TARTALOMJEGYZÉK Az előzetes vizsgálati dokumentáció tartalmi követelményei Tárgyalás Határozat 3

Átírás

1 1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás 1 1. Az előzetes vizsgálat célja 1 2. Az előzetes vizsgálati eljárás egyes lépései Az előzetes vizsgálati dokumentáció tartalmi követelményei A nyilvánosság értesítése Tárgyalás Határozat 3 II. Útmutatók az elérhető legjobb technikákhoz 4 1. Az elérhető legjobb technika fogalma 4 2. A BAT meghatározása 4 3. A hazai BAT útmutatók 5 III. Ellenőrző lista a környezeti hatástanulmány tartalmának meghatározásához 5 IV. Ellenőrző lista az IPPC engedély iránti kérelem dokumentációjához 7 V. Egyéb problémák, javaslatok 11 MELLÉKLET (Környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi jogszabályok) Törvények 12 Kormányrendeletek 13 Miniszteri rendeletek 18 2

3 I. A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás A vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati (KHV) és egységes környezethasználati engedélyezési (EKHE, az elterjedten használt angol rövidítése: IPPC) eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet (továbbiakban: R.). A R. hatálya az 1-3. számú mellékletben felsorolt tevékenységekre, létesítményekre, valamint azok jelentős módosításaira terjed ki. Az 1. vagy a 3. számú mellékletben szereplő tevékenységeknél, valamint a 2. sz. mellékletben szereplő új tevékenységeknél a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati eljárást előzetes vizsgálati eljárás előzi meg. 1. Az előzetes vizsgálat célja Meghatározza, hogy milyen környezetvédelmi engedélyezési eljárások szükségesek egy tevékenység megkezdéséhez, ezzel az eljárás időigénye előre becsülhetővé válik. Meghatározza az adott ügyben a következő engedélyezési eljáráshoz benyújtandó kérelem részletes tartalmi követelményeit, ezzel csökkenti a későbbi hiánypótlások esélyét. Egyes tevékenységeknél eldönti, hogy van-e a tevékenységnek jelentős környezeti hatása, ezért szükséges-e környezetvédelmi engedélyt szereznie, ezzel csökkenti az eljárások számát. A KHV és EKHE alá egyaránt tartozó tevékenységek esetén dönt az eljárások összevonhatóságáról, lehetővé teszi az eljárások hosszának csökkentését. Megvizsgálja a beterjesztett változatokat, az esetleges kizáró okokat, országhatáron átterjedő hatások meglétét. A nyilvánosságot már az eljárás megkezdésekor bevonja az eljárásba. 2. Az előzetes vizsgálat eljárás egyes lépései A R. 4. számú mellékletében felsoroltaknak megfelelő előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtása. A felügyelőség értesíti a nyilvánosságot az eljárás megindulásáról. A felügyelőség bevonja az eljárásba a kötelezően bevonandó, illetve az érintett szakhatóságokat a R. 12. számú mellékletében felsoroltak alapján. A nyilvánosság észrevételt tehet a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve a környezeti hatástanulmány, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció tartalmára vonatkozóan. A felügyelőség döntése a 2.4. pont szerint. Az eljárás időtartama 45 nap (+ 30 nap a szakhatósági megkeresés időtartama). Abban az esetben, ha közmeghallgatás tartása szükséges, a határidő 60 nap. Amennyiben országhatáron átterjedő jelentős hatás valószínűsíthető, az eljárás 60 napra felfüggeszthető Az előzetes vizsgálati dokumentáció tartalmi követelményei Az előzetes vizsgálati dokumentációt a R. 4. számú mellékletében foglaltak alapján kell elkészíteni. Többek között az alább felsoroltakat kell tartalmaznia: tervezett tevékenység célja, a tervezett tevékenység számításba vett változatainak alapadatai, 3

