Budapest, november

Átírás

1 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER KVVM/KJKF/1281/2009. Az évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült: november -n MUNKAANYAG a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról, valamint a hulladékkezelési kötelezettség ellátására szakosodott koordináló szervezetek létrehozásának és mőködésének szabályairól /közigazgatási egyeztetés/ Budapest, november

2 2 1. Az elıterjesztés célja V E Z E TİI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. A kormány-elıterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél Az Országgyőlés zárószavazással november 9-én elfogadta a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény (Kt.) módosításáról szóló T/ számú törvényjavaslatot. Ennek megfelelıen a törvényjavaslatban elfogadott módosítások átvezetése a törvény végrehajtási rendeleteiben is szükséges. [A termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirıl szóló 53/2003 (IV.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TdKr.); A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX.28.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTMr.)] A jelenleg a különbözı anyagáramok területén mőködı koordináló szervezetek alapítására és mőködtetésére vonatkozó szabályoknak az összehangolása, valamint a koordináló szervezeti tevékenység biztonságosságának növelése A kormány-elıterjesztés szükségességének okai A Kt. módosítása céljának megfelelıen a végrehajtási rendeletekben is elsıdleges cél a kötelezettek adminisztratív terheinek csökkentése, a bevallási rendszer egyszerősítése, továbbá a termékdíjköteles termékek körének felülvizsgálata. A törvényjavaslat elfogadásával a törvény alanyi hatályának változása következtében a mezıgazdasági termelı szervezeteknek lehetısége nyílik a termékdíjfizetési kötelezettség átvállalására. A kis mennyiségő csomagolást forgalomba hozók január 1-jétıl bevallásukat hasznosítást koordináló szervezet útján teljesíthetik. Mindezeknek megfelelıen a kormányrendeletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek módosításra kerültek. A törvény módosítást tartalmaz termékdíjköteles termékek tekintetében a mentességi, és kereskedelmi csomagolás esetében a levonási feltételekre vonatkozóan. Erre való tekintettel a kormányrendeletben a mentesség megszerzésének feltételei és a mentesség, valamint a fizetési kötelezettség meghatározásának módja is módosításra kerül. A Kt. a kereskedelmi csomagolás tekintetében megszünteti a darab alapú fizetési kötelezettséget, amihez kapcsolódóan a kormányrendelet módosítása is szükséges.

3 3 A Kt. módosítása következtében a termékdíjköteles termékek köre megváltozott, erre való tekintettel a i rendelet azon melléklete, amely a termékdíjköteles termékek vámtarifaszám szerinti felsorolását tartalmazza, átdolgozásra került A belsı piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) rendelkezéseinek átültetése érdekében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosításáról szóló évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belsı piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggı törvénymódosításokról szóló évi LVI. törvény (a továbbiakban: évi LVI. törv.) október 1-ei hatállyal módosította, illetve kiegészítette a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) koordináló szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit. Ezzel párhuzamosan a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosításáról szóló évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint a belsı piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezésérıl szóló 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 182/2009. Korm. rend.) október 1- ei hatállyal az egyes anyagáramok területén mőködı koordináló szervezetek alapítására és engedélyezésére vonatkozó szabályokat módosította, így a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendeletet, a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirıl szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendeletet, az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételérıl szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendeletet, a hulladékká váló gépjármővekrıl szóló 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendeletet, valamint az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételérıl szóló 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendeletet. A fentiekben foglaltak, valamint a koordináló szervezetek mőködésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok és az, hogy a Hgt január 1-jétıl tartalmazta a hulladékkezelési kötelezettség ellátására szakosodott koordináló szervezetek létrehozásának és mőködésének szabályait megállapító Korm. rend. megalkotásáról szóló felhatalmazást amelyet egyébként az Irányelv átültetésével összefüggésben a évi LVI. törvény módosított, együttesen indokolták az egyes anyagáramok területén mőködı koordináló szervezetek alapításával és mőködésükkel kapcsolatos közös szabályoknak egy jogszabályban történı összefoglalását. Mindezeken túl a környezetvédelmi érdek erıteljesebb érvényre juttatása érdekében a szabályozás kiegészítésre került a koordináló szervezetek biztosítékadási kötelezettségének elıírásával, valamint bizonyos garanciális piaci feltételek meghatározásával, amely a koordináló szervezetek környezetvédelmi teljesítményének növelését, és biztonságosságát célozza. 1.3.Az elıterjesztéssel érintett közfeladat változása A Kt.-ban foglalt szabályozás eddigi rendszerével szemben, ahol a hulladékgazdálkodási felelısség megosztására figyelemmel a kereskedelmi italcsomagolás esetén mind a gyártó, mind a továbbforgalmazó vevı (kereskedı) termékdíj fizetésre kötelezett volt, az új szabályozás alapján teljes egészében az elsı belföldi forgalomba hozó (gyártó) válik kötelezetté, a kereskedı pedig,

4 4 mint elsı továbbforgalmazó a termékdíjfizetésre kötelezettek körébıl kikerül. Ez a módosítás jelentısen csökkenti a kötelezettek számát, ami által az eddigi nagyszámú kereskedelmi kötelezett helyett a fizetési kötelezettség egy jóval kisebb számú gyártói körnél fog koncentrálódni. A továbbiakban tehát a kereskedı eddigi fizetési kötelezettségeit is a gyártó, elsı belföldi forgalomba hozó fizeti meg. Az adminisztrációcsökkentés jegyében a Kt. módosítás megszünteti továbbá a kereskedelmi csomagolás esetén a termékdjífizetési kötelezettséget a csomagolás darabszáma után, és a helyébe tömegalapú fizetési kötelezettséget léptet, így az érintett kötelezettek számára jelentısen egyszerősödik a bevallás. A Kt. módosítás változást tartalmaz továbbá a termékdíjköteles termékek körét illetıen is. Bıvítésre kerül azon jármővek köre, amelyek gumiabroncsa után termékdíjat kell fizetni. A hőtıközeg után fennálló termékdíjfizetési kötelezettség január 1-jével megszőnik A koordináló szervezeteket érintı közfeladat nem változik. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás A környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirıl szóló 53/2003 (IV.11.) Korm. rendelet (1. melléklet) és a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX.28.) KTM rendelet (2. melléklet) módosítása Az egyes anyagáramos Korm. rendeletek módosítása és egy új közös Korm. rend. (3. melléklet) megalkotása (a továbbiakban: Koord. Kr.) Egyéb intézkedés nincs 2.4. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

