SZİKE ANDREA * A BGF NYTK német középfokú szakmai nyelvvizsgájának egyes részei a KER tükrében

Átírás

1 SZİKE NDRE * GF NYTK német középfokú szakmai nyelvvizsgájának egyes részei a KER tükrében Einige ufgaben der Sprachprüfung Wirtschaftsdeutsch an der udapester Wirtschaftshochschule im Spiegel des Gemeinsamen Europäischen Referenzrahmens In Ungarn müssen alle Prüfungszentralen ihre Sprachprüfungen mit den Skalen des Gemeinsamen Europäischen Referenzrahmens (GER) harmonisieren. Die Prüfungszentrale der udapester Wirtschaftshochschule hat mit dem Harmonisierungsprozess unter dem Namen Strasbourg Projekt im Frühjahr 004 begonnen. Die Studie möchte aus diesem Projekt das Vorgehen bei mehreren Prüfungsaufgaben (dem Schreiben und den mündlichen Prüfungsaufgaben, Mittelstufe) und dessen Ergebnisse vorstellen, indem sie auch die Probleme der nwendung der GER-Skalen bezüglich Fachsprache beschreibt. Konvergencia-kritériumok nem csak a gazdasági mutatókban, hanem számos más területen is érvényesülhetnek. nyelvoktatás, nyelvtudás-mérés területén is jelen van az Európai Unióban az egységességre való törekvés. Ennek kézzel fogható példája a Közös Európai Referenciakeret (KER), amelyet ugyan az Európa Tanács kezdeményezésében valósítottak meg, de az Európai Unió is elfogadja és támogatja. 95/005 kormányrendelet. 5. bekezdése és annak melléklete értelmében az összes magyarországi nyelvvizsgaközpontnak meg kell valósítania nyelvvizsgarendszerének a KER skáláihoz való igazítását. harmonizációs folyamat azonban nem csak magyarországi jelenség, egész Európára kiterjed. Eredményeként remélhetıleg összehasonlíthatóvá válnak az európai nyelvvizsgák szintjei. GF NYTK már 004 tavaszán megkezdte szintmeghatározási munkáját. z alábbiakban ebbıl a harmonizációs projektbıl egyes német középfokú vizsgafeladatok szintbemérési folyamatát szeretném bemutatni.. Közös Európai Referenciakeret z Európa Tanács felkérésére még 97-ben kezdett el egy európai és Európán kívüli szakemberekbıl álló team behatóan foglalkozni a nyelvtanulással, nyelvtanítással és értékeléssel, ennek a munkának az eredménye újragondolások, javítások, átdolgozások után a magyarul 00-ben megjelent Közös Európai Referenciakeret Nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés címő kötet. Közös Európai Referenciakeret legnagyobb értéke a nevében rejlik: megpróbál közös alapot nyújtani a nyelvtanulás, nyelvtanítás és az értékelés területén mégpedig egész Európában. Nem ország- vagy nyelvspecifikus kritériumokat tartalmaz, hanem a kontinensen bárhol használható szintleírásokat, amelyek egyaránt megkönnyítik * GF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fıiskolai Kar, Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézeti Tanszék, fıiskolai adjunktus. 386