4 a számításba vett változatok összefüggése korábbi terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési koncepciókkal és természeti erőforrás koncepciókkal, a változatok környezetterhelése és környezet-igénybevétele (hatótényezők) várható mértékének becslése, a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése, a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői, a tervezett létesítmény, illetve tevékenység leírása, beleértve a telephelyen lévő, műszakilag kapcsolódó létesítményeket, a létesítmény tervezett termelési kapacitása, az alkalmazandó technikák rövid ismertetése, a létesítmény várható környezeti hatásainak leírása, a létesítményben tervezett tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat, az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása, a nyilvánosság tájékoztatása érdekében esetlegesen megtett intézkedések bemutatása és a vélemények összefoglalása. Államtitoknak számító beruházás esetén különleges kezelést igényel a dokumentáció. Ha van ilyen, technológia, alapanyagok, termékek minősítő okiratának benyújtása szükséges. Az esetlegesen országhatáron átterjedő környezeti hatást vizsgálni kell. Abban az esetben, ha a tevékenység az 1. vagy 3. és egyidejűleg a 2. melléklet hatálya alá is tartozik, a környezethasználónak nyilatkoznia kell arról, hogy kéri-e az eljárások összevonását A nyilvánosság értesítése A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 29. -a értelmében a felügyelőség értesíti a közvetlen hatásterületen élő ügyfeleket az eljárás megindulásáról. Ezen túlmenően a felügyelőség az előzetes vizsgálati dokumentációt, a kérelmet és közleményt megküldi a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek. A jegyzők gondoskodnak a közlemény 21 napig történő közzétételéről. Ezzel egyidejűleg a felügyelőség saját hivatalában és honlapján is közzéteszi a közleményt. A közleménynek a következőket kell tartalmaznia: az eljáró felügyelőség megnevezését, székhelyét, elérhetőségét, a közlemény közzétételének időpontját a közvetlen hatásterület vélelmezett határait az érintett települések megnevezésével, felhívást arra, hogy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve a környezeti hatástanulmány, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció tartalmára vonatkozóan a megadott határidőn belül közvetlenül a felügyelőségnél lehet észrevételt tenni, milyen döntéseket hozhat a felügyelőség Tárgyalás A felügyelőség a nyilvánosság észrevételeinek beérkezését követően tárgyalást tart a környezethasználóval és az érintett szakhatóságokkal. A tárgyalás során tisztázni kell minden olyan kérdést, amely a határozat meghozatalához szükséges. 4

5 A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe a betekintést lehetővé kell tenni Határozat Az előzetes vizsgálat eredményeként kiadott határozatot közzé kell tenni. A környezethasználó a határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül kérheti a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt. A felügyelőség ezt a határidőt kérelemre legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha a határozat meghozatalakor alapul vett tényállásban nem történt lényeges változás. Lehetséges eljárások 1. Ha azt állapítja meg előzetes vizsgálat, hogy a tevékenység a kérelem ellenére nem KHV és nem EKHE köteles, vagy a KHV listán szerepel, de nincs feltételezhetően jelentős környezeti hatása, akkor csak arról dönt, hogy milyen esetleges szakterületi engedélyek megszerzésére (pl. pontforrás engedély, hulladékkezelési engedély, zajhatárérték stb.) van szükség, a KHV listán szerepel és jelentős környezeti hatása van, akkor egy szakaszos környezeti hatásvizsgálatot kell lefolytatni, melynek eredménye a környezetvédelmi engedély. 2. Ha azt állapítja meg az előzetes vizsgálat, hogy a tevékenység: kötelezően KHV köteles, de nem EKHE köteles, vagy a KHV listán szerepel és jelentős környezeti hatása van, akkor egy szakaszos környezeti hatásvizsgálatot kell lefolytatni, melynek eredménye a környezetvédelmi engedély. 3. Ha azt állapítja meg az előzetes vizsgálat, hogy a tevékenység: nem KHV köteles, viszont EKHE köteles, a KHV listán szerepel, de nincs jelentős környezeti hatása, viszont EKHE köteles, akkor egy szakaszos egységes környezethasználati engedélyezési eljárást kell lefolytatni, amelynek eredménye az egységes környezethasználati engedély. 4. Ha azt állapítja meg az előzetes vizsgálat, hogy a tevékenység: KHV és EKHE köteles, vagy a KHV listán szerepel, és jelentős környezeti hatása van, valamint EKHE köteles, akkor dönt, hogy lehetőség van-e az eljárások összevonására, vagy időben egymás után kell azokat lefolytatni, melynek eredménye az egységes környezethasználati engedély. 5

6 II. Útmutatók az elérhető legjobb technikákhoz Az integrált szennyezés-megelőzési és ellenőrzési rendszer központi alapelve a kibocsátásoknak már eleve a keletkezésnél történő csökkentése, valamint a környezet egészét érő hatások csökkentésére az engedélyezési döntésekben az elérhető legjobb technika (BAT) elvének alkalmazása. Az egységes környezethasználati engedély tartalmi követelménye az alkalmazott elérhető legjobb technika ismertetése [R. 8. számú melléklet A) e)]. 1. Az elérhető legjobb technika fogalma Az a technika amelyet a környezetterhelések megelőzése és amennyiben az nem valósítható meg csökkentése egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetve mértékének megállapítása alapjául szolgál. Ennek értelmezésében: legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének védelme érdekében; elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e, és amennyiben az az üzemeltető számára észszerű módon hozzáférhető; a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik. Az elérhető legjobb technika fogalma egyszerűsítve: Mindazon technika, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatók, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. Nem csúcstechnika. Ha a környezet jelenlegi és célállapota ezt megköveteli, a hatóság további feltételeket is előírhat. 2. A BAT meghatározása Az engedély előírásainak meghatározásakor számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni, így pl. műszaki, környezeti, gazdasági, és menedzsment kérdéseket, valamint az adott üzem korát. Az engedély feltételeit az iparág környezetvédelmi teljesítményét bemutató különböző hiteles adatok alapján kell megszabni olyan módon, hogy azok biztosítsák a környezet egészének magas szintű védelmét. Noha a BAT-rendszer alkalmazása jóval komplexebb, mint egy előíró jellegű határértékek megadására szorítkozó rendszeré, számos előnye van ez utóbbival szemben: segíti és ösztönzi az innovációt, valamint az előírások folyamatos fejlesztését; a hatóságot és az ipart egyaránt egy átlátható és felelősségen alapuló rendszer alkalmazására ösztönzi; rugalmasságot biztosít az ipar számára; hasznos a környezetvédelem szempontjából, mivel egységes egészként, integrált szemlélettel kezeli a környezetet; 6

