AZ ÖRÖK ÉLET HITE A RÓMAI KATAKOMBÁK FESTMÉNYEIN Boros István

Átírás

1 AZ ÖRÖK ÉLET HITE A RÓMAI KATAKOMBÁK FESTMÉNYEIN Boros István Isten z embert nem hlndónk, nem is hlhttlnnk teremtette, hnem mindkettőre képesnek: szbdnk és önállónk mondj Szent Theophilosz, Antiochi püspöke (Kr. u. 2. sz.). Ádám és Év zonbn hlált válsztották engedetlenségükkel. Szent Theophilosz kifejezésével: hlált édesgette mgához z ember, de h Isten krtát igyekszik követni, ugynúgy megszerezheti mgánk z örök életet. Ebbe z örök életbe, második Prdicsomb vetett hit nyert egyre pontosbb teológii megfoglmzást 3. százdbn, melynek ószövetségi előképeit, görög-rómi mitológi llegórikusn értelmezhető elképzeléseit és z Újszövetség erre vontkozó Krisztus-eseményeit jelenítették meg rómi ktkombák flin. A ktkomb szóvl jelöljük áltlábn keresztény ókor sjátos földltti sírhelyeit. Ebben z értelemben először 10. százdbn subicoi földltti temetőt nevezték ktkombánk. A 4. százdbn kortárs szerzők, zonbn például Szent kriptánk Jeromos, nevezik ktkombát, mely megtervezett jártok rendszeréből áll. E jártok flib párhuzmosn vájt sírok sorkoznk. A jártokból vgy földltti folyósokból sírkmrák (cubicul) nyílnk, melyekben egy vgy két boltíves fülkét (rcosolium) lkítottk ki sírásók (fossorok), s ezek ltt boltívek ltt tlálhtók sírüregek. A Pnfilus-ktkomb járt A ktkombát nem téveszthetjük össze hypogeumml ( mi értelemben vett kriptávl), ez utóbbi ugynis többnyire egy cslád vgy kisebb közösség temetkezésére szolgáló földfeletti épület, mely ltt egy vgy két földltti rövidebb jártot és sírkmrát lkítottk ki. Nem egy kriptát 1

2 (hypogeumot) később ktkombává bővítettek, például Flvius-hypogeumot Domitill-ktkombává. Ez 3. százd fordulóján egy pogány cslád sírj volt, s csk 4. százdbn vált keresztény temetővé záltl, hogy több vértnút temettek ide. Titus Flvius Clemens feleségéről, Domitilláról nevezték el, kit ugyncsk ide temettek el, s ki hgyomány szerint keresztény volt. Már 2. százd végén rómi temetkezés áltlános tendenciáj volt, hogy kriptákból (hypogeumokból) földltti sírkmrákt és síroknk berendezett folyósókt készítettek, jártokt, vgy hsználton kívüli homokbányákt és jártokt, vlmint földltti víztárolókt és vízvezetékeket temetkezésre lklms hellyé lkítottk át. A 2. százd végéből szármznk legkorábbi keresztény kripták (hypogeumok) temetkezési helyek, és zok melyekből későbbi ngy ktkombák kilkultk. Ekkor még és kereszténységre egyránt jellemző földltti pogányságr temetkezés, melynek oki egyfelől gzdsági és szociális helyzet 2. százdbn ugynis ngymértékben Cubiculum lejárt Aureliuszok hypogeum megnövekedett Róm lkosság, másfelől földtni dottság: Róm környéki tufkőzet könnyen véshető és frghtó, ugynkkor elég szilárd hhoz, hogy jártok és sírkmrák ne omoljnk be. A pogányokkl zonos külső feltételek ellenére korkeresztény földltti sírhelyek és legkorábbi közösségi temetők kezdettől fogv egészen sjátos irányb fejlődtek, minek következtében ktkombák tuljdonképpeni értelemben z ókeresztény egyház lkotásánk tekinthetők. Ennek mgyrázt nemcsk z, hogy test feltámdásánk hite következtében nem elégették eltemették, hnem eltemették testvérek tetemeit, még z z igény is, hogy pogányokkl ne közös temetőbe, hnem zoktól elkülönülten temetkezzenek. Abbn z időben, mikor keresztény ktkombák keletkeztek, z egyházk már elég ngy vgyonnl rendelkeztek hhoz, hogy zárt keresztény temetőik legyenek. A keresztények z élőkkel és holtkkl vló egyedülálló szolidritásukból (például dikónus feldt volt tengerbe fulldtk 2

3 prtr kivetett holttestének eltemetése), z ember iránti szeretetükből fkdón nygi helyzetükre vló tekintet nélkül gondoskodtk z elhunytkról. Hippolütosz Apostoli hgyomány is előírj, hogy nem szbd sok pénzt kérni temetésért, mivel még szegényeknek is lehetővé kell tenni, hogy temetőbe temetkezhessenek. Csupán sírásó munkbérét és téglákt fizessék meg. Kerülni kell, hogy nygilg bárkit is megterheljenek, ezért püspök gondoskodjék zokról, kik temetőben dolgoznk. Tertullinus tnúsítj, hogy 200 körül Észk-Afrikábn már volt keresztény temető. A rómi közösségnek pedig hivtlos temetője volt Zephyrinus pápság ltt, mit Cllixtus, felszbdított rbszolg igzgtott. Később ő lett Zephyrinus utód rómi püspöki székben. A 3. százdbn 11 ktkomb volt keresztények tuljdonábn. A rómi ktkombákb vértnúk mrdványit is elhelyezték. A Domitillktkombáb például Petronellát, Achlleiust és Nereust. Felhetően már 3. százd első felében pápákt is temettek ktkombáb, mi 4. százdtól mintegy pápák temetkezési helyévé vált. A Cllixtus-ktkombáb temették Cllixtus, Cornelius, Gius és Miltiádész pápákt. A keresztények évente összegyűltek megünnepelni vértnúk és pápák emléknpjit. Rómi egyetemi éveik ltt Rufinus és Szent Jeromos is buzgón látogtták vértnúk sírjit. A kultusz-, illetve zrándokhellyé vált ktkombákt flfestményekkel díszítették. Áltlábn pogány és ószövetségi jelenetekkel tlálkozunk, vlmint újszövetségi témákt láthtunk. A keresztények természetesen már 2. százdbn is ismerték z Ószövetség egyes eseményeit, mert hitokttásbn hllották, illetve megtnulták, melyek fontosk voltk z üdvösség egyetemes szemléletéhez: egyetlen egy történelem vn. Nem két isten vn, ki külön-külön nyiltkozttt ki mgát, hnem egyetlen egy Isten vn, ki ugynz z Ószövetségben és z Újszövetségben. Mindezt Jézus Krisztus feltámdás felől tekintették, zz keresték zokt z eseményeket z Ószövetségben, melyekben Jézus Krisztus megváltásánk előjelét, előképét lehetett meglátni és fel lehetett benne ismerni z újszövetségi eseményt: Jézus Krisztust. ÓSZÖVETSÉG Ádám és Év (Ter 3) Az egyik igen fontos ószövetségi tém Ádám és Év, z első emberpár Prdicsombn, melynek ábrázolását több ktkombábn is megtláljuk ( Coemeterium Mjusbn, Thrson-ktkombábn). A festő bűnbeesést jeleníti meg. A kép közepén jó és rosz tudásánk fáj áll. A kígyó képében megjelenő sátán, hogy 3

