JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÉVI GAZDASÁGI PROGRAMJA

Átírás

1 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÉVI GAZDASÁGI PROGRAMJA Elfogadta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 60/2011.(IV.29.) számú határozatával

2 Tartalomjegyzék Oldalszám 1) Bevezetés 3 2) Célkitűzések 4 3) Feladatok A gazdálkodás feltételrendszere 5 a) Költségvetési feltételek 5 b) Vagyongazdálkodás 7 c) Ellenőrzés Tervezett fejlesztések 8 a) Fejlesztési irányelvek 8 b) Folyamatban lévő fejlesztések 9 c) Megvalósítani kívánt fejlesztések Humán közszolgáltatások 12 a) Közoktatás 12 b) Szakképzés 13 c) Közművelődés, közgyűjtemények 14 d) Egészségügy 15 e) Gyermek- és ifjúságvédelem 16 f) Szociális ellátás 17 g) Sport 18 h) Egyéb társadalompolitikai feladatok Térség- és gazdaságfejlesztés 19 a) Gazdaságfejlesztés 19 b) Közlekedésfejlesztés 20 c) Környezetvédelem 20 d) Turizmusfejlesztés 21 e) Területi tervezés A megyei önkormányzat kapcsolatrendszerének erősítése 22 a) Hazai kapcsolatok 22 b) Nemzetközi kapcsolatok 22 4) A program megvalósításának feltételei 23 2

3 1) Bevezetés A helyi önkormányzatokról szóló módosított évi LXV. törvény 91. (1) bekezdése szerint az önkormányzat köteles gazdasági programot készíteni. A (6) és (7) bekezdések szerint ennek legalább a képviselő-testület megbízatásának időtartamára kell szólnia. Tartalmaznia kell az adott szintű területfejlesztési koncepciókhoz igazodóan, a költségvetéssel összhangban a kötelező és önként vállalt feladatokat, szolgáltatásokat a társadalmi, környezeti adottságok figyelembevételével. A program tehát az önkormányzat testületei, hivatala és intézményei átfogó, a választási ciklusra szóló gazdasági és szakmai stratégiai tervdokumentuma, amely meghatározza a munkavégzés kereteit. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat évi gazdasági programja kialakításánál figyelembevételre kerültek a megyei területfejlesztési tanács által elfogadott megyei területfejlesztési koncepcióban és a megyei közgyűlés által jóváhagyott hatályos ágazati koncepciókban és programokban (megyei területrendezési terv; megyei környezetvédelmi program; megyei turizmusfejlesztési stratégiai program; a megyei kórház szakmai fejlesztési programja; középtávú gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátási terv; megyei közművelődési koncepció; megyei közoktatás-feladatellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési terv; megyei sportkoncepció; megyei szociális szolgáltatásszervezési koncepció és a nemzetközi stratégiai program) foglaltak. A megyei önkormányzat gazdasági programja kialakításánál meghatározó, hogy a rendszerváltás után az európai sajátosságokkal és a hazai hagyományokkal szemben egy gyengített közigazgatási középszint és megyei önkormányzati szerepkör jött létre Magyarországon, amelynek ellehetetlenítése az elmúlt időszakban nyílt törekvés volt a regionalizáció előtérbe helyezésével. Ennek következtében a megyei önkormányzatok pénzügyi hanyatlása az egész önkormányzati rendszer válságának markáns jegyévé vált. Az állami közigazgatás dekoncentrált szerveinek megyei szintű újraszervezése és az új alkotmány lehetőséget adnak, míg az önkormányzati szféra bekövetkezett és várható változásai szükségessé teszik megyei szinten az önkormányzatiság erősítését és fokozottabb jövőbeni szerepvállalását. A megyei önkormányzat gazdasági helyzete az alábbi fontosabb mutatókkal jellemezhetők, amelyek a jövőbeni feladatellátás kiindulási feltételeit is meghatározzák: Az önkormányzat eszköz vagyona a évi mérleg szerint ezer Ft. Az eszközök 82,2%-a, ezer Ft befektetett eszköz és 17,8%-a ezer Ft a forgóeszköz. A befektetett eszközökön belül ezer Ft nettó értékű az ingatlanvagyon. A befektetett pénzügyi eszköz ezer Ft, valamint az üzemeltetésre, kezelésre átadott vagyon ezer Ft, amelyek együttesen 1,0%-ot tesznek ki. Az eszközök 15,6%-a, ezer Ft a pénzeszközök állománya, amely 80,0%-a a kötvénykibocsátásból származik, 2,2%-a pedig az ellátottak tulajdona. 3

4 Az önkormányzati szinten a vagyon 24,5%-a a megyei közgyűlés hivatala, 27,7%-a a megyei kórház, 47,8%-a a megyei fenntartású intézmények mérlegében jelenik meg. A források összetétele kedvezőtlen, mivel a ezer Ft-ból 56,9%-ot, ezer Ft-ot képvisel a saját tőke, amely folyamatosan csökkenő a kötelezettségállomány növekedése miatt. A tartalékok aránya 10,4%, azaz ezer Ft. A kötelezettségállomány aránya 32,7%, azaz ezer Ft. A kötelezettségekből ezer Ft a kötvénykibocsátásból származó, december 31-i CHF árfolyamon értékelt hosszú lejáratú kötelezettség. A kialakult gazdasági helyzetet meghatározta a központi költségvetés közötti forrás elosztási rendszere, amely drasztikus bevételkiesést jelentett a megyei önkormányzat részére a évi bevételekhez képest: adatok: ezer Ft-ban Megnevezés év év év év év Összesen Illetékbevétel évhez SZJA évhez Normatíva évhez Mindösszesen Mindezek figyelembevételével a gazdálkodási nehézségek és a területi önkormányzatiság erősödésére való felkészülés lehetősége határozza meg a megyei önkormányzat ciklusra szóló stratégiáját. 2) Célkitűzések A évi időszakra a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat stratégiai céljai a következők: Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának és működésének tartós stabilizálása. A megyei önkormányzat területi önkormányzatként való ténykedésének erősítése és bővítése. Ezen belül kiemelendő: a bevételek és a kiadások összhangjának megteremtése, az intézményi szolgáltatások eredményeinek megőrzése, a hatékonyabb működést szolgáló fejlesztések és felújítások megvalósítása, élve az Európai Uniós pályázati lehetőségek hasznosításával, 4

