A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, de cem ber 26., vasárnap 201. szám Ára: 2254, Ft TARTALOMJEGYZÉK 358/2004. (XII. 26.) Korm. r. Az élelmezési és mezõgazdasági célú növényi génforrásokról szóló, Ró má ban, no vem ber 3-án el fo ga dott nem zet kö zi Egyez - mény kihirdetésérõl /2004. (XII. 26.) Korm. r. Az INTERREG III Közösségi Kezdeményezés programok végre - hajtásának részletes szabályairól /2004. (XII. 26.) Korm. r. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közös - ségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek tá - mo ga tá sa i nak fo ga dá sá hoz kap cso ló dó pénz ügyi le bo nyo lí tá si, szám vi te li és ellenõrzési rendszerek kialakításáról /2004. (XII. 26.) Korm. r. Az Or szá gos La kás- és Épí tés ügyi Hi va tal ról szóló 135/2003. (VIII. 29.) Korm. rendelet módosításáról /2004. (XII. 26.) Korm. r. Az Egyenlõ Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól /2004. (XII. 26.) Korm. r. Az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott ter he lõ anyag mennyi ség meg ha tá ro zás mód já ról, va la mint a díj - fi ze tés át há rí tá sá nak sza bá lya i ról szóló 270/2003. (XII. 24.) Korm. ren de let módosításáról /2004. (XII. 26.) Korm. r. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének fel - té te le i rõl szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. ren de let módosításáról /2004. (XII. 26.) Korm. r. A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának rész le tes szak mai sza bá lya i ról szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról /2004. (XII. 26.) Korm. r. A re pü lõt erek kör nye ze té ben lé te sí ten dõ zaj gát ló vé dõ öve ze tek ki - jelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet módosításáról /2004. (XII. 26.) Korm. r. A fel szín alat ti vi zek vé del mé rõl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról /2004. (XII. 26.) Korm. r. A fel szí ni vi zek mi nõ ség e vé del mé nek sza bá lya i ról szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. ren de let módosításáról /2004. (XII. 26.) Korm. r. A sza po rí tó anya gok kal kap cso la tos mi nõ ség vé del mi bír ság meg - állapításáról /2004. (XII. 26.) Korm. r. Az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerzõdésekrõl és az üzleten kí - vüli kereskedés folytatásának egyes feltételeirõl /2004. (XII. 26.) Korm. r. Az egyes szel lem i tu laj don jo go kat sér tõ áruk el le ni vám ha tó sá gi in - tézkedésekrõl /2004. (XII. 26.) Korm. r. Az egyes forgalmi adók visszatérítésérõl szóló kormányrendeletek mó do sí tá sá ról /2004. (XII. 26.) Korm. r. A fej lesz té si adó ked vez mény rõl szóló 275/2003. (XII. 24.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról /2004. (XII. 26.) Korm. r. A Kiváló Mûvész, az Érdemes Mûvész, valamint a Népmûvészet Mestere járadék folyósításáról Oldal A tar ta lom jegy zék a ol da lon foly ta tó dik. F E L H Í V J U K tisz telt elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a Ma gyar Köz löny utol só oldalán közzétett évi elõfizetési árakra.

2 15702 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám TARTALOMJEGYZÉK Oldal 14/2004. (XII. 26.) EüM r. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezetérõl és mû kö dé sé rõl szóló 7/1991. (IV. 26.) NM ren de let mó do sí tá sá - ról /2004. (XII. 26.) IHM r. A rá dió és te le ví zió mû sor szó rás leg ma ga sabb dí ja i ról szóló 2/2003. (II. 7.) IHM rendelet módosításáról /2004. (XII. 26.) Korm. h. A kö zöt ti idõ szak ra szóló Nem ze ti Kör nye zet vé del mi Program finanszírozásának és végrehajtásának egyes kérdéseirõl /2004. (XII. 26.) Korm. h. A Kormány részérõl szavazati joggal részt vevõ minisztereknek az Országos Területfejlesztési Tanácsba történõ kijelölésérõl /2004. (XII. 26.) Korm. h. Az or szá gos mú ze u mok lá to ga tá sá ról szóló 1160/2002. (IX. 26.) Korm. határozat módosításáról /2004. (XII. 26.) Korm. h. A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló évi XXIII. tör vény ha tá - lya alá tar to zó szer vek jegy zé ké rõl szóló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról /2004. (XII. 26.) Korm. h. A Nemzeti Lakásprogram kialakításához és az építésigazgatás át - szervezéséhez szükséges szervezeti, pénzügyi és intézményi fel - té te lek biz to sí tá sá ról szóló 1139/2002. (VIII. 12.) Korm. ha tá ro - zat hatályon kívül helyezésérõl /2004. (XII. 26.) Korm. h. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság vezér - igazgatójának felmentésérõl és kinevezésérõl, igazgatósági tag felmentésérõl és igazgatósági tagok kinevezésérõl /2004. (XII. 26.) Korm. h. A Magyar Televízió Rt. hitelfelvételéhez kapcsolódó állami kezes - ség vál la lás ról szóló 1121/2004. (XI. 13.) Korm. ha tá ro zat módosításáról /2004. (XII. 26.) Korm. h. A Hajdú-Bét Rt. és a Parmalat Hungária Rt. fizetésképtelensége miatt kialakult válságos helyzet kezelését célzó kedvezményes hi tel konst ruk ció be ve ze té sé rõl szóló 1041/2004. (IV. 29.) Korm. határozat módosításáról

3 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 358/2004. (XII. 26.) Korm. rendelete az élelmezési és mezõgazdasági célú növényi génforrásokról szóló, Rómában, november 3-án elfogadott nemzetközi Egyezmény kihirdetésérõl (A Ma gyar or szág csat la ko zá sá ról szóló ok irat le tét be he lye zé se már ci us 4. nap ján meg tör tént, az Egyez - mény 28. cik ké nek 1. be kez dé se ér tel mé ben a Ma gyar Köz tár sa ság vo nat ko zá sá ban jú ni us 29-én ha tály ba lé pett.) 1. A Kor mány az ENSZ Élel me zé si és Me zõ gaz da sá gi Szer ve ze te Kon fe ren ci á já nak 31. ülés sza kán, Ró má ban, no vem ber 3-án el fo ga dott, az élel me zé si és me zõ - gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok ról szóló nem zet kö zi Egyez ményt (a továb biak ban: Egyez mény) e ren de let tel ki hir de ti. 2. Az Egyez mény hi va ta los ma gyar nyel vû for dí tá sa a következõ: Az élelmezési és mezõgazdasági célú növényi génforrásokról szóló nemzetközi egyezmény Preambulum A Szer zõ dõ Fe lek meg gyõ zõd ve az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú növényi gén for rá sok spe ci á lis jel le gé rõl, kü lön le ges jel - leg ze tes sé ge i rõl és azok ról a prob lé mák ról, ame lyek különleges meg ol dá so kat tesz nek szük sé ges sé, ag gód va ezen erõ for rá sok fo lya ma tos pusz tu lá sa miatt, an nak is me re té ben, hogy az élel me zé si és me zõ gaz da - sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok vé del me az or szá gok kö zös ér de ke, mi vel min den or szág nagy mér ték ben függ az élel - me zé si és me zõ gaz da sá gi célú, más hol ho nos nö vé nyi gén kész let tõl, fel is mer ve, hogy az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok meg õr zé se, fel tá rá sa, össze gyûj té se, jel leg ze tes sé ge i nek le írá sa, ki ér té ke lé se és do ku men tá lá sa el en ged he tet len a vi lág élel me zés biz ton sá gá val foglal - kozó Ró mai Nyi lat ko zat és a Vi lág élel me zé si Csúcs ta lál - ko zó Cse lek vé si Terv e cél ja i nak tel je sí té sé hez és a fenn - tart ha tó me zõ gaz da sá gi fej lõ dés hez a je len le gi és a jö võ - be ni ge ne rá ci ók szá má ra, és hogy a fej lõ dõ or szá gok és az át me ne ti gaz da sá gú or szá gok tech ni kai ka pa ci tá sát sür gõ - sen nö vel ni kell an nak ér de ké ben, hogy vál lal has sák eze - ket a fel ada to kat, meg je gyez ve, hogy az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok meg õr zé sé vel és fenn tart ha tó hasz ná la tá val kap cso la tos glo bá lis cse lek vé si terv az ilyen jel le gû te vé keny sé gek nem zet kö zi szint en el fo ga dott ke re - te it al kot ja, el is mer ve to váb bá, hogy az élel me zé si és me zõ gaz da sá - gi célú nö vé nyi gén for rá sok al kot ják azt az alap anya got, amely nél kü löz he tet len a ha szon nö vé nyek ge ne ti kai fej - lesz té sé hez, akár a me zõ gaz da sá gi ter me lõk ál tal al kal ma - zott ki vá lo ga tás, a klasszi kus nö vény ne me sí tés vagy a mo - dern bio tech no ló gi ai mód sze rek al kal ma zá sa ese tén, és elengedhetetlen az elõ re meg jó sol ha tat lan kör nye ze ti változásokhoz tör té nõ al kal maz ko dás és a jö võ be ni em - ber i szük ség le tek ki elé gí té se szem pont já ból, meg erõ sít ve, hogy a vi lág összes ré gi ó já ban dol go zó me zõ gaz da sá gi ter me lõk múlt be li, je len le gi és jö võ be ni hoz zá já ru lá sai al kot ják a me zõ gaz da sá gi ter me lõk jo ga i - nak alap ját, kü lö nös te kin tet tel a szár ma zá si és di ver zi tás köz pon tok ra, ame lyek kel hoz zá já rul tak ezen erõ for rá sok meg õr zé sé hez, to vább fej lesz té sé hez és el ér he tõ vé téte - léhez, meg erõ sít ve to váb bá, hogy a je len Egyez mény ben el is - mert jo gok, ame lyek a gaz da sá gok ban ter mesz tett mag vak és elõ ál lí tott más sza po rí tó anya gok fel hasz ná lá sá val, cse - ré jé vel és ér té ke sí té sé vel kap cso la to sak, va la mint az élel - me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok fel - hasz ná lá sá ból fa ka dó hasz nok igaz sá gos és mél tá nyos elosztásával kap cso la tos dön tés ho za tal ban való rész vé tel joga alap ve tõ je len tõ sé gû ek a me zõ gaz da sá gi ter me lõk jogainak ér vé nye sí té sé ben, va la mint a me zõ gaz da sá gi ter - me lõk jo ga i nak nem ze ti és nem zet kö zi szint en tör té nõ támogatásában, fel is mer ve, hogy je len Egyez mény nek és más, a je len Egyez mény te kin te té ben re le váns nem zet kö zi meg ál la po - dá sok nak köl csö nö sen tá mo gat ni uk kell a fenn tart ha tó me zõ gaz da sá gi ter me lést és élel me zé si biz ton sá got, meg erõ sít ve, hogy je len Egyez mény ben sem mi sem ér - tel mez he tõ úgy, mint ami bár mi lyen mó don is meg vál toz - tat ná a Szer zõ dõ Fe lek más nem zet kö zi meg ál la po dá sok alap ján fenn ál ló jo ga it és kö te le zett sé ge it, meg ért ve, hogy a fen ti fel so ro lás nak nem az a cél ja, hogy hi e rar chi át hoz zon lét re je len Egyez mény és más nem zet kö zi meg ál la po dá sok kö zött, an nak tu da tá ban, hogy az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok ke ze lé sé vel kap cso la tos kér dé - sek a me zõ gaz da ság, a kör nye zet vé de lem és a ke res ke de - lem kö zös pont já ban he lyez ked nek el, és ab ban a meg gyõ -

4 15704 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám zõ dés ben, hogy az em lí tett szek to rok kö zött együtt mû kö - dés re van szük ség, an nak tu da tá ban, hogy ezek a szek to rok fe le lõs ség gel tar toz nak a múlt be li és a jö võ be ni ge ne rá ci ók felé a vi lág élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok sok fé le sé gé nek meg õr zé sé ért, fel is mer ve, hogy az ál la mok az élel me zé si és me zõ gaz - da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok kal kap cso la tos szu ve rén jo ga ik gya kor lá sa so rán köl csö nös elõ nyök re tesz nek szert egy ha té kony Mul ti la te rá lis Rend szer lét re ho zá sá val, amely rend szer nek az a cél ja, hogy meg könnyít se a hoz zá - fé rést ezen erõ for rá sok ki vá lasz tott faj tá i hoz és az ezek fel hasz ná lá sá ból szár ma zó hasz nok igaz sá gos és mél tá - nyos el osz tá sát, az zal a vággyal, hogy meg kös se nek egy nem zet kö zi meg ál la po dást az Egye sült Nem ze tek Élel me zé si és Me zõ - gaz da sá gi Szer ve ze té nek ke re te in be lül, amely re a továb - biak ban FAO rö vi dí tés sel hi vat ko zunk, a FAO Alap ok má - nyá nak XIV. cik ke sze rint, meg ál la pod nak a kö vet ke zõk ben: I. Rész BEVEZETÉS 1. cikk Célkitûzések 1.1. Je len Egyez mény cél ja az élel me zé si és me zõ gaz - da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok meg õr zé se és fenntart - ható hasz ná la ta, va la mint az ezek fel hasz ná lá sá ból szár - ma zó hasz nok igaz sá gos és mél tá nyos el osz tá sa, a Bi o ló - gi ai Sok fé le ség Egyez ménnyel össz hang ban, a fenntart - ható me zõ gaz da sá gi ter me lés és élel me zé si biz ton ság érdekében Ezen cél ki tû zé se ket je len Egyez mény nek az Egye - sült Nem ze tek Élel me zé si és Me zõ gaz da sá gi Szerveze - tével és a Bi o ló gi ai Sok fé le ség Egyez ménnyel tör té nõ szo - ros össze kap cso lá sá val kell meg va ló sí ta ni. 2. cikk Értelmezõ rendelkezések Je len Egyez mény cél ja i nak meg fele lõen a kö vet ke zõ kifejezések az aláb bi ak ban meg ha tá ro zott je len tés tar tal - mat hor doz zák. Ezek a meg ha tá ro zá sok nem ter jed nek ki a ke res ke del mi áru cik kek for gal ma zá sá ra.,,in situ meg õr zés : az öko ló gi ai rend sze rek és a ter mé - sze tes élõ he lyek meg õr zé sét, va la mint a fa jok élet ké pes állományainak ter mé sze tes kör nye ze tük ben tör té nõ fenn - tar tá sát és hely re ál lí tá sát, kul túr- vagy ter mesz tett nö vény - fa jok ese té ben pe dig azok ban a kör nye ze tek ben tör té nõ fenn tar tá sát és hely re ál lí tá sát je len ti, ahol jel leg ze tes tu laj - don sá ga ik ki ala kul tak.,,ex situ meg õr zés : az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok ter mé sze tes élõ he lyü kön kí vül tör té nõ meg õr zé se.,,élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá - sok : min den nö vé nyi ere de tû ge ne ti kai anyag, amely tény le ges, vagy po ten ci á lis ér té ket kép vi sel az élel me zés - ben és a me zõ gaz da ság ban.,,ge ne ti kai anyag : min den nö vé nyi ere de tû anyag, ideszá mít va a rep ro duk tív és a ve ge ta tív sza po rí tó anya go kat, ame lyek funk ci o ná lis örök lé si egy sé ge ket tar tal maz nak.,,vál to zat : olyan nö vény cso port a leg ala cso nyabb rend szer ta ni egy sé gen be lül, amely a meg kü lön böz tet he - tõ sé gen és egyéb ge ne ti kai jel leg ze tes sé ge in ala pu ló rep - ro du kál ha tó meg nyil vá nu lá sai alap ján van meg ha tá roz va.,,ex situ gyûj te mény : a ter mé sze tes élõ he lyen kí vül fenn tar tott élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén - for rá sok gyûj te mé nye.,,szár ma zá si köz pont : az a föld raj zi kör zet, ahol a kul - túr- vagy vad nö vény fa jok jel leg ze tes tu laj don sá gai ere de - ti leg ki ala kul tak.,,kul túr nö vény di ver zi tás-köz pont : az a föld raj zi kör - zet, ahol a nö vény faj ge ne ti kai sok fé le sé ge meg ta lál ha tó in situ kö rül mé nyek kö zött. 3. cikk Hatály Je len Egyez mény az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok ra vo nat ko zik. II. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4. cikk Általános kötelezettségek Min den Szer zõ dõ Fél gon dos ko dik ar ról, hogy tör vé - nyei, ren de le tei és el já rá sai meg fe lel je nek a je len Egyez - mény ben le fek te tett kö te le zett sé gek nek. 5. cikk Az élelmezési és mezõgazdasági célú növényi génforrások megõrzése, feltárása, jellegzetességeinek leírása, kiértékelése és dokumentálása 5.1. Min den Szer zõ dõ Fél elõ se gí ti sa ját nem ze ti jog - sza bá lya i nak meg fele lõen, és ahol ez szük sé ges, a más Szer zõ dõ Fe lek kel tör té nõ együtt mû kö dés so rán az élel - me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok in teg - rált mó don tör té nõ fel tá rá sát, meg õr zé sét és fenn tart ha tó hasz ná la tát, és szük ség sze rint kü lö nö sen:

5 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y a) átte kin ti és nyil ván tar tás ba ve szi az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá so kat, ide ért ve azo - kat is, ame lyek po ten ci á li san fel hasz nál ha tók, figye lembe véve a meg lé võ po pu lá ci ó ban ta pasz tal ha tó vál to za tos ság ál la po tát és fo kát, és amennyi re ez le het sé ges, fel mé ri az eze ket fe nye ge tõ ve szé lye ket; b) elõ moz dít ja az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú ve szé lyez te tett vagy po ten ci á li san fel hasz nál ha tó nö vé nyi gén for rá sok és az azok ra vo nat ko zó re le váns in for má ci ók össze gyûj té sét; c) szük ség sze rint elõ moz dít ja vagy tá mo gat ja a me zõ - gaz da sá gi ter me lõk és a he lyi kö zös sé gek erõ fe szí té se it, ame lyek föld te rü le tü kön élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok kal tör té nõ gaz dál ko dás ra és azok meg õr zé sé re irá nyul nak; d) elõ moz dít ja a kul túr nö vé nyek vad ro ko na i nak és a va don ter mõ élel mi szer-elõ ál lí tás ban hasz nált nö vé nyek in situ meg õr zé sét, ide szá mít va a vé dett te rü le te ket is, támogatva töb bek kö zött az õs la kos és a he lyi kö zös sé gek tö rek vé se it; e) együtt mû kö dik az ex situ meg õr zés ha té kony és fenn tart ha tó rend szer e ki dol go zá sá nak elõ moz dí tá sá ban, kü lö nös fi gyel met for dít va a meg fe le lõ do ku men tá ci ó ra, a le író és ér té ke lõ vizs gá la tok ra, a fel újí tó ve té sek vég zé sé - re, és elõ se gí ti az ezt a célt szol gá ló meg fe le lõ technoló - giák ki dol go zá sát és át adá sát, az élel me zé si és me zõ gaz da - sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok fenn tart ha tó hasz ná la tá nak to vább fej lesz té se cél já ból; f) fi gye lem mel kí sé ri az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rás gyûj te mé nyek élet ké pes sé gét, a vál to za tos ság mér té két és ge ne ti kai in teg ri tá sát A Szer zõ dõ Fe lek amennyi re le het sé ges, lé pé se ket tesz nek az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén - for rá so kat fe nye ge tõ ve szé lyek mi ni ma li zá lá sá ra, és ahol ez le het sé ges, meg szün te té sé re. 6. cikk A növényi génforrások fenntartható használata 6.1. A Szer zõ dõ Fe lek meg fe le lõ po li ti kai és jogi in téz - ke dé se ket dol goz nak ki és tar ta nak fenn, ame lyek elõ se gí - tik az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá - sok fenn tart ha tó hasz ná la tát Az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén - for rá sok fenn tart ha tó hasz ná la ta a kö vet ke zõ in téz ke dé se - ket fog lal hat ja ma gá ban: a),,mél tá nyos me zõ gaz da sá gi po li ti ka kö ve té se, amely meg fe le lõ mó don elõ se gí ti kü lön fé le olyan föld mû - ve lé si rend sze rek ki dol go zá sát és fenn tar tá sát, ame lyek javítják a me zõ gaz da ság ban a bi o ló gi ai sok fé le ség és az egyéb ter mé sze ti erõ for rá sok fenn tart ha tó hasz ná la tát; b) azon ku ta tá sok tá mo ga tá sa, ame lyek ja vít ják és meg õr zik a bi o ló gi ai sok fé le sé get az ál tal, hogy ma xi ma li - zál ják a faj tán be lü li és a faj ták kö zöt ti vál to za tos sá got a me zõ gaz da sá gi ter me lõk ér de ké ben, kü lö nös te kin tet tel azok ra, akik lét re hoz nak és fenn tar ta nak sa ját faj tá kat, és al kal maz zák az öko ló gi ai alap el ve ket a ta laj termékeny - ségének fenn tar tá sá ban, va la mint a be teg sé gek, a gyo mok és a ro var kár te võk el le ni harc ban; c) szük ség sze rint azon ne me sí té si erõ fe szí té sek tá mo - ga tá sa, ame lyek a me zõ gaz da sá gi ter me lõk rész vé te lé vel kü lö nö sen a fej lõ dõ or szá gok ban nö ve lik az olyan faj - ták ki fej lesz té sé nek ké pes sé gét, ame lyek kü lö nö sen meg - fe lel nek a szo ci á lis, a gaz da sá gi és az öko ló gi ai fel té te lek - nek, be le ért ve a gyen ge ter mõ ké pes sé gû föld te rü le te ket is; d) a kul túr nö vé nyek ge ne ti kai alap já nak ki szé le sí té se és a me zõ gaz da sá gi ter me lõk szá má ra el ér he tõ ge ne ti kai vál to za tos ság nö ve lé se; e) a he lyi és a he lyi kö rül mé nyek hez al kal maz ko dó növényfajták, vál to za tok és ke vés sé hasz no sí tott fa jok kiterjedtebb hasz ná la tá nak meg fe le lõ mó don tör té nõ elõ - se gí té se; f) a vál to za tok és fa jok sok fé le sé ge szé le sebb körû hasz ná la tá nak tá mo ga tá sa meg fe le lõ mó don a köz ter mesz - tés/gaz dál ko dás, a meg õr zés és a fenn tart ha tó hasz ná lat ke re te in be lül, erõs kap cso la tok lét re ho zá sa a növény - nemesítés és a me zõ gaz da sá gi fej lesz tés kö zött a nö vé - nyek ge ne ti kai se bez he tõ sé gé nek és ge ne ti kai le rom lá sá - nak csök ken té se cél já ból, és a vi lág meg nö ve ke dett élel - mi szer-ter me lé sé nek a fenn tart ha tó fej lõ dés sel össze - egyez tet he tõ elõ se gí té se ér de ké ben; és g) azok nak a nö vény ne me sí té si stra té gi ák nak és ren - del ke zé sek nek a fe lül vizs gá la ta és szük ség sze rint ki iga zí - tá sa, ame lyek a faj ták és ve tõ mag vak for ga lom ba ho za ta - lá val kap cso la to sak. 7. cikk Nemzeti kötelezettségek és nemzetközi együttmûködés 7.1. Min den Szer zõ dõ Fél a meg fe le lõ mó don in teg rál - ja me zõ gaz da sá gi és vi dék fej lesz té si po li ti ká já ba és prog - ram ja i ba az 5. és a 6. cik kek ben fel so rolt te vé keny sé ge ket, és köz vet le nül vagy a FAO és más re le váns nem zet kö zi szer ve ze tek út ján együtt mû kö dik más Szer zõ dõ Fe lek kel az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok meg õr zé sé ben és fenn tar tá sá ban A nem zet kö zi együtt mû kö dés kü lö nö sen a kö vet - ke zõ cé lok meg va ló sí tá sá ra irá nyul: a) a fej lõ dõ or szá gok és az át me ne ti gaz da sá gú or szá - gok ka pa ci tá sa i nak lét re ho zá sa vagy meg erõ sí té se az élel - me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok meg - õr zé sé nek és fenn tar tá sá nak te kin te té ben; b) a nem zet kö zi te vé keny sé gek fo ko zá sa a meg õr zés, a ki ér té ke lés, a do ku men tá lás, a ge ne ti kai ha la dás, a nö - vény ne me sí tés és a ve tõ mag sza po rí tás elõ se gí té se ér de ké - ben, va la mint az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé - nyi gén for rá sok, a vo nat ko zó in for má ci ók és a technoló -

6 15706 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám giai is me re tek meg osz tá sa, hoz zá fér he tõ vé té te le és cse ré - je, a IV. rész ren del ke zé se i vel össz hang ban; c) az V. rész ben elõ írt in téz mé nyi rend szer fenn tar tá sa és meg erõ sí té se; és d) a 18. cikk ben le fek te tett fi nan szí ro zá si stra té gia meg va ló sí tá sa. 8. cikk Technikai segítségnyújtás A Szer zõ dõ Fe lek meg ál la pod nak ab ban, hogy elõ se gí - tik a Szer zõ dõ Fe lek nek biz to sí tott tech ni kai se gít ség nyúj - tást, kü lö nös te kin tet tel a fej lõ dõ or szá gok ra és az át me ne ti gaz da sá gú or szá gok ra, akár bi la te rá lis ala pon, akár a meg - fe le lõ nem zet kö zi szer ve ze tek út ján, je len Egyez mény vég re haj tá sá nak meg könnyí té se cél já ból. III. Rész A MEZÕGAZDASÁGI TERMELÕK JOGAI 9. cikk A mezõgazdasági termelõk jogai 9.1. A Szer zõ dõ Fe lek el is me rik azt a rend kí vü li hoz zá - já ru lást, ame lyet a he lyi, õs ho nos kö zös sé gek és me zõ gaz - da sá gi ter me lõk a vi lág összes ré gi ó já ban és kü lö nö sen a nö vé nyek szár ma zá si és di ver zi tás-köz pont ja i ban tet tek és to vább ra is tesz nek szer te a vi lá gon az élel me zés és a me zõ gaz da sá gi ter me lés alap ját ké pe zõ nö vé nyi gén for rá - sok meg õr zé sé ben és to vább fej lesz té sé ben A Szer zõ dõ Fe lek meg ál la pod nak ab ban, hogy a nem ze ti kor má nyok vi se lik a fe le lõs sé get a me zõ gaz da sá - gi ter me lõk élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi genetikai erõ for rá sok kal kap cso la tos jo ga i nak realizálá - sáért. Min den Szer zõ dõ Fél kö te les a me zõ gaz da sá gi ter - me lõk szük ség le te i vel és pri o ri tá sa i val össz hang ban és a nem ze ti tör vé nyek nek meg fele lõen in téz ke dé se ket ten ni a me zõ gaz da sá gi ter me lõk jo ga i nak meg vé del me zé sé ért és elõ moz dí tá sá ért, ideszá mít va a kö vet ke zõ ket: a) az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén - for rá sok kal kap cso la tos alap ve tõ tra dí ci o ná lis is me re tek vé del me; b) az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén - for rá sok fel hasz ná lá sá ból szár ma zó hasz nok el osz tá sá ban való mél tá nyos ré sze se dés hez fû zõ dõ jog; c) a nem ze ti dön tés ho za tal ban való rész vé tel hez fû zõ - dõ jog az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén - for rá sok meg õr zé sé vel és fenn tar tá sá val kap cso la tos kér - dé sek ben Je len cikk ben sem mi sem ér tel mez he tõ úgy, mint amely kor lá toz ná a me zõ gaz da sá gi ter me lõk nek a me zõ - gaz da sá gi ter me lés so rán elõ ál lí tott mag vak/sza po rí tó - anya gok meg óvá sá hoz, fel hasz ná lá sá hoz, cse ré jé hez és ér té ke sí té sé hez fû zõ dõ jo ga it, a nem ze ti jog sza bá lyok nak meg fele lõen, és amint ez in do kolt. IV. Rész A HOZZÁFÉRÉS ÉS A HASZONMEGOSZTÁS MULTILATERÁLIS RENDSZERE 10. cikk A hozzáférés és a haszonmegosztás Multilaterális Rendszere A Szer zõ dõ Fe lek a más ál la mok hoz fû zõ dõ kap - cso la ta ik so rán el is me rik az egyes ál la mok nak az élel me - zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok fe let ti ren del ke zés hez fû zõ dõ szu ve rén jo gát, ideszá mít va azt is, hogy a nem ze ti kor má nyok jo go sul tak dön te ni a for rá sok - hoz tör té nõ hoz zá fé rés rõl, a nem ze ti jog sza bá lyok nak meg fele lõen A Szer zõ dõ Fe lek meg ál la pod nak ab ban, hogy szu ve rén jo ga ik gya kor lá sá hoz lét re hoz nak egy ha té kony, ered mé nyes és át lát ha tó, egy más ki egé szí té sén és köl csö - nös tá mo ga tá sán ala pu ló Mul ti la te rá lis Rend szert, egy - részt az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for - rá sok hoz való hoz zá fé rés meg könnyí té sé re, más részt az em lí tett erõ for rá sok hasz ná la tá ból szár ma zó hasz nok igaz - sá gos és mél tá nyos el osz tá sá ra. 11. cikk A Multilaterális Rendszer terjedelme Az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok meg õr zé se és fenn tart ha tó hasz ná la ta, va la - mint az ezek hasz no sí tá sá ból szár ma zó hasz nok mél tá nyos és igaz sá gos el osz tá sa, az 1. cikk ben meg fo gal ma zott célok elõ moz dí tá sa ér de ké ben a Mul ti la te rá lis Rend szer kiterjed az I. mel lék let ben fel so rolt élel me zé si és me zõ - gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok ra, ame lye ket az élel - me zés biz ton sá ga és az egy más ra utalt ság kri té ri u mai alap - ján ál lí tot tak össze A 11. cikk 1. be kez dé sé ben meg ha tá ro zott Mul ti - la te rá lis Rend szer tar tal maz min den, az I. mel lék let ben fel so rolt élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén - for rást, ame lyek a Szer zõ dõ Fe lek ke ze lé se és el len õr zé se alatt áll nak és sza ba don fel hasz nál ha tó ak. A Mul ti la te rá lis Rend szer ál tal meg va ló sí tott le he tõ leg na gyobb le fe dett - ség el éré se ér de ké ben a Szer zõ dõ Fe lek fel ké rik az I. mel - lék let ben fel so rolt élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö - vé nyi gén for rá sok min den to váb bi tu laj do no sát, hogy csat la koz za nak a Mul ti la te rá lis Rend szer hez.

7 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Szer zõ dõ Fe lek meg ál la pod nak to váb bá, hogy meg te szik a szük sé ges lé pé se ket an nak ér de ké ben, hogy a Mul ti la te rá lis Rend szer hez tör té nõ csat la ko zás ra ösz tö - nöz zék a jog ha tó sá guk alá tar to zó ter mé sze tes és jogi személyeket, akik ren del kez nek az I. mel lék let ben fel so - rolt élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá - sok kal Az Irá nyí tó Tes tü let az Egyez mény ha tály ba lé pé - sé tõl szá mí tott két éven be lül fel mé ri, hogy mi lyen elõ re - ha la dást si ke rült el ér ni a 11. cikk 3. be kez dé sé ben em lí tett, élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok Mul ti la te rá lis Rend szer be tör té nõ be vo ná sa te rü le tén. Ezen fel mé rést köve tõen az Irá nyí tó Tes tü let el dön ti, hogy to vább ra is le he tõ vé te szi-e a hoz zá fé rést a 11. cikk 3. be - kez dés ben em lí tett azon ter mé sze tes és jogi sze mé lyek szá má ra, akik nem csat la koz tak a Mul ti la te rá lis Rend szer - hez, vagy meg te szi a szük sé ges nek vélt in téz ke dé se ket A Mul ti la te rá lis Rend szer tar tal maz za azo kat az I. mel lék let ben fel so rolt, élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá so kat, ame lyek a Nem zet kö zi Me zõ - gaz da sá gi Ku ta tá sok Kon zul tá ci ós Cso port ja Nem zet kö zi Me zõ gaz da sá gi Ku ta tá si Köz pont ja i nak (CGIAR) ex situ gyûj te mé nyé be tar toz nak, a 15. cikk 1. be kez dés a) pont já nak meg fele lõen, va la mint ame lyek más intéz - ményeknél ta lál ha tó ak, a 15. cikk 5. be kez dé sé vel össz - hang ban. 12. cikk Az élelmezési és mezõgazdasági célú növényi génforrásokhoz való hozzáférés biztosítása a Multilaterális Rendszeren belül A Szer zõ dõ Fe lek meg ál la pod nak ab ban, hogy az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi génforrá - sokhoz a Mul ti la te rá lis Rend sze ren be lül biz to sí tott és a 11. cikk ben meg ha tá ro zott hoz zá fé rés nek össz hang ban kell áll nia je len Egyez mény ren del ke zé se i vel A Szer zõ dõ Fe lek meg ál la pod nak ab ban, hogy meg te szik a szük sé ges jogi és egyéb meg fe le lõ in téz ke dé - se ket an nak biz to sí tá sa ér de ké ben, hogy a töb bi Szer zõ dõ Fél hoz zá fér jen a gén for rá sok hoz a Mul ti la te rá lis Rend - sze ren ke resz tül. Eb bõl a cél ból a hoz zá fé rést bár me lyik Szer zõ dõ Fél jog ha tó sá ga alá tar to zó jogi és ter mé sze tes sze mé lyek szá má ra is biz to sít ják, a 11. cikk 4. be kez dé sé - nek ren del ke zé sei sze rint A hoz zá fé rés biz to sí tá sa az aláb bi fel té te lek kel tör té nik: a) A hoz zá fé rést ki zá ró lag élel me zé si és mezõgazda - sági célú ku ta tá sok hoz, ne me sí té sek hez és kép zé sek hez kell biz to sí ta ni, az zal a fel té tel lel, hogy ezen cé lok nem tar tal maz hat nak ve gyi, gyógy sze ré sze ti és/vagy más, nem élel mi szer/ta kar mány célú ipar i fel hasz ná lá so kat. Több - féle hasz no sí tá sú nö vé nyek (élel mi szer és nem élel mi szer) ese té ben a nö vény élel me zés biz ton sá gi je len tõ sé ge ha tá - roz za meg a Mul ti la te rá lis Rend szer be tör té nõ beillesz - tését és a hoz zá fé rés biz to sí tá sát; b) A hoz zá fé rést gyor san kell nyúj ta ni, a té te lek egye di el len õr zé se nél kül és díj men te sen, vagy ha dí jat ál la pí ta - nak meg, ak kor ez nem ha lad hat ja meg a mi ni má lis költ - ségeket; c) A szál lí tá si en ge dé lyek kel/a gén for rás ra vo nat ko zó út le vél lel kap cso la tos min den ren del ke zés re álló ada tot és az al kal ma zan dó jog nak meg fele lõen bár mely más ren del ke zés re álló, nem bi zal mas jel le gû kap cso ló dó le író ada tot ren del ke zés re kell bo csá ta ni az élel me zé si és me zõ - gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok kal együtt; d) A gén for rá sok hoz hoz zá fé rést ka pók nem tart hat nak igényt szel lem i tu laj don jog ra vagy más olyan jo gok ra, ame lyek kor lá toz zák a to váb bi hoz zá fé rést az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok hoz, azok genetikai ré sze i hez vagy al ko tó ele me i hez, a Mul ti la te rá lis Rend szer bõl szár ma zó for má ban; e) A ne me sí tés alatt álló, élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok hoz való hoz zá fé rés rõl, ideszá - mít va a me zõ gaz da sá gi ter me lõk ál tal elõ ál lí tott anya go - kat is, a fej lesz tés idõ tar ta ma alatt a ne me sí tõ sa ját be lá tá sa sze rint dönt; f) A szel lem i és más tu laj don jo gok kal vé dett, élel me zé - si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok hoz való hoz zá fé rés nek össz hang ban kell áll nia a vo nat ko zó nem - zet kö zi meg ál la po dá sok kal és a nem ze ti jog sza bá lyok kal; g) Azok nak, akik hoz zá fé rést kap nak a Mul ti la te rá lis Rend sze ren ke resz tül el ér he tõ és meg õr zött élel me zé si és me zõ gaz da sá gi cél ra hasz no sít ha tó nö vé nyi gén for rá sok - hoz, fo lya ma to san biz to sí ta ni uk kell a hoz zá fé rést az élel - me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok hoz a Mul ti la te rá lis Rend sze ren ke resz tül, je len Egyez mény fel - té te lei sze rint; h) A Szer zõ dõ Fe lek je len cikk más ren del ke zé se i nek sé rel me nél kül meg ál la pod nak ab ban, hogy az in situ fel té - te lek kö zött ta lál ha tó, élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok hoz való hoz zá fé rést a nem ze ti jog - sza bá lyok ren del ke zé sei sze rint kell biz to sí ta ni, vagy ha nem lé tez nek ilyen jog sza bá lyok, ak kor az Irá nyí tó Tes tü - let ál tal el fo ga dott erre vo nat ko zó szab vá nyok az irány - adók Eb bõl a cél ból, a fen ti 12. cikk 2. be kez dé sé vel és a 12. cikk 3. be kez dé sé vel össz hang ban, a le he tõ vé tett hoz zá fé rést az anya gok át adá sát sza bá lyo zó min ta meg ál - la po dás nak (az anya gok át adá sát sza bá lyo zó meg ál la po - dás a továb biak ban: MTA) meg fele lõen kell biz to sí ta ni, ame lyet az Irá nyí tó Tes tü let nek kell el fo gad nia, és amely - nek tar tal maz nia kell a 12. cikk 3. be kez dé sé nek a), d) és g) pont ja i ban fog lal ta kat, va la mint a 13. cikk 2. be kez dés d) pont (ii) al pont já ban le fek te tett, a ha szon meg osz tást sza bá lyo zó ren del ke zé se ket és je len Egyez mény más vo - nat ko zó ren del ke zé se it, va la mint azt a ki kö tést, hogy akik meg kap ják az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá so kat, biz to sít ják az anya gok át adá sát sza bá lyo zó

8 15708 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám min ta meg ál la po dás fel té te le i nek ér vé nye sí té sét a gén for - rá sok más ter mé sze tes vagy jogi sze mé lyek szá má ra tör té - nõ át adá sa, va la mint a min den to váb bi át adá sa so rán is A Szer zõ dõ Fe lek gon dos kod nak ar ról, hogy jog - or vos la ti le he tõ sé gek áll ja nak ren del ke zés re az al kal ma - zan dó jog ha tó ság kö ve tel mé nye i nek meg fele lõen, nem ze - ti jog rend jük alap ján, arra az eset re néz ve, ha szer zõ dé ses jog vi ták me rül nek fel az MTA-k alap ján, an nak tu da tá ban, hogy az MTA-k alap ján fel me rü lõ kö te le zett sé gek ki zá ró - lag az érin tett fe le ket ter he lik A Szer zõ dõ Fe lek meg ál la pod nak ab ban, hogy vá rat lan ka taszt ró fa hely zet ese tén hoz zá fé rést biz to sí ta - nak az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for - rá sok hoz a Mul ti la te rá lis Rend sze ren ke resz tül, ab ból a cél ból, hogy hoz zá já rul ja nak a me zõ gaz da sá gi rend sze rek hely re ál lí tá sá hoz, együtt mû köd ve a ka taszt ró fa-el há rí tá si ko or di ná to rok kal. 13. cikk Haszonmegosztás a Multilaterális Rendszerben A Szer zõ dõ Fe lek fel is me rik, hogy az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok hoz tör té nõ hoz zá fé rés, amely a Mul ti la te rá lis Rend szer ré sze, ön ma - gá ban is a Mul ti la te rá lis Rend szer egyik nagy elõ nye, és meg ál la pod nak ab ban, hogy az eb bõl szár ma zó hasz no kat igaz sá gos és mél tá nyos mó don meg kell osz ta ni, je len cikk ren del ke zé se i vel össz hang ban A Szer zõ dõ Fe lek meg ál la pod nak ab ban, hogy az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok - nak a Mul ti la te rá lis Rend szer ke re te in be lül tör té nõ fel - hasz ná lá sá ból szár ma zó hasz no kat, ide szá mít va a ke res ke - del mi jel le gû hasz no kat is, igaz sá go san és mél tá nyo san meg kell osz ta ni, a kö vet ke zõ me cha niz mu so kon ke resz - tül: in for má ci ók cse ré je, hoz zá fé rés a tech no ló gi á hoz és a tech no ló gia át adá sa, a ka pa ci tás fej lesz tés, va la mint a for - ga lom ba ho za tal ból szár ma zó hasz nok meg osz tá sa, figye - lembe véve a pri o ri tást él ve zõ te vé keny sé gi te rü le te ket a meg va ló su ló glo bá lis Cse lek vé si Terv ben, az Irá nyí tó Tes - tü let út mu ta tá sai sze rint: a) In for má ció cse re: A Szer zõ dõ Fe lek meg ál la pod nak ab ban, hogy a Mul ti - la te rá lis Rend szer ke re te in be lül egy más ren del ke zé sé re bo csát ják in for má ci ó i kat, ame lyek töb bek kö zött tar tal - maz nak ka ta ló gu so kat és nyil ván tar tá so kat, in for má ci ó kat a tech no ló gi á ról, a tech ni kai, tu do má nyos és szo cio-gaz - da sá gi ku ta tá sok ered mé nye it, ide szá mít va a szó ban for gó élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok jel leg ze tes sé ge i nek le írá sát, ki ér té ke lé sét és fel hasz ná lá - sát. Az ilyen jel le gû in for má ci ó kat, amennyi ben ezek nem bi zal mas ter mé sze tû ek, az al kal ma zan dó jog nak meg fele - lõen és a nem ze ti adott sá gok kal össz hang ban ren del ke zés - re bo csát ják. Ezen in for má ci ó kat je len Egyez mény min - den Szer zõ dõ Fe lé nek ré szé re hoz zá fér he tõ vé kell ten ni, a 17. cikk ben le fek te tett in for má ci ós rend sze ren ke resz tül. b) Hozzáférés a technológiához és a technológia átadása: (i) A Szer zõ dõ Fe lek vál lal ják, hogy biz to sít ják és/vagy le he tõ vé te szik a hoz zá fé rést azok hoz a tech no ló - gi ák hoz, ame lyek al kal ma sak a Mul ti la te rá lis Rend szer be tar to zó élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for - rá sok meg õr zé sé re, jel leg ze tes sé ge i nek le írá sá ra, ki ér té ke - lé sé re és fel hasz ná lá sá ra. Fel is mer ve azt, hogy bi zo nyos tech no ló gi á kat csak a ge ne ti kai anya gon ke resz tül le het átadni, a Szer zõ dõ Fe lek kö te le sek biz to sí ta ni és/vagy le - he tõ vé ten ni a hoz zá fé rést az ilyen jel le gû, a Mul ti la te rá lis Rend szer be tar to zó tech no ló gi ák hoz és ge ne ti kai anya - gok hoz, va la mint a Mul ti la te rá lis Rend szer alap ján ne me - sí tett vál to za tok hoz és ge ne ti kai anya gok hoz, össz hang - ban a 12. cikk ren del ke zé se i vel. Az em lí tett tech no ló gi ák - hoz, ne me sí tett vál to za tok hoz és ge ne ti kai anya gok hoz való hoz zá fé rést a vo nat ko zó tu laj don jo gok és hoz zá fé ré si jog sza bá lyok tisz te let ben tar tá sá val, és a nem ze ti adott - ságok figye lembevételével kell biz to sí ta ni és/vagy le he tõ - vé ten ni. (ii) A tech no ló gi á hoz való hoz zá fé rést és a tech no ló gia más or szá gok szá má ra tör té nõ át adá sát, kü lö nös te kin tet tel a fej lõ dõ or szá gok ra és az át me ne ti gaz da sá gú or szá gok ra, a meg fe le lõ in téz ke dé se ken ke resz tül kell meg va ló sí ta ni, ami lyen pél dá ul a nö vé nyek re épü lõ te ma ti kus cso por tok ki ala kí tá sa és fenn tar tá sa az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok fel hasz ná lá sa cél já ból, illetve az azok ban való rész vé tel, part ner ség lét re ho zá sa a ku ta tá - sok, a fej lesz té sek és a kö zös ke res ke del mi vál lal ko zá sok te rü le tén, ame lyek a ka pott anya gok kal, a hu mán erõ for rás fej lesz té sé vel, va la mint a ku ta tá si le he tõ sé gek hez való ha - té kony hoz zá fé rés sel kap cso la to sak. (iii) A tech no ló gi á nak a fen ti (i) és (ii) al pon tok ban em - lí tett át adá sát és az ah hoz való hoz zá fé rést, ide ért ve a szel - lem i tu laj don jog gal vé dett tech no ló gi á kat is, a Szer zõ dõ Fe lek közé tar to zó fej lõ dõ or szá gok szá má ra, kü lö nös te - kin tet tel a ke vés bé fej lett és az át me ne ti gaz da sá gú or szá - gok ra, mél tá nyos és a le he tõ leg ked ve zõbb fel té te lek kel kell biz to sí ta ni és/vagy le he tõ vé ten ni, kü lö nö sen azok nak a tech no ló gi ák nak az ese té ben, ame lye ket fel le het hasz - nál ni a ge ne ti kai erõ for rá sok meg õr zé sé re, va la mint ame - lyek a fej lõ dõ or szá gok me zõ gaz da sá gi ter me lõ i nek ja vát szol gál ják, ide szá mít va azo kat a kon cesszi ós és pre fe ren - ci á lis fel té te le ket is, ame lye ket a Mul ti la te rá lis Rend sze - ren ke resz tül köl csö nö sen el fo gad nak, töb bek kö zött a part ner sé get a ku ta tás ban és a fej lesz tés ben. Az em lí tett tech no ló gi ák hoz való hoz zá fé rést és a tech no ló gi ák át adá - sát olyan fel té te lek kel kell biz to sí ta ni, ame lyek figye - lembe ve szik a szel lem i tu laj don jo gok meg fe le lõ és ha té - kony vé del mét, és ame lyek össze egyez tet he tõ ek ezek kel. c) Ka pa ci tás fej lesz tés: Fi gye lem be véve a fej lõ dõ or szá gok és az át me ne ti gaz - da sá gú or szá gok szük ség le te it, ame lyek ki fe je zõd nek az ezen or szá gok ter ve i ben és prog ram ja i ban az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok kal kap cso la tos ka pa ci tá sok fej lesz té sé nek pri o ri tás sá nyil vá ní tá sá ban, a Szer zõ dõ Fe lek meg ál la pod nak ab ban, hogy a Mul ti la te rá -

9 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y lis Rend szer be tar to zó élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok te kin te té ben, pri o ri tást biz to sí ta nak (i) az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá - sok meg õr zé sé vel és fenn tart ha tó hasz ná la tá val kap cso la - tos tu do má nyos és tech ni kai ok ta tá si és kép zé si prog ra - mok lét re ho zá sá nak és/vagy meg erõ sí té sé nek, (ii) az élel - me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi ge ne ti kai erõ for rá - sok meg õr zé sé re és fenn tart ha tó hasz ná la tá ra vo nat ko zó le he tõ sé gek fej lesz té sé nek és meg erõ sí té sé nek, kü lö nös te kin tet tel a fej lõ dõ or szá gok ra és az át me ne ti gaz da sá gú or szá gok ra, és (iii) tu do má nyos ku ta tá sok vég zé sé nek, a fej lõ dõ or szá gok ban és az át me ne ti gaz da sá gú or szá gok - ban, és ahol le het sé ges az em lí tett or szá gok in téz mé nye i - vel való együtt mû kö dés ben, to váb bá az ilyen jel le gû ku ta - tá sok hoz szük sé ges ka pa ci tá sok fej lesz té sé nek azo kon a te rü le te ken, ahol erre az em lí tett or szá gok nak szük sé gük van. d) A for ga lom ba ho za tal pénz ügyi és más hasz na i nak meg osz tá sa: (i) A Szer zõ dõ Fe lek a Mul ti la te rá lis Rend szer ke re te in be lül meg ál la pod nak ab ban, hogy lé pé se ket tesz nek a ke - res ke del mi hasz nok meg osz tá sá nak vég re haj tá sa ér de ké - ben az ál tal, hogy a ma gán és a köz szek tor részt vesz a je len cikk ben meg ha tá ro zott te vé keny sé gek ben, part ner sé gek és együtt mû kö dé sek út ján, va la mint úgy, hogy a fej lõ dõ or szá gok és az át me ne ti gaz da sá gú or szá gok magán - szektorát be von ják a ku ta tá sok ba és a tech no ló gi ai fej lesz - té sek be; (ii) A Szer zõ dõ Fe lek meg ál la pod nak ab ban, hogy a 12. cikk 4. be kez dé sé ben em lí tett anyag át adá si min ta meg ál la po dás nak tar tal maz nia kell azt a kö ve tel ményt, hogy aki az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok hoz hoz zá fé rést kap, és for ga lom ba hoz egy olyan ter mé ket, amely nö vé nyi gén for rás, és amely tar tal - maz olyan anya go kat, ame lyek hez a Mul ti la te rá lis Rend - sze ren ke resz tül fért hoz zá, kö te les a 19. cikk 3. be kez dés f) pont já ban em lí tett me cha niz mu son ke resz tül be fi zet ni az em lí tett ter mék for ga lom ba ho za ta lá ból szár ma zó hasz - nok mél tá nyos ré szét, mert eb ben az eset ben a ter mék for - ga lom ba ho zó ját ösz tö nöz ni kell az ilyen jel le gû be fi ze té - sek tel je sí té sé re, ki vé ve, ha a ter mék min den kor lá to zás nél kül hoz zá fér he tõ má sok szá má ra to váb bi ku ta tá sok és faj ta ne me sí tés cél já ra. Az Irá nyí tó Tes tü let az elsõ ülé sén kö te les meg ha tá roz - ni a be fi ze té sek mér té két, for má ját és mód ját, a ke res ke - del mi gya kor lat nak meg fele lõen. Az Irá nyí tó Tes tü let dönt het úgy, hogy kü lön fé le be fi ze té si szin te ket hoz lét re a gén for rá sok hoz hoz zá fé rést ka pók kü lön bö zõ ka te gó ri ák - ba so ro lá sá val. Dönt het to váb bá úgy, hogy szük ség van a be fi ze té sek aló li men tes sé gek meg ha tá ro zá sá ra a fej lõ dõ or szá gok és az át me ne ti gaz da sá gú or szá gok me zõ gaz da - sá gi kis ter me lõi szá má ra. Az Irá nyí tó Tes tü let idõ rõl idõ re fe lül vizs gál ja a be fi ze té si szin te ket a hasz nok igaz sá gos és mél tá nyos meg osz tá sá nak el éré se cél já ból, és az Egyez - mény ha tály ba lé pé sé tõl szá mí tott öt éven be lül fel mé ri, hogy a kö te le zõ be fi ze té si kö ve tel mény, ame lyet az MTA meg ha tá roz, vo nat koz zon-e azok ra az ese tek re is, ami kor a for ga lom ba ho zott ter mé kek min den kor lá to zás nél kül mások ren del ke zé sé re áll nak to váb bi ku ta tá sok és fajta - nemesítés cél já ra A Szer zõ dõ Fe lek meg ál la pod nak ab ban, hogy az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok fel hasz ná lá sá ból szár ma zó hasz nok nak, ame lyek a Mul ti - la te rá lis Rend szer alap ján meg osz tás ra ke rül nek, köz vet - len és köz ve tett mó don el sõ sor ban azok hoz a me zõ gaz da - sá gi ter me lõk höz kell áram la ni uk min den or szág ban, de kü lö nö sen a fej lõ dõ or szá gok ban és az át me ne ti gaz da sá gú or szá gok ban, akik meg õr zik és fenn tart ha tó mó don fel - hasz nál ják az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá so kat Az Irá nyí tó Tes tü let az elsõ ülé sén mér le ge li a 18. cikk ben lét re ho zott, a kü lön le ges tá mo ga tás re le váns irány el ve i rõl és kri té ri u ma i ról el fo ga dott fi nan szí ro zá si stra té gi át, amely nek cél ja az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok nak azon fej lõ dõ or szá gok ban és az át me ne ti gaz da sá gú or szá gok ban tör té nõ meg õr zé se, ame lyek je len tõs mér ték ben hoz zá já rul nak az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi ge ne ti kai erõ for rá sok sok - fé le sé gé hez a Mul ti la te rá lis Rend szer ke re tei kö zött és/vagy ame lyek nek spe ci á lis szük ség le te ik van nak A Szer zõ dõ Fe lek el is me rik, hogy a glo bá lis cse - lek vé si terv tel jes meg va ló sí tá sá hoz szük sé ges ka pa ci tás, kü lö nö sen a fej lõ dõ or szá gok ban és az át me ne ti gaz da sá gú or szá gok ban, nagy mér ték ben függ je len cikk, va la mint a 18. cikk ben sze rep lõ fi nan szí ro zá si stra té gia ha té kony meg va ló sí tá sá tól A Szer zõ dõ Fe lek mér le ge lik az ön kén tes ha szon - meg osz tá si hoz zá já ru lá sok stra té gi á já nak mó do za ta it, amely ál tal az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok ból hasz not húzó élel mi szer-fel dol go zó ipar is hoz zá já rul na a Mul ti la te rá lis Rend szer hez. V. Rész A TÁMOGATÁSOK ALKOTÓELEMEI 14. cikk A globális cselekvési terv Fel is mer ve, hogy az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok meg õr zé sé nek és fenn tart ha tó hasz - ná la tá nak fo lya mat ban lévõ glo bá lis cse lek vé si terv e rend - kí vül fon tos je len Szer zõ dés szem pont já ból, a Szer zõ dõ Fe lek kö te le sek elõ se gí te ni annak ha té kony meg va ló sí tá - sát, ide ért ve a nem ze ti te vé keny sé ge ket, és ahol ez szük sé - ges, a nem zet kö zi együtt mû kö dést egy ko he rens rend szer lét re ho zá sa ér de ké ben, töb bek kö zött a ka pa ci tás fej lesz - tés, a tech no ló gia át adá sa és az in for má ci ók ki cse ré lé se cél já ból, figye lembe véve a 13. cikk ren del ke zé se it.

10 15710 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám 15. cikk A Nemzetközi Mezõgazdasági Kutatás Konzultációs Csoportjának Nemzetközi Mezõgazdasági Kutatási Központjai és más nemzetközi intézmények által fenntartott élelmezési és mezõgazdasági célú növényi génforrások ex situ gyûjteményei A Szer zõ dõ Fe lek el is me rik je len Együtt mû kö dés je len tõ sé gét az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok ex situ gyûj te mé nye i nek szem pont já ból, ame - lye ket a Nem zet kö zi Me zõ gaz da sá gi Ku ta tás Konzultá - ciós Cso port já nak (a továb biak ban: CGIAR) Nem zet kö zi Me zõ gaz da sá gi Ku ta tá si Köz pont ja i ban (a továb biak ban: IARC-k) ke zel nek. A Szer zõ dõ Fe lek fel hív ják az IARC-ket arra, hogy ír ja nak alá meg ál la po dá so kat az Irá - nyí tó Tes tü let tel az ex situ gyûj te mé nyek rõl, a kö vet ke zõ ki kö té sek és egyéb fel té te lek mel lett: a) A je len Egyez mény I. mel lék le té ben fel so rolt és az IARC-k ál tal ke zelt élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú növényi gén for rá so kat hoz zá fér he tõ vé te szik, össz hang - ban a je len Egyez mény IV. ré szé ben le fek te tett rendel - kezésekkel. b) A je len Egyez mény I. mel lék le té ben fel nem so rolt, az Egyez mény ha tály ba lé pé se elõtt össze gyûj tött és az IARC-k ál tal ke zelt élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö - vé nyi gén for rá so kat hoz zá fér he tõ vé te szik, össz hang ban az IARC-k és a FAO kö zöt ti meg ál la po dá sok alap ján je - len leg al kal ma zott MTA ren del ke zé se i vel. Ezt az MTA-t az Irá nyí tó Tes tü let leg ké sõbb a má so dik ren des ülé sén mó do sít ja, kon zul tál va az IARC-kkel, és össz hang ban jelen Egyez mény vo nat ko zó ren del ke zé se i vel, kü lö nös tekintettel a 12. és a 13. cik kek re, a kö vet ke zõ fel té te lek - nek meg fele lõen: (i) az IARC-k rend sze re sen tá jé koz tat ják az Irá nyí tó Tes tü le tet azok ról az MTA-król, ame lyek be be lép tek, az Irá nyí tó Tes tü let ál tal meg ha tá ro zott ütem terv sze rint; (ii) azok nak a Szer zõ dõ Fe lek nek a szá má ra, ame lyek - nek te rü le tén az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé - nyi gén for rá so kat in situ fel té te lek kö zött össze gyûj töt ték, igény sze rint min tá kat biz to sí ta nak az ilyen jel le gû nö vé - nyi gén for rá sok ból, min den to váb bi MTA nél kül; (iii) a fen ti MTA-ból szár ma zó hasz no kat, ame lyek a 19. cikk 3. be kez dés f) pont já ban em lí tett me cha niz mus ból fa ka dó an je lent kez nek, el sõ sor ban a kér dé ses, élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi ge ne ti kai alap anya gok meg õr zé sé re és fenn tart ha tó hasz no sí tá sá ra kell fel hasz - nál ni, kü lö nö sen a fej lõ dõ or szá gok és az át me ne ti gaz da - sá gú or szá gok nem ze ti és re gi o ná lis prog ram ja i ban, fõ ként a di ver zi tás-köz pon tok ban és a ke vés bé fej lett or szá gok - ban; és (iv) az IARC-k ké pes sé ge ik nek meg fele lõen meg te szik a szük sé ges lé pé se ket az MTA-k fel té te le i nek ha té kony be tar ta tá sa ér de ké ben, és ha la dék ta la nul tá jé koz tat ják az Irá nyí tó Tes tü le tet azok ról az ese tek rõl, ami kor va la ki nem tar tot ta be eze ket a fel té te le ket. c) Az IARC-k el is me rik, hogy az Irá nyí tó Tes tü let jogosult irány el vi út mu ta tá so kat ki ad ni az ál ta luk ke zelt és a je len Egyez mény ren del ke zé se i nek ha tá lya alá tar to zó ex situ gyûj te mé nyek rõl. d) Az ex situ gyûj te mé nye ket fenn tar tó tu do má nyos és tech ni kai lé te sít mé nyek azon IARC-k fel ügye le te alatt ma rad nak, ame lyek vál lal ják, hogy a nem zet kö zi szin ten el fo ga dott szab vá nyok nak meg fele lõen ke ze lik és gon doz - zák ezen ex situ gyûj te mé nye ket, kü lö nös te kin tet tel a gén - ban kok ra vo nat ko zó szab vá nyok ra, amint azt a FAO Élel - me zé si és Me zõ gaz da sá gi Célú Nö vé nyi Gén for rá sok kal Fog lal ko zó Bi zott sá ga jó vá hagy ta. e) Az IARC ké ré sé re a tit kár meg kí sér li, hogy meg fe le - lõ tech ni kai tá mo ga tást nyújt son. f) A tit kár bár mi kor jo go sult a lé te sít mé nyek hez való hoz zá fé rés re, to váb bá min den olyan te vé keny ség el len õr - zé sé re, amely köz vet le nül össze függ a je len cikk ál tal le fe - dett anya gok meg õr zé sé vel és cse ré jé vel. g) Amennyi ben az IARC-k ál tal ke zelt ezen ex situ gyûj te mé nyek ren del te tés sze rû fenn tar tá sát bár mi lyen ese mény ve szé lyez te ti vagy fe nye ge ti, ide szá mít va a vis ma jor ese te it is, a tit kár a gyûj te ményt be fo ga dó or szág beleegyezésével min den se gít sé get meg ad a gyûj te mény eva ku á lá sá hoz vagy el szál lí tá sá hoz A Szer zõ dõ Fe lek meg ál la pod nak ab ban, hogy a Mul ti la te rá lis Rend szer ke re té ben hoz zá fé ré si le he tõ sé get biz to sí ta nak a je len Egyez mény I. szá mú mel lék le té ben fog lalt élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for - rá sok hoz azon IARC-k és a CGIAR szá má ra, ame lyek alá - ír tak meg ál la po dá so kat az Irá nyí tó Tes tü let tel je len Egyez ménnyel össz hang ban. Ezen köz pon to kat fel ve szik egy, a tit kár ál tal ke zelt lis tá ra, ame lyet a tit kár ké rés re a Szer zõ dõ Fe lek ren del ke zé sé re bo csát Az I. mel lék let ben fel nem so rolt anya gok hoz, ame lye ket az IARC-k je len Egyez mény ha tály ba lé pé se után kap nak meg és tar ta nak fenn, biz to sí ta ni kell a hoz zá - fé rést IARC-k, va la mint a gén for rá sok szár ma zá si or szá ga vagy az ezen gén for rá so kat meg szer zõ or szá gok kö zött köl csö nö sen el fo ga dott fel té te lek nek meg fele lõen, a Bi o - ló gi ai Sok fé le ség Egyez ménnyel vagy más al kal ma zan dó jogi nor má val össz hang ban A Szer zõ dõ Fe le ket arra ösz tö nöz zük, hogy azok - nak az IARC-knek a szá má ra, ame lyek alá ír tak meg ál la po - dá so kat az Irá nyí tó Tes tü let tel, a köl csö nö sen el fo ga dott fel té te lek mel lett biz to sít sák a hoz zá fé rést az I. mel lék let - ben fel nem so rolt élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé - nyi gén for rá sok hoz, ame lyek fon to sak az IARC-k prog - ram jai és te vé keny sé gei szem pont já ból Az Irá nyí tó Tes tü let szin tén tö rek szik arra, hogy meg ál la po dá so kat kös sön más re le váns nem zet kö zi in téz - mé nyek kel, a je len cikk ben meg fo gal ma zott cé lok ból.

11 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y cikk Nemzetközi növényi génforrás hálózatok Az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok nem zet kö zi há ló za ta i ban je len leg meg lé võ együtt mû kö dést ösz tö nöz ni kell, és to vább kell fej lesz te ni a je len le gi in téz ke dé sek alap ján, je len Egyez mény ren del - ke zé se i vel össz hang ban, az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok le he tõ leg na gyobb le fe dett sé gé - nek el éré se ér de ké ben A Szer zõ dõ Fe lek a meg fe le lõ mó don ösz tö nöz - nek min den re le váns in téz ményt, ide szá mít va a kor mány - za ti, a ma gán, a nem kor mány za ti, a ku ta tá si, a faj ta ne me - sí té si és az egyéb in téz mé nye ket, hogy ve gye nek részt a nem zet kö zi há ló zat ban. 17. cikk Az élelmezési és mezõgazdasági célú növényi génforrások globális információs rendszere A Szerzõdõ Felek együttmûködnek egy globális információs rendszer kidolgozásában és megerõsítésében a jelenlegi információs rendszerek alapján, hogy megkönnyítsék az információcserét az élelmezési és mezõgazdasági célú növényi génforrásokkal kapcsolatos tudományos, technikai és környezetvédelmi kérdésekben, azzal a céllal, hogy az ilyen jellegû információcsere hozzájáruljon a hasznok megosztásá hoz az ál tal, hogy az élel me zé si és mezõgazdasági célú nö - vényi génforrásokkal kapcsolatos információkat hozzáférhetõvé teszik minden Szerzõdõ Fél számára. A globális információs rendszer kidolgozása során törekedni kell a Biológiai Sokféleség Egyezmény Clearing House mechanizmusával való együttmûködésre A Szerzõdõ Felek által küldött bejelentések alapján lét re kell hoz ni egy ko rai elõ re jel zõ rend szert azok ra a ve szé - lyekre vonatkozóan, amelyek fenyegetést jelentenek az élelmezési és mezõgazdasági célú növényi génforrások hatékony fenntartására nézve, az anyagok megõrzése érdekében A Szerzõdõ Felek együttmûködnek a FAO Élelmezési és Mezõgazdasági Célú Növényi Génforrásokkal Foglalkozó Bizottságával a világ élelmezési és mezõgazdasági célú növényi genetikai erõforrásai állapotának rendszeres felmérése céljából, a 14. cikkben hivatkozott globális cselekvési terv aktualizálásának elõsegítése érdekében. VI. Rész PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK 18. cikk Pénzügyi erõforrások A Szer zõ dõ Fe lek vál lal ják egy pénz ügyi stra té - gia meg va ló sí tá sát je len Egyez mény vég re haj tá sa cél já - ból, össz hang ban je len cikk ren del ke zé se i vel A pénz ügyi stra té gi á nak az a cél ja, hogy ja vít sa a pénz ügyi erõ for rá sok ren del ke zés re ál lá sát, át lát ha tó sá gát, ha té kony sá gát és ered mé nyes fel hasz ná lá sát, a je len Egyez mény ke re tei közé tar to zó te vé keny sé gek meg va ló - sí tá sa kor A pri o ri tást él ve zõ te vé keny sé gek, ter vek és prog ra mok fi nan szí ro zá sá hoz szük sé ges pénz esz kö zök mo bi li zá lá sa ér de ké ben, kü lö nös te kin tet tel a fej lõ dõ or - szá gok ra és az át me ne ti gaz da sá gú or szá gok ra, és a glo bá - lis cse lek vé si terv figye lembevételével az Irá nyí tó Tes tü let kö te les rend sze res idõ kö zön ként meg ha tá roz ni az ilyen jel le gû fi nan szí ro zás cél ki tû zé se it Az em lí tett fi nan szí ro zá si stra té gia ér tel mé ben: a) A Szer zõ dõ Fe lek meg te szik a szük sé ges és meg fe - le lõ in téz ke dé se ket a re le váns nem zet kö zi me cha niz mu - sok, pénz ala pok és tes tü le tek irá nyí tó tes tü le te in be lül anna k ér de ké ben, hogy biz to sít sák az elõ re meg ha tá roz ha - tó és kö zö sen meg ál la pí tott erõ for rá sok ha té kony fel hasz - ná lá sá hoz a pri o ri tást és a kel lõ oda fi gye lést, a je len Egyez mény alap ján össze ál lí tott ter vek és prog ra mok vég - re haj tá sa cél já ból. b) Az, hogy a fej lõ dõ or szá gok és az át me ne ti gaz da sá - gú or szá gok ka te gó ri á já ba tar to zó Szer zõ dõ Fe lek mi lyen mér ték ben kö te le sek tény le ge sen meg va ló sí ta ni a je len Egyez mény alap ján fenn ál ló kö te le zett sé ge i ket, a je len cikk ben em lí tett erõ for rá sok ha té kony al lo ká ci ó já tól függ, kü lö nö sen a fej lõ dõ or szá gok ka te gó ri á já ba tar to zó Szer - zõ dõ Fe lek ese té ben. Azok a Szer zõ dõ Fe lek, ame lyek a fej lõ dõ or szá gok és az át me ne ti gaz da sá gú or szá gok ka te - gó ri á já ba tar toz nak, kö te le sek meg fe le lõ pri o ri tást tu laj - do ní ta ni nem ze ti ter ve ik ben a ka pa ci tás fej lesz tés nek az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok kal kap cso lat ban. c) Azok a Szer zõ dõ Fe lek, ame lyek a fej lett or szá gok ka te gó ri á já ba tar toz nak, gon dos kod nak pénz ügyi erõ for - rá sok ról, azok a Szer zõ dõ Fe lek pe dig, ame lyek a fej lõ dõ or szá gok vagy az át me ne ti gaz da sá gú or szá gok ka te gó ri á - já ba tar toz nak, fel hasz nál ják eze ket a pénz ügyi erõ for rá - so kat je len Egyez mény meg va ló sí tá sa ér de ké ben, bi la te rá - lis, re gi o ná lis és mul ti la te rá lis csa tor ná kon ke resz tül. Az ilyen jel le gû csa tor nák kö zött sze re pel a 19. cikk 3. be kez - dés f) pont já ban fog lalt me cha niz mus. d) A Szer zõ dõ Fe lek meg ál la pod nak ab ban, hogy vál - lal ják és biz to sít ják a pénz ügyi erõ for rá so kat az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok meg õr zé sé - nek és fenn tart ha tó hasz ná la tá nak nem ze ti te vé keny sé ge i - hez, a nem zet ké pes sé gei és pénz ügyi erõ for rá sai sze rint. A biz to sí tott pénz ügyi erõ for rá so kat nem sza bad olyan cé - lok ra fel hasz nál ni, ame lyek nem áll nak össz hang ban je len Egyez ménnyel, kü lö nös te kin tet tel az áru cik kek nem zet - kö zi for gal ma zá sá hoz kap cso ló dó te rü le tek re.

12 15712 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám e) A Szer zõ dõ Fe lek meg ál la pod nak ab ban, hogy a 13. cikk 2. be kez dés d) pont ja sze rin ti pénz ügyi hasz nok a fi nan szí ro zá si stra té gia ré szét al kot ják. f) A Szer zõ dõ Fe lek, a 13. cikk ren del ke zé se i nek figye - lembevételével a ma gán szek tor, a nem kor mány za ti szer - ve ze tek és más szer ve ze tek gon dos kod hat nak ön kén tes hoz zá já ru lá sok ról is. A Szer zõ dõ Fe lek meg ál la pod nak ab ban, hogy az Irá nyí tó Tes tü let mér le ge li azo kat a stra té - gi á kat, ame lyek elõ moz dít hat ják az ilyen jel le gû hozzá - járulásokat A Szer zõ dõ Fe lek meg ál la pod nak ab ban, hogy pri o ri tást biz to sí ta nak a fej lõ dõ or szá gok me zõ gaz da sá gi ter me lõ i vel kap cso lat ban el fo ga dott ter vek és prog ra mok meg va ló sí tá sá nak, kü lö nös te kin tet tel azon ke vés bé fej lett or szá gok ra és az át me ne ti gaz da sá gú or szá gok ra, ame lyek meg õr zik, és fenn tart ha tó mó don hasz nál ják az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá so kat. VII. Rész INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK 19. cikk Az Irányító Testület Ezen nel lét re ho zás ra ke rül je len Egyez mény Irányító Tes tü le te, amely az összes Szer zõ dõ Fél kép vi se - lõ i bõl áll Az Irá nyí tó Tes tü let min den dön té sét kon szen zus alap ján hoz za meg, ha csak nem jut nak egyet ér tés re más dön té si mód ról egyes dön té sek meg ho za ta lá nak te kin te té - ben, az zal a ki vé tel lel, hogy a 23. és a 24. cik kek kel kap - cso lat ban min dig kon szen zus ra van szük ség Az Irá nyí tó Tes tü let fel ada tai, ame lyek nek elõ kell se gí te ni ük je len Egyez mény tel jes meg va ló sí tá sát, szem elõtt tart va an nak cél ki tû zé se it, kü lö nö sen a követ - kezõk: a) irány el vi út mu ta tá sok és irá nyí tás biz to sí tá sa a fel - ügye let hez és ilyen jel le gû ja vas la tok el fo ga dá sa je len Egyez mény vég re haj tá sá hoz, kü lö nös te kin tet tel a Mul ti - la te rá lis Rend szer mû kö dé sé re; b) ter vek és prog ra mok el fo ga dá sa je len Egyez mény vég re haj tá sá hoz; c) je len Egyez mény vég re haj tá sá hoz a pénz ügyi stra té - gi á nak az elsõ ülé sen való el fo ga dá sa és rend sze res fe lül - vizs gá la ta, össz hang ban a 18. cikk ren del ke zé se i vel; d) je len Egyez mény költ ség ve té sé nek el fo ga dá sa; e) a szük sé ges pénz ala pok ren del ke zés re ál lá sá tól füg - gõ en az ilyen fel adat tal meg bí zott, alá ren delt tes tü le tek szük sé ges sé gé nek mér le ge lé se és lét re ho zá sa szük ség sze - rint, va la mint ha tás kö rük és össze té te lük meg ha tá ro zá sa; f) szük ség sze rint egy meg fe le lõ me cha niz mus lét re ho - zá sa, ami lyen pél dá ul egy pénz alap ke ze lõ tes tü let/le té ti szám la, azok nak a pénz ügyi erõ for rá sok nak a fo ga dá sá ra és fel hasz ná lá sá ra, ame lyek je len Egyez mény vég re haj tá - sá nak cél ja i ra fel hal mo zód nak; g) együtt mû kö dés lét re ho zá sa és fenn tar tá sa más re le - váns nem zet kö zi szer ve ze tek kel és más szer zõ dé ses tes tü - le tek kel, azok ban a kér dé sek ben, ame lyek re je len Egyez - mény ki ter jed, ideszá mít va a pénz ügyi stra té gi á ban tör té - nõ rész vé te lü ket is, ideért ve kü lö nö sen a Bi o ló gi ai Sok fé - le ség Egyez mény szer zõ dõ fe le i nek kon fe ren ci á ját; h) szük ség sze rin ti mér le ge lé se és el fo ga dá sa je len Egyez mény mó do sí tá sa i nak, össz hang ban a 23. cikk ren - del ke zé se i vel; i) szük ség sze rin ti mér le ge lé se és el fo ga dá sa je len Egyez mény mel lék le tei mó do sí tá sa i nak, össz hang ban a 24. cikk ren del ke zé se i vel; j) mér le ge lé se egy stra té gia mó do za ta i nak az ön kén tes hoz zá já ru lá sok ösz tön zé sé re, kü lö nö sen a 13. és a 18. cik - kek re tör té nõ hi vat ko zás sal; k) egyéb olyan jel le gû funk ci ók el lá tá sa, ame lyek szük - sé ge sek le het nek je len Egyez mény cél ki tû zé se i nek el éré se ér de ké ben; l) a re le váns dön té sek rõl a Bi o ló gi ai Sok fé le ség Együtt mû kö dés szer zõ dõ fe le i nek kon fe ren ci á já nak, az egyéb re le váns nem zet kö zi szer ve ze tek nek és más szer zõ - dé sek Irá nyí tó Tes tü le te i nek ér te sí té se; m) szük ség sze rint tá jé koz ta tás adá sa a Bi o ló gi ai Sok - fé le ség Egyez mény szer zõ dõ fe lei kon fe ren ci á já nak, az egyéb re le váns nem zet kö zi szer ve ze tek nek és más szer zõ - dé sek Irá nyí tó Tes tü le te i nek a je len Egyez mény vég re haj - tá sá val kap cso la tos kér dé sek rõl; n) az IARC-kkel és más nem zet kö zi in téz mé nyek kel a 15. cikk alap ján kö ten dõ meg ál la po dá sok fel té te le i nek jóváhagyása, ezen kí vül a 15. cikk ben le írt MTA fe lül vizs - gá la ta és szük ség ese tén mó do sí tá sa A 19. cikk 6. be kez dé sé nek meg fele lõen min den Szer zõ dõ Fél egy sza va zat tal ren del ke zik, és az Irá nyí tó Tes tü let ülé se in egyet len kül döt tel kép vi sel tet he ti ma gát, akit el kí sér het a he lyet te se, va la mint szak ér tõk és ta nács - adók. A he lyet te sek, a szak ér tõk és a ta nács adók részt ve - het nek az Irá nyí tó Tes tü let ülé se in, de csak ab ban az eset - ben sza vaz hat nak, ha meg fe le lõ mó don fel ha tal maz zák õket a kül dött he lyet te sí té sé re Az Egye sült Nem ze tek, an nak sza ko sí tott szer ve - ze tei, a Nem zet kö zi Atom ener gia Ügy nök ség, va la mint bár mely olyan ál lam, amely nem tar to zik je len Egyez mény szer zõ dõ fe lei közé, meg fi gye lõ ként kép vi sel tet he ti ma gát az Irá nyí tó Tes tü let ülé se in. Bár mely más tes tü let vagy szer ve zet, le gyen az akár kor mány za ti, akár nem kor mány - za ti, amely ille té kes az élel me zé si és me zõ gaz da sá gi célú nö vé nyi gén for rá sok meg õr zé sé vel és fenn tart ha tó hasz - ná la tá val kap cso la tos te rü le te ken, és amely ér te sí tet te a tit - kár sá got ar ról, hogy meg fi gye lõ ként sze ret né kép vi sel tet ni ma gát az Irá nyí tó Tes tü let va la me lyik ülé sén, bebocsát - ható, ki vé ve ak kor, ha a je len lé võ Szer zõ dõ Fe lek nek leg - alább az egy har ma da óvást emel az em lí tett szer ve zet je -

13 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y len lé te el len. A meg fi gye lõk be bo csá tá sát és rész vé te lét az Irá nyí tó Tes tü let ál tal el fo ga dott El já rá si Sza bá lyok ha tá - roz zák meg A FAO-nak az a tag szer ve ze te, amely az Egyez - mény alá írói közé tar to zik, va la mint ezen tag szer ve zet tag - ál la mai, ame lyek szin tén az Egyez mény alá írói közé tar - toz nak, a FAO Alap ok má nya és Ál ta lá nos Sza bá lyai szerint kö te le sek gya ko rol ni tag sá gi jo ga i kat és tel je sí te ni a tag ság ból fa ka dó kö te le zett sé ge i ket, a szük sé ges vál toz - ta tá sok kal (mu ta tis mu tan dis) Az Irá nyí tó Tes tü let el fo gad ja, és szük ség sze rint mó do sít ja sa ját mû kö dé si sza bály za tát és pénz ügyi sza bá - lya it, ame lyek nem le het nek el len té te sek je len Egyez mény ren del ke zé se i vel A Szer zõ dõ Fe le ket kép vi se lõ kül döt tek egy sze rû több sé gé nek je len lé té re van szük ség ah hoz, hogy az Irá - nyí tó Tes tü let bár mely ülé se ha tá ro zat ké pes le gyen Az Irá nyí tó Tes tü let leg alább két éven te ren des ülést tart. Eze ket az ülé se ket a le he tõ sé gek hez ké pest úgy kell meg szer vez ni, hogy köl csö nö sen tá mo gas sák egy mást az Élel me zé si és Me zõ gaz da sá gi Célú Nö vé nyi Gén for rá - sok kal Fog lal ko zó Bi zott sá gá nak ren des ülé se i vel Az Irá nyí tó Tes tü let rend kí vü li ülé sé re ak kor ke rül sor, ami kor ezt az Irá nyí tó Tes tü let szük sé ges nek tart ja, vagy bár mely Szer zõ dõ Fél írás ban be nyúj tott ké ré - sé nek meg fele lõen, az zal a fel té tel lel, hogy ezt az igényt leg alább a Szer zõ dõ Fe lek egy har ma dá nak tá mo gat nia kell Az Irá nyí tó Tes tü let a mû kö dé si sza bály zat nak meg fele lõen vá laszt ja meg el nö két és al el nö ke it (a továb - biak ban együt te sen: Hi va tal ). 20. cikk A titkár Az Irá nyí tó Tes tü let tit ká rát a FAO fõ igaz ga tó ja ne ve zi ki, az Irá nyí tó Tes tü let jó vá ha gyá sá val. A tit kár mun ká ját egy szük ség sze rint össze ál lí tott sze mély zet támogatja A tit kár a kö vet ke zõ fel ada to kat lát ja el: a) meg szer ve zi és biz to sít ja az ad mi niszt rá ci ós fel ada - to kat az Irá nyí tó Tes tü let ülé se i hez és az eset leg lét re ho - zan dó alá ren delt tes tü le tek ülé se i hez; b) tá mo gat ja az Irá nyí tó Tes tü le tet fel ada ta i nak el lá tá - sá ban, ideszá mít va azok nak a spe ci á lis fel ada tok nak a tel - je sí té sét is, ame lyek kel az Irá nyí tó Tes tü let meg bíz za õt; c) te vé keny sé ge i rõl be szá mol az Irá nyí tó Tes tü let nek A tit kár tá jé koz tat ja az összes Szer zõ dõ Fe let és a fõ igaz ga tót a kö vet ke zõk rõl: a) az Irá nyí tó Tes tü let dön té se i rõl, a dön té sek el fo ga - dá sá tól szá mí tott hat van na pon be lül; b) a Szer zõ dõ Fe lek tõl je len Egyez mény rendelkezé - seivel össz hang ban ka pott in for má ci ók ról A tit kár gon dos ko dik az Irá nyí tó Tes tü let ülé se i - nek do ku men tá lá sá ról, az Egye sült Nem ze tek hat hi va ta - los nyel vén A tit kár je len Egyez mény cél ki tû zé se i nek el éré se ér de ké ben együtt mû kö dik más szer ve ze tek kel és más egyez mé nyek irá nyí tó tes tü le te i vel, ideért ve kü lö nö sen a Bi o ló gi ai Sok fé le ség Egyez mény tit kár sá gát is. 21. cikk Az Egyezmény rendelkezéseinek betartása Az Irá nyí tó Tes tü let az elsõ ülé sén mér le ge li és jó vá - hagy ja az együtt mû kö dé si, ha té kony el já rá so kat és mû kö - dé si me cha niz mu so kat je len Egyez mény ren del ke zé sei be - tar tá sá nak elõ se gí té se ér de ké ben, és ab ból a cél ból, hogy fog lal koz ni tud jon azok kal az ese tek kel, ami kor az em - lített ren del ke zé se ket nem tel je sí tik. Ezen el já rá sok és mechanizmusok közé tar to zik az el len õr zés, a ta nács adás és se gít ség nyúj tás biz to sí tá sa, ideért ve a jogi ta nács adást vagy se gít ség nyúj tást is, ha ez szük sé ges sé vá lik, kü lö nös te kin tet tel a fej lõ dõ or szá gok ra és az át me ne ti gaz da sá gú or szá gok ra. 22. cikk A vitás kérdések rendezése Ab ban az eset ben, ha a Szer zõ dõ Fe lek kö zött je - len Egyez mény ér tel me zé sé vel vagy al kal ma zá sá val kap - cso lat ban fel me rül va la mi lyen vi tás kér dés, ak kor az érin - tett fe lek meg kí sé re lik a hely zet tár gya lá sok út ján való ren de zé sét Amennyi ben az érin tett fe lek tár gya lá sok út ján nem tud nak meg ál la po dás ra jut ni, kö zö sen kér he tik egy har ma dik fél meg fe le lõ hi va ta la i nak se gít sé gét vagy köz - ve tí té sét A Szer zõ dõ Fe lek je len Egyez mény ra ti fi ká lá sá - nak, el fo ga dá sá nak, meg erõ sí té sé nek vagy az ah hoz való csat la ko zás nak az idõ pont já ban vagy bár mely ké sõb bi idõ pont ban írás ban nyi lat koz hat nak a szer zõ dés le té te mé - nye se felé, hogy amennyi ben a vi tás kér dé se ket nem si ke - rül ren dez ni ük a fen ti 22. cikk 1. be kez dé se vagy a 22. cikk 2. be kez dé se alap ján, ak kor a vi ták ren de zé sé hez kö te le zõ jel leg gel el fo gad ják az aláb bi le he tõ sé ge ket: a) vá lasz tott bí ró ság el já rá sa a je len Egyez mény II. mel - lék le té nek 1. ré szé ben le fek te tett el já rá sok nak meg fele - lõen; b) a vi tás kér dés nek az ENSZ Há gai Nem zet kö zi Bí ró - sá ga elé tör té nõ ter jesz té se.