5 MGYOSZ MKIK OKSZ NVMT HUMUSZ ÉFOSZ Magyar Agrárkamara Alternatíva 3. Kormányprogramhoz való viszony Az elıterjesztésben foglaltak összhangban állnak a Kormány vállalkozásbarát gazdasági környezet megteremtését szolgáló célkitőzéseivel. 4. Elızmények, kapcsolódások A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény módosítása. A közigazgatási hatóság eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény módosítása és a 2006/123/EK irányelv átültetése kapcsán a közelmúltban a KvVM és az IRM közt folytatott egyeztetések során megállapodás született, hogy a koordináló szervezetekre egységes szabályozás kerül kialakításra egyetlen kormányrendeletben. Az elıterjesztés e megállapodásnak való megfelelést is szolgálja. 5. Európai uniós kapcsolódások 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai. Az elıterjesztésben szereplı jogszabályok nem az Európai Unió másodlagos jogforrásának hazai joganyagba való átültetését célozza.

6 5.2. Elızetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga alapján. 6 A TdKr. és a KTMr. az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban elıírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítésérıl szóló 102/2009. (V. 11.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik és a 4. (2) bekezdés alapján a tervezetet a Kormány döntését megelızıen be kell jelenteni az Európai Bizottságnak, azonban mivel az elıterjesztés adó-, illetve pénzügyi intézkedésekkel kapcsolatos, a 6. (4) bekezdés alapján a tervezet várakozási idı nélkül a bejelentést követıen benyújtható a Kormány részére, illetve a felterjeszthetı i aláírásra A tervezet az EKSz. 87. cikke szerinti állami támogatást tartalmaz. A tervezetek nem tartalmaznak ilyen rendelkezést. 6. Országgyőlési tárgyalásra vonatkozó információk 7. Társadalmi egyeztetés A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabálytervezetek felkerülnek a KvVM honlapjára, ahol a társadalmi szervezetek és az állampolgárok a közigazgatási észrevételezésre, véleményezésre megállapított határidın belül észrevételt tehetnek. A tervezetek a közigazgatási egyeztetés keretében továbbá közvetlenül is megküldésre kerülnek az egyeztetési lap 2.4. pontjában felsorolt szervezeteknek, valamint az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak. 8. Vitás kérdések 9. Az elıterjesztés kommunikációja Javasolt-e az elıterjesztés kommunikációja? Kormányülést követı szóvivıi tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kormányzati kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Az elıterjesztı részérıl nyilatkozni fog: Igen / nem? Nem Következik-e kommunikációs kényszer a döntésbıl?

7 Részletes kommunikációs terv: 7

8 8 H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P I. A végrehajtás feltételei A közpolitikai cél megvalósulásához további kormányintézkedések nem szükségesek. A döntés végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi, költségvetési feltételek rendelkezésre állnak, annak elfogadása a KvVM részérıl többlet költségvetési igényt nem keletkeztet. II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsıdleges, célzott hatások 1.1. A kötelezettek környezetvédelemi-gazdasági ösztönzése A Koord. Kr. tervezetnek nincs társadalmi hatása. 2. Másodlagos hatások 2.1. Tisztább környezet megteremtése A Koord. Kr. a koordináló szervezetek piacán hozzájárul a hulladékgazdálkodási kötelezettségeiket nagyobb biztonsággal ellátni képes koordináló szervezetek fejlıdéséhez. III. Társadalmi költségek 1. Tekintettel arra, hogy mind a KtKr., mind a KTMr. módosítására a Kt. módosítása követeztében került sor, azok társadalmi költései megegyeznek a Kt. módosítás társadalmi költségeivel. a) A vállalkozások pénzügyi terhei Csomagolás: A törvény-módosítás elfogadása esetén megszőnik a kereskedelmi csomagolás után a gyártók 1 és a kereskedık 2 részére darabalapon meghatározott termékdíj-fizetési kötelezettség, amelynek helyébe kizárólag a gyártók részére elıírt, a kereskedelmi csomagolás tömege alapján, anyag-fajtánként differenciált mértékben meghatározott termékdíj-fizetési kötelezettség lép. A módosítás következtében egyrészt jelentısen csökken a kötelezettek száma, ezzel együtt az adminisztrációs teherviselık száma, ami a KSH évi adatai szerinti 158 ezer kiskereskedelmi üzletet (ebbıl közel 43 ezer élelmiszerüzletet) érint. Másrészt, mivel a kereskedelmi csomagolást a módosítást 1 A gyártó fogalmát az egyszerőség kedvéért használjuk. Gyártó alatt a jelenleg hatályos évi LVI. törvény 2. (1) bekezdés a) c) pontjaiban meghatározott kötelezetteket, illetve a módosított törvény 2. (1) bekezdés a) d) pontjaiban meghatározott kötelezetteket értjük. 2 A kereskedı fogalmát az egyszerőség kedvéért használjuk. Kereskedı alatt a jelenleg hatályos évi LVI. törvény 2. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezetteket értjük.