7 legfontosabb jellemzője, hogy a BAT és az IPPC a felelősségteljes kezelésre és a környezeti hatások megértésére ösztönzi az üzemeltetőt, a hatóságot, a tagállamokat és az állampolgárokat; az IPPC és a BAT nagy hangsúlyt fektet a kibocsátásoknak már eleve a keletkezésnél történő csökkentésére, azaz így a fenntarthatóbb ipari eljárások kifejlődésére. A R. 9. számú melléklete felsorolja az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjait. 3. A hazai BAT útmutatók 1. Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a cement és mész gyártás esetén 2. Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a nagylétszámú sertéstelepek esetében 3. Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a műanyagok gyártása terén 4. Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához az egyszerű szénhidrogének gyártása terén 5. Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a gyógyszer-alapanyagok gyártása terén 6. Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a tejfeldolgozás terén 7. Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a cukorgyártás terén 8. Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a fémek és műanyagok felületkezelése terén 9. Útmutató az elérhető legjobb technikák meghatározásához kokszolókemencék terén. A II. fejezetben közöltek és a hazai útmutatók a című honlapról tölthetők le. III. Ellenőrző lista a környezeti hatástanulmány tartalmának meghatározásához Az alább felsorolt információtípusok hasznosak lehetnek a tartalom meghatározásához. 1. A környezethasználó adatai: A vállalat neve postai cím, telefon és fax szám, cím a kapcsolattartó neve s közvetlen postacíme, telefon és fax száma, címe. 2. A tevékenység jellemzői a tervezett tevékenység rövid bemutatása a tevékenység indokoltsága a fejlesztés területi határait, ide értve a kivitelezés során ideiglenesen igénybe vett területet is bemutató terv és térkép a fejlesztés fizikai jellemzői (külső, épületek, egyéb szerkezetek, építőanyagok stb.) a megvalósítás (működés) főbb jellemzői (méret, kapacitás, teljesítmény, input és output) bármilyen új, a megközelíthetőséget biztosító létesítmény, illetve a meglévő közúthálózatot érintő változások a telepítés és a megvalósítás során használt erőforrások (anyagok, víz, energia stb.) 7

8 összefüggés más meglévő/tervezett tevékenységekkel az alternatívák számbavétele a környezeti hatás mérséklésének mérlegelt megoldásai egyéb, a beruházás létéből eredő további tevékenységek (pl. új utak, adalékanyagok kitermelése, új vízellátó rendszer kialakítása, energiatermelés és szállítás, a lakosság számának és a kezelendő szennyvíz mennyiségének növekedése) bármely más, a tevékenységhez szükséges engedély leírása. 3. A tevékenység helyszíne a tevékenység területi elhelyezkedését és a környező fizikai, természeti és ember alkotta környezetet bemutató térképek és fényképek a helyszín és környékének földhasználata, a jövőben tervezett hasznosítás övezeti besorolás és/vagy földhasználati politika védett területek vagy értékek Natura 2000 területek Az alternatívaként megvizsgált helyszínek jellemzői 4. A várható környezeti hatás jellemzői A lehetséges hatások rövid összefoglalása, figyelembe véve az alábbi tényezőket: emberekre, emberi egészségre, a növény és állatvilágra a talajra, a földhasználatra, anyagi javakra, vízminőségre és egyéb víztani jellemzőkre, levegőminőségre, éghajlatra, zaj és rezgés terhelésre, a tájképre és a látható környezetre, a történelmi és kulturális értékekre és kapcsoltságukra gyakorolt hatás. a hatás jellemzői (pl. közvetlen, közvetett, másodlagos, kumulatív, rövid, közép, hosszú távú, állandó vagy átmeneti, pozitív vagy negatív) a hatás kiterjedése (földrajzi terület, az érintett populáció/élőhely/faj mérete és más jellemzői) a hatás nagyságrendje, összetettsége a hatás bekövetkezésének valószínűsége a hatás időtartama, gyakorisága és visszafordíthatósága a jelentős mértékű káros hatás csökkentése, elkerülése vagy ellensúlyozása érdekében alkalmazni tervezett enyhítési eljárások országhatáron átnyúló hatások leírása. 8