14 15714 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám Amennyi ben a vi tá ban érin tett fe lek nem fo gad - ták el a fen ti 22. cikk 3. be kez dé sé vel össz hang ban ugyan - azt, vagy bár mely más el já rást, ak kor a vi tás kér dést bé kél - te tés cél já ból be kell ter jesz te ni je len Egyez mény II. mel - lék le te 2. ré szé nek meg fele lõen, ki vé ve, ha a fe lek más - ként ál la pod nak meg. 23. cikk Az Egyezmény módosítása Je len Egyez mény mó do sí tá sá ra néz ve bár mely Szer zõ dõ Fél ja vas la tot te het Je len Egyez mény mó do sí tá sa it az Irá nyí tó Tes tü - let ülé sén kell el fo gad ni. A tit kár nak tá jé koz tat nia kell min den ja va solt mó do sí tás szö ve gé rõl a Szer zõ dõ Fe le ket leg alább hat hó nap pal azon ülés idõ pont ja elõtt, ame lyen a mó do sí tást el fo ga dás ra ja va sol ják Je len Egyez mény min den mó do sí tá sát ki zá ró lag az Irá nyí tó Tes tü let ülé sén je len lé võ Szer zõ dõ Fe lek közötti lét re jö võ kon szen zus út ján le het el fo gad ni Az Irá nyí tó Tes tü let ál tal el fo ga dott bár mely mó - do sí tás az azt ra ti fi ká ló, el fo ga dó vagy meg erõ sí tõ Szer zõ - dõ Fe lek kö zött azt a na pot kö ve tõ ki lenc ve ne dik na pon lép ha tály ba, ami kor a Szer zõ dõ Fe lek két har ma da le tét be he lyez te a ra ti fi ká lást, el fo ga dást vagy meg erõ sí tést iga - zoló do ku men tu mot. Ezt köve tõen a töb bi Szer zõ dõ Fél re néz ve a mó do sí tás azt a na pot kö ve tõ ki lenc ve ne dik na pon lép ha tály ba, ami kor az érin tett Szer zõ dõ Fél le tét be helyezte a ra ti fi ká ci ót, el fo ga dást vagy meg erõ sí tést iga - zoló do ku men tu mot Je len cikk te kin te té ben a FAO va la mely tag szer - ve ze te ál tal le tét be he lye zett do ku men tu mot nem le het az ezen tag szer ve zet tag ál la mai ál tal le tét be he lye zett do ku - men tu mok hoz ké pest ki egé szí tõ do ku men tum ként figye - lembe ven ni. 24. cikk Mellékletek Je len Egyez mény mel lék le tei ezen Egyez mény szer ves ré szét al kot ják, és a je len Egyez mény re tör té nõ hivatkozás ugyan ak kor az Egyez mény mel lék le te i re tör té - nõ hi vat ko zást is je len ti Az Egyez mény mó do sí tá sá val kap cso la tos 23. cikk ren del ke zé sei a mel lék le tek mó do sí tá sa i ra is vonatkoznak. 25. cikk Aláírás Je len Egyez ményt no vem ber 3-tól no vem - ber 4-ig alá ír hat ja a FAO min den tag ja és min den olyan állam, amely nem tag ja a FAO-nak, vi szont tag ja az Egye - sült Nem ze tek Szer ve ze té nek, az ENSZ bár mely sza ko sí - tott szer vé nek vagy a Nem zet kö zi Atom ener gia Ügy nök - ség nek. 26. cikk Ratifikálás, elfogadás vagy megerõsítés Je len Egyez ményt a 25. cikk ér tel mé ben a FAO tag ja i - nak és nem tag ja i nak egy aránt szük sé ges ra ti fi kál ni uk, el - fo gad ni uk vagy meg erõ sí te ni ük. A ra ti fi ká lást, el fo ga dást vagy meg erõ sí tést ta nú sí tó do ku men tu mo kat le tét be kell he lyez ni a le té te mé nyes nél. 27. cikk Csatlakozás Je len Egyez mény hez csat la koz hat a FAO min den tag ja és min den olyan ál lam, amely nem tag ja a FAO-nak, viszont tag ja az Egye sült Nem ze tek Szer ve ze té nek, az ENSZ bár mely sza ko sí tott szer vé nek vagy a Nem zet kö zi Atom ener gia Ügy nök ség nek, at tól a nap tól kezd ve, ami - kor az Egyez mény alá írá si ha tár ide je le zá rul. A csatla - kozási do ku men tu mo kat le tét be kell he lyez ni a le té te mé - nyes nél. 28. cikk Hatálybalépés Je len Egyez mény a 29. cikk 2. be kez dé sé ben fog - lalt ki kö tés sel a negy ve ne dik ra ti fi ká ci ós, el fo ga dá si, meg - erõ sí té si vagy csat la ko zá si do ku men tum le tét be he lye zé - sé nek nap ját kö ve tõ ki lenc ve ne dik na pon lép ha tály ba, azzal a fel té tel lel, hogy leg alább húsz ra ti fi ká ci ós, el fo ga - dá si, meg erõ sí té si vagy csat la ko zá si do ku men tu mot a FAO tag jai he lyez nek le tét be A FAO mind azon tag jai és mind azon ál la mok ese té ben, ame lyek nem tag jai a FAO-nak, vi szont tag jai az Egye sült Nem ze tek Szer ve ze té nek, az ENSZ va la mely sza ko sí tott szer vé nek vagy a Nem zet kö zi Atom ener gia Ügy nök ség nek, amennyi ben a 28. cikk 1. be kez dé se sze - rin ti negy ve ne dik do ku men tum le tét be he lye zé sét köve - tõen ra ti fi kál ják, fo gad ják el, erõ sí tik meg je len Egyez - ményt vagy csat la koz nak hoz zá, az Egyez mény azt a na pot kö ve tõ ki lenc ve ne dik na pon lép ha tály ba, ami kor a ra ti fi - ká lást, az el fo ga dást, a meg erõ sí tést vagy a csat la ko zást iga zo ló do ku men tu mot le tét be he lyez ték.

15 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y cikk A FAO tagszervezetei Ami kor a FAO va la mely tag szer ve ze te le tét be he lye zi a ra ti fi ká lást, az el fo ga dást, a meg erõ sí tést vagy a je len Szer zõ dés hez tör té nõ csat la ko zást iga zo ló do ku men - tu mot, ak kor a tag szer ve zet a FAO Alap ok mány II. 7. cik ké nek ren del ke zé se i vel össz hang ban be je len ti azo kat a vál to zá so kat, ame lyek a FAO Alap ok mány II. 5. cik ké nek ér tel mé ben be nyúj tott ha tás kö ri nyi lat ko - zat ban meg je lölt ha tás kö ri meg osz tás ban be kö vet kez tek, amennyi ben ez je len Egyez mény el fo ga dá sá ra te kin tet tel szük sé ges. Je len Egyez mény ben ré szes bár mely Szer zõ dõ Fél bár mi kor fel kér he ti a FAO azon tag szer ve ze tét, amely alá ír ta az Egyez ményt, hogy kö zöl jön in for má ci ó kat ar ról, hogy a tag szer ve ze tek és a tag ál la mok kö zül ki vi se li a felelõsséget va la mely konk rét, a je len Egyez mény ha tá lya alá tar to zó ügy meg va ló sí tá sá ért. A tag szer ve zet kö te les éssze rû idõn be lül kö zöl ni ezt az in for má ci ót A FAO tag szer ve ze tei ál tal le tét be he lye zett ra ti - fi ká ci ós, el fo ga dá si, meg erõ sí té si, csat la ko zá si vagy ki lé - pé si do ku men tu mo kat nem le het az ezen tag szer ve zet tag - ál la mai ál tal le tét be he lye zett do ku men tu mok hoz ké pest ki egé szí tõ do ku men tum ként figye lembe ven ni. 30. cikk Fenntartások Je len Egyez mény kap csán nem le het fenn tar tá so kat kikötni. 32. cikk Felmondások Az Egyez mény hatályba lépését kö ve tõ két év eltelte után bár mely Szer zõ dõ Fél bár mi kor ér te sít he ti írás - ban a le té te mé nyest ar ról, hogy fel mond ja az Egyez ményt. A le té te mé nyes kö te les azon nal tá jé koz tat ni er rõl az összes Szer zõ dõ Fe let Az Egyez mény fel mon dá sa az ér te sí tés kéz hez - vé te lé nek nap ját kö ve tõ egy év el tel té vel lép ha tály ba. 33. cikk Megszûnés Je len Egyez mény au to ma ti ku san meg szû nik, ha a ki lé pé sek kö vet kez té ben a Szer zõ dõ Fe lek szá ma negy ven alá csök ken, ha csak a meg ma radt Szer zõ dõ Fe lek egy han - gú lag más ként nem ha tá roz nak A le té te mé nyes kö te les ér te sí te ni min den meg ma - radt Szer zõ dõ Fe let, ha a Szer zõ dõ Fe lek szá ma negy ven re csök kent Az Egyez mény meg szû né se ese tén az esz kö zök - rõl tör té nõ ren del ke zést az Irá nyí tó Tes tü let ál tal el fo ga - dott pénz ügyi sza bá lyok ha tá roz zák meg. 34. cikk A letéteményes Je len Egyez mény le té te mé nye se a FAO fõ igaz ga tó ja. 31. cikk Az Egyezményben nem részes országok A Szer zõ dõ Fe lek arra ösz tön zik a FAO min den olyan tag ját és min den más ál la mot, amely nem ré sze se az Egyez mény nek, hogy fo gad ja el je len Egyez ményt. 35. cikk A hiteles szövegek Je len Egyez mény arab, kí nai, an gol, fran cia, orosz és spa nyol nyel vû szö veg e egy aránt hi te les.

16 15716 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám I. Melléklet A Multilaterális Rendszer hatálya alá tartozó növények felsorolása Élelmiszernövények Nö vény Nemzetség Megjegyzések Ke nyér fa Ar to car pus Csak a ke nyér fa. Spárga As pa ra gus Zab Ave na Répa Beta Bras si ca comp lex Brassica et al. A kö vet ke zõ nem zet sé gek tar toz nak eh hez a cso port hoz: Brassica, Ar mo ra cia, Bar ba rea, Ca me li na, Cram be, Dip lo ta xis, Eru ca, Isa tis, Le pi di um, Rap ha nob ras si ca, Rap ha nus, Ro rip pa és Si na pis. Ebbe a cso port ba ola jos mag vak és olyan zöld ség nö vé nyek tar toz nak, mint ká posz ta, rep ce, mus tár, zsá zsa, bors mus tár, re tek és pasz ter nák. A Le pi di um me y e nii (pe rui gin seng gyö kér) nem tar to zik ide. Ka ján bab Ca ja nus Csi cse ri bor só Ci cer Cit rom- és narancsfélék Cit rus A Pon ci rus és a For tu nel la nem zet ség, mint ala nyok tar toz nak ide. Kó kusz dió Co cos Ma jor aro i dok Co lo ca sia Xant ho so ma A ma jor aro i dok közé tar to zik a ta ró gyö kér, a co co y am, a ka ló gyö - kér és a tan nia. Sárgarépa Da u cus Yam gyö kér Di os co rea Aszály fû Ele u si ne Ker ti sza mó ca Fra ga ria Napraforgó He li ant hus Árpa Hor de um Édes bur go nya Ipo mo ea Led nek Lat hy rus Len cse Lens Alma Ma lus Ma ni ó ka Ma ni hot Csak a Ma ni hot es cu len ta. Ba nán/ba nán fa Musa A Musa tex ti lis ki vé te lé vel. Rizs Oryza Gyöngy kö les Pen ni se tum Bab Pha se o lus A Pha se o lus po lyant hus ki vé te lé vel. Bor só Pi sum Rozs Se ca le Bur go nya So la num Ide tar to zik a tu be ro sa szek ció, a So la num phu re ja ki vé te lé vel. Pad li zsán So la num Ide tar to zik a me lon ge na szek ció. Ci rok Sorg hum Tri ti ká lé Tri ti co se ca le Búza Tri ti cum et al. Ide tar to zik az Ag ro py ron, az Ely mus és a Se ca le Bük köny Vi cia nem zet ség is. Te hén bor só Vig na Ku ko ri ca Zea A Zea per en nis, a Zea dip lo pe ren nis és a Zea lu xu ri ans ki vé te lé vel.

17 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Takarmánynövények Nemzetség Faj PILLANGÓS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK Ast ra ga lus chi nen sis, ci cer, are na ri us Ca na va lia en si for mis Co ro nil la va ria He dy sa rum co ro na ri um Lat hy rus ci ce ra, ci li o la tus, hir su tus, och rus, odo ra tus, sa ti vus Les pe de za cu ne a ta, stri a ta, sti pu la cea Lo tus cor ni cu la tus, sub bif lo rus, uli gi no sus Lu pi nus al bus, an gus ti fo li us, lu te us Me di ca go ar bo rea, fal ca ta, sa ti va, scu tel la ta, ri gi du la, trun ca tu la Me li lo tus al bus, of fi ci na lis Onob ry chis vi ci i fo lia Or nit ho pus sa ti vus Pro so pis af fi nis, alba, chi len sis, nig ra, pal li da Pu e ra ria pha se o lo i des Tri fo li um ale xand ri num, al pest re, am bi gu um, an gus ti fo li um, ar ven se, ag ro ci ce rum, hyb ri dum, in car na tum, pra ten se, re pens, re su pi na tum, ru ep pel li a num, se mi pi lo sum, sub ter ra ne um, ve si cu lo sum TAKARMÁNYFÜVEK And ro po gon ga y a nus Ag ro py ron cristatum, desertorum Ag ros tis sto lo ni fe ra, te nu is Alo pe cu rus pra ten sis Arr he nat he rum ela ti us Dacty lis glo me ra ta Fes tu ca arun di na cea, gi gan tea, he te rop hyl la, ovi na, pra ten sis, rub ra Lo li um hyb ri dum, mul tif lo rum, pe ren ne, ri gi dum, te mu len tum Pha la ris aqu a ti ca, arun di na cea Phle um pra ten se Poa al pi na, an nua, pra ten sis Trip sa cum la xum EGYÉB TAKARMÁNYOK At rip lex ha li mus, num mu la ria Sal so la ver mi cu la ta

18 15718 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám II. Melléklet 1. Rész VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS 1. cikk Az igényt be nyúj tó fél ér te sí ti a tit kárt ar ról, hogy a vi tá - ban érin tett fe lek a 22. cikk ér tel mé ben vá lasz tott bí ró ság elé vi szik az ügyet. Az ér te sí tés nek tar tal maz nia kell a választottbíráskodási el já rás tár gyát, és fel tét le nül hi vat - koz nia kell je len Egyez mény cik ke i re, va la mint tar tal maz - nia kell azt az ér tel me zést vagy al kal ma zást, amely a vi tát ki vál tot ta. Amennyi ben a vi tá ban érin tett fe lek nem tud - nak meg ál la pod ni a vita tár gyá ban a vá lasz tott bí ró ság elnökének ki je lö lé se elõtt, ak kor a vá lasz tott bí ró ság nak kell meg ál la pí ta nia a vita tár gyát. A tit kár az így meg szer - zett in for má ci ó kat to váb bít ja je len Egyez mény ben ré szes min den Szer zõ dõ Fél nek. 2. cikk 1. Azok ban az ese tek ben, ami kor a vi tá ban két fél van érint ve, a vá lasz tott bí ró ság nak há rom tag ból kell áll nia. A vi tá ban érin tett mind két fél ki je löl egy-egy vá lasz tott bí rót, és az ilyen mó don ki je lölt két vá lasz tott bí ró kö zös meg - egye zés alap ján je lö li ki a har ma dik vá lasz tott bí rót, és ez a sze mély lesz a vá lasz tott bí ró ság el nö ke. Az el nök nem lehet a vi tá ban érin tett fe lek kel azo nos nem ze ti sé gû, la kó - he lye sem le het a vi tá ban érin tett bár mely fél te rü le tén, nem le het egyi kük al kal ma zott ja sem, és nem le het olyan sze mély, aki bár mi lyen más mi nõ ség ben érint ve van az ügy ben. 2. Amennyi ben a vi tá ban ket tõ nél több Szer zõ dõ Fél van érint ve, ak kor a vi tá ban érin tett és azo nos ér de kû fe lek kö zös meg egye zés sel je löl nek ki egy-egy vá lasz tott bí rót. 3. Az eset leg meg üre se dett po zí ci ó kat az ere de ti ki je lö - lés mód já val me ge gye zõ en kell be töl te ni. 3. cikk 1. Amennyi ben a vá lasz tott bí ró ság el nö két nem je lö lik ki a má so dik vá lasz tott bí ró ki ne ve zé sé tõl szá mí tott két hónapon be lül, ak kor a FAO fõ igaz ga tó ja a vi tá ban érin tett va la me lyik fél ké ré sé re a kö vet ke zõ két hó na pos pe ri ó du - son be lül ki je lö li az el nö köt. 2. Amennyi ben a vi tá ban érin tett va la me lyik fél a ké re - lem be nyúj tá sá tól szá mí tott két hó na pon be lül nem je löl ki vá lasz tott bí rót, ak kor a má sik fél ér te sí ti a FAO fõ igaz ga - tó ját, aki egy to váb bi két hó na pos pe ri ó du son be lül ki je lö li a vá lasz tott bí rót. 4. cikk A vá lasz tott bí ró ság je len Egyez mény ren del ke zé sei és a nem zet kö zi jog alap ján hoz za meg dön té se it. 5. cikk Ha a vi tá ban érin tett fe lek más ként nem egyez nek meg, a vá lasz tott bí ró ság a sa ját el já rás rend je sze rint hoz za meg dön té se it. 6. cikk A vá lasz tott bí ró ság a vi tá ban érin tett va la me lyik fél kérésére ja vas la tot te het vé del mi szem pont ból elenged - hetetlen fon tos sá gú köz ben sõ in téz ke dé sek re. 7. cikk A vi tá ban érin tett fe lek kö te le sek elõ se gí te ni a vá lasz - tott bí ró ság mun ká ját, és kü lö nö sen, min den ren del ke zé - sük re álló esz köz fel hasz ná lá sá val: a) át ad ni az összes re le váns do ku men tu mot, informá - ciót és se géd anya got, és b) szük ség ese tén le he tõ vé ten ni ta núk vagy szak ér tõk meg hí vá sát, és el fo gad ni bi zo nyí té ka i kat. 8. cikk A vi tá ban érin tett fe lek és a vá lasz tott bí rók kö te le sek meg õriz ni min den olyan bi zal mas in for má ci ót, amely a vá lasz tott bí ró sá gi el já rás so rán a tu do má suk ra jut. 9. cikk Ha a vá lasz tott bí ró ság az eset konk rét kö rül mé nye i nek is me re té ben más ként nem dönt, a vá lasz tott bí rás ko dá si el - já rás költ sé ge it a vi tá ban érin tett fe lek nek kell vi sel ni ük, egyen lõ arány ban. A vá lasz tott bí ró ság nyil ván tar tást ve zet min den fel me rü lõ költ ség rõl, és át ad ja a vég le ges el szá - mo lást a vi tá ban érin tett fe lek nek. 10. cikk Bár mely Szer zõ dõ Fél, amely nek olyan jogi ter mé sze tû ér dek e fû zõ dik a vita tár gyá hoz, amely re az eset ben meg - ho zott dön tés ha tást gya ko rol hat, a vá lasz tott bí ró ság be le - egye zé sé vel részt ve het az el já rás ban.

19 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y cikk A vá lasz tott bí ró ság meg hall gat hat olyan ellenkérel - meket és dön tést hoz hat azok ban, ame lyek köz vet le nül a vita tár gyá nak kap csán me rül nek fel. 12. cikk A vá lasz tott bí ró sá gi el já rás rend jé vel, az ügy lé nye gi ele me i vel kap cso la tos dön té se ket a vá lasz tott bí ró ság tagjainak több sé gi sza va za tá val kell meg hoz ni. 13. cikk Amennyi ben a vi tá ban érin tett fe lek egyi ke nem je le nik meg a vá lasz tott bí ró ság elõtt vagy el mu laszt ja ügyé nek vé del mét, ak kor a má sik fél kér he ti, hogy a vá lasz tott bí ró - ság foly tas sa le az el já rást és hoz za meg dön té sét. A vi tá - ban érin tett va la me lyik fél je len lé té nek hi á nya vagy a védekezés el mu lasz tá sa nem aka dá lyoz za meg az el já rás le foly ta tá sát. A vá lasz tott bí ró ság nak a vég sõ dön tés meg - ho za ta la elõtt meg kell gyõ zõd nie ar ról, hogy az igény a tény ál lás és a jog szem pont já ból meg ala po zott-e. 14. cikk A vá lasz tott bí ró ság a meg ala ku lá sá nak nap já tól szá mí - tott öt hó na pon be lül meg hoz za vég sõ dön té sét, ha csak nem tart ja szük sé ges nek a ha tár idõ meg hosszab bí tá sát. A meg hosszab bí tás idõ tar ta ma nem ha lad hat ja meg a to váb bi öt hó na pot. 15. cikk A vá lasz tott bí ró ság vég sõ dön té sé nek a vita tár gyá ra kell kor lá to zód nia és meg kell ha tá roz nia a dön tés alap já ul szol gá ló oko kat. A dön tés tar tal maz za az el já ró bí ró ság tag ja i nak ne vét, va la mint a vég sõ dön tés meg ho za ta lá nak nap ját. A vá lasz tott bí ró ság bár mely tag ja kü lön vé le ményt vagy el len vé le ményt fûz het a vég sõ dön tés hez. 16. cikk A dön tés a vi tá ban érin tett min den fél re néz ve kö te le zõ ere jû. Fel leb be zés re csak ak kor van le he tõ ség, ha a vi tá ban érin tett fe lek elõ ze tesen meg ál la pod nak a fel leb be zé si eljárásról. 17. cikk Azo kat az eset le ges né zet el té ré se ket, ame lyek a vi tá ban érin tett fe lek kö zött a vég sõ dön tés ér tel me zé sé vel vagy meg va ló sí tá sá nak mód já val kap cso lat ban fel me rül nek, a vi tá ban érin tett fe lek bár me lyi ke be nyújt hat ja dön tés cél - já ból ah hoz a vá lasz tott bí ró ság hoz, amely a szó ban for gó dön tést meg hoz ta. 2. Rész BÉKÉLTETÉS 1. cikk A vi tá ban érin tett bár mely fél ké ré sé re lét re kell hoz ni egy bé kél te tõ bi zott sá got. Ha a vi tá ban érin tett fe lek más - ként nem ál la pod nak meg, ak kor a bi zott ság nak öt tag ból kell áll nia. Mind két fél két-két ta got je löl ki, a bi zott ság elnökét pe dig a bi zott ság tag jai kö zö sen vá laszt ják meg. 2. cikk Amennyi ben ket tõ nél több szer zõ dõ fél van érint ve a vitában, az azo nos ér de kû fe lek kö zös meg egye zés sel je lö - lik ki a bi zott ság tag ja it. Ha a vita két vagy több részt ve võ - jé nek el té rõ ér de kei van nak vagy nem tud nak meg ál la pod - ni ab ban, hogy ér de ke ik azo no sak-e, ak kor kü lön-kü lön je lö lik ki a bi zott ság tag ja it. 3. cikk Amennyi ben a vi tá ban érin tett fe lek egyi ke a bé kél te tõ bi zott ság lét re ho zá sá ra irá nyu ló ké re lem be nyúj tá sá tól szá mí tott két hó na pon be lül nem je lö li ki a bi zott ság tag - jait, ak kor a FAO fõ igaz ga tó ja va la mely, a vi tá ban érin tett fél ké rel mé re to váb bi két hó na pon be lül ki je lö li a bi zott ság tag ja it. 4. cikk Amennyi ben a bé kél te tõ bi zott ság el nö két nem je lö lik ki a bi zott ság utol só tag ja ki je lö lé sé tõl szá mí tott két hó na - pon be lül, ak kor a FAO fõ igaz ga tó ja va la mely vi tá ban érin tett fél ké rel mé re to váb bi két hó na pon be lül ki je lö li az el nö köt. 5. cikk A bé kél te tõ bi zott ság a ta gok több sé gi sza va za tá val hoz za meg dön té se it. Ha a vi tá ban érin tett fe lek más ként nem ál la pod nak meg, ak kor a bi zott ság sa ját el já rás rend je sze rint hoz za meg dön té se it. A bi zott ság ja vas la tot tesz a vita meg ol dá sá ra néz ve, ame lyet a fe lek jó hi sze mû en mér - le gel nek.

20 15720 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám 6. cikk Amennyi ben né zet el té rés tá mad a bé kél te tõ bi zott ság ille té kességének kér dé sé ben, er rõl a bi zott ság nak kell dön te nie. 3. Az Egyez mény an gol nyel vû szö ve ge a kö vet ke zõ: International treaty on plant genetic resources for food and agriculture Preamble The Con tract ing Par ties, Con vinced of the spe cial na ture of plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture, their dis tinc tive fea tures and prob lems need ing dis tinc tive so lu tions; Alarmed by the con tin u ing ero sion of these re sources; Cog ni zant that plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture are a com mon con cern of all coun tries, in that all coun tries de pend very largely on plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture that orig i nated else where; Ac knowl edg ing that the con ser va tion, ex plo ra tion, col lec tion, char ac ter iza tion, eval u a tion and doc u men ta tion of plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture are es sen tial in meet ing the goals of the Rome Dec la ra tion on World Food Se cu rity and the World Food Sum mit Plan of Ac tion and for sus tain able ag ri cul tural de vel op ment for this and fu ture gen er a tions, and that the ca pac ity of de vel op ing coun tries and coun tries with econ o mies in tran si tion to un der take such tasks needs ur gently to be re in forced; Not ing that the Global Plan of Ac tion for the Con ser va tion and Sus tain able Use of Plant Ge netic Re sources for Food and Ag ri cul ture is an in ter na tion ally agreed frame work for such ac tiv i ties; Ac knowl edg ing fur ther that plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture are the raw ma te rial in dis pens able for crop ge netic im prove ment, whether by means of farm ers se lec tion, clas si cal plant breed ing or mod ern biotech nologies, and are es sen tial in adapt ing to un pre dict able en vi ron men tal changes and fu ture hu man needs; Af firm ing that the past, pres ent and fu ture con tri bu tions of farm ers in all re gions of the world, par tic u larly those in cen tres of or i gin and di ver sity, in con serv ing, im prov ing and mak ing avail able these re sources, is the ba sis of Farmers Rights; Af firm ing also that the rights rec og nized in this Treaty to save, use, ex change and sell farm-saved seed and other prop a gat ing ma te rial, and to par tic i pate in de ci sion-mak ing re gard ing, and in the fair and eq ui ta ble shar ing of the ben e fits aris ing from, the use of plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture, are fun da men tal to the re al iza tion of Farm ers Rights, as well as the pro mo tion of Farm ers Rights at na tional and in ter na tional lev els; Rec og niz ing that this Treaty and other in ter na tional agree ments rel e vant to this Treaty should be mu tu ally sup port ive with a view to sus tain able ag ri cul ture and food se cu rity; Af firm ing that noth ing in this Treaty shall be in ter preted as im ply ing in any way a change in the rights and ob li ga tions of the Con tract ing Par ties un der other in ter na tional agree ments; Un der stand ing that the above re cital is not in tended to cre ate a hi er ar chy be tween this Treaty and other in ter na tional agree ments; Aware that ques tions re gard ing the man age ment of plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture are at the meet ing point be tween ag ri cul ture, the en vi ron ment and com merce, and con vinced that there should be syn ergy among these sec tors; Aware of their re spon si bil ity to past and fu ture gen er a tions to con serve the World s di ver sity of plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture; Rec og niz ing that, in the ex er cise of their sov er eign rights over their plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture, states may mu tu ally ben e fit from the cre ation of an ef fec tive mul ti lat eral sys tem for fa cil i tated ac cess to a ne go ti ated se lec tion of these re sources and for the fair and eq ui ta ble shar ing of the ben e fits aris ing from their use; and Desiring to con clude an in ter na tional agree ment within the frame work of the Food and Ag ri cul ture Or ga ni za tion of the United Na tions, here in af ter re ferred to as FAO, un der Ar ti cle XIV of the FAO Con sti tu tion; Have ag re ed as fol lows: Part I INTRODUCTION Article 1 Objectives 1.1 The ob jec tives of this Treaty are the con ser va tion and sus tain able use of plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture and the fair and eq ui ta ble shar ing of the ben e fits aris ing out of their use, in har mony with the Con ven tion on Bi o log i cal Di ver sity, for sus tain able ag ri cul ture and food se cu rity. 1.2 These ob jec tives will be at tained by closely link ing this Treaty to the Food and Ag ri cul ture Or ga ni za tion of the United Na tions and to the Con ven tion on Bi o log i cal Diversity.

21 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Article 2 Use of terms For the pur pose of this Treaty, the fol low ing terms shall have the mean ings here un der as signed to them. These def i ni tions are not in tended to cover trade in com mod i ties: In situ con ser va tion means the con ser va tion of eco sys tems and nat u ral hab i tats and the main te nance and re cov ery of vi a ble pop u la tions of spe cies in their nat u ral sur round ings and, in the case of do mes ti cated or cul ti vated plant spe cies, in the sur round ings where they have de vel oped their dis tinc tive prop er ties. Ex situ con ser va tion means the con ser va tion of plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture out side their nat u ral hab i tat. Plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture means any ge netic ma te rial of plant or i gin of ac tual or po ten tial value for food and ag ri cul ture. Ge netic ma te rial means any ma te rial of plant or i gin, in clud ing re pro duc tive and veg e ta tive prop a gat ing ma te rial, con tain ing func tional units of he red ity. Va ri ety means a plant group ing, within a sin gle bo tan i cal taxon of the low est known rank, de fined by the re pro duc ible ex pres sion of its dis tin guish ing and other ge netic char ac ter is tics. Ex situ col lec tion means a col lec tion of plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture main tained out side their nat u ral hab i tat. Cen tre of or i gin means a geo graph ical area where a plant spe cies, ei ther do mes ti cated or wild, first de vel oped its dis tinc tive prop er ties. Cen tre of crop di ver sity means a geo graphic area con tain ing a high level of ge netic di ver sity for crop spe cies in in situ con di tions. Article 3 Scope This Treaty re lates to plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture. Article 5 Conservation, exploration, collection, characterization, evaluation and documentation of plant genetic resources for food and agriculture 5.1 Each Con tract ing Party shall, sub ject to na tional leg is la tion, and in co op er a tion with other Con tract ing Par ties where ap pro pri ate, pro mote an in te grated ap proach to the ex plo ra tion, con ser va tion and sus tain able use of plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture and shall in par tic u lar, as ap pro pri ate: (a) Sur vey and in ven tory plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture, tak ing into ac count the sta tus and de gree of vari a tion in ex ist ing pop u la tions, in clud ing those that are of po ten tial use and, as fea si ble, as sess any threats to them; (b) Pro mote the col lec tion of plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture and rel e vant as so ci ated in for ma tion on those plant ge netic re sources that are un der threat or are of po ten tial use; (c) Pro mote or sup port, as ap pro pri ate, farm ers and lo cal com mu ni ties ef forts to man age and con serve on-farm their plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture; (d) Pro mote in situ con ser va tion of wild crop rel a tives and wild plants for food pro duc tion, in clud ing in pro tected ar eas, by sup port ing, in ter alia, the ef forts of in dig e nous and lo cal com mu ni ties; (e) Co op er ate to pro mote the de vel op ment of an ef fi cient and sus tain able sys tem of ex situ con ser va tion, giv ing due at ten tion to the need for ad e quate doc u men ta tion, char ac ter iza tion, re gen er a tion and eval u a tion, and pro mote the de vel op ment and trans fer of ap pro pri ate tech nol o gies for this pur pose with a view to im prov ing the sus tain able use of plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture; (f) Mon i tor the main te nance of the vi a bil ity, de gree of vari a tion, and the ge netic in teg rity of col lec tions of plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture. 5.2 The Con tract ing Par ties shall, as ap pro pri ate, take steps to min i mize or, if pos si ble, elim i nate threats to plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture. Part II GENERAL PROVISIONS Article 4 General Obligations Each Con tract ing Party shall en sure the con for mity of its laws, reg u la tions and pro ce dures with its ob li ga tions as pro vided in this Treaty. Article 6 Sustainable use of plant genetic resources 6.1 The Con tract ing Par ties shall de velop and main tain ap pro pri ate pol icy and leg al mea sures that pro mote the sus tain able use of plant ge netic re sources for food and ag ri cul ture. 6.2 The sus ta i nab le use of plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re may inc lu de such measures as:

22 15722 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám (a) pur su ing fair ag ri cul tu ral po li ci es that pro mo te, as app rop ri a te, the de ve lop ment and ma in te nan ce of di ver se farm ing sys tems that en han ce the sus ta i nab le use of ag ri cul tu ral bi o lo gi cal di ver sity and other natural resources; (b) strengt he ning re se arch which en han ces and con ser ves bi o lo gi cal di ver sity by ma xi mi zing int ra- and in ter-spe ci fic va ri a ti on for the be ne fit of far mers, es pe ci ally tho se who ge ne ra te and use the ir own va ri e ti es and apply eco lo gi cal prin cip les in ma in ta i ning soil fer ti lity and in combating diseases, weeds and pests; (c) pro mo ting, as app rop ri a te, plant bre e ding ef forts which, with the par ti ci pa ti on of far mers, par ti cu larly in de ve lo ping co unt ri es, strengt hen the ca pa city to de ve lop va ri e ti es par ti cu larly ad ap ted to so ci al, eco no mic and eco lo gi cal conditions, including in marginal areas; (d) bro a de ning the ge ne tic base of crops and inc re a sing the rang e of ge ne tic di ver sity ava i lab le to farmers; (e) pro mo ting, as app rop ri a te, the ex pan ded use of lo cal and lo cally ad ap ted crops, va ri e ti es and un de ru ti li zed species; (f) sup por ting, as app rop ri a te, the wi der use of di ver sity of va ri e ti es and spe ci es in on-farm ma na ge ment, con ser va ti on and sus ta i nab le use of crops and cre a ting strong links to plant bre e ding and ag ri cul tu ral de ve lop ment in or der to re du ce crop vul ne ra bi lity and ge ne tic eros ion, and pro mo te inc re a sed world food pro duc ti on compatible with sustainable development; and (g) re vi e wing, and, as app rop ri a te, ad jus ting bre e ding stra te gi es and re gu lat ions con cer ning va ri ety re le a se and seed distribution. Article 7 National commitments and international cooperation 7.1 Each Cont rac ting Party shall, as app rop ri a te, in teg ra te into its ag ri cul tu re and ru ral de ve lop ment po li ci es and pro gram mes, ac ti vi ti es re fer red to in Ar tic les 5 and 6, and co o pe ra te with ot her Cont rac ting Par ti es, di rectly or thro ugh FAO and ot her re le vant in ter na ti o nal or ga ni za ti ons, in the con ser va ti on and sus ta i nab le use of plant genetic resources for food and agriculture. 7.2 In ter na ti o nal co o pe ra ti on shall, in par ti cu lar, be di rec ted to: (a) es tab lis hing or strengt he ning the ca pa bi li ti es of de ve lo ping co unt ri es and co unt ri es with eco no mi es in tran si ti on with res pect to con ser va ti on and sus ta i nab le use of plant ge ne tic re so ur ces for food and agriculture; (b) en han cing in ter na ti o nal ac ti vi ti es to pro mo te con ser va ti on, eva lu a ti on, do cu men ta ti on, ge ne tic en han ce ment, plant bre e ding, seed mul tip li ca ti on; and sha ring, pro vi ding ac cess to, and ex chan ging, in con for mity with Part IV, plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re and appropriate information and technology; (c) ma in ta i ning and strengt he ning the ins ti tu ti o nal ar ran ge ments pro vi ded for in Part V; and (d) imp le ment the fun ding stra tegy of Ar tic le 18. Article 8 Technical assistance The Cont rac ting Par ti es ag ree to pro mo te the pro vi si on of tech ni cal as sis tan ce to Cont rac ting Par ti es, es pe ci ally tho se that are de ve lo ping co unt ri es or co unt ri es with eco no mi es in tran si ti on, eit her bi la te rally or thro ugh the app rop ri a te in ter na ti o nal or ga ni za ti ons, with the ob jec ti ve of facilitating the implementation of this Treaty. Part III FARMERS RIGHTS Article 9 Farmers Rights 9.1 The Cont rac ting Par ti es re cog ni ze the enor mo us cont ri bu ti on that the lo cal and in di ge no us com mu ni ti es and far mers of all re gi ons of the world, par ti cu larly tho se in the cent res of ori gin and crop di ver sity, have made and will con ti nue to make for the con ser va ti on and de ve lop ment of plant ge ne tic re so ur ces which cons ti tu te the ba sis of food and agriculture production throughout the world. 9.2 The Cont rac ting Par ti es ag ree that the res pon si bi lity for re a li zing Far mers Rights, as they re la te to plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re, rests with na ti o nal go vern ments. In ac cor dan ce with the ir ne eds and pri o ri ti es, each Cont rac ting Party sho uld, as app rop ri a te, and sub ject to its na ti o nal le gis la ti on, take me a su res to protect and promote Farmers Rights, including: (a) pro tec ti on of tra di ti o nal know led ge re le vant to plant ge ne tic re so ur ces for food and agriculture; (b) the right to equ i tably par ti ci pa te in sha ring be ne fits ari sing from the uti li za ti on of plant ge ne tic re so ur ces for food and agriculture; and (c) the right to par ti ci pa te in ma king de ci si ons, at the na ti o nal le vel, on matt ers re la ted to the con ser va ti on and sus ta i nab le use of plant ge ne tic re so ur ces for food and agriculture. 9.3 Not hing in this Ar tic le shall be in terp re ted to li mit any rights that far mers have to save, use, ex chan ge and sell farm-sa ved seed/pro pa ga ting ma te ri al, sub ject to na ti o nal law and as appropriate.

23 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Part IV THE MULTILATERAL SYSTEM OF ACCESS AND BENEFIT-SHARING Article 10 Multilateral System of access and benefit-sharing 10.1 In the ir re la ti ons hips with ot her Sta tes, the Cont rac ting Par ti es re cog ni ze the so ve re ign rights of Sta tes over the ir own plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re, inc lu ding that the aut ho rity to de ter mi ne ac cess to tho se re so ur ces rests with na ti o nal go vern ments and is subject to national legislation In the exer ci se of the ir so ve re ign rights, the Cont rac ting Par ti es ag ree to es tab lish a mul ti la te ral sys tem, which is ef fi ci ent, ef fec ti ve, and trans pa rent, both to fa ci li ta te ac cess to plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re, and to sha re, in a fair and equ i tab le way, the be ne fits ari sing from the uti li za ti on of the se re so ur ces, on a complementary and mutually reinforcing basis. Article 11 Coverage of the Multilateral System 11.1 In furt he ran ce of the ob jec ti ves of con ser va ti on and sus ta i nab le use of plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re and the fair and equ i tab le sha ring of be ne fits ari sing out of the ir use, as sta ted in Ar tic le 1, the Mul ti la te ral Sys tem shall co ver the plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re lis ted in An nex I, es tab lis hed ac cor ding to criteria of food security and interdependence The Mul ti la te ral Sys tem, as iden ti fi ed in Ar tic le 11.1, shall inc lu de all plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re lis ted in An nex I that are un der the ma na ge ment and cont rol of the Cont rac ting Par ti es and in the pub lic do ma in. With a view to achi e ving the ful lest pos sib le co ve ra ge of the Mul ti la te ral Sys tem, the Cont rac ting Par ti es in vi te all ot her hold ers of the plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re lis ted in An nex I to inc lu de the se plant ge ne tic resources for food and agriculture in the Multilateral System Cont rac ting Par ti es also ag ree to take app rop ri a te me a su res to en co u ra ge na tu ral and leg al per sons wit hin the ir ju ris dic ti on who hold plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re lis ted in An nex I to inc lu de such plant ge ne tic re so ur ces for food and agriculture in the Multilateral System Wit hin two ye ars of the ent ry into for ce of the Tre aty, the Go ver ning Body shall as sess the prog ress in inc lu ding the plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re re fer red to in pa rag raph 11.3 in the Mul ti la te ral Sys tem. Fol lo wing this as sess ment, the Go ver ning Body shall de ci de whet her ac cess shall con ti nue to be fa ci li ta ted to tho se na tu ral and leg al per sons re fer red to in pa rag raph 11.3 that have not inc lu ded the se plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re in the Mul ti la te ral System, or take such other measures as it deems appropriate The Mul ti la te ral Sys tem shall also inc lu de the plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re lis ted in An nex I and held in the ex situ col lec ti ons of the In ter na ti o nal Ag ri cul tu ral Re se arch Cent res of the Con sul ta ti ve Gro up on In ter na ti o nal Ag ri cul tu ral Re se arch (CGIAR), as pro vi ded in Ar tic le 15.1a, and in ot her in ter na ti o nal institutions, in accordance with Article Article 12 Facilitated access to plant genetic resources for food and agriculture within the Multilateral System 12.1 The Cont rac ting Par ti es ag ree that fa ci li ta ted ac cess to plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re un der the Mul ti la te ral Sys tem, as de fi ned in Ar tic le 11, shall be in ac cor dan ce with the provisions of this Treaty The Cont rac ting Par ti es ag ree to take the ne ces sa ry leg al or ot her app rop ri a te me a su res to pro vi de such ac cess to ot her Cont rac ting Par ti es thro ugh the Mul ti la te ral Sys tem. To this ef fect, such ac cess shall also be pro vi ded to leg al and na tu ral per sons un der the ju ris dic ti on of any Cont rac ting Party, subject to the provisions of Article Such ac cess shall be pro vi ded in ac cor dan ce with the con di ti ons below: (a) Ac cess shall be pro vi ded so lely for the pur po se of uti li za ti on and con ser va ti on for re se arch, bre e ding and tra i ning for food and ag ri cul tu re, pro vi ded that such pur po se does not inc lu de che mi cal, phar ma ce u ti cal and/or ot her non-fo od/feed in dust ri al uses. In the case of mul tip le-use crops (food and non-fo od), the ir im por tan ce for food se cu rity sho uld be the de ter mi nant for the ir inc lu si on in the Mul ti la te ral System and availability for facilitated access. (b) Ac cess shall be ac cor ded ex pe di ti o usly, wit ho ut the need to track in di vi du al ac ces si ons and free of char ge, or, when a fee is char ged, it shall not ex ce ed the mi ni mal cost involved; (c) All ava i lab le pass port data and, sub ject to app li cab le law, any ot her as so ci a ted ava i lab le non-con fi den ti al desc rip ti ve in for mat ion, shall be made ava i lab le with the plant ge ne tic re so ur ces for food and agriculture provided; (d) Re ci pi ents shall not cla im any in tel lec tu al pro perty or ot her rights that li mit the fa ci li ta ted ac cess to the plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re, or the ir ge ne tic parts or com po nents, in the form re ce i ved from the Multilateral System;

24 15724 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám (e) Ac cess to plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re un der de ve lop ment, inc lu ding ma te ri al be ing de ve lo ped by far mers, shall be at the disc re ti on of its de ve lo per, du ring the period of its development; (f) Ac cess to plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re pro tec ted by in tel lec tu al and ot her pro perty rights shall be con sis tent with re le vant in ter na ti o nal ag re e ments, and with relevant national laws; (g) Plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re ac ces sed un der the Mul ti la te ral Sys tem and con ser ved shall con ti nue to be made ava i lab le to the Mul ti la te ral Sys tem by the re ci pi ents of tho se plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re, under the terms of this Treaty; and (h) Wit ho ut pre ju di ce to the ot her pro vi si ons un der this Ar tic le, the Cont rac ting Par ti es ag ree that ac cess to plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re fo und in in situ con di ti ons will be pro vi ded ac cor ding to na ti o nal le gis la ti on or, in the ab sen ce of such le gis la ti on, in ac cor dan ce with such standards as may be set by the Governing Body To this ef fect, fa ci li ta ted ac cess, in ac cor dan ce with Ar tic les 12.2 and 12.3 abo ve, shall be pro vi ded pur su ant to a stan dard ma te ri al trans fer ag re e ment (MTA), which shall be adop ted by the Go ver ning Body and con ta in the pro vi si ons of Ar tic les 12.3 a, d and g, as well as the be ne fit-sha ring pro vi si ons set forth in Ar tic le 13.2 d (ii) and ot her re le vant pro vi si ons of this Tre aty, and the pro vi si on that the re ci pi ent of the plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re shall re qu i re that the con di ti ons of the MTA shall apply to the trans fer of plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re to anot her per son or en tity, as well as to any subsequent transfers of those plant genetic resources for food and agriculture Cont rac ting Par ti es shall en su re that an op por tu nity to seek re co ur se is ava i lab le, con sis tent with app li cab le ju ris dic ti o nal re qu i re ments, un der the ir leg al sys tems, in case of cont rac tu al dis pu tes ari sing un der such MTAs, re cog ni zing that ob li ga ti ons ari sing un der such MTAs rest exclusively with the parties to those MTAs In emer gen cy di sas ter si tu a ti ons, the Cont rac ting Par ti es ag ree to pro vi de fa ci li ta ted ac cess to app rop ri a te plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re in the Mul ti la te ral Sys tem for the pur po se of cont ri bu ting to the re-es tab lish ment of ag ri cul tu ral sys tems, in cooperation with disaster relief co-ordinators. Article 13 Benefit-sharing in the Multilateral System 13.1 The Cont rac ting Par ti es re cog ni ze that fa ci li ta ted ac cess to plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re which are inc lu ded in the Mul ti la te ral Sys tem cons ti tu tes it self a ma jor be ne fit of the Mul ti la te ral Sys tem and ag ree that be ne fits acc ru ing the ref rom shall be sha red fa irly and equ i tably in accordance with the provisions of this Article The Cont rac ting Par ti es ag ree that be ne fits ari sing from the use, inc lu ding com mer ci al, of plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re un der the Mul ti la te ral Sys tem shall be sha red fa irly and equ i tably thro ugh the fol lo wing me cha nisms: the ex chan ge of in for mat ion, ac cess to and trans fer of tech no logy, ca pa city-bu il ding, and the sha ring of the be ne fits ari sing from com mer ci a li za ti on, ta king into ac co unt the pri o rity ac ti vity are as in the rol ling Global Plan of Action, under the guidance of the Governing Body: (a) Ex chan ge of in for mat ion: The Cont rac ting Par ti es ag ree to make ava i lab le in for mat ion which shall, in ter alia, en com pass ca ta lo gu es and in ven to ri es, in for mat ion on tech no lo gi es, re sults of tech ni cal, sci en ti fic and so cio-eco no mic re se arch, inc lu ding cha rac te ri za ti on, eva lu a ti on and uti li za ti on, re gar ding tho se plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re un der the Mul ti la te ral Sys tem. Such in for mat ion shall be made ava i lab le, whe re non-con fi den ti al, sub ject to app li cab le law and in ac cor dan ce with na ti o nal ca pa bi li ti es. Such in for mat ion shall be made ava i lab le to all Contracting Parties to this Treaty through the information system, provided for in Article 17. (b) Ac cess to and trans fer of tech no logy (i) The Cont rac ting Par ti es un der ta ke to pro vi de and/or fa ci li ta te ac cess to tech no lo gi es for the con ser va ti on, cha rac te ri za ti on, eva lu a ti on and use of plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re which are un der the Mul ti la te ral Sys tem. Re cog ni zing that some tech no lo gi es can only be trans fer red thro ugh ge ne tic ma te ri al, the Cont rac ting Par ti es shall pro vi de and/or fa ci li ta te ac cess to such tech no lo gi es and ge ne tic ma te ri al which is un der the Mul ti la te ral Sys tem and to imp ro ved va ri e ti es and ge ne tic ma te ri al de ve lo ped thro ugh the use of plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re un der the Mul ti la te ral Sys tem, in con for mity with the pro vi si ons of Ar tic le 12. Ac cess to the se tech no lo gi es, imp ro ved va ri e ti es and ge ne tic ma te ri al shall be provided and/or facilitated, while respecting applicable property rights and access laws, and in accordance with national capabilities. (ii) Ac cess to and trans fer of tech no logy to co unt ri es, es pe ci ally to de ve lo ping co unt ri es and co unt ri es with eco no mi es in tran si ti on, shall be car ri ed out thro ugh a set of me a su res, such as the es tab lish ment and ma in te nan ce of, and par ti ci pa ti on in, crop-ba sed the ma tic gro ups on uti li za ti on of plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re, all types of part ners hip in re se arch and de ve lop ment and in com mer ci al jo int ven tu res re lat ing to the ma te ri al re ce i ved, human resource development, and effective access to research facilities. (iii) Ac cess to and trans fer of tech no logy as re fer red to in (i) and (ii) abo ve, inc lu ding that pro tec ted by in tel lec tu al pro perty rights, to de ve lo ping co unt ri es that are Cont rac ting Par ti es, in par ti cu lar le ast de ve lo ped co unt ri es, and co unt ri es with eco no mi es in tran si ti on, shall

25 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y be pro vi ded and/or fa ci li ta ted un der fair and most fa vo u rab le terms, in par ti cu lar in the case of tech no lo gi es for use in con ser va ti on as well as tech no lo gi es for the be ne fit of far mers in de ve lo ping co unt ri es, es pe ci ally in le ast de ve lo ped co unt ri es, and co unt ri es with eco no mi es in tran si ti on, inc lu ding on con ces si o nal and pre fe ren ti al terms whe re mu tu ally ag re ed, in ter alia, thro ugh part ners hips in re se arch and de ve lop ment un der the Mul ti la te ral Sys tem. Such ac cess and trans fer shall be provided on terms which recognize and are consistent with the adequate and effective protection of intellectual property rights. (c) Ca pa city-bu il ding Ta king into ac co unt the ne eds of de ve lo ping co unt ri es and co unt ri es with eco no mi es in tran si ti on, as exp res sed thro ugh the pri o rity they ac cord to bu il ding ca pa city in plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re in the ir plans and pro gram mes, when in pla ce, in res pect of tho se plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re co ve red by the Mul ti la te ral Sys tem, the Cont rac ting Par ti es ag ree to give pri o rity to (i) es tab lis hing and/or strengt he ning pro gram mes for sci en ti fic and tech ni cal edu ca ti on and tra i ning in con ser va ti on and sus ta i nab le use of plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re, (ii) de ve lo ping and strengt he ning fa ci li ti es for con ser va ti on and sus ta i nab le use of plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re, in par ti cu lar in de ve lo ping co unt ri es, and co unt ri es with eco no mi es in tran si ti on, and (iii) car ry ing out sci en ti fic re se arch pre fe rably, and whe re pos sib le, in de ve lo ping co unt ri es and co unt ri es with economies in transition, in cooperation with institutions of such countries, and developing capacity for such research in fields where they are needed. (d) Sha ring of mo ne ta ry and ot her be ne fits of com mer ci a li za ti on (i) The Cont rac ting Par ti es ag ree, un der the Mul ti la te ral Sys tem, to take me a su res in or der to achi e ve com mer ci al be ne fit-sha ring, thro ugh the in vol ve ment of the pri va te and pub lic sec tors in ac ti vi ti es iden ti fi ed un der this Ar tic le, thro ugh part ners hips and col la bo ra ti on, inc lu ding with the pri va te sec tor in de ve lo ping co unt ri es and co unt ri es with eco no mi es in transition, in research and technology development; (ii) The Cont rac ting Par ti es ag ree that the stan dard Ma te ri al Trans fer Ag re e ment re fer red to in Ar tic le 12.4 shall inc lu de a re qu i re ment that a re ci pi ent who com mer ci a li zes a pro duct that is a plant ge ne tic re so ur ce for food and ag ri cul tu re and that in cor po ra tes ma te ri al ac ces sed from the Mul ti la te ral Sys tem, shall pay to the me cha nism re fer red to in Ar tic le 19.3 f, an equ i tab le sha re of the be ne fits ari sing from the com mer ci a li za ti on of that pro duct, ex cept whe ne ver such a pro duct is ava i lab le wit ho ut rest ric ti on to ot hers for furt her re se arch and bre e ding, in which case the recipient who commercializes shall be encouraged to make such payment. The Go ver ning Body shall, at its first me e ting, de ter mi ne the le vel, form and man ner of the pa y ment, in line with com mer ci al prac ti ce. The Go ver ning Body may de ci de to es tab lish dif fe rent le vels of pa y ment for va ri o us ca te go ri es of re ci pi ents who com mer ci a li ze such pro ducts; it may also de ci de on the need to exempt from such pa y ments small far mers in de ve lo ping co unt ri es and in co unt ri es with eco no mi es in tran si ti on. The Go ver ning Body may, from time to time, re vi ew the le vels of pa y ment with a view to achi e ving fair and equ i tab le sha ring of be ne fits, and it may also as sess, wit hin a pe ri od of five ye ars from the ent ry into for ce of this Tre aty, whet her the man da to ry pa y ment re qu i re ment in the MTA shall apply also in ca ses whe re such com mer ci a li zed products are available without restriction to others for further research and breeding The Cont rac ting Par ti es ag ree that be ne fits ari sing from the use of plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re that are sha red un der the Mul ti la te ral Sys tem sho uld flow pri ma rily, di rectly and in di rectly, to far mers in all co unt ri es, es pe ci ally in de ve lo ping co unt ri es, and co unt ri es with eco no mi es in tran si ti on, who con ser ve and sus ta i nably uti li ze plant genetic resources for food and agriculture The Go ver ning Body shall, at its first me e ting, con si der re le vant po li cy and cri te ria for spe ci fic as sis tan ce un der the ag re ed fun ding stra tegy es tab lis hed un der Ar tic le 18 for the con ser va ti on of plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re in de ve lo ping co unt ri es, and co unt ri es with eco no mi es in tran si ti on who se cont ri bu ti on to the di ver sity of plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re in the Multilateral System is significant and/or which have special needs The Cont rac ting Par ti es re cog ni ze that the abi lity to fully imp le ment the Glo bal Plan of Ac ti on, in par ti cu lar of de ve lo ping co unt ri es and co unt ri es with eco no mi es in tran si ti on, will de pend lar gely upon the ef fec ti ve imp le men ta ti on of this Ar tic le and of the fun ding strategy as provided in Article The Cont rac ting Par ti es shall con si der mo da li ti es of a stra tegy of vo lun ta ry be ne fit-sha ring cont ri bu ti ons whe re by Food Pro ces sing In dust ri es that be ne fit from plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re shall cont ri bu te to the Multilateral System. Part V SUPPORTING COMPONENTS Article 14 Global Plan of Action Re cog ni zing that the rol ling Glo bal Plan of Ac ti on for the Con ser va ti on and Sus ta i nab le Use of Plant Ge ne tic Re so ur ces for Food and Ag ri cul tu re is im por tant to this

26 15726 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám Tre aty, Cont rac ting Par ti es sho uld pro mo te its ef fec ti ve imp le men ta ti on, inc lu ding thro ugh na ti o nal ac ti ons and, as app rop ri a te, in ter na ti o nal co o pe ra ti on to pro vi de a co he rent fra me work, in ter alia, for ca pa city-bu il ding, tech no logy trans fer and exchange of information, taking into account the provisions of Article 13. Article 15 Ex situ collections of plant genetic resources for food and agriculture held by the international agricultural research centres of the consultative group on international agricultural research and other international institutions 15.1 The Cont rac ting Par ti es re cog ni ze the im por tan ce to this Tre aty of the ex situ col lec ti ons of plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re held in trust by the In ter na ti o nal Ag ri cul tu ral Re se arch Cent res (IARCs) of the Con sul ta ti ve Gro up on In ter na ti o nal Ag ri cul tu ral Re se arch (CGIAR). The Cont rac ting Par ti es call upon the IARCs to sign ag re e ments with the Go ver ning Body with re gard to such ex situ col lec ti ons, in accordance with the following terms and conditions: (a) Plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re lis ted in An nex I of this Tre aty and held by the IARCs shall be made ava i lab le in ac cor dan ce with the pro vi si ons set out in Part IV of this Treaty. (b) Plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re ot her than tho se lis ted in An nex I of this Tre aty and col lec ted be fo re its ent ry into for ce that are held by IARCs shall be made ava i lab le in ac cor dan ce with the pro vi si ons of the MTA cur rently in use pur su ant to ag re e ments bet we en the IARCs and the FAO. This MTA shall be amen ded by the Go ver ning Body no la ter than its se cond re gu lar ses si on, in con sul ta ti on with the IARCs, in ac cor dan ce with the re le vant pro vi si ons of this Tre aty, es pe ci ally Articles 12 and 13, and under the following conditions: (i) The IARCs shall pe ri o di cally in form the Go ver ning Body abo ut the MTAs en te red into, ac cor ding to a sche du le to be es tab lis hed by the Go ver ning Body; (ii) The Cont rac ting Par ti es in who se ter ri to ry the plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re were col lec ted from in situ con di ti ons shall be pro vi ded with samp les of such plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re on demand, without any MTA; (iii) Be ne fits ari sing un der the abo ve MTA that acc rue to the me cha nism ment io ned in Ar tic le 19.3 f shall be app li ed, in par ti cu lar, to the con ser va ti on and sus ta i nab le use of the plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re in qu es ti on, par ti cu larly in na ti o nal and re gi o nal pro gram mes in de ve lo ping co unt ri es and co unt ri es with eco no mi es in tran si ti on, es pe ci ally in centres of diversity and the least developed countries; and (iv) The IARCs shall take app rop ri a te me a su res, in ac cor dan ce with the ir ca pa city, to ma in ta in ef fec ti ve comp li an ce with the con di ti ons of the MTAs, and shall promptly in form the Go ver ning Body of cases of non-compliance. (c) IARCs re cog ni ze the aut ho rity of the Go ver ning Body to pro vi de po li cy gu i dan ce re lat ing to ex situ col lec ti ons held by them and sub ject to the pro vi si ons of this Treaty. (d) The sci en ti fic and tech ni cal fa ci li ti es in which such ex situ col lec ti ons are con ser ved shall re ma in un der the aut ho rity of the IARCs, which un der ta ke to ma na ge and ad mi nis ter the se ex situ col lec ti ons in ac cor dan ce with in ter na ti o nally ac cep ted stan dards, in par ti cu lar the Ge ne bank Stan dards as en dor sed by the FAO Com mis si on on Genetic Resources for Food and Agriculture. (e) Upon re qu est by an IARC, the Sec re ta ry shall en de a vo ur to pro vi de app rop ri a te tech ni cal support. (f) The Sec re ta ry shall have, at any time, right of ac cess to the fa ci li ti es, as well as right to ins pect all ac ti vi ti es per for med the re in di rectly re la ted to the con ser va ti on and ex chan ge of the ma te ri al covered by this Article. (g) If the or derly ma in te nan ce of the se ex situ col lec ti ons held by IARCs is im pe ded or thre a te ned by wha te ver event, inc lu ding for ce ma je u re, the Sec re ta ry, with the app ro val of the host co unt ry, shall as sist in its eva cu a ti on or trans fer, to the extent possible The Cont rac ting Par ti es ag ree to pro vi de fa ci li ta ted ac cess to plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re in An nex I un der the Mul ti la te ral Sys tem to IARCs of the CGIAR that have sig ned ag re e ments with the Go ver ning Body in ac cor dan ce with this Tre aty. Such Cent res shall be inc lu ded in a list held by the Sec re ta ry to be made ava i lab le to the Contracting Parties on request The ma te ri al ot her than that lis ted in An nex I, which is re ce i ved and con ser ved by IARCs af ter the co ming into for ce of this Tre aty, shall be ava i lab le for ac cess on terms con sis tent with tho se mu tu ally ag re ed bet we en the IARCs that re ce i ve the ma te ri al and the co unt ry of ori gin of such re so ur ces or the co unt ry that has ac qu i red tho se re so ur ces in ac cor dan ce with the Con ven ti on on Biological Diversity or other applicable law The Cont rac ting Par ti es are en co u ra ged to pro vi de IARCs that have sig ned ag re e ments with the Go ver ning Body with ac cess, on mu tu ally ag re ed terms, to plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re not lis ted in An nex I that are im por tant to the pro gram mes and activities of the IARCs The Go ver ning Body will also seek to es tab lish ag re e ments for the pur po ses sta ted in this Ar tic le with ot her re le vant in ter na ti o nal institutions.

27 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Article 16 International plant genetic resources networks 16.1 Exis ting co o pe ra ti on in in ter na ti o nal plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re net works will be en co u ra ged or de ve lo ped on the ba sis of exis ting ar ran ge ments and con sis tent with the terms of this Tre aty, so as to achi e ve as comp le te co ve ra ge as pos sib le of plant genetic resources for food and agriculture The Cont rac ting Par ti es will en co u ra ge, as app rop ri a te, all re le vant ins ti tu ti ons, inc lu ding go vern men tal, pri va te, non-go vern men tal, re se arch, bre e ding and ot her ins ti tu ti ons, to par ti ci pa te in the international networks. Article 17 The global information system on plant genetic resources for food and agriculture 17.1 The Cont rac ting Par ti es shall co o pe ra te to de ve lop and strengt hen a glo bal in for mat ion sys tem to fa ci li ta te the ex chan ge of in for mat ion, ba sed on exis ting in for mat ion sys tems, on sci en ti fic, tech ni cal and en vi ron men tal matt ers re la ted to plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re, with the ex pec ta ti on that such ex chan ge of in for mat ion will cont ri bu te to the sha ring of be ne fits by ma king in for mat ion on plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re ava i lab le to all Cont rac ting Par ti es. In de ve lo ping the Glo bal In for mat ion Sys tem, co o pe ra ti on will be sought with the Clearing House Mechanism of the Convention on Biological Diversity Ba sed on no ti fi ca ti on by the Cont rac ting Par ti es, early war ning sho uld be pro vi ded abo ut ha zards that thre a ten the ef fi ci ent ma in te nan ce of plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re, with a view to safeguarding the material The Cont rac ting Par ti es shall co o pe ra te with the Com mis si on on Ge ne tic Re so ur ces for Food and Ag ri cul tu re of the FAO in its pe ri o dic re as sess ment of the sta te of the world s plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re in or der to fa ci li ta te the up da ting of the rol ling Glo bal Plan of Action referred to in Article 14. Part VI FINANCIAL PROVISIONS Article 18 Financial resources 18.1 The Cont rac ting Par ti es un der ta ke to imp le ment a fun ding stra tegy for the imp le men ta ti on of this Tre aty in ac cor dan ce with the pro vi si ons of this Article The ob jec ti ves of the fun ding stra tegy shall be to en han ce the ava i la bi lity, trans pa ren cy, ef fi ci en cy and ef fec ti ve ness of the pro vi si on of fi nan ci al re so ur ces to imp le ment activities under this Treaty In or der to mo bi li ze fun ding for pri o rity ac ti vi ti es, plans and pro gram mes, in par ti cu lar in de ve lo ping co unt ri es and co unt ri es with eco no mi es in tran si ti on, and ta king the Glo bal Plan of Ac ti on into ac co unt, the Go ver ning Body shall pe ri o di cally establish a target for such funding Pur su ant to this fun ding stra tegy: (a) The Cont rac ting Par ti es shall take the ne ces sa ry and app rop ri a te me a su res wit hin the Go ver ning Bo di es of re le vant in ter na ti o nal me cha nisms, funds and bo di es to en su re due pri o rity and at ten ti on to the ef fec ti ve al lo ca ti on of pre dic tab le and ag re ed re so ur ces for the imp le men ta ti on of plans and programmes under this Treaty. (b) The ex tent to which Cont rac ting Par ti es that are de ve lo ping co unt ri es and Cont rac ting Par ti es with eco no mi es in tran si ti on will ef fec ti vely imp le ment the ir com mit ments un der this Tre aty will de pend on the ef fec ti ve al lo ca ti on, par ti cu larly by the de ve lo ped co unt ry Par ti es, of the re so ur ces re fer red to in this Ar tic le. Cont rac ting Par ti es that are de ve lo ping co unt ri es and Cont rac ting Par ti es with eco no mi es in tran si ti on will ac cord due pri o rity in the ir own plans and pro gram mes to building capacity in plant genetic resources for food and agriculture. (c) The Cont rac ting Par ti es that are de ve lo ped co unt ri es also pro vi de, and Cont rac ting Par ti es that are de ve lo ping co unt ri es and Cont rac ting Par ti es with eco no mi es in tran si ti on ava il them sel ves of, fi nan ci al re so ur ces for the imp le men ta ti on of this Tre aty thro ugh bi la te ral and re gi o nal and mul ti la te ral chan nels. Such chan nels shall include the mechanism referred to in Article 19.3 f. (d) Each Cont rac ting Party ag re es to un der ta ke, and pro vi de fi nan ci al re so ur ces for na ti o nal ac ti vi ti es for the con ser va ti on and sus ta i nab le use of plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re in ac cor dan ce with its na ti o nal ca pa bi li ti es and fi nan ci al re so ur ces. The fi nan ci al re so ur ces pro vi ded shall not be used to ends in con sis tent with this Tre aty, in par ti cu lar in areas related to international trade in commodities. (e) The Cont rac ting Par ti es ag ree that the fi nan ci al be ne fits ari sing from Ar tic le 13.2 d are part of the fun ding strategy. (f) Vo lun ta ry cont ri bu ti ons may also be pro vi ded by Cont rac ting Par ti es, the pri va te sec tor, ta king into ac co unt the pro vi si ons of Ar tic le 13, non-go vern men tal or ga ni sa ti ons and ot her so ur ces. The Cont rac ting Par ti es ag ree that the Go ver ning Body shall con si der mo da li ti es of a strategy to promote such contributions The Cont rac ting Par ti es ag ree that pri o rity will be gi ven to the imp le men ta ti on of ag re ed plans and pro gram mes for far mers in de ve lo ping co unt ri es,

28 15728 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám es pe ci ally in le ast de ve lo ped co unt ri es, and in co unt ri es with eco no mi es in tran si ti on, who con ser ve and sus ta i nably uti li ze plant genetic resources for food and agriculture. Part VII INSTITUTIONAL PROVISIONS Article 19 Governing Body 19.1 A Go ver ning Body for this Tre aty is he re by es tab lis hed, com po sed of all Cont rac ting Parties All de ci si ons of the Go ver ning Body shall be ta ken by con sen sus un less by con sen sus anot her met hod of ar ri ving at a de ci si on on cer ta in me a su res is re a ched, ex cept that con sen sus shall al wa ys be re qu i red in relation to Articles 23 and The func ti ons of the Go ver ning Body shall be to pro mo te the full imp le men ta ti on of this Tre aty, ke e ping in view its ob jec ti ves, and, in particular, to: (a) pro vi de po li cy di rec ti on and gu i dan ce to mo ni tor, and adopt such re com men da ti ons as ne ces sa ry for the imp le men ta ti on of this Tre aty and, in par ti cu lar, for the ope rat ion of the Multilateral System; (b) adopt plans and pro gram mes for the imp le men ta ti on of this Tre aty; (c) adopt, at its first ses si on, and pe ri o di cally re vi ew the fun ding stra tegy for the imp le men ta ti on of this Tre aty, in ac cor dan ce with the pro vi si ons of Article 18; (d) adopt the bud get of this Tre aty; (e) con si der and es tab lish sub ject to the ava i la bi lity of ne ces sa ry funds such sub si di a ry bo di es as may be ne ces sa ry, and the ir res pec ti ve man da tes and composition; (f) es tab lish, as ne e ded, an app rop ri a te me cha nism, such as a Trust Ac co unt, for re ce i ving and uti li zing fi nan ci al re so ur ces that will acc rue to it for pur po ses of imp le men ting this Treaty; (g) es tab lish and ma in ta in co o pe ra ti on with ot her re le vant in ter na ti o nal or ga ni za ti ons and tre aty bo di es, inc lu ding in par ti cu lar the Con fe ren ce of the Par ti es to the Con ven ti on on Bi o lo gi cal Di ver sity, on matt ers co ve red by this Tre aty, inc lu ding their participation in the funding strategy; (h) con si der and adopt, as re qu i red, amend ments to this Tre aty, in ac cor dan ce with the pro vi si ons of Article 23; (i) con si der and adopt, as re qu i red, amend ments to an ne xes to this Tre aty, in ac cor dan ce with the pro vi si ons of Article 24; (j) con si der mo da li ti es of a stra tegy to en co u ra ge vo lun ta ry cont ri bu ti ons, in par ti cu lar, with re fe ren ce to Articles 13 and 18; (k) per form such ot her func ti ons as may be ne ces sa ry for the ful fil ment of the ob jec ti ves of this Treaty; (l) take note of re le vant de ci si ons of the Con fe ren ce of the Par ti es to the Con ven ti on on Bi o lo gi cal Di ver sity and ot her re le vant in ter na ti o nal or ga ni za ti ons and treaty bodies; (m) in form, as app rop ri a te, the Con fe ren ce of the Par ti es to the Con ven ti on on Bi o lo gi cal Di ver sity and ot her re le vant in ter na ti o nal or ga ni za ti ons and tre aty bo di es of matt ers re gar ding the implementation of this Treaty; and (n) app ro ve the terms of ag re e ments with the IARCs and ot her in ter na ti o nal ins ti tu ti ons un der Ar tic le 15, and re vi ew and amend the MTA in Article Sub ject to Ar tic le 19.6, each Cont rac ting Party shall have one vote and may be rep re sen ted at ses si ons of the Go ver ning Body by a sing le de le ga te who may be ac com pa ni ed by an al ter na te, and by ex perts and ad vi sers. Al ter na tes, ex perts and ad vi sers may take part in the pro ce e dings of the Go ver ning Body but may not vote, ex cept in the case of the ir be ing duly aut ho ri zed to substitute for the delegate The Uni ted Na ti ons, its spe ci a li zed agen ci es and the In ter na ti o nal Ato mic Energy Agen cy, as well as any Sta te not a Cont rac ting Party to this Tre aty, may be rep re sen ted as ob ser vers at ses si ons of the Go ver ning Body. Any ot her body or agen cy, whet her go vern men tal or non-go vern men tal, qu a li fi ed in fi elds re lat ing to con ser va ti on and sus ta i nab le use of plant ge ne tic re so ur ces for food and ag ri cul tu re, which has in for med the Sec re ta ry of its wish to be rep re sen ted as an ob ser ver at a ses si on of the Go ver ning Body, may be ad mit ted un less at le ast one third of the Cont rac ting Par ti es pre sent ob ject. The ad mis si on and par ti ci pa ti on of observers shall be subject to the Rules of Procedure adopted by the Governing Body A Mem ber Or ga ni za ti on of FAO that is a Cont rac ting Party and the mem ber sta tes of that Mem ber Or ga ni za ti on that are Cont rac ting Par ti es shall exer ci se the ir mem bers hip rights and ful fil the ir mem bers hip ob li ga ti ons in ac cor dan ce, mu ta tis mu tan dis, with the Constitution and General Rules of FAO The Go ver ning Body shall adopt and amend, as re qu i red, its own Ru les of Pro ce du re and fi nan ci al ru les which shall not be in con sis tent with this Treaty The pre sen ce of de le ga tes rep re sen ting a ma jo rity of the Cont rac ting Par ti es shall be ne ces sa ry to cons ti tu te a qu o rum at any ses si on of the Governing Body The Go ver ning Body shall hold re gu lar ses si ons at le ast once eve ry two ye ars. The se ses si ons sho uld, as far as pos sib le, be held back-to-back with the re gu lar ses si ons of the Com mis si on on Ge ne tic Re so ur ces for Food and Agriculture Spe ci al Ses si ons of the Go ver ning Body shall be held at such ot her ti mes as may be de e med ne ces sa ry by the Go ver ning Body, or at the writ ten re qu est of any

29 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Cont rac ting Party, pro vi ded that this re qu est is sup por ted by at le ast one third of the Contracting Parties The Go ver ning Body shall elect its Cha ir per son and Vi ce-cha ir per sons (col lec ti vely re fer red to as the Bu re au ), in con for mity with its Ru les of Procedure. Article 20 Secretary 20.1 The Sec re ta ry of the Go ver ning Body shall be ap po in ted by the Di rec tor-ge ne ral of FAO, with the app ro val of the Go ver ning Body. The Sec re ta ry shall be as sis ted by such staff as may be required The Sec re ta ry shall per form the fol lo wing func ti ons: (a) ar ran ge for and pro vi de ad mi nist ra ti ve sup port for ses si ons of the Go ver ning Body and for any sub si di a ry bo di es as may be established; (b) as sist the Go ver ning Body in car ry ing out its func ti ons, inc lu ding the per for man ce of spe ci fic tasks that the Go ver ning Body may de ci de to assign to it; (c) re port on its ac ti vi ti es to the Go ver ning Body The Sec re ta ry shall com mu ni ca te to all Cont rac ting Par ti es and to the Di rec tor-ge ne ral: (a) de ci si ons of the Go ver ning Body wit hin sixty days of adop ti on; (b) in for mat ion re ce i ved from Cont rac ting Par ti es in ac cor dan ce with the pro vi si ons of this Treaty The Sec re ta ry shall pro vi de do cu men ta ti on in the six lan gu a ges of the Uni ted Na ti ons for ses si ons of the Governing Body The Sec re ta ry shall co o pe ra te with ot her or ga ni za ti ons and tre aty bo di es, inc lu ding in par ti cu lar the Sec re ta ri at of the Con ven ti on on Bi o lo gi cal Di ver sity, in achi e ving the objectives of this Treaty. Article 21 Compliance The Go ver ning Body shall, at its first me e ting, con si der and app ro ve co o pe ra ti ve and ef fec ti ve pro ce du res and ope ra ti o nal me cha nisms to pro mo te comp li an ce with the pro vi si ons of this Tre aty and to add ress is su es of non-comp li an ce. The se pro ce du res and me cha nisms shall inc lu de mo ni tor ing, and of fe ring ad vi ce or as sis tan ce, inc lu ding leg al ad vi ce or leg al as sis tan ce, when ne e ded, in par ti cu lar to developing countries and countries with economies in transition. Article 22 Settlement of disputes 22.1 In the event of a dis pu te bet we en Cont rac ting Par ti es con cer ning the in terp re ta ti on or app li ca ti on of this Tre aty, the par ti es con cer ned shall seek so lu ti ons by negotiation If the par ti es con cer ned can not re ach ag re e ment by ne go ti a ti on, they may jo intly seek the good of fi ces of, or re qu est me di a ti on by, a third party When ra ti fy ing, ac cep ting, app ro ving or ac ce ding to this Tre aty, or at any time the re af ter, a Cont rac ting Party may dec la re in wri ting to the De po si ta ry that for a dis pu te not re sol ved in ac cor dan ce with Ar tic le 22.1 or Ar tic le 22.2 abo ve, it ac cepts one or both of the fol lo wing me ans of dispute settlement as compulsory: (a) Ar bit ra ti on in ac cor dan ce with the pro ce du re laid down in Part 1 of An nex II to this Treaty; (b) Sub mis si on of the dis pu te to the In ter na ti o nal Co urt of Justice If the par ti es to the dis pu te have not, in ac cor dan ce with Ar tic le 22.3 abo ve, ac cep ted the same or any pro ce du re, the dis pu te shall be sub mit ted to con ci li a ti on in ac cor dan ce with Part 2 of An nex II to this Tre aty un less the parties otherwise agree. Article 23 Amendments of the Treaty 23.1 Amend ments to this Tre aty may be pro po sed by any Cont rac ting Party Amend ments to this Tre aty shall be adop ted at a ses si on of the Go ver ning Body. The text of any pro po sed amend ment shall be com mu ni ca ted to Cont rac ting Par ti es by the Sec re ta ry at le ast six months be fo re the ses si on at which it is proposed for adoption All amend ments to this Tre aty shall only be made by con sen sus of the Cont rac ting Par ti es pre sent at the ses si on of the Go ver ning Body Any amend ment adop ted by the Go ver ning Body shall come into for ce among Cont rac ting Par ti es ha ving ra ti fi ed, ac cep ted or app ro ved it on the ni ne ti eth day af ter the de po sit of inst ru ments of ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce or app ro val by two-thirds of the Cont rac ting Par ti es. The re af ter the amend ment shall en ter into for ce for any ot her Cont rac ting Party on the ni ne ti eth day af ter that Cont rac ting Party de po sits its inst ru ment of ratification, acceptance or approval of the amendment For the pur po se of this Ar tic le, an inst ru ment de po si ted by a Mem ber Or ga ni za ti on of FAO shall not be co un ted as ad di ti o nal to tho se de po si ted by mem ber sta tes of such an organization. Article 24 Annexes 24.1 The an ne xes to this Tre aty shall form an in teg ral part of this Tre aty and a re fe ren ce to this Tre aty shall

30 15730 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám cons ti tu te at the same time a re fe ren ce to any an ne xes thereto The pro vi si ons of Ar tic le 23 re gar ding amend ments to this Tre aty shall apply to the amend ment of annexes. Article 25 Signature This Tre aty shall be open for sig na tu re at the FAO from 3 No vem ber 2001 to 4 No vem ber 2002 by all Mem bers of FAO and any Sta tes that are not Mem bers of FAO but are Mem bers of the Uni ted Na ti ons, or any of its spe ci a li zed agen ci es or of the In ter na ti o nal Atomic Energy Agency. Article 26 Ratification, acceptance or approval This Tre aty shall be sub ject to ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce or app ro val by the Mem bers and non-mem bers of FAO re fer red to in Ar tic le 25. Inst ru ments of ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce, or app ro val shall be de po si ted with the Depositary. Article 27 Accession This Tre aty shall be open for ac ces si on by all Mem bers of FAO and any Sta tes that are not Mem bers of FAO but are Mem bers of the Uni ted Na ti ons, or any of its spe ci a li zed agen ci es or of the In ter na ti o nal Ato mic Energy Agen cy from the date on which the Tre aty is clo sed for sig na tu re. Inst ru ments of ac ces si on shall be deposited with the Depositary. Article 28 Entry into force 28.1 Sub ject to the pro vi si ons of Ar tic le 29.2, this Tre aty shall en ter into for ce on the ni ne ti eth day af ter the de po sit of the for ti eth inst ru ment of ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce, app ro val or ac ces si on, pro vi ded that at le ast twenty inst ru ments of ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce, app ro val or ac ces si on have been deposited by Members of FAO For each Mem ber of FAO and any Sta te that is not a Mem ber of FAO but is a Mem ber of the Uni ted Na ti ons, or any of its spe ci a li zed agen ci es or of the In ter na ti o nal Ato mic Energy Agen cy that ra ti fi es, ac cepts, app ro ves or ac ce des to this Tre aty af ter the de po sit, in ac cor dan ce with Ar tic le 28.1, of the for ti eth inst ru ment of ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce, app ro val or ac ces si on, the Tre aty shall en ter into for ce on the ni ne ti eth day fol lo wing the de po sit of its instrument of ratification, acceptance, approval or accession. Article 29 Member organizations of FAO 29.1 When a Mem ber Or ga ni za ti on of FAO de po sits an inst ru ment of ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce, app ro val or ac ces si on for this Tre aty, the Mem ber Or ga ni za ti on shall, in ac cor dan ce with the pro vi si ons of Ar tic le II.7 of the FAO Cons ti tu ti on, no ti fy any chan ge re gar ding its dist ri bu ti on of com pe ten ce to its dec la ra ti on of com pe ten ce sub mit ted un der Ar tic le II.5 of the FAO Cons ti tu ti on as may be ne ces sa ry in light of its ac cep tan ce of this Tre aty. Any Cont rac ting Party to this Tre aty may, at any time, re qu est a Mem ber Or ga ni za ti on of FAO that is a Cont rac ting Party to this Tre aty to pro vi de in for mat ion as to which, as bet we en the Mem ber Or ga ni za ti on and its mem ber sta tes, is res pon sib le for the imp le men ta ti on of any par ti cu lar matter covered by this Treaty. The Member Organization shall provide this information within a reasonable time Inst ru ments of ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce, app ro val, ac ces si on or withd ra wal, de po si ted by a Mem ber Or ga ni za ti on of FAO, shall not be co un ted as ad di ti o nal to tho se deposited by its Member States. Article 30 Reservations No re ser va ti ons may be made to this Tre aty. Article 31 Non-Parties The Cont rac ting Par ti es shall en co u ra ge any Mem ber of FAO or ot her Sta te, not a Cont rac ting Party to this Tre aty, to ac cept this Treaty. Article 32 Withdrawals 32.1 Any Cont rac ting Party may at any time af ter two ye ars from the date on which this Tre aty has en te red into

31 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y for ce for it, no ti fy the De po si ta ry in wri ting of its withd ra wal from this Tre aty. The De po si ta ry shall at once in form all Contracting Parties Withd ra wal shall take ef fect one year from the date of re ce ipt of the no ti fi ca ti on. Article 33 Ter mi na ti on 33.1 This Tre aty shall be au to ma ti cally ter mi na ted if and when, as the re sult of withd ra wals, the num ber of Cont rac ting Par ti es drops be low forty, un less the re ma in ing Cont rac ting Par ti es una ni mo usly decide otherwise The De po si ta ry shall in form all re ma in ing Cont rac ting Par ti es when the num ber of Cont rac ting Par ti es has drop ped to forty In the event of ter mi na ti on the dis po si ti on of as sets shall be go ver ned by the fi nan ci al ru les to be adop ted by the Go ver ning Body. Article 34 Depositary The Di rec tor-ge ne ral of FAO shall be the De po si ta ry of this Tre aty. Article 35 Authentic texts The Ara bic, Chi ne se, Eng lish, French, Rus si an and Spa nish texts of this Tre aty are equ ally aut hen tic.

