TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Átírás

1 TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÖSSZEVONT ( KONSZOLIDÁLT ) KIEGÉSZÍTÕ MELLÉKLET A ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ A vállalkozás vezetõje (képviselõje) Debrecen, február 18. 1/75

2 Tartalomjegyzék A. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA...4 A.1. A társaság fõbb cégjogi jellemzõi...4 A.2. A társaság tevékenysége...4 A.3. A társaság befektetései, illetve vállalkozási formái...6 A.4. Az Rt. célkitûzései, fontosabb események 2003-ben:...7 B. KONSZOLIDÁCIÓS SZÁMVITELI POLITIKA...7 B.1. Szervezés, elõkészítés...7 B.1.1. A konszolidációs kör, az elhagyás kritériumai...7 B.1.2. A részesedési kapcsolatban lévõ társaságok adatszolgáltatási kötelezettsége...8 B.1.3. A konszolidált éves beszámoló fordulónapja...8 B.1.4. A konszolidáció elõkészítése...8 B.2. Konszolidáció...9 B.2.1. Tõkekonszolidáció...9 B.2.2. Adósságkonszolidáció...10 B.2.3. Közbensõ eredmény kiszûrése...10 B.2.4. Ráfordítások és bevételek konszolidálása...10 B.2.5. Társasági adó a konszolidált beszámolóban...11 B.2.6. A konszolidáció külön nyilvántartásai...11 B.2.7. Konszolidált beszámoló...11 B.2.8. A beszámoló elfogadása...11 C. AZ EGYSÉGES ÉRTÉKELÉS FONTOSABB TÉTELEI...12 C.1. Könyvvezetés...12 C.2. A befektetett eszközök értékelése és forgóeszközök elhatárolása...12 C.3. Amortizációs politika...13 C.4. Készletek nyilvántartása, értékelése...13 C.5. Követelések értékelése...14 C.6. Céltartalékok...15 C.7. Kötelezettségek értékelése...16 C.8. Az eredménykimutatás választott formája...16 C.9. Minõsítõ kategóriák...16 D. Össze nem hasonlítható tételek a beszámolóban...18 D.1. A évi villamos energia értékesítés idõbeli elhatárolása...18 E. A MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK...19 E.1. Befektetett eszközök...21 E.1.1. Immateriális javak...21 E.1.2. Tárgyi eszközök...22 E Ingatlanok...23 E Mûszaki gépek, berendezések...23 E Egyéb berendezések, felszerelések, jármûvek...24 E Beruházások...24 E.1.3. Befektetett pénzügyi eszközök...25 E Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban...25 E Egyéb tartós részesedés...25 E Egyéb befektetett pénzügyi eszközök...25 E.2. Forgóeszközök...26 E.2.1. Készletek állományváltozása...26 E.2.2. Követelések...27 E Vevõkövetelések...27 E Követelések kapcsolt vállalkozással szemben...29 E Követelések egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozással szemben...29 E Egyéb követelések...30 E.2.3. Értékpapírok...30 E.2.4. Pénzeszközök /75

3 E.3. Aktív idõbeli elhatárolások...32 E.4. Saját tõke alakulása...34 E.4.1. Jegyzett tõke összetétele...35 E.5. Céltartalék...36 E.6. Kötelezettségek...36 E.6.1. Hátrasorolt kötelezettségek...37 E.6.2. Hosszú lejáratú kötelezettségek...37 E Hosszú lejáratra kapott kölcsönök...37 E Átváltoztatható kötvények...38 E Tartozások kötvénykibocsátásból...38 E Beruházási és fejlesztési hitelek...38 E Egyéb hosszú lejáratú hitelek...38 E Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek...38 E.6.3. Rövid lejáratú kötelezettségek...39 E Rövid lejáratú kölcsönök...39 E Rövid lejáratú hitelek...39 E Vevõktõl kapott elõlegek...40 E Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból...40 E Váltótartozások...40 E Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben...41 E Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozással szemben...41 E Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek...42 E.7. Passzív idõbeli elhatárolások...43 E.8. Mérlegben nem szereplõ kötelezettségek...44 E.9. Mérlegben nem szereplõ vitatott követelések...44 F. AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK...45 F.1. Üzletágak eredményének értékelése...46 F.2. Villamosenergia forgalom...47 F.3. Egyéb bevételek és ráfordítások értékelése...49 F.4. Pénzügyi mûveletek eredményének értékelése...51 F.5. Rendkívüli eredmények értékelése...52 F.6. Aktivált saját teljesítmények...53 F.7. Költségek költségnemenkénti részletezése...54 F.7.1. Anyagjellegû ráfordítások...54 F.7.2. Személyi jellegû ráfordítások...55 F.7.3. Értékcsökkenési leírás...55 G. KONSZOLIDÁCIÓS LÉPÉSEK...56 G.1. Tõkekonszolidáció...56 G.2. Adósságkonszolidáció...57 G.3. Közbensõeredmény-konszolidáció...58 G.4. Bevétel-ráfordítás konszolidáció...58 G.5. Konszolidálás miatti társaságiadó-különbözet...60 H. VAGYONI, PÉNZÜGYI, JÖVEDELMI HELYZET ALAKULÁSÁT BEMUTATÓ MUTATÓSZÁMOK 62 H.1. Vagyoni és tõkestruktúra mutatószámai...62 H.2. Pénzügyi helyzet alakulása...63 H.3. Jövedelmezõségi mutatók...63 H.4. Cash flow kimutatás...65 I. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZ...67 I.1. A munkavállalók átlagos statisztikai létszáma...68 I.2. Környezetvédelem...70 I.3. Környezetvédelmi célokat szolgáló tárgyi eszközök...74 I.4. Veszélyes hulladékok /75

4 A. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA A.1. Cég: A TÁRSASÁG FÕBB CÉGJOGI JELLEMZÕI Tiszántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság Székhely: Debrecen Cím: 4024 Debrecen, Kossuth Lajos u. 41. Cégbíróság: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság cégjegyzékszám: bejegyzés: július 01. Alapítás idõpontja: január 01. Alaptõke: Tulajdonosi szerkezet: Ft, amely db Ft névértékû törzsrészvénynek, valamint 1 db Ft névértékû, szavazatelsõbbségi jogokat biztosító részvénynek felel meg. 92,3855 % -ban E.ON Hungária Rt., Budapest székhelye: H-1050 Budapest, Széchenyi rkp. 8. A társaságcsoport anyavállalata a TITÁSZ Rt.; nevében a beszámolót a TITÁSZ Rt. igazgatóságának két tagja írja alá: Antal József az Igazgatóság elnöke Rubint Dezsõ az Igazgatóság tagja Bakács István az Igazgatóság tagja A.2. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGE A TITÁSZ Rt. áramszolgáltatási területe km 2, az ország területének ötöde, amely Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Békés, valamint Pest megyékhez tartozik. A villamos energiát vételezõk száma 739,8 ezer, melynek 93,36 %-a háztartási fogyasztó. A 2003-as évben 3.754,7 GWh villamos energiát értékesítettünk, ami 0,86 %-os növekedést mutat a 2002-es évhez képest. Az elektromos vezetékek hossza közel 24,41 ezer km, melynek 15%-a kábel. 4/75