9 IV. Ellenőrző lista az IPPC engedély iránti kérelem dokumentációjához 1. Általános adatok A környezetvédelmi felülvizsgálatot (a továbbiakban: vizsgálat) végző neve (megnevezése), lakhelye (székhelye), a jogosultságát igazoló engedély/okirat száma. Az érdekelt neve (megnevezése), lakhelye (székhelye), a tevékenység végzésére vonatkozó engedély száma. A telephely(ek) címe, helyrajzi száma, a település statisztikai azonosító száma, átnézeti és részletes helyszínrajz a szennyező források bejelölésével, EOV koordináták A telephely(ek)re vonatkozó engedélyek és előírások felsorolása és bemutatása. Szükség esetén a kezelés telephelyére vonatkozó a jogerős építésügyi hatósági engedély "Bejelentőlap a felszín alatti víz veszélyeztetéséről, a felszín alatti víz és a földtani közeg terheléséről" megnevezésű kitöltött adatlap benyújtása (ha ezt korábban még nem tették meg) A telephely(ek)en a vizsgálat időpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, a TEÁORszámok megjelölésével és az alkalmazott technológiá(k) rövid leírásával, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket A telephely(ek)en az érdekelt által korábban (a tevékenység kezdetétől, de legfeljebb 5 év) folytatott tevékenységek bemutatása különös tekintettel a környezetre veszélyt jelentő tevékenységekre, a bekövetkezett, környezetet érintő rendkívüli eseményekkel együtt. Az engedélyt kérőnek a települési hulladékkezelést szolgáló pénzügyi eszközeinek, személyi feltételeinek bemutatása Az engedélyt kérőnek a veszélyes hulladékkezelést szolgáló pénzügyi eszközeinek, személyi feltételeinek bemutatása 2. A létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői Az érintett területtel közvetlenül szomszédos, annak 500 m-es környezetében lévő területek használata Az érintett terület érzékenységi besorolása, illetve annak nem kielégítő volta, esetleges hiánya esetén az érzékenységre vonatkozó lokális érzékenységi vizsgálat eredményei 3. A tevékenység bemutatása A létesítmények és a tevékenység részletes ismertetése, a tevékenység megkezdésének időpontja, a felhasznált anyagok listája, az előállított termékek listája a mennyiség és az összetétel feltüntetésével, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket A kezelni kívánt veszélyes hulladék összetétele, környezeti veszélyességi jellemzői. A kezelési létesítmény üzemszerű működéséhez szükséges tartalék veszélyeshulladékmennyiség megadása Felhasznált és előállított energia A tevékenység(ekk)el kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenőrzések, engedélyek, határozatok, kötelezések ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenőleg Szükség esetén a kezelés telephelyére vonatkozó a jogerős építésügyi hatósági engedély Tulajdoni lap(ok) Föld alatti és felszíni vezetékek, tartályok, anyagátfejtések helyének, üzemeltetésének ismertetése 4. BAT követelmények vizsgálata a létesítményből származó kibocsátás megelőzésére, vagy amennyiben a megelőzés nem lehetséges, a kibocsátás csökkentésére szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások, valamint ezeknek a mindenkori elérhető legjobb technikának való megfelelése 9