9 9 követıen nem kell darab- és tömegalapon egyaránt nyilvántartani és bevallani minden, a továbbiakban érintett kötelezett számára jelentısen egyszerősödik az adminisztráció (nyilvántartás és bevallás), és csökkennek annak költségei. A kereskedelmi csomagolás darabalapú termékdíjának megszüntetése a kereskedık számára összességében évi 6-7 Mrd Ft adminisztratív költség (nyilvántartást, bevallás-készítést végzı ügyintézık személyi juttatása, az informatikai háttér tárgyi feltételeinek és üzemeltetésének biztosítása, a mentességi, visszaigénylési és egyéb hatósági ügyekben alkalmazott képviselıknek kifizetett díjak, telekommunikáció, hatósági eljárási illetéke, stb.) megtakarítását eredményezi a darabalapú termékdíj-fizetési kötelezettség megszőnése mellett. Ezek a kereskedelmi üzletek a tervezett változtatás esetén sem esnek ki az ellenırzési rendszerbıl és a hatóságok adatbázisából, amennyiben a saját tevékenységük során elıállított csomagolásaik után gyártóként továbbra is fennáll a termékdíj-fizetési kötelezettségük. A törvénymódosítás hatására bekövetkezı kötelezettség-koncentrálódás elısegíti a hatékonyság növekedését, növeli a koordináló szervezetekhez való csatlakozási hajlandóságot, és ezzel a feldolgozásra kerülı csomagolási hulladék mennyiségének növekedését, az adminisztrációs költségek egyidejő és jelentıs csökkenése mellett. Igaz, hogy a koordináló szervezetekhez való csatlakozás és ezzel a mentességi feltételek elérésének nagyobb valószínősége elvileg csökkentheti a központi költségvetés bevételeit. Az eddig érintett mintegy 160 ezres kisvállalkozói kör jelentıs része gyakorlatilag eddig is kikerülte a termékdíj megfizetését, következésképp csak egy elvi és nem tényleges bevételtıl esik el a költségvetés. Ugyanakkor jelentıs hulladékgazdálkodási közösségi kiadás takarítható meg azzal, hogy a kötelezettség koncentrálódása áttekinthetıbb, ezáltal jobban ellenırizhetı rendszert hoz létre, csökken az egyébként a jogkövetı kötelezettek részérıl régóta kifogásolt potyautas jelenség, amelynek következtében a csomagolási hulladék eyre növekvı mértéke hasznosításra, feldolgozásra, és nem a lerakókba kerül. Gumiabroncs A módosítás eredményeként az érintett vállalkozások pénzügyi és adminisztrációs terhei csak jelentéktelen mértékben fognak növekedni, költségvetési bevétel gyakorlatilag nem várható. A lerakásra kerülı hulladék mennyiségében némi csökkenés lesz tapasztalható, azonban növekedni fog a hasznosított gumihulladék mennyisége. A tervezett módosítás pénzügyi kihatása nem jelentıs, csak hulladékgazdálkodási eredménye van Hőtıközeg: A hőtıközeg kikerül a termékdíj-fizetési kötelezettséggel sújtott termékek körébıl, ezzel megszőnik a termékdíj-fizetéssel járó gazdasági teher (2008-ban 390 millió Ft). E termékcsoport használatát nemzetközi egyezmények tiltják, így gyártásuk és felhasználásuk drasztikusan lecsökkent és ben megszőnt, ezáltal a termékdíjas szabályozás oka-fogyottá vált. b) A háztartások pénzügyi terhei A termékdíjas szabályozásból eredı többlet költségeket a gyártó beépíti a fogyasztói árba, tehát azt végsı soron mindig a fogyasztó fizeti meg. Tekintettel arra, hogy a termékdíj magasabb, mint a hasznosítási költség, a gyártó és a fogyasztó közös érdeke, hogy minél nagyobb legyen a hasznosítási arány (ez kb. fele a megfizetendı termékdíjnak), ekkor a gyártó kedvezıbb áron tud

10 10 értékesíteni, a fogyasztó pedig olcsóbban tud vásárolni. A magasabb hasznosítási arány ugyanakkor mentesíti a kommunális lerakókat is. Ezért a háztartások terheit minden olyan intézkedés csökkenti, amely a hasznosítás növelésére irányul. c) Az elıterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei A módosítás hatása konkrét társadalmi csoportot nem érint d) Hatékonysági és versenyképességi költségek A kereskedelmi csomagolás termékdíjával kapcsolatos módosítás döntıen a mintegy 160 ezer kismérető kereskedelmi vállalkozás (ebbıl közel 45 ezer élelmiszerüzlet) versenyképességét növeli, az adminisztrációs költségek csökkentése (évi 6-7 Mrd Ft) és a darabalapú termékdíj-fizetési kötelezettség megszüntetése által. A csomagolás esetén a módosítás hatására a kötelezettek száma jelentısen csökken, a mentesség eléréséhez szükséges feltételek (meghatározott arányú visszagyőjtés, hasznosítás) teljesítése nagyobb szervezetekben, várhatóan a koordináló szervezetek rendszerében nagyobb hatékonysággal, alacsonyabb költséggel valósul meg. Az egyéb termékek (gumiabroncs, hőtıközeg) esetében a szabályozásban bekövetkezı változások gazdasági hatásai olyan kismértékőek, hogy a versenyképességet és hatékonyságot befolyásoló hatás várhatóan elhanyagolható. e) Az elıterjesztés adminisztratív terhei A kötelezettek bevallásait fogadó, feldolgozó és ellenırzı hatóság ezzel kapcsolatos terhei és költségei szintén csökkennek. 2. A Koord. Kr. a vállalkozások pénzügyi terheit nem növeli, továbbá a jogszabálytervezet a háztartások pénzügyi terheivel nincs kapcsolatban, továbbá a módosítás nem okoz változásokat a hatékonysági és versenyképességi költségekben. IV. Költségvetési hatások Költségvetési hatása a Kt. Országgyőlés általi elfogadásának van. A költségvetési hatások a Kt. elıterjesztésében bemutatásra kerültek. V. Egészségügyi hatások - VI. Környezeti hatások A szabályozás módosításának alapvetı célja a környezet védettségi szint megtartása mellett a szabályozás által generált adminisztrációs terhek csökkentése. A kereskedelmi csomagolás darabalapú termékdíj-fizetési kötelezettségének helyébe lépı, a kereskedı eddigi kötelezettségeit is

11 11 magába foglaló tömegalapú termékdíj-fizetési kötelezettség a módosítás következtében a gyártói felelısség hangsúlyosabban érvényesül, amely kiegészülve a csomagolási rendeletben elıírt kereskedıi visszavételi kötelezettség elıírásával hosszú távon környezetvédelmi többlet eredményt jelent. A mőanyag reklám-bevásárló táskák tekintetében a szabályozás egyszerősítése (méret szerinti megkülönböztetés megszüntetése) és a mentesülés feltételei együttesen a rövid élettartalmú termékek alkalmazásának csökkenését jelenti. A csomagolás termékdíj kis kötelezettjeit érintı adminisztráció csökkenése környezeti teljesítménnyel párosul, így a környezetbe és a lerakóra kerülı hulladék mennyisége csökken.

12 12 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról, valamint a hulladékkezelési kötelezettség ellátására szakosodott koordináló szervezetek létrehozásának és mőködésének szabályairól szóló elıterjesztést, és elrendeli az elıterjesztés 1. és 3. mellékletében szereplı kormányrendeleteknek a Magyar Közlönyben való kihirdetését.