32 15732 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám ANNEX I List of crops covered under the Multilateral System Food crops Crop Genus Ob ser va ti ons Bre adf ru it Ar to car pus Bre adf ru it only. As pa ra gus As pa ra gus Oat Ave na Beet Beta Bras si ca comp lex Brassica et al. Ge ne ra inc lu ded are: Bras si ca, Ar mo ra cia, Bar ba rea, Ca me li na, Cram be, Dip lo ta xis, Eru ca, Isa tis, Le pi di um, Rap ha nob ras si ca, Rap - ha nus, Ro rip pa, and Si na pis. This comp ri ses oil se ed and ve ge tab le crops such as cab ba ge, ra pe se ed, mus tard, cress, roc ket, ra dish, and tur nip. The spe ci es Le pi di um me y e nii (maca) is exc lu ded. Pi ge on Pea Ca ja nus Chick pea Ci cer Cit rus Cit rus Ge ne ra Pon ci rus and For tu nel la are inc lu ded as root stock. Co co nut Co cos Ma jor aro ids Co lo ca sia, Ma jor aro ids inc lu de taro, co co y am, das he en and tan nia. Xant ho so ma Car rot Da u cus Yams Di os co rea Fin ger Mil let Ele u si ne Strawberry Fra ga ria Sunf lo wer He li ant hus Bar ley Hor de um Swe et Po ta to Ipo mo ea Grass pea Lat hy rus Len til Lens App le Ma lus Cas sa va Ma ni hot Ma ni hot es cu len ta only. Ba na na/plan ta in Musa Ex cept Musa tex ti lis. Rice Oryza Pe arl Mil let Pen ni se tum Be ans Pha se o lus Ex cept Pha se o lus po lyant hus. Pea Pi sum Rye Se ca le Po ta to So la num Sec ti on tu be ro sa inc lu ded, ex cept So la num phu re ja. Eggp lant So la num Sec ti on me lon ge na inc lu ded. Sorg hum Sorg hum Tri ti ca le Tri ti co se ca le Whe at Tri ti cum et al. Inc lu ding Ag ro py ron, Ely mus and Se ca le. Faba Bean/Vetch Vi cia Cow pea et al. Vig na Ma i ze Zea Exc lu ding Zea per en nis, Zea dip lo pe ren nis and Zea lu xu ri ans.

33 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Forages Genera Species LEGUME FORAGES Ast ra ga lus chi nen sis, ci cer, are na ri us Ca na va lia en si for mis Co ro nil la va ria He dy sa rum co ro na ri um Lat hy rus ci ce ra, ci li o la tus, hir su tus, och rus, odo ra tus, sa ti vus Les pe de za cu ne a ta, stri a ta, sti pu la cea Lo tus cor ni cu la tus, sub bif lo rus, uli gi no sus Lu pi nus al bus, an gus ti fo li us, lu te us Me di ca go ar bo rea, fal ca ta, sa ti va, scu tel la ta, ri gi du la, trun ca tu la Me li lo tus al bus, of fi ci na lis Onob ry chis vi ci i fo lia Or nit ho pus sa ti vus Pro so pis af fi nis, alba, chi len sis, nig ra, pal li da Pu e ra ria pha se o lo i des Tri fo li um ale xand ri num, al pest re, am bi gu um, an gus ti fo li um, ar ven se, ag ro ci ce rum, hyb ri dum, in car na tum, pra ten se, re pens, re su pi na tum, ru ep pel li a num, se mi pi lo sum, sub ter ra ne um, ve si cu lo sum GRASS FORAGES And ro po gon ga y a nus Ag ro py ron cristatum, desertorum Ag ros tis sto lo ni fe ra, te nu is Alo pe cu rus pra ten sis Arr he nat he rum ela ti us Dacty lis glo me ra ta Fes tu ca arun di na cea, gi gan tea, he te rop hyl la, ovi na, pra ten sis, rub ra Lo li um hyb ri dum, mul tif lo rum, pe ren ne, ri gi dum, te mu len tum Pha la ris aqu a ti ca, arun di na cea Phle um pra ten se Poa al pi na, an nua, pra ten sis Trip sa cum la xum OTHER FORAGES At rip lex ha li mus, num mu la ria Sal so la ver mi cu la ta

34 15734 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám ANNEX II Part 1 ARBITRATION Article 1 The cla i mant party shall no ti fy the Sec re ta ry that the par ti es to the dis pu te are re fer ring it to ar bit ra ti on pur su ant to Ar tic le 22. The no ti fi ca ti on shall sta te the sub ject-mat ter of ar bit ra ti on and inc lu de, in par ti cu lar, the ar tic les of this Tre aty, the in terp re ta ti on or app li ca ti on of which are at is sue. If the par ti es to the dis pu te do not ag ree on the sub ject mat ter of the dis pu te be fo re the Pre si dent of the tri bu nal is de sig na ted, the ar bit ral tri bu nal shall de ter mi ne the sub ject mat ter. The Sec re ta ry shall for ward the information thus received to all Contracting Parties to this Treaty. Article 2 1. In dis pu tes bet we en two par ti es to the dis pu te, the ar bit ral tri bu nal shall con sist of three mem bers. Each of the par ti es to the dis pu te shall ap po int an ar bit ra tor and the two ar bit ra tors so ap po in ted shall de sig na te by com mon ag re e ment the third ar bit ra tor who shall be the Pre si dent of the tri bu nal. The lat ter shall not be a na ti o nal of one of the par ti es to the dis pu te, nor have his or her usu al pla ce of re si den ce in the ter ri to ry of one of the se par ti es to the dis pu te, nor be emp lo y ed by any of them, nor have dealt with the case in any other capacity. 2. In dis pu tes bet we en more than two Cont rac ting Par ti es, par ti es to the dis pu te with the same in ter est shall ap po int one ar bit ra tor jo intly by agreement. 3. Any va can cy shall be fil led in the man ner presc ri bed for the ini ti al ap po int ment. Article 3 1. If the Pre si dent of the ar bit ral tri bu nal has not been de sig na ted wit hin two months of the ap po int ment of the se cond ar bit ra tor, the Di rec tor-ge ne ral of FAO shall, at the re qu est of a party to the dis pu te, de sig na te the Pre si dent wit hin a further two-month period. 2. If one of the par ti es to the dis pu te does not ap po int an ar bit ra tor wit hin two months of re ce ipt of the re qu est, the ot her party may in form the Di rec tor-ge ne ral of FAO who shall make the de sig na ti on wit hin a furt her two-month period. Article 4 The ar bit ral tri bu nal shall ren der its de ci si ons in ac cor dan ce with the pro vi si ons of this Tre aty and in ter na ti o nal law. Article 5 Un less the par ti es to the dis pu te ot her wi se ag ree, the ar bit ral tri bu nal shall de ter mi ne its own ru les of procedure. Article 6 The ar bit ral tri bu nal may, at the re qu est of one of the par ti es to the dis pu te, re com mend es sen ti al in te rim me a su res of protection. Article 7 The par ti es to the dis pu te shall fa ci li ta te the work of the ar bit ral tri bu nal and, in par ti cu lar, using all me ans at the ir dis po sal, shall: (a) Pro vi de it with all re le vant do cu ments, in for mat ion and fa ci li ti es; and (b) Enab le it, when ne ces sa ry, to call wit nes ses or ex perts and re ce i ve the ir evidence. Article 8 The par ti es to the dis pu te and the ar bit ra tors are un der an ob li ga ti on to pro tect the con fi den ti a lity of any in for mat ion they re ce i ve in con fi den ce du ring the pro ce e dings of the arbitral tribunal. Article 9 Un less the ar bit ral tri bu nal de ter mi nes ot her wi se be ca u se of the par ti cu lar cir cums tan ces of the case, the costs of the tri bu nal shall be bor ne by the par ti es to the dis pu te in equ al sha res. The tri bu nal shall keep a re cord of all its costs, and shall fur nish a fi nal sta te ment the re of to the parties to the dispute. Article 10 Any Cont rac ting Party that has an in ter est of a leg al na tu re in the sub ject-mat ter of the dis pu te which may be af fec ted by the de ci si on in the case, may in ter ve ne in the pro ce e dings with the con sent of the tribunal. Article 11 The tri bu nal may hear and de ter mi ne co un terc la ims ari - sing di rectly out of the sub ject-mat ter of the dis pu te.

35 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Article 12 De ci si ons both on pro ce du re and subs tan ce of the ar bit ral tri bu nal shall be ta ken by a ma jo rity vote of its members. Article 13 If one of the par ti es to the dis pu te does not ap pe ar be fo re the ar bit ral tri bu nal or fa ils to de fend its case, the ot her party may re qu est the tri bu nal to con ti nue the pro ce e dings and to make its award. Ab sen ce of a party to the dis pu te or a fa i lu re of a party to the dis pu te to de fend its case shall not cons ti tu te a bar to the pro ce e dings. Be fo re ren de ring its fi nal de ci si on, the ar bit ral tri bu nal must sa tis fy it self that the claim is well founded in fact and law. Article 14 The tri bu nal shall ren der its fi nal de ci si on wit hin five months of the date on which it is fully cons ti tu ted un less it finds it ne ces sa ry to ex tend the ti me-li mit for a pe ri od which sho uld not ex ce ed five more months. Article 15 The fi nal de ci si on of the ar bit ral tri bu nal shall be con fi ned to the sub ject-mat ter of the dis pu te and shall sta te the re a sons on which it is ba sed. It shall con ta in the na mes of the mem bers who have par ti ci pa ted and the date of the fi nal de ci si on. Any mem ber of the tri bu nal may at tach a se pa ra te or dis sen ting opinion to the final decision. Article 16 The award shall be bin ding on the par ti es to the dis pu te. It shall be wit ho ut ap pe al un less the par ti es to the dis pu te have ag re ed in ad van ce to an ap pel la te procedure. Article 17 Any cont ro ver sy which may ari se bet we en the par ti es to the dis pu te as re gards the in terp re ta ti on or man ner of imp le men ta ti on of the fi nal de ci si on may be sub mit ted by eit her party to the dis pu te for de ci si on to the ar bit ral tribunal which rendered it. Part 2 CONCILIATION Article 1 A con ci li a ti on com mis si on shall be cre a ted upon the re qu est of one of the par ti es to the dis pu te. The com mis si on shall, un less the par ti es to the dis pu te ot her wi se ag ree, be com po sed of five mem bers, two ap po in ted by each party con cer ned and a Pre si dent chosen jointly by those members. Article 2 In dis pu tes bet we en more than two Cont rac ting Par ti es, par ti es to the dis pu te with the same in ter est shall ap po int the ir mem bers of the com mis si on jo intly by ag re e ment. Whe re two or more par ti es to the dis pu te have se pa ra te in ter ests or the re is a di sag re e ment as to whet her they are of the same in ter est, they shall appoint their members separately. Article 3 If any ap po int ments by the par ti es to the dis pu te are not made wit hin two months of the date of the re qu est to cre a te a con ci li a ti on com mis si on, the Di rec tor-ge ne ral of FAO shall, if as ked to do so by the party to the dis pu te that made the re qu est, make tho se ap po int ments wit hin a further two-month period. Article 4 If a Pre si dent of the con ci li a ti on com mis si on has not been cho sen wit hin two months of the last of the mem bers of the com mis si on be ing ap po in ted, the Di rec tor-ge ne ral of FAO shall, if as ked to do so by a party to the dis pu te, de sig na te a Pre si dent wit hin a further two-month period. Article 5 The con ci li a ti on com mis si on shall take its de ci si ons by ma jo rity vote of its mem bers. It shall, un less the par ti es to the dis pu te ot her wi se ag ree, de ter mi ne its own pro ce du re. It shall ren der a pro po sal for re so lu ti on of the dis pu te, which the par ti es shall consider in good faith. Article 6 A di sag re e ment as to whet her the con ci li a ti on commissio n has com pe ten ce shall be de ci ded by the com - mission. 4. (1) Ez a ren de let a ki hir de té se nap ján lép ha tály ba. Az Egyez mény ben fog lal ta kat jú ni us 29. nap já tól kell al kal maz ni. (2) A ren de let vég re haj tá sá ról a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter gondoskodik. A mi nisz ter el nök he lyett: Kiss Péter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ miniszter

36 15736 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám A Kormány 359/2004. (XII. 26.) Korm. rendelete az INTERREG III Közösségi Kezdeményezés programok végrehajtásának részletes szabályairól A Kormány az ál lam ház tar tás ról szóló évi XXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Áht.) a (2) be - kez dés cs) pont já ban, va la mint t) pont já nak má so dik for - du la tá ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de li el: ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. A ren de let ha tá lya az INTERREG III Kö zös sé gi Kez de - mé nye zés prog ra mok (a továb biak ban: prog ra mok) tá mo - ga tá sai ha zai fel hasz ná lá sá ért fe le lõs, a pénz ügyi ter ve zés - ben, le bo nyo lí tás ban és el len õr zés ben részt vevõ köz pon ti költ ség ve té si szer vek re, a fel ügye le tük alá tar to zó költ ség - ve té si szer vek re, illet ve egyéb, a végrehajtás folyamatába bevont szervezetekre terjed ki. Értelmezõ rendelkezések 2. (1) E ren de let al kal ma zá sá ban: a) A prog ra mok ter ve zé sé ért, le bo nyo lí tá sá ért és el len - õr zé sé ért fe le lõs intézmények: aa) irá nyí tó ha tó ság: Ma gyar Te rü let- és Re gi o ná lis Fej lesz té si Hi va tal Re gi o ná lis Fej lesz tés Ope ra tív Prog - ram és INTERREG Kö zös sé gi Kez de mé nye zés Irá nyí tó Ha tó sá ga (a továb biak ban: MTRFH ROP IH); ab) ki fi ze tõ ha tó ság: Pénz ügy mi nisz té rium; ac) nem ze ti ha tó ság: MTRFH ROP IH; ad) al-ki fi ze tõ ha tó ság: a VÁTI Ma gyar Re gi o ná lis Fej lesz té si és Ur ba nisz ti kai Köz hasz nú Tár sa ság (a továb - biak ban: VÁTI Kht.); ae) köz re mû kö dõ szer ve zet: VÁTI Kht.; af) zá ró nyi lat ko zat ki adá sá ért és az 5%-os és rend szer - el len õr zé sért fe le lõs szer ve zet: Kor mány za ti El len õr zé si Hi va tal (a továb biak ban: KEHI). b) Kö zös sé gi Kez de mé nye zés: euró pai szin tû kö zös sé gi ér de kû együtt mû kö dés, ame lyet a tag ál la mok az Euró pai Bi zott ság kez de mé nye zé sé re haj ta nak vég re, mint az egész euró pai tér ség fej lesz té se és ko hé zi ó ja szem pont já - ból alapvetõen fontos kooperációt. c) Mû kö dé si Ké zi könyv: az irá nyí tó ha tó ság/nem ze ti ha tó ság, va la mint a VÁTI Kht. ál tal vég zett te vé keny sé - gek rész le tes le írá sát és sza bá lyo zá sát tartalmazó dokumentum. d) Ha tá ron át nyú ló együtt mû kö dés: az INTERREG Kö zös sé gi Kez de mé nye zés A pil lé re, amely nek cél ja leg alább két szom szé dos or szág ha tár men ti me gyéi (NUTS III szint) együtt mû kö dé se a ha tá ron át nyú ló gaz da - sá gi és tár sa dal mi kapcsolatok fejlesztése érdekében. e) Nem ze tek kö zöt ti együtt mû kö dés: az INTERREG Kö zös sé gi Kez de mé nye zés B pil lé re, amely nek cél ja a részt vevõ or szá gok nem ze ti, re gi o ná lis és he lyi ha tó sá ga i - nak együtt mû kö dé se az euró pai tér ség te rü le ti in teg rá ci ó - já nak elõ se gí té sé re. Ma gyar or szág a Kö zép-eu ró pát és a Balkánt magában foglaló CADSES programban vesz részt. f) Ré gi ók kö zöt ti (in ter-re gi o ná lis) együtt mû kö dés: az INTERREG Kö zös sé gi Kez de mé nye zés C pil lé re, amely nek cél ja a re gi o ná lis fej lesz tés és ko hé zió stra té gi á - já nak és esz kö ze i nek fej lesz té se a tel jes euró pai te rü le tet átfogó együttmûködéseken keresztül. g) Szom széd sá gi Prog ram: az Euró pai Unió kül sõ ha tá - rai men tén meg va ló su ló, a ha tá ron át nyú ló és nem ze tek kö zöt ti együtt mû kö dés tá mo ga tá sát cél zó kez de mé nye zés, amely ben való rész vé telt Ma gyar or szá gon az INTERREG IIIA és IIIB programok támogatják. h) Egyet ér té si Nyi lat ko zat: egy adott prog ram irá nyí tó ha tó sá ga és nem ze ti ha tó sá ga kö zöt ti meg álla po dás, amely meg ha tá roz za az adott prog ram meg va ló sí tás ban köz re - mû kö dõ egyes szervek feladat- és hatáskörét. i) Kö zös tit kár ság: az INTERREG Irány el vek alap ján lét re ho zott, a prog ra mok ope ra tív mû köd te té sét vég zõ szer ve ze ti egy ség, amely a tel jes prog ram te rü let re ki ter je - dõ ko or di ná ci ós, in for má ci ós, illetve irányítási jellegû feladatokat lát el. j) Al-ki fi ze tõ ha tó ság: azon INTERREG IIIA prog ra - mok ese té ben, ame lyek ben nem Ma gyar or szág lát ja el az irá nyí tó ha tó sá gi fel ada to kat, az adott prog ram ki fi ze tõ ha - tó ság át ól ér ke zõ kö zös sé gi for rá sok fo ga dá sát, illet ve az idõ kö zi és vég sõ át uta lás igény lé sek alap já ul szol gá ló iga - zolt költ ség nyi lat ko za tok adott prog ram kül föl di szék he - lyû kifizetõ hatósága felé történõ benyújtását végzõ szervezet. k) Kül föl di szék he lyû irá nyí tó ha tó ság: azon prog ra - mok ese té ben, ame lyek ben nem Ma gyar or szá gon mû kö - dik az irá nyí tó ha tó ság, az irá nyí tó ha tó sá gi fel ada to kat el - lá tó, az adott prog ram ban részt vevõ va la mely egyéb tagállamban felállított intézmény. l) Kül föl di szék he lyû ki fi ze tõ ha tó ság: azon prog ra mok ese té ben, ame lyek ben nem Ma gyar or szá gon mû kö dik a ki fi ze tõ ha tó ság, a ki fi ze tõ ha tó sá gi fel ada to kat el lá tó, az adott prog ram ban részt vevõ va la mely egyéb tagállamban felállított intézmény. m) Kül föl di szék he lyû al-ki fi ze tõ ha tó ság: azon INTERREG IIIA prog ra mok ese té ben, ame lyek ben Ma - gyar or szá gon mû kö dik a ki fi ze tõ ha tó ság; a szom szé dos

37 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y EU Tag ál lam ban fel ál lí tott, a kö zös sé gi for rá sok adott prog ram ki fi ze tõ ha tó ság át ól való fo ga dá sát, illet ve az idõ - kö zi és vég sõ át uta lás igény lé sek alap já ul szol gá ló iga zolt költ ség nyi lat ko za tok a prog ram kifizetõ hatósága felé történõ benyújtását végzõ szervezet. n) In for má ci ós pont: azon prog ra mok ese té ben, ame - lyek ben a kö zös tit kár ság nem Ma gyar or szá gon ta lál ha tó, az adott prog ram ha té kony meg va ló sí tá sa ér de ké ben a ha - zai ope ra tív tevékenységet végzõ szervezet. o) Vég re haj tó ügy nök ség: a tá mo ga tás ban ré sze sü lõ bel föl di szer ve ze tek kel való köz vet len, a vég re haj tás ke re - té ben meg va ló su ló kap cso lat tar tá sért, a pénz ügyi irá nyí tá - sért és el len õr zé sért, a mo ni tor ing rend szer be történõ adatbevitelért felelõs szervezet. p) Kö zös Prog ram Szám la: az Euró pai Re gi o ná lis Fej - lesz té si Alap (a továb biak ban: ERFA) tá mo ga tás fo ga dá sa cél já ból, adott prog ra mo zá si idõ szak ra, adott prog ram ki - fi ze tõ ha tó sá ga ál tal nyitott közös bankszámla. q) Ve ze tõ Part ner: több szer ve zet ál tal kö zö sen meg va - ló sí tan dó pá lyá zat ese tén a pro jekt meg va ló sí tá sá nak egé - szé ért ked vez mé nye zett ként felelõsséget viselõ partner. r) Hát tér bi zony la tok: a tá mo ga tás ki fi ze té sé nek alap - jául szol gá ló, a tá mo ga tá si szer zõ dés pénz ügyi tá jé koz ta - tó já ban sza bá lyo zott bizonylatok köre. s) ESPON: az Euró pai Bi zott ság és a tag ál la mok ál tal fi nan szí ro zott, a te rü le ti tár sa dal mi, gaz da sá gi, kör nye ze ti és kul tu rá lis fo lya ma to kat vizs gá ló, a fej lesz té si po li ti kák hatásait értékelõ program. t) INTERACT: az INTERREG Kö zös sé gi Kez de mé - nye zés prog ra mok rész e, amely nek fõ cél ja az INTERREG prog ra mok meg va ló sí tá sa so rán a te rü let fej lesz tés, va la - mint a ha tár men ti, transz na ci o ná lis és in ter-re gi o ná lis együtt mû kö dé sek te rén fel hal mo zó dott sok ré tû tapasztalat átadása, illet ve hasznosítása. u) Tény fel tá ró lá to ga tás: az iga zo lá si te vé keny ség alá - tá masz tá sa ér de ké ben a ki fi ze tõ ha tó ság ál tal a pénz ügyi le bo nyo lí tás ban részt vevõ szer ve ze tek nél vég zett hely szí - ni vizs gá lat, amely nek cél ja a szer ve ze tek meg fe le lõ mû - kö dé sé nek, az írá sos el já rás ren dek és az alkalmazott eljárások összhangjának megállapítása. v),,négy szem elve : min den vég re haj tá si és pénz ügyi tranz ak ció en ge dé lye zé sét meg elõ zõ en a fel ada tot el lá tó sze mély mun ká já nak egy má sik sze mély ál tal tör té nõ tel - jes körû felülvizsgálata. (2) Az (1) be kez dés ben nem sze rep lõ fo ga lommeg ha tá - ro zá sok az Euró pai Unió ál tal nyúj tott egyes pénz ügyi tá - mo ga tá sok fel hasz ná lá sá val meg va ló su ló prog ra mok mo - ni tor ing rend sze ré nek ki ala kí tá sá ról szóló 124/2003. (VIII. 15.) Korm. ren de let ben, a Nem ze ti Fej lesz té si Terv ope ra tív prog ram jai, az EQUAL Kö zös sé gi Kez de mé nye - zés prog ram és a Ko hé zi ós Alap pro jek tek tá mo ga tá sa i nak fo ga dá sá hoz kap cso ló dó pénz ügyi le bo nyo lí tá si, szám vi - te li és el len õr zé si rend sze rek ki ala kí tá sá ról szóló Korm. ren de let ben, az Euró pai Unió struk tu rá lis alap ja i ból és Ko - hé zi ós Alap já ból szár ma zó tá mo ga tá sok ha zai fel hasz ná - lá sá ért fe le lõs in téz mé nyek rõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. ren de let ben és a Schen gen Alap fel hasz ná lá sá nak pénz - ügyi tervezési, lebonyolítási és ellenõrzési rendjének kialakításáról szóló 179/2004. (V. 26.) Korm. rendeletben foglaltak szerint értelmezendõk. A programok végrehajtását szabályozó dokumentumok 3. (1) A prog ra mok vég re haj tá sá nak alap do ku men tu mai a vo nat ko zó kö zös sé gi és nem ze ti sza bá lyo zás alap ján a prog ra mok vég re haj tá sá nak alap ve tõ el ve it és szabályait tartalmazzák. (2) A prog ra mok kal kap cso la tos alap do ku men tu mok a kö vet ke zõk: a) Kö zös sé gi Kez de mé nye zés Prog ram do ku men tu ma; b) Prog ram ki egé szí tõ Do ku men tum; c) Egyet ér té si Nyi lat ko zat. Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés cikkének hatálya alá tartozó támogatásra vonatkozó külön szabályok 4. Amennyi ben e ren de let ben fel so rolt prog ra mok ban tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ szer ve zet vál lal ko zás nak mi nõ sül, szá má ra vagy az EK Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a csekély össze gû (ún. de mi ni mis) tá mo ga tá sok ra való al - kal ma zá sá ról szóló 69/2001/EK ren de let, vagy az EK Szer zõ dés 87. és 88. cik ké ben fog lal tak nak a fog lal koz ta - tás ra nyúj tott ál lam i tá mo ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról szóló 2204/2002/EK bi zott sá gi ren de let, vagy az EK Szer - zõ dés 87. és 88. cik ké nek a kép zé si tá mo ga tá sok ra való al - kal ma zá sá ról szóló 68/2001/EK bi zott sá gi ren de let, vagy az EK Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a kis- és kö zép vál lal - ko zá sok tá mo ga tá sá ra való al kal ma zá sá ról szóló 70/2001/EK bi zott sá gi ren de let, vagy a Ta nács 1257/1999/EK szá mú, az Euró pai Me zõ gaz da sá gi Ori en - tá ci ós és Ga ran cia alap ból (EMOGA) nyúj tan dó vi dék fej - lesz té si tá mo ga tás ról és bi zo nyos ren de le tek mó do sí tá sá - ról szóló rendeletének hatálya alá tartozó támogatás nyújtható, a támogatás nyújtásának módjára a hivatkozott közösségi rendeletek szabályai az irányadók. A programok végrehajtásában részt vevõ szervek 5. (1) A prog ra mok vég re haj tá sá ban a struk tu rá lis ala pok - ra vo nat ko zó ál ta lá nos ren del ke zé sek meg ál la pí tá sá ról szóló 1260/99/EK ren de let (a továb biak ban: 1260/99/EK ren de let) ér tel mé ben a mo ni tor ing bi zott ság, az irá nyí tó

38 15738 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám ha tó ság, a ki fi ze tõ ha tó ság, valamint a közremûködõ szervezet vesz részt. (2) A prog ra mok kal kap cso la tos egyes spe ci á lis fel ada - to kat a nem ze ti ha tó ság, az al-ki fi ze tõ ha tó ság, a kö zös tit - kár ság, va la mint az in for má ci ós pontok látnak el. A nemzeti hatóság 6. (1) Azon prog ra mok ese té ben, ame lyek ben nem Ma - gyar or szág lát ja el az irá nyí tó ha tó sá gi fel ada to kat, a ko or - di ná ci ós és vég re haj tá si fel ada to kat a 2. (1) be kez dés a) pont ja sze rin ti nemzeti hatóság látja el. (2) A nem ze ti ha tó ság a) részt vesz a ki dol go zá sá ban és alá ír ja a kül föl di szék he lyû irá nyí tó ha tó ság gal az adott INTERREG prog - ram vég re haj tá sá hoz szük sé ges Egyet ér té si Nyilatkozatot; b) együtt mû kö dik a prog ra mok ke re té ben lét re ho zott kül föl di szék he lyû irá nyí tó ha tó ság gal az Euró pai Bi zott - ság nak be nyúj tan dó éves jelentés kidolgozásában; c) biz to sít ja és ellen õr zi a pro jek tek ha zai és kö zös sé gi elõ írásokkal és szak po li ti kák kal össz hang ban tör té nõ elõrehaladását; d) ja vas la to kat ké szít a prog ram mó do sí tá sok hoz és a pénz ügyi ter vek át üte me zé sé hez az adott prog ram kül föl di szék he lyû irányító hatóságának; e) pénz ügyi és sta tisz ti kai ada to kat gyûjt a prog ram, illet ve a pro jek tek vég re haj tá sá val kap cso lat ban, illet ve azo kat to váb bít ja a kül föl di szék he lyû irányító hatóságnak; f) köz re mû kö dik az INTERREG prog ra mok ter ve zé sé - ben, az érin tett szak tár cák be vo ná sá val; g) köz re mû kö dik a Prog ram ki egé szí tõ Do ku men tum ki dol go zá sá ban, vég le ge sí té sé ben és megvalósításában; h) biz to sít ja a ha zai pénz ügyi le bo nyo lí tást, a pénz ügyi irá nyí tá si és el len õr zé si, va la mint a bel sõ el len õr zé si feladatok ellátását; i) köz re mû kö dik az INTERREG prog ra mok és pro jek - tek fi nan szí ro zá sa, illet ve a Nem ze ti Fej lesz té si Terv egyes ope ra tív prog ram jai és a ha zai tá mo ga tá si rend szer fi nan szí ro zá sa kö zöt ti összhang megteremtésében; j) el ké szí ti a ha zai fi nan szí ro zás pénz ügyi for rá sa i nak ter vét, a sa ját szer ve ze té re vo nat ko zó fi nan szí ro zá si és el - len õr zé si sza bály za to kat, to váb bá el lát ja a ha zai fi nan szí - ro zá si for rá sok kal kap cso la tos kifizetési és nyilvántartási feladatokat; k) részt vesz az adott INTERREG Prog ram Mo ni tor ing és Irá nyí tó Bi zott sá gá nak mun ká já ban. (3) A nem ze ti ha tó ság az Egyet ér té si Nyi lat ko zat ban fog lal tak sze rint adat szol gál ta tá si kö te le zett ség gel tar to - zik a kül föl di szék he lyû ki fi ze tõ ha tó ság szá má ra, a sze - mé lyes ada tok vé del mé rõl és a köz ér de kû ada tok nyil vá - nos sá gá ról szóló évi LXIII. törvény elõ írásainak figyelembevétele mellett. A közremûködõ szervezet 7. (1) A prog ra mok ko or di ná ci ó já val és meg va ló sí tá sá val kap cso la tos fel ada tok el lá tá sá ra az irá nyí tó ha tó ság és a nem ze ti ha tó ság köz re mû kö dõ szervezetet vesz igénybe. (2) A köz re mû kö dõ szer ve zet az irá nyí tó ha tó ság, illetve a nem ze ti ha tó ság és a köz re mû kö dõ szer ve zet kö - zött a tel jes prog ram pe ri ó dus ra meg kö tött Ke ret meg ál la - po dás alap ján a prog ra mok kal kap cso lat ban a következõ feladatokat látja el: a) kö zös tit kár ság és in for má ci ós pont, b) al-ki fi ze tõ ha tó ság, c) vég re haj tó ügy nök ség mû köd te té se. (3) A köz re mû kö dõ szer ve zet az irá nyí tó ha tó ság, illetve a nem ze ti ha tó ság ne vé ben jár el, fel ada ta it más ra nem ruházhatja át. Az INTERREG Nemzeti Bizottság 8. (1) Az INTERREG Nem ze ti Bi zott ság az INTERREG IIIB CADSES prog ram ban részt vevõ vé le mé nye zõ, ta - nács adó és a dön tés-elõ ké szí tést se gí tõ tes tü let, amely ügy rend jét maga ál la pít ja meg. A Nem ze ti Bi zott ság ezen kí vül köz re mû kö dik az egyéb INTERREG prog ra mok hoz kö tõ dõ egyes stra té gi ai koordinációs feladatok ellátásában. (2) A Nem ze ti Bi zott ság el nö ke a Ma gyar Te rü let- és Re gi o ná lis Fej lesz té si Hi va tal (a továb biak ban: MTRFH) elnöke. Tagjai: a) a prog ram pri o ri tá sa i hoz, annak nem zet kö zi jel le gé - hez és az Euró pai Uni ó hoz kö tõ dõ szak mi nisz té ri u mok és or szá gos ha tás kö rû szer vek kép vi se lõi (Gaz da sá gi és Köz - le ke dé si Mi nisz té rium, Pénz ügy mi nisz té rium, Kör nye zet - vé del mi és Víz ügyi Mi nisz té rium, Nem ze ti Kul tu rá lis Örök ség Mi nisz té ri u ma, Kül ügy mi nisz té ri um, Bel ügy mi - nisz té ri um, Egész ség ügyi Mi nisz té rium, MTRFH, Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Területpolitikai Kormányzati Hivatal); b) a ma gyar or szá gi sta tisz ti kai ré gi ók re gi o ná lis fej - lesz té si ta ná csai ál tal de le gált képviselõk; c) a Te rü let fej lesz té si Ré gi ók Egyez te tõ Ta ná csá nak kép vi se lõ je. A kép vi se lõk je lö lé sé re a Nem ze ti Bi zott ság el nö ke kéri fel az érin tett szer ve ket.

39 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (3) A Nem ze ti Bi zott ság mun ká já hoz kap cso ló dó tit kár - sá gi fel ada to kat a köz re mû kö dõ szer ve zet lát ja el. (4) A Nem ze ti Bi zott ság ülé se it annak el nö ke hív ja össze ese ti jel leg gel, szük ség sze rint, éven te azon ban leg - alább két al ka lom mal. A Nem ze ti Bi zott ság állásfoglalá - sait egyhangúlag hozza meg. MÁSODIK RÉSZ A PROGRAMOK PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁSI ÉS NYILVÁNTARTÁSI RENDJÉVEL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS FELADATOK SZABÁLYOZÁSA szá má ra a költ ség ve té si ter ve zés so rán meg ha tá ro zott ke - re te ken túli pótlólagos finanszírozási igényt. (5) Az elõ re nem lát ha tó ki fi ze té sek hez, a vissza fi ze tés - hez szük sé ges, illet ve az ár fo lyam-kü lön bö zet el szá mo lá - sá ra szol gá ló fe de zet cél tar ta lék ként való költ ség ve té si ter ve zé se, amennyi ben szük sé ges sé vá lik, szin tén az irá - nyí tó ha tó ság fel ada ta a min den ko ri ter ve zé si kör irat és a költségvetési törvény elõ írásaival összhangban. (6) A (3) be kez dés b) pont ja sze rin ti ki fi ze té si elõ re jel - zést az irá nyí tó ha tó ság a köz re mû kö dõ szer ve zet tel egyez tet ve min den év leg ké sõbb már ci us 31-ig kül di meg a ki fi ze tõ hatóságnak euróban meghatározva. (7) A ki fi ze tõ ha tó ság az irá nyí tó ha tó ság ál tal meg kül - dött ki fi ze té si elõ re jel zé se ket min den év leg ké sõbb áp ri lis 30-ig to váb bít ja az Európai Bizottságnak. I. Fejezet A VÉGREHAJTÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI AZON INTERREG IIIA PROGRAMOK ESETÉBEN, AMELYEKBEN MAGYARORSZÁG LÁTJA EL AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁGI FELADATOKAT A pénzügyi tervezés és kifizetési elõrejelzés 9. (1) Az irá nyí tó ha tó ság a prog ra mok tá mo ga tá sa it és be - vé te le it az Áht. és a vég re haj tás ról ren del ke zõ jog sza bá - lyok, a min den ko ri költ ség ve té si tör vény, a ter ve zé si kör - irat elõ írásai szerint tervezi meg. (2) A prog ra mok ra ter ve zett kö zös sé gi for rást és a kap - cso ló dó ha zai fi nan szí ro zást ugyan azon az elõ irány za ton kell meg je le ní te ni. Amennyi ben a ha zai fi nan szí ro zást be - vé tel ként és ki adás ként ter ve zett pénz összeg is fe de zi (pl. át vett pénz esz köz), úgy az Euró pai Uni ó tól ka pott for rá so - kat és más be vé tel ként és ki adás ként feltüntetett forrásokat külön soron kell megjeleníteni. (3) Az irá nyí tó ha tó ság az elõ irány za to kat a köz re mû kö - dõ szer ve zet be vo ná sá val ter ve zi meg, figyelembe véve a) az irá nyí tó ha tó ság ré szé re a költ ség ve té si ter ve zés üte me zé sé vel össz hang ban a köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal össze ál lí tott, a prog ram idõ szak kö te le zett ség vál la lá si ke - ret-elõ irány za ta i ra vo nat ko zó ada to kat és az el múlt év tény le ges ki fi ze té se i nek, a vár ha tó tel je sí tés, illet ve a prog ram le zá ru lá sá ig várható kifizetési ütemére vonatkozó kifizetési elõrejelzéseket; b) a tárgy év re és a kö vet ke zõ évre vo nat ko zó prog ra - mon kén ti ki fi ze té si elõ re jel zé se ket, valamint c) az Euró pai Bi zott ság ál tal el fo ga dott INTERREG Kö zös sé gi Kez de mé nye zés Prog ram do ku men tu mo kat, illetve Prog ram ki egé szí tõ Dokumentumokat. (4) A prog ra mok ha zai fi nan szí ro zá si kö te le zett sé ge it ki e mel ten kell ke zel ni, ami nem je lent het az érin tett fe je zet A bankszámlák 10. (1) Az Euró pai Bi zott ság tól ér ke zõ elõ leg át uta lás, idõ - kö zi át uta lá sok és vég sõ át uta lás a ki fi ze tõ ha tó ság adott prog ra mo zá si idõ szak ra prog ra mon ként nyi tott euró bank - szám lá i ra ér ke zik meg. A ki fi ze tõ ha tó ság Kö zös Prog ram Szám lá kat nyit a Ma gyar Ál lam kincs tár ban, va la mint ren - del ke zik ezen szám lák fe lett. A Kö zös Prog ram Szám lá kat a kettõs aláírási rendszer alkalmazásával kell mûködtetni. (2) A ki fi ze tõ ha tó ság szin tén prog ra mon ként egy-egy fo rint bank szám lát nyit a Ma gyar Ál lam kincs tár ban és ren del ke zik ezen szám lák fe lett ket tõs alá írá si rend szer alkalmazásával. (3) Az Euró pai Bi zott ság tól ér ke zõ elõ leg át uta lás, idõ - kö zi át uta lá sok és vég sõ át uta lás össze ge it a ki fi ze tõ ha tó - ság a prog ra mon ként nyi tott euró bank szám lá i ról az adott prog ram ra nyi tott fo rint bank szám lá ra ve ze ti át a bizott - sági át uta lá sok jó vá írá sá ról ka pott bank i értesítõ kézhezvételét követõ 5 munkanapon belül. (4) A kül föl di szék he lyû al-ki fi ze tõ ha tó ság nak járó tá - mo ga tá si össze gek ke ze lé sé re a (3) be kez dés nem vonatkozik. (5) A bank szám lák ve ze té sé vel kap cso la tos bár mi ne mû költ ség el szá mo lá sa köz vet le nül a köz pon ti költ ség ve tés ter hé re tör té nik a Pénz ügy mi nisz té rium fe je zet, Egyéb költ ség ve té si ki adá sok cím, Vegyes kiadások alcím terhére. (6) A ki fi ze tõ ha tó ság szám lá in ke let ke zõ árfolyamkülönbözetbõl adó dó nye re ség vagy vesz te ség össze gét az adott prog ram ra nyi tott Elõ irány zat Fel hasz ná lá si Ke ret - szám lá val (a továb biak ban: EFK-szám la) szem ben kell pén zü gyi leg ren dez ni.

40 15740 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám 11. (1) A prog ra mok ha zai fi nan szí ro zá sát az irá nyí tó ha tó - ság biz to sít ja. Az irá nyí tó ha tó ság a pénz ügyi fo lya ma tok át lát ha tó sá ga ér de ké ben prog ra mon ként fo rint ala pú, fe je - ze ti ke ze lé sû elõ irány zat fel hasz ná lá si keretszámlákat nyit a Magyar Államkincstárban. (2) Az adott EFK-szám la fe let ti ren del ke zé si jo go sult - sá got két, a Ma gyar Ál lam kincs tár nál be je len tett és nyil - ván tar tott sze mély együt tes alá írá sá val lehet gyakorolni. 12. (1) Az irá nyí tó ha tó ság a pénz ügyi fo lya ma tok át lát ha - tó sá ga ér de ké ben gon dos ko dik fo rint le bo nyo lí tá si bank - szám lák prog ra mon kén ti meg nyi tá sá ról a Magyar Államkincstárban. (2) A prog ra mon kén ti fo rint le bo nyo lí tá si bank szám lá - ról va ló sul meg a ked vez mé nye zett tá mo ga tás ra jo go sult szám lá i nak pénz ügyi meg té rí té se, illet ve a szállítók kifizetése. (3) A fo rint le bo nyo lí tá si bank szám lák év végi egyen le - gé nek nul lá nak kell lenni. (4) A le bo nyo lí tá si bank szám lák fe let ti ren del ke zé si jo - go sult sá got két, a Ma gyar Ál lam kincs tár nál be je len tett és nyil ván tar tott sze mély együt tes alá írá sá val le het gya ko rol - ni. A le bo nyo lí tá si bank szám la fe let ti ren del ke zé si jo got az irá nyí tó hatóság a közremûködõ szervezetnek átadhatja. Elszámolás az Európai Bizottsággal, az átutalás-igénylés 13. (1) A ki fi ze tõ ha tó ság eu ró ban szá mol el az Euró pai Bi - zott ság gal. (2) A fo rint ban tel je sült ki fi ze té sek ese tén az Euró pai Bi zott ság gal tör té nõ el szá mo lá sok al kal má val azt az Euró - pai Unió hi va ta los lap já ban köz zé tett ár fo lya mot kell hasz - nál ni, amely a ki fi ze tõ ha tó ság ál tal az euró pai uni ós jog - sza bá lyok nak meg fele lõen meg je lölt na pot meg elõ zõ hó nap utolsó elõtti bizottsági munkanapján volt érvényes. (3) Az Euró pai Bi zott ság kö te le zett ség vál la lá sá nak meg ha tá ro zott szá za lé kát elõ leg for má já ban utal ja át prog - ra mon kén ti bon tás ban a ki fi ze tõ ha tó ság adott prog ram ra nyi tott Kö zös Prog ram Szám lá já ra, ame lyet adott prog ra - mo zá si idõ szak alatt a ki fi ze tõ ha tó ság fel hasz nál a tá mo - ga tás sal kap cso la tos kiadások közösségi hozzájárulás részének rendezésére. (4) Amennyi ben a ki fi ze tõ ha tó ság az Egyet ér té si Nyi - lat ko zat ban meg ha tá ro zot tak sze rint az Euró pai Bi zott - ság ál tal át utalt összeg bõl elõ le get tel je sít a kül föl di szék - he lyû al-ki fi ze tõ ha tó ság ré szé re, ak kor a bi zott sá gi át uta - lás jó vá írá sá ról ka pott bank szám la ki vo nat kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 5 mun ka na pon be lül in téz ke dik a kül föl di székhelyû al-kifizetõ hatóság bankszámlájára történõ átutalásról. (5) Az Euró pai Bi zott ság nak be nyúj tott idõ kö zi és vég - sõ át uta lás-igény lé sek csak olyan költ sé ge ket tar tal maz - hat nak, ame lye ket ki fi ze tett és jó vá ha gyott szám lák vagy a gaz da sá gi ese ményt hi te le sen do ku men tá ló egyéb bi zony - la tok tá masz ta nak alá, és ame lyek a tá mo ga tott pro jek tek re vonatkozóan elszámolható költségnek minõsülnek. (6) Az irá nyí tó ha tó ság biz to sít ja adott prog ram ese tén a köz pon ti költ ség ve té si és kö zös sé gi hoz zá já ru lá sok, va la mint sa ját for rá sok fel hasz ná lá sa alap ján a költ ség - nyi lat ko za tok össze ál lí tá sát és el jut ta tá sát a ki fi ze tõ ha tó - ság nak in téz ke dé sen kén ti bon tás ban min den év már ci us 15-ig, június 15-ig, szeptember 15-ig és december 1-jéig. (7) A ki fi ze tõ ha tó ság el jut tat ja az idõ kö zi át uta lásigény lést az Euró pai Bi zott ság nak min den év már ci us 30-ig, jú ni us 30-ig, szep tem ber 30-ig és december 15-ig. (8) A ki fi ze tõ ha tó ság az Egyet ér té si Nyi lat ko zat ban meg ha tá ro zot tak sze rint in téz ke dik az Euró pai Bi zott ság ál tal vissza té rí tett idõ kö zi és vég sõ át uta lá s igény lés összegéb õl a kül föl di szék he lyû al-ki fi ze tõ ha tó sá got meg - il le tõ rész át uta lá sá ról a bi zott sá gi át uta lás jó vá írá sá ról kapot t bank szám la ki vo nat kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 5 mun ka na pon belül a külföldi székhelyû al-kifizetõ hatóság bankszámlájára. (9) Vég sõ el szá mo lás kor az irá nyí tó ha tó ság össze ál lít ja adott prog ram ra vo nat ko zó an a tény le ge sen ki fi ze tett rá - for dí tá sok hi te les ki mu ta tá sát, majd a prog ram el fo ga dá sá - ról szóló euró pai bi zott sá gi ha tá ro zat ban meg je lölt ki fi ze - té si ha tár idõt kö ve tõ 2 hónapon belül eljuttatja azt a kifizetõ hatóságnak. (10) A ki fi ze tõ ha tó ság a ki mu ta tást az irá nyí tó ha tó - ság gal foly ta tott egyez te té se ket kö ve tõ en to váb bít ja a KE HI-nek, mint a zá ró nyi lat ko zat ki adá sá ért fe le lõs szerv - nek, a prog ram ki fi ze té si határidejét követõ 3 hónapon belül. (11) A ki fi ze tõ ha tó ság a prog ram ki fi ze té si ha tár ide jét kö ve tõ 6 hó na pon be lül be nyújt ja a vég sõ át uta lás-igény - lést az Európai Bizottságnak. A források lehívása 14. (1) Az irá nyí tó ha tó ság biz to sít ja azt, hogy a tá mo ga tás össze ge ren del ke zés re áll jon, annak ér de ké ben, hogy a ked vez mé nye zett tá mo ga tás ra jo go sult szám lái tel jes (kö - zös sé gi hoz zá já ru lás és ha zai fi nan szí ro zás) összeg ben ki - egyen lí tés re ke rül je nek.

41 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (2) Az ide gen pénz nem ben be nyúj tott szám lá kat a tel je - sí tés idõ pont já ban ér vé nyes MNB kö zé pár fo lya mon kell fo rint ra át szá mí ta ni és a tá mo ga tást ezen összeg alap ján kell ki szá mí ta ni és ki utal ni. (3) Min den for rás le hí vá si fo lya mat kez de tén az irá nyí tó ha tó ság prog ra mon ként össze sí ti a tá mo ga tás ra jo go sult számlák adatait. (4) Az irá nyí tó ha tó ság az adott prog ram ra nyi tott EFK-szám la ter hé re meg elõ le ge zi a jo go sult tá mo ga tás tel jes (kö zös sé gi hoz zá já ru lás és ha zai fi nan szí ro zás) össze gét. A támogatás kifizetése 15. (1) Ha a szám lák vagy a gaz da sá gi ese ményt hi te le sen do ku men tá ló egyéb bi zony la tok meg fe lel nek a jog sza bá - lyok nak, a ki fi ze tett szám la ér té ké nek meg fe le lõ tá mo ga - tás össze gét az irá nyí tó ha tó ság a szám la vagy a gaz da sá gi ese ményt hi te le sen do ku men tá ló egyéb bi zony lat a köz re - mû kö dõ szer ve zet nek tör té nõ be nyúj tá sát kö ve tõ 60 nap - tá ri na pon be lül az adott prog ram ra nyi tott EFK-szám la ter hé re átutalja az adott programra nyitott forint lebonyolítási bankszámlára. (2) Az irá nyí tó ha tó ság gon dos ko dik ar ról, hogy a ked - vez mé nye zett nek, illet ve a szál lí tó nak tör té nõ ki fi ze té sek a tá mo ga tás tel jes össze gé nek a fo rint le bo nyo lí tá si bank - szám lán tör tént jó vá írá sá ról szóló bank szám la ki vo nat kéz - hez vé te lét követõ 5 munkanapon belül teljesüljenek. (3) A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa az aláb bi for mák ban tör - tén het: a) a ked vez mé nye zett ál tal ki fi ze tett szám lák tá mo ga - tá si össze gé nek utó la gos meg té rí té se a ked vez mé nye zett bankszámlájára, vagy b) a szám la ki egyen lí té se köz vet le nül en ged mé nye - zés út ján a szál lí tó részére, vagy c) a ked vez mé nye zett ré szé re fi ze tett tá mo ga tá si elõ leg for má já ban, az Ámr.-ben ne ve sí tett ese tek ben és mértékben. A közösségi hozzájárulás rendezése 16. (1) Az irá nyí tó ha tó ság azt kö ve tõ en, hogy gon dos ko - dott a jo go sult tá mo ga tás tel jes össze gé nek a köz pon ti költ ség ve té si for rás ból való fo lyó sí tá sá ról utó la go san el - szá mol ja az elõ fi nan szí ro zott tá mo ga tá sok tel jes össze gét, és a tá mo ga tás ki fi ze té sét kö ve tõ 10 mun ka na pon be lül be - nyújt ja igé nyét a kö zös sé gi hoz zá já ru lás ren de zé sé re vo - nat ko zó an a ki fi ze tõ hatóságnak. (2) A kö zös sé gi hoz zá já ru lá so kat az irá nyí tó ha tó ság utó la gos kö zös sé gi hoz zá já ru lás el szá mo lá si igény ki töl - tött do ku men tá ci ó já nak be nyúj tá sát kö ve tõ 8 mun ka na pon be lül a ki fi ze tõ ha tó ság utó la go san át utal ja az adott prog - ram ra nyi tott fo rint bank szám lá ról az adott prog ram ra nyi - tott EFK-szám lá ra. Könyvvezetés és adatszolgáltatás 17. (1) A ki fi ze tõ ha tó ság nak és az irá nyí tó ha tó ság nak kell gon dos kod nia ar ról, hogy a prog ra mok kal kap cso la tos könyv ve ze té si, be szá mo lá si és adat szol gál ta tá si kö te le - zett ség tel je sül jön az e ren de let sze rin ti nyil ván tar tás ve ze - té sé vel. Eze ket a fel ada to kat az irá nyí tó ha tó ság a fe le lõs - ség meg tar tá sa mel lett át ru ház hat ja a köz re mû kö dõ szer - ve zet re. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti szám vi te li nyil ván tar tást a szám vi tel rõl szóló évi C. tör vény ben (a továb biak - ban: szám vi te li tör vény) fog lalt szám vi te li alap el vek fi - gye lem be vé te lé vel ve ze tett, el kü lö ní tett, ered mény szem - lé le tû ket tõs könyv vi te li nyil ván tar tá sok kal kell biztosí - tani. (3) A szám vi te li nyil ván tar tás ve ze té sé hez a ki fi ze tõ ha - tó ság és az irá nyí tó ha tó ság ugyan azt a köz pon ti lag be - szer zett és a részt ve võk ren del ke zé sé re bo csá tott szám - vi te li szoftvert köteles alkalmazni. (4) A szám vi te li nyil ván tar tás ve ze té sé re olyan szám vi - te li szoft vert kell al kal maz ni, amely ben a kö ve te lé sek és kö te le zett sé gek ana li ti kus nyil ván tar tá sa a fõ köny vi nyil - ván tar tás hoz in teg rál tan kap cso ló dik, vagyis az ana li ti kus té te lek egy ide jû leg, egy adat rög zí tés sel be ke rül nek az ana li ti kus és a fõ köny vi nyil ván tar tás ba is. Ezzel kell biz - to sí ta ni a fõ köny vi és ana li ti kus nyil ván tar tá sok automa - tikus szám sza ki egye zõ sé gét. (5) A ki fi ze tõ ha tó ság nak, illet ve az irá nyí tó ha tó ság nak rész le tes az (1) be kez dés sze rin ti fel ada tok el lá tá sá ra szám vi te li el já rás ren det kell ké szí te nie a (2) be kez dés sze - rin ti ket tõs könyv ve ze tés sza bá lya i ra vo nat ko zó an, amely - nek ré szei: a) a szám vi te li fo lya ma tok el já rá si rendje; b) szám vi te li po li ti ka, szám la tü kör, szám la rend; c) bi zony la ti al bum. (6) A szám vi te li po li ti ka fõbb irá nya i nak meg ha tá ro zá - sá ért, el ké szí té sért és az el ké szült szám vi te li po li ti ka jó vá - ha gyá sá ért, annak vég re haj tá sá ért a ki fi ze tõ ha tó ság, illetve az irányító hatóság vezetõje felelõs. (7) Az irá nyí tó ha tó ság az el kü lö ní tett szám vi te li nyil - ván tar tás alap ján az ál lam ház tar tá si pénz ügyi in for má ci ós rend szer mû köd te té sé hez és a zár szám adás össze ál lí tá sá - hoz szük sé ges ada to kat a kincs tá ri el szá mo lá sok be szá mo - lá si és könyv ve ze té si kö te le zett sé gé nek sa já tos sá ga i ról szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. ren de let 8. szá mú mel -

42 15742 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám lék le te szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésével biztosítja. (8) A Ma gyar Ál lam kincs tár a bank szám la ki vo na tot két ere de ti pél dány ban ál lít ja elõ és az egyik pél dányt az euró - pai uni ós szám vi te li nyil ván tar tást vég zõ köz re mû kö dõ szer ve zet nek, a má sik pél dányt pe dig a bank szám la tu laj - do no sá nak kül di meg. (9) A szám vi te li nyil ván tar tá sok ve ze té sé nek irá nyí tá - sá ra olyan szak em bert kell al kal maz ni, aki meg fe lel a szám vi te li tör vény ban fog lalt ké pe sí té si követelményeknek. 18. (1) A ki fi ze tõ ha tó ság az el kü lö ní tett szám vi te li nyil - ván tar tá sa i nak ve ze té se so rán az aláb bi in for má ci ók biztosításáért felelõs: a) az Euró pai Bi zott ság tól be ér ke zett tá mo ga tá sok össze ge prog ra mon ként; b) az EFK-szám lá ra meg té rí tett kö zös sé gi tá mo ga tá si össze gek prog ra mon ként; c) a ki fi ze tõ ha tó ság bank szám lá i nak té te les forgalma; d) az Euró pai Bi zott ság ál tal jó vá ha gyott (vissza iga - zolt), de még ki nem fi ze tett, illet ve a sza bály ta lan sá gok miatt vissza já ró össze gek miatti kö ve te lé sek, va la mint a kül föl di szék he lyû al-ki fi ze tõ ha tó ság gal szemben felmerülõ követelések; e) az Euró pai Bi zott ság nak, va la mint a kül föl di szék he - lyû al-ki fi ze tõ ha tó ság nak fi ze ten dõ össze gek, mint kötelezettségek. (2) Az irá nyí tó ha tó ság az el kü lö ní tett szám vi te li nyil - ván tar tá sa i nak ve ze té se so rán az aláb bi in for má ci ók biztosításáért felelõs: a) a ki fi ze tõ ha tó ság ál tal az EFK-szám lá ra utalt kö zös - sé gi tá mo ga tás össze ge mér le gen és ered mény ki mu ta tá son kívüli tételként; b) az EFK-szám lá ról a le bo nyo lí tá si bank szám lá ra be - ér ke zett be vé te lek össze ge in téz ke dé sen ként; c) a le bo nyo lí tá si szám lá ról a ked vez mé nye zet tek nek ki fi ze tett ha zai fi nan szí ro zás és kö zös sé gi tá mo ga tás össze ge in téz ke dé sen ként, azon be lül ked vez mé nye zet tek szerinti bontásban; d) a ked vez mé nye zet tek ál tal biz to sí tott sa ját erõ össze - ge kö ve te lés ként, amennyi ben a fo rint le bo nyo lí tá si bank - szám lá ra át uta lás ra ke rül és mér le gen és ered mény ki mu ta - tá son kí vü li té tel ként, amennyi ben nem ke rül be uta lás ra a forint lebonyolítási bankszámlára; e) a prog ram pénz ügyi le bo nyo lí tá sá ban részt vevõ bank szám lák for gal ma (EFK-szám la, prog ra mon kén ti le - bo nyo lí tá si bankszámla); f) a ki fi ze tõ ha tó ság nak utó la gos vissza té rí tés re be - nyúj tott (a költ ség ve tés bõl már elõ fi nan szí ro zott), de a ki - fi ze tõ ha tó ság ál tal még meg nem té rí tett kö zös sé gi hoz zá - já ru lá sok össze ge, va la mint a ked vez mé nye zet tek tõl sza - bály ta lan ság miatt behajtandó összegek, mint követelések; g) a jó vá ha gyott, en ge dé lye zett, de még a ked vez mé - nye zet tek szá má ra ki nem fi ze tett össze gek, va la mint a be - haj tott, de még a költ ség ve tés vagy a ki fi ze tõ ha tó ság ré - szé re vissza nem fi ze tett össze gek, mint kö te le zett sé gek. (3) A szám vi te li nyil ván tar tá so kat nem ze ti va lu tá ban kell ve zet ni és biz to sí ta ni kell az Euró pai Bi zott ság ál tal meg ha tá ro zott el szá mo lá si ár fo lya mon az eu ró ra való át - szá mí tást az Euró pai Bi zott ság gal való elszámolás érdekében. (4) A szám vi te li nyil ván tar tá sok ve ze té se so rán gon dos - kod ni kell ar ról, hogy az Euró pai Bi zott ság, az irá nyí tó ha - tó ság és az ellen õr zõ szer ve ze tek (pl. Ál la mi Szám ve võ - szék, KEHI) ré szé re tör té nõ év kö zi adat szol gál ta tá sok nak a nyil ván tar tá si rend szer bõl nyer he tõ ada tai, va la mint az éves pénz ügyi je len té sek el ké szí té sé hez szük sé ges ada tok meg fe le lõ rész le tes ség gel ren del ke zés re áll ja nak és az irá - nyí tó ha tó ság a ki fi ze tõ ha tó ság meg ke re sé sé re azo kat ren - del ke zés re bocsássa. Költségigazolás 19. (1) A ki fi ze tõ ha tó ság fe le lõs sé gi kö ré be tar to zik a ked - vez mé nye zet tek nél fel me rült a ked vez mé nye zet tek ál tal szám lá val vagy a gaz da sá gi ese ményt hi te le sen do ku men - tá ló egyéb bi zony lat tal iga zolt, ki fi ze tett költ sé gek alap - ján az át uta lá si ké re lem ki ál lí tá sa és a költ ség nyi lat ko zat - tal, va la mint a költ ség iga zo ló nyi lat ko zat tal együtt tör té nõ be nyúj tá sa az Euró pai Bi zott ság nak. (2) A költ ség iga zo lás ke re té ben a ki fi ze tõ ha tó ság nyi - lat ko zik az Euró pai Bi zott ság nak a költ ség nyi lat ko zat pon tos sá gá ról, az ab ban fog lalt költ sé gek el szá mol ha tó sá - gá ról, va la mint a prog ram le bo nyo lí tá sá ban köz re mû kö dõ szer ve ze tek irá nyí tá si és el len õr zé si el já rá sa i nak jog sza bá - lyi elõ írásokkal, valamint közösségi szakpolitikákkal összhangban való mûködésérõl. (3) A ki fi ze tõ ha tó ság a prog ram ban érin tett egyéb tag - ál lam te rü le tén be jegy zett ked vez mé nye zet tek költ sé ge i - nek el szá mol ha tó sá ga, illet ve a prog ram ban köz re mû kö dõ kül föl di szék he lyû szer ve ze tek irá nyí tá si és el len õr zé si el - já rá sai te kin te té ben a kül föl di szék he lyû al-ki fi ze tõ ha tó - ság költségigazoló nyilatkozatában foglaltakra támasz - kodik. (4) Annak ér de ké ben, hogy a ki fi ze tõ ha tó ság a prog ram ma gyar or szá gi vég re haj tá sá val kap cso la tos irá nyí tá si és el len õr zé si rend sze rek meg fe le lõ sé gét meg tud ja ítél ni azt meg elõ zõ en, hogy költ ség iga zo ló nyi lat ko za tot nyújt be az Euró pai Bizottsághoz, az irányító hatóság köteles: a) leg ké sõbb az elsõ költ ség nyi lat ko zat ki fi ze tõ ha tó - ság nak tör tént be nyúj tá sát meg elõ zõ 1 hó nap pal tá jé koz ta - tá sul meg kül de ni a ki fi ze tõ ha tó ság nak az irá nyí tó ha tó ság

43 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y ve ze tõ je ál tal jó vá ha gyott Mû kö dé si Ké zi köny vet, annak mel lék le te i vel és az el len õr zé si nyom vo nal lal együtt, be le - ért ve a köz re mû kö dõ szer ve zet Mû kö dé si Ké zi köny vét, va la mint a prog ram le bo nyo lí tá sá ban al kal ma zott irá nyí tá - si és el len õr zé si rend sze rek le írá sát, kü lö nös te kin tet tel a költ sé gek el szá mol ha tó sá gá nak és a tel je sí tés iga zo lás el - len õr zé sé nek megszervezésére; b) a ki fi ze tõ ha tó ság nak tá jé koz ta tá sul to váb bí ta ni min den, az irá nyí tó ha tó ság és a köz re mû kö dõ szer ve zet el len õr zé si rend sze ré ben el ké szült, vagy egyéb, el len õr - zés re jo go sult szer ve ze tek ál tal el ké szí tett el len õri je len - tést, a jelentés kézhezvételét követõ 5 munkanapon belül; c) írás ban tá jé koz tat ni a ki fi ze tõ ha tó sá got a Mû kö dé si Ké zi köny vek és az el len õr zé si nyom vo nal mó do sí tá sá ról a mó do sí tást követõen 5 munkanapon belül; d) a ki fi ze tõ ha tó sá got ha la dék ta la nul írás ban tá jé koz - tat ni az Euró pai Bi zott ság eset le ges, irá nyí tá si és el len õr - zé si el já rá sok kal, illetve mo ni tor ing gal kap cso lat ban meg - fo gal ma zott aján lá sa i nak tar tal má ról, vagy az Euró pai Bi - zott ság ál tal ja va solt ki iga zí tó in téz ke dé sek meg va ló sí tá sa ér de ké ben meg tett lé pé sek rõl, illet ve azok ról az in do kok - ról, ame lyek re hivatkozva az irányító hatóság a javasolt intézkedéseket nem hozta meg; e) ne gyed éven te tá jé koz tat ni a ki fi ze tõ ha tó sá got a sza - bály ta lan sá gok kezelésérõl; f) a ki fi ze tõ ha tó sá got ha la dék ta la nul írás ban tá jé koz - tat ni az Euró pai Bi zott ság ál tal sza bály ta lan ság miatt el - ren delt, ki fi ze té se ket érin tõ fel füg gesz tés ese tén az irá nyí - tó ha tó ság ál tal ho zott kor rek ci ós in téz ke dé sek tar tal má - ról, illet ve az Euró pai Bi zott ság nak a fel füg gesz tést ille - tõen el jut ta tott ész re vé te le i rõl; g) a ki fi ze tõ ha tó ság írás be li ér te sí té se alap ján 5 mun - ka na pon be lül írá sos for má ban a ki fi ze tõ ha tó ság ren del - ke zé sé re bo csá ta ni az irá nyí tó ha tó ság hi te le sí té si je len tés - hez, va la mint költ ség nyi lat ko zat hoz kap cso ló dó ki egé szí - tõ in for má ci ó kat; h) a ki fi ze tõ ha tó ság elõ ze tes írás be li ér te sí té se alap ján hoz zá fé rést biz to sí ta ni a ki fi ze tõ ha tó ság ál tal el len õr zés re írás ban fel ha tal ma zott sze mé lyek ré szé re az irá nyí tó ha tó - ság és a köz re mû kö dõ szer ve ze tek elekt ro ni kus és nyom - ta tott for má ban ren del ke zés re álló, iga zo lás hoz kap cso ló - dó do ku men tu ma i hoz, ada ta i hoz. (5) A ki fi ze tõ ha tó ság a ki adá sok meg fe le lõ iga zo lá sa ér de ké ben a pénz ügyi le bo nyo lí tás te kin te té ben a tel jes rend szert ellen õr zi. A ki fi ze tõ ha tó ság az iga zo lá si te vé - keny sé gé nek alá tá masz tá sa ér de ké ben tény fel tá ró lá to ga - tást tesz a prog ram ha zai pénz ügyi le bo nyo lí tá sá ban részt vevõ szer ve ze tek nél, az irá nyí tó ha tó ság nál és a köz re mû - kö dõ szer ve zet nél. Hitelesítés 20. (1) Az irá nyí tó ha tó ság a ki fi ze tõ ha tó ság iga zo lá si te vé - keny sé gé nek alá tá masz tá sá ra hi te le sí té si je len té si rendszert mûködtet. (2) A köz re mû kö dõ szer ve zet a ked vez mé nye zett nek (szál lí tó nak) tör té nõ ki fi ze té sek hez kap cso ló dó, az irá nyí - tó ha tó ság hoz be nyúj tan dó for rás le hí vás hoz csa tol ja hi te - le sí té si je len té sét. (3) A köz re mû kö dõ szer ve zet hi te le sí té si je len té sé nek ki ál lí tá sa és el len õr zé se a ked vez mé nye zet tek (szál lí tók) ré szé re tör té nõ ki fi ze té sek en ge dé lye zé sé nek elõ fel té te le. (4) A köz re mû kö dõ szer ve zet a be nyúj tott szám lák vagy a gaz da sá gi ese ményt hi te le sen do ku men tá ló egyéb bi - zony la tok el len õr zé sét kö ve tõ en hi te le sí té si je len té sé ben nyi lat ko zik az irá nyí tó ha tó ság nak a ked vez mé nye zet tek költ sé gei el szá mol ha tó sá gá ról, kü lö nö sen, hogy: a) azok összhangban vannak a program keretében alkalmazandó tárgyi és idõbeli elszámolhatósági szabályokkal; b) azo kat szám lák vagy a gaz da sá gi ese ményt hi te le sen do ku men tá ló egyéb bi zony la tok tá maszt ják alá; c) azok olyan pro jek tek so rán me rül tek fel, me lyek ki - zá ró lag egy euró pai uni ós alap ból kap nak tá mo ga tást; d) azok fel me rü lé se so rán nem ke rült sor sza bály ta lan - ság ra; e) az azo kat alá tá masz tó tel je sí tés iga zo lá sok meg fe le - lõ ek; f) a hát tér bi zony la tok a záró egyen leg Euró pai Bi zott - ság ál ta li meg té rí té sét kö ve tõ en há rom évig ren del ke zés re áll nak; g) azok olyan pro jek tek so rán me rül tek fel, ame lyek te - kin te té ben a pá lyá zat ke ze lé si, a köz be szer zé si, illetve a kö zös sé gi sza bá lyok ér vé nye sü lé se biz to sí tott, kü lö nös te - kin tet tel a ver seny sza bá lyok ra, az esély egyen lõ sé gi, a kör - nye zet vé del mi, va la mint a nyil vá nos ság ra és tá jé koz ta tás - ra vo nat ko zó elõ írásokra; h) a ked vez mé nye zett nek nincs köz tar to zá sa, illet ve tá - mo ga tás hal mo zó dá sa. (5) Az irá nyí tó ha tó ság gon dos ko dik a köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal össze ál lí tott hi te le sí té si je len té sek meg fe le - lõ ik ta tá sá ról és irat tá ro zá sá ról. (6) Amennyi ben az irá nyí tó ha tó ság a ked vez mé nye zet - tek költ sé gei el szá mol ha tó sá gá nak a be nyúj tott szám lák vagy a gaz da sá gi ese ményt hi te le sen do ku men tá ló egyéb bi zony la tok el len õr zé sén ala pu ló meg ál la pí tá sát maga lát - ja el, ak kor a ked vez mé nyez et tõl be fo ga dott szám lák el - len õr zé sét kö ve tõ en az irá nyí tó ha tó ság gon dos ko dik a (4) be kez dés ben le írt hi te le sí té si je len tés ki ál lí tá sá ról, ik - ta tá sá ról, va la mint irat tá ro zá sá ról. 21. (1) Az irá nyí tó ha tó ság a ki fi ze tõ ha tó ság nak to váb bí - tan dó költ ség nyi lat ko zat tal együtt kül di el hi te le sí té si je - len té sét, amely a prog ram ke re té ben a ma gyar or szá gi ked - vez mé nye zet tek nek ki fi ze tett költ sé gek, illet ve az al kal - ma zott irá nyí tá si és el len õr zé si el já rá sok te kin te té ben tar - tal maz össze sí tett in for má ci ó kat. Az irá nyí tó ha tó ság a hi - te le sí té si je len tés ki ál lí tá sát és ki fi ze tõ ha tó ság hoz való to - váb bí tá sát nem ru ház hat ja át köz re mû kö dõ szer ve zet re.

44 15744 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám (2) Az irá nyí tó ha tó ság hi te le sí té si je len té se ta nú sít ja, hogy a költ ség nyi lat ko zat ban fog lalt költ sé gek tény le ge - sen ki fi ze tés re ke rül tek és a 20. sze rin ti hi te le sí té si je len - té sek kel alá tá masz tot tak, és hogy a) az át uta lás-igény lés be nyúj tá sá nak uni ós fel té te lei tel je sül tek; b) az irá nyí tó ha tó ság és a köz re mû kö dõ szer ve zet irá - nyí tá si és el len õr zé si el já rá sai a jog sza bá lyi elõ írásokkal, va la mint a kö zös sé gi szak po li ti kák kal össz hang ban mû - köd nek; c) az irá nyí tó ha tó ság nál, illetve köz re mû kö dõ szer ve - ze te i nél a struk tu rá lis ala pok ke re té ben nyúj tott tá mo ga tá - sok irá nyí tá si és el len õr zé si rend sze rei te kin te té ben az 1260/1999/EK ta ná csi ren de let vég re haj tá sa rész le tes sza - bá lya i nak meg ál la pí tá sá ról szóló 438/2001/EK bi zott sá gi ren de let I. mel lék le té vel össz hang ban lévõ, az ak tu á lis fo - lya ma tok nak meg fe le lõ el len õr zé si nyom vo nal ke rült ki - ala kí tás ra; d) a költ ség nyi lat ko zat ban fog lalt költ sé gek el szá mol - ha tók, szám lák vagy a gaz da sá gi ese ményt hi te le sen do ku - men tá ló egyéb bi zony la tok kal alá tá maszt ha tók, va la mint a vo nat ko zó nem ze ti és kö zös sé gi sza bá lyok kal össz hang - ban me rül tek fel, to váb bá a szám vi te li nyil ván tar tás ada - taival alá tá masz tot tak. Szabálytalanság esetén követendõ eljárás 22. (1) A Ma gyar or szág te rü le tén meg va ló su ló pro jek tek - kel kap cso lat ban fel me rült sza bály ta lan sá gok ke ze lé se so - rán az irá nyí tó ha tó ság vi se li a fe le lõs sé get az egye di vagy rend szer jel le gû sza bály ta lan sá gok ki vizs gá lá sá ért, a szük - sé ges in téz ke dé sek meg té te lé ért, a sza bály ta la nul ki fi ze - tett for rá sok vissza fi zet te té sé ért, a meg fe le lõ szám vi te li és egyéb nyil ván tar tá sok ve ze té sé ért, a kö ve te lé sek té te les nyil ván tar tá sá ért, to váb bá gon dos ko dik a szük sé ges pénz - ügyi kor rek ci ók vég re haj tá sá ról. (2) Az el já rá sok meg in dí tá sá ról, a meg tett in téz ke dé - sek rõl és azok ered mé nye i rõl az Euró pai Bi zott ság ál tal meg ha tá ro zott for má ban, ne gyed éven te je len tést kell ten ni az OLAF Ko or di ná ci ós Iro dá nak. A je len tést az OLAF Ko or di ná ci ós Iro da meg kül di az Euró pai Unió Csa lás Ellen es Hi va ta lá nak. II. Fejezet A VÉGREHAJTÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI AZON INTERREG IIIA PROGRAMOK ESETÉBEN, AMELYEKBEN NEM MAGYARORSZÁG LÁTJA EL AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁGI FELADATOKAT A pénzügyi tervezés és kifizetési elõrejelzés 23. (1) A pénz ügyi ter ve zés nél a 9. (1) (6) be kez dé sé ben fog lal ta kat kell al kal maz ni az zal, hogy az irá nyí tó ha tó ság he lyett nem ze ti ha tó sá got kell érteni. (2) A kül föl di szék he lyû ki fi ze tõ ha tó ság nak kül den dõ ki fi ze té si elõ re jel zés adat tar tal mát és gya ko ri sá gát az Egyet ér té si Nyi lat ko zat rög zí ti. A bankszámlák 24. (1) A kül föl di szék he lyû ki fi ze tõ ha tó ság tól ér ke zõ át - uta lá sok a nem ze ti ha tó ság adott prog ra mo zá si idõ szak ra prog ra mon ként nyi tott bank szám lá i ra ér kez nek meg. A nem ze ti ha tó ság ezen euró bank szám lá kat a Magyar Államkincstárban nyitja meg. (2) A nem ze ti ha tó ság szin tén prog ra mon ként egy-egy fo rint bank szám lát nyit a Ma gyar Ál lam kincs tár ban, és ren del ke zik ezen szám lák fe lett ket tõs alá írá si rend szer alkalmazásával. (3) A kül föl di szék he lyû ki fi ze tõ ha tó ság tól ér ke zõ elõ - leg át uta lás, idõ kö zi át uta lá sok és vég sõ át uta lás össze ge it a nem ze ti ha tó ság a prog ra mon ként nyi tott euró bank - szám lá i ról az adott prog ram ra nyi tott fo rint bank szám lá ra ve ze ti át az át uta lá sok jó vá írá sá ról ka pott bank i értesítõ kézhezvételét követõ 5 munkanapon belül. (4) A bank szám lák fe let ti ren del ke zé si jo go sult sá got két, a Ma gyar Ál lam kincs tár nál be je len tett és nyil ván tar - tott sze mély együt tes alá írá sá val lehet gyakorolni. (5) Ezen bank szám lák fe let ti ren del ke zé si jo got a nem - ze ti ha tó ság az al-ki fi ze tõ ha tó ság nak átadhatja. (6) Az (1) (2) be kez dés sze rin ti bank szám lák for gal má - ról az al-ki fi ze tõ ha tó ság havi rend sze res ség gel informá - ciót küld a nem ze ti ha tó ság nak. A nem ze ti ha tó ság ez alap - ján lát ja el a 240/2003. (XII. 17.) Korm. ren de let 4. -a sze - rin ti adatszolgáltatási kötelezettségét. (7) A bank szám lák ve ze té sé vel kap cso la tos bár mi ne mû költ ség el szá mo lá sa köz vet le nül a köz pon ti költ ség ve tés ter hé re tör té nik a Pénz ügy mi nisz té rium fe je zet, Egyéb költ ség ve té si ki adá sok cím, Vegyes kiadások alcím terhére. (8) A ki fi ze tõ ha tó ság szám lá in ke let ke zõ ár fo lyam-kü - lön bö zet bõl adó dó nye re ség vagy vesz te ség össze gét az adott prog ram ra nyi tott EFK-szám lá val szem ben kell pénzügyileg rendezni. 25. (1) A prog ra mok ha zai fi nan szí ro zá sát a nem ze ti ha tó - ság biz to sít ja. A nem ze ti ha tó ság prog ra mon ként fo rint ala pú, fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat fel hasz ná lá si ke ret - szám lát, EFK-szám lát nyit a Ma gyar Ál lam kincs tár ban.

45 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (2) Az EFK-szám la fe let ti ren del ke zé si jo go sult sá got két, a Ma gyar Ál lam kincs tár nál be je len tett és nyil ván tar - tott sze mély együt tes alá írá sá val le het gya ko rol ni. 26. (1) A nem ze ti ha tó ság gon dos ko dik fo rint le bo nyo lí tá si bank szám lák prog ra mon kén ti meg nyi tá sá ról a Ma gyar Államkincstárban. (2) A prog ra mon kén ti fo rint le bo nyo lí tá si bank szám lá - ról va ló sul meg a ked vez mé nye zett tá mo ga tás ra jo go sult szám la kö ve te lé se i nek tel je sí té se, illetve a szállítók kifizetése. (3) A fo rint le bo nyo lí tá si bank szám lák év végi egyen le - gé nek nul lá nak kell lennie. (4) A bank szám lák fe let ti ren del ke zé si jo go sult sá got két, a Ma gyar Ál lam kincs tár nál be je len tett és nyil ván tar - tott sze mély együt tes alá írá sá val lehet gyakorolni. (5) A le bo nyo lí tá si bank szám la fe let ti ren del ke zé si jo - got a nem ze ti ha tó ság a köz re mû kö dõ szer ve zet nek átadhatja. Elszámolás a külföldi székhelyû kifizetõ hatósággal, átutalás-igénylés 27. Az al-ki fi ze tõ ha tó ság az Egyet ér té si Nyi lat ko zat ban rög zí tett mó don és rend sze res ség gel nyújt ja be át uta - lás-igé nyét a kül föl di szék he lyû kifizetõ hatóságnak. A források lehívása 28. (1) Az al-ki fi ze tõ ha tó ság össze ál lít ja a tá mo ga tás tel jes össze gé nek át uta lá sá hoz szük sé ges do ku men tu mo kat és be nyújt ja azo kat a nemzeti hatóságnak. (2) A nem ze ti ha tó ság az adott prog ram ra nyi tott EFK-szám la ter hé re meg elõ le gez he ti a jo go sult tá mo ga tás tel jes össze gét (kö zös sé gi hoz zá já ru lás és ha zai társ fi nan - szí ro zás) és gon dos ko dik az át uta lá sá ról az adott prog ram - ra nyitott forint lebonyolítási bankszámlára. A támogatás kifizetése 29. (1) Ha a szám lák vagy a gaz da sá gi ese ményt hi te le sen do ku men tá ló egyéb bi zony la tok meg fe lel nek a jog sza bá - lyok nak, a ki fi ze tett szám la ér té ké nek meg fe le lõ ha zai társ fi nan szí ro zás össze gét a nem ze ti ha tó ság a szám la vagy a gaz da sá gi ese ményt hi te le sen do ku men tá ló egyéb bi zony lat a köz re mû kö dõ szer ve zet nek tör té nõ be nyúj tá - sát kö ve tõ 60 nap tá ri na pon be lül az adott prog ram ra nyi - tott EFK-szám la ter hé re átutalja az adott programra nyitott forint lebonyolítási bankszámlára. (2) Az ide gen pénz nem ben be nyúj tott szám lá kat a tel je - sí tés idõ pont já ban ér vé nyes MNB kö zé pár fo lya mon kell fo rint ra át szá mí ta ni és a tá mo ga tást ezen összeg alap ján kell kiszámítani és átutalni. (3) A nem ze ti ha tó ság gon dos ko dik ar ról, hogy a ked - vez mé nye zett nek, illetve a szál lí tó nak tör té nõ ki fi ze té sek a tá mo ga tás tel jes össze gé nek, a fo rint le bo nyo lí tá si bank - szám lán tör tént jó vá írá sá ról szóló bank szám la ki vo nat kéz - hez vé te lét követõ 5 munkanapon belül teljesüljenek. (4) A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa két fé le kép pen történhet: a) ked vez mé nye zett ál tal ki fi ze tett szám lák tá mo ga tá si össze gé nek utó la gos meg té rí té se a ked vez mé nye zett bankszámlájára, vagy b) a szám la ki egyen lí té se köz vet le nül en ged mé nye - zés út ján a szál lí tó részére. (5) A nem ze ti ha tó ság dönt het úgy, hogy a pá lyá za ti ki - írás ban és a tá mo ga tá si szer zõ dés ben meg ha tá ro zott mó - don elõ le get biz to sí t a ked vez mé nye zet tek nek ab ban az eset ben, ha a ked vez mé nye zet tek köre ezt in do kol ja. A fo - lyó sí tott elõ leg össze ge nem ha lad hat ja meg in téz ke dé sen - ként, illetve tá mo ga tá si szer zõ dé sen ként a 25%-ot. Az elõleg kifizetése közösségi forrásból nem teljesíthetõ. A közösségi hozzájárulás rendezése 30. (1) A nem ze ti ha tó ság utó la go san el szá mol ja az elõ fi - nan szí ro zott tá mo ga tá sok tel jes össze gét és be nyújt ja igé - nyét a kö zös sé gi hoz zá já ru lás ren de zé sé re vo nat ko zó an az al-ki fi ze tõ ha tó ság nak. (2) A kö zös sé gi hoz zá já ru lá so kat a nem ze ti ha tó ság utó la gos kö zös sé gi hoz zá já ru lás el szá mo lá si igény ki töl - tött do ku men tá ci ó já nak be nyúj tá sát kö ve tõ 8 mun ka na pon be lül utó la go san el szá mo lás alap ján utal ja át az al-ki fi ze - tõ ha tó ság az adott prog ram ra nyi tott fo rint bank szám lá ról az adott prog ram ra nyi tott EFK-szám lá ra. (3) Amennyi ben a nem ze ti ha tó ság elõ le get fo lyó sí tott a ked vez mé nye zett ré szé re, a kö zös sé gi hoz zá já ru lá sok utó - la gos el szá mo lá sa csak a tel je sí tést köve tõen, a ked vez mé - nye zett ál tal be nyúj tott szám lák vagy a gaz da sá gi ese - ményt hi te le sen do ku men tá ló egyéb bi zony la tok alap ján tör tén het.

