ÉPÍTÉSZETI LEHETŐSÉGEK A VÁROSI HŐSZIGET KÁROS HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSÉRE. Oláh András Béla

Átírás

1 ÉPÍTÉSZETI LEHETŐSÉGEK A VÁROSI HŐSZIGET KÁROS HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSÉRE Oláh András Béla

2 Jelenségek Hőmérsékleti rekord (napi csúcshőmérséklet) Budapesten 2013 nyarán: 40 C Érdekesség: Újpesten (Tímár utca) született a rekord. További fontos rekordok 2013 nyarán: Legmagasabb éjszakai minimumhőmérséklet Budapesten:24,3 C Érdekesség: Lágymányoson született a rekord. Legmagasabb éjszakai minimumhőmérséklet Pécsen: 25,1 C. Legmagasabb éjszakai minimumhőmérséklet Tatán: 26,2 C. Legmagasabb éjszakai minimumhőmérséklet (2007-ben Pécsen): 27,1 C. Legmagasabb napi maximum hőmérséklet (2007, Kiskunhalas): 41,9 C.

3 Városi hőszigetet mérséklő felszíntípusok, egyéb befolyásoló tényezők Vegetáció borította felszínek: jelentősen hűvösebbek a beépített területeknél (Park Cool Island, PCI jelenség) Vízfelületek: eltérő fajhő és párolgás miatt jellemzően sokkal hűvösebbek a beépített területeknél Egyéb tényező: égbolt láthatósági faktor (Sky View Factor, SWF) szerepe. Minél nagyobb ez a tényező, annál kisebb a hőmérsékleti anomália mértéke (annál kevésbé gátolt a kisugárzás és ezáltal a felszín lehűlése).

4 Problémák I. Vegetáció borította felszínek (PCI) : csak a beépített területeknél hűvösebbek, a külterületeknél jellemzően nem. Nagy nyári hőhullámok esetében a hűtő hatás érezhetően csökken (Dezső Zs. PhD Értekezése). Tehát a növényborítás növelése hatékony a hősziget csökkentésére, azonban a városhatástól függetlenül kialakuló extrém időjárási jelenségeket érdemben nem tudja befolyásolni. Ugyanakkor természetesen meg kell jegyezni, hogy nem beépített területek esetében is az összefüggő lombkorona borítás jelentősebb hűtő hatással bír, mint a lágyszárú vegetáció.

5 Problémák II. Vízfelületek: jelentősen mérséklik a nappali felmelegedést, mivel a talajnál és különösen a manapság alkalmazott építőanyagoknál sokkal magasabb fajhőjű/hőkapacitású a víz. Jelentős potenciális probléma: a nagy hőkapacitás az éjszakai lehűlést is gátolja! Egyszerű fizikai megfontolás alapján, ha egy állóvíz felmelegszik 30 C-ra, akkor a hőkapacitás miatt valószínűleg éjszaka is csak néhány C-kal csökken a hőmérséklete, így a léghőmérséklet hajnali lecsökkenését is nagy mértékben akadályozza. Lehetséges magyarázat az éjszakai minimumhőmérsékleti rekordokra Tatán és Lágymányoson. Felmelegedett állóvizek további potenciális veszélyforrást is jelenthetnek (vektoriális betegségek terjedése, pl. Nyugat-nílusi láz megjelenése)

6 Problémák III. Égbolt láthatósági faktor (SWF): Minél lazább a beépítés, annál kisebb a hősziget mértéke. Várostervezési, gazdasági irányvonalak ugyanakkor nem teszik lehetővé a nagyon laza beépítést napjainkban. A már kialakult állapot pedig végképp nem teszi lehetővé a laza beépítés alkalmazását (pl. Budapest központi kerületei).

7 Problémák és célok - Léteznek eszközök arra, hogy hatékonyan csökkenthessük a városi hősziget káros hatásait. - Sajnos Magyarország esetében valószínűsíthető, hogy a klímaváltozás és a városi hősziget jelenségei erősítik egymást. - A legtöbb említett eszköz, mely önmagában hatékony a városi hősziget befolyásolására, a klímaváltozás hatásaival nem tud mit kezdeni települési szinten. - Továbbá ezen eszközök alkalmazása jelentős új kockázatokat is eredményez, melyeket nehéz számításba venni (kedvező élettér kialakulása új, vektoriális betegségek hordozói számára). - A cél egyszerűen megfogalmazva: egészségre egyértelműen káros hőhullámok esetén (melyek párosulva a városi hősziget hatással hosszabbak és nagyobb intenzitásúak) biztosíthassunk olyan (külső és belső) tereket, melyekben a térhasználók kielégítő közérzete és egészséges körülményei biztosíthatóak.

8 Építészeti lehetőségek (belső terek) I. - Már jó ideje léteznek erre megoldások, pl. ventilátor, légkondicionáló. - Probléma a fenntarthatóság, a környezettudatosság és nem utolsó sorban a hatásfok. - Alapvetően lokális hőmérsékletcsökkenés érhető el velük, úgy hogy összességében még tovább emelik a hőmérsékletet. - Egy teljesen környezettudatos és energiafelhasználás nélküli építészeti eszköz létezik azonban a belső tér kinti léghőmérsékletnél hűvösebben tartására, a föld hőjének a használata (pince, hőszivattyús rendszerek).