4 Isten tervét keresztezze, rábeszéli Évát, vegyen z lmából: mely npon bból esztek, szemetek felnyílik, olynok lesztek mint z istenek, kik ismerik jót és rosszt. A f kétoldlán meztelenségüket felismert Ádám és Év láthtó, mint szégyenkezve tkrják mgukt. A bűnbeesés ószövetségi jelenetének bemuttás hlál okár d biblii válszt: z első emberpár bűnének, z ősbűnnek következménye hlál. Antiochii Theophilosz szerint tudás fáj elsősorbn nem rossz tudásánk fáj, hnem Ádám és Év Thrson-ktkomb, XIV kmr. 3. sz. jó tudásáé, hiszen teremtés mg is úgy jó, hogy ez f is jó. Nem ez f okozt z ember hlndóságát, hnem z első emberpár engedetlensége. Az ókeresztények ebben fábn keresztfát is látták. A f ábrázolás mindig utl Jézus keresztfájár, mely z új élet kezdete. Az ember teremtésének kettős leírását (Ter 1,26-2,4; 2,4b-2,25) Antiochii Szent Ignác nyomán Theophilosz úgy értelmezi, hogy z ember kétszer helyeztetett Prdicsomb: z első kkor volt, mikor Isten letelepítette Prdicsombn, második pedig mgát feltámdást jelenti, z örök életet. Ádám és Év bűnbeesésének megjelenítésében z keresztény hit fejeződik ki ktkombák képein, hogy z ember sors nem fejeződött be zzl, hogy bűn elkövetése után kiűzetett Prdicsomból, hnem egy újbb Prdicsom vár rá. Még egy ngyon fontos teológii tnítás vn z Ádám-Év ábrázolásnk: Szent Pál-i ún. Ádám-Krisztus párhuzm. Mivel egy ember idézte elő hlált, hlottk is egy ember révén támdnk fel. Amint ugynis Ádámbn mindenki meghl, úgy Krisztusbn mindenki életre is kel. (1Kor 15,21-22). Ádám z egész emberiséget mgáb fogllj és benne z egész emberiség hlálr szánt. Benne z egész emberiség elkövette bűnt, de másik Ádám, Jézus Krisztus, ki szintén mgáb fogllj z egész emberiséget zzl, hogy testté lett, emberré lett, megváltj ettől hláltól. Az ókeresztény szerzők ugynígy z elsõ szűz és második szűz között is párhuzmot állítnk fel: hogyn z engedetlenség révén Évávl mindenki bűn útjár lépett, ugynúgy Szűz Máriávl mindenki megváltás, z örök élet útjár léphet. Ezt muttják Teremtés könyvének 3,15 versében kígyónk szóló büntető szvk: Ellenkezést 4

5 vetek közéd és z sszony közé, te ivdékod és z ő ivdék közé. Ő széttiporj fejedet, te meg srkát veszed célb., úgy értelmezték, hogy Mári ivdék, Jézus Krisztus széttiporj kígyó fejét, zz győzedelmeskedik hlál felett. Igen kedvelt tém volt z ókereszténykorbn ptrirchák története. Életüket példként állították mguk elé. Közülük Ábrhámot láthtjuk leginkább és Mózest ktkombák flin. Ábrhám áldozt (Ter 22,1-14): Ábrhám fiávl felmegy hegyre, hogy áldoztot mutsson be Ábrhám áldozt Priscill-ktkomb, Veltio kmráj. 3. sz. Jhvénk. Rőzsét és kést visz mgávl, de legfontosbb hiányzik z áldozthoz, z ádozti bárány. A prób, mit felfelé menet ki kellett állni, hit próbáj. Az ókereszténykorbn úgy fogták fel és hitokttásbn is úgy szerepelt, hogy Ábrhám hitnek és cselekedetnek, tettnek z egysége, és ebben példképe keresztényeknek. Ábrhám felmegy hegy tetejére, megkötözi Izsákot, készül z áldoztbemuttáshoz. Már kés is kezében vn. Mérhetetlenül Istenre hgytkozik. Hosszú belső vívódás után rr tettre szánj mgát, hogy feláldozz fiát Istennek. Ennek hitnek jutlm, hogy másodszorr is visszkpj Izsákot. Mintegy újjászületésben, feltámdásbn kpj meg fiát. Ilyen értelemben feltámdás szimbólum is keresztények szemében. Hiszen hosszú úton, míg fölért hegyre, Ábrhám már rég eltemette lelkében Izsákot. Api fájdlomml lemondott ról, átdt Istennek. S mikor már megkötözte fiát és felemelte kést, hirtelen megpillntott kost, Izsák kkor született újjá, éledt újjá számár, kkor kpt vissz őt. Mózes: Mózest z Istenbe vetett hit példájánk és legjelentősebb ptrirchánk tekintették Ezt tnúsítj z is, hogy nem csk Philón írt Mózes életéről könyvet, hnem Nüsszi Szent Gergely is IV. százdbn. Nüsszi Szent Gergely Mózes életét bból szempontból közelíti meg, hogy miként lehetséges tökéletes élet, mely Isten közelségét jelenti. Hogyn lehetséges, és egyáltlán volt-e erre péld z Isten és ember 5

6 viszonyánk történetében? Nüsszi Szent Gergely válsz: igen, mégpedig Mózes, kit z engedelmesség példképének tekinthetünk. Átkelés Vörös tengeren. A Vi Ltinán lévő ktkomb O jelű cubiculumánk festménye hűen ábrázolj Teremtés könyve (14,15-31) elbeszélésének végkifejletét. Mózes vezetésével z izreliták megszbdulnk z őket üldöző egyiptomiktól. A fáró serege fölött összecspnk tenger hullámi, és mindent elpusztít víz, mi egyiptomi. Mózes hit botjávl megmenekíti népét, de nem víztől, hnem z egyiptomi szolgságtól, és megtisztulv érnek prtot. Az izreliták így nem vesznek el Egyiptombn, hnem lemosv bűneiket, megtisztulv vissztérnek tyáik Istenéhez. Az ókor keresztényei nem pusztán Isten gondviselő tettét látták z egyiptomi kivonulásbn, Átkelés Vörös-tengeren Ktkomb Vi Ltinán, cubiculum O. 4. sz. közepe hnem egyúttl mgukr is vontkozttták zt: keresztények is megtisztulnk pogány világtól. Szent Pál (1Kor 10,2) keresztség előképének tekintette Vörös tengeren vló átkelést. Tertullinus is keresztség szimbólumként fogt fel, pogányságból megtértek is ezen vizen keresztül tisztulhtnk meg világtól: mikor nép Egyiptomból szbdon kiment, z egyiptomi király htlmát vizen vló átkeléssel kikerülte (Kiv 14,28), királyt pedig egész hdseregével együtt víz megölte. Melyik előkép lenne világosbb keresztség szentségénél? Megszbdítttnk világtól 6

