Technikai útmutató. A közoktatás indikátorrendszere 2017 című. kiadványhoz

Átírás

1

2

3 MTA Közgazdaság- és Regonáls Tudomány Kutatóközpont Közgazdaság-tudomány Intézet Technka útmutató A közoktatás ndkátorrendszere 2017 című kadványhoz Budapest, 2018.február 1.

4 Szerkesztette: Varga Júla A kötet szerző Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dánel Varga Júla Kutatás asszsztens: Börcsök Tamás E kadvány megjelenését támogatta a Magyar Tudományos Akadéma és az Európa Bzottság Magyarország Képvselete Copyrght MTA Közgazdaság- és Regonáls Tudomány Kutatóközpont Közgazdaság-tudomány Intézet, 2018 Borító Vgyázó Zsófa, 2018 Felelős kadó: Fazekas Károly ISBN

5 Tartalom Bevezetés 8 A) KONTEXTUSINDIKÁTOROK 9 A1. Demográfa 9 A1.1. Az óvodás- és skoláskorú népesség számának változása 9 A2. A tanulók társadalm-gazdaság háttere 10 A szegénységben, vagy hátránnyal élő óvodás- és skoláskorúak 10 A2.1. A szegény háztartásban élő gyermekek aránya 10 A2.2. A hátrányos helyzetű (HH) tanulók aránya 11 A2.3. A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya 12 A2.4. A veszélyeztetett tanulók aránya 13 A2.5. Az ngyen étkező tanulók aránya 14 A2.6. A specáls nevelés gényű (SNI) tanulók aránya 15 A2.7. A pszchés fejlődés zavarral élő tanulók aránya 16 A szülők társadalm háttere 17 A2.8. A népesség skolázottsága a éves korcsoportban 17 A2.9. A munkanélkülek aránya a éves korcsoportban 18 A2.10. A közmunkások aránya a éves korcsoportban 19 B) RÁFORDÍTÁSINDIKÁTOROK 20 B1. Pénzügy ráfordítások 20 Közoktatás kadások makrosznten 20 B1.1. Az egy dákra jutó kadások a költségvetés szektorban 20 B1.2. Az egy dákra jutó kadások az egy főre eső GDP százalékában, nemzetköz összehasonlításban 21 B1.3. Az alap- és középfokú oktatás kadások a GDP százalékában, nemzetköz összehasonlításban 22 B1.4. Az egy dákra jutó óvoda és skola kadások fő kadás kategórák szernt 23 B2. Ember erőforrások 24 A tanárok jellemző 24 B2.1. A nők aránya a pedagógusok között 24 B2.2. Az egyes korcsoportokhoz tartozó pedagógusok 25 B2.3. Az egyes végzettség csoportokhoz tartozó pedagógusok aránya 26 Tanár munkaerő-forgalom és foglalkoztatás 27 B2.4. A belépő tanárok aránya 27 B2.5. A pályakezdő tanárok aránya 28 B2.6. A nyugdíjas tanárok aránya 29 B2.7. Az egyes programtípusokban foglalkoztatott tanárok aránya a foglalkoztatás formája szernt 30 B2.8. A tartósan távollévő tanárok aránya 31 B2.9. Az állandó helyettesítésre alkalmazott tanárok aránya 32 Dák tanár arány a közoktatásban 33 B2.10. Dák-tanár arány 33 Egyéb, segítő foglalkoztatottak 34 B2.11. A pedagóga munkát segítő alkalmazottak aránya 34 A tanárok kereset helyzete 35 B2.12. A szakképzett pedagógusok relatív keresete 35 B2.13. Az egyes szakképzett pedagógusfoglalkozásokban dolgozók relatív keresete 36 B2.14. A szakképzett pedagógusok relatív keresete nemzetköz összehasonlításban 37

6 C) FOLYAMATINDIKÁTOROK 38 C1. Hozzáférés és részvétel 38 Az óvodáskorú és középskolás korú népesség részvétele a közoktatásban 38 C1.1. Az óvodás korú népesség részvétele az óvoda ellátásban 38 C1.2. A középskolás korú népesség részvétele a közoktatásban 39 Hozzáférés az óvoda, általános skola és középskola oktatáshoz a lakóhelyen 40 C1.3. Az óvoda és általános skola nélkül települések aránya 40 C1.4. Az óvoda és általános skola nélkül településeken élő óvodás- és általános skolás korú népesség aránya 41 C1.5. A középfokú skola nélkül kstérségek aránya 42 C1.6. A középfokú skola nélkül kstérségekben élő éves népesség aránya 43 C1.7. A kzárólag nem állam fenntartású óvodával és általános skolával rendelkező települések aránya 44 C1.8. A kzárólag nem állam fenntartású óvodával és általános skolával rendelkező településeken élő óvodás- és skoláskorú népesség aránya 45 C1.9. A kzárólag nem állam fenntartású középfokú skolával rendelkező kstérségek aránya 46 C1.10. A kzárólag nem állam fenntartású középfokú skolával rendelkező kstérségekben élő középskolás korú népesség aránya 47 A dákok terület mobltása 48 C1.11. A bejáró dákok aránya 48 C1.12. A kollégsta dákok aránya 49 C2. Továbbhaladás és lemorzsolódás 50 Az évsmétlők aránya a közoktatásban 50 C2.1. Az évsmétlő dákok aránya 50 C2.2. A legalább egyszer vagy többször évet smételt dákok aránya a 8. és a 10. évfolyamon 51 A középfokú programok kínálata és kereslete 52 C2.3. A középfokú továbbtanulásra jelentkezett tanulók megoszlása az első helyen történt jelentkezés programtípusa szernt 52 C2.4. A középfokon továbbtanuló tanulók megoszlása programtípus szernt 53 C2.5. A középfokra járó 10. évfolyamos tanulók megoszlása programtípus szernt 54 C2.6. Az egy tanévben lemorzsolódó dákok aránya 55 C3. Tanulás környezet 56 Az ntézményhálózat jellemző 56 C3.1. Az ntézmények megoszlása ntézményfenntartó szernt 56 C3.2. A tanulók megoszlása ntézményfenntartó szernt 57 C3.3. Az átlagos tanuló létszám az skola programtípusokban 58 C3.4. Az 500 főnél nagyobb tanuló létszámú skola képzésben tanulók aránya 59 C3.5. A 100 főnél ksebb tanuló létszámú skola képzésen tanulók aránya 60 C3.6. Az átlagos osztálylétszám 61 C3.7. A 35 fős vagy nagyobb létszámú osztályok aránya 62 C3.8. A 9 fős vagy ksebb létszámú osztályok aránya 63 Egyenlőség 64 C3.9. Szegregácós ndex 64 C3.10. A magántanulók aránya 66 C3.11 A 30 vagy több gazolatlan órát hányzók aránya 67 C3.12 A tanköteles koron túl mulasztás matt megszűnt tanuló jogvszonyok aránya 68 C3.13 A hátrányos és nem hátrányos helyzetű tanulók programtípus szernt megoszlása a középfokú oktatásban 69 C3.14. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a felsőoktatásba jelentkezők között 70 C3.15. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a felsőoktatásba felvettek között 71 C3.16. Az ntegráltan és gyógypedagóga tanterv szernt oktatott specáls nevelés gényű (SNI) tanulók aránya 72 C3.17. Tesztpontszám-különbség a legfeljebb alapfokú és a legalább középfokú végzettséggel rendelkező anyák gyermeke között (PISA-felmérés) 73