5 a települési önkormányzatokkal, a megye vállalkozásaival és a civil szférával való együttműködés erősítése a területi koordináció fokozásával, a megye társadalmi-gazdasági problémái megoldása érdekében való erőteljesebb fellépés és projektgenerálás, a jelenlegi Európai Uniós tervezési ciklus adta lehetőségek megyei hasznosításának segítése és a következő, as ciklusra való megyei felkészülés összefogása. A munkaprogramban foglalt célkitűzések megvalósítása az állami szervekkel, a megyében működő települések és a szomszédos megyék önkormányzataival, a megye gazdasági élete meghatározó személyiségeivel, az európai uniós és egyéb nemzetközi partnerekkel, valamint a megyei önkormányzat intézményeivel való, a kölcsönös érdekeken alapuló, együttes, átgondolt, jól koordinált együttműködést igényel. A gazdasági program megvalósulásához a megyei önkormányzat részéről alapvető feltétel, hogy rendelkezzen azokkal a forrásokkal, amelyek lehetővé teszik az önkormányzati törvény szerint kötelező feladatai, valamint a testület által önként vállalt feladatok ellátását, továbbá, hogy a feladatellátás módját, szerkezetét hozzá tudja rendelni a források változásához. 3) Feladatok 3.1. A gazdálkodás feltételrendszere a) Költségvetési feltételek A évi gazdasági program megalapozásához figyelembe kell venni a évtől érvényes, illetve folyamatosan jelentkező, kedvezőtlen irányú változásokat: A megyei önkormányzat gazdasági pozíciója évhez viszonyítva lényegesen kedvezőtlenebb az illetékbevételek és az átengedett SZJA jelentős csökkenése miatt. Korlátozott a saját, helyben képződő bevételi források megteremtésének lehetősége, mivel az önkormányzat csak az intézményi működési bevételek és a forgalomképes vagyon hasznosítása körében rendelkezik döntési kompetenciával. Az illetékbevétel mértékét és elosztását központi szabályok állapítják meg, összege nehezen tervezhető, ugyanakkor a likviditást és a fizetőképességet alapjaiban meghatározza. A forgalomképes vagyon köre és értéke egyre csökkenő értékű az ingatlanok romló műszaki állapota és a piaci környezet miatt. A pályázati úton elnyerhető források döntő része utófinanszírozású, amely a támogatási összeg megelőlegezésével így szintén likviditási gondokkal jár. 5

6 A kötelezően ellátott közszolgáltatások teljesítése során felmerülő kiadások fedezetét egyre kisebb arányban biztosítja a normatív központi támogatás és az átengedett személyi jövedelemadó. Az ellátás színvonalának megtartása és a fizetőképesség fenntartása csak folyamatosan növekvő adósságállomány mellett finanszírozható. A gazdaságpolitikai folyamatokat meghatározó kormányprogram célul tűzte ki a kisebb, de hatékonyabban működő közszféra kialakítását és ehhez kapcsolódóan az államháztartás egyensúlyának megteremtését szolgáló intézkedéseket és feladatokat, valamint az adósságállomány arányának csökkentését. A megyei önkormányzat mint az államháztartás része pénzügyi-gazdasági helyzete vonatkozásában nem függetleníthető a makrogazdasági folyamatoktól: Meghatározóak a makrogazdasági mutatók: a GDP, az infláció mértéke, a közösségi fogyasztás lehetőségének arányai és a beruházási ráta. A jogszabályok alapján ellátandó közszolgáltatási feladatok összetétele és mértéke. A költségvetési politika kiemelt területei az éves költségvetési törvényekben változhatnak, ami folyamatos alkalmazkodást igényel. Az önkormányzat által vállalt feladatok megvalósítása évente a költségvetési rendeletben realizálódhat a tényleges pénzügyi lehetőségektől és a pályázati forrásoktól függően. Az önkormányzat költségvetésének kiadási lehetőségeit és korlátait döntően meghatározzák az ellátandó feladatokhoz kapcsolódó források: a központi költségvetésből kapott normatív támogatás; az átengedett személyi jövedelemadó aránya, összetétele; az illetékbevételek megosztása és beszedése; a saját bevételek lehetősége, mértéke; a pályázati források és feltételek. A hatékony és racionális gazdálkodás folyamatosan szükségessé teszi: az intézményi működtetés költségszintjének a feladatmutatókkal arányos kialakítását; célszerű, hatékony költségtakarékos struktúrák kialakítását; a kiadások, kötelezettségvállalások folyamatos elemzését, felülvizsgálatát. A gazdálkodásban továbbra is biztosítani szükséges az államháztartási és számviteli alapelveket: a pénzügyi egyensúlyra törekvés; a működőképesség biztosítása; a kötelező feladatok ellátása; a közalkalmazotti és a köztisztviselői törvény szerinti kötelező juttatások biztosítása; a halaszthatatlan fejlesztési és felújítási feladatok végrehajtása; a közpénzek hatékony és ellenőrizhető felhasználása; a tervezés és beszámolás teljeskörűsége és nyilvánossága. 6

7 A kiadási szerkezetben kiemelt figyelmet kell fordítani a bér- és létszámgazdálkodásra az önkormányzat által ellátott egészségügyi, oktatási, gyermekvédelmi, szociális feladatok jelentős élőmunka igénye és szakmai követelményrendszere miatt. A bevételi szerkezetben a hiányzó forrásokat a racionális gazdálkodással, pályázatokkal és a bevételek teljes körű feltárásával kell biztosítani. Az egyensúly megteremtése érdekében a feladatokat rangsorolni és racionalizálni szükséges, a hitelfelvételi korlátok szigorú betartásával. A pénzügyi-számviteli feladatokban erősíteni kell a kincstári rendszert és meg kell vizsgálni a gazdálkodási folyamatok centralizálásának lehetőségét: a pénzgazdálkodási feladatok központosítása; a számviteli és beszámolási feladatok centralizálása; gyors és pontos információk biztosítása; helyzetelemzés és az optimális, hatékony feladat ellátási rendszer kidolgozása. b) Vagyongazdálkodás A vagyongazdálkodás alapelveit meghatározza az önkormányzati és az államháztartási törvény, valamint a megyei közgyűlés vagyonról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelete. A vagyonrendelet elvei alapján a vagyon nyilvántartásával, hasznosításával kapcsolatos döntés előkészítő és végrehajtó feladatokat a megyei önkormányzati hivatala látja el; az értékesítésről, a vételről és az egyéb hasznosításokról a megyei közgyűlés dönt, illetve hatáskörét a rendelet szerint át is ruházhatja. A vagyongazdálkodás területén a nyílt és következetes vagyonhasznosítás elvét kell követni. Törekedni kell a törzsvagyon megóvására, a forgalomképes vagyon elsősorban bérleti formában történő hasznosítására. A forgalomképes vagyon aránya meghatározó a hitelképesség fenntartásában és biztosításában. Az értékesítésre csak a fejlesztési források biztosítása érdekében kerülhet sor. Értékesíthetők azok az ingatlanok, amelyek gazdaságtalanul újíthatók fel a további működtetés érdekében, illetve feleslegessé váltak és más módon nem hasznosíthatók. Az egyes vagyontárgyak hasznosításából származó bevételeknek fejlesztési és felújítási célokat kell szolgálniuk. A befektetett eszközök részét képezik a gazdasági társaságokban való részesedések. A részesedések aránya nem jelentős mértékű, azonban kiemelt figyelmet igényel, hogy a működtetés ne jelentsen többlet költséget. Fontos azon társaságok működtetésének fenntartása, amely gazdasági vagy szakmai előnyt jelent az önkormányzat számára. A vagyonnyilvántartások vezetéséről és felülvizsgálatáról folyamatosan gondoskodni kell. Az ellátott feladathoz kapcsolódóan értékelni és módosítani szükséges a törzsvagyon és az egyéb vagyon szerkezetét, összetételét. 7