13 13 1. melléklet a KvVM/KJKF/1281 /2009. számú munkaanyaghoz A Kormány /2009. ( ) K o r m. r e n d e l e t e a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirıl szóló 53/2003 (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény 21. (2) és (3) bekezdésében, a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 59. (1) bekezdésének b) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a következıket rendeli el: 1. A környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirıl szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. -ának (3) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép, továbbá az 1. -a a következı (4) bekezdéssel egészül ki: (3) A mentesség feltétele, hogy a kötelezett a) a b)-d) pont szerinti kivétellel a tárgyévet megelızı évben; b) a Kt. 2/A. (3) bekezdés b) pontja szerinti átvállalás és csomagolás esetében a kis mennyiségő csomagolást forgalomba hozó kötelezettek hasznosítást koordináló szervezetekkel kötött átvállalási szerzıdése alá esı csomagolás kivételével a tárgyévben; c) amennyiben a tárgyévet megelızı két évben a termékdíjköteles termékbıl nem hozott forgalomba, illetve saját célra nem használt fel, a tárgyévben; d) amennyiben az átvállalási szerzıdés a tárgyévben megszőnik a tárgyévben; az általa forgalomba hozott, illetve saját célra felhasznált termékdíjköteles termék mennyiségének megfelelı hulladékmennyiséget begyőjtse, és tárgyévben hasznosítsa az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint. (4) Amennyiben a hasznosítást koordináló szervezettel kötött átvállalási szerzıdés a tárgyévben megszőnik és a kötelezett más hasznosítást koordináló szervezettel köt átvállalási szerzıdést, a hasznosítási kötelezettséget a tárgyévet megelızı évhez viszonyítva idıarányosan kell teljesíteni.

14 14 2. (1) Az R. 2. -ának (2) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (2) A mentességre vonatkozó kérelmet a 2. számú mellékletben meghatározott tartalommal az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıséghez (a továbbiakban: Fıfelügyelıség) kell benyújtani. A kötelezett a kérelmet a tárgyévet megelızı év szeptember 30- áig, illetve ezt követıen kötelezetté vált esetében a kötelezetté válást követı 60 napon belül nyújthatja be. Mentesség a mentességi kérelem benyújtásának idıpontjától adható. (2) Az R. 2. -ának (5) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (5) Ha a kérelmezı a 2. melléklet szerint csatolandó, bíróság vagy más hatóság által nyilvántartott jogosultságot igazoló okiratot nem csatolja, a Fıfelügyelıség adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezetı hatósághoz vagy bírósághoz. Az R. 5. (2) bekezdésének felvezetı mondata helyébe a következı rendelkezés lép: 3. (2) A hasznosítást koordináló szervezet mentességének visszavonásától számított 45 napon belül a kötelezett /a) bemutatja a felügyelıségnek aa) a mentesség feltételeinek fennállását igazoló dokumentumokat, vagy ab) más hasznosítást koordináló szervezettel a mentesség teljes idıszakára vállalt, az elmaradt hasznosításra vonatkozó kötelezettség átvállalására vonatkozó szerzıdést; vagy b) befizeti - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a tárgyévben a mentesség visszavonásáig általa forgalomba hozott termékdíjköteles termék mennyiségére vonatkozó termékdíjat a mentességi engedély visszavonásáról szóló határozat jogerıre emelkedésének idıpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben. A fizetendı termékdíjból levonható a mentesség visszavonásáig hasznosított hulladékmennyiség alapján meghatározott összeg/ 4. Az R. 6. -a a következı (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A kötelezett hasznosítási kötelezettségének külföldön való teljesítését a hulladékhasznosítóval kötött szerzıdés, és a hulladékhasznosításról szóló számla másolatával igazolja.

15 15 5. Az R. 7. -ának (2) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (2) A termékdíjmentesség és a termékdíjkedvezmény együttesen is igénybe vehetı. 6. Az R. 7/C. -a helyébe a következı rendelkezés lép: 7/C. (1) A kötelezett az újrahasználható és nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás termékdíjának megfizetése alól, a bevallás során annak levonásával mentesül. (2) A kötelezett az újrahasználhatóként elsı alkalommal forgalomba hozott kereskedelmi csomagolás után fizetendı termékdíjból az éves forgalomba hozott újrahasználható kereskedelmi csomagolás mennyiségének az éves visszavett újrahasználható kereskedelmi csomagolás mennyiségéhez viszonyított arányának megfelelı arányban levonást érvényesíthet. (3) A kötelezett a kereskedelmi csomagolás termékdíjtétel levonása jogszerőségének igazolása érdekében nyilvántartást vezet. (4) A nyilvántartás a) a Kt. 5/E. (1) bekezdése szerint a kereskedelmi csomagolás termékdíjtételének levonása esetén aa) a tárgyidıszakban forgalomba hozott csomagolás mennyiségét anyagfajtánkénti bontásban, ab) a tárgyidıszakban hasznosított csomagolási hulladék mennyiségét anyagfajtánkénti bontásban; b) a Kt. 5/E. (2) bekezdése szerint a nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás termékdíjtételének levonása esetén ba) a tárgyidıszakban forgalomba hozott nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás mennyiségét anyagfajta szerinti bontásban, bb) a tárgyidıszakban anyagában hasznosításra átadott vagy hasznosított nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás mennyiségét anyagfajta szerinti bontásban; c) a Kt. 5/E. (3) bekezdése szerint az újrahasználható kereskedelmi csomagolás termékdíjtételének levonása esetén

