Magyar Tudományos Akadémia. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont KÖZGAZDASÁG-TUDOMÁNYI INTÉZET

Átírás

1 Magyar Tudományos Akadéma Közgazdaság- és Regonáls Tudomány Kutatóközpont KÖZGAZDASÁG-TUDOMÁYI ITÉZET

2 Szerkesztette: Varga Júla A kötet szerző Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dánel Varga Júla Kutatás asszsztens: Tr Melnda 1

3 Tartalom Tartalom... 2 Bevezetés... 7 A Kontextus... 8 A1. Demográfa... 8 A1.1. Az óvodás korú népesség száma (3-5 évesek)... 8 A1.2. A kötelező skolázás korú népesség száma (6-16 évesek)... 9 A1.3. A középskolás korú népesség száma (14-20 évesek) A1.4. Az óvodás korú népesség aránya (3-5 évesek) A1.5. A kötelező skoláztatás korú népesség aránya (6-16 évesek) A1.6. A középskolás korú népesség aránya (14-20 évesek) A2. A tanulók társadalm gazdaság háttere A2.1. A szegény háztartásban élők aránya a 0-5 évesek között A2.2. A szegény háztartásban élők aránya a 0-17 évesek között A2.3. A hátrányos helyzetű (HH) tanulók aránya A2.4. A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya A2.5. A veszélyeztetett tanulók aránya A2.6. Az ngyen étkező tanulók aránya A2.7. A specáls nevelés gényű (SI) tanulók aránya A2.8. A népesség skolázottságának megoszlása a éves korcsoportban A2.9. Munkanélkülek aránya a éves korcsoportban B. Ráfordítások B.1. Pénzügy ráfordítások B1.1. Egy dákra jutó kadások a költségvetés szektorban B1.2. Egy dákra jutó kadások az egy főre eső GDP arányában nemzetköz összehasonlításban 24 B1.3. Közoktatás kadások a GDP arányában nemzetköz összehasonlításban B1.4. Az óvodák és skolák egy dákra eső bevétele forrás szernt

4 B1.5. Az óvodák és skolák egy dákra eső kadása fő kadás kategórák szernt B1.6. Egy tanárra jutó tanár bérkadás B2. Humán erőforrások B2.1. Az egyes programtípusokban foglalkoztatott pedagógusok aránya a foglalkoztatás formája szernt B2.2. A nők aránya a pedagógusok között B2.3. Az egyes korcsoportokhoz tartozó pedagógusok aránya B2.4. Az egyes végzettség csoportokhoz tartozó pedagógusok aránya B2.5. Belépő tanárok aránya B2.6. Pályakezdő tanárok aránya B2.7. yugdíjas tanárok aránya B2.8. Részmunkadős tanárok aránya B2.9. Óraadó tanárok aránya B2.10. Tartósan távollévő pedagógusok aránya B2.11. Dák-tanár arány B2.12. A gyermekjólétet segítő alkalmazottat foglalkoztató ntézmények aránya B2.13. A pedagóga munkát közvetlenül segítő alkalmazottat foglalkoztató ntézmények aránya B2.14. A szakképzett pedagógusok relatív keresete B2.15. A pályakezdő pedagógusok relatív keresete B2.16. Egyes szakképzett pedagógusfoglalkozásokban dolgozók relatív keresete C. Az oktatás folyamata C1. Hozzáférés és részvétel C1.1. Az óvodás korú népesség részvétele az óvoda ellátásban C1.2. A középskolás korú népesség részvétele a közoktatásban C1.3. Az óvoda nélkül települések aránya C1.4. Az óvoda nélkül településeken élők aránya a 3-5 éves népességben C1.5. Az általános skola nélkül települések aránya

5 C1.6. Az általános skola oktatás nélkül településeken élő 6-13 éves népesség aránya C1.7. A középfokú skolas nélkül települések aránya C1.8. A középfokú skola nélkül településeken élő14-17 éves népesség aránya C1.9. A bejáró dákok aránya C1.10. A kollégsta dákok aránya C1.11. A nem a lakóhely szernt körzet általános skolában tanuló dákok aránya C2. Továbbhaladás és végzettség C2.1. Az évsmétlő dákok aránya C2.2. A legalább egyszer évet smételt dákok aránya 8. és 10. évfolyamon C2.3. Középfokú továbbtanulásra jelentkezett tanulók megoszlása az 1. helyen történt jelentkezés programtípusa szernt C2.4. Középfokon továbbtanuló tanulók megoszlása programtípus szernt C2.5. A 10. évfolyamon tanuló tanulók megoszlása programtípus és hátrányos helyzet szernt 61 C2.6. appal tagozaton középfokú végzettséget szerzők aránya korévenként C3. Tanulás környezet C3.1. Az ntézmények ntézményfenntartó szernt megoszlása C3.2. A tanulók ntézményfenntartó szernt megoszlása C3.3. Átlagos tanuló létszám az skola képzéseken C3.4. Az 500 fősnél nagyobb tanuló létszámú skola képzésben tanulók aránya C3.5. A 100 fősnél ksebb tanuló létszámú skola képzésen tanulók aránya C3.6. Átlagos osztálylétszám C3.7. A 30 fősnél nagyobb létszámú osztályok aránya C3.8. A legfeljebb 10 fős osztályok aránya C3.9. Szegregácós ndex C3.10. A magántanulók aránya C3.11. A 30 gazolatlan óránál többet hányzók aránya C3.12. Az ntegráltan és gyógypedagóga tanterv szernt oktatott specáls nevelés gényű (SI) tanulók aránya

6 C3.13. Egy férőhelyre jutó óvodások száma C3.14. A szükségtermet s használó skolák aránya C Egy számítógépre jutó tanulók száma C3.16. Internet hozzáférésű tantermek aránya C3.17. Interaktív táblával felszerelt tantermek aránya C3.18. A pedagóga képesítés nélkül tanárok aránya egyes pedagógusfoglalkozásokban C3.19. A matematkatanítást végző tanárok között nem az adott szakra képesítettek aránya C3.20. A fzkatanítást végző tanárok között nem az adott szakra képesítettek aránya C3.21. A nyelvtanítást végző tanárok között nem az adott szakra képesítettek aránya C3.22. Het 5 vagy több órában degen nyelvet tanulók aránya C3.23. Emelt szntű oktatásban (tagozat) résztvevő tanulók aránya C3.24. Fejlesztő foglalkozásban résztvevő tanulók aránya C3.25. Tehetséggondozásban résztvevő tanulók aránya C3.26. Logopéda foglalkozásban résztvevő tanulók aránya C3.27. Gyógytestnevelésben résztvevő tanulók aránya D. Eredmények D1. Belső eredmények D1.1. Gyengén teljesítők aránya, országos kompetencamérés, szövegértés és matematka D1.2. Gyengtén teljesítők aránya, TIMSS, természettudomány és matematka D1.3. Gyengén teljesítők aránya, PISA, szövegértés és matematka D1.4. Jól teljesítők aránya, országos kompetencamérés, szövegértés és matematka D1.5. Jól teljesítők aránya TIMSS, természettudomány és matematka D1.6. Jól teljesítők aránya, szövegértés és matematka D1.7. Emelt szntű érettségt szerzett tanulók aránya, magyar,matematka és történelem D1.8. Felsőoktatásba jelentkezettek közül a felvettek aránya D1.9. Adott évben érettségzettek közül a felsőoktatásba jelentkezettek aránya D1.10. Adott évben érettségzettek közül a felsőoktatásba felvettek aránya

