön nek a ké sôb biek re is. MEGJEGYZÉS (Csak könnyû fém ke rék tár csák kal sze relt gép jár mû vek ese tén) Nem meg fe le lô kie gyen sú lyo zó sú - lyok hasz ná la ta miatt meg ron gá lód - hat nak az au tó könnyû fém ke rék tár - csái. Min dig ere de ti Honda sú lyo kat hasz nál jon a kie gyen sú lyo zás nál. Ke re kek fel cse ré lé se Au tó ele je (Nem meg ha tá ro zott for gá si irá nyú ke re - kek és gu mik ese tén) (Meg ha tá ro zott for - gá si irá nyú ke re kek és gu mik ese tén) Ah hoz, hogy a gu mik élet tar ta mát ako pá si igény be vé tel elosz tá sá val meg nö vel je, min den km után cse rél je fel a ke re ke ket az áb rá nak meg fe le lôen. Az áb ra felül azt mu - tatja, ho gyan kell a ke re ke ket meg - cse rél ni, ha az au tó ban spe ciá lis pót - ke rék ta lál ha tó vagy ha a pót ke re ket nem von ja be le a fel cse ré lés be. 354 Karbantartás

360 Gu mi ab ron csok Vá sár lás ese tén ta lál koz hat úgynevezett meg ha tá ro zott for gá si irá - nyú gu mi ab ron csok kal. Ez azt je len - ti, hogy egy ilyen gu mi ab ron csot csak egy irány ban tör té nô for gás ra ter vez ték. En nek hasz ná la ta ese tén csak azo nos ol da lon, elöl rôl hát ra le - het fel cse rél ni. Amennyi ben az au tó ban nor mál pót - ke rék ta lál ha tó, a kö vet ke zô áb rá nak meg fe le lôen cse rél je fel a gu mi kat. Nem meg ha tá ro zott for gá si irá nyú ke re kek és gu mik ese tén Au tó ele je (balkormányos) (jobbkormányos) Meg ha tá ro zott for gá si irá nyú ke re kek és gu mik ese tén Au tó ele je (balkormányos) (jobbkormányos) A gu mi ab ron csok és ke rék tár csák cse ré je Au tó ját olyan ab ron csok kal lát ták el, ame lyek meg fe lel nek az au tó tel je sít - mé nyé nek, és a kor má nyoz ha tó ság, az uta zá si ké nye lem és az élet tar tam ki vá ló kom bi ná ció ját nyújt ják. Cse re ese tén a mé re tet, a ter hel he tô sé get és a hasz nál ha tó se bes sé get te kint ve az ere de tiek kel megegye zô ra diál abron cso kat vá sá rol jon. Egy más tól és az ere de tiek tôl el té rô tu laj don sá gú gu mik fel sze re lé se csök ken ti a fé ke - zés ha tá sos sá gát, az út ta pa dást és a kor má nyoz ha tó sá got.! VIGYÁZAT Hely te len gu mik hasz ná la ta az au tó kor má nyoz ha tó sá ga és útsta bi li tá sa ro vá sá ra me het, amely olyan balesethez ve zet, mely ben Ön meg sé rül het, eset - leg meg hal hat. FOLYTATÓDIK Karbantartás 355

361 Gu mi ab ron csok A leg jobb, ha mind a négy ke re ket egy - ide jû leg cse ré li. Ha ez nem len ne le het - sé ges, vagy nem szük sé ges, ja va sol juk, hogy a két el sô vagy a két hát só gu mit pár ban cse rél je. Csak egyet len gu mi le cse ré lé se ked ve zôt le nül be fo lyá sol ja az au tó me net tu laj don sá gait. Az ABS az egyes ke re kek se bes sé gé nek össze ha son lí tá sa alap ján mû kö dik. Ami kor gu mi ab ron csot cse rél, min dig az ere de ti gyá ri val megegye zô mé re tû gu mi ab ron csot hasz nál jon. Miu tán a gu mi ab ron csok mé re te és konst ruk ció - ja ha tás sal van a ke rék se bes sé gek re, ezért a rend szer hi bás mû kö dé sét ered - mé nyez he tik. Ha va la mi kor ke rék tár csát kell cse rél ni, na gyon ügyel jen ar ra, hogy ugyan - olyan acél vagy könnyû fém tár csát hasz nál jon, mint ami lyen ere de ti leg volt az au tó ján. Eze ket Honda-márka - képviselôjénél be sze rez he ti. Gu mi cse re elôtt szin tén kér je ki már ka szer vi ze taná csát. Ke rék tár csák és gu mi kö pe nyek Ke rék tár csamé re tek: 14 x 5 1/2 J 14 x 5 1/2 JJ 15 x 6 J 15 x 6 JJ Gu mimé re tek: 185/70R14 88H 195/60R15 88H 195/65R15 91V A ke rék tár csák és gu mi kö pe nyek mé - re te mo dell tôl füg gô. Néz ze meg a ve ze tôol da li aj tó osz lo - pon el he lye zett cím kén fel tün te tett gu mi mé re te ket, vagy kér dez ze meg márkaképviselôjét a he lyes ada tok ról. 356 Karbantartás

362 Gu mi ab ron csok Té li gu mik Ha vas és je ges úton a nyá ri gu mik ké pes sé ge kor lá to zott, ezért ilyen körül mé nyek ese tén ja va sol juk a té li gu mik (M+S gu mik) hasz ná la tát. Ha M+S té li gu mi kat hasz nál, mind a négy ke rék re ilyet sze rel tes sen. Csak azo nos mé re tû és pro fi lú gu mi - kat hasz nál jon. Vá sár lás kor ügyel jen a mé ret re, a ter hel he tô ség re és az igény be ve he tô ma xi má lis se bes ség re. Az eu ró pai szab vá nyok nak meg fe le - lôen té li gu mi hasz ná la ta ese tén, amennyi ben az au tó ma xi má lis sebes sé ge meg ha lad ja a fel sze relt té li gu mi ra megen ge dett ma xi má lis se bes sé gi ha tárt, a szél vé dôn kö te le zô a té li gu mi megen ge dett ma xi má lis se bes sé gét egyér tel mûen mat ri cá val fel tün tet ni. Ez a mat ri ca elér he tô a gu mi ab roncs for gal ma zó já nál. Amennyi ben bár mi lyen kér dé se me - rül fel ez zel kap cso lat ban, for dul jon a Honda-márkakereskedô jé hez. Hó lánc Hó lán cot csak ve szély hely zet ben vagy ak kor hasz nál jon, ha azt elôír ják. A lán cot min dig az el sô két ke rék re sze rel je fel. Hó lánc hasz ná la ta kor óva to san köz le ked jen a jé gen és a ha von. Az au tó me net tu laj don sá gai ilyen kor rosszab bak le het nek, mint jó té li gu mik kal. Egyes hó lán cok al kal - ma zá sa ká ro sít hat ja a gu mi kö penyt, a ke rék tár csát, a fel füg gesz tést és a ka rosszé riát. Csak olyan hó lán cot válasszon, amely nek elég he lye van a kerékjáratban. A hó lánc hoz mel lé - kelt elôírá so kat gon do san tart sa be. Mie lôtt hó lán cot vá sá rol, kér jen taná csot Honda-márkakereskedô jé tôl. FOLYTATÓDIK Karbantartás 357

363 Gu mi ab ron csok Hó lánc cal az au tó ma xi má lis se bes - sé ge 30 km/h le het a hó val és jég gel fe dett úton. A gu mi és a lánc kí mé lé - se ér de ké ben ne ve zes sen hó lánc cal szá raz úton. (EU-mo del lek ese tén) A fel so rolt gu mik ra hasz nál ja az aláb bi vagy az zal megegye zô hó lán cot. Eredeti gu mi mé ret* 1 Hó lánc tí pusa 185/70R14 RUD starmatic vagy ha son ló 195/60R15 RUD starmatic vagy ha son ló 195/65R15* 2 nem elér he tô * 1 : Néz ze meg a ve ze tôol da li aj tó osz lo pon el he lye zett cím kén fel tün te tett gumi mé re - te ket, vagy kér dez ze meg márkaképviselôjét a he lyes ada tok ról. Amennyi ben az Ön au tó ján gyá ri lag 185/70R14 mé re tû gu mi ta lál ha tó és ezt le cse - ré li az op ciós 195/60R15 gu mi ra, ak kor az Ön au tó já ra nem sze rel he tô fel hó lánc. * 2 : Ha sze ret ne hó lán cot hasz nál ni az au tó ján, ak kor cse rél je 195/60R15 mé re tû re. 358 Karbantartás

364 Vi lá gí tás Legalább ha von ta el lenôriz ze a vi lá - gí tást. A kiégett iz zó csök ken ti a biz - ton sá got, mert csök ken az au tó lát - ha tó sá ga és an nak le he tô sé ge, hogy a köz le ke dé sben részt vevôkkel pon - to san kö zöl je irány vál toz ta tá si, fé ke - zé si stb. szán dé kát. OLDALSÓ IRÁNYJELZÔ FÉNYSZÓRÓ HELYZETJELZÔ IRÁNYJELZÔ FOLYTATÓDIK Karbantartás 359

365 Vi lá gí tás A kö vet ke zô ket el lenôriz ze: HÁTSÓ KÖDLÁMPA* 3. FÉKLÁMPA HÁTSÓ RENDSZÁMTÁBLA- VILÁGÍTÁS Tom pí tott vi lá gí tá sok és fény szó rók Hely zet jel zôk Hát só vi lá gí tá sok Fék lám pák Irány jel zôk Ol dal só irány jel zôk To la tó lám pák Vész vil lo gó Rend szám táb la-vi lá gí tás 3. fék lám pa Hát só köd lám pa IRÁNY- JELZÔ A kiégett iz zót mi nél ha ma rabb ki kell cse rél ni. Az iz zó tí pu sá ra vo nat ko zóan a 428. ol da lon ta lál in for má ciót. TOLATÓLÁMPA * : Né hány mo dell ese tén FÉKLÁMPA/HÁTSÓ LÁMPA 360 Karbantartás

366 Vi lá gí tás Fény szó ró beál lí tá sa (Né hány mo dell ese tén) Fény szó róál lí tó val nem fel sze relt mo del lek ese tén Az au tó új ko rá ban a fény szó rói gyá - ri lag be let tek ál lít va. Amennyi ben rend sze re sen nagy ter het szál lít a cso mag tar tó já ban, ak kor elô for dul - hat, hogy új ra be kell ál lí ta ni. A fény szó ró beál lí tá sát az Ön Hondamárkakereskedô jé nél vé gez tes se el. Fény szó róál lí tó val fel sze relt mo del lek ese tén A fény szó ró füg gô le ges szö ge beál - lít ha tó ve le. To váb bi in for má ció kért lásd a 102. ol dalt. Fény szó róiz zó cse ré je Au tó ja fény szó róiban ha lo géniz zók vannak. Cse ré nél ne fog ja meg az üveg részt, ha ez eset leg mégis meg - tör tén ne, de na tu rált szesszel mos sa le a kéz nyo mo kat. Óva kod jon a kemény tár gyak hoz üté sé tôl. MEGJEGYZÉS A ha lo géniz zók ma gas hô mér sék let - re he vül nek fel hasz ná lat köz ben. Az olaj, a ned ves ség, a kar co lás az égô túl he vü lé sét és szét rob ba ná sát idéz - he ti elô. Ben zi nes mo del lek VÉDÔSAPKA 1. Nyis sa ki a mo tor ház te tôt. IZZÓ CSATLAKOZÓ 2. Húz za le a csat la ko zót az iz zó ról úgy, hogy a csat la ko zót két ol da lán össze nyom ja a rögzítôfülek elen ge - dé sé hez. A csat la ko zót húzza egye - ne sen hát ra. 3. Húz za le a gu mi vé dô sap kát fü lei - nek meg hú zá sá val FOLYTATÓDIK Karbantartás 361