8 c) Ellenőrzés A megyei önkormányzatnál a belső kontrollrendszer keretén belül működik a belső ellenőrzés. A belső ellenőrzési csoport a vonatkozó kormányrendelet, a belső ellenőrzési kézikönyv, a stratégiai terv, valamint az éves munkaterv alapján végzi az ellenőrzéseket. Az önkormányzat hosszú távú célkitűzései határozzák meg a kapcsolódó belső ellenőrzési célokat. A szűkölő pénzügyi források mellett, valamint a hatékonyabb működés érdekében az ellenőrzésnek kiemelten kell kezelnie a rendszer és hatékonysági vizsgálatok keretében az ellátott feladatok körének és a kapcsolódó finanszírozásoknak az áttekintését. A kötelező feladatok ellátásánál a gazdaságosságnak és a költségtakarékosságnak kell érvényesülnie, ezért az ellenőrzés elsődlegesen a pénzügyi, gazdaságossági és teljesítmény-ellenőrzéseket helyezi előtérbe a jövőben. A vagyongazdálkodás területén a szabályszerűségi ellenőrzések lefolytatására kell kiemelt figyelmet fordítani, amelynek keretében a vagyonhasznosítás és a beruházások vizsgálata is szükséges. A belső ellenőrzés feladata a belső kontrollrendszer működtetésének és hatékonyságának vizsgálata. A hosszú távú célkitűzések alapján összeállított éves terv tartalmazza a konkrét ellenőrzési feladatokat, mely kiterjed a megyei önkormányzat hivatalára, valamint az önkormányzat által alapított intézményekre. Az ellenőrzések által feltárt hiányosságok megszüntetése, az ellenőrzési tapasztalatok hasznosítása meghatározó feladatot kell, hogy képezzen az intézmények működésében, vezetésében és irányításában Tervezett fejlesztések a) Fejlesztési irányelvek A fejlesztéseknek alapvetően az intézményi működési kiadások csökkentését, a feladatellátás magasabb szintre emelését és az energiahatékonyság növelését kell szolgálniuk. A fejlesztések megvalósításánál maximálisan élni kell az Európai Uniós forrásokból finanszírozott pályázati lehetőségekkel, a szükséges önerőt döntően a kibocsátott kötvény terhére kell biztosítani. A megvalósítani kívánt fejlesztések közül elsőbbséget kapnak a kötelező feladatok színvonalának emelését szolgálók. 8

9 b) Folyamatban lévő fejlesztések Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium épületeinek felújítása Projekt leírása: Az iskola gimnáziumi épületének teljes felújítása, akadálymentesítése, energiaracionalizálása, a szakiskolai épületek energiaracionalizálása, vizesblokkok felújítása, földszinti akadálymentesítése Projektet támogató program: ÉAOP Projekt összköltsége: ,- Ft Támogatás aránya: 90% Alföld szíve - Jász-Nagykun-Szolnok megyei szociális szakemberek képzése, továbbképzése, fejlesztési kapacitásainak megerősítése Projekt leírása: A megyei szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézményekben dolgozó szakemberek, önkéntesek szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ismereteinek, készségeinek fejlesztése Projektet támogató program: TÁMOP Projekt összköltsége: ,- Ft Támogatás aránya: 100% Szőke Tisza Fogyatékosok Otthona bioenergia hasznosítású hőellátó rendszerének kiépítése (Tiszaug) Projekt leírása: Bioenergia hasznosítású hőellátó rendszer kiépítése, napkollektorok beépítése használati melegvíz előállítása céljából Projektet támogató program: KEOP Projekt összköltsége: ,- Ft Támogatás aránya: 60% Angolkert Idősek Otthona, Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye Törökszentmiklósi telephelyének energiaracionalizálása Projekt leírása: Komplex fejlesztés, az épület hővédelmének fokozása homlokzatok, tetők utólagos szigetelésével, nyílászárók cseréjével, napkollektor beépítésével Projektet támogató program: KEOP Projekt összköltsége: ,- Ft Támogatás aránya: 57,59% Struktúraváltoztatás a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézetben Projekt leírása: Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúra-fejlesztés a fekvőbetegszakellátásban Projektet támogató program: TIOP Projekt összköltsége: ,- Ft Támogatás aránya: 90% 9

10 SO1 továbbfejlesztése a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézetben Projekt leírása: Sürgősségi ellátás fejlesztése SO1 és SO2 (és ezeken belül gyermek sürgősségi ellátás) támogatása Projektet támogató program: TIOP Projekt összköltsége: ,- Ft Támogatás aránya: 90% Foglalkoztatás támogatása a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézetben Projekt leírása: Foglalkoztatás támogatása Projektet támogató program: TÁMOP Projekt összköltsége: ,- Ft Támogatás aránya: 100% c) Megvalósítani kívánt fejlesztések Kastély Otthon Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitáció Intézménye kiváltása (Újszász) Projekt leírása: A kiváltásra vonatkozó beruházás részeként két db új, 50 férőhelyes, 1, 2, illetve 4 ágyas szobákból, vizesblokkokból, közösségi és egyéb kiszolgáló helyiségekből álló épület építése; 200 adagos főzőkonyha létesítése; külön foglalkoztató-műhely épület építése; 6 db földszintes, akadálymentes, rehabilitációs célú lakóotthon építése Projektet támogató program: Új Széchenyi Terv TÁMOP Projekt tervezett összköltsége: ,- Ft Támogatás aránya: 90% Sipos Orbán Szakképző Iskola és Kollégium naperőműve (Szolnok) Projekt leírása: Napelemes rendszer kiépítése, a műszaki tartalom magában foglalja az összes olyan tevékenységet, amely biztosítja a napelemes rendszer biztonságos telepítését, garantálja az éves optimális termelést Projektet támogató program: Új Széchenyi Terv KEOP Projekt tervezett összköltsége: ,- Ft Támogatás aránya: 85% Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet naperőműve (Szolnok - Tószegi u.) Projekt leírása: Napelemes rendszer kiépítése, a műszaki tartalom magában foglalja az összes olyan tevékenységet, amely biztosítja a napelemes rendszer biztonságos telepítését, garantálja az éves optimális termelést Projektet támogató program: Új Széchenyi Terv KEOP Projekt tervezett összköltsége: ,- Ft Támogatás aránya: 85% 10

