Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve

Átírás

1 Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 7500 Nagyatád, Baross G. u. 9. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 1

2 Készítette: Mátyus Valéria Közoktatási szakértı (Szakért. Ig. száma: ) Szakályné Pintér Mária igazgató (Helyi szakértı) Farkasné Csikós Erika fıtanácsos (Helyi szakértı) Kovácsevicsné Tóth Marianna (Szakért. Ig. száma: ) Egyed Árpád Irodavezetı Tuléziné Cseh Hajnalka Intézményi referens Készült: december Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 2

3 HELYZETFELTÁRÁS...5 I. ALAPVETİ GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS MIGRÁCIÓS FOLYAMATOK A RINYAMENTI KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAI TERMÉSZETI JELLEMZİK DEMOGRÁFIAI JELLEMZİK A RINYAMENTI KISTÉRSÉG GAZDASÁGI FOLYAMATAI A KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI ÉS MUNKANÉLKÜLISÉGI VISZONYAI I. KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A KISTÉRSÉGBEN A BÖLCSİDEI ÉS ÓVODAI FELADATELLÁTÁS JELLEMZİI A KISTÉRSÉGBEN A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben A bejáró gyermekek- csoportok társadalmi összetétele Intézményi létszámok, férıhelyek Épületállomány, infrastrukturális felszereltség A bölcsıdei és óvodai alkalmazottak Az óvodai ellátás költségviszonyai Programkínálat ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLAI, SZAKKÉPZÉSI KOLLÉGIUMI FELADATELLÁTÁS A KISTÉRSÉGBEN Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei Bejárók, gyermekek összetétele Intézményi létszámok A tanulói évfolyamok közti továbbhaladás a kistérség iskoláiban A FELADATELLÁTÁS FIZIKAI JELLEMZİI Az iskolaépületek jellemzıi, eszközellátottság Alkalmazottak Az iskolai feladatellátás költségviszonyai Programkínálat Tanórán kívüli foglalkozások SZAKSZOLGÁLATOK SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK SZÜKSÉGLETEK: FENNTARTÓI, SZÜLİI, TANULÓI IGÉNYEK ÉS ELÉGEDETTSÉG A KÖZOKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATBAN III. AZ ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK EREDMÉNYESSÉGE EREDMÉNYESSÉG AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK TÜKRÉBEN Olvasás, szövegértés Matematika, logikus gondolkodás A hozott (családi) érték index A pedagógiai hozzáadott érték (elvárt teljesítménytıl való eltérés) EREDMÉNYESSÉG A VERSENYEK TÜKRÉBEN EREDMÉNYESSÉG A TOVÁBBTANULÁSI ADATOK TÜKRÉBEN Gimnázium Szakképzı iskola Kollégiumi ellátás Szakiskola EREDMÉNYESSÉG AZ ÉRETTSÉGIN Gimnázium Szakképzı iskola Felsıoktatás Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 3

4 IV. A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ELEMEI A KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSA A CÉLOK A FEJLESZTÉSI CÉLÚ BEAVATKOZÁSOK A BEAVATKOZÁSOK KAPCSOLÓDÁSA A HUMÁN SFP-HEZ ÉS A RÉGIÓS KÖZOKTATÁS- FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ V. KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI TERV KERETFELTÉTELEK Oktatáspolitikai követelmények Középtávú közoktatás-fejlesztés stratégia A 2006-os 2007-es évi törvényi változások a közoktatásban A Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja (SFP) A Dél-dunántúli régió Közoktatás Fejlesztési Stratégiája (OKÉV) Fejlesztési források körvonalai Az UMFT operatív programjai Megyei és egyéb források Esélyegyenlıség: halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyerekek SZAKMAI MEGÚJULÁS A KISTÉRSÉGBEN Eredményesség a szakmai fejlesztési pályázatokban A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai a kistérség iskoláiban Javaslatok a pedagógiai munka megújításában résztvevı lehetséges partnerekre és tevékenységekre: szakszolgálat, szakmai szolgáltatás Javaslat a közoktatási feladatellátás minıségirányításának kialakítására Közös irányelvek a külsı értékelés számára Közös irányelvek a kistérségi minıségbiztosítás számára ÉPÍTMÉNYI ÉS MŐSZAKI FEJLESZTÉSEK, BERENDEZÉSEK, JÁRMŐVEK Bölcsıdei és óvodai fejlesztések Nagyatád Általános iskolai fejlesztések Középiskolai, szakközépiskolai, kollégiumi fejlesztések TERVEZİI ÁLLÁSFOGLALÁS, JAVASLATOK AZ INTÉZMÉNYSTRUKTÚRA ÉS A SZAKMAI FEJLESZTÉSEKRE VONATKOZÓAN NYOMON KÖVETÉS MELLÉKLETEK Ábrajegyzék Forráslista: Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 4

5 HELYZETFELTÁRÁS I. ALAPVETİ GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS MIGRÁCIÓS FOLYAMATOK 1.1. A Rinyamenti kistérség földrajzi sajátosságai A Rinyamenti kistérség a Dél-Dunántúli régió nyugati területén, Somogy megye déli részén helyezkedik el. Területe 647,07 km 2, a megye területének 10,7%-a. A kistérséget 18 település alkotja, központja Nagyatád. A központi településen és a 17 községben ember él, amely a megye népességének 11,8%-a. A 43,62 fı/km 2 -es népsőrőség azt jelzi, hogy a térség a megyei átlagnál is ritkábban lakott Természeti jellemzık A kistérség területe földrajzilag a Dunántúlidombság, ezen belül a Belsı-Somogy középtáj részét képezi. A területi egység domborzati viszonyaira jellemzı a síkvidéki jelleg, amelyet É- D-i irányba húzódó homok vonulatok, homokhátak tesznek K-Ny-i irányban kissé hullámossá. A kistérség jelentısebb vízfolyása a Rinya patak és ágai. A térség rendkívül gazdag tavakban: több mint 50 tó található a kistérségben. Szinte valamennyi településhez tartozik legalább egy. Ezek jelentıs része víztározó vagy halastó, de van több horgásztó és egy természetvédelmi tó - ıslápos -, a Baláta. A régió településeinek mőszaki infrastrukturális ellátottsága vegyes képet mutat. A régióközpont, Nagyatád, valamennyi infrastrukturális mutatója az országos átlag felett van. A településeken a vezetékes víz- és a villamosenergia-ellátás megoldott, folyamatban van a teljes körő szennyvízhálózat és a gázellátás kialakítása. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 5

6 Az alsóbbrendő úthálózat minıségi állapota igen rossz, közlekedésbiztonsági szempontból sok a pótolni való. A fejlesztésekre, hálózatbıvítésre szánt közpénzekbıl a nagyobb részt inkább a felújításra, korszerősítésre kell fordítani a kistérség szinte valamennyi útján. A fejlesztési elképzelések között szerepel a 68-as fıút felújítása a városokat elkerülı szakaszokkal, amely közlekedési szempontból jelentıs elırelépést jelentene a kistérség számára. A térség jelentıs felszín alatti kincse a termálvíz, mely több helyütt megtalálható a környéken. A térségben több településen található termálvizet adó kút, ezek hasznosítása azonban anyagi okok miatt csak kevés helyen valósult meg. A legjelentısebb termálforrás a kistérség központjában, Nagyatádon mőködik, amely a gyógyfürdıt, illetve a városi termál-és strandfürdıt látja el termálvízzel. A Rinyamenti kistérség számos természetvédelmi területtel rendelkezik. Ezek közül legjelentısebb a Baláta tó és környéke. Természetvédelmi terület továbbá a 62 ha nagyságú Rinyaszentkirályi erdı, melynek a madárvilága és fészkelı-helyei értékesek. A vadon élı állatok közül megtalálható itt a vidra és a rétisas. Külön említést érdemel a Somogy Természetvédelmi Szervezet felügyelete alá tartozó Petesmalmi tórendszer, mely 100 éves és több ritka állat- és növényfaj található itt, valamint egy vidra rezervátum, melynek híre külföldre is eljutott Demográfiai jellemzık A kistérség egyközpontú, a térség térszervezı ereje egyértelmően Nagyatád. A várost is érintı tulajdoni, piaci, iparszerkezeti válság erısen meggyengítette a térségközponti funkciók ellátásának szintjét (fıleg a foglalkoztatás tekintetében) Az ellátás tekintetében a kistérség községei ráfőzıdnek Nagyatádra, ugyanakkor Segesd a 68-as fıút kapcsán, Kutas, Beleg, Ötvöskónyi, Somogyszob pedig a vasút kapcsán Kaposvárhoz gravitál. A térség településrendszerében az alábbi településtípusok különíthetık el: A kistérségben egyetlen város található, Nagyatád; 1000 fı feletti nagyközségek, melyek területi Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 6

7 helyzetük és településhálózatban betöltött szerepük alapján mikrotérségi központokként funkcionálnak a kistérségben: Segesd, Lábod és Kutas; További, 1000 fı feletti nagyközségek: Somogyszob, Tarany, Görgeteg; Aprófalvak, melyekben a lakosság száma 1000 fı alatti Ötvöskónyi, Háromfa, Beleg, Szabás, Nagykorpád, illetve 500 fı alatti Bolhás, Kisbajom, Rinyaszentkirály, Bakháza, Rinyabesenyı, Kaszó. Ezen falvakban élık életkörülményeinek romlásával, jövedelmi viszonyaik kedvezıtlenné válásával számolni kell, hisz a munkahelyek, valamint az intézményrendszer részleges hiánya, közlekedési kapcsolataik nehézsége, elzártságuk stb. a demográfiai folyamatokra olyan negatív hatást gyakorolnak, amelynek a megmaradására a jövıben is számítani kell. 1. Táblázat A Rinyamenti kistérség lakónépességének évenkénti alakulása Változás között fı +/- Bakháza Beleg Bolhás Görgeteg Háromfa Kaszó Kisbajom Kutas Lábod Nagyatád Nagykorpád Ötvöskónyi Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Segesd Somogyszob Szabás Tarany Σ Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2003 Somogy megye + Saját adatgyőjtés 2007 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 7

8 A kistérség népessége ábra A kistérség népessége Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2003 Somogy megye + Saját adatgyőjtés 2007 A lakósság korcsoportonkénti változásait vizsgálva elég hektikus jellemzıket láthatunk. Az elmúlt években a kistérség népesség alakulásának megfelelıen itt is egy lassú csökkenés figyelhetı meg. Enyhe növekedés illetve stagnálás, csak a éves, a éves és a 60 év feletti korosztály esetében regisztrálható. A közoktatás szempontjából semmi kép nem kedvezı, hogy az iskolás korosztályoknál folyamatos csökkenés a jellemzı. Ugyanakkor jól tükrözik az adatok az idısebb korosztály növekedését a kistérségben, ami ugyancsak az iskoláskorúak további csökkenését vetíti elıre. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 8

9 A lakósság korcsoport szerinti változása évesek 7-14 évesek évesek évesek évesek évesek ábra A lakosság korcsoport szerinti változása Forrás: Saját adatgyőjtés (népesség nyilvántartás adatai) 1.4. A Rinyamenti kistérség gazdasági folyamatai Nagyatád és térsége a gyengén iparosodott szolgáltató agrárterületek közé tartozik. A gazdaság fejlettsége a vállalkozásokra alkalmas környezeti-infrastrukturális viszonyok ellenére közepes. Az ipari munkás múltból eredı magatartásformák miatt alacsony a vállalkozói hajlandóság. Adottságai alapján kooperációjával is számolva jelentıs feldolgozóipari fejlıdésre lenne alkalmas. Gazdasági szerkezete tehát nem kimondottan korszerő, viszont sokszínő. Az agrártermelés természeti adottságai átlagosak, a földmővelésé valamivel gyengébbek, erdıben és vadban gazdag a vidék. A Rinyamenti kistérség a kevésbé fejlett térségek közé tartozik. A kistérségre az elavult gazdasági szerkezet jellemzı. Az egyéni, illetve társas vállalkozási formák esetében is a vállalkozások zöme mikrovállalkozás. A társas vállalkozások több mint felében 1-9 fıt foglalkoztatnak, 37%-ban pedig nincs alkalmazott. Az egyéni vállalkozások 80%-a alkalmazott munkaerı bevonása nélkül mőködik, csupán 20%-nál van 1-9 számú foglalkoztatott. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 9

10 A kistérségben mőködı cégek 18%-a tevékenykedik az agráriumban. Az ipari vállalkozások részaránya a kistérségben 20%. A Rinyamenti kistérség gazdasági folyamatai szempontjából Nagyatád szerepe kiemelkedı. Nagyatádon 150 termelı, kereskedı, és szolgáltató cég mőködik. A legnagyobb foglalkoztató azonban az önkormányzat, amely ~1400 embernek ad munkát. A városban mőködı cégek közül a legjelentısebbek a Coats Hungary Ltd., amely varrócérna és kézimunkacérna gyártásával foglalkozik, a szerszámgyártással foglalkozó Büttner Kft., a mirelit tésztát készítı D-Back Kft., és az Industrie Elektrik Kft., amely kábelszerelési munkákat végez. Továbbá több építıipari vállalkozás. Számottevı vállalkozást a települések közül Segesden, Lábodon, Görgetegen, Somogyszobon, illetve Szabáson találunk. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 10

11 1.5. A kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai A kilencvenes évek elején, a városban mőködı nagy foglalkoztatók: a Konzervgyár, a Danuvia, a Cérnagyár jelentıs létszámleépítéseket hajtottak végre oly módon, hogy elsı ütemben a bejáró dolgozóknak mondtak fel. A munkahelyek számát a mezıgazdasági termelıszövetkezeti csıdök és felszámolási eljárások is kedvezıtlenül érintették. Rövid idı alatt megszőnt a térségben is a teljes ipari szövetkezeti termelı struktúra. A vidéki, falusi lakosság helyzetét az is nehezíti, hogy falvakban manapság is igen kevés új munkahely létesül. A munkájukat elvesztett falusi emberek nagyrészt alacsony képzettségőek, életkoruk viszonylag magas. A korábban mezıgazdasági foglalkozásúak szenvedték el a legnagyobb veszteséget és az ı elhelyezkedési esélyük a legrosszabb. A térségben több településen rendkívül magas szinten állandósult a munkanélküliség és a szociális segélyekben részesültek száma is magasabb, mint a megyei átlag. Az elmúlt években a helyzet alapvetıen nem változott. A térség mélyponton lévı foglalkoztatási helyzete változatlan, sıt romlik. A térség települései közül legrosszabb helyzetben Kisbajom, Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály, Szabás, Beleg, Nagykorpád és Görgeteg vannak, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja a 20%-os mértéket. Körzetközpont szerepe miatt legkedvezıbb a munkanélküliségi helyzet Nagyatád városban, ahol 9% közelében van a ráta. A Rinyamenti kistérségben különösen kedvezıtlen a munkanélküliség struktúrája, a regisztrált munkanélküliek 36,5 %-a, közel 900 fı tartós munkanélküli. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 11

12 2. Táblázat A kistérség munkanélküliségének alakulása Munkavál Gazdaságil Regisztrált munkanélküliek december 31.-én laló korú ag aktív népesség korú népesség án Bakháza Beleg Bolhás Görgeteg Háromfa Kaszó Kisbajom Kutas Lábod Nagyatád Nagykorpád Ötvöskónyi Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Segesd Somogyszob Szabás Tarany Kistérség Össz: Forrás: DDRMK Nagyatádi Kirendeltsége A kistérség regisztrált munkanélküliségének alakulása (fı) ábra A kistérség regisztrált munkanélküliségének alakulása Forrás: DDRMK Nagyatádi kirendeltség saját szerkesztés Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 12

13 A magas munkanélküliség egyik fı oka a munkahelyek hiánya, de az elhelyezkedési lehetıségeket jelentıs mértékben befolyásolja a munkanélküliek képzettségi szintje is. A kistérségben regisztrált munkanélküliek több, mint 10%-a általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik és több mint 36%-os a csupán általános iskolát végzettek részaránya, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliek közel fele szakképzetlen. Megközelítıleg 33%-os arányt képviselnek a valamilyen szakképzettséggel rendelkezık, de ezen emberek jó része nem a piac igényeinek megfelelı, elavult szakképesítéssel rendelkezik. Több mint 16% a középfokú és 2-3 %-os arányú a felsıfokú végzettségőek aránya. Ahhoz, hogy lényegileg javuljon a helyzet, komoly változtatásokra lenne szükség az iskolai és felnıttképzések szerkezetében egyaránt. A települések véleménye szerint a lakósság alacsonyan, illetve átlagosan képzett. Azokon a településeken ahol a romák száma jelentısebb ott kedvezıtlenebbnek ítélik a helyzetet. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 13

14 I. KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A KISTÉRSÉGBEN 2.1 A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben A társulás a bölcsıdei ellátást az által fenntartott szociális intézmény szervezetén belül biztosítja a kistérség valamennyi településére kiterjedıen. A kistérség központjában lévı intézmény férıhelyeinek száma 50 fı. A vidékrıl bejáró gyermekek száma jelenleg 10 fı. Az intézmény kihasználtsága megfelelınek minısíthetı, általában %-os. Az intézmény infrastruktúrája elavult korszerőtlen. Külön9sen igaz ez a főtési rendszerére. Mielıbbi felújítása korszerősítése szükséges. A kistérségben az óvodai ellátás az önkormányzatok által önállóan és intézményi társulások fenntartásában mőködı óvodákban zajlik. Jelenleg két településen nem mőködik óvoda, Bakházán és Kaszóban. Önálló önkormányzatok által fenntartott óvodai intézmény öt településen van a kistérségben. Segesden két épületben, jó felszereltség és jó kapacitás kihasználással mőködik, négy csoportban az ellátás. Szabáson egy kis létszámú intézmény mőködik. Korszerősítésre vár az ingatlan. Nagykorpádon is egy kis egycsoportos intézmény mőködik, elfogadható körülmények között javuló kapacitás kihasználással. Rinyabesenyın egy etnikai intézmény mőködik, egyre csökkenı létszámmal. Az intézménybe csak hátrányos helyzető roma gyermek jár. Elhelyezés körülményei megfelelıek. Lábod településen kifejezetten óvodának épített intézményben zajlik az ellátás. Az intézmény kihasználtsága, felszereltsége, és állapota megfelelı, fejlesztést igényel. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 14

15 Intézményfenntartó társulásban szervezik az ellátást Görgeteg és Rinyaszentkirály településeken. Rinyaszentkirályi óvoda tagóvodaként mőködik. Görgetegen nagyon sok a hátrányos helyzető gyermek. Az intézmények állapota megfelelınek tekinthetık. Az egyik legrégebbi társulás a Háromfa-Bakháza szeptembertıl Tarany településsel bıvült, és Tarany székhellyel mőködik. Intézmény Taranyban és Háromfán van, azonban a háromfai intézmény csak telephely és nem tagintézmény. Bolhás 2006-ban társult Somogyszob és Kaszó intézményfenntartó társulásához. Így a Bolháson a nagyon gyenge kihasználtság mőködı óvoda tagintézménnyé válásával megmaradhatott. A somogyszobi székhelyintézmény felújítása most fejezıdött be. Ugyancsak 2006-óta mőködik Ötvöskónyi és Beleg intézményi társulása az óvodai ellátásra. Ez az együttmőködés azért furcsa, mert az iskola tekintetében Beleg Kutassal társult, Ötvöskónyi pedig Nagyatáddal. Viszont mindkét település Segesddel van körjegyzıségben. Belegben lévı óvoda tagintézmény. Az intézmények felszereltsége, kihasználtsága megfelelı. Ez év szeptemberétıl új társulásként mőködik a Kutas Kisbajom intézményi társulás. A kisbajomi óvoda tagintézményként mőködik. A települések az iskola fenntartására is társultak. Az intézmények felszereltsége megfelelı, infrastrukturálisan fejlesztendı. Nagyatád az óvodák tekintetében speciális helyzetben van. Ugyanis az óvodáját az általános iskolákkal és a zeneiskolájával ez év júliusától egy intézménybe szervezte. Az intézmény fenntartója pedig Nagyatád Ötvöskónyi és Bolhás önkormányzatai. Így az óvoda intézményfenntartásba került. Ötvöskónyinak és Bolhásnak azonban mással van társulása az óvodája fenntartására. Nagyatádon jelenleg 6 óvodai telephely van. Az egyes intézmények állapota változatos képet mutat. Általában jól felszereltek. Néhány intézményrész esetében fejlesztés szükséges. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 15

16 A bejáró gyermekek- csoportok társadalmi összetétele A kistérségre jellemzı, hogy az óvodai ellátást a szülık helyben vagy a társult településen veszik igénybe a megállapodásuk szerint. A más településre járó óvodások aránya a 2007-es adatok szerint ~ 3%. A bejárást a szülık nagyobb része egyénileg, néhányan iskolabusszal, egy-két esetben tömegközlekedéssel oldják meg. Jellemzıen olyan településekrıl járnak be gyerekek, ahol nincs óvoda. Háromfára Bakházáról, Somogyszobra Kaszóból és Darvasról. Háromfán a gyermekek létszámához viszonyítva a legnagyobb a bejárók aránya: 12%-os. A kistérség körzethatárain belül nincsenek nagy távolságok néhány kilométer választja el egymástól a településeket. Az óvodába bejáró gyermekek minimum 2 és maximum 15 km-t utaznak. Mindössze két kis faluban nincs óvoda, Bakházán és a pár száz lakosú Kaszón. Bakházáról a közeli háromfai óvodába viszik a szülık gyermekeiket. Kaszóban a vizsgált idıszakban nem volt és jelenleg sincs óvodáskorú gyermek. Rinyaszetkirályba, Taranyba és Háromfára is van bejáró gyermek, hiszen ıket a Görgetegrıl, Nagyatádról és Ötvöskónyiból dolgozni kijáró (pedagógus) szülık viszik ki magukkal az ottani óvodába a gyerekeket. Ugyancsak a fenti esethez hasonlóan szülıi munkahelyek miatt járnak óvodába, Nagyatádról Somogyszobra. Jelentıs számmal járnak be gyerekek a térségközpont Nagyatád óvodáiba. Jelenleg ez 18 fı, mely az összlétszámhoz viszonyítva 5%. Van olyan település, amelynek van óvodája, (Szabás, Somogyszob, Ötvöskónyi, Lábod, Tarany, Háromfa, Segesd) de a szülık Nagyatád város óvodai ellátását veszik igénybe. Ennek alapvetı oka a vidékrıl munkahelyére bejáró szülık számára elınyös intézményi ellátás. A bejáró szülık számára egyszerőbb az itteni intézményekbe elhelyezni gyermekeiket, hiszen így reggel viszik magukkal az óvodába, délután a munkaidı lejártával pedig együtt mennek haza a városból. Általában ezeknek a gyermekeknek az életkori sajátosságainak megfelelı utaztatás biztosított. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 16

17 3. Táblázat Bejáró gyermekek száma és aránya Más településrıl bejáró gyermekek száma az óvodákban Más településrıl bejáró gyermekek aránya a teljes létszámhoz viszonyítva (%) Háromfa ,2 14,2 11,7 Kutas ,2 1,9 0 Nagyatád ,1 6,76 5,3 Rinyaszentkirály Somogyszob ,9 9,6 5,7 Tarany ,3 2,1 2,1 Össz. bejáró: ,3 6,6 7,0 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Intézményi létszámok, férıhelyek A kistérségben az óvodáskorú gyermekek összlétszámát tekintve csökkenés figyelhetı meg, az elızı két évben 68 fıvel lett kevesebb az óvodások száma. Az óvodák alapító okiratában rögzített maximális gyermek létszámához viszonyítva a kapacitás kihasználtság többségében meghaladja a 80%-ot. Kivéve Bolhás, Háromfa, Kutas, Lábod, Rinyabesenyı és Somogyszob községekben. Azonban az intézményeket egymáshoz viszonyítani nehéz a megadott kihasználtsági mutató alapján, mert településenként eltérı az alapító okiratban megjelölt férıhelyek száma. (25-30 fı csoportonként) (Lásd a 1. sz. melléklet) A kistérségben az átlagos csoportlétszám ~22 fı. A bolhási óvoda létszáma volt a kevesebb 11 fı, ezért ık 2006-tól a Somogyszobi intézmény tagóvodájaként mőködnek. Háromfa, Kutas, Lábod, Rinyabesenyı és Somogyszob óvodáinak az átlaglétszáma az idei évben 20 fı alatt van. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 17