2 SZİKE.: GF NYT NÉMET KÖZÉPFOKÚ SZKMI NYELVVIZSGÁJÁNK... a nyelvtanulók és a nyelvoktatással foglalkozó szakemberek munkáját. Leírja, milyen készségekkel, kompetenciákkal kell rendelkezniük a tanulóknak, hogy idegen nyelven is sikeresen kommunikálhassanak, megállapítja a nyelvtudás szintjeit, segítséget nyújt a nyelvtanároknak, tananyagfejlesztıknek ill. az oktatás irányítóinak a célok, tartalmak és módszerek kidolgozásában és a nyelvtudás értékelésében. KER megpróbálja az oktatásszervezıket, nyelvtanárokat, tananyagfejlesztıket, vizsgáztatókat arra ösztönözni, hogy munkájukat a tanulók szükségleteire, motivációjára, tulajdonságaira és forrásaira építsék.. jelenlegi szintek Magyarországon és a KER szintjei Magyarországon jelenleg általános ill. szakmai, egy-, vagy kétnyelvő alap-, közép- és felsıfokú nyelvvizsgákat lehet tenni. Mindig az adott vizsgaközpont akkreditációjától függ, hogy nyelvvizsgarendszerük egy- vagy kétnyelvő-e; csak általános nyelvbıl vagy csak szaknyelvbıl, esetleg mindkettıbıl lehet-e vizsgázni. Nemcsak hazai nyelvvizsgaközpontok vizsgarendszerei kaptak akkreditációt, hanem számos ún. nemzetközi nyelvvizsgarendszer is. z. táblázat a KER szintjeinek, valamint magyar nyelvvizsgaszinteknek a megfelelését mutatja a már említett kormányrendelet melléklete alapján. Ezek a szintek mind általános, mind szakmai nyelvvizsga esetében érvényesek.. táblázat KER szintjei és a magyarországi nyelvvizsgaszintek Mesterfokú nyelvhasználó Önálló nyelvhasználó lapszintő nyelvhasználó KER szintjei mesterszint haladó szint felsıfok középszint középfok küszöbszint alapfok alapszint minimum szint Magyarországi szintek harmonizációs folyamat esetében így elsısorban a KER --ig terjedı skáláira kell koncentrálni, a kormányrendelet szerint azonban bármely szintet lehet akkreditálni, de természetesen az adott vizsgaközpont döntése, hogy ezt megteszi-e és szint esetében is. 3. Strasbourg-projekt rövid ismertetése GF NYTK vizsgarendszer szintjeinek megfeleltetése az Európa Tanács hatfokú skálájának címő projekt, röviden: Strasbourg-projekt, két céllal jött létre: egyrészt a NYT felhívása alapján minden nyelvvizsgaközpontnak el kellett kezdenie e munkát, 387

3 UDPESTI GZDSÁGI FİISKOL MGYR TUDOMÁNY NPJ, 005 másrészt Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása és ezzel kapcsolatban a nyelvvizsgák nemzetközi érvényessége miatt is szükséges volt e folyamat elindítása. GF NYTK az Európa Tanács Nyelvpolitikai Osztályának felhívására vállalkozott arra több nyelvvizsgaközponttal együtt, hogy kipróbálja a megfeleltetési folyamat végrehajtásához készült kézikönyv próbaváltozatát (Relating language examinations to the ommon European Framework of Reference for languages: learning, teaching, assessment (EF), Manual, Preliminary pilot version, 003., ill. Nyelvvizsgák illeszkedése a Közös Európai Referenciakerethez, 005). kézikönyv útmutatásainak megfelelıen elıször egy familiarizációs szakasz zajlott, amelyben a GF NYTK által meghívott vizsgáztatók szakértık rendkívül alaposan megismerkedtek a KER szintjeivel, ill. a kézikönyvben javasolt több szintmeghatározási folyamatot is elvégeztek. Ezt követte a specifikációs szakasz, amikor a saját nyelvvizsga-leírásunkat vetettük össze a KER rendszerével standardizálás során pedig a rendelkezésre álló kalibrált mintafeladatok elemzése, majd pedig saját vizsgázói mintateljesítmények értékelése zajlott a KER skálái alapján. Ez a folyamat az angol nyelvő kézikönyv útmutatásai alapján, angol nyelvő vizsgázói mintateljesítmények értékelésével meghívott szakértıt nem csak angol szakos tanárokat érintett. projekt második részében nyelvenként ismétlıdtek meg az elsı fázis szakaszai. következıkben a német középfokú szakmai nyelvvizsga szóbeli részét és az írásfeladatot érintı harmonizációs folyamatot szeretném bemutatni. 4. kutatás rövid leírása (résztvevık, kutatási kérdések) német nyelvi feladatok harmonizációja két lépésben történt. Elsıként a GF NYTK munkájában már régóta közremőködı vizsgáztató kollégákat kértük fel, hogy a fent ismertetett folyamatban vegyenek részt. projekt ezen fázisa 3, ill. 8 kollégát érintett. İk a megfelelı familiarizációs és specifikációs szakaszok után egy középfokú szóbeli nyelvvizsgáról készült videó alapján egy vizsgázói teljesítményt, ill. egy-egy írásfeladat 3-3 megoldását bíráltak el a GF NYTK értékelési szempontjai, valamint a KER szintjei szerint. z eltérı számokat az magyarázza, hogy az írásfeladatok megoldásainak értékelését csak 8 fı végezte el és juttatta vissza a nyelvvizsgaközpontba. E folyamat során a következı kérdésekre kerestünk választ: ) Lehet-e a KER szintjeit szakmai nyelvvizsga esetében alkalmazni? ) GF NYTK nyelvvizsgarendszerének értékelési szempontjai alapján alkotott értékítélet, ill. a KER skálái szerinti értékelés megfelelnek-e egymásnak, azaz a vizsgán az elıírt 60% felett teljesítı vizsgázó a KER szerint is szintő nyelvtudással rendelkezik-e, ill. az esetleges magasabb pontszám tükrözıdik-e a KER szerinti megítélésben is? Második lépésként a nyelvvizsgaközpont meghívta minden arra vállalkozó vizsgáztatóját, hogy egy szombati napon ismerkedjenek meg a KER szintjeivel és értékeljék ugyanazokat a vizsgafeladatokat, amelyeket a fent említett vizsgáztatók is értékeltek. Ekkor a szóbeli mintateljesítmény elbírálásában 7 vizs- 388