46 15746 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám Könyvvezetés és adatszolgáltatás 31. (1) A nem ze ti ha tó ság nak kell gon dos kod nia ar ról, hogy a Ma gyar or szá gon meg va ló su ló pro jek tek kel kap cso la tos könyv ve ze té si, be szá mo lá si és adat szol gál ta tá si kö te le - zett ség a kül föl di szék he lyû irá nyí tó ha tó ság felé tel je sül - jön az e ren de let sze rin ti el kü lö ní tett, ered mény szem lé le tû ket tõs könyv vi te li nyil ván tar tás ve ze té sé vel. Eze ket a fel - ada to kat a nem ze ti hatóság a felelõsség megtartása mellett átruházhatja a közremûködõ szervezetre. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti el kü lö ní tett szám vi te li nyil - ván tar tást ve ze tõ szer ve zet az ál lam ház tar tá si pénz ügyi in - for má ci ós rend szer mû köd te té sé hez és a zár szám adás össze ál lí tá sá hoz szük sé ges ada to kat a 240/2003. (XII. 17.) Korm. ren de let 8. szá mú mel lék le te sze rin ti adat szol gál ta - tá si kötelezettség teljesítésével biztosítja. (3) Az (1) be kez dés sze rin ti szám vi te li nyil ván tar tást a szám vi te li tör vény ben fog lalt szám vi te li alap el vek figye - lembevételével kell vezetni. (4) A szám vi te li nyil ván tar tás ve ze té sé re olyan szám vi - te li szoft vert kell al kal maz ni, amely ben a kö ve te lé sek és kö te le zett sé gek ana li ti kus nyil ván tar tá sa a fõ köny vi nyil - ván tar tás hoz in teg rál tan kap cso ló dik, vagyis az ana li ti kus té te lek egy ide jû leg, egy adat rög zí tés sel be ke rül nek az ana li ti kus és a fõ köny vi nyil ván tar tás ba is. Ezzel kell biz - to sí ta ni a fõ köny vi és analitikus nyilvántartások automatikus számszaki egyezõségét. (5) A nem ze ti ha tó ság nak az (1) be kez dés sze rin ti fel - ada tok el lá tá sá ra rész le tes szám vi te li el já rás ren det kell ké - szí te nie a kö zös sé gi és a ha zai tá mo ga tás sal kap cso la tos el kü lö ní tett, ered mény szem lé le tû ket tõs könyv ve ze tés szabályaira vonatkozóan, amelynek részei: a) a szám vi te li fo lya ma tok el já rá si rendje; b) szám vi te li po li ti ka, szám la tü kör, szám la rend; c) bi zony la ti al bum. (6) A szám vi te li po li ti ka fõbb irá nya i nak meg ha tá ro zá - sá ért, el ké szí té sért és az el ké szült szám vi te li po li ti ka jó vá - ha gyá sá ért, annak vég re haj tá sá ért a nemzeti hatóság vezetõje felelõs. 32. (1) A nem ze ti ha tó ság az el kü lö ní tett szám vi te li nyil - ván tar tá sa i nak ve ze té se so rán az aláb bi in for má ci ók biztosításáért felelõs: a) a kül föl di szék he lyû ki fi ze tõ ha tó ság tól be ér ke zett tá mo ga tá sok össze ge prog ra mon ként és intézkedésenként; b) az EFK-szám lá ra meg té rí tett kö zös sé gi tá mo ga tá si össze gek prog ra mon ként; c) a prog ra mon ként nyi tott le bo nyo lí tá si bank szám lák és az euró bank szám lák té te les forgalma; d) a kül föl di szék he lyû ki fi ze tõ ha tó ság ál tal jó vá ha - gyott (vissza iga zolt), de még ki nem fi ze tett, illetve a sza - bály ta lan sá gok miatt vissza já ró össze gek, mint követelések; e) a jó vá ha gyott, en ge dé lye zett, de még a ked vez mé - nye zet tek szá má ra ki nem fi ze tett össze gek, va la mint a be - haj tott, de még a költ ség ve tés nek vagy az al-ki fi ze tõ ha tó - ság nak vissza nem fi ze tett összegek mint kötelezettségek; f) a le bo nyo lí tá si szám lá ról a ked vez mé nye zet tek nek ki fi ze tett ha zai fi nan szí ro zás és kö zös sé gi tá mo ga tás össze ge in téz ke dé sen ként, azon be lül ked vez mé nye zet tek szerinti bontásban; g) a ked vez mé nye zet tek ál tal ki fi ze tett sa ját erõ összege. (2) A szám vi te li nyil ván tar tá so kat nem ze ti va lu tá ban kell ve zet ni, és biz to sí ta ni kell az Euró pai Bi zott ság ál tal meg ha tá ro zott el szá mo lá si ár fo lya mon az eu ró ra való át - szá mí tást az Euró pai Bi zott ság gal való elszámolás érdekében. (3) A szám vi te li nyil ván tar tá sok ve ze té sé nek irá nyí tá - sá ra olyan szak em bert kell al kal maz ni, aki meg fe lel a szám vi te li tör vény ban fog lalt ké pe sí té si követelményeknek. Költségigazolás 33. (1) Az al-ki fi ze tõ ha tó ság fe le lõs sé gi kö ré be tar to zik a ked vez mé nye zet tek nél fel me rült, tény le ge sen ki fi ze tett költ sé gek alap ján az át uta lás-igény lés össze ál lí tá sa és a kül föl di szék he lyû ki fi ze tõ ha tó ság nak a költ ség nyi lat ko - zat tal, va la mint a költ ség iga zo ló nyi lat ko zat tal együtt tör - té nõ be nyúj tá sa. (2) A költ ség iga zo lás ke re té ben az al-ki fi ze tõ ha tó ság nyi lat ko zik a költ ség nyi lat ko zat pon tos sá gá ról, az ab ban fog lalt költ sé gek el szá mol ha tó sá gá ról, va la mint a prog ram le bo nyo lí tá sá ban köz re mû kö dõ szer ve zet irá nyí tá si és ellenõrz ési el já rá sa i nak jog sza bá lyi elõ írásokkal, va la mint kö zös sé gi szak po li ti kák kal össz hang ban való mûködé - sérõl. Hitelesítés 34. A hi te le sí tés nél a 20. -ban fog lal ta kat kell al kal maz ni az zal, hogy az irá nyí tó ha tó ság he lyett nem ze ti ha tó sá got, a ki fi ze tõ ha tó ság he lyett al-ki fi ze tõ ha tó sá got kell ér te ni.

47 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Szabálytalanság esetén követendõ eljárás 35. (1) A Ma gyar or szág te rü le tén meg va ló su ló pro jek tek - kel kap cso lat ban fel me rült sza bály ta lan sá gok ke ze lé se so - rán a nem ze ti ha tó ság vi se li a fe le lõs sé get az egye di vagy rend szer jel le gû sza bály ta lan sá gok ki vizs gá lá sá ért, a szük - sé ges in téz ke dé sek meg té te lé ért, a sza bály ta la nul ki fi ze - tett for rá sok vissza fi zet te té sé ért, a meg fe le lõ szám vi te li és egyéb nyil ván tar tá sok ve ze té sé ért, a kö ve te lé sek té te les nyilvántartásáért, továbbá gondoskodik a szükséges pénzügyi korrekciók végrehajtásáról. (2) Az el já rá sok meg in dí tá sá ról, a meg tett in téz ke dé - sek rõl és azok ered mé nye i rõl az Egyet ér té si Nyi lat ko zat - ban meg ha tá ro zott for má ban és gya ko ri ság gal je len tést kell ten ni az OLAF Ko or di ná ci ós Iro dá nak. A je len tést az OLAF Ko or di ná ci ós Iro da meg kül di az Európai Unió Csalás Ellenes Hivatalának. III. Fejezet A VÉGREHAJTÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI INTERREG IIIB ÉS IIIC PROGRAMOK ESETÉBEN A pénzügyi tervezés és kifizetési elõrejelzés 36. (1) A pénz ügyi ter ve zés nél a 9. (1) (6) be kez dé sé ben fog lal ta kat kell al kal maz ni az zal, hogy az irá nyí tó ha tó ság he lyett nem ze ti ha tó sá got kell érteni. (2) Ezen prog ra mok ese té ben a Ma gyar or szág te rü le tén meg va ló su ló pro jek tek tá mo ga tá si össze gé bõl ki zá ró lag a ha zai társ fi nan szí ro zást kell a költ ség ve tés be be ter vez ni, mi u tán a kö zös sé gi tá mo ga tá si rész kül föl di szék he lyû in - téz mény rend sze ren keresztül kerül kifizetésre a kedvezményezett részére. (3) A kül föl di szék he lyû ki fi ze tõ ha tó ság nak kül den dõ ki fi ze té si elõ re jel zés gya ko ri sá gá nak és adat tar tal má nak fel té te le it az Egyet ér té si Nyi lat ko zat rög zí ti. A bankszámlák 37. (1) A prog ra mok ha zai társ fi nan szí ro zá sát a nem ze ti ha - tó ság biz to sít ja. A nem ze ti ha tó ság prog ra mon ként fe je ze ti ke ze lé sû EFK-szám lát nyit a Ma gyar Ál lam kincs tár ban. (2) Az EFK-szám la fe let ti ren del ke zé si jo go sult sá got két, a Ma gyar Ál lam kincs tár nál be je len tett és nyil ván tar - tott sze mély együt tes alá írá sá val le het gya ko rol ni. 38. (1) A nem ze ti ha tó ság gon dos ko dik fo rint le bo nyo lí tá si bank szám lák prog ra mon kén ti meg nyi tá sá ról a Ma gyar Államkincstárban. (2) A prog ra mon kén ti fo rint le bo nyo lí tá si bank szám lá - ról va ló sul meg a ked vez mé nye zett tá mo ga tás ra jo go sult szám la kö ve te lé se i bõl a ha zai társ fi nan szí ro zott rész teljesítése. (3) A prog ram szin tû szak ér tõi se gít ség nyúj tás hoz a ha - zai társ fi nan szí ro zott rész tel je sí té se a kül föl di irá nyí tó ha - tó ság el kü lö ní tett bankszámlájára történik. (4) A bank szám lák fe let ti ren del ke zé si jo go sult sá got két, a Ma gyar Ál lam kincs tár nál be je len tett és nyil ván tar - tott sze mély együt tes alá írá sá val lehet gyakorolni. (5) A le bo nyo lí tá si bank szám la fe let ti ren del ke zé si jo - got a nem ze ti ha tó ság a köz re mû kö dõ szer ve zet nek átadhatja. (6) A le bo nyo lí tá si szám lák év végi egyen le gé nek nul - lá nak kell lennie. A források lehívása 39. (1) A köz re mû kö dõ szer ve zet össze ál lít ja a ha zai társ - finanszírozás át uta lá sá hoz szük sé ges do ku men tu mo kat és be nyújt ja azo kat a nemzeti hatóságnak. (2) Az ide gen pénz nem ben be nyúj tott szám lá kat a tel je - sí tés idõ pont já ban ér vé nyes MNB kö zé pár fo lya mon kell fo rint ra át szá mí ta ni, és a tá mo ga tást ezen összeg alap ján kell kiszámítani és kiutalni. A támogatás kifizetése 40. (1) Ha a szám lák vagy a gaz da sá gi ese ményt hi te le sen do ku men tá ló egyéb bi zony la tok meg fe lel nek a jog sza bá - lyok nak, a ki fi ze tett szám la ér té ké nek meg fe le lõ ha zai társ fi nan szí ro zás össze gét a nem ze ti ha tó ság a szám la vagy a gaz da sá gi ese ményt hi te le sen do ku men tá ló egyéb bi zony lat nak a köz re mû kö dõ szer ve zet hez tör té nõ be nyúj - tá sát kö ve tõ 60 nap tá ri na pon be lül az adott prog ram ra nyi - tott EFK-szám la terhére átutalja az adott programra nyitott forint lebonyolítási bankszámlára. (2) A köz re mû kö dõ szer ve zet gon dos ko dik ar ról, hogy a ked vez mé nye zett ré szé re tör té nõ ki fi ze té sek a társ fi nan - szí ro zás össze gé nek a fo rint le bo nyo lí tá si bank szám lán tör tént jó vá írá sá ról szóló bank szám la ki vo nat kéz hez vé te - lét kö ve tõ 5 mun ka na pon be lül tel je sül je nek.

48 15748 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám (3) A társ fi nan szí ro zás fo lyó sí tá sa két fé le kép pen tör - tén het: a) a ked vez mé nye zett ál tal ki fi ze tett szám lák tá mo ga - tá si össze gé nek utó la gos meg té rí té se a ked vez mé nye zett bankszámlájára, vagy b) a szám la ki egyen lí té se köz vet le nül en ged mé nye - zés út ján a szál lí tó részére. (4) A nem ze ti ha tó ság dönt het úgy, hogy a pá lyá za ti ki - írás ban és a tá mo ga tá si szer zõ dés ben meg ha tá ro zott mó - don elõ le get biz to sí t a ked vez mé nye zet tek ré szé re ab ban az eset ben, ha a ked vez mé nye zet tek köre ezt in do kol ja. A fo lyó sí tott elõ leg össze ge nem ha lad hat ja meg in téz ke dé - sen ként, illetve támogatási szerzõdésenként a 25%-ot. Könyvvezetés és adatszolgáltatás 41. (1) A nem ze ti ha tó ság gon dos ko dik ar ról, hogy a prog - ra mok kal kap cso la tos el kü lö ní tett könyv ve ze té si, be szá - mo lá si és adat szol gál ta tá si kö te le zett ség tel je sül jön az e ren de let szerinti nyilvántartás vezetésével. (2) Az (1) be kez dés ben fog lalt könyv ve ze té si kö te le - zett ség tel je sí té se so rán a nem ze ti ha tó ság nak a 17. -ban az irá nyí tó ha tó ság ra vo nat ko zó elõ írásokat kell alkalmaznia. (3) A nem ze ti ha tó ság az el kü lö ní tett szám vi te li nyil - ván tar tás ve ze té se so rán az aláb bi in for má ci ók biztosítá - sáért fe le lõs: a) az EFK-szám lá ról a le bo nyo lí tá si bank szám lá ra be - ér ke zett ha zai tá mo ga tás össze ge; b) a le bo nyo lí tá si bank szám lá ról a ked vez mé nye zet - tek nek ki utalt tá mo ga tás össze ge part ne ren ként; c) a ked vez mé nye zet tek tõl sza bály ta lan ság miatt be - haj tan dó ha zai tá mo ga tá si össze gek mint követelések; d) a jó vá ha gyott, en ge dé lye zett, de a ked vez mé nye zet - tek nek még ki nem fi ze tett ha zai tá mo ga tá sok össze ge, va - la mint a be haj tott, de a költ ség ve tés nek még vissza nem fi - ze tett össze gek mint kötelezettségek; e) a ked vez mé nye zet tek ré szé re a kül föl di ki fi ze tõ ha - tó ság ál tal át utalt uni ós tá mo ga tá si össze gek part ne ren - ként, mér le gen és ered mény ki mu ta tá son kí vü li té tel ként a nyil ván tar tá si (nul la) szám osz tály ban. Hitelesítés 42. (1) A nem ze ti ha tó ság a ma gyar költ ség ve tés bõl fi nan - szí ro zott tá mo ga tás sal kap cso la tos iga zo lá si te vé keny ség alá tá masz tá sá ra hi te le sí té si je len té si rend szert mû köd tet. (2) A hi te le sí tés nél a 20. (2) (5) be kez dé sé ben fog lal - ta kat kell al kal maz ni az zal, hogy irá nyí tó ha tó ság he lyett nem ze ti ha tó sá got kell ér te ni. 43. A köz re mû kö dõ szer ve zet a ma gyar pro jekt part ne rek ER FA-ból szár ma zó tá mo ga tá sá val kap cso lat ban az adott prog ra mok el já rás rend je sze rint ké szí ti el a hitelesítési jelentéseket. Szabálytalanság esetén követendõ eljárás 44. (1) A Ma gyar or szág te rü le tén meg va ló su ló pro jek tek - kel kap cso lat ban fel me rült sza bály ta lan sá gok ke ze lé se so - rán a nem ze ti ha tó ság vi se li a fe le lõs sé get az egye di vagy rend szer jel le gû sza bály ta lan sá gok ki vizs gá lá sá ért, a szük - sé ges in téz ke dé sek meg té te lé ért, a sza bály ta la nul ki fi ze - tett for rá sok vissza fi zet te té sé ért, a meg fe le lõ nyil ván tar tá - sok ve ze té sé ért, a kö ve te lé sek té te les nyilvántartásáért, továbbá gondoskodik a szükséges pénzügyi korrekciók végrehajtásáról. (2) Az el já rá sok meg in dí tá sá ról, a meg tett in téz ke dé - sek rõl és azok ered mé nye i rõl a nem ze ti ha tó ság az Egyet - ér té si Nyi lat ko zat ban meg ha tá ro zott for má ban és gya ko ri - ság gal je len tést tesz a külföldi székhelyû irányító hatóságnak. HARMADIK RÉSZ ELLENÕRZÉS Folyamatba épített ellenõrzés 45. (1) A fo lya mat ba épí tett el len õr zé si te vé keny ség te kin - te té ben az Áht., va la mint az e ren de let ben fog lalt el té ré - sek kel az Ámr. elõ írásai az irányadók. (2) Az irá nyí tó ha tó ság, a ki fi ze tõ ha tó ság, a nem ze ti ha - tó ság és a köz re mû kö dõ szervezet a) olyan pénz ügyi irá nyí tá si és el len õr zé si rend szert ala kí ta nak ki és mû köd tet nek, amely biz to sít ja, hogy a szer ve ze tek te vé keny sé ge sza bály sze rû és meg fele lõen sza bá lyo zott, gaz da sá gos, ha té kony és ered mé nyes, az in - for má ci ók pon to sak és a megfelelõ idõben rendelkezésre állnak; b) a pá lyáz ta tás, pénz ügyi le bo nyo lí tás és ellen õr zés fel ada ta it funk ci o ná li san el kü lö ní tik, ezen fel ada tok meg -

49 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y fe le lõ sza bá lyo zá sá ról a vo nat ko zó bel sõ sza bály za ta ik ban gon dos kod nak; c) tel jes te vé keny sé gük re vo nat ko zó an biz to sít ják a négy szem el vé nek ér vé nye sü lé sét; d) gon dos kod nak az el len õr zé si nyom vo nal ki ala kí tá - sá ról és az eset le ges vál to zá sok ha la dék ta lan átvezeté - sérõl. 46. (1) Az irá nyí tó ha tó ság, illetve nem ze ti ha tó ság a pénz - ügyi le bo nyo lí tás és a fo lya mat ba épí tett ellen õr zés tel jes fo lya ma tá ra rész le tes el já rás ren det dol go z ki, és elõ ír ja a köz re mû kö dõ szervezetnek annak alkalmazását. (2) Az irá nyí tó ha tó ság, illetve a nem ze ti ha tó ság jó vá - ha gyá sa szükséges: a) a pá lyá za tok ki írá sá hoz; b) a pá lyá za tok nyer te se i nek ki hir de té sé hez; c) a tá mo ga tá si szer zõ dés meg kö té sé hez; d) a ki fi ze té sek en ge dé lye zé sé hez. (3) A ki fi ze té sek tel je sí té sét meg elõ zõ en az irá nyí tó ha - tó ság, illetve a nem ze ti ha tó ság ellen õr zi a szük sé ges ha zai (költ ség ve té si és sa ját) for rás ren del ke zés re ál lá sát. (4) A pá lyáz ta tás és a tá mo ga tás oda íté lé se so rán, va la - mint a ki fi ze té sek tel je sí té sét meg elõ zõ en az irá nyí tó ha tó - ság, illetve a nem ze ti ha tó ság a köz re mû kö dõ szer ve zet be vo ná sá val ellen õr zi, hogy a pá lyá zat: a) a kö zös sé gi szak po li ti kák kal össz hang ban van; b) a ver seny po li ti kai sza bá lyok nak meg fe lel; c) az ál lam i tá mo ga tá sok ra (be le ért ve a tá mo ga tá sok hal mo zó dá sá ra vo nat ko zó sza bá lyo kat is), köz be szer zés - re, kör nye zet vé de lem re, esély egyen lõ ség re, tá jé koz ta tás ra és nyil vá nos ság ra vo nat ko zó elõ írásoknak meg fe lel; d) a tá mo gat ha tó sá gi kö ve tel mé nyek nek megfelel. (5) A pénz ügyi le bo nyo lí tás so rán az irá nyí tó ha tó ság - nak, illetve a nem ze ti ha tó ság nak gon dos kod nia kell a ki fi - ze té se ket meg elõ zõ koc ká zat elem zés alap ján tör té nõ fo lya mat ba épí tett hely szí ni el len õr zé sek le foly ta tá sá ról, me lyek ke re té ben el len õriz ni kell a pro jek tek szer zõ dé sek - nek meg fe le lõ elõ re ha la dá sát. (6) A pá lyá za ti ki írás nak és a tá mo ga tá si szer zõ dés nek meg fe le lõ rész le te zett ség gel tar tal maz nia kell a ked vez - mé nye zet tek nek az Áht ában elõ írt el len õr zés-tû ré - si kö te le zett sé gét, annak meg ta ga dá sa, illetve aka dá lyo zá - sa ese té re a szank ci ó kat, to váb bá, az Áht. 13/A. (8) be - kez dé sé ben fog lal tak nak meg fele lõen, a sza bály ta la nul fel hasz nált tá mo ga tás vissza fi ze té si kö te le zett sé gét is. (7) Az irá nyí tó ha tó ság és a köz re mû kö dõ szer ve zet kö - zöt ti meg ál la po dás ban rög zí te ni kell a fo lya mat ba épí tett el len õr zé sek vég re haj tá sá nak kö te le zett sé gét a de le gált fel ada tok vo nat ko zá sá ban. 47. (1) A prog ra mok vég re haj tá sá ban érin tett szer vek kö te - le sek a fel hasz ná lás sal kap cso la tos do ku men tu mo kat a prog ram Euró pai Bi zott ság ál tal tör té nõ vég sõ pénz ügyi le zá rá sát kö ve tõ leg alább 3 évig meg õriz ni, figye lembe véve a számviteli jogszabályok elõ írásait is. (2) A tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö te le zett ség (be - ru há zás üze mel te té se, fog lal koz ta tás stb.) ese tén az (1) be - kez dés ben em lí tett ha tár idõt a vál lalt kö te le zett ség idõ tar - ta má nak lejártától kell számítani. (3) A tá mo ga tá si szer zõ dé sek ben kü lön pont ban sze re - pel tet ni kell a vo nat ko zó jog sza bá lyok ban elõ írt do ku men - tá ci ós és meg õr zé si kö te le zett sé get, illetve az annak meg - sér té se ese tén al kal ma zás ra kerülõ szankciókat (pl. visszafizetés). Belsõ ellenõrzés 48. (1) Az irá nyí tó ha tó ság, a nem ze ti ha tó ság, a ki fi ze tõ ha - tó ság és a köz re mû kö dõ szer ve zet mû kö dé sé nek bel sõ el - len õr zé sét biz to sí ta ni kell, me lyet az irá nyí tó ha tó sá got és a nem ze ti ha tó sá got fel ügye lõ MTRFH, a ki fi ze tõ ha tó ság, va la mint a köz re mû kö dõ szer ve zet funk ci o ná li san füg get - len bel sõ el len õr zé si egy sé gei lát nak el. A bel sõ ellen õr zés ke re té ben biz to sí ta ni kell a szer ve ze tek fel adat el lát ásá nak rend szer el len õr zé sét (ideértve az átruházott feladatokat is), illetve a szabálytalanságok kivizsgálását. (2) Az irá nyí tó ha tó ság és a köz re mû kö dõ szer ve zet kö - zöt ti meg ál la po dás ban rög zí te ni kell a bel sõ el len õr zé sek vég re haj tá sá nak kö te le zett sé gét a de le gált feladatok vonatkozásában. 49. (1) Az el lá tan dó bel sõ el len õr zé si te vé keny ség te kin te - té ben az Áht., va la mint az e ren de let ben fog lalt el té ré - sek kel a költ ség ve té si szer vek bel sõ el len õr zé sé rõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. ren de let elõ írásait kell alkalmazni. (2) Az irá nyí tó ha tó ság va la mint a nem ze ti ha tó ság bel - sõ el len õr zé si te vé keny sé gé nek el lá tá sa so rán jo go sult a prog ra mok vég re haj tá si fel ada ta i hoz kap cso ló dó an el len - õr zést vé gez ni az adott prog ram hoz kap cso ló dó köz re mû - kö dõ szervezetnél és kedvezményezetteknél. (3) A köz re mû kö dõ szer ve zet a prog ra mok vég re haj tá si fel ada ta i hoz kap cso ló dó an jo go sult el len õr zést vé gez ni a ked vez mé nye zet tek nél.

50 15750 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám 50. (1) Az irá nyí tó ha tó sá got mû köd te tõ köz pon ti költ ség - ve té si szerv bel sõ el len õr zé si egy sé ge meg kül di a pénz - ügy mi nisz ter és a KEHI ré szé re el len õr zé si stra té gi ai ter - vé nek az euró pai uni ós tá mo ga tá sok fel hasz ná lá sá nak ellenõr zésére vo nat ko zó ré sze i nek ter ve ze tét. A KEHI az ál ta la vég zett koc ká zat elem zés alap ján a pénz ügy mi - nisz ter vé le mé nyé nek ki ké ré sé vel el ké szí ti a nem ze ti el - len õr zé si stra té gi át. A KEHI el nö ke a nem ze ti el len õr zé si stra té gi át a programozási ciklus kezdetétõl számított 6 hónapo n belül megküldi az Európai Bizottságnak. (2) Az irá nyí tó ha tó sá got mû köd te tõ köz pon ti költ ség - ve té si szerv bel sõ el len õr zé si egy sé ge meg kül di a pénz - ügy mi nisz ter és a KEHI ré szé re éves el len õr zé si ter vé nek az euró pai uni ós tá mo ga tá sok fel hasz ná lá sá nak el len õr zé - sé re vo nat ko zó ré sze i nek ter ve ze tét min den év ok tó ber 15-ig. A KEHI az ál ta la vég zett koc ká zat elem zés alap ján a pénz ügy mi nisz ter vé le mé nyé nek ki ké ré sé vel el ké szí - ti az euró pai uni ós tá mo ga tá sok kö vet ke zõ évi ellenõrzé - seire vo nat ko zó éves el len õr zé si ter vet. A KEHI elnöke az éves ellenõrzési tervet minden év november 15-ig megküldi az Európai Bizottságnak. Rendszerellenõrzések 51. (1) A KEHI el vég zi a 438/2001/EK ren de let 10. cik ké - ben meg ha tá ro zott rend szer el len õr zé se ket. (2) A KEHI az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott rend - szer el len õr zé sek rõl ké szült el len õr zé si je len tés ter ve ze tét meg kül di a pénz ügy mi nisz ter nek véleményezésre. 5%-os ellenõrzések 52. (1) A KEHI az Euró pai Bi zott ság, va la mint a pénz - ügy mi nisz ter ál tal köz zé tett mód szer ta ni irány mu ta tá sok - nak meg fele lõen az INTERREG IIIA prog ra mok ese té - ben el vég zi a tel jes tá mo gat ha tó ki adá sok leg alább 5%-át érin tõ el len õr zé se ket. (2) Az 5%-os el len õr zé sek rõl szóló je len té sek nek meg kell fe lel ni ük a pénz ügy mi nisz ter ál tal meg ha tá ro zott for - mai és tar tal mi kö ve tel mé nyek nek, va la mint tartalmaz - niuk kell az el vég zett koc ká zat elem zés le írá sát és a min ták ki vá lasz tá sá nak in do ko lá sát. (3) Az el len õr zé si meg ál la pí tá sok nak ki kell ter jed ni az eset le ge sen fel tárt prob lé mák rend szer jel le gé re, en nek oka i ra, az eh hez kap cso ló dó in téz ke dé sek meg té te lé nek szük sé ges sé gé re. (4) Az 5%-os el len õr zé sek rõl ké szült je len té sek nek tar - tal maz ni uk kell az el len õr zött idõ szak ra vo nat ko zó an az el len õr zött ki adá sok össze gét éven kén ti és pro jek tegy sé - gen kén ti bon tás ban. (5) A KEHI a fel tárt hi á nyos sá gok kap csán el vég zett pénz ügyi kor rek ci ók meg fe le lõ sé gét és az eset le ges rend - szer jel le gû hi bák ki kü szö bö lé se ér de ké ben meg tett intézkedéseket nyomon követi. (6) A kor mány dön tést nem igény lõ 5%-os el len õr zé si je len té se ket köz vet le nül az el len õr zött fe je zet ve ze tõ jé nek kell meg kül de ni in téz ke dés cél já ból. A kor mány dön tést igény lõ 5%-os el len õr zé si je len té sek kel kap cso lat ban külön jogszabály szerint kell eljárni. (7) Az irá nyí tó ha tó ság gon dos ko dik a rend szer el len õr - zé sek, az 5%-os el len õr zé sek alap ján el ké szí tett in téz ke - dé si ter vek és az azok ban meg fo gal ma zott ja vas la tok meg - va ló sí tá sá ról és a meg va ló sí tás nyo mon kö ve té sét biztosító nyilvántartások vezetésérõl. (8) Az INTERREG IIIB, IIIC, INTERACT és ESPON prog ra mok ke re té ben a KEHI köz re mû kö dik a ma gyar or - szá gi el len õr zé si fel ada tok el lá tá sá ban, és e te vé keny sé ge so rán kö te les az érin tett tag ál la mok 5%-os el len õr zé sé ért fe le lõs szer ve i vel és a kül föl di szék he lyû irá nyí tó hatóságokkal programszinten együttmûködni. Éves beszámolás az Európai Bizottságnak 53. (1) A KEHI a pénz ügy mi nisz ter vé le mé nyé nek ki ké - ré sé vel éves összeg zõ je len tést ké szít a 438/2001/EK ren de let cik ké ben fog lal tak alkalmazásáról. (2) Az irá nyí tó ha tó ság min den év ben a pénz ügy mi - nisz ter vé le mé nyé nek ki ké ré sé vel el ké szí ti az irá nyí tá si és el len õr zé si rend szer vál to zá sa i ról szóló össze sí tett je - len tést, me lyet május 31-ig megküld a KEHI-nek. (3) A KEHI el nö ke az (1) (2) be kez dé sek ben meg ha tá - ro zott je len té sek bõl a pénz ügy mi nisz ter vé le mé nyé nek ki ké ré sé vel össze ál lí tott éves össze fog la ló je len tést min - den év jú ni us 30-ig megküldi az Európai Bizottságnak. A programszintû rendszerleírás elkészítése és változásai nyomon követésének rendje, megküldése az Európai Bizottságnak 54. (1) Az irá nyí tó ha tó ság fe le lõs a rend szer le írás meg kül - dé sé ért az Euró pai Bi zott ság nak a Prog ram do ku men tum hi va ta los el fo ga dá sát követõ három hónapon belül. (2) A ki fi ze tõ ha tó ság, a kül föl di szék he lyû al-ki fi ze tõ ha tó sá gok kal és az irá nyí tó ha tó ság gal egyez tet ve, a Prog -

51 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y ram do ku men tum hi va ta los el fo ga dá sát kö ve tõ 2 hó na pon be lül el ké szí ti és meg kül di az irá nyí tó ha tó ság nak a prog - ram szin tû rend szer le írás pénz ügyi le bo nyo lí tá si rend szer - re vo nat ko zó fe je ze te it. (3) A KEHI, egyez tet ve a part ner or szá gok 5%-os min ta - vé te len ala pu ló és rend szer el len õr zé sért fe le lõs in téz mé - nye i vel és a Pénz ügy mi nisz té ri um nak az el len õr zé si rend - szer fej lesz té sé ért fe le lõs szer ve ze ti egy sé gé vel, a Prog - ram do ku men tum hi va ta los el fo ga dá sát kö ve tõ 2 hó na pon be lül el ké szí ti és meg kül di az irá nyí tó ha tó ság nak a prog - ram szin tû rend szer le írás el len õr zé si rend szer re vo nat ko zó fejezeteit. (4) Az irá nyí tó ha tó ság az ál ta la össze ál lí tott tel jes prog - ram szin tû rend szer le írást vé le mé nye zés re meg kül di a pénz ügy mi nisz ter nek és a KE HI-nek, ezt köve tõen a Prog - ram do ku men tum hi va ta los el fo ga dá sa utá ni 3 hó na pon belül megküldi az Európai Bizottságnak (5) A programvégrehajtásban részt vevõ szervezetek saját feladataik tekintetében kötelesek haladéktalanul tájékoztatni az irányító hatóságot a programvégrehajtási folyamataikban, eljárásrendjükben bekövetkezett változásokról. Zárónyilatkozatok 55. (1) Azon INTERREG IIIA prog ra mok ese té ben, ame - lyek ben Ma gyar or szág lát ja el az irá nyí tó ha tó sá gi fel ada - to kat, a prog ra mok vég sõ el szá mo lá sá hoz kap cso ló dó an a zá ró nyi lat ko zat ki adá sá hoz szük sé ges el len õr zé se ket a KEHI hajt ja vég re, az Euró pai Bi zott ság ál tal ki adott mód - szer tan sze rint, a nem zet kö zi szám vi te li stan dar dok és a pénz ügy mi nisz ter mód szer ta ni irány mu ta tá sai alapján. (2) Az irá nyí tó ha tó ság, illetve nem ze ti ha tó ság ve ze tõ je a prog ram vár ha tó le zá rá sát 6 hó nap pal ko ráb ban jel zi a KE HI-nek, hogy a zá ró nyi lat ko zat ki adá sá hoz kap cso ló dó el len õr zé se ket mun ka ter vé ben ter vez ni tud ja. (3) A prog ra mok le zá rá sá ról az irá nyí tó ha tó ság, illetve nem ze ti ha tó ság ve ze tõ je a le zá rást kö ve tõ 10 na pon be lül tá jé koz tat ja a KE HI-t. (4) A KEHI a tény le ge sen ki fi ze tett rá for dí tá sok hi te les ki mu ta tá sá nak kéz hez vé te lét köve tõen le foly tat ja a zá ró - nyi lat ko zat ki adá sá hoz szük sé ges el len õr zé se ket. A KEHI az el len õr zé si je len tést egyez te tés cél já ból meg kül di az el - len õr zött szer ve ze tek nek és a pénz ügy mi nisz ter nek. Az el - len õr zé sek alap ján a KEHI zá ró nyi lat ko za tot ál lít ki, ame - lyet leg ké sõbb a ki fi ze té si ha tár idõ tõl szá mí tott 5 hó na pon be lül meg küld a pénz ügy mi nisz ter nek. A pénz ügy mi nisz - ter gon dos ko dik a zá ró nyi lat ko zat a ki fi ze té si ha tár idõ tõl szá mí tott 6 hó na pon be lül az Euró pai Bi zott ság nak tör té nõ meg kül dé sé rõl. (5) Azon INTERREG IIIA prog ra mok ese té ben, ame - lyek ben nem Ma gyar or szág lát ja el az irá nyí tó ha tó sá gi fel ada to kat, a KEHI el ké szí ti a zá ró nyi lat ko zat ki adá sá hoz szük sé ges je len tést, me lyet az adott prog ram zá ró nyi lat ko - zat ki adá sá ért fe le lõs kül föl di szék he lyû szer ve ze té nek to - váb bít. (6) Az INTERREG IIIB, IIIC, INTERACT és ESPON prog ra mok ese té ben a KEHI fe le lõs a zá ró nyi lat ko zat ki - adá sá hoz szük sé ges je len tés el ké szí té sé ért. Ezen te vé - keny sé ge so rán kö te les az adott prog ram zá ró nyi lat ko za tá - nak ki adá sá ért fe le lõs kül föl di szék he lyû szer ve ze te i vel és a kül föl di szék he lyû irá nyí tó ha tó sá gok kal prog ram szin - ten együtt mû köd ni. NEGYEDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 56. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ ti zen ötö dik na pon lép hatályba. Az Európai Unió jogának való megfelelés 57. Ez a ren de let a kö vet ke zõ kö zös sé gi ren de le tek vég re - haj tá sá hoz szük sé ges ren del ke zé se ket állapítja meg: a) a Ta nács jú ni us 21-i, 1260/1999/EK ren de le te a struk tu rá lis ala pok ra vo nat ko zó ál ta lá nos ren del ke zé sek megállapításáról; b) a Bi zott ság már ci us 2-i, 438/2001/EK ren de le - te a struk tu rá lis ala pok ke re té ben nyúj tott tá mo ga tá sok irá - nyí tá si és el len õr zé si rend sze rei te kin te té ben az 1260/1999/EK ta ná csi ren de let vég re haj tá sa rész le tes sza - bá lya i nak meg ál la pí tá sá ról; c) a Bi zott ság már ci us 2-i, 448/2001/EK ren de le - te a struk tu rá lis ala pok ke re té ben nyúj tott tá mo ga tá sok pénz ügyi kor rek ci ós el já rá sai te kin te té ben az 1260/1999/EK ta ná csi ren de let vég re haj tá sa rész le tes sza - bá lya i nak meg ál la pí tá sá ról. 58. Ez a ren de let a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok nak való meg fe le lést szolgálja: a) az Euró pai Bi zott ság áp ri lis 28-i Köz le mé nye a tag ál la mok nak az euró pai tér ség har mo ni kus és ki egyen - sú lyo zott fej lõ dé sé nek elõ se gí té sét cél zó transz-eu ró pai együtt mû kö dést tá mo ga tó kö zös sé gi kez de mé nye zés re (INTERREG III) vo nat ko zó irány mu ta tá sok ról; b) az Euró pai Bi zott ság már ci us 11-i Köz le mé - nye a Ta nács nak és az Euró pai Par la ment nek: Tá ga sabb Euró pa Szom széd ság: Új ke re tek a ke le ti és déli szom - széd ál la mok kal fenn ál ló kap cso la tok nak. A mi nisz ter el nök he lyett: Kiss Péter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ miniszter

52 15752 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám A Kormány 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelete a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról A Kormány a struk tu rá lis ala pok, az EQUAL Kö zös sé gi Kez de mé nye zés és a Ko hé zi ós Alap tá mo ga tá sa i ból szár - ma zó kö zös sé gi hoz zá já ru lá sok ha té kony mó don tör té nõ fel hasz ná lá sa ér de ké ben az ál lam ház tar tás ról szóló évi XXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Áht.) 124. (2) be kez dé sé nek t) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap - ján, az aláb bi ren de le tet al kot ja: I. Fejezet A RENDELET HATÁLYA 1. E ren de let ha tá lya a struk tu rá lis ala pok ál tal tá mo ga tott ope ra tív prog ra mok, va la mint az EQUAL Kö zös sé gi Kez - de mé nye zés prog ram ja (a továb biak ban: EQUAL prog - ram) és a Ko hé zi ós Alap pro jek tek tá mo ga tá sai fel hasz ná - lá sá nak pénz ügyi ter ve zé sé ben, le bo nyo lí tá sá ban, el len õr - zé sé ben részt vevõ, az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let (a továb biak - ban: Ámr.) 1. (2) be kez dé sé nek a) f) pont ja i ban meg ha - tá ro zott ál lam ház tar tá si szer ve ze tek re, ter mé sze tes vagy jogi sze mé lyek re és jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok ra ter jed ki. Értelmezõ rendelkezések 2. (1) E ren de let al kal ma zá sá ban 1. Alap: Euró pai Re gi o ná lis Fej lesz té si Alap, Euró pai Szo ciá lis Alap, Euró pai Me zõ gaz da sá gi és Ga ran cia alap ori en tá ci ós rész le ge, Ha lá sza ti Ori en tá ci ós Pénz ügyi Esz - köz és Ko hé zi ós Alap. 2. Át uta lás igény lés: olyan te vé keny ség, mely nek so - rán a ki fi ze tõ ha tó ság az Euró pai Bi zott ság nak be nyújt ja az át uta lás igény lés do ku men tá ci ót az euró pai uni ós tá mo - ga tás át uta lá sa ér de ké ben, mely az irá nyí tó ha tó ság ál tal ki ál lí tott és hi te le sí tett, a ki fi ze tõ ha tó ság nak to váb bí tott költ ség nyi lat ko zat ból, va la mint a ki fi ze tõ ha tó ság ál tal ki - ál lí tott át uta lá si ké re lem bõl és költ ség iga zo ló nyi lat ko zat - ból áll. 3. Együtt mû kö dé si meg álla po dás: az irá nyí tó ha tó ság és a ki fi ze tõ ha tó ság amennyi ben úgy íté li meg, a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szóló évi IV. tör vény (a továb - biak ban: Ptk.) ren del ke zé sei sze rint, a prog ra mok szak mai és pénz ügyi meg va ló sí tá sá ra vo nat ko zó fe le lõs sé gi és fel - adat kö rö ket meg ha tá ro zó Együtt mû kö dé si Meg ál la po dást köt. 4. Ellen õr zés tû ré si kö te le zett ség: be te kin tés és hoz zá - fé rés biz to sí tá sa a nyil ván tar tá si, adat szol gál ta tá si és mû - kö dé si rend szer be, le he tõ vé téve azt, hogy az arra fel ha tal - ma zott, meg bí zó le vél lel el lá tott el len õrök a tá mo ga tás ra vo nat ko zó va la mennyi in for má ci ót meg sze rez hes sék, és azok va ló di sá gá ról meg gyõ zõd hes se nek. 5. El len õr zé si nyom vo nal: az Euró pai Unió ál tal elõ írt, a Nem ze ti Fej lesz té si Terv ope ra tív prog ram jai, az EQUAL prog ram és a Ko hé zi ós Alap pro jek tek tá mo ga tá - sai fel hasz ná lá sá nak rend szer vizs gá la ti esz kö ze, mely nek ered mé nye képp el ké szül a tá mo ga tás le bo nyo lí tá si és el - len õr zé si fo lya ma ta i nak le írá sa szö ve ge sen, táb lá zat ba fog lal va, illetve fo lya mat áb rá val szem lél tet ve, amely tar - tal maz za kü lö nö sen a fe le lõs sé gi és in for má ci ós szin te ket és kap cso la to kat, to váb bá irá nyí tá si és el len õr zé si fo lya - ma to kat, le he tõ vé téve azok nyo mon kö ve té sét és utó la gos el len õr zé sét. 6. FIDIC: Ta nács adó Mér nö kök Szö vet sé ge. 7. For rás gaz da: adott prog ram köz pon ti költ ség ve té si fi nan szí ro zá sát biz to sí tó fe je zet a struk tu rá lis ala pok ese - té ben, adott pro jekt köz pon ti költ ség ve té si fi nan szí ro zá sát biz to sí tó fe je zet a Ko hé zi ós Alap ese té ben. 8. For rás le hí vás: struk tu rá lis ala pok ese tén az irá nyí tó ha tó ság, illetve Ko hé zi ós Alap ese tén a Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet azon te vé keny sé ge, mely nek so - rán biz to sít ja a tá mo ga tás össze gé nek ren del ke zés re ál lá - sát a le bo nyo lí tá si (bank)szám lá kon annak ér de ké ben, hogy a ked vez mé nye zett tá mo ga tás ra jo go sult szám lái vagy egyéb gaz da sá gi ese ményt hi te le sen do ku men tá ló bi - zony la tai meg té rí tés re, a szál lí tói szám lák el len ér té ke ki fi - ze tés re, illetve az elõ fi nan szí ro zás ke re té ben nyúj tott elõ - leg át uta lás ra ke rül jön. 9. Hi te le sí tés: olyan te vé keny ség, mely nek so rán az irá nyí tó ha tó ság a ki fi ze tõ ha tó ság felé ta nú sít ja az irá nyí - tá si és el len õr zé si rend sze re i nek, be le ért ve köz re mû kö dõ szer ve ze tei irá nyí tá si és el len õr zé si rend sze re i nek ha té - kony mû kö dé sét, to váb bá a jog sza bá lyi elõ írásokkal, va la - mint a kö zös sé gi po li ti kák kal való össz hang ját, illetve a költ ség nyi lat ko za tok va ló di sá gát, va la mint mely nek so rán a köz re mû kö dõ szer ve zet az irá nyí tó ha tó ság felé ta nú sít ja a for rás le hí vás ban, Ko hé zi ós Alap ese tén a költ ség ki mu ta - tás ban sze rep lõ költ sé gek meg fe le lõ sé gét. 10. Iga zo lás: olyan te vé keny ség, amely so rán a ki fi ze tõ ha tó ság az Euró pai Bi zott ság felé ta nú sít ja a költ ség nyi lat - ko za tok pon tos sá gát és meg fe le lõ sé gét, va la mint az irá - nyí tó ha tó ság és köz re mû kö dõ szer ve ze tei irá nyí tá si és el - len õr zé si rend sze re i nek ha té kony mû kö dé sét, to váb bá utób bi ak jog sza bá lyi elõ írásokkal, va la mint kö zös sé gi po - li ti kák kal való össz hang ját. 11. Irá nyí tó ha tó ság: az ope ra tív prog ram irá nyí tó ha - tó ság, az EQUAL prog ram irá nyí tó ha tó ság, a Kö zös sé gi

53 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Tá mo ga tá si Ke ret (a továb biak ban: KTK) irá nyí tó ha tó ság és a Ko hé zi ós Alap irá nyí tó ha tó ság. 12. Költ ség iga zo lás: olyan te vé keny ség, mely a ki fi ze - tõ ha tó ság iga zo ló te vé keny sé gét és az irá nyí tó ha tó ság hi - te le sí té si te vé keny sé gét fog lal ja ma gá ban. 13. Kö zös sé gi hoz zá já ru lás ren de zé se: olyan te vé - keny ség a struk tu rá lis ala pok ese tén, mely nek so rán az irá - nyí tó ha tó ság be nyújt ja igé nyét a ki fi ze tõ ha tó ság felé a köz pon ti költ ség ve té si for rás ból a ked vez mé nye zett, illetve a szál lí tó ré szé re ezt meg elõ zõ en már ki fi ze tett tá - mo ga tás kö zös sé gi hoz zá já ru lá si ré szé nek utó la gos ren de - zé se cél já ból. 14.,,Négy szem elve : min den vég re haj tá si és pénz - ügyi tranz ak ció en ge dé lye zé sét meg elõ zõ en az adott fel - ada tot el lá tó sze mély mun ká ját egy má sik sze mély tel jes kö rû en fe lül vizs gál ja, be le ért ve az el len õr zé si lis ták és a ki töl té si út mu ta tók al kal ma zá sát is. 15. Sza bály ta lan ság: a struk tu rá lis ala pok és a Kohé - ziós Alap fel hasz ná lá sa so rán, a jog sza bá lyok ba fog lalt elõ írások, illetve a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö te le - zett sé gek meg sér té se, ame lyek ered mé nye kép pen az Euró pai Kö zös ség vagy a Ma gyar Köz tár sa ság pénz ügyi ér de kei sé rül nek, illetve sé rül het nek. 16. Tá mo ga tá si szer zõ dés: struk tu rá lis ala pok ese té ben az irá nyí tó ha tó ság nak, illetve Ko hé zi ós Alap ese té ben a köz re mû kö dõ szer ve zet nek a ked vez mé nye zet tel kö tött szer zõ dé se, amely a tá mo ga tás fel hasz ná lá sá nak rész le tes fel té te le it tar tal maz za. 17. Zá ró nyi lat ko zat: a Kor mány za ti El len õr zé si Hi va - tal (a továb biak ban: KEHI) ál tal ké szí tett nyi lat ko zat, mely összeg zi a ko ráb bi évek ben vég zett el len õr zé sek so - rán tett meg ál la pí tá so kat, el bí rál ja a záró ki fi ze tés irán ti ké re lem meg ala po zott sá gát, va la mint a ki adá sok ról szóló záró iga zo lás tár gyát ké pe zõ ügy le tek jog sze rû sé gét és sza bály sze rû sé gét, az Euró pai Bi zott ság és a pénzügy - miniszter ál tal ki adott mód szer ta ni út mu ta tá sok alap ján /2001/EK ren de let: a Bi zott ság már - cius 2-i, 438/2001/EK ren de le te a struk tu rá lis ala pok ke re - té ben nyúj tott tá mo ga tá sok irá nyí tá si és el len õr zé si rend - sze rei te kin te té ben az 1260/1999/EK ta ná csi ren de let vég - re haj tá sa rész le tes sza bá lya i nak meg ál la pí tá sá ról /2002/EK ren de let: a Bi zott ság jú - lius 29-i, 1386/2002/EK ren de le te az 1164/94/EK ta ná csi ren de let vég re haj tá sá ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lya i nak meg ál la pí tá sá ról a Ko hé zi ós Alap ból nyúj tott tá mo ga tá - sok irá nyí tá si és el len õr zé si rend szer e, va la mint a pénz - ügyi kor rek ci ós el já rás te kin te té ben. (2) Az itt nem sze rep lõ fo ga lommeg ha tá ro zá sok az Euró pai Unió ál tal nyúj tott egyes pénz ügyi tá mo ga tá sok fel hasz ná lá sá val meg va ló su ló prog ra mok mo ni tor ing rend sze ré nek ki ala kí tá sá ról szóló 124/2003. (VIII. 15.) Korm. ren de let ben (a továb biak ban: Mo ni tor ing ren de let), illetve az Euró pai Unió struk tu rá lis alap ja i ból és Ko hé zi ós Alap já ból szár ma zó tá mo ga tá sok ha zai fel hasz ná lá sá ért fe le lõs in téz mé nyek rõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. ren de - let ben fog lal tak sze rint ér tel me zen dõk. II. Fejezet TERVEZÉS Strukturális alapok 3. (1) A struk tu rá lis ala pok tá mo ga tá sa it az Áht. és a vég - re haj tá sá ról ren del ke zõ jog sza bá lyok, a min den ko ri költ - ség ve té si tör vény, illetve az Ámr. 22. (2) be kez dé se sze - rin ti ter ve zé si tá jé koz ta tó elõ írásai sze rint kell meg ter vez - nie a for rás gaz dá nak. (2) A struk tu rá lis ala pok tá mo ga tá sa i val meg va ló su ló prog ra mok ra ter ve zett euró pai uni ós for rást és a kap cso ló - dó ha zai társ fi nan szí ro zást ugyan azon az elõ irány za ton kell meg je le ní te ni. Amennyi ben a ha zai társ fi nan szí ro zást be vé tel ként és ki adás ként ter ve zett pénz összeg is fe de zi (pl. át vett pénz esz köz), úgy az Euró pai Uni ó tól ka pott for - rá so kat és más be vé tel ként és ki adás ként fel tün te tett for rá - so kat kü lön so ron kell meg je le ní te ni. (3) A for rás gaz dá nak az elõ irány za to kat az irá nyí tó ha - tó ság gal egyez tet ve kell meg ter vez nie, figye lembe véve a) a for rás gaz da ré szé re a költ ség ve té si ter ve zés üte me - zé sé vel össz hang ban az irá nyí tó ha tó ság ál tal össze ál lí tott, a prog ram idõ szak kö te le zett ség vál la lá si ke ret-elõ irány za - ta i ra vo nat ko zó ada ta it és az el múlt év tény le ges ki fi ze té - se i nek, a vár ha tó tel je sí tés, illetve az ope ra tív prog ram, va - la mint az EQUAL prog ram le zá ru lá sá ig vár ha tó ki fi ze té si üte mé re vo nat ko zó ki fi ze té si elõ re jel zé sét; b) e ren de let 5. d) pont ja sze rin ti ki fi ze té si elõ re jel zé - se ket; va la mint c) az Euró pai Bi zott ság ál tal el fo ga dott ope ra tív prog - ra mo kat, EQUAL Prog ram do ku men tu mot, illetve Prog - ram ki egé szí tõ Do ku men tu mo kat. (4) Az irá nyí tó ha tó ság nak a (3) be kez dés a) pont ja sze - rin ti adat szol gál ta tást az adott ope ra tív prog ram ban, va la - mint az EQUAL prog ram ban szak ma i lag érin tett köz pon ti költ ség ve té si szer vek, köz re mû kö dõ szer ve ze tek be vo ná - sá val kell tel je sí te nie. (5) A struk tu rá lis ala pok tá mo ga tá sá val meg va ló su ló prog ram ha zai társ fi nan szí ro zá si kö te le zett sé ge it ki e mel - ten kell ke zel ni, mely nem je lent het az érin tett fe je zet szá - má ra a költ ség ve té si ter ve zés so rán meg ha tá ro zott ke re te - ken túli pót ló la gos fi nan szí ro zá si igényt. (6) Az elõ re nem lát ha tó, a vissza fi ze tés hez szük sé ges, illetve az Euró pai Bi zott ság gal való el szá mo lá sok ból adó - dó ár fo lyam-kü lön bö zet el szá mo lá sá ra szol gá ló fe de zet euró pai uni ós cél tar ta lék ként való költ ség ve té si ter ve zé se szin tén a for rás gaz da fel ada ta az irá nyí tó ha tó sá gok ál tal be nyúj tott össze sí té sek alap ján a min den ko ri ter ve zé si tá - jé koz ta tó és a költ ség ve té si tör vény elõ írásaival össz hang - ban.

54 15754 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám Kohéziós Alap 4. (1) A Ko hé zi ós Alap tá mo ga tá sa it az Áht. és a vég re haj - tá sá ról ren del ke zõ jog sza bá lyok, a min den ko ri költ ség ve - té si tör vény, illetve a ter ve zé si tá jé koz ta tó elõ írásai sze rint kell meg ter vez ni a for rás gaz dá nak. (2) A Ko hé zi ós Alap tá mo ga tá sa i val meg va ló su ló pro - jek tek re ter ve zett euró pai uni ós for rást és a kap cso ló dó ha - zai társ fi nan szí ro zást ugyan azon az elõ irány za ton kell meg je le ní te ni. Amennyi ben a ha zai társ fi nan szí ro zást be - vé tel ként és ki adás ként ter ve zett pénz összeg is fe de zi (pl. át vett pénz esz köz), úgy az Euró pai Uni ó tól ka pott for rá so - kat és más be vé tel ként és ki adás ként fel tün te tett for rá so kat kü lön so ron kell meg je le ní te ni. (3) A for rás gaz dá nak az elõ irány za to kat a Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve ze tek kel egyez tet ve kell meg - ter vez nie, figye lembe véve a) a for rás gaz da ré szé re a költ ség ve té si ter ve zés üte me - zé sé vel össz hang ban a köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal össze - ál lí tott, az el múlt év tény le ges ki fi ze té se i nek, a vár ha tó tel - je sí tés, illetve a pro jekt le zá ru lá sá ig vár ha tó ki fi ze té si üte - mé re vo nat ko zó ki fi ze té si elõ re jel zé sét; b) e ren de let 12. (2) be kez dé sé nek l) pont ja sze rin ti ki fi ze té si elõ re jel zé se ket; va la mint c) az Euró pai Bi zott ság nak a pro jekt el fo ga dá sá ról ho - zott ha tá ro za tát. (4) A Ko hé zi ós Alap pro jekt je i nek ha zai társ fi nan szí ro - zá si kö te le zett sé ge it ki e mel ten kell ke zel ni, mely nem je - lent het az érin tett fe je zet szá má ra a költ ség ve té si ter ve zés so rán meg ha tá ro zott ke re te ken túli pót ló la gos fi nan szí ro - zá si igényt. (5) Az elõ re nem lát ha tó, a vissza fi ze tés hez szük sé ges, illetve az Euró pai Bi zott ság gal való el szá mo lá sok ból adó - dó ár fo lyam-kü lön bö zet el szá mo lá sá ra szol gá ló fe de zet euró pai uni ós cél tar ta lék ként való költ ség ve té si ter ve zé se szin tén a for rás gaz da fel ada ta a Ko hé zi ós Alap köz re mû - kö dõ szer ve ze tek ál tal be nyúj tott össze sí té sek alap ján a min den ko ri ter ve zé si tá jé koz ta tó és a költ ség ve té si tör - vény elõ írásaival össz hang ban. III. Fejezet A PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁSBAN RÉSZTVEVÕ SZERVEZETEK ÁLTALÁNOS FELADATAI Strukturális alapok A kifizetõ hatóság feladatai 5. A ki fi ze tõ ha tó ság az aláb bi fel ada to kat lát ja el: a) az euró pai uni ós ala pok ból szár ma zó tá mo ga tá sok fo ga dá sá ra, illetve vissza fi ze té sé re ope ra tív prog ra mon - ként, ala pon kén ti bon tás ban, va la mint az EQUAL prog - ram ra vo nat ko zó an fo rint (bank)szám lát nyit a Ma gyar Ál lam kincs tár ban; b) in téz ke dik az ala pok hoz zá já ru lá sá nak át uta lá sá ról az ope ra tív prog ram irá nyí tó ha tó sá ga, az EQUAL prog - ram irá nyí tó ha tó sá ga, a KTK tech ni kai se gít ség nyúj tás in - téz ke dés ese té ben a KTK irá nyí tó ha tó ság ál tal az együtt - mû kö dé si meg ál la po dás ban meg ha tá ro zott for mai és tar - tal mi kö ve tel mé nyek nek meg fele lõen össze ál lí tott kö zös - sé gi hoz zá já ru lás ren de zé se do ku men tum alap ján a vo - nat ko zó fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret - szám lá ra, amellyel szem ben sem mi lyen le vo nás, vissza - tar tás vagy egyéb költ ség nem ér vé nye sít he tõ; c) iga zol ja az Euró pai Bi zott ság felé az ope ra tív prog - ram irá nyí tó ha tó ság, va la mint az EQUAL prog ram irá nyí - tó ha tó ság ál tal el ké szí tett költ ség nyi lat ko za ton, illetve a ked vez mé nye zett nél fel me rült tény le ges költ sé ge ken ala - pu ló, ala pon ként hi te le sí tett költ ség nyi lat ko za tot, va la - mint az irá nyí tó ha tó ság és a köz re mû kö dõ szer ve ze tek irá nyí tá si és el len õr zé si rend sze re i nek jog sza bá lyi elõ - írásokkal való össz hang ját; és be nyújt ja az át uta lás igény - lés do ku men tá ci ót az Euró pai Bi zott ság felé; d) össze ál lít ja az ope ra tív prog ram, va la mint az EQUAL prog ram irá nyí tó ha tó ság ál tal be nyúj tott ki fi ze - té si üte me zé sek alap ján a tárgy év re és a kö vet ke zõ évre vo nat ko zó ki fi ze té si elõ re jel zé se ket ope ra tív prog ra mon - ként, struk tu rá lis ala pon ként, va la mint az EQUAL prog - ram ra vo nat ko zó an éven te, és leg ké sõbb a tárgy év áp - rilis 30-ig be nyújt ja az Euró pai Bi zott ság felé; e) gon dos ko dik az irá nyí tó ha tó ság fe le lõs sé gi kö ré be tar to zó ope ra tív prog ram ra, va la mint EQUAL prog ram ra vo nat ko zó an vissza fi ze tett, a struk tu rá lis ala pok ból szár - ma zó össze gek Euró pai Bi zott ság ré szé re tör té nõ el szá mo - lá sá ról, és az ad mi niszt ra tív hi bák, va la mint a prog ram meg va ló sí tá sa so rán be kö vet ke zett sza bály ta lan sá gok kö - vet kez té ben szük sé ges sé váló pénz ügyi kor rek ci ók Euró - pai Bi zott ság felé tör té nõ vég re haj tá sá ról és el szá mo lá sá - ról; f) gon dos ko dik az e ren de let ben le írt fel ada tok el lá tá sá - hoz az EMIR rend szer napi hasz ná la tá ról a Mo ni tor ing ren de let be fog lalt ren del ke zé sek nek meg fele lõen; g) ve ze ti a ki fi ze tõ ha tó ság struk tu rá lis ala pok ra vo nat - ko zó szám vi te li nyil ván tar tá sa it e ren de let ai sze - rint; h) gon dos ko dik a tárgy év re vo nat ko zó an a kö zös sé gi hoz zá já ru lás ra esõ ár fo lyam-kü lön bö zet bõl adó dó nye re - ség, illetve vesz te ség el szá mo lá sá ról a for rás gaz da vo nat - ko zó elõ irány za ta i val szem ben, annak ér de ké ben, hogy az még tárgy év ben ren de zés re ke rül hes sen; i) a ki adá sok meg fe le lõ iga zo lá sa ér de ké ben a pénz - ügyi le bo nyo lí tás te kin te té ben a tel jes rend szert ellen õr zi.

55 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az operatív program, valamint az EQUAL program irányító hatóság feladatai 6. Az irá nyí tó ha tó ság el szá mo lá si kö te le zett ség gel tar to - zik a ki fi ze tõ ha tó ság felé, a hoz zá tar to zó ope ra tív prog - ram, va la mint az EQUAL prog ram kö zös sé gi és ha zai for - rá sa i nak fel hasz ná lá sá ra vo nat ko zó an. A ki fi ze tõ ha tó ság csak az EMIR rend szer ben rög zí tett és jó vá ha gyott ada to - kat ve szi figye lembe a kö zös sé gi hoz zá já ru lás ren de zé sek, va la mint az Euró pai Bi zott ság gal tör té nõ el szá mo lá sok al - kal má val. Az el szá mo lás rész le tes el já rás rend jét az irá nyí - tó ha tó ság és a ki fi ze tõ ha tó ság ál tal a Ptk. ren del ke zé sei sze rint kö tött együtt mû kö dé si meg álla po dás tar tal maz za. 7. (1) Az irá nyí tó ha tó ság egy olyan le bo nyo lí tá si rend - szert mû köd tet, mely ben egy ér tel mû en sza bá lyo zot tak és az el já rás ren dek ben rög zí tet tek az aláb bi fel ada tok: a) adott ope ra tív prog ram ra, va la mint az EQUAL prog - ram ra vo nat ko zó kö te le zett ség vál la lá si elõ irány zat ter hé re tá mo ga tá si szer zõ dé sek meg kö té se a ked vez mé nye zet tel; b) a for rás gaz da ál tal adott ope ra tív prog ram ra, va la - mint az EQUAL prog ram ra vo nat ko zó an meg nyi tott fe - je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám la fe - let ti ren del ke zés; c) a fe le lõs sé gi kö ré be tar to zó adott ope ra tív prog ram - ra, va la mint az EQUAL prog ram ra vo nat ko zó an in téz ke - dé sen kén ti fo rint le bo nyo lí tá si (bank)szám lák meg nyi tá sa; d) a fe le lõs sé gi kö ré be tar to zó, e ren de let 2. (1) be - kez dés 8. pont ban meg ha tá ro zott for rás le hí vás biz to sí tá sa a fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám lá - ról a vo nat ko zó in téz ke dés le bo nyo lí tá si (bank)szám lá já - ra, a ked vez mé nye zett tá mo ga tás ra jo go sult költ sé gei meg té rí té se, illetve ki fi ze tés le bo nyo lí tá sa, illetve elõ leg biz to sí tá sa cél já ból; e) pénz ügyi irá nyí tá si és el len õr zé si rend szer mû köd te - té se, kü lö nös te kin tet tel az el szá mol ha tó költ sé gek fo lya - ma tos el len õr zé sé re, a szám lák vagy egyéb gaz da sá gi ese - ményt hi te le sen do ku men tá ló bi zony la tok el len õr zé sé re, a tel je sí tés iga zo lás ra, va la mint a ki fi ze tés en ge dé lye zé se elõt ti el len õr zé sek re; f) kö zös sé gi hoz zá já ru lás ren de zé se do ku men tum nak be nyúj tá sa a ki fi ze tõ ha tó ság ré szé re, azaz a köz pon ti költ - ség ve té si for rás ból elõ fi nan szí ro zott tá mo ga tá sok tel jes össze gé nek utó la gos pénz ügyi ren de zé se; g) a fe le lõs sé gi kö ré be tar to zó ki fi ze té se i nek az Euró - pai Bi zott ság felé tör té nõ el szá mo lás hoz az együtt mû kö - dé si meg ál la po dás ban meg ha tá ro zott for mai és tar tal mi kö ve tel mé nyek nek meg fe le lõ költ ség nyi lat ko zat és a költ - ség nyi lat ko zat hoz tar to zó hi te le sí té si je len tés ki ál lí tá sa, va la mint mind ezen do ku men tu mok to váb bí tá sa a ki fi ze tõ ha tó ság felé; h) a kö zös sé gi hoz zá já ru lá sok jo go su lat lan vagy sza - bály ta lan fel hasz ná lás ból ere dõ össze gé nek át uta lá sa a ki - fi ze tõ ha tó ság ál tal meg ha tá ro zott fi ze té si ha tár idõ re a vo - nat ko zó fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret - szám lá ról a ki fi ze tõ ha tó ság vo nat ko zó fo rint (bank)szám - lá já ra, va la mint a prog ram irá nyí tá sa so rán be kö vet ke zett sza bály ta lan sá gok kö vet kez té ben szük sé ges sé váló pénz - ügyi kor rek ci ók vég re haj tá sa; i) a köz pon ti költ ség ve tés ál tal biz to sí tott tá mo ga tá sok - nak jo go su lat lan vagy sza bály ta lan uta lás ból, illetve fel - hasz ná lás ból ere dõ össze gé nek át uta lá sa a vo nat ko zó fe je - ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám lá ra, va - la mint a prog ram vagy pro jekt irá nyí tá sa so rán be kö vet ke - zett sza bály ta lan sá gok kö vet kez té ben szük sé ges sé váló pénz ügyi kor rek ci ók vég re haj tá sa; j) a tárgy év re és a kö vet ke zõ évre vo nat ko zó ki fi ze té si elõ re jel zé sek össze ál lí tá sa éven te, ala pon kén ti bon tás ban, majd az össze ál lí tott ki fi ze té si elõ re jel zé sek leg ké sõbb már ci us 31-ig a ki fi ze tõ ha tó ság hoz tör té nõ be nyúj tá sa; k) a tárgy év re és az azt kö ve tõ évre vo nat ko zó ak tu a li - zált kö te le zett ség vál la lá si és ki fi ze té si elõ re jel zés össze - állítása és be nyúj tá sa a for rás gaz da ré szé re éven te egy al - ka lom mal, a költ ség ve té si ter ve zés üte me zé sé vel össz - hang ban; l) gon dos ko dik az e ren de let ben le írt fel ada tok el lá tá sá - hoz az EMIR rend szer napi hasz ná la tá ról a Mo ni tor ing ren de let be fog lalt ren del ke zé sek nek meg fele lõen; m) az ada tok fo lya ma tos rög zí té se és jó vá ha gyá sa a min den na pi te vé keny ség so rán az EMIR rend szer ben ope - ra tív prog ram, ope ra tív prog ra mon be lül fi nan szí ro zó alap(ok), in téz ke dé sek és pro jek tek (szer zõ dé sek), illetve az EQUAL prog ram ese té ben in téz ke dé sek és pro jek tek (szer zõ dé sek) szint jén, va la mint eb bõl a rend szer bõl nyert je len té sek, illetve adat szol gál ta tás az irá nyí tó ha tó ság és a ki fi ze tõ ha tó ság kö zöt ti együtt mû kö dé si meg ál la po dás ban rög zí tett ha tár idõ re tör té nõ el jut ta tá sa a ki fi ze tõ ha tó ság ré szé re. (2) Az irá nyí tó ha tó ság nem ru ház hat ja át, ezért sa ját ha - tás kö ré ben kö te les el lát ni az aláb bi fel ada to kat: a) adott ope ra tív prog ram ra, va la mint az EQUAL prog - ram ra vo nat ko zó az együtt mû kö dé si meg ál la po dás ban meg ha tá ro zott for mai és tar tal mi kö ve tel mé nyek nek meg - fe le lõ költ ség nyi lat ko za tok össze ál lí tá sa és a hoz zá juk tar - to zó hi te le sí té si je len té sek el ké szí té se, va la mint mind ezen do ku men tu mok to váb bí tá sa a ki fi ze tõ ha tó ság felé; b) a fe le lõs sé gi kö ré be tar to zó e ren de let 2. (1) be kez - dés 8. pont ban meg ha tá ro zott for rás le hí vás biz to sí tá sa, illetve az ope ra tív prog ram ra, a KTK tech ni kai se gít ség - nyúj tás ra és az EQUAL prog ram ra vo nat ko zó köz pon ti költ ség ve té si fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám la fe let ti ren del ke zés; c) az ope ra tív prog ram, va la mint Kö zös sé gi Kez de mé - nye zés szin tû mo ni tor ing te vé keny ség el lá tá sa; d) a sza bály ta lan sá gi je len tés ki fi ze tõ ha tó ság ré szé re tör té nõ meg kül dé se a 48. -ban fog lal tak sze rint.