18 Az óvodát fenntartó önkormányzatok látva a gyermek létszám alakulását intézményeikben, áttekintették nevelési-oktatási koncepciójukat és a lehetıségek mérlegelése után, vagy társultak más település intézményével, vagy tagintézményként mőködtek tovább. Intézményfenntartó társulást hoztak létre és annak keretei között mőködnek tovább Ötvöskónyi és Beleg község óvodái. A tagóvodai szervezıdést látták elınyösnek Somogyszob Bolhás, Görgeteg Rinyaszentkirály, Kutas Kisbajom önkormányzatai. Háromfán az óvoda telephelye lett a Taranyban létrehozott nevelésioktatási intézménynek. Nagyatádon az Egyesített Óvoda intézménye, mely összesen 14 csoporttal mőködött 6 telephelyen, integrálódott a Nagyatádi Közoktatási Intézmény kereteibe az eddigi szervezeti struktúráját megtartva. A városszélén két egy csoportos és egy 2 csoportos, a város középpontjában egy 2 csoportos és két 4 csoportos intézményegységrész mőködtetésével biztosítják az óvodai nevelés ellátását. A települések nagysága meghatározza az óvodai csoportok számát. Kilenc településen 1 csoportos, 7 helyen 2 csoportos és egy községben 3 csoportos óvoda mőködik. Négy csoportot csak 3 vidéki óvoda indított. A kistérség egy csoportos óvodáinak mindegyikében vegyes csoportokat szerveznek az életkorok megoszlása miatt. A vegyes életkorú csoportokban a 3 évestıl a 6-7 évesig együtt nevelkednek az óvodások. Az ilyen összetételő csoportokban gazdagabb lehetıség kínálkozik a szocializáció fejlesztésére, a gyermekek közötti társas kapcsolatok alakítására. A mindennapi együttélés folyamán természetessé válik a kisebbek segítése, az udvariasság, az önfeláldozás megnyilvánulása, a másokhoz való alkalmazkodóképesség fejlıdése. Az ilyen csoportokba járó gyermekek nem kényszerülnek az óvodai élet során csoportváltásra, folyamatosan nevelkednek tovább ugyanabban a közösségben. Tiszta csoportok indítása a 3 illetve 4 csoportos óvodákban történt, ezzel választási lehetıséget biztosítva a szülık számára. Az ilyen szervezéső csoportokban az azonos korosztályú gyermekek mérik össze képességeiket, a nevelıknek nagyobb lehetıség kínálkozik a differenciálásra. 4. Táblázat A Rinyamenti Kistérség óvoda intézményei az alábbi struktúrában mőködnek: Település Intézmény neve Csoportok száma Ötvöskónyi Szivárvány Óvoda Ötvöskónyi és Beleg 2 Beleg Község Óvodai Társulása 1 Somogyszob Somogyszob Község 2 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 18

19 Bolhás /Somogyszob tagóvodája/ Önkormányzatának Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodája 1 Görgeteg Általános Iskola és Óvoda 2 Rinyaszentkirály /Görgeteg tagóvodája/ Napköziotthonos Óvoda 1 Tarany Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti 2 Óvoda, Általános Iskola Könyvtár és Háromfa /Taranyi Pedagógiai Szakszolgálat 2 Óvoda telephelye/ Kutas Kutas és Kisbajom Községek 3 Micimackó Napköziotthonos Óvodája Kisbajom /Kutas 1 tagóvodája/ Lábod Nagyatád Nagykorpád Rinyabesenyı Segesd Szabás Lábod Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat Nagykorpádi Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda Rinyabesenyı Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda IV. Béla Király Általános Iskola és Óvoda Szabás Község Kispipitér Napköziotthonos Óvodája Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok és az intézmények által szolgáltatott adatokból Sajátos nevelési igényő gyermekek Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló évi CXXV. törvény valamit a közoktatásról szóló évi LXXIX törvény módosításai is kiemelten foglakozik a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő gyermekekkel. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 19

20 Egyre jobban nı a sajátos nevelési igényő gyermekek száma kistérségünk nevelési intézményeiben is. A növekedés oka a törvényi szabályozás egyre erıteljesebb megjelenése, az egyre kiterjedtebb körben végzett vizsgálatok, a pontosabb diagnózisok megállapítása. Nevelıink is felismerték, hogy fontos, hogy az életkori sajátosságoktól eltérı viselkedési, fejlıdési problémákat minél korábbi életszakaszban kiszőrjék, és fejlesztésükre mielıbb legyen lehetıség, még az iskoláskor beállta elıtt. Az óvodai intézményeink pedagógusai nagy figyelmet fordítanak a problémák kiszőrésére, ha szükséges a megfelelı fejlesztési forma biztosítására. Mindezzel kapcsolatos nevelési céljaikat a Helyi Nevelési Programjaikban rögzítették. A sajátos nevelési igényő gyermekek számára - akik vizsgálatát Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és a Nevelési Tanácsadó szakemberei végeznek el - a szükséges fejlesztést biztosítani igyekeznek. A 3-6 éves korban leggyakoribb problémát a hangképzés nehézsége, a beszéd tisztasága jelenti. Logopédus szakellátás kistérség szinten szervezett. A sajátos nevelési igényő óvodáskorú gyermekek közül az organikus okra visszavezethetı problémával küzdık (látászavar, mozgásban akadályozottság, egyéb fejlıdési rendellenesség) ellátásának segítését megfelelı egészségügyi utazó szakember tanácsai alapján végzik. A következı táblázat jól szemlélteti, hogy térségünkben az utóbbi 3 évben nıtt a sajátos igényő gyermekek és az intézmények száma. 5. Táblázat Sajátos igényő gyermekek és intézmények száma Óvodák száma/sni-s gyermek SNI-s gyermekek száma Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 6. Táblázat Sajátos neveléső igényő óvodások számának alakulása az egyes intézményekben Intézmények Óvodás gyermekek létszáma (fı) Sajátos nevelési igényő óvodások száma (fı) Sajátos nevelési igényő óvodások aránya (%) Bolhás Beleg ,3 11,5 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 20

21 Görgeteg ,2 Háromfa Kisbajom Kutas Lábod ,7 1,2 1,4 Nagyatád Cs ,1 Gy ,9 Ny N ,3 2,1 H Sz ,5 3,3 Nagykorpád ,5 Ötvöskónyi ,1 6,6 13 Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Segesd Somogyszob ,4 8,5 Szabás ,8 4 Tarany ,1 2,2 2,2 Összesen: ,4 1,5 2,7 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból A fenti táblázat adatai alapján látszik, hogy Beleg, Ötvöskónyi, Nagykorpád és Somogyszob óvodáiban magas a sajátos nevelési igényő gyermekek aránya az összlétszámhoz viszonyítva. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 21

22 Halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya A Kt (1) bekezdés 14. pontja határozza meg a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fogalmát. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodai ellátásának biztosításában, a rájuk vonatkozó jogszabályok betartásában, az ıket megilletı kedvezményeket illetıen nagy felelıssége van az intézményeknek 7. Táblázat A HH-s gyermekek száma, aránya Óvodák száma/hh-s gyermekek HH-s gyermekek száma Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 22

23 8. Táblázat Hátrányos helyzető óvodások aránya Intézmények Óvodás gyermekek létszáma Hátrányos helyzető óvodások száma Hátrányos helyzető óvodások aránya Halmozottan hátrányos helyzető óvodások (2007) száma aránya Bolhás ,8 69,2 72,7 2 18,1 Beleg ,7 53, ,3 Görgeteg ,1 80,9 87, ,7 Háromfa , , ,2 Kisbajom , Kutas Lábod ,2 26,9 42, ,2 Nagyatád Cs ,5 10,3 8,7 0 0 Gy ,1 13,4 23,7 4 3,9 Ny , ,5 1 2,3 N ,6 6,9 2,1 0 0 H ,7 42,8 53, Sz , Nagykorpád , ,5 Ötvöskónyi ,6 68,8 4, ,3 Rinyabesenyı ,9 Rinyaszentkirály ,4 95, ,9 Segesd , , ,7 Somogyszob ,9 61,2 71,4 4 11,4 Szabás Tarany , Összesen: ,8 40, ,1 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 23

24 A kistérség óvodáiban a hátrányos óvodás gyermekek az utolsó három évet tekintve az összes óvodás számához viszonyítva 41% átlagosan. 9. Táblázat HHH-s HH.s óvodáskorúak száma és aránya Óvodáskorúak összlétszáma Hátrányos helyzető óvodások létszáma Halmozottan hátrányos helyzető óvodások létszáma Halmozottan hátrányos helyzető óvodások aránya Össz. HH.-s gyerm. létszámhoz számához % 59% Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból A kistérségben a halmozottan hátrányos helyzető óvodások aránya az összlétszámhoz viszonyítva 24 %. A halmozottan hátrányos gyermekek számához viszonyítva 59 %. Ez a rendkívül magas arány a szülık iskolai végzettségének hiányosságaira, szociális helyzetére utal. Ezen gyermekek között magas a roma származásúak száma. Ezeknek a gyermekeknek a nevelését a többi gyermekkel együtt integráltan végzik. A térség 5 településének óvodájában - Somogyszob, Beleg, Ötvöskónyi, Rinyaszentkirály és Segesd - folyik integrált nevelési programnak megfelelı oktatás, mely után központi normatívát is igényelnek a települések. A bejáró óvodások összetételét tekintve az elmúlt 3 évben a bejáró óvodáskorúak átlagosan 30% a hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyermek. Jelentısebb számban a hátrányos helyzető gyermekek vannak a bejárók között. Ez azt jelzi, hogy a bejárók többsége az amúgy is hátrányos helyzető kistelepülésekrıl jár be az intézményekbe. 10. Táblázat Hátrányos helyzető és SNI-s bejáró gyermekek Nevelési év Össz. bejáró Hátrányos helyzető bejáró Halmozottan hátrányos helyzető bejáró Sajátos nevelési igényő bejáró A HH + SNI-s tanulók aránya az összes bejáróhoz % Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 24

25 % % Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Épületállomány, infrastrukturális felszereltség Az óvodai infrastruktúra vegyes képet mutat. Az ellátásra használt épületek között sok a viszonylag régi építéső. A kifejezetten óvodai ellátás céljából épített intézmények száma kevés. Gyakoriak az átalakított épületek, az önkormányzatok folyamatos felújításokkal igyekeznek az óvodákat megfelelı állapotban tartani. Az épületek befogadó képessége megfelelı a csoportok befogadására. Tornaszoba csak pár intézményben található. Görgetegen, Nagyatád 5 intézményegység-részében. Somogyszobon a közeli iskola tornatermét használják. Fızıkonyhája van a bolhási, görgetegi, lábodi, egy nagyatádi, a nagykorpádi, rinyabesenyıi, a rinyaszentkirályi, a somogyszobi intézményeknek. Valamennyi további óvodának tálalókonyhája van. Étterem csak hét településen van, Belegben, Görgetegen, Nagyatádon (1 intézményegység- részben), Nagykorpádon, Rinyaszentkirályon, Somogyszobon és Szabáson. Az intézmények felszereltsége mind minıségében mind mennyiségében elfogadható, de a folyamatos pótlások szükségesek. Sehol nem jeleznek csoportszoba bıvítési igényt. Az intézmények akadálymentesítettsége többségében megoldatlan A bölcsıdei és óvodai alkalmazottak Az óvodák személyi feltételei a jogszabályi elıírásokhoz (Kt. 1.számú melléklet az évi törvényhez) és az ellátandó feladatokhoz igazodnak. Az óvodapedagógusok száma megfelel a törvényi elıírásoknak. Minden településen egy csoportra két pedagógus jut. Lábodon és Nagyatádon ennél is magasabb az óvónık száma. A kistérségben összesen 41 óvodai csoportra 89 óvodapedagógus jut. Diplomával rendelkezik 82 fı, azaz az óvónık 92%-a. Középiskolai végzettséggel rendelkezik 7 fı, ami az összlétszámhoz viszonyítva 8%-ot jelent. Az alapdiploma mellett 22 fı rendelkezik kiegészítı diplomával, azaz Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 25

26 szakvizsgázott pedagógus. Pl.: közoktatás vezetı, fejlesztı pedagógus, gyógytestnevelı, óvodamenedzser. Az elızı két évben óvodában pedagógus elbocsátásra nem került sor januárjában Nagyatádon egy kétcsoportos városszéli intézmény-egységben 1 csoport megszüntetésére került sor, az alacsony kihasználtság miatt. Ebbıl adódóan 2 fı létszámleépítését hajtották végre, melyet nyugdíjazással és feladat átszervezéssel oldottak meg. Így a kistérségben az óvónık száma 2-vel csökkent, számuk 2007-ben 87 fı. Szakmai végzettségük a feladatellátáshoz megfelelı. Az óvodapedagógusok csoportban eltöltendı kötelezı óraszáma heti 32 óra. A pedagógusok 2007-ben történt kötelezı óraszám emelése az óvónıket nem érintette. Ebbıl adódóan létszámleépítéssel nem kell számolniuk. Az óvópedagógusok munkáját a kistérség területén 40 dajka segíti Az óvodai ellátás költségviszonyai A feladatellátás finanszírozását alapvetıen három forrásból biztosítják az önkormányzatok. A normatív állami támogatásokból, az intézmények saját bevételeibıl, valamint az önkormányzat saját pénzeszközeibıl. Általánosságból elmondható, hogy a normatív állami támogatásból a finanszírozás nem megoldható. Nem ritkán a normatívával azonos mértékő, vagy azt akár jelentısen is meghaladó saját források szükségesek a biztonságos intézményi mőködéshez. Ezt jól szemlélteti az alábbi ábra. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 26

27 Óvodák összes mőködési kiadása és normatív támogatásának változása Összköltség 2005 Normatíva 2006 Összköltség 2006 Normatíva 2007 Összköltség 2007 Normatíva Beleg Görgeteg Háromfa Kisbajom Kutas Lábod Nagyatád Nagykorpád Ötvöskónyi Rinyabesenyı Segesd Somogyszob Szabás Tarany 4. ábra Óvodák kiadásai és normatív támogatásai Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból Az egyes intézmények tekintetében rendkívül eltérıek a költségek. Ezek többnyire az egyes intézmények sajátos helyzetébıl következik, azonban esetenként származhat az intézményekre elszámolt idegen költségek elszámolási problematikájából is. (Pld. közétkeztetés) Az alábbi diagramon bemutatjuk az önkormányzatok által szolgáltatott adatok alapján az egy gyermekre jutó intézményi költségeket. Az intézmények többségénél szinte folyamatos költségnövekedés figyelhetı meg. Ezzel szemben három település tekintetében évenkénti csökkenés mutatkozik. (Szabás, Ötvöskónyi, Görgeteg) Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 27

28 Óvodák egy fı ellátott gyermekre jutó költségei Ft-ban Tarany Szabás Somogyszob Segesd Rinyabesenyı Ötvöskónyi Nagykorpád Nagyatád Lábod Kutas Kisbajom Háromfa Görgeteg Beleg ábra Egy ellátott gyermekre jutó költség az egyes intézményeknél Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból Az egy pedagógusra jutó költségeknél az adatok hasonló tendenciát mutatnak. Kisbajom esetében valószínőleg eltérített adatokról van szó. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 28

29 Egy óvodapedagógusra jutó költség az egyes intézményeknél Tarany Szabás Somogyszob Segesd Rinyabesenyı Ötvöskónyi Nagykorpád Nagyatád Lábod Kutas Kisbajom Háromfa Görgeteg Beleg ábra Egy óvodapedagógusra jutó költség az egyes intézményeknél Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból Programkínálat A kistérség minden óvodája készített Helyi Nevelési Programot, melynek minden esetben az alappillérei a Közoktatási Törvény és az Óvodai Nevelés Alapprogramja voltak. A programokban általános célként fogalmazódik meg a 3-7 éves gyermekek nyugodt, élmény-gazdag, érzelmi biztonságot nyújtó, harmonikus fejlıdésének elısegítése, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételével. Családias derős légkörben, a sokoldalú képességfejlesztéssel, a személyiség egészére irányuló fejlıdés biztosítása, Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 29

30 elısegítése, hogy az elért eredmények megalapozzák a sikeres iskolakezdést, az iskolára való alkalmasságot. 11. Táblázat Nevelési programok sajátosságai intézményenként Település Intézményi sajátosság Minden intézményben cél és feladat Tarkarét (Háromfa) Mesevár (Tarany) Óvoda Óvoda IV. Béla Király Ált. Isk. Óvoda (Segesd) Micimackó (Kutas) Napköziotthonos Óvoda (Kisbajom) Kispipitér Napköziotthonos Óvoda (Szabás) Napköziotthonos Óvoda (Lábod) óvoda Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda (Nagykorpád) Egyesített (Nagyatád) Óvoda - etnikai program - Kompetencia alapú óvodai nevelési program /HEFOP / - Magyar nyelvő cigány kisebbségi nevelésre vonatkozó útmutatások - Integrált nevelés - Óvodai Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag /HEFOP / - Integrált nevelés és az etnikai nevelés részprogram - Intézmény-egységeiben: - Mozgás részprogram - A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 47. -ban leírt általános nevelési alapelvek és célkitőzések. - Ezen kívül kiemelt feladatként jelölik meg: - gyermekközpontúságot - érzelmi nevelést - játékos formában történı élmények, ismeretek nyújtását - anyanyelvi fejlesztést - testi edzés, kultúrált mozgás fejlesztését - hagyományırzést - helyi sajátosságok megırzését - identitástudat erısítését - társas kapcsolatok alakítását - tevékenykedtetés által történı fejlesztést - iskolára történı felkészítést - másság elfogadását, tiszteletben tartását - környezetünk, természeti értékeink megbecsülését - gyermeki szabadság érvényre juttatását - logopédiai ellátás biztosítása - hátrányos és halmozottan Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 30

31 Somogyszob Község Önkormányzatának Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodája Napköziotthonos Óvoda (Bolhás) Általános Iskola és Óvoda (Görgeteg) Napköziotthonos Óvoda (Rinyaszentkirály) Napközi Otthonos Óvoda (Rinyabesenyı) Szivárvány Óvoda (Ötvöskónyi és Beleg Község Óvodai Társulása) Szivárvány Óvoda Beleg - Erdei Óvoda részprogram - Környezetbarát nevelés részprogram - Tevékenységközpontú saját óvodai program, melyben vállalták a gyermekek integrált óvodai nevelését. - Gyógy-testnevelés biztosítása - Sindelár program - Integrált nevelés - Etnikai program - Integrált nevelés - Etnikai program hátrányos gyermekek ellátásának a biztosítását - SNS-s gyermekek nevelési feltételeinek biztosítását Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 31

32 2.2. Általános és középiskolai, szakképzési kollégiumi feladatellátás a kistérségben Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei iskolájuk fenntarthatósága érdekében, hogy 1-6. osztály van mindkét községben, a 7. osztályt Taranyban, a 8. osztályt Háromfán indították ebben a tanévben. A gyermekek utaztatását saját iskolabusszal oldják meg. Az intézményi társulás tagja még Bakháza. A Rinyamenti Kistérség a kötelezıen biztosítandó általános iskolai oktatás ellátásának szervezését 11 településen, 7 intézmény keretében végzi. Az intézmények fenntartását 6 esetben a települések intézményfenntaró társulásban látják el, Segesd község oktatási intézményének önálló fenntartója az önkormányzat. Az általános iskolák az oktatási törvényben meghatározott struktúrának megfelelıen mőködnek osztályt indítottak 5 településen. Háromfa és Tarany községek azt a módot választották 1-4. osztályban folyik oktatás két településen Belegben Kutas tagintézményében és Nagykorpádon Lábod tagintézményében osztályban látja el az oktatási feladatokat Görgeteg tagiskolája Rinyaszentkirály. A legkisebb iskola Szabáson mindössze 1-2. osztállyal mőködik a Kutasi Révkomáromi János Általános Iskola tagiskolájaként. A fentiekbıl látszik, hogy a legkisebb falvak is ragaszkodnak iskolájuk létezéséhez. Próbálnak a törvényi lehetıségek minden módjával élni, hogy intézményeik továbbra is mőködhessenek és igyekeznek a legjobb feltételeket megteremteni az ott élık alapfokú oktatásának biztosítása érdekében. Középfokú oktatási intézmény csak Nagyatádon van. Önkormányzati fenntartásban gimnázium, és kollégium. Megyei fenntartásban a szakképzı iskola, illetve egy alapítványi iskola is van. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 32

33 12. Táblázat A Rinyamenti Kistérség alapfokú oktatási intézményei az alábbi struktúrában mőködnek Település Intézmény neve Intézményi struktúra Oszt. száma (2007.) Nagyatád Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat 1-8.oszt. 43 Somogyszob Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda 1-8. oszt. 8 Segesd IV. Béla Általános Iskola és Óvoda 1-8. oszt. 12 Kutas Révkomáromi János Általános Iskola 1-8. oszt. 13 Beleg /Kutasnak tagiskolája / Szabás/Kutas tagiskolája/ 1-4. oszt oszt. 1 Lábod Kótai Lajos Általános Iskola 1-8. oszt. 10 Nagykorpád /Lábodnak tagiskolája / 1-4. oszt. 1 Görgeteg Általános Iskola és Óvoda 1-8. oszt. 8 Rinyaszentkirály/ Görgetegnek tagiskolája / 1-3. oszt. 1 Tarany 1-6. oszt. Háromfa /telephely/ Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat 8.o.közös 1-6. oszt. 7.o.közös 14 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 33

34 A nagyatádi kistérség általános iskolái közül a Nagyatád városi iskolák szakmai munkája jó. Mind három általános iskolának sajátos arculata van: zene, néptánc, képzımővészet, sport. Az elmúlt tanévtıl az Árpád Fejedelem Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatás Intézményben a város tanulói a festészet, a grafika, a papírmakett és a textil tanszakokkal ismerkedhetnek. A Babay József Általános Iskola 2005-ben elnyerte a Nemzeti Sporthivatal és a Nemzeti Utánpótlás Nevelési Intézet által kiírt pályázatot, így sportiskolai és módszertani szerepet is ellátó oktatási intézmény lett. Ez a két iskola a holland-magyar MAG projektben is részt vett és pályázati segítséggel kiépítették a Comenius I. minıségfejlesztési rendszerüket. A Bárdos Lajos Általános Iskola nívós kórusai és néptánc csoportja a városi, megyei, országos és külföldi rendezvényeken is részt vesznek. A tanulás-tanítása módszer beépült az oktató- nevelı munkájukba. A Belsı gondozói rendszer (BGR) kialakításán dolgoznak. A város három általános iskolája között jó együttmőködés alakult ki. A községek iskolái közül a mikro-körzeti társulások által fenntartott intézmények oktató-nevelı szakmai munkája jó. Ilyen a kutasi, a lábodi, a somogyszobi, a taranyi és a görgetegi általános iskola. Ezekbe az iskolákba olyan községekbıl járnak gyerekek, ahol a községek több szempontból is hátrányos helyzetőek, ebbıl következik, hogy az iskolába járó tanulók nagy része is hátrányos helyzető. A legtipikusabb hátránytényezık: a szegénység, a munkanélküliség, a szülık alacsony iskolázottsága és a lakhatási körülmények. Éppen ezért mindenütt kiemelt feladat: a mőveltségi hátrányok leküzdése, felzárkóztatás, a társadalmi beilleszkedés segítése, a cigány tanulók szocializációja, az egészséges életmód igényének kialakítása, a természet szeretete és védelme, fokozott gyermekvédelmi tevékenység. Fontos a tanulók tanórai és egymás közötti magatartását érintı szociális és érzelmi képességének fejlesztése (viselkedéskultúra, szociális kompetencia). A személyre szabott fejlesztı feladatok alkalmazása megpróbálja az esélyegyenlıség lehetıségét megteremteni minden gyermek számára, mivel évrıl-évre növekszik a sajátos nevelési igényő tanulók száma. Több iskolában folyik integrációs oktatás, képesség kibontakoztató felkészítés és felmenırendszerben magyar nyelvő cigány kisebbségi oktatás. (Pl. Háromfán a tanulók 30%-a a cigánykisebbséghez tartozik, de más községekben is magas a számuk.) Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 34

35 Bejárók, gyermekek összetétele A Rinyamenti Kistérségi Társulás oktatási intézményeibe a bejáró tanulók száma növekedést mutat az elmúlt 3 évben. A kis falvakban mőködı tagiskolákban elvégzik a gyermekek az alsó tagozat ott lévı osztályait, majd az anyaintézményben folytatják a felsıbb évfolyamokat. Az adatok arra utalnak, hogy ezek a gyermekek adják a bejáró tanulók számát. Más a helyzet Nagyatád esetében. Nagyatád város Bolhás (1-8. osztály) és Ötvöskónyi (5-8.osztály) tanulóinak alapfokú oktatását biztosította társulás keretében június 1-tıl Bolhás, Nagyatád, Ötvöskónyi községek intézményfenntartó társulás keretében mőködtetik a Nagyatádi Közoktatási Intézményt, mely biztosítja a három település alapfokú nevelését-oktatását (1-8 osztály). Ezzel Ötvöskónyi alsó tagozatos iskolája megszőnt. A 2007/2008-as tanévben 114 gyermek jár be Nagyatád 3 általános iskolai intézményegységébe a (társulásból) Bolhásról és Ötvöskónyiból. A város általános iskoláiba járnak még be olyan településekrıl is gyermekek, ahol mőködik, iskola 1-8. osztállyal (Lábod, Kutas, Segesd, Somogyszob, Tarany, Háromfa) sıt intézményfenntartó társulásban vannak más községgel (Beleg, Szabás, Nagykorpád). Annak egyik oka, hogy nemcsak a társulás falvaiból járnak ide iskoláskorúak az, hogy a kistérség központjában nagyobb a munkalehetıség, így a környezı falvakból is sokan a városba járnak dolgozni. Biztosabbnak látják a szülık, ha gyermekük is oda jár iskolába, ahol a munkahelyük van. Több szülı és gyermek nagyobb lehetıségeket lát a városi iskolákban (mővészeti oktatás, sport lehetıségek, stb.), színvonalasabbnak tartja az itteni oktatást. Az alábbi diagram jól szemlélteti, hogy míg szinte valamennyi intézmény esetében csökkenı a bejáró gyermekek száma, addig a városba bejárók száma töretlenül növekszik, miközben ott is csökkenı gyermeklétszám figyelhetı meg. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 35