10 5. környezetterhelés környezeti elemenként 5.1. Levegő A jellemző levegőhasználatok ismertetése (szellőztetés, elszívás, energiaszolgáltatási és technológiai levegőigények nagyságának, időtartamának változása). A környezeti légtérből beszívott és tisztított levegő előállítását szolgáló berendezések és technológiák leírása. A légszennyezést okozó technológia részletes ismertetése, a szennyezésre hatást gyakorló paraméterek és jellemzők bemutatása. A használt levegő (füstgáz, véggáz) tisztítására szolgáló berendezések és hatásfokuk ismertetése, valamint a tisztítóberendezésben leválasztott anyagok kezelésének és elhelyezésének leírása. A helyhez kötött pontszerű és diffúz légszennyező források jellemzőinek bemutatása, a kibocsátott füstgázok jellemzőinek és a levegőszennyező komponenseknek az ismertetése (bűz is), a megengedett és a tényleges emissziók bemutatása és összehasonlítása. A felülvizsgált tevékenységekkel kapcsolatban rendszeresen vagy időszakosan üzemeltetett mozgó légszennyező források jellemző kibocsátási adatainak leírása, a tevékenységhez kapcsolódó szállítás, illetve járműforgalom hatásai. A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos belső utasítások, intézkedések ismertetése. (Amenynyiben intézkedési terve van, annak ismertetése, és a végrehajtás bemutatása.) Be kell mutatni az emisszió terjedését (hatásterületét) és a levegőminőségre gyakorolt hatását Víz A jellemző vízhasználatok, vízi munkák és vízi létesítmények, illetve az arra jogosító engedélyek és az engedélyektől való eltérések ismertetése. A friss víz beszerzésére, felhasználására, a használt vizek elhelyezésére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatások bemutatása. A technológiai vízigények kielégítésének, a tevékenység biztonságos végzéséhez tartozó vízigénybevételeknek (vízszintsüllyesztés, víztelenítés) és a vízforgalmi diagramnak a bemutatása. Az ivóvízbeszerzés, ivóvízellátás, a kommunális és technológiai célú felhasználás bemutatása A vízkészlet-igénybevételi adatok ismertetése 5 évre visszamenőleg A szennyvízkeletkezések helyének, a szennyvizek mennyiségi és minőségi adatainak bemutatása a technológiai leírások alapján A szennyvíz összegyűjtésére, tisztítására és a tisztított (vagy tisztítatlan) szennyvíz kibocsátására, elhelyezésére vonatkozó adatok, az ipari és egyéb szennyvízcsatornák, a szennyvíztisztító telep jellemzői, továbbá az iszapkezelés, iszapminőség és -elhelyezés adatainak ismertetése. A csapadékvízrendszer bemutatása (akár egyesített, akár elválasztó rendszerű a csatornahálózat). A vízkészletekre gyakorolt hatásokat vizsgáló (hatósági határozattal előírt) monitoring rendszer adatainak és működési tapasztalatainak bemutatása, beleértve mind a vízkivételek, mind a szennyvízbevezetések hatásának vizsgálatát, hatásterületének meghatározását, értékelését. humán-egészségügyi kockázat meghatározása, értékelése. A felszíni és felszín alatti vízszennyezések bemutatása, az elhárításukra tett intézkedések és azok eredményeinek ismertetése. Az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, a földtani közegbe kerülő anyag(ok), továbbá az ezek lebomlásával, átalakulásával keletkező anyag(ok) felszín alatti vízben, földtani közegben való viselkedésére (átalakulására, megkötődésére, terjedésére) vonatkozó előrejelzések A kérelem benyújtását megelőzően az engedélyköteles tevékenységre, annak felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatására vonatkozó vizsgálatok eredményeinek ismertetése, a vizsgálati módszerek megjelölésével, amennyiben vizsgálatok elvégzésére sor került. 10

11 Bevezetés esetén a bevezetésnél hatékonyabb megoldás hiányának indoklása A vízvédelemmel kapcsolatos belső utasítások, intézkedési tervek, a végrehajtásuk tárgyi és személyi feltételeinek ismertetése A környezetvédelmi megelőző intézkedések terve, ezen belül különösen a műszaki védelem engedélyezési terve 5.3. Hulladék A hulladékképződéssel járó technológiák és tevékenységek bemutatása, technológiai folyamatábrák készítése A technológia és tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése, éves felhasznált menynyiségük. Anyagmérlegek készítése a hulladék keletkezésével járó technológiákról A keletkező hulladékok mennyiségének és összetételének ismertetése (veszélyes hulladék esetében az azonosító számát, veszélyességi osztályát és veszélyességi jellemzőit is meg kell adni technológiánkénti és tevékenységenkénti bontásban). A hulladékok gyűjtési módjának ismertetése A hulladékok telephelyen belül történő kezelésének, tárolásának, az ezeket megvalósító létesítmények és technológiák részletes ismertetése, beleértve azok műszaki és környezetvédelmi jellemzőit A kezelés telephelyére vonatkozó műszaki jellegű információk A telephelyről kiszállított (export is) hulladékok fajtánkénti ismertetése és mennyisége. A hulladékot szállító, átvevő szervezet azonosító adatai, a hulladékszállítás folyamatának (eszköze, módja, útvonala) ismertetése A hulladékgazdálkodási terv, a keletkező hulladékok mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére tett intézkedések ismertetése Szükség esetén a hulladék keletkezésének megelőzésére, a keletkezett hulladék hasznosítására, valamint a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezést, illetve -károsítást kizáró módon történő ártalmatlanítására szolgáló megoldások Más szervezettől átvett (import is) hulladékok minőségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése A begyűjtéssel átvett hulladékok minőségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése 5.4. Talaj A terület-igénybevétel és a területhasználat megváltozásának adatai A talaj jellemzése a multifunkcionális tulajdonságai alapján, különös tekintettel a változásokra (vegyi anyagok, hulladékok stb.). Az érintett területen és a hatásterületen a talaj és altalaj esetleges tisztító hatásának jellemzése. A tevékenységből származó talajszennyezések és megszüntetési lehetőségeinek bemutatása Az engedélyköteles tevékenység folytatása során a felszín alatti vízbe, a földtani közegbe kerülő anyag(ok), továbbá az ezek lebomlásával, átalakulásával keletkező anyag(ok) felszín alatti vízben, földtani közegben való viselkedésére (átalakulására, megkötődésére, terjedésére) vonatkozó előrejelzések A kérelem benyújtását megelőzően az engedélyköteles tevékenységre, annak felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatására vonatkozó vizsgálatok eredményeinek ismertetése, a vizsgálati módszerek megjelölésével, amennyiben vizsgálatok elvégzésére sor került Az engedélyköteles tevékenység következtében fellépő humán-egészségügyi kockázat meghatározása, értékelése. Prioritási intézkedési tervek készítése Remediációs megoldások bemutatása 11