7 pogányok, tudniillik víz áltl, és otthgyják vízbe fojtv egykori urukt, Sátánt. (A keresztségről, IX,1). Egyiptom áltlábn rosszt szimbolizálj z ószövetségi nép számár. Az Egyiptomml vló ktoni szövetségkötés zt jelentette, hogy nem történelem Urábn, Jhvébn bíznk, hnem egy politiki szövetségben. Egyiptom később gnosztikusoknál is úgy jelent meg, mint z nygi világ, rossz világ jelképe. Nüsszi Szent Gergelynél z egyiptomi hdsereg nem más, mint lélek különböző szenvedélyei, melyek szolgságbn trtják z embert: például dárd hrgos vágyt, lovk szenvedélyes élvezetet jelentik. Mindez elpusztult, mégpedig Mózes hitének és megvilágosodott irányításánk köszönhetően. A hit botj révén és megvilágósító felhő vezetésével víz természete életet dó zok felett, kik menekvést keresnek benne, z üldözőket viszont elpusztítj. A víz természete nem csk z, hogy elpusztít, megtisztít, hnem életet is d. A keresztvíz lá merítés zt szimbolizált, hogy régi ember meghlt, belefulldt vízbe, és új ember kelt életre víz lól. Nüsszi Szent Gergely úgy ábrázolj Mózes életét mint felemelkedést. Mózes egyre inkább tisztul, mindddig, míg Isten közvetlen közelébe nem kerül. Ez tuljdonképpen léleknek mozgás, tisztulás, mely természeténél fogv Isten felé irányul, mondj Nüsszi Szent Gergely. Több ktkombábn (például Cllixtusbn, Commodillábn) ábrázolják zt jelenetet, mikor puszti vándorolás Mózes vizet fkszt sziklából, s ezzel nép megmenekül pusztulástól. (Kiv 17,2 és Szám 20). Ez ugyncsk z új élet kezdetét jelentő keresztség ószövetségi előképe. Az izreliták sátoros ünneppel emlékeztek meg kivonulásról és nnk egyes eseményeiről. Jézus zonosítj mgát sziklávl, melyből Mózes vizet fksztott, mivel Mózes vizet fkszt sziklából Thrson-ktkomb, XIII kmr. 4. százd. sátoros ünnepen ezt hirdette: Aki szomjzik, jöjjön hozzám és igyék, ki hisz bennem; belsejéből z írás szv szerint élő víz folyói fkdnk. (Jn 7,37-38). Az egykor szilárd és kemény természetű szikl ivóvízzé vált szomjzók számár, keménysége megszűnt, lágy természetűvé változott.... A szikl ugynis Krisztus volt, mint z postol mondj (1Kor 10,4), szikl zonbn 7

8 megközelíthetetlen és ellenálló hitetlenek számár, de z olyn szomjzó számár, ki hit botjávl közeledik hozzá, ivóvízzé válik, s beárd bb, ki befogdj. mondj Nüsszi Szent Gergely. A keresztre feszített Krisztus átszúrt oldlából mint egy sziklából is víz fkdt. Ebből sziklából folyik z új életet hozó víz. A Cllixtus-ktkomb ábrázolásán két rómi ktoni spkát viselő lk merít szikl vízéből. Ez utlás Szent Péterre. A legend szerint ugynis Péter rómi börtönében is víz eredt sziklflból. Noé (Ter 9,20-21): hrmdik kedvelt ptrirch Noé volt, kit glmbbl és egy furcs fládikábn állv ábrázoltk. Nem bárkábn, hnem egy összetákolt fládikábn. Ez z ábrázolási form pogány mitológi htásáról tnúskodik. Dné és Perszeusz történetéről vn szó. Dné z rgoszi király leány volt. A király jósltot kpott, hogy z unokáj trónjár tör és elpusztítj. Ezért leányát egy mély verembe zárt. Zeusz rnyeső formájábn leszállt verembe és nemzette Perszeuszt. A király rájött erre, ezért Dnét és Perszeuszt egy ládábn bevetette tengerbe. Bár hlálr voltk szánv, mégis megmenekültek, újjáéledtek, tovább éltek. Természetesen ez kép inkább pogányságból megtért keresztényeknek mondott vlmit, kik görög mitológiát tnulták Noé Thrson-ktkomb, 3. százd vége grmmtiki iskolákbn. A keresztény trtlmt víz és bárk, f képviseli. Noé történetében z özönvíz idején z egész világot, még legmgsbb csúcsot is ellepi víz, mi Jusztinosz szerint zt jelenti, hogy z egész zsidó népet ellepte víz. A keresztények sját jelenükre vontkozttták: pusztító víz hullámi mgát z üldözéseket jelentik, megmenekülés, bárk pedig nem más, mint z egyház. Figyelemre méltó Jusztinosz értelmezése: vízözönkor teljesedett be megváltottk misztérium. Az igz noé vízözön idején többi emberrel együtt, zz feleségével, három gyermekével és fii feleségével, kik számszerűleg nyolcn voltk, nyolcdik np szimbólumi voltk, mely npon hlottiból feltámdv megjelent Krisztusunk, ki 8

9 erőben mindig z első. Krisztus ugynis minden teremtmény elsőszülöttje volt, és ismét egy másik nemzedék kezdete lett, mely z ő révén újjászületett f, víz és hit áltl, melynek misztérium kereszt, mint Noét is f mentette meg. A víz és f, mind megváltást, megmenekülést, z örök élet hitét jelenítik meg ktkombákbn. Jónás története: A Jónás ábrázolások igen gzdg lehetõséget jelentettek z újszövetségi hit kifejezésére, s tlán éppen ezért Jónást ábrázolják legtöbbször z ószövetségi szereplők közül. A történeteből kivált három epizódot örökítettek meg ktkombák flin: Jónást tengerbe dobják és kígyó-sárkányszerű hl elnyeli; hl prtr köpi Jónást; Jónás mintegy prdicsomi testtrtásbn ricinusbokor ltt heverészik. Jónás küldetést kp, hogy menjen el Ninivébe és hirdesse: h niniveiek nem trtnk bűnbántot, kkor történelem Ur, Jhve elpusztítj Ninivét. Jónásnk nem volt kedve elmenni Ninivébe, hiszen z egy megáltlkodott nép, semmi értelmét nem látt odmenni. Ellenkező irányb elhjózik. A tengeren vihr tör ki, mit úgy értelmeznek hjósok, hogy olyn ember vn hjón, kire Isten hrgszik. Jónás önként jelentkezik, hogy ő z, és kéri, hogy dobják bele vízbe. Bele is dobják tengerbe, egy cethl bekpj. Három éjjel és három np után ngy hl prtr köpi Jónást, Jónást tengerbe vetik Thrson-ktkomb, 3. Százd vége ki most végre elmegy Ninivébe, s prédikációj htásár niniveiek bűnbántot trtnk, mi nincs Jónás kedvére. Ezért városon kívül egy ricinusbokor ltt háborog Ninive és Isten ellen. Jézus mgát Jónáshoz hsonlított: három np és három éjjel volt hl gyomrábn, úgy lesz z z emberfi is három np és három éjjel föld szívében. Ninive lkói pedig zsidó népet példázzák (Mt 12,38 kk.; Lk 11,29 kk.). Az ókeresztények számár egyértelmű volt, hogy Jónás nem más, mint Jézus hlálánk, sírbtételének, illetve lvilágb vló lászállásánk és hrmdnpr vló feltámdásánk ószövetségi előképe. Ngy Szent Bzil szerint nincs semmi félelmetes z lvilágb vló lászállásábn sem, 9