7 D2. Külső eredmények D2.1. appal tagozaton tanulók aránya a fatalok korcsoportjaban D2.2. Munkanélkül fatalok aránya D2.3. Foglalkoztatott fatalok aránya D2.4. A nem dolgozó és nem s tanuló fatalok aránya D2.5. A éves népesség megoszlása legmagasabb skola végzettség szernt D2.6. Felnőttoktatásban, nem nappal tagozatos skola képzésben résztvevő évesek aránya D2.7. Medánkeresetek a végzettség szntje szernt

8 Bevezetés Ez a kadvány a Köznevelés a számok tükrében: oktatás törzsndkátorok című kötetben szereplő ndkátorok technka leírását tartalmazza. Mnden egyes ndkátornak megadjuk részletes defnícóját, azt, hogy mely évekre, mlyen bontásban és pontosan mlyen módon számoltuk k az ndkátort, továbbá közöljük a felhasznált adatbázsokat és elem adatokat. Ahol a pontos értelmezéshez szükségesnek láttuk, megjegyzéseket fűztünk az ndkátorokhoz felhasznált változók defnícójához. Mndez hozzásegít a részletek ránt s érdeklődő olvasót az ndkátorok pontos tartalmának megértéséhez, lletve lehetővé tesz az ndkátorok reprodukcóját a következő években. 7

9 A Kontextus A1. Demográfa A1.1. Az óvodás korú népesség száma (3-5 évesek) Indkátor neve, száma A1.1 Az óvodás korú népesség száma (3-5 évesek) Adatszámítás mód A Magyarországon élő 3-5 évesek száma : a 3-5 évesek száma az adott évben január 1-én 35 : az évesek száma az adott évben január 1-én év, megye Időszak, gyakorság , évenként Az adott év január 1-én a lakónépesség száma korévenként KSH Tájékoztatás adatbázs (Továbbvezetett népesség) 8

10 A1.2. A kötelező skolázás korú népesség száma (6-16 évesek) Indkátor neve, száma A1.3. A kötelező skolázás korú népesség száma (6-16 évesek) Adatszámítás mód A Magyarországon élő 6-16 évesek száma : a 6-16 évesek száma az adott évben január 1-én 616 : az évesek száma az adott évben január 1-én év, megye Időszak, gyakorság , évenként Az adott év január 1-én a lakónépesség száma korévenként KSH Tájékoztatás adatbázs (Továbbvezetett népesség) 9

11 A1.3. A középskolás korú népesség száma (14-20 évesek) Indkátor neve, száma A1.5. A középskolás korú népesség száma (14-20 évesek) Adatszámítás mód A Magyarországon élő évesek száma : a évesek száma az adott évben január 1-én 1420 : az évesek száma az adott évben január 1-én év, megye Időszak, gyakorság , évenként Az adott év január 1-én a lakónépesség száma korévenként KSH Tájékoztatás adatbázs (Továbbvezetett népesség) 10

12 A1.4. Az óvodás korú népesség aránya (3-5 évesek) Indkátor neve, száma A1.2. Az óvodás korú népesség aránya (3-5 évesek) Adatszámítás mód A Magyarországon élő 3-5 évesek aránya a teljese népességen belül. R R : a 3-5 évesek teljes népességen belül aránya az adott évben 35 január 1-én : az évesek száma az adott évben január 1-én : a teljes magyarország lakónépesség száma az adott évben január 1-én év, megye Időszak, gyakorság , évenként Az adott év január 1-én a lakónépesség száma korévenként KSH Tájékoztatás adatbázs (Továbbvezetett népesség) 11

13 A1.5. A kötelező skoláztatás korú népesség aránya (6-16 évesek) Indkátor neve, száma A1.4. A kötelező skoláztatás korú népesség aránya (6-16 évesek) Adatszámítás mód A Magyarországon élő 6-16 évesek aránya a teljese népességen belül. R R : a 6-16 évesek teljes népességen belül aránya az adott évben 616 január 1-én : az évesek száma az adott évben január 1-én : a teljes magyarország lakónépesség száma az adott évben január 1-én év, megye Időszak, gyakorság , évenként Az adott év január 1-én a lakónépesség száma korévenként KSH Tájékoztatás adatbázs (Továbbvezetett népesség) 12

14 A1.6. A középskolás korú népesség aránya (14-20 évesek) Indkátor neve, száma A1.6. A középskolás korú népesség aránya (14-20 évesek) Adatszámítás mód A Magyarországon élő évesek aránya a teljese népességen belül. R R : a évesek teljes népességen belül aránya az adott évben 1420 január 1-én : az évesek száma az adott évben január 1-én : a teljes magyarország lakónépesség száma az adott évben január 1-én év, megye Időszak, gyakorság , évenként Az adott év január 1-én a lakónépesség száma korévenként KSH Tájékoztatás adatbázs (Továbbvezetett népesség) 13

15 A2. A tanulók társadalm gazdaság háttere A2.1. A szegény háztartásban élők aránya a 0-5 évesek között Indkátor neve, száma A2.1. A szegény háztartásban élők aránya a 0-5 évesek között Adatszámítás mód Az ekvvalens (egy fogyasztás egységre jutó) jövedelem medánjának 60 százaléka alatt jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő 0-5 évesek aránya. SZ SZ SZ : a szegény háztartásban élők aránya 0-5 évesek között 05 : a szegény évesek száma SZ : az évesek száma év, szülők skola végzettsége Időszak, gyakorság , évenként A népesség száma korévenként. A szegények száma korévenként. Eurostat (EU-SILC alapján) ang=en ang=en A szegénység arányok közvetlenül az Eurostat adatbázsából származnak. 14

16 A2.2. A szegény háztartásban élők aránya a 0-17 évesek között Indkátor neve, száma A2.2. A szegény háztartásban élők aránya a 0-17 évesek között Adatszámítás mód Az ekvvalens (egy fogyasztás egységre jutó) jövedelem medánjának 60 százaléka alatt jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő 0-17 évesek aránya. SZ SZ SZ 017 : a szegény háztartásban élők aránya 0-17 évesek között SZ : a szegény évesek száma : az évesek száma év, szülők skola végzettsége Időszak, gyakorság , évenként A népesség száma korévenként. A szegények száma korévenként. Eurostat (EU-SILC alapján) ang=en ang=en A szegénység arányok közvetlenül az Eurostat adatbázsából származnak. 15

17 A2.3. A hátrányos helyzetű (HH) tanulók aránya Indkátor neve, száma A2.3. A hátrányos helyzetű (HH) tanulók aránya Adatszámítás mód A hátrányos helyzetű (HH) tanulók számának és az összes tanuló számának hányadosa. R R HH HH HH : a hátrányos helyzetű (HH) tanulók aránya : a hátrányos helyzetű (HH) tanulók száma HH : a tanulók száma év, programtípus, megye, évfolyam Időszak, gyakorság , évenként A hátrányos helyzetű (HH) tanulók száma. Az összes tanuló száma. KIRSTAT nappal tantervű ntézményben tanuló évfolyamok 16