36 A bejáró gyermekek létszámának változásai az egyes települési intézményekben az összlétszámhoz viszonyítva Görget eg Kutas Lábod Nagya tád Somo gyszo b Három fa- Tarany 2005 Össz.létsz Bejáró Össz.létsz Bejáró Össz.létsz Bejáró ábra A bejáró gyermekek létszámának változásai az egyes települési intézményekben Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Az iskolákba bejáró tanulók nagy többsége iskolabuszon utazik egyik településrıl a másikra. Reggel önállóan, illetve kisérıvel érkeznek az iskolákba a gyermekek, hiszen a buszmegálló az intézmények elıtt vagy közelében van. A délutáni visszautaztatás szervezetten történik, hiszen egy idıben hagyják el az intézményt, kísérı-tanár felügyelete mellett. A 2007/2008-as tanévtıl iskolabusszal oldja meg Ötvöskónyi Önkormányzata a bejárást gyermekei számára. Belegbıl, Kisbajomból, Szabásról is iskolabusszal érkeznek a kutasi iskolába a tanulók. A buszon minden esetben felügyelı felnıtt tartózkodik. Háromfa és Tarany közös fenntartású intézményében a 7. és 8. osztályok utaztatása szintén iskolabusszal történik, tanári kísérettel, ettıl a tanévtıl. A Nagyatádon dolgozó szülık az alsó tagozatra járó gyermekeiket nagy számban saját személygépkocsival szállítják az iskolába és haza, vagy együtt utaznak buszon, vagy vonaton. A bejárás legnagyobb távolsága maximum 20 km, így a jogszabályban elıírt idıkeret betartható. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 36

37 13. Táblázat Az általános iskolába bejáró gyermekek száma és aránya Települési intézmények Más településrıl bejáró gyermekek száma az iskolákban Más településrıl bejáró gyermekek aránya a teljes létszámhoz viszonyítva Nagyatád % 21% 24% Somogyszob % 16% 19% Segesd 2 3-0,8% 1,2% - Kutas % 49% 50% Beleg /Kutasnak tagiskolája / Szabás /Kutasnak tagiskolája/ % Lábod % 34% 28% Nagykorpád /Lábodnak tagiskolája/ Görgeteg % 17% 21% Rinyaszentkirály/ Görgetegnek tagiskolája / Tarany ,7% Háromfa /telephely/ % 27% - 20% Összesen : ,8 21,3 23,4 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Intézményi létszámok Az általános iskolák számított kihasználtsága az alapító okiratban szereplı férıhely és a tényleges létszám összevetése alapján kistérségi szinten 77%. Jó a kihasználtság a kistérség általános iskoláiban a következı településeken: Nagyatádon 93%- Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 37

38 os, Segesden 86%-os és Taranyban- Háromfán 88%-os. Belegben, Görgetegen 80% alatti, Somogyszobon, Nagykorpádon 70% alatti és Kutason, Rinyaszentkirályban 60% alatti a kihasználtság. Az elızı három évben hasonló az évenkénti kapacitás kihasználtság, mivel a gyereklétszám csökkenése következtében évente osztálycsoportokat szüntettek meg. Így 118-ról 112-re változott az általános iskolai osztályok száma, azaz hattal lett kevesebb. A tanulók létszáma 63-mal kevesebb fırıl 2417 fıre csökkent három év alatt. A kihasználtsági mutató csökkenı Kutas, Somogyszob és a Nagyatád-Babay iskolái esetében, azonban az osztályok száma csak a Babay iskolában csökkent eggyel 2007-re. Háromfa- Tarany kettıvel, Lábod, Nagyatád, Segesd eggyel-eggyel csökkentette az osztályai számát. (2. számú melléklet) Az egyes településekre vonatkozó létszámadatokat és kihasználtsági mutatókat is a 2. számú melléklet tartalmazza. Az intézmények kihasználtsági mutatók javításán az önkormányzatok intézményi összevonássokkal, illetve férıhelyszám módosításokkal igyekeznek javítani. Gyermeklétszám bıvülése csak átcsoportosításokkal, a kis, gazdaságtalan intézmények megszüntetésével lehet. Az általános iskolai osztályok száma 112, tehát az egy osztályra jutó átlag létszám 22 fı, ami megfelel az országos átlagnak. Az egy osztályra jutó átlaglétszám legnagyobb Nagyatádon~ 26 fı. A legkisebb Rinyaszentkirályon 14 fı és Szabáson 15 fı, mivel ezekben a tagiskolákban csak alsó tagozat mőködik összevontan. Az általános iskolák tantermeinek a száma 149. Az október 1-jei statisztika alapján a tanulólétszám 2417 fı. Az egy teremre jutó tanulólétszám 16 fı, mely kedvezıbb az országos átlagnál, ami 21 fı/terem. Jelenleg az általános iskolákban az elsı osztályosok száma 9%-kal kevesebb, mint e tanévben végzı 8. osztályosok száma. A különbség 28 tanuló és ez a tanulócsoportok kistérségi átlag létszáma alapján kb. egy osztállyal kevesebb. A 2008/2009-es tanévben a 7. és 8. osztályos tanulók létszáma magasabb lesz, mint a helyükre várhatóan az elsı osztályokba belépık száma. Jelenleg az alsó tagozatos tanulók száma is kevesebb, mint a felsısöké. Ez azt mutatja, hogy a következı 5 évben további öt osztály megszüntetésére lesz lehetıség. Várhatóan tovább csökken még az általános iskolások száma, tehát tovább romlik a kihasználtsági mutató a kistérség általános iskoláiban. Az általános iskolákat fenntartó önkormányzatok látva a tanulók létszámának alakulását az intézményeikben- hasonlóan az óvodákhoz-, áttekintették nevelési-oktatási koncepciójukat és a lehetıségek mérlegelése után, vagy társultak más település Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 38

39 intézményével, vagy tagintézményként mőködtek tovább. Intézményfenntartó társulást hoztak létre és annak keretei között mőködnek tovább: Nagyatád, Bolhás, Ötvöskónyi; Somogyszob, Kaszó, Bolhás; Kutas, Beleg(tagiskola 1-4 oszt), Kisbajom, Szabás(tagiskola 1-2 oszt) Lábod, Nagykorpád (tagiskola 1-4 oszt), Rinyabesenyı; Görgeteg, Rinyaszentkirály (tagiskola oszt); Tarany, Háromfa, Bakháza települések iskolái. Az intézményfenntartó társulások központjai: Nagyatád, Somogyszob, Kutas, Lábod, Görgeteg, Tarany. Segesd község önkormányzata önállóan látja el a település 1-8 osztályos tanulóinak alapfokú oktatását A tanulói évfolyamok közti továbbhaladás a kistérség iskoláiban 14. Táblázat A tanulmányi idı letelte elıtt távozó tanulók száma Település iskolái 2004-ben távozó tanulók száma 2005-ben távozó tanulók száma 2006-ban távozó tanulók száma Lábod Segesd Tarany- Háromfa Kutas Görgeteg Somogyszob Nagyatádiskola Nagyatádiskola Nagyatádiskola Bárdos Babay Árpád Összesen: Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 39

40 A táblázatból jól látható, hogy változó évenként az intézményekbıl távozó tanulók száma az elmúlt három év átlagában 44 fı/év. Ez évente közel kétosztálynyi tanulót jelent. A kistérséghez legközelebb Kaposváron, Barcson és Csurgón van hat és nyolc osztályos középiskola a megyében. A szülık ezt a korosztályt még nem szívesen engedik el a közelükbıl, ezért ritkán, vagy esetenként élnek ezzel a lehetıséggel. Tehát az elvándorlást ez nem befolyásolja. A fı mozgás a mikro-térségi központoknál van. A tanulólétszámok itt a legmagasabbak. A kistérségben kevés a munkalehetıség, ezért a szülık költözése miatt évente, általában kiegyenlítıdik az érkezı és távozó tanulók száma. A távozók többsége évfolyamonként általában 1-2 fıt tesz ki. Az elvándorlás okai: Segesd, Kutas, Nagyatád-Babay esetében 7. és 8. évfolyamon 2-3 fı távozik, mert 16. évét betöltötte és magántanulóként vagy felnıttképzésben, folytatja tanulmányait. Egy- két esetben a szülık a tanulási vagy magatartási problémák miatt váltanak iskolát. Elıfordul, hogy az iskola program kínálata- tanulmányi, sport, mővészeti képzésmiatt történik a váltás. Az általános iskolák viszonylag probléma mentesen átjárhatóak. Minden esetben a fogadó iskola igazgatója dönt a tanuló átvételérıl a törvényesség betartásával. Sajátos nevelési igényő tanulók 15. Táblázat Sajátos neveléső igényő tanulók számának alakulása az egyes intézményekben Intézmények Iskola tanulóinak létszáma (fı) Sajátos nevelési igényő tanulók létszáma (fı) Sajátos nevelési igényő tanulók aránya (%) Beleg Görgeteg ,7 17,3 18,1 Háromfa ,6 34,3 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 40

41 Intézmények Iskola tanulóinak létszáma (fı) Sajátos nevelési igényő tanulók létszáma (fı) Sajátos nevelési igényő tanulók aránya (%) Kutas ,6 11,5 12,6 Lábod ,97 1,47 3,4 Nagyatád Árpád ,8 8,8 12,1 Bárdos ,5 4,1 5,6 Babay ,4 2,2 6,2 Nagykorpád ,6 Rinyaszentkirály Segesd ,6 9,8 16,6 Somogyszob ,9 5 5,9 Szabás Tarany ,7 21,2 Tarany-Háromfa Összesen: ,7 8,7 11,8 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 2006 és 2007 között 70 tanulóval több tanuló kapott határozatot a szakértıi és rehabilitációs bizottságtól. Jelenleg a törvényi elıírásoknak megfelelıen a szakértıi vélemények 2007/2008-as tanév végéig érvényesek. Ezen tanulók többsége beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarokkal küzd. Ezek az adatok az országos adatokat is jóval meghaladják. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 41

42 A hátrányos helyzető tanulók száma közelíti az összes diáklétszám felét. Ez rendkívül magasnak tekintendı. Sajnálatos, hogy ez az adat tartósan több évre visszamenılegesen stagnáló. 16. Táblázat Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma és aránya az összlétszám tekintetében Intézmények Iskola tanulóinak létszáma Hátrányos helyzető tanulók létszáma Hátrányos helyzető tanulók aránya Halmozottan hátrányos helyzető tanulók (2007) száma aránya Beleg ,8 63,6 73,9 Görgeteg ,7 80,2 81, ,6 Háromfa ,9 57,5 Kutas ,2 74,9 72, ,7 Lábod Nagyatád Árpád ,5 14,9 18,3 18 4,2 Bárdos ,4 20,5 28,1 26 6,1 Babay , Nagykorpád , Rinyaszentk , irály Segesd ,4 39,7 43, Somogyszob ,1 37,5 39,7 3 1,9 Szabás Tarany ,5 78 Tarany , ,2 Háromfa Összesen: ,8 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 42

43 17. Táblázat Halmozottan hátrányos helyzető tanulók adatai Az iskolák tanulóinak összlétszáma Hátrányos helyzető tanulók létszáma Halmozottan hátrányos helyzető tanulók létszáma Halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya Össz.létsz.hoz HH-s gy.számához % 46% Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból A hátrányos helyzető tanulókon belül is kirívóan magas a halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma. Közelítıleg fele, ami komoly ráfigyelést kíván az intézmények részérıl. A kistérségben végzett különbözı szociális felmérések kimutatták, a munkanélküliséget a családok nehéz anyagi helyzetét, a megélhetési gondokat. Ezt mutatja a bejáró gyermekek összetétele is, hiszen 2007-re 50 % fölé emelkedett a hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő gyermekek száma. Ettıl az évtıl jegyzıi kötelezettség a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek nyilvántartása. A kistérség intézményeibe összesen bejáró gyermekek, és a halmozottan hátrányos tanulók aránya meghaladja a 25%-ot. Nagy feladat hárul a befogadó iskolákra, e nehézségekkel küzdı tanulók biztonságos és szakszerő ellátásának tekintetében. 18. Táblázat Bejáró tanulók összetétele Tanév Össz. bejáró HH bejáró HHH bejáró SNI bejáró A HH + SNI-s tanulók aránya az összes bejáróhoz % % % Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Az iskolák felzárkóztató foglalkozások biztosításával és fejlesztı foglalkozások szervezésével próbálják biztosítani a hátrányok leküzdését. A térség négy (kutasi, segesdi, Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 43

44 görgetegi, háromfai) intézményében nagyon magas a hátrányos helyzető és SNI-s tanulók száma. Az iskolák vezetıi ezen tanulók számára az esélyt teremtı nevelésnek és oktatásnak az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történı megszervezését, integrációs felkészítést folytatnak. A programban részt vevı gyermekek több egyéni fejlesztı képzést kapnak, úgy, hogy a normáltempóban haladók is elfogadják, segítik az osztálytársaik fejlıdését. Így saját fejlettségi szintje szerint tud fejlıdni mindenki. Hosszú távon csökken az évfolyamismétlık és az iskolarendszerbıl kikerülık száma. Az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket a program biztosította. Azokban az iskolákban Somogyszob, Nagyatád ahol az integrációs nevelés nem központi program alapján valósul meg, fejlesztı pedagógus, gyógypedagógus külön is foglalkozik a problémás tanulókkal egyéni fejlesztéseket, felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek a számukra. A tanórákon, tanórákon kívül, külön személyre szabott fejlesztési terv alapján mely szakember (fejlesztı pedagógus) irányadásával készül oktatják társaikkal együtt a tanulókat. Az általános iskolás gyermekek beszédhibáinak javításához, nyelvi kommunikációs zavaraik korrigálásához, a dyses problémák megelızéséhez a kistérség szakemberei adnak segítséget. Ezt a feladatot 4 fı logopédus látja el. A Nevelési Tanácsadó megyei fenntartású intézményként látja el a város és környéke iskolaérettségi vizsgálatait, terápiás kezeléseit. Az intézmény a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdı gyermekek problémáinak feltárásával segíti az oktatási intézmények munkáját. 19. Táblázat Fejlesztı és felzárkóztató foglalkozások Fejlesztı foglalkozáson részt vett Felzárkóztatáson részt vett (korrepetálás) Alkalmazott szakemberek Fejlesztıpedagógus, Gyógypedagógus, Logopédus Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 44

45 2.3. A feladatellátás fizikai jellemzıi Az iskolaépületek jellemzıi, eszközellátottság A kistérség iskolás tanulóinak elhelyezésére kevés kivételtıl eltekintve régi építéső épületek szolgálnak. A legrégebbi épület Nagyatádon található, a Bárdos iskola, amely eredetileg is oktatási célra épült. A legfiatalabb épület is Nagyatádon van a Babay iskola, amely 1985-ben épült. Az iskolák tantermeinek száma a jelenlegi igényeket meghaladják. Ennek oka a létszámok csökkenésébıl ered. A legnagyobb iskola a városban van, 3 intézmény-egységbıl áll, melyekben összesen 43 osztályterem és 18 szaktanterem fogadja a tanulókat. Tizenhat tantermes iskola van Lábodon, és 14 tantermes Kutason. Jelentısebb még a 12 tantermes segesdi iskola. 8 tantermes a görgetegi, és a taranyi, 9 tantermes a háromfai iskola. A többi iskolának 1-2 tanterme van. A kutasi iskolának tornacsarnoka, a többi intézménynek tornaterme, vagy tornaszobája van. Szabási és a nagykorpádi kisiskolákban egyik sincsen. Az intézményben fızıkonyha mőködik Lábodon, Kutason, Nagyatádon két intézményben (Babay és Árpád iskola), Taranyban, Háromfán és Segesden. A nagyatádi Bárdos iskolának tálalókonyhája és étterme sincs. A közeli kollégium szolgáltatásait veszi igénybe. Ugyancsak nincsenek ilyen szolgáltatások, Rinyaszentkirályon, Belegben, Szabáson és Nagykorpádon. Mindegyik intézményt általában az óvoda konyhája szolgálja ki. Az épületek fejújítására az önkormányzatok igyekeznek minden lehetıséget kihasználni. Segesden 2005-ben teljes rekonstrukciót hajtottak végre. Jelenleg csak néhány külsı udvari munkálat vár megoldásra. Az intézmények akadálymentesítettsége többségében megoldatlan Alkalmazottak A kistérség általános iskoláiban az alkalmazottak száma az elızı évhez képest 49 fıvel csökkent, 360 fırıl 311 fıre. A pedagógus státuszban lévık száma 22 fıvel (9%-kal) az egyéb munkatársak száma 27 fıvel (23%-kal) csökkent. (3. számú melléklet) Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 45

46 A pedagógusok számának ilyen arányú csökkenését okozta: Az oktatási törvény módosításai, pl.: felemelték szeptembertıl a pedagógusok kötelezı órák számát. A csökkenı gyereklétszám és az iskolai tanulók óraszámának csökkenése. A települések oktatási társulásai, struktúraváltása. A következı években további kb. 4%-os létszámleépítés várható. A pedagógus létszámcsökkenés 15 %-os, ami 16 fıt érintett Nagyatádon 2007-ben. A Nagyatádi Közoktatási Intézmény létrehozása, az áttanítás megszervezése és az elıbb már felsorolt okok miatt szükséges volt a létszámleépítés. Kutason 14%-os (3 fı), Lábodon 9%-os (2 fı) volt a létszámleépítés. Segesden, Somogyszobon és Szabáson 1-1 fıvel csökkent a pedagógusok száma. Szabáson 2 fı helyett 1 fı maradt. A pedagógus létszám leépítést elsısorban nyugdíjazással oldották meg vagy a dolgozó saját kérésére történt. Két esetben a nem megfelelı végzettség miatt történt a felmondás. Néhány fınél feladatkör átcsoportosítást alkalmaztak. Az egyéb munkatársak: gazdasági vezetı, gazdasági ügyintézı, iskolatitkár, élelmezésvezetı, konyhai dolgozó, karbantartó, takarító. İk biztosítják a háttérbıl a mindennapi oktató-nevelı munkához a megfelelı körülményeket. További létszámleépítés a jelen struktúrában az egyéb munkát végzıknél már veszélyeztetné a napi munkavégzést vagy bizonyos szolgáltatásokat- pl. gyermekétkeztetést, takarítást- meg kellene vásárolnia az intézményeknek. További létszámleépítés esetleg struktúra váltás esetén lehetséges. A pedagógusok száma országosan magas. Ennek egyik mutatója az egy pedagógusra jutó gyerekek száma. 2005/2006-os országos átlag: 10 tanuló jut egy pedagógusra. A kistérségi átlag valamivel ettıl magasabb ~ 10,4 tanuló ben javult az egy pedagógusra jutó gyerekek száma, mely ~11 fı lett a létszámleépítés és az intézményi struktúraváltás következtében. Az egy pedagógusra jutó gyerekek száma az országos átlag felett van Szabás, Kutas, Beleg, Segesd, Nagyatád, Rinyaszentkirály, Somogyszob iskoláiban. Az országos átlagnak felel meg Görgeteg iskolája és átlag alatti a Nagykorpád, Lábod, Háromfa-Tarany iskoláiban ez a mutató. Továbbra is szükség van a pedagógus létszám és a tanulólétszám változásainak figyelembe vételével az iskolaszerkezet ésszerő, gazdaságos és szakmai szempontoknak megfelelı átalakítására. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 46

47 Lehetıség szerint a jól képzett, motivált és az eredményes munkát végzı pedagógusokat kell megtartani és továbbképezni. Fontos, hogy a kistérségben tanuló diákok egyenlı esélyekkel induljanak a középiskolákba. Ehhez a felsı tagozaton is törekedni kell, hogy a szakos ellátás 100%-os legyen. Jelenleg Görgetegen, Segesden, Taranyban- Háromfán, Kutason és a nagyatádi Babay iskolában, azaz az iskolák 35%-ban nem 100%-os a szakosan leadott órák száma. Két esetben egy-egy szakon, három esetben két-három szakon nem tudják biztosítani az elıírt végzettséget. A hiányszakok a következık: angol, történelem, kémia, biológia, technika, rajz. Fıként a évfolyamon fordul elı, hogy ezt nem tudják biztosítani az iskolák, pedig a továbbtanulás szempontjából itt lenne a legfontosabb. Az intézmények vezetıinek egyik lehetısége a pedagógus továbbképzési keretbıl a hiányszakok pótlása. A továbbképzéseket országos, megyei és kistérségi szinten is igénybe veszik a kistérség pedagógusai. Az iskolai továbbképzési keretösszegén felül e célra pályázaton nyert lehetıséget több intézmény is (pl. Segesd, Lábod, Kutas) vagy országos projektben való részvétellel jutott hozzá új ismeretek elsajátításához (pl. Nagyatád iskolái, Háromfa). A kistérségi társulás anyagilag is támogatja a szakmai továbbképzéseket. Ez lehetıvé teszi, hogy helybe lehet hozni a képzéseket, így könnyebb a munkaidıhöz igazítani és kevesebb idıt kell utazásra fordítani. Az intézmények elsısorban a szakos ellátottság teljesítéséhez támogatják a pedagógusokat, a hiányszak megszerzését ösztönzik. Pl. angol, informatika, történelem, biológia, kémia, rajz, fejlesztı pedagógus. Az új, korszerő nevelési, tanítási módszerek elsajátításához és a törvényi változásokat követı továbbképzésekhez járulnak hozzá. Évente változó a továbbképzéseken résztvevı pedagógusok száma. Az elızı három év átlaga 135 fı/év, ami a pedagógusok létszámának átlagához viszonyítva 57%. Jellemzı, hogy évente a pedagógusok több mint fele részt vesz szakmai képzéseken. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 47

48 20. Táblázat Továbbképzésben résztvevı pedagógusok Továbbképzésben résztvevı pedagógusok Intézmények száma a 277/1997 (XII.22) Korm. Rendelet szerint Beleg Görgeteg Kutas Lábod Árpád Nagyatád Bárdos Babay Nagykorpád 1 3 Rinyaszentkirály Segesd Somogyszob Szabás n.a. n.a. n.a. Tarany-Háromfa Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból A különféle képzések típusait az egyes intézményenként a 4. számú mellékletben mutatjuk be. A kistérség intézményeiben 220 pedagógus tanít az általános iskolákban. Ebbıl 14 fı egyetemi, 206 fı fıiskolai végzettséggel rendelkezik. Több diplomával rendelkezik ~33%, azaz 72 fı. A szakvizsgázott pedagógusok száma 31 fı, ebbıl 24 fı közoktatás vezetı. Szakértıi végzettsége 5 fınek van. Magas a más településekrıl a munkahelyére Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 48

49 bejáró pedagógusok száma, 49 fı, mely a pedagógusok létszámának 22 %-a. Ez a települések szempontjából nem elınyös. A hiányszakok kivételével a pedagógusok és a vezetık végzettsége jónak mondható. A több diplomával rendelkezık tanítói és tanári végzettséggel rendelkeznek. Ez szakmai szempontból kedvezı, a 2008 szeptemberétıl bevezetésre kerülı nem szakrendszerő oktatáshoz Az iskolai feladatellátás költségviszonyai Az iskolák mőködtetési költségeinek szerkezete az óvodákkal megegyezı. Ezen költségek tekintetében is változó mértékő, de jelentıs önkormányzati önerı szükséges az ellátáshoz. Arányaiban azonban ez kisebb mértékő, mint az óvodáknál, azonban összegszerőségében a feladat jellegébıl fakadóan értelem szerően nagyobb. Iskolák kiadásai és a normatív támogatás változásai Összköltség 2005 Normatíva 2006 Összköltség 2006 Normatíva 2007 Összköltség 2007 Normatíva Görgeteg Háromfa Kutas Lábod Nagyatád Ötvöskónyi Segesd Somogyszob Tarany 8. ábra Iskolák kiadásai és normatív támogatásai Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 49

50 Általánosságban évenkénti folyamatos költségnövekedés a jellemzı, de figyelmet érdemlı, hogy a kisiskolák költségnövekedése kiugróan magas. (Beleg, Ötvöskónyi, Nagykorpád, Szabás) Ma már ezek közül Ötvöskónyiban megszőnt az iskola, a többi pedig tagintézményként mőködik tovább. Iskolák egy fı ellátott gyermekre jutó éves költségei Ft-ban Tarany Szabás Somogyszob Segesd Ötvöskónyi Nagykorpád Nagyatád Lábod Kutas Háromfa Görgeteg Beleg ábra Iskolák egy fı ellátott gyermekre jutó éves költségei Ft-ban Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból Az egy fı pedagógusra jutó költségeknél is mutatkozik a folyamatos növekedés. Ugyanakkor az adatok azt is jelzik, hogy milyen mérető tantestülettel dolgoznak az egyes intézmények. A kisebb tantestületeknél ugyanis magasabb az egy pedagógusra jutó költség. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 50