5 Piaci helyzetünket a kelet-magyarországi térség adottságai és fejlõdése, az itt mûködõ ipari és mezõgazdasági fogyasztók gazdasági helyzete nagymértékben befolyásolják. Másfelõl jövedelmezõségünket meghatározza a villamos energia hatósági ára. 5/75

6 A.3. A TÁRSASÁG BEFEKTETÉSEI, ILLETVE VÁLLALKOZÁSI FORMÁI A konszolidációs körbe bevont társaságok: Többségi tulajdonú A TITÁSZ Rt. befektetése Debreceni Erõmû Kft Debrecen, Mikepércsi út.1.sz. 100 %, azaz Ft. Nyíregyházi Erõmû Kft Nyíregyháza, Bethlen G.u %, azaz Ft. A Debreceni Erõmû Kft. ellátási területe Magyarország keleti régiójában, Debrecen városában található. A Debreceni Erõmû Kft. alapvetõ feladata a város távhõellátásának biztosítása. A hõkiadás kétféle hõhordozóval történik, egyrészt forróvíz, másrészt gõz hõhordozóval. A Nyíregyházi Erõmû Kft. fõbb tevékenységi köre a villamos energia termelés és elosztás, a gõz-, melegvízellátás illetve víztermelés, kezelés és elosztás. Alaptevékenységébõl adódóan a Nyíregyháza város lakossági és intézményi távhõszolgáltatója felé melegített víz (forróvíz), illetve ipari fogyasztói részére Hõszolgáltatási és Fogyasztási Szerzõdések alapján hõenergia értékesítést végez. A kapcsoltan termelt villamos energia átadása - az önfogyasztás miatti felhasználás mellett - a TITÁSZ Rt. (továbbiakban Rt.) részére történik. A konszolidációs körbe be nem vont társaságok: Egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozások A TITÁSZ Rt. befektetése Bakony Hõerõmû Rt-vel közösen 2,5 %, azaz Ft. Létrehozott Zánkai Üdülõ Telep 8400 Ajka, Kandó K. ltp. 20. ZSG Hungária Kft. 10 %, azaz Ft Karcag, Madarasi út 54. Hódmezõvásárhelyi Kötöttárugyártó Rt. 0, %, azaz Ft. Hódmezõvásárhely, Makói országút Kapcsolt vállalkozások DKCE Kft Debrecen Kossuth u. 41. A TITÁSZ Rt. befektetése 10 %, azaz Ft. 6/75

7 Az E.ON Erõmûveket Üzemeltetõ Társaság Kft-t (EÜT) a Titász Rt. konszolidált beszámolójában nem szerepeltetjük, mivel hatása nem jelentõs és azt az Eon Hungária Rt. 100%-ban konszolidálja. Az EÜT jegyzett tõkéje én eft. Székhelye: Debrecen, Mikepércsi u Az E.ON EÜT-ben a részesedések megoszlása az alábbiak szerint alakul: 30 % Debreceni Erõmû Kft 19 % Nyíregyházi Erõmû Kft % összesen A.4. AZ RT. CÉLKITÛZÉSEI, FONTOSABB ESEMÉNYEK 2003-BEN: Az Rt. fõ célkitûzései: - a fogyasztók ellátása villamos- és hõenergiával a legjobb minõségben, - a vevõk kultúrált kiszolgálása, - mûködés a legkisebb költséggel és a lehetséges legnagyobb nyereséggel, - hálózatok építése, szerelése, karbantartása a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében. B. KONSZOLIDÁCIÓS SZÁMVITELI POLITIKA B.1. SZERVEZÉS, ELÕKÉSZÍTÉS B.1.1. A konszolidációs kör, az elhagyás kritériumai Nem kötelezõ bevonni a konszolidációba - ha indokolatlanul magas költségekkel lenne csak biztosítható az összevont beszámoló elkészítése, - ha a társaságot továbbértékesítési céllal vették, - azt a gazdasági társaságot, amelyben az Rt. nem képes meghatározó befolyást gyakorolni, - ha a társaság leányvállalat vagy közös vezetésû vállalat, de mérlegének fõösszege nem éri el az Rt. mérlegfõösszegének 1%-át, tehát elhagyása a vállalatcsoportról alkotott valós és megbízható összképet nem befolyásolja, - egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozásokat. 7/75

8 Azon társaságokkal kapcsolatos üzleti eseményeket, melyekben a Társaságnak többségi vagy jelentõs részesedése van, az általános üzleti eseményektõl egyértelmûen elkülönítve kell kezelni, annak érdekében, hogy az anyavállalati éves konszolidált beszámolót a fõkönyvi nyilvántartásokból el lehessen készíteni. Abban az esetben, ha a társaság leányvállalati státuszba kerül, akkor a kapcsolódó üzleti eseményeket az elõzõ bekezdésben foglaltak szerint kell elkülöníteni. A konszolidációs körbe tartozásról, a bevonásról a leányvállalatot, a közös vezetésû vállalatot írásban is értesíteni kell. B.1.2. A részesedési kapcsolatban lévõ társaságok adatszolgáltatási kötelezettsége a) Minden társaság, amelyben az Rt-nek részesedése van, köteles a számviteli törvény szerint készített éves beszámolót adni az Rt. beszámoló készítésének határnapjáig. b) A konszolidációba vont társaságok az Rt. által elõírt tartalomban és formában kötelesek további adatokat, információkat szolgáltatni. Az Rt. az adatigényt a tárgyév szeptember 30-ig köteles közölni. B.1.3. A konszolidált éves beszámoló fordulónapja A konszolidált beszámolót december 31-i fordulónappal kell elkészíteni. Határideje a tárgyévet követõ február 10. B.1.4. A konszolidáció elõkészítése Egységes értékelés - A bevont leányvállalatok és közös vezetésû vállalatok kötelesek az Rt. Számviteli politikáját alkalmazni, különösen a számviteli politika egyedi elõírásait és az értékelési szabályzatot. - A mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítõ melléklet és az üzleti jelentés felépítése, szerkezete, tagolása kötelezõen egységes. - Az egyes sorok esetleges tartalmi eltérését az elõkészítõ mérlegben kell korrigálni az Rt. tartalmi szabályainak megfelelõen, az Rt. sorainak tartalma szerint. 8/75