18 A2.4. A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya Indkátor neve, száma A2.4. A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya Adatszámítás mód A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók számának és az összes tanuló számának hányadosa. R HHH R HHH HHH : a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya : a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók száma HHH : a tanulók száma év, programtípus, megye, évfolyam Időszak, gyakorság , évenként A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók száma. Az összes tanuló száma. KIRSTAT nappal tantervű ntézményben tanuló évfolyamok 17

19 A2.5. A veszélyeztetett tanulók aránya Indkátor neve, száma A2.5. A veszélyeztetett tanulók aránya Adatszámítás mód A veszélyeztetett tanulók számának és az összes tanuló számának hányadosa. R V V R V : a veszélyeztetett tanulók aránya V : a veszélyeztetett tanulók száma : a tanulók száma év, programtípus, megye Időszak, gyakorság , évenként A veszélyeztetett tanulók száma. Az összes tanuló száma. KIRSTAT nappal tagozatos tanulók 2008-ra nem áll rendelkezésre adat 18

20 A2.6. Az ngyen étkező tanulók aránya Indkátor neve, száma A2.6. Az ngyen étkező tanulók aránya Adatszámítás mód Az ngyen étkező tanulók számának és az összes étkező tanuló lletve összes tanuló számának hányadosa. RIE R IE IE E IE R IE : az ngyen étkező tanulók aránya IE : az ngyen étkező tanulók száma E : az összes étkező tanuló száma : az összes tanuló száma év, programtípus, megye Időszak, gyakorság , évenként Az ngyen étkező tanulók száma. Az összes étkező tanuló száma. Az összes tanuló száma. KIRSTAT nappal tagozatos tanulók 2008-ra nem áll rendelkezésre adat az összes étkező százalékában és az összes tanuló százalékában s megadva 19

21 A2.7. A specáls nevelés gényű (SI) tanulók aránya Indkátor neve, száma A2.7. A specáls nevelés gényű (SI) tanulók aránya Adatszámítás mód A specáls nevelés gényű (SI) tanulók számának és az összes tanuló számának hányadosa. R SI R SI SI : a specáls nevelés gényű (SI) tanulók aránya : a specáls nevelés gényű (SI) tanulók száma SI : az összes tanuló száma év, programtípus, megye, évfolyam Időszak, gyakorság , évenként A specáls nevelés gényű (SI) tanulók száma. Az összes tanuló száma. KIRSTAT nappal tantervű ntézményben tanulók 20

22 A2.8. A népesség skolázottságának megoszlása a éves korcsoportban Indkátor neve, száma A2.8. A népesség skolázottságának megoszlása a éves korcsoportban Adatszámítás mód Az egyes skolázottság kategórákhoz tartozók száma az adott korcsoporthoz (25-50 évesek) tartozók számának arányában, százalékban. Iskolázottság kategórák: legfeljebb általános skola, szakskola, érettségzett, felsőfokú végzettségűek 2550 jt , ahol 2550 jt a j. skolázottság kategórához tartozó 25- t 50 évesek száma a t. évben, t 2550 a évesek száma a t. évben, emek szernt, megyék szernt Időszak, gyakorság év Iskola végzettség 4 kategórában, a évesek száma KSH Munkaerő-felvételek A KSH Munkaerő-felvételek negyedéves felvételeből számított éves átlagok. A Munkaerő-felvételek alapegysége a háztartás. A háztartás tagja közé tartoznak azok a személyek, akk a megfgyelés hetében életvtelszerűen a lakásbanban laknak- függetlenül a lakásbejelentéstől. 21

23 A2.9. Munkanélkülek aránya a éves korcsoportban Indkátor neve, száma A2.9. Munkanélkülek aránya a éves korcsoportban Adatszámítás mód Az éves munkanélkülek száma a éves korcsoporthoz tartozók számának arányában, százalékban. t M2550 t , ahol t M2550 a munkanélkülek száma a t. évben a éves korcsoportban, t 2550 a éves korcsoporthoz tartozók száma. emek szernt, megyék szernt Időszak, gyakorság év Munkaerő-pac státusz: munkanélkülek száma, A éves korcsoporthoz tartozók száma KSH Munkaerő-felvételek A KSH Munkaerő-felvételek negyedéves felvételeből számított éves átlagok. 22

24 B. Ráfordítások B.1. Pénzügy ráfordítások B1.1. Egy dákra jutó kadások a költségvetés szektorban Indkátor neve, száma Adatszámítás mód Mértékegység B1.1. Egy dákra jutó kadások a költségvetés szektorban Az egy dákra jutó kadás összes kadás, ll. Ezen belül a működés és felújítás kadások összege és a beruházás kadás, változatlan áron (2012-es áron) a költségvetés szektorban (állam és önkormányzat fenntartású ntézmények). eft összes kadás: R t E t ( CPI t 1 CPI t2... CPI 2012) működés és felújítás kadás: R t E beruházás kadás: R t t E t ( 1 bt ) ( CPI t 1 CPI t2... CPI 2012) bt ( CPI t 1 CPI t2... CPI 2012) R: ndkátor E: egy dákra jutó kadás folyó áron CPI: fogyasztó árndex b: beruházás kadások aránya t: év Oktatás sznt (óvoda, általános skola oktatás, középfokú oktatás) Időszak, gyakorság egy dákra jutó kadás, beruházás kadások aránya, fogyasztó árndex Oktatás Évkönyv fogyasztó árndex: KSH Az oktatás Évkönyv kadás adata nappal tagozatosra átszámított dáklétszámra vonatkoznak. 23

25 B1.2. Egy dákra jutó kadások az egy főre eső GDP arányában nemzetköz összehasonlításban Indkátor neve, száma Adatszámítás mód B1.2. Egy dákra jutó kadások az egy főre eső GDP arányában nemzetköz összehasonlításban Az egy dákra jutó kadás összes kadás az egy főre jutó GDP-re vetítve az európa országokban. A magyar adat csak a költségvetés szektorra vonatkozk Mértékegység % - ország, Oktatás sznt (óvoda, általános skola oktatás, középfokú oktatás) Időszak, gyakorság 2011 Egy dákra jutó kadások az egy főre eső GDP arányában OECD Educaton at a glance 2014 A magyar adatok és néhány másk ország adata cask a költségvetés szektorra vonatkoznak, az országok többségének adata a teljes közoktatásra. 24

26 B1.3. Közoktatás kadások a GDP arányában nemzetköz összehasonlításban Indkátor neve, száma Adatszámítás mód B1.3. Közoktatás kadások a GDP arányában nemzetköz összehasonlításban A közoktatás kadások összege a GDP-re vetítve az európa országokban. A magyar adat csak a költségvetés kadásokat tartalmazza (állam és önkormányzat fenntartású ntézmények kadása és a nem állam skolák és óvodák központ költségvetés támogatása). Mértékegység % - Év, ország, Oktatás sznt (óvoda, általános skola oktatás, középfokú oktatás) Időszak, gyakorság Egy dákra jutó kadások az egy főre eső GDP arányában OECD Educaton at a Glance 2014, 2010, 2009, 2008 A magyar adatok és néhány másk ország adata csak a költségvetés szektorra vonatkoznak, az országok többségének adata a teljes közoktatásra. 25

