Grafikus keretrendszer komponensalapú webalkalmazások fejlesztéséhez
|
|
- Rebeka Orbán
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Grafikus keretrendszer komponensalapú webalkalmazások fejlesztéséhez Székely István Debreceni Egyetem, Informatikai Intézet Kivonat Az Internet utóbbi években végbemenő nagymértékű fejlődése az alkalmazások egy új csoportjának létrejöttét eredményezte. Ezeket az alkalmazásokat összefoglaló néven webalkalmazásoknak nevezzük, mivel ezek a World Wide Web-et választották platformjuknak. A fejlesztők az évek során különféle módszertanokat alkottak és számos fejlesztőeszközt készítettek a programírás megkönnyítésére. A mai fejlesztői környezetek grafikus felülettel rendelkeznek, és a szövegszerkesztőn és a fordítóprogramon kívül számos kényelmi szolgáltatásuk van. Webalkalmazások esetén szintén szükség van ilyen eszközre. Cikkemben egy általam készített fejlesztőeszköz kerül bemutatásra, ami maga is egy webalkalmazás. A keretrendszeren belül weblapjainkat újrafelhasználható komponensekből építhetjük fel, amik a fejlesztés során leggyakrabban előforduló részfeladatokat végzik el. Cikkemben bemutatom, hogy hogyan került megvalósításra a kliens-szerver architektúrájú elosztott keretrendszer, valamint hogy hogyan történhet ebben egy alkalmazás elkészítése és abból működő JSP lapok előállítása. 1. Bevezetés Kezdetben a programokat egyedi igények kiszolgálására készítették. A számítógépek elterjedésével egyre többféle alkalmazást kellett készíteni, ami a korábban működő módszerekkel nem volt lehetséges. Új szempontok kerültek előtérbe: csapatmunka, újrafelhasználhatóság, minőségbiztosítás. Ezeket az igényeket csak megfelelő szervezéssel lehetett kielégíteni. Az alkalmazásokat jól elkülöníthető részekre, modulokra kellett bontani úgy, hogy az egyes modulok egymástól függetlenül fejleszthetők és tesztelhetők legyenek. A modulokat további részekre lehet bontani, míg végül eljutunk a komponensekig. 2. Komponensek Egy komponens az alkalmazások olyan atomi része, amely jól meghatározott feladatot lát el, valamilyen pontosan definiálható funkcionalitással rendelkezik, és együttműködésre képes az alkalmazás többi komponensével. 1
2 A komponenseket kétféle szempont figyelembevételével kell elkészítsük. Elsőként arra kell törekednünk, hogy komponenseink valamilyen gyakran előforduló feladatra adjanak megoldást. Célszerű lehet egy olyan komponens elkészítése, amely adatbázisban tárolt adatok alapján egy táblázatot jelenít meg. Amennyiben a feladatra sikerül elég általános megoldást találni, ugyanakkor mégsem érünk el túlzott bonyolultságot, komponensünk az alkalmazás másik pontján, sőt, másik alkalmazásban újra felhasználható lesz. Az újrafelhasználhatóságon kívül a cserélhetőséget is ki kell emelni. Elképzelhető, hogy ugyanarra a feladatra többféle implementációt is tudunk készíteni. A implementációk közül bármelyiket választjuk is, a többi komponensnek tudni kell kommunikálni vele. Ez legkönnyebben interfészek definiálásával érhető el A komponensek implementációja Webalkalmazások fejlesztése során gyakran előfordul, hogy valamilyen információhalmazt kell valamilyen esetleg többféle módon megjeleníteni. Az információhalmaz előállítása paraméterektől függ. Célszerű az adatok kezeléséért és a megjelenítésért felelős részeket különválasztani. Ennek az elvnek felel meg az MVC tervezési minta, melyben az adatok (modell, M), a megjelenítés (nézet, V) és az ezeket irányító vezérlő (kontroller, C) elkülönül egymástól. Az MVC mintára már nagyon sok rendszert építettek, például a Swinget, amely GUI alkalmazások készítésre szolgáló Java API [1]. A komponensek implementációja a keretrendszerben Java nyelven történt, és szintén az MVC tervezési mintát követi. Az összetevőknek megfelelően definiáltam három interfészt. A fő interfész a kontrollert írja le, melynek metódusai a paraméterek beállításának és a megjelenítésnek a módját definiálják. public interface Component { void init(string id, java.util.map properties); void print(java.io.printwriter out); } Minden, a rendszerbe illeszkedő komponensnek ezt az interfészt kell implementálni. A modellhez és a megjelenítéshez társuló interfészek implementálásáról a komponens készítője szabadon dönthet, ám ezek használata is ajánlott. public interface Model { void init(java.util.map properties); boolean hasmoreitems(); Object[] nextitem(); } public interface View { void print(java.io.printwriter writer); } A előbb interfészek implementálásán túl néhány formai követelménynek is meg kell felelni. Ezek a szabályok nem szintaktikai, hanem szemantikai szabályok, így pusztán interfészekkel nem definiálhatók. Ezen szabályoknak megfelelő komponensek készítése automatizálható, amivel a fejlesztés menete leegyszerűsíthető és felgyorsítható [2]. 2