51 Tarany Szabás Somogyszob Segesd Egy pedagógusra jutó költség az egyes iskolai intézményekben Ötvöskónyi Nagykorpád Nagyatád Lábod Kutas Háromfa Görgeteg Beleg ábra Egy pedagógusra jutó költség az egyes iskolai intézményekben Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból Programkínálat A közoktatásról szóló évi LXXIX törvény 44 (1) bekezdésében leírtaknak megfelelıen a kistérség minden alapfokú oktatási intézményében a nevelı és oktató munka a fenntartó által elfogadott és jóváhagyott pedagógiai program szerint folyik. Az iskolák a pedagógiai programjukat, annak részeként-a Nemzeti Alaptanterv alapján- Helyi tantervet készítettek. E dokumentumok a törvényi megfelelés alapján a helyi igényeket, körülményeket figyelembe véve fogalmazza meg azokat a pedagógiai elképzeléseket, ajánlásokat, melyek tartalmazzák a tanulóik nevelési-oktatási szükségleteit, szüleik igényeit és a nevelıtestület lehetıségeit. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 51

52 21. Táblázat A kistérség iskolái pedagógiai programjainak legfontosabb elemei Intézmények Intézményi sajátosság (arculat ) Minden intézményben cél és feladat Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda /Somogyszob/ Révkomáromi János Általános Iskola /Kutas/ Beleg /Kutasnak tagiskolája / Szabás tagiskolája / /Kutasnak Kótai Lajos Általános Iskola /Lábod/ Nagykorpád tagiskolája / /Lábodnak Általános Iskola és Óvoda /Görgeteg/ Rinyaszentkirály/ Görgetegnek tagiskolája / - Alapfokú mővészeti oktatás Kézmőves tanszak Néptánc tanszak - Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása - Erdei iskola projekt alapján a környezeti nevelés kiemelt terület. - Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása - Roma kisebbségi oktatás magyar nyelven - Alapfokú mővészeti oktatás (néptánc) - Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása - Cigány kisebbségi nevelés oktatás - Alapfokú mővészetoktatás (szerzıdéses formában) színjáték, makett, papírtárgykészítı tanszakok - A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 48. -ban leírt általános nevelési alapelvek és célkitőzések. Ezen kívül, minden iskola biztosít tanulói számára: -logopédiai ellátást -gyógy-testnevelés ellátását A logopédiai ellátást saját szakemberével biztosítja (Tarany-Háromfa ), kistérségi szolgáltatást vesz igénybe az összes többi intézmény. Gyógytestnevelés ellátása saját szakemberrel történik Nagyatád, Tarany-Háromfa, Somogyszob Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 52

53 Intézmények Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat Háromfa /telephely/ Intézményi sajátosság (arculat ) - Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása - Cigány kisebbségi oktatás - Kompetencia alapú oktatás - Projektoktatási módszer - MAG programban való részvétel Minden intézményben cél és feladat IV. Béla Általános Iskola és Óvoda /Segesd/ Nagyatádi Közoktatási Intézmény -Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása -Diáksport-egyesület Tollaslabda Szakosztály - Alapfokú mővészetoktatás (szerzıdéses formában) néptánc, kézmőves, zene, dráma tanszakok - Alapfokú mővészetoktatás: Képzımővészeti ága (grafika, festészet, papír-makett készítı, és textil tanszakok Zenemővészeti ág (szolfézs, hegedő, gordonka, zongora, fafúvós, rézfúvós, zenetörténet, kamarazene, szintetizátor) - MAG programban való részvétel - Adaptiv tanulásszervezés - Sportiskolai oktatás - Emelt szintő ének zene oktatás - Diáksport egyesület Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 53

54 Intézmények Intézményi sajátosság (arculat ) - Cserkészet - Néptánc oktatás - BGR Minden intézményben cél és feladat Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Alapfokú mővészetoktatás Az alapfokú mővészetoktatást - Nagyatád Város Önkormányzata fenntartásában júniusáig két önállóan mőködı intézmény biztosította. A zenei nevelés alakításában nagy szerepet töltött be a Városi Zeneiskola. Az intézményben vonós, fúvós és zongora tanszakok mőködnek és zenei elıképzés is folyik. Az intézmény szívesen fogadja a kistérségbıl bejáró tanulókat, rugalmasan alkalmazkodik azok közlekedési igényeihez. Bejáró növendékek Lábodról, Taranyból, Belegbıl, Kutasról, Görgetegrıl, Szabásról, Ötvöskónyiból, Bolhásról és Somogyszobról is igénybe veszik a zeneiskolai oktatást. Az egyes mővészeti képzéseken résztvevık számát a csatolt 5.számú melléklet mutatja. 2005/2006 tanévtıl az Árpád Fejedelem Általános Iskolában képzımővészeti alapfokú mővészetoktatás indult négy tanszakkal: festészet, grafika, papír-makett és textil tanszakon. Folyamatos az érdeklıdés a gyerekek és szülık részérıl, hiszen a nívós kiállítások, a rajzpályázatokon elért sikerek az oktatás eredményességét tükrözik. Az alapfokú mővészeti oktatást folytató mindkét iskola az átszervezést követıen a Nagyatádi Közoktatási Intézmény kereteibe szervezıdött. Alapfokú mővészetoktatás folyik még más szervezési formában Görgetegen (kihelyezett telephelyeként) a szegedi Táltos Mővészeti Iskolának, színjáték, makett, papírtárgy-készítı tanszakokon, illetve Somogyszobon kézmőves és néptánc tanszakon. Segesden ugyancsak szerzıdéses formában biztosítanak alapfokú mővészetoktatást 4 tanszakon: néptánc, kézmőves, zene és dráma. 2007/2008-as tanévtıl a Kadarkúti iskolával kötött megállapodás alapján biztosítja a Kótai Lajos Általános Iskola a mővészeti oktatást néptánc szakágban. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 54

55 22. Táblázat Idegen nyelvoktatás Angol nyelvet tanul Német nyelvet tanul Csak angol ny. oktatás Csak német ny. oktatás Angol és német ny. oktatás Segesd, Görgeteg, Háromfa- Tarany, Somogyszob Kutas, Nagykorpád Lábod, Nagyatád (3intézmény egységében) Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból A kistérség minden 1-8 osztályos általános iskolájában folyik idegen nyelvoktatás. Segesden csak angolul tanulhatnak a gyerekek. Öt intézményben Görgetegen, Háromfán-Taranyban, Somogyszobon, Nagykorpád és Kutason csak német nyelvet oktatnak. Két nyelv (angol és német) közül választhatnak a diákok Lábodon és Nagyatád 3 intézmény-egységében. 6 iskolában, csoportbontásban szervezik az órákat. 1 településen már 2.osztálytól választható, 8 iskolában 4. osztálytól folyik tanórán nyelvoktatás, 1 helyen 5. osztálytól. 23. Táblázat Nyelvtanárok száma végzettség szerint Végzettség szerint Angol nyelv Német nyelv 6. osztályig taníthat 7 fı 3 fı 8. osztályig taníthat 1 fı 7 fı Összesen: 8 fı 10 fı Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból A nyelvtanári ellátás még mindig nem megfelelı. Hiányoznak a 7. és 8. osztályokba tanári végzettséggel rendelkezı angol szakos nevelık. Az angol nyelv térhódítása ellenére sem tudják a kistérség iskoláiban a nyelvet megfelelı végzettségő szakemberek oktatni. Változatlanul hiányszaknak számít. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 55

56 24. Táblázat Informatikai képzésben részesülı tanulók száma és aránya Tanév Tanulók összlétszáma Informatikai oktatásban tanórán részesülı tanulók száma Informatikai oktatásban szakköri foglalkozáson részesülı tanulók száma Informatikai oktatásban részesülık aránya az össz. létszámhoz viszonyítva % % % Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból A mai kor követelménye, a gyermekek legkedvesebb tantárgya közé tarozó - számítástechnikai ismeretek oktatása informatika. A fenti adatok is tükrözik, hogy évrılévre nı a számítástechnikai ismereteket elsajátító tanulók száma. Az intézményekben, nagyobb számban tanórai kereten belül, a tantervi elıírásoknak megfelelıen történik az informatika oktatása. Szakköri foglalkozáson azok a gyermekek vesznek részt, akiknek nem szerepel még az órarendjében, mint tantárgy, viszont szabad idejükben szívesen ismerkednek számítástechnikával. Jellemzı, hogy 6. osztálytól már minden iskola óratervi tantárgyként szerepelteti a számítástechnikát, 1. és 2. osztályban a szakköri keret, 3. és 4. osztálytól már 4 4 iskolában tanórán is oktatják. Minden intézmény rendelkezik az oktatáshoz legszükségesebb tárgyi és személyi feltételekkel. A legkorszerőbb technikai eszközökkel Somogyszob és Háromfa iskolái rendelkeznek (Pld. Interaktív tábla). A Rinyamenti Kistérség iskoláinak pedagógusai a kor követelményeinek megfelelve, törekednek a legújabb pedagógiai módszerek elsajátítására továbbképzéseken való részvétellel, továbbtanulással és annak átadására tanítványaik számára tól a holland magyar MAG (Megelızés Alkalmazkodás Gondoskodás) program által elsajátított adaptív oktatási módszerek alkalmazásával oktatják tanulóikat, az NKI két intézményegységében és a Háromfa telephelyő iskolában. A kistérség területén már az elızı tanévekben ismerkedtek a nevelık a kooperatív tanulási technikákkal, és a projekt módszerrel, melyeket alkalmaznak is. Területünkön, Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat intézményében 2006 óta, uniós pályázat segítségével folyik kompetencia alapú oktatás, az 1 3. osztályban olvasás Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 56

57 szövegértés, az 5 8. osztályokban informatika, matematika, földrajz, történelem, biológia, kémia, német oktatás. Az oktatási intézmények pedagógiai programjaiban fontos szerepet kellett kapnia a - Kt ának megfelelıen - az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programjának. A kistérségi iskolákban törekednek a környezet ismeretén és személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás egyéni és közösségi szinten történı a tanulók életvitelét meghatározó elvek kialakítására. Tananyaghoz kapcsolódó környezetvédelmi elıadásokat szerveznek, tanórán kívüli foglalkozásokon, táborokban nevelik a környezet szeretetére, megóvására a tanulókat Tanórán kívüli foglalkozások Az iskolák a közoktatásról szóló évi LXXIX.törvény ának megfelelıen a tanulók érdeklıdése, igénye szerint nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozásokat szerveznek, napközi,tanulószoba, szakkör, konzultáció, speciális, illetve kiegészítı ismeretek átadása céljából. 25. Táblázat Tanórán kívüli fogalalkozások Tanórán kívüli foglalkozások Tanévek Összes résztvevı Résztvevı/összes létszám Napközi - tanulószoba (alsó felsı) % % % Szakkörök, tehetséggondozás, % érdeklıdési körök, házi bajnokság, tanulmányi kirándulás,énekkar,mővészeti csoport,énekkar % 52% % Sportkörök, sportfoglalkozások % % Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 57

58 Az egyes intézményekre vonatkozó részletes adatokat a 6.számú mellékletben mutatjuk be. A tanórán kívüli foglalkozások közül ki kell emelni a napközi, illetve tanulószoba szerepét. Jó lehetıséget biztosít a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos, SNI-s tanulókkal való foglalkozás lehetıségére. Ezeknek a tanulóknak a szülei általában nem tudnak segíteni a tanulásban gyermekeiknek, az otthoni körülmények nem biztosítják a tanulási lehetıségeket.ezért mondhatjuk, hogy a délutáni foglalkozásoknak ezek a formái esélyegyenlítı többlettörıdés egyik módja. Az utolsó három évet tekintve az összes tanuló több mint 57%-a vette igénybe a napközit, vagy tanulószobai foglalkozásokat. Ezeken a délutáni órákon mindig szaktanár segíti a diákok munkáját. Magas az aránya (átlagosan 54%) a más tanórán kívüli foglalkozásoknak is (szakkörök, tehetséggondozás, érdeklıdési körök, házi bajnokság, tanulmányi kirándulás, énekkar, mővészeti csoport, énekkar,). A fenti foglalkozásoknak, rendezvényeknek a célja a tanulók aktivizálása, tanuljanak meg együtt, ugyanakkor egymás mellett, a kiemelkedı képességő és a hátrányos helyzető gyermekek szerepelni. Ne csak az osztályközösségben találjanak társakat, legyen esélyük más csoportokban is tevékenykedni, ezzel mintegy felkészíteni ıket a felnıtt életre. A kistérség területén nagyon szeretik a gyermekek a sportot, ehhez kapcsolódó versenyeket, rendezvényeket. Ezt a megállapítást támasztják alá a sporttal kapcsolatos programokon való részvételi arányszámok is. Jó esélyt biztosít minden diáknak a sport a fizikai képességek fejlesztésére, az egyéni eredmények elérése, sikerélményt nyújt akkor is, ha esetleg, ha a tanulmányi eredmény nem olyan jó. A bajnokságok, megmérettetések alakítják a versenyszellemet és a csapatszellemet. A megyei és országos diáksport versenyekre a kistérségi diáksport bizottság által szervezett versenyeken résztvevı egyéni és csapatversenyek elsı helyezettjei jutnak tovább. Ezek a versenyek évente több sportágban kerül megrendezésre, melyekre a kistérség minden intézményébıl, nagy számban neveznek. A legnépszerőbb sportágak: atlétika, labdarúgás, kézilabda, játékos sportverseny. Nagyatád, Lábod, Kutas, Háromfa, Görgeteg, Segesd iskolái képviseltetik magukat a Góliát McDonald s FC Országos Diáksport Egyesületben és az általuk szervezett versenyrendszerben. A Sport XXI. Program labdarúgás és kézilabda sportágaiban érintett csapatok: Segesd, Lábod és a NKI Babay és Árpád iskola. A labdarúgásban az MLSZ irányítóként és mindkét sportágban a NUPI finanszírozóként vesz részt. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 58

59 2.4. Szakszolgálatok A pedagógiai szakszolgálatok ellátásának széles körét biztosítja a térség központjában, a Nagyatádon mőködı, megyei fenntartású intézmény a Nevelési Tanácsadó. Az ı szolgáltatásait kiegészítve kerül sor kistérségünk területén a szakszolgálati tevékenységek közül logopédiai és gyógytestnevelési feladatok ellátására június 30.-ig a logopédiai szolgáltatást a város alkalmazásában tevékenykedı 1 fı logopédus és 1 fı gyógypedagógus látta el a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulásával kötött megállapodás alapján a társult települések intézményeiben. Az óvodáskorú és iskolás gyermekek beszédhibáinak javításához, nyelvi kommunikációs zavaraik gyógyításához a tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre álltak. A térségközpontban történt intézményi átszervezés érintette ezen szolgáltatások szervezését, mivel a Nagyatádi Közoktatási Intézmény keretében létrehozásra került a Pedagógiai Szakszolgálat, melynek alkalmazottjaiként biztosítják továbbra is az eddigi szolgáltatásokat a szakemberek. 26. Táblázat Logopédiai ellátás Települések 2005 évi logopédiai esetek száma 2006 évi logopédiai esetek száma 2007 évi logopédiai esetek száma Beleg Bolhás Görgeteg Háromfa Kisbajom Kutas Lábod Nagyatád Nagykorpád Ötvöskónyi Rinyabesenyı Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 59

60 Települések 2005 évi logopédiai esetek száma 2006 évi logopédiai esetek száma 2007 évi logopédiai esetek száma Segesd Somogyszob Szabás 11-3 Tarany Összesen: Forrás: Saját szerkesztés a Kistérségi Iroda által szolgáltatott adatokból A logopédiai szakszolgáltatás feladatait jelenleg két fıállású logopédus látja el, és segíti munkájukat két szakember megbízási szerzıdéssel. Ez az ellátási terület jelenleg lefedett. A gyógytestnevelés biztosítását az alábbiak szerint végezték, ill. végzik: Kutas község általános iskolájában foglalkoztatott gyógytestnevelés szakképzettségő testnevelı tanár látta el Kutas, Beleg és Szabás községek iskoláiban a tanulók gyógytestnevelési foglalkozásait. Somogyszob község általános iskolájában foglalkoztatott gyógytestnevelés szakképzettségő testnevelı tanár látta el Somogyszob, Segesd és Ötvöskónyi községek iskoláiban a tanulók gyógytestnevelési foglalkozásait. Nagyatád város általános iskoláiban foglalkoztatott gyógytestnevelés szakképzettségő testnevelı tanárok vezették a Nagyatád, Háromfa, Görgeteg, Nagykorpád, Lábod, Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály és Tarany községek iskoláiban a tanulók gyógytestnevelési foglalkozásait. Ez év szeptemberétıl a Tarany- Háromfa intézményekben saját szakember foglalkoztatásával biztosítják az ellátást. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 60

61 27. Táblázat Gyógytestnevelési igények Gyógytestnevelési foglalkoztatást biztosító iskolák 2004/2005- ös tanévben ellátásban résztvevı tanulók 2005/2006- os tanévben ellátásban résztvevı tanulók 2006/2007- os tanévben ellátásban résztvevı tanulók 2007/2008- as tanévben ellátásban részesülık tanulók Árpád Fejedelem Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Nagyatád Babay József Általános Iskola Nagyatád Bárdos Lajos Általános Iskola46 Nagyatád Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Somogyszob 33 fı 33 fı 40 fı 49 fı 8 fı 8 fı 13 fı 32 fı 63 fı 88 fı 64 fı 30 fı 51 fı 3 fı 46 fı 38 fı Révkomáromi Általános Iskola Kutas János 5 fı Nem megoldott Nem megoldott Nem megoldott Tarany (Tarany+Háromfa) 27 fı Összesen: 160 fı 182 fı 190 fı 283 fı Forrás: Saját szerkesztés a Kistérségi Iroda által szolgáltatott adatokból A táblázatból látható, hogy Kutason nem megoldott a gyógytestnevelés. A kistérségi igény az itt ismertetett adatoknál nagyobb arányú, de részben szakemberhiány, részben szervezési és finanszírozási gondok miatt nem megoldott az igények teljes körő kielégítése. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 61

62 2.5. Szakmai szolgáltatások Kistérségünk területén fontos szerepet tulajdonítunk a pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosításának. A hatékony, színvonalas nevelési- oktatatási feladatok ellátásának biztosítása érdekében térségünkben munkaközösségeket mőködtetünk. Ezeknek történeti gyökerei vannak februárjában alakult meg a Nagyatád Környéki Óvodák Vezetı Óvónıi Munkaközösségege és mőködött novemberéig. Ekkor szervezıdött be a Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltatás Társulás szervezeti kereteibe. A pedagógiai szakmai szolgáltatások kistérségi szintő szervezésére az iskolák által a Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltató Társulás február 19-én alakult. Tagjai voltak: Nagyatád, Beleg, Görgeteg, Háromfa, Kisbajom, Kutas, Lábod, Ötvöskónyi, Segesd, Somogyszob, Szabás, Tarany. A megalakulásig csak az igazgatói munkaközösség mőködött a társulás területén. Az állandóan változó törvényi feltételek miatt fontos volt a pedagógusok tájékoztatása, felkészítése. Erre legjobb terepnek a kistérség látszott, ahol a pedagógusok hasonló környezetbıl jöttek, hasonló problémákkal küszködtek. Az egymástól tanulás módszerét alkalmazták, és külsı elıadókat hívtak. A SZAK 2004 pályázaton Ft-ot nyert a társulás, mely segítette a tevékenységi körének bıvítését. A kistérség pedagógusainak továbbképzéseit, pl. helyben tudta megoldani. Az igazgatói munkaközösségek mellett mőködtette az osztályfınöki és az alsó tagozatos munkaközösségeket, ezzel is segítve a kistérség általános iskoláiban az eredményesebb nevelı-oktató munkát. Ennek a szakmai szolgáltató társulásnak a feladatait vállalta a többcélú társulás. Továbbra is mőködteti az iskolaigazgatói, óvodavezetıi, osztályfınöki és alsó tagozatos munkaközösségeket, szakmai tanácskozásokat, továbbképzéseket szervez. Feladatuk: pedagógiai munka eredményességének mérése, értékelése, segíteni a helyi és térségi közoktatási feladatellátást, szakmai tapasztalatcserék, az oktatási és pedagógiai módszerek megismertetése, terjesztése, pedagógiai, szakmai információk győjtése, ırzése, feldolgozása, használatba átadása, tájékoztatás, Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 62

63 közremőködés programok, tervek készítésében, szakmai, jogi, közgazdasági információk közvetítése, pedagógusok önképzésének, továbbképzésének segítsége, szervezése, tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, tanulóközösségek, diákönkormányzatok segítése. 28. Táblázat Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltatás Társulást igénybe vevı intézmények Óvodák Általános Iskolák Általános Iskola és Óvoda Görgeteg Rinyaszentkirály Napköziotthonos Óvoda /Görgeteg tagóvodája/ Kutas és Kisbajom Községek Micimackó Napköziotthonos Óvodája Ötvöskónyi Szivárvány Óvoda és Beleg Óvodai Intézményfenntartó Társulás Szabás Község Kispipitér Napköziotthonos Óvodája Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda, Általános Iskola Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat Lábod Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat Nagykorpádi Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda Görgeteg Általános Iskola és Óvoda Rinyaszentkirály/ Görgetegnek tagiskolája / Kutas Révkomáromi János Általános Iskola Beleg /Kutasnak tagiskolája / Szabás /Kutas tagiskolája Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat Lábod Kótai Lajos Általános Iskola Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat Nagykorpád /Lábodnak tagiskolája / Rinyabesenyı Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda Somogyszob Községi Önkormányzat Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodája Somogyszob Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 63

64 Bolhás Napköziotthonos Óvoda /Somogyszob tagóvodája/ IV. Béla Király Általános Iskola és Óvoda, Segesd Segesd IV. Béla Általános Iskola és Óvoda Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból A Rinyament Kistérség többcélú önkormányzati Társulása 2005 évtıl a munkatervük alapján támogatásban részesíti a munkaközösségeket. Az óvodai munkaközösség évenként Ft támogatásban részesült. Az iskolai munkaközösség pedig 2006-tól évi Ft anyagi támogatást használhatott fel a programjai szervezésére Szükségletek: fenntartói, szülıi, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban. A nevelési-oktatási intézmények számára a minıség a kitőzött céloknak való megfelelést, a minıségbiztosítást a minıség megırzésének stratégiáit jelenti. Az intézmények iskolai szolgáltatói színvonal megtartásának, emelésének záloga a rendszeres mérés, értékelés, ellenırzés, partneri igényfelmérés és elégedettségmérés melynek végrehajtását, szabályait a pedagógiai programban és az intézményi minıségirányítási programban fektettek le. A kistérség minden iskolájában az IMIP-ben meghatározottaknak megfelelıen elégedettségi vizsgálatokat: fenntartói, szülıi, tanulói, dolgozói és egyéb partnerek tekintetében (pl. Tőzoltóság, Mővelıdési Ház,stb.) végeztek. 29. Táblázat Tervezett és végrehajtott elégedettségi vizsgálatok Fenntartói Szülıi Tanulói Dolgozói Egyéb partner Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 64

65 Az iskolák 2005-ben végeztek legszélesebb körben elégedettségi vizsgálatokat ig legtöbbször a tanulók körét kérdezték meg. Egyaránt fontos volt számukra a szülık és a fenntartó véleménye is. Kevesebbszer vizsgálódtak a dolgozók és egyéb partnerek között. A visszajelzések eredményeit az iskolák figyelembe veszik az intézményi önértékelésnél az éves munkatervük kialakításakor és a következı éves tervezésnél. A MIP helyzetelemzésének egyik legfontosabb eleme a SWOT analízis. A kistérség iskolái is elkészítették, négy területet vizsgálva. Az intézmények erısségeiknek tartják általában: könnyen megközelíthetıek, biztonságos környezetben sok zöld területtel rendelkeznek jók a tárgyi feltételeik így, az eszközellátottság erısíti az oktató-nevelı munkát bensıséges munkahelyi légkör megfelelı szakos ellátottság szakkörök sokfélesége iskolán kívüli partnerkapcsolatok ápolása szülıkkel való kapcsolattartás gyermekközpontúság fokozott odafigyelés a gyermekekre egyéni felzárkóztatás, tehetséggondozás Az iskolák arculatának sokszínőségére utalnak az oktatási-nevelési célok meghatározásaiból adódó egyedi erısségek: kompetencia alapú nevelés-oktatás integrációs program egészséges életmódra nevelés hagyományápolás idegen nyelvek oktatása számítástechnikai oktatás önálló szakszolgálat mőködtetése Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 65