4 SZİKE.: GF NYT NÉMET KÖZÉPFOKÚ SZKMI NYELVVIZSGÁJÁNK... gáztató vett részt, a 3-3 írásfeladat-megoldást azonban csak 9 fı értékelte. z arány valószínőleg azzal magyarázható, hogy a túl hosszúra nyúlt program végére maradt írásfeladatokat már csak a budapesti vagy a udapesthez közel lakó vizsgáztatók tudták minısíteni. Jelen esetben a következı kutatási kérdések merültek még fel: 3) Miként ítéli meg ez a 7, ill. 9 vizsgáztató a mintateljesítményeket? 4) dódik-e eltérés az ı értékítéletük és a régóta vizsgáztató kollégák értékelése között? 5. kutatás eredménye 5.. z írásfeladat z írásfeladat a GF NYTK német középfokú nyelvvizsgájának részét képezi, jelen esetben egy-egy álláspályázatra elküldendı motivációs levelet kellett a vizsgázóknak megírniuk. zért választottuk ezt a feladatot, mert ilyen típusú szöveget mind az idegenforgalmi-vendéglátó, mind az üzleti nyelvvizsga keretében kell írni, így mindkét szak esetében jól használható. konkrét megoldásokra (mindkét szak esetében 3 megoldás) pedig azért esett a választás, mert ezeket már az adott vizsgaidıszakban a standardizálás keretében együtt értékelték a vizsgáztatók, így összehasonlításképpen rendelkezésre álltak az akkor közösen kialakított pontszámok. z írásfeladatok KER szerinti értékelésénél használt skálákat és GF NYTK megfelelı skáláit a. táblázat mutatja. Már a harmonizáció legelsı fázisában úgy ítéltük meg, hogy ezek a KER-skálák felelnek meg leginkább a GF NYTK írásfeladatnál alkalmazott értékelési szempontjainak, így az ott elfogadott skálákat használtuk aztán a teljes folyamat alatt is.. táblázat z írásfeladat értékelésénél alkalmazott skálák GF NYTK értékelési szempontjai Feladatmegoldás Szókincs/frazeológia Szövegkezelési technika Nyelvhelyesség/helyesírás Írásfeladat (középfok) értékelése KER skálák Általános írásbeli produkció (77. o.) szókincs alkalmazása (35. o.) Koherencia és kohézió (5. o.) Grammatikai helyesség (37. o.) Elsı pillantásra úgy tőnik, hogy a KER skáláival szinte ugyanúgy lehet értékelni a vizsgázói teljesítményeket a szaknyelvi vizsgán, mint a GF NYTK értékelési szempontjaival. Ha azonban példaként kiragadjuk a KER Általános írásbeli produkció - szintjeinek leírását, akkor árnyaltabbá válik a kép: KER 005, 77. p. 389