9 Elõkészítõ mérleg és eredménykimutatás - Táblázatos forma, melynek sorait a mérleg és eredménykimutatás sorai képezik, rovatait az Rt. és a bevont leányvállalatok, közös vezetésû vállalat tételei adják. - A konszolidációs táblázat rovatai: - a tõkekonszolidáció, - az adósságkonszolidáció, - a közbensõ eredmények kiszûrése, - bevételek, ráfordítások készítése. B.2. KONSZOLIDÁCIÓ B.2.1. Tõkekonszolidáció Elsõ konszolidáció Az Rt. anyavállalati elsõ konszolidációs kötelezettségének éve volt. Az elsõ bevonás idõpontja január 1. volt. A tõkeösszevonást a könyv szerinti érték módszerével végezte az Rt. Az Rt. részesedésének könyv szerint értéke több volt, mint a leányvállalatok saját tõkéjébõl az Rt-t megilletõ tulajdoni hányad alapján számított részesedés értéke. Az aktív különbözet 5 év alatt került leírásra. Tõkekonszolidációnál az összevont mérlegbõl ki kell vonni: - az Rt. részesedését a konszolidálásba bevont leányvállalatokban, - leányvállalatok saját tõkéjébõl az anyavállalatot január 1-jével megilletõ tõkehányadot. Leányvállalati saját tõke változása Az elsõ bevonás idõpontja és a mérleg fordulónapja közötti idõszak leányvállalati saját tõke változásának azt a részét, mely az Rt. részesedéséhez rendelhetõ, külön soron kell kimutatni a koszolidált saját tõkén belül. Ez a különbözet halmozott érték. A tárgyévi mérleg szerinti eredményt konszolidáláskor a saját sorában kell szerepeltetni. 9/75

10 Közös vezetésû vállalkozás tõkekonszolidációja Beszámolójának tételeit olyan arányban kell megbontani és bevinni a konszolidált beszámolóba, amilyen arányban tulajdonos az Rt. másik tulajdonos tõkéje a konszolidált mérlegben nem szerepelhet. A tõkerészesedésnek megfelelõ konszolidáció az egységes értékelés után lehetséges. Társult vállalkozás tõkekonszolidációja A társult vállalkozás mérlege és eredménykimutatása nem épül be a konszolidációba. Az elsõ bevonás idõpontjával a vállalkozásban lévõ részesedés könyv szerinti értékének és a társult vállalkozás saját tõkéjébõl a részesedésre jutó összegének különbözetét a kiegészítõ mellékletben kell bemutatni tõkekonszolidációs különbözetként. B.2.2. Adósságkonszolidáció A bevont leányvállalatok, közös vezetésû vállalatok és az Rt. egymás közötti üzleti kapcsolataiból származó követeléseit és kötelezettségeit egymással szemben ki kell szûrni. B.2.3. Közbensõ eredmény kiszûrése A üzleti év folyamán nem keletkezett közbensõ eredmény a csoporton belüli ügyletekbõl. B.2.4. Ráfordítások és bevételek konszolidálása A körbe bevont társaságok egymás közötti eladások, értékesítések, szolgáltatások szintén kiszûrésre kerülnek. Konszolidációs körbe tartozó társaságok egymásnak fizetett osztalékait a konszolidált beszámoló nem tartalmazhatja. 10/75

11 B.2.5. Társasági adó a konszolidált beszámolóban A társasági adó a konszolidációs körbe tartozó tagok egyedi beszámolóiban számított adók összeadásával képzett összeg. B.2.6. A konszolidáció külön nyilvántartásai Minden olyan tételrõl, elszámolásról külön nyilvántartást kell vezetni, amely több éven keresztül hatással van a konszolidált beszámolóra, úgy mint: - az aktív tõkekonszolidációs különbözet, - a társult vállalkozásra vonatkozó szabályok szerint képzett tõkekonszolidációs különbözet, - adósságkonszolidációs különbözet, - eszközökben lévõ eredményben a fedezeti összeg és arra számított értékcsökkenés, B.2.7. Konszolidált beszámoló A B.1., B pontok szerint összeállított - mérleg, - eredménykimutatás, - kiegészítõ melléklet. A konszolidált üzleti jelentés az üzleti elõrejelzések alapján készül. B.2.8. A beszámoló elfogadása A beszámolót a könyvvizsgálat után kell az igazgatóság elé terjeszteni, majd az éves beszámolóval együtt az éves rendes közgyûlésre vinni jóváhagyás, illetve elfogadás végett. 11/75

12 C. AZ EGYSÉGES ÉRTÉKELÉS FONTOSABB TÉTELEI C.1. KÖNYVVEZETÉS A Számviteli törvény (továbbiakban Szv. Tv.) értelmében az Rt. és a konszolidálásba bevont vállalkozások kettõs könyvvitel vezetésére és éves beszámoló készítésére kötelezettek. A könyvvezetés során elsõdleges költségnem elszámolást alkalmazunk. Ez az elszámolási mód megfelel a választott összköltség elvû eredménykimutatás követelményeinek. A gazdasági események rögzítése a fõkönyvi könyvelésben és a hozzá kapcsolódó döntõen számítógépes feldolgozásokban alapbizonylatokról folyamatosan történik. Az ellenõrzés és az analitikus nyilvántartásokkal való egyeztetés lehetõsége biztosított. A számviteli törvényre alapozott társasági számlarend biztosítja a gazdasági események elszámolásának egységességét és segíti a számviteli információs rendszer mûködését. C.2. A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE ÉS FORGÓESZKÖZÖK ELHATÁROLÁSA Az eszközök besorolásának egyetlen ismérve az elhasználódási idõ. Ha az eszköz tartósan, vagyis 1 éven túl szolgálja a társaság vállalkozási tevékenységét, akkor a befektetett eszközök, ha 1 évnél rövidebb ideig, akkor a forgóeszközök közé kerül besorolásra. A tárgyi eszközök bekerülési értéken illetve elõállítási költségen a leírásokkal csökkentve kerülnek kimutatásra. Az eszközök bekerülési értéke tartalmazza a beszerzési árat, a járulékos költségeket, illetve az árengedményeket. 12/75