66 Gyengeségként megjelölt legjellemzıbb vonások az intézményekben: tárgyi feltételek, eszközök tornaterem, ebédlı hiánya rossz szociális helyzető családok sok HH-s és HHH-s gyermek kevés, vagy nincs szülıi ráfigyelés nem érdeklıdnek a szülık egyre több a fegyelmezetlen gyermek tiszteletlen viselkedés, kultúrálatlan magatartás megjelenése kommunikáció a helyi társadalom felé Veszélyként megfogalmazták az iskolákban: a veszélyek gyökerének a romló gazdasági helyzetet tartják a közoktatás finanszírozásában történı állami szerepvállalás csökkenését jelzik pénzügyi megszorításokat éreznek az önkormányzatok felöl intézményeik tárgyi ellátottságait illetıen vidéki iskolák az anyagi, megélhetési, rossz szociális körülményeket jelölik meg minden intézmény megállapítása a folyamatosan csökkenı gyermeklétszám egyre nagyobb a tanulási nehézségekkel küzdı a HH-s és HHH-s tanuló diák a tanulók szüleinek alacsony iskolázottsági szintjébıl következıen kevésbé partnerek a szülık. kevésbé figyelnek a szülık a gyermekeikre egyre több iskolában jelenik meg a tanuláshoz való viszony romlása, a tanulók durva magatartása Egyéni arculatnak megfelelı lehetıségek: mindennapos testnevelés téli nyári tábor sportiskola, utánpótlás nevelés mővészeti iskolák integrációs és kompetenciaalapú oktatási bázis intézményé válás DÖK programok Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 66

67 Meghatározó közös pontok a gyermekek igényeinek kielégítése minden szinten: alapkészségek fejlesztése felzárkóztatás tehetséggondozás kompetencia alapú oktatatás együttmőködési készség empátiafejlesztés gyermekcentrikusság személyre szóló fejlesztés A fenti feladatok ellátására szakmailag felkészült, innovatív pedagógusra van szükség. Számukra lehetıséget kell biztosítani, hogy minél több továbbképzésen vehessenek részt. Az iskoláknak ki kell használniuk az egymás felé nyitásból adódó lehetıségeket. Az egymástól való tanulást elıtérbe kell helyezni. Jobban kell erısíteni a külsı kapcsolatokat. Ki kell építeni, vagy tovább kell szélesíteni a partnerek körét. Szükségletek meghatározása a legutolsó szülıi és fenntartói igényfelmérés tükrében: Szülıi igények: Önálló ismeretszerzés képességének a fejlesztése Oktatást segítı eszközök bıvítése, korszerősítése Iskolai épületek felújítása, karbantartása Második idegen nyelv tanulásának lehetısége Mővészeti oktatás legyen az iskolában A vidéki iskolákban is valósuljon meg a városi iskola szolgáltatásaival egyenrangú oktatás Sikeres legyen a továbbtanulásra való felkészítés Szép, esztétikus iskolai környezet kialakítása és fenntartása Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 67

68 Fenntartói igények: Korszerő, használható ismeretek biztosítása Olyan iskolai légkör kialakítása, ahol a tanulók jól érzik magukat Szellemileg, testileg, erkölcsileg egészséges gyermekeket neveljenek az iskolák Az oktatás minıségének fenntartása, új módszerek alkalmazása A tanulók képességeihez mérten a továbbtanulási mutatói eredményesek legyenek Versenyeken való eredményes részvétel Idegen nyelv és informatika oktatás hatékonyságának növelése Átlagtól eltérı képességő tanulók fejlesztése / felzárkóztatás tehetséggondozás/ Kiemelt területen kezeljék az iskolák az alapkészségek fejlesztését Az iskolák jó kapcsolatot alakítsanak ki a szülıkkel SNI-s, HH-s,HHH gyermekekkel való törıdés, foglalkozás Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 68

69 III. AZ ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK EREDMÉNYESSÉGE 3.1. Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében Az országos kompetencia mérés célja a magyar és nemzetközi értékelési hagyományokat követve a diákok kulturális eszköztudásának feltérképezése. Ennek keretében az olvasás- szövegértési képesség és a matematikai mőveltség felmérésére került sor. Fontos ez azért, mert a közoktatásból kikerülı diák akkor tudja majd megállni a helyét az életben, ha az információkat képes megérteni, befogadni, értelmezni s azokról véleményt alkotni. Minden év májusában a és a 10. osztályban tanulók körében történik a kompetenciamérés. Az utolsó mérés melyrıl adataink vannak májusában volt Olvasás, szövegértés Az olvasás szövegértés az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben. A diákok olvasás szövegértési képességének vizsgálata központi szerepet játszik az iskolai tanulás eredményességében. Jelentısen befolyásolja, hogy hogyan olvasnak, hogyan értenek meg különbözı típusú szövegeket. A kompetencia vizsgálat az olvasás szövegértési képesség gyakorlati alkalmazását helyezi elıtérbe. A mérésben olyan feladatok szerepelnek, amelyekkel a mindennapi élet különbözı területein találkozhatnak a tanulók. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 69

70 30. Táblázat Kompetencia mérés eredményei Szövegértés évfolyam 6. évfolyam 8.évfolyam 8. évfolyam Árpád Babay Bárdos Lábod Kutas Segesd S.szob Tarany- Háromfa Görgeteg Nagyatádi Kistérség 479 Országos 497 Község 467 Város 494 Dél-Dunántúl 493 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból A 2004-es adatokhoz képest 2006-ra tovább romlott a szövegértési képesség eredménye. A fenti táblázatból látható, hogy a nagyatádi kistérség tanulóinak a szövegértési mérési átlaga az országos átlag alatt van 2006-ban. A kistérségi átlagnál is kevesebb a Nagyatád-Babay, Lábod, Kutas, Segesd, Tarany-Háromfa és Görgeteg iskoláiban. Az országos átlagnál jobb az eredménye a Nagyatád-Árpád és Bárdos iskola tanulóinak. A kistérségi átlag felett van a somogyszobi iskola eredménye. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 70

71 Matematika, logikus gondolkodás A matematikai mőveltség az egyénnek az a képessége, mely által értelmezi és érti a matematika szerepét a valós világban, jól megalapozott döntéseket hoz, és képes úgy használni tudását, hogy saját életének valós szükségleteit helyesen oldja meg, és a társadalom hasznos, aktív és együttmőködı tagjává válik. Az iskolai matematika oktatás célja: megtanítani a diákokat a matematika használatára. Az embernek olyan matematikai mőveltségre van szüksége, amely segíti eligazodni, helytállni a gyorsan változó világban. A matematikai ismereteket praktikus helyzetekben kell alkalmazniuk, ezért a felmérés a tanulóknak azon képességeit vizsgálja, amelyek megmutatják, mennyire tudják a matematikai mőveltségüket felhasználni a mindennapi életben. 31. Táblázat A kompetencia mérés eredményei Matematika évfolyam 6. évfolyam 8.évfolyam 8. évfolyam Árpád Babay Bárdos Lábod Kutas Segesd S.szob Tarany- Háromfa Görgeteg Nagyatádi Kistérség 468 Orsz.átl. 494 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 71

72 Község 465 Város 490 Dél-D. 490 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból A matematika kompetencia mérés eredménye a Nagyatádi kistérségben az országos átlag alatt volt 2006-ban, mely a 2004-es mérés eredményétıl is gyengébb. A két városi (Árpád,Bárdos) és a somogyszobi iskola tanulóinak az átlaga jobb a kistérséginél, a többi intézmény tanulói mind gyengébben teljesítettek A hozott (családi) érték index A családi háttér index a tanuló otthoni helyzetére vonatkozó index, amelyet a szülık iskolai végzettségébıl, az otthoni tanulást segítı eszközök mennyiségébıl és a család anyagi jólétét jelzı tárgyak meglétébıl számítanak ki. A mérésekkor a családok és az iskola is kérdıívet töltött ki, mely a tanulók szociokulturális hátterére és az iskolában a tanár és a tanuló helyzetére adott választ. Az iskolai eredmények értékelésekor minden esetben fontos figyelembe venni a hozott (családi) értéket. A kistérségben is a tanulók teljesítményét legnagyobb arányban befolyásolta: a szülık iskolai végzettsége, a családban a könyvek száma, a vagyontárgyak közül a meghatározó volt a számítógép. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 72

73 A pedagógiai hozzáadott érték (elvárt teljesítménytıl való eltérés) A pedagógiai hozzáadott érték fogalma gyorsan népszerővé vált a szakirodalomban. Meghatározása egy-egy oktatási folyamat elején és végén mért teljesítmény-, illetve képességszint különbségének az összevetésével, vagy mérés esetén a releváns háttéradatok felvételével, statisztikai úton való becsléssel történhet. A társadalmi egyenlıtlenségek hordozójaként a szülık iskolázottsági mutatója mellett sok egyéb, általában kulturális mutatót vizsgálnak még. Összegzés Az országos méréseken a kistérségi iskolák tanulói összességében az országos átlag alatt teljesítettek, részben rajtuk kívül álló okok miatt, ami további célok kitőzését, megvalósítását helyezi kilátásba. A gyengébb teljesítés okai pl. hogy az iskolák tanulói összetétele az évek múlásával egyre romlik. Ez betudható annak is, hogy a szociális háttér is romlik. Egyre nı a hátrányos helyzető tanulók száma, s mivel tudjuk, hogy az otthoni körülmények igen meghatározók a képességek kialakulásában, egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tanulási esélyek javítására. A kistérség iskoláinak a mutatói is azt igazolják, hogy a jó felszereltségő és nagyobb gyakorlattal rendelkezı iskolákban a hátrányos helyzető gyerekeknek is jobb a teljesítménye, mint a kevesebb eszközzel és gyakorlattal rendelkezı iskolában. Az oktatás finanszírozása mind nagyobb terhet ró a helyi önkormányzatokra, ami a csoportbontások megszüntetéséhez vezetett. Ennek következtében még nehezebb lesz a teljesítmény javítása. A kistérség iskolái mit tettek eddig: A kötelezı országos méréseken részt vettek. Az el nem küldött dolgozatokat kijavították, de nem minden esetben értékelték. Pályázat keretében kompetencia alapú oktatás folyik Háromfán. A kistérség iskoláinak több munkaközössége óralátogatáson és szakmai beszélgetésen vett részt a háromfai iskolában. Az iskolák szakmai módszertani anyagokat vásárolnak és ezeket a tanórákon felhasználják. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 73

74 A nagyatádi Árpád és a Babay iskolában a 2006/2007-es tanévben a felsı tagozatos tanulókkal a nevelık fejlesztı tantárgyi programokat teszteltek véleményeztek az OKI felkérésére Eredményesség a versenyek tükrében A kistérség általános iskolás korú tanulóinak összetétele heterogén, de vannak nagyon jó képességő, tehetséges gyermekek is akik tanulmányi versenyeken kiváló teljesítményt nyújtanak. Az általános iskolákban cél az egyéni képességek minél teljesebb kibontakoztatása. A felzárkóztatásra szoruló gyermekek ellátása mellett nagy kihívás a tehetséges tanulók figyelemmel kísérése, fejlesztése. Nem csak a kiemelkedı képességő diákok tudásának továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mővészeti,stb.) vetélkedık, versenyek, hanem lehetıséget adnak a tanulmányaikban gyengébb eredményt produkáló gyermekek személyiségének kibontakoztatásához. Minden tanévben elsı fordulóban az intézmények házi versenyek keretében mérettetik meg tanulóikat. Az itt jó eredményt elért gyermekeket felkészítik tanáraik az iskolán kívül szervezett városi, kistérségi, megyei, országos versenyekre. 32. Táblázat Versenyeken részt vevı tanulók száma és aránya Versenyek Össz. létszá m Versenye n résztvev ı Össz. létszám Verseny en résztvev ı Össz. létszá m Versenye n résztvev ı A versenyen résztvevık és az összlétszám aránya Iskolai % 41% 34% Kistérségi % 32% 31% Megyei % 21% 19% Országos % 8% 13% Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Iskolai szinten a 3 tanévben átlagosan a tanulók 38%- a próbálta ki tudását. Kistérségi szervezéső versenyeken átlagosan a gyermekek 30%-a vett részt. Nagyobb megmérettetést jelentettek a megyei versenyek, ahová átlagosan a diákok 20%-a jutott el. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 74

75 Igazán kiemelkedı teljesítmény az iskola, a felkészítı nevelı és a tanuló számára az országos versenyeken való részvétel, melyen kistérségünk területérıl az összes tanulói létszámhoz viszonyítottan, átlagosan 10% vett részt az elmúlt 3 tanévben. Nem csak a versenyzı tanulók száma magas, versenyeredményeket is áttekintve megállapítható, hogy sok gyermek, sokféle területen mérettett meg. Kiemelkedı eredményeket értek el mind a reál (matematika, fizika, kémia), mind a humán (olvasás, nyelvtan, mesemondó) területeken. Az egyéni képességfejlesztés további sikereit mutatták a mővészetek (rajz, zene) helyezései. Külön ki kell emelni a mozgást (néptánc, divattánc), a sportágak szinte minden formájában nyújtottak eredményeket a tanulók. A vidéki iskolák tanulói jól szerepeltek az egyéni versenyen. Megállapítható, hogy a csapatversenyeken nagyobb számban és szép helyezéseket szereztek. Megfigyelhetı, hogy a városi általános iskolák arculatát tükrözik a versenyek eredményei is. Nem véletlen a sok sport eredmény, hiszen évekig emelt szintő sportoktatás folyt, jelenleg sport iskolaként mőködik a Babay József Ált. Isk. Intézményegység, mely a pedagógiai programjában az utánpótlás-nevelést tőzte ki céljául. Ezt a tevékenységet erısítik még a városban mőködı diák-sport egyesületek is. A mővészeti versenyekre való felkészítést - az emelt rajzoktatást évek óta biztosító, jelenleg alapfokú mővészetoktatás képzımővészeti ágának tanszakain - végzik az Árpád Fejedelem Ált. Isk. Intézményegységének szakemberei. A másik meghatározó mővészeti ágon elért I. helyezések a zene- iskolában folyóeredményes hangszeres oktatást tükrözik a térségbıl idejáró növendékek számára. A zenéhez kapcsolódik az éneklés, a kórus szereplések melynek eredményeit ugyancsak egy oktatási intézmény, a Bárdos Lajos Ált. Isk. Intézményegységének emelt szintő ének zene oktatása alapozta meg. Többségében ennek az iskolának a diákjai érték el a néptánc Arany minısítéseit évrıl évre. A versenyeredmények értékelésénél ki kell emelni az Árpád F. Iskola kiemelkedı matematika, fizika, számítástechnika helyezéseit, mind megyei, mind országos szinten. (70. számú melléklet) A versenyeken való magas részvételi arány, az elért eredmények azt bizonyítják, hogy a kistérség minden iskolájában nagyon odafigyelnek a felzárkóztatás mellett, a tehetség fejlesztésére, a gyermekekben rejlı sokszínőség megtalálására. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 75

76 3.3. Eredményesség a továbbtanulási adatok tükrében A középfokú oktatás a kistérségben egyedül Nagyatádon van jelen. Két középfokú tanintézmény mőködik. A Nagyatádi Szakképzı Iskola a megyei önkormányzat fenntartásában, míg az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola a városi önkormányzat fenntartásában végzi a középfokú oktatási feladatokat Gimnázium A több mint 50 éves múlttal rendelkezı Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola gimnáziumi érettségire és felsıfokú továbbtanulásra készíti fel a nagyatádi és környezı településen élı fiatalokat. Az elmúlt évek során átalakította a szülık, tanulók, és a munkaerıpiac igényeinek megfelelı képzési szerkezetét. Ennek megfelelıen az emelt szintő nyelvoktatás, az informatika, a gépész és a turizmus szakmacsoportos oktatás került be az új képzési szerkezetbe. Az 1994/1995. tanévtıl indították a hatosztályos gimnáziumi képzést, melyet 2006/2007. tanévtıl már nem tudták folytatni, mivel a jelentkezık száma ezt nem tette lehetıvé. A négy osztályos képzésben minden évfolyamon szerepel olyan szakközépiskolai osztály, amely mőszaki és gazdasági szakterületekre képez tanulókat. A szakközépiskolai képzés keretében középfokú szoftverüzemeltetı, gépipari számítástechnikai technikus, idegenforgalmi technikus, ápolási asszisztens és ápoló képzést folytat. Az oktatási az intézmény a 2004/2005. tanévtıl indított olyan 9. osztályt, ahol nyelvi és informatikai elıkészítı képzést biztosít. A 2007/2008. tanévtıl sport-osztály indítását engedélyezték az intézménynek. 33. Táblázat Összlétszámok a férıhelyek tükrében Az iskola tanulóinak létszáma Iskolai osztályok száma összesen Alapító okiratban rögzített maximális tanulólétszám Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 76

77 Kapacitás kihasználtság (%) 82,36 80,72 85,64 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból A felnıttoktatás területén, a HÍD szakképzés keretében 2 évfolyamos ápoló képzést folytatnak, melynek gyakorló bázisát és a szaktárgyak oktatását Nagyatádi kórház biztosítja. Az intézményben a 2007/2008. tanévben 42 pedagógus oktat. A tanulói létszám 471 fı- bizonyítja, hogy az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola képzési szerkezete egyre vonzóbb a kistérségben élı tanulók számára. A felvételi eredmények is jól mutatják, hogy a tanulók 80-90%-át veszik fel a felsıoktatásba. 34. Táblázat Továbbtanulással kapcsolatos adatok Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola Egyetem Fıiskola Felsıfokú szakképzés Nem tovább tanul Egyéb Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Szakképzı iskola A Nagyatádi Szakképzı Iskola széles profilú, rugalmas oktatási kínálatot nyújtó szakképzı iskola, melynek beiskolázási területe Nagyatád és környéke. Az intézmény Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 77

78 többcélú, ahol az egységes, közös és ehhez kapcsolódó iskolatípus szerinti (szakiskolai és középiskolai) tananyag és követelményrendszer alkalmazásával folyik képzés. Képzési irányok (évfolyamok): Nyelvi elıkészítı évfolyam Szakmai alapozás és elıkészítés Érettségire történı felkészítés + szakmacsoportos alapozás OKJ szerinti, alapfokú iskolai végzettséghez illetve alapmőveltségi vizsgához kötött szakmai vizsgára történı felkészítés Szakközépiskolai képzés: /képzési idı: év (érettségire való felkészítés + szakképzés) Szakmacsoport: Kereskedelem, Marketing, Üzleti adminisztráció Idegen nyelv: angol, német, felkészítés emelt szintő érettségi vizsgára A szakképzési évfolyamon kereskedı képzés folyik. Érettségi utáni szakképzést folytatnak: kereskedı (2 év), kereskedelmi ügyintézı (1 év), vállalkozási ügyintézı (1,5 év). Az intézményben a 2006/2007. tanévben 36 pedagógus oktatott, 446 tanulót. 35. Táblázat Továbbtanulással kapcsolatos adatok (Fı) Nagyatádi Szakképzı iskola Egyetem Fıiskola Szakközép Felsıfokú szakképzés Nem tanul tovább Egyéb Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Az iskola igyekszik rugalmasan alkalmazkodni a gazdasági igényekhez, profiljából is ered, hogy legtöbben a szakmai képesítés megszerzését követıen próbálnak elhelyezkedni. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 78

79 Kollégiumi ellátás Az oktatásban résztvevı tanulók kollégiumi elhelyezését egyetlen, a városi önkormányzat által fenntartott József Attila Kollégium biztosítja, melynek épületét a 2006/2007. tanévben teljesen felújították, címzett támogatásból. A kollégium szolgáltatásait a városban mőködı két középfokú tanintézet diákjait és a sajátos nevelési igényő tanulók oktatását végzı Éltes Mátyás Általános Iskola növendékeinek egy része veszi igénybe. A kollégium tanulóinak jelentıs része a kistérség településeirıl érkezik, de a megye egészérıl fogad diákokat. A kistérséghez tartozó községekben lakik a tanulók 20%- a Szakiskola Új szín az oktatási palettán a TIT Alapítványi Közép és Szakiskola, mely szeptember 1.-én kezdte meg az oktatást. Tanulói zöme érettségit adó gimnáziumi (nappali, vagy esti) képzésen, alapfokú (szakács, számítógép-kezelı), középfokú (pénzügyiszámviteli ügyintézı) és emelt szintő (irodavezetı, gazdasági informatikus) szakmai képzésen vesznek részt. A 2006/2007. tanévben 48 fı nappali, 115 fı esti képzésben vett részt. Az intézményben 13 fı nappali és 20 fı esti tagozatos hallgató tett sikeres érettségi vizsgát Eredményesség az érettségin Gimnázium Az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola legfontosabb célja a sikeres érettségi vizsgára, felkészítés, a fiatalos lendülető, jól felkészült tantestület ennek a feladatának maradéktalanul eleget tesz. Ezt bizonyítják a diákok érettségi, felvételi eredményei, a két éve bevezetett emelt szintő érettségi teljesítményei, a sok sikeres nyelvvizsga. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 79

80 36. Táblázat Vizsgaeredmények Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola Végzıs tanulók száma Sikeres érettségi vizsgát tett tanulók Emelt szintő érettségi vizsgát tett tanulók száma aránya száma aránya száma aránya száma aránya száma aránya száma aránya , , , , , ,17 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Szakképzı iskola Az adatok azt bizonyítják, hogy a tanulók többsége eredményesen eleget tesz az egyes vizsgakövetelményeknek. Az utóbbi két évben az intézményben nıtt az érettségizı diákok száma. Az utolsó évben pedig javult az eredményesen érettségizık aránya is. 37. Táblázat Vizsgázók és eredményességük a Szakképzıben Nagyatádi Szakképzı iskola Végzıs tanulók száma Sikeres szakmunkásvizsgát tett tanulók Érettségi vizsgát tett tanulók száma aránya száma aránya száma aránya száma aránya száma aránya száma aránya ,8% 60 80% 67 90,5% 21 76% 40 60% 38 89% Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Felsıoktatás A kistérségben nincs felsıoktatás. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 80

81 IV. A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ELEMEI A KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ SWOT ANALÍZISE 38. Táblázat SWOT ERİSSÉGEK Forrásbıvítı együttmőködési szándék Pályázati ismeretek gyakorlati jelenléte, tapasztalati tudása Innovációs tevékenység elindult Új módszerek fogadására nyitott, gyermekcentrikus pedagógusok (kompetencia alapú oktatás, kooperatív technikák, IKT, IPR) Sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatása gyakorlatában jártas pedagógusok Szakszolgálati ellátás kistérségi szinten szervezett Hagyományok ápolása, kulturális programok szolgáltatása Napközis, tanulószobai ellátás teljeskörő, igény szerint szervezett Szociális támogató rendszerrel kiépített kapcsolat GYENGESÉGEK Halmozottan hátrányos, hátrányos helyzető tanulók száma nı Az intézmények tárgyi feltételrendszere különbségeket mutat Az intézmények kihasználtsága eltéréseket mutat Fenntartói értékelésnél a mérések gyakorlata kialakulatlan források nem elegendık Partneri igény, és elégedettségmérés gyakorlatának kapcsolódása az értékeléshez Akadálymentesítés hiánya Emeltszintő oktatás kismértékben van jelen A közoktatási intézmények felújításra szorulnak Tanulók akarati és motívációs bázisának hiánya nı Szakmai szolgáltatás kistérségi szinten nem teljeskörő Szakos ellátottság nem teljeskörő Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 81

82 LEHETİSÉGEK Oktatásfejlesztés kistérségi koordinációjának megvalósítása Intézményfenntartó társulást erısítı pályázati rendszer Intézményfenntartó társulások további szervezése a normatív támogatások jobb kihasználása érdekében EU többletforrások bevonása a közoktatási feladatellátásba Kistérségi, fenntartói értékelési rendszer kiépítése Kistérségi minıségfejlesztési rendszer mőködtetése Szakmai szolgáltatás kistérségi szintő szervezése teljes körővé tétele Kompetencia alapú oktatás megvalósítása, országos fejlesztési irányok alkalmazása Alapkészségek kialakítását hatékonyan segítı oktatási programok alkalmazása Idegennyelvi, informatikai ismeretek oktatásának fejlesztése az elvárásoknak megfelelıen IKT (Információs Kommunikációs Technológiák) elterjesztése a kistérségben Intézmények közötti szorosabb együttmőködés megvalósítása kistérségi szinten VESZÉLYEK Intézmények fenntartásához nincs elegendı forrás A gyermeklétszám, csökkenése, stagnálása Hátrányos helyzető kistérség Az épületek, eszközök folyamatos fejlesztésére nincs erıforrása a fenntartóknak Pályázati forrásokhoz önerı hiánya miatt nem juthatnak a fenntartók. Pályázati források kihasználatlanok maradnak. A fejlesztések összehangolása nélkül a pályázati források szétforgácsolódnak A pályázati feltételek teljesítésének bizonytalansági tényezıi: (utófinanszírozás, elszámolás, pályázati menedzsment) A fenntartói szakmai ellenırzés, szakmai értékelés hiánya Növekvı társadalmi különbségekre nincs szakmai eszköze az iskolának Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 82