367 Vi lá gí tás Dízelmo del lek VÉDÔSAPKA IZZÓ 4. Akassza ki a le szo rí tóru gót. For - gas sa el, majd ve gye ki az iz zót. Az el sô irány jel zô iz zó já nak cse ré je 5. Te gye be az új iz zót, gyô zôd jön meg ró la, hogy biz to san a he lyén van. For gas sa vissza, majd akassza vissza a le szo rí tóru gót. RÖGZÍTÔPATENT CSATLAKOZÓ 6. Te gye vissza a gu mi sap kát. Gyô - zôd jön meg ar ról, hogy a meg - felelô ol da la ahol a TOP je lö lés ta lál ha tó ke rült fe lül re. 7. Dug ja vissza az elekt ro mos csat la - ko zót az új iz zó ra. Gyô zôd jön meg ró la, hogy meg fe le lôen a he lyé re ke rült. Kap csol ja fel a vi lá gí tást az iz zó kipró bá lá sá ra. 1. Ha a bal ol da lon cse rél iz zót, ak kor in dít sa be az au tót, for gas sa a kor - mány ke re ket tel je sen jobb ra, majd ál lít sa le a mo tort. Ha a jobb ol da - lon cse rél iz zót, ak kor for gas sa a kor mány ke re ket tel je sen bal ra. 2. Csil lagcsa var hú zó se gít sé gé vel távo lít sa el a dob be tét tar tó pa - tentot. 362 Karbantartás

368 Vi lá gí tás IZZÓ 6. Te gyen vissza egy új iz zót a fog - lalat ba és for gas sa az óra mu ta tó já rá sá val megegye zô irány ba zá rá - sig. 7. Te gye vissza a fog la la tot a fény - szó ró lám pa test be és for gas sa az óra mu ta tó já rá sá val megegye zô irány ba zá rá sig. Az el sô hely zet jel zô iz zó já nak cse ré je Ben zi nes mo del lek IZZÓ FOGLALAT 3. Húz za a dob be té tet a sár vé dô tôl és a lök há rí tó tól a ke rék fe lé. 4. Az óra mu ta tó járásával el len té tes irányban 1/4 for du lat tal el for gat va húz za ki a fog la la tot a fény szó ró lám pa test bôl. 5. A kiégett iz zót úgy tud ja ki ven ni, ha be fe lé nyom ja a fog la lat ba, majd az óra mu ta tó já rá sá val el len - té tes irány ba el for gat ja. 8. Gyô zôd jön meg ar ról, hogy az iz zó meg fe le lôen mû kö dik. 9. Nyom ja vissza a dob be té tet a helyé re, és rög zít se a pa tent tal oly mó don, hogy an nak kö ze pét be nyom ja. FOGLALAT 1. Nyis sa ki a mo tor ház te tôt. Az el sô hely zet jel zô iz zó ja a fény szó róiz zó mel lett ta lál ha tó. Amennyi ben a jobb ol da li iz zót cse ré li, elô ször ale ve gôbe szí vó csö vet ve gye ki. 2. Az óra mu ta tó járásával el len té tes irányban 1/4 for du lat tal el for gat va húz za ki a fog la la tot a fény szó ró lám pa test bôl. FOLYTATÓDIK Karbantartás 363

369 Vi lá gí tás Dízelmo del lek IZZÓ Hát só vi lá gí tás iz zói nak cse ré je FOGLALAT 3. Egye ne sen húz za ki az iz zót a fogla lat ból. Üt kö zé sig nyom ja be az új iz zót 4. Te gye vissza a fog la la tot a fény - szó ró lám pa test be, és for gas sa az óra mu ta tó já rá sá val megegye zô irány ba zá rá sig. 5. Gyô zôd jön meg ar ról, hogy az iz zó meg fe le lôen mû kö dik. 1. Nyis sa ki a cso mag tar tót. A bel sô ol da lon ta lál ha tó fe de let ve gye le. 2. Ha tá roz za meg, hogy a hát só lám - pa test ben me lyik iz zó fék/hát só lám pa, to la tó lám pa, irány jel zô vagy hát só köd lám pa égett ki. 3. Az óra mu ta tó járásával el len té tes irányban 1/4 for du lat tal el for gat va ve gye ki a fog la la tot. 364 Karbantartás

370 Vi lá gí tás Né hány mo dell ese tén 4. Tá vo lít sa el a kiégett iz zót oly mó - don, hogy az iz zót be nyom ja, majd az óra mu ta tó já rá sá val el len té tes irány ba el for gat ja ad dig, amíg ki nem tud ja húz ni. 5. Te gyen be új iz zót a fog la lat ba. 6. Gyô zôd jön meg ar ról, hogy az iz zó meg fe le lôen mû kö dik. Te gye vissza a fog la la tot a he lyé re, és for gas sa az óra mu ta tó já rá sá val megegye zô irány ba zá rá sig. 7. Sze rel je vissza a hát sólám pa-egy - sé get a hát só sár vé dôpa nel ba. Csa var ja vissza és húz za meg a két csa vart. Az ol dal só irány jel zô iz zó já nak cse ré je 1. Nyom ja a lám pa test hát só ré szét az au tó ele je fe lé, amíg ki nem ugrik a he lyé rôl. 2. For gas sa el a fog la la tot 1/4 for du - lat tal az óra mu ta tó já rá sá val el len - té te sen, és húz za ki a lám pa test bôl. FOLYTATÓDIK Karbantartás 365

371 Vi lá gí tás 3. Egye ne sen húz za ki az iz zót a fog - la lat ból. Üt kö zé sig nyom ja be az új iz zót. A hát só rend szám táb la-vi lá gí tás iz zó já nak cse ré je 4. Te gye vissza a fog la la tot, s for - gassa el az óra mu ta tó já rá sá val megegye zôen zá rá sig. 5. Az iz zó ki pró bá lá sá hoz mû köd tes se az irány jel zô kart. 6. Te gye vissza a lám pa tes tet a he - lyé re. Elô ször az el sô ré szét te gye be, majd nyom ja a hát só pe re mét, amíg be pat tan a he lyé re. 1. Nyis sa fel a cso mag téraj tót. Helyez zen egy ron gyot a bo rí tás pe re mé re. Vé kony, la poscsa var - húzó val a kö ze pé nél pat tint sa le. 2. A to la tó lám pa fog la la tát ve gye ki oly mó don, hogy a fog la lat ol da - lán ta lál ha tó fü le ket össze nyom ja. 3. Egye ne sen húz za ki az iz zót a fog - la lat ból. Üt kö zé sig nyom ja be az új iz zót. 366 Karbantartás

372 Vi lá gí tás 4. Kap csol ja fel a hely zet jel zô vi lá gí - tást, és el lenôriz ze az új iz zó mû - kö dé sét. 5. Te gye vissza a hát só rend szám táb - la-vi lá gí tás fog la la tát a he lyé re. Óva to san te gye vissza a bo rí tást, amíg be nem pat tan a he lyé re. Bel sô vi lá gí tás iz zói nak cse ré je UTASTÉR ELSÔ VILÁGÍTÁS (Néhány modell esetén) UTASTÉR HÁTSÓ VILÁGÍTÁS A bel sô vi lá gí tás iz zói nak cse ré je hason ló, de min den hol más tí pu sú iz zó hasz ná la tos. 1. Vé kony, la pos csa var hú zó val pat - tint sa le a burát. Ne a burát kö rül - ve vô pe re met fe sze ges se. 2. Egye ne sen húz za ki az iz zót a fog - la lat ból. 3. He lyez zen új iz zót vissza a fog la lat - ba, majd pat tint sa vissza a he lyé re a burát. FOLYTATÓDIK Karbantartás 367

373 Vi lá gí tás CSOMAGTÉR-VILÁGÍTÁS 3. fék lám pa iz zó já nak cse ré je IZZÓTARTÓ Né hány mo dell ese tén PATENTOK 1. Te gyen egy ron gyot a lám pa egy - ség-bo rí tás pe re mé hez. Pat tint sa ki óva to san a bo rí tást mind két olda lán egy vé kony, la poscsa var - hú zó se gít sé gé vel, amíg ki nem ug rik a he lyé rôl. 2. Ve gye ki a négy pa ten tot, majd tá - vo lít sa el a lám paegy ség bo rí tá sát. 3. Egye ne sen húz za ki a lám paegy sé - get. 4. A lám pa egy ség bôl sze rel je ki az izzók tar tó ját oly mó don, hogy a két vé gén ta lál ha tó fü let be nyom ja, és a tar tót le fe lé húz za. 5. Húz za ki az iz zót egye ne sen a tar tó - ból. Nyom ja be az új iz zót a tar tó ba zá rá sig. 368 Karbantartás

374 Vi lá gí tás, Az au tó tá ro lá sa El lenôriz ze az új iz zó mû kö dé sét. Amennyi ben nem biz tos ab ban, hogy az iz zó kat ki tud ja ki cse rél ni, ak kor ezt Honda-már ka szer viz ben vé - gez tes se el. Az au tó tá ro lá sa Ha egy hó nap nál hosszabb idô re akar - ja leál lí ta ni au tó ját, szá mos dol got el kell vé gez nie, hogy meg teremt se a meg fe le lô kö rül mé nye ket a tá ro lás - hoz. Ezek az elô ké szü le tek megelô zik az au tó ká ro so dá sát, és könnyeb bé teszik az újabb üzem be he lye zést. Lehe tô leg zárt he lyen tárol ja az au tót. Tölt se te le az üzem anyag tar tályt. Cse rél je le a motorolajat és a szû - rôt (lásd 289. ol dal ben zi nes, 303. ol dal dí zelmo del lek ese tén). A ka rosszé riát mos sa le és szá rít sa meg. Ta ka rít sa ki az utas te ret. Gyô zôd jék meg ar ról, hogy a szô nye gek, a kár pit, a pad ló zat tel je sen szá ra zak. Ne húz za be a ké zi fé ket. Ké zi vál tó ese tén te gye a vál tót hát ra me net - be, au to ma ta ese té ben P ál lás ba. Tá massza ki a hát só ke re ke ket. Ha hosszabb ideig tá rol ja az au tót, meg kell emel ni, hogy a ke re kek ne érint kez ze nek a ta laj jal. Egy ab la kot hagy jon nyit va kis sé (ha az au tót zárt tér ben tud ja tá rol ni). Ve gye le az ak ku mu lá tor sa ruit, ezzel áram ta la nít ja az au tót. Te gyen az ab lak tör lô la pá tok alá össze haj tott tö rül kö zôt vagy tör lô - ron gyot, hogy köz vet le nül ne érint - kez ze nek a szél vé dô vel. A ké sôb bi aj tó- és cso mag térnyi tás meg könnyí té se érdekében fúj ja be szi li kon nal az összes aj tó és a cso - mag tar tófe dél szi ge te lô gu mi ját. Emel lett a fé nye zett fe lü le te ket olyan vé kony viasz ré teg gel lvonja be, amely nem okoz kárt az aj tó és cso - mag tar tófe dél szi ge te lô gu mi já ban. FOLYTATÓDIK Karbantartás 369