7 Fzka környezet 74 C3.18. Az egy férőhelyre jutó óvodások száma 74 C3.19. A szükségtermet s használó skolák aránya 75 C Az egy számítógépre jutó tanulók száma 76 C3.21. Az nternet-hozzáférésű tantermek aránya 77 C3.22. Az nteraktív táblával felszerelt tantermek aránya 78 Oktatás mnőség 79 C3.23. Az egyes szaktárgyakat szakos képesítés nélkül tanítók aránya 79 C3.24. A het öt vagy több órában degen nyelvet tanulók aránya 80 C3.25. Az emelt szntű oktatásban részt vevő tanulók aránya 81 C3.26. A fejlesztő foglalkozásban részt vevő tanulók aránya 82 C3.27. A tehetséggondozásban részt vevő tanulók aránya 83 C3.28. A gyógytestnevelésben részesülő tanulók aránya 84 C3.29. Az degennyelv-tudással rendelkező tanárok aránya 85 D) EREDMÉNYEK 86 D1. Belső eredmények 86 Átlagos teljesítmény 86 D1.1. Átlagos teljesítmény, országos kompetencamérés, szövegértés és matematka 86 A gyengén teljesítő tanulók aránya 87 D1.2. A gyengén teljesítők aránya, Országos kompetencamérés, szövegértés és matematka 87 D1.3. A gyengén teljesítők aránya, PISA-felmérés, szövegértés és matematka 88 A jól teljesítő tanulók aránya 89 D1.4. A jól teljesítők aránya, Országos kompetencamérés, szövegértés és matematka 89 D1.5. A jól teljesítők aránya, PISA-felmérés, szövegértés és matematka 90 Felsőfokú továbbtanulás 91 D1.6. A legalább egy középfokú nyelvvzsgával rendelkezők aránya a felsőoktatásba jelentkezők közül 91 D1.7. A legalább egy középfokú nyelvvzsgával rendelkezők aránya a felsőoktatásba felvettek közül 92 D1.8. A felvettek aránya a felsőoktatásba jelentkezők közül 93 D1.9. A felsőoktatásba jelentkezők aránya az adott évben érettségzettek közül 94 D1.10. A felsőoktatásba felvettek aránya az adott évben érettségzettek közül 95 D2. Külső eredmények 96 D2.1. A munkanélkül fatalok aránya 96 D2.2. A foglalkoztatott fatalok aránya 97 D2.3. A közmunkás fatalok aránya 98 D2.4. A nem dolgozó és nem s tanuló fatalok aránya 99 D2.5. A kora skolaelhagyók aránya 100 D2.6. A éves népesség megoszlása legmagasabb skola végzetség szernt 101 D2.7. Medánkeresetek a végzettség szntje szernt 102 D2.8. Az skola végzettség kereset hozama 103

8 Bevezetés Ez a kadvány a Közoktatás ndkátorrendszere 2017 című kötetben szereplő ndkátorok technka leírását tartalmazza. A Közoktatás ndkátorrendszere 2017 című kötetben szereplő valamenny ndkátornak megadjuk részletes defnícóját, azt, hogy mely évekre, mlyen bontásban és pontosan mlyen módon számoltuk k az ndkátort, továbbá közöljük, hogy mely adatbázsokat használtuk fel az ndkátorok értékenek kszámolásához. Ahol a pontos értelmezéshez szükségesnek láttuk, megjegyzéseket fűztünk az ndkátor-leírásokhoz. Mndez hozzásegít a részletek ránt s érdeklődő olvasót az ndkátorok pontos tartalmának megértéséhez, lletve lehetővé tesz az ndkátorok reprodukcóját. 8

9 A) Kontextusndkátorok A1. Demográfa A1.1. Az óvodás- és skoláskorú népesség számának változása A1.1 Az óvodás- és skoláskorú népesség számának változása A Magyarországon élő 3-5, 6-16 és évesek számának százalékos változása 2001-hez és az előző évhez vszonyítva. D1 D k N 100 N k 2001 k N k 2k Nk D1 k : a k korcsoportba tartozók számának százalékos változása hez vszonyítva (k=3-5, 6-16 és évesek) D2 k : a k korcsoportba tartozók számának százalékos változása az előző évhez vszonyítva (k=3-5, 6-16 és évesek) N : a k korcsoportba tartozók száma évben január 1-én N k 2001 k : a k korcsoportba tartozók száma január 1-én 1 N k : a k korcsoportba tartozók száma az évet megelőző év január 1-én év, megye , évenként Az adott év január 1-én a lakónépesség száma korévenként KSH Tájékoztatás adatbázs (Továbbvezetett népesség) 9

10 A2. A tanulók társadalm-gazdaság háttere A szegénységben, vagy hátránnyal élő óvodás- és skoláskorúak A2.1. A szegény háztartásban élő gyermekek aránya A2.1. A szegény háztartásban élő gyermekek aránya Az ekvvalens (egy fogyasztás egységre jutó) jövedelem medánjának 60 százaléka alatt jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő 0-5 és 0-17 évesek százalékos aránya. SZ k 100 N N SZ k k SZ k : k korcsoportba tartozók közül a szegény háztartásban élők százalékos aránya (k=0-5 és 0-17 évesek) N : k korcsoportba tartozók közül a szegény háztartásban élők SZ k száma N : k korcsoportba tartozók száma év, szülők skola végzettsége , évenként A népesség száma korévenként. A szegények száma korévenként. Eurostat (EU-SILC alapján) ang=en ang=en A szegénység arányok közvetlenül az Eurostat adatbázsából származnak. 10

11 A2.2. A hátrányos helyzetű (HH) tanulók aránya A2.2. A hátrányos helyzetű (HH) tanulók aránya A hátrányos helyzetű (HH) tanulók számának és az összes tanuló számának százalékos aránya. R HH R HH 100 N N HH : a hátrányos helyzetű (HH) tanulók százalékos aránya N : a hátrányos helyzetű (HH) tanulók száma HH N : a tanulók száma év, programtípus, megye, évfolyam , évenként A hátrányos helyzetű (HH) tanulók száma. Az összes tanuló száma. KIR-STAT Nappal tantervű oktatásban tanulók. 11

12 A2.3. A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya A2.3. A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók számának és az összes tanuló számának százalékos aránya. R HHH 100 N N HHH R : a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók százalékos HHH aránya N : a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók száma HHH N : a tanulók száma év, programtípus, megye, évfolyam , évenként A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók száma. Az összes tanuló száma. KIR-STAT Nappal tantervű oktatásban tanulók. 12

13 A2.4. A veszélyeztetett tanulók aránya A2.4. A veszélyeztetett tanulók aránya A veszélyeztetett tanulók számának és az összes tanuló számának százalékos aránya. R V 100 NV N R V : a veszélyeztetett tanulók százalékos aránya N V : a veszélyeztetett tanulók száma N : a tanulók száma év, programtípus, megye , évenként A veszélyeztetett tanulók száma. Az összes tanuló száma. KIR-STAT Nappal tagozatos tanulók ra nem áll rendelkezésre adat. 13