83 Kiemelt erısségek, amelyek a fejlesztéseket segíthetik Az intézményfenntartók társulási szándéka, a forrás bıvítı együttmőködés érdekében Szakmai szolgáltató intézmény multiplikatív tevékenysége Sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatása gyakorlatában jártas pedagógusok Szakszolgálati ellátás kistérségi szintő szervezettsége Új módszerek fogadására nyitott, gyermekcentrikus pedagógusok Az intézmények pályázási ismerete (HEFOP) Kiemelt gyengeségek, amelyek a fejlesztést gátolhatják A közoktatási intézmények felújításra szorulnak A kötelezı eszközökre, fejlesztésükre az intézményi források nem elegendık Szakos ellátottság nem teljes körő Tanulók akarati és motivációs bázisának hiánya nı A fenntartói tanügy-igazgatási, szakmai ellenırzés, szakmai értékelés hiányzik 39. Táblázat Az erısségeket gyengítı veszélyek A gyengeségeket erısítı lehetıségek Lehetıségek Veszélyek Erısségek Forrás bıvítı együttmőködési szándék Integrációs társulás szervezıdése elindult Intézményfenntartó társulást erısítı pályázati rendszer. EU többletforrások bevonása a közoktatási feladatellátásba. Kompetencia alapú oktatás elkezdıdött, elterjedıben, Szétforgácsolódó fejlesztési források- mindenkinek jusson valami elv alkalmazása Növekvı társadalmi különbségekre nincs szakmai eszköze az Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 83

84 iskolának Sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatása gyakorlatában jártas pedagógusok Alapkészségek kialakítását hatékonyan segítı oktatási programok alkalmazása Hátrányos helyzető kistérség Szakszolgálati ellátás kistérségi szintő szervezettsége Oktatásfejlesztés kistérségi koordinációjának Intézmények fenntartása forráshiányos megvalósítása Új módszerek fogadására nyitott, gyermekcentrikus pedagógusok Kistérségi, fenntartói értékelési rendszer kiépítése A gyermeklétszám, csökkenése, stagnálása A fenntartói szakmai ellenırzés, szakmai értékelés hiánya Az intézmények pályázási ismerete (HEFOP) Integrációs intézményhálózat létrehozását támogató pályázati rendszer Pályázati forrásokhoz önerı hiánya miatt nem juthatnak a fenntartók. Pályázati források kihasználatlanok maradnak. Gyengeségek Lehetıségek Veszélyek A közoktatási intézmények felújításra szorulnak Intézményfenntartó társulások további szervezése a normatív támogatások jobb kihasználása érdekében Az épületek, eszközök folyamatos fejlesztésére nincs erıforrása a fenntartóknak Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 84

85 A kötelezı eszközökre, fejlesztésekre az intézményi források nem elegendık Szakos ellátottság nem teljeskörő EU többletforrások bevonása a közoktatási feladatellátásba Intézmények közötti együttmőködés megvalósítása kistérségi szinten Pályázati forrásokhoz önerı hiánya miatt nem juthatnak a fenntartók. Pályázati források kihasználatlanok maradnak A fenntartói szakmai ellenırzés, szakmai értékelés hiánya Tanulók akarati és motívációs bázisának hiánya nı A fenntartói tanügyigazgatási, szakmai ellenırzés, szakmai értékelés hiányzik Kompetencia alapú oktatás megvalósítása, országos fejlesztési irányok alkalmazása Kistérségi, fenntartói értékelési rendszer kiépítése Növekvı társadalmi különbségekre nincs szakmai eszköze az iskolának A gyermeklétszám, csökkenése, stagnálása 4.1. A kistérség közoktatása A kistérség településeinek közoktatási intézményrendszerét, kapacitásait, szakmai feltételrendszerét vizsgálva, választ kapunk arra, hogy jelenleg mennyire képesek eleget tenni kötelezı közoktatási feladataik ellátásának, a velük szemben megfogalmazott igényeknek, az Európai Unio pályázati feltételeinek, a közoktatás stratégiai célkitőzéseinek, törvényes mőködés fenntarthatóságának. Ennek érdekében kérdıíves felmérést készítettünk, amely a kistérség települései, intézményfenntartó társulásai által ellátott közoktatási feladatok szakmai hátterét, infrastrukturális felszereltségét, pénzügyi helyzetét értékelte. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 85

86 4.2. A célok A kistérségi közoktatás fejlesztésének irányai és céljai Irányok Hosszútávon fenntartható mőködés, integráció Minıségi nevelés oktatás Teljeskörő elérhetıség Esélyegyenlıség Hosszútávon fenntartható mőködés, integráció Optimális fenntarthatóság; Kistérség gyermeklétszáma stagnál; Képzési tartalmak bıvítésével az erıforrások bıvülnek, új normatívákat lehet bevonni a feladatellátásba Pedagógusok rugalmas foglalkoztatása, a teljes körő szakos ellátottság megvalósítása Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 86

87 Minıségi nevelés-oktatás Intézményhálózat, infrastruktúra korszerősítése Kistérségi szolgáltató létrehozása szakmai központ Szakszolgálat teljeskörően, IKT, IPR, kooperatív technika kompetencia alapú oktatás Módszertani fejlesztésekkel párhuzamosan Korszerő, fejlesztést technikák elterjesztése egyéni segítı képzések Kistérségi szaktanácsadó és szakértıi hálózat létrehozása, mőködtetése Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 87

88 Teljes körő elérhetıség A hátrányos helyzetet javító esélyegyenlıséget megvalósító mőködés A mőködési területen a közoktatáshoz más ágazatok kapcsolódása Kistérségi szintő, közoktatási szolgáltatás az igények szerint Méltányosság esélyegyenlıség A helyi lehetıségek minél szélesebb körő igénybevétele A gyermek helyben maradjon, és a pedagógus utazzon Hátránykompenzálás, szociális ágazattal kapcsolódások megvalósítása Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 88

89 JÖVİKÉP A Rinyamenti Kistérség összes óvodás- és iskoláskorú gyermeke minıségi közszolgáltatáshoz jut és biztosított lesz az egyenlı esélyő hozzáférés a nevelésioktatási szolgáltatásokhoz. A közoktatásban költséghatékony mőködés jön létre Az integrált közoktatási intézmények hosszútávon fenntarthatóak lesznek Pályázati lehetıség bıvül Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 89

90 4.3. A fejlesztési célú beavatkozások 40. Táblázat Intézmény integráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik kialakítása mikrotérségi szinten Intézmény integráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik kialakítása mikrotérségi szinten Célok Beavatkozások területe Intézkedések Épüljenek ki a kistérség településeinek egyetértésén és együttmőködésén alapuló integrált oktatási hálózatok Valósuljon meg a hosszú távon fenntartható, hálózatos együttmőködésen alapuló integrált intézmények épületek rekonstrukciója, 1. Kistérségi intézményi integrációk létrehozása a demográfiai folyamatoknak, a földrajzi viszonyoknak és a források igénybe vételi lehetıségének figyelembe vételével 2. A közoktatási intézmények és a hozzá rendelhetı más ágazatokkal való együttmőködés rendszerének létrehozása 3. Az integrált intézményeken belüli és közötti szakmai kapcsolatok lehetıségének feltárása, majd kiaknázása 1. A fejlesztések tárgyát képezı épület felújítások és eszközbeszerzések igényfelmérése 2. A fenntartói források és a lehetséges pályázatok felmérése alapján a felújítások ütemezése A források igénybe vételére alkalmas integrált intézmények létrehozása: a jelenlegi társulások együttmőködésével, újabb társulás kialakításával Az összevont osztályok megszüntetése, ezáltal az infrastruktúra-fejlesztési források igénybevételének biztosíthatósága A kiegészítı normatívák és források igénybevételére alkalmas átlaglétszámok kialakítása A pedagógiai szolgáltatások helyben maradására vonatkozó intézkedések megtervezése A tartósan oktatási funkcióra alkalmas épületek állagának felmérése, a beavatkozások tervezése integrációs szinten Pályázatokkal és fenntartói forrásokkal az épületek állagának javítását célzó beavatkozások megvalósítása Az információs társadalom kihívásainak megfelelı oktatás biztosítás érdekében az iskolák ellátása minıségi infrastruktúrával, hardver és szoftver ellátottság fejlesztése. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 90

91 és a vállalt feladatokhoz illeszkedı eszközbeszerzés Szakmai hálózatos együttmőködés a kistérség integrált intézményei között, és a sokszínő, hozzáférhetı oktatási tartalom lehetıségének kialakítása Esélyegyenlıség, méltányosság távú biztosítása hosszú kistérségi együttmőködéssel és konszenzussal 3. A pályázatokon való részvétel biztosíthatósága, fenntartói önrészek vállalása 1. A meglévı tagintézményi erısségekre épülı, munkamegosztáson alapuló szakmai tartalom kialakítása 2. A szolgáltatások lehetıségeinek felmérése abból a célból, hogy azok igénybe vételének lehetısége mindenütt biztosítható legyen 3. A kistérség intézményei közötti együttmőködési lehetıségek felmérése, a mikro központokban nyújtható szolgáltatási kínálatok összeállítása 1. A kistérségi térszerkezet sajátosságait figyelembe véve az oktatási szolgáltatások elérhetıségének biztosítása mind fizikailag, mind tartalmilag 2.Az intézmények közötti együttmőködés az esélyegyenlıség biztossága érdekében 3. A szakmai feladatellátás megtervezése oly módon, hogy a gyerekek lehetıleg helyben juthassanak hozzá a szolgáltatásokhoz Az IKT eszközök fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítása A speciális programok eszközbeszerzésének tervezése A kötelezı eszközjegyzék tartalmának biztosítása Az intézmények tartalmi programjának átdolgozása a következı szakmai tartalmakkal: - óvoda iskola közötti átmenetek biztosítása - Kompetencia alapú oktatás elısegítése - Integráció, hátránykompenzálás - Együttnevelés, egyéni fejlesztéssel -Emelt szintő oktatás Az IKT alkalmazása mindegyik intézményben A településeken a sport és a közmővelıdési intézményekkel való szakmai kapcsolatok bıvítésének lehetısége A humán erıforrás fejlesztésére közös humán erıforrás fejlesztési terv készítése Az intézmények közötti szervezett benchmarking rendszerének kialakítása, horizontális tudásátadás megvalósítása Az alapfokú mővészetoktatás, a szakmai szolgáltatások és szakszolgálati ellátás biztosítása mindegyik integrált intézményben Az iskolabusz-hálózat kiépítése A szociális ellátó rendszerrel való szoros együttmőködés kistérségi szinten Utazó pedagógus hálózat, belsı helyettesítési rendszerrel való kiépítése Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 91

92 Prioritások A fenti célok és fejlesztı célú beavatkozások az alábbi prioritásokkal: A kistérség úthálózatának specialitásai olyan integrált központok erısítését igénylik, amelyik jól megközelíthetı, a stratégiákban leírt menetidıkkel elérhetı. A kistérségi központ Nagyatád oktatási súlyának figyelembe vételével kistérségi megállapodások megkötése annak érdekében, hogy a kistérségi intézményi létszámok is fenntarthatók maradjanak, ugyanakkor Nagyatád közoktatási hozzájárulása se haladja meg a kritikus teherviselés mértékét. Nagyatád egyedi oktatási infrastruktúrája nyisson további tartalmi fejlesztési lehetıséget a kistérség számára (felnıttoktatás koordinálása, kompetencia alapú oktatás, hátránykompenzálás, alapfokú mővészeti oktatás). A pályázati források igénybe vétele az integrációk tagjai számára valósulhasson meg oly módon, hogy egymást erısítik, nem pedig egymás pályázati esélyeit gyengítik. A feladatokhoz szükséges emberi erıforrást hatékonyan lehessen igénybe venni, a képzések és továbbképzések esetében a felesleges párhuzamosságok szőnjenek meg. Az integrált intézményrendszer nyújtson nagy egzisztenciális biztonságot a benne dolgozóknak változó munkahelyen való alkalmazással, és egyéb változatos alkalmazási formák igénybe vételével. A kistelepüléseken az esetleges intézményátszervezések után lehetıleg maradjon olyan oktatással összefüggı kiegészítı feladata az épületeknek,(napközis ellátás, délutáni órák, alapfokú mővészetoktatás, stb.) amelyre építeni lehet a nem közoktatási célú alkalmazás lehetıségeivel (szociális ellátás, civil közösségi ház, teleház, stb.). Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 92

93 4.4. A beavatkozások kapcsolódása a Humán SFP-hez és a Régiós Közoktatás-Fejlesztési stratégiához 41. Táblázat Beavatkozások területe Beavatkozások területe Forrás: Humán SFP Stratégia Forrás: Régiós Közoktatás- Fejlesztési Stratégia 1. Kistérségi intézmények -Integrált központ fizikailag megközelíthetı Az oktatási infrastruktúra fejlesztése integrációja a demográfiai legyen. a régió egészében, különös tekintettel folyamatoknak, a földrajzi mikrotérségi központokra viszonyoknak és a források -Az integráció minden tagintézményébıl igénybevételi lehetıségének közúton vagy vasúton max. 30 perc tiszta figyelembe vételével menetidıvel elérhetı. -Az integráció minden tagintézménye tekintetében az általános iskola az oda járó diákok által maximum 15 perc tiszta menetidıvel elérhetı. Az iskolabusz hálózat mőködése biztosított és elérhetı Az integrált központ és a tagintézmények által használt épületek mindegyike megfelel az akadálymentesítés, a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklet követelményeinek, az udvari játékok, sport- és szabadidıs terek esetében az EU szabványoknak. 2. A közoktatási intézmé-nyek és Az ellátási területet érintı civil kapcsolati és A régió speciális munkaerı-piaci a hozzá rendelhetı más társada-lomfejlesztési terv. jellemzıinek megfelelı szakképzési ágazatokkal való együttmőködés rendszer kialakítása a rendelkezésre rendszeré-nek létrehozása álló intézményi kapacitások felhasználásával 3. Az integrált intézményeken -Az integráció közösen elérhetı virtuális Korszerő, hatékony és eredményes belüli és közötti szakmai központi elektronikus könyvtárral rendelkezik. pedagógiai szakszolgálat és kapcsolatok lehetıségének pedagógiai szakmai szolgáltatások feltárása, majd kiaknázása Kistérségi képzés teljeskörő megszervezése, biztosítása valamennyi tanulónak és térségi és regionális továbbképzési rendszerbe nevelési-oktatási intézménynek való bekapcsolódás 1. A fejlesztések tárgyát képezı Infrastruktúra- és eszközfejlesztés, épület felújítások és eszközbeszerzések közlekedésfejlesztés. igényfelmérése Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatás biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek 2. A fenntartói források és a Az integráció földrajzi határai és a szomszédos lehetséges pályázatok felmérése integrációk földrajzi határai közt, valamint az alapján a felújítások ütemezése integráció földrajzi határain belül nem lehetnek kistérségi együttmőködés-sel és olyan települések és közoktatási intézmények, konszenzussal amelyeket nem kértek fel az integrációhoz való csatlakozásra, és amelyek csatlakozási szándékuk ellenére elutasításra találtak. 3. A pályázatokon való részvétel A hálózat között biztosított a nagy sebességő biztosíthatósága, fenntartói elektronikus adatátvitel lehetısége önrészek vállalása 1. A meglévı tagintézményi Iskolaotthonos ellátás biztosítása minden, az -A régió közoktatási Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 93

94 erısségekre épülı, integ-rációhoz csatlakozott településen humánerıforrásának fejlesztése a munkamegosztáson alapuló közoktatás-irányítás és a pedagógiai szakmai tartalom kialakítása Helyettesítési rendszer megoldása integráción feladatokat ellátók területén egyaránt belül -A régió speciális munkaerı-piaci jellemzıinek megfelelı szakképzési rendszer kialakítása a rendelkezésre álló intézményi kapacitások felhasználásával 2. A szolgáltatások Angol nyelv kötelezı oktatása Korszerő, hatékony és eredményes lehetıségeinek felmérése abból a pedagógiai szakszolgálat és célból, hogy azok igénybe -Pedagógiai szakszolgálat biztosítása pedagógiai szakmai szolgáltatások vételének lehetısége mindenütt -Mővészeti alapképzés legalább egy mővészeti biztosítása valamennyi tanulónak és biztosítható legyen ágban nevelési-oktatási intézménynek -Igény esetén nemzetiségi képzés biztosítása -Integrált oktatás alkalmazása -Kompetencia alapú oktatás biztosítása -Tehetséggondozó program biztosítása 3. A kistérség intézményei 1-4. osztállyal mőködı intézmények emelt Az egész életen át tartó tanulást közötti együttmőködési szintő oktatással alapfokú mővészetoktatással megalapozó és lehetıvé tevı lehetıségek felmérése, a mikro színesítik oktatás kínálatukat. intézményi programok központokban nyújtható elterjesztésének támogatása, az ezt szolgáltatási kínálatok támogató intézményi programok, összeállítása innovációk fejlesztése 1. A kistérségi térszerkezet -Költséghatékony mőködés valósul meg. Hatékonyan szervezett, eredményes sajátosságait figyelembe véve az nevelés-oktatáshoz való hozzáférés oktatási szolgáltatások Integrált intézmények munkamegosztása biztosítása valamennyi tanuló elérhetıségének bizto-sítása minıségi szolgáltatást nyújtson számára, különös tekintettel a mind fizikailag, mind tartalmilag Igényekre építı tervezés. kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira Kistérség valamennyi intézményfenntartó települését lefedik. -A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás feltételrendszerének Az intézmény épületek felújítás után fejlesztése különös tekintettel a megfelelnek az ágazati elıírásoknak, és az EU-s német, a horvát és a roma kisebbség szabványoknak egyaránt. vonatkozásában 2.Az intézmények közötti Megszőnik az önállóan mőködı osztatlan Az együttnevelés, a befogadó együttmőködés az iskolák önálló mőködése, a változatos oktatási rendszer feltételeinek esélyegyenlıség biztosítha-szolgáltatásokhotósága és speciális szakképzettségő megteremtése és folyamatos érdekében pedagógusokhoz való hozzáférés érdekében fejlesztése integrált többcélú intézmé-nyekhez csatlakoznak. Az intézményi csatlakozást elutasító A régió közoktatási intézmények számára fel kell kínálni a humánerıforrásának fejlesztése a szerzıdéses kapcsolatban történı szakmai, közoktatás-irányítás és a pedagógiai munkaügyi, pedagógiai együttmőködést feladatokat ellátók területén egyaránt 3. A szakmai feladatellátás A speciális szakemberek, szakmai mód-szerek Az együttnevelés, a befogadó megtervezése oly módon, hogy a és infrastruktúrák a tanrendbe építetten oktatási rendszer feltételeinek gyerekek lehetıleg helyben elérhetık a tagintézmények számára. megteremtése és folyamatos juthassanak hozzá a fejlesztése szolgáltatásokhoz Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 94

95 V. KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI TERV Keretfeltételek A kistérségi fejlesztési terv aktualizáltságát, a célok és feladatok koherenciáját számos országos, regionális feltétel határozza meg. A Nemzeti Fejlesztési terv I. már elıirányozta azokat a humán erıforrás fejlesztési alapokat, amelyekre az elkövetkezı 10-11év fejlesztéseit építeni lehet. A HEFOP programok az oktatás tartalmi, módszertani kultúrájának átalakítását indították el. A ROP programok az infrastruktúra fejlesztését segítik. E fejezetben azt mutatjuk be, hogy a kistérség közoktatási fejlesztési elképzelései milyen uniós, országos, és régiós fejlesztési keretfeltételek mellett válhatnak reálisan megvalósíthatóvá Oktatáspolitikai követelmények Középtávú közoktatás-fejlesztés stratégia Cél: Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erısítése A kompetencia alapú oktatás és a korszerő pedagógiai módszerek elterjedésének támogatása a közoktatásban és a szakképzésben A mővelet célja felkészítés az egész életen áttartó tanulásra a képességek, kulcskompetenciák megalapozásával, fejlesztésével, karbantartásával. A mővelet fıbb tevékenységei: Az NFT I.-ben már kidolgozott kompetenciaalapú oktatási programcsomagok, eszközök és módszerek disszeminációja, széleskörő elterjesztésének támogatása a hazai közoktatás rendszerében. A kompetenciaalapú oktatási programok adaptációja, továbbfejlesztése a helyi igényeknek megfelelıen. A már kidolgozott oktatási programokat alkalmazó oktatási intézmények modellintézmények, hálózatok disszeminációs és mentorálási tevékenységének támogatása Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 95

96 A pedagógiai kultúra korszerősítése, új módszerek (kooperatív, epochális stb.) és eszközök (pl. IKT) használata széleskörő megismertetésének és elterjesztésének támogatása. A programok sikeres elterjesztése érdekében az intézményvezetés, az intézményfenntartók és partnereik bevonása, a pedagógusok felkészítését szolgáló programok megvalósításába A sajátos nevelési igényő tanulókat oktató intézmények felkészítése módszertani szolgáltatások nyújtására az integráltan/inkluzívan oktató intézmények körének szélesítése érdekében; a módszertani eljárások beépítése a pedagógus-alapképzésbe A kultúra iránti fogékonyság minél korábbi kialakítása érdekében erısíteni szükséges a mővészeti oktatást, a tehetségek felismerését és támogatását A kompetenciaalapú oktatási programok között a korszerő egészségfejlesztési alapismeretek oktatása, valamint a személyközpontú pedagógiai módszerek alkalmazása is részét képezi a mőveletnek. A formális oktatási rendszer felnıttképzési potenciáljának fejlesztése, a gazdasági szereplıkkel való együttmőködés erısítése A mővelet célja a 21. század követelményeihez igazodó, a munkaerıpiac és a társadalmi környezet gyorsan változó igényeihez alkalmazkodó felnıttképzési rendszer bıvítése, képzési kínálatának gazdagítása az egész életen át tartó tanulás paradigmájának szellemében. Ezzel összhangban fontos, hogy az oktatás világából kilépett felnıttek számára a formális oktatás intézményei a nem-formális és informális tanulás színtereivé is váljanak. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy az intézmények nyitottabbá, befogadóbbá váljanak a nem-formális és informális úton megszerezhetı tudás befogadására. A közoktatási és felsıoktatási intézmények mővelıdési és szabadidıs szolgáltató szerepének erısítése, az oktatási és kulturális intézmények együttmőködésének erısítése Az oktatási szektor helyi-regionális igények kielégítésében történı aktív részvétele magában foglalja a szőken értelmezett formális oktatási-képzésen túl, mindazon nemformális képzési tevékenységeket, amelyek az adott település, régió kulturális adottságainak jobb kihasználására is építve, nyitottak a legváltozatosabb tudás-intenzív tevékenység támogatására, s képesek, multifunkcionális feladatok ellátására. Az oktatásiképzési intézményeknek a kulturális nevelésben vállalt szerepe erısíti a települések népességmegtartó képességét. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 96

97 A közoktatás, szakképzés és felsıoktatás pályaorientációs, -tanácsadási és pályakövetési szolgáltatásainak fejlesztése. Az oktatás legszélesebb értelemben felfogott kínálatában rejlı lehetıségek kiaknázása és helyi-regionális munkaerı-piaci relevanciájának erısítése az egyéni tanulási befektetések ösztönzését, támogatását igényli. Ennek érdekében az információs szolgáltatások mellett személyre szabott tanácsadói és kompetencia-fejlesztési elemeket is tartalmazó pályaorientációs szolgáltatások rendszerének kiépítésére van szükség, Az ilyen típusú szolgáltatások az oktatási, foglalkoztatási, üzleti, non-profit és más szervezetek célirányos együttmőködését is feltételezik. Az oktatási rendszert támogató, a napi tanulási folyamatba épített, a munkaerıpiaci szereplésre felkészítı pályaorientációs rendszer kialakítását, továbbfejlesztését a lehetséges tanulási utak növekvı száma és a képzési lehetıségek egyre gazdagabb kínálata is indokolja. A pályaorientáció és tanácsadás különösen a hátrányos helyzető csoportok számára nyújthat segítséget tanulási pályájukkal kapcsolatos döntések meghozatalában. Tanulási lehetıségek bıvítése, új tanulási formák elterjesztésének ösztönzése. Az egész életen át tartó tanulás jegyében új tanulási lehetıségek és formák elterjesztése szükséges a hazai oktatásban, melyet indokol az oktatás és képzés nyitottabbá válása, az oktatással kapcsolatos társadalmi elvárások megváltoztatása valamint a felsıoktatás iránt növekvı érdeklıdés. A nemzetiségi oktatás, a határon túli magyar és migráns tanulók oktatásának támogatása az interkulturális nevelés révén. Az oktatáshoz való egyenlı hozzáférés szempontjából speciális célcsoportnak minısülnek a nemzeti (nyelvi) kisebbségekhez, bevándorló csoportokhoz tartozó, valamint a határon túli magyar tanulók. E tanulói csoportok oktatására irányuló tartalmi és módszertani fejlesztések révén erısödni fog az oktatás társadalmi kohéziós szerepe, és Magyarország hatékonyabban fog hozzájárulni a Kelet-Közép-Európai térség multikulturális jellegének a megırzéséhez. Az oktatás, képzés eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés erısítése Átfogó mérési, értékelési és minıségirányítási rendszerek fejlesztése. E mővelet egyik fontos célja az oktatás eredményességének és hatékonyságának a javítása, többek között a tanuló, a pedagógus, az intézmény, ill. az ágazat szintjén létrehozandó mérési, értékelési és minıségbiztosítás rendszer kialakításával, amely alapjául szolgál az elért eredmények, teljesítmények objektív összehasonlítására. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 97