56 15756 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám 8. (1) Az irá nyí tó ha tó ság pénz ügyi és szám vi te li fel ada ta it köz re mû kö dõ szer ve zet re ru ház hat ja át a vég sõ fe le lõs ség meg tar tá sa mel lett. (2) Az át ru há zott fel ada to kat el lá tó köz re mû kö dõ szer - ve zet az át ru há zás sza bá lyai sze rint részt ve het az ope - ra tív prog ra mok, va la mint az EQUAL prog ram ter hé re meg hir de tett pá lyá za tok ke re té ben meg ítélt tá mo ga tá sok pénz ügyi le bo nyo lí tá sá ban, to váb bá e te vé keny sé ge ke re - té ben el lát hat ja az aláb bi pénz ügyi és szám vi te li fel ada to - kat: a) a be nyúj tott el szá mo lá sok, szám lák vagy egyéb gaz - da sá gi ese ményt hi te le sen do ku men tá ló bi zony la tok vizs - gá la ta annak alá tá masz tá sá ra, hogy azok meg fe lel nek a szer zõ dé ses fel té te lek nek, a költ sé gek el szá mol ha tó ak, meg fe lel nek a ha zai és kö zös sé gi elõ írásoknak; b) a ked vez mé nye zet tek tá mo ga tás ra jo go sult költ sé - ge i nek össze sí té se, va la mint a tá mo ga tás tel jes össze gé nek ki fi ze té sé hez szük sé ges do ku men tu mok elõ ké szí té se; c) ren del ke zés adott in téz ke dés re nyi tott fo rint le bo - nyo lí tá si (bank)szám la fe lett; d) a tá mo ga tás a ked vez mé nye zet tet il le tõ iga zolt össze gé nek át uta lá sá ra vo nat ko zó meg bí zás nak a Ma gyar Ál lam kincs tár ré szé re tör té nõ to váb bí tá sa a fo rint le bo - nyo lí tá si (bank)szám lán tör tént jó vá írás ról szóló bank - szám la ki vo nat kéz hez vé te lét kö ve tõ 5 mun ka na pon be lül, amellyel szem ben sem mi lyen le vo nás, vissza tar tás vagy egyéb költ ség nem ér vé nye sít he tõ; e) az irá nyí tó ha tó ság gal, illetve az irá nyí tó ha tó ság ál - tal ki je lölt szer ve zet tel a hely szí ni el len õr zé sek vég zé se a pro jekt pá lyáz ta tá sá nak és pénz ügyi le bo nyo lí tá sá nak meg va ló sí tá sá ra vo nat ko zó an; f) az irá nyí tó ha tó ság fe le lõs sé gi kö ré be tar to zó ope ra - tív prog ram, va la mint EQUAL prog ram szám vi te li nyil - ván tar tá sa i nak ve ze té se e ren de let ai sze rint; g) a sa ját szer ve ze té re vo nat ko zó, irá nyí tó ha tó ság ál tal jó vá ha gyott fi nan szí ro zá si és el len õr zé si sza bály za tok el - ké szí té se; h) az irá nyí tó ha tó ság ál tal meg ha tá ro zott, to váb bá a pá lyá za tok le bo nyo lí tá sa so rán fel me rült rend sze res és ese ti jel le gû adat szol gál ta tá si igény tel je sí té se; i) az adat ke ze lés sel kap cso la to san a jog sza bá lyok kal és a tény le ges mû kö dés sel össz hang ban lévõ, a pá lyá za ti adat- és do ku men tum ke ze lés, fel dol go zás, to váb bí tás és nyil ván tar tás fo lya ma tát sza bá lyo zó el já rás rend jé nek írás ban tör té nõ ki dol go zá sa, kü lö nös te kin tet tel a pá lyá za - tok kal kap cso la tos ada tok, in for má ci ók és do ku men tu mok ke ze lé sé re vo nat ko zó, ak tu a li zált in for ma ti kai biz ton sá gi sza bály zat ra; j) ren del ke zés ar ról, hogy a fo lya mat ba épí tett hely szí - ni el len õr zést el lá tó sze mély, illetve a Ptk ának b) pont ja sze rin ti kö ze li hoz zá tar to zó ja nem vesz részt ugyan azon pro jekt re vo nat ko zó pá lyá zat el bí rá lá sá ban, illetve pénz ügyi le bo nyo lí tás ban; k) a ked vez mé nye zett ál tal el kö ve tett szer zõ dés sze gés - bõl és vissza fi ze té si kö te le zett ség gel nyúj tott tá mo ga tá - sok ból ere dõ kö ve te lé sek ke ze lé se. Kohéziós Alap A kifizetõ hatóság feladatai 9. A ki fi ze tõ ha tó ság az aláb bi fel ada to kat lát ja el: a) adott pro jekt re vo nat ko zó an meg nyit ja az euró (bank)szám lát a Ko hé zi ós Alap ból szár ma zó kö zös sé gi hoz zá já ru lá sok fo ga dá sa, illetve vissza fi ze té se cél já ból a Ma gyar Ál lam kincs tár ban; b) a pro jekt össze gé nek 20%-át meg ha la dó köz be - szer zé si el já rás alap ján meg kö tött (ki vi te le zõi) szer zõ dés alap ján össze ál lít ja az elõ leg le hí vá sá hoz szük sé ges do ku - men tá ci ót, és to váb bít ja az Euró pai Bi zott ság felé pro jek - ten ként; c) in téz ke dik a Ko hé zi ós Alap pro jek tek szál lí tói szám - lá i nak kö zös sé gi hoz zá já ru lá si ré szé nek át uta lá sá ról a Ko - hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal a ki fi ze tõ ha tó - ság hoz be nyúj tott kö zös sé gi for rás le hí vás alap ján a pro - jekt vo nat ko zó le bo nyo lí tá si (bank)szám lá já ra; d) iga zol ja az Euró pai Bi zott ság felé a költ ség nyi lat ko - za tok pon tos sá gát és meg fe le lõ sé gét, va la mint az irá nyí tó ha tó ság, illetve Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve ze tek irá nyí tá si és el len õr zé si rend sze re i nek jog sza bá lyi elõ - írásokkal való össz hang ját; e) iga zol ja a Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet ál - tal el ké szí tett költ ség nyi lat ko za ton, illetve a ked vez mé - nye zett nél fel me rült tény le ges költ sé ge ken ala pu ló, irá nyí - tó ha tó ság ál tal hi te le sí tett idõ kö zi át uta lá si igény lés do ku - men tá ci ó ját, és be nyújt ja az Euró pai Bi zott ság felé; f) gon dos ko dik a Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve - zet fe le lõs sé gi kö ré be tar to zó Ko hé zi ós Alap ból tá mo ga - tott pro jekt re vo nat ko zó an vissza fi ze tett, a Ko hé zi ós Alap ból szár ma zó össze gek Euró pai Bi zott ság ré szé re tör - té nõ meg té rí té sé rõl, és az ad mi niszt ra tív hi bák, va la mint a prog ram irá nyí tá sa so rán be kö vet ke zett sza bály ta lan sá gok kö vet kez té ben szük sé ges sé váló pénz ügyi kor rek ci ók Euró pai Bi zott ság felé tör té nõ vég re haj tá sá ról és el szá mo - lá sá ról; g) éven te egy szer pro jek ten ként össze ál lít ja az irá nyí tó ha tó ság ál tal be nyúj tott ki fi ze té si üte me zé sek alap ján a tárgy év re és a kö vet ke zõ évre vo nat ko zó ki fi ze té si elõ re - jel zé se ket és leg ké sõbb a tárgy év áp ri lis 30-ig be nyújt ja az Euró pai Bi zott ság felé; h) gon dos ko dik az e ren de let ben le írt fel ada tok el lá tá - sá hoz az EMIR rend szer napi hasz ná la tá ról a Mo ni tor ing ren de let be fog lalt ren del ke zé sek nek meg fele lõen, va la - mint a fe le lõs sé gi kö ré be tar to zó pénz ügyi fo lya ma tok kal kap cso lat ban az irá nyí tó ha tó ság, illetve a Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet rend sze res tá jé koz ta tá sá ról;

57 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y i) ve ze ti a Ko hé zi ós Alap szám vi te li nyil ván tar tá sa it e ren de let ai sze rint, el vég zi a ki fi ze tõ ha tó ság és a Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve ze tek kö zöt ti szám - vi te li egyez te té se ket; j) el ké szí ti az év kö zi és éves adat szol gál ta tá so kat; k) a ki adá sok meg fe le lõ iga zo lá sa ér de ké ben a pénz - ügyi le bo nyo lí tás te kin te té ben a tel jes rend szert ellen õr zi. A Kohéziós Alap irányító hatóság feladatai 10. (1) Az irá nyí tó ha tó ság el szá mo lá si kö te le zett ség gel tar - to zik a ki fi ze tõ ha tó ság felé a Ko hé zi ós Alap ból fi nan szí - ro zott pro jek tek kö zös sé gi és ha zai for rá sa i nak fel hasz ná - lá sá ra vo nat ko zó an. A ki fi ze tõ ha tó ság csak az EMIR rend szer ben rög zí tett és jó vá ha gyott ada to kat ve szi figye - lembe a for rás le hí vá sok, va la mint az Euró pai Bi zott ság gal tör té nõ el szá mo lá sok al kal má val. (2) Az irá nyí tó ha tó ság pénz ügyi le bo nyo lí tás szem - pont já ból a) a fe le lõs sé gi kö ré be tar to zó ki fi ze té se i nek az Euró - pai Bi zott ság felé tör té nõ el szá mo lás hoz a költ ség nyi lat - ko za to kat jó vá hagy ja, és to váb bít ja a ki fi ze tõ ha tó ság felé; b) a ki fi ze tõ ha tó ság ré szé re be nyúj tan dó, Euró pai Bi - zott ság felé irá nyuló át uta lá si igény lés hez ki ál lít ja hi te le sí - té si je len té sét; c) va la mennyi, az Euró pai Bi zott ság hoz a ki fi ze tõ ha - tó sá gon ke resz tül be nyúj tan dó do ku men tu mot az irá nyí tó ha tó ság ve ze tõ jé nek alá kell ír nia, mellyel iga zol ja, hogy az ab ban fog lalt in for má ci ók az azo kat alá tá masz tó ere de ti do ku men tu mok kal bi zo nyít ha tó an meg egye zõk; d) a ne gyed éves sza bály ta lan sá gi je len tést meg kül di a ki fi ze tõ ha tó ság ré szé re a 48. elõ írásai sze rint; e) a tárgy év re és a kö vet ke zõ évre vo nat ko zó ki fi ze té si elõ re jel zé se ket éven te össze ál lít ja ága za ton kén ti és pro - jek ten kén ti bon tás ban, majd az össze ál lí tott ki fi ze té si elõ - re jel zé se ket leg ké sõbb már ci us 31-ig be nyújt ja a ki fi ze tõ ha tó ság hoz; f) a pro jekt össze gé nek 20%-át meg ha la dó köz be - szer zé si el já rás alap ján meg kö tött (ki vi te le zõi) szer zõ - dést to váb bít ja a ki fi ze tõ ha tó ság felé az elõ leg le hí vá sa ér - de ké ben. 11. Az irá nyí tó ha tó ság sa ját ha tás kö ré ben kö te les el lát ni az aláb bi fel ada to kat: a) va la mennyi, a ki fi ze tõ ha tó ság felé be nyúj tan dó hi - te le sí té si je len tés el ké szí té se; b) a Ko hé zi ós Alap ból tá mo ga tott pro jek tek tel jes szak mai és pénz ügyi le bo nyo lí tá sá hoz kap cso ló dó mo ni - tor ing te vé keny ség el lá tá sa. A Kohéziós Alap közremûködõ szervezet feladatai 12. (1) A Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet részt vesz a Ko hé zi ós Alap pro jek tek ke re té ben meg hir de tett köz be - szer zé si el já rá sok le bo nyo lí tá sá ban, a szer zõ dés kö tés ben és pénz ügyi le bo nyo lí tás ban, el vég zi a be nyúj tott szám lák, el szá mo lá sok vizs gá la tát, a fo lya mat ba épí tett hely szí ni el - len õr zé se ket. (2) A Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet egy olyan le bo nyo lí tá si rend szert mû köd tet a Ko hé zi ós Alap irá nyí tó ha tó ság irány mu ta tá sai alap ján, mely ben egy ér tel mû en sza bá lyo zot tak és mû kö dé si ké zi könyv ben rög zí tet tek az (1) be kez dés ben em lí tett, aláb bi ak ban rész le te zett fel ada - tok: a) pénz ügyi kö te le zett ség vál la lás adott Ko hé zi ós Alap pro jek te ket ma gá ba fog la ló elõ irány zat ter hé re, tá mo ga tá - si szer zõ dé sek meg kö té se a ked vez mé nye zet tel ki zá ró lag eu ró ban vagy fo rint ban; b) a for rás gaz da ál tal meg nyi tott vo nat ko zó fe je ze ti ke - ze lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám la fe let ti ren del - ke zés; c) a fe le lõs sé gi kö ré be tar to zó adott Ko hé zi ós Alap pro jek tek re vo nat ko zó le bo nyo lí tá si (bank)szám lák meg - nyi tá sa; d) be nyúj tott el szá mo lá sok, szám lák vagy egyéb gaz - da sá gi ese ményt hi te le sen do ku men tá ló bi zony la tok vizs - gá la ta, hogy azok meg fe lel nek a szer zõ dé ses fel té te lek - nek, a költ sé gek el szá mol ha tó ak, meg fe lel nek a ha zai és kö zös sé gi elõ írásoknak; e) gon dos ko dás a sa ját erõ adott pro jekt re vo nat ko zó le bo nyo lí tá si (bank)szám lá ra tör té nõ be uta lá sá ról; f) a pro jekt össze gé nek 20%-át meg ha la dó köz be - szer zé si el já rás alap ján meg kö tött (ki vi te le zõi) szer zõ dés to váb bí tá sa az irá nyí tó ha tó ság felé; g) át uta lás egy adott pro jekt re vo nat ko zó költ ség igény fel me rü lé se kor a fe le lõs sé gi kö ré be tar to zó fe je ze ti ke ze - lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám lá já ról adott le bo - nyo lí tá si (bank)szám lá ra; h) fe le lõs sé gi kö ré be tar to zó e ren de let 2. (1) be kez - dé sé nek 8. pont já ban meg ha tá ro zott for rás le hí vá sok össze ál lí tá sa, jó vá ha gyá sa és to váb bí tá sa a ki fi ze tõ ha tó - ság szá má ra; i) a tá mo ga tás iga zolt össze gé nek át uta lá sá ra vo nat ko - zó meg bí zás nak a Ma gyar Ál lam kincs tár ré szé re tör té nõ to váb bí tá sa a pro jekt vo nat ko zó le bo nyo lí tá si (bank)szám - lán tör tént jó vá írás ról szóló bank szám la ki vo nat kéz hez vé - te lét kö ve tõ 5 mun ka na pon be lül, amellyel szem ben sem - mi lyen le vo nás, vissza tar tás vagy egyéb költ ség nem ér vé - nye sít he tõ; j) pénz ügyi irá nyí tá si és el len õr zé si rend szer mû köd te - té se, kü lö nös te kin tet tel az el szá mol ha tó költ sé gek fo lya - ma tos el len õr zé sé re, a szám lák vagy egyéb gaz da sá gi ese - ményt hi te le sen do ku men tá ló bi zony la tok el len õr zé sé re, a

58 15758 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám tel je sí tés iga zo lás, va la mint a ki fi ze tés en ge dé lye zé se elõt - ti el len õr zé sek re; k) a fe le lõs sé gi kö ré be tar to zó, adott pro jekt re vo nat ko - zó ki fi ze té sek nek az Euró pai Bi zott ság felé tör té nõ el szá - mo lás hoz a költ ség nyi lat ko za tok pro jek ten kén ti össze ál lí - tá sa, hi te le sí té se és to váb bí tá sa az irá nyí tó ha tó ság felé; l) a tárgy év re és a kö vet ke zõ évre vo nat ko zó ki fi ze té si elõ re jel zé sek össze ál lí tá sa éven te, pro jek ten kén ti bon tás - ban, majd az össze ál lí tott ki fi ze té si elõ re jel zé sek leg ké - sõbb már ci us 15-ig az irá nyí tó ha tó ság hoz tör té nõ be nyúj - tá sa; m) a tárgy év re és a kö vet ke zõ évre vo nat ko zó ak tu a li - zált kö te le zett ség vál la lá si és ki fi ze té si elõ re jel zés össze - állítása be nyúj tá sa a for rás gaz da ré szé re éven te egy al ka - lom mal, a költ ség ve té si ter ve zés üte me zé sé vel össz hang - ban; n) a ne gyed éves sza bály ta lan sá gi je len tés meg kül dé se az irá nyí tó ha tó ság ré szé re a 48. elõ írásai sze rint; o) a kö zös sé gi hoz zá já ru lá sok nak jo go su lat lan vagy sza bály ta lan fel hasz ná lás ból ere dõ össze gé nek át uta lá sa a ki fi ze tõ ha tó ság ál tal meg ha tá ro zott fi ze té si ha tár idõ re a ki fi ze tõ ha tó ság vo nat ko zó euró (bank)szám lá já ra, va la - mint a prog ram irá nyí tá sa so rán be kö vet ke zett sza bály ta - lan sá gok kö vet kez té ben szük sé ges sé váló pénz ügyi kor - rek ci ók vég re haj tá sa; p) a köz pon ti költ ség ve tés ál tal biz to sí tott tá mo ga tá - sok nak jo go su lat lan vagy sza bály ta lan uta lás ból, illetve fel hasz ná lás ból ere dõ össze gé nek át uta lá sa a vo nat ko zó fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám lá ra, va la mint a pro jekt irá nyí tá sa so rán be kö vet ke zett sza bály - ta lan sá gok kö vet kez té ben szük sé ges sé váló pénz ügyi kor - rek ci ók vég re haj tá sa; q) szám vi te li nyil ván tar tás ve ze té se e ren de let ai sze rint; r) fi nan szí ro zá si és el len õr zé si sza bály za tok ké szí té se, illetve azok, va la mint mó do sí tá sa ik meg kül dé se az irá nyí - tó ha tó ság ré szé re; s) gon dos ko dás az e ren de let ben le írt fel ada tok el lá tá - sá hoz az EMIR rend szer napi hasz ná la tá ról a Mo ni tor ing ren de let be fog lalt ren del ke zé sek nek meg fele lõen; t) az ada tok fo lya ma tos rög zí té se és jó vá ha gyá sa a min - den na pi te vé keny ség so rán az EMIR rend szer ben pro jek - ten ként és szer zõ dé sen ként, va la mint eb bõl a rend szer bõl nyert je len té sek, illetve adat szol gál ta tás el jut ta tá sa a ki fi - ze tõ ha tó ság és az irá nyí tó ha tó ság ré szé re; u) ren del ke zés ar ról, hogy a fo lya mat ba épí tett hely szí - ni el len õr zést el lá tó sze mély, illetve a Ptk ának b) pont ja sze rin ti kö ze li hoz zá tar to zó ja nem vesz részt ugyan azon pro jekt re vo nat ko zó pá lyá zat el bí rá lá sá ban, illetve pénz ügyi le bo nyo lí tás ban. (3) A Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet kö te les a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott el já rás rend bõl fa ka dó kö - te le zett sé ge it a ked vez mé nye zet tel kö ten dõ tá mo ga tá si szer zõ dés ben ér vé nye sí te ni. IV. Fejezet A PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁS RENDJE Strukturális alapok A pénzügyi lebonyolítás általános szabályai 13. (1) Az Euró pai Bi zott ság ál ta li kö te le zett ség vál la lá sok jogi alap ját adott prog ra mo zá si idõ szak ra vo nat ko zó és az Euró pai Bi zott ság ré szé rõl jó vá ha gyott pénz ügyi terv ké pe zi. Ez a pénz ügyi terv, egy adott prog ra mo zá si idõ - szak ra vo nat ko zó an, pri o ri tá son ként, EQUAL prog ram ese tén in téz ke dé sen ként tar tal maz za az ala pok tá mo ga tá - sa i nak ke ret szá ma it. (2) Az ope ra tív prog ra mok, va la mint az EQUAL prog - ram el fo ga dá sá val az Euró pai Bi zott ság ope ra tív prog ra - mok, va la mint EQUAL prog ram és a struk tu rá lis ala pok szint jén ha tá roz za meg kö te le zett ség vál la lá sá nak mér té - két. Adott év ben tett kö te le zett ség vál la lás az Euró pai Bi - zott ság ré szé rõl az adott pénz ügyi évre vo nat ko zó an a ki - adá sok fel sõ ha tár át je len ti. Az ope ra tív prog ram, va la mint EQUAL prog ram szin tû in di ka tív pénz ügyi terv meg ha tá - roz za az egyes ope ra tív prog ra mok ra, va la mint az EQUAL prog ram ra adott évre vo nat ko zó an az egyes ala pok ból igény be ve he tõ tá mo ga tá si össze ge ket. (3) A Prog ram ki egé szí tõ do ku men tum pénz ügyi terv e meg ha tá roz za az egyes in téz ke dé sek re vo nat ko zó an az egyes ala pok hoz zá já ru lá sá ra elõ irány zott pénz ügyi al lo - ká ci ót, az igény be ve he tõ tel jes fi nan szí ro zás össze gét, valamint egy alap szá za lé kos hoz zá já ru lá sát egy in téz ke - dés hez az ala pok tel jes össze ge i hez ké pest. Bankszámlák 14. (1) Az Euró pai Bi zott ság tól ér ke zõ elõ leg át uta lás, idõ - kö zi át uta lá sok és vég sõ át uta lás a ki fi ze tõ ha tó ság adott prog ra mo zá si idõ szak ra nyi tott (bank)szám lá i ra ér kez nek meg. A ki fi ze tõ ha tó ság fo rint (bank)szám lá kat nyit a Ma - gyar Ál lam kincs tár ban ope ra tív prog ra mon ként fi nan szí - ro zó ala pok sze rin ti bon tás ban, va la mint az EQUAL prog - ram ra, és ren del ke zik ezen fo rint (bank)szám lák fe lett. A fo rint (bank)szám lá kat a ket tõs alá írá si rend szer al kal ma - zá sá val kell mû köd tet ni. (2) A ki fi ze tõ ha tó ság ke ze lé sé ben lévõ (bank)szám lák min den köz te her tõl és költ ség tõl men tes fo rint ban ve ze tett (bank)szám lák, ezért a (bank)szám la ve ze té sé bõl adó dó bár mi ne mû költ ség el szá mo lá sa köz vet le nül a köz pon ti

59 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y költ ség ve tés, Pénz ügy mi nisz té rium fe je zet, Egyéb költ - ség ve té si ki adá sok cím, Ve gyes ki adá sok al cím ter hé re tör té nik. 15. (1) Az ope ra tív prog ram, va la mint EQUAL prog ram köz pon ti költ ség ve té si for rá sát a for rás gaz da biz to sít ja. A for rás gaz da ope ra tív prog ra mon ként, az EQUAL prog - ram ra, va la mint a ha tás kö ré be tar to zó KTK tech ni kai segítségnyújtási in téz ke dés re fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány - zat-fel hasz ná lá si ke ret szám lát nyit a Ma gyar Ál lam kincs - tár ban. (2) Az ope ra tív prog ra mon ként, a KTK tech ni kai se gít - ség nyúj tá si in téz ke dés re, va la mint az EQUAL prog ram ra nyi tott fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret - szám lák fe lett a for rás gaz da az irá nyí tó ha tó sá gok ré szé re ren del ke zé si jo go sult sá got biz to sí t. (3) A (bank)szám lák fe let ti ren del ke zé si jo go sult sá got két be je len tett sze mély együt tes alá írá sá val le het gya ko - rol ni. (4) A (bank)szám lák ve ze té sé vel kap cso la tos bár mi ne - mû költ ség el szá mo lá sa köz vet le nül a köz pon ti költ ség ve - tés ter hé re tör té nik a Pénz ügy mi nisz té rium fe je zet, Egyéb költ ség ve té si ki adá sok cím, Ve gyes ki adá sok al cím ter - hére. 16. (1) Az irá nyí tó ha tó ság gon dos ko dik fo rint le bo nyo lí tá - si (bank)szám lák in téz ke dé sen kén ti meg nyi tá sá ról a Ma - gyar Ál lam kincs tár ban. (2) A in téz ke dé sen kén ti le bo nyo lí tá si fo rint (bank)szám la a ked vez mé nye zett tá mo ga tás ra jo go sult költ sé ge i nek meg té rí té sé re és a szál lí tók ré szé re tör té nõ ki fi ze tés le bo nyo lí tá sá ra, illetve a ked vez mé nye zett ré szé - re fo lyó sí tan dó elõ leg ki fi ze té sé re szol gál. (3) A (bank)szám lák fe let ti ren del ke zé si jo go sult sá got két be je len tett sze mély együt tes alá írá sá val le het gya ko - rol ni. (4) A (bank)szám lák ve ze té sé vel kap cso la tos bár mi ne - mû költ ség el szá mo lá sa köz vet le nül a köz pon ti költ ség ve - tés ter hé re tör té nik a Pénz ügy mi nisz té rium fe je zet, Egyéb költ ség ve té si ki adá sok cím, Ve gyes ki adá sok al cím ter - hére. (5) A (bank)szám lák nak év vé gé vel nem ma rad hat egyen le ge, ezért a (bank)szám la fö löt t ren del ke zõk nek leg ké sõbb a de cem ber havi utol só elõt ti bank i mun ka na - pon gon dos kod ni uk kell az egyen leg for rás szám lá ra tör té - nõ vissza ve ze té sé rõl. 17. A Ma gyar Ál lam kincs tár ál tal ki ál lí tott bankszámla - kivonatok ada ta it a (bank)szám la fe lett ren del ke zõk nek az EMIR rend szer ben a kéz hez vé telt kö ve tõ 2 mun ka na pon be lül rög zí te ni és a rög zí tést kö ve tõ 2 mun ka na pon be lül jó vá hagy ni kell. Elszámolás az Európai Bizottsággal, átutalás igénylés 18. (1) A ki fi ze tõ ha tó ság eu ró ban szá mol el az Euró pai Bizottság gal. (2) A fo rint ban és egyéb pénz nem ben fel me rült költ sé - gek fo rint ban nyil ván tar tott és tel je sült ki fi ze té se it az Euró pai Bi zott ság gal tör té nõ el szá mo lá sok al kal má val az Euró pai Unió Hi va ta los Lap já ban köz zé tett azon ár fo lya - mon kell át szá mí ta ni eu ró ra, amely a ki fi ze tõ ha tó ság ál tal a kö zös sé gi jog sza bá lyok nak meg fele lõen meg je lölt na pot meg elõ zõ hó nap utol só elõt ti euró pai bi zott sá gi mun ka nap ján volt ér vé nyes. 19. Az Euró pai Bi zott ság kö te le zett ség vál la lá sá nak meg ha - tá ro zott szá za lé kát elõ leg for má já ban két rész let ben utal ja át a struk tu rá lis ala pok ese tén fi nan szí ro zó struk tu - rá lis alap sze rint, ope ra tív prog ra mon kén ti, va la mint EQUAL prog ram bon tás ban. Adott prog ra mo zá si idõ szak alatt a ki fi ze tõ ha tó ság ezen össze get hasz nál ja fel a tá mo - ga tás sal kap cso la tos ki adá sok hoz tör té nõ kö zös sé gi hoz - zá já ru lás ki fi ze té sé re. Amennyi ben a bi zott sá gi tá mo ga - tás ról szóló ha tá ro zat nap já tól szá mí tott 18 hó na pon be lül nem ér ke zik az Euró pai Bi zott ság hoz el fo gad ha tó idõ kö zi át uta lá si igény lés, az Euró pai Bi zott ság ren del kez het az elõ leg rész ben vagy tel jes egé szé ben tör té nõ visszafize - tésérõl. 20. Az Euró pai Bi zott ság ré szé re be nyúj tott idõ kö zi és vég - sõ át uta lás igény lé sek csak olyan költ sé ge ket tar tal maz - hat nak, ame lye ket ki fi ze tett, va la mint az EMIR rend szer - ben rög zí tett és jó vá ha gyott szám lák vagy egyéb gaz da sá - gi ese ményt hi te le sen do ku men tá ló bi zony la tok tá masz ta - nak alá, és ame lyek a tá mo ga tott pro jek tek re vo nat ko zó an el szá mol ha tó költ ség nek mi nõ sül nek.

60 15760 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám 21. (1) Az ope ra tív prog ram, va la mint az EQUAL prog ram irá nyí tó ha tó ság biz to sít ja a köz pon ti költ ség ve té si és kö zös sé gi hoz zá já ru lá sok, va la mint a ked vez mé nye zett sa ját for rá sa i nak fel hasz ná lá sa alap ján a költ ség nyi lat ko - za tok és hi te le sí té si je len té sek EMIR rend szer ben tör té nõ ki ál lí tá sát, to váb bá az Euró pai Bi zott ság nak kül den dõ ki - egé szí tõ táb lá za tok el sõ sor ban a fi zi kai elõ re ha la dás in - di ká to rai, prob lé mák, el len õr zé sek ja vas la tai és azok alap - ján tett in téz ke dé sek, nyil vá nos ság ra vo nat ko zó kö zös sé gi elv be tar tá sá nak ada tai össze ál lí tá sát és el jut ta tá sát a kifizetõ hatóság részére finanszírozó strukturális alapok szerinti, intézkedésenkénti bontásban minden év március 15-ig, jú ni us 15-ig, szep tem ber 15-ig és de cem ber 1-jéig, illetve a ki - fizetõ hatóság által meghatározott ezen esetektõl eltérõ határidõre. (2) A ki fi ze tõ ha tó ság el jut tat ja az idõ kö zi át uta lás igény lést az Euró pai Bi zott ság ré szé re min den év már - cius 31-ig, jú ni us 30-ig, szep tem ber 30-ig és de cem - ber 15-ig, illetve szük ség ese tén et tõl el té rõ idõ pont ban. 22. (1) Vég sõ el szá mo lás kor az ope ra tív prog ram, va la mint az EQUAL prog ram irá nyí tó ha tó ság az EMIR rend szer - ben össze ál lít ja a költ ség nyi lat ko za tot és a hi te le sí té si je - len tést, majd az ope ra tív prog ram, illetve az EQUAL prog - ram kö zös sé gi tá mo ga tás ra való jo go sult sá gá ról ho zott euró pai bi zott sá gi dön tés ben meg ha tá ro zott ki fi ze té si ha - tár idõt kö ve tõ 2 hó na pon be lül be nyújt ja azt a ki fi ze tõ ha - tó ság ré szé re. (2) A ki fi ze tõ ha tó ság a vég sõ egyen leg át uta lá si igény - lés do ku men tá ci ó ját az ope ra tív prog ram, va la mint az EQUAL prog ram irá nyí tó ha tó ság gal foly ta tott egyez te té - se ket köve tõen to váb bít ja a KEHI mint zá ró nyi lat ko zat ki adá sá ért fe le lõs szerv felé az ope ra tív prog ram, illetve az EQUAL prog ram kö zös sé gi tá mo ga tás ra való jo go sult sá - gá ról ho zott euró pai bi zott sá gi dön tés ben meg ha tá ro zott ki fi ze té si ha tár idõt kö ve tõ 3 hó na pon be lül. Forráslehívás 23. (1) Az irá nyí tó ha tó ság biz to sít ja a tá mo ga tás össze gé - nek ren del ke zés re ál lá sát, annak ér de ké ben, hogy a ked - vez mé nye zett tá mo ga tás ra jo go sult szám lái vagy egyéb gaz da sá gi ese ményt hi te le sen do ku men tá ló bi zony la tai tel jes (kö zös sé gi hoz zá já ru lás és köz pon ti költ ség ve té si fi - nan szí ro zás) összeg ben meg té rí tés re, a szál lí tók szám lái ki egyen lí tés re, illetve a ked vez mé nye zett ré szé re fo lyó sí - tan dó elõ leg át uta lás ra ke rül je nek. (2) Az irá nyí tó ha tó ság az el szá mol ha tó költ sé ge ket min den eset ben fo rint ban ha tá roz za meg. A fo rint tól el té rõ pénz nem ben ki ál lí tott szám la vagy egyéb gaz da sá gi ese - ményt hi te le sen do ku men tá ló bi zony lat ese tén az irá nyí tó ha tó ság nak, a szám lán vagy egyéb gaz da sá gi ese ményt hi - te le sen do ku men tá ló bi zony la ton sze rep lõ tá mo ga tás össze gét a szám lán vagy egyéb gaz da sá gi ese ményt hi te le - sen do ku men tá ló bi zony la ton meg je lölt (gaz da sá gi) tel je - sí tés idõ pont já ban ér vé nyes hi va ta los Ma gyar Nem ze ti Bank (a továb biak ban: MNB) kö zé pár fo lya mon kell fo - rint ra át szá mí ta nia. Az MNB ál tal nem jegy zett pénz nem - ben ki ál lí tott szám la ese tén az irá nyí tó ha tó ság nak a szám - lán sze rep lõ tá mo ga tás össze gét a szám lán meg je lölt (gaz - da sá gi) tel je sí tés idõ pont já ban ér vé nyes Euró pai Köz pon ti Bank kö zé pár fo lya mon kell eu ró ra át vál ta nia, majd az EMIR rend szer biz to sít ja ezen euró összeg fo rint ra tör té nõ át szá mí tá sát a (gaz da sá gi) tel je sí tés idõ pont já ban ér vé - nyes hi va ta los MNB kö zé pár fo lya mon. Az át szá mí tott fo - rint ér ték bõl a tá mo ga tás ra jo go sult részt kell ki utal ni a ked vez mé nye zett vagy szál lí tó ré szé re. (3) Min den egyes for rás le hí vá si fo lya mat so rán az irá - nyí tó ha tó ság gon dos ko dik a rend szer be ko ráb ban be vitt, még le nem hí vott tá mo ga tás ra jo go sult szám lák ada ta i nak össze sí té sé rõl, azaz az EMIR rend szer ben tör té nõ össze - állításáról, és jó vá hagy ja a for rás le hí vá si do ku men tá ci ót. (4) Az irá nyí tó ha tó ság a vo nat ko zó ope ra tív prog ram ra, va la mint az EQUAL prog ram ra a for rás gaz da ál tal nyi tott köz pon ti költ ség ve té si fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel - hasz ná lá si ke ret szám la ter hé re, a KTK tech ni kai se gít ség - nyúj tás in téz ke dés re vo nat ko zó an a KTK irá nyí tó ha tó ság a vo nat ko zó köz pon ti költ ség ve té si fe je ze ti ke ze lé sû elõ - irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám la ter hé re meg elõ le ge zi a jo go sult tá mo ga tás tel jes (kö zös sé gi hoz zá já ru lás és köz - pon ti költ ség ve té si fi nan szí ro zás) össze gét az in téz ke dé - sen kén ti fo rint le bo nyo lí tá si (bank)szám lá ra. (5) A tá mo ga tás tel jes össze gé nek át uta lá sá hoz szük sé - ges do ku men tu mok össze ál lí tá sa után, az irá nyí tó ha tó ság a tá mo ga tás jó vá ha gyott, köz pon ti költ ség ve té si for rás ból át utalt, illetve elõ fi nan szí ro zott tel jes össze gét a köz pon ti költ ség ve té si fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám lá ról át utal ja az adott in téz ke dés fo rint le bo nyo - lí tá si (bank)szám lá ra, majd on nan a ked vez mé nye zett, illetve a szál lí tó ré szé re. (6) A for rás le hí vás jó vá ha gyá sa után a fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám lá ról csak ak kor le het át uta lást kez de mé nyez ni, amennyi ben az ope ra tív te vé - keny sé gek kel kap cso la tos ada tok az EMIR rend szer ben rög zí tés re és jó vá ha gyás ra ke rül tek. (7) Fi gye lem be véve a 16. (5) be kez dé sé ben fog lal ta - kat, amennyi ben va la mely tá mo ga tás ki uta lá sa nem va ló - sul meg az adott év ben, ak kor a le bo nyo lí tá si (bank)szám - lá ról a fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret - szám lá ra vissza ve ze tett tá mo ga tás hoz kap cso ló dó for rás - le hí vást meg hi ú sult nak kell ke zel ni, és ugyan ezen for rás -

61 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y le hí vást a kö vet ke zõ év ben újra kell in dí ta ni az EMIR rend szer ben. (8) A le bo nyo lí tá si (bank)szám lá ra nem utal ha tó be a ked vez mé nye zett ál tal biz to sí tott sa ját erõ össze ge. Támogatás kifizetése 24. (1) Az irá nyí tó ha tó ság a ked vez mé nye zett, illetve a szál lí tó ré szé re tör té nõ ki fi ze té se ket a tá mo ga tás tel jes össze gé nek, a fo rint le bo nyo lí tá si (bank)szám lán tör tént jó vá írás ról szóló bank szám la ki vo nat kéz hez vé te lét kö ve tõ 5 mun ka na pon be lül in dít ja. (2) A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa a ked vez mé nye zett ne vé - re ki ál lí tott szám lá kon vagy egyéb gaz da sá gi ese ményt hi - te le sen do ku men tá ló bi zony la to kon iga zolt fi zi kai tel je sí - tést köve tõen a 23. (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zot tak sze rint fo rint ban vagy egyéb pénz nem ben ki ál lí tott szám la ese tén is fo rint ban ke rül fo lyó sí tás ra, mely az aláb bi for - mák ban tör tén het: a) ked vez mé nye zett ál tal ki fi ze tett szám lák tá mo ga tá si össze gé nek utó la gos meg té rí té se köz vet le nül a ked vez mé - nye zett (bank)szám lá já ra, vagy b) a szám lák tá mo ga tá si össze gé nek ki fi ze té se köz vet - le nül en ged mé nye zés út ján a szál lí tó ré szé re a ked vez - mé nye zett re jutó sa ját erõ biz to sí tá sá nak iga zo lá sa mel lett, vagy c) a ked vez mé nye zett ré szé re fi ze tett tá mo ga tá si elõ leg for má já ban, az Ámr.-ben ne ve sí tett ese tek ben és mér ték - ben. (3) Az irá nyí tó ha tó sá gok nak a ked vez mé nye zet tek kel kö tött szer zõ dé sek be bele kell fog lal ni uk, hogy a szál lí tói szám lák utó la gos meg té rí té sé nek mód sze rét, illetve a köz - vet len szál lí tói fi nan szí ro zást al kal maz zák adott pro jekt költ sé ge i nek meg té rí té sé nél. Közösségi hozzájárulás rendezése 25. (1) Mi u tán az irá nyí tó ha tó ság fo lyó sí tot ta a ked vez mé - nye zet tek nek vagy szál lí tók nak a jo go sult tá mo ga tás tel jes össze gét, illetve a KTK tech ni kai se gít ség nyúj tás in téz ke - dés re vo nat ko zó an a KTK irá nyí tó ha tó ság tel je sí tet te fi ze - té si kö te le zett sé gét a szál lí tó ré szé re a köz pon ti költ ség ve - té si for rás ból, utó la go san el szá mol ja az elõ fi nan szí ro zott tá mo ga tá sok tel jes össze gét, illetve be nyújt ja igé nyét a kö - zös sé gi hoz zá já ru lás ra vo nat ko zó an a ki fi ze tõ ha tó ság felé a tá mo ga tás ki fi ze té sét kö ve tõ 10 mun ka na pon be lül. (2) A ki fi ze tõ ha tó ság a kö zös sé gi hoz zá já ru lás át uta lá - sá nak in dí tá sá ról a kö zös sé gi hoz zá já ru lás ren de zés EMIR rend szer ben össze ál lí tott és jó vá ha gyott do ku men tá ci ó já - nak irá nyí tó ha tó ság ál ta li be nyúj tá sát kö ve tõ 8 mun ka na - pon be lül in téz ke dik a vo nat ko zó ope ra tív prog ram, va la - mint az EQUAL prog ram fo rint (bank)szám lá já ról a vo - nat ko zó fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret - szám lá ra. Kohéziós Alap A pénzügyi lebonyolítás általános szabályai 26. A Ko hé zi ós Alap ese té ben a kö te le zett ség vál la lá sok jogi alap ját az Euró pai Bi zott ság egyes pro jek tek el fo ga - dá sá ról ho zott ha tá ro za ta ké pe zi, amely tar tal maz za az adott pro jekt re a Ko hé zi ós Alap ból meg ítélt tá mo ga tás pon tos össze gét. Bankszámlák 27. (1) Az Euró pai Bi zott ság tól ér ke zõ elõ leg át uta lás, idõ - kö zi át uta lá sok és vég sõ át uta lás a ki fi ze tõ ha tó ság adott prog ra mo zá si idõ szak ra nyi tott (bank)szám lá i ra ér kez nek meg. A ki fi ze tõ ha tó ság euró (bank)szám lá kat nyit a Ma - gyar Ál lam kincs tár ban, va la mint ren del ke zik ezen euró (bank)szám lák fe lett. (2) A (bank)szám lák fe let ti ren del ke zé si jo go sult sá got két be je len tett sze mély együt tes alá írá sá val le het gya ko - rol ni. (3) A ki fi ze tõ ha tó ság ke ze lé sé ben lévõ (bank)szám lák nor mál ke res ke del mi fel té te lek mel lett ka ma to zó, min den köz te her tõl és költ ség tõl men tes eu ró ban ve ze tett (bank)szám lák, ezért a (bank)szám la ve ze té sé bõl adó dó bár mi ne mû költ ség el szá mo lá sa köz vet le nül a köz pon ti költ ség ve tés, Pénz ügy mi nisz té rium fe je zet, Egyéb költ - ség ve té si ki adá sok cím, Ve gyes ki adá sok al cím ter hé re tör té nik. 28. (1) Az egyes pro jek tek le bo nyo lí tá sá hoz szük sé ges köz - pon ti költ ség ve té si for rást a for rás gaz da biz to sít ja. En nek ér de ké ben a for rás gaz da gon dos ko dik ága za ton ként egy-egy fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret - szám la meg nyi tá sá ról a Ma gyar Ál lam kincs tár ban. (2) A fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret - szám la fe lett a for rás gaz da a pro jek tért fe le lõs Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet ré szé re ren del ke zé si jo go - sult sá got biz to sí t.

62 15762 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám (3) A (bank)szám lák fe let ti ren del ke zé si jo go sult sá got két be je len tett sze mély együt tes alá írá sá val le het gya ko - rol ni. (4) A (bank)szám lák ve ze té sé vel kap cso la tos bár mi ne - mû költ ség el szá mo lá sa köz vet le nül a köz pon ti költ ség ve - tés ter hé re tör té nik a Pénz ügy mi nisz té rium fe je zet, Egyéb költ ség ve té si ki adá sok cím, Ve gyes ki adá sok al cím ter - hére. 29. (1) A Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet gon dos - ko dik le bo nyo lí tá si (bank)szám lák pro jek ten kén ti meg - nyi tá sá ról a Ma gyar Ál lam kincs tár ban. A le bo nyo lí tá si (bank)szám lák pénz ne me a ki fi ze tés pénz ne mé tõl füg gõ en euró vagy fo rint le het. (2) A ki fi ze tõ ha tó ság a kö zös sé gi hoz zá já ru lás át uta lá - sát, a Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet a köz pon ti költ ség ve té si tá mo ga tás át uta lá sát biz to sít ja a pro jek ten - ként nyi tott le bo nyo lí tá si (bank)szám lá ra. A pro jek ten kén - ti le bo nyo lí tá si (bank)szám lá ról tör té nik a szál lí tók ré szé re a ki fi ze tés bo nyo lí tá sa. (3) A (bank)szám lák fe let ti ren del ke zé si jo go sult sá got két be je len tett sze mély együt tes alá írá sá val le het gya ko - rol ni. (4) A (bank)szám lák ve ze té sé vel kap cso la tos for gal mi ju ta lék el szá mo lá sa köz vet le nül a köz pon ti költ ség ve tés ter hé re tör té nik a Pénz ügy mi nisz té rium fe je zet, Egyéb költ ség ve té si ki adá sok cím, Ve gyes ki adá sok al cím ter - hére. (5) A fo rint le bo nyo lí tá si (bank)szám lá kon év vé gé vel csak a ki fi ze té sek re át utalt sa ját erõ ma rad hat, ezért a (bank)szám la fö löt t ren del ke zõk nek leg ké sõbb a de cem - ber havi utol só elõt ti bank i mun ka na pon gon dos kod ni uk kell a le bo nyo lí tá si (bank)szám lán ren del ke zés re álló tá - mo ga tás nak a for rás szám lák ra tör té nõ vissza ve ze té sé rõl. 30. A Ma gyar Ál lam kincs tár ál tal ki ál lí tott bank szám la ki - vo na tok ada ta it a (bank)szám la fe lett ren del ke zõk nek az EMIR rend szer ben a kéz hez vé telt kö ve tõ 2 mun ka na pon be lül rög zí te ni és a rög zí tést kö ve tõ 2 mun ka na pon be lül jó vá hagy ni kell. Elszámolás az Európai Bizottsággal, átutalás igénylés 31. (1) Az Euró pai Bi zott ság kö te le zett ség vál la lá sá nak meg ha tá ro zott szá za lé kát elõ leg for má já ban utal ja át pro - jek ten kén ti bon tás ban. A tá mo ga tás idõ tar ta ma alatt a ki fi - ze tõ ha tó ság ezt az össze get hasz nál ja fel a tá mo ga tás sal kap cso la tos ki adá sok hoz tör té nõ kö zös sé gi hoz zá já ru lás ki fi ze té sé re. Amennyi ben az elõ leg ér ke zé sé tõl szá mí tott 12 hó na pon be lül nem ér ke zik az Euró pai Bi zott ság hoz el - fo gad ha tó idõ kö zi át uta lá si igény lés, az Euró pai Bi zott ság ren del kez het az elõ leg rész ben vagy tel jes egé szé ben tör té - nõ vissza fi ze té sé rõl. (2) Az idõ kö zi és vég sõ át uta lás igény lé sek csak olyan költ sé ge ket tar tal maz hat nak, ame lye ket ki fi ze tett, illetve az EMIR rend szer ben rög zí tett és jó vá ha gyott szám lák vagy egyéb gaz da sá gi ese ményt hi te le sen do ku men tá ló bi - zony la tok tá masz ta nak alá, és ame lyek meg fe lel nek a tá - mo ga tott pro jek tek el szá mol ha tó költ sé ge it meg ha tá ro zó fel té te lek nek. (3) A ki fi ze tõ ha tó ság eu ró ban szá mol el az Euró pai Bizottsá ggal. (4) A fo rint ban fel me rült és tel je sült költ sé gek ki fi ze té - se it az Euró pai Bi zott ság gal tör té nõ el szá mo lá sok al kal - má val az Euró pai Bi zott ság Hi va ta los lap já ban köz zé tett azon az ár fo lya mon kell át szá mí ta ni eu ró ra, amely a ki fi - ze tõ ha tó ság ál tal a kö zös sé gi jog sza bá lyok nak meg fele - lõen meg je lölt na pot meg elõ zõ hó nap utol só elõt ti euró - pai bi zott sá gi mun ka nap ján volt ér vé nyes. 32. (1) Az irá nyí tó ha tó ság biz to sít ja a köz pon ti költ ség - ve té si és kö zös sé gi hoz zá já ru lá sok, va la mint sa ját for rá sok fel hasz ná lá sa alap ján az idõ kö zi át uta lá si igény lé sek össze ál lí tá sá hoz szük sé ges költ ség nyi lat ko za tok, hi te le sí - té si je len té sek EMIR rend szer ben tör té nõ el ké szí té sét, to - váb bá a szük sé ges ki egé szí tõ mel lék le tek ki ál lí tá sát, és a tel jes do ku men tá ció el jut ta tá sát a ki fi ze tõ ha tó ság ré szé re pro jek ten ként feb ru ár 15-ig, jú ni us 15-ig és ok tó ber 15-ig. (2) A ki fi ze tõ ha tó ság el jut tat ja az idõ kö zi át uta lá si igény lés do ku men tá ci ó ját az Euró pai Bi zott ság ré szé re min den év ben már ci us 1-jéig, jú li us 1-jéig és no vem ber 1-jéig. (3) A ki fi ze tõ ha tó ság az irá nyí tó ha tó ság gal és a köz re - mû kö dõ szer ve zet tel foly ta tott egyez te tést köve tõen dönt - het so ron kí vü li át uta lá si igény lés be nyúj tá sá ról is az Euró pai Bi zott ság ré szé re. 33. (1) Vég sõ el szá mo lás kor a Ko hé zi ós Alap köz re mû kö - dõ szer ve ze te az EMIR rend szer ben össze ál lít ja a tény le - ge sen ki fi ze tett rá for dí tá sok hi te les költ ség nyi lat ko za tát és hi te le sí té si je len té sét, va la mint el ké szí ti a pro jekt zá ró je - len té sét, ame lye ket az Euró pai Bi zott ság nak a pro jekt el - fo ga dá sá ról ho zott ha tá ro za tá ban meg ál la pí tott ki fi ze té si

63 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y ha tár idõt kö ve tõ 6 hé ten be lül be nyújt az irá nyí tó ha tó ság ré szé re. (2) Az irá nyí tó ha tó ság ellen õr zi és jó vá hagy ja, hogy a vég sõ el szá mo lás ban fog lalt ada tok az azo kat alá tá masz tó ere de ti do ku men tu mok kal bi zo nyít ha tó an meg egye zõk, és a költ ség nyi lat ko za tot, a pro jekt zá ró je len té sét, a hi te le sí - té si je len tést, a to váb bi szük sé ges mel lék le te ket az Euró - pai Bi zott ság nak a pro jekt el fo ga dá sá ról ho zott ha tá ro za - tá ban meg ál la pí tott ki fi ze té si ha tár idõt kö ve tõ 2 hó na pon be lül to váb bít ja a ki fi ze tõ ha tó ság ré szé re. (3) A ki fi ze tõ ha tó ság a vég sõ egyen leg át uta lá si igény - lés do ku men tá ci ó ját és a pro jekt zá ró je len té sét az Euró pai Bi zott ság nak a pro jekt el fo ga dá sá ról ho zott ha tá ro za tá ban meg ál la pí tott ki fi ze té si ha tár idõt kö ve tõ 3 hó na pon be lül az irá nyí tó ha tó ság gal foly ta tott egyez te té se ket köve - tõen to váb bít ja a KEHI, mint zá ró nyi lat ko zat ki adá sá ért fe le lõs szerv felé. Forráslehívás 34. (1) Min den egyes for rás le hí vá si fo lya mat in dí tá sát meg - elõ zõ en a fi nan szí ro zá si ará nyok is me re té ben a Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet össze sí ti a ked vez mé nye zet - tek tá mo ga tás ra jo go sult szám lá it vagy egyéb gaz da sá gi ese ményt hi te le sen do ku men tá ló bi zony la ta it, va la mint el - ké szí ti a köz pon ti költ ség ve té si fi nan szí ro zás és a kö zös sé - gi hoz zá já ru lás le hí vá sá hoz szük sé ges do ku men tu mo kat az EMIR rend szer ben. (2) A Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet ki zá ró lag fo rint ban vagy eu ró ban fo gad hat ja be és fi zet he ti ki a ked - vez mé nye zet tek tá mo ga tás ra jo go sult szám lá it, illetve ha - tá roz za meg az el szá mol ha tó költ sé gek kö rét. (3) A Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet biz to sít ja az adott pro jekt re vo nat ko zó an a sa ját erõ be uta lá sát az adott pro jekt vo nat ko zó le bo nyo lí tá si (bank)szám lá ra, illetve az EMIR rend szer ben össze ál lí tott for rás le hí vá sok alap ján a) egy részt igény li a for rás gaz da ál tal az adott Ko - hé zi ós Alap pro jekt re vo nat ko zó an meg nyi tott fe je ze ti ke - ze lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám lá ról adott Ko - hé zi ós Alap pro jek tek re vo nat ko zó le bo nyo lí tá si (bank)szám lá ra a köz pon ti költ ség ve té si fi nan szí ro zást, b) más részt igény li a ki fi ze tõ ha tó ság tól adott Ko hé zi ós Alap pro jekt re vo nat ko zó an a kö zös sé gi hoz zá já ru lást a ki fi ze tõ ha tó ság pro jekt euró (bank)szám lá ról adott Ko hé - zi ós Alap pro jek tek re vo nat ko zó le bo nyo lí tá si (bank)szám lá ra. (4) A ki fi ze tõ ha tó ság in téz ke dik a Ko hé zi ós Alap pro - jek tek szál lí tói szám lá i nak kö zös sé gi hoz zá já ru lá si ré szé - nek át uta lá sá ról a Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal az EMIR rend szer ben össze ál lí tott és jó vá ha gyott, a ki fi ze tõ ha tó ság hoz be nyúj tott kö zös sé gi for rás le hí vás alap ján a be nyúj tást kö ve tõ 8 mun ka na pon be lül a pro - jekt vo nat ko zó le bo nyo lí tá si (bank)szám lá já ra. (5) Amennyi ben a ki fi ze tõ ha tó ság adott pro jekt euró (bank)szám lá ján nem áll ele gen dõ kö zös sé gi hoz zá já ru lás ren del ke zés re, a Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal be nyúj tott for rás le hí vást a ki fi ze tõ ha tó ság elõ fi nan - szí ro zás ra vagy rész tel je sí tés re hagy ja jóvá, és ezt köve - tõen a Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet biz to sít ja a hi ány zó kö zös sé gi hoz zá já ru lás össze gé nek meg elõ le ge - zé sét az EMIR rend szer ben a vo nat ko zó fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám la ter hé re. A fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám lá ról a ki fi ze - tõ ha tó ság jó vá ha gyá sa nél kül elõ fi nan szí ro zást kez de mé - nyez ni nem le het. (6) Amennyi ben a fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel hasz - ná lá si ke ret szám la ter hé re meg elõ le ge zett kö zös sé gi hoz - zá já ru lás a ki fi ze tõ ha tó ság adott pro jekt euró (bank)szám - lá ján ren del ke zés re áll, a ki fi ze tõ ha tó ság a jó vá írás ról szóló bank szám la ki vo nat kéz hez vé te lét kö ve tõ 5 mun ka - na pon be lül in téz ke dik a meg elõ le ge zett összeg pro jekt le - bo nyo lí tá si (bank)szám lá ra tör té nõ át ve ze té sé rõl. (7) A le bo nyo lí tá si (bank)szám la fö löt t ren del ke zõ a ki - fi ze tõ ha tó ság ál tal vissza té rí tett kö zös sé gi hoz zá já ru lás pro jekt le bo nyo lí tá si (bank)szám lán tör tént jó vá írá sá ról szóló bank szám la ki vo nat kéz hez vé te lét kö ve tõ 5 mun ka - na pon be lül in téz ke dik annak a fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány - zat-fel hasz ná lá si ke ret szám lá ra tör té nõ át ve ze té sé rõl. (8) Fi gye lem be véve a 29. (5) be kez dé sé ben fog lal ta - kat, amennyi ben va la mely tá mo ga tás ki uta lá sa nem va ló - sul meg az adott év ben, ak kor a le bo nyo lí tá si (bank)szám - lá ról a for rás szám lák ra vissza ve ze tett tá mo ga tás hoz kap - cso ló dó for rás le hí vást meg hi ú sult nak kell te kin te ni, és ugyan ezen for rás le hí vást a kö vet ke zõ év ben újra kell in dí - ta ni az EMIR rend szer ben. Szállító számláinak megtérítése 35. (1) A kö zös sé gi hoz zá já ru lá sok és az eh hez kap cso ló dó köz pon ti költ ség ve té si fi nan szí ro zás össze gei, va la mint a ked vez mé nye zet tek sa ját erõ össze gei pro jek ten ként nyi - tott le bo nyo lí tá si (bank)szám lák ra ke rül nek át uta lás ra a 34. -ban fog lal tak sze rint. (2) A ked vez mé nye zett a sa ját erõ össze gét annak a pro - jekt le bo nyo lí tá si (bank)szám lá ra tör té nõ át uta lá sá val iga - zol ja. (3) A Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet össz - hang ban a 34. -ban fog lal tak kal az EMIR rend sze ren ke resz tül in téz ke dik a kö zös sé gi és köz pon ti költ ség ve té si tá mo ga tás, va la mint a ked vez mé nye zett ál tal be fi ze tett sa - ját erõ össze gé nek egyösszeg be ni ki fi ze té sé rõl a szál lí tói

64 15764 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám szer zõ dés ben rög zí tett fel té te lek sze rint, en ged mé nye zés út ján a szál lí tó ré szé re a tá mo ga tá sok pro jekt le bo nyo lí - tá si (bank)szám lán tör tént jó vá írá sá ról szóló bank szám la - ki vo nat kéz hez vé te lét kö ve tõ 5 mun ka na pon be lül. A tá - mo ga tá si összeg a tá mo ga tá si szer zõ dés ben rög zí tet tek sze rint fo rint ban vagy eu ró ban ke rül fo lyó sí tás ra. (4) A szál lí tói szám lák meg té rí té se so rán a le bo nyo lí tá si (bank)szám lá ról csak ak kor le het át uta lást kez de mé nyez - ni, ha az ope ra tív te vé keny sé gek kel kap cso la tos ada tok az EMIR rend szer ben rög zí tés re és jó vá ha gyás ra ke rül tek. V. Fejezet A SZÁMVITELI NYILVÁNTARTÁS, VALAMINT AZ ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJE 36. (1) Az Euró pai Bi zott ság, az irá nyí tó ha tó sá gok és el - len õr zést vég zõ szer ve ze tek felé tör té nõ adat szol gál ta tást biz to sí tó könyv ve ze té si, be szá mo lá si és adat szol gál ta tá si kö te le zett sé gek nek az e ren de let sze rin ti el kü lö ní tett szám vi te li nyil ván tar tás sal kell ele get ten ni, ame lyet a szám vi tel rõl szóló évi C. tör vény ben (a továb biak - ban: szám vi te li tör vény) fog lalt szám vi te li alap el vek figye lembevételével ve ze tett, el kü lö ní tett, ered mény - szem lé le tû ket tõs könyv vi te li nyil ván tar tá sok kal kell biz - tosítani. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti szám vi te li nyil ván tar tást a ki fi ze tõ ha tó ság nak a struk tu rá lis ala pok ra és a Ko hé zi ós Alap ra vo nat ko zó an, az irá nyí tó ha tó sá gok nak, illetve a szám vi te li fel ada tok 8. (1) be kez dés sze rin ti át ru há zá sa ese tén a köz re mû kö dõ szer ve ze tek nek, va la mint a KTK tech ni kai se gít ség nyúj tás in téz ke dés re vo nat ko zó an a KTK irá nyí tó ha tó ság nak a struk tu rá lis ala pok ra vo nat ko - zó an, a Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve ze tek nek a Ko hé zi ós Alap ra vo nat ko zó an kell ve zet ni ük. (3) A (2) be kez dés sze rin ti el kü lö ní tett szám vi te li nyil - ván tar tás rész le tes sza bá lya it a ki fi ze tõ ha tó ság a pénz ügy - mi nisz ter kü lön tá jé koz ta tó já ban je len te ti meg. Az irá nyí tó ha tó sá gok, va la mint a szám vi te li fel adat át ru há zá sa ese tén a köz re mû kö dõ szer ve ze tek és a Ko hé zi ós Alap köz re mû - kö dõ szer ve ze tek a szám vi te li el já rás rend jü ket e tá jé koz ta - tó alap ján ké szí tik el. (4) A szám vi te li nyil ván tar tás ve ze té sé hez a ki fi ze tõ ha - tó ság, a struk tu rá lis ala pok irá nyí tó ha tó sá gai és a Kohé - ziós Alap köz re mû kö dõ szer ve ze tek az EMIR rend szert kö te le sek al kal maz ni. (5) Az EMIR rend szer ben mind a kö ve te lé se ket és azok pénz ügyi tel je sí té sét, mind a kö te le zett sé ge ket és azok pénz ügyi tel je sí té sét part ne ren ként és azon be lül té te len - ként kell ki mu tat ni. (6) A Struk tu rá lis Ala pok irá nyí tó ha tó sá gai és a Ko hé - zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve ze tek a ki fi ze tõ ha tó ság ál - tal a pénz ügy mi nisz ter kü lön tá jé koz ta tó já ban meg je len te - tett elõ írások sze rin ti, szám la rend del ki egé szí tett szám la - tük röt kö te le sek al kal maz ni, az ab ban fog lal tak tól el tér ni az EMIR rend szer tá mo ga tá sá val biz to sí tan dó egy sé ges, össze vont or szá gos adat gyûj tés, adat szol gál ta tás és be szá - mo lás ér de ké ben nem le het. 37. (1) A szám vi te li nyil ván tar tá so kat struk tu rá lis ala pok ese té ben fo rint ban kell ve zet ni, és gon dos kod ni kell ar ról, hogy az eu ró ra tör té nõ át szá mí tást az EMIR rend szer au to - ma ti ku san biz to sít sa. (2) A szám vi te li nyil ván tar tá so kat a Ko hé zi ós Alap ese - té ben eu ró ban kell ve zet ni, és gon dos kod ni kell ar ról, hogy a fo rint ra tör té nõ át szá mí tást az EMIR rend szer au to - ma ti ku san biz to sít sa. (3) A ki fi ze tõ ha tó ság nak, az irá nyí tó ha tó sá gok nak, valamint a szám vi te li fel adat át ru há zá sa ese tén a köz re mû - kö dõ szer ve ze tek nek és a Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve ze tek nek az (1) be kez dés sze rin ti fel ada tok el lá tá sá - ra el kü lö ní tett, rész le tes szám vi te li el já rás ren det kell ké - szí te ni, amely nek ré szei: a) Szám vi te li fo lya ma tok el já rá si rend je. b) Szám vi te li po li ti ka, a 36. (6) be kez dé se sze rin ti szám la tü kör, szám la rend. c) Bi zony la ti al bum. (4) A szám vi te li el já rás rend nek a pénz ügy mi nisz ter kü - lön tá jé koz ta tó já ban rész le te sen meg ha tá ro zott elõ írások alap ján tör té nõ el ké szí té sé ért és az el ké szült szám vi te li el - já rás rend jó vá ha gyá sá ért, mó do sí tá sá ért, annak vég re haj - tá sá ért a struk tu rá lis ala pok ese té ben az ope ra tív prog ram irá nyí tó ha tó sá gok, az EQUAL prog ram ra vo nat ko zó an az EQUAL prog ram irá nyí tó ha tó ság, a KTK tech ni kai se gít - ség nyúj tás in téz ke dés re vo nat ko zó an a KTK irá nyí tó ha tó - ság, Ko hé zi ós Alap ese té ben a köz re mû kö dõ szer ve ze tek ve ze tõi fe le lõ sek. (5) A szám vi te li el já rás rend ré szét ké pe zõ szám la tü kör és szám la rend el fo ga dá sát és ké sõb bi mó do sí tá sát az irá - nyí tó ha tó sá gok és a köz re mû kö dõ szer ve ze tek csak a ki fi - ze tõ ha tó ság gal tör tént egyez te tést és jó vá ha gyást köve - tõen hajt hat ják vég re. (6) Struk tu rá lis ala pok ese tén az irá nyí tó ha tó sá gok nak, illetve az EQUAL prog ram ra vo nat ko zó an az EQUAL prog ram irá nyí tó ha tó ság nak kell gon dos kod ni ar ról, hogy az (1) be kez dés sze rin ti nyil ván tar tá sok ve ze té se és a pénz ügyi le bo nyo lí tás ope ra tív prog ra mon ként le he tõ leg egy szer ve zet nél tör tén jen, ahol biz to sí ta ni kell, hogy az e fel ada tok kal kap cso la tos ere de ti bank i és egyéb szám vi - te li bi zony la tok ren del ke zés re áll ja nak.

65 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (7) A Ma gyar Ál lam kincs tár a bank szám la ki vo na tot két ere de ti, sor szá mo zott pél dány ban ál lít ja ki, amely nek elsõ pél dá nyát az euró pai uni ós szám vi te li nyil ván tar tást vég zõ szer ve zet ré szé re, a má so dik pél dá nyát pe dig a (bank)szám la tu laj do no sa ré szé re kül di meg mind a Struk - tu rá lis Ala pok, mind a Ko hé zi ós Alap ese té ben. (8) Az (1) be kez dés sze rin ti nyil ván tar tá sok ve ze té sé vel és a pénz ügyi le bo nyo lí tás sal meg bí zott szer ve zet az irá - nyí tó ha tó sá gok be le egye zé sé vel több ope ra tív prog ram ra vo nat ko zó an is vé gez het pénz ügyi és szám vi te li fel ada to - kat. (9) A Ko hé zi ós Alap ese té ben a köz re mû kö dõ szer ve ze - tek ve ze tik az (1) be kez dés sze rin ti nyil ván tar tá so kat, vég - zik a pénz ügyi le bo nyo lí tá si fel ada to kat, ezen fel ada tok el - lá tá sa nem át ru ház ha tó. (10) A szám vi te li nyil ván tar tá sok ve ze té sé nek irá nyí tá - sá ra olyan szak em bert kell al kal maz ni, aki meg fe lel a szám vi te li tör vény ában fog lalt, ké pe sí tés re és gya - kor lat ra vo nat ko zó kö ve tel mé nyek nek. 38. (1) A 36. -ban fog lalt el kü lö ní tett szám vi te li nyil ván - tar tás nak biz to sí ta nia kell, hogy az Euró pai Bi zott ság ré - szé re kül den dõ év kö zi adat szol gál ta tá sok szám vi tel bõl nyer he tõ ada tai, va la mint az éves pénz ügyi je len té sek el - ké szí té sé hez szük sé ges szám vi te li ada tok meg fe le lõ rész - le tes ség gel ren del ke zés re áll ja nak. E kö ve tel mény tel je sí - té sé ért a ki fi ze tõ ha tó ság (struk tu rá lis ala pok, va la mint Ko hé zi ós Alap te kin te té ben), az ope ra tív prog ram irá nyí tó ha tó sá gok, va la mint az EQUAL prog ram irá nyí tó ha tó ság (struk tu rá lis ala pok te kin te té ben), a KTK irá nyí tó ha tó ság (a KTK tech ni kai se gít ség nyúj tás te kin te té ben) és a Ko hé - zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve ze tei (Ko hé zi ós Alap te kin - te té ben) fe le lõ sek. (2) A ki fi ze tõ ha tó ság el kü lö ní tett szám vi te li nyil ván - tar tá sa i nak ve ze té se so rán gon dos ko dik ar ról, hogy az aláb bi in for má ci ók nap ra ké szen ren del ke zés re áll ja nak: a) az Euró pai Bi zott ság tól be ér ke zett tá mo ga tá sok össze ge struk tu rá lis ala pok ese té ben ala pok sze rint, ope ra - tív prog ra mon kén ti, va la mint EQUAL prog ram bon tás - ban, illetve Ko hé zi ós Alap ese té ben pro jek ten ként, b) a struk tu rá lis ala pok ese té ben a for rás gaz da ál tal nyi tott fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret - szám lák ra, a Ko hé zi ós Alap ese té ben köz re mû kö dõ szer - ve ze tek ál tal pro jek ten ként meg nyi tott le bo nyo lí tá si (bank)szám lák ra to vább utalt kö zös sé gi hoz zá já ru lás meg - té rí tés cí mén ki fi ze tett össze gek, struk tu rá lis ala pok ese té - ben ala pon ként, ope ra tív prog ra mon ként és in téz ke dé sen - ként, EQUAL prog ram vo nat ko zá sá ban in téz ke dé sen ként, illetve Ko hé zi ós Alap ese té ben pro jek ten ként, c) a ki fi ze tõ ha tó ság (bank)szám lá i nak té te les for - galma, d) az Euró pai Bi zott ság ál tal jó vá ha gyott (vissza iga - zolt), de még ki nem fi ze tett össze gek, illetve a sza bály ta - lan sá gok miatt vissza já ró össze gek miatti kö ve te lé sek, e) az Euró pai Bi zott ság felé fenn ál ló vissza fi ze té si kö - te le zett sé gek, illetve a ki fi ze tõ ha tó ság ál tal jó vá ha gyott, de még ki nem fi ze tett kö zös sé gi hoz zá já ru lás ren de zé se miatti kö te le zett sé gek össze ge. 39. (1) Az el kü lö ní tett szám vi te li nyil ván tar tá sok ve ze té se so rán a struk tu rá lis ala pok ese té ben az irá nyí tó ha tó sá gok a (2) be kez dés ben fog lalt in for má ci ók biz to sí tá sá ért, a Ko - hé zi ós Alap ese té ben a köz re mû kö dõ szer ve ze tek a (3) be - kez dés ben fog lalt in for má ci ók biz to sí tá sá ért fe le lõ sek. (2) Struk tu rá lis ala pok ese té ben az irá nyí tó ha tó sá gok az aláb bi in for má ci ók biz to sí tá sá ért fe le lõ sek: a) az irá nyí tó ha tó ság ál tal a fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány - zat-fel hasz ná lá si ke ret szám lá ról a le bo nyo lí tá si (bank)szám lák ra utalt köz pon ti költ ség ve té si fi nan szí ro - zás és a kö zös sé gi hoz zá já ru lást elõ fi nan szí ro zó összeg in - téz ke dé sen ként, b) a ked vez mé nye zet tek, illetve szál lí tók ré szé re a le - bo nyo lí tá si (bank)szám lá ról ki fi ze tett kö zös sé gi hoz zá já - ru lás és köz pon ti költ ség ve té si fi nan szí ro zás össze ge in - téz ke dé sen ként, azon be lül part ne rek sze rin ti rész le te zett - ség gel, c) az adott ope ra tív prog ram hoz, va la mint EQUAL prog ram hoz tar to zó in téz ke dé sen kén ti le bo nyo lí tá si (bank)szám lák for gal ma, d) elõ leg cí mén a ked vez mé nye zet tek ré szé re ki fi ze tett össze gek, va la mint a ked vez mé nye zet tek tõl sza bály ta lan - ság miatt be haj tan dó össze gek, mint kö ve te lé sek, e) az irá nyí tó ha tó ság ál tal jó vá ha gyott, en ge dé lye zett, de még a ked vez mé nye zet tek, illetve szál lí tók szá má ra ki nem fi ze tett össze gek, va la mint a ked vez mé nye zet tek tõl be haj tott, de még a fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel hasz - ná lá si ke ret szám lá ra vissza nem utalt össze gek, mint kö te - le zett sé gek. (3) Ko hé zi ós Alap ese té ben a köz re mû kö dõ szer ve ze tek az aláb bi in for má ci ók biz to sí tá sá ért fe le lõ sek: a) a köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal a fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám lá ról a le bo nyo lí tá si (bank)szám lák ra utalt köz pon ti költ ség ve té si fi nan szí ro - zás össze ge, pro jek ten ként, b) a ki fi ze tõ ha tó ság ál tal a le bo nyo lí tá si (bank)szám lá - ra utalt kö zös sé gi hoz zá já ru lás össze ge, pro jek ten ként, c) a ked vez mé nye zet tek ál tal a le bo nyo lí tá si (bank)szám lá ra utalt sa ját erõ össze ge, pro jek ten ként, d) a szál lí tók ré szé re ki fi ze tett ha zai fi nan szí ro zás, kö - zös sé gi hoz zá já ru lás és sa ját erõ össze ge, pro jek ten ként, e) pro jek ten kén ti le bo nyo lí tá si (bank)szám lák for - galma,

66 15766 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám f) a be nyúj tott, jó vá ha gyott, de a le bo nyo lí tá si (bank)szám lá ra még át nem utalt kö zös sé gi hoz zá já ru lás és köz pon ti költ ség ve té si fi nan szí ro zás össze gei, va la mint a ked vez mé nye zet tek tõl sza bály ta lan ság miatt be haj tan dó össze gek, mint kö ve te lé sek, g) a jó vá ha gyott, en ge dé lye zett, de még a szál lí tók szá - má ra ki nem fi ze tett össze gek, va la mint a ked vez mé nye - zet tek tõl be haj tott, de még a költ ség ve tés vagy a ki fi ze tõ ha tó ság ré szé re vissza nem fi ze tett össze gek, mint kö te le - zett sé gek. (4) Az irá nyí tó ha tó sá gok nak és a Ko hé zi ós Alap köz re - mû kö dõ szer ve ze tek nek a ki fi ze tõ ha tó ság ál tal kért rend - sze res adat szol gál ta tá so kat a jó vá ha gyott szám vi te li el já - rás rend ben fog lalt ha tár idõ re tel je sí te ni ük kell. VI. Fejezet KÖLTSÉGIGAZOLÁSI TEVÉKENYSÉGEK RENDJE Igazolás 40. (1) A ki fi ze tõ ha tó ság fe le lõs sé gi kö ré be tar to zik a ked - vez mé nye zet tek nél fel me rült a ked vez mé nye zet tek ál tal szám lá val vagy egyéb, a gaz da sá gi ese ményt hi te le sen do - ku men tá ló bi zony lat tal iga zolt, ki fi ze tett költ sé gek alap - ján az át uta lá si ké re lem ki ál lí tá sa és a költ ség nyi lat ko zat - tal, va la mint a költ ség iga zo ló nyi lat ko zat tal együtt tör té nõ be nyúj tá sa az Euró pai Bi zott ság ré szé re. (2) A ki fi ze tõ ha tó ság jo go sult az át uta lás igény lé sek és a vég sõ át uta lás igény lés alá tá masz tá sá hoz kap cso ló dó, ki egé szí tõ in for má ció ké ré sé re, me lyet az irá nyí tó ha tó - ság, illetve a köz re mû kö dõ szer ve zet kö te les a ki fi ze tõ ha - tó ság ren del ke zé sé re bo csá ta ni. (3) A ki fi ze tõ ha tó ság az iga zo lá si te vé keny sé gé nek alá - tá masz tá sa ér de ké ben tény fel tá ró lá to ga tást tesz a pénz - ügyi le bo nyo lí tás ban részt ve võ szer ve ze tek nél: az irá nyí - tó ha tó sá gok nál és a köz re mû kö dõ szer ve ze tek nél. A ki fi - ze tõ ha tó ság elõ ze tes ér te sí té se alap ján az irá nyí tó ha tó ság és a köz re mû kö dõ szer ve zet hoz zá fé rést biz to sí t a ki fi ze tõ ha tó ság ál tal írás ban fel ha tal ma zott sze mé lyek ré szé re az irá nyí tó ha tó ság nál és a köz re mû kö dõ szer ve zet nél elekt - ro ni kus és pa pír for má ban ren del ke zés re álló, iga zo lás hoz kap cso ló dó do ku men tu mok hoz és ada tok hoz. A ki fi ze tõ ha tó ság a köz re mû kö dõ szer ve ze tek nél kez de mé nye zett lá to ga tá sa i ról min den eset ben tá jé koz tat ja az irá nyí tó ha - tó sá got. 41. Annak ér de ké ben, hogy a ki fi ze tõ ha tó ság az irá nyí tá si és el len õr zé si rend sze rek meg fe le lõ sé gét meg tud ja ítél ni azt meg elõ zõ en, hogy költ ség iga zo ló nyi lat ko za tot nyújt be az Euró pai Bi zott ság hoz, az ope ra tív prog ram, az EQUAL prog ram, illetve a Ko hé zi ós Alap irá nyí tó ha tó ság a) a ki fi ze tõ ha tó ság írás be li ér te sí té se alap ján 5 mun - ka na pon be lül az irá nyí tó ha tó ság hi te le sí té si je len té se i - hez, va la mint költ ség nyi lat ko za ta i hoz kap cso ló dó ki egé - szí tõ in for má ci ó kat az elõ írt mó don (írás ban, szó ban, va la - mint az EMIR rend szer ben hoz zá fé rést biz to sít va) a ki fi - ze tõ ha tó ság ren del ke zé sé re bo csát ja, b) tá jé koz ta tá sul to váb bít ja a ki fi ze tõ ha tó ság ré szé re az irá nyí tó ha tó ság és a köz re mû kö dõ szer ve ze tek, el len - õr zé si rend sze ré ben el ké szült, vagy egyéb, el len õr zés re jo - go sult szer ve ze tek ál tal el ké szí tett el len õri je len té se ket, kü lö nös te kin tet tel az 57. sze rin ti rend szer el len õr zé sek re és az 58. sze rin ti 5 15%-os el len õr zé sek re, a je len tés kéz hez vé te lét kö ve tõ 5 mun ka na pon be lül, c) leg ké sõbb az elsõ költ ség nyi lat ko zat ki fi ze tõ ha tó - ság nak való be nyúj tá sa elõtt 1 hó nap pal tá jé koz ta tá sul meg kül di a ki fi ze tõ ha tó ság ré szé re az irá nyí tó ha tó ság ve - ze tõ je ál tal jó vá ha gyott mû kö dé si ké zi köny vet annak mel - lék le te i vel és az el len õr zé si nyom vo nal lal együtt, be le ért - ve a köz re mû kö dõ szer ve ze tek mû kö dé si ké zi köny ve it, va la mint az ope ra tív prog ram, az EQUAL prog ram, illetve a Ko hé zi ós Alap pro jek tek le bo nyo lí tá sá ban al kal ma zott irá nyí tá si és el len õr zé si rend sze rek össze fog la ló le írá sát, kü lö nös te kin tet tel a költ sé gek el szá mol ha tó sá gá nak és a tel je sí tés iga zo lás el len õr zé sé nek meg szer ve zé sé re, d) írás ban tá jé koz tat ja a ki fi ze tõ ha tó sá got a mû kö dé si ké zi köny vek és az el len õr zé si nyom vo nal mó do sí tá sá ról, a mó do sí tást köve tõen 1 hó na pon be lül, e) a VII. fe je zet elõ írásainak meg fele lõen rend sze re sen tá jé koz tat ja a ki fi ze tõ ha tó sá got a sza bály ta lan sá gok ke ze - lé sé rõl, f) ha la dék ta la nul írás ban tá jé koz tat ja a ki fi ze tõ ha tó sá - got az Euró pai Bi zott ság eset le ges, irá nyí tá si és el len õr zé - si el já rá sok kal, illetve mo ni tor ing gal kap cso lat ban meg fo - gal ma zott aján lá sa i nak tar tal má ról, vagy az Euró pai Bi - zott ság ál tal ja va solt ki iga zí tó in téz ke dé sek meg va ló sí tá sa ér de ké ben meg tett lé pé sek rõl, illetve azok ról az in do kok - ról, ame lyek re hi vat koz va az irá nyí tó ha tó ság a ja va solt in - téz ke dé se ket nem hoz ta meg. Hi te le sí tés 42. (1) Az irá nyí tó ha tó ság a ki fi ze tõ ha tó ság iga zo lá si te vé - keny sé gé nek alá tá masz tá sá ra hi te le sí té si je len té si rend - szert mû köd tet. (2) Amennyi ben az ope ra tív prog ram, va la mint az EQUAL prog ram irá nyí tó ha tó ság a ked vez mé nye zet tek költ sé gei el szá mol ha tó sá gá nak a be nyúj tott szám lák vagy egyéb gaz da sá gi ese ményt hi te le sen do ku men tá ló bi zony - la tok el len õr zé sén ala pu ló meg ál la pí tá sát köz re mû kö dõ szer ve zet re ru ház ta át, a köz re mû kö dõ szer ve zet a ked vez -

67 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y mé nye zett (szál lí tó) ré szé re tör té nõ ki fi ze té sek hez kap cso - ló dó, az irá nyí tó ha tó ság felé be nyúj tan dó for rás le hí vás - hoz csa tol ja az adott in téz ke dés re vo nat ko zó an össze sí tett in for má ci ó kat tar tal ma zó hi te le sí té si je len té sét. (3) A Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet az irá nyí tó ha tó ság felé be nyúj tan dó költ ség nyi lat ko zat hoz ki ál lít ja az adott pro jekt re vo nat ko zó an össze sí tett in for má ci ó kat tar tal ma zó hi te le sí té si je len té sét. (4) A köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal ki ál lí tott hi te le sí té si je len tés ta nú sít ja, hogy a költ sé gek a) az adott in téz ke dés ke re té ben al kal ma zan dó tár gyi és idõ be li el szá mol ha tó sá gi sza bá lyok kal össz hang ban, b) szám lák kal vagy egyéb gaz da sá gi ese ményt hi te le - sen do ku men tá ló bi zony la tok kal alá tá maszt va, c) tel je sí tés iga zo lás mel lett, d) a köz tar to zás ra és a ket tõs fi nan szí ro zás el ke rü lé sé re vo nat ko zó elõ írások figye lembevétele mel lett, e) pá lyá zat ke ze lé si el já rá sok nak és köz be szer zé si sza - bá lyok nak, va la mint f) a vo nat ko zó ál lam i tá mo ga tá si, ál lam ház tar tás ra vo - nat ko zó jog sza bá lyok nak és a kö zös sé gi po li ti kák elõ - írásaiknak meg fele lõen, g) az ope ra tív prog ram, az EQUAL prog ram vagy a Ko hé zi ós Alap ke re té ben jó vá ha gyott pro jekt kap csán me - rül tek fel, és h) a ki adá sok nem tar tal maz nak olyan té telt, amely olyan pro jek tet érint, amely sza bály ta lan sá gi el já rás alatt áll. (5) Az irá nyí tó ha tó ság biz to sít ja, hogy a köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal össze ál lí tott hi te le sí té si je len té sek ik ta tás ra és irat tá ro zás ra ke rül je nek az irá nyí tó ha tó ság nál. (6) Amennyi ben az ope ra tív prog ram vagy az EQUAL prog ram irá nyí tó ha tó ság a ked vez mé nye zet tek költ sé gei el szá mol ha tó sá gá nak a be nyúj tott szám lák vagy egyéb gaz da sá gi ese ményt hi te le sen do ku men tá ló bi zony la tok el len õr zé sén ala pu ló meg ál la pí tá sát maga lát ja el, ak kor a tá mo ga tás ked vez mé nye zet tek ré szé re tör té nõ ki fi ze té sét meg elõ zõ en az irá nyí tó ha tó ság gon dos ko dik az össze - fér he tet len sé gi sza bá lyok figye lembevételével a (4) be - kez dés ben le írt hi te le sí té si je len tés ki ál lí tá sá ról, ik ta tá sá - ról, va la mint irat tá ro zá sá ról. 43. (1) Az ope ra tív prog ram, az EQUAL prog ram, illetve a Ko hé zi ós Alap irá nyí tó ha tó ság a ki fi ze tõ ha tó ság ré szé re be nyúj tan dó, a 21., illetve a 32. sze rin ti költ ség nyi lat - ko zat hoz csa tol ja hi te le sí té si je len té sét. (2) Az ope ra tív prog ram, az EQUAL prog ram, illetve a Ko hé zi ós Alap irá nyí tó ha tó ság ál tal a struk tu rá lis ala pok, illetve Ko hé zi ós Alap pro jek tek sze rin ti bon tás ban össze - ál lí tan dó hi te le sí té si je len tés ta nú sít ja, hogy a költ ség nyi - lat ko zat ban ki mu ta tott ki adá sok tény le ge sen ki fi ze tés re ke rül tek és a 42. (4) be kez dés sze rin ti hi te le sí té si je len té - sek kel alá tá masz tot tak, és hogy a) az át uta lás igény lés be nyúj tá sá nak euró pai uni ós fel - té te lei tel je sül tek; b) az irá nyí tó ha tó ság és a köz re mû kö dõ szer ve ze tek irá nyí tá si és el len õr zé si el já rá sai a jog sza bá lyi elõ - írásokkal, va la mint kö zös sé gi po li ti kák kal össz hang ban mû köd nek; c) az irá nyí tó ha tó ság nál, illetve köz re mû kö dõ szer ve - ze te i nél a 438/2001/EK ren de let I. Mel lék le té vel, va la mint az 1386/2002/EK ren de let I. Mel lék le té vel össz hang ban lévõ, az ak tu á lis fo lya ma tok nak meg fe le lõ el len õr zé si nyom vo nal ke rült ki ala kí tás ra; d) a költ ség nyi lat ko zat ban fog lalt költ sé gek el szá mol - ha tók, szám lák kal vagy egyéb gaz da sá gi ese ményt hi te le - sen do ku men tá ló bi zony la tok kal alá tá maszt ha tó ak, va la - mint a vo nat ko zó nem ze ti és euró pai uni ós sza bá lyok kal össz hang ban me rül tek fel, to váb bá a szám vi te li nyil ván - tar tás ada ta i val alá tá masz tot tak. (3) A ki adá sok meg bíz ha tó sá gát az irá nyí tó ha tó ság nak az EMIR rend szer bõl nyert ada tok kal kell alá tá masz ta nia. VII. Fejezet SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSE 44. A sza bály ta lan sá gok ke ze lé se so rán az irá nyí tó ha tó ság gon dos ko dik az egye di vagy rend szer jel le gû sza bály ta lan - sá gok ki vizs gá lá sá ról, a szük sé ges in téz ke dé sek meg té te - lé rõl, a sza bály ta la nul ki fi ze tett for rá sok vissza fi zet te té sé - rõl, a meg fe le lõ szám vi te li és egyéb nyil ván tar tá sok ve ze - té sé rõl, a kö ve te lé sek té te les nyil ván tar tá sá ról, to váb bá a szük sé ges pénz ügyi kor rek ci ók vég re haj tá sá ról. 45. (1) A prog ram le bo nyo lí tá sa so rán az irá nyí tó ha tó ság a köz re mû kö dõ szer ve ze tek nél, a ked vez mé nye zett nél, va - la mint sa ját szer ve ze té nél ta pasz talt sza bály ta lan sá gok fel fe de zé se ese tén, ha la dék ta la nul kö te les gon dos kod ni: a) a prog ra mok, va la mint a Ko hé zi ós Alap ese té ben a pro jek tek elõ írásai sze rin ti, illetve a sza bály sze rû le bo nyo - lí tás ér de ké ben szük sé ges kor rek ci ók ról, b) ki fi ze tett tá mo ga tás ese tén a sza bály ta lan ság gal érin tett összeg vissza kö ve te lé sé rõl, a be haj tá si el já rás el - ren de lé sé rõl. (2) Az irá nyí tó ha tó ság kö te les a sza bály ta lan ság gal kap cso la tos el já rá sok so rán ke let ke zett va la mennyi ada tot, va la mint az azok ban elõ for du ló vál to zá so kat a sza bály ta - lan ság meg ál la pí tá sá tól szá mí tott 2 mun ka na pon be lül rög zí te ni, illetve fris sí te ni az EMIR rend szer ben.