13 C.3. AMORTIZÁCIÓS POLITIKA A tárgyi eszközökre és immateriális javakra vonatkozóan a bruttó eszközérték utáni lineáris értékcsökkenés elszámolási módszert alkalmazzuk az alábbi indokokkal: - a lineáris leírási mód a villamos energia elosztás technológiai eszközeinél a fizikai és erkölcsi avulást általában jól tükrözi, - az értékcsökkenési leírás tervezése könnyen megoldható, - a módszert már sok éves tapasztalattal alkalmazzuk. A leírási kulcsok meghatározása a várható hasznos élettartam alapján történik. A terv szerinti leírásokat lineárisan, a tárgyi eszközök rögzített használati idejének éveire elosztva vettük figyelembe. A kis értékû, 50 e Ft-os beszerzési költséghatár alatti nem hálózati tárgyi eszközöket ráfordításként azonnal elszámoltuk. A 50 és 200 e Ft-os beszerzési értékû nem hálózati tárgyi eszközök három év alatt arányosan kerülnek leírásra. Az értékcsökkenés havonta kerül könyvelésre. A tervezett leírást meghaladó, terven felüli értékcsökkenést kell a tárgyi eszköznél, beruházásnál elszámolni akkor, ha a tárgyi eszköz, beruházás értéke tartósan és jelentõsen lecsökken, vagy a tárgyi eszköz, beruházás a tevékenységi kör változása miatt feleslegessé vált, megrongálódás, megsemmisülés miatt rendeltetésének megfelelõen nem használható, illetve használhatatlan. Az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy a tárgyi eszköz, beruházás a használhatóságának megfelelõ, a mérlegkészítéskor érvényes piaci értéken szerepeljen a mérlegben. C.4. KÉSZLETEK NYILVÁNTARTÁSA, ÉRTÉKELÉSE A vásárolt készleteket a társaság mennyiségben és értékben tartja nyilván a súlyozott átlagár módszerével. 13/75

14 A vásárolt készletek beszerzési költsége (beszerzési ára) tartalmazza mindazokat a ráfordításokat, amelyek az eszköz (termék) megszerzése érdekében a raktárba kerülésig felmerülnek és az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók. A készletekre értékvesztést kell elszámolni, ha a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értékük jelentõsen és tartósan alacsonyabb, mint a nyilvántartások szerinti beszerzési ár. C.5. KÖVETELÉSEK ÉRTÉKELÉSE Az egyedi értékelés elveinek megfelelõen az ügyfelekkel szembeni követeléseket egyedileg (számlánként) kell értékelni. Ez magában foglalja a követelések minõsítését. Elismert követelés az, amelynek teljesítésével kapcsolatban a vevõ (partner, fogyasztó) -a fizetési határidõig a számlázott érték ellen kifogást nem emelt, -a vevõ az egyenlegközlõre tartozás-elismeréssel válaszol, vagy nem küld negatív tartalmú választ, -a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között a számlát kiegyenlítette, -a reklamált számláról, a reklamált értékrõl helyesbítõ számlát kapott. Az elismert követelést a mérlegben (az ÁFA-t is tartalmazó) teljes összegben kell kimutatni, csökkentve az esetleges értékvesztéssel. A tárgyévet követõ évben elvégzett, de a tárgyévre vonatkozó értékhelyesbítéseket a mérlegkészítéskor a tárgyévi vevõk között kell szerepeltetni. Határidõn túli a követelés, ha a szerzõdés, vagy jogszabály szerinti fizetési határidõ lejárt. A határidõn túli követelésekre a vevõ, -az adós-egyedi minõsítése alapján értékvesztést kell elszámolni, amennyiben a követelés könyv szerinti összege és a követelés várhatóan megtérülõ összege közötti különbözet tartósan mutatkozik és jelentõs összegû. A vevõnkénti, adósonkéntikisösszegû követeléseknél (értékhatár 1 M Ft) -a vevõk, az adósok együttes minõsítése alapján - az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható. A TITÁSZ Rt., az E.ON Hungária-csoport többi tagjaihoz hasonlóan a következõ csoportos vevõminõsítést alkalmazza: 14/75

15 A határidõn túli követeléseknél az egyedi értékelést követõen meghatározott csoportokat kell képezni az értékvesztés mértékének meghatározására. A csoportképzés a mérleg fordulónapjához (december 31.) képest bekövetkezett fizetési határidõ túllépés szerint történik. Követelés fizetési határidõ túllépése (nap) Értékvesztés százalékos mértéke (%) Amennyiben a vevõ, az adós minõsítése alapján a követelés várhatóan megtérülõ összege jelentõsen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értékét. Kétesnek minõsülnek mindazok a követelések, amelyekrõl egyértelmûen megállapítható, hogy a társaságnak veszteséget okoznak, de a veszteség mértéke pontosan nem ismert, a kockázat valószínûségét a fizetési határidõ túllépése mellett egyéb körülmények is jelzik (pl.: csõd-, felszámolási-, vagy végelszámolási eljárás, peresítés, végrehajtás). A kétes követelésekre értékvesztést kell elszámolni. A behajthatatlanná vált követeléseket a mérlegben nem lehet szerepeltetni, egyéb ráfordításként a vevõ nyilvántartásból ki kell vezetni. Elengedett követelés, ha a behajthatatlanság ténye ugyan a Számviteli törvény 3. (4) 10. pontja szerint nem bizonyítható, ennek ellenére a követelés behajtásától eltekintünk. C.6. CÉLTARTALÉKOK Részvénytársaságunk céltartalékot képez a számviteli törvény szerint kiemelten garanciális kötelezettségekre 15/75

16 korengedményes nyugdíjra környezetvédelmi kötelezettségekre végkielégítés fedezetére egyéb jövõbeni kötelezettségekre C.7. KÖTELEZETTSÉGEK ÉRTÉKELÉSE A hosszú lejáratú kötelezettségek értékét könyv szerint kell megállapítani. A külföldi pénzértékre szóló hitel, kölcsön összegeket a szerzõdés szerinti teljesítéskor érvényes deviza közép árfolyamon kell értékelni. A mérleg fordulónapján fennálló kötelezettségeket a fordulónapon érvényes középárfolyamon kell a mérlegben kimutatni, amennyiben az átértékelés értéke jelentõs. Az áruszállításból forintban keletkezett kötelezettségeket könyv szerint kell értékelni. A devizában keletkezett tartozás esetén a devizában kiállított számlákat a számla dátuma szerinti deviza közép árfolyamon kell forintra átszámítani. Az évközben kiegyenlített számlák árfolyamkülönbözetét a számla kiegyenlítésekor kell a számviteli törvénynek megfelelõen elszámolni. A mérleg fordulónapján fennálló kötelezettségeket a fordulónapon érvényes középárfolyamon kell a mérlegben kimutatni, amennyiben az átértékelés összege jelentõs. C.8. AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS VÁLASZTOTT FORMÁJA A számviteli törvény szerint választható két eredménykimutatási módszer közül az Rt.-nél és a társaságoknál az összköltség elven alapuló módszert alkalmazzuk, az A változatot. Ennek megfelelõ a számlarend felépítése is. C.9. MINÕSÍTÕ KATEGÓRIÁK A társaság a gazdálkodásában azokat a gazdasági eseményeket és azok hatásait minõsíti jelentõsnek, amelyek a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét olyan mértékben befolyásolják, hogy elszámolásuk együttes összege (elõjeltõl függetlenül) meghaladja a mérlegfõösszeg 2%-át, illetve 500 M Ft-ot. 16/75