10 mert három nppl és három éjszkávl Jónás előre szolgálttt [Jézus Krisztus] hlálánk képét. Jónás példáj Isten végtelen irglmát és szeretetét is kifejezi. A pogányt, z izrelitát és keresztényt, bűnös embert, h teljesen ellepi bűn, kétségbeesés, kivetettség, zz, h cethl gyomrábn vn, és imádkozik, kkor is meghllj z Úr. Tehát legelesettebb embernek sem lehet olyn őszinte megtérése, mit ne hlln meg z Úr. Ezért dobj ki cethl Jónást. Ugynkkor ez feltámdásnk szimbólum is, hogy z ember újjáéled. A ngy hl gyomrábn rboskodó Jónás képét test és lélek ókori felfogásár is lklmzzák. Az ember lelke éppúgy test rbj, mint Jónás ngy hlnk, s lélek is éppúgy szbdul meg testtől, mint Jónás ngy hl gyomrából. Mit bánom én, h bezár sötét gyomráb vdállt, nyeljen el mint Jónást, engem cet. Test gyomrábn lesz, de lélek szbdon ki-bejárht, megy szándék szerint, zár lá nem teheted. Mert jvinkból csk ő szbd, mit el nem űzhetsz, és mrsztlni se tudsz, Krisztus közelébe siet. írj Nzinzoszi Szent Gergely életrjzi művében. Jób: Isten hű szolgáj gzdgságbn és boldogn élt. Igz és bölcs ember volt. A sátán kérésére Jhve megengedte, hogy kipróbálják igze z tétel, hogy ki jól él, boldogságbn él, z könnyen dicséri z Urt, ki pedig szegénységben, nyomorbn él, z lehet, hogy átkozz. Jób elveszti gyermekeit, összes vgyonát, utáltos betegségeknek, szenvedésnek lesz osztályrészese. Jób zonbn kitrt, nem átkozz el Istent, még felesége kérésére sem. Három brátj meglátogtj és z élet értelméről, és minden embert fogllkozttó kérdésekről beszélgetnek: miért vn rossz, hlál, szenvedés világon? Továbbá rról, hogy ez vlóbn Jób Thrson-ktkomb, 3. sz. vége Isten igzságosság e, vgy vlmi másról vn szó. Jób kitrt Isten mellett. Nem osztj felebráti felfogását és rendre visszutsítj szenvedés és fájdlom értelmének keresését. Legvégül Jhve vtkozik be. Nem válszolj meg Jób kérdését, ám történet végkicsengése z, hogy z embernek nincs jog megítélni Istent, igzságos-e vgy nem igzságos. Mert Isten végtelenül bölcs és mindenhtó. Isten megszégyeníti Jób brátit felfogásukbn, Jóbnk pedig elmúlnk fekélyei, meggyógyul. Fii lesznek, lányi lesznek és jvit is megkétszerezi z Úr. 10

11 A keresztények sját korukr vontkozttták Jób esetét: nekik állndón szembesülniük kellett ebben korbn zzl pogány kérdéssel, hogy h olyn htlms ti Istenetek, kkor miért hgyj, hogy üldözzenek és kivégezzenek benneteket? Miért engedi meg z igz, Krisztus-hívõ ember szenvedését és hlálát? Ez mg Isten igzságosságánk misztérium, válszolnk Jób könyve lpján. Jób követendő példáj pedig hit állhttosság minden szenvedés ellenére. Az első Kelemen-levél szerint Jób feltámdás példáj is. A szenvedő igz lkj keresztre feszített Krisztusr utl, kinek Isten igzságot szolgálttott. Pogány mitológii témák A rómi birodlom terjeszkedése, népvándorlás és kereskedelem, kultúrák és vllások tlálkozását eredményezte, melynek lpvető sjátosság, hogy különböző egyiptomi, főnicii, perzs vllási hgyományok elemei összekeverednek. Nem kioltják egymást, hnem felismerik és zonosítják z egyes istenek sjátosságibn lévő zonosságokt. Az egyiptomi Szerpisz főisten például Zeusszl lesz zonos. Vgy egyetlen egy kultuszbn több helyi istenséget tiszteltek. Így például késői császárkorbn z egyiptomi Ízisz istennőnek volt z egyik legjelentősebb kultusz, kit Cipruson Küpriszként ( görög Aphrodité), Krétán Dinként ( görög Artemisz), Eleuziszbn Ceresként ( görög Demeter) tiszteltek. A régi mitológi isteneit átértelmezték. Egyfelől világbn műkődő szellemi erőkkel, démonokkl zonosították őket, másfelől világot lkotó természeti elemek megszemélyesítésének, vgy plnét-isteneknek tekintették őket. A ókeresztény kor ngy teológusink felfogás szerint Isten nem csk zsidó néphez szólt Jézus Krisztus előtti időben, hnem pogányokhoz is. A pogányok zonbn nem mindig látták meg világosn z igz Istent, istenismeretük elhomályosult. Ez nem zért vn, mert ők kevesebb észt vgy megismerőképességet kptk z egyetlen egy teremtő Istentől, hnem mert démonok, z ördögök elferdítették ismereteiket. Ezeket mitológii lkokt, isteneket vlmilyen természeti jelenséggel znosították és személyes vlóságnk trtották. A görög filozófiábn és kozmológiábn négy lpvető őselem lkotj őskezdetet, miből ztán világ összerendeződik. Így például Posszeidónt, vgyis Neptunt víz elemmel zonosítják, mely szintén világot lkotó őselem. Mivel ezek z elemek örökkévlók, mindig fennállnk, tehát isteni tuljdonságuk vn. Ezeket z isteneket ún. plnét-istenekkénk is értelemezték, 11

12 plnétákt vlmely istenséggel zonosították, s ezzel plnéták személyes jellegűvé váltk. Ilyen értelemben kerülnek ztán át későbbi hgyományb, középkorb és reneszánszb is. Gondoljunk z egyes csillgképek elnevezéseire, például z oroszlán csillgképre. A Vi Ltinán tlálhtó egy ktkomb (1955-ben ásták ki), melyben ngyon sok óés újszövetségi kép mellett mitológii festményeket és mindennpi életből vett képeket láthtunk. Ez ktkomb bbn is különbözik többitől, hogy kezdetben nem trtozott rómi egyházközség igzgtás lá. Vértnút nem temettek ide, s így vértnúkultusz itt nem lkult ki, mint többi ktkomb esetében. Az 1960-s évektől kezdték el ktkomb festményeit művészettörténeti szempontból feldolgozni, kkor történt meg keletkezésének időbeli behtárolás: és között keletkeztek ezek festmények, illetve temetkezési helyek. A ktkomb lényegében privát temetkezési hely volt, nem úgy, mint korábbik. Feltehetően csládi hsználtbn voltk, és így nem keresztény és keresztény sírokt és festményeket egyránt láthtunk ebben ktkombábn. Az úgynevezett Kleopátr- és Herkules-kmrákbn nemigen tlálunk keresztény motívumokt, ennek ellenére nem zárhtó ki e festmények keresztény értelmezése sem. A képek lpján ugynis nem dönthető el, hogy ezekbe kmrákb pogányt vgy keresztényt temettek-e el. De nem is igen indokolt, hogy mitológii témájúkr ráerőltessük keresztény értelmezést; viszont z sem kizárt, hogy keresztények vnnk od eltemetve és pogány képek mögött keresztény trtlmt sejthetünk. A keresztények mindig elhtárolódtk pogányoktól, minden tevékenységükben, még temetkezésükben is. Éppen ezért szoktln, hogy ennek ellenére vnnk olyen ktkombák, melyekben pogányokt és keresztényeket egyránt temettek. Bár ez nem olyn égbekiáltó bűn, mint Tertullinus is írj, hogy világ, z teli vn bálványimádássl. Akárhová nézünk, bálványimádássl tlálkozunk. Mi keresztények nem tudunk mást csinálni, mint hogy nem veszünk részt ebben bálványimádásbn. De mikor vlmilyen kötelesség szólít, például egy pogány esküvőre, kkor od elmegyünk, és nem zért megyünk el, hogy mi is bemutssuk pogány áldoztot, hogy bálványimádásb essünk, hnem z ember mitt megyünk el. És nnk z embernek esetleg elvihetjük keresztény hírt és esetleg áttéríthetjük bálványimádásról helyes útr. Kleopátr vgy Demeter: Ngyon nehéz képet értelmezni. A kuttók többsége Kleopátr hlál címet dt ennek képnek. Rómi (pogány) szerzőknél és korbeli 12