11 Gyermekvédő Intézet és Gyermekotthon naperőműve (Szolnok) Projekt leírása: Napelemes rendszer kiépítése, a műszaki tartalom magában foglalja az összes olyan tevékenységet, amely biztosítja a napelemes rendszer biztonságos telepítését, garantálja az éves optimális termelést Projektet támogató program: Új Széchenyi Terv KEOP Projekt tervezett összköltsége: ,- Ft Támogatás aránya: 85% Révay György Általános Iskola és Gyermekotthon energetikai korszerűsítése (Tiszaföldvár-Homok) Projekt leírása: Napelemes rendszer kiépítése, a műszaki tartalom magában foglalja az összes olyan tevékenységet, amely biztosítja a napelemes rendszer biztonságos telepítését, garantálja az éves optimális termelést Projektet támogató program: Új Széchenyi Terv KEOP Projekt tervezett összköltsége: ,- Ft Támogatás aránya: 85% Tiszakürti Arborétum fejlesztése Projekt leírása: Az arborétum növényegyütteseinek kedvező, természeti állapotának fenntartása, a természeti értékek regenerációja, a növényállomány fejlesztése Projektet támogató program: Új Széchenyi Terv KEOP I. forduló Projekt tervezett összköltsége: ,- Ft I. forduló Támogatás aránya: 85% II. forduló Projekt tervezett összköltsége: ,- Ft II. forduló Támogatás aránya: 100% Gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményekben a gyermekek és fiatalok integrációját segítő programok (3 intézményt érintően) Projekt leírása: A gyermekvédelmi szakellátásban élők társadalmi integrációjának növelése különböző integrációs, prevenciós programokkal Projektet támogató program: TÁMOP Projekt tervezett összköltsége intézményenként: Gyermekvédő Intézet és Gyermekotthon: ,- Ft Óvoda, Általános Iskola, Gyermekotthon (Tiszaföldvár-Homok): ,- Ft Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola (Kisújszállás): ,- Ft Támogatás aránya: 100% Korszerű onkológiai hálózat kialakítása az Észak-alföldi régióban (Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet) Projekt leírása: Korszerű onkológiai hálózat kialakítása (konzorcium) Projektet támogató program: TIOP Projekt tervezett összköltsége: ,- Ft Támogatás aránya: 90% 11

12 A Perinatális Intenzív Centrum műszaki fejlesztése a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézetben Projekt leírása: Perinatális Intenzív Centrum műszaki fejlesztése Projektet támogató program: TIOP Projekt tervezett összköltsége: ,- Ft Támogatás aránya: 90% Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése az Észak-alföldi régióban (Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet) Projekt leírása: Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése Projektet támogató program: ÉAOP Projekt tervezett összköltsége: ,- Ft Támogatás aránya: 95% További tervezett intézményi fejlesztések: Gólyafészek Otthon Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona (Karcag) Tervezett projekt leírása: A felújítás részben megtörtént, újabb pályázati lehetőség esetén az ingatlantulajdonos részvállalásával további átalakítások szükségesek a jogszabályi előírásoknak való megfelelés, illetve az állagmegóvás, és az energiaköltségek racionalizálása érdekében Fehér Akác Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Idősek Otthona (Jászapáti) Tervezett projekt leírása: Az intézmény korábbi székhelyén (Jászapáti, Hősök tere 7. sz.) jelenleg üresen álló volt ellátotti lakóépületet pályázati lehetőség esetén indokolt felújítással és átalakítással szociális intézményi feladatellátásra alkalmassá tenni Bíró Kálmánné Bakos Ilona Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Idősek Otthona (Mezőtúr) Tervezett projekt leírása: A korszerűtlen kialakítású B lakóépület felújítását középtávon tervezni kell 3.3. Humán közszolgáltatások a) Közoktatás A megyei közoktatás-feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv alapján a közoktatás szolgáltatás minél magasabb szintű ellátása érdekében a közoktatási feladat ellátására kötelezett önkormányzatok és társulásaik intézkedési tervet készítenek, illetve rendszeresen felülvizsgálják az abban foglaltakat. Ehhez, valamint a közoktatási intézmények átszervezésekor az önkormányzatok és a társulások részére a megyei önkormányzat ad szakvéleményt. A közoktatási szolgáltatás folyamatossága érdekében kötelező megyei önkormányzati feladat a települési önkormányzat átadó döntése után az átvett intézmények esetében is a középfokú nevelés-oktatás és a gyógypedagógiai ellátás biztosítása. 12