17 Lényeges minden olyan adat, információ, melynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a társaság vezetõségének döntéseit. A beszámolóban lényeges adatnak, információnak tekintendõ a saját tõke legalább 20%-kal történõ változása (csökkenése, növekedése). A számviteli törvény szerint a fizetési határidõt meghaladó és vevõnként, adósonként kisösszegû követelések (vevõnként <=1 M Ft) esetén az értékvesztés összege az ilyen követelések értékének százalékában is meghatározható. A fajlagosan kisértékû kategóriát a társaság nem használja, a készletek értékvesztésének elszámolásánál egyedi értékelést alkalmaz. Nem jelentõs a külföldi pénznemre szóló követelés, tartozás és a devizakészlet értékelési különbözete akkor, ha az nem haladja meg a követelés, a tartozás és a devizakészlet 5%-át. Követelésekre, tartozásokra vevõnként és szállítónként egyedileg kell megállapítani a különbözetet. Rendkívüli kategória, amit a Szv. tv. meghatároz és az elõbbiekbõl következõen nem szokásos. A kiegészítõ melléklet összeállítása az E.ON Hungária Energetikai Rt. által készített egységes szerkezetû minta alapján történt. 17/75

18 D. ÖSSZE NEM HASONLÍTHATÓ TÉTELEK A BESZÁMOLÓBAN D.1. A ÉVI VILLAMOS ENERGIA ÉRTÉKESÍTÉS IDÕBELI ELHATÁROLÁSA A közüzemi engedélyes tevékenységhez kapcsolódó elhatárolt villamos energia a és a december 31-én végzõdõ években eft, illetve eft. volt. A havi leolvasású fogyasztók (alapdíjas kéttarifás, egyedi, teljesítménydíjas, közvilágítás) és társ áramszolgáltatók esetében -155,6 MFt. került elhatorlásra. Elõzõ évben ilyen jellegû elhatárolás nem volt, így ez egyben a teljes változást is jelenti (az IS-U számlázási rendszer sajátosságai miatt van szükség elhatárolásra ezeken a tarifákon). Az éves egyszeri leolvasású fogyasztók (alapdíjas egytarifás, alapdíjas vezérelt különmért, lakossági A, B és C körében 1.880,2 MFt. került elhatárolásra. Az elõzõ évi 1.242,8 MFt-hoz viszonyított 637,4 MFt. növekmény a következõkkel magyarázható: 143,4 MFt. a tarifális árváltozások miatt következett be. Ezen kívûl az elhatárolt energia mennyisége 25,9 GWh-val nõtt, amely a fogyasztás növekedésével magyarázható: a kiszámlázott energia 60,9 GWh-val emelkedett 2003-ban. A feljogosított fogyasztóktól és más elosztóktól kapott rendszerhasználati díjakon is képzünk lehatárolást a számlázási rendszer sajátosságai miatt ban a feljogosított fogyasztók rendszerhasználati díjain 22,2 MFt-ot a társ áramszolgáltatókén pedig 199,4 MFt.-ot határoltunk el, összesen tehát 221,6 MFt.-ot. 18/75

19 E. A MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK Változás eft % eft % eft % ESZKÖZÖK Befektetett eszközök , , ,7 Immateriális javak , , ,3 Tárgyi eszközök , , ,5 Befektetett pénzügyi eszközök , , ,8 Forgóeszköz , , ,0 Készletek , , ,4 Követelések , , ,3 Értékpapírok 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Pénzeszközök , , ,3 Aktív idõbeli elhatárolások , , ,8 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN , , ,0 FORRÁSOK Saját tõke , , ,2 Jegyzett tõke , ,0 0 0,0 Jegyzett, de még be nem fizetett tõke 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Tõketartalék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Eredménytartalék , , ,8 Lekötött tartalék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Értékelési tartalék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Mérleg szerinti eredmény , , ,6 Leányvállalati saját tõke változás , ,1 0 0,0 Konszolidáció miatti változások , , ,9 Céltartalékok , , ,5 Kötelezettségek , , ,8 Hátrasorolt kötelezettségek 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Hosszú lejáratú kötelezettségek , , ,8 Rövid lejáratú kötelezettségek , , ,8 Passzív idõbeli elhatárolások , , ,9 FORRÁSOK ÖSSZESEN , , ,0 A mérlegstruktúrában figyelemreméltó: - a tárgyi eszközök meghatározó jellege, melynek részaránya 73%, - nem jelentõs az immateriális javak és a pénzügyi befektetések mértéke, - a követelésállomány 130,3%-kal növekedett, 19/75

20 - a forrásoldalból kitûnik, hogy a vagyon fõ finanszírozási forrása a saját tõke, amely az összes forrás 51,1%-a. A mérlegfõösszeg jelentõs, 28%-os mértékû ( eft-os) növekedésében a legfõbb szerepet az alábbi tényezõk játszották: - eszközoldalon mind a befektetett eszközök, mind pedig a forgóeszközök állományában bekövetkezett növekedés, - forrásoldalon a kötelezettségek, valamint a passzív idõbeli elhatárolások állományának gyarapodása. Eszköz oldalon a befektetett eszközök értéke eft-tal nõtt, amely elsõsorban a tárgyi eszközök értékének növekedésével magyarázható. Növekedésük 14,5%-os, és tekintve, hogy közel 98%-os részarányt képviselnek a befektetett eszközökön belül, változásuk értéke igen jelentõs, eft-ot tesz ki. A forgóeszközök részaránya az eszközökön belül 22,6%-ra emelkedett az elõzõ évhez képest, a forgóeszközök igen nagy részét, több mint 80%-át kitevõ követelések nagymértékû növekedése miatt. Az aktív idõbeli elhatárolások eft-os növekedését elsõsorban a meghatározó részarányt képviselõ, nem számlázott energia árbevétel aktív idõbeli elhatárolásának nagymértékû gyarapodása okozta. Forrás oldalon a saját tõke eft-tal csökkent, amely a mérleg szerinti eredmény és a konszolidáció miatti változások csökkenésének a hatása. A kötelezettségek mértéke 98,9%-kal emelkedett, amely elsõsorban a 99%-os részarányú rövid lejáratú kötelezettségek növekedésével indokolható. A kötelezettségek forrásokon belüli részaránya a fentiek következtében elérte a 23,6%-os részarányt. A passzív idõbeli elhatárolások értéke eft-tal növekedett, elsõsorban a költségek, ráfordítások passzív idõbeli elhatárolásának jelentõs emelkedése miatt. 20/75