13 egyháztyáknál Kleopátr példképként szerepel. Tertullinus lélek erősségének, vlmint lélek és test egymásr vló htásánk példáját látj benne. Kiemeli, hogy Kleopátr nem medvebrlngb ugrott bele, hnem kígyót tett mgár, nehogy z Kleopátr vgy Demeter Vi Ltin, cubiculum E, 4. százd ellenség kezére jusson. Hiszen lélek meglázttás sokkl fájdlmsbb és pusztítóbb, mint test szenvedése vgy kínzás. A lélek nem fél hláltól, mert léleknek mgvn z z ősbizlm, hogy nem pusztulht el, nem semmisülhet meg. A test megsemmisülhet, de lélek vlmiképpen tovább él. Tertullinus szerint feltámdásbn, Jézus Krisztus megváltásábn. Ngyon problémás pusztán Kleopátrár gondolnunk, illetve e mitívum teológiáját meglátni. H jobbn megnézzük, búztáblát és pipcsokt láthtunk képen. A búztábl termékenységre, földre utl, így számos kuttó úgy értelmezi ezt képet, hogy itt Demeter, zz Tellus, Föld nyánk hgyományos ábrázolását láthtjuk itt. A Tellusr vló hivtkozás, mint föld nyság keresztény szerzőknél is megtlálhtó, és így keresztény értelemben is meg lehet közelíteni ezt képet. A kép önmgábn nem d támpontot keresztény hit elemének meglátásár, ezért így önmgábn bizonytln kép keresztény teológii értelmének kifejtése. Természetesen kiindulhtunk kígyóból is. A lényeg z, hogy Tellus fontos szerepet játszott rómi pogány túlvilági 13

14 elképzelésben, és hlottkultuszbn. Az elhunyt Prdicsombn ( boldog eliziumi mezőkön) pihen egy termékeny földön, kezében kígyóvl, mi hlál legyőzésének szimbólum, s így z egész kép hlálon túli sorsánk szimbólum lehet. Ugynkkor zonbn tudjuk zt is mitológiából, hogy Demeternek lány, Perszephoné révén kpcsolt vn Hádésszel, így kpcsolódik z egész Démétér-Tellus-Kleopátr kép túlvilághoz, túlvilági életben vló reményhez. A héroszok: Herkules (Herklész) és Orpheusz Herkules (görögül Herklész) zoknk héroszoknk soráb trtozott, kik vlmelyik isten istennő vgy védelmében tevékenykedtek földön. A héroszok nem tekinthetők teljes értelemben istennek, nem születésüktől hlhttlnok, de fogv vgy édesnyjuk vgy édespjuk isten. Herkules viszzvezeti Alkest Admetéhez, A Vi Ltinán lévő ktkomb, 4. sz. Herkules Zeusztól szármzott és Pllsz Athéné védelme ltt állt. Áltlábn egy bunkósbottl szokták ábrázolni. Ez mitológi szerinti csodás buzogány nem más, mint egy vdoljf, melyet Helikon hegyén szerzett Herkules: kicsvrt egy oljfát és bból készítette mgánk ezt botot. Herkules ifjúkorábn pásztorként tevékenykedett és pásztoroknk ilyen botjuk volt, mellyel le tudták győzni vdálltokt és meg tudták védeni nyájt. Cselvetéssel Eurütheusz király htlmáb, zz z Alvilág istenének, hlndóság urlm lá került. Tizenkét feldtot kellett elvégeznie, ebből néhányt láthtunk ebben ktkombábn. A legelső nemei oroszlán legyőzése. Az oroszlán Ekibn istennő és z Orthosz nevű kuty, vgyis z Alvilág őrzőinek fi. Egy igzi hérosznk nem közönséges oroszlánt kell legyőznie, hnem egy olyt, melynek vlmi különlegessége kell hogy legyen. Az oroszlán már önmgábn véve is hlál szimbólum (vö. Sámson oroszlánj). Egyébként z egész történetet áthtj ez szimbólum: z oroszlán hlálnk, pusztulásnk, megsemmisülésnek szimbólum, hiszen h z oroszlán elejt egy másik álltot, föl is flj, tehát megsemmisíti zt. Így z oroszlán egy isteni, Alvilághoz trtozó 14

15 erő, melyet Herkules legyőz. Az oroszlán sebezhetetlen bőrét z oroszlán körmével felhsítj, és később mjd ez lesz jellemző öltözete. Ám ennél sokkl ngyobb feldt volt Hydr legyőzése. Ez z ún. lerni kígyó. Orthosz kutyához hsonlón z lvilág őre. Herkules tizenkét feldt még világosbbá teszi Herkules-festmények jelentését: legyőzi z lvilág erőit. Megjárt z Alvilágot, ezért is kerülhetett ktkombákb. Épségben vissztért z Alvilágból, ám földi véget mégsem kerülhette el, hiszen eredetileg hlndó volt. Máglyán elégve szbdulht meg szenvedéstől. A tisztító lángokbn Herkules tgji megmenekültek hlndóságtól, Hercules pedig mennydörgés közepette fölment z égbe, ifjú lkbn Athéné és Hermész kíséretében z Olymposzr távozott. A keresztény szerzők kétféleképpen viszonyultk Herkuleshez. Egy részük elvetette, például Arisztidész, 2. százdi pológét nevetségesnek trtott Herkules tetteit, kinek végén máglyán kellett meghlni. Mjdnem ugynzt vádt állítj fel Herkules ellen, mint mivel Jézus Krisztust gúnyolták keresztfán, hogy h eddig másokt meg tudott gyógyítni, kkor most mgán miért nem tud segíteni. Athnsziosz, híres Alexndrii ptrirch pedig párhuzmb állítj Krisztussl olyn értelemben, hogy h Herkulest ilyen sokr trtják pogányok, kkor inkább kellene Krisztust tisztelniük, ki kiűzte z emberekből betegségeket, démonokt, megmenekítette z embereket hláltól. Cskhogy Herkules hláltól vló megszbdulás nem egyetemes mint Krisztusé nem z egész emberiségnek szóló hlálmentesség: Hercules tetteivel ugynis csk sját mgánk vívt ki hlhttlnságot. Az tyáknál zonbn Herkulessel mint z erény példképével is tlálkozunk. Az ifjú Herkules vándorútján egy elágzáshoz ért, hol két hölggyel tlálkozott: egyikük felcicomázott, illtozó, csábító mosolyú, másik pedig egyszerű, komoly rcú volt. Egyikük bűn, másik z erény. Jusztinosz úgy látj, hogy Herkules nem bűn útján indult el, így tuljdonképpen z erények áltl vált hlhttlnná. Jusztinosz dilogizált zsidókkl és pogányokkl is párbeszédben állt. Mindenütt zt kereste, z emberiség ngy (zsidó és pogány) hgyományibn hol fedezhető fel Jézus Krisztus kinyiltkozttás. Azt mondj, hogy görögök semmit sem tudtk mguktól kitlálni, mindent z Ószövetségből vettek, Herkulest is. A másik hérosz Orpheusz. Többnyire z Alvilágb behtoló rgonuták csptábn szokták ábrázolni. Orpheusz zonbn egyedül ment z lvilágb, egyedül válllt z 15