12 5.5. Zaj és rezgés A tevékenység hatásterületének meghatározása zaj- és rezgésvédelmi szempontból, feltüntetve és megnevezve a védendő objektumokat, védendőnek kijelölt területeket A zaj/rezgésforrások leírása, a tényleges terhelési helyzet meghatározása, összehasonlítása a határértékekkel Zajkibocsátási határérték megállapításához szükséges egyéb adatok 5.6. Élővilág A területhasználattal érintett életközösségek (növény- és állattársulások) felmérése és annak a természetes, eredeti állapothoz, vagy környezetében lévő, a tevékenységgel nem érintett területekhez való viszonyítása A tevékenység következtében történő igénybevétel módjának, mértékének megállapítása. A biológiailag aktív felületek meghatározása A tevékenység káros hatásaira legérzékenyebben reagáló indikátor szervezetek megjelölése Az eddigi károsodás mértékének meghatározása 6. Hatásterület meghatározása Kibocsátások megadása a környezeti elemek összességére vonatkozóan A létesítményben folytatott tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével. A hatásterületeket illetően elegendő a hivatkozás a felülvizsgálat megfelelő pontjaira, de szükséges egy végkövetkeztetés, hogy mennyi a hatásterület 7. Tevékenység felhagyása A tevékenység felhagyása után teendő intézkedések (ez nem tekinthető az eddig használt értelemben szakterületi többletnek, mert a környezetvédelmi törvény írja elő a felülvizsgálat tartalmára vonatkozóan, de gyakran elhanyagolt vagy teljesen elhagyott tartalmi elem) 8. Rendkívüli események és balesetek megelőzése A rendkívüli esemény, illetve üzemzavar miatt a környezetbe került vagy kerülő szennyező anyagok, valamint hulladékok minőségének és mennyiségének meghatározása környezeti elemenként A megelőzés és a környezetszennyezés elhárítása érdekében teendő intézkedések, haváriatervek, kárelhárítási tervek bemutatása A létesítményből származó kibocsátások mérésére (monitoring), folyamatos ellenőrzésére szolgáló módszerek, intézkedések Be kell mutatni minden olyan intézkedést, amely az energia hatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését, illetve csökkentését szolgálják Azon létesítmények esetében, amelyekre nem vonatkozik az évi LXXIV. törvény, mellékelniük kell az üzembiztonságra vonatkozó és havária esetén megteendő intézkedések bemutatását. 9. Összefoglaló értékelés, javaslatok A környezetre gyakorolt hatás értékelése, bemutatva a környezeti kockázatot is. Van-e határon átterjedő szennyezés Környezetvédelmi engedéllyel rendelkező tevékenység esetén az engedélykérelemhez elkészített tanulmányok hatás-előrejelzéseinek összevetése a bekövetkezett hatásokkal A felülvizsgálat és a korábbi vizsgálatok eredményei, illetve határozatok alapján meg kell határozni azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyekkel az érdekelt a veszélyeztetés mértékét csökkentheti, illetve a környezetszennyezés megszüntetése érdekében, vagy a környezet terhelhetőségének figyelembevételével annak elfogadható mértékűre való csökkentését érheti el Ha az engedély nélküli tevékenységet új telepítési helyen valósították meg, akkor ismertetni kell a telepítés helyén az ökológiai viszonyokban és a tájban valószínűsíthető vagy bizonyítható változásokat, és az esetleges káros hatások ellensúlyozására bevezetett intézkedéseket 12