21 E.1. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK E.1.1. Immateriális javak Az immateriális javak egyes csoportjaiban bekövetkezett változásokat a következõ táblázat mutatja be. IMMATERIÁLIS JAVAK ÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA január 01-tõl december 31-ig Állomány-változás megnevezése Vagyoni értékû jogok (111) Szellemi termékek (113) Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (114) Alapítás átszerv. aktivált értéke (115) Összesen Bruttó érték január 1. nyitó Növekedés Csökkenés Rt-n belüli mozgás i állomány Értékcsökkenés január 1. nyitó Növekedés /terv szerinti/ /terven felüli/ Csökkenés Rt-n belüli mozgás i állomány Nettó érték január 1. nyitó Változás i állomány Mérlegben lévõ érték Az immateriális javak mérlegben szereplõ értéke eft, melynek 89,26%-a a szellemi termékekbõl tevõdik össze. 21/75

22 E.1.2. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök állományváltozása a beszámolási idõszakban a különbözõ eszközcsoportoknál az alábbiak szerint alakult: Adatok eft-ban Állomány-változás megnevezése Ingatlanok Termelési célú gépek, berendezések, jármûvek Egyéb berendezések, felszerelések, jármûvek Összesen Bruttó érték január 1. nyitó Növekedés Csökkenés Rt-n belüli mozgás i állomány Értékcsökkenés január 1. nyitó Növekedés /terv szerinti/ /terven felüli/ Csökkenés Rt-n belüli mozgás i állomány Nettó érték* január 1. nyitó* Változás i állomány Mérlegben lévõ érték /75

23 A tárgyi eszközök nettó értéke 6,444 milliárd forinttal növekedett egy év alatt. Az ingatlanok értékcsökkenését 3,714 milliárd Ft-tal meghaladta az aktiválások értéke. A megújítás mértéke, vagyis az aktiválások és a záró bruttó érték aránya 14.1%-os, ez majdnem 5%-os növekedés az elõzõ évi 9.18%-hoz képest. (Megjegyzés: a *-gal jelölt adatok esetében a 2003-as nyitó- és a 2002-es záró mérlegtõl való eltérés azzal magyarázható, hogy a 2003-as évben az SAP rendszerre való átállás során, tárgyi eszköz átsorolásokra került sor a Debreceni Erõmû és Nyíregyházi Erõmûnél egyaránt. ) E Ingatlanok Növekedés Csökkenés Rt-n belüli mozgás Költség növ. Csökkenés Rt-n belüli mozgás * Változás Telkek /122000/ Üzemi épületek / / Bruttó érték Értékcsökkenés Nettó érték* Adatok eft-ban Raktár / / Energia szolg.épületek /123009/ Irodaépületek /123012/ Egyéb épületek / / Jóléti épületek / / Id. ingatlanon végzett beruh./1230/ Villamos hálózatok / / Egyéb építmény / / Ing.hoz kapcs.vagyoné.jog Összesen: Az ingatlanokon belül a villamos hálózatok részaránya 84,0 %. ( A *-gal jelölt adatok esetében eft eltérés van a 2002-es záró és 2003-as nyitó adatok között az SAP-ra való átállás miatt.) E Mûszaki gépek, berendezések Növekedés Csökkenés Bruttó érték Értékcsökkenés Nettó érték* Rt-n belüli mozgás Költség növ. Csökkenés Rt-n belüli mozgás * Változás Transzf.áll., vill. ber. /1310/ Jármûvek /132000/ Számítástechn. eszk. /133/ Egyéb gépek, berend. /134/ Szállítóeszközök /135000/ Hírközlõ berend. /136000/ Összesen: /75

24 A mûszaki berendezések, gépek aránya 31%-os a tárgyi eszközökön belül. E Egyéb berendezések, felszerelések, jármûvek Növ. Csökk. ( A *-gal jelölt adatok esetében eft eltérés van a 2002-es záró és 2003-as nyitó adatok között az SAP-ra való átállás miatt.) Adatok eft-ban Bruttó érték Értékcsökkenés Nettó érték* Rt-n belüli mozgás Növ. Csökk. Rt-n belüli mozgás * Változás Üzemi gépek /1411/ Szállitóeszközök /1412/ Hírközlõ berend. /141006/ Jármûvek /142/ Számítástechn. eszk. /143/ Irodai berend. /143002/ Egyéb gép.berend/141007/ Jl.jármü+ber./ / Képzõmüv.alk. /145000/ Összesen: Az egyéb berendezések, felszerelések, jármûvek a tárgyi eszközök 1,85%-át teszik ki. E Beruházások adatok eft-ban Beruházások nyitó állománya Beruházás állományának növekedése Üzembe helyezett beruházások Beruházások állományának csökkenése Záró befejezetlen állomány A beruházások értéke több mint 932 MFt, amely emeli a szolgáltatás színvonalát és javítja a teljesítõképességet. 24/75

25 E.1.3. Befektetett pénzügyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök értéke dec. 31-én dec. 31-én Változás % Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban ,2 Egyéb tartós részesedés ,0 Egyéb befektetett pénzügyi eszköz ,6 Összesen ,8 A befektetett pénzügyi eszközök között a társaság részesedéseit és a dolgozóknak adott kölcsönt tartjuk nyilván. E Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban folyamán az E.ON EÜT Kft-ben tõkeemelésre került sor összesen eft értékben, amelyhez a Debreceni Erõmû eFt értékû tárgyi eszköz és készlet, a Nyíregyházi Erõmû eFt. értékû tárgyi eszköz és készlet apporttal járult hozzá. Így ez a befektetett eszközállományunk a tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban mérlegsorra került átvezetésre. E Egyéb tartós részesedés Egyéb tartós részesedések között a DKCE Kft-ben, a ZSG Hungária Kft-ben, a Bakony Hõerõmû Rt-vel közösen létrehozott Zánkai Üdülõ Telepben és a HÓDIKÖT Kft-ben lévõ részesedéseinket mutatjuk ki, melyek értékében nem történt változás az elõzõ idõszakhoz képest. E Egyéb befektetett pénzügyi eszközök Ezen a mérlegsoron a társaságok által a munkavállalóknak lakásvásárlási, építési támogatásra nyújtott kamatmentes kölcsönt mutatjuk ki. Változás az elõzõ évhez képest, hogy a Debreceni Erõmû Kft. dolgozóinak adott kölcsöne visszafizetésre került. 25/75