16 tartalmazza. 16 ca) a tárgyévet megelızıen forgalomba hozott újrahasználható kereskedelmi csomagolás tárgyév január 1-jei nyitó készletét, elkülönítve az új és a használt újrahasználható kereskedelmi csomagolóeszközöket, cb) a tárgyévben forgalomba hozott újrahasználható kereskedelmi csomagolóeszköz GTIN számonkénti mennyiségét, elkülönítve az elsı és a már nem elsı alkalommal használt újrahasználható kereskedelmi csomagolóeszközöket, cc) a tárgyévben visszavett újrahasználható kereskedelmi csomagolóeszköz GTIN számonkénti mennyiségét, cd) a tárgyévben leselejtezett újrahasználható kereskedelmi csomagolóeszköz GTIN számonkénti mennyiségét; (5) Hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozott kötelezett esetében a (4) bekezdés a) pont ab) alpont és b) pont bb) alpont szerinti mennyiséget a hasznosítást koordináló szervezet számítása alapján kiadott igazolás is tartalmazhatja. (6) A nyilvántartásban szereplı mennyiségeket tömegalapon kell szerepeltetni. 7. Az R a helyébe a következı rendelkezés lép: 14. (1) Számla alapján a kötelezett termékdíj-fizetési kötelezettségének egésze, egyben vállalható át. (2) A termékdíj-fizetési kötelezettség a számla kiállításának napján száll át az átvállalóra. (3) A termékdíj-fizetési kötelezettség számla alapján való átvállalása esetén, a számlán a) csomagolás esetén a termékdíj-fizetés átvállalásra került, mivel a hasznosítási díj a (cég neve)... hasznosítást koordináló szervezetnek, valamint az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból... Ft megfizetésre került ; b) kenıolaj esetén a termékdíj fizetés alól mentes, mivel a bruttó árból... Ft termékdíj megfizetésre került szöveget kell feltüntetni. (4) A (3) bekezdés szerinti követelmény nem vagy hibás teljesítése esetén a termékdíj-fizetési kötelezettség nem száll át az átvevıre. (5) Ha az átvállaló csomagolás termékdíjának átvállalása esetén nem élvez mentességet hasznosítást koordináló szervezeten keresztül, az átvállalt termékdíj kétszeresét köteles megfizetni. 8.

17 17 Az R. 15. (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: /A termékdíj-fizetési kötelezettség szerzıdés alapján való átvállalása esetén, a szerzıdés/ d) az átvállalás típusát (export, bérgyártás, termelıi szervezıdés, hasznosítást koordináló szervezet) /tartalmazza./ 9. (1) Az R a a következı (4) bekezdéssel egészül ki: (4) A nem természetes személy kötelezett esetében a név-, a székhely- vagy a telephely változtatása nem minısül az átvállalási szerzıdés módosításának. Az adatok változását a kötelezett 15 napon belül köteles bejelenteni a vámhatóságnak, a be nem jelentett adatváltoztatás esetén e határidıt követı naptól az átvállalási szerzıdés érvénytelen. (2) Az R ának (6) bekezdése a következı új c) ponttal egészül ki, ezzel egyidejőleg a c) pont jelölése d) pontra változik: /Az átvállaló az átvállalt kötelezettség teljesítését/ c) termelıi szervezıdés esetében az átvételhez és a tovább értékesítéshez kiállított számlával, vagy /igazolja./ (3) Az R a a következı új (7) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejőleg a (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik: (7) A Kt. 2/A. (3) bekezdésének b) pontja szerinti átvállalás esetén a termékdíjköteles termék 60%-ának külföldre értékesítését az átvállalás idıpontjától számított egy éven belül kell teljesíteni. 10. (1) Az R. 1. számú mellékletének helyébe e rendelet 1. melléklete lép. (2) Az R. 2. számú mellékletének helyébe e rendelet 2. melléklete lép. 11.

18 (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. 18 (2) Az R. 1. -ának (1) bekezdésében a Kt. 2. -ának (1) bekezdésében és 2/A. -ában meghatározott kötelezett, másodlagos kötelezett szövegrész helyébe a Kt. 2. -ának (4) bekezdésében meghatározott kötelezett és a szöveg, a 16. (6) bekezdésének a) pontjában az exportot igazoló vámokmánnyal, valamint a Közösségen belüli szövegrész helyébe a külföldre szöveg, a 16. (8) bekezdésének a) pontjában a Kt. 2/A. (3) bekezdés a) pontjának aa) alpontja szövegrész helyébe a Kt. 2/A. (3) bekezdés a) pontja szöveg, a 16. (8) bekezdésének b) pontjában a Kt. 2/A. (3) bekezdés a) pontjának ab) alpontja szövegrész helyébe a Kt. 2/A. (3) bekezdés b) pontja szöveg, a 23. -ában a behozatala szövegrész helyébe a forgalomba hozatala szöveg lép. (3) Az R. 2. -ának (3) bekezdésében a felügyelıség, illetve szövegrész, a 2. -ának (6) bekezdése, a 3. -ának (2) bekezdése, a 16. (6) bekezdésének b) pontjában a vagy szövegrész, a 7/D. és 7/E. -a, a 25. -ának (9) bekezdése és a 4. és 5. számú melléklete hatályát veszti. (4) Ez a rendelet január 2-án hatályát veszti. 12. (1) A évben kizárólag a kereskedelmi csomagolás H díjtételére vonatkozó, január 1. utáni idıszakra kiadott mentességi engedély január 1-jétıl érvénytelen. (2) A december 31-ig el nem bírált, kizárólag a kereskedelmi csomagolás H díjtételére vonatkozó mentességi kérelmek esetében az eljáró hatóság az eljárást megszünteti. (3) Az (1) és (2) bekezdés esetén az eljáró hatóság a megfizetett igazgatási-szolgáltatási díjat kérelemtıl függetlenül a kérelmezınek visszafizeti. (4) A csomagolásra és a kereskedelmi csomagolás H díjtételére együttesen, január 1. utáni idıszakra kiadott mentességi engedélyt a kibocsátó hatóság március 1-ig hivatalból módosítja. (5) E rendelettel módosuló mentességi szabályok következtében a kötelezett a és évi mentességi engedély megszerzése iránt március 31-ig nyújthat be kérelmet a Fıfelügyelıségre. 13. A rendelet tervezetének a következı közösségi jogi aktusok szerinti elızetes bejelentése megtörtént: a) az Európai Parlament és a Tanács 98/48/EK irányelvvel módosított 98/34/EK irányelve (1998. június 22.) a mőszaki szabványok és szabályok, valamint az információs

19 19 társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról; b) az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése.