27 B1.4. Az óvodák és skolák egy dákra eső bevétele forrás szernt Indkátor neve, száma Adatszámítás mód Mértékegység B1.4. Az óvodák és skolák egy dákra eső bevétele forrás szernt A szakfeladatonként összesített bevételek a nappal tagozatosra átszámított dákok létszámára vetítve, az összes bevételre és a főbb bevétel kategórákra. eft R ( D n, s j 0,5 D B k e, s k, j( s) 0,2 D l, s R: ndkátor D: dákok száma (a 2010/11-es és 2011/12-es tanév átlaga) B: bevétel tétel összege s: oktatás sznt j(s): az s oktatás sznthez tartozó szakfeladat azonosítója k: bevétel tétel azonosítója n: nappal tagozat, e: est tagozat, l: levelező és egyéb tagozat : skolaazonosító ) oktatás sznt (óvoda ellátás, általános skola oktatás, középfokú oktatás); fenntartó, településtípus Időszak, gyakorság 2011 Bevétel adatok, dáklétszám KIR-STAT KIR-GAZD Csak az óvoda, általános skola és középfokú oktatáshoz tartozó szakfeladatok, az alapfokú művészetoktatás, kollégumok és más ágazathoz tartozó szakfeladatok nélkül, az étkezéshez kacsolódó bevételek nélkül. Csak a 2010/11-es és 2011/12-es tanévben s működő skolák. 26

28 B1.5. Az óvodák és skolák egy dákra eső kadása fő kadás kategórák szernt Indkátor neve, száma Adatszámítás mód Mértékegység B1.5. Az óvodák és skolák egy dákra eső kadása fő kadás kategórák szernt A szakfeladatonként összesített kadások a nappal tagozatosra átszámított dákok létszámára vetítve, az összes kadásra és a főbb kadás kategórákra. eft R ( D n, s j 0,5 D K k e, s k, j( s) 0,2 D l, s R: ndkátor D: dákok száma (a 2010/11-es és 2011/12-es tanév átlaga) K: kadás tétel összege s: oktatás sznt j(s): az s oktatás sznthez tartozó szakfeladat azonosítója k: kadás tétel azonosítója n: nappal tagozat, e: est tagozat, l: levelező és egyéb tagozat : skolaazonosító ) oktatás sznt (óvoda ellátás, általános skola oktatás, középfokú oktatás); fenntartó, településtípus, megye, az skolák hátrányos helyzetű dákok aránya szernt ötöde, a kstérségek egy lakosra jutó jövedelem (SZJA adóalap) szernt ötöde, a települések egy lakosra jutó jövedelem (SZJA adóalap) szernt ötöde Időszak, gyakorság 2011 kadás adatok, dáklétszám, HH dákok száma, jövedelem (SZJA adóalap), népességszám KIR-STAT, KIR-GAZD, T-STAR 27

29 Csak az óvoda, általános skola és középfokú oktatáshoz tartozó szakfeladatok, az alapfokú művészetoktatás, kollégumok és más ágazathoz tartozó szakfeladatok nélkül, az étkezéshez kacsolódó bevételek nélkül. Csak a 2010/11-es és 2011/12-es tanévben s működő skolák. Településkategórák a települések 2006-os, a megyék a 2002-es jogállása szernt kategórák. Az ntézmény települése szernt. Az skolák HH arány szernt ötöde: a dákok számával súlyozva, az SI programot (s) működtető skolák nélkül. A kstérségek ötöde: a népesség számával súlyozva. A települések ötöde: a népesség számával súlyozva, falvakra és városokra külön. Kstérségek: a KSH 175-ös kstérség beosztása alapján. 28

30 B1.6. Egy tanárra jutó tanár bérkadás Indkátor neve, száma Adatszámítás mód B1.6. Egy tanárra jutó tanár bérkadás A szakfeladatonként összesített tanár bérkadások a teljes munkadősre átszámított tanárok számára vetítve. Mértékegység eft R ( T t, s j 0,5 T k r, s K k, j( s) 0,3 T o, s R: ndkátor T: tanárok száma (a 2010/11-es és 2011/12-es tanév átlaga) K: kadás tétel összege s: oktatás sznt j(s): az s oktatás sznthez tartozó szakfeladat azonosítója k: kadás tétel azonosítója t: teljes munkadős, r: részmunkadős, o: óraadó : skolaazonosító oktatás sznt (óvoda ellátás, általános skola oktatás, középfokú oktatás); fenntartó ) Időszak, gyakorság 2011 kadás adatok, tanár létszám, KIR-STAT KIR-GAZD Csak az óvoda, általános skola és középfokú oktatáshoz tartozó szakfeladatok, az alapfokú művészetoktatás, kollégumok és más ágazathoz tartozó szakfeladatok nélkül, az étkezéshez kacsolódó bevételek nélkül. Csak a 2010/11-es és 2011/12-es tanévben s működő skolák. 29

31 B2. Humán erőforrások B2.1. Az egyes programtípusokban foglalkoztatott pedagógusok aránya a foglalkoztatás formája szernt Indkátor neve, száma Adatszámítás mód B2.1. Az egyes programtípusokban foglalkoztatott tanárok aránya a foglalkoztatás formája szernt Az adott programtípusban/feladatban, az adott foglalkoztatás formában foglalkoztatott pedagógusok száma a teljes köznevelés rendszerben az adott foglalkoztatás formában foglalkoztatott pedagógusok arányában, százalékban, p mt 100 mt p ahol mt a t évben m munkaszerződéstípusban p programtípusban/feladatellátásban foglalkoztatott pedagógusok száma, mt a t. évben az m munkaszerződéstípusban foglalkoztatott pedagógusok összes száma nncs Időszak, gyakorság Év Az adott programtípusban/feladatellátásban foglalkoztatott pedagógusok száma a munkaszerződés típusa szernt, a köznevelés rendszerben foglalkoztatott összes pedagógus száma a munkaszerződés típusa szernt KIRSTAT Munkaszerődéstípusok: teljes munkadős, részmunkadős, óraadó 30

32 B2.2. A nők aránya a pedagógusok között Indkátor neve, száma Adatszámítás mód B2.2. A nők aránya a pedagógusok között Az adott kategórában foglalkoztatott nő pedagógusok száma az adott kategórában foglalkoztatott összes pedagógus arányában, százalékban. jt jt 100,ahol jt a j. kategórában a t. Évben foglalkoztatott nő pedagógusok száma, jt a j. kategórában t. évben foglalkoztatott pedagógusok száma Időszak, gyakorság Munkaszerződés típusonként (teljes munkadős, részmunkadős, óraadó), oktatás programtípusonként év Az adott kategórában foglalkoztatott férf pedagógusok száma, az adott kategórában foglalkoztatott pedagógusok összes száma KIRSTAT 31