13 Az Európai Unió új programjaiba, támogatási rendszerébe, a közoktatás tartalmi modernizációjába, a nevelés-oktatás minőségközpontú fejlesztésébe az oktatás-képzés nemzetközi kapcsolatainak bővítésébe a megyei önkormányzat aktívan bekapcsolódik. A közoktatási feladatokat ellátó önkormányzatok, társulások, intézmények között kialakított együttműködések biztosítják a közoktatási szolgáltatások teljes körű elérhetőségét. A pedagógiai szakszolgálatok terén a megyében jelentkező ellátási igények teljes lefedése érdekében a megyei önkormányzat ellátó rendszere illeszkedik a térségi feladat-ellátáshoz. Az intézmények által nyújtott szakszolgáltatás esetében ki kell alakítani az ellátás igénybevételének rendjét, törekedve a szakszerű és egyben bevételorientált gyakorlat kialakítására. Át kell tekinteni a települési önkormányzatok által működtetésre átadott közoktatási intézmények helyzetét, meg kell találni beillesztésüknek a szakmailag optimális, pénzügyileg takarékos módját a megyei fenntartású közoktatási intézmények körébe. Pályázati úton bevonható pénzeszközök segítik a kompetencia-alapú oktatás erősítését, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, az informatikai fejlesztést, a szaktantermek számának növelését, az időszerű felújításokat és a jelentősebb eszközbeszerzések finanszírozását. A középfokú nevelési-oktatási intézmények biztosítják a feltételeket a tanulók tankötelezettségének teljesítéséhez. Az oktatás tervezése, szervezése, a beiskolázási intézkedési terv, az osztályok, illetve a tanulócsoportok kialakítása a költséghatékonysági szempontok figyelembevételével történik. Kiemelten kell kezelni a versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges alapképességek és ismeretek átadását. Ennek érdekében a humán és természettudományos tantárgyak, a számítástechnika és az idegen nyelv tanulásához szükséges készségek elsajátítását támogató fejlesztéseket elő kell segíteni. Ezzel összhangban az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges közoktatási infrastrukturális feltételeket fejleszteni kell, valamint biztosítani kell a mindennapos testnevelést. A megyei önkormányzat ebben a ciklusban is csatlakozik a szakminisztérium által kiírt iskolatej programhoz. A program keretében fő a megyei fenntartású közoktatási intézmények általános iskolai nevelés-oktatásban résztvevő tanulói és óvodai nevelésben résztvevő gyermekei részére biztosít ingyenesen különböző tejtermékeket. b) Szakképzés A megye gazdasága versenyképességének javítása nem képzelhető el sikeres, hatékony szakképzés nélkül. 13

14 Az elkövetkező években a magyar társadalom egyik legnagyobb kihívása a foglalkoztatottság szintjének növelése. Ebben kulcsszerepet játszik egy olyan szakképzési rendszer működtetése, amely képes az ország gazdaságának dinamizálásával összhangban mennyiségében és minőségében megfelelően képzett munkaerőt kibocsájtani. A szakképzésben tanuló fiatalok több mint 90%-a 16 települési önkormányzat által fenntartott szakképző intézményben szerez szakképesítést. A fenntartók a hatékonyság növelése érdekében társulási formában Térségi Integrált Szakképző Központot működtetnek. Kiemelt feladat az elkövetkező időszakban a közoktatásban, különösen a szakképzésben a költséghatékony módszerek kialakítása a fenntarthatóság biztosítása érdekében. A szakképzés terén a változó munkaerő-piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás másik fontos területe a felnőttképzés, ezért fontos a jelenlegi szakképző intézménybázisra épülő, jól szervezett, hatékony felnőttképzési tevékenység kifejlesztése. Az Országos Képzési Jegyzékkel összefüggésben a szakképző intézményekben a kompetencia alapú, modulrendszerű szakképzési rendszer biztosítása és a szakmai vizsgarendszer átalakítása szükséges. Az Országos Képzési Jegyzék szerint kialakított szakmastruktúra, valamint az ehhez kiadott szakmai- és vizsgakövetelmény, illetve központi szakmai programok figyelembevételével a helyi szakmai programok, óratervek elkészítése, a pedagógiai programok módosítása és a képzés felmenő rendszerű bevezetése a szakképző iskolákban a fenntartó koordináló tevékenységével. A megyei önkormányzat pénzügyi lehetőségei és a pályázati források függvényében javítani szükséges a közoktatási intézmények épületeinek műszaki, infrastrukturális állapotán. A megalakuló szakképzési bizottság közreműködésével az intézményhálózat racionális működtetése, a megyei szakképző intézmények közötti együttműködés javítása szükséges. A képzési tevékenységek összehangolása révén a minőségi szakképzéshez való jobb hozzáférés biztosítása, a képzés költséghatékonyságának javítása, a képzési kapacitások jobb kihasználása is fontos feladat a helyi munkaerő-piaci igények közelítése alapján. Biztosítani kell az előrehozott, három éves szakképzést, valamint a kiemelten támogatandó szakmákban az ösztöndíjrendszer fenntartását. c) Közművelődés, közgyűjtemények A megyei közgyűjteményi, közművelődési intézmények révén közvetlenül, illetve a települési önkormányzatok intézményeinek nyújtott tanácsadással, szolgáltatásokkal közvetve a megyei önkormányzat részt vesz a modern információs társadalom által támasztott igények kielégítésében. Kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű csoportok kulturális felzárkóztatásának segítésére és a felvilágosító tevékenység fokozására (előadások, kiadványok intézményeken keresztül). 14

15 Ennek keretében: Biztosítani kell a jövőben is a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásokról és a közművelődésről szóló, módosított évi CXL. törvény és a kapcsolódó ágazati jogszabályok által meghatározott megyei közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátását. A hagyományos könyvtári szolgáltatási formák mellett szükséges az informatikai rendszer települési kiépítése, ehhez elsősorban képzéssel és elektronikus tartalomszolgáltatással kell hozzájárulni. Alkalmazni kell a káros internettartalmak szűrésének lehetőségeit a felnőtt és gyermekkönyvtárakban egyaránt. A megyei könyvtár koordinálásával működő könyvtári ellátó rendszerrel a kistelepülések könyvtári szolgáltatását a jövőben is segíteni kell. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kulturális civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, művészeti csoportok, hagyományőrző közösségek tevékenységére, programjaik megvalósításának segítésére. A megyei múzeumi szervezet hatékony működtetésével biztosítható a kulturális örökség feltárása, restaurálása, megóvása és bemutatása. Szükséges a szorosabb, eredményesebb kapcsolat kialakítása, fenntartása a tagmúzeumok székhelye szerinti önkormányzatokkal. Az ágazati jogszabályokban előírtak szem előtt tartásával folytatódik a feltárt anyagok nyilvántartásának feldolgozása, a megyei múzeumi szervezet eszköz-ellátottságának fejlesztése, alkalmas múzeumi raktárak kialakítása. A megyében működő nevelésioktatási intézmények és a megyei múzeumi szervezet közötti partnerség erősítése indokolt a nevelési-oktatási intézmények igényeire építő múzeumpedagógiai tevékenység fejlesztésével, megvalósításával. Nagy hagyományú nemzetközi, országos, regionális és megyei rendezvények, kulturális programok, fesztiválok, kiállítások megrendezésére a pénzügyi lehetőségek függvényében kerülhet sor. A megyei levéltárban, mint területi általános levéltárban folyó tevékenység közvetlen felügyeletével és irányításával biztosítani kell, hogy a megyei levéltár illetékességi körébe tartozó levéltári anyag szakszerűen kezelt és rendezett, jól használható forrásanyaggá váljék, épségben és használható állapotban a jövő nemzedéke számára is fennmaradjon, kutathatóvá váljon. d) Egészségügy Egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervként a megyei önkormányzatnak a megye egészségügyi ellátása színvonalának növelése érdekében a következő feladatokat kell megvalósítania: 15