3 2.2. Konténerek A konténerek speciális komponensek, mégpedig azért, mert tartalmazhatnak más komponenseket. Ezek a komponensek természetesen szintén lehetnek konténerek, így a komponenseknek egy tartalmazási hierarchiája hozható létre. A konténerekhez szintén tartozik egy interfész, ám ez nem tartalmaz egyetlen metódusdeklarációt sem, csupán jelölőinterfész szerepét tölti be. 3. Komponensszerver A fejlesztőrendszer kliens-szerver architektúrára épül. A komponenseket egy szerver szolgáltatja a böngészőben működő kliensnek. Az implementáció a Java Servlet technológián [3] és a JavaServer Pages technológián [4] alapul Konfiguráció A szerver a rendelkezésre álló komponensek listáját egy XML [5] állományból olvassa be az összes olyan információval együtt, ami a grafikus módban való szerkesztéshez szükséges. Ide tartozik a komponens azonosítója, ami a későbbiekben egy komponens típusát jelöli ki. Fel kell sorolni a komponenseink összes jellemzőjét, ami a működéshez szükséges (a paraméterek), de nem hagyhatók ki a GUI-n való megjelenéshez szükséges információk sem, mint például a rövid leírás, ami eszköztippként (tool tip) jelenhet meg, vagy a komponenst ábrázoló ikon. Mindezek mellett a leglényegesebb információ a komponenst implementáló osztály teljes minősített neve. Egy XML konfigurációs állomány tehát a következőképpen nézhet ki: <?xml version="1.0" encoding="iso "?> <!DOCTYPE components SYSTEM "components.dtd"> <components> <component id="table"> <description>table</description> <class>components.table</class> <image-url>/editor/images/table.gif</image-url> <property name="rows" desc="number of rows"/> <property name="cols" desc="number of columns"/> </component> <container id="borderlayout"> <description>container with border layout</description> <class>components.borderlayout</class> <image-url>/editor/images/borderlayout.gif</image-url> </container> </components> A szerver induláskor beolvassa és feldolgozza ezt az állományt, és ez alapján összeállítja a komponensek és a konténerek listáját. 3
4 3.2. A szerver szolgáltatásai Működés közben a szerver a következő információkat tudja szolgáltatni a kliensnek: a rendelkezésre álló komponensek listája a rendelkezésre álló konténerek listája egy komponens összes információja (beleértve a konténereket is) egy adott típusú komponens konténer-e egy komponens példány 4. A kliens A kliens implementálása szintén JSP technológiával történt, de a Javascript is nagy szerephez jutott, mivel a böngészők nagy részét ezen a nyelven lehet programozni. A felhasználói felület felső részén egy eszköztár található, amely az alapvető funkciókat (új weblap, mentés, előnézet stb.) irányító gombokat tartalmazza. Az eszköztár alatt a böngésző ablaka két részre van osztva. A jobb oldali rész a szerkesztőterület, amely szinte az egész ablakot kitölti. Weblapjainkat ezen a területen hozhatjuk létre. A baloldali sávban legfelül a komponenseket, majd azok alatt a konténereket ábrázoló ikonokat találjuk meg. A középső rész a szerkesztés alatt álló weblapon elhelyezett komponensek hierarchiáját tartalmazza, faként ábrázolva azt. A bal alsó sarokban egy komponens tulajdonságait találhatjuk meg táblázatba rendezve Komponens elhelyezése a weblapon Új komponenst a következőképpen illeszthetünk be a szerkesztett weblapba. A megfelelő ikonnal kiválasztjuk a komponens típusát, majd a szerkesztőterületen az egérrel kijelöljük a helyét. Ezután ki kell tölteni egy űrlapot, amely a komponens azonosítóján (ID) kívül annak összes tulajdonságát is tartalmazza. A későbbi szerkesztés során egy komponens az ID-vel egyértelműen azonosítható. A szükséges paraméterek kitöltése után a szerver elküldi a komponens megjelenítéséhez szükséges HTML kódot a kliensnek. Ezt felhasználva a komponens megjeleníthető a szerkesztőben. A HTML kód beillesztéséhez az alkalmazás a DOM-ot használja DOM A DOM (Document Object Model) a W3C által specifikált, platform- és nyelvfüggetlen API, amellyel érvényes HTML és jól-formázott XML dokumentumok kezelhetők [6]. A DOM definiálja a dokumentumok logikai szerkezetét és a dokumentumokhoz való hozzáférés és kezelés módját. Segítségével dokumentumok építhetők fel, navigálhatunk a struktúrában, valamint elemek adhatók hozzá, módosíthatók és törölhetők. A böngészők a weblapokat HTML dokumentumként kezelik, és elemeit elérhetővé teszik a specifikációban leírtak szerint. Az elemeknek megfelelő Javascript objektumok implementálják az API-ban definiált interfészeket. Így válik lehetővé a szerkesztőterület interaktív módon való szerkesztése. 4
5 4.2. Szinkronizáció a kliens és a szerver között Az elkészült lapok mentéséről, tárolásáról a szerver gondoskodik. Biztosítani kell, hogy az elmentett lapok további szerkesztésre visszatölthetők legyenek, ami a lapok HTML formátumban való tárolása esetén nem valósítható meg. A megoldást az jelenti, ha a szerveren is felépítünk egy DOM dokumentumot, ami azonban sokkal egyszerűbb, mint a böngészőben megjelenített HTML dokumentum. Csupán a komponensek hierarchiáját kell tárolnunk. A DOM API lehetőséget ad a szerveren felépített dokumentum XML állományban való tárolására. Egy olyan lap, amin egy konténer, azon belül egy komponens van, a következőhöz hasonló XML állománnyal adható meg: <?xml version="1.0" encoding="utf-8"?