5 UDPESTI GZDSÁGI FİISKOL MGYR TUDOMÁNY NPJ, 005 Világos, jól szerkesztett szövegeket tud írni összetett témákról, a lényeges, fontos kérdéseket kihangsúlyozza, a nézeteket kiegészítı gondolatokkal, érvekkel és megfelelı példákkal fejti ki és támasztja alá, és megfelelı befejezéssel kerekíti le. Világos, részletes szövegeket tud írni érdeklıdési körével kapcsolatos számos témakörben úgy, hogy több forrásból származó adatokat és érveléseket összegez és értékel. Egyszerő összefüggı szöveget tud írni számos érdeklıdési köréhez tartozó, ismerıs témában, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Ebben a leírásban sehol nem jelenik meg a szaknyelvre utaló szempont, látható, hogy általános nyelvre készült, hiszen az érdeklıdési körével kapcsolatos számos témakör, ill. az összetett témakörök nem felelhetnek meg a szakmai nyelvhasználat specifikus szituációinak. Ugyanez elmondható ennek a skálának a többi szintjérıl, ill. az alkalmazott összes skála esetében is. míg a GF NYTK értékelési szempontjai minden esetben kitérnek a szakmai nyelvhasználat ismérveire (pl. szövegfajta, szakszókincs, megfelelı stílusú, szerkezető és formájú szöveg, nyelvi szerkezetek adekvát használata stb.), addig a KER skáláiban ez a szempont nem mindig jelenik meg. Szükség volt az értékelés során egy bizonyos fokú kreativitásra, képzelıerıre, hogy szaknyelvi szituációkban amilyen pl. a két adott írásfeladat is használni tudjuk a KER skáláit. vizsgázói teljesítmények értékelése a következıképpen alakult: Mint az a 3. táblázatból is látható, nem volt egységes a teljesítmények megítélése, sem a KVIFK vizsgáztatói között, sem pedig a külsı vizsgáztatók esetében. Sajnos mindkét csoportnál elıfordult, hogy egy adott megoldást nem soroltak be egy szintre, hanem két értékítélet is született ugyanazon skálán belül. Ebbıl adódik, hogy az értékelések összegzésénél néha nagyobb számot (pl. 444, általános írásbeli produkció: I./9, ill. II./0) kapunk, mint a résztvevık száma (8, ill. 9 fı). Egyértelmően kiderült azonban, hogy a jobb vizsgázói teljesítményeket a vizsgáztatók a KER-skálák használatakor is magasabb szintbe sorolták be (pl. 444 sorszámú levél). két csoport értékeléseinek összehasonlításakor megfigyelhetık néhol nagyon is szembetőnı eltérések. Összességében elmondható, hogy az elsı csoport vizsgáztatóinak értékelése valamivel egységesebb képet mutat, mint a másik vizsgáztatói csoporté, bár az ı esetükben is elıfordult nagy szóródás (pl : általános írásbeli produkció). İk általában jobbnak is ítélték a vizsgázói teljesítményeket, mint a külsı vizsgáztatók, és értékítéletük inkább tükrözi a nyelvvizsgán kapott pontszámokat. z egységesebb, ill. jobb értékítéletek megszületésének több oka is lehet. Feltételezhetı, hogy az elsı csoport vizsgáztatói nagyobb tapasztalattal rendelkeznek a vizsgázói teljesítmények megítélésében és a KER szintjeit is módjuk volt jobban megismerni. Mindannyian feladatfejlesztıként is részt vesznek a GF NYTK munkájában, így jobban ismerik az egész vizsgafolyamatot, és maguk is állítottak már össze írásfeladatot, ami az értékelésnél is elınyt jelenthet. 390

6 SZİKE.: GF NYT NÉMET KÖZÉPFOKÚ SZKMI NYELVVIZSGÁJÁNK Sorszám 3. táblázat vizsgázói teljesítmények értékelése írásfeladat KER szerinti értékelés: írásfeladat (I.= KVIFK vizsgáztatói; II.= külsı vizsgáztatók) Általános írásbeli produkció Szókincs alkalmazása GF NYTK szempontrendszere szerinti pontszámok - vizsgaeredmény Kohézió, koherencia Grammatikai helyesség Feladatmegoldás Szókincs, frazeológia Szövegkezelési technika Nyelvhelyesség, helyesírás I. II. I. II. I. II. I. II hhoz, hogy eldönthessük, hogy ez az eltérés a két vizsgáztatói csoport között egyedi jelenség-e vagy más területen is megfigyelhetı, a szóbeli vizsgateljesítmény értékelésének összehasonlítása is szükséges. 39