16 a területi szakellátási kötelezettségének teljesítése körében: mivel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet jelentős szerepet tölt be a megye lakosságának fekvő- és járóbeteg szakellátásában, az intézet zavartalan működésének biztosítása, a pénzügyi stabilitás fenntartása kiemelt feladat, át kell tekinteni a megyei kórház évekre szóló szakmai fejlesztési tervében foglalt feladatok időarányos végrehajtását, meg kell határozni a közötti időszak legfőbb feladatait, célkitűzéseit, a pályázati források igénybevételével szükséges a megyei kórház fejlesztésének folytatása, a működési engedélyek megszerzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek elérését kell biztosítani a fekvő- és járóbeteg szakellátás területén, megfelelő színvonalú fekvő- és járóbeteg szakellátási kapacitás biztosítása érdekében erősíteni kell az együttműködést a megye egészségügyi közszolgáltatásért felelős fenntartóival és intézményeikkel, az egészségnevelési, egészségmegőrzési programok körében: a drogprevenciós feladatok ellátásának biztosítása érdekében a szolnoki Addiktológiai Központ működésének támogatása, a megyében megvalósítandó népegészségügyi programok támogatása, egészségügyi szűrőprogramok szervezése a megye fő alatti lakónépességű településein, kapcsolattartás a Megyei Orvosi Kamarával, a Szakdolgozók Megyei Egyesületével, a Megyei Gyógyszerész Kamarával és mindazon szakmai és civil szervezetekkel, amelyek véleménye elősegíti az ellátás minőségének javítását, szükség szerinti részvétel az Észak-alföldi Regionális Egészségügyi Tanács munkájában. e) Gyermek- és ifjúságvédelem Célkitűzések: A gyermekek védelméről szóló törvénynek megfelelően olyan differenciált, komplex megyei ellátórendszer működtetése a cél, amely az alapellátás és a szakellátás kölcsönösen hasznos együttműködésén alapul. 16

17 A rendelkezésre álló anyagi eszközök takarékos, ésszerű felhasználása. Olyan minőségi szolgáltatás nyújtása, amely középpontba helyezi a szolgáltatók, valamint az ellátottak érdekeit, igényeit, szükségleteit. A nevelőszülői hálózat jelenlegi arányának megtartása mellett az otthont nyújtó ellátás színvonalának minőségi fejlesztése. Pályázati lehetőségek kihasználása. A megye nehéz gazdasági helyzete és a veszélyeztetett gyermekek magas aránya együttesen nagy kihívást jelent a megye gyermekvédelmi rendszere számára. A gyermekvédelmi átmeneti elhelyezési lehetőségek részlegesen épültek ki megyénkben, ezek hiányában a gyermekvédelmi szakellátásba kerülnek azok a gyermekek, akiknek átmeneti elhelyezés keretében megoldható lett volna lakhatásuk, gondozásuk. A beutalások száma az utóbbi két évben emelkedik, ami a gazdasági válság kirobbantotta szociális létbizonytalansággal szorosan összefügg. Ez megfordította a korábbi 10 év tendenciáját és emelkedik az állami gondoskodásban élők száma. A gondozási napok átlagát tekintve az ellátotti létszám stagnálását mutatja. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy sokan kerülnek be a szakellátásba sok kiskorút érint az ideiglenes elhelyezés viszont a nagykorúvá válók és a vérszerinti családhoz visszakerülő gyermekek együttes száma ezzel közel azonos. A szakellátásba az utóbbi években évi 30%-os arányban kerültek 14 év feletti, magatartás és beilleszkedési zavaros kiskorúak, akiknek esetében kihívást jelent mind a megfelelő gondozási hely kijelölése, mind a mindennapi nevelési-gondozási tevékenység, szocializáció. Sajnálatosan egyre több a pszichiátriai kórképpel rendelkező, kórházi ápolást, gyógyszeres kezelést igénylő fiatal. f) Szociális ellátás A szociális törvény alapján a megyei önkormányzat megyei szociális szolgáltatás-tervezési koncepció készítésére kötelezett. A koncepció első változatát 2002-ben, első felülvizsgálatát 2005-ben, második felülvizsgálatát 2008-ban fogadta el a megyei közgyűlés első felében tervezett a koncepció következő felülvizsgálata. A szociális intézmények tárgyi körülményei évek óta elsősorban a pályázati támogatások igénybevételével fejlődtek. Az utóbbi években lecsökkent pályázati lehetőségek azonban kevés forrást biztosítanak, a költségvetési pénzeszközök pedig már a karbantartási kiadásokat is csak korlátozottan biztosítják. A felújítások elmaradása kedvezőtlenebb körülményeket teremt a feladatellátáshoz, ezzel szemben a szakmai-jogszabályi követelmények bővülnek. A korszerű gondozási követelmények alapján az elhelyezési feltételek terén az alábbi fejlesztési irányok a meghatározóak: 17

18 bővíteni kell a humanizált, családias elhelyezési feltételeket, meg kell szüntetni a nagy ágyszámú szobákat, és legfeljebb 4 ágyas, illetve annál kisebb ágyszámú lakószobákat kell kialakítani, a fejlesztések során a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékossággal élők esetében előnyben kell részesíteni a lakóotthoni férőhelyek kialakítását, az intézményekben biztosítani kell a teljes körű akadálymentesítést, beleértve az infokommunikációs akadálymentesítést is, a tartós ápolásra szoruló ellátottak gondozása érdekében javítani kell az intézmények olyan korszerű eszközökkel történő felszereltségét, amelyek megkönnyítik a dolgozók gondozási-ápolási tevékenységét. Az idősek bentlakásos elhelyezése terén a demens idősek, valamint a tartósan ápolásra szoruló idősek ellátása a jelenlegi időszak kiemelt feladata. Az idősotthonok szervezetén belül szükséges külön demens részlegek kialakítása, de fel kell készülni a demensek ellátására akkor is, ha fizikailag nem elkülönítetten történik a gondozásuk. Hasonlóképpen számolni kell a huzamosabb ideig ágyban fekvő, ápolásra szoruló ellátottak számának növekedésére. A fogyatékossággal élőket gondozó intézmények jelzései alapján egyre nagyobb számban érkeznek a fogyatékosság súlyos fokozatába tartozó ellátottak. Gondozásuk nagy szakértelmet és széleskörűen differenciált gondozási, valamint mentálhigiénés tevékenységet kíván. A pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása terén sürgető a bentlakásos férőhelyek modernizálása, valamint a lakóotthoni elhelyezési lehetőségek bővítése. Bár ezekben a profilokban a legnagyobb a várakozók száma, férőhelybővítés helyett a dementálódott betegek idősotthoni áthelyezésével indokolt többletkapacitás megteremtése. g) Sport A megyei önkormányzat sportkoncepciójában foglaltaknak megfelelően civil szervezet közreműködésével támogatja a diáksport versenyrendszert, a diáksport tanács működését, a megyei sportági szakszövetségek működését és versenyrendszerét, a megyei társadalmi sportszervezetek működését, a megyei szintű szabadidősport rendezvényeket. Támogatja a fogyatékossággal élő személyek szervezett sporteseményeit, számukra a képességeiknek megfelelő versenyrendszer kialakítását, ösztönzi a fogyatékosokkal foglalkozó megyei intézmények és civil szervezetek összefogását. 18