33 B2.3. Az egyes korcsoportokhoz tartozó pedagógusok aránya Indkátor neve, száma Adatszámítás mód B2.3. Az egyes korcsoportokhoz tartozó pedagógusok aránya Az adott korcsoporthoz tartozó főállású pedagógusok száma az adott kategórában foglalkoztatott összes pedagógus arányában, százalékban. korcsop_x_yt t 100 ahol korcsop_x_yt az x-y korcsoportban a t évben foglalkoztatott főállású pedagógusok száma, a t t évben foglalkoztatott főállású pedagógusok összes száma. nncs Időszak, gyakorság év A főállású pedagógusok száma korcsoportonként, a főállású pedagógusok összes száma KIRSTAT Korcsoportok: legfeljebb 29 éves; éves; éves; éves; 60 éves, vagy dősebb. Csak a főállású pedagógusok. 32

34 B2.4. Az egyes végzettség csoportokhoz tartozó pedagógusok aránya Indkátor neve, száma Adatszámítás mód B2.4. Az egyes végzettség csoportokhoz tartozó pedagógusok aránya Az adott programtípusban adott végzettség csoporthoz tartozó pedagógusok az összes pedagógus arányában, százalékban, p vcst p t p 100, ahol vcst a p programtípusban a vcs végzettség csoporthoz tartozó pedagógusok száma a t évben, t p a p programtípusban t évben foglalkoztatott pedagógusok összes száma Programtípus: óvoda, általános skola, szakskola, specáls szakskola, gmnázum, szakközépskola Időszak, gyakorság év A pedagógusok száma végzettség csoportok szernt programtípusonként, a pedagógusok összes száma programtípusonként KIRSTAT Végzettség csoportosítás programtípusonként: Óvoda- felsőfokú végzettségű óvodapedagógus; középfokú végzettségű óvodapedagógus; egyéb végzettség. Általános skola: középskola tanár; általános skola tanár; tanító és tanító specáls végzettséggel; egyéb végzettség. Szakskola: középskola tanár; általános skola tanár; szakoktató tanár; szakma, nem pedagógus végzettségű; középfokú, nem pedagógus végzettségű; egyéb végzettségű. Specáls szakskola: középskola tanár; általános skola tanár; gyógypedagógus; szakoktató tanár; szakma, nem pedagógus végzettségű; középfokú, nem pedagógus végzettségű; egyéb végzettségű. Gmnázum: középskola tanár; általános skola tanár; egyéb végzettségű. Szakközépskola: középskola tanár; általános skola tanár; szakoktató tanár; szakma, nem pedagógus végzettségű, egyéb végzettségű. 33

35 B2.5. Belépő tanárok aránya Indkátor neve, száma Adatszámítás mód B2.5. Belépő tanárok aránya Az adott évben belépő tanárok száma az összes tanár arányában, százalékban. p ubt p t p 100, ahol ubt a p programtípusban t évben az új, belépő tanárok száma, t p a p programtípusban t évben fpglalkoztatott tanárok összes száma. programtípus Időszak, gyakorság év Az adott évben új belépő tanárok száma, összes tanár száma. KIRSTAT 34

36 B2.6. Pályakezdő tanárok aránya Indkátor neve, száma Adatszámítás mód B2.6. Pályakezdő tanárok aránya Az adott évben belépő pályakezdő tanárok száma az összes tanár arányában, százalékban. p pkt p t p 100, ahol pkt a p programtípusban, t évben belépő, pályakezdő tanárok száma, t p a p programtípusban, t évben foglalkoztatott tanárok összes száma programtípus Időszak, gyakorság év Pályakezdő zanárok száma programtípusonként, öszes tanár száma programtípusonként. KIRSTAT 35

37 B2.7. yugdíjas tanárok aránya Indkátor neve, száma Adatszámítás mód B2.7. yugdíjas tanárok aránya Az adott évben foglalkoztatott nyugdíjas tanárok száma az összes tanár arányában, százalékban. p nyt p t p 100, ahol nyt a p programtípusban, t évben foglalkoztatott nyugdíja tanárok száma, t p a p programtípusban t évben foglalkoztatott tanárok összes száma programtípus Időszak, gyakorság év KIRSTAT 36

38 B2.8. Részmunkadős tanárok aránya Indkátor neve, száma B2.8. Részmunkadős tanárok aránya Adatszámítás mód A részmunkadőben foglalkoztatott pedagógusok száma az adott kategórában az adott kategórában foglalkoztatott pedagógusok számának arányában, százalékban. Kategórák: Óvoda pedagógus, általános skola alsó tagozatán foglalkoztatott pedagógus, évfolyamon foglalkoztatott pedagógus, középfokon foglalkoztatott pedagógus. jt R jt 100,ahol jt R a j. kategórában a t. évben-részmunkadőben foglalkoztatott pedagógusok száma, jt a j. kategórában t. évben foglalkoztatott pedagógusok száma Kategóránként Időszak, gyakorság év Az adott kategórában teljes munkadőben foglalkoztatott pedagógusok száma, az adott kategórában foglalkoztatott pedagógusok összes száma KIRSTAT 37

39 B2.9. Óraadó tanárok aránya Indkátor neve, száma B2.9. Óraadó tanárok aránya Adatszámítás mód Az óraadóként foglalkoztatott pedagógusok száma az adott kategórában az adott kategórában foglalkoztatott pedagógusok számának arányában, százalékban. Kategórák: Óvoda pedagógus, általános skola alsó tagozatán foglalkoztatott pedagógus, évfolyamon foglalkoztatott pedagógus, középfokon foglalkoztatott pedagógus.,ahol a j. kategórában a t. évben óraadóként foglalkoztatott pedagógusok száma, a j. kategórában t. évben foglalkoztatott pedagógusok száma Kategóránként Időszak, gyakorság év Az adott kategórában teljes munkadőben foglalkoztatott pedagógusok száma, az adott kategórában foglalkoztatott pedagógusok összes száma KIRSTAT 38

40 B2.10. Tartósan távollévő pedagógusok aránya Indkátor neve, száma Adatszámítás mód B2.10. Tartósan távollévő pedagógusok aránya Az adott évben tartósan távol lévő nyugdíjas tanárok száma az összes tanár arányában, százalékban., ahol a p programtípusban t évben tartósan távol lévő tanárok száma, a p programtípusban t évben foglalkoztatott tanárok összes száma programtípusonként Időszak, gyakorság év Tartósan távol lévő tanárok száma programtípusonként, összes tanár száma programtípusonként. KIRSTAT 39

41 B2.11. Dák-tanár arány Indkátor neve, száma Adatszámítás mód B2.11. Dák-tanár arány A nappal tagozatosra átszámított dákok létszáma a teljes munkadősre átszámított pedagóguslétszámhoz mérten. Mértékegység fő R ( D ( T n t 0,5 D 0,5 T e r 0,2 D ) 0,3 T távol lévőkkel és helyettesítőkkel korrgált: R ( T t ( D n 0,5 T 0,5 D r e 0,3 T l o o ) 0,2 D ) T ttl l T he ) R: ndkátor D: dákok száma T: tanárok száma n: nappal tagozat, e: est tagozat, l: levelező és egyéb tagozat t: teljes munkadős, r: részmunkadős, o: óraadó ttl: tartósan távol lévő, he: helyettesítő : skola azonosító Iskola típusa (óvoda ellátás; általános skolák: középfokú oktatást nem nyújtó skolák; középfokú skolák: középfokú oktatást (s) nyújtó skolák) oktatás sznt és programtípus (általános skola oktatás, alsó tagozat; felső tagozat (ksgmnázum nélkül); gmnázum; szakközépskola, szakskola) fenntartó, településtípus Időszak, gyakorság Tanár és dák létszámadatok KIR-STAT településtípus: T-STAR Településkategórák a települések 2006-os jogállása szernt kategórák. A feladatellátás hely települése szernt. 40