375 Az au tó tá ro lá sa Ta kar ja be a jár mû vet va la mi lyen légáteresztô anyag gal, pél dául pamutbo rí tás sal. A nem po ró zus anya gok, mint ami lye nek a mû - anya gok, nem al kal ma sak, mert a bennmaradó pá ra ká ro sít hat ja a fé nye zést. Ha le het sé ges, já ras sa né ha a mo - tort (le he tô leg ha von ta egy szer). Ha egy évig vagy en nél hosszabb idô re ál lít ja le au tó ját, an nak vé gez - té vel Honda-már ka szer viz ben azon - nal vé gez tes se el a 24 hó na pos, il let - ve a ki lo mé ter nél ese dé kes nor mál kar ban tar tást (lásd Szer viz - könyv). Az egyes al kat ré szek cse ré je nem fel tét le nül szük sé ges ilyen kor, ha csak az au tó nem ér te el az elôírt idôt vagy ki lo mé tert. (Csak dí zelmo del lek ese tén) Ha hu za mo sabb tá ro lás után au tó ja nem in dul, ak kor az au tó üzem - anyagrend sze ré be le ve gô ju tott be. Eb ben az eset ben a rend szert lég te - le ní te ni kell. A lég te le ní tô csa vart ki kell cse rél ni új ra, és a szi vár gás megaka dá lyo zá sa vé gett a meg fe le lô nyo ma ték kal meg is kell húz ni. Kér - jük, hogy ve gye fel a kap cso la tot Honda-márkakereskedô jé vel. Hu za mo sabb tá ro lás vagy na gyon me leg idô szak beállta elôtt víz te le nít - se az üzem anyag szû rôt a kö vet ke zôk sze rint. 1. Nyis sa fel a mo tor ház te tôt. 2. He lyez zen egy tá ro lóedényt az üzem anyag szû rô alá a víz fel fo gá sa ér de ké ben. VÍZLEERESZTÔ CSAVAR ÜZEMANYAGSZÛRÔ 3. La zít sa meg az üzem anyag szû rô al ján ta lál ha tó víz leeresz tô csa vart, amíg a víz el nem kezd cse peg ni. 4. En ged jen le kö rül be lül ml vi zet. 5. Csa var ja vissza a leeresz tôcsa vart kéz zel, és el lenôriz ze, hogy a folyás vagy szi vár gás mgszûnt. 370 Karbantartás

376 Az au tó ápo lá sa A rend sze res tisz tí tás, ápo lás új sze rû ál la pot ban tart ja az Ön Hondáját. Eb - ben a fe je zet ben út mu ta tást adunk, ho gyan ápol ja au tó ját: a fé nye zést, a fes tést, a ke re ke ket, az utas te ret. Emel lett szá mos ta ná csot adunk a kor ró zió vé de lem mel kap cso lat ban is. Kül sô ápo lás Mo sás Te tô an ten na Via szo lás és po lí ro zás Alu mí nium ke rék tár csák Fes tés Az utas tér ápo lá sa Szô nye gek Pad ló szô nye gek Kár pit Mû anyag ré szek Fa be té tek Bôr Biz ton sá gi övek Ab la kok Le ve gô fris sí tés Kor ró zió vé de lem Ápolás 371

377 Kül sô ápo lás Mo sás A gya ko ri mo sás az au tó elô nyös, szép meg je le né sét szol gál ja. A kosz, a szennye zô dés árt hat a fes ték nek, míg a fák ról és a ma da rak tól szár ma - zó anya gok ma ra dan dó fol tot hagy - hat nak. Az au tót ne nap fény ben, ha nem ár - nyé kos he lyen mos sa. Ha au tó já val na pon állt, elôbb hajt son ár nyék ba, vár jon, míg a ka rosszé ria le hûl, majd utá na mos sa le. Csak olyan ol dó- és tisz tí tó sze re ket hasz nál jon, ame lye ket eb ben a hasz - ná la ti uta sí tás ban meg ta lál. MEGJEGYZÉS Egyes ve gyi anya gok, ol dó sze rek és igen erôs tisz tí tó sze rek ká ro so dást okoz hat nak az au tó fé nye zé sén, fém és mû anyag al kat ré szein. Bô hi deg víz zel öb lít se le au tó ját és tá vo lít sa el a szennye zô dé se ket. Egy vöd röt tölt sön te le hi deg víz - zel, eh hez ke ver jen au tó sam pont. Az au tót ez zel az ol dat tal mos sa le, pu ha ke fét, szi va csot vagy fi nom ru hát hasz nál jon. Min dig a te tô rész - nél kezd je, in nen ha lad jon le fe lé. Gyak ran öb lít se ki a mo só esz közt. Ke res se meg az út ról fel ve rô dött kát rány szem csé ket, fá ról szár ma zó fol to kat stb. Folt tisz tí tó val vagy ter pen tin nel tá vo lít sa el a fol to kat, majd azon nal bô víz zel öb lít se le a ka rosszé ria részt. Eze ket a he lye ket új ból be kell von ni viasz vé dô ré - teg gel, még ak kor is, ha az au tót más hol nem kell via szoz ni. Ha le mos ta és bô víz zel leöb lí tet te az au tót, utá na puha tex til lel vagy szar vas bôr rel tö röl je szá raz ra. Ne hagy ja, hogy a le ve gôn ma gá tól meg szá rad jon, mert fol tos ma rad a ka rosszé ria. Szá rí tás kor fi gyel je az eset le ges kar - co lá so kat, ame lyek he lyén rozs dá so - dás ke let kez het. Eze ket ja ví tófes ték - kel tüntetheti el (373. ol dal). Te tô an ten na A te tô le mez hát só, kö zép sô ré szén kéz zel le csa var ha tó an ten na ta lál ha - tó. Amennyi ben au tó ját gé pi mo só - ban mo sat ja, elôt te fel tét le nül sze rel - je le az an ten nát. Ez zel megelô zi az an ten na eset le ges sé rü lé sét, ame lyet a mo só ke féi okoz nak. 372 Ápolás

378 Kül sô ápo lás Via szo lás és po lí ro zás E mû ve let elôtt min dig ala po san mos sa vé gig és szá rít sa meg au tó ját. Még a fém lé ce ket és azo kat a he lye - ket is be kell von ni viasszal, ame lye - ken a víz nagy fol tok ban áll meg. Keze lés után a víz csak csep pek ben vagy egyál ta lán nem ma rad meg eze ken a he lye ken. A viaszt fo lya dék vagy pasz ta for má - já ban árul ják. Min dig a hasz ná la ti uta sí tás nak meg fe le lôen jár jon el. Ál ta lá ban két fé le anyag hasz ná la tos: Viasz A viasz vé kony ré te get ké pez a fe lü le ten, így meg vé di az erôs nap - fény, lég szennye zô dés stb. ká ros ha - tá sá tól. Új au tó ját min dig cél sze rû vé kony viasszal be ken ni. Polír A po lí ro zás és tisz tí tás/via szo - lás elô se gí ti a már oxi dá ló dott, szí nét vesz tett fe lü le tek új bó li csil lo gá sát. Rend sze rint eny he tisz tí tó sze re ket is tar tal maz nak, ame lyek el tá vo lít ják a fé nye zés leg fel sô, szennye zett ré te - gét. A ka rosszé riát po lí roz ni kell, ha a via szo lás után nem nyer te vissza ere de ti csil lo gá sát. A kát rány vagy ro va rok tisz tí tó szer rel va ló el tá vo lí tá sa után min dig hasz nál - jon viaszt, még ak kor is, ha nem kell viasszal vé de nie az au tó egyéb ré szeit. Alu mí nium ke rék tár csák (Né hány mo dell ese tén) Ami kor au tó ját mos sa, ugyanaz zal a fo lya dék kal tisz tít sa meg a könnyû - fém ke rék tár csá kat is. Bô víz zel öb lít - se le a tár csá kat. A ke rék tár csá kon kü lön le ges vé dô ré - teg van, amely az oxi dá ció tól és a feke te dés tôl óv ja az alu mí niu mot. Né hány erôs, ál ta lá ban ke re kek re aján lott tisz tí tó szer vagy ke fe meg - sért he ti ezt a vé kony ré te get. A ke rék - tár csák tisz tí tá sa kor min dig csak finom tisz tí tó szert, lágy ke fét vagy szi va csot hasz nál jon. A Honda-már ka ke res ke dés ben se gít - sé gé re lesz nek, hogy au tó já hoz a meg fe le lô szí nû ja ví tófes té ket sze rez - ze be. A fes ték szí né nek kód ját a mo - tor tér ben, a jobb ol da li len gés csil la - pí tó-ház ra rög zí tett cím kén vagy a ve ze tôol da li aj tó osz lo pon ta lál ja. Ahhoz, hogy a meg fe le lô szí nû fes té - ket kap ja, ezt a szín kó dot kell Hondamárkakereskedô nél meg ren del nie. Min den mo sás nál fi gyel je a kar co lá - so kat, az eset le ges hi bá kat. A kor ró - zió megelô zé sé re mi nél elôbb ki kell ja ví ta ni a fé nye zést. A ke vés bé sé rült he lye ken a fes tést kéz zel vé gez ze el. Na gyobb ká ro so dás ese tén for dul jon szak em ber hez. Ápolás 373

379 Bel sô ápo lás Szô nye gek Gyak ran tisz tít sa a szô nye ge ket por - szí vó val. A szô nyeg ben ha gyott szennye zô dés idô elôt ti el hasz ná ló - dás hoz ve zet. A szô nye ge ket idôn - ként sam pon nal tisz tít sa ki. A szo ká - sos szô nyeg tisz tí tó hab zó anya go kat hasz nál ja a tisz tí tás hoz. Min dig gon - do san ügyel jen az elôírá sok be tar tá - sá ra. A tisz tí tás hoz szi va csot vagy pu ha ke fét hasz nál jon. Ügyel jen ara, hogy a szô nye ge ket szá ra zon tart sa, amennyi re le het. Pad ló szô nye gek Ha fel sze relt ség Az ere de ti Honda pad ló szô nyeg a ve ze tôol da lon, az ülés fe lô li ré szen két ki kép zett kam pó ra rög zít he tô. Ez se gít megelôz ni azt, hogy a szô nyeg elô recsússzon és a pe dá lok mû kö dé - sét aka dá lyoz za. Ha a pad ló szô nye get el tá vo lít ja, majd vissza te szi, ne fe lejt se el a kam pók ra rög zí te ni. Ha ki cse ré li a szô nye get, min dig hasz nál jon ere de ti Honda pad ló szô - nye get, amely meg fe le lôen il lesz ke - dik az au tó já hoz. Amennyi ben nem ere de ti pad ló szô - nye get hasz nál a ve ze tôol da lon, gyô - zôd jön meg ar ról, hogy rög zít he tô-e a be sze relt kam pó ra és nem za var ja-e a pe dá lok mû kö dé sét. Egy rög zí tett szô nyeg re ne te gyen má sik szô nye get, ame lyet már nem le het rög zí te ni, mert az el csúsz hat és aka dá lyoz hat ja a pe dá lok mû kö dé sét. 374 Ápolás

380 Bel sô ápo lás Kár pit A kár pi tot por szí vó val tisz tít hat ja. Lemo sá sá hoz eny hén szap pa nos me leg vi zet hasz nál jon. Mo sás után hagy ja ter mé sze tes úton meg szá rad - ni. Ha ne he zen el tá vo lít ha tó fol to kat ta lál, elô ször ta kart, nem lát ha tó he - lyen pró bál ja ki a tisz tí tó szer ha tá sát, csak utá na vé gez ze el a tisz tí tást. Min dig kö ves se a tisz tí tó sze ren ta lál - ha tó elôírá so kat. Mû anyag ré szek A port és a szennye zô dést por szí vó - val tá vo lít sa el. Ma gát a mû anya got szap pa nos, vi zes, lágy ru há val tisz tít - sa. Az erô sebb szennye zô dé sek tisz - tí tá sá hoz hasz nál jon pu ha ke fét. A tisz tí tás hoz a ke res ke de lem ben is hasz ná la tos mû anyag tisz tí tóspray vagy hab fé le ség is al kal mas. Fa be tét (Né hány mo dell ese tén) A fa be té te ket tisz ta víz be már tott puha ronggyal tisz tít sa meg, majd tö röl je szá raz ra egy má sik pu ha ronggyal. A szap pan vé kony film - réte get ké pez het, amely nek kö vet - kez té ben a fé nyes ré teg meg fa kul. Bôr (Né hány mo dell ese tén) Gyak ran por szí vóz za. He lyez zen hang súlyt a haj la tok ra és a var ra tok ra. Tisz ta víz zel meg ned ve sí tett pu ha ruhá val tisz tít sa, majd egy má sik kal tö röl je szá raz ra. Amennyi ben to váb bi tisz tí tás szük sé ges, hasz nál jon spe - ciá lis, bôr höz al kal maz ha tó szap pant. Pu ha, meg ned ve sí tett ru há val tisz tít sa, majd tö röl je szá raz ra. Ha bôr tisz tí tót hasz nál, gyor san tö röl je le pu ha, szá raz ru há val. So ha ne hagy - ja a bôr tisz tí tó fo lya dék kal átita tott ru hát az utas tér ben hosszabb ideig. Né hány bôr tisz tí tó el szí ne zô dést, repe de zést okoz hat a bel sô kár pi to - zás ban. Ápolás 375