7 UDPESTI GZDSÁGI FİISKOL MGYR TUDOMÁNY NPJ, Szóbeli feladatok szóbeli nyelvvizsgán nyújtott vizsgázói teljesítmény értékeléséhez a GF NYTK korábban vizsgáztatói alapképzéséhez készített próbavizsga videó felvételét használtuk fel. vizsgázó ugyan idegenforgalmi-vendéglátó szaknyelvbıl tett vizsgát, de a szakmai beszélgetés témája az Európai Unió volt, így az üzleti nyelvet tanító kollégák is nehézségek nélkül értékelni tudták teljesítményét. Jelen esetben szintén problémát jelentett a megfelelı skálák kiválasztása részben a már említett szakmai nyelvhasználat miatt, részben pedig azért, mert a KER készség- és kompetencia leírásaiból hiányzik a kétnyelvőségre, tehát a nyelvi kódváltásra való utalás, a GF NYTK vizsgafeladatai között azonban szerepel a közvetítés (magyar nyelvrıl idegen nyelvre [írásbeli vizsga], ill. idegen nyelvrıl magyar nyelvre [szóbeli]) is. kérdéses vizsgarész értékelésére kompromisszumos megoldásként a KER beszédkészségnél használt 3 skáláját: Szóbeli folyékonyság (56. o.), Tartalmi pontosság (56. o.) és Szövegfeldolgozás (5. o.) alkalmaztuk. GF NYTK szóbeli vizsgafeladatainak értékelésére szolgáló szempontokhoz hasonló skálákat nehéz volt találni a KER-ben, így a saját szempontjainknál jóval több skálával dolgoztunk. z adott vizsgafeladatnál használt KER-skálák és a GF NYTK értékelési szempontjai a 4-6. táblázatban, az eredményekkel együtt láthatók. Megkértük továbbá a vizsgáztatókat, hogy az egyes feladatokat mindig értékeljék globálisan is, tehát jelöljenek meg egy KER-szintet, amely a vizsgázó adott feladatnál nyújtott teljesítményét egészében tükrözi, mivel a nyelvvizsga szóbeli része során a két vizsgáztató közül egyikük aki a vizsgáztatást végzi mindig globálisan értékeli a vizsgázó teljesítményét. z adatok értékelésébıl kiderül, hogy az elsı csoport vizsgáztatói ismét jobbnak látták a vizsgázó teljesítményét, mint a külsı vizsgáztatók, és értékítéletük jobban tükrözi a próbavizsgán elért pontszámokat. Ha az adatokat részletesebben elemezzük, látható, hogy az egyes feladatok megoldásának globális megítélésében a külsı vizsgáztatók két helyen is (., ill. 3. feladat) inkább szintre helyezték a vizsgázó teljesítményét, szemben az elsı csoport vizsgáztatói által inkább preferált szinttel. Ugyanakkor érdekes megfigyelni, hogy a globálisan adott szint nem tükrözıdik mindig az egyes skálák esetében is, mivel az. feladatnál és a legtöbbször megjelölt szint. z elsı csoport vizsgáztatóinál viszont az tapasztalható, hogy a 3. feladatra globálisan adott szint az egyes skálák használatakor sokszor a tartományba is lecsúszik. Ezeket az értékítéleteket nem tükrözik a próbavizsgán, ill. a valódi nyelvvizsgán az. feladatra kapott pontszámok (6 és 7 pont), míg a 3. feladatnál a próbavizsgán elért eredmény közelebb áll a KER-skálák szerinti értékeléshez. ( vizsgaeredményeknél zárójelben a jelölt adott vizsgaidıszakban kapott pontszámai láthatók. Természetesen a valódi vizsgán más témákról kellett beszélnie, mint a próbavizsgán.) szóródásokat tekintve ismét megállapítható, hogy az elsı csoport vizsgáztatói valamivel egységesebben ítélik meg a vizsgázói teljesítményt, 5 szempontnál is csak két szint fordul elı az értékelésük során. második csoport vizsgáztatói 4 esetben is legalább 4 szintre tették az adott teljesítményt, ilyen az elsı cso- 39