> <!DOCTYPE web-page SYSTEM "web-page.dtd"> <web-page> <container id="layout" type="borderlayout"> <component constraint="center" id="content" type="table"> <property name="rows" value="3"/> <property name="cols" value="4"/> </component> </container> </web-page> A szerveroldali dokumentum elkészítése csak úgy lehetséges, ha szerkesztés közben folyamatosan nyomon követjük a kliensen végbemenő módosításokat. A kliens minden változtatásról értesíti a szervert, hogy a megfelelő adminisztráció elvégezhető legyen. 5. Az elkészült lapok megjelenítése A lapok XML formátumban való tárolása biztosítja a további szerkeszthetőséget, de nem támogatja a megjelenítést. Megjelenítés előtt a lapok konverziójára van szükség, mégpedig olyan módon, hogy dinamikus voltuk megmaradjon, és a tartalmazott komponensek megjeleníthetők legyenek. Megoldást jelent az XML állományok transzformálása JSP oldalakká. Ebben elhelyezhetünk HTML elemeket, de a komponensek beillesztéséről is tudunk gondoskodni. Minden komponens helyét egy saját JSP tag jelzi, melynek a komponens létrehozása és a tartalom előállítása a feladata. Az erre szolgáló eszközkészlet része a JSP technológiának. Létrehozhatunk saját tagkönyvtárakat, melyek funkcionalitását Java osztályokkal implementálhatjuk. A transzformált lapok az alábbihoz hasonló elemeket tartalmazhatnak: <%@ taglib uri="component.tld" prefix="component" %> <%@ page contenttype="text/html" %> <html> <body>... <component:show id="content" type="table"> 5
6 <component:property name="rows" value="4" /> <component:property name="cols" value="5" /> </component:show>... </body> </html> 6. További lehetőségek A jelenlegi rendszerben lehetőség van dinamikus weblapok grafikus felületen való elkészítésére. A lapokat egy előre elkészített komponenskészlet segítségével hozhatjuk létre, amik aztán elmenthetők és később szerkesztés céljából betölthetők. A komponensek elkészítését a keretrendszer nem támogatja, azokat tőle függetlenül kell létrehozni, elhelyezni a szerveren és felvenni a konfigurációs állományba a megfelelő bejegyzéseket. Egyfajta továbbfejlesztési lehetőség ennek a hiányosságnak a megszüntetése. A kész weblapok közötti navigáció szintén nem adható meg a keretrendszerben, ami az előzőtől nagyobb hátrány. Egy igazi webalkalmazás sok weblapból áll, és a működés az ezek közötti navigáción alapul. Éppen ezért ez a fejlesztési irány sokkal lényegesebb. Hivatkozások [1] Sun Microsystems, Inc.: Java Foundation Classes (JFC/Swing), [2] Jónás Richárd: Komponensalapú webalkalmazás-fejlesztő rendszer, Networkshop 2003, Pécs [3] Sun Microsystems, Inc.: Java Servlet Technology, [4] Sun Microsystems, Inc.: JavaServer Pages Technology, [5] T. Bray, J. Paoli, C. M. Sperberg-McQueen, E. Maler, F. Yergeau: Extensible Markup Language (XML) 1.0 (Third Edition), World Wide Web Consortium, [6] L. Wood, A. Le Hors, V. Apparao, S. Byrne, M. Champion, S. Isaacs, I. Jacobs, G. Nicol, J. Robie, R. Sutor, C. Wilson: Document Object Model (DOM) Level 1 Specification (Second Edition), World Wide Web Consortium,
Grafikus keretrendszer komponensalapú webalkalmazások fejlesztéséhez
Grafikus keretrendszer komponensalapú webalkalmazások fejlesztéséhez Székely István Debreceni Egyetem, Informatikai Intézet A rendszer felépítése szerver a komponenseket szolgáltatja Java nyelvű implementáció
RészletesebbenA Java EE 5 plattform
A Java EE 5 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11. 13. A Java EE 5 platform A Java EE 5 plattform A J2EE 1.4 után következő verzió. Alapvető továbbfejlesztési
RészletesebbenFicsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem
A Java EE 5 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2008. 04. 17. A Java EE 5 platform A Java EE 5 plattform A J2EE 1.4 után következő verzió. Alapvető továbbfejlesztési
RészletesebbenJAVA webes alkalmazások
JAVA webes alkalmazások Java Enterprise Edition a JEE-t egy specifikáció definiálja, ami de facto szabványnak tekinthető, egy ennek megfelelő Java EE alkalmazásszerver kezeli a telepített komponensek tranzakcióit,
RészletesebbenA J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem
A J2EE fejlesztési si platform (application model) 1.4 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. A J2EE application model A Java szabványok -
RészletesebbenMVC Java EE Java EE Kliensek JavaBeanek Java EE komponensek Web-alkalmazások Fejlesztői környezet. Java Web technológiák
Java Web technológiák Bevezetés Áttekintés Model View Controller (MVC) elv Java EE Java alapú Web alkalmazások Áttekintés Model View Controller (MVC) elv Java EE Java alapú Web alkalmazások Áttekintés
RészletesebbenGyakorlati vizsgatevékenység A
Gyakorlati vizsgatevékenység A Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés
RészletesebbenGyakorlati vizsgatevékenység B
Gyakorlati vizsgatevékenység Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés
RészletesebbenBevezető. Servlet alapgondolatok
A Java servlet technológia Fabók Zsolt Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2008. 03. 06. Servlet Bevezető Igény a dinamikus WEB tartalmakra Előzmény: CGI Sokáig
RészletesebbenJava Server Pages - JSP. Web Technológiák. Java Server Pages - JSP. JSP lapok életciklusa