19 h) Egyéb társadalompolitikai feladatok A megyei önkormányzat: kapcsolatot tart az ifjúsági feladatokat ellátó megyei hatókörű intézményekkel, civil szervezetekkel, diákönkormányzatokkal; a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos tevékenységet a pedagógiai intézet tanácsadóin keresztül segíti és koordinálja, támogatja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat évenkénti fordulóiban a pályázati kritériumoknak megfelelő hallgatók tanulmányait, működteti és finanszírozza a Jász-Nagykun-Szolnok megyei tehetséggondozó ösztöndíj rendszert, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően segíti a megyei cigány kisebbségi önkormányzat tevékenységét; az etnikai alapból támogatja tanulmányi eredmény alapján a cigánytanulók középfokú tanulmányait, működteti az Esélyek Házát, valamint közszolgáltatásai révén, társadalmi kapcsolatrendszerével elkötelezett az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód területén Térség- és gazdaságfejlesztés a) Gazdaságfejlesztés A megye társadalmi-gazdasági felzárkózásának biztos alapja az országos átlagnál jelentősebb ipari növekedés, ugyanakkor a megye erőteljes területi differenciálódása ennek gátja is. A megye fejlettebb nyugati fele és elmaradott keleti fele problémáinak kezelése eltérő megoldásokat igényel. Általános problémát jelent a magas munkanélküliség felszámolása és a tartós foglalkoztatás biztosítása, valamint a cigányság felzárkózásának gazdasági alapú elősegítése. Ezen problémák kezeléséhez a települési önkormányzatok, az érintett állami szervek, a vállalkozói és munkavállalói szevezetek intézményes összefogássa szükséges. E téren a megyei önkormányzat kezdeményező szerepet vállalhat. Kiemelt feladatként kell kezelni: az ipari parkok és iparterületek fejlesztését, a befektetésösztönzés és vállalkozásélénkítés szervezeti és eszközrendszerének megyei szintű megújítását, a Szolnok-Jászberény tengely fejlesztésére kötött együttműködési megállapodás átértékelését és megvalósítását, 19

20 a megye tiszántúli részén új gazdasági központok kialakításának segítését, az agrárszektor versenyképességének javítását, a kistermelők érdekérvényesítő képességének erősítését, a projektgenerálás eszközével az Új Széchenyi Terv adta lehetőségek és a vidékfejlesztési pályázatok hasznosításának erősítését, a megyei és kistérségi közmunka programok kezdeményezését. b) Közlekedésfejlesztés A közlekedésfejlesztés terén a megye, a kistérségek és a települések elérhetőségének általános javítása mind a gazdasági fejlődés, mind a mindennapi élet folytatásának alapvető feltétele. Egyaránt fontos a mai rendkívül rossz helyzet felszámolása és a jövőbeni kiemelt fejlesztések megalapozása. Mindezek érdekében feladatként fogalmazódik meg: a meglévő közúthálózat felújítása fokozásának elérése, a vasúti személyi közlekedés fő- és szárnyvonalakon való fennmaradásának biztosítása, a megye főúthálózata teherbírásának növelése érdekében új projektek kezdeményezése, a megyét érintő gyorsforgalmi útfejlesztések (4. sz. főút Pest megyei szakasza; M4 Abony-Fegyvernek; M8 Szolnok-Kecskemét; M44 Tiszakürt-Kunszentmárton) és az uniós támogatással megvalósuló vasúti nagyprojektek (100-as és 120-as vasúti fővonalak rekonstrukciója) előkészítésének és megvalósításának fokozott segítése, a jászberényi elkerülő út befejezésének és a Törökszentmiklós, Fegyvernek és Kenderes elkerülői előkészítésének ösztönzése. c) Környezetvédelem A megye környezetvédelmének fejlesztése terén figyelembe véve a közelmúltban elfogadott környezetvédelmi programot is három átfogó célkitűzés fogalmazható meg: Árvíz- és belvízvédelem fokozott fejlesztésének segítése: a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében megvalósuló árapasztó tározók nagyvízi meder vízszállító kapacitása fejlesztésének szakmai segítése, külterületi és belterületi belvízrendezési projektek szakmai segítése, újabb projektek megyei kezdeményezése. Az uniós csatlakozásból adódó jogszabályi kötelmek betartásának és elérésének előmozdítása: megyei ivóvízminőség-javító program megvalósítása, befejezése, a LE (lakosegyenérték) feletti települések szennyvízkezelésének megoldása, a hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése, a rekultivációs programok megvalósítása. 20