13 Javaslatot kell adni a szükséges beavatkozásokra, átalakításokra, ezek sürgősségére, időbeli ütemezésére BAT megfeleléshez szükséges intézkedési tervet is meg kell adni Kiemelten kell foglalkozni a környezetszennyezésre, -veszélyeztetésre utaló jelenségekkel, és szükség esetén javaslatot kell tenni az érintett terület feltárására, az észlelő, megfigyelő rendszer kialakítására Az engedély iránti kérelemhez, illetőleg a kiegészítő adatszolgáltatáshoz csatolni kell az abban foglaltak nyilvánosságra hozatalára alkalmas közérthető összefoglalót. V. Egyéb problémák, javaslatok Természetvédelmi szempontból a legtöbb benyújtott dokumentációról elmondható, hogy az élőhelyek felmérése nem tapasztalati úton történik, többnyire irodalmi adatokat használnak. Ha mégis felmérik a helyszínen az élőhelyeket, azt sok esetben nem a megfelelő vegetációs időszakban teszik. Vannak olyan területek, amelyeket több aspektusban is kellene vizsgálni. Alapos felméréssel az eljárások meggyorsíthatók lennének. A hatásterületet pontosan le kell határolni, helyszínrajzon is be kell jelölni a védendő objektumokkal együtt. A tervezett technológiát a lehető legpontosabban be kell mutatni, amennyiben lehetséges referenciát is mellékelve. A tervezőnek figyelembe kellene vennie amennyiben már meglévő tevékenységről van szó a korábbi engedélyeket, felülvizsgálatot stb. is. Sok esetben különböző tervezők készítik az egyes engedélyezési dokumentációkat, és ezek nem épülnek egymásra. Fel kell sorolni azokat a lehetőségeket is, amelyeket a tervezés során elvetettek. A benyújtott változatok melletti döntést alaposabban meg kellene indokolni, ez általában hiányozni szokott az iratokból. A felügyelőség minden egyes ügyfelének felajánlja a végleges dokumentáció benyújtása előtt az előzetes egyeztetési lehetőséget. Ezzel mindkét fél munkája megkönnyíthető, a félreértések tisztázhatóak. A leendő környezethasználó tisztában lesz azzal, hogy pontosan mit vár el a hatóság. Az Internet következő magyar nyelvű honlapjain találhatnak hasznos információkat:

14 MELLÉKLET Környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi jogszabályok Törvények évi CLXVII. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény módosításáról évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről évi CIII. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény módosításáról évi XCIV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény módosításáról évi LXXVI. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló évi LIII. törvény módosításáról évi LXVII. törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról évi CVII. törvény A sivatagosodás elleni küzdelemről a súlyos aszállyal és/vagy sivatagosodással sújtott országokban, különös tekintettel Afrikára ENSZ Egyezmény kihirdetéséről évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról évi LI. törvény a természet védelméről szóló évi LIII. törvény módosításáról évi XXXIII. törvény az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában, június 16-án aláírt nemzetközi megállapodás kihirdetéséről évi XXXII. törvény a Washingtonban, március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről évi XII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény módosításáról évi LXVII. törvény a géntechnológiai tevékenységről szóló évi XXVII. törvény, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. törvény módosításáról évi LXXXI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről évi LXXIII. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény módosításáról évi LXXI. törvény a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény módosításáról évi LV. törvény egyes törvények környezetvédelmi célú jogharmonizációs módosításáról évi CXXIX. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény módosításáról évi XXV. törvény a kémiai biztonságról évi LXIX. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény módosításáról évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről évi XXVII. törvény a géntechnológiai tevékenységről évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi LIII. törvény a természet védelméről évi LXXXII. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény kihirdetéséről 14

15 1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról Kormányrendeletek 125/2006. (V. 19.) Korm.rendelet az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelősségük tanúsításáról szóló 140/2001. (VIII: 8.) Korm.rendelet módosításáról 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 15/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a géntechnológiai tevékenység engedélyezési eljárási rendjéről, valamint az eljárás során az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásról szóló 132/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról 320/2005. (XII. 27.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 313/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, valamint ezzel összefüggésben egyes további kormányrendeletek módosításáról 312/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról 311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről 309/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet módosításáról 308/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 143/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról 306/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezmény kihirdetéséről 277/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet az Országos Meteorológiai Szolgálatról 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatásköréről 270/2005. (XII. 15.) Korm. rendelet a mosó- és tisztítószerek hatóanyagai biológiai bonthatóságának ellenőrzéséről és az információszolgáltatás rendjéről 240/2005. (X. 27.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, március 22. napján aláírt Egyezmény módosításainak kihirdetéséről 228/2005. (X. 13.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő, egyes környezetvédelmi és vízügyi ágazati feladatokat érintő kormányrendeletek módosításáról 15

16 213/2005. (X. 5.) Korm. rendelet a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó, Helsinkiben, március 17-én aláírt egyezményhez kapcsolódó Víz és Egészség Jegyzőkönyv kihirdetéséről 211/2005. (X. 5.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet és az azt módosító 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet a betétdíj alkalmazásának szabályairól 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeiről 143/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól 138/2005. (VII. 15.) Korm. rendelet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről szóló 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról 110/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről 89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről 42/2005. (III. 10.) Korm. rendelet a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának egyes szabályairól 368/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról 367/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról 366/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet módosításáról 365/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról 364/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet módosításáról 363/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól szóló 270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról 354/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet a biodízel magyarországi kísérleti forgalmazásának, felhasználásának feltételeiről és állami támogatásának szabályairól szóló 18/2003. (II. 19.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről 16