Web Technológiák Java Server Pages - JSP Répási Tibor egyetemi tanársegéd Miskolc Egyetem Infomatikai és Villamosmérnöki Tanszékcsoport (IVM) Általános Informatikai Tanszék Iroda: Inf.Int. 108. Tel: 2101
RészletesebbenOracle Containers for Java - j2ee alkalmazás szerver funkciók. Molnár Balázs Oracle Hungary
Oracle Containers for Java - j2ee alkalmazás szerver funkciók Molnár Balázs Oracle Hungary Mi is a J2EE? Szabványgyűjtemény Java alkalmazások számára A JavaSoft közösség alakította ki Összefogja az egyéni
RészletesebbenAjax és Echo 2. Bokor Attila
Ajax és Echo 2 Bokor Attila attila.bokor@netvisor.hu Tartalom Ajax áttekintés Echo2 Echo2 kiegészítések Asynchronous JavaScript and XML Webfejlesztési technika interaktív webalkalmazásokhoz Kifejezés közösen
RészletesebbenWeb-fejlesztés NGM_IN002_1
Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Rich Internet Applications RIA Vékony-kliens generált (statikus) HTML megjelenítése szerver oldali feldolgozással szinkron oldal megjelenítéssel RIA desktop alkalmazások funkcionalitása
RészletesebbenTERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció
TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció 2014. második félévétől kezdődően a TERC V.I.P. költségvetés-készítő program hardverkulcsát regisztrálniuk kell a felhasználóknak azon a számítógépen, melyeken futtatni
RészletesebbenFacebook album beillesztése az oldalba
Facebook album beillesztése az oldalba Facebook Album Fetcher modul A modulról A Facebook Album Fetcher modul teszi lehetővé, hogy a megadott facebook felhasználó albumai a drupal alapú oldalon megjelenjenek,
RészletesebbenMVC desktop alkalmazás esetén. MVC Model-View-Controller. eredete: Model View Controller (MVC) elv Java EE Java alapú Web alkalmazások
Áttekintés Java Web technológiák Bevezetés Model View Controller (MVC) elv Java EE Java alapú Web alkalmazások 1 / 28 2 / 28 MVC Model-View-Controller MVC desktop illetve webalkalmazás esetén eredete:
RészletesebbenNyilvántartási Rendszer
Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,
RészletesebbenEnterprise JavaBeans 1.4 platform (EJB 2.0)
Enterprise JavaBeans 1.4 platform (EJB 2.0) Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. Az Enterprise JavaBeans Az Enterprise Javabeans Az Enterprise JavaBeans
RészletesebbenEnterprise JavaBeans. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem. Az Enterprise JavaBeans
Enterprise JavaBeans Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Az Enterprise JavaBeans Az Enterprise Javabeans Az Enterprise JavaBeans (EJB) server oldali komponens, amely Az üzleti
RészletesebbenFelhasználói kézikönyv a WEB EDInet rendszer használatához
Felhasználói kézikönyv a WEB EDInet rendszer használatához A WEB EDInet rendszer használatához internet kapcsolat, valamint egy internet böngésző program szükséges (Mozilla Firefox, Internet Explorer).
RészletesebbenWeb programoz as 2009 2010
Web programozás 2009 2010 Áttekintés A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Áttekintés: miről lesz szó (kurzus/labor/vizsga)
RészletesebbenKészítette: Enisz Krisztián, Lugossy Balázs, Speiser Ferenc, Ughy Gergely 2010.11.29. 1
Készítette: Enisz Krisztián, Lugossy Balázs, Speiser Ferenc, Ughy Gergely 2010.11.29. 1 /17 Tartalomjegyzék A térinformatikáról általánosságban Célok Felhasznált eszközök Fejlesztés lépései Adatbázis Grafikus
RészletesebbenÜdvözli Önöket A PGY3 tantárgy! Bakay Árpád dr. NETvisor kft (30) 385 1711 arpad.bakay@netvisor.hu
Üdvözli Önöket A PGY3 tantárgy! Bakay Árpád dr. NETvisor kft (30) 385 1711 arpad.bakay@netvisor.hu Tartalom idén WEB UI programozási technológiák A Tudor/Szeráj/SingSing a Web-re megy Szoftvertechnológiai
RészletesebbenSzervlet-JSP együttműködés
Java programozási nyelv 2007-2008/ősz 10. óra Szervlet-JSP együttműködés Kérés továbbítás technikái legradi.gabor@nik.bmf.hu szenasi.sandor@nik.bmf.hu Szervlet-JSP együttműködés Témakörök Osztálykönyvtár
RészletesebbenFöldmérési és Távérzékelési Intézet
Ta p a s z ta l a to k é s g ya ko r l a t i m e g o l d á s o k a W M S s zo l gá l tatá s b a n Földmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.13. WMS Szolgáltatások célja A technikai fejlődéshez igazodva
RészletesebbenJava Web technológiák
Java Web technológiák Bevezetés Áttekintés Model View Controller (MVC) elv J2EE Java alapú Web alkalmazások MVC Model-View-Controller eredete: kezdetben a SmallTalk OO programzási nyelvhez lett kifejlesztve
RészletesebbenSú gó az ASIR/PA IR Públikús felú lethez
Sú gó az ASIR/PA IR Públikús felú lethez Súgó a magyarországi központi Agrárstatisztikai és Piaci Árinformációs rendszer publikus moduljához. 1 Publikus felhasználói regisztráció A publikus felület Regisztráció
RészletesebbenMVC Java EE Java EE Kliensek JavaBeanek Java EE komponensek Web-alkalmazások Fejlesztői környezet
Java Web technológiák Bevezetés Áttekintés Model View Controller (MVC) elv Java EE Java alapú Web alkalmazások Áttekintés Model View Controller (MVC) elv Java EE Java alapú Web alkalmazások Áttekintés
RészletesebbenSZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.
SZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.hu Mesterséges intelligencia oktatás a DE Informatikai
RészletesebbenZimbra levelező rendszer
Zimbra levelező rendszer Budapest, 2011. január 11. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Dokumentum információ... 3 Változások... 3 Bevezetés... 4 Funkciók... 5 Email... 5 Társalgás, nézetek, és keresés...
RészletesebbenJavaServer Pages (JSP) (folytatás)
JavaServer Pages (JSP) (folytatás) MVC architektúra a Java kiszolgálón Ügyfél (Böngésző) 5 View elküldi az oldal az ügyfélez View (JSP) Ügyfél üzenet küldése a vezérlőnek 1 3 4 Kérelem továbbítása a megjelenítőnek
RészletesebbenWebshop készítése ASP.NET 3.5 ben I.
Webshop készítése ASP.NET 3.5 ben I. - Portál kialakíása - Mesteroldal létrehozása - Témák létrehozása Site létrehozása 1. File / New Web site 2. A Template k közül válasszuk az ASP.NEt et, nyelvnek (Language)
RészletesebbenWWW Kliens-szerver Alapfogalmak Technológiák Terv. Web programozás 1 / 31
Web programozás 2011 2012 1 / 31 Áttekintés Mi a web? / A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Miről lesz szó... (kurzus/labor/vizsga)
RészletesebbenContractTray program Leírás
ContractTray program Leírás Budapest 2015 Bevezetés Egy-egy szerződéshez tartozó határidő elmulasztásának komoly gazdasági következménye lehet. Éppen ezért a Szerződés kezelő program főmenü ablakában a
RészletesebbenKnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer
KnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer Budapest, 2011. január 11. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Dokumentum információ... 3 Változások... 3 Bevezetés... 4 Funkciók... 5 Felhasználói felület... 5
RészletesebbenProgramozási technológia
Programozási technológia Swing GUI készítése NetBeans IDE segítségével Dr. Szendrei Rudolf ELTE Informatikai Kar 2018. Bevezető Eddig a grafikus felhasználói felületet kódból hoztuk létre kézzel. A mi
RészletesebbenBEVEZETÉS AZ INTERNET ÉS A WORLD WIDE WEB VILÁGÁBA. Kvaszingerné Prantner Csilla, EKF
BEVEZETÉS AZ INTERNET ÉS A WORLD WIDE WEB VILÁGÁBA Kvaszingerné Prantner Csilla, EKF Az Internet 2 A hálózatok összekapcsolt, hálózatba szervezett rendszere, amely behálózza a világot. Részévé vált életünknek.
RészletesebbenA JavaServer Pages (JSP)
A JavaServer Pages (JSP) Fabók Zsolt Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem JSP WEB-es alkalmazások fejlődéstörténete A WEB-es alkalmazások fejlődését nyomon követve három nagy korszakot
RészletesebbenDKÜ ZRT. A Portál rendszer felületének általános bemutatása. Felhasználói útmutató. Támogatott böngészők. Felületek felépítése. Információs kártyák
A Portál rendszer felületének általános bemutatása Felhasználói útmutató Támogatott böngészők Internet Explorer 9+ Firefox (legújabb verzió) Chrome (legújabb verzió) Felületek felépítése Információs kártyák
RészletesebbenHVK Adminisztrátori használati útmutató
HVK Adminisztrátori használati útmutató Tartalom felöltés, Hírek karbantartása A www.mvfportal.hu oldalon a bejelentkezést követően a rendszer a felhasználó jogosultsági besorolásának megfelelő nyitó oldalra
RészletesebbenBevezetés Működési elv AJAX keretrendszerek AJAX
AJAX Áttekintés Bevezetés Működési elv AJAX-ot támogató keretrendszerek Áttekintés Bevezetés Működési elv AJAX-ot támogató keretrendszerek Áttekintés Bevezetés Működési elv AJAX-ot támogató keretrendszerek
RészletesebbenJava I. A Java programozási nyelv
Java I. A Java programozási nyelv története,, alapvető jellemzői Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 02. 12. Java I.: Történet, jellemzők, JDK JAVA1 / 1 Egy kis történelem
RészletesebbenVALUTAISMERTETŐ FUNKCIÓNÁLIS SPECIFIKÁCIÓ
VALUTAISMERTETŐ FUNKCIÓNÁLIS SPECIFIKÁCIÓ Tartalomjegyzék. Áttekintés Rendszerkövetelmények A szoftver funkciói Interfészek Képernyőképek Főképernyő Általános ismertető Valuta nézet Bankjegy nézet Csekkek
RészletesebbenAspektus-orientált nyelvek XML reprezentációja. Kincses Róbert Debreceni Egyetem, Informatikai Intézet
Aspektus-orientált nyelvek XML reprezentációja Kincses Róbert Debreceni Egyetem, Informatikai Intézet kincsesr@inf.unideb.hu Bevezetés OOP: helyesen alkalmazva jó minőségű szoftvert lehet vele előállítani
RészletesebbenDebitTray program Leírás
DebitTray program Leírás Budapest 2015 Bevezetés Egy-egy kintlévőséghez tartozó határidő elmulasztásának komoly következménye lehet. Éppen ezért a Kintlévőség kezelő program főmenü ablakában a program
RészletesebbenSwing GUI készítése NetBeans IDE segítségével
Programozási Swing e NetBeans IDE segítségével Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem 1 Tartalom 1 2 2 Eddig a grafikus felhasználói felületet kódból hoztuk létre kézzel. A mi feladatunk volt az
RészletesebbenJava grafikai lehetőségek
Szerver oldali Java programozás 2007-08/II. 3. óra Java grafikai lehetőségek Java grafikai lehetőségek Képek generálása servletekkel szenasi.sandor@nik.bmf.hu Adatbázisok elérése Témakörök Java grafikai
RészletesebbenJava Programozás 11. Ea: MVC modell
Java Programozás 11. Ea: MVC modell 20/1 B ITv: MAN 2018.03.02 MVC Model-View-Controller A modell-nézet-vezérlő a szoftvertervezésben használatos szerkezeti minta. Az MVC célja elválasztani az üzleti logikát
RészletesebbenA JavaServer Pages (JSP)
A JavaServer Pages (JSP) Fabók Zsolt Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2008. 03. 27. JSP Harmadik generáci ciós s WEB szerver A dinamikus lap a tipikus Dinamikus
RészletesebbenAZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu
AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu Integrált (Elektronikus) Nyomonkövető Rendszer Miért használjuk? Hogyan használjuk?