20 20 1. számú melléklet a /2009. ( ) Korm. rendelethez [1. számú melléklet az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelethez] I. A TERMÉKDÍJKÖTELES TERMÉKEKRE VONATKOZÓ MENTESSÉG FELTÉTELEI ÉS A HASZNOSÍTÁSI ARÁNY MÉRTÉKEI a) Gumiabroncs esetében: A gumiabroncs termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett legalább az alábbi táblázat szerinti minimális begyőjtési aránynak és hasznosítási aránynak megfelelı hulladék gumiabroncsot begyőjt és hasznosít oly módon, hogy az összes hasznosított mennyiségnek legalább az 50%-a anyagában hasznosításra kerül. Év 2010-tıl Minimális begyőjtési arány (gy m ) 50% Hasznosítási arány (a begyőjtött mennyiséghez viszonyítva) (h m ) 100% A gumiabroncs-felújítás anyagában történı hasznosításnak minısül. A hasznosított mennyiség számításánál az átvett hulladék gumiabroncs mennyisége csökkentendı a felújítás során keletkezett hulladék mennyiségével. b) Csomagolás esetében: A termékdíjköteles csomagolásból keletkezı hulladékok közül a külön jogszabályban meghatározott veszélyes csomagolási hulladékokra az anyagában történı hasznosítási kötelezettség teljesítése nem vonatkozik, csak a hasznosítási kötelezettség. ba) Egyéni teljesítı esetében A csomagolás termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett anyagfajtánként legalább az alábbi táblázat szerinti aránynak megfelelı hulladékcsomagolást hasznosít oly módon, hogy a hasznosítás mértéke csomagolás anyagonként, illetve az anyagában történı hasznosítás mértéke anyagonként (h a ) eléri a táblázatban szereplı alábbi arányokat: Év Anyagában történı hasznosítási arány (csomagolás anyagonként) (h a ) 40% 47% 55% Minimális hasznosítási arányok (csomagolás anyagonként) Papír 54% 67% 70%

21 21 Fa 54% 67% 70% Üveg 54% 67% 70% Mőanyag 54% 67% 70% Társított 54% 67% 70% Fém (beleértve az önállóan elszámolható alumíniumot is) 54% 67% 70% Alumínium 54% 67% 70% A forgalmazás helyén, a forgalmazott termékhez adott és vámtarifaszámú, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti mőanyag zsák és zacskó (ideértve a kúp alakút is) kivéve a mőanyag (bevásárló-reklám) táska csomagolás esetében a teljes mentesség további feltétele, hogy a kötelezett ezzel megegyezı használati célú, környezetbarát védjeggyel rendelkezı csomagolást, a csomagolás helyén az alábbi arányban (,,m t ) hoz forgalomba. Év m t 30% 50% 70% bb) Hasznosítást koordináló szervezet esetében A csomagolás termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett a kötelezettségébe tartozó csomagolásmennyiség - legalább az alábbi táblázat szerinti - arányának megfelelı hulladékcsomagolást hasznosít (h m ) oly módon, hogy az anyagában történı hasznosítás mértéke a teljes mennyiség vonatkozásában (h a ) és a hasznosítás csomagolás anyagonként eléri a táblázatban szereplı alábbi arányokat: Év Minimális hasznosítási arány (h m ) 54% 57% 60% Anyagában történı hasznosítási arány (h a ) 40% 47% 55% Minimális hasznosítási arányok (csomagolás anyagonként) Papír 60% 60% 60% Fa 15% 25% 30% Üveg 32% 45% 60%

22 22 Mőanyag 21% 22% 23% Társított 21% 22% 23% Fém (beleértve az önállóan elszámolható alumíniumot is) 50% 52% 55% Alumínium 29% 35% 40% Újrahasználható termékdíj köteles termék esetén a hasznosítási kötelezettség alapjának korrekciója: A = Ae+Auk, ahol Auk = F-(V-S) Ae: az egyszer használható termékdíj köteles termékösszetevı mennyisége Auk: az újrahasználható termékdíj köteles termékösszetevı korrigált mennyisége F: a forgalomba hozott újrahasználható mennyiség V: a visszagyőjtött újrahasználható mennyiség S: a visszagyőjtött újrahasználható mennyiségbıl leselejtezett mennyiség c) Akkumulátor esetében: Az akkumulátor termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett legalább az alábbi táblázat szerinti aránynak megfelelı hulladék akkumulátort begyőjt és hasznosít. Év 2010-tıl Minimális begyőjtési arány (gy m ) 95% Anyagában történı hasznosítási arány (a begyőjtött mennyiséghez viszonyítva) (h m ) 72% d) Elektromos és elektronikai berendezés esetében: Az elektromos és elektronikai berendezés termékdíja alóli mentesség feltétele a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott kategóriának az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételérıl szóló külön jogszabály alapján a gyártó részére a tárgyévre meghatározott begyőjtési arány, valamint a tárgyévi hasznosítási és újrafeldolgozási arány és ártalmatlanítási kötelezettség teljesítése. II. A MENTESSÉG ÉS A TERMÉKDÍJFIZETÉS MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDJA A) Gumiabroncs, akkumulátor esetében A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendı termékdíjat az alábbi képlet határozza meg: T = A x t x (1-m),

23 ahol T A t m = fizetendı termékdíj (Ft) = a termékdíj alapja (kg) (a belföldön elıállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, illetve saját célú felhasználása) = a termékdíjtétel (Ft/kg) = a mentesség aránya A mentesség aránya: A mentesség aránya 0, ha h<h m Amennyiben h h m, a mentesség aránya a következık szerint alakul: - ha a begyőjtési arány eléri a felsı begyőjtési arányt (gy gy f, 100%-os mentesség): m = 1; 23 - ha a begyőjtési arány eléri a minimális begyőjtési arányt, de elmarad a felsı begyőjtési aránytól (gy m gy<gy f részleges mentesség): m = m m + (1-m m ) x (gy-gy m )/(gy f -gy m ). Az elıbbi képletekben az egyes betőjelek jelentése: gy = a tényleges begyőjtési arány h = a tényleges hasznosítási arány gy = a minimális begyőjtési arány m gy f = a felsı begyőjtési arány a 100%-os mentességhez m m = a minimális begyőjtési arányhoz tartozó mentesség arányának mértéke Ezek értéke az egyes termékek esetében az a)-f) pontok szerint alakul. a) Gumiabroncs esetében: Év gy m m m gy f 2010-tıl 0,50 0,50 0,75 b) Akkumulátorok esetében: Év gy m m m gy f