9 Építészeti lehetőségek (belső terek) II. - További lehetőség a hőszigetelés mértékének növelése - Szabvány problémák, lobbi problémák, beidegződések stb. - A szabvány egyik problémája: hőátadási tényező figyelembevétele levegőből az épület felé, miközben a léghőmérséklet C, míg az épület felszíne C. Mi melegít mit? - Lobbi probléma: hőszigetelés jellemzően kőolajipari termékekkel - Felmelegedés ellen rendkívül hatékony: besugárzás akadályozása pl. árnyékolás, albedó növelés, zöldtető alkalmazása (többféle hatással bír).

10 Építészeti lehetőségek (belső terek) III. Konkrétan magyar városokban, különösen Budapesten mit lehet tenni? Beavatkozási területek:eklektikus városmag, lakótelepek, családi házak - Családi házak: Növényzet alkalmazható, zöldtető alkalmazható, fehértető, egyszerű szerkezetű árnyékolók, hőszivattyú gond nélkül alkalmazható. Gazdasági háttér jellemzően magántőkéből származik, önkormányzati részről csupán a jogszabályban előírt lehetőségekkel való élés és a szabályozások betartatása a követelmény. - Lakótelepek: Zöldtetőt jó eséllyel nem bírja el az épület egyéb kérdések is felmerülnek, nem csupán a nyári hőség problémája. Fehértető, egyszerű árnyékoló szerkezetek, fás szárú növényzet az épületek között jól alkalmazható. Utólagos hőszigetelés szintén jól alkalmazható. Amennyiben kőolajipari termékkel történik, úgy felmerülnek járulékos problémák: tűzveszélyességi kérdés (napalm alapanyag ), illetve vektoriális betegségek hordozói (rágcsálók) számára élettér biztosítása. Egyéb megoldás: hőszigetelő festékadalék (kerámia) használata.

11 Építészeti lehetőségek (belső terek) IV. - Eklektikus városmag (a helyzet nem is rossz ): Adottságok: nagyméretű eklektikus épületek, keskeny utcák, nagyarányú beépítettség, valamint Szigorú magassági szabályozás, csaknem minden 30 m körüli magasságú. Jelentős belmagasságú belső terek, tömör tégla falak, csaknem minden épületnek van pincéje. Lehetőségek: épületek teteje csaknem egységes felszínt képez (mediterrán módszer a felmelegedés ellen), a tetők hőháztartását kell javítani, amit az eklektika általában lehetővé is tesz. Egységes(-ebb),nagy albedójú tetőfelszín, keskeny utcákkal (mégiscsak jó az SWF), továbbá kiegészítő hőszigetelés alkalmazása indokolt.

12 Építészeti lehetőségek (külső terek) I. - Itt is létezik ún. hagyományos, gépészeti megoldás, azonban fenntarthatónak egyáltalán nem nevezhető: hideg levegőt fúvó buszmegállók Szingapúrban, szabadtéri ventillátorok alkalmazása (szárazjéggel). - Alapvetően a helyzet megoldhatatlannak tűnik, vagyishogy szabad térben a környezettől jelentősen hűvösebb légteret produkálni, ráadásul mindezt fenntartható módon. - Hidegvizes tavak, bányatavak: a víz mérséklő hatása a városi hőszigetre közismert. Ugyanakkor a felmelegedett víznek negatív hatásai is vannak (a Balaton is elérheti a 30 C-ot). - Egy bányató ugyanakkor viszonylag kis felületű (legtöbbször), viszont akár több 10 m mély is lehet (a víz magas hőkapacitása párosul egyfajta automatikus hőszivattyú effektussal).

13 Építészeti lehetőségek (külső terek) II. - Tehát a megoldás hasonló, mint a belső terek esetében, a talaj hőjét érdemes használni, csak ezúttal a közvetítő közeg (a víz) a szabad felszínen jelenik meg, mely egyéb szempontok (esztétikai) miatt is indokolt. - A víz alkalmazása köztereinken eleve elterjedt. A keringetés is szükséges, elsősorban közegészségügyi szempontok miatt. Csupán a talajban kell egy kicsit előhűteni. - Nagyobb vízfelületek alkalmazása kisebb zöldfelületeken (közkert kategória, Z-KK) célszerű, árnyékoló fás növényzettel, adott esetben süllyesztett terepfelszín kialakításával: mikroklíma létrehozása. - A fenti megoldás közparkok részegységeként is alkalmazható.

14 Építészeti lehetőségek (külső terek) III. - Várostervezési szempontok: már eleve meglévő, ilyen speciális mikroklímával rendelkező helyek megtalálása, azok közösségi rekreációs célokra történő felhasználása. - Budapesten legismertebb példa a Margit-sziget, de a Duna, mint áramló, nagyméretű hűvös vízfelület maximális kihasználása is célszerű ilyen szempontból. - Mindez jelenti egyrészt a Duna szigeteinek a főváros területén történő ilyen célú hasznosítását (kivéve a Csepel szigetet, mely nem szigetként jelenik meg). Jelenti az összes vízpart ilyen hasznosítását. Jelenti a vízpartok hosszának mesterséges növelését (kreatív módon).

15 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!