RészletesebbenOOP és UML Áttekintés
OOP és UML Áttekintés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) OOP és UML Áttekintés 2013 1 / 32 Tartalom jegyzék 1 OOP Osztály Öröklődés Interfész, Absztrakt Osztály Kivétel kezelés
RészletesebbenWebes alkalmazások fejlesztése
Webes alkalmazások fejlesztése 3. gyakorlat Authentikáció, adatok feltöltése Szabó Tamás (sztrabi@inf.elte.hu) - sztrabi.web.elte.hu Authentikáció Manapság már elvárás, hogy a felhasználó regisztrálni
RészletesebbenGeoServer, OpenLayers és WFS. Dolleschall János 2009. 08. 17.
GeoServer, OpenLayers és WFS Dolleschall János 2009. 08. 17. A GeoServer A GeoServer egy nyílt forráskódú szerver szoftver, ami lehetővé teszi térbeli adatok megosztását. Java-ban íródott, így platformfüggetlen.
RészletesebbenTestreszabott alkalmazások fejlesztése Notes és Quickr környezetben
Testreszabott alkalmazások fejlesztése Notes és Quickr környezetben Szabó János Lotus Brand Manager IBM Magyarországi Kft. 1 Testreszabott alkalmazások fejlesztése Lotus Notes és Quickr környezetben 2
RészletesebbenInternet programozása. 1. előadás
Internet programozása 1. előadás Áttekintés 1. Mi a PHP? 2. A PHP fejlődése 3. A PHP 4 újdonságai 4. Miért pont PHP? 5. A programfejlesztés eszközei 1. Mi a PHP? Egy makrókészlet volt, amely személyes
RészletesebbenA JavaServer Pages (JSP)
A JavaServer Pages (JSP) Fabók Zsolt Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2008. 03. 27. JSP Harmadik generáci ciós s WEB szerver A dinamikus lap a tipikus Dinamikus
RészletesebbenOsztálytervezés és implementációs ajánlások
Osztálytervezés és implementációs ajánlások Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 04. 24. Osztálytervezés és implementációs kérdések OTERV / 1 Osztály tervezés Egy nyelv
RészletesebbenOsztálytervezés és implementációs ajánlások
Osztálytervezés és implementációs ajánlások Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 04. 24. Osztálytervezés és implementációs kérdések OTERV / 1 Osztály tervezés Egy nyelv
RészletesebbenNEPTUN 3R DIPLOMA MELLÉKLET NYOMTATÁS BEÁLLÍTÁSA
NEPTUN 3R DIPLOMA MELLÉKLET NYOMTATÁS Felhasználói dokumentáció verzió 2.1. Budapest, 2006. Változáskezelés Verzió Dátum Változás Pont Cím Oldal Kiadás: 2006.05.10. Verzió: 2.1. Oldalszám: 2 / 6 Tartalomjegyzék
RészletesebbenServiceTray program Leírás
ServiceTray program Leírás Budapest 2015 Bevezetés szerviz munkalapok státuszai a Törölve és Lezárva státuszt leszámítva a munkalap különböző nyitott állapotát jelzik, melyek valamilyen tevékenységet jeleznek.
RészletesebbenAlapvető beállítások elvégzése Normál nézet
Alapvető beállítások elvégzése Normál nézet A Normál nézet egy egyszerűsített oldalképet mutat. Ez a nézet a legalkalmasabb a szöveg beírására, szerkesztésére és az egyszerűbb formázásokra. Ebben a nézetben
Részletesebbenaz MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs
elibrary ALMS az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Miért van szüks kség elearningre Élethosszig tartó tanulás A dolgozó ember
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika Kar 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika Intézet 1.4
RészletesebbenXML alapú adatbázis-kezelés. (Katona Endre diái alapján)
XML alapú adatbázis-kezelés Adatstruktúrák: Digitális kép, hang: teljesen strukturálatlan A web (linkek): részben strukturált Relációs: teljesen strukturált Motiváció: (Katona Endre diái alapján) Ismeretlen
RészletesebbenPénzintézetek jelentése a pénzforgalmi jelzőszám változásáról
Pénzintézetek jelentése a pénzforgalmi jelzőszám változásáról Felhasználói Segédlet MICROSEC Kft. 1022 Budapest, Marczibányi tér 9. telefon: (1)438-6310 2002. május 4. Tartalom Jelentés készítése...3 Új
RészletesebbenIngyenes DDNS beállítása MAZi DVR/NVR/IP eszközökön
Ingyenes DDNS beállítása MAZi DVR/NVR/IP eszközökön Fontos Amennyiben egy eszköz interneten keresztüli elérését lehetővé teszi, az illetéktelen hozzáférés megakadályozása érdekében: előtte az alapértelmezett
RészletesebbenWebes vizsgakezelés folyamata Oktatói felületek
Vizsgakezelés az ETR megújult webes felületén Webes vizsgakezelés folyamata Oktatói felületek A vizsgák kezelésével kapcsolatban számos paraméterezési lehetőség áll rendelkezésre az ETR rendszerében. Jelen
RészletesebbenWebes alkalmazások fejlesztése. Bevezetés az ASP.NET MVC 5 keretrendszerbe
Webes alkalmazások fejlesztése Bevezetés az ASP.NET MVC 5 keretrendszerbe ASP.NET MVC Framework 2009-ben jelent meg az első verziója, azóta folyamatosan fejlesztik Nyílt forráskódú Microsoft technológia
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika Kar 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika Intézet 1.4
RészletesebbenDokumentumformátumok Jelölő nyelvek XML XML. Sass Bálint sass@digitus.itk.ppke.hu. Bevezetés a nyelvtechnológiába 2. gyakorlat 2007. szeptember 20.