14 A2.5. Az ngyen étkező tanulók aránya A2.5. Az ngyen étkező tanulók aránya Az ngyen étkező tanulók számának és az összes étkező tanuló lletve az összes tanuló számának százalékos aránya. R R 1 IE 2 IE N N N N IE E IE E R IE : az ngyen étkező tanulók százalékos aránya N IE : az ngyen étkező tanulók száma N E : az összes étkező tanuló száma N : az összes tanuló száma év, programtípus, megye , évenként Az ngyen étkező tanulók száma. Az összes étkező tanuló száma. Az összes tanuló száma. KIR-STAT Nappal tagozatos tanulók ra nem áll rendelkezésre adat. Az összes étkező százalékában és az összes tanuló százalékában s megadva. 14

15 A2.6. A specáls nevelés gényű (SNI) tanulók aránya A2.6. A specáls nevelés gényű (SNI) tanulók aránya A specáls nevelés gényű (SNI) tanulók számának és az összes tanuló számának százalékos aránya. R SNI R SNI 100 N N SNI : a specáls nevelés gényű (SNI) tanulók százalékos aránya N : a specáls nevelés gényű (SNI) tanulók száma SNI N : az összes tanuló száma év, programtípus, megye, évfolyam , évenként A specáls nevelés gényű (SNI) tanulók száma. Az összes tanuló száma. KIR-STAT Nappal tantervű oktatásban tanulók. 15

16 A2.7. A pszchés fejlődés zavarral élő tanulók aránya A2.7. A pszchés fejlődés zavarral élő tanulók aránya R 1) A pszchés fejlődés zavarral élő tanulók számának és az összes tanuló számának hányadosa. 2) A pszchés fejlődés zavarral élő tanulók számának és a specáls nevelés gényű (SNI) tanulók számának a hányadosa N p N p R : a pszchés fejlődés zavarral élő tanulók aránya p N : pszchés fejlődés zavarral élő tanulók száma p N : az összes tanuló száma Illetve R p N N p SNI R : a pszchés fejlődés zavarral élő tanulók aránya p N : pszchés fejlődés zavarral élő tanulók száma p N : a specáls nevelés gényű (SNI) tanulók száma SNI évfolyam, a fejlődés zavar típusa, programtípus, nem , évenként A pszchés fejlődés zavarral élő tanulók száma A specáls nevelés gényű (SNI) tanulók száma. Az összes tanuló száma. KIR-STAT nappal tantervű ntézményben tanulók 16

17 A szülők társadalm háttere A2.8. A népesség skolázottsága a éves korcsoportban A2.8. A népesség skolázottsága a éves korcsoportban Az egyes skolázottság kategórákhoz tartozók száma az adott korcsoporthoz (25-50 évesek) tartozók számának arányában, százalékban. Iskolázottság kategórák: legfeljebb általános skola, szakskola, érettségzett, felsőfokú végzettségűek N j 25_ N25_50, ahol N j 25_50 a j. skolázottság kategórához tartozó évesek száma, N 25_50 a évesek száma. nem, megye , évenként A évesek száma skola végzettség szernt 4 kategórában nemek szernt, a évesek száma nemek szernt KSH Munkaerő-felvételek A KSH Munkaerő-felvételek negyedéves felvételeből számított éves átlagok. A Munkaerő-felvételek alapegysége a háztartás. A háztartás tagja közé tartoznak azok a személyek, akk a megfgyelés hetében életvtelszerűen a lakásban laknak, függetlenül a lakásbejelentéstől. 17

18 A2.9. A munkanélkülek aránya a éves korcsoportban A2.9. A munkanélkülek aránya a éves korcsoportban Az éves munkanélkülek száma a éves korcsoporthoz tartozók számának arányában, százalékban. N MN25_ N25_50, ahol N MN25_50 a munkanélkülek száma a éves korcsoportban, N 2550 a éves korcsoporthoz tartozók száma. nem, skola végzettség csoportok, megye , évenként A munkanélkülek száma a éves korcsoportban nemek szernt, a éves korcsoporthoz tartozók száma nemek szernt KSH Munkaerő-felvételek A KSH Munkaerő-felvételek negyedéves felvételeből számított éves átlagok. 18

19 A2.10. A közmunkások aránya a éves korcsoportban A2.10. A közmunkások aránya a éves korcsoportban Az éves közmunkások a éves korcsoporthoz tartozók számának arányában, százalékban. N KOZM25 50 N , ahol N KOZM25_50 a közmunkások száma a éves korcsoportban, N 25_50 a éves korcsoporthoz tartozók száma. nem, skola végzettség csoportok, megye , évenként A közmunkások száma a éves korcsoportban nemek szernt, a éves korcsoporthoz tartozók száma nemek szernt KSH Munkaerő-felvételek A KSH Munkaerő-felvételek negyedéves felvételeből számított éves átlagok. 19

20 B) Ráfordításndkátorok B1. Pénzügy ráfordítások Közoktatás kadások makrosznten B1.1. Az egy dákra jutó kadások a költségvetés szektorban Mértékegység B1.1. Az egy dákra jutó kadások a költségvetés szektorban Az egy dákra jutó kadás összes kadás, ll. Ezen belül a működés és felújítás kadások összege és a beruházás kadás, változatlan áron (2012-es áron) a költségvetés szektorban (állam és önkormányzat fenntartású ntézmények). eft összes kadás: Et R t (CPIt 1 CPIt2... CPI2015) 1 (2 Dt 1 D t ) 3 R: ndkátor E: összes kadás folyó áron D: dákok száma CPI: fogyasztó árndex t: naptár év, ll. a dákok száma esetében a tanév kezdő éve oktatás sznt (óvoda, általános skola oktatás, középfokú oktatás) Folyó oktatás kadások, Dákok száma, fogyasztó árndex KSH Oktatás kadások: Dákok száma: KIRSTAT Fogyasztó árndex: A dákok számát nappal tagozatos dáklétszámra átszámítottuk át, ahol a nappal dákok súlya 1, a felnőttoktatásban tanulóké 0,5. A dákok számát tanévről naptár évre számítottuk át; az ősz félév létszámadatát 1-es, a tavaszét 2-es súllyal vettük számításba. 20

21 B1.2. Az egy dákra jutó kadások az egy főre eső GDP százalékában, nemzetköz összehasonlításban B1.2. Az egy dákra jutó kadások az egy főre eső GDP százalékában, nemzetköz összehasonlításban Az egy dákra jutó kadás összes kadás az egy főre jutó GDP-re vetítve az európa országokban. A magyar adat csak a költségvetés szektorra vonatkozk Mértékegység % - ország, oktatás sznt (óvoda, általános skola oktatás, középfokú oktatás) Egy dákra jutó kadások az egy főre eső GDP arányában OECD Educaton at a Glance. A magyar adatok és néhány másk ország adata csak a költségvetés szektorra vonatkoznak, az országok többségének adata a teljes közoktatásra. 21

22 B1.3. Az alap- és középfokú oktatás kadások a GDP százalékában, nemzetköz összehasonlításban B1.3. Az alap- és középfokú oktatás kadások a GDP százalékában, nemzetköz összehasonlításban A közoktatás kadások összege a GDP-re vetítve az európa országokban (az skola előtt, óvoda nevelés nélkül). A magyar adat csak a költségvetés kadásokat tartalmazza (állam és önkormányzat fenntartású ntézmények kadása és a nem állam skolák és óvodák központ költségvetés támogatása). Mértékegység % - Év, ország, Az alap- és középfokú oktatás kadások a GDP arányában OECD Educaton at a Glance A magyar adatok és néhány másk ország adata csak a költségvetés szektorra vonatkoznak, az országok többségének adata a teljes közoktatásra. 22