8 SZİKE.: GF NYT NÉMET KÖZÉPFOKÚ SZKMI NYELVVIZSGÁJÁNK... port esetében ennél a két vizsgafeladatnál csak egyszer fordult elı (3. feladat: szókincs alkalmazása).. vizsgafeladatnál a külsı vizsgáztatók a Tartalmi pontosságot - szint közé teszik, ami 5 szintet jelent ugyanazon skálán belül szemben az elsı csoportnál elıforduló 3 szinttel. Tehát volt, aki mesterszintőnek ítélte meg a vizsgázó teljesítményét ( fı), és akadt olyan, aki szerint még a középfokot sem érte el a produkció ( fı)! KER skálák. feladat 4. táblázat vizsgázói teljesítmény megítélése szóbeli vizsga,. feladat I. = KVIFK vizsgáztatói II. = külsı vizsgáztatók GF NYTK értékelı szempontjai Szakmai jellegő bevezetı beszélgetés Globális 7 0 Összesen 6p (7p) Társalgás 0 7 eszédértés Ált. szóbeli interakció Ált. nyelvi készségek Szókincs terjedelme Szókincs alkalmazása Grammatikai helyesség Fonológiai tudás Vizsgaeredmény eszédkészség, interakció Szókincs, frazeológia Szóbeli folyékonyság Nyelvhelyesség, kiejtés 393

9 UDPESTI GZDSÁGI FİISKOL MGYR TUDOMÁNY NPJ, feladat 4. táblázat (folytatás) vizsgázói teljesítmény megítélése szóbeli vizsga, 3. feladat Szakmai beszélgetés Globális Összesen p (6p) Ált. szóbeli interakció Ált. nyelvi készségek Szókincs terjedelme Fonológiai tudás KER skálák Feladatmegoldás eszédkészség, interakció Szakmai szókincs Szókincs alkalmazása Nyelvhelyesség, kiejtés 5. táblázat vizsgázói teljesítmény megítélése szóbeli vizsga,. feladat I. = KVIFK vizsgáztatói II. = külsı vizsgáztatók GF NYTK értékelı szempontjai Grammatikai helyesség Vizsgaeredmény. feladat Írott szöveg közvetítése tése Globális Összesen 8p (0p) Tartalmi pontosság Szóbeli folyékonyság Szövegfeldolgozás Értelmezés Közvetítés 0 3 legegységesebb eredmények a 4. feladatnál nyújtott vizsgázói teljesítmény megítélésekor születtek. Látható, hogy mindkét vizsgáztatói csoport csak 3 394

10 SZİKE.: GF NYT NÉMET KÖZÉPFOKÚ SZKMI NYELVVIZSGÁJÁNK... szintre (az elsı csoport a Rugalmasság értékelésekor csak szintre) helyezte az adott teljesítményt. Feltőnı még, hogy ennél a feladatnál mindkét csoport esetében a a domináns szint, ami a vizsgázó nyelvvizsgán kapott pontszámainál valamivel rosszabb eredményt jelent. Figyelemre méltó, hogy mindkét értékelı csoport létszámához viszonyítva sem elhanyagolható a szintő értékelések száma, ami jóval elmarad a jelölt nyelvvizsgán szerzett pontjaitól. 6. táblázat vizsgázói teljesítmény megítélése szóbeli vizsga, 4. feladat KER I. = KVIFK vizsgáztatói II. = külsı vizsgáztatók GF NYTK értékelı Vizsgaeredmény skálák szempontjai 4. feladat Szakmai szituáció Globális Összesen 6p (7p) Ált. szóbeli Feladatmegoldás interakció Ált. nyelvi készségek eszédértés Szóbeli folyékonyság Interakció Szociokulturális kom- Szókincs terjedelme petencia Szókincs alkalmazása Rugalmasság feltőnı szóródások és a kevésbé egységes megítélés oka lehet még, hogy a második csoportban 7 fı volt jelen, ez pedig óhatatlanul nagyobb eltéréseket eredményezhet, mint ami 3 vizsgáztató munkájakor elıfordulhat. Tanulságos a további munkát tekintve, hogy a szóbeli teljesítmény értékelésekor sem mindig tudták eldönteni a vizsgáztatók, hogy melyik szintre sorolják be a vizsgázó tudását. Néha azonban nem csak ezzel magyarázható az eltérés a jelenlévık száma és az összes értékelés között, ugyanis nehéz 5 30 fı értékítéletét pontosan rögzíteni, ha csak a kézfeltétel jelzi, hogy a vizsgáztató melyik szintet választotta. dódhatnak problémák abból, ha csak egy pillanatra nem figyelt oda valaki, és nem tette fel a kezét, vagy esetleg kétszer is jelentkezett. Mindenképpen el kell gondolkodni azon, hogy érdemes-e ilyen nagy számú vizsgáztatóval dolgozni egyszerre, nem kapnánk-e hitelesebb eredményeket, ha csak maximum 5 fı dolgozna egy csoportban. 395