XML Sass Bálint sass@digitus.itk.ppke.hu Bevezetés a nyelvtechnológiába 2. gyakorlat 2007. szeptember 20. 1 DOKUMENTUMFORMÁTUMOK 2 JELÖLŐ NYELVEK 3 XML 1 DOKUMENTUMFORMÁTUMOK 2 JELÖLŐ NYELVEK 3 XML DOKUMENTUMFORMÁTUMOK
RészletesebbenSzoftver Tervezési Dokumentáció. Nguyen Thai Binh
Szoftver Tervezési Dokumentáció Nguyen Thai Binh April 2010 1. fejezet Feladat Szimulációs feladat. Célja, hogy reprezentáljunk egy több komponensből álló alkalmazást, amely a megadott témakörnek megfelel,
RészletesebbenA szerzõrõl... xi Bevezetés... xiii
TARTALOMJEGYZÉK A szerzõrõl...................................................... xi Bevezetés...................................................... xiii I. rész A Visual Basic 2005 környezet 1. óra Irány
RészletesebbenA webáruház kezdőlapján háromféle diavetítés beállítására van lehetőség:
KRYPTON sablon Részletes leírás a sablonhoz kapcsoló új beállításokról Diavetítés a kezdőlapon A webáruház kezdőlapján háromféle diavetítés beállítására van lehetőség: Képes diavetítés Termékes diavetítés
RészletesebbenFelhasználói segédlet a Scopus adatbázis használatához
Felhasználói segédlet a Scopus adatbázis használatához Az adatbázis elérése, regisztrálás, belépés Az adatbázis címe: http://www.scopus.com Az adatbázis csak regisztrált, jogosultsággal rendelkező intézmények,
RészletesebbenFELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV
FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV AZ NHKV ÁTMENETI BÉRSZÁMLÁZÓ KÖZSZOLGÁLTATÓI FELÜLETHEZ 1 / 10 TARTALOMJEGYZÉK 1 Dokumentum célja... 3 2 A program célja... 3 3 Belépés... 3 4 Kezdőképernyő... 4 5 Partner táblázat...
Részletesebben1. kép. A Stílus beállítása; új színskála megadása.
QGIS Gyakorló Verzió: 1.7. Wroclaw Cím: A Print composer használata és a címkézés. Minta fájl letöltése innen: http://www.box.net/shared/87p9n0csad Egyre több publikációban szerepelnek digitális térképek,
RészletesebbenImage Processor BarCode Service. Felhasználói és üzemeltetői kézikönyv
Image Processor BarCode Service Áttekintés CIP-BarCode alkalmazás a Canon Image Processor programcsomag egyik tagja. A program feladata, hogy sokoldalú eszközt biztosítson képállományok dokumentumkezelési
RészletesebbenA Canvas LMS új és régi felülete közti különbségek
A Canvas LMS új és régi felülete közti különbségek Ezen dokumentumban a Canvas LMS régi, illetve az új, modernebb felhasználói felületének eltéréseire térünk ki, segítséget adva azon felhasználóknak, akik
RészletesebbenAz ErdaGIS térinformatikai keretrendszer
Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Két évtized tapasztalatát sűrítettük ErdaGIS térinformatikai keretrendszerünkbe, mely moduláris felépítésével széleskörű felhasználói réteget céloz, és felépítését
RészletesebbenKÉPERNYŐKÉP KÉSZÍTÉSE
KÉPERNYŐKÉP KÉSZÍTÉSE Ez a segédlet azért készült, hogy segítséget nyújtson az ÉTDR hibabejelentés mellé csatolandó képernyőkép készítéséhez. Készült: 2015. 02. 25. Tartalom Bevezető... 3 Windows operációs
RészletesebbenWeb-fejlesztés NGM_IN002_1
Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Dinamikus tartalom 3. Template feldolgozás Template feldolgozás Statikus (HTML) fájlok dinamikus tartalom beszúrással (speciális tagek) Template processzor PHP Cold Fusion ASP
RészletesebbenMatlab Fuzzy Logic Toolbox
Matlab Fuzzy Logic Toolbox The Future looks Fuzzy Newsweek, May, 28, 1990. A fuzzy irányítási rendszerek vizsgálatára Windows alatt futó Matlab programcsomag szimulációs eszközeit és a Matlab-ra ráépülő
RészletesebbenÚj Nemzedék Központ. EFOP pályázatok online beszámoló felülete. Felhasználói útmutató
Új Nemzedék Központ EFOP pályázatok online beszámoló felülete Felhasználói útmutató Tartalom 1. Bejelentkezés... 2 1.1. Első bejelentkezés... 2 1.2. Elfelejtett jelszó... 3 2. Saját adatok... 4 3. Dokumentumok...