42 B2.12. A gyermekjólétet segítő alkalmazottat foglalkoztató ntézmények aránya Indkátor neve, száma Adatszámítás mód Mértékegység B2.12. A gyermekjólétet segítő alkalmazottat foglalkoztató ntézmények aránya Egy adott programtípuson belül azon feladatellátás helyek száma, melyek olyan ntézményhez tartoznak, ahol foglalkoztatnak legalább egy teljes, vagy részmunkadős gyermekjólétet segítő, alkalmazottat az adott programtípust működtető összes ntézmény arányában, százalékban százalék P P (( F 1) / ) 100, ahol P az a P programtípust működtető ntézmény, F a gyermekjólétet segítő alkalmazottak száma, ntézményazonosító. programtípusok Időszak, gyakorság év Feladatellátás helyek szernt a gyermekjólétet segítő foglalkoztatottak száma, feladatellátás helyek szernt az összes ntézmény száma KIRSTAT Gyernekjólétet segítő foglalkozások: szakorvos, gyermek és fjúságvédelm felelős, gyógytornász, családgondozó, védőnő, ápoló, szocáls munkás, skolapszchológus, óvodapszchológus. 41

43 B2.13. A pedagóga munkát közvetlenül segítő alkalmazottat foglalkoztató ntézmények aránya Indkátor neve, száma Adatszámítás mód Mértékegység B2.13. A pedagóga munkát közvetlenül segítő alkalmazottat foglalkoztató ntézmények aránya Egy adott programtípuson belül azon feladatellátás helyek száma, melyek olyan ntézményhez tartoznak, ahol foglalkoztatnak legalább egy teljes, vagy részmunkadős pedagóga munkát közvetlenül segítő alkalmazottat az adott programtípust működtető összes ntézmény arányában, százalékban százalék P P (( F 1) / ) 100, ahol P az a P programtípust működtető ntézmény, F a pedagóga munkát közvetlenül segítő alkalmazottak száma, ntézményazonosító. programtípusok Időszak, gyakorság év Feladatellátás helyek szernt a pedagóga munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak száma, feladatellátás helyek szernt az összes ntézmény száma KIRSTAT Pedagóga munkát közvetlenül segítő foglalkozások: dajka, gondozónő, pedagóga asszsztens, szabaddő szervező. 42

44 B2.14. A szakképzett pedagógusok relatív keresete Indkátor neve, száma B2.14. Átlagos tanár keresetek a felsőfokú végzettségű, nem pedagógus munkakörökben dolgozók keresetének arányában Adatszámítás mód A szakképzett pedagógus munkakörben dolgozók bruttó átlagkeresete a nem pedagógus munkakörben dolgozó dplomások bruttó átlagkeresetének arányában, százalékban., ahol a szakképzett pedagógus munkakörben dolgozók átlagkeresete a t. évben, a nem pedagógus munkakörben dolgozó, 0-5 év gyakorlat dejű dplomások átlagkeresete a t. évben. em, főskola, egyetem Időszak, gyakorság Év Bruttó átlagkereset, foglalkozás FEOR kódja FSZ Bértarfa-felvételek Az átlagos tanár fzetések a szakképzett pedagógus munkakörökben dolgozók átlagos keresete FEOR szernt leválogatva. A FEOR beosztások változása matt dősorok esetén a FEOR kódokat harmonzáln kell. 43

45 B2.15. A pályakezdő pedagógusok relatív keresete Indkátor neve, száma Adatszámítás mód B A pályakezdő pedagógusok relatív keresete A 0-5 év gyakorlat dejű, szakképzett pedagógus munkakörben dolgozók bruttó átlagkeresete a 0-5 év gyakorlat dejű, nem pedagógus munkakörben dolgozó dplomások bruttó átlagkeresetének arányában, százalékban., ahol a 0-5 év gyakorlat dejű, szakképzett pedagógus munkakörben dolgozók átlagkeresete a t. évben, a nem pedagógus munkakörben dolgozó, 0-5 év gyakorlat dejű dplomások átlagkeresete a t. évben. em, főskola, egyetem Időszak, gyakorság Év Bruttó átlagkereset, foglalkozás FEOR kódja FSZ Bértarfa-felvételek Az átlagos tanár fzetések a szakképzett pedagógus munkakörökben dolgozók átlagos keresete FEOR szernt leválogatva. A FEOR beosztások változása matt dősorok esetén a FEOR kódokat harmonzáln kell. 44

46 B2.16. Egyes szakképzett pedagógusfoglalkozásokban dolgozók relatív keresete Indkátor neve, száma Adatszámítás mód B Eegyes szakképzett pedagógusfoglalkozásokban dolgozók relatív keresete Az egyes szakképzett pedagógus munkakörökben foglalkoztatott szakképzett pedagógusok bruttó átlagkeresete a megfelelő végzettségű, nem pedagógus munkakörökben dolgozók bruttó keresetének arányában, százalékban. Ahol, a K. szakképzett pedagógus kategórához tartozó pedagógusok bruttó átlagos keresete, a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott megfelelő végzettség szntű dplomások bruttó átlagos keresete. Óvodapedagógus, általános skola tanár, tanító, középskola tanár, középfokú nevelés, oktatás ntézmény oktatója, gyógypedagógus Időszak, gyakorság Év Bruttó átlagkereset, FEOR kód FSZ Bértarfa-felvételek Az óvodapedagógus, általános skola tanár, tanító bruttó keresetét a főskola végzettségű, vagy BA végzettségű egyéb dplomások arányában, középskola tanár, középfokú nevelés, oktatás ntézmény oktatója, gyógypedagógus keresetét az egyetem vagy MA végzettségű egyéb dplomások arányában számítjuk. 45

47 C. Az oktatás folyamata C1. Hozzáférés és részvétel C1.1. Az óvodás korú népesség részvétele az óvoda ellátásban Indkátor neve Adatszámítás mód C1.1. Az óvodás korú népesség részvétele az óvoda ellátásban Az óvoda ellátásban résztvevők aránya a 3-6 éves népességben, korévenként. Mértékegység % R k k k ( D / ) 100 R: ndkátor D: oktatásban részt vevők száma : népesség száma k: korév : skolaazonosító korév, év, nem, megye Időszak, gyakorság , évenként Óvodások száma korévenként épesség száma korévenként D: KIR-STAT : KSH Tájékoztatás adatbázs, Továbbvezetett népesség Az életkor a december 31-én betöltött életkort jelöl. A dák létszám az év októberére vonatkozk. A népességszám az év január 1-e lakónépesség. 46