11 UDPESTI GZDSÁGI FİISKOL MGYR TUDOMÁNY NPJ, 005 szóbeli vizsgán mutatott teljesítmény értékelésekor tehát szintén kimutatható az eltérés a két csoport vizsgáztatóinak értékítéletében, az okok valószínőleg megegyeznek az írásfeladat értékelésekor említettekkel. 396

12 SZİKE.: GF NYT NÉMET KÖZÉPFOKÚ SZKMI NYELVVIZSGÁJÁNK Összegzés, a kutatás további lehetıségei z eredmények értékelése után megállapítható, hogy: ) KER szintjeit nem lehet minden esetben egyértelmően alkalmazni szaknyelvi vizsgáknál. ) Általában az adott teljesítmény KER szerinti értékelése is tükrözte, ha a vizsgázó az elıírt 60% felett teljesített vagy magasabb pontszámot ért el a nyelvvizsgán. 3) teljesítmények megítélése adott csoporton belül sem mindig homogén (nem is kell, hogy az legyen), bár az elsı csoport vizsgáztatói valamivel egységesebben ítélték meg a vizsgázói teljesítményeket. 4) Minden esetben adódott eltérés a két csoport értékítéletei között, és megállapítható volt, hogy az elsı csoport vizsgáztatói általában jobbnak ítélték a vizsgázó teljesítményét. Ez a megítélés a vizsgázó nyelvvizsga pontszámában is tükrözıdött. mi a további lehetıségeket és a megválaszolatlan kérdéseket illeti, érdemes lenne feltárni a két vizsgáztatói csoport értékítéletei között fennálló különbség okait. Ehhez olyan kvalitatív kutatási módszerekre lenne szükség, amelyek nemcsak a számszerő eredményeket célozzák, hanem a mélyebb összefüggések, a rejtett tartalmak megismerését is lehetıvé teszik, és amelyek által megismerhetjük a vizsgáztatók gondolkodását, véleményét az adott skáláról, szintrıl és vizsgázói teljesítményrıl. lkalmas lehet ilyen adatok nyerésére például egy, a pedagógiában még viszonylag új módszer, a számítógépes tartalomelemzés. Irodalomjegyzék 95/005 Kormányrendelet. 5. bekezdés, Magyar Közlöny 005/67. szám. GF NYTK vizsgatájékoztató füzete. ÁRDOS JENİ (00): z idegen nyelvi mérés és értékelés elmélete és gyakorlata Nemzeti Tankönyvkiadó, udapest. Közös Európai Referenciakeret Nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés. Kulturális Együttmőködési Tanács Közoktatási izottság Élı Nyelvek Osztálya, Strasbourg. Pedagógustovábbképzési Módszertani és Információs Központ Kht., Pilisborosjenı, 00. KURTÁN ZSUZS (003): Szakmai nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, udapest. Relating language examinations to the ommon European Framework of Reference for languages: learning, teaching, assessment (EF), Manual, Preliminary pilot version,