23 B1.4. Az egy dákra jutó óvoda és skola kadások fő kadás kategórák szernt Mértékegység B1.4. Az egy dákra jutó óvoda és skola kadások fő kadás kategórák szernt A szakfeladatonként összesített kadások a nappal tagozatosra átszámított dákok létszámára vetítve, az összes kadásra és a főbb kadás kategórákra. Ezer Ft R ( D n, s j k e, s 0,5 D K k, j( s) 0,2 D R: ndkátor D: dákok száma (a 2010/11-es és 2011/12-es tanév átlaga) K: kadás tétel összege s: programtípus j(s): az s programtípushoz tartozó szakfeladat azonosítója k: kadás tétel azonosítója n: nappal tagozat, e: est tagozat, l: levelező és egyéb tagozat : skolaazonosító l, s programtípus, fenntartó, településtípus ) 2016 kadás adatok és dáklétszám szakfeladat/programtípus szernt, fenntartó, településtípus KIR-STAT, KIR-GAZD A kadás adatok naptár évre vonatkoznak. A dákok naptár évre vonatkozó létszáma a két tanév súlyozott átlaga, ahol a tavasz félév súlya 2, az ősz félévé 1. A számítások során az extrém kadás értékeket mutató óvodákat és skolákat nem vettük fgyelembe. (Extrém értékek: 100 ezer Ft/fő vagy 4000 ezer Ft/fő felett alatt működés kadás, 4000 ezer Ft/fő felett összes kadás.) Csak az óvoda, általános skola és középfokú oktatáshoz tartozó szakfeladatok, az alapfokú művészetoktatás, kollégumok és más ágazathoz tartozó szakfeladatok nélkül. Csak a 2015/16-os és 2016/17-es tanévben s működő skolák. Településkategórák az ntézmény települése szernt. 23

24 B2. Ember erőforrások A tanárok jellemző B2.1. A nők aránya a pedagógusok között B2.1. A nők aránya a pedagógusok között Az adott kategórában foglalkoztatott nő pedagógusok száma az adott kategórában foglalkoztatott összes pedagógus arányában, százalékban. N j N N j 100, ahol N j N a j. kategórában foglalkoztatott nő pedagógusok száma, N j a j. kategórában foglalkoztatott pedagógusok száma Munkaszerződés típusa (teljes munkadős, részmunkadős, óraadó), oktatás programtípus, ntézményfenntartó, megye , évente Az adott kategórában foglalkoztatott nő pedagógusok száma, az adott kategórában foglalkoztatott pedagógusok összes száma KIR-STAT 24

25 B2.2. Az egyes korcsoportokhoz tartozó pedagógusok B2.2. Az egyes korcsoportokhoz tartozó pedagógusok aránya Az adott korcsoporthoz tartozó főállású pedagógusok száma az adott kategórában foglalkoztatott összes pedagógus arányában, százalékban. SZ kor_x_y = NPkor_x_y N P 100 ahol N Pkor_x_y az x-y korcsoportban foglalkoztatott főállású pedagógusok száma, a N P az összes főállású pedagógusok Oktatás programtípus, ntézményfenntartó, megye évente A főállású pedagógusok száma korcsoportonként, a főállású pedagógusok összes száma KIR-STAT Korcsoportok: legfeljebb 29 éves; éves; éves; éves; 60 éves, vagy dősebb. Csak a főállású pedagógusok. 25

26 B2.3. Az egyes végzettség csoportokhoz tartozó pedagógusok aránya B2.3. Az egyes végzettség csoportokhoz tartozó pedagógusok aránya Az adott programtípusban adott végzettség csoporthoz tartozó pedagógusok az összes pedagógus arányában, százalékban, SZ vcs = Np vcs 100 Np, ahol N p_vcs a p programtípusban a vcs végzettség csoporthoz tartozó pedagógusok száma, N p a p programtípusban foglalkoztatott pedagógusok összes száma. Programtípus: óvoda, általános skola, szakközépskola, gmnázum, szakgmnázum, ntézményfenntartó, megye , évente A pedagógusok száma végzettség csoportok szernt programtípusonként, a pedagógusok összes száma programtípusonként KIR-STAT Végzettség csoportosítás programtípusonként: Óvoda- felsőfokú végzettségű óvodapedagógus; középfokú végzettségű óvodapedagógus; egyéb végzettség. Általános skola: középskola tanár; általános skola tanár; tanító és tanító specáls végzettséggel; egyéb végzettség. Szakközépskola: középskola tanár; általános skola tanár; szakoktató tanár; szakma, nem pedagógus végzettségű; középfokú, nem pedagógus végzettségű; egyéb végzettségű. Gmnázum: középskola tanár; általános skola tanár; egyéb végzettségű. Szakgmnázum: középskola tanár; általános skola tanár; szakoktató tanár; szakma, nem pedagógus végzettségű, egyéb végzettségű. 26

27 Tanár munkaerő-forgalom és foglalkoztatás B2.4. A belépő tanárok aránya B2.4. A belépő tanárok aránya Az adott évben belépő tanárok száma az összes tanár arányában, százalékban. BEL = NpB 100 Np, ahol N pb a p programtípusba a belépő tanárok száma, N p a p programtípusban foglalkoztatott tanárok összes száma. Programtípus, fenntartó, megye , évente Az adott évben új belépő tanárok száma, összes tanár száma. KIR-STAT 27

28 B2.5. A pályakezdő tanárok aránya B2.5. A pályakezdő tanárok aránya Az adott évben belépő pályakezdő tanárok száma az összes tanár arányában, százalékban. PK = NpPK 100 Np, ahol PK a pályakezdő tanárok aránya, hol N ppk a p programtípusba belépő, pályakezdő tanárok száma, N p a p programtípusban foglalkoztatott tanárok összes száma Programtípus, fenntartó, megye , évente Pályakezdő tanárok száma programtípusonként, összes tanár száma programtípusonként. KIR-STAT 28

29 B2.6. A nyugdíjas tanárok aránya B2.6. A nyugdíjas tanárok aránya Az adott évben foglalkoztatott nyugdíjas tanárok száma az összes tanár arányában, százalékban. NY = Npny 100 Np, ahol NY a nyugdíjas tanárok aránya, N pny a p programtípusban foglalkoztatott nyugdíjas tanárok száma, N p a p programtípusban foglalkoztatott tanárok összes száma. Programtípus, fenntartó, megye , évente Nyugdíjas tanárok száma, összes tanár száma programtípusonként. KIR-STAT 29

30 B2.7. Az egyes programtípusokban foglalkoztatott tanárok aránya a foglalkoztatás formája szernt B2.7. Az egyes programtípusokban foglalkoztatott tanárok aránya a foglalkoztatás formája szernt Az egyes foglalkozás formákban foglalkoztatott pedagógusok száma az összes foglalkoztatott pedagógusok számának arányában, százalékban. Kategórák: teljes munkadőben, a részmunkadőben és az óraadóként foglalkoztatott. AR j= T N j T N j T + N j R + N j Ó 100 AR j= R N j R N j T + N j R + N j Ó 100 AR j= Ó N j Ó N j T + N j R + N j Ó 100 AR j T teljes munkadőben foglalkoztatott tanárok aránya, AR j R a részmunkadőben foglalkoztatott tanárok aránya AR j Ó az óraadóként foglalkoztatott tanárok aránya a j programtípusban. N j T a teljes munkadőben, N j R a részmunkadőben, N j Ó az óraadóként foglalkoztatott pedagógusok száma a j. programtípusban. Programtípus, fenntartó, megye , évente Az adott kategórában teljes munkadőben foglalkoztatott pedagógusok száma, az adott kategórában foglalkoztatott pedagógusok összes száma. KIR-STAT 30