98 Az oktatásban dolgozók továbbképzése, a pedagógusok munkaerı-piaci alkalmazkodóképességének javítása. Az oktatás és nevelés hatékonyságának és eredményességének javítása az oktatási szektorban dolgozók szakmai kompetenciájának fejlesztése, korszerősítése módszeres befektetéseket igényel az oktatási ágazat humán erıforrásaiba. Kiemelkedı fontossága van a közoktatásban dolgozó pedagógusok és a felsıoktatásban tevékenykedı oktatók szakmai fejlıdése erıteljes ösztönzésének és támogatásának. Az új tanítási és tanulási módszerek megjelenése, a hagyományos tanárszerep megváltozása, az informatika és idegennyelvek térhódítása az oktatásban valamint az átalakuló Nemzeti Alaptanterv és Országos Képzési Jegyzék egyaránt nagy kihívást jelentenek a pedagógusok és az oktatók számára. Az új követelményekhez való gyors alkalmazkodáshoz, valamint az oktatás színvonalának emeléséhez, az oktatási szolgáltatások széleskörő bevezetéséhez kiterjedt és intenzív továbbképzési részvételre van szükség. A csökkenı gyermeklétszám is kikényszeríti a pedagógusok funkcionális repertoárjának a bıvítését. A formális, nem-formális és informális rendszerek összekapcsolása. Az oktatás minısége és eredményessége a tanuló diákok és felnıttek szempontjából az egyéni tanulási utak sikerességén keresztül mérhetı. E tekintetben kiemelkedı jelentısége van az egyes tanulási szakaszok és a különbözı tanulási formák közötti, - jelenleg Magyarországon túlságosan gyenge - kapcsolat megerısítésének, az egész életen át tartó tanulás gyakorlati megvalósításának. Az egész életen át tartó tanulás egységes rendszerként való értelmezése megköveteli, hogy a különbözı oktatási és képzési formák és szintek az egyént ne csupán a rendszerben való lineáris elırehaladásra tegyék alkalmassá, hanem tegyék lehetıvé a különbözı tanulási formák közötti rugalmas átjárást is. A közoktatás hatékonyságát segítı területi együttmőködések támogatása. Az oktatási szektor jelenlegi hatékonysági problémáinak kezelése, a kezelésükre alkalmas mechanizmusok kialakítása nélkül a minıség és eredményesség javítását szolgáló erıfeszítések hatástalanok maradnak. E téren olyan fejlesztésekre van szükség, hogy a szétaprózódott, alacsony létszámú intézmények egyfajta hálózati típusú együttmőködésen alapuló integráció révén képessé válnak a kapacitásokkal, fizikai, pénzügyi és humán erıforrásokkal való hatékony és rugalmas gazdálkodásra. A hátrányos helyzető és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem, az integrált oktatásuk támogatása, tanulási lehetıségeik bıvítése. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének javításához a közoktatást átfogó szervezési, támogatási, valamint jogszabályi reformok mellett komplex fejlesztési programokra van szükség. A közvetlenül a halmozottan hátrányos helyzető diákokra irányuló támogató programok mellett kulcsfontosságú olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek az oktatási rendszerben meglévı esélyegyenlıtlenség csökkentése révén, magát a rendszert teszik alkalmassá e Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 98

99 diákok eredményes oktatására, többek között civil szféra fokozott bevonása révén. Szükség van a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodáztatásának feltételeit radikálisan javító kiemelt programokra is. A sajátos nevelési igényő tanulók integrációjának támogatása. A mővelet célja a sajátos nevelési igényő gyermekek befogadó oktatásának, iskolai integrációjának támogatása, képzésüknek a többségi iskolarendszeren belüli megoldása. Az Oktatási Minisztérium Középtávú közoktatás fejlesztési stratégiája A startégiának ehelyütt a fentieket kiegészítı, tervünk szempontjából releváns elemeit emeljük ki. A stratégia a magyar közoktatás jellemzıit bemutató helyzetelemzés után az alábbi 7 terület fejlesztését irányozza elı: 1. Élethosszig tartó tanulás fejlesztése a kulcskompetenciák révén 2. Az oktatási esélyegyenlıtlenségek mérséklése 3. Az oktatás minıségének fejlesztése 4. A pedagógus szakma fejlıdésének támogatása 5. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése 6. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása 7. A közoktatás költséghatékonyságának és irányításának hatékonysága A közoktatásban megindult, a fenti stratégiák szellemében megvalósított törekvéseit a közoktatási törvény évi változásai is mutatják A 2006-os 2007-es évi törvényi változások a közoktatásban 1 E fenti céloknak való megfelelés volt az elsıdleges mozgatója a közoktatási törvény és évi változtatásának. A törvénymódosítás céljai: a közoktatás hatékonyabb megszervezése, a kistérségi társulások ösztönzése, 1 Ehelyütt csak azokat a módosult elemeket érintjük, amelyek közvetlenül hatnak jelen fejlesztési terv céljainak teljesíthetıségére Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 99

100 az esélyegyenlıség növelése, a szakképzés hatékonyságának erısítése, a minıség fokozottabb ellenırzése és jutalmazása. Az egyes többcélú intézmények ezen túl több olyan feladatot is elláthatnak, amit eddig nem. A családsegítı szolgálathoz csatlakozhat az iskola-egészségügyi ellátás. Lehetıség nyílik arra is, hogy több iskola összefogjon, és közös napközit szervezzen. Az önkormányzatok mozgásterét bıvíti az a módosítás, amely szabályozza a nem állami (egyházi, magán- stb.) intézmények bevonását az oktatási feladatellátásba. Az esélyegyenlıség érdekében tett fontos lépés, hogy hazai és nemzetközi közoktatási kistérségi pályázatokon ezentúl elınyben kell részesíteni azt a társulást, ahol hátrányos helyzető település van, vagy a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek aránya eléri a 25 százalékot. A kistérségi társulásokat ösztönzi a közös regionális pályázati lehetıségeken kívül az a módosítás is, amely a nyolcnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskolák számára kötelezıvé teszi, hogy továbbmőködési engedélyüket négy évente meghosszabbítsák. A Kt. 16. új (7)-(8) bekezdése lehetıvé teszi, hogy a helyi önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás a társulási megállapodás alapján a fenntartásában lévı közoktatási intézményei tekintetében munkaerı-gazdálkodási rendszert mőködtessen. A munkaerı gazdálkodás lényege, hogy meghatározza azokat az elveket, amelyek figyelembevételével az egyes közoktatási intézményekben a munkáltatói jogokat gyakorolni lehet. A Kt. 33. (11)-(12) bekezdésének módosulásával bıvíthetı az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény, valamint az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény keretein belül megszervezhetı feladatok köre - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - a családsegítı szolgálattal és az iskola egészségügyi ellátással. A módosítás lehetıvé teszi, hogy a jövıben a nevelési tanácsadást - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény keretein belül szervezzék meg. A Kt. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 100

101 121. (1) bekezdés 25. pontjában meghatározott nevelı,- oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenységek köre szintén bıvült (közmővelıdési, kulturális, mővészeti, könyvtári, múzeumi, sport tevékenységek). A Kt. 53. (4) bekezdés módosulása alapján lehetıség van arra, hogy a napközis, illetve tanulószobai foglalkozásokat több iskola tanulói részére, egy iskolában szervezzék meg. Szintén ilyen lehetıséget ad a Kt a az új (5) bekezdésével a közös szakképzési évfolyam megszervezése. A törvénymódosítás meghatározza azokat a létszámhatárokat is, melyek az alapjául szolgálnak az évfolyam fogalmának, és a költségvetési törvény ezekkel összhangban megjelöli azokat a kiegészítı támogatásokat, amelyeket e feltételek teljesítésével lehet igényelni. Régiós stratégiák A Dél dunántúli régióban az elmúlt három évben több olyan közoktatás fejlesztési stratégiai készült, mely hosszú távra határozza meg a régió forrás szerzı képességét, az intézményhálózatot, ezen keresztül az intézményi struktúrát. Célok A humán szolgáltatások minıségének és elérhetıségének javítása - kiemelten a leszakadó és hátrányos helyzető térségekben - komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált kis- és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakításával. A bevont hátrányos helyzető személyek számának növelése a fenntartható szociális foglalkoztatásban. Közintézmények akadálymentesítésének és az önkormányzatok informatikai fejlesztéseinek támogatása. Közoktatási és közmővelıdési infrastruktúra integrált fejlesztése. Elsısorban az óvodai és alapfokú képzési igények gazdaságos mőködtetése és XXI. századi oktatás tartalmi és módszertani követelményeinek megfelelı minıségi oktatás biztosítása érdekben racionalizálni kell az intézményrendszerek mőködését. Azon térségekben, ahol a helyi adottságok indokolják, célszerő olyan integrált Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 101

102 intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát ellátó intézményt magában foglalhat. Az egyéb, nevelı és oktató munkához kapcsolódó nem csak közoktatási tevékenységeket (pl. bölcsıde, gyermekjóléti szolgáltatás) ellátó intézményeket is magában foglaló integrált intézmények kialakítása kiemelten támogatandó. A közoktatás fejlesztése során, egy átfogó racionalizálási folyamat keretében elsısorban az óvodai és alapfokú képzési igények gazdaságos biztosítása érdekében -, a Dél-dunántúli Régióban olyan integrált többcélú - intézményi hálózat kiépítését kívánják megvalósítani, amely a közoktatás valamennyi feladatát, kiemelten az óvodákat és az általános iskolákat, valamint a nevelı és oktató munkához kapcsolódó egyéb tevékenységeket (pl. bölcsıde) ellátó intézményeket is magában foglalhat. Legfıbb cél az intézményintegráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik kialakítása mikrotérségi szinten. További cél az is, hogy a régió összes óvodás- és iskoláskorú tanulója minıségi közszolgáltatáshoz juthasson és ezáltal biztosítható legyen az egyenlı esélyő hozzáférés az oktatási-nevelési szolgáltatásokhoz (kiemelten a halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyerekeket). Bıvüljön a régió pályázati potenciálja, a fejlesztésekbe bekapcsolódó közoktatási intézmények képesek legyenek további forrásokat bevonni tevékenységeik gazdagításába. A különbözı programokból érkezı források jól elkülönüljenek, és transzparenssé váljon felhasználásuk célja és ütemezése. A különbözı célú források kombinálódhassanak, átláthatóvá válhassanak a közoktatási intézmények számára. Javuljon a régiós közoktatási rendszer minısége és eredményessége, megalapozódjon a gyermeklétszám csökkenésébıl, valamint az aktuális jogszabályi és pénzügyi változásokból fakadó intézményintegráció szakmai és szervezeti háttere. Összhang teremtıdjék az elmúlt egy évben a régió különbözı megrendeléseire elkészült közoktatási tervezési anyagai, stratégiái között,a régiós oktatáspolitika és a hazai oktatáspolitika illeszkedése biztosítható legyen. Összességében a fejlesztésre fordítható források költséghatékonysága és a kívánatos közoktatási szakmai fejlesztések egymással összhangban legyenek.biztosítható legyen a régió közoktatási rendszerének fenntarthatósága. (részlet a régiós fejlesztés követelményrendszerébıl, készítette a DDRFT megbízásából a Tinta Tanácsadó kft Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 102

103 A fenti szándékok alapján készült a Humán közszolgáltatások Stratégiai programja (Humán SFP), valamint az OKÉV megbízásából a régiós közoktatásfejlesztési stratégia (KFS) A Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja (SFP)2 Az SFP a Nemzeti Fejlesztési Tervre épülve fogalmaz meg célokat, prioritásokat és intézkedéseket, amelyek a régiós tervezés, és a régióban kiírt pályázatok megalapozását segíti. A KKFT szempontjából releváns célok és intézkedések a következık: Kistérségi alapon, hatékonyan szervezett, integrált, mindenki számára hozzáférhetı, esélyegyenlıséget biztosító és alap-és középfokú oktatási rendszer kialakítása és gazdaságos mőködtetése, melyben a tanulók számára mind fizikai, mind tartalmi értelemben elérhetıvé válnak a korszerő oktatási szolgáltatások Az intézkedés céljai: Kistérségenként olyan integrált intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát ellátó intézményeket (közoktatási törvény ) magában foglalhat, valamint szakmai és szolgáltatási kapcsolatot tart fenn nem közoktatási, de azok tevékenységéhez szorosan kapcsolható szociális, közmővelıdési és egészségügyi intézményekkel. Az integrált központok fizikailag megközelíthetık, bennük a hozzá kapcsolódó intézmények munkamegosztása révén a lehetı legtöbb, és legmagasabb minıségő szolgáltatást tudják nyújtani a gyermekeknek. E szolgáltatási központok a racionális szervezés és az igényekre építı tervezés következtében költséghatékonyan mőködtethetık. A központok és a hozzájuk tartozó, vagy velük együttmőködı intézmények a kistérség valamennyi, jelenleg oktatási intézményt fenntartó települését lefedik, ezáltal a területi különbségek minimálisra csökkenthetık. 2 2 Készítette: Vitál Pro/ EcoCortex/Forrásközpont /Ilex. Elfogadta a DDRFT decemberében Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 103

104 Az integrált központ és a tagintézmények által használt épületek mindegyike megfelel az akadálymentesítés, a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklet követelményeinek, az udvari játékok, sport- és szabadidıs terek esetében az EU szabványoknak Az integrált területi humán szolgáltató központok olyan integrált intézmények, amelyek az oktatási, közmővelıdési és szociális (lehetıség és igény szerint az egészségügyigondozási) feladatokat ellátó kistérségi intézmények integrált együttmőködését jelenti függetlenül attól, hogy ezek az intézmények fizikailag (területileg) egy településen, vagy több településen mőködnek-e, jogilag és szervezetileg egy integrált intézményt alkotnak-e, vagy önálló, de szakmailag együttmőködı intézmények-e. Fentiekbıl következıen szervezetileg a humán szolgáltató központok: jelenthetnek egy településen mőködı többcélú intézményt, amelynek szakmailag önálló intézményegységei a székhelytelepülésen vannak, jelenthetnek egy településen alakult többcélú intézményt, amelynek szakmailag önálló intézményegységei a székhelytelepülésen kívül más települése(ke)n is mőködnek, jelenthetnek szervezetileg önálló intézményeket, (egy településen, vagy különálló településeken) amelyek szakmailag együttmőködnek oly módon, hogy a gyermekeknek nyújtott szolgáltatásokban kölcsönösen kiegészítik egymást. Preferált a szervezeti integráció és egy településen belül minél több funkció fizikailag is egy ingatlan keretében történı egyesítése. Integrált központon szakmai tekintetben azt értjük, amelyek az oktatási feladatok közül legalább az óvodai és általános iskolai ellátást, valamint az alapfokú mővészetoktatást ellátják, valamint gondoskodnak gyermek-szociális és a szakszolgálati feladatok ellátásáról, ellátják a sajátos nevelési igényő gyermekek oktatást, és megszervezik a képesség-kibontakoztató fejlesztı integrált oktatást. Továbbá: mőködtetnek, vagy szakmai kapcsolatot tartanak fenn egy nyilvános könyvtárral, egy mővelıdési házzal, és a gyermekjóléti szolgálatokkal. A nagyvárosokban több integrált központ alakítható. Ezen intézmények fenntartója lehet a kistérségi társulás, egy-egy városi önkormányzat, illetve települések intézményfenntartó társulásai. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 104

105 A humán SFP indikatív követelményeket is fogalmaz meg a létrejövı intézményekkel kapcsolatban, amelyek a gyermek és tanulólétszámra, az integrációba bevont egységek struktúrájára, eszköz és infrastrukturális ellátottságának minimális szintjére, és az intézmények tanulók általi elérésének idejére vonatkoznak. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 105

106 A Dél-dunántúli régió Közoktatás Fejlesztési Stratégiája (OKÉV)3 OKÉV megbízásából készült Dél dunántúli régió Közoktatás Fejlesztési Stratégiája (KFS) szintén támogatja a közoktatás terén a különbözı integrációk létrehozását. A dokumentum elsısorban a közoktatás tartalmi fejlesztésére vonatkozóan fogalmaz meg célokat intézkedéseket. Ezek közül a legfontosabbak a következık: Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekintettel a mikrotérségi központokra A régió közoktatási humánerıforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetıvé tevı intézményi programok elterjesztésének támogatása, az ezt támogató intézményi programok, innovációk fejlesztése Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatás biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek Összefoglalva: Mind az országos, mind a régiós fejlesztési stratégiák megerısítik, alátámasztják a kistérség számára kijelölhetı stratégiai célokat és intézkedéseket Az alábbi táblázat ezek egymáshoz való illeszkedését mutatja be 3 Készítette: Sipos János, Takács Zoltán, E.Vámos Ágnes. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 106

107 42. Táblázat A kistérségi fejlesztési terv stratégiai céljai A Kistérségi fejlesztési terv stratégiai céljai Épüljön ki a résztvevık egyetértésén és együttmőködésén alapuló integrált oktatási hálózat Humán erıforrások fejlesztési stratégiája DDROP Humán SFP Dél-Dunántúli KFS Az oktatási szektor jelenlegi hatékonysági problémáinak kezelése, a kezelésükre alkalmas mechanizmusok kialakítása nélkül a minıség és eredményesség javítását szolgáló erıfeszítések hatástalanok maradnak. E téren olyan fejlesztésekre van szükség, hogy a szétaprózódott, alacsony létszámú intézmények egyfajta hálózati típusú együttmőködésen alapuló integráció révén képessé válnak a kapacitásokkal, fizikai, pénzügyi és humán erıforrásokkal való hatékony és rugalmas gazdálkodásra Kistérségenként olyan integrált intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát, ellátó intézményeket (közoktatási törvény ) magában foglalhat, valamint szakmai és szolgáltatási kapcsolatot tart fenn nem közoktatási, de azok tevékenységéhez szorosan kapcsolható szociális, közmővelıdési és egészségügyi intézményekkel A jogszabály által elıírt intézményintegráció megvalósítása érdekében olyan program kidolgozására van szükség, amely támogatja társulási megállapodás alapján közösen fenntartott, tagiskolákkal rendelkezı intézmények kialakítását, pedagógiai programjaik összehangolását, a szükséges szervezetfejlesztés támogatását Valósuljon meg a hosszú távon fenntartható, hálózatos együttmőködésen alapuló integrált intézmények infrastruktúrájának rekonstrukciója, és a vállalt feladatokhoz illeszkedı eszközbeszerzés A régió egészének területén sürgetı azoknak az oktatási épületeknek a felújítása és modernizációja, ahol a kihasználtság hosszabb távon biztosított. Közoktatási épületek (óvoda, alapfokú nevelési-oktatási intézmények, középfokú iskolák) szakmai fejlesztéssel egybekötött felújítása, rekonstrukciója, modernizációja, többfunkcióssá tétele ott, ahol azt a demográfiai mutatók indokolják. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 107

108 Szakmai hálózatos együttmőködés a kistérségi integrált intézmények között, ezáltal a sokszínő, hozzáférhetı oktatási tartalom lehetıségének kialakítása Az oktatási szektor helyi-regionális igények kielégítésében történı aktív részvétele magában foglalja a szőken értelmezett formális oktatási-képzésen túl, mindazon nem formális képzési tevékenységeket, amelyek az adott település, régió kulturális adottságainak jobb kihasználására is építve, nyitottak a legváltozatosabb tudás-intenzív tevékenység támogatására, s képesek, multifunkcionális feladatok ellátására. Az oktatási-képzési intézményeknek a kulturális nevelésben vállalt szerepe erısíti a települések népességmegtartó képességét. Az alapfokú oktatás terén a legfontosabb, hogy a tanulók ott kapják meg a magasabb szintő oktatási szolgáltatást, ahol a legközelebb igénybe tudják venni Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshezoktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira Esélyegyenlıség, méltányosság hosszú távú biztosítása A halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének javításához a közoktatást átfogó szervezési, támogatási, valamint jogszabályi reformok mellett komplex fejlesztési programokra van szükség. A közvetlenül a halmozottan hátrányos helyzető diákokra irányuló támogató programok mellett kulcsfontosságú olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek az oktatási rendszerben meglévı esélyegyenlıtlenség csökkentése révén, magát a rendszert teszik alkalmassá e diákok eredményes oktatására, többek között civil szféra fokozott bevonása révén. Szükség van a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodáztatásának feltételeit radikálisan javító kiemelt programokra is. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 108

109 Fejlesztési források körvonalai A következıkben röviden azt tekintjük át, hogy milyen fejlesztési források állíthatók a közoktatás fejlesztésének szolgálatába Az UMFT operatív programjai 43. Táblázat A TÁMOP és TIOP konstrukciók indításának tervezett ütemezése indítási körök szakterület konstrukció tervezett konstrukció neve évi keret száma meghirdetés dátuma (Mrd Ft) közoktatás TÁMOP "A" komponens:területi együttmőködések ,49 esélyegyenlıség TÁMOP Oktatási esélyegyenlıség és integráció ,65 közoktatás TÁMOP Infrastrukturális fejlesztés tartalmi támogatása ,2 közoktatás TÁMOP századi közoktatás ,8 közoktatás TÁMOP Átfogó minıségfejlesztés a közoktatásban ,1 A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai közoktatás TIOP infrastruktúra fejlesztése ,2 esélyegyenlıség TÁMOP Az oktatási esélyegyenlıségi programok végrehajtásának támogatása , Közoktatás TÁMOP Innovatív iskolák (hátrányos helyzető kistérségekben) ,2 Közoktatás TÁMOP Tanoda programok támogatása ,65 Közoktatás TÁMOP Pedagógiai kultúra korszerősítése ,828 Közoktatás TÁMOP Új tartalomfejlesztések a közoktatásban , Nemzetiségi és migráns tanulók nevelésének és oktatásának Közoktatás TÁMOP segítése ,35 közoktatás TÁMOP Tehetséggondozás ,799 közoktatás TIOP Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban , közoktatás TÁMOP Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény ,23 közoktatás TÁMOP Pedagógusok új szerepben ,097 közoktatás TÁMOP Integrációs gyakorlatot folytató iskolák minıségbiztosítása, ,319 Rinyamenti szakmai szolgáltató Kistérség hálózatokkal Többcélú Önkormányzati történı együttmőködésük Társulása 109

110 támogatása közoktatás TÁMOP A halmozottan hátrányos helyzető fiatalok felsıfokú képzésbe irányuló továbbtanulási útjainak megerısítése, Láthatatlan kollégiumi programok támogatása felsıoktatási intézményekben tanuló roma fiatalok számára április 0,77 közoktatás TÁMOP Sajátos nevelési igényő tanulók integrációja április 1,111 Lemorzsolódás kezelését célzó programok mőködtetése, május Halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai pályafutásának közoktatás TÁMOP nyomon követése május 0,33 Összesen 2008 júniusig 113,59 A ROP pályázat kedvezményezettjei jogosulttá, válnak a TÁMOP-os támogatásra. Szolgáltatói kosár módszertani csomagjai az integrált oktatási központok, és hálózataik humán erıforrásának képzését, szakmai kondicióinak erısítését támogatják. Automatizált pályázat: DDOP-ban nyertes pályázók automatikusan nyernek TÁMOP ben. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 110

111 Megyei és egyéb források Költségvetési Törvény /Többcélú normatíva által biztosított források A Többcélú Kistérségi Társulások, valamint intézményfenntartó társulások által megvalósított közoktatási feladatok ellátásához többcélú normatíva és kiegészítı támogatások igényelhetık a jelenleg érvényes törvényi szabályozásokban, és a költségvetési törvény tervezete továbbra is ezt mutatja. A költségvetési törvény finanszírozási változásai, finanszírozás mértéke, a minıségi szolgáltatás igénye a kistérségi-, intézményfenntartó társulási szintő fenntartására, a feladatellátás racionálizálására, többletforrások bevonására ösztönözte a fenntartó települések vezetıit. A Többcélú Kistérségi Társulásokról szóló évi CVII. Törvény alapozta meg a közoktatási feladatellátás kistérségi szinten történı ellátását, különös tekintettel az óvodai, az általános iskolai valamint a pedagógiai szakmai és szakszolgálatok területén. A Többcélú Kistérségi Társulások mint új közigazgatási szint létrehozásának célja a területfejlesztés mellett a szociális, valamint a közoktatási feladatok ellátásának racionális megszervezése. A 2006 évtıl megnövekedett intézményfenntartó társulások létrejötte, valamint ben a kistérségi fenntartás folyamata elindult. A fenntartó váltás minden esetben a magasabb színvonalú feladatellátást, a költséghatékonyabb intézményi mőködtetést az esélyegyenlıség növelését és a partnerség erısítését teremti meg az adott kistérség területén élık számára. A kistérségi fenntartásban, vagy intézményfenntartó társulásban ellátott közoktatási feladatokhoz a mindenkori Költségvetési Törvény (továbbiakban KT) jelentıs mértékő támogatási összegeket rendel. A hozzájárulások igényléséhez kialakított alapelvek: Támogatás intézményfenntartó társulás, vagy TKT által fenntartott közoktatási intézmény keretében megvalósuló feladatellátás esetén vehetı igénybe (Tehát önállóan fenntartott intézmények esetében nem vehetı igénybe) Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 111