381 Az utas tér ápo lá sa Biz ton sá gi övek ÖVTARTÓ Ha a biz ton sá gi öv be pisz ko lód na, pu ha ke fé vel és szap pa nos me leg víz zel vé gez ze el a tisz tí tást. Ne hasz - nál jon fe hé rí tô vagy tisz tí tó sze re ket, mert gyen gít he tik az öv anya gát. Mie lôtt hasz nál ja az öve ket, vár ja meg, amíg ter mé sze tes úton meg - szá rad nak. Ha az aj tó osz lo pon kü lön fé le ma gas - ság ban rög zít he tô öv tar tó el szennye - zô dik, meg gá tol ja az au to ma ta mû kö - dé sét és csök kent he ti a vissza hú zás se bes sé gét. Ezért a tar tó csú szó fe lü - le tét idôn ként tisz tít sa meg al ko hol lal átita tott tex til lel vagy me leg vi zes, szap pa nos ru há val. Ab la kok Az ab la ko kat kí vül-be lül tisz tít sa meg a ke res ke de lem ben kap ha tó ab lak - tisz tí tó val. A fehérecet és a víz 1:10 ará nyú ke ve ré ke is al kal mas erre. Eltá vo lít ja az ab la kok bel sô fe lén talál ha tó pá rás sá got és köd fá tyolt. Az üve gek és az át lát szó mû anya gok tisz tí tá sá hoz pu ha ru hát vagy pa pír - tö rül kö zôt hasz nál jon. MEGJEGYZÉS A hátsóablak-fû tés fém szá la és az an ten na ve ze ték (né hány mo dell ese - tén) az üveg bel sô fe lü le té hez ta pad. Az erôs füg gô le ges irá nyú tör lés elmoz dít hat ja és meg sért he ti a ve ze - té ket. A hát só ab lak tisz tí tá sa kor fino man le nyom va víz szin tes irány - ban tö röl jön. Le ve gôil la to sí tó Ha au tó já ban le ve gôil la to sí tót szeretne hasz nál ni, fel tét le nül szilárd anya gok hasz ná la tát ja va sol juk. Né - hány le ve gôil la to sí tó fo lya dék olyan ké miai anya go kat tar tal maz hat, ame - lyek re pe de zést vagy szín vál to zást okoz hat nak a kár pi ton. Amennyi ben fo lya dé kot hasz nál, meg fe le lôen rög zít se a tar tályt, nehogy ve ze tés köz ben kiömöl jön. 376 Ápolás

382 Kor ró zió vé de lem Az au tó rozs dá so dá sát rend sze rint két té nye zô okoz za: 1. A ned ves ség nek a ka rosszé ria üregei ben tör té nô le csa pó dá sa. Az au tó al ján ta lál ha tó üre gek ben, lyu kak ban össze gyûlt szennye zô - dés és só alatt meg ma rad a ned - ves ség és elô se gí ti a kor ró zió kiala ku lá sát. 2. Az au tó fé nye zé sé nek és al váz vé - del mé nek meg hi bá so dá sa. Az Ön Honda au tó já ba több szö rös vé de lem van a kor ró zió megelô zé sé - re, de emel lett né hány idô sza ko san el vég zen dô mû ve le tet is ja va so lunk a vé de lem meg tar tá sá ra: A fé nye zé sen le vô pat tog zást, kar - co kat ja vít sa ki, amint fel fe dez te ôket. Az aj tók nál és az al vá zon ta lál ha tó üre ge ket el lenôriz ze, és ha szük sé - ges, vé gez ze el tisz tí tá su kat. El lenôriz ze az au tó pad ló za tá nak ál la po tát. A szô nye gek ben és alat - tuk könnyen össze gyû lik a ned ves - ség, kü lö nö sen té len. Ez az au tó pad ló le me zé nek rozs dá so dá sá hoz ve zet het. Az au tó al já nak tisz tí tá sa kor nagy - nyo má sú vi zet hasz nál jon. Ez kü lö - nö sen fon tos té len, ami kor sóz zák az uta kat. Ned ves klí ma és sós ten - ge ri le ve gô ese tén szin tén fon tos ez a mû ve let. Né hány ABS fék - rend szer rel fel sze relt tí pus nál a jel adók és a ve ze té kek a ke re kek nél ta lál ha tók. Ügyel jen ar ra, hogy eze ket ne sért se meg. Az al váz vé de lem ál la po tát idôn - ként el lenôriz tes se. Ha szük sé ges, vé gez tes se el ja ví tá sát. Ápolás 377

383 378

384 Hi ba el há rí tás Eb ben a fe je zet ben a leg gyak rab ban elô for du ló hi bá kat is mer tet jük. Uta - lást ta lál ar ra, ho gyan tud ja biz ton sá - go san felis mer ni a fel me rült prob lé - mát és hogy tud ja azt ki ja ví ta ni, il let ve ha va la mi lyen ok miatt az au tó moz gás kép te len né vá lik, ho gyan tud ja is mét mû kö dés be hoz ni. Ha még sem si ke rül ne új ból elin dul ni, ismer tet jük az au tó el szál lí tá sá nak sza bá lyait is. Spe ciá lis pót ke rék Ke rék cse re Ha a mo tor nem in dul Sem mi sem tör té nik, vagy az önin dí tó las san mû kö dik Az önin dí tó jól mû kö dik In dí tás se géd ak ku mu lá tor ról Ha a mo tor túl me leg szik (Ben zi nes mo del lek) Ha a mo tor túl me leg szik (Dízelmodellek) Ala csony olaj nyo más Ak ku mu lá tor töl té sé nek el lenôr zé se Mo tor el len ôr zô lám pa Fék rend szer-el lenôr zô lám pa Nap fény te tô zá rá sa Biz to sí té kok El lenôr zés és cse re Au tó von ta tá sa Hibaelhárítás 379

385 Spe ciá lis pót ke rék (Né hány mo dell ese tén) Az Ön au tó ja egy spe ciá lis pót ke re - ket tar tal maz, amely ke vés he lyet fog lal. Ezt a pót ke re ket ki zá ró lag ideig le ne sen hasz nál ja. A le he tô leg - gyor sab ban gon dos kod jon az eset le - ge sen sé rült nor mál ke rék ja ví tá sá ról vagy cse ré jé rôl. A spe ciá lis pót ke rék nyo má sát min - den olyan al ka lom mal el lenôriz ze, ami kor a töb bi gu miét is el lenôr zi. Elôírt gu mi nyo más: 420 kpa Amennyi ben a spe ciá lis pót ke re ket hasz nál ja, az aláb bi elôírá so kat kö - ves se: Sem mi lyen kö rül mé nyek kö zött se men jen 80 km/h-nál gyor sab ban. Ez a spe ciá lis pót ke rék ke mé nyebb út fek vést ad, és ki sebb ta pa dást biz to sít az úton, ezért fo ko zott elôvigyázatossággal hasz nál ja. A spe ciá lis pót ke rék re so ha se sze - rel jen hó lán cot. Ezt a spe ciá lis pót ke re ket úgy ter - vez ték, hogy tö ké le te sen il lesz ke - dik az Ön au tó já hoz. So ha se hasz - nál ja ezt a pót ke re ket más au tó - kon, ki vé ve ak kor, ha ugyanaz a már ka és ugyanaz a mo dell. Egyide jû leg csak egyet len spe ciá lis pót ke re ket hasz nál hat az au tó ján. 380 Hibaelhárítás

386 De fek tes gu mi cse ré je KOPÁSJELZÔK ELHELYEZKEDÉSE FUTÓFELÜLETI KOPÁSSÁVOK A spe ciá lis pót ke rék fu tó fe lü le té nek élet tar ta ma jó val rö vi debb, mint a nor - mál ke re ke ké. Ami kor a pót ke rék fu tó - fe lü le tén meg je len nek a ko pást jel zô sá vok, a ke re ket le kell cse rél ni. A spe - ciá lis pót ke re ket csak ugyanolyan mé - re tû és ter ve zé sû, va la mint ugyanar ra a ke rék tár csá ra fel sze relt má sik pót gu - mi val le het he lyet te sí te ni. A spe ciá lis pót ke rék gu mi ját nem le het nor mál ke rék tár csán hasz nál ni, il let ve a spe - ciá lis pót ke rék tár csá já ra nem le het nor mál gu mit fel sze rel ni. Hibaelhárítás 381

387 De fek tes gu mi cse ré je Ha ki lyu kadt az au tó gu mi ja, biz ton - sá gos hely re hú zód jon fél re au tó já - val. A for ga lom ban vagy nagy for - gal mú út pad ká ján ve szé lyes meg - állni. Az út pad kán las san ha lad va keres sen le haj tót vagy for ga lom tól tá vo li he lyet. MEGJEGYZÉS Csak azt az eme lôt hasz nál ja, amely az au tó já val gyá ri lag ér ke zett. Ha más au tót pró bál az Ön eme lô jé vel felemel ni vagy Ön pró bál ja au tó ját más au tó eme lô jé vel felemel ni, mind az au tó, mind pe dig az eme lô meg - sé rül het.! VIGYÁZAT Az eme lô rôl az au tó könnyen lees het, sú lyos sé rü lést okoz hat. Pon to san kö ves se a gu mi cse ré re vo nat ko zó ta ná cso kat és so ha se fe küd jön a ko csi alá, ha az csak ké zi eme lô vel van felemel ve. 1. Áll jon le az au tó val szilárd ta la jon, tá vol a for ga lom tól. Az au to ma ta se bes ség vál tó val kap csol jon P ál - lás ba, ké zi se bes ség vál tó nál hát ra - me net be. Húz za be a ké zi fé ket. 2. Kap csol ja be a vész vil lo gót, és a gyúj tás kul csot he lyez ze LOCK (0) ál lás ba. A mû ve let ide jén sen ki ne tar tóz kod jon az au tó ban. 382 Hibaelhárítás

388 De fek tes gu mi cse ré je SZERSZÁMKÉSZLET 4. Ve gye ki a szer szám kész le tet a cso mag tar tó ból. 5. A tar tó ból ve gye ki az eme lôt. 6. Csa var ja ki a szár nyascsa vart, és emel je ki a pót ke re ket. 7. Ékel je ki az eme len dô pont tal átel - le nes ke re ket mind két ol dal ról. PÓTKERÉK FÜL 3. Nyis sa ki a cso mag téraj tót. Emel je fel a ta ka ró la pot a fül nél meg fog va. FOLYTATÓDIK Hibaelhárítás 383