31 B2.8. A tartósan távollévő tanárok aránya B2.8. A tartósan távollévő pedagógusok aránya Az adott évben tartósan távol lévő nyugdíjas tanárok száma az összes tanár arányában, százalékban. TT = NPTT 100 NP, ahol TT a tartósan távol lévő pedagógusok aránya, N ptt a tartósan távol lévő tanárok száma, N P a pedagógusok összes száma. Programtípus, fenntartó, megye , évente Tartósan távol lévő tanárok száma, összes tanár száma. KIR-STAT 31

32 B2.9. Az állandó helyettesítésre alkalmazott tanárok aránya B2.9. Az állandó helyettesítésre alkalmazott tanárok aránya Az állandó helyettesítésre alkalmazott tanárok száma a tartósan távol lévő tanárok számának arányában, százalékban. HSZ = NPH 100 NpTT, ahol HSZ az állandó helyettesítésre alkalmazott pedagógusok aránya, N PH az állandó helyettesítésre alkalmazott pedagógusok száma, N ptt a tartósan távol lévő pedagógusok száma. Programtípus, fenntartó, megye , évente Állandó helyettesítésre alkalmazott pedagógusok száma, tartósan távollévő pedagógusok száma. KIR-STAT 32

33 Dák tanár arány a közoktatásban B2.10. Dák-tanár arány B2.10. Dák-tanár arány A nappal tagozatosra átszámított dákok létszáma a teljes munkadősre átszámított pedagóguslétszámhoz mérten. Mértékegység fő R ( D n ( T t 0,5 D 0,5 T e r l 0,2 D ) 0,3 T távol lévőkkel és helyettesítőkkel korrgált: n e l ( D 0,5 D 0,2 D ) R t r o ttl ( T 0,5 T 0,3 T T T o ) R: ndkátor D: dákok száma T: tanárok száma n: nappal tagozat, e: est tagozat, l: levelező és egyéb tagozat t: teljes munkadős, r: részmunkadős, o: óraadó ttl: tartósan távol lévő, he: helyettesítő : skola azonosító Iskola típusa (óvoda ellátás; általános skolák: középfokú oktatást nem nyújtó skolák; középfokú skolák: középfokú oktatást (s) nyújtó skolák) oktatás sznt és programtípus (általános skola oktatás, alsó tagozat; felső tagozat (ksgmnázum nélkül); gmnázum; szakközépskola, szakskola) fenntartó településtípus he ) Tanár és dák létszámadatok KIR-STAT településtípus: T-STAR Településkategórák a települések 2006-os jogállása szernt kategórák. A feladatellátás hely települése szernt. 33

34 Egyéb, segítő foglalkoztatottak B2.11. A pedagóga munkát segítő alkalmazottak aránya Mértékegység B2.11. A pedagóga munkát segítő alkalmazottak aránya Egy adott programtípuson belül azon feladatellátás helyek száma, melyek olyan ntézményhez tartoznak, ahol foglalkoztatnak legalább egy teljes, vagy részmunkadős pedagóga munkát közvetlenül segítő alkalmazottat az adott programtípust működtető összes ntézmény arányában, százalékban százalék P P (( N F 1) / N ) 100, ahol N P az a P programtípust működtető. ntézmény, F a pedagóga munkát közvetlenül segítő alkalmazottak száma, ntézményazonosító. programtípus, fenntartó, megye , évente Feladatellátás helyek szernt a pedagóga munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak száma, feladatellátás helyek szernt az összes ntézmény száma KIR-STAT Pedagóga munkát közvetlenül segítő foglalkozások: dajka, pedagóga asszsztens, gyermek és fjúságvédelm felügyelő, vagy gyógypedagóga asszsztens, szabaddő szervező, pszchopedagógus. 34

35 A tanárok kereset helyzete B2.12. A szakképzett pedagógusok relatív keresete B2.12. A szakképzett pedagógusok relatív keresete A szakképzett pedagógus munkakörben dolgozók bruttó átlagkeresete a nem pedagógus munkakörben dolgozó dplomások bruttó átlagkeresetének arányában, százalékban. Tv W RelKer = W NTv 100 Ahol RelKer a szakképzett pedagógusok relatív keresete, W Tv a v. képzettség csoportba tartozó, pedagógus munkakörben dolgozók átlagkeresete W NTv a v. végzettség csoportba tartozó, nem pedagógus munkakörben dolgozó dplomások átlagkeresete. Nem, főskola végzettségű pedagógusok, egyetem végzettségű pedagógusok, pályakezdő (0-5 év gyakorlat dejű) pedagógusok , évente Bruttó átlagkereset, foglalkozás FEOR kódja, végzettség Bértarfa-felvételek Az átlagos tanár fzetések a szakképzett pedagógus munkakörökben dolgozók átlagos keresete FEOR szernt leválogatva. A FEOR beosztások változása matt dősorok esetén a FEOR kódokat harmonzáln kell. 35

36 B2.13. Az egyes szakképzett pedagógusfoglalkozásokban dolgozók relatív keresete B Az egyes szakképzett pedagógusfoglalkozásokban dolgozók relatív keresete Az egyes szakképzett pedagógus munkakörökben foglalkoztatott szakképzett pedagógusok bruttó átlagkeresete a megfelelő végzettségű, nem pedagógus munkakörökben dolgozók bruttó keresetének arányában, százalékban. RelKer fogl = W Tvfogl W NTv 100 Ahol, RelKer fogl a fogl. foglalkozásban dolgozó pedagógusok relatív keresete, W Tvfogl a fogl. foglalkozásban dolgozó v. végzettség csoporthoz tartozó szakképzett pedagógusok bruttó átlagos keresete, W NTv a v. végzettségű, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dplomások bruttó átlagos keresete. Óvodapedagógus, általános skola tanár, tanító, középskola tanár, középfokú nevelés, oktatás ntézmény oktatója, gyógypedagógus , évente Bruttó átlagkereset, FEOR kód, végzettség NFSZ Bértarfa-felvételek Az óvodapedagógus, általános skola tanár, tanító bruttó keresetét a főskola végzettségű, vagy BA végzettségű egyéb dplomások arányában, középskola tanár, középfokú nevelés, oktatás ntézmény oktatója, gyógypedagógus keresetét az egyetem vagy MA végzettségű egyéb dplomások arányában számítjuk. 36

37 B2.14. A szakképzett pedagógusok relatív keresete nemzetköz összehasonlításban B2.14. A szakképzett pedagógusok relatív keresete nemzetköz összehasonlításban A éves tanárok tényleges keresete a teljes munkadős, felsőfokú végzettségűek keresetének százalékarányában. RelKer T25_64 = T25_64 W W NTD_25_ Ahol RelKer T25_64 a éves tanárok relatív keresete, W T25_64 a éves tanárok tényleges átlagos keresete, W NTD_25_64 a éves teljes munkadős, felsőfokú végzettségűek átlagos keresete Iskola előtt (óvoda) sznt ISCED0; Alapfokú oktatás (alsó tagozat) ISCED1; Alsó középfokú oktatás (felső tagozat) ISCED2; felső középfokú oktatás, általánosan képző programok ISCED A éves tanárok tényleges átlagkeresete, a éves, teljes munkadős felsőfokú végzettségűek átlagos kereste OECD Educaton at a Glance, Éves keresetek, melyek az összes juttatást, kereset elemet, jutalmat stb. tartalmazzák. Európa országok. 37