24 tıl 0,95 0,95 1,00 B) Csomagolás, illetve elektromos és elektronikai berendezés esetében: A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendı termékdíjat az alábbi képlet határozza meg: ahol T A t m T = A x t x (1-m), = fizetendı termékdíj (Ft) = a termékdíj alapja, kg vagy db (a belföldön elıállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, illetve saját célú felhasználása) = a termékdíjtétel, Ft/kg vagy Ft/db = a mentesség aránya A mentesség aránya - ha a hasznosítási arány eléri a felsı hasznosítási arányt (h h, 100%-os mentesség): m = 1; f - ha a hasznosítási arány eléri a minimális hasznosítási arányt, de elmarad a felsı hasznosítási aránytól (h m h<h f részleges mentesség): m = m m + (1-m m ) x (h-h m )/(h f -h m ). Az elıbbi képletekben az egyes betőjelek jelentése: h = a tényleges hasznosítási arány h = a minimális hasznosítási arány m h f = felsı hasznosítási arány a 100%-os mentességhez m = a minimális hasznosítási arányhoz tartozó mentesség arányának m mértéke Ezek értéke az egyes termékek esetében az a)-b) pontok szerint alakul. a) Csomagolás esetében: Év h m m m h f ,54 0,80 0, ,57 0,80 0,59

25 ,6 0,80 0,62 A forgalmazás helyén, a forgalmazott termékhez adott és vámtarifaszámú, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti mőanyag zsák és zacskó (ideértve a kúp alakút is) kivéve a mőanyag (bevásárló-reklám) táska csomagolás esetében az m értéke abban az esetben haladhatja meg m m értékét (80%), ha a kötelezett az e melléklet I. ba) pontja szerinti m t arányt a csomagolás helyén teljesíti. b) Elektromos és elektronikai berendezések esetében: h m = e melléklet I. e) pontja szerinti hasznosítási és újrafeldolgozási arány h f = h m m m = 1

26 26 2. számú melléklet a /2009. ( ) Korm. rendelethez [2. számú melléklet az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelethez] A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség alóli mentességi kérelem tartalmi követelményei A) A mentességi kérelem az alábbiakat tartalmazza: 1. a kötelezett nevét, székhelyét, GLN számát, VPID számát, adószámát, a kapcsolattartó személy nevét, elérhetıségét; 2. az egyéni teljesítı három hónapnál nem régebbi cégbejegyzésének/cégkivonatának másolatát vagy vállalkozói engedélyének másolatát; 3. a vállalt hasznosítási arány mértékérıl szóló nyilatkozatot; 4. amennyiben a hulladékkezelést nem az egyéni teljesítı végzi, a kezelést ténylegesen végzı szervezettel/szervezetekkel kötött szerzıdések másolatát; 5. a szerzıdött hulladékbegyőjtık, valamint hulladékkezelık felsorolását; 6. a termékbıl történı hulladékkeletkezés, valamint a keletkezı hulladék kezelési módjának bemutatását; 7. az egyéni teljesítı, illetve a hulladékbegyőjtést, hulladékkezelést ténylegesen végzı szerzıdéses partnerek tárgyidıszakban rendelkezésre álló hulladékkezelési kapacitásának bemutatását; 8. nyilatkozatot a szolgáltatásmegrendelés keretében hasznosított hulladékmennyiségrıl; 9. a benyújtást megelızı négy negyedév anyagmérlegét; 10. a kért mentességi idıszakra tervezett anyagmérleg adatokat. B) A forgalmazás helyén, a forgalmazott termékhez adott és vámtarifaszámú, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti mőanyag zsák és zacskó (ideértve a kúp alakút is) kivéve a mőanyag (bevásárló-reklám) táska csomagolás esetében a mentességi kérelem az A) pontban foglaltakon túl az alábbiakat is tartalmazza: 1. a kérelemmel érintett termékdíjköteles termék(ek) azonosítását; 2. a csomagolás helyén (több értékesítı hely esetén annak összesített) vállalt mt arány mértékérıl szóló nyilatkozatot; 3. a kötelezett és a környezetbarát védjeggyel rendelkezı csomagolóeszközt szállító szervezet között létrejött megállapodás másolatát; 4. a környezetbarát védjegyhasználat jogosultságának igazolását.

27 27 2. melléklet a KvVM/KJKF/1281 /2009. számú munkaanyaghoz A környezetvédelmi és vízügyi.. /2009. (..) KvVM rendelete a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet módosításáról A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény 21. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi feladat- és hatáskörérıl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a pénzügy feladat- és hatáskörérıl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró adópolitikáért felelıs rel egyetértésben a következıket rendelem el: 1. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTMr.) 1. -ának (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (1) A Kt. 2. -ának (4) bekezdése szerinti kötelezett (a továbbiakban: kötelezett) a 4. számú mellékletben meghatározott, január 1-jén hatályos Kombinált Nomenklatúra szerinti vámtarifaszámok alá osztályozott termékek, illetve csomagolás esetén, a 7. számú mellékletben meghatározott KT-kóddal ellátott anyagok után belföldi elıállítású újrafutózott vagy használt gumi légabroncs, tömör vagy kis nyomású gumiabroncs kivételével termékdíj fizetésére köteles. 2. A KTMr a helyébe a következı rendelkezés lép: 10. A termékdíjkedvezményt a környezetbarát védjegy termékdíjköteles terméken való feltüntetetése esetén lehet igénybe venni. Környezetbarát védjegyként az 1980/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti öko-címke, valamint az Európai Közösség tagállamai által elismert környezetbarát jelzés használható. 3. (1) A KTMr. 3. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

28 28 (2) A KTMr. 4. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. (3) A KTMr. 7. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép. (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. 4. (2) A KTMr. 8. -ának (1) bekezdésében az 5/C. (2) bekezdésében szövegrész helyébe az 5/C. (1) és (2) bekezdésében szöveg, a 8. -ának (3) bekezdésében az 5/C. -ának (5) bekezdésében szövegrész helyébe az 5/C. -ának (3) bekezdésében szöveg, a 8 -ának (4) bekezdésében az exportálás és Közösségen belüli szövegrész helyébe a külföldre szöveg, a 8. -ának (9) bekezdésében a behozó szövegrész helyébe a kötelezett szöveg, a 8. -ának (9) bekezdésében a behozatalt követıen szövegrész helyébe a forgalomba hozatalt követıen szövegrész, a 8. - ának (10) bekezdésében a Kt. 5/C. (2) bekezdésében foglaltak szövegrész helyébe a külföldre értékesítés szöveg, 3. számú melléklete XIII. pontjának 1. c) pontjában a (kg, db) szövegrész helyébe (kg) szöveg, 3. számú melléklete XIII. pontjának 3. pontjában (Ft/db) szövegrész helyébe (Ft/kg) szöveg lép. (3) A KTMr. 1. -ának (2) bekezdése, a 3. -ának (1) bekezdésében a belföldi szövegrész, a 3. - ának (2) bekezdése, 5. és 6. -a, 10/D. -a és az azt megelızı Használt gumiabroncs behozatalának elszámolásával kapcsolatos speciális szabályok alcím, 13/A. -a és az azt megelızı A láncügyletek bejelentésének és nyilvántartásának szabályai alcím, 14/A. -ának b) és c) pontja, 2. számú mellékletének IV., XIII. és XVI. pontja, 3. számú mellékletének XII. pontja hatályát veszti. (4) Ez a rendelet január 2-án hatályát veszti. 5. A rendelet tervezetének a következı közösségi jogi aktusok szerinti elızetes bejelentése megtörtént: a) az Európai Parlament és a Tanács 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, továbbá a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított 98/34/EK irányelve (1998. június 22.) a mőszaki szabványok és szabályok terén történı információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról; b) az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése.