RészletesebbenS01-7 Komponens alapú szoftverfejlesztés 1
S01-7 Komponens alapú szoftverfejlesztés 1 1. A szoftverfejlesztési modell fogalma. 2. A komponens és komponens modell fogalma. 3. UML kompozíciós diagram fogalma. 4. A szoftverarchitektúrák fogalma, összetevői.
RészletesebbenA program telepítése
program telepítése Töltse le a telepítőt a www.kocheskochkft.hu internetes oldalról. Programjaink menü alatt válassza a Egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos nyilvántartás programot, kattintson
RészletesebbenKomponens modellek. 3. Előadás (első fele)
Komponens modellek 3. Előadás (első fele) A komponens modellek feladata Támogassa a szoftverrendszerek felépítését különböző funkcionális, logikai komponensekből, amelyek a számítógépes hálózatban különböző
RészletesebbenAz iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama. 10. évfolyam Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 50 óra
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 10. évfolyam: 105 óra 11. évfolyam: 140 óra 10. évfolyam Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 50 óra 36 óra OOP 14 óra Programozási
RészletesebbenFelhasználói kézikönyv. Verzió: 1.01
Felhasználói kézikönyv Verzió: 1.01 Tartalomjegyzék Általános áttekintés 3 A DocGP rendszer célja 3 A rendszer által biztosított szolgáltatások 3 A felhasználói felület elérése 3 JAVA JRE telepítése 3
RészletesebbenÜZLETI I TELLIGE CIA - VIZUALIZÁCIÓ
Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék ÜZLETI I TELLIGE CIA - VIZUALIZÁCIÓ Elméleti segédanyag Készítette: Kovács Dániel László 2007. november Tartalomjegyzék
RészletesebbenTeIR. EUROSTAT adatlekérdező. (Használati útmutató) Budapest, 2005. május 19.
TeIR EUROSTAT adatlekérdező (Használati útmutató) Budapest, 2005. május 19. 2005. május 19. TeIR EUROSTAT adatlekérdező Használati útmutató 2/7 Tartalomjegyzék 1. AZ ESZKÖZ SZEREPE... 3 2. AZ EUROSTAT
RészletesebbenNemzeti LEADER Kézikönyv LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV. 2015. szeptember
Nemzeti LEADER Kézikönyv LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014 2020 2015. szeptember Készült a Miniszterelnökség Agrár Vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság, mint a Magyarország
RészletesebbenMár megismert fogalmak áttekintése
Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak
RészletesebbenSzolgáltatói Adminisztrátori leírás
Online Felügyeleti Központ Szolgáltatói Adminisztrátori leírás Egységes Megjelenítő Rendszer Online Felügyeleti Központ (Webes alkalmazói felület) Szolgáltatók részére 1. Használati útmutató és leírás
Részletesebbeniseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi
iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi ii iseries: Client Access Express - Mielőtt elkezdi Tartalom Rész 1. Client Access Express - Mielőtt elkezdi.................
RészletesebbenWebalkalmazás fejlesztés Java EE környezetben NetBeans segítségével: JavaServer Faces 1.2 AJAX
Webalkalmazás fejlesztés Java EE környezetben NetBeans segítségével: JavaServer Faces 1.2 AJAX Varga Péter peter.varga@sun.hu Zsemlye Tamás tamas.zsemlye@sun.com Áttekintés Hagyományos webalkalmazás-fejlesztés
RészletesebbenÜGYFÉL OLDALI BEÁLLÍTÁSOK KÉZIKÖNYVE
ÜGYFÉL OLDALI BEÁLLÍTÁSOK KÉZIKÖNYVE Felhasználói leírás E-HATÁROZAT 2012 - verzió 1.2 Érvényes: 2012. május 24-től. Azonosító: ehatarozat_ugyfél_ beallitasok_kezikonyv_felh_v1.2_20120524_tol 1/15 1 Tartalom
RészletesebbenMérlegelés több cég számára
METRISoft Mérleggyártó KFT PortaWin (PW2) Jármű mérlegelő program 6800 Hódmezővásárhely Jókai u. 30 Telefon: (62) 246-657, Fax: (62) 249-765 e-mail: merleg@metrisoft.hu Web: http://www.metrisoft.hu Módosítva:
RészletesebbenDuál Reklám weboldal Adminisztrátor kézikönyv
Duál Reklám weboldal Adminisztrátor kézikönyv Dokumentum Verzió: 1.0 Készítette: SysWork Szoftverház Kft. 1. oldal Felület elérése Az adminisztrációs felület belépés után érhető el. Belépés után automatikusan
RészletesebbenOktatási anyag az MLSZ-IFA rendszerhez
Oktatási anyag az MLSZ-IFA rendszerhez Nyilvántartási szám: ISO 9001: 503/1256(2)-1177(2) BIZALMAS INFORMÁCIÓ JET-SOL JET-SOL TARTALOMJEGYZÉK 1 Sportszervezeti adminisztráció... 3 1.1 Sportszervezeti adatok
RészletesebbenA TERC VIP költségvetés-készítő program telepítése, Interneten keresztül, manuálisan
Telepítés internetről A TERC VIP költségvetés-készítő program telepítése, Interneten keresztül, manuálisan Új szolgáltatásunk keretén belül, olyan lehetőséget kínálunk a TERC VIP költségvetéskészítő program
Részletesebben