26 E.2. FORGÓESZKÖZÖK E.2.1. Készletek állományváltozása Készletek dec. 31-én dec. 31-én Adatok eft-ban Változás % Anyagok ,4 Késztermékek ,0 Áruk ,0 Összesen ,4 A TITÁSZ Rt január 1-i nyitó készletállománya 695 M Ft (ebbõl raktári készlet 681 MFt), zárókészlete 612 M Ft (ebbõl raktári készlet 593 M Ft.) volt. A Debreceni Erõmû Kft január 1-i nyitó készletállománya eft (ebbõl tüzelõanyag raktári készlet eft), zárókészlete eft, amelyet teljes egészében a raktáron lévõ tüzelõanyag készletek alkotnak. A Debreceni Erõmû Kft. a 2003-as üzleti év elején eFt. értékû készletet apportált az E.ON EÜT Kft-be. A Nyíregyházi Erõmû Kft január 1-i nyitó készletállománya eft (ebbõl tüzelõanyag raktári készlet eft), zárókészlete eft, amelynek közel 100%-át a raktáron lévõ tüzelõanyag készletek alkotják. A Nyíregyházi Erõmû Kft. a 2003-as üzleti év elején eFt. értékû készletet apportált az E.ON EÜT Kft-be. 26/75

27 E.2.2. Követelések dec. 31-én dec. 31-én Követelések áruszállításból és szolgáltatásból ,3 Követelések kapcsolt vállalkozásokkal szemben ,0 Követelések egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozásokkal szemben Követelések Adatok eft-ban Változás % ,0 Egyéb követelések ,0 Összesen , december 31-én fennálló követelések az elõzõ év végéhez mérve 130,3%-kal növekedtek. E Vevõkövetelések Adatok eft-ban Vevõkövetelések Változás % dec. 31-én dec. 31-én Villamosenergia vevõk ,5 Hõenergia vevõk ,6 Egyéb belföldi vevõk ,0 Külföldi egyéb vevõk ,0 Összesen ,1 27/75

28 A vevõkövetelések összetételét és lejárat szerinti csoportosítását a következõ táblázat mutatja: Adatok eft-ban dec. 31-én dec. 31-én Változás % Határidõn belüli ,3 Harátidõn túli, ebbõl , napos , napos , napos ,8 361 napos ,7 Összesen ,2 Elszámolt értékvesztés a vevõk minõsítése alapján: Vevõállomány Értékvesztés számvitel Értékvesztés adótörvény szerint (eft) szerint (eft) Határidõn belüli (együttes minõsítés alapján), ebbõl Határidõn túli (együttes minõsítésû köv.), ebbõl napos napos napos napos Összesen A vevõállomány az eszközérték 9,4%-a, ami igen magas, melynek fõ oka: - a kényszerítési lehetõség 90 nap után nyílik meg - a fogyasztók jelentõs hányada késlekedik a fizetéssel a 90 napos kikapcsolási határidõig. A 90 napon belül elsõsorban a késedelmi kamat terheli a fogyasztót. 28/75

29 E Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések kapcsolt vállalkozással szemben dec. 31-én dec. 31-én Változás % Anyavállalat ,0 Leányvállalat ,0 Társult vállalkozás 0 0 0,0 Egyéb 0 0 0,0 Összesen ,0 E Követelések egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozással szemben Energia és egyéb követeléseket mutatjuk ki az egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozásokkal szemben, melyek E.ON csoport szinten nem minõsülnek kapcsolt vállalkozásnak ban csak a ZSG-Hungária Rt.-vel szembeni 234 eft. jelenik meg ezen a soron. 29/75

30 E Egyéb követelések Adatok eft-ban Egyéb követelések Változás % dec. 31-én dec. 31-én Munkavállalókkal szembeni követelés ,4 Költségvetési kiutalási igények, ebbõl ,9 ÁFA ,1 Helyi adó ,8 Társasági adó ,2 Egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozóval szembeni követelés 0 0 0,0 Különféle egyéb követelés ,2 Összesen ,0 Az egyéb követelések állományának nagymértékû, eft-os mérséklõdésének hátterében a meghatározó részaránnyal bíró különféle egyéb követelések összegének csökkenése áll, mely értéke negatív, tehát mint kötelezettsége jelenik meg a Társaságoknál. Mivel a Nyíregyházi Erõmû Kft. eredménye negatív volt, és adóalapja is az maradt, ezért társasági adó kötelezettsége nem keletkezett, így a társasági adó összege is csökkent az elõzõ évhez képest. E.2.3. Értékpapírok Társaságunknak a üzleti évben sem volt értékpapírja. 30/75

31 E.2.4. Pénzeszközök dec. 31-én Pénzeszközök dec. 31-én Adatok eft-ban Változás % Pénztár, csekkek ,5 Bankbetétek ,4 Összesen ,3 A pénzeszközök 48,4%-os csökkenése a fõként a bankbetétek változásából adódik. A legnagyobb mértékû csökkenés a Nyíregyházi Erõmû Kft-nél jelentkezik, ahol a bankbetétek állománya az elõzõ évhez képest 99,5%-kal esett, ahol a legnagyobb részaránnyal (54%-kal) a dolgozói kölcsönöknek fenntartott folyószámla szerepel. 31/75

32 E.3. Aktív idõbeli elhatárolások Aktív idõbeli elhatárolás összetétele a következõ: Aktív idõbeli elhatárolások dec. 31-én dec. 31-én Adatok eft-ban Változás % Villamosenergia árbevétel ,2 Hõenergia árbevétel ,0 Nem realizált árfolyamveszteség 0 0 0,0 Árfolyam nyereség 0 0 0,0 Egyéb árbevétel ,5 Egyéb bevételek ,7 Kamatbevételek ,0 Biztosítás ,4 Bérleti díjak ,5 Folyóirat, hírlapelõfizetés ,5 Postaköltség ,1 Bérköltség ,6 Egyéb ráfordítások ,7 Összesen ,8 A mérlegsor az elõzõ évhez képest eft-tal növekedett. Ezen változás fõként az egyes bevétel fajták idõbeli elhatárolásából adódik. A legnagyobb arányú mozgást a TITÁSZ Rt. esetében jelentkezett az egyéb árbevételek sorában, melynek oka, hogy az ÁFA Törvény változása miatt a tavalyi évben az egyes önkormányzatok közvilágítási díjait még december 31-e elõtt ki lehetett számlázni, szemben az idei évvel. Másik jelentõs változást az egyéb bevételek között tapasztalhatunk, amely szinte teljes egészében a MAVIR Rt. által nyújtott árkiegészítõ pénzeszközök (KÁP) elhatárolásához kapcsolódik. A villamos energia értékesítés idõbeli elhatárolásának célja, hogy a tárgyidõszak (2003. január december 31.) során vásárolt villamos energia költségeivel a megfelelõ villamos 32/75