17 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó szervek feladat- és hatáskörének felülvizsgálatáról 305/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, Montrealban, szeptember 16. napján aláírt Jegyzőkönyv módosításainak kihirdetéséről 283/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a Washingtonban, március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény végrehajtásáról szóló 271/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásának engedélyezéséről, nyomon követéséről és jelentéséről 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 213/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról 173/2004. (V. 26.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 155/2002. (VII. 9.) Korm. rendelet módosításáról 155/2004. (V. 14.) Korm. rendelet a radioaktív hulladék országhatáron át történő szállításának engedélyezéséről 150/2004. (V. 7.) Korm. rendelet a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet módosításáról 132/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet a géntechnológiai tevékenység engedélyezési eljárási rendjéről, valamint az eljárás során az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásról 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet módosításáról 47/2004. (III. 18.) Korm. rendelet egyes környezetvédelmi jogszabályok módosításáról 30/2004. (II. 28.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról 271/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet módosításáról 270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító kormányrendeletek módosításáról 208/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet módosításáról 17

18 192/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet módosításáról 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról 165/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén végzett lakossági tájékoztatás rendjéről 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 148/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet a géntechnológiai bírság megállapításáról 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet az ózonréteget károsító anyagokról 83/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet a közösségi öko-címke odaítélését ellátó szerv kijelöléséről 76/2003. (V. 28.) Korm. rendelet a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet módosításáról 74/2003. (V. 28.) Korm. rendelet a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről 18/2003. (II. 19.) Korm. rendelet a biodízel magyarországi kísérleti forgalmazásának, felhasználásának feltételeiről és állami támogatásának szabályairól 274/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet módosításáról 271/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet a Washingtonban, március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény végrehajtásáról 195/2002. (IX. 6.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról 161/2002. (VII. 17.) Korm. rendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet módosításáról 132/2002. (VI. 13.) Korm. rendelet egyes kormányrendeletek módosításáról 96/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet módosításáról 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 35/2002. (III. 7.) Korm. rendelet a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok feladat- és hatásköréről, továbbá a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőségről szóló 211/1997. (XI. 26.) Korm. rendelet módosításáról 32/2002. (III. 1.) Korm. rendelet a radioaktív hulladékok országhatáron át való szállításának engedélyezéséről 18

19 29/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről rendelkező 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet módosításáról 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 205/2001. (X. 26.) Korm. rendelet az egyes vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok módosításáról 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a csatornabírságról 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 142/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet a háztartási gépek zajkibocsátási értékeinek feltüntetési kötelezettségéről 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról 120/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet módosításáról 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 25/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről szóló 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet módosításáról 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 241/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről 238/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet, valamint a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet módosításáról 19

20 70/2000. (V. 19.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről szóló 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet módosításáról 4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet a természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról 128/1999. (VIII. 13.) Korm. rendelet a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet módosításáról 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról 244/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet módosításáról 240/1997. (XII. 18.) Korm. rendelet a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag elhelyezésére, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésére kijelölt szerv létrehozásáról és tevékenységének pénzügyi forrásáról 67/1995. (VI. 13.) Korm. rendelet az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, Montreálban, szeptember 16. napján aláírt Jegyzőkönyv módosításainak kihirdetéséről Miniszteri rendeletek 3/2006. (I. 13.) KvVM rendelet a környezetvédelmi és a vízügyi előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól szóló 3/2004. (II. 24.) KvVM rendelet módosításáról 2/2006. (I. 13.) KvVM rendelet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint szervei szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 9/2002. (XII. 23.) KvVM rendelet módosításáról 1/2006. (I. 13.) KvVM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 34/2005. (XII. 28.) KvVM rendelet az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet módosításáról 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 32/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevékenységek igazgatási szolgáltatási díjairól 31/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet módosításáról 30/2005. (XII. 15.) KvVM rendelet az egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határának módosításáról szóló 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet módosításáról 29/2005. (XII. 9.) KvVM-FVM együttes rendelet a Vásárhelyi-terv I. ütemében megvalósuló Cigánd-Tiszakarádi és Tiszaroffi árvízi tározók területével érintett földrészletek jegyzékéről, valamint az egyszeri térítés, az igénybevétel és a kártalanítás részletes szabályairól szóló 4/2005. (II. 22.) KvVM-FVM együttes rendelet módosításáról 20