16 utt. Énekével és lntjávl sikerült legyőznie z Alvilágot. Apolllóntól kpt lntot és éneklő képességét, mellyel meg tudt szelídíteni vdálltokt. A vdálltok mindig sötétség erőit jelképezték ebben korbn, szörnyekben gonosz szellemi vlóságok jelentek meg: vgy rosszr csábítottk, vgy közvetlenül z ember életére törtek. Thészeusz, Herkules, Dionüsziosz (édesnyjáért ment le) is jártk már z Alvilágbn. Orpheusz szerelméért száll le z lvilágb, őt kívánj felhozni, ebben nem hsonlít elődeire. A többiek sikerrel járnk, ő zonbn sikertelenül. Hét npot hét éjszkát ül z Alvilág folyój prtján teljes önmegtrtózttásbn. Trák férfik jönnek hozzá, és ezek z ifjú férfik tnítványi lesznek. Bevtj őket z Alvilág misztériumáb, z ún. orfikus tnokb, melyhez ez z önmegtrtózttó életform is hozzátrtozik. A trák hölgyek z egyik ilyen kultikus összejövetel lklmávl fegyvertelen férfik után mentek, rájuk rontottk, elvették letett fegyvereieket, és megölték őket. Orpheuszt feldrbolták, drbji pedig tengerbe szórták. Orpheusznál keresztény szempontból Alvilág nem megjárás legjelentősebb, hnem z vdálltok megszelídítése. E tette mitt hozzák kpcsoltb Krisztussl, ki szintén megszelídíti démonokt. A DomitillKrisztus-Orpheusz Domitill-ktkomb, 3. sz. ktkomb Krisztus festményén Orpheuszként idilli környezetben ül bárányok között. Dáviddl, továbbá Lóttl és feleségével is párhuzmb állították, reneszánszbn pedig Krisztus Alvilágr szállásávl kpcsolták össze. Az ókeresztény korbn Krisztus-Orpheusz ábrázolások lpvető párhuzm Jó Pásztor motívum. Ez jelenítette meg keresztény trtlmt. Az Orpheusz pásztor ábrázolás jóvl korábbi, mint keresztény Jó Pásztor ábrázolás. A Jó Pásztor ábrázolásnál Hermésznek ngyon fontos szerep jut. Bátyjánk, Apollónnk megtetszett Hermész lntj. Hermész ellopt Apollón 50 tehenét és jó üzletet kötött: megkpt Apollón rnylevéllel díszített pásztorbotját, és z álltok 16

17 fölötti urlmt, vlmint Hádész lvilági házáb vezető követi rngot, miért idegen szóvl pszüchopomposznk (lélek vezetőnek) is nevezik. A Párizsbn tlálhtó Prométheusz-szrkofágon Hermész vezeti lelkeket Hádeszb. Megkpt vdálltok tehát hlál fölötti urlmt, másrészt pedig pásztori rngot is. Ez rng jelenik meg számos ábrázolási módbn Jó Pásztor képeként ktkombákbn. Cllixtus-ktkomb: vállán báránnyl. Priscillktkomb: bárányokkl körbevéve, vállán báránnyl. Keresztény értelmezésben Jó Pásztor. Nyáját gzdg legelőre vezeti, bárányok pedig követik. Nem egyértelműen keresztény ábrázolási mód, de keresztény hittrtlomml rendelkezik: Krisztus Jó Pásztor, ki gondoskodik és megfelelő legelőre vezeti nyáját. A keresztény hit trtlmánk teljes képi kibontkozás néhány évvel később egy rvenni mozikon jelenik meg. Itt már egyértelmű, hogy nem Hermészről, Jó Pásztor Priscill-ktkomb, 3. sz. nem Orpheuszról hnem Jézus Krisztusról vn szó. A bárány igen gzdg biblii jelentéssel bír. Elsősorbn áldozt, áldozti bárány, másodsorbn pedig z árttlnság példképe, ezért is lehet igzán áldozt. Szimbolizálj egyrészt hívőket: jó bárányok z igzi Krisztus követők, rossz bárányok pedig nem. Ez kifejezi, hogy megváltás minden hívőnek szól, nem csk rosszknk, nem csk fekete bárányoknk, hnem mindenkinek. Mint áldozti bárány z újszövetségi hitben Jézus Krisztust jelenti. Egy kori húsvéti homíliábn, melynek Melitón szerzője, ezt olvshtjuk: Ő szótln bárány, ő leölt bárány, ő z, ki Máriától szép báránykként született, ki nyájból vétetett, s kit leölésre szántk, kit este levágtk, és éjjel eltemettek, 17

18 kit kereszten össze nem törtek, ki földben el nem oszlott feltámdt hlottk közül és feltámsztott z embert mély sírból. ÚJSZÖVETSÉG Feltűnő, hogy bár mind z ószövetségi, mind pogány mitológii témájú festmények z örök életbe vetett reményt fejezik ki, Krisztus megváltó kereszthlálát, feltámdását és mennybemenetelét ktkombák flin mégsem ábrázolták. Ennke z z ok, hogy keresztény hit misztériumit korábbról ismert formákkl és szimbólumokkl jelenítették meg. A Jó Pásztor (Mt 9,36; 25,31; 26,31; Jn 10,1-16). A pásztor kezében egy könyv, olvs, körülötte bárányok. A Jó Pásztor keresztény értelmezése vissznyúlik z Ószövetségre, hol bár Teremtőt, történelem Istenét soh sem nevezik Jó Pásztornk, viszony (Teremtő Isten teremtett nép, történelem Ur kiválsztott nép) pásztor és nyáj viszonyként írhtó le. A pásztor elnevezést fenntrtották nnk, ki mjd eljön. Az eljövendő Messiás nyájjl vn, mint hogyn Jhve népével volt kivonuláskor: puszti vándorlásbn vezeti őket, egyfolytábn gondoskodik róluk: vizet d, h szomjznk, ételt d, h éheznek. Pásztori funkció: együttlét és gondoskodás népről. Jó Pásztor tnítj bárányit Aureliuszok hüpogeum, III. Kmr, 3.sz. A másik Ószövetségi vonás: Jhve szolgáir, prófétákr, kiválsztott férfikr bízz nyájt. Ezek kiválsztott férfik pásztorként viselkednek: gondoskodnk népről. Vn kevésbé jó pásztor, sőt rossz pásztor is. Vn ki megfelelő irányb tereli nyájt és gondoskodik ról. Az Ószövetség Zkriás prófét áltl hirdeti meg pásztor eljövetelét. Ez pásztor egy megvert pásztor képében jelenik meg: átdöfik, hlál 18