68 15768 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám 46. Az 5 15%-os el len õr zé sek so rán a KEHI a sza bály ta - lan ság té nyé nek meg ál la pí tá sá ról kö te les ha la dék ta la nul tá jé koz tat ni az irá nyí tó ha tó sá got. 47. (1) Az ope ra tív prog ram irá nyí tó ha tó ság, a KTK tech - ni kai se gít ség nyúj tás in téz ke dés re vo nat ko zó an a KTK irá nyí tó ha tó ság, illetve az EQUAL prog ram irá nyí tó ha tó - ság fe le lõs sé ge annak biz to sí tá sa, hogy a már ki fi ze tett és a ki fi ze tõ ha tó ság tól le hí vás ra ke rült, de sza bály ta la nul fel - hasz nált tá mo ga tá si össze gek a ked vez mé nye zet tek tõl be - haj tás ra ke rül je nek. A be haj tott összeg le bo nyo lí tá si (bank)szám lán tör té nõ jó vá írá sá ról szóló bankszámla - kivonat kéz hez vé te lét kö ve tõ 5 mun ka na pon be lül a for - rás gaz da meg fe le lõ fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat-fel hasz - ná lá si ke ret szám lá já ra kell vissza utal ni. A be haj tott összeg kö zös sé gi tá mo ga tá si ré szét a fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány - zat-fel hasz ná lá si ke ret szám lán tör té nõ jó vá írá sá ról szóló bank szám la ki vo nat kéz hez vé te lét kö ve tõ 5 mun ka na pon be lül kell vissza utal ni a ki fi ze tõ ha tó ság (bank)szám lá já ra. (2) A Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet fe le lõs sé - ge annak biz to sí tá sa, hogy a ki fi ze tõ ha tó ság tól le hí vás ra ke rült és már ki fi ze tett, de sza bály ta la nul fel hasz nált tá mo - ga tá si össze gek a ked vez mé nye zet tek tõl be haj tás ra ke rül - je nek. A le bo nyo lí tá si (bank)szám lán tör tént jó vá írás ról szóló bank szám la ki vo nat kéz hez vé te lét kö ve tõ 5 mun ka - na pon be lül a be haj tott összeg költ ség ve té si tá mo ga tás ré - szét a for rás gaz da meg fe le lõ fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány - zat-fel hasz ná lá si ke ret szám lá já ra, illetve a kö zös sé gi tá - mo ga tás ré szét a ki fi ze tõ ha tó ság meg fe le lõ (bank)szám lá - já ra kell vissza utal ni. (3) A Ma gyar Ál lam kincs tár ál tal ki ál lí tott bank szám la - ki vo na tok ada ta it a (bank)szám la fe lett ren del ke zõk nek az EMIR rend szer ben a kéz hez vé telt kö ve tõ 2 mun ka na pon be lül rög zí te ni és a rög zí tést kö ve tõ 2 mun ka na pon be lül jó vá hagy ni kell. (4) Amennyi ben az Euró pai Bi zott ság vissza fi ze tés re szó lít ja fel a ki fi ze tõ ha tó sá got, és az irá nyí tó ha tó ság a ki - fi ze tõ ha tó ság ér te sí té sét köve tõen nem tud ja be haj ta ni a sza bály ta lan ság ban érin tett össze get, ak kor az ope ra tív prog ram irá nyí tó ha tó ság, a KTK tech ni kai se gít ség nyúj - tás in téz ke dés re vo nat ko zó an a KTK irá nyí tó ha tó ság, az EQUAL prog ram irá nyí tó ha tó ság, illetve Ko hé zi ós Alap ese té ben a Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet az érin - tett össze get a ki fi ze tõ ha tó ság felé a meg fe le lõ fe je ze ti ke - ze lé sû elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám la el le né ben a cél tar ta lék ter hé re szá mol ja el, és gon dos ko dik az összeg ki fi ze tõ ha tó ság meg fe le lõ (bank)szám lá já ra tör té nõ át uta - lá sá ról a ki fi ze tõ ha tó ság ál tal meg adott fi ze té si határ - idõre. (5) Amennyi ben a sza bály ta lan ság ban érin tett össze ge - ket a prog ram, illetve pro jekt zá rá sá ig nem si ke rült be haj - ta ni, ak kor a be haj tás ra tett kí sér le tek és in téz ke dé sek va - la mennyi do ku men tá ci ó ját leg alább a prog ram, illetve pro - jekt zá rá sát kö ve tõ har ma dik év vé gé ig prog ra mon kén ti, illetve pro jek ten kén ti bon tás ban meg kell õriz ni. (6) Struk tu rá lis ala pok te kin te té ben az ope ra tív prog ram irá nyí tó ha tó ság, a KTK tech ni kai se gít ség nyúj tás in téz ke - dés re vo nat ko zó an a KTK irá nyí tó ha tó ság, illetve az EQUAL prog ram irá nyí tó ha tó ság ki zá ró lag olyan kö zös - sé gi hoz zá já ru lás ra vo nat ko zó igényt, illetve Ko hé zi ós Alap ese té ben a Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet ki zá ró lag olyan for rás le hí vást nyújt hat be a ki fi ze tõ ha tó - ság hoz, amely rõl a be nyúj tás idõ pont já ban ki mu tat ha tó, hogy sza bály ta lan ság ban érin tett össze get nem tar tal maz. (7) Az ope ra tív prog ram irá nyí tó ha tó ság, a KTK tech - ni kai se gít ség nyúj tás in téz ke dés re vo nat ko zó an a KTK irá nyí tó ha tó ság, az EQUAL prog ram irá nyí tó ha tó ság, illetve a Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet kö te les a ki fi ze tõ ha tó ság meg fe le lõ (bank)szám lá já ra vissza utalt összeg gel a so ron kö vet ke zõ költ ség nyi lat ko za tot csök - ken te ni. A ki fi ze tõ ha tó ság vissza fi ze tett összeg gel csök - ken tett át uta lás igény lést nyújt be az Euró pai Bizott - ságnak. 48. (1) Min den ne gye dé vet kö ve tõ 6 hé ten be lül az ope ra tív prog ram irá nyí tó ha tó ság, az EQUAL prog ram irá nyí tó ha - tó ság, illetve a Ko hé zi ós Alap irá nyí tó ha tó ság a sza bály - ta lan sá gi el já rá sok in dí tá sá ról, a meg tett in téz ke dé sek rõl és azok ered mé nye i rõl az Euró pai Bi zott ság ál tal meg ha tá - ro zott for má ban je len tést küld a ki fi ze tõ ha tó ság ré szé re. (2) Az ope ra tív prog ram irá nyí tó ha tó ság, az EQUAL prog ram irá nyí tó ha tó ság, illetve a Ko hé zi ós Alap irá nyí tó ha tó ság a ne gyed éves sza bály ta lan sá gi je len té sek mel lék - le te ként ki mu ta tást küld a ki fi ze tõ ha tó ság ré szé re az ope - ra tív prog ram, az EQUAL prog ram, illetve a Ko hé zi ós Alap pro jekt jei ke re té ben adott idõ pont ban be haj tás ra váró, a be haj tá si el já rá sok meg in dí tá sá nak éve sze rint osz - tá lyo zott össze gek rõl, illetve tá jé koz tat ja a ki fi ze tõ ha tó sá - got a be haj tott össze gek új ra fel hasz ná lá sá nak mód já ról. 49. (1) Min den ne gye dé vet kö ve tõ 7 hé ten be lül az ope ra tív prog ram irá nyí tó ha tó ság, az EQUAL prog ram irá nyí tó ha - tó ság, illetve a Ko hé zi ós Alap irá nyí tó ha tó ság ál tal be - nyúj tott ne gyed éves je len té sek alap ján a ki fi ze tõ ha tó ság kö te les össze vont je len tést kül de ni a VPOP OLAF Ko or - di ná ci ós Iro da ré szé re a prog ra mok, illetve a Ko hé zi ós Alap ese té ben a pro jek tek le bo nyo lí tá sa so rán ta pasz talt sza bály ta lan sá gok ról vagy vissza élé sek rõl, az ezek kel

69 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y kap cso lat ban meg tett in téz ke dé sek rõl, ille tõ leg a fo lya - mat ban levõ ál lam igaz ga tá si, bí ró sá gi el já rá sok hely ze té - rõl. A je len tést a VPOP OLAF Ko or di ná ci ós Iro da meg - kül di Euró pai Bi zott ság (Euró pai Csa lás el le nes Hi va tal) ré szé re. (2) A ne gye dik ne gyed éves je len tés hez csa tol va a ki fi - ze tõ ha tó ság, az ope ra tív prog ram irá nyí tó ha tó ság, az EQUAL prog ram irá nyí tó ha tó ság, illetve a Ko hé zi ós Alap irá nyí tó ha tó ság ál tal ne gyed éven te be nyúj tott je len tés alap ján éven te egy szer ki mu ta tást küld a VPOP OLAF Koordinációs Iro dá nak a be haj tás ra váró össze gek rõl, a be haj tá si el já rás meg in dí tá sá nak éve sze rin ti cso por to sí - tás ban, me lyet a VPOP OLAF Ko or di ná ci ós Iro da to váb - bít az Euró pai Bi zott ság (Euró pai Csa lás el le nes Hi va tal) felé. 50. A sza bály ta lan sá gok és csa lá sok meg elõ zé se ér de ké ben a ki fi ze tõ ha tó ság, az irá nyí tó ha tó ság és a köz re mû kö dõ szer ve zet sa ját szer ve ze tü kön be lül ki je löl nek egy-egy szer ve ze ti egy sé get vagy sze mélyt a sza bály ta lan sá gok nyil ván tar tás ba vé te lé re, fel dol go zá sá ra, a je len té sek el ké - szí té sé re, va la mint a VPOP OLAF Ko or di ná ci ós Iro dá val való együtt mû kö dés biz to sí tá sá ra. VIII. Fejezet ELLENÕRZÉS Folyamatba épített ellenõrzés 51. (1) A fo lya mat ba épí tett el len õr zé si te vé keny ség te kin - te té ben az Áht., va la mint az e ren de let ben fog lalt el té ré - sek kel az Ámr. elõ írásai az irány adók. (2) Az irá nyí tó ha tó sá gok, a ki fi ze tõ ha tó ság, a köz re - mû kö dõ szer ve ze tek és a le bo nyo lí tó tes tü le tek a) olyan pénz ügyi irá nyí tá si és el len õr zé si rend szert ala kí ta nak ki és mû köd tet nek, amely biz to sít ja, hogy a szer ve ze tek te vé keny sé ge sza bály sze rû és meg fele lõen sza bá lyo zott, gaz da sá gos, ha té kony és ered mé nyes, az in - for má ci ók pon to sak és a meg fe le lõ idõ ben ren del ke zés re áll nak, b) a pá lyáz ta tás, pénz ügyi le bo nyo lí tás és ellen õr zés fel ada ta it funk ci o ná li san el kü lö ní tik, ezen fel ada tok meg - fe le lõ sza bá lyo zá sá ról a vo nat ko zó bel sõ sza bály za ta ik ban gon dos kod nak, c) tel jes te vé keny sé gük re vo nat ko zó an biz to sít ják a négy szem el vé nek ér vé nye sü lé sét, d) gon dos kod nak az el len õr zé si nyom vo nal ki ala kí tá - sá ról és az eset le ges vál to zá sok ha la dék ta lan átvezeté - sérõl. 52. (1) Az ope ra tív prog ram irá nyí tó ha tó ság, illetve az EQUAL prog ram irá nyí tó ha tó ság kö te le sek a pá lyáz ta tás, a pénz ügyi le bo nyo lí tás és a fo lya mat ba épí tett ellen õr zés tel jes fo lya ma tá ra rész le tes el já rás ren det ki dol goz ni és elõ ír ni annak al kal ma zá sát a struk tu rá lis ala pok köz re mû - kö dõ szer ve ze tek, illetve az EQUAL prog ram ese té ben az EQUAL prog ram köz re mû kö dõ szer ve ze tei szá má ra. (2) A struk tu rá lis ala pok tá mo ga tá sai te kin te té ben az ope ra tív prog ram irá nyí tó ha tó ság, illetve az EQUAL prog ram irá nyí tó ha tó ság jó vá ha gyá sa szük sé ges: a) a pá lyá za tok ki írá sá hoz, b) a pá lyá za tok nyer te se i nek ki hir de té sé hez, c) a tá mo ga tá si szer zõ dés meg kö té sé hez, d) a ki fi ze té sek en ge dé lye zé sé hez. (3) Az ope ra tív prog ram irá nyí tó ha tó ság nak és az EQUAL prog ram irá nyí tó ha tó ság nak, va la mint a Kohé - ziós Alap köz re mû kö dõ szer ve zet nek gon dos kod nia kell annak el len õr zé sé rõl, hogy a szük sé ges ha zai (költ ség ve - té si és sa ját) for rás ren del ke zés re áll, to váb bá hogy a pá - lyáz ta tás, köz be szer zés és a pénz ügyi le bo nyo lí tás a) a kö zös sé gi po li ti kák kal össz hang ban van, b) a ver seny po li ti kai sza bá lyok nak meg fe lel, c) az ál lam i tá mo ga tá sok ra (be le ért ve a tá mo ga tá sok hal mo zá sá ra vo nat ko zó sza bá lyo kat is), köz be szer zés re, kör nye zet vé de lem re, esély egyen lõ ség re, tá jé koz ta tás ra és nyil vá nos ság ra vo nat ko zó elõ írásoknak meg fe lel, d) a tá mo gat ha tó sá gi kö ve tel mé nyek nek meg fe lel. (4) A pénz ügyi le bo nyo lí tás so rán az ope ra tív prog ram irá nyí tó ha tó ság nak, az EQUAL prog ram köz re mû kö dõ szer ve ze tek nek és a Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve - zet nek gon dos kod nia kell a ki fi ze té se ket meg elõ zõ koc - ká zat elem zés alap ján tör té nõ fo lya mat ba épí tett hely szí - ni el len õr zé sek le foly ta tá sá ról, me lyek ke re té ben el len - õriz ni kell a prog ra mok, illetve pro jek tek szer zõ dé sek nek meg fe le lõ elõ re ha la dá sát, va la mint azt, hogy a be nyúj tott szám la vagy egyéb gaz da sá gi ese ményt hi te le sen do ku - men tá ló bi zony lat össz hang ban van a szer zõ dé ses fel té te - lek kel, a fi zi kai és tel je sít mény mu ta tó szá mok tel je sí té sé - vel. (5) 250 mil lió fo rin tot meg ha la dó ér té kû, épí té si jel le gû nagy be ru há zá si szer zõ dé sek ese té ben a köz be szer zé sek rõl szóló évi CXXIX. tör vény nek és/vagy a FIDIC sza - bá lyok nak meg fe le lõ el len õri iga zo lást kell szer zõ dé ses fel té tel ként elõ ír ni.

70 15770 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám (6) Az (5) be kez dés ben meg ha tá ro zott ér ték ha tár fe let ti egyéb szer zõ dés ese té ben a szám vi te li tör vény 151. (3) (5) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott nyil ván tar tá sok va la - me lyi ké ben sze rep lõ sze mély hi te le sí té sét kell kö ve tel - mény ként elõ ír ni. (7) A pá lyá za ti ki írás nak és a tá mo ga tá si szer zõ dés nek meg fe le lõ rész le te zett ség gel elõ kell ír nia a ked vez mé nye - zet tek szá má ra az Áht ában elõ írt el len õr zés tû ré si kö te le zett sé get, és annak meg ta ga dá sa, illetve aka dá lyo zá - sa ese té re a szank ci ó kat, to váb bá az Áht. 13/A. -ának (8) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott vissza fi ze té si kö te le zett - sé get is. (8) Az ope ra tív prog ram irá nyí tó ha tó ság és a köz re mû - kö dõ szer ve zet, az EQUAL prog ram irá nyí tó ha tó ság és köz re mû kö dõ szer ve ze tei, illetve a Ko hé zi ós Alap köz re - mû kö dõ szer ve zet és a ked vez mé nye zett kö zöt ti meg ál la - po dá sok ban rög zí te ni kell a fo lya mat ba épí tett el len õr zé - sek vég re haj tá sá nak kö te le zett sé gét a de le gált fel ada tok vo nat ko zá sá ban. 53. (1) A struk tu rá lis ala pok és az EQUAL prog ram fel - hasz ná lá sá ban érin tett szer vek kö te le sek a fel hasz ná lás sal kap cso la tos do ku men tu mo kat a prog ram Euró pai Bi zott - ság ál tal tör té nõ vég sõ pénz ügyi le zá rá sát kö ve tõ leg alább 3 évig meg õriz ni, figye lembe véve a szám vi te li jog sza bá - lyok elõ írásait is. (2) A Ko hé zi ós Alap fel hasz ná lá sá ban érin tett szer vek kö te le sek a fel hasz ná lás sal kap cso la tos do ku men tu mo kat a pro jekt Euró pai Bi zott ság ál tal tör té nõ vég sõ pénz ügyi le zá rá sát kö ve tõ leg alább 3 évig meg õriz ni, figye lembe véve a szám vi te li jog sza bá lyok elõ írásait is. (3) A tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö te le zett ség (be - ru há zás üze mel te té se, fog lal koz ta tás stb.) ese tén az (1) (2) be kez dé sek ben em lí tett ha tár idõ ket a vál lalt leg ké - sõb bi ha tár ide jû kö te le zett ség idõ tar ta má nak le jár tá tól kell szá mí ta ni. (4) A tá mo ga tá si szer zõ dé sek ben kü lön pont ban sze re - pel tet ni kell a vo nat ko zó jog sza bá lyok ban elõ írt do ku men - tá ci ós és meg õr zé si kö te le zett sé get, illetve az annak meg - sér té se ese tén al kal ma zás ra ke rü lõ szank ci ó kat (pl. vissza - fi ze tés). Belsõ ellenõrzés 54. (1) Az irá nyí tó ha tó ság, ki fi ze tõ ha tó ság, köz re mû kö dõ szer ve zet, va la mint le bo nyo lí tó tes tü let mû kö dé sé nek bel - sõ el len õr zé sét biz to sí ta ni kell, me lyet az irá nyí tó ha tó sá - got, ki fi ze tõ ha tó sá got, köz re mû kö dõ szer ve ze tet, va la - mint le bo nyo lí tó tes tü le tet mû köd te tõ szer ve zet funk ci o - ná li san füg get len, ki zá ró lag ezen fel ada tok vég re haj tá sá ra ki ala kí tott bel sõ el len õr zé si rész le ge lát el. A bel sõ ellen - õr zés ke re té ben biz to sí ta ni kell a szer ve ze tek feladatellá - tásának rend szer el len õr zé sét (ide ért ve az át ru há zott fel - ada to kat is), illetve a sza bály ta lan sá gok ki vizs gá lá sát. (2) Az ope ra tív prog ram irá nyí tó ha tó ság és a köz re mû - kö dõ szer ve ze tek, az EQUAL Kö zös sé gi Kez de mé nye zés irá nyí tó ha tó ság és az EQUAL prog ram köz re mû kö dõ szer ve ze tek, illetve a Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve - zet és a le bo nyo lí tó tes tü let kö zöt ti meg ál la po dá sok ban rög zí te ni kell a bel sõ el len õr zé sek vég re haj tá sá nak kö te le - zett sé gét a de le gált fel ada tok vo nat ko zá sá ban. 55. Az el lá tan dó bel sõ el len õr zé si te vé keny ség te kin te té ben az Áht., va la mint az e ren de let ben fog lalt el té ré sek kel a költ ség ve té si szer vek bel sõ el len õr zé sé rõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. ren de let elõ írásait kell al kal - maz ni. 56. (1) Az irá nyí tó ha tó sá got vagy Ko hé zi ós Alap köz re mû - kö dõ szer ve ze tet mû köd te tõ köz pon ti költ ség ve té si szer - vek bel sõ el len õr zé si egy sé gei meg kül dik a pénz ügy mi - nisz ter és a KEHI ré szé re el len õr zé si stra té gi ai ter ve ik nek az euró pai uni ós tá mo ga tá sok fel hasz ná lá sá nak el len õr zé - sé re vo nat ko zó ré sze i nek ter ve ze tét a prog ra mo zá si cik lus kez de té tõl szá mí tott 3 hó na pon be lül. A KEHI az ál ta la vég zett koc ká zat elem zés alap ján a pénz ügy mi nisz ter vé - le mé nyé nek ki ké ré sé vel el ké szí ti a nem ze ti el len õr zé si stra té gi át. A KEHI el nö ke a nem ze ti el len õr zé si stra té gi át a prog ra mo zá si cik lus kez de té tõl szá mí tott 6 hó na pon be - lül meg kül di az Euró pai Bi zott ság nak. (2) Az irá nyí tó ha tó sá got vagy Ko hé zi ós Alap köz re mû - kö dõ szer ve ze tet mû köd te tõ köz pon ti költ ség ve té si szer - vek bel sõ el len õr zé si egy sé gei meg kül dik a pénz ügy mi - nisz ter és a KEHI ré szé re a kö vet ke zõ évre vo nat ko zó éves el len õr zé si ter ve ik nek az euró pai uni ós tá mo ga tá sok fel - hasz ná lá sá nak el len õr zé sé re vo nat ko zó ré sze i nek ter ve ze - tét min den év ok tó ber 15-ig. A KEHI az ál ta la vég zett koc - ká zat elem zés alap ján a pénz ügy mi nisz ter vé le mé nyé nek ki ké ré sé vel el ké szí ti az euró pai uni ós tá mo ga tá sok kö - vet ke zõ évi el len õr zé se i re vo nat ko zó nem ze ti éves el len - õr zé si ter vet. A KEHI el nö ke a nem ze ti éves el len õr zé si ter vet min den év no vem ber 15-ig meg kül di az Euró pai Bi - zott ság nak.

71 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Rendszerellenõrzések 57. (1) A 438/2001/EK ren de let 10. cik ké vel, va la mint a 1386/2002/EK ren de let 9. cik ké vel kap cso la tos rend szer - el len õr zé se ket a KEHI vég zi el. (2) A KEHI az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott rend - szer el len õr zé sek rõl ké szült el len õr zé si je len tés ter ve ze tét meg kül di a pénz ügy mi nisz ter nek vé le mé nye zés re. 5 15%-os el len õr zé sek 58. (1) A KEHI az Euró pai Bi zott ság, va la mint a pénz - ügy mi nisz ter ál tal köz zé tett mód szer ta ni irány mu ta tá sok - nak meg fele lõen el vég zi a struk tu rá lis ala pok és az EQUAL prog ram ese té ben a tel jes tá mo gat ha tó ki adá sok leg alább 5%-át, a Ko hé zi ós Alap ese té ben pe dig a tel jes támogatható ki adá sok leg alább 15%-át érin tõ ellenõrzé - seket. (2) A KEHI ré szé re kor lát lan hoz zá fé rést kell biz to sí ta - ni az EMIR rend szer ben tá rolt, illetve a ki fi ze tõ ha tó ság által rög zí tett ada tok hoz. 59. (1) Az 5 15%-os el len õr zé sek rõl szóló je len té sek nek meg kell fe lel ni ük a pénz ügy mi nisz ter ál tal meg ha tá ro zott for mai és tar tal mi kö ve tel mé nyek nek, és tar tal maz ni uk kell az el vég zett koc ká zat elem zés le írá sát és a min ták ki - vá lasz tá sá nak in do ko lá sát. (2) Az el len õr zé si meg ál la pí tá sok nak ki kell ter jed ni az eset le ge sen fel tárt prob lé mák rend szer jel le gé re, en nek oka i ra, az eh hez kap cso ló dó in téz ke dé sek meg té te lé nek szük sé ges sé gé re. (3) Az 5 15%-os el len õr zé sek rõl ké szült je len té sek nek tar tal maz ni uk kell az el len õr zött idõ szak ra vo nat ko zó an az el len õr zött ki adá sok össze gét éven kén ti és pro jek tegy sé - gen kén ti bon tás ban. (4) A KEHI a fel tárt hi á nyos sá gok kap csán el vég zett pénz ügyi kor rek ci ók meg fe le lõ sé gét és az eset le ges rend - szer jel le gû hi bák ki kü szö bö lé se ér de ké ben meg tett in téz - ke dé se ket nyo mon kö ve ti. (5) A kor mány dön tést nem igény lõ 5 15%-os el len õr - zé si je len té se ket köz vet le nül az el len õr zött fe je zet ve ze tõ - jé nek kell meg kül de ni in téz ke dés cél já ból. A kor mány - dön tést igény lõ 5 15%-os el len õr zé si je len té sek kel kap - cso lat ban kü lön jog sza bály 1 sze rint kell el jár ni. 1 A Kor mány za ti El len õr zé si Hi va tal ról szóló 70/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet. Intézkedési tervekre vonatkozó különleges szabályok 60. (1) Az irá nyí tó ha tó ság, a ki fi ze tõ ha tó ság, a köz re mû - kö dõ szer ve zet, va la mint a le bo nyo lí tó tes tü let ve ze tõ je fe - le lõs az el len õr zé si je len tés alap ján ké szí tett in téz ke dé si terv vég re haj tá sá ért, illetve annak nyo mon kö ve té sé ért. (2) A Ko hé zi ós Alap köz re mû kö dõ szer ve ze tek a rend - szer el len õr zé sek és a 15%-os el len õr zé sek alap ján el ké szí - tett in téz ke dé si ter ve ket ha la dék ta la nul meg kül dik a Ko - hé zi ós Alap irá nyí tó ha tó ság nak. (3) Az irá nyí tó ha tó sá gok gon dos kod nak a rend szer el - len õr zé sek és az 5 15%-os el len õr zé sek alap ján el ké szí tett in téz ke dé si ter vek ben meg fo gal ma zott ja vas la tok meg - valósításának nyo mon kö ve té sé rõl. Éves beszámolás az Európai Bizottságnak 61. (1) A KEHI a pénz ügy mi nisz ter vé le mé nyé nek ki ké - ré sé vel éves összeg zõ je len tést ké szít a 438/2001/EK ren de let cik ké ben fog lal tak al kal ma zá sá ról. (2) A KEHI a pénz ügy mi nisz ter vé le mé nyé nek ki ké - ré sé vel éves összeg zõ je len tést ké szít a 1386/2002/EK ren de let cik ké ben fog lal tak al kal ma zá sá ról. 62. (1) Az ope ra tív prog ram irá nyí tó ha tó sá gok és az EQUAL prog ram irá nyí tó ha tó ság min den év ben el ké szí - tik az irá nyí tá si és el len õr zé si rend szer vál to zá sa i ról szóló je len tést, me lyet áp ri lis 30-ig meg kül de nek a Kö zös sé gi Tá mo ga tá si Ke ret irá nyí tó ha tó ság nak. (2) A Kö zös sé gi Tá mo ga tá si Ke ret irá nyí tó ha tó ság min den év ben a pénz ügy mi nisz ter vé le mé nyé nek ki ké ré - sé vel el ké szí ti az irá nyí tá si és el len õr zé si rend szer vál to - zá sa i ról szóló össze sí tett je len tést, me lyet má jus 31-ig meg küld a KE HI-nek. (3) A Ko hé zi ós Alap irá nyí tó ha tó ság min den év ben a pénz ügy mi nisz ter vé le mé nyé nek ki ké ré sé vel el ké szí ti az irá nyí tá si és el len õr zé si rend szer vál to zá sa i ról szóló össze - sí tett je len tést, me lyet má jus 31-ig meg küld a KE HI-nek. 63. A KEHI el nö ke a ok ban meg ha tá ro zott je len - té sek bõl a pénz ügy mi nisz ter vé le mé nyé nek ki ké ré sé - vel össze ál lí tott éves össze fog la ló je len tést min den év jú ni us 30-ig meg kül di az Euró pai Bi zott ság nak.

72 15772 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám Zárónyilatkozatok 64. (1) Az ope ra tív prog ra mok, az EQUAL prog ram prog - ram ja i nak és a Ko hé zi ós Alap pro jekt je i nek vég sõ el szá - mo lá sá hoz kap cso ló dó an a zá ró nyi lat ko zat ki adá sá hoz szük sé ges el len õr zé se ket a KEHI hajt ja vég re, az Euró pai Bi zott ság ál tal ki adott mód szer tan sze rint, a nem zet kö zi szám vi te li stan dar dok és a pénz ügy mi nisz ter mód szer ta ni irány mu ta tá sai alap ján. (2) Az irá nyí tó ha tó sá gok ve ze tõi az egyes prog ra mok, illetve pro jek tek vár ha tó le zá rá sát 6 hó nap pal ko ráb ban jel zik a KE HI-nek, hogy a zá ró nyi lat ko zat ki adá sá hoz kap cso ló dó el len õr zé se ket mun ka ter vé ben ter vez ni tud ja. (3) A prog ra mok, illetve pro jek tek le zá rá sá ról az irá nyí - tó ha tó sá gok ve ze tõi a le zá rást kö ve tõ 10 na pon be lül tá jé - koz tat ják a KE HI-t. (4) A KEHI az ope ra tív prog ra mok és az EQUAL prog - ram prog ram ja i nak, a vég sõ egyen leg át uta lá si igény lés do ku men tá ci ói kéz hez vé te lét köve tõen le foly tat ja a zá ró - nyi lat ko zat ki adá sá hoz szük sé ges el len õr zé se ket. A KEHI az el len õr zé si je len tést egyez te tés cél já ból meg kül di az el - len õr zött szer ve ze tek nek és a pénz ügy mi nisz ter nek. Az el - len õr zé sek alap ján a KEHI zá ró nyi lat ko za tot ál lít ki, ame - lyet leg ké sõbb a ki fi ze té si ha tár idõ tõl szá mí tott 5 hó na pon be lül meg küld a pénz ügy mi nisz ter nek. A pénz ügy mi nisz - ter gon dos ko dik a zá ró nyi lat ko zat a ki fi ze té si ha tár idõ tõl szá mí tott 6 hó na pon be lül az Euró pai Bi zott ság nak tör té nõ meg kül dé sé rõl. (5) A KEHI a Ko hé zi ós Alap pro jekt vég sõ egyen leg át - uta lá si igény lés do ku men tá ci ó já nak és a pro jekt zá ró je len - té sé nek kéz hez vé te lét köve tõen le foly tat ja a zá ró nyi lat ko - zat ki adá sá hoz szük sé ges el len õr zé se ket. A KEHI az el - len õr zé si je len tést egyez te tés cél já ból meg kül di az el len - õr zött szer ve ze tek nek és a pénz ügy mi nisz ter nek. Az el len - õr zé sek alap ján a KEHI zá ró nyi lat ko za tot ál lít ki, ame lyet leg ké sõbb a ki fi ze té si ha tár idõ tõl szá mí tott 5 hó na pon be - lül meg küld a pénz ügy mi nisz ter nek. A pénz ügy mi nisz ter gon dos ko dik a zá ró nyi lat ko zat nak a ki fi ze té si ha tár idõ tõl szá mí tott 6 hó na pon be lül az Euró pai Bi zott ság nak tör té nõ meg kül dé sé rõl. Alap tá mo ga tá sa i nak fo ga dá sá hoz kap cso ló dó pénz ügyi le bo nyo lí tá si, szám vi te li és el len õr zé si rend sze rek ki ala kí - tá sá ról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. ren de let. (3) A pénz ügy mi nisz ter a fo lya mat ba épí tett ellenõr - zések és a bel sõ el len õr zé sek egy sé ges vég re haj tá sá nak ér - de ké ben köz zé te szi és rend sze re sen fe lül vizs gál ja a vo nat - ko zó irány el ve ket, mód szer ta ni út mu ta tó kat, ké zi könyvmin tá kat és nem zet kö zi stan dar do kat. (4) Az EQUAL Prog ram ese tén, amíg az EMIR EQUAL al mo dul já nak al kal ma zá sa tel jes mér ték ben nem biz to sí - tott, ad dig az EQUAL Prog ram vég re haj tá sá val össze füg - gõ fel ada tok, ki fi ze té sek, kö zös sé gi hoz zá já ru lás ren de zé - se do ku men tá lá sát pa pír ala pon kell az érin tett szer vek nek biz to sí ta ni uk, és utó la go san gon dos kod ni uk kell az EMIR EQUAL al mo dul ban az ada tok tel jes körû rög zí té sé rõl. Az Euró pai Uni ó val tör té nõ el szá mo lá sok be nyúj tá sa az EMIR-ben tel jeskö rû en rög zí tett ada tok alap ján, az EMIR-ben el ké szí tett do ku men tu mok kal tör tén het. 66. Az Euró pai Unió Euró pai Me zõ gaz da sá gi Ori en tá ci ós és Ga ran cia Alap Ga ran cia Rész le gé bõl fi nan szí ro zott in - téz ke dé sek pénz ügyi, szám vi te li és el len õr zé si le bo nyo lí - tá si rend jé rõl szóló 92/2004. (IV. 27.) Korm. ren de let 6. -a az aláb bi (6) be kez dés sel egé szül ki:,,(6) A (bank)szám lák ve ze té sé vel kap cso la tos bár mi ne - mû költ ség el szá mo lá sa köz vet le nül a köz pon ti költ ség ve - tés ter hé re tör té nik a Pénz ügy mi nisz té rium fe je zet, Egyéb költ ség ve té si ki adá sok cím, Ve gyes ki adá sok al cím ter - hére. 67. A költ ség ve té si szer vek bel sõ el len õr zé sé rõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. ren de let 10. -a he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: 10. A fejezet felügyeletét ellátó szerv belsõ ellenõrzési egysége elvégzi a felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél az éves beszámoló megbízhatósági ellenõrzését. IX. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 65. (1) Ez a ren de let a ki hir de tést kö ve tõ 3. na pon lép ha - tály ba. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti az Euró pai Unió struk tu rá lis alap jai és a Ko hé zi ós 68. A Kor mány za ti El len õr zé si Hi va tal ról szóló 70/2004. (IV. 15.) Korm. ren de let 8. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Az el len õr zé si je len tés ada ta i nak tör vé nyes ke ze lé - sé ért, biz ton sá gá ért és pon tos sá gá ért, illetve a meg ál la pí tá - sok va ló di sá gá ért és meg ala po zott sá gá ért az el len õr zést vég zõ el len õrök, az összeg zett meg ál la pí tá so kért, kö vet - kez te té se kért, ja vas la to kért és az el len õr zé si je len tés egé - szé ért a vizs gá lat ve ze tõ fe le l.

73 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y E ren de let hatályba lépésével egy ide jû leg a struk tu rá lis ala pok és a Ko hé zi ós Alap fel hasz ná lá sá nak ál ta lá nos el já - rá si sza bá lya i ról szóló 14/2004. (VIII. 13.) TNM GKM FMM FVM PM együt tes ren de let 27. (1) bekezdés f) pont ja ha tá lyát vesz ti. 70. Ez a ren de let a kö vet ke zõ kö zös sé gi ren de le tek vég re - haj tá sá hoz szük sé ges ren del ke zé se ket ál la pít ja meg: a) a Ta nács jú ni us 21-i, 1260/1999/EK ren de le te a struk tu rá lis ala pok ra vo nat ko zó ál ta lá nos ren del ke zé sek meg ál la pí tá sá ról; b) a Bi zott ság már ci us 2-i, 438/2001/EK ren de le - te a struk tu rá lis ala pok ke re té ben nyúj tott tá mo ga tá sok irá - nyí tá si és el len õr zé si rend sze rei te kin te té ben az 1260/1999/EK ta ná csi ren de let vég re haj tá sa rész le tes sza - bá lya i nak meg ál la pí tá sá ról; c) a Bi zott ság már ci us 2-i, 448/2001/EK ren de le - te a struk tu rá lis ala pok ke re té ben nyúj tott tá mo ga tá sok pénz ügyi kor rek ci ós el já rá sai te kin te té ben az 1260/1999/EK ta ná csi ren de let vég re haj tá sa rész le tes sza - bá lya i nak meg ál la pí tá sá ról; d) a Ta nács má jus 16-i, 1164/94/EK ren de le te a Ko hé zi ós Alap lét re ho zá sá ról; e) a Bi zott ság jú li us 29-i, 1386/2002/EK ren de - le te az 1164/94/EK ta ná csi ren de let vég re haj tá sá ra vo nat - ko zó rész le tes sza bá lya i nak meg ál la pí tá sá ról a Ko hé zi ós Alap ból nyúj tott tá mo ga tá sok irá nyí tá si és el len õr zé si rend szer e, va la mint a pénz ügyi kor rek ci ós el já rás te kin te - té ben; f) a Bi zott ság ja nu ár 6-i, 16/2003/EK ren de le te a Ko hé zi ós Alap ál tal társ fi nan szí ro zott in téz ke dé sek ke re - té ben a ki adá sok tá mo gat ha tó sá ga te kin te té ben az 1164/94/EK ren de let vég re haj tá sá ra vo nat ko zó kü lön le - ges rész le tes sza bá lyok meg ál la pí tá sá ról. A mi nisz ter el nök he lyett: Kiss Péter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ miniszter A Kormány 361/2004. (XII. 26.) Korm. rendelete az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalról szóló 135/2003. (VIII. 29.) Korm. rendelet módosításáról 1. Az Or szá gos La kás- és Épí tés ügyi Hi va tal ról szóló 135/2003. (VIII. 29.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Rend.) 1. -a he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép: 1. A Kormány la kás- és épí tés ügyi fel ada tai egy sé ges kor mány za ti vég re haj tá sá ra, va la mint az épí tés ügyi ha tó - sá gi in téz mény rend szer ha té ko nyabb irá nyí tá sá ra és mû - köd te té sé re Or szá gos La kás- és Épí tés ügyi Hi va talt (a továb biak ban: Hi va tal) hoz lét re. A Hi va tal szék he lye Bu da pest. 2. A Rend. 2. -a he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép: 2. (1) A Hi va tal a Kor mány irá nyí tá sa és a re gi o ná lis fej lesz té sért és fel zár kóz ta tá sért fe le lõs tár ca nél kü li miniszter (a továb biak ban: mi nisz ter) fel ügye le te alatt álló, ön ál ló jogi sze mé lyi ség gel ren del ke zõ, or szá gos ha - tás kö rû ál lam igaz ga tá si szerv, amely a gaz dál ko dás meg - szer ve zé sé nek mód já ra te kin tet tel rész ben ön ál ló an gaz - dál ko dó, az elõ irány za tok fe let ti ren del ke zé si jo go sult ság szem pont já ból tel jes jog kör rel ren del ke zõ köz pon ti költ - ség ve té si szerv. (2) A mi nisz ter la kás- és épí tés ügyi fel ada ta it a Hi va tal út ján lát ja el, a Hi va tal fel adat- és ha tás kö re nem érin ti más szer vek jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel adat- és ha tás kö - rét, to váb bá a sa já tos épít mény faj ták ra vo nat ko zó fel adatés ha tás kö rö ket. 3. A Rend. 3. -a he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép: 3. (1) A Hi va tal elõ ter jesz ti a mi nisz ter szá má ra a la - kás- és épí tés ügy át fo gó stra té gi á já ra vo nat ko zó ja vas la - tot; a rö vid, kö zép- és hosszú távú cé lok ra ja vas la tot tesz, elem zi a cé lok el éré sét biz to sí tó gaz da sá gi, mû sza ki, jogi vál to zá so kat és szük sé ges sza bá lyo zá so kat és ezek ered - mé nye i re ala poz va ja vas la tot tesz a la kás- és épí tés ügy egy sé ges kor mány za ti irá nyí tá sa és in téz mény rend sze ré - nek ha té kony át ala kí tá sa ér de ké ben szük sé ges jogi és szer - ve ze ti rend szer vál toz ta tá sá ra; elõ se gí ti a la kás hoz ju tás, a la kás épí tés és la kás fenn tar tás va la mint az épí té sze ti és kör nye zet kul tú ra fej lõ dé sét, to váb bá az aka dály men tes és biz ton sá gos épí tett kör nye zet meg te rem té sé vel össze - füg gõ fel ada tok meg va ló sí tá sát. (2) A Hi va tal a mi nisz ter nél a Hi va tal fel adat- és ha tás - kö ré be tar to zó jog sza bály al ko tá sát kez de mé nyez he ti, és részt vesz a Hi va tal fel adat kö rét érin tõ jog sza bály-ter ve ze - tek vé le mé nye zé sé ben, egyez te té sé ben. (3) A Hi va tal köz re mû kö dik az egy sé ges köz igaz ga tá si in for ma ti kai rend szer hez kap cso ló dó an az ága za ti in for - ma ti kai rend szer ki ala kí tá sá ban és mû köd te té sé ben. (4) A Hi va tal el lát ja az épí tés ügyi fe je ze ti ke ze lé sû cél - elõ irány zat kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott szak - mai elõ ké szí té sé vel össze füg gõ fel ada to kat, és gon dos ko - dik a cél elõ irány zat tal kap cso la tos fel ada tok végrehaj - tásáról.

74 15774 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám 4. (1) A Rend. 4. -ának be ve ze tõ mon da ta he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép: A Hi va tal a la kás po li ti ká val kap cso la tos feladat - körében: (2) A Rend. 4. h) pont já nak he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép, egy út tal a 4. to váb bi új i) m) pon tok kal egé szül ki: [A Hi va tal a la kás po li ti ká val kap cso la tos feladatkö - rében:],,h) ki dol goz za a la kás po li ti kai kon cep ci ót és kép vi se li azt a ci vil, tár sa dal mi és szak mai szer ve ze tek kel tör té nõ kap cso lat tar tás so rán; i) elõ ké szí ti a költ ség ve tés és a zár szám adás ter ve ze té - nek la kás cé lú ki adá sok ról szóló ré sze it; j) köz re mû kö dik az idõ sza ki és rend kí vü li hely ze tek bõl adó dó fel ada tok (pl. ár- és bel víz, mar tin sa lak stb.) ko or di - ná lá sá ban; k) en ge dé lye zi a kül föl di ek szá má ra a la kás cé lú ál lam i tá mo ga tá sok ról szóló, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott la kás cé lú ál lam i tá mo ga tá sok igény be vé te lét; l) fi gye lem mel kí sé ri a Hi va tal fel adat- és ha tás kö ré be tar to zó in gat lan jo gi ága za ti jog sza bá lyok te rü le tén a ha tá - lyos szak mai és vizs gáz ta tá si kö ve tel ményrend sze rek ér - vé nye sü lé sét, to váb bá el lát ja a fel adat- és ha tás kö ré hez kap cso ló dó szak kép zé sek kel össze füg gõ szak mai irányí - tási, fel ügye le ti és el len õr zé si fel ada to kat; m) ki dol goz za a Nem ze ti La kás prog ra mot, elõ ké szí ti és vég re hajt ja a prog ram meg va ló sí tá sá val kap cso la tos in - téz ke dé se ket. 5. (1) A Rend. 5. -ának (1) be kez dé se he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép: (1) A Hi va tal el nö ke elõ ké szí ti a mi nisz ter szá má ra az épí tés üggyel és a te le pü lés ren de zés sel kap cso la tos jog sza - bá lyok szak mai ter ve ze te it. (2) A Rend. 5. (2) be kez dé se he lyé be az aláb bi ren del - ke zés lép: (2) A Hi va tal szak mai irá nyí tá si és fel ügye le ti jog kört gya ko rol más jog sza bály ban meg ha tá ro zott ha tó ság hoz tar to zó sa já tos épít mé nyek ki vé te lé vel az épí tés ügy höz tar to zó te rü le ten: épí té sze ti-mû sza ki ter ve zés, te le pü lés - ren de zés, épí tés ügyi ha tó sá gi te vé keny ség, épí tõ ipa ri ki vi - te le zés és épí tés-fel ügye let, to váb bá: a) mû köd te ti a kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott te le pü lés ren de zé si, illetve épí té sze ti-mû sza ki terv ta ná cso - kat; b) ja vas la tot tesz az épí té si, mû sza ki, ter ve zé si te vé - keny sé gek gya kor lá sá nak szak mai fel té te le i re; c) ja vas la tot tesz a te le pü lés ren de zé si és építészetimûszaki ter ve zé si, szak ér tõi, épí té si mû sza ki el len õri és fe le lõs mû sza ki ve ze tõi te vé keny sé gek gya kor lá sa szak - mai fel té te le i nek ki ala kí tá sá ra, va la mint a sza bá lyo zott épí tés ügyi szak mák szak kép zé si kö ve tel mé nye i nek ki dol - go zá sá ra; meg ál la pít ja a sza bá lyo zás ke re te it, irá nyít ja és ellen õr zi az épí tés ügyi ha tó sá gi, illetve épí tés-fel ügye le ti ha tó sá gi ügy in té zõk kép zé sét és vizs gáz ta tá sát, gon dos ko - dik a fel adat el lát ás mi nõ sé gé nek biz to sí tá sá ról; d) együtt mû kö dik a szak te rü let hez kap cso ló dó kép zést foly ta tó fel sõ ok ta tá si in téz mé nyek kel és tá mo gat ja az alap képzési, a szak irá nyú to vább kép zé si és fel sõ fo kú szak képzési prog ra mok ki dol go zá sát, meg va ló sí tá sát; e) el nö ke el lát ja az el nö ki te en dõ ket a kü lön jog sza bá - lyok ban meg ha tá ro zott, a mi nisz ter ha tás kö ré be tar to zó te - rü le te ken mû kö dõ jo go sult sá gi vizs ga bi zott sá gok ban, va - la mint a kü lön jog sza bá lyok alap ján meg ha tá ro zott ese ti bi zott sá gok ban; f) irá nyít ja a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott épí - tés ügyi szak mák te kin te té ben a szak mai to vább kép zé se - ket. (3) A Rend. 5. -ának (5) be kez dé se az aláb bi új f) pont - tal egé szül ki: [(5) A Hi va tal fel ada tai az épí tõ ipa ri ki vi te le zés és az épí tés-fel ügye let te rü le tén:] f) köz re mû kö dik az érin tett szak mai szer vek kel együtt a min den ki szá má ra aka dály men te sen hoz zá fér he tõ és ér - zé kel he tõ épí tett kör nye zet ki ala kí tá sát elõ se gí tõ kon cep - ció ki dol go zá sá ban. (4) A Rend. 5. -ának (6) be kez dés a) pont ja he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép: [(6) A Hi va tal épí té sze ti kul tú rá hoz kap cso ló dó fel adat - kör ében:] a) elõ se gí ti és tá mo gat ja az épí té sze ti és épí té si kul túr a fej lesz té sét, vé del mét, az ér té kes ha gyo má nyok meg õr zé - sét, a he lyi épí té sze ti örök ség meg óvá sá val kap cso la tos fel ada to kat, a kor sze rû, va la mint az egye te mes ter ve zés el - ve i nek meg fe le lõ mû sza ki és ter ve zé si meg ol dá sok el ter - jesz té sét; (5) A Rend. 5. -ának (7) be kez dé se he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép: (7) A Hi va tal el nö ke köz re mû kö dik a Ma gyar Épí tész Ka ma ra fe let ti tör vé nyességi fel ügye let és a Ma gyar Épí - tész Ka ma ra ál lam igaz ga tá si el já rá sai te kin te té ben az ága - za ti szak mai irá nyí tás el lá tá sá ból adó dó fel ada tok vég re - haj tá sá ban és rend sze re sen vizs gál ja annak jog al kal ma zá si te vé keny sé gét. 6. A Rend. az aláb bi 5/A. -sal egé szül ki: 5/A. (1) A Hi va tal egyes, jog sza bály ban meg ha tá ro - zott fel ada ta it a te rü le ti fõ épí té szek út ján lát ja el. (2) A te rü le ti fõ épí té szi iro dá kat a mi nisz ter a Hi va tal el nö ke köz re mû kö dé sé vel irá nyít ja és ren de let ben ál la -

75 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y pít ja meg jog ál lá su kat, fel so ro lá su kat és ille té kességi terü - letüket. (3) A te rü le ti fõ épí té sze ket ha tá ro zat lan idõ tar tam ra a Hi va tal el nö ké nek ja vas la tá ra a mi nisz ter bíz za meg, illet - ve meg bí zá su kat a mi nisz ter von ja vissza. (4) A Hi va tal el nö ke lát ja el a te rü le ti fõ épí tész te kin te - té ben a Ma gyar Te rü let- és Re gi o ná lis Fej lesz té si Hivatal elnöke részére külön jogszabályban meghatározott szakmai irányítási fel ada tok ki vé te lé vel a szak mai irá nyí - tá si fel ada to kat. A Hi va tal el nö ke gya ko rol ja a (3) be kez - dés ben meg ha tá ro zott mun kál ta tói jo gok ki vé te lé vel a mun kál ta tói jo go kat és hagy ja jóvá te rü le ti fõ épí té szi iro - dák mû kö dé si rend jét. 7. A Rend. 7. -a he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép: 7. (1) A Hi va tal el nö ke az Euró pai Uni ós tag ság gal kap cso la tos fel adat kör ében: a) el lát ja a fel adat kö ré hez kap cso ló dó kö zös sé gi sza bá - lyo zás sal össze füg gõ ága za ti fel ada tok ko or di ná lá sát; b) elõ ké szí ti a fel adat kö ré be tar to zó, jog har mo ni zá ci ós célú jog sza bály-ter ve ze te ket. (2) A Hi va tal el nö ke kap cso la tot tart fenn a szak te rü le - te in te vé keny ke dõ ér dekkép vi se le ti szer vek kel, ha zai és nem zet kö zi szak mai és tár sa dal mi szer ve ze tek kel, ka ma - rák kal, ok ta tá si-ku ta tá si és fej lesz té si szer ve ze tek kel, köz - hasz nú szer ve ze tek kel és ala pít vá nyok kal, elõ se gí ti az épí - tõ ipar kül gaz da sá gi kap cso la ta i nak ered mé nyes sé gét. 8. A Rend. 8. -a he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép: 8. (1) A Hi va tal köz re mû kö dik a fel adat kö ré be tar to - zó te vé keny sé get vég zõ, a mi nisz ter ál tal vagy köz re mû - kö dé sé vel ala pí tott köz hasz nú tár sa sá gok, ala pít vá nyok te vé keny sé gé vel kap cso la tos tu laj do no si, illet ve ala pí tói dön té sek elõ ké szí té sé ben, va la mint a kap cso ló dó szak mai irá nyí tá si, fel ügye le ti fel ada tok el lá tá sá ban. (2) A Hi va tal el nö ke köz re mû kö dik a mi nisz ter mun ká - ját se gí tõ Épí té si és Épí tés ügyi Szak mai Tes tü let mû köd te - té sé ben, mely nek tit kár sá gi fel ada ta it a Hi va tal lát ja el. 9. A Rend. 9. -a he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép: 9. (1) A Hi va talt el nök ve ze ti, akit a mi nisz ter ja vas - la tá ra a mi nisz ter el nök bíz meg és von ja vissza meg bí za tá - sát. Az el nök ál lam tit ká ri il let mény re és tel jes körû jut ta tá - sok ra jo go sult köz tiszt vi se lõ, meg bí zá sa ha tá ro zat lan idõ - re szól. (2) A Hi va tal el nö két mun ká já ban a la kás ügyi- és az épí tés ügyi el nök he lyet tes se gí ti. A Hi va tal el nök he lyet te - se it a Hi va tal el nö ké nek ja vas la tá ra a mi nisz ter bíz za meg és von ja vissza meg bí za tá su kat. Az el nök he lyet te sek he - lyet tes ál lam tit ká ri il let mény re és tel jes körû jut ta tá sok ra jo go sult köz tiszt vi se lõk, meg bí zá suk ha tá ro zat lan idõ re szól. (3) A mun kál ta tói jo go kat az (1) (2) be kez dé sek ben meg ha tá ro zott mun kál ta tói jo gok ki vé te lé vel a Hi va tal el nö ke fe lett a mi nisz ter, az el nök he lyet te sek fe lett pe dig a Hi va tal el nö ke gya ko rol ja. 10. A Rend a he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép: 10. A Hi va tal el nö ké vé, el nök he lyet te sé vé fel sõ fo kú vég zett sé gû, köz igaz ga tá si gya kor lat tal ren del ke zõ sze - mély ne vez he tõ ki. 11. A Rend a he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép: 12. A mi nisz ter fel ügye le ti jog kö ré ben a) ki ad ja a Hi va tal ala pí tó ok ira tát és jó vá hagy ja a Hivata l szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály za tát; b) jó vá hagy ja a Hi va tal éves mun ka ter vét, éves be szá - mo ló ját és költ ség ve té sé re vo nat ko zó ja vas la tát; c) ellen õr zi a Hi va tal és az el nök te vé keny sé gét; d) in téz ke dést hoz, ha azt ál la pít ja meg, hogy a Hi va tal vagy az el nök a jog sza bá lyok kal el len té tes vagy a Kor - mány, ille tõleg a mi nisz ter ál tal az ál lam i irá nyí tás egyéb jogi esz kö ze i ben ki adott ren del ke zé sek tõl el té rõ tevékeny - séget foly tat. Záró rendelkezések 12. (1) Ez a ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a Rend. 6. (2) be kez dé sé nek c) pont ja ha tá lyát vesz ti. A mi nisz ter el nök he lyett: Kiss Pé ter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter

76 15776 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám A Kormány 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelete az Egyenlõ Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól A Kormány az egyen lõ bá nás mód ról és az esély egyen - lõ ség elõ moz dí tá sá ról szóló évi CXXV. tör vény 64. -ában fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. (1) Az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nyé nek érvénye - sülését or szá gos ha tás kö rû köz igaz ga tá si szerv ként az Egyen lõ Bá nás mód Ha tó ság (a továb biak ban: ha tó ság) ellen õr zi. A ha tó ság alap fel ada ta i ként az egyen lõ bá nás - mód ról és az esély egyen lõ ség elõ moz dí tá sá ról szóló évi CXXV. tör vény (a továb biak ban: Ebktv.) 14. -ának (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fel ada to kat lát ja el. (2) A ha tó sá got az esély egyen lõ sé gi ügye kért fe le lõs mi nisz ter (a továb biak ban: mi nisz ter) fel ügye li. A hatóság szervezete és vezetõi 2. (1) A ha tó sá got el nök ve ze ti, akit a mi nisz ter és az igaz - ság ügy -m inis zter együt tes ja vas la tá ra a mi nisz ter el nök ne - vez ki és ment fel. A ki ne ve zés a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá - ról szóló évi XXIII. tör vény (a továb biak ban: Ktv.) meg fe le lõ ren del ke zé se i nek al kal ma zá sá val ha tá ro zat lan idõ re tör té nik. (2) El nök ké és el nök he lyet tes sé az a ma gyar ál lam pol - gár sá gú, bün tet len elõ éle tû, vá lasz tó jog gal ren del ke zõ, az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nyé nek ér vé nye sí té se vagy az em ber i jo gok vé del me te rü le tén ki emel ke dõ tu dás sal ren del ke zõ jo gász ne vez he tõ ki, aki jogi szak vizs gá val és leg alább öt éves, jogi vég zett ség hez kö tött mun ka kör ben vagy a köz igaz ga tás ban el töl tött szak mai gya kor lat tal ren - del ke zik. (3) Az el nök a vo nat ko zó jog sza bá lyok nak meg fele lõen irá nyít ja a ha tó ság gaz dál ko dá sát, el lát ja kép vi se le tét és gya ko rol ja a mun kál ta tói jo go kat az el nök he lyet tes és a ha tó ság köz tiszt vi se lõi te kin te té ben. (4) Az elnök tekintetében a munkáltatói jogokat a kinevezés és a felmentés kivételével a miniszter gyakorolja. 3. A ha tó ság el nök he lyet te sét a Ktv. meg fe le lõ ren del ke - zé se i nek al kal ma zá sá val az el nök ha tá ro zat lan idõ re ne ve - zi ki és men ti fel. 4. (1) A ha tó ság szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály za tát az el - nök ál la pít ja meg, és azt a mi nisz ter hagy ja jóvá. (2) A ha tó ság szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály za tát a ha - tó ság hon lap ján köz zé kell ten ni. A hatóság eljárásának részletes szabályai 5. A ha tó ság az Ebktv a (1) be kez dé sé nek a) pontjában biztosított hatáskörében lefolytatott eljárásokban a vonatkozó jogszabályokban foglaltak mellett a okban foglaltak sze rint jár el. Az eljárásban részt vevõ ügyfelek 6. E ren de let al kal ma zá sá ban: a) ké rel me zõ: az a ter mé sze tes sze mély, jogi sze mély vagy jogi sze mé lyi ség nél kü li szer ve zet, aki vagy amely az Ebktv. 15. (1) be kez dés a) pont ja vagy 20. (1) be kez dés b) pont ja alap ján az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nye meg sér té sé nek mag ál la pí tá sát maga kez de mé nyez te, vagy arra jo go sult lett vol na és az el já rás ban ügy fél nek mi nõ sül; b) el já rás alá vont sze mély: az a ter mé sze tes sze mély, jogi sze mély vagy jogi sze mé lyi ség nél kü li szer ve zet is, aki vel vagy amellyel szem ben az egyen lõ bá nás mód kö ve - tel mé nyét biz to sí tó ren del ke zé sek meg sér té sé nek meg ál - la pí tá sá ra irá nyuló el já rást foly tat ják. Elintézési határidõ 7. (1) A ha tó ság az ér de mi ha tá ro za tot a ké re lem elõ ter - jesz tésétõl, ille tõ leg az el já rás hi va tal ból tör té nõ meg in dí - tá sá tól szá mí tott het ven öt na pon be lül hoz za meg. (2) A ha tó ság az ér de mi ha tá ro za tot so ron kí vül, de leg - ké sõbb a ké re lem elõ ter jesz tésétõl, ille tõ leg az el já rás hi - va tal ból tör té nõ meg in dí tá sá tól szá mí tott negy ven öt na - pon be lül hoz za meg, ha a) az ügy fél kis ko rú,

77 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y b) az el já rás meg in dí tá sát az ál lam pol gá ri jo gok or - szág gyû lé si biz to sá ról szóló évi LIX. tör vény 18. -ának (3) be kez dé se alap ján az or szág gyû lé si biz to s kez de mé nyez te, vagy c) az el já rás meg in dí tá sát az ügyész kez de mé nyez te. Idézés 8. (1) A ha tó ság a szék he lyén lak cím mel nem ren del ke zõ sze mélyt, ha sze mé lyes meg hall ga tá sa az el já rás so rán szük sé ges, azon ön kor mány zat pol gár mes te ri hi va ta lá nak a szék he lyé re idé zi, amely nek szék he lyén la kik vagy tar - tóz ko dik. Az idé zett sze mély meg hall ga tá sát a ha tó ság fo - ga na to sít ja. (2) Ha az el já rás so rán a ha tó ság tár gya lást tart, az ott meg hall ga tan dó sze mé lye ket azon ön kor mány zat pol gár - mes te ri hi va ta lá nak a szék he lyé re idé zi, amely nek szék he - lyén a ké rel me zõ la kik vagy tar tóz ko dik. (3) Amennyi ben az el já rás alá vont sze mély az (1) (2) be kez dé sek ben meg je lölt a) ön kor mány zat vagy az ön kor mány zat rész vé te lé vel mû kö dõ ön kor mány za ti tár su lás, b) az a) pont alat ti szer vek ál tal fenn tar tott költ ség ve té - si szerv, c) az a) pont alat ti szer vek ál tal ala pí tott vagy tá mo ga - tott ala pít vány, köz ala pít vány, tár sa dal mi szer ve zet, vagy d) az a) b) pon tok alat ti szer vek rész vé te lé vel mû kö dõ gaz da sá gi tár sa ság, a sze mé lye ket a la kó he lyé rõl ille tõ leg tar tóz ko dá si he lyé - rõl leg job ban meg kö ze lít he tõ, nem érin tett te le pü lé si ön - kor mány zat pol gár mes te ri hi va ta lá nak a szék he lyé re kell idéz ni. (4) Amennyi ben az (1) (3) be kez dés sze rin ti ren del ke - zé sek al kal ma zá sa arány ta lan ne héz ség gel vagy az el já rás el hú zó dá sá val jár na, a meg hall ga tan dó sze mé lye ket a ha - tó ság a meg je le nés sel járó költ sé gek meg té rí té se mel lett szék he lyé re is idéz he ti. Tárgyalás a bejelentésre indult eljárásban 9. (1) A hatóság a bejelentésre indult eljárásban a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével tárgyalást tart. (2) A ha tó ság a tár gya lás tar tá sát mel lõz he ti, ha a) a ké re lem nyil ván va ló an alap ta lan, b) az ügy tény be li és jogi meg íté lé se egy sze rû és annak el dön té sé re az ira tok alap ján mód van, c) a tár gya lás tar tá sa kü lö nös te kin tet tel a 8. (2) be - kez dé sé ben meg ha tá ro zot tak ra arány ta lan ne héz ség gel jár, d) a ké rel me zõ ér de ke it sér ti, vagy e) azt a ké rel me zõ ki fe je zet ten kéri. (3) A ha tó ság az ügy fe lek kö zött lét re jött egyez sé get csak a ké rel me zõ és az el já rás alá vont sze mély együt tes je - len lé te mel lett meg tar tott tár gya lá son fog lal hat ja ha tá ro - zat ba. (4) A ha tó ság a tár gya lás mel lõ zé sé rõl kü lön ha tá ro zat - ban dönt. A tár gya lás mel lõ zé sét el ren de lõ ha tá ro zat tal szem ben bí ró sá gi fe lül vizs gá lat nak nincs he lye. 10. (1) A ha tó ság tár gya lá sa ha e kor mány ren de let más - ként nem ren del ke zik nyil vá nos. (2) A ha tó ság a nyil vá nos sá got in do kolt ha tá ro za tá val az egész tár gya lás ról vagy annak egy ré szé rõl ki zár hat ja, ha az ál lam ti tok, szol gá la ti ti tok, üz le ti ti tok vagy kü lön tör vény ben meg ha tá ro zott más ti tok meg õr zé se vé gett fel - tét le nül szük sé ges. (3) A ha tó ság a nyil vá nos sá got a köz er kölcs vé del mé - ben, va la mint az ügy fél ké rel mé re ab ban az eset ben is ki - zár hat ja, ha az a fél sze mé lyi sé gi jo ga i nak vé del me ér de - ké ben in do kolt. (4) A ha tó ság ké rel mé re a ké rel me zõt és az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nyé nek meg sér té sét be je len tõ más sze mélyt az el já rás alá vont sze mély tá vol lé té ben hall gat ja meg. (5) A ha tó ság a zárt tár gya lás el ren de lé sé rõl, va la mint az el já rás alá vont sze mély tá vol lé té ben tör té nõ meg hall - ga tás ról ha tá ro za tot hoz. A zárt tár gya lást, ille tõ leg a (4) be kez dés sze rin ti mó don tör té nõ meg hall ga tá sát el ren - de lõ ha tá ro za ta ellen bí ró sá gi fe lül vizs gá lat nak nincs helye. 11. (1) A tár gya lás meg nyi tá sa után a ha tó ság rö vi den is - mer te ti a tár gya lás elõ ké szí té se so rán ke let ke zett azon ira - to kat, ame lyek be a je len lévõ ügy fe lek kü lön jog sza bály ren del ke zé sei sze rint be te kint het nek. (2) A ké rel me zõ ál lás pont já nak is mer te té se után az el já - rás alá vont sze mély is mer te ti az üggyel kap cso la tos ál lás - pont ját. (3) A ha tó ság ha ez a tény ál lás meg ál la pí tá sá hoz szük - sé ges az ügy fe le ket fel hív ja nyi lat ko za ta ik meg té te lé re, és le foly tat ja a bi zo nyí tá si el já rást. (4) A tár gya lás be re kesz té se elõtt a ha tó ság kö te les az ügy fe le ket erre fi gyel mez tet ni és meg kér dez ni, hogy kí - ván nak-e még va la mit elõ ad ni.

78 15778 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám Szakértõ közremûködése az eljárásban 12. Ha az el já rás so rán szak ér tõ ki ren de lé se szük sé ges, a ha tó ság meg fe le lõ szak ér te lem mel ren del ke zõ sa ját köz - tiszt vi se lõ hi á nyá ban, ha ez az ügy fél ér de ke it nem sér ti el sõ sor ban azt a szer vet ke re si meg, amely nél a jo ga i ban sér tett sze mély az Ebktv a (1) be kez dé sé nek b) pont - ja alap ján az el já rást szin tén meg in dít hat ta vol na. A bizonyítási eljárás különös szabályai 13. (1) A ha tó ság az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nye meg - tar tá sá nak el len õr zé sé re tesz te lést vé gez het, amely nek so - rán az el já rás alá vont sze mély ma ga tar tá sá nak, in téz ke dé - sé nek, fel té te lé nek, mu lasz tá sá nak, uta sí tá sá nak vagy gya - kor la tá nak (a továb biak ban együtt: ren del ke zé sé nek) vo - nat ko zá sá ban azo nos hely zet be hoz va la mely, az Ebktv. 8. -ában meg ha tá ro zott hely ze tük ben, tu laj don sá guk ban vagy jel lem zõ jük ben (a továb biak ban együtt: tu laj don ság) kü lön bö zõ, de egyéb te kin tet ben ha son ló tu laj don sá gú sze mé lye ket, és az el já rás alá vont sze mély ren del ke zé sét az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nyé nek való meg fe le lés szem pont já ból meg vizs gál ja. (2) A tesz te lés ered mé nye az egyen lõ bá nás mód kö ve - tel mé nyé nek meg sér té se miatt in dí tott el já rá sok so rán bi - zo nyí ték ként fel hasz nál ha tó. (3) A ha tó ság az (1) be kez dés ben meg je lölt vizs gá lat so rán, mun ka vég zés re irá nyuló egyéb jog vi szony ke re té - ben köz re mû kö dõt, to váb bá az al kal mi mun ka vál la lói könyv vel tör té nõ fog lal koz ta tás ról és az ah hoz kap cso ló dó köz ter hek egy sze rû sí tett be fi ze té sé rõl szóló évi LXXIV. tör vény ben meg ha tá ro zot tak alap ján al kal mi mun ka vál la lói könyv vel ren del ke zõ mun ka vál la lót is igény be ve het. A köz re mû kö dõ sze mély ré szé re a ha tó ság meg bí zó le ve let ál lít ki, amely tar tal maz za a köz re mû kö dõ ne vét, to váb bá, hogy mely el já rás alá vont sze mély nél milyen tí pu sú el len õr zést foly tat hat le. Eljárási költség 14. (1) Az el já rás költ sé gét a (2) és (3) be kez dés ben fog - lal tak ki vé te lé vel az ál lam vi se li. (2) Az el já rás alá vont sze mély vi se li az el já rás költ sé - gét, ha a ha tó ság ha tá ro za tá ban meg ál la pí tot ta, hogy az el - já rás alá vont sze mély az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé - nyét meg sér tet te. (3) A nyil ván va ló an alap ta lan ké rel met be nyúj tó ké rel - me zõ vi se li az el já rás költ sé ge it, ha a ha tó ság in do kolt ha - tá ro za tá ban meg ál la pí tot ta, hogy a ké rel me zõ rossz hi sze - mû volt. A hatóság javaslatai és jelentései, tevékenységének nyilvánossága 15. A jogi sza bá lyo zás tar tal má ra vo nat ko zó ja vas la ta it a ha tó ság a jog sza bály elõ ké szí té sé ért fe le lõs mi nisz ter nek és az igaz ság ügy-mi nisz ter nek te szi meg. 16. (1) A ha tó ság a köz vé le mény fo lya ma tos tá jé koz ta tá sa ér de ké ben je len té se it, ja vas la ta it, va la mint a mû kö dé sé vel kap cso la tos rész le tes in for má ci ó kat hon lap ján rend sze re - sen köz zé te szi. (2) A ha tó ság ha tá ro za tát a jog sér tõ azo no sí tá sá hoz szük sé ges ada tok ki vé te lé vel ano ni mi zál tan nyil vá nos - ság ra hoz za, ha ez az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nye meg sér té sé nek meg elõ zé se, illetve a sé re lem mér té ké nek csök ken té se ér de ké ben szük sé ges. Az Egyenlõ Bánásmód Tanácsadó Testület 17. (1) A ha tó ság mû kö dé sét se gí tõ Egyen lõ Bá nás mód Tanácsadó Tes tü let (a továb biak ban: Tes tü let) hat tag ból áll. (2) A ha tó ság az Ebktv ának (3) be kez dé sé ben meg je lölt fel ada tok vég re haj tá sá ra irá nyuló je len té sek, javaslatok és ál lás fog la lá sok (a továb biak ban együtt: jelentések) ter ve ze te it min den eset ben meg kül di a Tes tü - let nek. (3) Az Ebktv a (1) be kez dé sé nek d) és h) j) pont - jai alap ján ké szí tett je len té sek nek a ha tó ság ál tal tör té nõ el fo ga dá sá hoz a Tes tü let egyet ér té se szük sé ges. (4) A (3) be kez dés ben nem em lí tett je len té sek ter ve ze - té rõl a Tes tü let vé le ményt nyil vá nít. Ha e vé le mény a ha tó - ság ál lás pont já tól el tér, azt a ha tó ság a je len té sé hez mel lé - ke li. (5) A Tes tü let mû kö dé sé vel kap cso la tos tit kár sá gi fel - ada to kat a ha tó ság lát ja el.

79 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (1) A Tes tü let há rom tag já nak fel ké ré sé re a mi nisz ter, há rom tag já nak fel ké ré sé re az igaz ság ügy -m inis zter tesz ja vas la tot a mi nisz ter el nök nek. A fel kér ni ja va solt sze mé - lyek rõl a mi nisz ter és az igaz ság ügy -m inis zter az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nye ér vé nye sí té sé ben részt vevõ szer vek kel és szer ve ze tek kel elõ ze tes egyez te tést foly tat. (2) A meg bí za tás el lá tá sá ra bün tet len elõ éle tû, a vá lasz - tá si el já rás ról szóló tör vény ha tá lya alá tar to zó va la mely vá lasz tá son vá lasz tó jog gal ren del ke zõ sze mély kér he tõ fel. (3) Nem kér he tõ fel a Tes tü let tag já vá az, aki a fel ké rés idõ pont já ban vagy az azt meg elõ zõ két év ben a) or szág gyû lé si kép vi se lõ, b) a Kormány tag ja, po li ti kai ál lam tit kár, vagy c) párt al kal ma zott ja vagy tiszt ség vi se lõ je volt. (4) A Tes tü let tag já nak meg bí za tá sa a fel ké rés el fo ga dá - sá val ke let ke zik, és hat évre szól. 19. (1) A Tes tü let tag já nak meg bí za tá sa meg szû nik, ha a) a tiszt sé gé rõl le mond, b) a meg bí za tá si idõ tar tam [18. (4) be kez dés] le te lik, c) a tiszt sé gé nek el lá tá sa alól fel men tik, vagy d) meg hal. (2) A mi nisz ter el nök a Tes tü let tag ját a ki ne ve zé sé re ja - vas la tot tevõ mi nisz ter ja vas la tá ra a (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott ese tek ki vé te lé vel ak kor ment he ti fel, ha egy ide jû leg új ta got kér fel. Eb ben az eset ben a ko ráb bi tag meg bí za tá sa az új tag meg bí za tá sá nak ke let ke zé sé vel szû - nik meg. (3) A Tes tü let tag ja fel men té sé nek kez de mé nye zé se kö - te le zõ, ha a 18. -ban meg ha tá ro zott fel té te lek nek már nem fe le l meg. (4) A Tes tü let tag já nak le mon dá sát kö ve tõ har minc na - pon be lül kell ja vas la tot ten ni az új tag sze mé lyé re. 21. (1) A Tes tü let dön té se it összes tag ja több sé gé nek sza va - za tá val hoz za. Sza va zat egyen lõ ség ese tén az el nök sza va - za ta dönt. (2) A Tes tü let mû kö dé sé nek rész le tes sza bá lya it ügy - rend jé ben ál la pít ja meg. Hatályba léptetõ és záró rendelkezések 22. (1) Ez a ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) Ez a ren de let az Ebktv.-vel együtt a sze mé lyek kö - zöt ti, faji vagy et ni kai szár ma zás ra való te kin tet nél kü li egyen lõ bá nás mód el vé nek al kal ma zá sá ról szóló, jú ni us 29-i 2000/43/EK ta ná csi irány elv 13. cik ké nek való meg fe le lést szol gál ja. A mi nisz ter el nök he lyett: Kiss Pé ter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter A Kormány 363/2004. (XII. 26.) Korm. rendelete az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelõ anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól szóló 270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról A kör nye zet ter he lé si díj ról szóló évi LXXXIX. tör vény 26. -a (3) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Kormány a kö vet ke zõ ket ren de li el: 20. (1) A Tes tü let sa ját tag jai kö zül el nö köt vá laszt. (2) A Tes tü let el nö ke össze hív ja és ve ze ti a Tes tü let ülé - se it, to váb bá el lát ja a Tes tü let dön té se i nek elõ ké szí té sé vel és azok vég re haj tá sá val kap cso la tos fel ada to kat. (3) A Tes tü let el nö ke és tag jai költ ség té rí tés re jo go sul - tak. (4) Az el nö köt aka dá lyoz ta tá sa ese tén az ál ta la ki je lölt tag tel jes jog kör ben he lyet te sí ti. 1. Az egyes kör nye zet ter he lé si dí jak vissza igény lé sé nek, a ki bo csá tott ter he lõ anyag mennyi ség meg ha tá ro zás mód já - ról, va la mint a díj fi ze tés át há rí tá sá nak sza bá lya i ról szóló 270/2003. (XII. 24.) Korm. ren de let (a továb biak ban: kor - mány ren de let) 2. -át meg elõ zõ cím he lyé be a kö vet ke zõ cím lép: A kör nye zet ter he lé si díj ked vez mény el szá mo lá sa (igény be vé te le, vissza igény lé se)

80 15780 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám 2. A kor mány ren de let 2. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: 2. A kör nye zet ter he lé si díj éves el szá mo lá sa kor a még ese dé kes díj tar to zás be fi ze té se vagy díj vissza igény - lé se az erre a cél ra rend sze re sí tett nyom tat vá nyon e ren de - let 1 2. szá mú mel lék le té ben meg ha tá ro zott adat lap csa to - lá sá val nyújt ha tó be az ál lam i adó ha tó ság hoz. 3. A kor mány ren de let 3. -ának (2) (4) be kez dé sei he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (2) Víz ter he lé si díj ked vez mény ve he tõ igény be a fel - szí ni vi zet köz vet le nül érin tõ víz ter he lést csök ken tõ kör - nye zet vé del mi be ru há zás után, ide ért ve a szenny víz el ve - ze tõ- és szenny víz tisz tí tó rend sze rek, illetve a szenny víz - iszap ár tal mat la ní tó és hasz no sí tó lé te sít mé nyek meg va ló - sí tá sát is. (3) Amennyi ben a víz ter he lé si díj ked vez mény igény be - vé te lé re a köz szol gál ta tó és az ön kor mány zat írá sos meg - ál la po dá sa alap ján a köz szol gál ta tó jo go sult, úgy a köz - szol gál ta tó és az ön kor mány zat kö zött lét re jött meg álla po - dás egy pél dá nyát a díj ked vez mény elsõ évi be val lás kor tör té nõ igény be vé tel kor az ál lam i adó ha tó ság ré szé re be kell csa tol ni. (4) A víz ter he lé si díj ked vez mény igény be vé te lé hez szük sé ges, a 2. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott ada to - kat a kör nye zet ter he lé si díj fi ze tés re kö te le zett ki bo csá tó kö te les a be ru há zó ren del ke zé sé re bo csá ta ni. 4. A kor mány ren de let 4. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: 4. (1) Hul la dék hasz no sí tást vég zõ ki bo csá tó ese té - ben a díj ked vez mény mér té ke, a fi ze ten dõ díj össze gé nek és a hasz no sí tá si ará nyá nak a szor za ta, de leg fel jebb a ki - bo csá tót ter he lõ kör nye zet ter he lé si díj mér té ke. (2) A hasz no sí tá si arány az anya gá ban tör té nõ hasz no sí - tás ese tén az új ter mék be be épü lõ hul la dék ne gyed éves tö - me gé nek és az új ter mék ne gyed éves tö me gé nek há nya do - sa. Az éves el szá mo lás ban kell ren dez ni a még ese dé kes vissza igény lést vagy díj tar to zást. 5. A kor mány ren de let 1. és 2. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 1. és 2. szá mú mel lék le te lép és ki egé szül a 3. szá mú mel lék let tel, amely tar tal maz za azo kat a víz - minõségi és mennyi sé gi mé rõ mû sze re ket, ame lyek be szer - zé se figye lembe ve he tõ a díj elõ leg szá mí tás nál. 6. (1) E ren de let ja nu ár 1-jé vel lép ha tály ba, ezzel egy ide jû leg a kor mány ren de let 3. -ának (5) be kez dé sé - ben a díj vissza igény lés szó he lyé be díj ked vez mény vagy díj vissza igény lés sza vak lép nek. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a kor - mány ren de let 3. -ának (1) be kez dé se, 5. -a, va la mint 6. -ának (3) be kez dé se ha tá lyát vesz ti. A mi nisz ter el nök he lyett: Kiss Pé ter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter 1. számú melléklet a 363/2004. (XII. 26.) Korm. rendelethez [1. szá mú mel lék let a 270/2003. (XII. 24.) Korm. ren de let hez] A levegõterhelési díj díjkedvezmény (díjvisszaigénylés) igénybevétele iránti kérelem tartalmi elemei 1. A kör nye zet ter he lé si díj díj ked vez mény igény be ve võ jé nek (ki bo csá tó) ada tai Ki bo csá tó meg ne ve zé se:... Ki bo csá tó te lep hely címe:... KÜJ (kör nye zet vé del mi ügy fél jel):... KTJ (kör nye zet vé del mi te rü le ti jel):... Adó szám:... Bank szám la szám:... Ügy in té zõ neve, te le fon szá ma:...

81 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A kör nye zet ter he lést csök ken tõ kör nye zet vé del mi be ru há zás ada tai 2.1. A be ru há zás ra vo nat ko zó jog erõs en ge dély(ek)re ada tai: Az en ge délyt ki bo csá tó meg ne ve zé se: Ki bo csá tás ide je: Jog erõ re emel ke dés ide je: 2.2. A be ru há zás sal érin tett kör nye zet ter he lõ anyag(ok) és a díj ked vez mény: Légszennyezõ anyag Kén-di oxid Nit ro gén-oxi dok Szi lárd anyag (nem to xi kus) A díj ked vez mény össze ge össze sen (Ft): A levegõterhelési díj alapja (kg/év) Befizetett levegõterhelési díj (Ft/tárgyév) A díjkedvezmény összege (Ft) 2. számú melléklet a 363/2004. (XII. 26.) Korm. rendelethez [2. szá mú mel lék let a 270/2003. (XII. 24.) Korm. ren de let hez] A vízterhelési díj díjkedvezmény (díjvisszaigénylés) igénybevétel iránti kérelem tartalmi elemei 1. A kör nye zet ter he lé si díj díj ked vez mény igény be ve võ jé nek (ki bo csá tó) ada tai Be ru há zó (igény be vevõ) meg ne ve zé se:... Be ru há zó (igény be vevõ) te lep he lyé nek címe:... KÜJ (kör nye zet vé del mi ügy fél jel):... KTJ (kör nye zet vé del mi te rü le ti jel):... Adó szám:... Bank szám la szám:... Ügy in té zõ neve, te le fon szá ma:... Ki bo csá tó meg ne ve zé se:... Ki bo csá tó te lep hely címe:... KÜJ (kör nye zet vé del mi ügy fél jel):... KTJ (kör nye zet vé del mi te rü le ti jel):... Adó szám:... Bank szám la szám:... Ügy in té zõ neve, te le fon szá ma: A kör nye zet ter he lést csök ken tõ kör nye zet vé del mi be ru há zás ada tai 2.1. A be ru há zás tár gya: A be ru há zás sal érin tett kör nye zet ter he lõ anyag(ok) és a díj ked vez mény össze ge: Vízszennyezõ anyag Dik ro má tos oxi gén fo gyasz tás (KOIk) Összes fosz for Összes szer vet len nit ro gén Összes hi gany Összes kadmium Összes króm Összes nik kel Összes ólom Összes réz A vízterhelési díj alapja (kg/év) Be fi ze tett víz ter he lé si díj (Ft/tárgy év) A díj ked vez mény össze ge (Ft)

82 15782 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám A be ru há zás ra vo nat ko zó jog erõs en ge dély(ek)re vo nat ko zó ada tok: Az en ge délyt ki bo csá tó meg ne ve zé se: Ki bo csá tás ide je: Jog erõ re emel ke dés ide je: A díj ked vez mény össze ge össze sen (Ft): Dá tum: ki bo csá tó alá írá sa be ru há zó/ki bo csá tó (igény be ve võ) alá írá sa 3. számú melléklet a 363/2004. (XII. 26.) Korm. rendelethez Vízminõségi és mennyiségi mérõmûszerek 1. Spekt ro fo to mé te rek 2. Hi gany elem zõk és ki egé szí tõ be ren de zé sek 3. Atom ab szorp ci ós spekt ro mé te rek (AAS) és ki egé szí tõ be ren de zé sek 4. In duk tív csa to lá sú plaz ma égõs ato mem misszi ós spekt ro mé te rek (ICP) és ki egé szí tõ be ren de zé sek 5. Kro ma to grá fok, de tek to rok 6. Elem ana li zá to rok 7. Áram lá sos in jek tá lá son ala pu ló mé rõ rend sze rek (FIA) 8. Ka pil lár elekt ro fo ré zi sen ala pu ló mé rõ rend sze rek 9. Ron cso ló fel tá ró be ren de zé sek 10. El szí vó rend sze rek 11. Gáz el lá tó rend sze rek 12. Desz til lá ló be ren de zé sek 13. Rázó ho mo ge ni zá ló be ren de zé sek 14. Mér le gek és szá raz anyag tar ta lom meg ha tá ro zók 15. Min ta ve võ be ren de zé sek 16. Szá rí tó és iz zí tó be ren de zé sek 17. Be pár ló rend sze rek 18. Szá mí tó gé pes adat rög zí tõ és fel dol go zó rend sze rek Elekt ro ké mi ai mé rõ rend sze rek 19. On-li ne szenny víz és szenny víz iszap elem zõ mû sze rek 20. Mennyi ség mé rõ mû sze rek és be ren de zé sek

83 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Kormány 364/2004. (XII. 26.) Korm. rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a hul la dék gaz dál ko dás ról szóló évi XLIII. tör vény 59. (1) be kez dés d) pont já ban fog lalt fel - ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. (1) A te le pü lé si hul la dék kal kap cso la tos te vé keny sé gek vég zé sé nek fel té te le i rõl szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R.) 3. -ának j) pont ja he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép: (E ren de let al kal ma zá sá ban:) j) Fo lyé kony hul la dék ár tal mat la ní tá sa: a fo lyé kony hul la dék kör nye zet ve szé lyez te tést és kör nye zet szennye - zést meg aka dá lyo zó ke ze lé se fi zi ko-ké mi ai vagy bi o ló gi ai mód szer rel. (2) Az R. 3. -a az aláb bi o) pont tal egé szül ki: (E ren de let al kal ma zá sá ban:) o) Fi zi kai elõ ke ze lés [Hgt. 3. p) pont]: az el kü lö ní - tet ten be gyûj tött szi lárd hul la dék olyan to váb bi szét vá lasz - tá sa, osz tá lyo zá sa (ap rí tás, tö mö rí tés, bál ázás), amely nek se gít sé gé vel a hasz no sí tás vagy ár tal mat la ní tás könnyeb - ben meg va ló sít ha tó. 2. Az R. 4. -ának (4) be kez dé se he lyé be az aláb bi ren del - ke zés lép: (4) Te le pü lé si szi lárd hul la dék nak hul la dék le ra kón tör - té nõ le ra ká sá ra a hul la dék le ra kás sza bá lya i ról szóló kü - lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott ki vé te lek kel, illetve a te le pü lé si fo lyé kony hul la dék nak ár tal mat la ní tó te le pen tör té nõ el he lye zé sé re ak kor ke rül het sor, ha a hul la dé kot olyan fi zi kai, ter mi kus, ké mi ai vagy bi o ló gi ai el já rá sok kal ke zel ték, ame lyek a hul la dék mennyi sé gé nek vagy kör - nye zet re gya ko rolt ha tá sá nak csök ke né sét ered mé nye zik. zõ ûr mé re tû gyûj tõ edé nyek kö zül vá laszt has son. A vá lasz - ha tó edény mé re te ket és ürí té si gya ko ri sá got úgy kell meg - ha tá roz ni, hogy az ház tar tá son ként kö ze lít se a faj la gos hul la dék mennyi ség nek és a köz szol gál ta tást igény be ve - võk nek a szor za tát a kü lön ren de let ben meg ha tá ro zott szál lí tá si gya ko ri ság fi gye lem be vé te lé vel. 4. Az R. 7. -ának (5) be kez dé se he lyé be az aláb bi ren del - ke zé sek lép nek, egy ide jû leg a je len le gi (6) be kez dés szá - mo zá sa (8) be kez dés re vál to zik: (5) Az el kü lö ní tett hul la dék gyûj tés be ve ze té se ese tén, a hul la dék gyûj tés hez rend sze re sí tett gyûj tõ edé nye ket szí - nek kel kell je löl ni: a mû anyag hul la dé kot sár ga, a fe hér üveg hul la dé kot fe hér, a szí nes üveg hul la dé kot zöld, a fém - hul la dé kot szür ke, a pa pír hul la dé kot kék és a bio hul la dé - kot bar na szín nel. A jel zés meg va ló sít ha tó az edény szí ne - zé sé vel, az edény fe de lé nek szí ne zé sé vel vagy szí nes fel - irat al kal ma zá sá val. Zsá kos gyûj tés ese té ben az el kü lö ní - tett hul la dék gyûj tés re sár ga szí nû, bio hul la dék ese té ben szín te len zsá kot kell al kal maz ni és a zsá kot fel irat tal kell el lát ni. (6) Az el kü lö ní tett hul la dék gyûj tés hez rend sze re sí tett, a ház hoz menõ be gyûj tõ já rat hoz al kal ma zott gyûj tõ edé nyek szí ne zé sé nek meg kell egyez nie a köz te rü le ti sze lek tív gyûj tés nél al kal ma zott szí nek kel. (7) To váb bi össze te võk el kü lö ní té sé nek be ve ze té se ese - tén al kal maz ha tók egyéb szín jel zé sek is. 5. Az R. 8. -a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki: (4) A hul la dék el kü lö ní tett a for gal ma zó ál tal te lep - he lyén vagy köz te rü le ten szer ve zett gyûj té se ese tén tel - je sí te ni kell a gyûj tõ szi get ki ala kí tá sá ra vo nat ko zó, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott elõ írásokat. 3. Az R. 5. -a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a je len le gi szö veg e (1) be kez dés re vál to zik: (2) A te le pü lé si szi lárd hul la dék ve gye sen tör té nõ gyûj té sé hez vagy sze lek tív hul la dék gyûj tés be ve ze té se ese tén a ma ra dék hul la dék in gat la non be lü li gyûj té sé hez biz to sí ta ni kell az in gat lan tu laj do nos szá má ra, hogy az ürí - té si gya ko ri ság egy ide jû meg ha tá ro zá sa mel lett, kü lön bö - 6. Az R ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) El kü lö ní tett hul la dék gyûj tést vég zõ gyûj tõ já ra ton mun kát vég zõk kö zül leg alább az egyik je len lé võ nek alap - fo kú hul la dék gyûj tõ szak irá nyú ké pe sí tés sel kell ren del - kez nie.