38 C) Folyamatndkátorok C1. Hozzáférés és részvétel Az óvodáskorú és középskolás korú népesség részvétele a közoktatásban C1.1. Az óvodás korú népesség részvétele az óvoda ellátásban Indkátor neve C1.1. Az óvodás korú népesség részvétele az óvoda ellátásban Az óvoda ellátásban résztvevők aránya a 3-6 éves népességben, korévenként. Mértékegység % R k k k ( D / N ) 100 R: ndkátor D: oktatásban részt vevők száma N: népesség száma k: korév : skolaazonosító Korév, év, nem , évenként Óvodások száma korévenként Népesség száma korévenként D: KIR-STAT N: KSH Tájékoztatás adatbázs, Továbbvezetett népesség Az életkor a december 31-én betöltött életkort jelöl. A dák létszám az év októberére vonatkozk. A népességszám az év január 1-e lakónépesség. 38

39 C1.2. A középskolás korú népesség részvétele a közoktatásban Indkátor neve C1.2. A középskolás korú népesség részvétele a közoktatásban A nappal rendszerű közoktatásban résztvevők aránya a évesek között a népességben, korévenként. Mértékegység % R k ( D k / N k ) 100 R: ndkátor D: oktatásban részt vevők száma N: népesség száma k: korév : skolaazonosító korév, év, nem, programtípus, nappal és nem nappal oktatás , évenként Dákok száma korévenként Népesség száma korévenként D: KIR-STAT N: KSH Tájékoztatás adatbázs, Továbbvezetett népesség Az életkor a december 31-én betöltött életkort jelöl. A dák létszám az év októberére vonatkozk. A népességszám az év január 1-e lakónépesség. 39

40 Hozzáférés az óvoda, általános skola és középskola oktatáshoz a lakóhelyen C1.3. Az óvoda és általános skola nélkül települések aránya Indkátor neve C1.3. Az óvoda és általános skola nélkül települések aránya Azon települések aránya az összes település között, ahol nem működk óvoda, ll. általános skola feladatellátás hely. Mértékegység % R (( t T t D t 0) / t T ) 100 t R: ndkátor D: óvodások/általános skolások száma (adott év októberében) T: település ndkátorváltozó, értéke 1 t: település azonosító év, megye, alsó és felső tagozat , évenként Népesség száma településenként Óvoda, általános skola feladatellátás helyek működése településenként D: KIR-STAT T: KSH T-STAR, Továbbvezetett népesség Az óvoda és skola létszám az év októberére vonatkozk. 40

41 C1.4. Az óvoda és általános skola nélkül településeken élő óvodás- és általános skolás korú népesség aránya Indkátor neve C1.4. Az óvoda és általános skola nélkül településeken élő óvodásés általános skolás korú népesség aránya Azon gyerekek aránya a 3-5/6-13 éves népességben, akk olyan településen élnek, ahol nem működk óvoda, általános skola feladatellátás hely. Mértékegység % R (( t N t D t 0) / t N ) 100 R: ndkátor D: óvodások száma (adott év októberében) N: 3-5 éves, ll népesség száma t: település azonosító év, megye, alsó és felső tagozat t , évenként Népesség száma településenként Óvoda feladatellátás helyek működése településenként D: KIR-STAT N: KSH T-STAR, Továbbvezetett népesség A település az állandó lakhely települése. Az óvoda és skola létszám az év októberére vonatkozk. A népesség száma az állandó népesség az év január 1-én, az akkor betöltött életkor szernt. 41

42 C1.5. A középfokú skola nélkül kstérségek aránya Indkátor neve C1.7. A középfokú skola nélkül kstérségek aránya Azon kstérségekben aránya az összes település között, ahol nem működk középfokú skola feladatellátás hely. Mértékegység % R (( t T t D t 0) / t T ) 100 R: ndkátor D: középfokon tanuló dákok száma T: kstérség ndkátorváltozó, értéke 1 t: kstérség azonosító év, programtípus, megye t , évenként Népesség száma kstérségenként Középfokú feladatellátás helyek működése kstérségenként D: KIR-STAT T: KSH T-STAR, Továbbvezetett népesség A dák létszám az év októberére vonatkozk. A KSH 175-ös kstérség beosztása szernt. 42

43 C1.6. A középfokú skola nélkül kstérségekben élő éves népesség aránya Indkátor neve C1.6. A középfokú skola nélkül kstérségekben élő éves népesség aránya Azon kstérségekben élők aránya a éves népességben, ahol nem működk középfokú oktatás feladatellátás hely. Mértékegység % R (( N D 0) / N ) 100 t t t R: ndkátor D: középfokú skolákban tanuló dákok száma N: éves népesség száma t: kstérség azonosító év, programtípus, megye t t , évenként Népesség száma kstérségenként Középfokú skola feladatellátás helyek működése kstérségenként D: KIR-STAT T: KSH T-STAR, Továbbvezetett népesség A kstérség az állandó lakhely kstérsége. A dák létszám az év októberére vonatkozk. A KSH 175-ös kstérség beosztása szernt. A éves népesség száma az állandó népesség az év január 1-én, az akkor betöltött életkor szernt. 43

44 C1.7. A kzárólag nem állam fenntartású óvodával és általános skolával rendelkező települések aránya Indkátor neve C1.7. A kzárólag nem állam fenntartású óvodával és általános skolával rendelkező települések aránya Azon települések aránya az összes település között, ahol működk óvoda, ll. általános skola feladatellátás hely, de nncsen állam fenntartású óvoda, ll. skola. Mértékegység % R (( T D 0, D _ ALL 0) / T ) 100 t t t t R: ndkátor D: óvodások/általános skolások száma (adott év októberében) D_ALL: állam ntézményben tanuló óvodások/általános skolások száma T: település ndkátorváltozó, értéke 1 t: település azonosító év, megye, alsó és felső tagozat t t , évenként Népesség száma településenként Óvoda, általános skola feladatellátás helyek működése településenként D: KIR-STAT T: KSH T-STAR, Továbbvezetett népesség Az óvoda és skola létszám az év októberére vonatkozk. 44

45 C1.8. A kzárólag nem állam fenntartású óvodával és általános skolával rendelkező településeken élő óvodás- és skoláskorú népesség aránya Indkátor neve Mértékegység % C1.8. A kzárólag nem állam fenntartású óvodával és általános skolával rendelkező településeken élő óvodás- és skoláskorú népesség aránya Azon gyerekek aránya a 3-5/6-13 éves népességben, akk olyan településen élnek, ahol működk óvoda, általános skola feladatellátás hely, de nncsen állam fenntartású óvoda, ll. skola. R (( N D 0, D _ ALL 0) / N ) 100 t t t t R: ndkátor D: óvodások száma (adott év októberében) D_ALL: állam ntézményben tanuló óvodások/általános skolások száma N: 3-5 éves, ll népesség száma t: település azonosító év, megye, alsó és felső tagozat t t , évenként Népesség száma településenként Óvoda feladatellátás helyek működése településenként D: KIR-STAT N: KSH T-STAR, Továbbvezetett népesség A település az állandó lakhely települése. Az óvoda és skola létszám az év októberére vonatkozk. A népesség száma az állandó népesség az év január 1-én, az akkor betöltött életkor szernt. 45