19 üdvösséget szerez nyájnk. Azonos szolgávl, ném báránnyl, ki z áldoztot jelenti. Az ószövetségi és újszövetségi hgyománybn báránynk igen gzdg szimbolikáj vn. Két lpvető jelentése világosn kirjzolódik. Áldozti bárányként húsvéti bárányt jelentette. A kivonulás emlékére leölt bárány z egyiptomi báránnyl zonos áldozti jelleggel rendelkezik. Átvitt értelemben Jézus Krisztust. A másik lpvető jelentése nép, illetve keresztény felfogásbn hívők. Vnnk jó bárányok és rossz bárányok. A rossz bárányok báránybőrbe bújt frksok, kik belülről támdják pásztort, el krják pusztítni. A pásztornk kell olyn képességgel rendelkeznie, hogy ezeket felismerje. Fontos dlék Krisztus-pásztor ábrázolások bensőséges békéjéhez és beteljesedettségéhez 23. zsoltár: Az Úr z én pásztorom. A zsoltáros részletesen leírj, hogy ez pásztor mit fog tenni nyájjl: utt mutt neki, sját nevén hívj juhokt ez személyes vonás, mgát z isteni vlósághoz vló vonzást jelenti. A pásztorbot: védelmet nyújt, biztonságot d, megvédi nyájt külső és belső támdástól. Figyelemre méltó ebben zsoltárbn z, hogy pásztor tiszt vizet d juhoknk. A tiszt víz nem más, mint keresztség, mi megtisztít bűntől. Terített sztlhoz vezeti juhokt: ez z euchrisztikus sztlr utl. Fejüket felkeni oljjl: bérmálás. Az Újszövetségben ez pásztor-motívum nnyibn konkretizálódik, hogy pásztor nem más, mint Jézus Krisztus, és ez pásztor z igzi jó pásztor. Többféle pásztor vn ugynis: vn ki sját juhir vigyáz, vn ki pénzt kp ezért, vgyis béres. A Jó Pásztorbn teljesedik be Mikeás féle jövendölés (Mik 5,1-5: pásztor nélkül szétszéledt nyájt összetereli). Az Újszövetségben trtlmi bővülés láthtó: Jézus kis nyájt válszt ki, z postolokt, tnítványokt és szent mrdékként mg köré vonj őket. Ez lesz mg, mely végidők közösségét lkotj mjd. Az Újszövetségben is megjelennek pásztornk zok vontkozási, mint z Ószövetségben: mikor nyáj szétszéled, pásztor összegyűjti juhokt. A végidőkben pásztor, nyáj birtokos különválsztj jó juhokt rosszktól. János evngéliumábn pásztor kpuként is megjelenik, juhkol kpujként: rjt keresztül lehet bemenni juhok kláb. Az őr is megismeri pásztor hngját és beengedi. A juhok is megismerik pásztor hngját, ki kivezeti őket. A juhok hozzá 19

20 fordulnk, nem szélednek szét. Ezt pásztorképet Jézus mgár vontkozttj (Jn 10,116). Nem csk jó pásztorok vnnk. Erről tnúskodik Hermsz műve is: A pásztor. Az egyik pásztor nyájávl együtt szép, virágokkl dús réten vn. A bárányok örvendeznek, ugrbugrálnk, vidámk, táncolnk. H más után vágykoznk, pásztor rr részre vezeti őket. A pásztor is vidám, jókedvű, táncol bárányokkl. Hermsz Pásztor szerint ennek értelmezése következő: ez pásztor gyönyörök ngyl. Arr törekszik, hogy bárányok pillntnyi vágyit kielégítse, hogy zoknk minél ngyobb élvezetekben, gyönyörökben legyen részük. A másik pásztor képe ezzel teljesen ellentétes. A pásztor kezében bot vn, állndón ütlegeli bárányokt, bogáncsok, tövisek közé küldi őket, és zok szenvednek ettől. A bárányoknk tövisekben fönnkdv kell szárz kórót legelniük és z ütlegek sem mrdnk el. Ebben képben pásztor bűnbántnk, tisztulásnk z ngyl. A jó pásztor nem bárányok pillntnyi vágyit kielégíteni, igyekszik hnem rendeltetésüknek megfelelően bánik velük. Egy kősziklán ül és furuly vn kezében, furulyázik bárányoknk. A bárányok ott ülnek lábinál és figyelnek hngjár, mit felismernek Ez z eszkhtologikus kép béke, nyuglom képe, hová z igzi pásztor, jó pásztor bárányokt vezeti. Bileám jövendölése. Bileám nem volt népszerű prófét sem z Bileám csillgot muttj Máriánk Priscill-ktkomb, 3. sz. első fele Ó-, sem z Újszövetségben. Josephus Flvius Régiségek c. művében ngy prófétánk trtj. Az lexndrii filozófus, Philón nevét kezdi el etimologizálni, de jövendölésének már nem tuljdonít ngy jelentőséget. Az lexndrii 20

21 teológus, Órigenész ngyr becsüli Bileámot és összekpcsolj három királyokkl, három mágussl, npkeleti bölccsel. A Szentírás nem beszél rról, hogy npkeleti bölcsek hányn vnnk, csk rról hogy sietnek, sietnek Jézus Krisztushoz. A jövendölés így szól: Látom, de nem most, látom de nem közelről. Csillg támd törzséből, jogr srjd Izrelből. (Szám 24,17). A Priscill-ktkomb képén Bileám erre csillgr mutt. A Domitillktkombábn lévő Severus sírkövén is három mágust láthtunk, s mögöttük egy lkot, Bileámot, ki csillgr mutt. Az ábrázolásbn összekpcsolják három bölcset és Bileámot, illetve Bileám jövendölését betlehemi csillggl. Órigenész zt mondj, hogy Bileám nem prófét volt, hnem csillgjós: megjósolt zt csillgot, mit npkeleti bölcsek felfedeztek, és mit követtek. Ebből szármzik z z állítás, hogy Bileám leszármzotti három királyok. Bileám ugynis nem izrelit volt. A három királyok sem, tehát ez csillg nem csk kiválsztott népnek, hnem vlmennyi földön élő embernek szól: meghívásuk vn z üdvösségre. Nem egyszerű Bileám és z áltl jövendölt csillg értelmezése, illetve teológii jelentésének meglátás. A ltin hgyománybn, Szent Ágostonnál, Ngy Szent Leó pápánál csillg és ember jelenik meg. Ez csillg már nem egy kozmikus jelenség, hnem mg Megváltó z, ki megjelenik Betlehemben, Ő ez csillg. Teológii szempontból z kkori hit kifejeződése Bileám és három királyok összekpcsolás: z Újszövetségben nem történik semmi más, csk z, mi z Ószövetségben meg lett jövendölve. Beteljesedett mindz, mi z Ószövetségben csk jövendölés formájábn szerepelt. Beteljesedettség: Jézus Krisztusnk mint csillgnk születése. A vérfolyásos sszony. Ez kép szinte szószerint jeleníti meg Mt 9,18 kk. szövegét. Mg z elbeszélés Jirus lányánk meggyógyításáról szól. Jirus zsidó hitközség vezetőihez trtozott, ő kérte meg Jézust, hogy lányát gyógyíts meg. A leírásbn Jézus emberekkel körbevéve indul Jirus ház felé és tömegben vlki megérinti köpenyét, ruhájánk szélét. Ez z Vérfolyásos sszony meggyógyítás Thrson-ktkomb, 3. sz. érintés úgy szerepel, hogy Jézus megérzi zt, 21