389 De fek tes gu mi cse ré je KERÉKANYÁK KERÉKKULCS EMELÉSI PONT 8. La zít sa meg a négy ke rék csa vart, fél for du la tot té ve a ke rék kulccsal. 9. Ke res se meg a cse ré len dô ke rék - hez leg kö ze lebb esô eme lé si pon - tot. He lyez ze az eme lôt e pont alá, és gyô zôd jön meg ar ról, hogy az eme lô al ja biz ton sá go san fek szik a föl dön. For gas sa az eme lô kar ját az óra mu ta tó já rá sá val megegye - zôen, amíg az eme lô nem érint ke - zik az eme lé si pont tal. Gyô zôd jön meg arról, hogy az eme lé si pont kiemel ke dé se be le fek szik-e az eme lô hor nyá ba. 10. Emel je az au tót olyan ma gas ra (az óra mu ta tó já rá sá val meg - egye zôen for gat va), amíg a gu mi al ja már nem érint ke zik a ta laj jal. 384 Hibaelhárítás

390 De fek tes gu mi cse ré je KERÉKANYÁK KERÉKAGY DÍSZTÁRCSA 11. Csa var ja ki a ke rék anyá kat, és távo lít sa el a dísz tár csát (né hány mo dell ese tén). Ez utób bi csak ake rék anyák el tá vo lí tá sa után ve he tô le. Ne fe sze ges se a dísz - tár csát csa var hú zó val vagy más tárggyal. 12. Ve gye le a de fek tes ke re ket. A bel sô ré szét le fe lé for dít va te gye le a föld re. A kül sô ol dal fe lü le te a föld del va ló érint ke zés kor meg - sé rül het, össze kar co lód hat. 13. A pót ke rék fel he lye zé se elôtt tisz - tít sa meg ru há val a ke rék bel sô ré szét és a ke rék agyat. A ke rék - agyat óva to san tisz tít sa, mi vel a ha la dás so rán fel for ró sod ha tott. FOLYTATÓDIK Hibaelhárítás 385

391 De fek tes gu mi cse ré je 14. Te gye fel a pót ke re ket. Elô ször kéz zel csa var ja vissza a ke rék csa - va ro kat, majd kulccsal. Egy más után min dig az egy más sal szem - ben lé vô csa va ro kat húz za meg úgy, hogy a ke rék szi lár dan csat la - koz zon a ke rék agy hoz. Ne húz za meg ôket tel je sen. 15. En ged je le az au tót a föld re, majd tá vo lít sa el az eme lôt. 16. Húz za meg a csa va ro kat át ló - san. A leg kö ze leb bi szer viz ben ellenôriz tes se a csa va rok meg - húzá si nyo ma té kát. Az elôírt nyo ma ték: 108 Nm 386 Hibaelhárítás

392 De fek tes gu mi cse ré je KERÉKKÖZÉP 17. Mie lôtt a de fek tes ke re ket a pótke rék he lyé re te szi, né hány mo dell ese tén a mû anyag kerékközepet tá vo lít sa el. SZÁRNYASCSAVAR 18. Te gye a de fek tes ke re ket a pót ke - rék he lyé re a kül sô fe lé vel le fe lé. 19. Ha az Ön au tó ja spe ciá lis pót ke - rék kel van fel sze rel ve, húz za le a táv tar tót a szárnyascsavar ról, for - dít sa meg, majd te gye így vissza a csa var ra. 20. Te gye be az eme lôt a tar tó já ba. Te gye el a szer szám kész le tet. Enged je le a ta ka ró la pot.! VIGYÁZAT Egy eset le ges üt kö zés so rán az au tó bel se jé ben a rög zí tet len tár gyak sza ba don re pül het nek, és sú lyos sé rü lé se ket okoz hat - nak a bennülôk nek. A pót ke re ket, az eme lôt és a szer szám kész le tet biz ton sá go - san rög zít se a ve ze tés elôtt. A dísz tár csát és a kerékközepet a cso mag tér ben tá rol ja és gyô zôd - jön meg ró la, nincs-e el re ped ve vagy meg sé rül ve. 21. Zár ja le a cso mag téraj tót. Hibaelhárítás 387

393 Ha a mo tor nem in dul Au tó já nak mo tor ja két fô ok miatt nem in dul hat. Ezek re ab ból le het követ kez tetni, amit ak kor hall, ami kor indítózik, azaz a gyúj tás kul csot START (III) ál lás ba for gat ja. Alig hall va la mit vagy eset leg sem - mit, az önin dí tó egyál ta lán nem vagy csak na gyon las san mû kö dik. Az önin dí tó mo tor ja jól hall ha tóan mû kö dik, vagy eset leg gyor sab ban fo rog, mint nor má li san, en nek el - le né re a mo tor még sem ug rik be. Sem mit nem hal la ni vagy az önin dí tó na gyon las san mû kö dik Ha a gyúj tás kul csát START (III) ál lás ba for dít ja, nem hall ja a mo tor jel leg ze - tes in dí tá si hang ját. Eset leg egyet len kat ta nó han got hall vagy so ro zat ban hall ja a kat to gá so kat, avagy sem mit sem hall. Ilyen kor a kö vet ke zô ket ellenôriz ze: Ha az au tó ban au to ma ta se bes ség - vál tó van, ak kor el lenôriz ze a vál tó - kar ál lá sát. A vál tó nak P vagy N állás ban kell len nie. For dít sa a gyúj tás kul csot ON (II) állás ba és kap csol ja be a vi lá gí tást. Ha a fé nye rô gyen ge vagy a lám - pák egyál ta lán nem vi lá gí ta nak, ak kor le me rült az ak ku mu lá tor. A 390. ol da lon meg ta lál ja, ho gyan kell se géd ak ku mu lá tor ról in dí ta ni. For dít sa a gyúj tás kul csot START (III) ál lás ba. Ha a vi lá gí tás nem gyen ge, ak kor el lenôriz ze a biz to sí - té kok ál la po tát. Ha a biz to sí té kok jók, ak kor va ló szí nû leg a gyúj tás - kap cso ló vagy az önin dí tó mo tor elekt ro mos rend sze ré ben van a hiba. Ilyen eset ben szak em ber hez kell for dul nia. A 416. ol da lon meg - ta lál ja az au tó von ta tá sá val kap cso - la tos tud ni va ló kat. 388 Hibaelhárítás

394 Ha a mo tor nem in dul Ha a mo tor in dí tá sa kor a vi lá gí tás igen gyen ge, indítózás köz ben el hal - vá nyo dik, ak kor vagy le me rült az akku mu lá tor, vagy az érint ke zé sei szennye zôd tek. El lenôriz ze az ak ku - mu lá tor és csat la ko zói nak ál la po tát (lásd 340. ol dal). Ilyen eset ben meg kell kí sé rel nie, hogy egy má sik ak ku - mu lá tor ról in dít sa el au tó ját (lásd 390. ol dal). Az önin dí tó meg fe le lôen mû kö dik Eb ben az eset ben az önin dí tó hang ja a meg szo kott, ta lán gyor sabb a normá lis nál, ami kor a gyúj tás kul csot START (III) ál lás ba for dít ja, a mo tor en nek el le né re nem in dul. MEGJEGYZÉS Ne indítózzon gyúj tás kulcs START (III) ál lás ban 30 má sod perc nél hosszabb ideig. Mi vel az au tó ban in dí tásgát ló ta lál - ha tó, ezért a mo tor in dí tá sá hoz a meg fe le lô kó dolt kulcs ra van szük - ség (lásd 105. ol dal). Ha olyan kulcsot hasz nál, amely nem a meg fe le lô kó dot tar tal maz za, ak kor az in dí tásgát ló rend szer vissza jel zô lám pája a mû szer fa lon fo lya ma to - san vil log. Biz tos, hogy meg fe le lôen in dít? A tud ni va ló kat a mo tor in dí tá sá ról ben zi nes mo del lek ese tén a 255. ol da lon, dí zelmo del lek ese tén a 257. ol da lon ol vas hat ja. Van üzem anyag? A gyúj tás kulcs ON (II) ál lás ba for dí tá sa után kö rül - be lül egy perc cel fi gyel je meg az üzem anyag szint-jel zô ál lá sát. Elô - for dul hat, hogy bi zo nyos okok miatt a ke vés üzem anya got jel zô lám pa nem ég, így nem tud ta, hogy fel kell töl te ni a tar tályt. (Csak dí zelmo del lek es tén) Ha tan kolt az au tó já ba és az en nek el le né re sem in dul, ak kor ol vas sa el az Au tó tá ro lá sa fe je zet ben leír ta kat a 369. ol da lon. FOLYTATÓDIK Hibaelhárítás 389

395 Ha a mo tor nem in dul, In dí tás se géd ak ku mu lá tor ról Elekt ro mos hi ba is le het, pél dául az üzem anyag-szi vattyú nem kap ára mot. El lenôriz ze a biz to sí té ko kat (lásd 405. ol dal). Üzem anyag-el lá tást el zá ró kap cso - ló val fel sze relt mo del lek ese tén az üzem anya got a rend szer el zár hat ta. Ilyen kor a rend szert alap ál la pot ba kell he lyez nie a kap cso ló meg nyo - má sá val. Ezután a mo tor in dít ha tó (lásd 255. ol dal). Ha mindeze ket el lenôriz te, s a mo tor en nek el le né re sem in dul, szak em - ber re van szük sé ge. Lásd az Au tó von ta tá sa fe je ze tet a 416. ol da lon. 390 Hibaelhárítás In dí tás se géd ak ku mu lá tor ról Ha az ak ku mu lá to ra le me rült, egy má sik ak ku mu lá tor ról elin dít hat ja a mo tort. Jól le het ez egy sze rû mû ve - let nek lát szik, mégis sok min den re kell fi gye lnie. A kö vet ke zô uta sí tá so - kat pon to san tart sa be.! VIGYÁZAT Az ak ku mu lá tor fel rob ban hat és súlyos sé rü lést okoz hat a kö zel ben tar tóz ko dók nak, ha nem tart ja be az elôírt uta sí tá - so kat. Nyílt láng, szik rát kel tô esz köz és gyú lé kony anyag ne le gyen az ak ku mu lá tor kö ze lé ben. Az au to ma ta se bes ség vál tós au tót nem le het be to lás sal, be hú zás sal in - dí ta ni. A se géd ak ku mu lá tor ról va ló in dí tás elôtt a kö vet ke zô ket kell ten nie: 1. Nyis sa ki a mo tor ház te tôt, és el len - ôriz ze az ak ku mu lá tor fi zi kai ál la - po tát (lásd 340. ol dal). Igen hi deg idô ese tén el lenôriz ze az elekt ro lit ál la po tát. Ha je ges vagy fa gyott, ne pró bál koz zon má sik ak ku mu lá - tor ról in dí ta ni, míg a fa gyott fo lya - dék fel nem en ged. MEGJEGYZÉS Ha az ak ku mu lá tor nagy hi deg ben van, ak kor a fo lya dék meg fagy hat. Fa gyos ak ku mu lá tor fo lya dék ese tén TILOS az au tó kül sô ak ku mu lá tor ról va ló in dí tá sa, mert az au tó sa ját ak - ku mu lá to ra szét re ped het vagy fel - rob ban hat. 2. Kap csol ja ki az összes elekt ro mos fo gyasz tót: a fû tés- és lég kon di cio - ná lókap cso lót, a rá diót, a vi lá gí tást stb. A vál tót he lyez ze N vagy P ál - lás ba és ké zi fék kel rög zít se az au tót.