84 15784 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám 7. Az R ának (3) be kez dé se he lyé be az aláb bi ren - del ke zés lép, egy ide jû leg a a kö vet ke zõ (4) (7) be kez dé - sek kel egé szül ki: (3) A te le pü lé si hul la dék ke ze lé sé vel kap cso la tos, a 20. (1) be kez dés a) e) pont ja i ban meg ha tá ro zott te vé - keny sé gek re hul la dék ke ze lé si en ge dély ha tá ro zott idõ re, de leg fel jebb 3 évre ad ha tó (ér vé nyes sé gi idõ tar tam), a (4) be kez dés ben fog lal tak ki vé te lé vel. Az ár tal mat la ní tás - sal kap cso la tos te vé keny sé gek re szóló en ge dély ha tá ro zott idõ re, de leg alább 10 évre ad ha tó. (4) Az egy sé ges kör nye zet hasz ná la ti en ge dé lye zés ha - tá lya alá tar to zó te vé keny ség ese té ben a hul la dék ke ze lé si en ge dély ér vé nyes sé gi idõ tar ta mát, az egy sé ges kör nye - zet hasz ná la ti en ge dé lye zé si el já rás rész le tes sza bá lya i ról szóló ren de let sze rint kell meg ál la pí ta ni. (5) Ha az en ge dély ben meg ha tá ro zott fel té te lek ben vál - to zás kö vet ke zik be, az en ge dé lyes nek a vál to zást annak be kö vet ke zé sé tõl szá mí tott 15 na pon be lül, a kör nye zet vé - del mi ha tó ság nak be kell je len te ni. (6) A hul la dék ke ze lé si te vé keny ség meg szün te té sét a kör nye zet vé del mi ha tó ság nak be kell je len te ni. (7) Hul la dék ke ze lõ te lep be zá rá sá nak fel té te le it a kör - nye zet vé del mi ha tó ság ha tá ro zat ban köz li az üze mel te tõ - vel. A hul la dék ke ze lõ te lep be zá rá sá ra irá nyuló el já rás ra a lé te sí té si en ge dé lye zé si el já rás sza bá lya it kell meg fe le lõ en al kal maz ni. 8. Az R. a kö vet ke zõ 23/A. -sal egé szül ki: 23/A. (1) A hul la dék ke ze lé si en ge dély ér vé nyes sé gi idõ tar ta mát a kör nye zet vé del mi ha tó ság az en ge dé lyes ké - rel mé re a 22. (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott idõ tar tam - ra meg hosszab bít hat ja. A kör nye zet vé del mi ha tó ság a hul - la dék ke ze lé si en ge dély ér vé nyes sé gi idõ tar ta má nak meg - hosszab bí tá sát fel té te lek hez köt he ti. (2) A környezetvédelmi hatóság, amennyiben az engedély megadásához szükséges feltételek már nem állnak fenn, az engedély érvényességi idõtartamának meghosszabbítását megtagadja. (3) Az en ge dély ér vé nyes sé gi ide je meg hosszab bí tá sá - nak meg ta ga dá sa ese tén a ha tó sá gi ha tá ro zat ba fog lalt mó don, a ko ráb bi en ge dé lyes a te le pü lé si hul la dék kal kap cso la tos te vé keny sé get a kör nye zet szennye zé sét, il le - tõ leg ve szé lyez te té sét ki zá ró mó don kö te les be szün tet ni, kö te les to váb bá a bir to ká ban levõ te le pü lé si hul la dék hasz no sí tá sá ról, a hasz no sí tá si le he tõ sé gek hi á nyá ban ár - tal mat la ní tá sá ról gon dos kod ni, il le tõ leg a ha tá ro zat ban le - ír tak sze rint el jár ni. 9. Az R. a kö vet ke zõ 29/A. -sal egé szül ki: 29/A. Meg lé võ föld med rû te le pü lé si fo lyé kony hul la - dék fo ga dó hely ese tén, a fel szín alat ti vi zek vé del mé rõl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. ren de let 41. -ának (4) be kez dé sé ben fog lal ta kat kell al kal maz ni. 10. (1) Ez a ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R ának (2) be kez dé se ha tá lyát vesz ti. (3) Az e ren de let 7. -ával meg ál la pí tott az R ának (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zot ta kat januá r 1. után in dult el já rá sok ban kell al kal maz ni. A mi nisz ter el nök he lyett: Kiss Péter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ miniszter A Kormány 365/2004. (XII. 26.) Korm. rendelete a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról A hul la dék gaz dál ko dás ról szóló évi XLIII. tör - vény 59. -a (1) be kez dé sé nek j) pont já ban ka pott fel ha tal - ma zás alap ján a Kormány a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. A te le pü lé si hul la dék ke ze lé si köz szol gál ta tá si díj meg - ál la pí tá sá nak rész le tes szak mai sza bá lya i ról szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R.) 7. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 7. (1) A köz szol gál ta tá si díj meg ál la pí tá sa az ál ta lá - nos for gal mi adó nél kül szá mí tott egy ség nyi díj té te lek meg ha tá ro zá sá val tör té nik. Az egy ség nyi díj té telt a 6. (1) és (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott in do kolt költ sé gek, rá for dí tá sok és a 6. (3) be kez dé se sze rin ti nye re ség össze ge és a vár ha tó szol gál ta tá si mennyi ség há nya do sa - ként kell meg ál la pí ta ni. Te le pü lé si szi lárd hul la dék ese té - ben a vár ha tó szol gál ta tá si mennyi ség a te le pü lé sen szol - gál ta tást igény be ve võk szá má nak és a faj la gos hul la dék - mennyi ség nek a szor za ta. A faj la gos hul la dék mennyi ség meg ha tá ro zá sa a díj kal ku lá ció rész e, ame lyet az elõ zõ évi tény le ges szol gál ta tá si mennyi ség alap ján kell szá mí ta ni. (2) Az egy ség nyi díj té tel: a) a te le pü lé si szi lárd hul la dék kal kap cso la tos köz szol - gál ta tás ese tén a gyûj tõ e dény zet egy sze ri ürí té si díja, illetve az el szál lí tás ra át vett hul la dék tö meg vagy tér fo gat sze rint meg ha tá ro zott díja;

85 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y b) a te le pü lé si fo lyé kony hul la dék kal kap cso la tos köz - szol gál ta tás ese tén: ba) a bb) pont ban fog lalt ki vé tel lel, az el szál lí tás ra ke - rü lõ fo lyé kony hul la dék egy ség nyi tér fo ga tá nak ke ze lé si díja, bb) az in gat la non ke let ke zõ fo lyé kony hul la dék - mennyi ség egy ség nyi tér fo ga tá nak, illetve kü lön jog sza - bály alap ján en ge dé lye zett szenny víz-el szik kasz tás ese té - ben az el szál lí tás ra ke rü lõ fo lyé kony hul la dék egy ség nyi tér fo ga tá nak ke ze lé si díja. Az in gat la non ke let ke zõ fo lyé - kony hul la dék mennyi sé gé nek ki szá mí tá sá nál, az in gat la - non fo gyasz tott (szám lá zott) víz mennyi sé get kell ala pul venni. (3) A fo lyé kony hul la dék ke ze lé sé nek díja ab ban az eset ben ha tá roz ha tó meg a (2) be kez dés bb) pont já ban fog - lal tak alap ján, ha a szip pan tott és spe ci á lis gép jár mû vel el - szál lí tott te le pü lé si fo lyé kony hul la dék szenny víz tisz tí tó - ban tör té nõ el he lye zé sé nek a fel té te lei adot tak. (4) A (2) be kez dés bb) pont ja sze rin ti fo lyé kony hul la - dék mennyi sé gé nek meg ha tá ro zá sá nál nem ve he tõ figye - lembe: a) az a hul la dék mennyi ség, ami a víz ügyi ha tó ság en - ge dé lye alap ján ön ál ló szenny víz el he lye zõ mû ben vagy be fo ga dó ban nyert el he lye zést; b) az a hul la dék mennyi ség, amely nek a köz mû ves szenny víz el ve ze tést szol gá ló ví zi lé te sít mény be ve ze té sét a víz ügyi ha tó ság nem en ge dé lyez te vagy meg til tot ta, és el he lye zé sét az in gat lan tu laj do nos szám lá val iga zol ta; c) az a víz mennyi ség, amely az ivó víz ve ze ték meg hi - bá so dá sa kö vet kez té ben a kör nye zet ben el szi vár gott; d) az év meg ha tá ro zott idõ sza ká ban lo cso lá si célú fel - hasz ná lás ra figye lembe vett ivó víz mennyi ség, amely nem le het ke ve sebb, mint az adott idõ szak hoz tar to zó víz - használat 10%-a; e) a házi ivó víz ve ze ték há ló zat ra a ví zi köz mû szol gál - ta tó és a fo gyasz tó in gat lan tu laj do nos írás be li meg ál la po - dá sa, il le tõ leg a ví zi köz mû szol gál ta tó hoz zá já ru lá sa sze - rint te le pí tett mel lé kvíz mé rõn mért el kü lö ní tett lo cso lá si víz hasz ná lat, ha a d) pont sze rin ti ked vez mény igénybe - vételére nem ke rül sor. (5) Az egy ség nyi díj té te lek el kü lö nít ve tar tal maz - zák: a) a te le pü lé si szi lárd hul la dék ese té ben a hul la dék be - gyûj té sé nek, szál lí tá sá nak, sze lek tív gyûj té sé nek és az utó gondozásra, illetve mo ni to ro zás ra is ki ter je dõ ár tal mat - la ní tá sá nak, b) a települési folyékony hulladék esetében a hulladék begyûjtésének, szállításának és ártalmatlanításának, illetve nem szenny víz tisz tí tó ban tör té nõ el he lye zé se ese té ben az utó gon do zás ra és a mo ni to ro zás ra is ki ter je dõ költ sé ge it. (6) A fi ze ten dõ köz szol gál ta tá si díj: a) a te le pü lé si szi lárd hul la dék ese té ben az egy ség nyi díj té tel és az ürí té sek mennyi sé gé nek, illetve gya ko ri sá gá - nak a szor za ta; b) a te le pü lé si fo lyé kony hul la dék ese té ben ba) az egy ség nyi díj té tel és a szol gál ta tá si mennyi ség - nek, illetve gya ko ri sá gá nak a szor za ta, bb) az egy ség nyi díj té tel és az in gat la non ke let ke zõ fo - lyé kony hul la dék mennyi sé gé nek a szor za ta. (7) A köz szol gál ta tó kö te les a köz szol gál ta tá si díj meg - ál la pí tá sa ér de ké ben díj kal ku lá ci ót ké szí te ni. Ha a köz - szol gál ta tó a köz szol gál ta tás kö ré be tar to zó te vé keny ség mel lett más gaz da sá gi te vé keny sé get is foly tat, a költ ség - terv ben a költ sé gek szi go rú el kü lö ní té sé nek mód sze rét is al kal maz nia kell. 2. Az R. 8. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (4) A köz szol gál ta tá si dí jat a köz szol gál ta tás igény be - ve võ je szám la el le né ben, meg ha tá ro zott idõ sza kon ként, utó lag kö te les meg fi zet ni. A ve gye sen gyûj tött te le pü lé si szi lárd hul la dék be gyûj té sé re szol gá ló zsák nak a köz szol - gál ta tó tól való meg vá sár lá sa, egy ide jû leg je len ti a tér fo - gat tal azo nos hul la dék mennyi ség ke ze lé si költ sé gé nek meg fizetését is. 3. (1) Ez a ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) Az R. 7. (2) be kez dé sé nek ba) pont ja és (3) be kez - dé se jú li us 1-jén ha tá lyát vesz ti. A mi nisz ter el nök he lyett: Kiss Péter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ miniszter

86 15786 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám A Kormány 366/2004. (XII. 26.) Korm. rendelete a repülõterek környezetében létesítendõ zajgátló védõövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet módosításáról A lé gi köz le ke dés rõl szóló évi XCVII. tör vény 39. -ának (1) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Kor mány a kö vet ke zõ ket ren de li el: ese té ben amennyi ben a zaj gát ló vé dõ öve zet ki je lö lé se még nem tör tént meg az üzem ben tar tá si en ge délyt vissza kell von ni. 3. Az R. mel lék le té ben fog lalt 1. ábra he lyé be a kö vet ke zõ ábra lép: 1. A re pü lõt erek kör nye ze té ben lé te sí ten dõ zaj gát ló vé dõ - öve ze tek ki je lö lé sé nek, hasz no sí tá sá nak és meg szün te té - sé nek sza bá lya i ról szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. ren de - let (a továb biak ban: R.) 6. -ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (6) A ren de let ha tá lya alá tar to zó re pü lõt erek re a 29. (4) be kez dé sé ben fog lalt ki vé tel lel üzem ben tar - tá si en ge dély csak ab ban az eset ben ad ha tó, il let ve a re pü - lõ tér üzem ben tar tá si en ge dé lye csak ab ban az eset ben tart - ha tó fenn, ha a re pü lõ tér ren del ke zik a lé gi köz le ke dé si hatóságnak a zaj gát ló vé dõ öve zet ki je lö lé sé re vo nat ko zó ha tá ro za tá val, és a re pü lõ tér üzem ben tar tó ja iga zol ja, hogy ele get tesz az (1) be kez dés sze rin ti ha tá ro zat ban elõírt kö te le zett sé gek nek. 2. Az R ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a a kö vet ke zõ (4) bekez - déssel egé szül ki: (3) A ja nu ár 1-je után e ren de let sze rin ti zaj gát ló vé dõ öve zet ki je lö lés sel nem ren del ke zõ, to váb bá a ban elõ írt zaj vé del mi in téz ke dé sek vég re haj tá sát ha tár idõ re nem tel je sí tõ re pü lõt erek üzem ben tar tá si en ge - dé lyét a (4) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel a lé gi köz le - ke dé si ha tó ság vissza von ja. (4) A (3) be kez dés ben, il let ve a 6. (6) be kez dé sé ben fog lal tak tól el té rõ en nem kell vissza von ni az ér vé nyes zajgátló vé dõ öve zet ki je lö lés sel nem ren del ke zõ re pü lõ tér üzem ben tar tá si en ge dé lyét, to váb bá ki ad ha tó a re pü lõ tér üzem ben tar tá si en ge dé lye, amennyi ben a re pü lõ tér üzem - ben tar tó ja ja nu ár 1-jé ig kez de mé nyez te a lé gi köz le - ke dé si ha tó ság nál a zaj gát ló vé dõ öve zet ki je lö lé sét, és vállalja, hogy már ci us 1-jé ig a lé gi köz le ke dé si ha tó - ság ré szé re jó vá ha gyás cél já ból be nyújt ja a zaj gát ló vé dõ - öve zet re vo nat ko zó, a lé gi köz le ke dé si ha tó ság ál tal el len - õr zé si zá ra dék kal el lá tott ter vek re fi gye lem mel ki dol go - zott zaj vé del mi prog ra mot, és a jó vá ha gyott zaj vé del mi prog ra mot fo lya ma to san vég re hajt ja. A zaj vé del mi prog - ram ki dol go zá sá nak vagy vég re haj tá sá nak el ma ra dá sa 1. ábra 4. (1) Ez a ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba, egy - ide jû leg ha tá lyát vesz ti a) az R ának aaa) pont ja, b) a re pü lõt erek kör nye ze té ben lé te sí ten dõ zaj gát ló védõövezetek ki je lö lé sé nek, hasz no sí tá sá nak és meg szün - te té sé nek sza bá lya i ról szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. ren - de let mó do sí tá sá ról ren del ke zõ 53/2004. (III. 31.) Korm. ren de let ba) 4. -ának az R. 6. -a (6) be kez dé sét meg ál la pí tó ren del ke zé se, bb) 14. -ának az R a aaa) pont ját meg ál la pí tó ren del ke zé se, bc) 15. -ának az R a (3) be kez dé sét meg ál la pí - tó ren del ke zé se. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tály ba lép a lé gi köz le ke dés sel kap cso la tos ha tó sá gi el já rá sok díjairól szóló 3/2002. (VI. 20.) GKM ren de let mellékle - tének a 87/2004. (VI. 14.) GKM ren de let mel lék le té vel meg ál la pí tott 124. pont ja. A mi nisz ter el nök he lyett: Kiss Péter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ miniszter

87 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Kormány 367/2004. (XII. 26.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a kör nye zet vé del mé nek ál ta lá nos sza bá - lya i ról szóló évi LIII. tör vény 7. -ában, 36. -ában és a (7) be kez dé sé nek f) pont já ban ka pott fel ha tal - ma zás alap ján a víz gaz dál ko dás ról szóló évi LVII. tör vénnyel össz hang ban a fel szín alat ti vi zek jó ál - la po tá nak biz to sí tá sa ér de ké ben a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. A fel szín alat ti vi zek vé del mé rõl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R.) 3. -ának 19. pont já ban az 1. ér zé keny sé gi ka te gó ria a) és c) szö - veg rész he lyé be az 1. ér zé keny sé gi ka te gó ria a) és b) szö veg rész lép. 2. Az R. 1. szá mú mel lék le té nek cí mét kö ve tõ al cím he lyé - be a kö vet ke zõ alcím lép: A Tanács 80/68/EGK irányelvének melléklete, továbbá az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK irányelv VIII. melléklete szerint 3. Ez a ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. A mi nisz ter el nök he lyett: Kiss Péter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ miniszter A Kormány 368/2004. (XII. 26.) Korm. rendelete a felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a kör nye zet vé del mé nek ál ta lá nos sza bá - lya i ról szóló évi LIII. tör vény 36. -ában, a 110. (7) be kez dés f) pont já ban, va la mint a víz gaz dál ko dás ról szóló évi LVII. tör vény 14. (6) be kez dé sé ben ka - pott fel ha tal ma zás alap ján a következõket rendeli el: 1. (1) A fel szí ni vi zek mi nõ ség e vé del mé nek sza bá lya i ról szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. ren de let (a továb biak - ban: Kr.) 3. -ának 20. pont já ban a 20. szenny víz (hasz - nált víz) szö veg rész he lyé be a 20. szenny víz szövegrész lép. (2) A Kr. 3. -a a kö vet ke zõ 38. pont tal egé szül ki: 38. hasz nált víz: a ter me lé si, szol gál ta tá si, fo gyasz tá si te vé keny ség so rán hasz nált, a hasz ná lat kö vet kez té ben csak fi zi kai tu laj don sá ga i ban megváltozott víz. 2. A Kr ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A 25. (1) be kez dé se sze rin ti en ge dély ha tá ro zott idõ tar tam ra, leg fel jebb 5 évre az 1. szá mú mel lék let B) pont já nak I. lis tá já ba tar to zó anya got ki bo csá tók ra vo - nat ko zó an legfeljebb 4 évre adható. 3. (1) A Kr ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A csa tor na bír ság ról szóló 204/2001. (X. 26.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Csbr.) jú li us 1-jén vesz ti ha tá lyát az zal, hogy az ab ban fog lalt ren del ke zé sek a de cem ber 31-ig le foly ta tott el len õr zé sek re és bír sá - go lás ra al kal maz ha tók. (2) A Kr. 41. (5) és (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (5) Meg lé võ lé te sít mé nyek ese té ben a Rek, illetve a Csbr, új lé te sít mé nyek ese té ben a Csbr. alap ján meg ál la pí - tott jog sza bá lyi és egye di ha tár ér té kek a 25. sze rin ti en - ge dé lye zé si el já rás ban meg sze rez he tõ en ge dély ki adá sá ig to vább ra is ér vé nye sek. (6) A Rek a, va la mint a 20. -ának (2) be kez dé se jú li us 1-én vesz ti ha tá lyát az zal, hogy az ott elõ ír ta - kat a de cem ber 31-ig le foly ta tott el len õr zé sek alap - ján ki szab ha tó bír ság kap csán kell al kal maz ni a meg lé võ lé te sít mé nyek szenny víz ki bo csá tá sá nak el len õr zé sé re és bír sá go lá sá ra. 4. Ez a ren de let de cem ber 31-én lép ha tály ba, ezzel egy ide jû leg a Kr a ha tá lyát veszti. A minisz te rel nök he lyett: Kiss Péter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ miniszter

88 15788 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám A Kormány 369/2004. (XII. 26.) Korm. rendelete a szaporítóanyagokkal kapcsolatos minõségvédelmi bírság megállapításáról A Kormány a nö vény faj ták ál lam i el is me ré sé rõl, va la - mint a sza po rí tó anya gok elõ ál lí tá sá ról és for ga lom ba hoza taláról szóló évi LII. tör vény (a to váb bi ak ban: Tv.) 30. -ának (1) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de li el: Általános rendelkezések 1. Az Or szá gos Me zõ gaz da sá gi Mi nõ sí tõ In té zet (a to váb - bi ak ban: mi nõ sí tõ in té zet) a Tv.-ben és a vég re haj tá sá ra ki adott jog sza bá lyok ban fog lal tak meg sér té se ese tén az e ren de let ben fog lal tak sze rint mi nõ ség vé del mi bír sá got szab ki a sza po rí tó anya got elõ ál lí tó, fel dol go zó és for ga - lom ba hozó ter mé sze tes és jogi sze mé lyek, illetve jogi sze - mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok te kin te té ben. 2. (1) A mi nõ sí tõ in té zet a bír ság mér té ké nek meg ál la pí tá - sa so rán fi gye lem be ve szi kü lö nö sen, hogy a jog sza bály - sér tést a) szán dé ko san vagy gon dat lan ság ból, b) elsõ eset ben, c) hely re nem hoz ha tó és sú lyos ge ne ti kai, illetve gaz - da sá gi kárt okoz va, d) mi lyen ér ték re és mennyi ség re kö vet ték el. (2) A mi nõ sí tõ in té zet a bír ság mér té ké nek meg ál la pí tá - sa kor az (1) be kez dés ben fog lal ta kon túl fi gye lem be ve szi azt is, ha a jog sza bály sér tést el kö ve tõ a ká ro sult felhasz - náló ré szé re kár té rí tést ad. (3) A mi nõ sí tõ in té zet a mi nõ ség vé del mi bír ság ki - szabásával egy ide jû leg a Tv.-ben fog lal tak sze rint egyéb jog kö vet kez mé nye ket is al kal maz hat. (4) Jog sza bály sér tés is mé telt, illetve so ro za tos el kö ve - té se ese tén mi nõ ség vé del mi bír ság ként az adott jog - szabálysértésre meg ál la pí tott mér ték két sze re se is ki szab - ha tó. 3. (1) Több jog sza bály sér tés egy el já rás ban tör té nõ el bí rá - lá sa ese tén a mi nõ ség vé del mi bír ság meg ál la pí tá sa kor a sú lyo sabb jog sza bály sér tés alap ján ki szab ha tó össze get kell ala pul ven ni. (2) A mi nõ ség vé del mi bír sá got az el len õr zé si jegy zõ - köny vek alap ján a mi nõ sí tõ in té zet ha tá ro zat ban ál la pít ja meg. A ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sét kö ve tõ en a mi nõ sí - tõ in té zet er rõl a ter mék pá lya sze rin ti ter mék ta ná csot is tá - jé koz tat ja. A szántóföldi növényfajok vetõmagvainak elõállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos jogszabálysértések 4. (1) A szán tó föl di nö vény fa jok ve tõ mag va i nak elõ ál lí tá - sá ról és for ga lom ba ho za ta lá ról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM ren de let ben fog lal tak meg sér té se ese tén a mi nõ ség - vé del mi bír ság mér té két az e -ban fog lal tak ra fi gye lem - mel kell meg ál la pí ta ni. (2) A mi nõ ség vé del mi bír ság mér té ke a jog sza bá lyi elõ - írá sok nak nem meg fe le lõ ve tõ mag to vább sza po rí tás cél já - ra tör té nõ el ve té se ese tén leg fel jebb fo rint. (3) A mi nõ ség vé del mi bír ság mér té ke leg fel jebb fo rint a) fel bon tott cso ma go lá sú és emi att nem azo no sít ha tó, illetve el len õr zött nek nem mi nõ sü lõ ve tõ mag for ga lom ba ho za ta la, illetve b) jog sza bály ál tal elõ írt nyil ván tar tá si kö te le zett ség el - mu lasz tá sa ese tén. (4) A sza po rí tó anyag szár ma zá sá nak és mi nõ sé gé nek a fel dol go zás vagy a fel hasz ná lás he lyén tör té nõ hi á nyos do - ku men tá lá sa, illetve a do ku men tá lás el ma ra dá sa ese tén a mi nõ ség vé del mi bír ság mér té ke leg fel jebb fo rint. (5) A mi nõ sé gi fel té te lek nek nem meg fe le lõ ve tõ mag for ga lom ba ho za ta la ese tén a for ga lom ba ho zott sza po rí - tó anyag el adá si ér té ké tõl füg gõ en a mi nõ ség vé del mi bírság mér té ke leg alább fo rint, de leg fel jebb fo rint. (6) A mi nõ ség vé del mi bír ság mér té ke nem meg fe le lõ je lö lé sek kel el lá tott ve tõ mag for ga lom ba ho za ta la ese tén a sza bály ta la nul for ga lom ba ho zott ve tõ mag el adá si ér té - ké tõl füg gõ en leg alább fo rint, de leg fel jebb fo rint. (7) A mi nõ ség vé del mi bír ság mér té ke 1 mil lió fo rin tig ter jed het a) a (3) be kez dés a) pont ja sze rin ti eset ki vé te lé vel vetõ mag mi nõ sí tés nél kü li for ga lom ba ho za ta la, b) ve tõ mag elõ ál lí tá sá hoz iga zo lat lan szár ma zá sú alap - anyag fel hasz ná lá sa, a szár ma zást iga zo ló bi zony la tok elõ - írt ha tár idõ ig tör té nõ meg õr zé sé nek, illetve az eset le ges letéti min ták be mu ta tá sá nak el mu lasz tá sa,

89 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y c) a Nem ze ti Faj ta jegy zék ben vagy a Kö zös sé gi Faj ta - jegy zék ben nem sze rep lõ nö vény faj ta ve tõ mag já nak for - ga lom ba ho za ta la, illetve d) a Tv. ál tal elõ írt, ter mék pá lya sze rin ti iga zolt ter - mék ta ná csi tag ság hi á nya ese tén. (8) A mi nõ ség vé del mi bír ság mér té ke 2 mil lió fo rin tig ter jed het a) szán tó föl dön al kal mat lan nak mi nõ sí tett sza po rí tó - anyag ve tõ mag ként tör té nõ for ga lom ba ho za ta la, b) cím ké vel, kí sé rõ ok mánnyal tör té nõ vissza élés, vagy c) ha mis, illetve meg ha mi sí tott mi nõ sí tõ ok má nyok hasz ná la ta ese tén. (9) A mi nõ ség vé del mi bír ság mér té ke fo rin tig ter jed het a) meg té vesz tõ, illetve fél re ve ze tõ je lö lé sek kel el lá tott ve tõ mag for ga lom ba ho za ta la, b) ellen õr zõ vizs gá la ton al kal mat lan nak mi nõ sí tett vetõ mag for ga lom ba ho za ta la, illetve c) a ve tõ mag sza po rí tá sok ter mé sé hez tar to zó bi zony - la tok meg ha mi sí tá sa ese tén. A zöldség szaporítóanyagok elõállításával és forgalomba hozatalával, valamint a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozatalával kapcsolatos jogszabálysértések 5. (1) A zöld ség sza po rí tó anya gok elõ ál lí tá sá ról és for ga - lom ba ho za ta lá ról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM ren de let - ben és a dísz nö vény sza po rí tó anya gok for ga lom ba ho za ta - lá ról szóló 62/2004. (IV. 27.) FVM ren de let ben fog lal tak meg sér té se ese tén a mi nõ ség vé del mi bír ság mér té két az e -ban fog lal tak ra fi gye lem mel kell meg ál la pí ta ni. (2) A mi nõ ség vé del mi bír ság mér té ke fo rin tig ter jed het a) a sza po rí tó anyag té te lek je lö lé sé vel és el kü lö ní té sé - vel kap cso la tos elõ írá sok meg sér té se, b) a sza po rí tó anyag nyil ván tar tás nem meg fe le lõ rend - sze res ség gel vagy hi á nyos tar ta lom mal való ve ze té se, c) a sza po rí tó anyag hi á nyos vagy nem meg fe le lõ en ki - ál lí tott ok mánnyal, illetve je lö lés sel tör té nõ for ga lom ba ho za ta la, vagy d) a kü lön bö zõ hely rõl szár ma zó sza po rí tó anyag együtt szál lí tá sa al kal má val a for gal ma zó ál tal az össze te võk rõl és azok szár ma zá sá ról ké szí ten dõ fel jegy zés el ké szí té sé - nek el mu lasz tá sa ese tén. (3) A mi nõ ség vé del mi bír ság mér té ke fo rin tig ter jed het a) a sza po rí tó anyag nak kü lön jog sza bály sze rin ti kí sé - rõ ok mány nél kü li for ga lom ba ho za ta la ese tén, vagy b) ha az elõ ál lí tó, illetve for gal ma zó a sza po rí tó anyag szár ma zá sá val és for ga lom ba ho za ta lá val kap cso la tos ok - ira to kat nem tud ja be mu tat ni, illetve azo kat nem õrzi meg a kü lön jog sza bály ban elõ írt ha tár idõ ig. (4) A mi nõ ség vé del mi bír ság mér té ke fo rin tig ter jed het a) sza po rí tó anyag en ge dély, illetve kü lön jog sza bály - ban elõ írt nyil ván tar tás ba vé tel nél kü li for ga lom ba hoza - tala, b) az elõ írá sok nak nem meg fe le lõ mi nõ sé gû sza po rí tó - anyag for ga lom ba ho za ta la ese tén, vagy c) ha az elõ ál lí tó, illetve for gal ma zó ter mesz té si rend - sze ré ben vagy sza po rí tó anyag nyil ván tar tá sá ban a sza po - rí tó anyag kö vet he tõ sé gét nem biz to sít ja, d) ha a cit rus fé lék és hagy más dísz nö vé nyek ese tén az elõ ál lí tó, illetve for gal ma zó olyan sza po rí tó anya got hoz for ga lom ba, amely nek elõ ál lí tá sa a kü lön le ges nö vény - egész ség ügyi kö ve tel mé nyek nek nem fe lel t meg, e) ha az elõ ál lí tó, illetve for gal ma zó a ter mel te tés re vo - nat ko zó elõ írá so kat nem tart ja be, vagy a ter me lõ vel nem tar tat ja be, vagy f) ha az elõ ál lí tó, illetve for gal ma zó a jog sza bály sze - rin ti, a sza po rí tó anyag ra vo nat ko zó nyil ván tar tá si kö te le - zett sé gé nek nem tesz ele get. (5) Dísz nö vény sza po rí tó anyag sza bály ta lan faj ta név - vel vagy faj ta le írás hi á nyá ban tör té nõ for ga lom ba ho za ta la ese tén a mi nõ ség vé del mi bír ság mér té ke faj tán ként leg fel - jebb fo rint. (6) Mi nõ ség vé del mi bír ság ként leg fel jebb fo - rin tot kell ki szab ni a) nem mi nõ sí tett ve tõ mag nak vagy nem el len õr zött sza po rí tó anyag nak zöld ség pa lán ta elõ ál lí tá sá hoz tör té nõ fel hasz ná lá sa ese tén, illetve ha az ilyen sza po rí tó anyag szár ma zá sát nem tud ják iga zol ni, b) a Nem ze ti Faj ta jegy zék ben vagy a Kö zös sé gi Faj ta - jegy zék ben nem sze rep lõ zöld ség faj ta ve tõ mag já nak, illetve pa lán tá já nak for ga lom ba ho za ta la, vagy c) nem faj-, illetve faj ta azo nos vagy nem faj-, illetve faj ta tisz ta sza po rí tó anyag for ga lom ba ho za ta la ese tén. (7) Mi nõ ség vé del mi bír ság ként leg fel jebb 2 mil lió fo - rin tot kell ki szab ni a) for ga lom ba ho za tal tól el til tott vagy zá rolt sza po rí tó - anyag for ga lom ba ho za ta la, illetve b) sza po rí tó anyag kí sé rõ ok mánnyal való vissza élés vagy jo go su lat lan ok mány hasz ná lat ese tén.

90 15790 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám A szõlõ szaporítóanyagok elõállításával, minõsítésével és forgalomba hozatalával, valamint a gyümölcs szaporítóanyagok elõállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos jogszabálysértések 6. (1) A szõ lõ sza po rí tó anya gok elõ ál lí tá sá ról, mi nõ sí té sé - rõl és for ga lom ba ho za ta lá ról szóló 90/2004. (V. 18.) FVM ren de let ben és a gyü mölcs sza po rí tó anya gok elõ ál lí - tá sá ról és for ga lom ba ho za ta lá ról szóló 64/2004. (IV. 27.) FVM ren de let ben fog lal tak meg sér té se ese tén a mi nõ ség - vé del mi bír sá got az e -ban fog lal tak ra te kin tet tel kell ki - szab ni. (2) Mi nõ ség vé del mi bír ság ként leg fel jebb fo rin - tot kell ki szab ni az zal szem ben, aki a) a sza po rí tó anyag té te lek je lö lé sét, el kü lö ní té sét el - mu laszt ja, b) nyil ván tar tá sát nem rend sze re sen vagy hi á nyo san ve ze ti, c) a szár ma zá si iga zol ványt a sza po rí tó anyag át adá sá - val egy idõ ben nem ál lít ja ki, vagy nem adja át, d) az ál ta la for gal ma zott sza po rí tó alap anya gok ról ki ál - lí tott szár ma zá si iga zol vá nyo kat az elõ írt ha tár idõ re nem kül di meg a mi nõ sí tõ in té zet nek, vagy e) törzs ül tet vényt en ge dély nél kül vág ki, vagy törzs ül - tet vényt en ge dély nél kül von ki tör zsül tet vény kén ti üze - mel te tés bõl. (3) A mi nõ ség vé del mi bír ság mér té ke leg alább fo rint, de leg fel jebb fo rint az zal szem ben, aki a) en ge dély nél kül sza po rí tó anya got im por tál, illetve annak bel föl di e sí té sét el mu laszt ja, b) sza po rí tó anya got cer ti fi ká ci ós cím ke nél kül, vagy amennyi ben annak hasz ná la ta nem kö te le zõ, meg fe le lõ in - for má ció tar tal mú áru cím ke nél kül hoz for ga lom ba. (4) A mi nõ ség vé del mi bír ság mér té ke leg alább fo rint, de leg fel jebb fo rint az zal szem ben, aki a) nyil ván tar tá sá ban va lót lan ada tot tün tet fel, vagy b) zá rolt sza po rí tó anya got a zár lat fel ol dá sa nél kül hoz for ga lom ba. (5) Leg alább fo rint, de leg fel jebb 5 mil lió fo rint mi nõ ség vé del mi bír sá got kell ki szab ni az zal szem ben, aki a) sza po rí tó anya got en ge dély nél kül ter meszt vagy hoz for ga lom ba, b) a jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott mi nõ sé gi kö ve tel - mé nyek nek ide ért ve a faj ta azo nos sá got és faj ta tisz ta sá - got is nem meg fe le lõ sza po rí tó anya got hoz for ga lom ba, c) olyan faj tát sza po rít vagy hoz for ga lom ba, amely sem a Nem ze ti Faj ta jegy zék ben, sem a Szál lí tói Faj ta jegy - zék ben, sem a Kö zös sé gi Faj ta jegy zék ben nem sze re pel, és amely re egye di sza po rí tá si en ge délyt sem ka pott, d) nem iga zolt szár ma zá sú sza po rí tó anya got hasz nál fel, illetve hoz for ga lom ba, e) sza po rí tó anya got ha mis, illetve meg té vesz tõ cím ké - vel vagy szár ma zá si iga zol vánnyal hoz for ga lom ba. (6) Az (1) be kez dés sze rin ti jog sza bá lyok ban fog lal tak - nak a (2) (5) be kez dés ben nem ne ve sí tett meg sér té se esetén a mi nõ ség vé del mi bír ság mér té ke leg fel jebb fo rin tig ter jed het. Az erdészeti szaporítóanyagokkal kapcsolatos jogszabálysértések 7. (1) Az er dé sze ti sza po rí tó anya gok ról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM ren de let ben fog lal tak meg sér té se ese tén a mi nõ sí tõ in té zet a mi nõ ség vé del mi bír sá got az e -ban fog lal tak sze rint szab ja ki. (2) A mi nõ ség vé del mi bír ság mér té ke leg alább fo rint, de leg fel jebb fo rint az zal szem - ben, aki a) az er dé sze ti sza po rí tó alap anyag be gyûj té sét és szár - ma zás iga zo lá sát nem a kü lön jog sza bály ban elõ ír tak sze - rint vég zi, b) az en ge dé lyes cse me te ter me lõ, sza po rí tó anyag be - gyûj tõ és sza po rí tó anyag ke res ke dõ szá má ra elõ írt mi ni - má lis szak mai nyil ván tar tást nem ve ze ti, illetve az olyan mér ték ben hi á nyos és szak sze rût len, hogy az ér té ke lést ki - zár ja, vagy c) az elõ írt ha tár idõ ket so ro za to san el mu laszt ja. (3) Leg alább fo rint, de leg fel jebb fo - rint mi nõ ség vé del mi bír sá got kell ki szab ni az zal szem ben, aki a) ki vá lasz tott, ki emelt és vizs gált sza po rí tó anya got nem törzs ül tet vény bõl ál lít elõ vagy gyûjt be, b) törzs ül tet vényt nem a kü lön jog sza bá lyok ban fog lal - tak sze rint lé te sít és tart fenn, c) a kü lön jog sza bály sze rin ti mi nõ sí té si el já rást (cer ti - fi ká ci ót) el ke rü li, vagy d) a sza po rí tó anyag-té te le ket nem a jog sza bá lyi kö ve - tel mé nyek sze rint hoz za for ga lom ba. (4) Leg alább fo rint, de leg fel jebb 5 mil lió fo rint mér té kû mi nõ ség vé del mi bír sá got kell ki szab ni az zal szem ben, aki a) en ge dély nél kül ter melt vagy a jog sza bá lyi kö ve tel - mé nyek nek nem meg fe le lõ sza po rí tó anya got hoz for ga - lom ba, illetve nem tesz ele get a kü lön jog sza bály sze rin ti szár ma zás azo no sí tott sza po rí tó anyag-for rás be je len té si köte lezettségének, b) be je len tés nél kül sza po rí tó anyag-ke res ke del met foly tat, illetve a vi szont el adás szak mai kö ve tel mé nye it nem tart ja be, c) szár ma zás iga zo lás ra kö te le zett faj sza po rí tó anya gát nem zet kö zi (OECD) szár ma zá si iga zol vány nél kül ex por - tál ja, az Euró pai Uni ón be lü li át szál lí tás ese tén be je len té si kö te le zett sé gét nem tel je sí ti,

91 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y d) az im port elõ írá so kat meg sér ti, a bel föl di e sí tést el - kerüli, vagy e) zár la ti ter mesz tés ese tén a ki nem szál lí tott sza po rí - tó anya got for ga lom ba hoz za, ha a faj, szár ma zás vagy faj ta Ma gyar or szá gon nem sza po rít ha tó és nem hasz nál ha tó fel. Záró rendelkezés 8. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ nyol ca dik na pon lép ha tály ba. A mi nisz ter el nök he lyett: Kiss Pé ter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter A Kormány 370/2004. (XII. 26.) Korm. rendelete az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerzõdésekrõl és az üzleten kívüli kereskedés folytatásának egyes feltételeirõl A fo gyasz tó vé de lem rõl szóló évi CLV. tör vény 55. -a (1) be kez dé sé nek d) pont já ban fog lalt fel ha tal ma - zás alap ján a Kormány a kö vet ke zõ ket rendeli el: 1. (1) A ren de let ha tá lya azok ra az áru ér té ke sí té sé re vagy szol gál ta tás nyúj tá sá ra irá nyuló szer zõ dé sek re ter jed ki, ame lyek meg kö té sé re el adó és fo gyasz tó kö zött az el adó kez de mé nye zé sé re, az el adó üz le tén, te lep he lyén kí vül, illetve annak hiányában kerül sor, így különösen a) a fo gyasz tó la ká sán, mun ka he lyén, át me ne ti tar tóz - ko dá si he lyén, fel té ve, hogy az el adó a fo gyasz tót nem a fo gyasz tó ki fe je zett kí ván sá gá ra kereste fel, vagy b) az el adó vagy har ma dik sze mély ál tal szer ve zett uta - zás, ren dez vény al kal má val. (2) A ren de let ha tá lya ki ter jed az olyan áru ér té ke sí té sé - re, illetve szol gál ta tás nyúj tá sá ra irá nyuló szer zõ dés re is, amely kü lön bö zik at tól az áru tól, illetve szol gál ta tás tól, amely nek te kin te té ben a fo gyasz tó az el adó lá to ga tá sát kez de mé nyez te, fel té ve, hogy a fo gyasz tó nem tud ta, és kel lõ gon dos ság mel lett nem tud hat ta, hogy ezen áru, illetve szol gál ta tás ér té ke sí té se az eladó gazdasági vagy szakmai tevékenységi körébe tartozik. (3) A ren de let ha tá lya ki ter jed arra az eset re is, ami kor az el adó üz le tén, te lep he lyén kí vül, illetve annak hi á nyá - ban a fo gyasz tó tesz szer zõ dés kö tés re ajánlatot az eladónak. (4) Nem ter jed ki a ren de let ha tá lya: a) az épí té si szer zõ dés re; b) az in gat lan tu laj don jo gá nak, in gat lan ra vo nat ko zó más jog meg szer zé sé re irá nyuló szerzõdésre; c) a biz to sí tá si szer zõ dés re; d) az ér ték pa pír ra vo nat ko zó szer zõ dé sek re. (5) Nem ter jed ki a ren de let ha tá lya az üz let tel nem ren - del ke zõ el adó vá sá ron, pi a con, illetve köz te rü le ten vég zett ér té ke sí tõ tevékenységére. (6) Az el adó és a fo gyasz tó kö zött ki zá ró lag egy vagy több táv köz lõ esz köz hasz ná la ta út ján kö tött szer zõ dés re a tá vol lé võk kö zött kö tött szer zõ dé sek re vo nat ko zó kü lön jog sza bály rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) E ren de let al kal ma zá sá ban a) fo gyasz tó: az a ter mé sze tes sze mély, aki gaz da sá gi vagy szak mai te vé keny ség kö rén kí vül esõ cél ból köti a ren de let ha tá lya alá tar to zó szer zõ dést, illetve tesz szer zõ - dés kö tés re ajánlatot az eladónak; b) el adó: aki fo gyasz tók szá má ra árut ér té ke sít, illetve szol gál ta tást nyújt, és gaz da sá gi vagy szak mai te vé keny sé - gi kö ré ben köti meg a ren de let ha tá lya alá tar to zó szer zõ - dést, to váb bá a ne vé ben, illetve javára szerzõdést kötõ személy; c) üz le ten kí vü li ke res ke dés: az a te vé keny ség, amely - nek so rán az el adó az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott kö - rül mé nyek kö zött fo gyasz tó nak árut ér té ke sít, illetve szolgáltatást nyújt. 2. A fo gyasz tót az 1. (3) be kez dé se sze rin ti eset ben nem köti az aján la ta, ha az el adó az aján la tot nyom ban el nem fogadta. 3. (1) Az el adó kö te les leg ké sõbb a szer zõ dés meg kö té se - kor a fo gyasz tót írás ban tá jé koz tat ni a 4. sze rin ti jo gá ról, és annak a sze mély nek a ne vé rõl és cí mé rõl, aki vel szem - ben e jogát gyakorolhatja. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti tá jé koz ta tást kel te zés sel kell el lát ni. A tá jé koz ta tás nak tar tal maz nia kell a szer zõ - dés azo no sí tá sát lehetõvé tévõ adatokat. (3) Ha az el adó az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott kö te - le zett sé gé nek nem tesz ele get, a szer zõ dés sem mis.

92 15792 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám 4. (1) A fo gyasz tó nyolc mun ka na pon be lül in do ko lás nél - kül el áll hat a szer zõ dés tõl. (2) A fo gyasz tó az (1) be kez dés sze rin ti el ál lá si jo gát a szer zõ dés kö tés, vagy ha ez ké sõb bi, az áru kéz hez vé te lé - nek nap já tól gyakorolhatja. (3) Írás ban tör té nõ el ál lás ese tén azt ha tár idõ ben ér vé - nye sí tett nek kell te kin te ni, ha a fo gyasz tó nyi lat ko za tát a ha tár idõ le jár ta elõtt postára adja. (4) Az (1) be kez dés sze rin ti el ál lás ese tén a fo gyasz tó nem kö te les meg té rí te ni az áru nak azt az ér ték csök ke né sét, amely a ren del te tés sze rû hasz ná lat kö vet kez mé nye, és nem kö te les az áru hasz ná la tá ért hasz ná la ti dí jat fi zet ni. Az át vett áru neki fel ró ha tó ér ték csök ke né sé ért azonban helytállni tartozik. (5) A fo gyasz tó (1) be kez dés sze rin ti el ál lá sa ese tén az el adó nem kö te les az át vett vé tel ár, illetve a szol gál ta tás díja után kamatot fizetni. (6) Nem gya ko rol hat ja az (1) be kez dés sze rin ti jo gát a fo gyasz tó, ha az árut nem tud ja tel jes egé szé ben vissza - szol gál tat ni. Ha azon ban rész ben vissza tud ja azt szol gál - tat ni úgy, hogy a meg ma radt rész ér té ke és használ ható - sága nem csök kent, a vé tel ár ará nyos ré szé nek vissza - szolgáltatását követelheti. (7) Ha a szol gál ta tás nyúj tá sá ra irá nyuló szer zõ dést rész ben tel je sí tet ték, a fo gyasz tó nak a díj vissza fi ze té sé re vo nat ko zó kö ve te lé sé vel szem ben az el adó kö ve tel he ti a szol gál ta tás már igény be vett ré szé re ará nyo san járó dí jat. Nem gya ko rol hat ja az (1) be kez dés sze rin ti jo gát a fo - gyasz tó, ha a szolgáltatást már teljes egészében igénybe vette. 5. A fo gyasz tó a 2. és 4. -ban meg ha tá ro zott jo ga i ról ér - vé nye sen nem mond hat le. 6. (1) Üz le ten kí vü li ke res ke dés so rán csak köz is mert ren - del te té sû, bon tat lan cso ma go lá sú áru forgalmazható. (2) Nem for gal maz ha tó üz le ten kí vü li ke res ke dés során a) jö ve dé ki ter mék; b) ve tõ mag és nö vé nyi sza po rí tó anyag; c) ká bí tó szer és pszi cho trop anyag, illetve annak mi nõ - sü lõ áru; d) gyógy szer, gyógy szer nek nem mi nõ sü lõ gyógy ha tá - sú anyag vagy ké szít mény, ve szé lyes nek mi nõ sü lõ anyag és ké szít mény, nö vény vé dõ szer, nö vény vé del mi célú és ter me lés nö ve lõ anyag, va la mint ál lat gyó gyá sza ti ké szít - mény; e) fo ko zot tan tûz- és rob ba nás ve szé lyes, illetve tûz- és rob ba nás ve szé lyes tûz ve szé lyes sé gi osz tály ba sorolt anyag; f) ve szé lyes hul la dék, ve szé lyes kom po nen se ket tar tal - ma zó ma rad vány és le vá lasz tott anyag; g) ne mes fém, drá ga kõ és az ab ból ké szült ék szer, dísz - mû áru; h) élel mi szer (ide ért ve a gom bát is) a zöld ség és a gyü - mölcs ki vé te lé vel; i) olyan áru, amely nek ér té ke sí té sét kü lön jog sza bály elõ ze tes en ge dély hez köti vagy tilt ja, illetve csak üz let ben (pi a con) tör té nõ ér té ke sí té sét engedi. 7. (1) Üz le ten kí vü li ke res ke dés cél já ból a fo gyasz tó a la - ká sán 19 és 9 óra kö zött nem ke res he tõ fel, ki vé ve, ha eh - hez elõ ze tesen hozzájárult. (2) A fo gyasz tót a la ká sán, mun ka he lyén, át me ne ti tar - tóz ko dá si he lyén fel ke re sõ sze mély kö te les sze mély azo - nos sá gát, és ha nem a sa ját ne vé ben jár el, kép vi se le ti jo go - sult sá gát a fogyasztónak igazolni. 8. (1) Üz le ten kí vü li ke res ke dés az e ren de let ben meg ha - tá ro zott el té ré sek kel a ke res ke del mi, illetve a szol gál ta tó te vé keny ség gya kor lá sá ra vo nat ko zó szabályok szerint folytatható. (2) Ha az el adó az e ren de let ben elõ írt kö te le zett sé ge it meg sze gi, vele szem ben a ke res ke del mi, illetve a szol gál - ta tó te vé keny ség gya kor lá sá ra és el len õr zé sé re vo nat ko zó jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott jogkövetkezményeket is alkalmazni kell. 9. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 60. na pon lép ha - tály ba; ren del ke zé se it a ha tály ba lé pé sét köve tõen kö tött szer zõ dé sek re, a ha tály ba lé pé sét köve tõen tett, az 1. (3) be kez dé se sze rin ti aján la tok ra, illetve a ha tály ba lé pé - sét köve tõen foly ta tott üzleten kívüli kereskedésre kell alkalmazni. (2) A ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát veszti a) a há za ló ke res ke dés rõl szóló 44/1998. (III. 11.) Korm. ren de let, va la mint b) a tá vol le võk kö zött kö tött szer zõ dé sek rõl szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. ren de let 12. -ának (2) be kez dé se. (3) A ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az üz le tek mû kö dé sé rõl és a bel ke res ke del mi te vé keny ség foly ta tá sá - nak fel té te le i rõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. ren de let

93 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y a (2) be kez dé sé nek b) pont ja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Üz let tel nem ren del ke zõ ke res ke dõ ne vé nek és szék he - lyé nek fel tün te té sé vel:) b) kü lön jog sza bály sze rint foly tat hat üz le ten kí vü li ke res ke dést; (4) Ez a ren de let az üz let he lyi sé gen kí vül kö tött szer zõ - dé sek ese tén a fo gyasz tók vé del mé rõl szóló, de cem - ber 20-i 85/577/EGK ta ná csi irány elv nek való megfelelést szolgálja. A mi nisz ter el nök he lyett: Kiss Péter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ miniszter A Kormány 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelete az egyes szellemi tulajdonjogokat sértõ áruk elleni vámhatósági intézkedésekrõl Az egyes szel lem i tu laj don jo go kat fel te he tõ en sér tõ áruk el le ni vám ha tó sá gi in téz ke dé sek rõl és az ilyen jo go - kat tény le ge sen sér tõ áruk ellen ho zan dó in téz ke dé sek rõl szóló, a Ta nács 1383/2003/EK ren de le te (a továb biak ban: kö zös sé gi ren de let), to váb bá a kö zös sé gi ren de let vég re - haj tá si ren del ke zé se i nek el fo ga dá sá ról szóló, a Bi zott ság 1891/2004/EK ren de le te (a továb biak ban: vég re haj tá si rendelet) végrehajtása érdekében a Kormány a követ - kezõket rendeli el: Általános rendelkezések 1. Az e ren de let sze rin ti el já rá sok ra az e ren de let ben nem sza bá lyo zott kér dé sek ben a Ta nács nak a Kö zös sé gi Vám - kó dex lét re ho zá sá ról szóló 2913/92/EGK ren de le tét és a kö zös sé gi vám jog vég re haj tá sá ról szóló évi CXXVI. tör vényt, va la mint azok vég re haj tá si rendeleteit kell megfelelõen alkalmazni. A vámhatósági intézkedés iránti kérelem 2. A szel lem i tu laj don jog nak a kö zös sé gi ren de let 2. cik - ké nek (2) be kez dé se sze rin ti jo go sult ja (a továb biak ban: jo go sult) a kö zös sé gi ren de let 5. cik ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ké rel mét (a továb biak ban: ké re lem) a Vám- és Pénz ügy õr ség Kö zép-ma gyar or szá gi Re gi o ná lis Pa rancs - nok sá gá hoz (a továb biak ban: Pa rancs nok ság) nyújt hat ja be a végrehajtási rendelet 3. cikkében meghatározott formában. 3. (1) A Pa rancs nok ság a ké rel met el uta sít ja, ha a) a ké rel met nem az elõ írt for ma nyom tat vá nyon nyújt - ják be; b) a ké rel me zõ nem iga zol ja, hogy õ a ké re lem ben meg je lölt áru kon fenn ál ló szel lem i tu laj don jog jogosultja; c) kép vi se lõ út ján be nyúj tott ké re lem ese tén a kép vi se - lõ a kép vi se le ti jo gát nem igazolja; d) az áruk nak a ké re lem ben sze rep lõ le írá sa a vám ha tó - sá gi in téz ke dé se ket vég zõ vám hiva tal szá má ra nem te szi le he tõ vé az áruk azonosítását; e) a ké re lem hez nem csa tol ták a kö zös sé gi ren de let 6. cik ke sze rin ti kö te le zett ség vál la ló nyilatkozatot. (2) A hi á nyo san be nyúj tott ké re lem ese té ben a Pa rancs - nok ság a ké rel me zõt ha tár idõ tû zé sé vel hi ány pót lás ra szólítja fel. Vámhatósági eljárás kérelem alapján 4. (1) Amennyi ben a ké rel met vég re haj tó vám hiva tal meg - ál la pít ja, hogy a kö zös sé gi ren de let 1. cik ké nek (1) be kez - dé se sze rin ti hely zet ben lévõ áru fel te he tõ en szel lem i tu - laj don jo got sért, figyelmezteti a) a jo go sul tat, va la mint a kö zös sé gi ren de let 9. cik ké - nek (2) be kez dé se ér tel mé ben nyi lat ko zat te võ nek vagy az áru bir to ko sá nak te kint he tõ sze mélyt a kö zös sé gi ren de let 11. cik ke sze rin ti egy sze rû sí tett el já rás le he tõ ség ére, illet v e b) a jo go sul tat a kö zös sé gi ren de let 13. cik ke (1) be kez - dé sé nek elsõ al be kez dé se sze rin ti jog kö vet kez mé nyek re. (2) A for ga lom ba bo csá tás fel füg gesz té se vagy a le fog - la lás idõ tar ta má ra az áru kat a vám ha tó ság köz vet len vám - fel ügye let alá veszi. 5. (1) A vám ha tó ság a kö zös sé gi ren de let 13. cik ké ben meg ha tá ro zott ha tár idõ le jár tát kö ve tõ mun ka na pon kö te - les ér te sí te ni az áru be je len tõ jét, bir to ko sát vagy tu laj do - no sát, aki az ér te sí tés köz lé sé tõl szá mí tott két mun ka na - pon be lül rak tár díj megfizetése nélkül kérheti az áru vámkezelését. (2) A vám ha tó sá gi in téz ke dés miatt fel me rült rak tá ro zá - si dí jat, illet ve a le fog la lás sal össze füg gés ben fel me rü lõ

94 15794 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám egyéb költ sé get a vám ha tó ság ré szé re az (1) be kez dés sze - rin ti ér te sí tés köz lé sé tõl szá mí tott két mun ka na pig a jo go - sult nak, az ezt kö ve tõ nap tól fel me rü lõ költ sé ge ket az áru be je len tõ jé nek, birtokosának vagy tulajdonosának kell megfizetnie. 6. A köz vet len vám fel ügye let ér vé nye sí té se cél já ból be - rak tá ro zott áru te kin te té ben az 5. (2) be kez dé sé nek fi - gye lem be vé te lé vel a rak tá ro zá si dí jat, to váb bá az áru meg sem mi sí té sé nek költ sé gét a vámhatóság részére a jogosult fizeti meg. Vámhatósági eljárás hivatalból 7. (1) A kö zös sé gi ren de let 4. cik ké nek (1) be kez dé se sze - rin ti fel té te lek fenn ál lá sa ese tén a vám ha tó ság ér te sí ti a jo - go sul tat, ha az is mert vagy személye megállapítható. (2) Ha a jo go sult az (1) be kez dés sze rin ti ér te sí tés köz lé - sé tõl szá mí tott há rom mun ka na pon be lül nem nyújt be ké - rel met, a vám ha tó ság az adott vámeljá rás fel füg gesz té sét, illet ve a köz vet len vám fel ügye le tet meg szün te ti, és az áru - kat a ké re lem nek meg fele lõen vám ke ze li az e ren de let 5. -ának értelemszerû alkalmazásával. (3) Ha a jo go sult sze mé lye nem ál la pít ha tó meg, a vám - ha tó ság ipar jog vé del mi jo gok ese té ben a Ma gyar Sza ba - dal mi Hi va talt, szer zõi vagy szer zõi jog hoz kap cso ló dó jo - gok ese té ben a kö zös jog ke ze lést végzõ szervezetet keresi meg. (4) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal, illet ve a kö zös jog - ke ze lést vég zõ szer ve zet a ren del ke zé sé re álló ada tok alap ján há rom mun ka na pon be lül tá jé koz tat ja a vám ha tó - sá got a jogosult személyérõl. (5) Ha a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal, illet ve a kö zös jog ke ze lést vég zõ szer ve zet há rom mun ka na pon be lül nem ad tá jé koz ta tást a jo go sult sze mé lyé rõl, illet ve a kö - zös jog ke ze lést vég zõ szer ve zet úgy nyi lat ko zik, hogy nem kí ván fel lép ni a jog sér tés sel szem ben, a vám ha tó ság a köz vet len vám fel ügye le tet meg szün te ti, és az árut a vámkezelést kérõ kérelmének meg fele lõen vámkezeli. Egyszerûsített eljárás 8. (1) Ab ban az eset ben, ha a kö zös sé gi ren de let 11. cik ké - nek (1) be kez dé se alap ján az áru be je len tõ je, bir to ko sa vagy tu laj do no sa a vám ha tó ság nak köz vet le nül kül di meg a hoz zá já ru ló nyi lat ko za tát, er rõl a vám ha tó ság ha la - dék ta la nul tá jé koz tat ja a jo go sul tat. (2) A vám hiva tal ak kor vég zi el a hoz zá já ru ló nyi lat ko - za tot adó költ sé gé re és fe le lõs sé gé re a meg sem mi sí tést, ha ren del ke zik az áru be je len tõ je, bir to ko sa vagy tu laj do no sa írás be li hoz zá já ru ló nyi lat ko za tá val. A áru be je len tõ je, bir to ko sa vagy tu laj do no sa hoz zá já ru lá sát meg adott nak kell te kin te ni, ha a kö zös sé gi ren de let 9. cik ké nek (2) be - kez dé se sze rin ti ér te sí tés kéz hez vé te lé tõl szá mít va a 11. cikk (1) be kez dé sé nek elsõ fran cia be kez dé sé ben meg - ha tá ro zott ha tár idõn belül nem nyilatkozik, vagy a 9. cikk (2) bekezdése szerinti értesítés kézbesítése sikertelen volt. (3) A vám ha tó ság a jo go sult tól a kö zös sé gi ren de let 6. cik ke alap ján adott nyi lat ko za tá nak meg fele lõen kéri a meg sem mi sí tés költ sé ge i nek meg té rí té sét, ha az a sze - mély, aki a hoz zá já ru ló nyi lat ko za tot meg ad ta, illet ve aki - nek ré szé rõl a hoz zá já ru ló nyi lat ko za tot a (2) be kez dés alap ján meg adott nak kell te kin te ni, a meg sem mi sí tés tény - le ges költ sé ge i rõl való ér te sí tés kéz hez vé te lé tõl, illet ve a si ker te len kéz be sí tés tõl számított 15 napon belül a megsemmisítés költségeit nem fizeti meg. Vegyes és záró rendelkezések 9. A kö zös sé gi ren de let 22. cik ke alap ján fenn ál ló tá jé koz - ta tá si kö te le zett sé get a Pa rancs nok ság teljesíti. 10. (1) E ren de let ja nu ár 1. nap ján lép ha tály ba, ren - del ke zé se it a ha tály ba lé pé sét kö ve tõ en be nyúj tott ké rel - mek re kell alkalmazni. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti az egyes szel lem i tu laj don jo go kat sér tõ áruk nak a Kö zös ség be tör té nõ be ho za ta lá ra, va la mint a Kö zös ség bõl tör té nõ ki vi te lé re és új ra ki vi te lé re vo nat ko zó in téz ke dé sek vég re haj tá si sza bá lya i nak megállapításáról szóló 98/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet. (3) Ez a ren de let az egyes szel lem i tu laj don jo go kat fel - te he tõ en sér tõ áruk el le ni vám ha tó sá gi in téz ke dé sek rõl és az ilyen jo go kat tény le ge sen sér tõ áruk ellen ho zan dó in - téz ke dé sek rõl szóló a Ta nács 1383/2003/EK ren de le te, to - váb bá a kö zös sé gi ren de let vég re haj tá si ren del ke zé se i nek el fo ga dá sá ról szóló, a Bi zott ság 1891/2004/EK rendelete végrehajtásához szükséges szabályokat állapítja meg. A mi nisz ter el nök he lyett: Kiss Pé ter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter

95 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Kormány 372/2004. (XII. 26.) Korm. rendelete az egyes forgalmi adók visszatérítésérõl szóló kormányrendeletek módosításáról A Kor mány az ál ta lá nos for gal mi adó ról szóló évi LXXIV. tör vény 71. -a (1) be kez dé sé ben, va la mint a jö - ve dé ki adó ról és a jö ve dé ki ter mé kek for gal ma zá sá nak kü - lö nös sza bá lya i ról szóló évi CXXVII. tör vény 129. (1) be kez dé sé nek b) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap - ján figye lembe véve az ál ta lá nos for gal mi adó ról szóló évi LXXIV. tör vény 29/A. -ának f) pont ját is a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. A dip lo má ci ai és kon zu li kép vi se le tek és azok tag jai, va la mint az ezek kel egy te kin tet alá esõ nem zet kö zi szer - ve ze tek és azok tag jai szá má ra ad ha tó ál ta lá nos for gal mi - adó- és jö ve dé ki adó-vissza té rí tés rõl szóló 237/1997. (XII. 18.) Korm. ren de let (a továb biak ban: 237/1997. Korm. ren de let) fel ve ze tõ szö ve ge he lyé be az aláb bi ren - del ke zés lép: A Kor mány az ál ta lá nos for gal mi adó ról szóló évi LXXIV. tör vény (a továb biak ban: Áfa tv.) 71. -a (1) be kez dé sé nek c) pont já ban, va la mint a jö ve dé ki adó ról és a jö ve dé ki ter mé kek for gal ma zá sá nak kü lö nös sza bá lya i ról szóló évi CXXVII. tör vény (a továb - biak ban: Jöt.) 129. (1) be kez dé sé nek b) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de li el: 2. A 237/1997. Korm. ren de let 1. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 1. (1) Az Áfa tv. 13. (1) be kez dé sé nek 26. pont já - ban meg ha tá ro zott Kö zös ség (a továb biak ban: Kö zös ség) te rü le té re de le gált dip lo má ci ai és kon zu li kép vi se let (a továb biak ban: kép vi se let) a hi va ta los cél ra, va la mint a dip lo má ci ai és kon zu li kép vi se let tag ja (a továb biak ban: kép vi se let tag ja) a sze mé lyes cél ra bel föl dön be szer zett ter mé kek és igény be vett szol gál ta tá sok után, vi szo nos ság ese tén jo go sult az ár ban fog lalt (ter mék im port ese tén a ha - tá ro zat ban kö zölt) és az ál ta la meg fi ze tett ál ta lá nos for gal - mi adó és jö ve dé ki adó vissza igény lé sé re. (2) E ren de let al kal ma zá sá ban a kép vi se let tag já nak az évi 22. tör vény ere jû ren de let tel ki hir de tett, a dip lo - má ci ai kap cso la tok ról Bécs ben, áp ri lis 18-án alá írt nem zet kö zi szer zõ dés 1. Cik ké nek b) pont ja, va la mint az évi 13. tör vény ere jû ren de let tel ki hir de tett, a kon zu li kap cso la tok ról Bécs ben, áp ri lis 24-én el fo ga dott egyez mény 1. Cik ké nek g) pont ja alá tar to zó sze mély mi - nõ sül, ide ért ve a vele kö zös ház tar tás ban élõ csa lád ta got is. (3) E ren de le tet kell al kal maz ni az Áfa tv. 13. (1) be - kez dé sé nek 26. pont já ban meg ha tá ro zott Kö zös ség te rü le - tén mû kö dõ nem zet kö zi szer ve ze tek re, va la mint dip lo má - ci ai rang ban levõ tag ja i ra is, ha azo kat jog sza bály ba fog - lalt (ide ért ve a kö zös sé gi jog sza bá lyo kat is), vagy a Magyar Köz löny ben köz zé tett nem zet kö zi szer zõ dés értelmében a dip lo má ci ai kap cso la tok ban szo ká sos ki vált - sá gok és men tes sé gek il le tik meg. (4) E ren de let alap ján nem il le ti meg az adó-vissza té rí - tés a kép vi se let, va la mint a nem zet kö zi szer ve zet tag ját, ha ma gyar ál lam pol gár vagy ál lan dó ma gyar or szá gi tartóz - kodásra jo go sult sze mély. (5) A pénz ügy mi nisz ter a kül ügy mi nisz ter rel egyet ér - tés ben, a nem zet kö zi gya kor lat és a vi szo nos ság figye - lembevételével, az ál ta lá nos for gal mi adó és a jö ve dé ki adó vissza té rí té sé nek fel té te le i re, mennyi sé gi kor lát ja i ra és mód já ra vo nat ko zó an e ren de let tõl el té rõ sza bá lyo kat is meg ál la pít hat. 3. A 237/1997. Korm. ren de let 2. -ának (1) és (2) be kez - dé sei he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (1) A kép vi se let ki zá ró lag a szám vi te li nyil ván tar tá sa i - ban pénz ügyi ki adá sok kö zött meg je le ní tett, a kép vi se let ren del te tés sze rû mû kö dé sé nek cél já ra be szer zett ter mék és igény be vett szol gál ta tás után jo go sult az ár ban fog lalt (ter mék im port ese tén a ha tá ro zat ban kö zölt) és az ál ta la meg fi ze tett ál ta lá nos for gal mi adó és jö ve dé ki adó vissza - igény lé sé re. A kép vi se let az üzem anyag után a kép vi se let ne vén re giszt rált gép ko csi ese té ben ér vé nye sít het adó - vissza té rí tést. (2) Az al ko hol ter mék és a do hány gyárt mány te kin te té - ben a kép vi se let ren del te tés sze rû mû kö dé sé hez szük sé ges éves mennyi ség nem ha lad hat ja meg az e ren de let 1. szá mú mel lék le te sze rin ti mennyi sé get. Ezen ke re ten be lül a kép - vi se let ren del te tés sze rû mû kö dé sé hez szük sé ges nek mi nõ - sü lõ mennyi sé get a Ma gyar or szág ra de le gált kép vi se le tek vo nat ko zá sá ban, azok ké rel mé re a Kül ügy mi nisz té ri um éven te ál la pít ja meg. 4. A 237/1997. Korm. ren de let 3. -ának (3) be kez dé se he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott ér ték ke re ten be - lül az üzem anyag, va la mint az al ko hol ter mék és a do hány - gyárt mány te kin te té ben a kép vi se let tag já nak sze mé lyes szük ség le tét szol gá ló éves mennyi ség nem ha lad hat ja meg az e ren de let 2. szá mú mel lék le te sze rin ti mennyi sé get. Ezen ke re ten be lül a sze mé lyes szük ség le tét szol gá ló mennyi sé get a Ma gyar or szág ra de le gált kép vi se let tag já -

96 15796 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám nak vo nat ko zá sá ban, annak ké rel mé re a Külügyminisz - térium éven te ál la pít ja meg. 5. A 237/1997. Korm. ren de let 4. -ának (2) (4) be kez dé - sei he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (2) Az adó-vissza igény lé si jog gya kor lá sá nak fel té te le, hogy a) iga zol ják a kép vi se let és a kép vi se let tag já nak adó-vissza igény lé si jo go sult sá gát: aa) a Kö zös ség te rü le té re, de nem Ma gyar or szág ra de - le gált kép vi se let nek és a kép vi se let tag já nak ké rel me ese - tén a fo ga dó ál lam arra fel jo go sí tott ille té kes ha tó sá ga a 3. szá mú mel lék let ben sze rep lõ for ma nyom tat vány nak meg fe le lõ iga zo lás ki töl té sé vel és sza bály sze rû zá ra dé ko - lá sá val; ab) Ma gyar or szág ra de le gált kép vi se let nek és a kép vi - se let tag já nak ké rel me ese tén, a Kül ügy mi nisz té ri um a 3. szá mú mel lék let ben sze rep lõ for ma nyom tat vány ki töl - té sé vel és sza bály sze rû zá ra dé ko lá sá val; b) csa tol ják ba) a kép vi se let és a kép vi se let tag ja ne vé re ki ál lí tott ere de ti szám lát vagy egy sze rû sí tett szám lát (a továb biak - ban együtt: szám la), mely az ál ta lá nos for gal mi adó te kin - te té ben tar tal maz za az adó össze gét vagy mér té két, a jö ve - dé ki adó te kin te té ben ide ért ve az adó jeggyel el lá tott do - hány ter mé ke ket ter he lõ ál ta lá nos for gal mi adót is a ter - mék Jöt. sze rin ti adó alap já ra vo nat ko zó ada to kat, illetve ter mék im port ese tén az adó össze gét köz lõ ere de ti ha - tá ro za tot (a továb biak ban: ha tá ro zat); bb) az adó-vissza igény lé si jo go sult sá got iga zo ló, a 3. szá mú mel lék let ben sze rep lõ sza bály sze rû en ki töl tött és az ille té kes ha tó ság ál tal el len jegy zett for ma nyom tat - ványt; bc) az el len ér ték, il let ve im port ese tén a ha tá ro zat - ban kö zölt adó meg fi ze té sé rõl szóló bi zony la tot; c) a 3. (2) be kez dé se sze rin ti adó-vissza igény lés ese - té ben a kép vi se let tag ja a biz to sí tá si szer zõ dés és a kár fel - vé te li jegy zõ könyv má so la tát is csa tol ja. (3) Az adó-vissza igény lé si jog a szám lá ban és a ha tá ro - zat ban fog lalt ál ta lá nos for gal mi adó és jö ve dé ki adó kö - zül azon adó te kin te té ben ér vé nye sít he tõ, amely nek adó - össze ge el éri vagy meg ha lad ja az 500 fo rin tot. Az üzem - anyag utá ni adó-vissza igény lés ese tén a szám lá nak tar tal - maz nia kell to váb bá a kép vi se let ál tal be je len tett gép ko csi for gal mi rend szá mát. (4) A ké re lem el bí rá lá sa so rán az e ren de let sze rin ti mennyi sé gi kor lá tok be tar tá sát az adó ha tó ság el len õr zi. A (2) be kez dés ben fel so rol ta kon túl me nõ en az adó ha tó ság az adó igaz ga tá si el já rás ke re té ben a tény ál lás tisz tá zá sa cél já ból to váb bi ki egé szí tõ ada to kat kér het, er rõl azon ban a ké re lem át vé te lé tõl szá mí tott 30 na pon be lül kö te les írás - ban ér te sí te ni a kép vi se le tet, il let ve a kép vi se let tag ját. 6. (1) A 237/1997. Korm. ren de let 5. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A kép vi se let és a kép vi se let tag já nak adó-vissza - igény lé si joga a szám la, il let ve im port ese tén a ha tá ro - zat ban kö zölt adó meg fi ze té sé nek nap já tól nyí lik meg. (2) A 237/1997. Korm. ren de let 5. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) Ha az adó-vissza té rí té si igény tárgy év ben ké rel - men ként el éri vagy meg ha lad ja a fo rin tot, a kép vi - se let és a kép vi se let tag ja ha la dék ta la nul ér vé nye sít he ti adó-vissza igény lé si jo gát. 7. A 237/1997. Korm. ren de let 6. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 6. (1) Az adó-vissza té rí tés fo rint ban il le ti meg a kép - vi se le tet és a kép vi se let tag ját. (2) A vissza té rí tett adó össze gét az adó ha tó ság a kép vi - se let bank szám lá já ra, il let ve a kép vi se let tag ja ál tal meg je - lölt bank szám lá ra utal ja. Az át uta lás hoz kap cso ló dó költ - sé gek a kép vi se le tet és a kép vi se let tag ját ter he lik, amely összeg a vissza té rí tett adó ból vissza tar tan dó. Amennyi ben a vissza té rí ten dõ adó vár ha tó an nem éri el az át uta lás hoz kap cso ló dó költ sé ge ket, a vissza té rí tés fel té te le, hogy a kép vi se le t és a kép vi se let tag ja elõ ze tesen meg té rí ti az át - uta lás költ sé gét. (3) Ha a bel föl di adó alany ál tal meg fi ze tett ál ta lá nos for gal mi adó össze ge utó lag mó do sul, és ez zel a kép vi se - let nek és a kép vi se let tag já nak adó-vissza té rí té si igé nyé - nek össze ge meg vál to zik: a) a kép vi se let és a kép vi se let tag ja kö te les a kü lön bö - ze tet az adó ha tó ság ré szé re ha la dék ta la nul vissza fi zet ni, ha a vissza té rí tett adó össze ge ma ga sabb, mint a bel föl di adó alany ál tal fel szá mí tott adó össze ge; b) a kép vi se let és a kép vi se let tag ja jo go sult tá vá lik a kü lön bö zet össze gét új ké re lem be nyúj tá sá val igé nyel ni, ha a vissza té rí tett adó össze ge ala cso nyabb, mint a bel föl di adó alany ál tal fel szá mí tott adó össze ge. (4) Az adó ha tó ság fel füg gesz ti a kép vi se let és a kép vi - se let tag ja ré szé re tör té nõ újabb vissza té rí té sek tel je sí té sét, amíg a (3) be kez dés a) pont já ban meg ha tá ro zott eset ben a kép vi se let vagy a kép vi se let tag ja a kü lön bö ze tet az adó - ha tó ság ré szé re nem fi ze ti vissza. 8. A 237/1997. Korm. ren de let 7. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 7. Az adó ha tó ság a vissza té rí té si ké re lem rõl az igény be nyúj tá sá tól szá mí tott 60 na pon be lül ha tá ro zat tal dönt.