46 C1.9. A kzárólag nem állam fenntartású középfokú skolával rendelkező kstérségek aránya Indkátor neve C1.9. A kzárólag nem állam fenntartású középfokú skolával rendelkező kstérségek aránya Azon kstérségekben aránya az összes település között, ahol működk középfokú skola feladatellátás hely, de nncsen állam fenntartású skola. Mértékegység % R (( T D 0, D _ ALL 0) / T ) 100 t t t t R: ndkátor D: középfokon tanuló dákok száma D_ALL: állam ntézményben tanuló óvodások/általános skolások száma T: kstérség ndkátorváltozó, értéke 1 t: kstérség azonosító év, programtípus, megye t t , évenként Népesség száma kstérségenként Középfokú feladatellátás helyek működése kstérségenként D: KIR-STAT T: KSH T-STAR, Továbbvezetett népesség A dák létszám az év októberére vonatkozk. A KSH 175-ös kstérség beosztása szernt. 46

47 C1.10. A kzárólag nem állam fenntartású középfokú skolával rendelkező kstérségekben élő középskolás korú népesség aránya Indkátor neve C1.10. A kzárólag nem állam fenntartású középfokú skolával rendelkező kstérségekben élő középskolás korú népesség aránya Azon kstérségekben élők aránya a éves népességben, ahol működk középfokú oktatás feladatellátás hely, de nncsen állam fenntartású skola. Mértékegység % R (( N D 0, D _ ALL 0) / N ) 100 t t t t R: ndkátor D: középfokú skolákban tanuló dákok száma D_ALL: állam ntézményben tanuló óvodások/általános skolások száma N: éves népesség száma t: kstérség azonosító év, programtípus, megye t t , évenként Népesség száma kstérségenként Középfokú skola feladatellátás helyek működése kstérségenként D: KIR-STAT T: KSH T-STAR, Továbbvezetett népesség A kstérség az állandó lakhely kstérsége. A dák létszám az év októberére vonatkozk. A KSH 175-ös kstérség beosztása szernt. A éves népesség száma az állandó népesség az év január 1-én, az akkor betöltött életkor szernt. 47

48 A dákok terület mobltása C1.11. A bejáró dákok aránya Indkátor neve C1.11. A bejáró dákok aránya A más településről bejáró dákok aránya az összes nappal tagozaton tanuló dák között. Mértékegység % R ( B / D ) 100 R: ndkátor D: nappal tagozaton tanuló dákok száma B: nappal tagozaton tanuló bejáró dákok száma : skolaazonosító év, programtípus, hátrányos helyzet, településtípus , évenként Dákok száma, bejáró dákok száma KIR-STAT A dák létszám az év októberére vonatkozk. A ksgmnazsták a középfokon tanulók, ll. a gmnazsták között szerepelnek. 48

49 C1.12. A kollégsta dákok aránya Indkátor neve C1.12. A kollégsta dákok aránya A kollégum ellátásban részt vevő dákok aránya az összes nappal tagozaton tanuló dák között. Mértékegység % R ( K / D ) 100 R: ndkátor D: nappal tagozaton tanuló dákok száma K: kollégum ellátásban részt vevő dákok száma : skolaazonosító év, programtípus, megye , évenként Dákok száma, kollégsta dákok száma KIR-STAT A dák létszám az év októberére vonatkozk. A ksgmnazsták a középfokon tanulók, ll. a gmnazsták között szerepelnek. 49

50 C2. Továbbhaladás és lemorzsolódás Az évsmétlők aránya a közoktatásban C2.1. Az évsmétlő dákok aránya Indkátor neve C2.1. Az évsmétlő dákok aránya Az adott tanévben évet smétlő dákok aránya az összes dákhoz mérten a nappal tagozatos dákok között. Mértékegység % R j j ( E / D ) 100 R: ndkátor D: dákok száma E: évsmétlő dákok száma : skolaazonosító j: évfolyam, oktatás sznt vagy programtípus Év, nem, oktatás sznt, programtípus, évfolyam, megye Dákok száma, évsmétlők száma KIR-STAT Megye: T-STAR A dák létszám az év októberére vonatkozk. A ksgmnazsták a középfokon tanulók, ll. a gmnazsták között szerepelnek. A 2002-es megye hovatartozás szernt. 50

51 C2.2. A legalább egyszer vagy többször évet smételt dákok aránya a 8. és a 10. évfolyamon Indkátor neve C2.2. A legalább egyszer vagy többször évet smételt dákok aránya a 8. és a 10. évfolyamon A 8., ll. 10. évfolyam eléréség legalább egyszer évet smételt dákok aránya az összes dákhoz mérten. Mértékegység % R j j ( D K / D ) 100 R: ndkátor D: dák K: ndkátorváltozó, melynek értéke 1, ha a dák legalább egyszer évet smételt, és 0, ha gen : egyén azonosító j: évfolyam Nem, évfolyam, programtípus, halmozottan hátrányos helyzetű dák státusz Dákok száma, évet smételt dákok száma Országos Kompetencamérés Az adatok az év tavaszára vonatkoznak. Súlyozatlan adatok. Csak a kompetencamérésben résztvevő, és a háttérkérdőívben a körzet skolára vonatkozó kérdésre válaszoló dákok. A ksgmnazsták az általános skolások között szerepelnek. 51

52 A középfokú programok kínálata és kereslete C2.3. A középfokú továbbtanulásra jelentkezett tanulók megoszlása az első helyen történt jelentkezés programtípusa szernt C.2.3. A középfokú továbbtanulásra jelentkezett tanulók megoszlása az első helyen történt jelentkezés programtípusa szernt Az 1. helyes középskola felvétel jelentkezések száma az adott év 8. osztályos (lletve 6- osztályos gmnázumok esetében 6. osztályos, és 8. osztályos gmnázumok esetében 4. osztályos) létszám arányában, programtípusonként. Gmnázum, szakközépskola és szakskola esetében: X jt N t ahol X az 1. helyen adott programtípusra jelentkezett tanulók száma, N az összes dák száma a 8. évfolyamon t évben j programtípusban 6- osztályos gmnázum esetében: X t N t ahol X az 1. helyen 6-osztályos gmnázum programtípusra jelentkezett tanulók száma, N az összes dák száma a 6. évfolyamon t évben 8- osztályos gmnázum esetében: X t N t ahol X az 1. helyen 8-osztályos gmnázum programtípusra jelentkezett tanulók száma, N az összes dák száma a 4. évfolyamon t évben év, nem tanuló szntű 1. helyes jelentkezések, programtípus, nem, és 8. évfolyamon tanulók száma, év KIFIR adatbázs (a jelentkezésekhez) KIR adatbázs (az évfolyamlétszámokhoz) 52