396 In dí tás se géd ak ku mu lá tor ról Ben zi nes mo del lek a 2,0 li te res mo dell ki vé te lé vel 2,0 li te res mo dell Dízelmodellek 3. Kös se az indítókábelt a se géd ak ku - mu lá tor po zi tív (+) pó lu sá ra. Má sik vé gét kap csol ja az au tó ja ak ku mu - lá to rá nak po zi tív (+) pó lu sá ra.. FOLYTATÓDIK Hibaelhárítás 391

397 In dí tás se géd ak ku mu lá tor ról Ben zi nes mo del lek a 2,0 li te res mo dell ki vé te lé vel 2,0 li te res mo dell Dízelmodellek 4. A má sik indítókábelt kap csol ja a se géd ak ku mu lá tor ne ga tív ( ) pó - lu sá ra. En nek má sik vé gét csa tol ja a mo tor jobb ol da lán lé vô test ká belcsat la ko zás hoz. Ez a ká bel nem érhet a mo tor más ré szei hez. (Csak dí zelmo del lek ese tén) A má sik indítókábelt kap csol ja a segéd ak ku mu lá tor ne ga tív ( ) pó lu - sá ra. En nek má sik vé gét csa tol ja a szí vó csövön ta lál ha tó csa var ra, az áb rá nak meg fe le lôen. Ez a ká bel nem ér het a mo tor más ré szei hez. 392 Hibaelhárítás

398 In dí tás se géd ak ku mu lá tor ról Ben zi nes mo del lek a 2,0 li te res mo dell ki vé te lé vel 2,0 li te res mo dell Dízelmodellek SEGÉDAKKUMULÁTOR SEGÉDAKKUMULÁTOR SEGÉDAKKUMULÁTOR Az áb rán lát ha tó szá mok mu tat ják aká be lek csat la ko zá si sor rend jét. Aká be lek el tá vo lí tá sa a csat la koz ta - tás el len ke zô sor rend jé ben kell hogy tör tén jen. 6. Indítózzon sa ját au tó já val. Ha az önin dí tó még min dig las san mû - köd ne, el lenôriz ze, hogy a ká be lek jól fé me sen érint kez nek-e. 5. Ha se géd ak ku mu lá tor ként má sik au tó ak ku mu lá to rát hasz nál ja, ase gí tô au tó mo tor ját já ras sa magas alap já ra ti for du lat szá mon. FOLYTATÓDIK Hibaelhárítás 393

399 In dí tás se géd ak ku mu lá tor ról 7. Miu tán bein dult a mo tor ja, elôbb ane ga tív ( ) ká belt ve gye le au tó - já ról, majd en nek má sik vé gét a se géd ak ku mu lá tor ról. Ugyaneb ben a sor rend ben ve gye le a po zi tív ká belt is. Az indítókábelek vé geit tart sa tá vol egy más tól és más, az au tón ta lál ha tó fémtárgy tól, amíg min det el nem távo lí tot ta. El len ke zô eset ben rö vid - zá rat okoz hat. 394 Hibaelhárítás

400 A mo tor túl me le ge dé se (Ben zi nes mo del lek) Az au tó hû tô vi zé nek hô mér sék let mu ta tó ja több nyi re kö zép sô ál lás ban van. Ha nagy me leg ben emel ke dôn ve zet, fel jebb kú szik. Ha eléri a vö rös me zôt, az rend el le nes ség nek szá mít, ezért meg kell ke res ni az okát. MEGJEGYZÉS Ha a hû tô víz hô mér sék le té nek mu ta - tó ja tar tó san a vö rös me zô ben van, a mo tort sú lyos ká ro so dás ér he ti. Au tó ja több ok miatt is túl he vül het, pél dául, ha az elôírt nál ke ve sebb a hû tô víz, de a je len sé get más mû sza - ki hi ba is ki vált hat ja. Akár csak a hô - mé rô mu ta tó ja jel zi, akár már gôz csap fel a mo tor ház te tô alól, vagy fo - lyik a hû tô fo lya dék, min den eset ben azon nal kell cse le ked ni.! VIGYÁZAT A túl me le ge dett mo tor ból fel - tö rô gôz sú lyos égé si sé rü lést okoz hat. Ne nyis sa ki a mo tor ház te tôt, ha gô zöl gést ész lel. 1. Hú zód jék au tó já val biz ton sá gos hely re az út szé lén. Az au to ma ta se bes ség vál tót he lyez ze P vagy N ál lás ba, majd ké zi fék kel rög zít se az au tót. Kap csol ja ki a hû tô-, a fû tôés min den más elekt ro mos be ren - de zést. Kap csol ja be a vész vil lo gót. 2. Ha gôz jön a mo tor ház te tô alól, vagy a hû tô víz fo lyik, ál lít sa le a mo tort. 3. Ha egyik je len sé get sem ész le li, hagy ja alap já ra ton jár ni a mo tort, és fi gyel je a hô mé rô mu ta tó ját. Ha a túl me le ge dést túl ter he lés okoz za (hosszú, me re dek sza ka szon va ló ve ze tés, igen nagy me leg ben, bekap csolt lég kon di cio ná ló val), ak kor a mo tor na gyon gyor san elkezd le hûl ni. Ilyen kor vár jon, amíg a mu ta tó a fe hér me zô be ér, csak ezután ve zes sen to vább. 4. Ha a mu ta tó to vább ra is a vö rös me zô ben ma rad, ál lít sa le a mo tort. 5. A mo tor ház te tôt csak ak kor nyis sa ki, ha már nem jön ki gôz aló la. FOLYTATÓDIK Hibaelhárítás 395

401 A mo tor túl me le ge dé se (Ben zi nes mo del lek) 6. Ke res sen eset le ges szi vár gást a hû tô rend szer ben, pél dául a hû tô - csô nél. Ha a rend szer szi vá rog, elôbb meg kell ja vít tat ni, csak azután ve zet het to vább (lásd Au tó von ta tá sa fe je zet 416. ol dal). 7. Ha nem ta lál szi vár gást, el lenôriz ze a hû tô fo lya dék szint jét a kiegyenlítô - tartály ban (lásd 244. ol dal). Ha a hû tô fo lya dék szint je a MIN jel zés alatt van, tölt sön utá na, amíg a szint a MIN és MAX jel zés kö zé nem ke rül. 8. Ha nincs hû tô fo lya dék a tar tály ban, va ló szí nû leg a hû tô ben is utá na kell töl te nie. A hû tô ben le vô szin - tet csak ak kor el lenôriz ze, ha a mo tor már le hûlt.! VIGYÁZAT Ha forró a mo tor, a hû tô sap ka le csa va rá sa kor a hû tô víz ki fröcs - csen het, ez zel égé si sé rü lést okoz hat. Mie lôtt a hû tô sap kát ki nyit ná, min dig vár ja meg, hogy a mo - tor le hül jön. 9. A hû tô sap kát az óra mu ta tó já rá - sával el len té te sen kell le csa var ni, amíg nem üt kö zik, s köz ben ne nyom ja le. Eh hez a mû ve let hez kesz tyût vagy vas tag ron gyot hasz - nál jon. Ez zel kien ge di az eset le ges túl nyo mást a hû tô bôl. Ami kor anyo más le csök kent, nyom ja le a sap kát, majd tel je sen csa var ja le. 10. In dít sa el a mo tort, a fû tést ál lít sa a legerô sebb fo ko zat ra. Tölt sön hû tô fo lya dé kot a hû tô be, a hû tô nya ká nak al só ré széig. Ha nincs hû tô fo lya dék, vi zet is hasz nál hat. A ké sôb biek ben ne fe lejt se el, hogy a le he tô leg ha ma rabb ere - de ti hû tô fo lya dék kal kell fel töl te ni a hû tô rend szert. 11. Te gye vissza a hû tô sap kát a he - lyé re és szo rít sa meg. In dít sa el a mo tort, és fi gyel je a hû tô vízhô - mé rôt. Ha vissza men ne a vö rös je lig, ak kor a mo tort ja vít tat ni kell (lásd Au tó von ta tá sa 416. ol dal). 12. Ha a hô mér sék let nor má lis ér té - ken ma rad, el lenôriz ze a szin tet a kiegyenlítôtartály ban. Ha le csök - kent, tölt se fel hû tô fo lya dék kal egé szen a MAX je lig. Ezután te gye vissza és húz za meg a hû tô sap kát. 396 Hibaelhárítás

402 A mo tor túl me le ge dé se (Dízelmodellek) Az au tó hû tô vi zé nek hô mér sék letmu ta tó ja több nyi re kö zép sô ál lás ban van. Ha nagy me leg ben emel ke dôn ve zet, föl jebb kú szik. Ha eléri a vö rös me zôt, az rend el le nes ség nek szá mít, ezért meg kell ke res ni az okát. MEGJEGYZÉS Ha a hû tô víz hô mér sék le té nek mu ta - tó ja tar tó san a vö rös me zô ben van, a mo tort sú lyos ká ro so dás ér he ti. Au tó ja több ok miatt is túl he vül het, pél dául, ha az elôírt nál ke ve sebb a hû tô víz, de a je len sé get más mû sza - ki hi ba is ki vált hat ja. Akár csak a hô - mé rô mu ta tó ja jel zi, akár már gôz csap fel a mo tor ház te tô alól, vagy fo - lyik a hû tô fo lya dék, min den eset ben azon nal kell cse le ked ni.! VIGYÁZAT A túl me le ge dett mo tor ból fel - tö rô gôz sú lyos égé si sé rü lést okoz hat. Ne nyis sa ki a mo tor ház te tôt, ha gô zöl gést ész lel. 1. Hú zód jék au tó já val biz ton sá gos hely re az út szé lén. Az au to ma ta se bes ség vál tót he lyez ze P vagy N ál lás ba, majd ké zi fék kel rög zít se az au tót. Kap csol ja ki a hû tô-, a fû tôés min den más elekt ro mos be ren - de zést. Kap csol ja be a vész vil lo gót. 2. Ha gôz jön a mo tor ház te tô alól vagy a hû tô víz fo lyik, ál lít sa le a mo tort. 3. Ha egyik je len sé get sem ész le li, hagy ja alap já ra ton jár ni a mo tort, és fi gyel je a hô mé rô mu ta tó ját. Ha a túl me le ge dést túl ter he lés okoz za (hosszú, me re dek sza ka - szon va ló ve ze tés, igen nagy me - leg ben, be kap csolt lég kon di cio ná - ló val), ak kor a mo tor na gyon gyor - san el kezd le hûl ni. Ilyen kor vár jon, amíg a mu ta tó a fe hér me zô be ér, csak ezután ve zes sen to vább. 4. Ha a mu ta tó to vább ra is a vö rös me zô ben ma rad, ál lít sa le a mo tort. 5. A mo tor ház te tôt csak ak kor nyis sa ki, ha már nem jön ki gôz aló la. FOLYTATÓDIK Hibaelhárítás 397