97 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az adó vissza té rí té sé vel kap cso la tos egyéb el já rá si kér dé - sek te kin te té ben az adó zás rend jé rõl szóló évi XCII. tör vény ren del ke zé se it kell al kal maz ni. 9. A kül föl di utas szá má ra ad ha tó ál ta lá nos for gal mi - adó-vissza té rí tés rõl szóló 221/2001. (XI. 21.) Korm. ren - de let (a továb biak ban: 221/2001. Korm. ren de let) 3. (1) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: [(1) Az adó-vissza té rí té si jog a kö vet ke zõ fel té te lek együt tes meg lé te ese tén gya ko rol ha tó:] a) a kül föl di utas, illetve meg bí zott ja a ter mé ket új állapotban kül föld re vi szi, és ezt a tényt az a vám ha tó ság, amely nek ille té kességi te rü le tén a kül föl di utas az Euró pai Unió vám te rü le tét el hagy ja, az Adó- és Pénz ügyi El len õr - zé si Hi va tal (a továb biak ban: ál lam i adó ha tó ság) ál tal rend sze re sí tett, A kül föl di utas áfa-vissza igény lõ lap ja vagy más, az adó ha tó ság ál tal jó vá ha gyott nyom tat vány - nak (a továb biak ban együtt: vissza igény lõ lap) a szám la, egy sze rû sí tett szám la (a továb biak ban: szám la) kül föl di utas ál ta li be mu ta tá sá val egy ide jû zá ra dé ko lá sá val iga - zolja, 10. A 221/2001. Korm. ren de let 6. -ának (1) be kez dé se helyébe a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A kül föl di utas ne vé re szóló szám lá ban el adó ként fel tün te tett adó alany (a továb biak ban: ke res ke dõ) a szám la és a vissza igény lõ lap bir to ko sa (a továb biak ban: vissza té - rí tést kérõ) ké ré sé re kö te les az ál ta la ki bo csá tott szám lá - ban sze rep lõ adó nak a vissza té rí tést kérõ ré szé re való vissza té rí té sé re, ha a vissza té rí tést kérõ a szám la, va la mint a 3. (1) be kez dés a) pont ja sze rint zá ra dé kolt vissza - igény lõ lap át adá sá val for dult a ke res ke dõ höz. 11. A 237/1997. Korm. ren de let e ren de let 1. szá mú mel lék - le te sze rin ti 3. szá mú mel lék let tel egé szül ki. 12. A 221/2001. Korm. ren de let mel lék le te he lyé be e ren de - let 2. szá mú mel lék le te lép. 13. (1) Ez a ren de let ja nu ár 1. nap ján lép ha tály ba az - zal, hogy ren del ke zé se it de cem ber 31. nap ját köve - tõen be szer zett ter mé kek re és igény be vett szol gál ta tá sok - ra vo nat ko zó an be nyúj tott vissza té rí té si ké rel mek re kell al kal maz ni. (2) Az Áfa tv. 29/A. f) pont já ban sze rep lõ kü lön jog - sza bály sze rin ti iga zo lás ként ezen ren de let 1. szá mú mel - lék le té vel meg egye zõ tar tal mú, a fo ga dó ál lam sza bá lyai sze rint ki töl tött nyom tat ványt kell al kal maz ni. (3) A ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a 221/2001. Korm. ren de let 3. (5) be kez dé sé ben a szám - lát és szö veg rész, va la mint a 4. (1) be kez dés b) pont já - ban a ki vi telt iga zo ló vám ha tó sá gi zá ra dék kal el lá tott, szö veg rész ha tá lyát vesz ti. (4) A 237/1997. Korm. ren de let 2. (3) be kez dé sé nek b) pont já ban, va la mint a 3. (4) be kez dé sé ben sze rep lõ (SZJ 082) szö veg rész he lyé be az (SZJ 55.3, 55.4, 55.5) szö veg rész, va la mint a 2. szá mú mel lék le té ben sze - rep lõ a 3. (2) be kez dé se szö veg rész he lyé be a a 3. (3) be kez dé se szö veg rész lép. A mi nisz ter el nök he lyett: Kiss Pé ter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter

98 15798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám 1. szá mú mel lék let a 372/2004. (XII. 26.) Korm. ren de let hez [3. szá mú mel lék let a 237/1997. (XII. 18.) Korm. ren de let hez] EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÁFA (HÉA) ÉS JÖVEDÉKIADÓ-MENTESSÉGI/ VISSZATÉRÍTÉSI IGAZOLÁS (77/388/EGK irányelv 15. cikk (10) bekezdés és 92/12/EGK irányelv 23. cikk (1) bekezdés) Sorszám (választható):... adómentesség utólagos adó-visszatérítés 1. FELJOGOSÍTOTT INTÉZMÉNY/MAGÁNSZEMÉLY Megnevezés/név... Utca, házszám... Irányítószám, helység... (A fogadó) Tagállam A BÉLYEGZÉSRE JOGOSULT ILLETÉKES HATÓSÁG (Név, cím és telefonszám) A FELJOGOSÍTOTT INTÉZMÉNY VAGY MAGÁNSZEMÉLY NYILATKOZATA A feljogosított intézmény vagy magánszemély (1) nyilatkozik arról, hogy a) az 5. rovatban felsorolt termékek és/vagy szolgáltatások felhasználási célja (2) a következõ: hivatalos felhasználás* külföldi diplomáciai képviselet részére, külföldi konzuli képviselet részére, nemzetközi szervezet részére, az Észak-atlanti Szerzõdés (NATO) tagállamának fegyveres ereje részére, személyes felhasználás külföldi diplomáciai képviselet munkatársa részére, külföldi konzuli képviselet munkatársa részére, nemzetközi szervezet munkatársa részére. (az intézmény megnevezése)(lásd 4. rovat) b) az 5. rovatban felsorolt termékek és/vagy szolgáltatások összhangban vannak az 1. rovatban megjelölt fogadó tagállamban érvényes mentességi/visszatérítési körülményekkel és korlátozásokkal, és c) a megadott adatokat jóhiszemûen állították ki. A feljogosított intézmény illetve magánszemély vállalja, hogy megfizeti a feladó tagállamnak, illetve amelyikbõl az árukat és/vagy szolgáltatásokat értékesítették azon ÁFA (HÉA) és/vagy jövedéki adót, amely akkor lenne esedékes, amennyiben az áruk és/vagy szolgáltatások nem felelnének meg a mentesség követelményeinek, illetve amennyiben az árukat és/vagy szolgáltatásokat nem a szándékolt módon használnák fel. * A képviselet eljárási rendjében meghatározott aláírásra jogosult személy aláírásával igazolja azt, hogy a képviselet hivatalos felhasználás céljából beszerzett termék/igénybe vett szolgáltatás a hivatali számviteli nyilvántartásokban pénzügyi kiadások között szerepel, és a képviselet mûködésével kapcsolatban merült fel. Helység, dátum Az aláíró neve és beosztása Aláírás

99 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y AZ INTÉZMÉNY BÉLYEGZÕJE (személyes felhasználásra szóló mentesség esetére) (Bélyegzõ) Helység, dátum Az aláíró neve és beosztása Aláírás 5. AZ ÁRUK ÉS/VAGY SZOLGÁLTATÁSOK MEGHATÁROZÁSA, AMELYEKRE AZ ÁFA (HÉA)- ÉS/VAGY JÖVEDÉKIADÓ- MENTESSÉGET/VISSZATÉRÍTÉST KÉRIK A. Az értékesítõre/adóraktár engedélyesére vonatkozó adatok (1) Név és cím... (2) Tagállam... (3) adószám (közösségi adószám)/ jövedéki engedély száma.... B. Az árukra és/vagy szolgáltatásokra vonatkozó adatok Sorszám Az áruk és/vagy szolgáltatások részletes meghatározása (3) vagy hivatkozás a mellékelt megrendelõ ûrlapra) Mennyiség vagy darabszám ÁFA (HÉA) és/vagy jövedéki adó nélküli érték Pénznem Egységár Teljes ár Teljes összeg 6. A FOGADÓ TAGÁLLAM ILLETÉKES HATÓSÁGÁNAK VAGY HATÓSÁGAINAK IGAZOLÁSA Az 5. rovatban meghatározott árukból és/vagy szolgáltatásokból álló küldemény/szállítmány teljes egészében... mennyiségig (szám) (4) megfelel az ÁFA (HÉA) és/vagy jövedéki adó alóli mentesség/visszatérítés feltételeinek. Bélyegzõ(k) Helység, dátum Az aláíró(k) neve és beosztása Aláírás(ok) Bélyegzõ(k) Helység, dátum Az aláíró(k) neve és beosztása Aláírás(ok)

100 15800 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám 7. ENGEDÉLY A BÉLYEGZÉSTÕL VALÓ ELTEKINTÉSRE (hivatalos felhasználásra szóló mentesség esetére) A... számú,... keltû (hivatkozás az ügyiratra) (dátum) levélben... számára (az feljogosított intézmény megnevezése) a... engedélyezte a 6. rovatban a bélyegzéstõl való eltekintést. (a fogadó tagállam illetékes hatóságának megnevezése) (Bélyegzõ) Helység, dátum Az aláíró neve és beosztása Aláírás (1) A nem meg fe le lõ rész át hú zan dó. (2) A meg fe le lõ ro vat ba ír jon egy ke resz tet. (3) Tö röl je a fel nem hasz nált he lyet. Ez a kö te le zett ség ak kor is al kal ma zan dó, ha mel lé ke li a meg ren de lõ ûr la pot. (4) Az el nem szá mol ha tó áru és/vagy szol gál ta tás meg ne ve zé se át húz ha tó az 5. ro vat ban vagy a mel lé kelt meg ren de lõ ûr la pon. Ma gya rá zó meg jegy zé sek 1. Az ér té ke sí tõ és/vagy adó rak tár en ge dé lye se szá má ra ezen iga zo lás ta nú sít vány ként szol gál a 77/388/EGK irány elv 15. cik ke (10) be kez dé sé ben és a 92/12/EGK irány elv 23. cik ke (1) be kez dé sé ben em lí tett fel jo go sí tott in téz mé nyek - nek/ma gán sze mé lyek nek ér té ke sí tett áruk és szol gál ta tá sok, il let ve áru szál lít má nyok adó men tes sé gé nek iga zo lá sá ra. Kö vet ke zés kép pen min den ér té ke sí tõ/en ge dé lyes szá má ra ki kell ál lí ta ni egy ilyen iga zo lást. Az ér té ke sí tõ/en ge dé - lyes ezt az iga zo lást kö te les meg õriz ni a köny ve lé sé ben, a sa ját tag ál la má ban al kal ma zan dó jog sza bá lyok nak meg fe - le lõ en. Ab ban az eset ben, ha egy tag ál lam nem ré sze sí ti köz vet len men tes ség ben a szol gál ta tá sok ér té ke sí té sét, és ezért az ér té ke sí tés men te sí té sét az 1. ro vat ban meg ha tá ro zott ked vez mé nye zett ré szé re tör té nõ adó vissza té rí tés sel adja meg, ezt az iga zo lást csa tol ni kell a vissza té rí tés irán ti ké re lem hez. 2. a) Az al kal ma zan dó ok irat ál ta lá nos jel lem zõ it az Euró pai Kö zös sé gek Hi va ta los Lap já nak C /164. szá má - ban ha tá roz ták meg. Min den pél dány pa pír já nak szí ne fe hér és 210 mm x 297 mm mé re tû, ahol a hosszát il le tõ en 5 mm-tõl +8 mm-ig ter je dõ el té rés meg en ge dett. A jö ve dé ki adó aló li men tes ség hez az adó men tes sé gi iga zo lás két pél dány ban ké szül: egy pél dányt meg tart a fel adó, egy pél dányt az ad mi niszt ra tív kí sé rõ ok mány hoz kell mel lé kel ni. b) Az 5.B. ro vat ban levõ min den fel hasz ná lat lan he lyet oly mó don kell ke reszt ben át húz ni, hogy oda sem mi mást ne le hes sen be ír ni. c) Az iga zo lást ol vas ha tó an kell ki töl te ni és oly mó don, hogy a be ír tak ne le gye nek ki tö röl he tõk. Sem tör lés, sem át - írás nem meg en ge dett. Az ok ira tot olyan nyel ven kell ki töl te ni, ame lyet a fo ga dó tag ál lam el is mer. d) Ha az áruk és/vagy szol gál ta tá sok meg ha tá ro zá sa (az iga zo lás 5.B. ro va ta) olyan meg ren de lõ ûr lap ra hi vat ko zik, ame lyet más nyel ven töl töt tek ki, mint ame lyet a fo ga dó tag ál lam el is mer, a fel jo go sí tott in téz mény nek/ma gán - sze mély nek for dí tást kell hoz zá mel lé kel nie. e) Más fe lõl, ha az iga zo lás más nyel ven van ki tölt ve, mint ame lyet az ér té ke sí tõ/en ge dé lyes tag ál la ma el is mer, az 5.B. ro vat ban sze rep lõ áruk ra és szol gál ta tá sok ra vo nat ko zó ada tok for dí tá sát kell a fel jo go sí tott in téz mény - nek/ma gán sze mély nek mel lé kel nie. f) Az el is mert nyelv az adott tag ál lam ban hi va ta lo san hasz nált egyik nyel vet, illetve a Kö zös ség min den olyan hi va - ta los nyel vét je len ti, amely rõl az adott tag ál lam ki je len tet te, hogy e cél ra hasz nál ha tó. 3. A fel jo go sí tott in téz mény/ma gán sze mély az iga zo lás 3. ro va tá ban sze rep lõ nyi lat ko za tá ban adja meg a men tes ség irán ti ké re lem el bí rá lá sá hoz a fo ga dó tag ál lam ban szük sé ges ada to kat.

101 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az iga zo lás 4. ro va tá ban tett nyi lat ko za tá val az in téz mény meg erõ sí ti az ok mány 1. és 3. a) ro va tá ban meg adott rész - le te ket és ta nú sít ja, hogy a fel jo go sí tott ma gán sze mély az adott in téz mény mun ka tár sa. 5. a) A meg ren de lé si ûr lap ra való hi vat ko zás nak (az iga zo lás 5.B. ro va ta) leg alább a meg ren de lés kel tét és szá mát tar - tal maz nia kell. A meg ren de lõ ûr lap nak tar tal maz nia kell azon ada to kat, ame lyek az iga zo lás 5. ro va tá ban sze re - pel nek. Ha az iga zo lást a fo ga dó tag ál lam il le té kes ha tó sá gá nak kell le bé lye gez nie, ak kor a meg ren de lõ la pot szin - tén le kell bé lye gez ni. b) Az adó rak tá ri en ge dé lyes a 92/12/EGK irány elv 15a. cikk (2) be kez dés a) pont já ban meg ha tá ro zott jö ve dé ki - adó-szá má nak meg je lö lé se nem kö te le zõ; az adó szá mot (kö zös sé gi adó szá mot) fel kell tün tet ni. c) A pénz ne met a Nem zet kö zi Szab vány ügyi Szer ve zet (ISO) ál tal meg ál la pí tott ISOIDIS 4127 jelû nem zet kö zi szab vány nak (1) meg fe le lõ há rom je gyû kód dal kell meg ad ni. 6. A fel jo go sí tott in téz mé nyek/ma gán sze mé lyek ál tal tett fen ti nyi lat ko za tát a fo ga dó tag ál lam il le té kes ha tó sá ga(i) hi - te le sí ti(k) a 6. ro vat ban tör té nõ le bé lyeg zés sel. E ha tó ság(ok) az en ge dé lye zést füg gõ vé te he ti(k) sa ját tag ál la ma(uk) más ha tó sá gá nak egyet ér té sé tõl. Az il le té kes adó ha tó ság tól függ az ilyen egyet ér tés be szer zé se. 7. Az el já rás egy sze rû sí té se ér de ké ben az il le té kes ha tó ság el te kint het a fel jo go sí tott in téz mény/ma gán sze mély azon kö te le zett sé gé tõl, hogy bé lyeg zést ké rel mez zen a hi va ta los fel hasz ná lás sal kap cso la tos men tes ség re. A fel jo go sí tott in téz mény nek e men tes sé gét az iga zo lás 7. ro va tá ban kell meg em lí te nie. (1) A pénz nem meg je lö lés re je len leg hasz ná la tos kó dok: CZK (cseh ko ro na), (EEK) észt ko ro na, CYP (cip ru si font), DKK (dán ko ro na), EUR (euró), GBP (an gol font ster ling), LVL (lett lat), LTL (lit ván li tas), HUF (ma gyar fo rint), MTL (mál tai líra), PLN (len gyel zloty), SEK (svéd ko ro na), SIT (szlovén tola r), SKK (szlo vák ko ro na), USD (USA dol lár). 2. szá mú mel lék let a 372/2004. (XII. 26.) Korm. ren de let hez [Mel lék let a 221/2001. (XI. 21.) Korm. ren de let hez] A kül föl di utas áfa-vissza igény lõ lap ja az aláb bi ro va to kat tar tal maz za: a) a ter mék ér té ke sí tést tel je sí tõ adó alany neve, címe, adó igaz ga tá si azo no sí tó szá ma; b) a kül föl di utas (vevõ) neve, címe, út le vél szá ma; c) a vá sár lás ra vo nat ko zó ada tok: ca) a szám la sor szá ma, cb) vá sár lás idõ pont ja, cc) a szám la vég össze ge, cd) a szám lá ban át há rí tott ál ta lá nos for gal mi adó; d) a kül föl di utas ké rel me az adó-vissza té rí tés re; e) a ki vi telt iga zo ló vám ha tó sá gi zá ra dék; va la mint f) egyéb. A vissza igény lõ lap ro va ta it leg alább négy nyel ven (ma gya rul, né me tül, an go lul és oro szul) kell fel tün tet ni, és ma gyar nyel ven kell kitölteni.

102 15802 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám A Kormány 373/2004. (XII. 26.) Korm. rendelete a fejlesztési adókedvezményrõl szóló 275/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról A tár sa sá gi adó ról és az osz ta lék adó ról szóló évi LXXXI. tör vény (a to váb bi ak ban: Tao. tör vény) 30. -ának (6) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Kormány a fej lesz té si adó ked vez mény (a to váb bi ak ban: adó ked vez mény) rész le tes fel té te le i rõl, az adó ked vez - mény en ge dé lye zé si el já rá sá ról és az adat szol gál ta tás ról a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. (1) A fej lesz té si adó ked vez mény rõl szóló 275/2003. (XII. 24.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: R.) 1. -ának 2. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (E ren de let al kal ma zá sá ban:) 2. Be ru há zá si ér ték: a tár gyi esz kö zök nek a szám vi tel - rõl szóló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) ai, 51. -a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke; nem ve he tõ fi gye lem be a be ru há zá si ér ték ben a szin ten tar tást szol gá ló tár gyi esz kö zök be ke rü lé si ér té ke, to váb bá a ko ráb ban már hasz ná lat ba vett olyan tár gyi esz kö zök be ke rü lé si ér té ke, amely nek alap ján az adó zó vagy más tár sa ság ál lam i tá mo - ga tást vett igény be, va la mint az olyan tár gyi esz köz be ke - rü lé si ér té ke, ame lyet az adó zó csõd el já rás vagy fel szá mo - lá si el já rás alatt álló tár sa ság tól szer zett be; a be ru há zá si ér té ket szo ká sos pi a ci áron kell fi gye lem be ven ni, ha az az adó zó és a vele kap csolt vál lal ko zá si vi szony ban lévõ sze - mély kö zött, a szo ká sos pi a ci ár tól el té rõ áron kö tött szer - zõ dés alap ján me rült fel. (2) Az R. 1. -ának 7. és 8. pont jai he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (E ren de let al kal ma zá sá ban:) 7. Nagy be ru há zás: az a fej lesz té si prog ram, amely ben a Tao. tör vény 22/B. (1) be kez dés a) g) pont ja sze rin ti be ru há zás ese tén a be ru há zá si ér ték, költ ség, rá for dí tás, illetve a Tao. tör vény 22/B. (1) be kez dés h) pont ja sze - rin ti be ru há zás ese tén a sze mé lyi jel le gû rá for dí tás je len ér - té ken leg alább 50 mil lió eu ró nak meg fe le lõ fo rint összeg. 8. Re fe ren cia ráta: a tá mo ga tás tar ta lom, a be ru há zá si ér ték, költ ség, rá for dí tás és a sze mé lyi jel le gû rá for dí tás je - len ér té ké nek ki szá mí tá sá hoz hasz nált mu ta tó szám; a 659/1999/EK ta ná csi ren de let vég re haj tá sá ról szóló 794/2004/EK bi zott sá gi ren de let 9. cik ke sze rint meg ha tá - ro zott ráta, ame lyet a pénz ügy mi nisz ter is köz zé tesz a Pénz ügyi Köz löny ben; az adó ked vez mény, a be ru há zá si ér ték, költ ség, rá for dí tás és a sze mé lyi jel le gû rá for dí tás jelen értékének ki szá mí tá sá hoz min dig a ké re lem be nyúj tá - sá nak idõ pont já ban ér vé nyes re fe ren cia rá tát kell fi gye - lem be ven ni. (3) Az R. 1. -ának 10. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (E ren de let al kal ma zá sá ban:) 10. Sze mé lyi jel le gû rá for dí tás: a Sztv a sze rint el szá mol ha tó, a fej lesz té si prog ram ke re té ben, a be ru há zás üzem be he lye zé sét kö ve tõ har ma dik adó év vé gé ig új on - nan lét re ho zott mun ka kö rök ben fog lal koz ta tott mun ka vál - lalók sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sá nak 24 havi össze ge, a mun ka kör lét re ho zá sá nak nap já tól szá mít va. (4) Az R. 1. -ának 13. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (E ren de let al kal ma zá sá ban:) 13. Kis- és kö zép vál lal ko zás: a Tao. tör vény pont ja sze rin ti vál lal ko zás. 2. Az R. 4. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (3) Me zõ gaz da sá gi, er dé sze ti te vé keny sé get, to váb bá me zõ gaz da sá gi ter mé kek fel dol go zá sát és for gal ma zá sát szol gá ló, a Tao. tör vény 22/B. (1) be kez dés a) c) és h) pont ja sze rin ti be ru há zás ese tén az adó ked vez mény igény be vé te lé nek fel té te le a Ta nács 1257/1999/EK ren de - le té ben, a Bi zott ság 1/2004/EK ren de le té ben, to váb bá a me zõ gaz da sá gi ága zat ban nyúj tott ál lam i tá mo ga tá sok ról szóló, a (2000/C 232/10) kö zös sé gi irány mu ta tás sal mó do - sí tott (2000/C 28/02) kö zös sé gi irány mu ta tás ban fog lalt fel té te lek nek tör té nõ meg fe le lés. 3. (1) Az R. 5. -a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé szül ki, és az ere de ti (5) (11) be kez dés szá mo zá sa (6) (12) be kez - dés re vál to zik: (5) Amennyi ben az adó zó e ren de let mel lék le té nek V V pont já ban sze rep lõ nyi lat ko za ta alap ján a mel lék let ezen pont ja sze rin ti összeg ha tárt az en ge dély tár - gyát ké pe zõ fej lesz té si prog ram mal túl lé pi, ezt a tényt a támo gatási in ten zi tás meg ál la pí tá sá nál a Pénz ügy mi nisz - té rium a ha tá ro za tá ban fi gye lem be ve szi. (2) Az R. 5. -ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (7) Me zõ gaz da sá gi, er dé sze ti te vé keny sé get, to váb bá me zõ gaz da sá gi ter mé kek fel dol go zá sát és for gal ma zá sát szol gá ló be ru há zás ese tén a tá mo ga tá si in ten zi tás 40 szá - za lék, füg get le nül a (2) (5) be kez dés ben fog lal tak tól. 4. (1) Az R. 6. -a (3) be kez dé sé nek d) és e) pont jai he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (A ké re lem hez mel lé kel ni kell) d) je len ér té ken leg alább 50 mil lió eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze gû be ru há zá si ér ték, költ ség, rá for dí tás ese tén a

103 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Tao. tör vény 22/B. (1) be kez dés a) g) pont ja sze rin ti be - ru há zás nál, illetve je len ér té ken leg alább 50 mil lió eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze gû sze mé lyi jel le gû rá for dí tás ese tén a Tao. tör vény 22/B. (1) be kez dés h) pont ja sze rin ti be - ruházásnál e ren de let mel lék le té nek V. 4. pont já ban sze - rep lõ ada to kat; e) je len ér té ken leg alább 100 mil lió eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze gû be ru há zá si ér ték, költ ség, rá for dí tás ese tén a Tao. tör vény 22/B. (1) be kez dés a) g) pont ja sze rin ti be - ru há zás nál, illetve je len ér té ken leg alább 100 mil lió eu ró - nak meg fe le lõ fo rint össze gû sze mé lyi jel le gû rá for dí tás ese tén a Tao. tör vény 22/B. (1) be kez dés h) pont ja sze - rin ti be ru há zás nál e ren de let mel lék le té nek V. 5. pont já ban sze rep lõ ada to kat; (2) Az R. 6. -ának (3) be kez dé se a kö vet ke zõ g) és h) pont tal egé szül ki: (E ren de let al kal ma zá sá ban:) g) az adó zó nyi lat ko za tát a ké re lem be nyúj tá sát meg - elõ zõ két adó év ben adó ked vez mény irán ti ké re lem ben sze rep lõ be ru há zá sok ról [illetve a Tao. tör vény 22/B. (1) be kez dé sé nek h) pont ja sze rin ti fej lesz té si prog ram ese té ben a sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok ról] e ren de let mel lék le té nek V.7.1. V.7.3. pont já ban fog lal tak nak meg - felelõen; h) az adó zó nyi lat ko za tát a fej lesz té si prog ram hoz igé - nyelt köz vet len ál lam i tá mo ga tás össze gé rõl. 5. Az R. mel lék le te e ren de let mel lék le te sze rint mó do sul. Záró rendelkezések 6. (1) E ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti az R. 4. -a (1) be kez dé sé nek f) pont ja. (3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R. a) 5. -a (1) be kez dé sé nek a) pont já ban és 7. -a (2) be - kez dé sé nek b) pont já ban az a) f) pont ja szö veg rész he - lyé be az a) g) pont ja szö veg rész, b) 5. -a (1) be kez dé sé nek b) pont já ban, 5. -ának (9) be kez dé sé ben, 7. -a (1) be kez dé sé nek e) pont já ban, 7. -ának (4) be kez dé sé ben és a 10. -ának 11. pont já ban a g) pont ja szö veg rész he lyé be a h) pont ja szö veg rész lép. (4) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R. 9. -ában a meg vál toz tat ja szö veg rész után ki egé szül a vagy je len tõ sen mó do sít ja szö veg résszel. (5) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R. mel - lék le té nek a) II.14. pont já ban, II.17. pont já ban és II.20. pont já ban a g) pont szö veg rész he lyé be a h) pont szö veg rész, b) II.16. pont já ban az a) f) pont szö veg rész he lyé be az a) g) pont szö veg rész lép. A mi nisz ter el nök he lyett: Kiss Pé ter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter Melléklet a 373/2004. (XII. 26.) Korm. rendelethez 1. Az R. mel lék le té nek II.1. pont b) al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (II. A fej lesz té si prog ram II.1. A fej lesz té si prog ram ke re té ben meg va ló sí ta ni ter - ve zett be ru há zás 5 ) b) a kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott ked vez mé - nye zett te le pü lé si ön kor mány zat köz igaz ga tá si te rü le tén üzem be he lye zett és üze mel te tett, je len ér té ken leg alább 1 mil li árd fo rint ér té kû be ru há zás, 2. Az R. mel lék le té nek II.1. pont f) g) al pont jai he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek, és egy ide jû leg a II.1. pont ki egé szül az aláb bi h) al pont tal: (II. A fej lesz té si prog ram II.1. A fej lesz té si prog ram ke re té ben meg va ló sí ta ni ter - ve zett be ru há zás 5 ) f) az alap ku ta tást, az al kal ma zott ku ta tást vagy a kí sér - le ti fej lesz tést szol gá ló, a fel sõ ok ta tá si in téz mény, a Ma - gyar Tu do má nyos Aka dé mia vagy a köz pon ti költségve - tési szerv ál tal ala pí tott ku ta tó in té zet (ku ta tó hely) ke ze lé - sé ben lévõ te rü le ten üzem be he lye zett és üze mel te tett, je - len ér té ken leg alább 100 mil lió fo rint ér té kû be ru há zás, g) je len ér té ken leg alább 100 mil lió fo rint ér té kû, ki zá - ró lag film- és vi deo gyár tást szol gá ló be ru há zás, h) mun ka hely te rem tést szol gá ló be ru há zás. 3. Az R. mel lék le té nek II.2. pont b) al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (II.2. A fej lesz té si prog ram le írá sa Ennek keretében az adózó bemutatja a fejlesztési program) b) fõbb ele me it (pél dá ul a fej lesz té si prog ram ke re té - ben üzem be he lyez ni ter ve zett te lek, épü let, épít mény, gép, be ren de zés, jár mû rész le tes meg adá sa, a ter mék-elõ - ál lí tás ese tén a tech no ló gia tö mör le írá sa, a ter mék, a szol - gál ta tás mi nõ sé gé re vo nat ko zó in for má ció); 4. Az R. mel lék le té nek II.2. pont d) al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (II.2. A fej lesz té si prog ram le írá sa Ennek keretében az adózó bemutatja a fejlesztési program) d) megfelelését a Tanács 1257/1999/EK rendeletében, a Bizottság 1/2004/EK rendeletében, továbbá a mezõgazdasági ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, a (2000/C 232/10) 5 A megfelelõ válasz betûjele bekarikázandó.

104 15804 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám közösségi iránymutatással módosított (2000/C 28/02) közösségi iránymutatásban foglalt feltételeknek a II.1. pont a) c) és h) al - pontja szerinti beruházás esetén. 5. Az R. mel lék le té nek V. pont 4. és 5. al pont jai he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (V. A ké re lem hez csa tolt mel lék le tek) 4. Jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelõ forintösszegû beruházási érték, költség, ráfordítás esetén a Tao. tör vény 22/B. (1) be kez dés a) g) pontja szerinti beruházásnál, illetve jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelõ forintösszegû személyi jellegû ráfordítás esetén a Tao. törvény 22/B. (1) be kez dés h) pontja szerinti beruházásnál a) az érin tett ter mék Prod com be so ro lá sa [a 3924/91/EGK ta ná csi ren de let ben meg ha tá ro zott, ipar i ter mé kek re vo nat ko zó Prod com-lis ta meg ál la pí tá sá ról szóló bizott sá gi ren de let], illetve az érin tett szol gál ta tás CPA be so ro lá sa [a Bi zott ság ren de le te az Euró pai Gaz da - sá gi Kö zös ség ben a ter mé kek te vé keny sé gek sze rin ti sta - tisz ti kai osz tá lyo zá sá ról (CPA) szóló 3696/93/EGK ta ná - csi ren de let mó do sí tá sá ról] az e ren de le tek ké re lem be - nyúj tá sa kor ha tá lyos vál to za ta alap ján; b) a fej lesz té si prog ram ke re té ben üzem be he lyez ni ter - ve zett va la mennyi tár gyi esz köz és ál lo mány ba ven ni ter - ve zett va la mennyi im ma te ri á lis jó szág be ke rü lé si ér té ke fo lyó áron és je len ér té ken, to váb bá a sze mé lyi jel le gû rá - for dí tás fo lyó áron és je len ér té ken. 5. Je len ér té ken leg alább 100 mil lió eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze gû be ru há zá si ér ték, költ ség, rá for dí tás ese tén a Tao. tör vény 22/B. (1) be kez dés a) g) pont ja sze rin ti be - ru há zás nál, illetve je len ér té ken leg alább 100 mil lió eu ró - nak meg fe le lõ fo rint össze gû sze mé lyi jel le gû rá for dí tás ese tén a Tao. tör vény 22/B. (1) be kez dés h) pont ja sze - rin ti be ru há zás nál a 659/1999/EK ta ná csi ren de let vég re - haj tá sá ról szóló 794/2004/EK bi zott sá gi ren de let meg fe le - lõ mel lék le té ben sze rep lõ ada tok. 6. Az R. mel lék le té nek V. pont ja a kö vet ke zõ 7. és 8. al pont tal egé szül ki: (V. A ké re lem hez csa tolt mel lék le tek) 7.1. Az adózó nyilatkozata arról, hogy a kérelem benyújtását megelõzõ két adóévben, adókedvezmény iránti kérelemben és a jelen kérelemben szereplõ beruházások [illetve a Tao. tör vény 22/B. (1) be kez dé sé nek h) pontja szerinti fejlesztési program esetében a személyi jellegû ráfordítások] együttes értéke eléri-e jelenértéken az 50 millió eurónak megfelelõ forintösszeget. E számításnál azoknak a beruházások nak az ér té két, illetve a Tao. tör vény 22/B. (1) be kez dé - sének h) pontja szerinti fejlesztési program keretében megvalósuló azon beruházásokhoz kapcsolódó személyi jellegû ráfordításokat kell összeadni, amelyek a) gaz da sá gi lag össze füg gõ meg ha tá ro zott tech ni kai funk ci ót lát nak el, fi zi ká li san vagy funk ci o ná li san egy - más sal kap cso lat ban van nak és meg ha tá ro zott célt szol gál - nak, vagy b) két vagy több ter mék nek ugyan ab ból az alap anyag - ból tör té nõ elõ ál lí tá sát szol gál ják Amennyi ben a be ru há zá sok, sze mé lyi jel le gû rá for - dí tá sok 7.1. pont sze rint szá mí tott ér té ke el éri je len ér té ken az 50 mil lió eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze get, ak kor az adó zó nak nyi lat koz nia kell a) az adó ked vez ményt en ge dé lye zõ ha tá ro zat szá - máról, b) az érin tett ter mék Prod com be so ro lá sá ról [a 3924/91/EGK ta ná csi ren de let ben meg ha tá ro zott, ipar i ter mé kek re vo nat ko zó Prod com-lis ta meg ál la pí tá sá ról szóló bi zott sá gi ren de let], illetve az érin tett szol gál ta tás CPA be so ro lá sá ról [a Bi zott ság ren de le te az Euró pai Gaz - da sá gi Kö zös ség ben a ter mé kek te vé keny sé gek sze rin ti sta tisz ti kai osz tá lyo zá sá ról (CPA) szóló 3696/93/EGK ta - ná csi ren de let mó do sí tá sá ról] az e ren de le tek ké re lem be - nyúj tá sa kor ha tá lyos vál to za ta alap ján Amennyi ben a be ru há zá sok, sze mé lyi jel le gû rá for - dí tá sok 7.1. pont sze rint szá mí tott ér té ke el éri je len ér té ken a 100 mil lió eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze get, ak kor az adó zó nak nyi lat koz nia kell je len mel lék let V.5. pont já ban hi vat ko zott jog sza bály sze rin ti ada tok ról is. 8. Az adó zó nyi lat ko za ta a fej lesz té si prog ram hoz igé - nyelt köz vet len ál lam i tá mo ga tás össze gé rõl. A Kormány 374/2004. (XII. 26.) Korm. rendelete a Kiváló Mûvész, az Érdemes Mûvész, valamint a Népmûvészet Mestere járadék folyósításáról A Kormány a Ki vá ló Mû vé sz, az Ér de mes Mû vé sz és a Nép mû vé szet Mes te re já ra dé ká ról szóló évi CVI. tör vény (a továb biak ban: Tv.) 6. -ának (2) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. (1) A Ki vá ló és Ér de mes Mû vé sz, va la mint a Nép mû vé - szet Mes te re já ra dék (a továb biak ban: já ra dék) össze gé nek meg ál la pí tá sá hoz és fo lyó sí tá sá hoz szük sé ges ada tot (Tv. 4. ) a Köz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal éven ként, má jus hó nap ban a Ma gyar Köz löny ben köz zé te szi. (2) A nyug díj fo lyó sí tó szer vek a tárgy év ja nu ár jú ni us hó nap ja i ra járó já ra dé kot, a tárgy évet meg elõ zõ év de cem - ber hó nap já ban ér vé nyes összeg ben ál la pít ják meg, ille - tõleg fo lyó sít ják. A tárgy év jú li us hó nap já tól a já ra dé kot már az (1) be kez dés sze rin ti adat fi gye lem be vé te lé vel kell fo lyó sí ta ni. (3) A nyugdíjfolyósító szervek július hónapban intézkednek a (2) bekezdés szerinti, január június hónapokra járó járadékkülönbözet egy összegben történõ folyósításáról.

105 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (1) A já ra dék meg ál la pí tá sa és fo lyó sí tá sa a (2) be kez - dés ben fog lalt ki vé tel lel kü lön ké re lem nél kül, hi va tal - ból tör té nik. A já ra dék ra való jo go sult sá got és annak az 1. (1) be kez dés sze rin ti össze gét a Nyug díj fo lyó sí tó Igaz ga tó ság, illet ve a MÁV Rt. Nyug díj Igaz ga tó ság (a továb biak ban együtt: fo lyó sí tó szerv) ha tá ro zat tal ál la - pít ja meg az zal, hogy a já ra dék ban ré sze sü lõ nek az egyes nyug dí jak fe lül vizs gá la tá ról, ille tõleg egyes nyug díj ki - egé szí té sek meg szün te té sé rõl szóló évi XII. tör vény 2. -ának (2) be kez dé se sze rin ti pót lék fo lyó sí tá sa meg - szû nik. A já ra dék össze gé nek éven kén ti, ille tõleg az 1. (2) be kez dés sze rin ti vál to zá sá ról, va la mint az 1. (3) be - kez dé se sze rin ti kü lön bö zet fo lyó sí tá sá ról nem kell ha tá - ro za tot hoz ni. (2) A fo lyó sí tó szerv az igény lõ igény be je len té se alap - ján bí rál ja el a já ra dék ra jo go sult sá got ak kor, ha az igény lõ a) az egyes nyug dí jak fe lül vizs gá la tá ról, ille tõleg egyes nyug díj-ki egé szí té sek meg szün te té sé rõl szóló évi XII. tör vény 2. -ának (2) be kez dé se sze rin ti pót lék ban nem részesült, b) a ki tün te tett sze mély öz vegy e vagy élet tár sa (Tv. 3. ), de az a) pont sze rin ti pót lék ban nem ré sze sült. (3) A já ra dék meg ál la pí tá sá hoz és fo lyó sí tá sá hoz szük - sé ges ezen adatokat a) a Ki vá ló és Ér de mes Mû vé sz cím ben ré sze sü lõ sze - mé lyek ese té ben a Mi nisz ter el nö ki Hivatal, b) a Népmûvészet Mestere díjban részesülõ személyek esetén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a cím, illetve a díj adományozását jelen rendelet hatálybalépése elõtt már Népmûvészet Mestere díjban részesült személyek esetén a rendelet hatálybalépését követõ 15 napon belül megküldi a járadékot folyósító szervek részére. Ha a szükséges adatok hiányosak, a folyósító szerv a (2) bekezdésben említett igénybejelentést követõ 15 napon belül felhívja az igénylõt a jogosultság elbírálásához szükséges adatok pótlására. A kitüntetõ cím adományozását a Miniszterelnöki Hivatal a Népmûvészet Mestere cím esetében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma igazolja. (4) A já ra dék az igény ér vé nye sí tés re vo nat ko zó ren - del ke zé sek fi gye lem be vé te lé vel at tól a nap tól ál la pít ha tó meg, amely na pon a jo go sult ság hoz szük sé ges fel té te lek (Tv ) be kö vet kez tek. A já ra dé kot a jo go sult sá gi fel té te lek bár me lyi ké nek meg szû né sét kö ve tõ hó nap elsõ nap já tól kell meg szün tet ni. (5) Az öz vegy já ra dék ra jo go sult sá gát nem érin ti, ha a há zas tár sá nak vagy élet tár sá nak ha lá lát kö ve tõ en há zas sá - got köt, vagy sa ját jo gán is jo go sult a já ra dék ra. Az öz vegy a já ra dék ra jo go sult sá gá hoz (Tv. 3. ) a kö zös lak cí met ha - tó sá gi bi zo nyít vánnyal iga zol ja. Az együtt élést kü lön nem kell iga zol ni. (6) A já ra dé kot a fo lyó sí tó szerv ha von ta, az ese dé kes - ség hó nap já ban a nyug el lá tás sal (bal ese ti nyug el lá tás sal), ille tõleg a fo lyó sí tó szerv ál tal fo lyó sí tott nyug díj sze rû rend sze res szo ciá lis el lá tás sal együtt annak hi á nyá ban ön ál ló an fo lyó sít ja. A nyug el lá tás sal (bal ese ti nyug el lá - tás sal), ille tõleg a nyug díj sze rû rend sze res szo ciá lis el lá - tás sal együtt fo lyó sí tott já ra dé kot a nyug el lá tás tól (bal ese ti nyug el lá tás tól), illet ve a nyug díj sze rû rend sze res szo ciá lis el lá tás tól el kü lö ní tet ten kell ke zel ni. 3. Ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik, a járadék iránti igény érvényesítésére, a járadék megállapítására, folyósítására, megszüntetésére, valamint a jogalap nélkül felvett járadék visszafizetésére és megtérítésére, a járadékból történõ levonásra, a jogorvoslatra, a járadékban részesülõ bejelentési kötelezettségére a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatko - zó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni. 4. A já ra dék fe de ze té nek, to váb bá a vég re haj tás ügy vi te li költ sé ge i nek a Nyug díj biz to sí tá si Alap ré szé re tör té nõ meg té rí té se mód já ról és idõ pont já ról, va la mint az el szá - mo lás rend jé rõl a Nem ze ti Kul tu rá lis Örök ség Miniszté - riuma, a Pénz ügy mi nisz té rium és az Or szá gos Nyug díj biz - to sí tá si Fõ igaz ga tó ság meg ál la po dást köt. 5. (1) Ez a ren de let ja nu ár 1. nap ján lép ha tály ba. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát ve szí ti a Ki vá ló és Ér de mes Mû vé szi já ra dék fo lyó sí tá sá - ról szóló 18/1998. (I. 30.) Korm. ren de let, va la mint a Kivál ó és Ér de mes Mû vé szi já ra dék fo lyó sí tá sá ról szóló 18/1998 (I. 30.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 93/1999. (VI. 23.) Korm. ren de let. A mi nisz ter el nök he lyett: Kiss Pé ter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter

106 15806 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter 14/2004. (XII. 26.) EüM rendelete az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezetérõl és mûködésérõl szóló 7/1991. (IV. 26.) NM rendelet módosításáról Az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat - ról szóló évi XI. tör vény 9. -ának c) és d) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. Az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat szer ve ze té rõl és mû kö dé sé rõl szóló 7/1991. (IV. 26.) NM ren de let (a továb biak ban: R.) 1. -a (1) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [(1) Az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá - lat (a továb biak ban: Szol gá lat) köz pon ti szer vei] b) az OTH irá nyí tá sa alá tar to zó, rész ben ön ál ló an gaz dál ko dó és rész jog kör rel ren del ke zõ költ ség ve té si szerv ként mû kö dõ Fo dor Jó zsef Or szá gos Köz egész ség - ügyi Köz pont (a továb biak ban: OKK), az Or szá gos Élel - mi szer biz ton sá gi és Táp lál ko zás tu do má nyi In té zet (a továb biak ban: OÉTI), a Jo han Béla Or szá gos Epi de mi o - ló gi ai Köz pont (a továb biak ban: OEK) és az Or szá gos Egész ség fej lesz té si In té zet (a továb biak ban: OEFI). 2. Az R. 2. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki: (3) A szá raz föl di át ke lõ he lye ken, a hat ár ki kö tõk ben és nem zet kö zi ke res ke del mi re pü lõt ere ken a köz egész ség - ügyi koc ká za tok fel tá rá sá ra az ille té kes me gyei/fõ vá ro si in té zet ke re té ben ha tár-, ha jó zá si, illetve re pü lõ té ri ki ren - delt sé gek mû köd nek, illetve fo lya ma tos köz egész ség ügyi fel ügye le ti ka pa ci tást kell biz to sí ta ni. 3. Az R. a kö vet ke zõ 2/A. -sal egé szül ki: 2/A. Az OTH kö zép irá nyí tó szerv ként az irá nyí tá sa alá tar to zó, rész ben ön ál ló an gaz dál ko dó és rész jog kör rel ren del ke zõ költ ség ve té si szer vek fe lett a kö vet ke zõ fel - ügye le ti jo go sít vá nyo kat gya ko rol ja: a) ele mi és kincs tá ri költ ség ve té sek hez a fel ügye le ti szerv ál tal meg ál la pí tott ke ret szá mok el osz tá sa, össze sí té - se, a be szá mo lók fe lül vizs gá la tot kö ve tõ vissza iga zo lá sa, b) a költ ség ve té sek fel hasz ná lá sá ra be le ért ve a lét - szám mal és a sze mé lyi jut ta tá sok kal való gaz dál ko dást is vo nat ko zó irány elv meg ha tá ro zá sa, c) a szak mai fel ada tok vég re haj tá sá hoz szük sé ges pénz ügyi fel té te lek szer ve zé se, irá nyí tá sa és el len õr zé se, d) a gaz dál ko dás rész le tes rend jé nek meg ha tá ro zá sa. 4. Az R. 3. -a (1) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: [(1) Az egészségügyi miniszter az országos tisztifõorvos ja vas la ta alap ján ne ve zi ki, men ti fel és bíz za meg ve ze tõi te en dõk kel] a) az OKK, az OEK, az OÉTI, az OEFI ve ze tõ jét, va - la mint az OTH igaz ga tó ját és gaz da sá gi ve ze tõ jét, 5. Az R. 4. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (3) Az ápo lá si és vé dõ nõi te vé keny ség szak mai irá nyí - tá sát és fel ügye le tét az OTH ke re té ben mû kö dõ or szá gos ve ze tõ ápo ló(nõ) és or szá gos ve ze tõ vé dõ nõ lát ja el. A me - gyei in té zet ben me gyei ve ze tõ ápo ló(nõ) és me gyei ve ze tõ vé dõ nõ, a vá ro si in té zet ben vá ro si ve ze tõ ápo ló(nõ) és vá - ro si ve ze tõ vé dõ nõ mû kö dik. 6. Az R. 5. -a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki: (4) A köz tiszt vi se lõk ké pe sí té si elõ írásairól szóló kü - lön jog sza bály ban elõ írt vég zett ség gel és szak ké pe sí tés sel ren del ke zõk kö zül az or szá gos tisz ti fõ or vos ál tal meg ha tá - ro zott fel ada tot el lá tó köz tiszt vi se lõ az OTH-ban, a me - gyei, illetve a vá ro si in té zet nél jo go sult ha tó sá gi jog kör gya kor lá sá ra amennyi ben a) ren del ke zik köz igaz ga tá si, illetve az zal egyen ér té kû szak vizs gá val, vagy annak le té te le alól men te sí tet ték és b) leg alább egy éves köz tiszt vi se lõi jog vi szonnyal ren - del ke zik a Szol gá lat nál. 7. Az R. 9. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (3) Az or szá gos tisz ti fõ or vo si, a he lyet tes or szá gos tisz ti fõ or vo si, az or szá gos tisz ti fõ gyógy sze ré szi, az OTH igaz ga tói és gaz da sá gi ve ze tõi, az OKK, az OEK, az OÉTI, az OEFI ve ze tõi és ve ze tõ he lyet te si, a me gyei tisz ti fõ or vo - si, a he lyet tes me gyei tisz ti fõ or vo si, a me gyei tisz ti fõ -

107 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y gyógy sze ré szi, to váb bá a vá ro si tisz ti fõ or vo si ál lá sok pá - lyá zat út ján tölt he tõk be. 8. (1) Ez a ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R. 1. -ának (3) be kez dé sé ben a se gí ti szö veg rész he lyé be az és az OTH igaz ga tó ja se gí ti szö veg rész, a (4) be kez - dé sé ben va la mint az OEFI ve ze tõ je és ve ze tõ he lyet te - se(i) szö veg rész he lyé be az OÉTI, va la mint az OEFI ve - ze tõ je szö veg rész, a 7. -ában a (2) be kez dé sé nek szö - veg rész he lyé be a (6) be kez dé sé nek szö veg rész lép. (3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R. 1. -a (2) be kez dé sé nek c) pont ja, to váb bá 8. -ának (2) bekez - dése, va la mint a 9. -ának (2) és (4) be kez dé se ha tá lyát vesz ti. (4) Az e ren de let 2. -a sze rin ti ki ren delt sé ge ket, illetve köz egész ség ügyi ka pa ci tá so kat leg ké sõbb jú ni us 30-ig kell lét re hoz ni. Dr. Rácz Je nõ s. k., egészségügyi miniszter Az informatikai és hírközlési miniszter 32/2004. (XII. 26.) IHM rendelete a rádió és televízió mûsorszórás legmagasabb díjairól szóló 2/2003. (II. 7.) IHM rendelet módosításáról Az árak meg ál la pí tás áról szóló évi LXXXVII. tör vény 7. -ában fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a pénz - ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A rá dió és te le ví zió mû sor szó rás leg ma ga sabb dí ja i ról szóló 2/2003. (II. 7.) IHM ren de let 1 5. szá mú mel lék le tei he lyé be e ren de let 1 5. szá mú mel lék le tei lép nek. 2. Ez a ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. Ko vács Kál mán s. k., in for ma ti kai és hír köz lé si mi nisz ter 1. számú melléklet a 32/2004. (XII. 26.) IHM rendelethez [1. számú melléklet a 2/2003. (II. 7.) IHM rendelethez] Rádió mûsorszórás évi legmagasabb sugárzási díjai Adó tel je sít mény (kw-ig) Ál ta lá nos for gal mi adót nem tartalmazó díjak (Ft/óra) a) Rö vid hul lá mú mû sor szó rás 15% ál ta lá nos for gal mi adó val nö velt dí jak (Ft/óra) b) Kö zép hul lá mú mû sor szó rás c) Ult ra rö vid hul lá mú mû sor szó rás 0,5 mono/szte reo mono/szte reo mono szte reo mono szte reo mono szte reo mono szte reo számú melléklet a 32/2004. (XII. 26.) IHM rendelethez [2. számú melléklet a 2/2003. (II. 7.) IHM rendelethez] Televízió mûsorszórás évi legmagasabb sugárzási díjai Adó tel je sít mény (kw-ig) Ál ta lá nos for gal mi adót nem tartalmazó díjak (Ft/óra) 15% ál ta lá nos for gal mi adó val nö velt dí jak (Ft/óra) a) Nagy adók (1 kw-nál na gyobb tel je sít mé nyû adók)

108 15808 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám Adó tel je sít mény (kw-ig) Ál ta lá nos for gal mi adót nem tartalmazó díjak (Ft/óra) 15% ál ta lá nos for gal mi adó val nö velt dí jak (Ft/óra) Adó tel je sít mény (kw-ig) Ál ta lá nos for gal mi adót nem tartalmazó díjak (Ft/óra) 15% ál ta lá nos for gal mi adó val nö velt dí jak (Ft/óra) b) Kis adók (1 kw-nál ki sebb tel je sít mé nyû adók) számú melléklet a 32/2004. (XII. 26.) IHM rendelethez [3. számú melléklet a 2/2003. (II. 7.) IHM rendelethez] Rádió mûsorszórás évi legmagasabb rendelkezésre állási díjai Adó tel je sít mény (kw-ig) Ál ta lá nos for gal mi adót nem tartalmazó díjak (Ft/óra) a) Rö vid hul lá mú mû sor szó rás 15% ál ta lá nos for gal mi adó val nö velt dí jak (Ft/óra) b) Kö zép hul lá mú mû sor szó rás c) Ult ra rö vid hul lá mú mû sor szó rás 0,5 mono/szte reo mono/szte reo mono szte reo mono szte reo mono szte reo mono szte reo számú melléklet a 32/2004. (XII. 26.) IHM rendelethez [4. számú melléklet a 2/2003. (II. 7.) IHM rendelethez] Televízió mûsorszórás évi legmagasabb rendelkezésre állási díjai Adó tel je sít mény (kw-ig) Ál ta lá nos for gal mi adót nem tartalmazó díjak (Ft/óra) 15% ál ta lá nos for gal mi adó val nö velt dí jak (Ft/óra) a) Nagy adók (1 kw-nál na gyobb tel je sít mé nyû adók) b) Kis adók (1 kw-nál ki sebb tel je sít mé nyû adók) számú melléklet a 32/2004. (XII. 26.) IHM rendelethez [5. számú melléklet a 2/2003. (II. 7.) IHM rendelethez] Mûholdas mûsorszórás esetén mûholdra feladás évi legmagasabb díjai Ál ta lá nos for gal mi adót nem tar tal ma zó dí jak (Ft/év) 15% ál ta lá nos for gal mi adó val nö velt dí jak (Ft/év)

109 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y III. rész HATÁROZATOK A Kormány ha tá ro za tai A Kormány 1150/2004. (XII. 26.) Korm. határozata a közötti idõszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program finanszírozásának és végrehajtásának egyes kérdéseirõl A Kormány a kö zöt ti idõ szak ra szóló Nem - ze ti Kör nye zet vé del mi Prog ram (a továb biak ban: NKP-II) fi nan szí ro zá sá val és vég re haj tá sá val kap cso lat ban a kö - vet ke zõ ket ren de li el: 1. Az NKP-II te ma ti kus ak ció prog ram ja i ban fog lalt fel ada tok fi nan szí ro zá sát szol gá ló köz pon ti for rá so kat a költ ség ve té si ter ve zés so rán a költ ség ve té si do ku men tu - mok ban az ál lam ház tar tá si rend nek meg fe le lõ mó don kell sze re pel tet ni. Fe le lõs: érin tett mi nisz te rek Ha tár idõ: fo lya ma tos, el sõ al ka lom mal a évi költ ség ve tés ter ve zé se so rán 2. Az NKP-II vég re haj tá sá ban köz re mû kö dõ va la - mennyi mi nisz ter az 1. szá mú mel lék let ben elõ írt tar ta lom - mal tá jé koz ta tót ké szít: a) a tárgy év (kö vet ke zõ év) vég re haj tá si terv szak mai és fi nan szí ro zá si irány el ve i nek, b) a ter ve zé si év (fo lyó év) vég re haj tá si ter vé nek, c) az elõ zõ év elõ re ha la dá si je len té sé nek meg ala po zá sá hoz. Fe le lõs: érin tett mi nisz te rek Ha tár idõ: a) min den év már ci us 15., el sõ al ka lom mal már ci us 15. b) min den év már ci us 15., el sõ al ka lom mal már ci us 15. c) min den év jú ni us 15., el sõ al ka lom mal jú ni us A kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter tá jé koz ta - tót nyújt be a Kormány szá má ra a 2. szá mú mel lék let ben elõ írt tar ta lom mal az érin tett mi nisz te rek tá jé koz ta tói (2. pont) összeg zé se alap ján és a Nem ze ti Kör nye zet vé del - mi Prog ram Tár ca kö zi Bi zott ság ész re vé te le i nek figye - lembevételével: a) a tárgy év (kö vet ke zõ év, évek) vég re haj tá si terv szak mai és fi nan szí ro zá si irány el vek re, b) a ter ve zé si év (fo lyó év) vég re haj tá si ter vé re, c) az elõ zõ évi elõ re ha la dá si je len tés re. Fe le lõs: kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter Ha tár idõ: a) min den év áp ri lis 30., el sõ al ka lom mal áp ri lis 30. b) min den év áp ri lis 30., el sõ al ka lom mal áp ri lis 30. c) min den év szep tem ber 30., el sõ al ka lom mal szep tem ber Az NKP-II vég re haj tá sá val össze füg gõ irá nyí tá si, szer ve zé si, ter ve zé si fel ada tok, va la mint az elõ re ha la dás fi gye lem mel kí sé ré sé vel járó fel ada tok el lá tá sá nak elõ se - gí té se ér de ké ben a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter a vég re haj tás sal össze füg gõ in for má ci ók fo lya ma tos gyûj - té sé re, tá ro lá sá ra, fel dol go zá sá ra, ér té ke lé sé re és szol gál - ta tá sá ra al kal mas Nyil ván tar tá si Rend szert (NKP-INFO) hoz lét re és mû köd tet. Fe le lõs: kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter Ha tár idõ: a lét re ho zás ra: azon nal a mû köd te tés re: fo lya ma tos 5. Az NKP-II vég re haj tá sát és az elõ re ha la dás nyo mon kö ve té sét a kor mány za ton kí vü li jö ve de lem tu laj do no sok (he lyi ön kor mány za tok, gaz dál ko dó szer ve ze tek, ház tar tá - sok) rá for dí tá sa i nak fel mé ré sé vel, a tá mo ga tá si rend sze rek ada ta i nak fel dol go zá sá val és elem zé sé vel is elõ kell se gí - te ni. Fe le lõs: kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter érin tett mi nisz te rek Köz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal el nö ke Ha tár idõ: fo lya ma tos 6. Ez a ha tá ro zat a közzétételét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tály ba, egy ide jû leg a kö zöt ti idõ szak ra szóló NKP-hoz kap cso ló dó fel ada tok ról ké szült 2130/2003. (VI. 19.) Korm. ha tá ro zat c) pont ja ha tá lyát vesz ti. A mi nisz ter el nök he lyett: Kis s Péter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ miniszter 1. számú melléklet az 1150/2004. (XII. 26.) Korm. határozathoz Az NKP-II végrehajtásában közremûködõ miniszterek által készítendõ tájékoztatók tartalmi követelményei Az NKP-II elõ irány za ta it és a tel je sí tés sel össze füg gõ be szá mo ló kat az ál lam ház tar tás ról szóló évi XXXVIII. tör vény és a 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de - let elõ írásaival össz hang ban kell ter vez ni, illetve el ké szí - te ni.

110 15810 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám A vég re haj tá si terv szak mai és fi nan szí ro zá si irány el vei és a vég re haj tá si terv el ké szí té se so rán az éves rá for dí tás - igény ter ve zé se kor a köz pon ti költ ség ve tés min den ko ri te - her bí ró ké pes sé gé nek figye lembevételével tö re ked ni kell a évre ter ve zett tel jes rá for dí tás tel je sü lé sét biz to sí tó üte me zés el éré sé re. Ezen túl me nõ en a szük sé ges rá for dí tá so kat a fel ada tok szak mai sa já tos sá ga i ra és vég re haj tá suk idõ igé nyé re ala po zot tan, a költ ség ha té kony ság el vé nek ér vé nye sí té sé vel, a jö ve de lem tu laj do no sok nak a rá for dí tás igény biz to - sí tá sá val kap cso la tos te her vi se lõ ké pes sé gé nek figye - lembevételével kell ter vez ni. Az éves rá for dí tás igény tõl el ma ra dó fi nan szí ro zá si for - rá sok nak az NKP-II cél ja it leg ha té ko nyab ban szol gá ló fel - hasz ná lá sa ér de ké ben tö re ked ni kell az éves ter ve zett fel - adat rend sze ren be lü li fon tos sá gi sor rend meg ha tá ro zá sá ra, pri o ri tás ként ke zel ve a már fo lya mat ban lévõ fel ada tok és a leg na gyobb kör nye ze ti ha szon nal és gaz da sá gi ha té - kony ság gal járó ten ni va lók meg ol dá sát, to váb bá az EU tag ság gal járó kö te le zett sé gek tel je sí té sét. A tá jé koz ta tók ban a ter ve zett és meg va ló sult fel ada to - kat az OGY ha tá ro zat sze rin ti ope ra tív cél ki tû zé sek bõl ki - in dul va, ab ból le ve zet ve, az NKP-II fel ada tok sze rint rész - le tez ve kell be mu tat ni, az NKP-II fel adat rend szer össze - tevõihez és a köz pon ti költ ség ve tés elõ irány za ta i hoz való kap cso ló dást egy ér tel mû en biz to sí tó azo no sí tá si rend szer al kal ma zá sá val. 1. Tá jé koz ta tó a tárgy év (kö vet ke zõ év) vég re haj tá si terv szak mai és fi nan szí ro zá si irány el ve i nek meg ala po zá - sá hoz (irány elv rõl szóló tá jé koz ta tó) [Kor mány ha tá ro zat 2. a) pont] A fe je zet fel ügye le tét el lá tó szerv ve ze tõ je össze fog la ló ér té ke lést ad az NKP-II kö vet ke zõ év ben ter ve zett ki emelt fel ada ta i ról, prog ram ja i ról a fe je zet költ ség ve té si ki adá sai ter hé re rész ben vagy egész ben meg va ló sí ta ni ter ve zett fon to sabb NKP-II in téz ke dé sek rõl, és rög zí ti a kö vet ke zõ év NKP-II-t érin tõ fi nan szí ro zá si pri o ri tá sa it. A tá jé koz ta tó tar tal maz za: a) az érin tett mi nisz té rium, or szá gos ha tás kö rû szerv ki tû zött, az NKP-II vég re haj tá sá val kap cso la tos tárgy évi, illetve az NKP-II hát ra lé võ idõ sza ká ra vo nat ko zó fõ cél - jait, te en dõ it, be csült költ ség igé nyét és fi nan szí ro zá si pri o - ri tá sa it; b) az NKP-II fel adat rend sze ré bõl a tárgy év ben meg - valósításra ter ve zett ki emelt fel ada tok, prog ra mok ba) meg ne ve zé sét, bb) cél ja it, ter ve zett ered mé nye it, bc) az EU tag ság gal járó kö te le zett sé gek tel je sí té sé hez kap cso ló dó fel ada tok ese té ben annak be mu ta tá sát, hogy a fel adat mi lyen mér ték ben és üte me zés ben já rul hoz zá az EU kö te le zett sé gek tel je sí té sé hez, bd) a fel ada tok vég re haj tá sát szol gá ló je len tõs pro jek - tek (ki e mel ten az EU ál tal is tá mo ga tott pro jek tek) fi nan - szí ro zá si igé nye i nek és vég re haj tá sá nak éven kén ti be mu - ta tá sát, pri o ri tá si sor rend meg ha tá ro zá sát, va la mint a jö võ - be ni EU tá mo ga tá sok igény be vé te lét cél zó pro jek tek elõ - ké szí té sé nek hely ze tét; c) az NKP-II vég re haj tá sát szol gá ló ki emelt fel ada tok ter ve zett rá for dí tá sát a költ ség ve té si szer ke ze ti rend nek meg fele lõen. 2. Tá jé koz ta tó a ter ve zé si év (fo lyó év) vég re haj tá si ter - vé nek meg ala po zá sá hoz (terv rõl szóló tá jé koz ta tó) [Kor mány ha tá ro zat 2. b) pont] A tá jé koz ta tó ban a fe je zet ki adá si elõ irány za tai fel hasz - ná lá sá val meg va ló su ló va la mennyi, az NKP-II vég re haj tá - sát szol gá ló fel ada tot és jó vá ha gyott ki adá si elõ irány za tát sze re pel tet ni kell. A tá jé koz ta tó nak kel lõ rész le tes ség gel tar tal maz nia kell min den olyan szak mai és pénz ügyi in for má ci ót, amely az NKP-II tárgy évi vég re haj tá sát meg ala poz za, és meg fe le lõ tám pont ként szol gál a vég re haj tás elõ re ha la dá sá nak ér té - ke lé sé hez. A tá jé koz ta tó ki ter jed az NKP-II vég re haj tá sát szol gá ló tá mo ga tá si rend sze rek re is. A) Össze fog la ló ér té ke lés A fe je zet fel ügye le tét el lá tó szerv ve ze tõ je össze fog la ló szak mai és pénz ügyi ér té ke lést ad az NKP-II ter ve zett elõ - re ha la dá sá ról, a fe je zet költ ség ve té si ki adá sai ter hé re rész - ben vagy egész ben meg va ló sí ta ni ter ve zett NKP-II felada - tokról. B) Rész le tes ér té ke lés A terv rõl szóló tá jé koz ta tó tar tal maz za: a) az érin tett mi nisz té rium, or szá gos ha tás kö rû szerv ki tû zött, NKP-II vég re haj tá sá val kap cso la tos tárgy évi fõ cél ja it; b) az NKP-II fel adat rend sze ré bõl a tárgy év ben meg - valósításra ter ve zett fel ada tok ba) meg ne ve zé sét, bb) cél ja it, bc) ter ve zett ered mé nye it a meg va ló su ló fej lesz tés, te - vé keny ség tar tal má nak be mu ta tá sá val, le he tõ ség sze rint az ezt jel lem zõ mu ta tó(k) ter ve zett ér té kei alap ján, bd) ter ve zett fõ jö ve de lem tu laj do no son kén ti rá for - dí tá sa it, be) az EU tag ság gal járó kö te le zett sé gek tel je sí té sé hez kap cso ló dó fel ada tok ese té ben annak be mu ta tá sát, hogy a fel adat mi lyen mér ték ben és üte me zés ben já rul hoz zá az EU kö te le zett sé gek tel je sí té sé hez, bf) a fel ada tok vég re haj tá sát szol gá ló je len tõs pro jek - tek (ki e mel ten az EU ál tal is tá mo ga tott pro jek tek) fi nan - szí ro zá si igé nye i nek éven kén ti be mu ta tá sát és pri o ri tá si sor rend meg ha tá ro zá sát, va la mint a jö võ be ni EU tá mo ga - tá sok igény be vé te lét cél zó pro jek tek elõ ké szí té sé nek hely - ze tét;

111 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y c) a költ ség ve té si tör vény ben az NKP-II vég re haj tá - sát szol gá ló fel ada tok ra vagy rész fel ada tok ra jó vá ha - gyott költ ség ve té si elõ irány za to kat. 3. Tá jé koz ta tó az elõ zõ év elõ re ha la dá si je len té sé nek meg ala po zá sá hoz (elõ re ha la dás ról szóló tá jé koz ta tó) [Kor mány ha tá ro zat 2. c) pont] A tá jé koz ta tó ban a fe je zet fel ügye le tét el lá tó szerv nek az NKP-II vég re haj tá si ter ve i ben sze rep lõ va la mennyi olyan NKP-II fel adat vég re haj tá sá ra ki kell tér ni, amely - nek meg va ló sí tá sa rész ben vagy egész ben a fe je zet költ - ség ve té si tör vény ben jó vá ha gyott, a vég re haj tá si terv ben meg je lölt elõ irány za ta ter hé re tör té nik. Az egyes fel ada tok ról be kell szá mol ni min den olyan évre vo nat ko zó an, amely nek so rán a fel adat vég re haj tá sa az év egé szé ben vagy egy ré szé ben fo lya mat ban volt. Az elõ re ha la dás ról szóló tá jé koz ta tót a zár szám adás sal össz hang ban és a terv rõl szóló tá jé koz ta tó val össze ha son - lít ha tó mó don kell össze ál lí ta ni. A) Össze fog la ló ér té ke lés A fe je zet fel ügye le tét el lá tó szerv ve ze tõ je össze fog la ló szak mai és pénz ügyi ér té ke lést ad az NKP-II elõ zõ évi elõ - re ha la dá sá ról, a fe je zet költ ség ve té si ki adá sai ter hé re rész - ben vagy egész ben meg va ló sult NKP-II in téz ke dé sek rõl. Elem zi az NKP-II ope ra tív cél jai meg va ló su lá sá nak ál lá - sát, le he tõ ség sze rint az elõ re ha la dást jel lem zõ mu ta tók ter ve zett és tény le ges ala ku lá sá nak be mu ta tá sá val. Ér té ke - li to váb bá a be szá mo lá si évre vo nat ko zó vég re haj tá si terv és a tény le ges tel je sí tés el té ré se it, oka it. B) Rész le tes ér té ke lés Az elõ re ha la dás ról szóló tá jé koz ta tó ma gá ban fog lal ja: a) az érin tett mi nisz té rium, or szá gos ha tás kö rû szerv ki tû zött, NKP-II vég re haj tá sá val kap cso la tos fõ cél ja i nak tel je sü lé sét; b) az NKP-II fel adat rend sze ré bõl a be szá mo lá si év ben meg va ló sí tott fel ada tok ba) meg ne ve zé sét, bb) el ért ered mé nyét a meg va ló sult fej lesz tés, te vé - keny ség tar tal má nak be mu ta tá sá val, le he tõ ség sze rint az azt jel lem zõ mu ta tó(k) ter ve zett és tény le ges ér té kei alap - ján, bc) az EU tag ság gal járó kö te le zett sé gek tel je sí té sé hez kap cso ló dó fel ada tok ese té ben annak be mu ta tá sát, hogy a fel adat mi lyen mér ték ben és üte me zés ben já rult hoz zá az EU kö te le zett sé gek tel je sí té sé hez, bd) a fel ada tok vég re haj tá sát szol gá ló pro jek tek (ki e - mel ten az EU ál tal is tá mo ga tott pro jek tek) fel hasz nált fi - nan szí ro zá si for rá sa i nak be mu ta tá sát, va la mint a jö võ be ni EU tá mo ga tá sok igény be vé te lét cél zó pro jek tek elõ ké szí - té sé nek hely ze tét; c) a vég re haj tá si terv ben sze rep lõ, az éves költ ség ve - tés ben jó vá ha gyott ki adá sok fel hasz ná lá sát költ ség ve té si elõ irány za ton ként; d) köz pon ti költ ség ve tés bõl nyúj tott tá mo ga tá sok se - gít sé gé vel meg va ló su ló kör nye zet vé del mi in téz ke dé sek fi nan szí ro zá sá hoz az egyéb jö ve de lem tu laj do no sok hoz - zá járulását (gaz dál ko dók, ön kor mány za tok, la kos ság), azaz a sa ját rá for dí tá so kat. 2. számú melléklet az 1150/2004. (XII. 26.) Korm. határozathoz Az NKP-II végrehajtása során készülõ kormánytájékoztatók tartalmi követelményei 1. A vég re haj tá si terv szak mai és fi nan szí ro zá si irány - el vei [Kor mány ha tá ro zat 3. a) pont] Az irány elv a ha tá ro zat 2. a) pont sze rin ti irány elv rõl szóló tá jé koz ta tók alap ján, az 1. számú mel lék let 1. pont ja sze rin ti szer ke zet nek meg fele lõen ké szül. A kör nye zet vé - del mi és víz ügyi mi nisz ter össze fog la ló an be mu tat ja az NKP-II kö vet ke zõ év ben ter ve zett ki emelt fel ada ta it, prog ram ja it és az ezek hez kap cso ló dó tár cák ál tal ter ve zett fi nan szí ro zá si pri o ri tá so kat. 2. A vég re haj tá si terv [Kor mány ha tá ro zat 3. b) pont] A vég re haj tá si terv nek kel lõ rész le tes ség gel tar tal maz - nia kell min den olyan szak mai és pénz ügyi in for má ci ót, amely az NKP-II tárgy évi vég re haj tá sát meg ala poz za és meg fe le lõ tám pont ként szol gál a vég re haj tás elõ re ha la dá - sá nak ér té ke lé sé hez. A vég re haj tá si terv a ha tá ro zat 2. b) pont sze rin ti terv rõl szóló tá jé koz ta tók összeg zé se alap ján, az 1. számú mel lék - let 2. pont ja sze rin ti szer ke zet nek meg fele lõen ké szül, ki - egé szít ve a te ma ti kus ak ció prog ra mok cél jai meg va ló sí tá - sá nak elõ re ha la dá sát jel lem zõ elõ re ha la dá si mu ta tók ki in - du lá si és le he tõ ség sze rint az év vé gé re ter ve zett célérté - keivel. 3. Az elõ re ha la dá si je len tés [Kor mány ha tá ro zat 3. c) pont] Az elõ re ha la dá si je len tést a zár szám adás sal össz hang - ban és a vég re haj tá si terv vel össze ha son lít ha tó mó don kell össze ál lí ta ni. Az elõ re ha la dá si je len tés a ha tá ro zat 2. c) pont sze rin ti elõ re ha la dás ról szóló tá jé koz ta tók összeg zé se alap ján, az 1. számú mel lék let 3. pont ja sze rin ti szer ke zet nek meg - fele lõen ké szül, ki egé szít ve a) a te ma ti kus ak ció prog ra mok cél jai meg va ló sí tá sá - nak elõ re ha la dá sát jel lem zõ mu ta tók ter ve zett és tény le ges ala ku lá sá nak be mu ta tá sá val; b) a kor mány za ton kí vü li jö ve de lem tu laj do no sok az NKP-II meg va ló sí tá sát elõ se gí tõ összes rá for dí tá sa i val.

112 15812 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám A Kormány 1151/2004. (XII. 26.) Korm. határozata a Kormány részérõl szavazati joggal részt vevõ minisztereknek az Országos Területfejlesztési Tanácsba történõ kijelölésérõl A Kormány a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló évi XXI. tör vény 8. (2) be kez dés ab) pont ja figyelembevételével a következõ határozatot hozza: 1. A Kormány az Or szá gos Te rü let fej lesz té si Ta nács (a továb biak ban: Ta nács) mun ká já ban sza va za ti jog gal ren del ke zõ tag nak ki je lö li: az euró pai ügye kért fe le lõs tár ca nél kü li mi nisz tert; az if jú sá gi, csa lád ügyi, szo ciá lis és esély egyen lõ sé gi mi nisz tert; a fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz tert; a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz tert; a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz tert; a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz tert; a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz tert; a pénz ügy mi nisz tert. 2. A Kormány fel ké ri a re gi o ná lis fej lesz té sért és fel - zár kóz ta tá sért fe le lõs tár ca nél kü li mi nisz tert, hogy a Ta - nács ügy rend jé nek ki dol go zá sa so rán gon dos kod jon a sza - va za ti jog gal nem ren del ke zõ mi nisz te rek nek vagy kép vi - se lõ ik nek, va la mint a te rü let po li ti ka kor mány za ti ko or di - ná ci ó já ért fe le lõs kor mány meg bí zott nak vagy kép vi se lõ - jé nek a Ta nács mun ká já ban ál lan dó meg hí vott ként való rész vé te lé rõl. Fe le lõs: re gi o ná lis fej lesz té sért és fel zár kóz ta tá sért fe le lõs tár ca nél kü li mi nisz ter Ha tár idõ: azon nal 3. Ez a ha tá ro zat a köz zé té te le nap ján lép ha tály ba. A mi nisz ter el nök he lyett: Kis s Pé ter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter A Kormány 1152/2004. (XII. 26.) Korm. határozata az országos múzeumok látogatásáról szóló 1160/2002. (IX. 26.) Korm. határozat módosításáról 1. Az or szá gos mú ze u mok lá to ga tá sá ról szóló 1160/2002. (IX. 26.) Korm. ha tá ro zat (a továb biak ban: Ha tá ro zat) be ve ze tõ rész e az évi CXL. tör vény 2. szá mú mel lék le té ben sze rep lõ or szá gos mú ze u mo kat szö veg részt kö ve tõ en a to váb bá az Or szág há zat, szö - veg résszel egé szül ki. 2. A Ha tá ro zat 1. pont ja a Szép mû vé sze ti Mú ze um szö veg részt kö ve tõ en a to váb bá az Or szág há zat szö veg - résszel egé szül ki. 3. Ez a ha tá ro zat ja nu ár 1-jén lép ha tály ba, ezzel egy ide jû leg az Or szág ház és a bu dai Mil le ná ris Park évi lá to ga tá sá ról szóló 1133/2003. (XII. 24.) Korm. ha tá - ro zat ha tá lyát vesz ti. A mi nisz ter el nök he lyett: Kis s Pé ter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter A Kormány 1153/2004. (XII. 26.) Korm. határozata a köztisztviselõk jogállásáról szóló évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékérõl szóló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról A Kormány a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló évi XXIII. tör vény 73. -ának (2) be kez dé sé ben ka pott fel - ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ha tá ro za tot hoz za: 1. A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló évi XXIII. tör vény ha tá lya alá tar to zó szer vek jegy zé ké rõl szóló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. ha tá ro zat melléklete az aláb - bi szö veg résszel egé szül ki:,,egyen lõ Bá nás mód Ha tó ság 2. Ez a ha tá ro zat ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. A mi nisz ter el nök he lyett: Kis s Péter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ miniszter

113 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Kormány 1154/2004. (XII. 26.) Korm. határozata a Nemzeti Lakásprogram kialakításához és az építésigazgatás átszervezéséhez szükséges szervezeti, pénzügyi és intézményi feltételek biztosításáról szóló 1139/2002. (VIII. 12.) Korm. határozat hatályon kívül helyezésérõl 1. A Nem ze ti La kás prog ram ki ala kí tá sá hoz és az építésigazgatás át szer ve zé sé hez szük sé ges szerve - zeti, pénz ügyi és in téz mé nyi fel té te lek biz to sí tá sá ról szóló 1139/2002. (VIII. 12.) Korm. ha tá ro zat ha tá lyát vesz ti. 2. Ez a ha tá ro zat a köz zé té te le nap ján lép ha tály ba. 2. A Kormány az ÁPV Rt. Ala pí tó Ok ira tá nak 3.1., 3.3. B) és 3.3. C) pont ja alap ján a pénz ügy mi nisz ter ja vas - la tá ra ja nu ár 1-jei ha tállyal tu do má sul véve dr. Oláh La jos igaz ga tó sá gi tag ság ról no vem ber 1-jei ha tállyal tör tént le mon dá sát dr. Vági Márt ont az ÁPV Rt. igaz ga tó sá gá nak tag já - vá és az ÁPV Rt. ve zér igaz ga tó já vá ki ne ve zi, Jend ro lo vics Pált az ÁPV Rt. igaz ga tó sá gá nak tag já - vá ki ne ve zi. Az igaz ga tó sá gi tag gá tör té nõ ki ne ve zés az 1082/2002. (V. 28.) Korm. ha tá ro zat tal ki ne ve zet tek kel meg egye zõ idõ tar tam ra szól. A mi nisz ter el nök he lyett: Kis s Pé ter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter A mi nisz ter el nök he lyett: Kis s Pé ter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter A Kormány 1155/2004. (XII. 26.) Korm. határozata az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság vezérigazgatójának felmentésérõl és kinevezésérõl, igazgatósági tag felmentésérõl és igazgatósági tagok kinevezésérõl 1. A Kormány az ál lam tu laj do ná ban lé võ vál lal ko zói va gyon ér té ke sí té sé rõl szóló évi XXXIX. tör vény 12. -ának (3) be kez dé se, va la mint az Ala pí tó Ok irat 3.1., 3.3. B) és 3.3. C) pont ja alap ján Ka ma rás Mik lóst, az Ál la - mi Pri va ti zá ci ós és Va gyon ke ze lõ Rész vény tár sa ság ve - zér igaz ga tó ját és igaz ga tó sá gi tag ját, sa ját ké ré sé re e tiszt - sé ge i bõl de cem ber 31-i ha tállyal fel men ti, a mun ka - vég zé si kö te le zett ség el lá tá sa alól men te sí ti, ve zér igaz ga - tói mun ka vi szo nyát jú ni us 30. nap já val meg szün te - ti. E tiszt sé ge i ben ki fej tett te vé keny sé gé ért a Kormány el - is me ré sét fe je zi ki, és kö szö ne tet mon d. A Kormány 1156/2004. (XII. 26.) Korm. határozata a Magyar Televízió Rt. hitelfelvételéhez kapcsolódó állami kezességvállalásról szóló 1121/2004. (XI. 13.) Korm. határozat módosításáról 1. A Kormány a Ma gyar Te le ví zió Rt. hi tel fel vé te lé hez kap cso ló dó ál lam i ke zes ség vál la lás ról szóló 1121/2004. (XI. 13.) Korm. ha tá ro zat 6. pont ját ha tá lyon kí vül he lye zi, és a ha tá ro zat mel lék le té nek 11. és 14. pont ja he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: 11. A ke zes ség vál la lás sal biz to sí tott fi ze té si kö te le - zett ség tõ ke össze gé nek ese dé kes sé ge éven ként: a tõ ke tör - lesz tés le já rat kor egy összeg ben tör té nik a jo go sult hi tel in - té zet tel kö ten dõ hi tel szer zõ dés sze rint, vár ha tó an má so dik ne gyed évé ben. 14. A ke zes ség re vo nat ko zó szer zõ dés alá írá sá nak vár ha tó idõ pont ja: de cem ber. 2. Ez a ha tá ro zat a köz zé té te le nap ján lép ha tály ba. A mi nisz ter el nök he lyett: Kis s Pé ter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter

114 15814 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám A Kormány 1157/2004. (XII. 26.) Korm. határozata a Hajdú-Bét Rt. és a Parmalat Hungária Rt. fizetésképtelensége miatt kialakult válságos helyzet kezelését célzó kedvezményes hitelkonstrukció bevezetésérõl szóló 1041/2004. (IV. 29.) Korm. határozat módosításáról 1. A Haj dú-bét Rt. és a Par ma lat Hun gá ria Rt. fi ze tés - kép te len sé ge miatt ki ala kult vál sá gos hely zet ke ze lé sét cél zó ked vez mé nyes hi tel konst ruk ció be ve ze té sé rõl szóló 1041/2004. (IV. 29.) Korm. ha tá ro zat 1. pont ja az aláb bi ak sze rint mó do sul: (A Kormány) 1. egyet ért a fel szá mo lás alatt álló Haj dú-bét Rt. és köz ve tett tu laj do ná ban álló NOVOFARM Rt., va la mint a Par ma lat Hun gá ria Rt. me zõ gaz da sá gi alap anyag (ba rom fi és tej) be szál lí tói ré szé re ked vez mé nyes hi tel konst ruk ció ki dol go zá sá val az aláb bi ak sze rint: a) a ked vez mé nyes hi tel a fel szá mo ló ál tal vissza iga - zolt ter me lõi kö ve te lé sek össze gé nek 50%-a le het; b) az a) pont sze rin ti hi tel összeg re az ál lam leg fel jebb 2800 mil lió Ft összeg ha tá rig amely bõl a NOVOFARM Rt. jo go sult hi te le zõi ré szé re ki fi zet he tõ ked vez mé nyes köl csön együt tes össze ge leg fel jebb 200 mil lió Ft le het 100%-os mér té kû kész fi ze tõ ke zes sé get vál lal és 100%-os mér té kû ka mat tá mo ga tást biz to sí t; c) a hi tel le já ra ta öt év, egy év tõ ke tör lesz té si tü rel mi idõ vel; d) a Ma gyar Köz tár sa ság évi költ ség ve té sé rõl és az ál lam ház tar tás há rom éves ke re te i rõl szóló évi CXVI. tör vény 45. -ának (2) be kez dé sé ben fog lalt fel ha - tal ma zás alap ján a ke zes ség vál la lá si díj meg fi ze té sé tõl el - te kint. 2. Ez a ha tá ro zat a köz zé té te le nap ján lép ha tály ba. A minisz te rel nök he lyett: Kis s Péter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ miniszter

115 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A MAGYAR HIVATALOS KÖZLÖNYKIADÓ meg je len tet te a TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK HIVATALOS GYÛJTEMÉNYE 2003 cí mû ki lenc kö te tes ki ad ványt. A jogszabálygyûjteményt a Miniszterelnöki Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan név- és tárgymutatóval, kiegészítõ jegyzetekkel, valamint változásmutatóval látta el. A jog sza bály gyûj te mény I., II., III., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. kö te té nek ára: Ft áfá val. A kötetekre szóló megrendelést a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Bé la u. 6.) kérjük eljuttatni. Fax: vagy Meg ren del jük a M E G R E N D E L Õ L A P TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK HIVATALOS GYÛJTEMÉNYE 2003 cí mû kilenckö te tes ki ad ványt példányban. A meg ren de lõ (cég) ne ve:... Cí me (vá ros, irá nyí tó szám):... Ut ca, ház szám:... Az ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma:... A meg ren de lõ (cég) bank szám la szá ma:... A meg ren delt pél dá nyok el len ér té két a pos ta költ ség gel együtt, a szál lí tást kö ve tõ szám la kézhez - vétele után, 8 na pon be lül át utal juk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára. Kel te zés:.. cég sze rû alá írás

116 15816 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló évi XI. törvény rendelkezik többek között a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., So mo gyi Béla u. 6.; pos ta cím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357) vagy a fax szá mán. Éves elõ fi ze té si dí ja a év re: Ft áfá val. (Éves elõ fi ze té si dí ja év re: Ft áfá val.) Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogy i Bé la u. 6. Tel./fax: ). Megrendelem a MEGRENDELÕLAP HATÁROZATOK TÁRA cí mû la pot... pél dány ban. A meg ren de lõ (cég) ne ve:... Cí me (vá ros, irá nyí tó szám):... Ut ca, ház szám:... Az ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma:... A meg ren de lõ (cég) bank szám la szá ma: évi elõfizetési díj egy év re: Ft áfá val évi elõfizetési díj egy év re: Ft áfá val. fél év re: Ft áfá val. fél év re: Ft áfá val. Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: cég sze rû alá írás

117 2004/201. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap he ten te, szer dán ként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként akár színes oldalakon is helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Az Euró pai Unió Hi va ta los Lap ja má jus 1-jé tõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hi va ta los lap L és C so ro zat ból ál l. Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, le vél cím: 1394 Bu da pest 62., Pf. 357; fax szám: évi éves elõ fi ze té si dí ja: Ft áfá val. (2005. évi éves elõ fi ze té si dí ja: Ft áfá val.) A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes szá mai megvásárol - hatók a kiadó közlönyboltjában: 1085 Budapest, Somogyi Bé la u. 6. Te le fon/fax: M E G R E N D E L Õ L A P Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ cí mû la pot... pél dány ban, és ké rem a kö vet ke zõ cím re kézbe - síteni: Megrendelõ neve:... címe (város/község, irányítószám):... utca, házszám:... Ügyintézõ (telefonszám): évi elõfizetési díj fél év re 5382 Ft áfá val évi elõfizetési díj fél év re 6624 Ft áfá val Számlát kérek a befizetéshez. egy év re Ft áfá val egy év re Ft áfá val Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: cég sze rû alá írás

118 15818 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/201. szám Tisztelt Olvasó! ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Az Informatikai és Hírközlési Közlöny célja, hogy a minisztérium ügykörébe tartozó vagy azt érintõ kihirdetett minden jogszabályt, közzétett országgyûlési határozatot, kormányhatározatot, iránymutató alkotmánybírósági határozatot, továbbá végzést, miniszteri utasítást, közleményt, tájékoztatót, pályázatot és annak eredményét, valamint a szakterületek vállalkozásainak és magánszemélyeknek a lap profiljába illõ hirdetéseit folyamatosan, összefogottan, jól áttekinthetõen ismertesse az érdekelt szakmai körökkel. A lap kéthetenként, a hónap közepén és végén jelenik meg. Reméljük, hogy a lap hasznos és nélkülözhetetlen tájékoztatási eszköze az informatika, továbbá a hírközlés területén tevékenykedõ valamennyi szervezetnek és állampolgárnak. Az Informatikai és Hírközlési Közlöny elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, So mo gyi Bé la u. 6.) cí mén (pos ta cím: 1394 Bu da pest 62. Pf. 357) vagy a faxszámán évre megállapított elõfizetés díja: Ft áfával. (2005. évi éves elõfizetési díja: Ft áfával.) Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, So mo gyi Bé la u. 6. Tel./fax: ). MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Informatikai és Hírközlési Közlöny cí mû la pot... pél dány ban. A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Ut ca, ház szám:... Az ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk évre megállapított elõfizetés díja: Ft áfával. (2005. évi éves elõfizetési díja: Ft áfával.) Keltezés: cég sze rû alá írás

119 2004/201. szám MAGYAR KÖZLÖNY 15819