33 energiaértékesítési bevételek legyenek szembeállíthatóak. Ez megfelel az Szv.tv.-ben megfogalmazott összemérés elvének. Társaságunknál évben került bevezetésre egy új számlázási rendszer, mely a társaságnál már mûködõ SAP R/3 integrált rendszer IS-U modulja. Ennek következtében a könyvelési és számlázási gyakorlat alapvetõen megváltozott az új számlázási rendszer (IS-U) elõtt használatos rendszerekhez képest. Ennek megfelelõen a fogyasztói csoportok, tarifák döntõ többségénél elhatárolásokat kell alkalmaznunk annak érdekében, hogy a számviteli törvénynek megfelelõen járjunk el. A közüzemi engedélyes tevékenységhez kapcsolódó elhatárolt villamos energia a és a december 31-én végzõdõ években ezer Ft, illetve ezer Ft volt. A havi leolvasású fogyasztók (alapdíjas kéttarifás, egyedi, teljesítménydíjas, közvilágítás) és társ áramszolgáltatók esetében -155,6 MFt került elhatárolásra. Elõzõ évben ilyen jellegû elhatárolás nem volt, így ez egyben a teljes változást is jelenti (az IS-U számlázási rendszer sajátosságai miatt van szükség elhatárolásra ezeken a tarifákon). Az éves egyszeri leolvasású fogyasztók (alapdíjas egytarifás, alapdíjas vezérelt különmért, lakossági A, B és C ) körében 1 880,2 MFt került elhatárolásra. Az elõzõ évi 1 242,8 MFt-hoz viszonyított 637,4 MFt növekmény a következõkkel magyarázható: 143,4 MFt a tarifális árváltozások miatt következett be. Ezen kívül az elhatárolt energia mennyisége 25,9 GWh-val nõtt, amely a fogyasztás növekedésével magyarázható: a kiszámlázott energia 60,9 GWh-val emelkedett 2003-ban. A feljogosított fogyasztóktól és más elosztóktól kapott rendszerhasználati díjakon is képzünk elhatárolást a számlázási rendszer sajátosságai miatt ban a feljogosított fogyasztók rendszerhasználati díjain 22,2 M Ft-ot a társ áramszolgáltatókén pedig 199,4 M Ft-ot határoltunk el, összesen tehát 221,6 M Ft-ot. 33/75

34 E.4. SAJÁT TÕKE ALAKULÁSA dec. 31-én dec. 31-én Jegyzett tõke ,0 ebbõl: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken Saját tõke Adatok eft-ban Változás % 0 0 0,0 Jegyzett, de még be nem fizetett tõke 0 0 0,0 Tõketartalék 0 0 0,0 Eredménytartalék ,8 Lekötött tartalék 0 0 0,0 Értékelési tartalék 0 0 0,0 Mérleg szerinti eredmény ,6 Leányvállalati saját tõke változás ,0 Konszolidáció miatti változások ,9 Összesen ,2 A saját tõke állományában igen csekély mértékû csökkenés figyelhetõ meg, amely elsõsorban a konszolidáció miatti változások -38,9%-os változásának (a két erõmû évben és évben fizetendõ osztalékának a különbsége), valamint a mérleg szerinti eredmény negatív értékének egymást kiegészítõ hatásával magyarázható. 34/75

35 E.4.1. Jegyzett tõke összetétele Tulajdonos neve Birtokolt Tulajdonosi Tulajdonosok darab hányad száma E.ON Hungária Rt ,3855% 1 Egyéb külföldi jogi személyek ,0527% 1 Egyéb belföldi jogi személyek ,9752% 36 Letétkezelõk ,0870% 38 Nem regisztrált ,1679% 1 Belföldi magánszemélyek ,7539% Külföldi magánszemélyek ,1606% 633 Önkormányzatok ,0423% 15 Nem nevesített ,3666% 7 Nem forgalomképes részvények 277 0,0081% 1 Összesen ,0% Szavazat elsõbbségi jogot biztosító részvény 1 1 A társaság alaptõkéje Ft, azaz darab tízezer forintos névre szóló törzsrészvénybõl, és egy darab tízezer forint névértékû, névre szóló, az Alapszabályban meghatározott szavazatelsõbbségi jogokat biztosító részvénybõl ( aranyrészvény ) áll. A társaság közgyûlésén a szavazatelsõbbségi jogokat biztosító részvény tulajdonosának hozzájáruló szavazata szükséges többek között az alábbi döntésekhez: az alaptõke felemelése, leszállítása a gazdasági társaság más társasággal való egyesülése, beolvadása, szétválása, más gazdasági társasági formába történõ átalakulása, illetõleg jogutód nélküli megszûnése a társaság lemondása a villamosenergia-termelésrõl, -szállításról és szolgáltatásról szóló évi CX. Tv. Alapján kizárólagos szolgáltatási jogról a mûködési engedélyben meghatározott szolgáltatási területen. egyes részvényfajtákhoz fûzõdõ jogok megváltoztatása A szavazatelsõbbségi részvény tulajdonosa kizárólag a Magyar Állam lehet, amely részvényesi jogait a társasággal szemben a Gazdasági Miniszter útján gyakorolja. 35/75

36 E.5. CÉLTARTALÉK dec. 31-én dec. 31-én Céltartalék várható kötelezettségekre ,3 ebbõl: Céltartalék Adatok eft-ban Változás % garanciális kötelezettségekre 0 0 0,0 környezetvédelemre ,4 végkielégítésre ,0 korengedményes nyugdíjra ,7 egyéb ,0 Céltartalék jövõbeni kötelezettségekre 0 0 0,0 Egyéb céltartalék ,7 Összesen , ban környezetvédelemre és korengedményes nyugdíjra, végkielégítésre, valamint egyéb kötelezettségekre is lettek céltartalékok képezve, összesen eft értékben. A Debreceni Erõmû Kft.-nél a környezetvédelmi céltartalékból feloldásra került az év során megvalósított talajcsere számlaértéke, amely miatt 16,4%-kal csökkent értéke. Végkielégítésre történõ céltartalék képzés a TITÁSZ Rt.-nél történt 2003-ban. E.6. KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratú kötelezettségként az egy évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsönt, hitelt a mérlegkészítés napját követõ egy éven belül esedékes törlesztések levonásával mutatjuk ki. Rövid lejáratú kötelezettség az egy éven belüli kötelezettség. 36/75