403 A mo tor túl me le ge dé se (Dízelmodellek) 6. Ke res sen eset le ges szi vár gást a hû tô rend szer ben, pél dául a hû tô - csô nél. Ha a rend szer szi vá rog, elôbb meg kell ja vít tat ni, csak azután ve zet het to vább (lásd Au tó von ta tá sa fe je zet 416. ol dal). 7. Ha nem ta lál szi vár gást, el lenôriz ze a hû tô fo lya dék szint jét a tá gu lá si tar tály ban (lásd 244. ol dal).! VIGYÁZAT Ha forró a mo tor, a hû tô sap ka le csa va rá sa kor a hû tô víz ki fröcs - csen het, ez zel égé si sé rü lést okoz hat. Mie lôtt a hû tô sap kát ki nyit ná, min dig vár ja meg, hogy a mo - tor le hül jön. 8. Ha nincs hû tô fo lya dék a tar tály ban, le kell ven ni a tar tály sap ká ját. Mi e lôtt ezt ten né, for dít sa el a gyúj tás kul csot ON (II) ál lás ba és el lenôriz ze a hû tô vízhô mér sék letki jel zôt. Csak ak kor ve gye le a tar - tály sap ká ját, ha a hô mér sék let a nor mál vagy az alat ti ér té kû a pi - ros szí nû tar to má nyon kí vül van, il let ve nem hall bugy bo ré ko ló, for - rás ra uta ló han go kat a hû tô rend - szer bôl. 9. A sap ka le vé te lé nél kesz tyût vagy vas tag ron gyot hasz nál jon. A sap - kát az óra mu ta tó já rá sá val el len té - tes irány ban 1/8 for du lat tal te ker je el. Ez zel kien ge di az eset le ges túl - nyo mást a tar tály ból. Ami kor a nyo más le csök kent, csa var ja le asap kát tel je sen. 10. In dít sa el a mo tort, a fû tést ál lít sa a legerô sebb fo ko zat ra. Tölt sön hû tô fo lya dé kot a tar tály ba, a MAX je lig. Ha nincs hû tô fo lya dék, vi zet is hasz nál hat. A ké sôb biek ben ne fe lejt se el, hogy a le he tô leg ha - ma rabb ere de ti hû tô fo lya dék kal kell fel töl te ni a hû tô rend szert. 11. Te gye vissza a sap kát a he lyé re és szo rít sa meg. In dít sa el a mo - tort, és fi gyel je a hû tô vízhô mé rôt. Ha vissza men ne a vö rös je lig, akkor a mo tort ja vít tat ni kell (lásd Au tó von ta tá sa 416. ol dal). 12. Ha a hô mér sék let nor má lis ér té - ken ma rad, el lenôriz ze a szin tet a tar tály ban. Ha le csök kent, tölt se fel hû tô fo lya dék kal egé szen a MAX je lig. Ezután te gye vissza és húz za meg a sap kát. 398 Hibaelhárítás

404 Ala csony olaj nyo más ALACSONY OLAJNYOMÁST JELZÔ LÁMPA Ez a lám pa ki gyul lad, ami kor a gyúj - tás kul csot ON (II) ál lás ba for dít ja, majd elal szik, ha elin dít ja a mo tort. Ami kor a mo tor jár, en nek a lám pá - nak so ha sem sza bad ki gyul lad nia. Ha el kezd vil log ni, az azt je len ti, hogy az olaj nyo más egy pil la nat ra leesett, de azután vissza tért a nor má lis ér ték re. Ha a lám pa já ró mo tor mel lett fo lya - ma to san ég, az azt je len ti, hogy az olaj nyo más meg szûnt, és sú lyos motor ká ro so dás lép het fel. Min den eset ben azon nal cse le ked nie kell. MEGJEGYZÉS Az ala csony olaj nyo más nál já ró mo - tor ban na gyon rö vid idô alatt is már sú lyos ká ro so dá sok lép het nek fel. Biz ton sá gos hely re ér ve azon nal állít sa le a mo tort. 1. Hú zód jék az út szé lé re és ál lít sa le a mo tort. Kap csol ja be a vész - villo gót. 2. Vár jon né hány per cet. Nyis sa ki a mo tor ház te tôt, és el lenôriz ze az olaj szin tet (lásd 240. ol dal). Jól le - het az olaj szint és az olaj nyo más nin cse nek köz vet len kap cso lat ban egy más sal, az ala csony olaj szint ka nya ro dás kor és más ma nô ve rek - nél a nyo más csök ke né sé hez ve zet. 3. Ha szük sé ges, annyi olajat tölt sön utá na, hogy az a ní vó pál ca fel sô szint jéig ér jen (lásd 297. ol dal benzi nes mo del lek, 302. ol dal dí zel - mo del lek ese tén). 4. In dít sa el a mo tort, és fi gyel je az olaj nyo mást jel zô lám pát. Ha 10 má sod per cen be lül nem al szik ki a fény, ál lít sa le a mo tort. Ilyen kor va ló szí nû leg ja ví tást kí vá nó szer keze ti hi ba kö vet ke zett be. Az au tót csak a ja ví tás után le het hasz nál ni (lásd Au tó von ta tá sa 416. ol dal). Hibaelhárítás 399

405 Töl tés el lenôr zés TÖLTÉSELLENÔRZÔ LÁMPA Azon nal kap csol jon ki min den elekt - ro mos be ren de zést: rá diót, fû tést, lég kon di cio ná lót, hát sóab lak-pá rát la - ní tó stb. Le he tô leg sem mi lyen elekt - ro mos be ren de zést (pl. elekt ro mos ab lak eme lôt) ne hasz nál jon, ne ál lít sa le a mo tort, és kü lö nö sen ar ra vi gyáz - zon, ne hogy ma gá tól leáll jon. A mo - tor új rain dí tá sa ugyanis az ak ku mu - lá tor gyors le me rü lé sé hez ve zet. Ha az elekt ro mos fo gyasz tók hasz ná - la tát a mi ni mum ra csök ken tet te, még jó né hány ki lo mé tert ve zet het, mie lôtt az ak ku mu lá tor tel je sen leme rül. Így el jut hat a leg kö ze leb bi szer viz hez és sze re lô höz. A töl tés el len ôr zô lám pa a gyúj tás - kulcs ON (II) ál lás ba tör tént for ga tá sa után ki gyul lad, majd a mo tor bein - du lá sa után el kell alud nia. Ha já ró mo tor mel lett fé nye sen vi lá gít, ak kor a ge ne rá tor nem töl ti az ak ku mu lá - tort. 400 Hibaelhárítás

406 Mo tor el len ôr zô lám pa MOTORELLENÔRZÔ LÁMPA Ha gyúj tás kul csot ON (II) ál lás ba for - dít ja, ak kor a mo tor el len ôr zô lám pa ki gyul lad né hány má sod perc re. Ha a mo tor el len ôr zô lám pa me net köz ben ki gyul lad, ak kor a mo tor ban vagy a be fecs ken de zés- és ká rosanyag-ki bo - csá tás el lenôr zô rend szer ben ke re - sen dô a hi ba. Ez az ál la pot még ak kor is nö ve li a fo gyasz tást és a ki pu fo gó - gáz ká ros anyag-tar tal mát, ha az au tó tel je sí tô ké pes sé gé ben nem ész lel ne vál to zást. Ilyen kö rül mé nyek kö zött a mo tor meg ron gá lód hat. (Csak dízelmodellek ese tén) A mo tor el len ôr zô lám pa ad dig vi lá gít, amíg el nem in dít ja a mo tort. Ha bár - mi lyen más eset ben ki gyul lad, mi köz - ben az iz zí tás-vissza jel zô lám pa is vilá gít, ak kor prob lé ma le het a mo tor károsanyag-ki bo csá tás el lenôr zô rend sze ré nek va la mely ré szé ben. Ha a lám pa ki gyul lad, biz ton sá go san hú zód jon az út szé lé re, és ál lít sa le a mo tort. Is mét in dít sa el a mo tort és fi gyel je az el len ôr zô lám pát. Ha vál - to zat la nul ég, mi nél elôbb szer viz be kell vinnie az autót. Ilyen kor nyu god - tan ve zes sen, ke rül je a hir te len gyor - sí tá so kat és a nagy se bes sé gen va ló ve ze tést. Ha a lám pa több ször ki gyul lad, jól le - het a fen ti el já rás so rán meg szû nik, szin tén fel tét le nül ke res se fel a szer - vizt. MEGJEGYZÉS Ha ég a mo tor el len ôr zô lám pa és mégis to vább megy az au tó já val, a mo tor ban, il let ve a be fecs ken de zôés ká rosanyag-ki bo csá tás el lenôr zô rend szer ben súlyos ká ro so dás ke let - kez het. Az ilyen jel le gû meg hi bá so - dás ra nem ér vé nyes a jót ál lás. Hibaelhárítás 401

407 Fék rend szer-el lenôr zô lám pa FÉKRENDSZER-ELLENÔRZÔ LÁMPA A fékrendszer-ellenôrzô lám pa em lé - ke ze ti Önt a ké zi fék el lenôr zé sé re. Né hány mo dell ese tén nor má li san a gyúj tás kap cso ló ON (II) ál lá sá ban gyul lad ki. A fékrendszer-ellenôrzô lám pa nor máli san csak ak kor gyul lad ki és ma rad ég ve, ha a ké zi fék nincs tel je sen kien ged ve. Ha egyéb más eset ben ki gyul lad, az azt je len ti, hogy az au tó fék rend sze re meg hi bá so dott. Leg több ször ez a fék fo lya déktar tály ban lé vô fék fo lya - dék ala csony szint jét je len ti. Óva to - san nyom ja le a fék pe dált, hogy nor - má li san mû kö dik-e. Ha igen, ak kor el lenôriz ze a fék fo lya dék szint jét a kö vet ke zô szer viz lá to ga tás al kal má - val (lásd 326. ol dal). Ha ala csony a fék fo lya dék szint je, akkor vi gye au tó ját egy Honda-márka - szer viz be, ahol el lenôr zik, nincs-e szivár gás, il let ve fék be tétko pás. A lám pa ak kor is vi lá gít, ha a fék rá - se gí tô rend szer ben lép fel meg hi bá - so dás. Ilyen eset ben vi gye az au tót Honda-márkaszerviz be, a fék rend szer át vizs gá lá sa cél já ból. Amennyi ben azon ban a fék pe dál nem mû kö dik nor má li san, azon na li el lenôr zés re van szük ség. Miu tán az Ön au tó já nak fék rend sze re két kö rös, még min dig két ke ré ken mû kö dik a fék. Érez ni fog ja, hogy a fék pe dált sok kal erô seb ben kell le nyom ni és hosszabb úton tud ja le nyom ni, mielôtt az au tó las sul ni kez de ne. A megál lá si út meg nö vek szik. Úgy las sít son, hogy ala cso nyabb sebes sé gi fo ko za tok ba kap csol. Húzód jon le az út szé lé re, ahol biz ton - sá go sab ban ha lad hat. Miu tán a fék út je len tô sen meg nô, ezért koc ká za tos az au tó to váb bi ve ze té se. Cél sze rû és biz ton sá go sabb az au tót ilyen kor mi - ha ma rabb el von tat ni és meg ja vít tat ni (lásd Au tó von ta tá sa 416. ol dal). Ha fel tét le nül szük sé ges ilyen ál la - pot ban az au tó to váb bi ve ze té se egy rö vid sza ka szon, ak kor las san és óva - to san ve zes sen. ABS rend szer rel fel sze relt mo del lek ese tén Amennyi ben a fékrendszer-ellenôrzô lám pa az ABS-vissza jel zô lám pá val együtt gyul lad ki, azon nal vi gye autó ját Honda-márka ke res ke dés be, és vizs gál tas sa meg az au tó ját. 402 Hibaelhárítás

408 Nap fény te tô zá rá sa Ha az elekt ro mo tor nem zár ja a nap - fény te tôt, a kö vet ke zôk a ten ni va lók: 1. El lenôriz ze a meg fe le lô biz to sí té kot (lásd 412. ol dal). Ha a biz to sí ték kiégett, cse rél je ki ugyanolyan nal, szük ség ese tén gyen gébb tel je sít - mé nyû vel. 2. Pró bál ja meg be zár ni a te tôt. Ha a biz to sí ték is mét kiég, vagy a tetômozgató mo tor nem mû kö dik, kézzel is be tud ja zár ni a te tôt. 3. Ve gye ki a te tô ja ví tó szer szá mo kat a cso mag tar tó ban lé vô szer szám - kész let bôl. PATENT 4. Csa var hú zó val vagy pénz ér mé vel ve gye ki a ke rek pa ten tot a te tô - kár pit kö ze pén. FOGLALAT 5. He lyez ze a nap fény te tô kul csát a pa tent he lyén a fog la lat ba. For - gassa ad dig a kul csot, amíg a te tô telje sen be zá rul. 6. Ezután ve gye ki a kul csot, majd tegye vissza a pa ten tot a he lyé re. Hibaelhárítás 403