29 29 1. melléklet a /2009. ( ) KvVM rendelethez [3. számú melléklet a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelethez] (1) A III. termékdíj-fizetési kötelezettség (B01-B02) pont helyébe az alábbi rendelkezés lép: III. A termékdíj-fizetési kötelezettség (B01-B02) 1. Termékdíj fajtája KT kód szerinti bontásban 2. Termékdíjköteles termék megnevezése 3. Termékdíj-fizetési kötelezettség összegének megállapítása a) Termékdíjköteles termék fizetési kötelezettség alapját képzı mennyisége havi bontásban soronként és összesen, b) Mentesség százaléka c) Termékdíjtételek d) Környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség összege soronként és összesen 4. Levonható, illetve visszaigényelhetı termékdíj összegének megállapítása a) Termékdíj levonás, visszaigénylés alapját képzı mennyisége soronként és összesen, b) Termékdíjköteles termék mennyiségi egysége után megfizetett díj c) Termékdíjköteles termék után megfizetett levonható, visszaigényelhetı összeg soronként és összesen 5. Termékdíj nettó összege soronként és összesen, amely a termékdíj-fizetési kötelezettség összegének és a termékdíjköteles termék után megfizetett levonható, visszaigényelhetı összegének különbözete 6. Keltezés, cégszerő aláírás (2) A V. Bevallás a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalásáról (ÁTV) pont helyébe az alábbi rendelkezés lép: V. Bevallás a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalásáról (ÁTV) 1. Átvállalással érintett termék adatai a) KT kód b) Termékdíjköteles termék megnevezése c) Mennyiségi egység 2. A kötelezettség átadó szerinti bontásban és KT kódonként a) Csomagolás számlában átvállalt mennyisége b) Egyéb kıolajtermék számlában átvállalt mennyisége 3. A kötelezettséget átvállaló szerinti bontásban és KT kódonként a) Elsı vevı által külföldre történı kivitelre átvett mennyiség

30 b) Elsı vevı által külföldre kivitt mennyiség c) Elsı vevı által forgalomba hozott mennyiség d) Bérgyártásból származó termékdíjköteles termék mennyisége e) termelıi szervezıdés által átvállalt termékdíjköteles termék mennyisége 4. Keltezés, cégszerő aláírás 30 (3) A VII. Levonás részletezı lap, valamint mőanyag (reklám-bevásárló) táska mentességéhez kapcsolódó bevallás (UHB) pont helyébe az alábbi rendelkezés lép: VII. Levonást részletezı lap (UHB) 1. Termékdíj levonáshoz kötıdı hasznosítási adatok: a) a Kt. 5/E. (1) bekezdése esetében aa) Tárgyidıszakban termékdíjfizetési kötelezettséggel érintett forgalomba hozott csomagolás mennyisége anyagfajtánként (kg) ab) Tárgyidıszakban visszagyőjtött és hasznosított (hasznosítási típusonként) összes csomagolás mennyisége anyagfajtánként (kg) ac) az aa) és az ab) pontok aránya (%) b) a Kt. 5/E. (2) bekezdése esetében ba) Tárgyidıszakban termékdíjfizetési kötelezettséggel érintett forgalomba hozott kereskedelmi csomagolás mennyisége KT kódonként (kg) bb) Tárgyidıszakban visszagyőjtött és anyagában hasznosított kereskedelmi csomagolás mennyisége HKT kódonként (kg) 2. Termékdíj levonáshoz kötıdı a Kt. 5/E. (3) bekezdése szerinti újrahasználati adatok: a) Tárgyévben forgalomba hozott összes újrahasználható elsıdleges fogyasztói csomagolás mennyisége (kg) b) Tárgyévben visszagyőjtött és újrahasznált összes újrahasználható elsıdleges fogyasztói csomagolás mennyisége (kg) c) az a) és a b) pontok aránya (%) 3. Keltezés, cégszerő aláírás (4) A VIII. Hasznosítás koordináló szervezetek bevallása az átvállalt mennyiségekrıl (HKS) pont helyébe az alábbi rendelkezés lép: VIII. Hasznosítás koordináló szervezetek bevallása az átvállalt mennyiségekrıl (HKS) A) Csatlakozott partnerek adatai a) Csatlakozott partnerek GLN száma b) Csatlakozott partnerek VPID száma c) Csatlakozott partnerek neve d) KT kód e) Szolgáltatói díj alapját képezı átvállalt tárgyidıszaki mennyiségek soronként és összesen f) Keltezés, cégszerő aláírás

31 31 B) Kis mennyiségő csomagolást forgalomba hozó kötelezet termékdíj-fizetési kötelezettségének átvállalása esetén a) Csatlakozott partnerek GLN száma b) Csatlakozott partnerek VPID száma c) Csatlakozott partnerek neve d) A forgalomba hozott csomagolás mennyisége partnerenként és KT kódonként e) Keltezés, cégszerő aláírás

32 32 2. melléklet a /2009. ( ) KvVM rendelethez [4. számú melléklet a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelethez] (1) A táblázat Új gumi légabroncs, kivéve a ; vtsz. alá tartozó termékeket sora helyébe az alábbi rendelkezés lép: Új gumi légabroncs, kivéve a vtsz. alá tartozó termékeket ex 4011 (2) A táblázat Elektromos akkumulátorok a vtsz. kivételével sora helyébe az alábbi rendelkezés lép: Elektromos akkumulátorok a , a és a vtsz. kivételével ex 8507