53 C2.4. A középfokon továbbtanuló tanulók megoszlása programtípus szernt C.2.4 ndkátor: A középfokon továbbtanuló tanulók megoszlása programtípus szernt Az középskola felvételek száma az adott év 8. osztályos (lletve 6- osztályos gmnázumok esetében 6. osztályos, és 8. osztályos gmnázumok esetében 4. osztályos) létszám arányában, programtípusonként. Gmnázum, szakközépskola és szakskola esetében: X jt N t ahol X az adott programtípusra felvett tanulók száma, N az összes dák száma a 8. évfolyamon t évben j programtípusban 6- osztályos gmnázum esetében: X t N t ahol X a 6-osztályos gmnázum programtípusra felvett tanulók száma, N az összes dák száma a 6. évfolyamon t évben 8- osztályos gmnázum esetében: X t N t ahol X a 8-osztályos gmnázum programtípusra felvett tanulók száma, N az összes dák száma a 4. évfolyamon t évben év, nem tanuló szntű felvételek, programtípus, nem, és 8. évfolyamon tanulók száma, év KIFIR adatbázs (a felvettek számához) KIR adatbázs (az évfolyamlétszámokhoz) 53

54 C2.5. A középfokra járó 10. évfolyamos tanulók megoszlása programtípus szernt C.2.5. ndkátor: A középfokra járó 10. évfolyamos tanulók megoszlása programtípus szernt A 10. évfolyamra járó tanulók aránya az adott évfolyamon belül programtípus szernt, nem halmozottan hátrányos és halmozottan hátrányos tanulókra külön bontva. X jth N jth ahol X az adott programtípusra 10. évfolyamon járó tanulók száma, N az összes dák száma a 10. évfolyamon t évben j programtípusban és h halmozottan hátrányos helyzetű státusz szernt év, programtípus, HHH státusz évfolyamos tanulók száma adott programtípusban, és HHH státusz szernt évenként Országos Kompetencamérés 10. évfolyamos tanuló adatbázsa 54

55 C2.6. Az egy tanévben lemorzsolódó dákok aránya Indkátor neve C2.6. Az egy tanévben lemorzsolódó dákok aránya Az adott tanévben lemorzsolódó (középfokú végzettséget nem szerző, a következő tanév elején be nem ratkozó) dákok aránya a tanév elején beratkozott dákokhoz mérten Mértékegység % R t D,t V,t D,t D,t1 R: ndkátor D: ndkátorváltozó, melynek értéke 1, ha a dák az adott tanév szeptemberében beíratkozott (rendelkezett tanuló jogvszonnyal), és 0, ha nem V: ndkátorváltozó, melynek értéke 1, ha a dák az adott tanévben középfokú végzettséget szerzett, és 0, ha nem : egyén azonosító t: tanév kezdetének éve Nem, életkor, képzés rend, programtípus, régó Tanuló jogvszony kezdetére, végére, megszűnésének okára, a jogvszony jellegére, prorgamtípusára vonatkozó adatok, és a dák születés dejére, nemére, régóra vonatkozó adatok KIR tanuló nylvántartás A HÍD programokat a tanuló jogvszonyt tekntve fgyelembe vesszük, de elvégzésüket nem tekntjük középfokú végzettségnek, azaz egy Híd programot befejező, de ezután tanulmányat nem folytató dák lemorzsolódónak számít. Ugyancsak fgyelembe vesszük a nem nappal tagozatos tanuló jogvszonyt s, tehát a nappal tagozatról est képzésbe átlépő dákot sem tekntjük lemorzsolódónak. Az életkor a tanév elején betöltött életkort jelöl. 55

56 C3. Tanulás környezet Az ntézményhálózat jellemző C3.1. Az ntézmények megoszlása ntézményfenntartó szernt C3.1. Az ntézmények megoszlása ntézményfenntartó szernt Az állam, önkormányzat, egyház és egyéb fenntartású ntézmények százalékos aránya az összes ntézményen belül. j j I RI 100 I j RI : az állam/önkormányzat/egyház/egyéb fenntartású ntézmények aránya j I : az állam/önkormányzat/egyház/egyéb fenntartású ntézmények száma I : az ntézmények száma év , évenként Az ntézmények száma a fenntartó típusa szernt. KIR-STAT Az ndkátort külön számoljuk óvodákra, alapfokú és középfokú oktatás ntézményekre. Állam ntézményfenntartók: állam, felsőoktatás ntézmény. Önkormányzat ntézményfenntartók: település önkormányzat, megye/főváros, önkormányzat társulás, ksebbség önkormányzat. Egyház ntézményfenntartók: egyház. Egyéb ntézményfenntartók: egyén vállalkozó, közalapítvány, alapítvány, gazdálkodó szervezet, kht, egyesület, egyéb. 56

57 C3.2. A tanulók megoszlása ntézményfenntartó szernt C3.2. A tanulók megoszlása ntézményfenntartó szernt Az állam, önkormányzat, egyház és egyéb fenntartású ntézményekben tanulók százalékos aránya az összes tanulón belül. j j N RN 100 N j RN : az állam/önkormányzat/egyház/egyéb fenntartású ntézményekben tanulók aránya j N : az állam/önkormányzat/egyház/egyéb fenntartású ntézményekben tanulók száma N : a tanulók száma év, programtípus (középskolások esetében) , évenként Az tanulók száma a fenntartó típusa szernt. KIR-STAT Az ndkátort külön számoljuk óvodákba járókra, alapfokú és középfokú oktatás ntézményekben tanulókra. Állam ntézményfenntartók: állam, felsőoktatás ntézmény. Önkormányzat ntézményfenntartók: település önkormányzat, megye/főváros, önkormányzat társulás, ksebbség önkormányzat. Egyház ntézményfenntartók: egyház. Egyéb ntézményfenntartók: egyén vállalkozó, közalapítvány, alapítvány, gazdálkodó szervezet, kht, egyesület, egyéb. 57

58 C3.3. Az átlagos tanuló létszám az skola programtípusokban C3.3. Az átlagos tanuló létszám az skola programtípusokban Egy adott képzés típus tanuló összlétszáma és az adott képzés típusú skolák hányadosa. T = N T I : az -edk képzés típus átlagos tanuló létszáma (=általános skola, szakközépskola, szakgmnázum, gmnázum) : az -edk képzés típuson tanulók száma N I : az -edk képzés típusú skolák száma év-programtípus , évenként A tanulók összlétszáma programtípusonként. Az skolák száma programtípusonként. KIR-STAT A 6/8 osztályos gmnázumok 4/6-8. évfolyama a gmnázum képzésben szerepelnek. Az ndkátort feladatellátás helyekre vonatkozóan számítottuk. 58

59 C3.4. Az 500 főnél nagyobb tanuló létszámú skola képzésben tanulók aránya C3.4. Az 500 főnél nagyobb tanuló létszámú skola képzésben tanulók aránya Egy adott képzés típuson belül az 500 főnél nagyobb tanuló létszámú skolában tanulók százalékos aránya. T 500 T N 100 N : az -edk képzés típus képzés típuson belül az 500 főnél nagyobb tanuló létszámú skolában tanulók százalékos aránya (=általános skola, szakközépskola, szakgmnázum, gmnázum) 500 N : az -edk képzés típuson belül az 500 főnél nagyobb tanuló létszámú skolában tanulók száma : az -edk képzés típuson tanulók száma N év-programtípus , évenként A tanulók összlétszáma programtípusonként. Egy adott képzés típuson belül az 500 főnél nagyobb tanuló létszámú skolában tanulók száma. KIR-STAT A 6/8 osztályos gmnázumok 4/6-8. évfolyama a gmnázum képzésben szerepelnek. Az ndkátort feladatellátás helyekre vonatkozóan számítottuk. 59