48 C1.2. A középskolás korú népesség részvétele a közoktatásban Indkátor neve Adatszámítás mód C1.2. A középskolás korú népesség részvétele a közoktatásban A nappal rendszerű közoktatásban résztvevők aránya a évesek között a népességben, korévenként. Mértékegység % R k ( D k / k ) 100 R: ndkátor D: oktatásban részt vevők száma : népesség száma k: korév : skolaazonosító korév, év, nem, megye, programtípus Időszak, gyakorság , évenként Dákok száma korévenként épesség száma korévenként D: KIR-STAT : KSH Tájékoztatás adatbázs, Továbbvezetett népesség Az életkor a december 31-én betöltött életkort jelöl. A dák létszám az év októberére vonatkozk. A népességszám az év január 1-e lakónépesség. 47

49 C1.3. Az óvoda nélkül települések aránya Indkátor neve Adatszámítás mód C1.3. Az óvoda nélkül települések aránya Azon települések aránya az összes település között, ahol nem működk óvoda feladatellátás hely. Mértékegység % R (( t T t D t 0) / R: ndkátor D: óvodások száma (adott év októberében) T: település ndkátorváltozó, értéke 1 t: település azonosító év t T t ) 100 Időszak, gyakorság , évenként épesség száma településenként Óvoda feladatellátás helyek működése településenként D: KIR-STAT T: KSH T-STAR, Továbbvezetett népesség Az óvoda létszám az év októberére vonatkozk. 48

50 C1.4. Az óvoda nélkül településeken élők aránya a 3-5 éves népességben Indkátor neve Adatszámítás mód C1.4. Az óvoda nélkül településeken élők aránya a 3-5 éves népességben Azon gyerekek aránya a 3-5 éves népességben, akk olyan településen élnek, ahol nem működk óvoda feladatellátás hely. Mértékegység % R (( t t D t 0) / t R: ndkátor D: óvodások száma (adott év októberében) : 3-5 éves népesség száma t: település azonosító év, megye t ) 100 Időszak, gyakorság , évenként épesség száma településenként Óvoda feladatellátás helyek működése településenként D: KIR-STAT : KSH T-STAR, Továbbvezetett népesség A település az állandó lakhely települése. Az óvoda létszám az év októberére vonatkozk. A 3-5 éves népesség száma az állandó népesség az év január 1-én, az akkor betöltött életkor szernt. 49

51 C1.5. Az általános skola nélkül települések aránya Indkátor neve Adatszámítás mód C1.5. Az általános skola nélkül települések aránya Azon települések aránya az összes település között, ahol nem működk általános skola feladatellátás hely. Mértékegység % R (( t T t D t 0) / R: ndkátor D: általános skolás dákok száma T: település ndkátorváltozó, értéke 1 t: település azonosító év, oktatás sznt (alsó- és felső tagozat) t T t ) 100 Időszak, gyakorság , évenként épesség száma településenként Általános skola feladatellátás helyek működése településenként D: KIR-STAT T: KSH T-STAR, Továbbvezetett népesség A dák létszám az év októberére vonatkozk. 50

52 C1.6. Az általános skola oktatás nélkül településeken élő 6-13 éves népesség aránya Indkátor neve Adatszámítás mód C1.6. Az általános skola oktatás nélkül településeken élő 6-13 éves népesség aránya Azon településeken élők aránya a 6-13 éves népességben, ahol nem működk általános skola feladatellátás hely. Mértékegység % R (( t t D t 0) / t R: ndkátor D: általános skolás dákok száma : 6-13 éves népesség száma t: település azonosító év, oktatás sznt (alsó- és felső tagozat), megye t ) 100 Időszak, gyakorság , évenként épesség száma településenként Általános skola feladatellátás helyek működése településenként D: KIR-STAT T: KSH T-STAR, Továbbvezetett népesség A település az állandó lakhely települése. A dák létszám az év októberére vonatkozk. A 6-13 éves népesség száma az állandó népesség az év január 1-én, az akkor betöltött életkor szernt. 51

53 C1.7. A középfokú skolas nélkül települések aránya Indkátor neve Adatszámítás mód C1.7. A középfokú skola nélkül települések aránya Azon települések aránya az összes település között, ahol nem működk középfokú skola feladatellátás hely. Mértékegység % R (( t T t D t 0) / R: ndkátor D: középfokon tanuló dákok száma T: település ndkátorváltozó, értéke 1 t: település azonosító év, programtípus, t T t ) 100 Időszak, gyakorság , évenként épesség száma településenként Középfokú feladatellátás helyek működése településenként D: KIR-STAT T: KSH T-STAR, Továbbvezetett népesség A dák létszám az év októberére vonatkozk. 52

54 C1.8. A középfokú skola nélkül településeken élő14-17 éves népesség aránya Indkátor neve Adatszámítás mód C1.8. A középfokú skola nélkül településeken élő éves népesség aránya Azon településeken élők aránya a éves népességben, ahol nem működk középfokú oktatás feladatellátás hely. Mértékegység % R (( t t D t 0) / t R: ndkátor D: középfokú skolákban tanuló dákok száma : éves népesség száma t: település azonosító év, programtípus t ) 100 Időszak, gyakorság , évenként épesség száma településenként Középfokú skola feladatellátás helyek működése településenként D: KIR-STAT T: KSH T-STAR, Továbbvezetett népesség A település az állandó lakhely települése. A dák létszám az év októberére vonatkozk. A éves népesség száma az állandó népesség az év január 1-én, az akkor betöltött életkor szernt. 53

55 C1.9. A bejáró dákok aránya Indkátor neve Adatszámítás mód C1.9. A bejáró dákok aránya A más településről bejáró dákok aránya az összes nappal tagozaton tanuló dák között. Mértékegység % R ( B / D ) 100 R: ndkátor D: nappal tagozaton tanuló dákok száma B: nappal tagozaton tanuló bejáró dákok száma : skolaazonosító év, programtípus Időszak, gyakorság , évenként Dákok száma, bejáró dákok száma KIR-STAT A dák létszám az év októberére vonatkozk. A ksgmnazsták a középfokon tanulók, ll. a gmnazsták között szerepelnek. 54

56 C1.10. A kollégsta dákok aránya Indkátor neve Adatszámítás mód C1.10. A kollégsta dákok aránya A kollégum ellátásban részt vevő dákok aránya az összes nappal tagozaton tanuló dák között. Mértékegység % R ( K / D ) 100 R: ndkátor D: nappal tagozaton tanuló dákok száma K: kollégum ellátásban részt vevő dákok száma : skolaazonosító év, programtípus, megye Időszak, gyakorság , évenként Dákok száma, kollégsta dákok száma KIR-STAT A dák létszám az év októberére vonatkozk. A ksgmnazsták a középfokon tanulók, ll. a gmnazsták között szerepelnek. 55

57 C1.11. A nem a lakóhely szernt körzet általános skolában tanuló dákok aránya Indkátor neve Adatszámítás mód Mértékegység % C1.11. A nem a lakóhely szernt körzet általános skolában tanuló dákok aránya A nem a lakóhely szernt körzet általános skolában tanuló dákok aránya a 8. évfolyamon tanuló, az Országos Kompetencamérésben részt vevő dákok között. R (( D K ) / D ) 100 R: ndkátor D: 8. évfolyamon tanuló dákok száma K: ndkátorváltozó, melynek értéke 1, ha a dák nem a lakóhely szernt körzet általános skolában tanul, és 0, ha gen : egyén azonosító településtípus, halmozottan hátrányos helyzetű dák státusz Időszak, gyakorság 2011 Dákok száma, körzet skolában tanul-e Országos Kompetencamérés Az adatok az év tavaszára vonatkoznak. Súlyozatlan adatok. Csak a kompetencamérésben résztvevő, és a háttérkérdőívben a körzet skolára vonatkozó kérdésre válaszoló dákok. 56