22 hogy megérintette őt vlki, s hogy erő árdt ki belőle. Ez z érintés, tlálkozás, zt eredményezi, hogy z sszony meggyógyul: hite gyógyítj meg. Az ókeresztény tyák felfogásábn kegyelem kiárdásánk, közvetítésének megjelenése ( szentségtn gyökere) ez szentírási rész. Jelen vn egyrészt hívő sszony, kit hite gyógyít meg, másrészt pedig szükséges z érintkezés, tlálkozás. Az érintkezésnek, tlálkozásnk személyesnek kell lennie. Nem áltlábn gyógyít meg Jézus egy vérfolyásos sszonyt, hnem zt konkrét sszonyt gyógyítj meg, kivel kpcsoltb került. Az egyik oldlon tehát ott kell lennie hitnek, másik oldlon pedig Megváltóvl vló tlálkozásnk. Ez jelenet ngyon gykori ábrázolás ktkombák flfestményein, különböző szrkofágokon. Az sszony egészen kicsi lk szokott lenni Jézushoz képest és mindig térdelő vgy lehjló lkbn vn, úgy érinti meg Jézus ruhájánk szegélyét. Ez tlálkozás mg üdvösséghozó. Azt hitet fejezi ki, h vlki Jézus Krisztussl tlálkozik, számítht rr, hogy ez tlálkozás átsegíti pillntnyi nehézségeken, vgy mi ktkombákb mindig jelentős, ez tlálkozás z örök élet reményét világ összes nyomorától, szenvedéseitől vló megszbdulást jelenti. Nem önmgától, miként gnosztikusok vélték, hnem Jézus Krisztussl vló tlálkozásbn. Szintén Szentírás szószerinti ábrázolás Jézus Krisztus megkeresztelkedése. Máté evngélium 3. fejezetének leírásábn Jézus nyombn feljött vízből: neki nem kellett sokáig víz ltt lennie, nem kellett meghlni úgy, hogyn másoknk meg kellett hlniuk. Jézus bűntelen volt. Nem volt bűne, mit ott kellett voln hgyni víz ltt. Bűntelen pedig cskis Isten Fi lehet, vgy Megkeresztlkedésének mg jelenete Isten. kifejezi, hogy ki betlehemi csillg jelezte Jézus megkeresztelése Kllixtus-ktkomb, 3. sz. születéskor megszületett, z nem más, mint z Megváltó, kit már megjövendöltek, és hogy e Megváltónk vlmennyi emberhez, minden néphez szól eljövetele. A keresztségnek régi rituáléj mindig z volt, hogy keresztség kiszolgálttás medencében, vgy folyó vízben történt: le kellett menni víz lá és egy rövid ideig víz 22

23 ltt lenni. Ez víz ltti lét zt jelentette, hogy meghlt bűnnek és mikor feljött vízbõl, kkor újjáéledt Jézus Krisztusbn z Aty Fiú Szentlélek nevében. Lázár feltámsztás. Jézus Krisztus többnyire követõivel és tnítványivl együtt vn Lázár feltámsztáskor. Ez jelenet hláltól vló szbdulás módját fejezi ki. Azt reményt, hogy teremtő és történelem Istene gondoskodik rról, hogy z embernek z élete ne semmibe, ne Seolb hulljon és ne semmisüljön meg, hnem Isten eredeti teremtő terve megvlósuljon. Ennek z éltető ereje z euchriszti zok számár, kik táplálkoznk vele. A ktkomb festményeken Jézus keresztrefeszítését, feltámdását nem ábrázolták. Vlószínűleg zért, mert ezek olyn misztériumok, melyeket képileg nem volt szbd ábrázolni, hnem szimbólumokkl fejezték ki. Egy kosár és benne Lázár feltámsztás. Háttérben Mózes átveszi törvénytáblát. Vi Ltin, 4. sz. kenyér csodáltos kenyérszporításr (Lk 9,10) utlv z euchrisztiát jelképezi.. A hlnk különös jelentõsége vn ktkombfestészetben. A hl görögül: ikthüsz. Nem egyszerű táplálékot jelent, hnem egy krosztikon, mi röviden nnyit tesz: Jézus Krisztus Isten Fi Megváltó. Ebben z egyetlen egy szimbólumbn megjelenik z egész keresztény hit trtlm és z remény, mely z ember vlódi rendeltetését fejezi ki. Nem rról vn szó, z ember hlál után hogyn fog élni, hnem mindennpi életére visszvontkozttv, hogy milyen rendeltetésnek megfelelõen kell tevékenykednie ebben világbn, hogy elérje zt végső célt, mire rendeltetett. Az 23

24 euchriszti ábrázolás, vgyis z utolsó vcsor ábrázolás hsonló kenyérszporítás megjelenítéséhez. Az euchriszti z ókeresztény szerzőknél is együtt szerepelt keresztséggel. Az utolsó vcsor mint z euchriszti lpítás visszemlékezés z egyiptomi kivonulásr. Az I-II. Százdbn zonbn teljesen különvált zsidó hgyománytól, húsvéti báránytól és húsvéti pászkhától, mi z egyiptomból vló kivonulás megünneplése, jelenvlóvá tétele, megidézése és felidézése volt. Másrészt áldozt, Jézus Krisztus megváltó áldozt, mellyel örök életet szerzett z egész emberiségnek, hrmdikként imnk fogták fel, melynek bemuttásávl Teremtő Istenhez, z Atyához fordul z egész hívő közösség Jézus Krisztus áltl. A negyedik vontkozás pedig közösségteremtés. Jézus Euchrisztikus kenyér és hl Kllixtus-ktkomb, 3. sz. Krisztusbn vló részesedés révén z oltár körül egy közösséggé lkulnk benne részesedők. Ez már elővételezi zt z idillikus képet, hol bárányok tiszt forrásvizet isznk, és pásztorrl együtt dúsn zöldellő környezetben vnnk. Ez z eszkhton, béke és nyuglom teljes beteljesedettségét muttj. Ez beteljesedettség Teremtő Isten eredeti szándékát fejezi ki: kezdet és vég összekpcsolását, z lf és ómeg pont összekpcsolását. Ez z lf és ómeg pont nem más, mint Jézus Krisztus. Nem rról vn szó, hogy minden úgy lesz helyreállítv, hogy Prdicsombn volt, hnem hogy z z isteni szándék, mely szeretetből megteremtette ezt világot, nem hgyt mgár ezt világot és benne z embert, hnem végkifejletben, z ómeg ponton is jelen lesz, ugynolyn teremtői szeretettel telve. És 24

25 ez szeretet nem csk egy kiválsztott népnek vgy embercsoportnk, vgy csk néhány embernek szól, hnem vlmennyi embernek. A kiválsztott nép prófétái révén pontosbb képet kphtott erről z isteni szándékról, isteni tervről. A pogányok is természetes képességeiknél fogv felismertékezt, hiszen Pltón már mjdnem igzi, z újszövetségnek megfelelõ istenképre jutott mondj Jusztinosz, de mégsem sikerült teljes képet kpni, hiszen z csk Jézus Krisztusbn megtörtént kinyiltkozttásbn lehetséges. Mindz, pogányoknál felismert igzság is előképként szerepelhet, mi z Újszövetségben beteljesedik. Nem csk z izreliták vgy keresztények, hnem vlmennyi ember eljutht erre legelõre, h szbd így kifejezni jó pásztor képével. Az örök élet reménye már jóvl több mint egyszerű remény: hit, mit Jézus Krisztusb vetett bizlom, vérfolyásos sszony hite fejez ki igzán és egy olyn mgtrtást követel meg z embertől mi nem más, mint feltétlen ráhgytkozás Istenre. Az ezredfordulón nem csk épületeket, régi romokt kell kiásni, feleleveníteni mintegy emlékekként, hnem mgát zt reményt, hitet is, mi már több ezer év ót áthtott z emberiséget. Azz kitárv krunkt, mint ez z ornte trtásbn lévõ Szűz Mári gyermek Jézussl, befogdhssuk zt z értéket, mit ngyon nehéz már felfedezni hrmdik évezred küszöbén. Azt hitet, mely igzán emberi hit. Ornte (imádkozó) Mári gyermek Jézussl Coemeterium mius, 4. sz. 25