112 Az igénylés feltétele az óvodai nevelés valamint az iskolai oktatás esetében meghatározott osztálylétszámok esetében lehetséges (alapfeltétel) Az elvárt csoport és minimális osztály létszámok alól kivétel az SNI-s illetve nemzetiségi oktatásban, nevelésben résztvevı gyermekek száma. (A nemzetiségi oktatás esetében csak teljes osztályokra terjed ki a kivétel) 44. Táblázat Jelenleg hatályos támogatások mértéke Költségvet ési törvény melléklete Jogcím száma a Költségvetési törvény (tervezetben ) Jogcím megnevezése Fenntartó típusa Fajlagos összeg Ft/fı/év 3. sz. melléklet Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása Intézmény fenntartó társulás Ft a Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás Intézmény fenntartó társulás Ft 1.a Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás Többcélú Kistérségi Társulás Ft 1.b Iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók alapján járó támogatás Többcélú Kistérségi Társulás Intézményfenntartó társulás Ft 8. sz. melléklet 1.c A többcélú kistérségi társulás által fenntartott egységes iskola évfolyamára bejáró tanulók alapján járó támogatás 1.d Tagintézményi támogatás Többcélú Kistérségi Társulás Többcélú Kistérségi Társulás Intézményfenntartó társulás Ft Ft 1.e Kistelepülési tagintézményi támogatás Többcélú Kistérségi Társulás Intézményfenntartó társulás Ft 2.a Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Többcélú Kistérségi Társulás Ft Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 112

113 2.b Nevelési tanácsadás; gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; fejlesztı felkészítés; logopédiai ellátás; gyógytestnevelés Többcélú Kistérségi Társulás Ft Forrás: Saját szerkesztés a költségvetési törvénytervezetbıl A költségvetési törvényben biztosított többletforrás a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmények esetében a legnagyobb mértékő. A többcélú normatíva évenként módosulhat, ugyanakkor több év vonatkozásában megállapítható, hogy a fenntartások átszervezését, a fenntartók számának bıvítését, a közoktatási intézmények kistérségi fenntartását ösztönzi. Javaslatunk a Rinyamenti Többcélú Kistérségi társulás ilyen irányú racionalizálási átszervezésének megvalósítása. Pályázati források: A nemzeti fejlesztési terv nyomán meghatározható un. zászlóshajó programok közoktatási vonatkozásai Nem mondunk le senkirıl Gyermekesély XXI. század iskolája korszerősítése Akadálymentes Magyarország 45. Táblázat Megyei és egyéb források Tanulási környezet megteremtése Intézményfenntartók források megteremtésével, pályázati önrészek biztosításával Somogy Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány évente kiírt eszközfejlesztési pályázataival Megyei TISZK, szakképzési társulás a szakképzés eszközrendszerének megteremtésével Kistérségi vállalkozói kör a tervezett felnıttoktatás Humán erıforrás megteremtése és fejlesztése Szakmai szolgáltatók tanácsadói, tájékoztatási rendszerével, továbbképzéseivel Kisebbségi önkormányzatok pályázati lehetıségeikkel Országos Integrációs Hálózat szakmai tapasztalatokkal, szakember hálózat mőködtetésével Kistérségi Integrációs Hálózat- szakmai Oktatást segítı szolgáltatások rendszere Közmővelıdési intézmények tereikkel, programjaikkal, közös pályázati lehetıségeikkel Szakszolgálati tevékenység, utazó gyógypedagógiai szolgálat mőködtetése Családsegítı és Gyermekjóléti szolgálat - az oktatási Esélyegyenlıségi terv megvalósításában Megyei gazdasági kamarák a szakképzést Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 113

114 eszközrendszerének megteremtésével tapasztalatokkal, szakember hálózat mőködtetésével TIOK hálózat intézményei a kompetencia alapú oktatás elterjesztésének támogatásában támogató szolgáltatásokkal, programokkal A Somogy megyei Közalapítvány eszköz és tartalmi fejlesztésre évente pályázatot ír ki. A megpályázható összegek alakulását az alábbi táblázat foglalja össze Forrás: Somogy megyei közalapítvány honlapja 11. ábra Megpályázható összeg eszköz és tartalmi fejlesztésre A pályázatokon valamennyi megyei oktatási intézmény nyerhet támogatást. Az éven-te támogatásban részesülık száma közötti, a pályázati kiírás függvényében. Elsısorban az eszközfejlesztéssel összefüggı pályázatok iránt nagy az igény. Az intézmények egy-egy pályázati ciklusban átlagosa ezer Ft közötti összegeket nyerhetnek. Ezek csak a legszükségesebb eszközbeszerzéseket, valamint aktuális, a pedagógiai/nevelési programokkal összefüggı alkalmi programjaik támogatását jelentik. A szakszolgálati tevékenység támogatásának mértéke nem elegendı a feladat ellátásának finanszírozására, és várhatóan ennek mértéke tovább fog csökkenni. Megállapítható, hogy igen jelentıs támogató tevékenysége mellett sem tud a közalapítvány, a felmerült igényeknek megfelelıen hozzájárulni a megyei közoktatás hosszú távú fejlesztéséhez. A saját intézményi források szolgáltatás bıvítéssel erısíthetık. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 114

115 Esélyegyenlıség: halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyerekek A Kistérség fenntartásában SNI szegregációt eredményezı oktatásszervezés nincs. A térség közoktatási intézményeiben a sajátos nevelési igényő gyermekek arányszáma összesen 9,3%. Intézményenként vizsgálva megállapítható, hogy határérték feletti az arányuk különösen Beleg, Nagykorpád és Somogyszob óvodáiban, valamint Görgeteg, Kutas, Nagyatád-Árpád, Nagykorpád, Segesd és Tarany-Háromfa iskoláiban, ahol az országos átlagot (7%) meghaladja!! intézmények között jelentıs eltérés tapasztalható. Magas a kistérség hátrányos helyzető gyerekeinek a száma. Az óvodások több mint harmada (40,8% ) HH-s, és egy negyede ( 24,1 % ) HHH-s.! Az iskolások közel fele HH-s (44,9% ) és egy ötöde (20,3% ) HHH-s.! Az Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében eddig megtett intézkedések a kistérségben Az SNI tanulók szakértıi véleménnyel rendelkeznek A megyei fenntartású Nevelési Tanácsadó és Nagyatádi Közoktatási Intézmény, valamint a Tarany-Háromfa intézmény szakszolgálatai segítik az integrációs folyamatot. A HH és HHH-s tanulók integrált nevelése-oktatása az intézmények egy részében hatékony tanulás szervezési módokkal és programokkal történik.(kompetencia alapú oktatás, differenciálás, Útravaló, Arany János programok) A Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás intézményeiben az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani A hátrányos helyzető gyermekekre, tanulókra a halmozottan hátrányos helyzető gyermekekre, tanulókra a sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók oktatási helyzetére Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 115

116 Kiemelten fontos horizontálisan érvényesítendı szempont: az intézmények nevelési és oktatásszervezési gyakorlatának áttekintése, az intézmények tanulói összetételének összehasonlítása és annak a vizsgálata, hogy érvényesül-e a társulásban: diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében az alábbi területeken kell intézkedést hozni Minden HHH-s 3 éves gyerek vegye igénybe az óvodát! Az épületek korszerősítése, bıvítése felújítása szükséges az óvodáztatás/iskoláztatás feltételeinek javítása érdekében 100 %-os szakos ellátottság biztosítása minden intézményben Módszertani képzésekkel és tantestületi továbbképzésekkel kell biztosítani intézményi tartalmi-módszertani fejlıdését. Az SNI integráció feltételrendszerét biztosítani kell ( taneszközök, integrált tanterv, személyi feltételek). Kistérségi egészségügyi és szociális térkép elkészítése, kiemelt figyelemmel a telepszerő, leromlott állapotú lakóhelyekre, lakóövezetekre A kistérség szociális ellátás célzott beavatkozásainak erısítése, különös tekintettel a telepszerő, leromlott állapotú lakóövezetekre 5.2. Szakmai megújulás a kistérségben Eredményesség a szakmai fejlesztési pályázatokban Az intézmények a megyei források mellett országos pályázatokon is részt vettek. A kistérség óvodáiban és iskoláiban kiemelt szerepet kapott egész életen át tartó tanulást megalapozó programok bevezetése és fenntartása. Az óvodai nevelés területén a Nagyatádi Egyesített Óvoda HEFOP pályázati részvételének eredményeként a kompetencia alapú nevelés teljes körő megvalósítását végezte. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 116

117 Az Óvodai Kompetencia alapú Programcsomag tesztelése és fejlesztése 4 csoportban zajlott, 8 óvodapedagógus közremőködésével, a Csillagszem, a Gyöngyvirág, a Napsugár és a Nyitnikék egységek egy- egy csoportjában. Az elsı fejlesztési szakaszban a 2005/2006-os nevelési évben az óvodaiskola átmenet témakörében történt a programcsomag tesztelése. Miután az óvoda egész nevelıtestülete megismerte a programcsomagot, szükségét érezték a Helyi Nevlési Programjuk cél és feladatrendszerének átdolgozását, bıvítését, a kompetencia alapú fejlesztésnek való megfeleltetés érdekében. Így 2007 szeptemberétıl minden csoportban e szerint valósul meg a nevelés- oktatás. A jelenleg befejezett fejlesztési szakaszban az inkluzív befogadó pedagógia tesztelése történt meg. A gyermekek nevelése- oktatása a program átdolgozott Kapcsos könyvében leírt törzsanyag és kiegészítı mellékleteinek megfelelıen a három képességszint szerinti differenciálás figyelembe vételével történik. A szülık idıbeni és színvonalas tájékoztatása jól szolgálta az együttmunkálkodást a támogató, érdeklıdı hozzáállást. Erısítette a szülık pozitív viszonyulását az a tény, hogy gyermekeik minden nap új élményekkel és új ismeretekkel térnek haza. - Az óvoda testülete 810 órás ingyenes képzésen vett részt, mely újszerő látásmódot eredményezett. Ezek a továbbképzések a szervezeti kultúra fejlıdését nagymértékben segítették. Az újszrő technikák, módszerek megvalósulásának hatására sikerük elindított az egész nevelıközösségben egy szakmai innovációt. - A programcsomag népszerősítésében is szerepet vállaltak az óvónık: Saját nevelıtestületükben Környezı kistérségnek (3) SOPI felkérésére Pécs város 2 óvodájában tartottak elméleti és gyakorlati programot. A város 3 általános iskolájának alsós munkaközösségét is tájékoztatták a új óvodai programcsomagról A város lakosságát a városi TV-n keresztül tájékoztatták a projekt bevezetése és megvalósítása folyamán A megyei újságban a programcsomaggal kapcsolatban jelentek meg cikkek A programcsomag sikeres alkalmazásának tesztelésének és a Pannonkaptár Közoktatási Konzorcium vezetésének felkérésére az Egyesített Óvoda TIOK munkacsoportja vállalta az Óvodai Kompetencia Alapú Programcsomag újabb követı intézményeinek mentorálását. Ez jó lehetıséget biztosít a társulás többi óvodájának a módszer megismerésére és gyakorlatban történı alkalmazására. Több iskola is megismerkedett innovációs folyamat keretében a MAG programmal. Ennek az adaptív tanulásszervezési koncepciónak a gyakorlati alkalmazására és kiterjesztésére jó lehetıséget nyújthat a kistérség területén. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 117

118 Háromfán és Nagyatádon két iskolában (Árpád Fejedelem és Babay József Általános Iskola) innovációs folyamat keretében az Országos Közoktatási Intézet egyik legjelentısebb MAG Megelızés Alkalmazkodás Gondoskodás címet viselı holland magyar együttmőködésben zajló projektben vettek részt. A program indulásakor 23 nevelıbıl többségében alsós tanítók, kisebb számban felsıs tanárok csatlakoztak. A program a társadalmi integráció megvalósításán alapul. Abból indul ki, hogy minden gyereknek joga van ahhoz, hogy sikereket elérve, örömmel járjon a saját lakókörnyezetében élı többi diákkal iskolába. A gyerekek örömteli és eredményes tanulásának biztosítását a program az iskolai kudarcok megelızésével kívánja teljesíteni. A megvalósítás a tanulók közti különbségek elfogadására és arra a gondolatra épít, hogy minden gyermeknek belsı késztetése van a fejlıdésre. A pedagógusok ezt természetesnek tekintik, és a tanulásszervezés során arra törekszenek, hogy a tanulók egyéni fejlıdéséhez megteremtsék a szükséges, lehetıleg optimális feltételeket. A MAG-programban az elsı három év mindenképp meghatározó volt, hisz ezt a szakaszt tekintették a közös innovációs munka alapjának, amely után az intézmények a MAG-iskolák összetartásával, de önállóan folytatták a fejlesztést. A negyedik év feladatainak megtervezésében sokat segített az az átfogó értékelés, amelyet a holland és magyar kollégák közösen végeztek el a hollandiai tanulmányút során a harmadik év végén. A tanítás a gyermekek és különösen a hátrányos helyzető tanulók alapszükségleteihez igazodva folyik. İk azok, akik a változást elıidézik. Ugyancsak a mag csírába szökkenésére utal az, ha Az adaptív tanulásszervezés megjelenik az iskola pedagógiai programjában, és az intézményvezetık ( az igazgató, illetve a helyettese), valamint a fenntartó elısegítik és támogatják az adaptív szemlélet terjedését. A pedagógusok munkájának vizsgálatakor ezért azt elemezték, hogy a tanítok az adaptív tanulásszervezés modelljét alkalmazva valamennyi diák számára eredményesebb tanulási feltételeket biztosítottak-e. A fejlesztés félévenkénti monitorozása alapján elmondhatjuk, megállapították hogy a program elsı, 2003/2004-es tanévének végén a projektben részt vevı tanítók szívben és lélekben magukévá tették az adaptív tanulásszervezés filozófiáját. A regionális és az iskolákban tartott tréningek segítettek leküzdeni a pedagógusok kezdeti félelmeit, akik több tantárgynál, így például a rajz és a technika esetében megkezdték a kísérletezést. Továbbfejlesztették és bıvítették didaktikai eszköztárukat. Különféle kooperatív tanulási technikák kipróbálását, differenciált feladatok és gyakorlatok csoportmunka keretében megvalósuló Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 118

119 alkalmazását, interaktív tanítási technikák bevezetését jelentette. A harmadik év végére a tanítók mindegyikének sikerült eredményesebb tanulási lehetıségeket biztosítania diákjai számára. Kezdett általánossá válni a változatos iskolai, oktatási tevékenységek felkínálása, leginkább a sok apró feladatra épülı csoport- és pármunka nıtt a tanító és a diákok közötti interakciók, a gondolkodásra késztetı kérdések mennyisége. A MAG-os órán több tantárgy jelent meg egyszerre, s a tanuláshoz az osztályterem nyitott, barátságos környezetet biztosított. A felsı tagozatos kollégákat bevonták a programba. Ennek alapja az alsó tagozaton tanító pedagógusokkal kialakított együttmőködés és az egymástól tanulás volt. Külön célnak tekintették tehát az alsó és felsı tagozat közti átmenet támogatását (tantestületen belüli tanulás, mentorálás, belsı szakmai hálózat kiépítése stb. útján). Úgy látták, hogy a MAG-projekt korábbi három évében olyan a fejlesztésre nyitott és szakmailag átgondolt környezet kezdett kialakulni a MAG-iskolákban, ahol az adaptív pedagógusok sokkal nagyobb figyelmet fordít általános és pedagógiai kérdésekre, vagyis ez a környezet segítheti, elıkészítheti más, az adaptivitás gondolatát elfogadó tartalmi fejlesztés beindítását és elmélyítését. A MAG program fejlesztı programjainak kipróbálásában, tesztelésében, alkalmazásában részt vett pedagógusok tevékenységükrıl tanúsítványt kaptak A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai a kistérség iskoláiban A Rinyamenti Kistérség pedagógiai, szakmai eredményeire, erısségeire, partnerei igényeire építve terveztük meg a közoktatási intézmények innovációját. indultunk ki: Az innovációs javaslatok felvázolásánál az alábbi tartalmi szükségletekbıl A kistérség közoktatási infrastruktúrája intézményenként eltérı minıségő, nagyrészt fejlesztésre szorul A közoktatási infrastruktúra nem felel meg a korszerő építészeti, környezeti, ergonómiai követelményeknek Az esélyegyenlıség, hátránykompenzálás feltételrendszere eltérı A kistérségi utazótanár hálózat nem került megszervezésre Szakos ellátottság nem teljes Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 119

120 Hatékony pedagógus munkát segítı programcsomagokra, értékelést segítı eszközökre van szükség Az országos kompetencia mérések eredményei intézményi, és fenntartói beavatkozást igényelnek A kistelepülések iskoláiban alacsony a tanulók motiváltsági szintje A szülıi háttér tanulást támogató szerepe csökken A taneszközök nem segítik az alkalmazás képes tudás kialakítását A korszerő tanulásszervezési eljárások nem a napi gyakorlat eszközei A szakmai munka terén megfigyelhetı, az egyes intézmények közötti indokolatlan különbség A pedagógusok egy része, az új ismeretek birtokában sem tud a megújult tartalmakhoz alkalmazkodni Hiányzik a kistérségi szakmai munkát támogató, eredményességet értékelı, hatékony szakértıi rendszer Tanulók fejlesztését segítı javaslatok Tanulási környezet fejlesztése A kistérségi pedagógiai innovációnak a tanulást segítı környezet kiépítése nélkülözhetetlen eleme. A környezet hozzájárulhat a tanulók motiváltsági szintjének emeléshez, a nevelı-oktató munka segítéséhez. A gyermekek egészséges fejlıdéséhez nélkülözhetetlen, hogy nevelésük-oktatásuk korszerő építészeti, belsıépítészeti elıírásoknak megfelelı, életkori sajátosságaikhoz igazodó bútorzattal berendezett tantermekben, ingergazdag, esztétikus környezetben történjen az oktatásuk. Javasoljuk a pályázati források feltárását, és a jelzett környezeti feltételek kialakítását. Taneszközök kiválasztását befolyásolja a jelenlegi tankönyvpiaci rendszer, amely a nem egymásra épülı, nem egymás hatását erısítı taneszközök kiválasztása is megengedi. Kistérségi szinten megalakított munkaközösségek innovatív szerepet kaphatnak a taneszközök összehangolása terén. Tanulásszervezés A kistérség több intézménye megkezdte, illetve alkalmazza a korszerő nevelést-oktatást segítı eljárásokat. (IPR- Somogyszob, Beleg, Ötvöskónyi, Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 120

121 Rinyaszentkirály, Segesd, Kutas, Szabás, Lábod, Nagykorpád, Görgeteg, Tarany, Háromfa; Integrált nevelés etnikai nevelés részprogram- Nagyatád; MAG- Nagyatád, Háromfa; Kompetencia alapú oktatás- Háromfa, Tarany, Kutas, Nagyatád; Sindelar program- Somogyszob, Bolhás, IKT oktatás- Somogyszob, Háromfa; Óvodák etnikai nevelési program- Háromfa, Tarany, Görgeteg, Rinyaszentkirály, Ötvöskónyi, Beleg). A Nagyatádi Közoktatási Intézmény, illetve a Háromfa-Tarany intézménye a szakszolgálati tevékenységek közül a logopédiai és a gyógytestnevelés ellátására képes, illetve jogosult. A gyógypedagógiai fejlesztés más területeit az Éltes Mátyás Általános Iskola, Egységes Pedagógia Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó végzi. A pedagógiai-szakmai szolgáltatás elsıdlegesen az intézményi innovációkból származó multiplikációval összefüggı feladatokra, mentori tevékenységre épülhet. Tapasztalataikra, szakmai eredményeikre támaszkodva terjeszthetık a kistérség intézményeiben az egyéni fejlesztések hatékony módszerei, a differenciált tanulásszervezés, a kooperatív tanulás, az IPR, SNI gyermekek oktatása, IKT, MAG, etnikai nevelés. Módszertani felkészültségük köré továbbképzések, szervezhetık, és fıként a jó gyakorlatok bemutatását, elterjesztését javasoljuk. IKT eszközök képzési folyamatba emelése Az informatikai írástudás, informatikai eszközök, oktatóprogramok használata nélkülözhetetlen oktatástechnikai bázis a gyermekek fejlesztésénél, a tanórán alkalmazható, motivációs hatást kifejtı eszköz. Az informatikai eszközök hardver és szoftver igénye folyamatos fejlesztést igényel. Kistérségi szinten az SDFT tananyagok megismerése megvalósítható. Innovációs szerepe lehet a kistérségnek az IKT terjesztésében, multimédiás oktatóprogramok, digitális tananyagok adatbázisának létrehozásában, információs hálózat mőködtetésében. A kistérség közoktatásának fejlesztését segítı javaslatok A kistérség tartalmi munkáját, programjait össze kell hangolni, lehetıleg oly módon, hogy valamennyi intézmény értékét emeljék be, építsenek a meglévı értékekre. A tartalmi fejlesztést ennek megfelelıen kell megvalósítani. Fontos feladat a szakmai kapcsolatok elmélyítése, a módszertani kultúra, eszközhasználatának, eszköztudásának kistérségi szintő kiépítése. Pedagógiai hozzáadott érték javítása érdekében megteendık: Reális iskolai önértékelést készítenek. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 121

122 A pedagógiai hozzáadott értéket is feltérképezik. Minden évben a kompetenciamérést minden tanuló esetében kiértékelik. Eredményeik alapján a hiányosságok okait feltárják. Célokat és feladatokat határoznak meg a teljesítmény javítása érdekében. Továbbképzéseken megfelelı számú szakembert képeznek a mérésértékeléshez és a kompetencia alapú oktatáshoz. A kompetencia alapú oktatást alsó tagozaton fokozatosan bevezetik. Az 5. és 6. évfolyamon az intézmény pedagógiai programjában tervezett arányban a tanórákon a szakrendszerő oktatás keretében képességfejlesztést végeznek. Tanulói portfóliókat készítsenek az eredmények tárolására, hogy lehetıvé váljon a teljesítmény- vagy személyiség változásoknak, a fejlıdésnek a követése. A kistérség az iskolák helyi problémáit nem tudja megoldani. Ahhoz, hogy az iskolák megfelelıen értékeljék önmagukat, értékelési kultúrára (feladat szerkesztés, statisztikai mutatók értelmezése), számítógép-használatra van szükségük. Mindkettı fejleszthetı és remélhetıleg lesz lehetıség a fejlesztésre. A méréseknél a kimenet elemzése nem elegendı, mivel ha csak a kimenetet mérjük, akkor az iskolák érdeke a szelekció. Az viszont nem várható el az iskolától, a pedagógustól, hogy megalkossa az értékelés elveit, szempontjait, kidolgozza a képességmérés módszereit. A fogalmilag is letisztult rendszer viszont meg kell tanítani a pedagógusoknak a képzés vagy továbbképzés keretében, majd minden eszközzel támogatni kell abban, hogy azt használni is tudják. Ebben nyújthat segítséget a kistérség. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 122

123 SNI felzárkóztatás HHH integráció Valamennyi intézményben erısíteni kell IPR Kompetencia alapú oktatás Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 123

124 A kistérség intézményei által nyújtható oktatási kínálat jelenlegi értékeit, továbbfejleszthetı erısségeit mutatják az alábbi ábrák: Óvodai feladatellátás Óvoda 1 Nagyatád, Óvoda3 Kutas, Kisbajom, Segesd, kompetencia alapú nevelés, képességfejlesztés kompetencia alapú nevelés, erdei óvoda, környezeti nevelés, integrált nevelés Óvoda2 Tarany, Háromfa, Ötvöskónyi, Beleg, etnikai progam, Hátrány kompenzáció Óvoda 4 Rinyabesenyı, helyi sajátosságok megırzése Óvodák erısségei Óvoda7 Somogyszob, Bolhás, sindelar Óvoda5 Lábod, Nagykorpád, Integrált nevelés Óvoda6 Görgeteg, Rinyaszentkirály, játékosság, népi játékok, egészségnevelés Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 124

125 Általános iskolai feladatellátás Iskola1 Iskola2 Nagyatád-NKI, Integrációs központ mővészeti oktatás, emeltszintő oktatás, sportiskola IKT, IPR, BGR, Multiplikátor Tarany, Háromfa, Projektmódszer, MAG, cigány kisebbség oktatás Iskola3 Segesd, SNI Integráció, hagyományırzés Iskola4 Somogyszob, IKT Iskolák erısségei Iskola5 Kutas, Integrációs központ, SNI, Kompetencia alapú fejlesztés Iskola6 Iskola7 Görgeteg, IPR egészségnevelés népismeret Lábod, Erdei iskola, környezeti nevelés Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 125

126 Középfokú oktatás Ady E. Gimnázium és Szakközépiskola A tankötelezettség végéig tartó tanulási út biztosítása, felnıtt képzés Középfokú oktatás erısségei József A. kollégium hátrányko mpenzálás Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 126

127 A kistérség valamennyi intézménye számára nyújtandó, kistérségi szintő szolgáltatást szemlélteti az alábbi diagramm: Szakszolgálati feladatok ellátása Kistérségi mérési értékelési rendszer Kistérségi szintő pedagógiai innováció Szakmai szolgáltatás Iskolabusz szolgáltatás Alapfokú mővészeti oktatás Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 127