58 C2. Továbbhaladás és végzettség C2.1. Az évsmétlő dákok aránya Indkátor neve Adatszámítás mód C2.1. Az évsmétlő dákok aránya Az adott tanévben évet smétlő dákok aránya az összes dákhoz mérten a nappal tagozatos dákok között. Mértékegység % R j j ( E / D ) 100 R: ndkátor D: dákok száma E: évsmétlő dákok száma : skolaazonosító j: évfolyam, oktatás sznt vagy programtípus Év, nem, oktatás sznt, programtípus, évfolyam, megye Időszak, gyakorság Dákok száma, évsmétlők száma KIR-STAT Megye: T-STAR A dák létszám az év októberére vonatkozk. A ksgmnazsták a középfokon tanulók, ll. a gmnazsták között szerepelnek. A 2002-es megye hovatartozás szernt. 57

59 C2.2. A legalább egyszer évet smételt dákok aránya 8. és 10. évfolyamon Indkátor neve C2.2. A legalább egyszer évet smételt dákok aránya 8. és 10. évfolyamon A 8., ll. 10. évfolyam eléréség legalább egyszer évet smételt dákok Adatszámítás mód aránya az összes dákhoz mérten. Mértékegység % R j j ( D K / D ) 100 R: ndkátor D: dák K: ndkátorváltozó, melynek értéke 1, ha a dák legalább egyszer évet smételt, és 0, ha gen : egyén azonosító j: évfolyam em, évfolyam, programtípus, halmozottan hátrányos helyzetű dák státusz Időszak, gyakorság 2013 Dákok száma, évet smételt dákok száma Országos Kompetencamérés Az adatok az év tavaszára vonatkoznak. Súlyozatlan adatok. Csak a kompetencamérésben résztvevő, és a háttérkérdőívben a körzet skolára vonatkozó kérdésre válaszoló dákok. A ksgmnazsták az általános skolások között szerepelnek. 58

60 C2.3. Középfokú továbbtanulásra jelentkezett tanulók megoszlása az 1. helyen történt jelentkezés programtípusa szernt Indkátor neve, száma C.2.3. ndkátor: Középfokú továbbtanulásra jelentkezett tanulók megoszlása az 1. helyen történt jelentkezés programtípusa szernt Adatszámítás mód Az 1. helyes középskola felvétel jelentkezések száma az adott év 8. osztályos (lletve 6- osztályos gmnázumok esetében 6. osztályos, és 8. osztályos gmnázumok esetében 4. osztályos) létszám arányában, programtípusonként. Gmnázum, szakközépskola és szakskola esetében: ahol X az 1. helyen adott programtípusra jelentkezett tanulók száma, az összes dák száma a 8. évfolyamon t évben j programtípusban 6- osztályos gmnázum esetében: ahol X az 1. helyen 6-osztályos gmnázum programtípusra jelentkezett tanulók száma, az összes dák száma a 6. évfolyamon t évben 8- osztályos gmnázum esetében: ahol X az 1. helyen 8-osztályos gmnázum programtípusra jelentkezett tanulók száma, az összes dák száma a 4. évfolyamon t évben év, nem Időszak, gyakorság tanuló szntű 1. helyes jelentkezések, programtípus, nem, és 8. évfolyamon tanulók száma, év KIFIR adatbázs (a jelentkezésekhez) KIR adatbázs (az évfolyamlétszámokhoz) 59

61 C2.4. Középfokon továbbtanuló tanulók megoszlása programtípus szernt Indkátor neve, száma C.2.4 ndkátor: Középfokon továbbtanuló tanulók megoszlása programtípus szernt Adatszámítás mód Az középskola felvételek száma az adott év 8. osztályos (lletve 6- osztályos gmnázumok esetében 6. osztályos, és 8. osztályos gmnázumok esetében 4. osztályos) létszám arányában, programtípusonként. Gmnázum, szakközépskola és szakskola esetében: ahol X az adott programtípusra felvett tanulók száma, az összes dák száma a 8. évfolyamon t évben j programtípusban 6- osztályos gmnázum esetében: ahol X a 6-osztályos gmnázum programtípusra felvett tanulók száma, az összes dák száma a 6. évfolyamon t évben 8- osztályos gmnázum esetében: ahol X a 8-osztályos gmnázum programtípusra felvett tanulók száma, az összes dák száma a 4. évfolyamon t évben év, nem Időszak, gyakorság tanuló szntű felvételek, programtípus, nem, és 8. évfolyamon tanulók száma, év KIFIR adatbázs (a felvettek számához) KIR adatbázs (az évfolyamlétszámokhoz) 60

62 C2.5. A 10. évfolyamon tanuló tanulók megoszlása programtípus és hátrányos helyzet szernt Indkátor neve, száma Adatszámítás mód C.2.5. ndkátor: A 10. évfolyamon tanuló tanulók megoszlása programtípus és hátrányos helyzet szernt A 10. évfolyamra járó tanulók aránya az adott évfolyamon belül programtípus szernt, nem halmozottan hátrányos és halmozottan hátrányos tanulókra külön bontva. ahol X az adott programtípusra 10. évfolyamon járó tanulók száma, az összes dák száma a 10. évfolyamon t évben j programtípusban és h halmozottan hátrányos helyzetű státusz szernt év, programtípus, HHH státusz Időszak, gyakorság évfolyamos tanulók száma adott programtípusban, és HHH státusz szernt évenként Országos Kompetencamérés 10. évfolyamos tanuló adatbázsa 61

63 C2.6. appal tagozaton középfokú végzettséget szerzők aránya korévenként Indkátor neve C2.6 appal tagozaton középfokú végzettséget szerzők aránya korévenként Adatszámítás mód Az adott tanévben adott életkorban nappal tagozaton érettségt és érettséghez kötött, ll. azt nem génylő szakma végzettséget szerző dákok aránya a születés kohorsz 13 éves korban mért dáklétszámához mérten. Mértékegység % R ( k k13 V j, / Dj, ) 100 R: ndkátor D: dákok száma V: adott típusú középfokú végzettséget szerző dákok száma j: születés kohorsz k: életkor : skolaazonosító Év, születés kohorsz, korév Időszak, gyakorság Végzettség megszerzésének éve: Dákok száma korévenként, adott típusú középfokú végzettséget szerző dákok száma korévenként KIR-STAT A végzettség megszerzésére vonatkozó adatok az év tavaszára vonatkoznak. A korév az adott év december 31-ég betöltött életkort jelöl. Születés év = tanév - korév. Egy dák különböző tanévekben egynél több szakma végzettséget, vagy szakma végzettséget és érettségt s szerezhet. Születés kohorsz, évjárat: egy adott naptár évben született dákok összessége. Egy születés kohorsz 13 éves korban mért dáklétszáma: egy adott naptár évben született és 13 évvel később nappal tagozaton tanuló dákok létszáma. 62