21 Az energiafelhasználás korszerűsítésének, racionalizálásának ösztönzése: a regionális energiakoncepció alapján megyei akcióterv kialakítása, települési és kistérségi megújuló energia projektek kezdeményezése, a megyei önkormányzat intézményei energetikai fejlesztésére irányuló projektek kialakítása. A környezetvédelem terén további feladatot jelent a Tiszakürti Arborétum továbbfejlesztése, a kistelepülések szennyvízkezelésének szakmai segítése. A környezetvédelmi nevelés és tevékenység fejlesztése érdekében továbbra is biztosítani kell a Megyei Parlagfű-mentesítési Alap, a Települési Környezetért cím pályázat megtartását és a Megyei Természet- és Környezetvédelmi Napok megrendezését. d) Turizmusfejlesztés Az országos turisztikai szervezeti rendszer folyamatban lévő átalakításának megfelelően a megyei önkormányzat turizmussal összefüggő feladatait a megalakuló két térségi turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezettel kell összehangolni. Kiemelt feladat a megyei sajátosságok marketingjének előtérbe helyezése, e téren meghatározó a Jászkun kapitányok nyomában tematikus túraútvonal fejlesztése. A megyei önkormányzat turisztikai tevékenysége az alábbiakra irányul: együttműködés kialakítása az Alföld Szíve Térségi Turisztikai Egyesülettel, a Tiszatavi Térségi TDM Egyesülettel és a helyi TDM szervezetekkel, a Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat marketing tevékenységének fenntartása, a Tourinform irodák további szakmai koordinációja, a kiemelt turisztikai fejlesztések megvalósításának segítése, a megyei önkormányzat tulajdonában lévő turisztikai szálláshelyek fejlesztése pályázati források bevonásával, a megyei önkormányzat tulajdonát képező újszászi Kastély Otthon kiváltása esetén az Orczy-kastély turisztikai célú hasznosításának előkészítése, a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Turisztikai Védjegye" cím évenkénti adományozása. e) Területi tervezés A megyei önkormányzat területi önkormányzatként való ténykedésének egyik kiemelkedő területe a különféle stratégiai tervdokumentumok kialakítása és megvalósításuk koordinálása. Az önkormányzati ciklusban a következő fontosabb feladatok várhatók: a as Európai Uniós fejlesztési időszakra vonatkozó megyei területfejlesztési stratégiai program kialakítása, a Tisza-tó térsége, illetve a Hortobágy kiemelt térséggé nyilváníttatása és területfejlesztési koncepciója kialakításának kezdeményezése, 21

22 a Tisza folyó jövőbeni hasznosítására vonatkozó nemzetközi stratégia kialakítása a Duna Stratégiához kapcsolódva, a megyei turisztikai stratégiai program, a megyei környezetvédelmi program és a humán közszolgáltatások megyei tervdokumentumainak következő időszakra vonatkozó kialakítása A megyei önkormányzat kapcsolatrendszerének erősítése a) Hazai kapcsolatok A megyei önkormányzat kapcsolatainak erősítése több területén és síkon lehetséges, illetve indokolt egy erőteljesebb területi önkormányzati feladatvállaláshoz. A meglévő, jól kialakult kapcsolatok elmélyítése mellett újak kialakítása is szükséges, amelyek a megyéhez tartozás és a megyetudat erősítéséhez, illetve az önkormányzat tevékenysége társadalmi elismeréséhez kapcsolódnak. Ezen belül kiemelendő: a megye településeivel és kistérségi társulásaival való kapcsolat erősítése, bővítése, a megyében működő állami szervekkel, gazdasági kamarákkal, szakmai és érdekképviseleti szervekkel az együttműködés gyakorlatiassá tétele, napi szintűvé emelése, a megyei és országos médiával kialakított együttműködés bővítése, a megyei önkormányzat és intézményei honlapjainak tartalmi fejlesztése, korszerűsítése, a megyei önkormányzat kialakított díj- és címadományozási rendszerének jövőbeni fenntartása, esetleges bővítése, a megyei önkormányzat által szervezett hivatalos ünnepségek és események, illetve készíttetett kiadványok tematikus egységesítése, külön tekintettel a jászkun összetartozás tudatosítására. b) Nemzetközi kapcsolatok A megyei önkormányzat közelmúltban elfogadott évekre szóló nemzetközi stratégiai programja meghatározza az együtműködések céljait és tartalmait. A konkrét feladatok rögzítésére az éves tervekben van lehetőség a mindenkori költségvetési feltételek keretei között, a költséghatékonyság fokozását szem előtt tartva. A nemzetközi stratégia fő célterületei: a nemzetközi kapcsolatok bővítése, kiterjesztése keleti irányba, a szomszédos országok magyarlakta területeivel a kapcsolat erősítése, a meglévő együttműködések racionalizálása, a megyei önkormányzat közvetítő szerepének erősítése, az Európai Uniós pályázatokon való sikeres szereplés fokozása. 22

23 4) A program megvalósításának feltételei A megyei közgyűlés, a bizottságok, a megyei önkormányzat hivatala és az intézmények fokozottabb, tudatosabb, aktívabb és kezdeményezőbb szerepvállalása nagymértékben szolgálja a kitűzött célok megvalósítását. Magyarország alaptörvénye, a közigazgatás folyamatban lévő átszervezése és az új önkormányzati törvény előkészítése és elfogadása következtében bekövetkező változások nagyfokú rugalmasságot és aktív alkalmazkodást követelnek. A szükséges szervezeti változásoknak is ezt kell szolgálniuk. A kormány programjában, valamint az éves költségvetési törvényekben és ágazati jogszabályokban foglaltak megvalósíthatósága. Lényeges, hogy az önkormányzatok forrásszabályozása javuljon, kövesse azt az elvet, hogy a központi szabályozások kiadásnövelő hatása épüljön be a központi támogatások összegébe. Az önkormányzat érdekérvényesítő szerepének, tevékenységének folyamatos és fokozott megvalósítása keretében a saját forrás megszerzési lehetősége törvényi feltételeinek javítása (illetékbevételek elosztása szabályainak számunkra kedvezőbb alakítása). A feladatellátásban érvényesíteni kell a célszerű, hatékony, költségtakarékos struktúra kialakítását, a kötelező feladatok elsődlegessége mellett, amelyben prioritást kell kapnia a racionálisabb, hatékonyabb intézményi szerkezetnek. A saját források köre és mértéke bővítésének lehetőségeinek keresése. Kiemelt figyelem fordítása a hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek maximális felkutatására, igénybevételére. A megoldandó feladatok rangsorolásánál igazodni a kedvezőbb pályázati lehetőségekhez. Az önkormányzat költségvetésében a kötvény kibocsátás bevételéből kell biztosítani a saját forrásokat és a támogatás megelőlegezéséhez szükséges összegeket. Fokozott figyelmet kell fordítani az önkormányzat mindenkori likviditási helyzetére, a működési-felhalmozási célú feladatok forráslehetősége és a feladatok megvalósítása egyensúlyi helyzetére, a hitelképesség fenntartására, a centralizált pénzgazdálkodásra. A megyei önkormányzat vagyongazdálkodása alapelveinek betartásával, a gazdaságos feladatellátás szempontja előtérbe helyezésével felül kell vizsgálni az önkormányzat által kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatok eszközigényét és a rendelkezésre álló vagyont, annak összetételét. Gondoskodni a feladatellátáshoz egyáltalán nem, vagy gazdaságosan nem használható vagyon mobilizálásáról. A gazdasági programban foglaltak végrehajtása érdekében biztosítani kell az intézmények működőképességét, valamint az önkormányzat által felvállalt egyéb feladatok célszerű és gazdaságos ellátását. 23