409 Biz to sí té kok UTASTÉR Ben zi nes mo del lek MOTORTÉR RÖGZÍTÔ- FÜL Dízelmodellek MOTORTÉRI BIZTOSÍTÉKDOBOZ RÖGZÍTÔ- FÜL Az utas té ri biz to sí téktáb la a kor mány - osz lop alatt ta lál ha tó. Ve gye le a fede lét a nyi tó gomb jobb ra va ló elfor ga tá sá val. A mo tor té ri biz to sí tékdoboz a mo tor - tér jobb ol da lá nak hát só ré szén található. A fe dél le vé te lé hez nyom ja be a fü let az áb rá nak meg fe le lôen. Az au tó min den elekt ro mos be ren de - zé sét biz to sí té kok vé dik a rö vid zár lat vagy a túl ter he lés el len. A biz to sí té - kok két vagy há rom do boz ban ta lál - ha tók. 404 Hibaelhárítás

410 Biz to sí té kok A mo tor té ri biztosítékdoboz a mo tor - tér bal ol da lá nak hát só ré szén van. Afe dél le vé te lé hez nyom ja be a fü let az áb rá nak meg fe le lôen. A biz to sí té kok el lenôr zé se és cse ré je Ha az au tó va la me lyik elekt ro mos egy sé ge nem mû kö dik, az el sô teen dô a biz to sí té kok el lenôr zé se. A biz to sí - ték do boz fe de lén le vô leírás, il let ve a ol da lon ta lál ha tó táb lá za tok meg mu tat ják, me lyik biz to sí ték mi - lyen felada tot lát el. Elô ször a mû kö - dés kép te len egy sé gek biz to sí té kait el lenôriz ze, de a leg jobb, ha min den egyes biz to sí té kot meg néz, mie lôtt má sutt ke res né a hi bát. Cse rél je ki a kiégett biz to sí té ko kat, majd el len - ôriz ze a meg fe le lô egy ség mû kö dé sét. 1. A gyúj tás kul csot for dít sa LOCK (0) ál lás ba. El lenôriz ze, hogy a vi lá gí - tás és min den más fo gyasz tó kikap csolt ál la pot ban le gyen. 2. Ve gye le a biztosítékdoboz vagy -táb la fe de lét. KIÉGETT BIZTOSÍTÉK 3. El lenôriz zen min den egyes nagy - mé re tû biz to sí té kot a mo tor tér ben. Sza bad szem mel is lát szik, ha va la - me lyik fém szál meg van sza kad va. A biz to sí té ko kat csil lagcsa var hú zó - val tud ja ki ven ni. FOLYTATÓDIK Hibaelhárítás 405

411 Biz to sí té kok Ha a kiégett biz to sí té kot gyen géb bel he lyet te sí ti, elô for dul hat, hogy az is kiég. Ez tu laj don kép pen nem je lent hi bát, a kiéget tet a leg ha ma rabb meg fe le lô tel je sít mé nyû biz to sí ték kal kell pó tol ni. BIZTOSÍTÉKFOGÓ 4. El lenôriz ze a ki sebb biz to sí té ko kat a mo tor tér ben, és az összes biz to - sí té kot az utas tér ben. A biz to sí té - ko kat a mo tor té ri biztosítékdoboz - ban ta lál ha tó fo gó val tud ja ki ven ni és vissza ten ni. KIÉGETT BIZTOSÍTÉK 5. A kiégett biz to sí ték ban a fém szál meg sza kadt. Ha szük sé ges, ugyanolyan vagy gyen gébb tar ta - lék biz to sí té kot te gyen a kiégett he lyé re. Ha nincs tar ta lék biz to sí té ka, ak kor olyan áram kör bôl ve het ki ugyan - olyan vagy ala cso nyabb ér té kût, ame lyi ket nem kell be kap csol nia. (Ha pél dául nincs szük sé ge a rá dió ra, en nek biz to sí té kát ideig le ne sen fel - hasz nál hat ja stb.). MEGJEGYZÉS Az elôírt nál na gyobb erôs sé gû, azaz na gyobb am per szá mú biz to sí ték hasz ná la ta miatt az au tó elekt ro mos rend sze re ká ro sod hat. Ezért ja va sol - juk a gyen gébb biz to sí ték ideig le nes hasz ná la tát. 6. Ha a meg fe le lô erôs sé gû új biz to - sí ték is rö vi de sen kiég ne, ak kor az au tó nak min den bi zonnyal ko moly elekt ro mos hi bá ja van. Ilyen kor hagy ja a kiégett biz to sí té kot a helyén, és for dul jon sze re lô höz. 406 Hibaelhárítás

412 Biz to sí té kok Ha a ve ze tôol da li elekt ro mos ab lak - eme lô biz to sí té kát ki ve szi, an nak AUTO mû kö dé se ma gá tól nem le het - sé ges új ra. Eh hez új ra kell ta ní ta ni a rend szert (lásd 124. ol dal). (Né hány mo dell ese tén) Ha a rá dió biz to sí té kát ki ve szi, az audiorendszer le tilt ja a mû kö dé sét. Akö vet ke zô al ka lom mal, ami kor bekap csol ja a rá dió ját, ak kor a CODE felirat je le nik meg a ki jel zôn. Ilyen kor az ál lo más helygom bok se gít sé gé vel a tit kos öt je gyû kó dot meg kell ad ni (lásd 229. ol dal). Ben zi nes mo del lek MOTORTÉRI BIZTOSÍTÉKDOBOZ BIZTOSÍTÉKDOBOZ-CÍMKE (Né hány mo dell ese tén) Né hány mo dell ese tén Amennyi ben az audiorendszer le tilt ja mû kö dé sét, a rá dió ba in teg rált di gi - tá lis óra beál lí tá sa is tör lô dik. Az audiorendszer leírá sá nál ta lál ha tó uta sí tá sok nak meg fe le lôen ál lít sa be az idôt új ra. FOLYTATÓDIK Hibaelhárítás 407

413 Biz to sí té kok Sorsz. Védett áramkör 1. Kon den zá torventilátor 2. Ki sebb vi lá gí tás 3. Utas tér-vi lá gí tás 4. Hû tôventilátor 5. Vész vil lo gó 6. Üzem anyag-be fecs ken de zô rend szer ve zér lô egy ség, ECU 7. Kürt, Fék lám pa 8. ABS (F/S)* 9. Me mó riatör lés, vész áram kör 10. ABS motor* 11. Hát só szél vé dô-pá rát la ní tó 12. Fû tômo tor 13. Elekt ro mos ab lak eme lô 14. Op cio ná lis 15. Bal ol da li fény szó ró 16. Köz pon ti zár Sorsz. Védett áramkör 17. Jobb ol da li fény szó ró 18. EPS fôbiztosíték* 19. Ak ku mu lá tor fô biz to sí ték 20. Gyúj tás fô biz to sí ték Tar ta lék biz to sí ték * : Né hány mo dell ese tén A mo tor té ri biz to sí té kok faj tá ja a kü lön bö zô mo del lek ben kis sé el tér het nek egy más tól. Né hány mo dell ese tén a biz to sí té kok el he lyez ke dé se szim bó lu mok kal van meg - jelöl ve a biztosítékdoboz-cím kén. Ve gye fi gye lem be a követ ke zô ol da lon ta lál ha tó táb la ér té keit au tó ja biz to sí - té kai nak azo no sí tá sá hoz. 408 Hibaelhárítás

414 Biz to sí té kok Dízelmodellek MOTORTÉRI BIZTOSÍTÉKDOBOZ A mo tor té ri biz to sí té kok faj tá ja a kü lön bö zô mo del lek ben kis sé el tér het nek egy más tól. Né hány mo dell ese tén a biz to sí té kok el he lyez ke dé se szim bó lu mok kal van meg - jelöl ve a biztosítékdoboz-cím kén. Ve gye fi gye lem be a követ ke zô ol da lon ta lál ha tó táb la ér té keit au tó ja biz to sí - té kai nak azo no sí tá sá hoz. BIZTOSÍTÉKDOBOZ-CÍMKE (Né hány mo dell ese tén) FOLYTATÓDIK Hibaelhárítás 409

415 Biz to sí té kok Sorsz. Védett áramkör 1. Kon den zá torventilátor 2. Ki sebb vi lá gí tás 3. Utas tér-vi lá gí tás 4. Lég kon di cio ná ló-komp resszor kup lung 5. Vész vil lo gó 6. Gyúj tásve zér lô- egy ség, IGP 7. Kürt, Fék lám pa 8. ABS (F/S)* 9. Me mó riatör lés, vész áram kör 10. ABS motor* 11. Hát só szél vé dô-pá rát la ní tó 12. Fû tômo tor 13. Elekt ro mos ab lak eme lô 14. Op cio ná lis 15. Bal ol da li fény szó ró 16. Köz pon ti zár Sorsz. Védett áramkör 17. Jobb ol da li fény szó ró 18. EPS fôbiztosíték* 19. Ak ku mu lá tor fô biz to sí ték 20. Gyúj tás fô biz to sí ték Tar ta lék biz to sí ték * : Né hány mo dell ese tén 410 Hibaelhárítás

416 Biz to sí té kok Ben zi nes mo del lek UTASTÉRI BIZTOSÍTÉKTÁBLA Az utas té ri biz to sí té kok faj tá ja a kü lön bö zô mo del lek ben kis sé el tér het nek egy más tól. Né hány mo dell ese tén a biz to sí té kok el he lyez ke dé se szim bó lu mok kal van meg - jelöl ve a biz to sí téktáb la-cím kén. Ve gye fi gye lem be a követ ke zô ol da lon ta lál ha tó táb la ér té keit au tó ja biz to sí - té kai nak azo no sí tá sá hoz. BIZTOSÍTÉKTÁBLA-CÍMKE (Né hány mo dell ese tén) FOLYTATÓDIK Hibaelhárítás 411

417 Biz to sí té kok Sorsz. Védett áramkör 1. Gyúj tó te kercs 2. LAF fûtés* 3 Nap pa li világítás* 4. ACG (IG) 5. Hát só ködlámpa* 6. Elekt ro mos ab lak eme lô re lé 7. Napfénytetô* 8. ACC rá dió 9. Hát só ab lak tör lô 10. Mé rô mû sze rek 11. ABS 12. Nap pa li világítás* 13. SRS 14. Elekt ro mos tü kör ál lí tás, Légkondicionáló* 15. Fény szó rómosó* 16. Ülésfûtés* Sorsz. Védett áramkör 17. Üzem anyag-szi vattyú 18. ACC szi var gyúj tó 19. Irány jel zôk 20. El sô ab lak tör lô 21. Nem hasz nált 22. Elekt ro mos ab lak eme lô, jobb el sô 23. Elekt ro mos ab lak eme lô, bal el sô 24. Elekt ro mos ab lak eme lô, bal hát só 25. Elekt ro mos ab lak eme lô, jobb hát só * : Né hány mo dell ese tén 412 Hibaelhárítás

418 Biz to sí té kok Dízelmodellek UTASTÉRI BIZTOSÍTÉKTÁBLA Az utas té ri biz to sí té kok faj tá ja a kü lön bö zô mo del lek ben kis sé el tér het nek egy más tól. Né hány mo dell ese tén a biz to sí té kok el he lyez ke dé se szim bó lu mok kal van meg - jelöl ve a biz to sí téktáb la-cím kén. Ve gye fi gye lem be a követ ke zô ol da lon ta lál ha tó táb la ér té keit au tó ja biz to sí - té kai nak azo no sí tá sá hoz. *1 : IGP biz to sí ték jobbkormányos mo del lek ese tén *2 : IGP biz to sí ték balkormányos mo del lek ese tén BIZTOSÍTÉKTÁBLA-CÍMKE (Né hány mo dell ese tén) FOLYTATÓDIK Hibaelhárítás 413